végzést: o kol á s , iili11j:/rl ~4

Átírás

1 .~-..~.,-"" ",,~ Békés Megyei Bíróság 7.Fpkh.47/2007/13. szám 2008 JAN. O, A megyei bíróság az Euro Möbel Line Bútoripari Kft. (6000 Kecskemét, Matkói út 99.) adós elleni felszámolási eljárásban Havas Ügyvédi Iroda - dr. Havas Gábor ügyvéd - (1027 Budapest, Fo u. 80. I/4.) által képviselt Borbély József (6000 Keskemét, Tavaszmezo u. 18.) által elöterjesztett kifogás elbírálásának ügyében meghozta a következo végzést: A megyei bíróság - vagyonbiztosítási intézkedés elrendelése tárgyában, - a kifogást eloterjeszto tulajdonát képezo ingóságainak felszámoló általi értékesítése miatt, - azon magatartással szemben, miszerint az adós társaság nevében indított peres eljárásokban a felszámoló által megbízott jogi képviselo a tárgyalásokra nem jár el, - munkaviszony jogellenességének megállapítása tárgyában, - munkabérigény vonatkozásában eloterjeszett kifogását eiu t a s í t ja. A végzés ellen a kifogással élo a kézbesítéstol számított 15 napon belül fellebbezést terjeszthet elo a Szegedi Ítélotáblához, melyet írásban és 3 példányban a Békés Megyei Bírósághoz lehet benyújtani. ',~< ~~~ú:g; :i..,:m.i'..~,,':jiii(~..~irj\;",.;.~:,t't ~)~''!~J,,;~,Ü~:l."1',',; :",, iili11j:/rl ~4 o kol á s, Az adós gazdálk~dó szervezet fizetésképteleftsé'gét\jaa~cs;,;kiskun,megyei Bíróság a 2Ö03. március 10. napján jogerore emelkedett 2.Fpk /5. számú végzésével állapította meg. A Szegedi Ítélotábla a június 4. napján kelt Gkk.I /2007/2. számú végzésével a fel számolási eljárás lefolytatására a Békés Megyei Bíróságot jelölte ki. A kifogást eloterjeszto a Kecskeméti Munkaügyi Bírósághoz augusztus 23. napján keresetet nyújtott be munkabér igényével és a felmondás jogszeruségének megállapításával kapcsolatban. A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság a keresetet áttette a felszámolást lefolytató bírósághoz. A bíróság a keresetet kifogásként bírálta el. A kifogást eloterjesztö a bírósághoz július 20. napján érkezett beadványában bejelentette, hogy több kéreime elbírálatlan, valamint vagyonbiztosítási intézkedés, illetve zár alá vétel iránti kérelmet terjesztett elo a felszámolási vagyonban soha nem volt, de nem elkülönített és értékesített vagyon a kapcsán. A bíróság a 3. sorszámú végzésével felhívta a kifogást eloterjesztot, hogy 15 napon belül nyilatkozzon, hogy milyen munkabér vagy egyéb igénye áll fenn az adós sal szemben a munkaügyi bírósághoz eloterjesztett keresetévei kapcsolatban, kifogása elutasításának terhe mellett arra is felhívta, hogy jelölje meg biztosítási intézkedés iránti kéreimének jogi alapját.

2 .r" '. 2.,,..... ~!.H. '1', A kifogást eloterjeszto a bírósághoz augusztus 6. napján benyújtott beadványában bejelentette, hogy a felszámoló olyan vagyont is eladott, ami a saját többmilliós vagyonát képezte, amely miatt peres eljárást is kezdeményezett. Kifogásolta, hogy az adós társaság nevében indított perekben - melyekben o személyesen is érintett - a felszámoló által "delegált" jogi képviselo nem jár el rendszeresen a tárgyalásokra. Elöadta, hogy a jogellenesen kirendelt felszámolóként eljáró szervezet felszámolóbiztosa helyett az ügyvezeto azt jelentette le, hogy a korábban elismert és visszaigazolt hitelezöi igénye kifizetésre keruit, holott ez nem történt meg, ezt követoen a felszámolóbiztos arról tájékoztatta a kifogást eloterjesztot, hogyamunkabére a közeljövoben kifizetésre kerül. Ehhez kapcsolódóan becsatolt egy évre szóló adatlapról készült fénymásolatot, melyre kézzel az kerult rávezetésre, hogy "bruttó a Cég értékesítése után kerül kifizetésre"; március 28. napján kelt "Adatlap 2006 II" elnevezésu okiratról készült fénymásolatot, amelyre az került feljegyzésre, hogy az elmaradt jövedelem 2006-ban kifiztésre keruit,melyet Kovács Zoltán írt alá; április 14. napján kelt Karkus Éva felszámolóbiztos által küldött levelet, miszerint a felszámolóbiztos arról tájékoztatta Borbély Józsefet, hogy a munkabérigénye kielégítésére hamarosan sor fog kerülni; augusztus 2. napján kelt feljelentést, mely szerint a kifogással élö a felszámolóként eljáró szervezet ügyvezetoje Kovács Zoltán Attila ellen okirathamisítás, csalás, hatóság félrevezetése miatt tett feljelentést a Kecskeméti Városi Ügyészséghez. A felszámoló szeptember 20. napján bírósághoz érkezett beadványában eloadta, hogy Borbély József munkaviszonyának megszüntetésére azért került sor, mert a munkáltató a gazdaságitevékenységét befejezte. A kifogást eloterjesztö szeptember 27. n!'lpjánbenyújtott beadványában bejelentette, hogy nem kifogásolta soha a "munkaviszonya megszilntetésének tényét", csak azt, hogy két ízben mondtak fel neki úgy, hogy az elso esetben folyt a termelés: Bejelentette, hogy munkaviszonya alapján Ft, ingóságai jogellenes értékesítése kapcsán kettomillió forint, jogellenes értékesítés és korrupciós tevékenység miatti - meg nem határozható, de az elobbi igényeknél nagyobb összegu - kárigénye van. E beadványához csatolta a Csongrád Megyei Bíróság 2.Bkf.933/2007/2. számú végzésének másolatát, mely szerint engedélyezhetö Borbély József részére Kovács Zoltán Attila és társa ellen indított bilntetoeljárásban a nyomozati iratok között található egyes iratok, többek között Kiss Pálné igazságügyi szakérto véleményének a kiadása. A határozat indokolása szerint Kiss Pálné igazságügyi adó- és könyvszakérto szakvéleménye szerint a "munkabér-kifizetési lista március 31-ig" elnevezésu irat alapján Borbély Józsefnek forintig a bértartozást a bérgarancia alapból kifizették, a fennmaradó nettó munkabértartozás forint volt. Becsatolta január 2. napján kelt munkaszerzödés módosítása elnevezésu iratot, miszerint a munkavállaló személyi alapbére ügyintézöi munkakörben Ft/hó. Mellékelte július 26. és augusztus 16. napi keltezésu "munkáltatói rendes felmondás" elnevezésu okiratokat másolatban. A felszámoló a bíróság felhívására november 7. napján benyújtott észrevételében a kifogás megalapozatlansága miatt annak elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kifogást eloterjesztö hitelezönek nem tekintheto, mivel munkabérigénye kielégítésre került. Ezt megállapította a Szegedi Ítélötábla is az Fpkhf.I.30AI7/2006/3. számú határozatában. Eloadta, hogy Borbély József szabályos hitelezoi igénybejelentést a munkabér követelése tárgyában nem tett, a felszámolóbiztos a munkaügyi nyilvántartása alapján valamennyi munkavállalót írásban tájékoztatott a munkabér jellegu tartozás összegérol és jogcímérol. Ennek igazolásául becsatolta Borbély József részére szeptember 9. napján kelt ~

3 3 tájékoztatót, miszerint 2004.V.I napjáig a bruttó járandósága munkabér címén Ft, szabadságmegváltás címén Ft, felmentési idöre járó átlagkereset címén Ft. Bejelentette, hogy ezt maghaladóan Borbély József semmilyen igényt nem érvényesített. AlIáspontja szerint a kifogás korábbi felszámolói intézkedést sérelmez, emiatt elkésettnek tekinthetö. Igazolta, hogy a felszámoló forintot csekken feladott Borbély József részére. A kifogás nem alapos. A kifogást elöterjesztö ingóságainak értékesítése, valamint vagyonbiztosítási intézkedés tárgyában elöteijesztett kifogása az alábbiak szerint alaptalan: A többször módosított évi XLIX törvény (továbbiakban: Cstv.) 38. (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felszámolás kezdö idöpon~a után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ebböl az is következik, hogy a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb, nem pénz-, vagy pénzben kifejezett követelést nem a felszámolási eljárás keretében, hanem általános hatásköru bíróság elott lehet a jogosultnak érvényesítenie. A kifogást elöterjesztö hivatkozott is arra, hogy általános hatásköru bíróság elott ebbéli igényét érvényesíti is, ezért a bíróság a kérelem áttétele felöl nem rendelkezett. Mivel a Cstv. 38. (3) bekezdése kijelöli a bíróság hatáskörét a felszámolási eljárásban, ezáltal csak pénz vagy pénzben kifejezett követelésekre szukül azon jogvitáknak a köre, amelyeknek az elbírálására a felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatáskörrel rendelkezik. Ebbol kifolyólag a felszámolási eljárás körében ez irányú kifogás nem bírálható el, ezért a bíróság a kérelmet a Cstv. 6. (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp (1) _b~.kezdésének b.) pontja alapján - mivel a kérelmez6~~itovételésének;iaz érvényesítése más bíróság hatáskörébe tartozik - elutasította.. ~ A bíróság a biztosítási intézkedés iránti kérelmet a fentiekbol következoen ugyancsak elutasította, azzal, hogy az évi LIll. törvény (Vht.) szerinti bármely eljárás - ideértve a biztosítási intézkedés, illetve a zár alá vétel elrendelését is - a felszámolási eljárásban a Cstv. 38. (1) bekezdésében foglaltak szerint is kizárt. Borbély József azon kéreime körében, miszerint az adós társaság nevében indított peres eliárásokban a felszámoló által megbízott iogi képviselo a tárgyalás okra nem iár el, a bíróság álláspontja az alábbi: A Cstv. 27/A. (9) bekezdése szerint a felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. Ebböl következo en a felszámolás teljes átengedése tilos, azonban bizonyos esetekben egyes különleges szakértelmet igénylo részfeladatokat külsö szakember elvégezhet a felszámoló felkérésére. A jelen ügyben a felszámoló megbízási szerzodés alapján jogi képviselöt vett igénybe az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolásának elrendelése elott a Magyar Befektetési és Vagyonkezelö Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt-vel szemben a Fovárosi Bíróságon folyamatban lévo peres eljárásokban az adós jogi képviseletére. Tekintettel arra, hogyafelszámolónak a felszámolásban az adós képviseletét magának kellene eljámia, azonban, a jogi képviseletet, mint különlegese szakértelmet kívánó feladatot

4 " 4 "átengedte" egy külso személynek, ebbol következoen a külso személy - jelen esetben a jogi képviselo - magatartásáért felelosséggel tartozik.!- i~ i',-- '-I ~i' ~i f;:- :}'!: 1-- -, i~ ~,!h t V ( i: 1;; Azonban figyelembe kel venni, hogy a felszámoló az adós vagyona, muködése felett széles döntési jogosultsággal rendelkezik, jogosult eldönteni, hogy valamely pert elindítson, ebbol következoen folytasson (EBH ), amelynek jogszabályi gátját a Cstv a képezi, azaz, a felszámoló a felszámolási eljárás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. Mindez azt jelenti, hogy a felszámolási eljárásban a bíróság nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy a felszámoló milyen terjedelmü megbízást adjon a jogi képviselonek egy ügy vitelére, helyesen jár-e el a jogi képviselo, ha eljár tárgyalásokra vagy sem. Azonban az a hitelezö, akit az általa indokolatlannak vélt eljárás révén kár ért, ennek megtérítését a felszámolótói a Cstv. 54 -a, illetve a Ptk ának (1) bekezdése alapján kérheti az általános hatáskörü bíróságtói. A per során azt kell bizonyítania, hogya- hitelezoi igénye kielégítés ének elmaradása következtében ot ért kár okozati összefüggésben áll a felszámoló jogellenes magatartásával. Ez a kérdés a felszámolási eljárás keretében nem bírálható el, általános hatáskörü bíróság elotti perben azonban érvényesíthetö a hitelezö igénye. 1" Mindezek miatt a bíróság ezt a kérelmet is a Cstv. 6. (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp (1) bekezdésének b.) pontja alapján - mivel a kérelmezö követelésének az érvényesítése más bíróság hatáskörébe tartozik - elutasította. A munkaviszony jogellenes felmondása körében bíróság az alábbiakat állapította meg: ~~.:~'.l ".~~.. Borbély József augusztus 23. napján elöteijesztettkeresetében kérte, hogy a bíróság vizsgálja felül a felmondás jogszeruségét. Ebben azt kifogásolta, hogy a felszámoló annak ellenére mondott fel neki, hogy az adós gazdálkodó szervezetnél termelés folyt, a dolgozók elküldésével pedig a felszámoló ahhoz járult hozzá, hogy a cég tönkre menjen. A felszámoló arra hivatkozott, tevékenységét befejezte. hogy a felmondásra ezért került sor, mert az adós a gazdasági A bíróság a 7. Fk. 47/2007/6. számú végzésével - elutasítás terhe mellett - felhívta a kifogást elöteijesztöt) hogy jelölje meg) hogy kifogását fenntartja-e, amennyiben igen milyen okból tartja jogszerutlenek a felmondást. E felhívás kapcsán Borbély József úgy nyilatkozott, hogya "munkaviszony megszüntetésének tényét soha nem kifogásolta önmagában, csak azt, hogy két ízben mondtak fel neki". A Cstv. 47 (5) szerint a felszámolás kezdö idöpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerzödés és a belsö szabályzatok és a munkaszerzödések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. A Munka Törvénykönyvéröl szóló évi XXII. törvény 89. (1) bekezdése kimondja, hogy a határozatlan ideju munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondás sal megszüntetheti, ettol érvényesen eltérni nem lehet. A (2) bekezdés szerint a munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tunnie. Vita esetén a felmondás indokának

5 5 valóságát és okszeruségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A (3) bekezdés szerint a felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató muködésével összefüggo ok lehet. A bíróság a kifogást eloterjeszto által becsatolt két okirat alapján megállapította, hogya július 24. napi keltezésu okirathoz joghatások nem fuzodhetnek, mivel az konkrétan nem rendelkezik a felmondási határidorol. Ezt az okiratot tájékoztató jellegünek kell tekinteni, mivel csak az a munkáltatói szándékot fejezheti ki, hogy a munkavállalónak a keresoképessége elso napjától kezdodo 30 napos felmondási határidovel meg kívánja a szüntetni a munkajogviszonyát. A keresoképesség elso napja azonban a felszámoló elott ismert nem lehetett. Tényleges joghatások a augusztus 16. napi felmondáshoz füzodhetnek, mivel ebben konkrétan megjelölésre került a munkaviszony megszüntetésének napja, tehát az említett okirat alapján szünt meg a kifogást eloterjeszto munkaviszonya. Maga a kifog~t eloterjeszto is ezt az okiratot kellett, hogy figyelembe vegye, amikor törvényes határidon belül augusztus 23. napján keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A felszámoló az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogya hitelezoi érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja, ebbol következoen azt is, hogy fenntartja-e az adós gazdálkodó szervezet munkavállalói állományát, vagy részben vagy teljesen létszámieépítést hajt végre. A felszámoló október ll. napján eloterjesztett közbenso mérleghez fuzött jelentése szerint december 2-tóI megk!;izdodött az adós gazdálkodó szervezetnél 116 fo munkavállalqt<'érintoen!@létsz1imteep1iés:'~ly folyamatos volt, a tenn elo tevékenység a teljes. létszátnféépítésig Tolyt. ~~,~"",,:;'!:::t<""'::" Ebbol kitunoen a felszámoló felmondása indokolt volt, a felmondást írásban, indoklással ellátva közölte. Mindebbol kifolyólag a felszámoló tevékenységének a jogellenessége nem állapítható meg. A kifogást eloterieszto forint iránti munkabérigényének kifizetése elmulasztása tárgyában emelt kifogása az alábbiak szerint nem alapos: A felszámoló a felszámolási eljárás során igazolta, hogy szeptember 9. napján tájékoztatta Borbély Józsefet a részére járó munkabérrol, ez ellen Borbély József kifogással nem élt. Igazolta azt is, hogy elmaradt járandóságok címén átutalt Borbély József részére forintot, azonban arról nyilatkozott, hogy azt Borbély József nem vette át. Minderre tekintettel a bíróság Fpk /114. számú végzésével felhívta Borbély Józsefet, hogy amennyiben további hitelezoi igénye lenne, azt 2 napon belül jelentse be. A végzést Borbély József képviseloje június 16. napján átvette, azonban nem jelentette be, hogy a felszámoló által kiutalt összegen túl további munkabérigénye lenne. A bíróság június 23. napján kelt Fpk /120. számú végzésében - melyben Borbély József által a felszámoló felmentése iránti kifogásról döntött - utalt a Ptk ára, mely szerint a jogosult késedelembe esik, ha a szerzodésszerüen felajánlott teljesítést nem fogadja el. A bíróság a határozatában kifejtette, hogy azzal a magatartás sal, hogy Borbély József nem fogadta el a neki kiutalt munkabérként járó összeget késedelembe esett. A Ptk.

6 ~ - [~!,\'~ (3) bekezdése szerint a jogosult késedelme a kötelezett egyideju késedelmét kizárja. A bírósági határozata értelmében azzal, hogy a felszámoló Borbély József munkabérigényét visszaigazolta, a neki járó összeget kifizette, melyet Borbély József sem vitatott, bírósági felhívásra egyéb igényt nem jelentett be, munkabérigénye kielégítettnek tekintheto. A másodfokon eljárt Szegedi Ítélotábla a december 8. napján kelt Fpkhf.I /2006/3 számú határozatával az elsofokú bíróság határozatát helyben hagyta. A felszámoló sérelmesnek vélt intézkedéseivel szemben - a Cstv. 51. (1) bekezdése alapján - határidöben lehet kifogással élni, mely határidöt a kifogással élo elmulasztott. Tekintettel arra, hogy jogeros bírósági határozat már rendelkezett a kifogással élö munkaigénye felöl, nem nyílhatott meg ezzel az eljárással ismételten az a lehetöség, hogy már korábban elbírált igényeket a kifogást eloterjeszto ismételten bejelentsen. Jelen eljárásban csak el nem bírált kérelmek esetében hozhat döntést a bíróság, azonban a kifogást eloterjeszto a fent hivatkozott jogerös határozat elotti idopontokra hivatkozva kíván munkabér követeléssei fellépni, mely igénye elkésettnek tekintheto. Mindezek miatt a bíróság e kérelmet a Cstv. 6. (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp (1) bekezdésének d.) pontja alapján - mivel ugyanabból a ténybeli alapból ugyanazon jog iránt már jogero~ határozatot hoztak - elutasította. A fentiekre tekintettel a bíróság Borbély József kifogása felöl a Cstv. 51. (3) bekezdése szerint l\,. n~ndelkezo részben fogl~ltak szerint határozott. A fellebbezésre vonatkozó rendelké~ésiácstv. 51. (4) b~kéidé ~i1wái~ik. Gyula, november 30. napján dr. Kukla Angelika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: ALi tisztviselo