3.4 A Morvai Vízügyi Igazgatóság

Átírás

1 3.4 A Morvai Vízügyi Igazgatóság Központ: Brno Elhelyezkedés: dél-kelet Csehország Terület: km 2 A Morvai Vízügyi Igazgatósághoz a Morva folyó teljes csehországi vízgyűjtője tartozik, területe km 2. Ausztriában és Szlovákiában km 2 vízgyűjtő fekszik. A területen két jelentős folyó található a Morva és a Dyje. Közigazgatási szempontból a Morva vízgyűjtőjének része a dél-morva és a Zlíni régió, részben rész az Olomouci és Vysočina régió kis része a dél-bohémiai, Pardubicei és a Morvai-Sziléziai régiónak. A működési területen 2,8 millió lakos él. Az Igazgatóság kezelésében 3.974,5 km vízfolyás van, ebből 3.813,66 km jelentős vízfolyás, mely részben szabályozott is. A területen 28 db víztározó, km árvízvédelmi töltés, 9 db halastó, 196 duzzasztó, 13 hajózsilip, 21,1 km hajócsatorna, 15 db szivattyútelep, 36 km belvízcsatorna, 69,6 km mesterséges csatorna és 14 db kisvízerőmű (össz. teljesítmény 3,7 MW) üzemel

2 A terület domborzati viszonyai igen változatosak. Legmagasabb pont az m Bf magas Parděd hegy a Jeseníky hegységben, a legalacsonyabb pedig Lanžhot környéke 150 m Bf tengerszint feletti magassággal. A Morva folyó vízgyűjtőjének alakja észak-déli irányban elnyúló, egyedül a Bečva folyó völgye nyúlik ki keleti irányban. A Morva forrásvidékén a Jeseníky-hegységben az éves átlagos csapadékmennyiség mm körül alakul, bal parti legnagyobb mellékfolyójának a Bečvának a forrásvidékén a Beszkidekben mm körül. A Morva folyó forrása Jelentősebb vízfolyások Morva: Az Igazgatóság legnagyobb, és leghosszabb folyója, mely a Králicky Sněžník alatt ered, 1380 m Bf magasságban. Átlépve a Mohlenice kapun, a Hornomoravsky úval, majd a Dolnomoravsky úval medencén halad át. Csehországi teljes hossza 271,3 km (a szabályozások előtt 284 km), Morva egyik holtága Břeclav alatt legfontosabb mellékfolyói a Bečva és a Dyje. A Bečva torkolat alatt a leginkább szabályozott a folyó. A Dyje torkolatánál (a második legfontosabb vízfolyás a vízgyűjtőn) hagyja el Csehország területét. A két folyó torkolata 148 m-rel található a tengerszint fölött. A Morva teljes esé

3 Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország se hossz mentén m Bf. Bár a legfontosabb folyója a vízgyűjtőnek nem épült rá sem gát, sem tározó. Dyje: A folyó vízgyűjtője a CsehMorva karsztvidék keleti és déli részén, Ausztria északi részén és a Ždanicky les déli lejtőire terjed ki. Forrásvidéke két ágból áll, a bővizűbb Ausztriaiból, és Morva Dyjeből. A forrás 650 m Bf található. A folyónak több fontos mellékvízfolyása van, melyek Dyje torkolata a Cseh-Osztrák-Szlovák határon közül a Svratka és a Jihlava a legnagyobb. A Morva legnagyobb mellékfolyója, teljes hossza a torkolattól 311,2 km. Az Osztrák Dyje a hosszabb ág, nagyobb a vízgyűjtője és bővizűbb is. A csehek a Morva Dyjet tekintik fő ágnak, mely Panenské Rozsíčko környékén ered 657 m Bf magasságban. A Morva ág déli irányba folyik, majd találkozik az Osztrák ággal Ausztriában és elfordul észak-keleti irányba. Csehországot Podhradínál éri el újra a fkm-es szelvénynél. A folyó felső szakaszán található a Vranov gát, mely az egyike Csehország legszebb helyein fekvő tározóknak. Miután a folyó átlépte a határt, keleti irányt tartva meanderezik tovább meredek erdős völgyben, mely a Podyjí Nemzeti Park része. A Znojmo tározó alvizétől (mely a vele azonos nevű város közelében épült) a Dyjsko-svratecky úval me- Dyje a felső szakasza

4 dencén halad keresztül. A folyóhoz csatlakozik utolsó nagy mellékvízfolyása a Svratka és a Jihlava. A három völgy víztározója a torkolatba épült meg, Nové Mlynynél. Ez az Igazgatóság legnagyobb tározója. A tározó alatti szakaszon a folyó keresztülfolyik Břeclavon, majd beletorkollik a Morvába. A Dyje teljes hossz menti esése 506 méter, vízgyűjtő-területe az Ausztriába eső részekkel együtt km 2. Bečva: A Morva vízgyűjtőjének keleti felén helyezkedik el, vízgyűjtőjének domborzati viszonyai változatosak. A Beszkidek-hegységben a Čertuv Mlyn (Ördög malom) csúcs alatt ered 1207 m Bf magasságban, másik ága a Radhoštˇ hegyen méteren. Legalacsonyabb pontja a Morvába történő betorkollásánál található 195 m-es magasságban. Felső szakasza hegyvidéki zúgókkal, kisebb vízesésekkel szabdalt. A felső szakaszon felvett görgetett, és lebegtetett hordalékát rendszerint torkolatában rakja le. A Bečvanak két Bečva a felső szakaszán fő ága van, egyik a Vsetínská Bečva, mely a Vysoká hegyen ered 760 m Bf magasságban és vízgyűjtője a Javorníky és Vsetínské-hegységre terjed ki. Az ág dél-nyugati irányba halad Senicéig. A patak torkolata alatt észak-nyugati irányba fordul, majd összefolyik a Rožnovská Bečvával. Teljes hossza 58,8 km. A másik mellékág a Rožnovská Bečváva, a Vysoká hegy északi oldalán ered, öszszegyűjti a helyi kisebb források és patakok vizét észak-nyugati irányban haladva, majd teljes hosszának kb. felénél nyugati irányban folytatja útját. egészen a Vsetínská Bečvaval való összefolyásáig. Teljes hossza 37,6 km. A Bečva teljes hoszsza 61,2 km, vízgyűjtőterülete km

5 Svratka: A Dyje legnagyobb bal parti vízfolyása, mely a Nové Mlyny tározónál torkollik be. Vízgyűjtője a Cseh-Morva karsztvidékre terjed ki, forrása Žd ár nas Sázavoutól északra található Cikháj mellett a Žákova hora déli oldalán 823 m Bf magasságban. Torkolatában hossz menti teljes esése 653 méter, vízgyűjtőterületének nagysága km 2. Jihlava: A Dyje másik fontos mellékvízfolyása, akár mint a Svratka, a Jihlava is Nové Mlyny tározónál torkollik be. Vízgyűjtője is a Cseh-Morva karsztvidék egy részére terjed ki. Jihlávka mellett ered 760 m Bf magasságban. Felső szakasza jellemzően meredek falú zárt völgyben halad. Keresztülfolyik Jihlaván, a Cseh-Morva karszt központján, majd dél-keletnek fordul. Třebíč alatt két vízenergia hasznosítási céllal épült tározó a Dalešice és Mohelno található. Ezek a tározók Dukovany atomerőművét is ellátják hűtővízzel. A Jihlava torkolata 170 m Bf található, teljes hossza 184 km, vízgyűjtőterületének nagysága km Vízigények, vízkészletek Először az 1950-es években készült összesítés a vízigényekről az Igazgatóság területén. Ekkor az éves vízigényt 500 millió m 3 /év körül alakult, melynek 21 %-a származott felszín alatti vízből, 79 %-a felszíniből. A felszín alatti vízhasználatok elsősorban ivóvíz ellátási célokat szolgáltak, míg a felszíniek 94 %-át az ipar használta fel, az elavult technológiák miatt. A mezőgazdasági vízhasználatok elhanyagolható mennyiséget igényeltek, kis területre korlátozódtak. A Morva vízgyűjtőjén elsősorban az élelmiszeripari üzemek, például a cukorgyárak, konzervgyárak, tejüzemek jelentkeztek vízigénnyel. Az ipar zöme a Morva folyó mentén telepedett le. Nagyobb üzemek és öntödék működtek Brnoban, Veselí nad Moravouban, Přerovban, Prostějovban és Olomoucban. Az erőművek bővítése során újabb vízigényekkel jelentkeztek ebben az időben. A jelentésben szereplő vízigény nem volt pontosnak tekinthető, mivel csak kevés helyen mérték a vízfogyasztást, a legtöbb esetben csak hozzávetőlegesen becsülték meg, vagy az üzemadatokból számították vissza a valószínűsíthető értéket

6 Az 1990-es évekig a felszín alatti vízhasználatok mértéke emelkedett, majd a rendszerváltozást követően nagymértékben visszaesett az ivóvíz árának drasztikus emelkedésével párhuzamosan. Ez az igénycsökkenés állandósult és nem valószínűsíthető, hogy a trend a közeljövőben megfordul. A felszíni vízhasználatok nagymértékben növekedtek az 1960-as években elsősorban az újonnan üzembe helyezett erőművek jelentkeztek hűtővíz igénnyel. Az as évek elején átmenetileg csökkentek a vízhasználatok igénye a növekvő vízszolgáltatási díjak miatt, de hamarosan újra gyors növekedésnek indult a dél-morvai öntözési fejlesztések nyomán. A csúcs 1990-ben volt 398,6 millió m 3 éves vízigénnyel. Az ezt követő gyors és nagymérvű csökkenésnek több oka is van. Elsősorban a gyorsan növekvő vízdíjak, a térség mezőgazdaságának és iparának gyors átalakulása az utóbbi 20 évben. A valaha volt legalacsonyabb éves vízigényt 1999-ben jegyezték fel 165,9 millió m 3 -rel. Ez 41,6%-a az 1990-es értéknek. A vízigények csökkenése a Morvai Igazgatóság területén volt a legnagyobb (58,4 %-os visszaesés) egész Csehországban (átlagosan 54 %-os visszaesés). A vízfelhasználás azóta erősen tükrözi az adott év csapadékosságát ban a szárazság nyomán 189,2 millió m 3 vizet használtak fel, míg a sokkal kiegyenlítettebb időjárású 2004-ben 177,8 millió m 3 -t. Az Igazgatóság területén belül a legtöbb vízigény az alsó-morván jelentkezik, mivel itt üzemel a Hodonín erőmű, ezt követi a Jihlava folyó, mely a Dukovany atomerőmű vízigényét elégíti ki és a Svratka. Jelenleg Nové Mlyny környékén csak minimális mennyiségű ötözési vízigény jelentkezik. Ha a régióban az öntözés teljes kapacitással üzemelne, akkor a vízkivétel elérhetné a (m 3 xkm 2 )/évet. A tározók jelenleg elsősorban felszíni víztározóként funkcionálnak, 34 db épült az Igazgatóság területén. Teljes tározókapacitásuk 600 millió m 3, de egyenlőtlenül helyezkednek el a vízgyűjtőn. A legnagyobb tározó a Dyje völgyében található teljes kapacitása 549 millió m 3. Egy év alatt a Dyje vízgyűjtő teljes vízhozamának 38 %-át képes betározni. A Morva tározói csak kisméretű helyi tározók. A Morva vízgyűjtőjén több mint db halastó üzemel, teljes kapacitásuk 90 millió m 3. A felszín alatti vízkészlet mennyisége a hidrogeológiai régiótól függően változik. 28 db ilyen régió lett meghatározva az Igazgatóság területén, ebből 13 db teljes egé

7 szében a Morva vízgyűjtőn helyezkedik el, a többi kisebb-nagyobb részben érinti azt. Az éves felhasználható felszín alatti vízmennyiség 851 millió m 3 /év. Ennek jelenleg körül-belül 17 %-át használják fel. Lefolyási viszonyok és az azt befolyásoló tényezők: A múltban az emberek elsősorban a Morva hordalékával feltöltött síkságán telepedtek le a kedvező gazdálkodási lehetőségek és a víz jelenléte miatt, de a folyó áradásaival, az egyre növekvő lélekszámnak egyre nagyobb problémát okozott, így folyamatosan nőtt az igény a folyó szabályozására, megzabolázására. A Morvai Igazgatóság jelenleg 3.974,5 km vízfolyás kezelője. Vízrendezési és folyószabályozási tervét végrehajtva jelenleg 776 km elsőrendű árvízvédelmi töltéssel rendelkezik. Az egyéb védvonalak hossza 324 km. A vízrendezési és folyószabályozási munkák java a 19. század végén, 20. század első felében zajlott. A Morva felső 172 km-es szakaszán maga alakítja a medrét, kétoldali töltés és egyéb védművek Hodintól lefelé épültek ki. A védelmi rendszer a 100 évente egyszer előforduló vízhozamra lettek kiépítve. Vnoroví alatt csak esetenként vágták le a kanyarulatokat, a folyó nagyrészt eredeti állapotában maradt meg. 9,3 km-es hosszú oldalág található Uhersky Ostroh fölött. Az árvízi vízhozamokat ebben a mederben vezetik le a város védelme érdekében. A Bečva toroktól Chomutovig a folyó teljes egészében szabályozott. A Dyje folyón szintén végeztek szabályozási munkálatokat. A kanyarátvágások során a folyó teljes hossza 4 km-rel csökkent. A as szelvénytől (osztrák-cseh határ) Bukharyig végig szabályozott között szabályozásra kerül a Břeclav-Nové Mlyny közötti szakasz. További szabályozott rész a Drnholec-Novy Přerov közötti folyószakasz, illetve a Drnholectől a Cseh-Osztrák határig tartó 21,66 km, melyet eredetileg között szabályoztak. A Dyje és km között határt alkotó folyó érintetlen élővilággal, mely ma már a Podyji Nemzeti Park része. A Bečva szabályozása a Morvába történő betorkollástól a Vsetínská és Rožnovská Bečva összefolyásáig készült el. Jelenleg a folyó vízhozama nincs stabilizálva, több helyen a meder hordalékkal erősen feltöltődött. A két mellékágnak a mederszabályozása megtörtént a forrásvidékek kivételével. A meder anyaga durva kavics és kő. Helyi védőgátak épültek csak ki a partjukon. A Svratka és a Jihlava a Mlyny központi tározóba torkollik, szabályozásuk a tározó építése során megtörtént

8 3.4.3 Duzzasztók A Morva folyón nincsenek üzemelő duzzasztók. Megemlítendő a Hodonín duzzasztó, mely a fkm szelvényben épült, a Hodoníni hőerőmű és egyéb vízkivételek biztosítására. A műtárgy vízerőművel is kiegészült. Szintén fontos duzzasztó található a folyó fkm szelvényében Veselí nad Moravounál. A duzzasztó felett további más duzzasztók is üzemelnek, Nedakonicénél, Kunovsky lesnél, Spytihněvnél, Bělovnál, Kroměřížnél és Olomoucnál. A fix küszöbű beton duzzasztó Troubkynál a Bečvába tud vizet átkormányozni a Mala Bečván át. Hallépcső is üzemel a bal parton. A Přerovot ipari vízzel ellátó duzzasztó szintén kiegészítették vízerőteleppel. Egy másik fontos duzzasztó épült Hranicénél a fkm szelvényben. A Dyjén fix küszöbű bukó üzemel Břeclavban a fkm szelvényben, a hordalék leeresztő kapu a jobb parton épült meg, a hallépcső kiépítése folyamatban van. A Poštorná árapasztó csatorna 4,846 fkm hosszú és a árvizek levezetésére szolgál Břeclavban. A felvízen a duzzasztó a fkm szelvényben van, a Poštorná duzzasztó a csatona szelvényében épült. A három szegmensből álló változtatható szintű duzzasztó a fkm szelvényben Bulhary alatt üzemel. Egy vízszintkövető turbinával működik jelenleg a műtárgy. A fkm szelvényben fix küszöbű duzzasztó épült a Dyje vízhozamainak egyenletesebbé tételére, illetve mezőgazdasági vízkivételek biztosítására. Hodonín duzzasztó és erőmű

9 3.4.4 Gátak Két tározó üzemel a Morva felső szakaszán. A kisebbik tározó a Třebuvka, a Moravská Třebován épült. A föld anyagú zárógát 5 m magas és m 3 vizet tároz 11 ha nagyságú területen. Nemilka tározó a Nemilice folyón épült, Nemile falu közelében. Zárógátja 17 m magas, 1,5 millió m 3 vizet tároz. Az egyik legújabb tározó a Morva vízgyűjtőn a Dlouhé Stráně a Divokán. A rendszer két tározóból áll, melyet energiatároló szivattyútelep köt össze. A felső tározó 1,5 millió m 3 -es, az alsó 3,4 millió m 3 -es. A két tározó közötti eséskülönbség 548 m. A két megfordítható forgási irányú Francis turbina összteljesítménye 650 MW. Dlouhé Stráně felső tározó Az alsó-morva vízgyűjtőjén több tározó is található. Opatovice vízellátó tározó a Kis- Haná folyóra települt, zárógátja 36 méter magas, 177 méter hosszú. A tározó területe több, mint 70 ha, közel 10 millió m 3 vizet tárol. Az egyik legrégibb tározó a Plumlov, mely Prostějovtól nyugatra, Plumlov mellett a Hloučelán épült. A zárógát 466 m hosszú és 27 m magas, területe 68 ha, 5,6 millió m 3 vizet tárol

10 3.4.5 Jelentős vízkivételek, vízátvezetések A Malá Voda vízhálózatával egyike Morvaország legrégebbi vízkivezetésének. A Malá Voda a Římicky duzzasztónál ágazik ki, mely a 14. század elején épült. Korábban malomcsatornaként működött, ma erőművek vízigényét elégíti ki. A Střední Morava rendszer (közép-morvaországban) a Morva folyó mellett haladva Hynkov és Olomouc között hasonló funkciót lát el. Otrokovice és Hodonín között a Morva folyó hajózóút, a Bata-csatornával kiegészítve. A csatorna eredetileg Barnakőszén szállítására építették. Ezen keresztül látták el a Zlín környéki erőműveket a dél-morvaországi széntelepek. Kapacitás tekintetében az Ostroh-Vnorovy közötti árapasztó ág a legnagyobb vízátvezetési rendszer, mely nem csak az árvizek megosztására alkalmas, hanem öntözővíz igények kielégítésére. A Malá Bečván működő árapasztó 50 m 3 /s-os vízhozam fölött lép működésbe és a Troubky duzzasztótól induló 18 km-es csatornán vizet juttat a Moštěnkába Vízhasznosítás A Morva völgyi vízfolyásokon a potenciálisan kihasználható vízenergia mennyisége 100 MW körül van, de a kisebb esésű, és alacsony vízhozamú vízfolyások esetén új erőmű építése gyakran nem lenne gazdaságos. A Morvai Igazgatóság területén jelenleg 14 db törpe vízerőmű üzemel, melyek közül a Nové Mlyny a legnagyobb 2,41 MW-al. Nové Mlyny

11 Loučné nad Desnounál a Dlouhé Stráněn üzemel egy energiatározós erőmű, két tározóval. A felső m Bf helyezkedik el, 2 db 3,6 m átmérőjű 1,5 km-es vezeték köti össze a 2 db Francis turbinával, melyek összteljesítménye 325 MW. Vízi utak: A Morva vízgyűjtőjén csak speciális célú vízi utak üzemelnek, a Brno gát és tározó a Svratkán, Plumlov tározó a Hloučelán, Oleksovice tó a Skaličkán. A tározókon többnyire csak kishajó, közlekedés és a vizisíelés engedélyezett. Az egyetlen vízi szállítás szempontjából érdekes rendszer a Bečca és a Dyje torkolata között, az Otrokovice-Rohatec csatorna Árvíz, aszály Árvizek: Az első feljegyzés a 13. századból valók az 1257-es brnói árvízről. A Morva folyó árvízéről az első írásos emlék 1342-ből való, amikor is Olomouc jelentős része víz alá került. Az ezt követő évszázadokban több árvíz is előfordult, de ezek leírásából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel a folyómeder és annak magassága azóta jelentősen megváltozott, illetve nem voltak akkoriban még pontos mérések. A vízrajzi megfigyelések csak az ipari forradalom idején kezdődtek el, mintegy 200 éve. A Bečva, a Morva legnagyobb bal parti mellékfolyóján az árvizek ritkák és gyors lefolyásúak ban Teplicénél mérték legmagasabb tetőző vízhozamát 730 m 3 /s-al, mely az ezer évente egyszer előforduló vízhozam közelében van. Nagyobb árhullámai voltak még 1919-ben, 1939-ben és 1960-ban ben a forrásvidék közelében lévő Lysá horára települt meteorológiai állomáson július 4-8. között 586 mm csapadékot mértek (egész júliusban 811 mm hullott), a Pradĕden pedig 454 mm-t (egész júliusban 631 mm hullott). A második csapadékhullám július között érte el a vízgyűjtőt, ekkor a vízgyűjtő több pontján is 100 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék hullott le néhány óra leforgása alatt. Az első árhullám ekkor a Morva és a Dyje folyó középső és alsó szakaszán tartott. A legnagyobb tetőző vízhozam a Morván m 3 /s, melyet Kromĕřžnél mértek. A felső szakaszon a Morva elérte a Q 800 -as értéket, de mindenhol legalább a Q 100 -at

12 Mindent egybevetve az 1997-es árvíz a Morva és Dyje völgyében 257 települést érintett 16 járásban, összesen millió korona kárt okozott. A 2002-es árvíz kiváltó oka az augusztusban lehullott nagymennyiségű és intenzitású csapadék volt. Az csapadék két hullámban érkezett, augusztus 6-8, illetve augusztus között. A csapadéktevékenység leginkább a Dyje vízgyűjtőjét érintette. Mivel a második csapadékhullám már telített talajra és telt mederre érkezett, így a vízszintemelkedés is sokkal intenzívebb volt. (a teljes csapadékmennyiség több mint 140 mm). A Dyje és mellékvízfolyásai felső szakaszán a vízhozamok Q 50 és Q 200 között változtak. A települések elöntésének megakadályozásában a Vranov tározó igen nagy szolgálatot tett, mivel tározó kapacitás kihasználásával az alvizen a károkozás nélkül levezethető 240 m 3 /s került leeresztésre több mint 24 órán keresztül. Ez elég időt biztosított az érintett településekről (Znojmo vidéke és további 7 alacsonyan fekvő település) a lakosság kitelepítésére. A 2002-es árvíz a Dyje völgyében összesen 500 millió korona kárt okozott. Aszály: A Dyje vízgyűjtőjén 1947-ben volt a legsúlyosabb aszály, amikor az éves átlagos csapadékmennyiség kevesebb, mint fele hullott le. Az sokéves átlag százalékában kifejezve a Morva vízgyűjtőjén belül a Svratka vízgyűjtőjén hullott a valaha mért legkevesebb csapadék, mindössze 46 %. A Morva vízgyűjtőjén száraz éveknek számított 1983, 1994, Az adatokból látható, hogy körül-belül 10 évente van egy aszályos év Vizek védelme 2004-es adatok szerint a Morva vízgyűjtőjén 244 db mérőállomás volt, a vízfolyások, a tározók és vízkivételi műveken. A begyűjtött adatokat minden évben, évkönyvben foglalják össze. Az Igazgatóság kezelésében lévő 2670 km vízfolyás közül km nem érte el a kívánt minőség követelményt között eltelt időben a vízminőség sokat javult, köszönhetően a csatornázásoknak, a szennyvíztisztító telepek építésének és felújításának. Ez alól a javuló trend alól a Jihlava felső szakasza kivétel, mivel a

13 szerves eredetű ammónium értéke emelkedett az elmúlt időszakban. Ezt a problémát remélhetőleg a jihlavai szennyvíztisztító felújítása megoldja