Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform MEGVALÓSÍTÁSI TERV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform MEGVALÓSÍTÁSI TERV"

Átírás

1 Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform MEGVALÓSÍTÁSI TERV Szerkesztette Prof. Dr. Vas Ádám MAGYOSZ Tudományos és Műszaki Bizottság elnök, Richter Gedeon Nyrt. kutatási főtanácsadó Dr. Pörzse Gábor IMI magyar képviselője, Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgató ISBN

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2 BEVEZETÉS 8 3 GYÓGYSZERBIZTONSÁGOSSÁG EURÓPAI UNIÓS PROGRAMTERVEK MAGYARORSZÁGI PROGRAMTERVEK 11 4 GYÓGYSZERHATÁSOSSÁG EURÓPAI UNIÓS PROGRAMTERVEK MAGYARORSZÁGI PROGRAMTERVEK A PREKLINIKAI GYÓGYSZERKIPRÓBÁLÁS HUMÁN PREDIKTÍV ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSÉT CÉLZÓ KOMPLEX PATOLÓGIAI ÁLLATMODELLEK KIFEJLESZTÉSE A HAZAI GYÓGYSZERIPARI K+F HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA A TERANOSZTIKA HAZAI FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉVEL ÚJ, MAGASABB SZÍNVONALÚ KLINIKAI GYÓGYSZER VIZSGÁLÓKÖZPONTOK HAZAI AKKREDITÁLÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE (ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA, INFRASTRUKTURÁLIS TÁMOGATÁS) AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁK HAZAI MEGHONOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZAKEMBEREK OKTATÁSÁNAK ÉS KÉPZÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉT CÉLZÓ CÉLKITŰZÉSEK A HAZAI GYÓGYSZERIPARI HAGYOMÁNYOK EURÓPAI UNIÓS MEGERŐSÍTÉSÉT ÉS TÁMOGATÁSÁT CÉLZÓ CÉLKITŰZÉSEK A HAZAI GYÓGYSZERIPAR FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA (LOBBYTEVÉKENYSÉG) A HAZAI AKADÉMIAI ÉS IPARI SZEKTOR SZOROSABB EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE (RENDEZVÉNYEK, SZAKMAI ÖSSZEJÖVETELEK SZERVEZÉSE) 20 5 OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS TUDÁSMENEDZSMENT EURÓPAI UNIÓS PROGRAMTERVEK MAGYARORSZÁGI PROGRAMTERVEK OKTATÁSI IGÉNY, KAPACITÁS ÖSSZEHANGOLÁSÁT, AZ INTERDISZCIPLINÁRIS ÉS KOMPETENCIA OKTATÁS FEJLESZTÉSÉT, VALAMINT AZ OKTATÁSI SZAKEMBEREK MEGFELELŐ KÉPZÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉT CÉLZÓ CÉLKITŰZÉSEK A PHD KÉPZÉS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉT, VALAMINT A NEMZETKÖZI PHD PROGRAMOKBAN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁNAK EMELÉSÉT CÉLZÓ CÉLKITŰZÉSEK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉT, A POSZTGRADUÁLIS MESTERKÉPZÉS ELTERJEDÉSÉT CÉLZÓ CÉLKITŰZÉSEK. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL TÁMOGATOTT OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN A HAZAI RÉSZVÉTEL ERŐSÍTÉSÉT CÉLZÓ CÉLKITŰZÉSEK 27 6 GYÓGYSZER ENGEDÉLYEZTETÉS ÉS SZABÁLYOZÁS 29 7 ORVOSI NANOTECHNOLÓGIA 33 2

3 8 MELLÉKLETEK ÖSSZESÍTETT PÉNZÜGYI TERV TÉMAVEZETŐK CSATLAKOZOTT INTÉZMÉNYEK A PLATFORM MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI ÁBRÁJA 41 3

4 1 Vezetői összefoglaló Az Európai Unió a Lisszaboni Stratégia keretében nagyszabású pán-európai programot jelentett be 2005-ben, amely azt célozza, hogy belátható időn belül az EU legyen a világon a legversenyképesebb K+F térség. Az Innovative Medicines Initiative (továbbiakban IMI), - melynek fő célkitűzése a gyógyszeripari K+F szektor versenyképességének a növelése - is ebbe a stratégiai célkitűzésbe illeszkedik bele ben került meghirdetésre ez a 2 milliárd euró költségvetésű, egyedülálló PPP projekt. Az IMI Strategic Research Agenda (SRA) részletes elemzést bocsátott ki a gyógyszerfejlesztési K+F során tapasztalható szűk keresztmetszetekről, melyek hátráltatják az új hatóanyagok kifejlesztését és piacra jutását. Az IMI SRA négy fő területen fogalmazott meg ajánlásokat ezeknek a hátráltató tényezőknek a kiiktatására, melyeket fő pilléreknek nevezett el: A gyógyszerbiztonságosság hatékony előrejelzése; A gyógyszerhatásosság hatékony előrejelzése; Tudásmenedzsment; Oktatás és Képzés. Hazánkban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Platformok támogatása című NKTH-KPI pályázat évi kiírás szerinti célja a platformok létrehozásának és megerősítésének támogatása volt a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó területeken. A MAGYOSZ sikeresen pályázott az "Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform létrehozása Magyarországon" című pályázatával. A Platform a megfogalmazott alapelvei szerint egy nyitott, áttekinthető, alulról építkező, szerveződés, mely összhangban dolgozik a pályázatot kiíró szervezet törekvéseivel és kapcsolódási pontokon keresztül csatlakozik az IMI projektekhez. A Platform a munkáját 5 tematikus munkaértekezlet tartásával kezdte, melyeken elemzésre került a hazai gyógyszeripari K+F helyzetei és egyúttal megfogalmazásra kerültek a kitörési pontok. Annak érdekében, hogy az egészségügyi-gyógyító-betegellátó szféra gondjait, terveit is lássuk, záróértekezletünkön a betegszervezetek képviselői bevonásával áttekintettük a népbetegségek hazai problematikáját is. Ezek figyelembevétele fontos a hazai gyógyszerkutatás szempontjából, de megoldásukat nem tekinthetjük feladatunknak. A munkaértekezleten elhangzottak jegyzőkönyvei alapján készült el a részletes Stratégiai Kutatási Terv. A Megvalósítási Terv az IMI-SRA ajánlások rövid összefoglalója mellett a Munkabizottságok vezetőinek a Magyarországi viszonyokra adaptált célkitűzéseit tartalmazzák a következő témakörökben: Gyógyszerbiztonságosság Gyógyszerhatásosság Oktatás, Képzés és Tudásmenedzsment Gyógyszer engedélyeztetés és szabályozás Orvosi nanotechnológia 4

5 Ezen célkitűzések rövid kivonatát az alábbiakban foglaljuk össze: A Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság célkitűzései: Gyógyszerbiztonságossági vizsgálatok elvégzésére alkalmas területi központ(ok) létrehozása; Kutatási célokra is alkalmas adatbázis létrehozása (farmakogenomika) az akadémiai és az ipari szektor közreműködésével; Korszerű farmakogenomikai módszerek integrálása a terápiás gyakorlatba; A gyógyszerbiztonságosság korszerű ismeretanyagának, módszertanának (például in silico toxikológia, farmakogenomika) megfelelő integrálása a graduális és a posztgraduális képzésekbe; Ipar (nagyvállalatok és KKV-k) és az akadémiai szektor együttműködésének javítása; Hazai és nemzetközi gyógyszerbiztonságossági vizsgálatokra alkalmas akkreditált laboratóriumok számának növelése; Farmakovigilancia erősítése (spontán bejelentések, farmakoepidemiológiai adatbázis) A Gyógyszerhatásossági Munkabizottság célkitűzései: Új in vitro és in vivo modellek kifejlesztése a preklinikai gyógyszerhatásosság humán prediktív értékének növelésére; A nanotechnológiai és a rekombináns technológiával előállított gyógyszerek kutatásának és fejlesztésének elősegítése, és ipari jellegű termelési know-how - jának meghonosítása Magyarországon; Fázis II klinikai vizsgálóhelyek akkreditálása Magyarországon; A hazai gyógyszeripar hagyományos erősségeinek továbbfejlesztése és elismertségének növelése az EU-s környezetben; A hazai gyógyszeripari K+F fejlődését elősegítő gazdasági környezet megteremtéséért való lobbitevékenység; Az orvosbiológiai K+F területen a nagyvállalatok, kis és középvállalatok, és az akadémiai szektor szorosabb kapcsolatának elősegítése. Az Oktatási Munkabizottság célkitűzései: A munkaadók (ipari és mezőgazdasági egyaránt) képzési igényeinek összehangolása a rendelkezésre álló képzési kapacitásokkal; Oktatási és gyógyszeralkalmazási szakemberek magas színvonalú, EU-konform képzése; Interdiszciplináris oktatás térnyerésének fokozása; Kompetencia oktatás színvonalának fejlesztése; PhD képzés színvonalának emelése, a kutatók nemzetközi mobilitásának fokozása; Posztgraduális oktatás a munkáltatói igényeknek megfelelő folytatása; A posztgraduális alap és mesterképzés európai harmonizációjára való törekvés; Az EU által támogatott oktatási együttműködésekben való hazai részvétel erősítése. 5

6 A Gyógyszer engedélyeztetési és szabályozási Munkabizottság célkitűzései: A folyamatos kommunikáció fenntartása az értékelő-engedélyeztető hatóság és az gyógyszergyártók között; A hazai klinikai vizsgálóhelyeken a személyi, infrastrukturális és minőségbiztosítási követelmények szigorítása a nemzetközi akkreditáció elnyerése és megtartása érdekében; Az OGYI megerősítése által a gyógyszer engedélyeztetési folyamat meggyorsítása; A szellemi tulajdon törvényi védelmének erősítése a nemzetközi elvárások szerint; A placebo kontrollos vizsgálatok etikai engedélyeztetésének újraszabályozása a 2008-as Helsinki deklaráció szerint; Etikai bizottságok kompetenciáinak felülvizsgálata; A gyógyszerkészítmények mellett az orvostechnikai eszközök etikai vizsgálata; A tudomány és a technika fejlődésével felmerülő etikai problémákkal kapcsolatos állásfoglalások publikálása. A Nanomedicina Munkabizottság célkitűzései: A Magyarországon nanogyógyszerekre, illetve gyógyszer nanohordozókra irányuló K+F tevékenységek összehangolása; Nanomedicina Hírmondó honlap létrehozása és fenntartása a hazai nanomedicina K+F közösség kommunikációja céljából; Rendszeres előadások és tematikus fórumok rendezése; Posztgraduális képzések és PhD kurzusok indítása; Pályázatfigyelés és pályázatírás; Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás egyéb európai nanomedicina laboratóriumokkal és szervezetekkel; Minél szorosabb együttműködés a CLINAM és az ESNAM európai nanomedicinával foglalkozó szervezetekkel; FP7 és NKTH pályázat beadása a Nanomedicina KIC megteremtésére az EIT keretén belül; Nanomedicina Oktató és Kutató Központ (NM KOK) létrehozása az SE NET-ben. A Platformalakítási munkafolyamat közben nyilvánossá vált a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kidolgozott Magyar Gyógyszeripari és Biotechnológiai Akcióterv, melyet a Magyar Köztársaság Kormánya július 8-án elfogadott. Munkabizottságaink célkitűzései ezzel összhangban vannak. Kapcsolódási pontok: a gyógyszeripar és a biotechnológia sajátosságainak figyelembe vétele az európai uniós és hazai forrásallokációban (Akció1) a gyógyszeripari és biotechnológiai K+F tevékenységek végzését támogató programok működtetése (Akció2) gyógyszeripari és biotechnológiai KKV-k forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése (Akció 4) a gyógyszeripari és biotechnológiai kutatóhelyek támogatása a közép-magyarországi régióban is (Akció 6) a természettudományi oktatás súlyának és színvonalának növelése (Akció7) a gyógyszer- és biotechnológiai kutatási tevékenységek munkaerő utánpótlásának biztosítása a képzés/továbbképzés fejlesztésével illetve a külföldön dolgozó (magyar és nem magyar) szakemberek Magyarországra vonzásával (Akció 8) klinikai kutatóhelyek jobb hasznosítása (Akció 9) 6

7 Szándékunk szerint a továbbiakban a Munkabizottságok a témavezetők által irányított Szakplatformmá alakulnak. Tevékenységüket a MAGYOSZ Tudományos és Műszaki Bizottsága koordinálja. Feladatuk saját területük szakmai tevékenységének összehangolása, célfeladatok kitűzése és végrehajtása, információadás a kormányzati szervek felé, az pályázatkiíró NKTH tevékenységének támogatása, kapcsolattartás az EU IMI megfelelő bizottságaival és ezáltal aktív részvétel hazai és EU szintű gyógyszerkutatási pályázatokban. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a Biotechnológiai, a Nanotechnológiai és a Genomikai Nemzeti Technológiai Platformokkal való társkapcsolat kiépítését és a szoros együttműködést a közös célok megvalósításában. Platformunk továbbra is nyitott újabb partnerek csatlakozását örömmel vesszük. A Megvalósítási Terv alapján kezdődő munka célja összefoglalóan: a hazai ipari és akadémiai gyógyszerkutatás erősítése, versenyképességének növelése a tervek pályázati úton illetve kormánytámogatással való fokozatos megvalósítása a nemzetközi pályázatokban való aktivitás fokozása, intenzívebb és sikeresebb részvétel a hazai gyógyszeripar bevonása a megvalósításba (erőforrások, kapcsolatrendszer) a gyógyszeripar társadalmi képének, megítélésének javítása a hazai felsőoktatatás és gyógyszerkutató- gyógyszeripari szakemberképzés erősítése Az anyagban szereplő összegek az egyes munkabizottságok kitűzött céljai megvalósításához kapcsoltak 5 év távlatában. Lehetőség esetén célpályázatok révén teremtenénk meg az anyagi fedezetet. 7

8 2 Bevezetés Az Európai Unió 2007-ben hirdette meg az Innovative Medicines Initiative (IMI) programot, melynek fő célkitűzése, hogy a betegek minél gyorsabban minél hatékonyabb és biztonságosabb gyógyszerekhez jussanak. Az IMI egy eddig egyedülálló, az összes EU tagországot érintő Public-Private Partnership (PPP) típusú együttműködés, amely egyaránt érinti az egészségügyi szolgáltatókat, betegszervezeteket, az akadémiai szektort, a gyógyszergyártás és az egészségügy területén működő kis- és közép vállatokat (KKV), nagyvállalatokat, valamint az állami szabályozó szervezeteket. Amellett, hogy az Európai Unió minden polgára részesül a program kínálta előnyökből, az IMI elsődleges célkitűzései közé tartozik az európai gyógyszeripari és a biotechnológiai K+F szektor nemzetközi versenyképességének növelése. Ennek a célnak az érdekében az IMI Strategic Research Agenda (SRA) olyan ajánlásokat adott ki, melyek kijelölték az biotechnológiai és gyógyszeripari K+F folyamatok azon szűk keresztmetszeteit, melyek miatt az új gyógyszerek engedélyezése és piacra jutása jelenleg akadályozott. Ezek az úgynevezett pillérek : a biztonságosság előrejelzése a hatékonyság előrejelzése tudásmenedzsment oktatás, szakemberképzés Az IMI SRA egyúttal ajánlásokat fogalmaz meg ezeknek a problémáknak a kezelésére. A következőekben röviden összefoglaljuk ezeket az ajánlásokat, amelyek figyelembevételével alakult meg a hazai kezdeményezés, az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform. Hazánkban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Platformok támogatása című NKTH-KPI pályázat évi kiírás szerinti célja a platformok létrehozásának és megerősítésének támogatása volt a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó területeken. A MAGYOSZ sikeresen pályázott az "Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform létrehozása Magyarországon" című pályázatával. A Platform létrehozásánál több alapelvet vettünk figyelembe. A Platformhoz történő csatlakozás lehetősége nyitott a hazai nagy-, kis- és középvállalatok, az akadémia, az egyetemi kutatóhelyek valamint a betegszervezetek felé. Ezzel a Platform megvalósítja az alulról történő építkezés alapelvét, mely eredeti célkitűzéseink között szerepelt. A nyilvánosság és az átláthatóság elvének jegyében célul tűztük ki megfelelő információs felület kialakítást a MAGYOSZ honlapján ( Ezen a honlapon a nyilvánosság számára elérhetőek a munkaértekezletek anyagai, a jegyzőkönyvek és más dokumentumok, melyek a Platform működésével kapcsolatos. 8

9 A Platform elsődleges célkitűzései közé tartozott a hazai gyógyszerkutatás helyzetének áttekintése több, a témát más-más szempontból megközelítő munkaértekezlet révén. Ezeken a munkaértekezleteken elhangzottak eredményeként azonosításra kerültek a lehetséges kitörési pontok a hazai gyógyszeripari K+F szektor számára. Fontos szempontunk volt ezenkívül a kapcsolódási pontok megtalálása az IMI programhoz, természetesen a sajátságos nemzeti szempontok messzemenőkig történő figyelembevételével. Hangsúlyozni kell, hogy a Platform keretein belül folytatott tevékenységünknek összhangban kell lennie a kormányzati törekvésekkel és a pályázatot kiíró szerv (NKTH-KPI) eredeti kiírási szándékával. A Platform tevékenységéről részletes összefoglaló dokumentáció valamint Megvalósítási Terv (jelen dokumentum) készül. A fentebb felsorolt alapelvek, kritériumok és stratégiák figyelembevételével alakul meg a Platform és kezdi meg a folyamat végén tényleges működését. Az Platform stratégiai céljait már az induló munkaértekezleten meghatároztuk, melyeket mind az IMI-SRA ajánlásokat, mind pedig a speciális magyarországi viszonyok maximális figyelembe vételével alakítottunk ki. Öt stratégiailag fontos témakört jelöltünk ki, melyek köré a további munkaértekezleteket szerveztük és ezek szerint fogjuk alakítani a Platform további tevékenységét is. Az induló munkaértekezleten meghatározott témakörök a következők voltak: Gyógyszerbiztonságosság Gyógyszerhatásosság Oktatás, képzés és tudásmenedzsment Gyógyszer engedélyeztetés és szabályozás Orvosi nanotechnológia Ezek a témák véleményünk szerint stratégiai jelentőségűek a hazai gyógyszerkutatás szempontjából, kapcsolódnak az európai szintű IMI programhoz, és nemzeti sajátosságokat is felmutatnak. Záróértekezletünkön téjékozódó jelleggel áttekintettük a hazai népbetegségek problematikáját annak érdekében, hogy az orvosi- betegellátási oldal problémáit is jobban lássuk. Jeles hazai szakembereken kívül a betegszervezetek képviselő is megnyilatkoztak ezen a fórumon. A Stratégiai Kutatási Terv című dokumentum munkaértekezletek részletes jegyzőkönyvein alapult. A jelen Megvalósítási Terv a továbblépésre kísérel meg javaslatokat tenni. Az anyagot úgy építettük fel, hogy az adott szakterület Európai Uniós célkitűzései után a hazai Munkaértekezletek elképzeléseit fejtjük ki. A korábbi munkaértekezletek immáron szakterületi Platformá alakulva folytatnák tevékenységüket a MAGYOSZ Tudományos és Műszaki Bizottsága koordinálásával. 9

10 3 Gyógyszerbiztonságosság 3.1 Európai Uniós programtervek Jelenleg számos szűk keresztmetszet létezik a gyógyszerbiztonságossági vizsgálatok folyamatában. A legfontosabb, hogy csökkentsük a klinikai kipróbálás során nem biztonságosnak bizonyuló, és ezért kieső új hatóanyagok arányát. Egy FP6 keretében induló projekt kerül előterjesztésre, mely az új omikai technológiákat integrálná a hagyományos toxicitási végpontokkal. Ez várhatóan növeli a toxicitás előre jelezhetőségét, de más eredményeket is várnak a projekttől. Az IMI-SRA ajánlja továbbá egy kis Európai Gyógyszerbiztonságossági Kutató Központ (European Centre of Drug Safety Research, ESDCR) megalapítását, amely a kutatási projekteket koordinálná valamint segítené a területen kutató szakemberek oktatását és képzését. Az ECDSR az eredeti elképzelések szerint csak a gyógyszerkipróbálás preklinikai fázisában vett volna részt, de további tárgyalások hamarosan nyilvánvalóvá tették, hogy a jelenlegi farmakovigilancia és kockázatmenedzsment területén is sürgős szükség van a Centrum koordináló tevékenységére. Ez azt az új koncepciót eredményezte, hogy a Centrum proaktív farmakovigilanciai tevékenységet folytasson a gyógyszerek teljes életciklusa során. Ennek az a célja, hogy a gyógyszerészeti termékek biztonságossága és hozzáférhetősége növekedjen a hatékony farmakovigilancia és a kockázatmenedzsment során. Az IMI-SRA program ajánlásai a gyógyszerbiztonságosság növelése érdekében folytatott K+F tevékenység nagyobb hatékonysága és sikeressége érdekében a következők: Az Európai Gyógyszerbiztonságossági Kutató Központ (European Centre of Drug Safety Research, ESDCR) létrehozása a gyógyszerbiztonságosságot célzó kutatási célok azonosítására és koordinálására; A korai laboratóriumi eredmények humán relevanciáját és ezek szabályozó szerepének jelentőségét előrejelző biomarkerek azonosításához szükséges tudományos és bioinformatikai infrastruktúra és tudásbázis megteremtése; A rágcsáló állatmodelleken alkalmazott nem-genotoxikus karcinogének azonosítására folytatott kísérletek humán relevanciájának tanulmányozása; In silico módszerek kifejlesztése és alkalmazása a hagyományos és újonnan azonosított toxicitási típusok hatékony előrejelzésére; Az állatkísérletekben nem előre jelezhető, ám emberre toxikus szerek azonosítási lehetőségeinek feltárása; A rendelkezésre álló adatbázisok és adatforrások optimalizálása és a rendelkezésre álló farmakovigilanciai bizonyítékok megerősítése; 10

11 A farmakovigilanciai módszerek és hálózatok kifejlesztése és megerősítése; Új módszerek kifejlesztése a kockázat előrejelzés és a kockázat-haszon arány meghatározása terén; Az egészségügyi szakemberek és a betegek megfelelő oktatása és képzése. 3.2 Magyarországi programtervek Több gyógyszeripari K+F hatékonyságára vonatkozó kutatás is egyetért abban, hogy a HTS módszerek bevezetése óta a klinikai vizsgálatok során kieső NME-k nem megfelelőségének a leggyakoribb oka a gyógyszerjelölt nem megfelelő biztonságossága illetve a klinikai vizsgálatok során tapasztalt humán toxicitás, amely sem az in vitro, sem az állatkísérletes fázisban nem volt előre jelezhető. A preklinikai munka hatékonyságának növelésében az egyik legfontosabb tényező lehet más molekulák toxicitási információihoz való hozzáférési lehetőség javítása a gyógyszerfejlesztésben résztvevők legszélesebb köre számára, például egy nyilvánosan hozzáérhető adatbázis formájában. Az számítógépes modellezés, az in silico módszerek részben gyorsaságuk részben költséghatékonyságuk révén értékes kiegészítői vagy alternatívái lehetnek a biológiai teszteknek a toxikus hatások minél korábbi szakaszban történő kiszűrésében. Jelenleg is több különböző in silico módszereket alkalmaznak a toxicitás előrejelzésére, melyek révén több esetben is hatékony költségcsökkenést és jobb sikerességi rátát sikerült elérni a gyógyszeripari K+F során. Az IMI-SRA gyógyszerbiztonságosságra vonatkozó ajánlásainak egyik legfontosabb része egy páneurópai, nyilvánosan hozzáférhető, egységes adatbázis, amely az a gyógyszergyárak és az akadémiai laboratóriumok toxicitási adatait tartalmazza, nem csak a sikeres gyógyszerként forgalmazott molekulák adatait, hanem a fejlesztésből kiesett gyógyszerjelölt molekulák toxicitási adatait is. A Munkabizottság messzemenőkig támogatja a csatlakozást ehhez az európai szintű adatbázishoz. Gyógyszeralkalmazásokkal kapcsolatos adatbázis kiépítését célzó hazai kezdeményezésre példa a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának farmakogenomikai biobankja, melyet követendő példaként kell kiemelnünk. Magyarországon a közelmúltban kezdődtek meg országos farmakogenomikai/ toxikogenommikai felmérések az enzim polimorfizmusokat illetően, sürgősen további vizsgálatok szükségesek megfelelő nemzeti adatbázisok (farmakogenomika) létrehozásához. Hazai laboratóriumok közül alig pár végez ilyen jellegű vizsgálatokat. Problémát jelent, hogy a finanszírozás nem konkrét vizsgálatot jelöl meg, hanem módszeralapú finanszírozás történik az erre a célra elkülönített molekuláris laboratóriumi keret terhére. Ez meglehetősen helytelen gyakorlat, a Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság sürgeti a kérdéskör felülvizsgálatát, valamint a vizsgálatok OEP finanszírozásának rendezését. További nehézséget jelent, hogy az új módszerek nem jelennek meg kellően az oktatásban, így gyakran nem ismertek a gyógyító tevékenységben résztvevők számára sem. 11

12 A gyógyszerbiztonságossági kutatásokban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az omikai technológiák. A biztonságosabb gyógyszeralkalmazást elősegítendő javaslatként hangzott el országos központi laboratórium, illetve regionális klinikai központok kialakítása, ahol megvalósíthatóak lennének a gyógyszerbiztonságossággal összefüggő klinikai vizsgálatok. Egyrészt kivitelezhetőek lennének gyógyszerszint mérések a farmakokinetikai interakciók követésére, toxikus gyógyszerszintek monitorozására; illetve a betegek genotipizálása. A gyógyszerszintek vizsgálata felmerült lehetőségként a spontán mellékhatás bejelentésekkel kapcsolatosan is, az ok-okozati összefüggések vizsgálatára. Centrum(ok) létrehozásával elősegíthető lenne a működés nagyobb költséghatékonysága is. Az IMI-SRA kiemeli az új biomarkerek keresésének és validálásának fontosságát. A legmegfelelőbbek az olyan toxicitást előre jelző biomarkerek, amelyek a tényleges károsodás bekövetkezte előtt képesek indikálni a toxicitást. Az IMI-SRA elsőrendűen támogatott célkitűzései között szerepelnek az erre a témára irányuló projekt. A Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság feltétlenül kívánatosnak tartja és támogatja magyar kutatóhelyek részvétele is az EMEA-val együttműködve biomarkerek validálásában. A fent felsorolt szempontokkal kapcsolatban általános igény a megfelelő alapkutatási háttér. Ebben a tekintetben hangsúlyoznunk szükséges, hogy a gyógyszerbiztonságossági kutatások területén (is) kiemelkedő fontosságú, az alapkutatás és az ipar kapcsolatának, az egyetemek, az akadémiai szféra és az ipar együttműködésének erősítése. Általános szempont az akadémiai szektor hatékonyabb részvételének elősegítése a gyógyszerkutatás/fejlesztésben, részben együttműködések révén. A Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság álláspontja szerint a különböző profilú kutatóhelyek közti együttműködést segítheti elő például intézményesített, virtuális központok létrehozása. A farmakovigilancia célja a készítmény biztonságossági profiljának minél részletesebb, pontosabb megismerése, a gyógyszerbiztonságossági adatok folyamatos gyűjtése, értékelése, a minél biztonságosabb gyógyszeralkalmazás, a populáció védelme a mellékhatásoktól. A farmakovigilancia elsősorban a posztmarketing ( Fázis IV ) szakasz feladatai közé tartozik egy gyógyszer életciklusában. Magyarországon is irányadó az IMI SRA-ban már megfogalmazott célok megvalósítása: Spontán bejelentések számának növelése (mennyiségi és minőségi szempontok figyelembevételével); Spontán bejelentések számának növelése Feladat: (mennyiségi és minőségi szempontok figyelembevételével); Cél: Gyógyszermellékhatásokkal kapcsolatos spontán bejelentések jelenlegi alacsony számának növelése, a készítmények biztonságossági profiljának jobb megismerése, ezáltal a biztonságosabb gyógyszeralkalmazás elősegítése Eredmény: Pontosabb, alacsonyabb dózisban alkalmazható, specifikusabb gyógyszerek fejlesztése. Ritkább mellékhatások felismerése nagyobb számú betegen történő alkalmazásnál, populáció védelem a mellékhatásoktól. Közvetlen felhasználó: Kutatók, betegek, betegellátásban résztvevő 12

13 egészségügyi dolgozók, gyógyszer forgalomba hozatal engedélyezésében résztvevő hatóság Finanszírozó: Állami finanszírozás (egészségügyi tárca), valamint gyógyszercégek támogatása K+F tevékenységet végzők: Kutatók, egészségügyi dolgozók Költség (e Ft): Adatbázis létrehozása: Adatbázis üzemeltetése: Ösztönzés (PR, pályázatok, meetingek): Összesen: Forgalomba hozott gyógyszerek monitorozása (kockázatkezelés gyógyszer egész életciklusán keresztül); Forgalomba hozott gyógyszerek Feladat: monitorozása (kockázatkezelés gyógyszer egész életciklusán keresztül) Cél: A forgalomban levő gyógyszerek pontosabb, megbízhatóbb nyomonkövetése. Készítmények nagyobb számú betegen történő alkalmazása során felmerülő biztonsági szempontok értékelése, esetleges új alkalmazások értékelése. Eredmény: Esetleges mellékhatások csökkentése, gyógyszerek hatékonyságának a növelése, specifikáció pontosítása. Készítmények esetleges új indikációs területeinek értékelése, off-label alkalmazások értékelése. Közvetlen felhasználó: Betegek, betegellátásban résztvevő egészségügyi dolgozók, gyógyszer forgalomba hozatal engedélyezésében résztvevő hatóság Finanszírozó: Állami finanszírozás (egészségügyi tárca), gyógyszercégek támogatása K+F tevékenységet végzők: Kutatók, egészségügyi dolgozók Költség (e Ft): Adatbázis létrehozása: Adatbázis üzemeltetése: Összesen: Adatbázisok és megfelelő kockázatkezelési stratégia kidolgozása speciális gyógyszerekre vagy betegpopulációkra; Feladat: Cél: Adatbázisok és megfelelő kockázatkezelési stratégia kidolgozása speciális gyógyszerekre vagy betegpopulációkra Megfelelő adatbázisok kidolgozása speciális gyógyszerfejlesztésekre vagy gyógyszeralkalmazásokra irányulóan, valamint esetleges betegcsoportokra (pl. 13

14 speciális rizikócsoportba tartozó betegek). Eredmény: Könnyen, biztosan követhető gyógyszerhatások. Betegek biztos, pontos utánkövetése. Gyógyszerszedéssel összefüggő mellékhatások valószínűségének felmérése, mellékhatás kialakulásában szerepet játszó további faktorok feltárása. Közvetlen felhasználó: Betegek, betegellátásban résztvevő egészségügyi dolgozók. Finanszírozó: Állami finanszírozás (egészségügyi tárca), gyógyszercégek által nyújtott finanszírozás. K+F tevékenységet végzők: Kutatók, egészségügyi dolgozók Költség (e Ft): Adatbázis létrehozása: Pályázatok, meetingek: Tagsági és licence díjak: Összesen: Kockázatkezelési és kommunikációs stratégia kidolgozása egészségügyi szakemberek és betegek felé. Kockázatkezelési és kommunikációs Feladat: stratégia kidolgozása egészségügyi szakemberek és betegek felé Cél: A jelenlegi, gyengének mondható kockázatkezelési illetve kommunikációs stratégia jelentős fejlesztése. Biztonságosabb gyógyszeralkalmazás szempontjainak megismertetése a betegellátásban résztvevő szakemberekkel és a betegekkel. Eredmény: Készítmények biztonságosabb, gazdaságosabb, hatékonyabb felhasználása Közvetlen felhasználó: Betegek, betegellátásban résztvevő egészségügyi dolgozók. Finanszírozó: Állami finanszírozás (egészségügyi tárca) K+F tevékenységet végzők: Egyetemi egységek, kórházak, szakrendelők Költség (e Ft): PR, meetingek: Összesen: A fent részletezett feladok megoldásában a jelenleg kialakulóban lévő Gyógyszerbiztonsági Centrum (Semmelweis Egyetem) vállalna koordináló, irányító szerepet. Magyarországon jelenleg kiugróan alacsony a spontán bejelentések száma, még a régió más államaihoz hasonlítva is. A Gyógyszerbiztonságossági Munkabizottság ezért szükségesnek tartja az egészségügyi szakemberek és a betegek ezirányú képzését és egy megfelelő motivációs rendszer kiépítését a gyógyszermellékhatások spontán bejelentésére. A szakemberképzés koordinálása Magyarországon kiemelten fontos feladat. A képzésnek meg kell teremteni az infrastrukturális és személyi hátterét, hogy ezáltal posztgraduális szinten tudjunk olyan, szakembereket képezni, akiknek kompetenciája a gyógyszerbiztonságosság különféle szakterületein a nemzetközileg megfelelő szintet eléri. A gyógyszerbiztonságosság különböző területeit érintő legmodernebb ismeretanyag, 14

15 módszertan oktatása (például farmakogenomika, in silico toxikológia) a felsőoktatási rendszerben hiányos, kivéve esetleg továbbképzéseket, PhD kurzusokat. Fontos azonban ezen ismeretek megjelenítése a graduális képzés ezen belül különösen is az orvos- és gyógyszerészképzés - során is. Hosszabb távon megvalósítandó cél lehet egyegy speciálisabb területre szakemberek képzése (például safety pharmacology), különös tekintettel azok multidiszciplináris jellegére. Ezen feladok megoldásában a jelenleg kialakulóban lévő Gyógyszerbiztonsági Centrum (Semmelweis Egyetem) vállal koordináló, irányító szerepet. 15

16 4 Gyógyszerhatásosság 4.1 Európai Uniós programtervek Akadémiai és gyógyszeripari szakértők szoros együttműködésben dolgozták ki a célkitűzéseket a daganatos megbetegedések, az idegrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség és a gyulladásos megbetegedések terén, hogy összegezzék a jelenlegi tudásbázist, és ennek megfelelően felvázolják a jövőben támogatandó kutatási irányvonalakat, valamint azonosítsák a gyógyszerfejlesztésben található szűk keresztmetszeti pontokat. A gyógyszerhatásosság növelésére irányuló munkaközösségi tárgyalások során világossá vált, hogy szűk keresztmetszetek a gyógyszerfejlesztésben minden területen léteznek és emiatt az ezek megszűntetésére irányuló erőfeszítések nagy kihívást jelentenek. A szakértői csoportok a következőekben felsorolandó javaslatokat tették: A betegségek patomechanizmusának jobb megértésére irányuló kutatások támogatása; A gyógyszerek klinikai hatékonyságát jól előrejelző in vitro és in vivo kísérleti modellek fejlesztése; In silico betegségmodellek fejlesztése; A transzlációs medicina fejlődésének elősegítése és támogatása mind az ipari, mind az akadémiai szektorban; Betegség-specifikus Európai Képalkotási Hálózatok (European Imaging Networks) megteremtése az adott betegségre jellemző képalkotási standardok megteremtésének, a képalkotási biomarkerek validálásának és regionális kiválósági központok felállításának céljából; Betegség-specifikus Európai Központok felállítása az omikai módszerekkel azonosított biomarkerek validálása céljából; Nemzeti betegadatbázisok megteremtésének koordinálása pán-európai szinten a klinikai vizsgálatokhoz való betegtoborzás és azok értékelésének nagyobb hatékonysága érdekében; Egy európai szintű konzorcium létrehozása az innovatív gyógyszerek hozzáadott értékének a demonstrálására, beleértve az életminőséget, a betegség gyakoriságát, és a kezelésre reagáló betegek arányát. A szabályozó szervezetekkel való szoros együttműködés megteremtése a klinikai vizsgálatok újszerű, innovatív tervezésének és elemzésének, az új biomarkerek 16

17 regisztrálásának elősegítése valamint az adatmegosztás és az etikai kérdések közös átgondolásának elősegítése érdekében. Kivétel nélkül, ezek a célkitűzések minden betegségterületre érvényesek, és a pán-európai hálózatok és centrumok kialakítása fogja megteremteni azt az bázist, ami a jelenlegi nehézségeken való túljutást megalapozza. Természetesen a gyógyszeripar szempontjából hangsúlyozni szükséges, hogy ez a projekt nem kompetitív és éppen ezért nem foglalkozhat egyedi gyógyszerekkel vagy hatóanyagokkal. Éppen ezért, az a tény, hogy bizonyos betegségek hiányoznak a konkrétan megjelölt kutatási fókuszpontok közül, nem jelenti azt, hogy annak a betegségnek a terápiáját célzó kutatások nem támogatandóak. Ez a kezdeményezés az európai orvosbiológiai kutatási erőfeszítések és befektetések csak kis részét jelenti. Ennek ellenére az várható, hogy arányaihoz képest nagy hatással lesz a jövőbeni gyógyszerkutatásra minden betegségcsoportban, mivel éppen a jelenlegi szűk keresztmetszeteket áthidaló módszertani és technológiai megoldásokra fókuszál. 4.2 Magyarországi programtervek A Gyógyszerhatásossági Munkabizottság további működése során egyes jól definiált problémakörök megoldását tervezi elősegíteni, célkitűzések kiadásával és egyéb lobbitevékenységgel. A gyógyszeripari platform költségvetéstől függően évente 2 kérdéskörben terveznek állásfoglalásokat kiadni, a platform munkájába bevonva az egyes kérdésekben érintett szakmai szervezeteket is. A hazai gyógyszerhatásosság vizsgálatok versenyképességének növelésére az alább részletezett problémakörökben igyekeznek előrehaladást elérni: A preklinikai gyógyszerkipróbálás humán prediktív értékének növelését célzó komplex patológiai állatmodellek kifejlesztése A gyógyszerhatásosság leghatékonyabb és megfelelő igazolásához elengedhetetlen a preklinikai és klinikai kutatás közötti jelenleg meglévő távolság szakmai és időbeni lerövidítése. Ehhez feltétlenül szükséges az in silico és in vitro teszt rendszerek fejleszése, valamint a ko-morbiditásokat is figyelembe vevő komplex patológiai állatmodellek kifejlesztése. Ezek a fejlesztések azt célozzák, hogy a gyógyszerjelöltek tesztelése már a preklinikai fázisban megfelelő humán prediktív értéket mutasson. Ezáltal idő- és költségmegtakarítást lehet elérni, és a klinikai kipróbálásra kerülő NME-k sikerességi rátáját lehet megnövelni. Emellett a komplex patológiai állatmodellekhez kapcsolódóan az omikai platformok használatával a biomarker kutatás illetve a képalkotó diagnosztika fejlesztése elengedhetetlen, a preklinikai hatásosság eredményeinek humán prediktív értékének növelése céljából. 17

18 A preklinikai gyógyszerkipróbálás humán prediktív értékének növelését célzó Feladat: komplex patológiai állatmodellek kifejlesztése (pályázatok útján) Cél: preklinikai gyógyszerkipróbálás humán prediktív értékének növelése Eredmény: preklinikai gyógyszerkipróbálás humán prediktív értékének növekedése új modellek bevezetésével Közvetlen felhasználó: Gyógyszer/biotech vállalkozások Finanszírozó: K+F tevékenységet végzők: Költség (e Ft): Részben pályázati forrásokból Egyetemek és kutatóintézetek, KKVk, és nagyvállalatok A hazai gyógyszeripari K+F hatékonyságának javítása a teranosztika hazai fejlődésének elősegítésével A gyógyszerfejlesztésben a hatásosság vizsgálatában már a klinikai kutatási végpontokat figyelembe véve célszerű megtervezni a kutatás kezdeti preklinikai fázisait is, melyben a gyógyszerfejlesztési folyamat minden fázisában résztvevő kutatóknak szorosan együtt kell működni. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyszerfejlesztés az individuális terápia és egyes szervekre célzott terápia irányába mozdul el, melyben az orvosi nanotechnológiának és az új biológiai terápiáknak nagy szerepe van. Mivel hazánkban ezeknek az új technológiáknak a gyógyszeripari hagyományai jelenleg hiányoznak, erőfeszítéseket kell tenni, hogy a gyógyszeripari K+F és a gyógyszerek gyártása terén is meghonosodjon Magyarországon a nanotechnológiai és a rekombináns technológiákkal készülő hatóanyagok ipari mértékű előállítása. A diagnosztika és individuális terápia interdiszciplináris integratív alkalmazása, az ún. teranosztika hazai fejlődését elősegítő lépések megtétele is szükséges. A hazai gyógyszeripari K+F Feladat: hatékonyságának javítása a teranosztika hazai fejlődésének elősegítésével (networking, alapozás) Cél: Új technológiák és szemlélet meghonosítása a hazai gyógyszerfejlesztésben Eredmény: Gyógyszerfejlesztés új multidiszciplináris megközelítéséhez célkitűzések megfogalmazása. Közvetlen felhasználó: Gógyszeripari nagyvállalatok, KKV-k Finanszírozó: Részben pályázati forrásokból K+F tevékenységet végzők: Gyógyszeripari nagyvállalatok, KKV-k, egyetemek, kutatóintézetek Költség (e Ft):

19 4.2.3 Új, magasabb színvonalú klinikai gyógyszer vizsgálóközpontok hazai akkreditálásának elősegítése (adatbázis létrehozása, infrastrukturális támogatás) Jelenleg Magyarországon nincs Fázis II klinikai vizsgálatok végzésére akkreditált vizsgálóhely. Ezért elsődlegesen a megfelelően képzett szakemberek és a megfelelő infrastruktúra hiánya, valamint a minőségbiztosítási és auditálási rendszer anomáliái okolhatóak. A humán vizsgálatokra a Fázis I mellett a Fázis II vizsgálóhelyek nemzetközi akkreditálása is fontos lenne. A humán vizsgálatok pontos követését nagyban akadályozza a betegek diagnózisának és nyilvántartásának pontatlansága, melyet elsősorban az ún. HBCS pontokon alapuló OEP finanszírozási rendszer anomáliái okoznak. A humán vizsgálatok engedélyezési eljárásának lassúsága versenyhátrányt okoznak a hazai klinikai vizsgálatokban érdekelt vállalkozásoknak. A jelenlegi gyakorlat javítására a Gyógyszerhatásossági Munkabizottság egyéb szakmai szervezetekkel együtt célkitűzések megfogalmazását tervezi. Új, magasabb színvonalú klinikai Feladat: gyógyszer vizsgálóközpontok hazai akkreditálásának elősegítése (adatbázis létrehozása, infrastrukturális támogatás) Cél: Fázis II vizsgálóközpontok akkreditálása Eredmény: Akkreditáció követelményrendszerének kidolgozása Közvetlen felhasználó: Gyógyszeripari nagyvállalaltok, egyetemek Finanszírozó: Részben pályázati forrásokból K+F tevékenységet végzők: Gyógyszeripari nagyvállalaltok, egyetemek Költség (e Ft): Az új technológiák hazai meghonosításához szükséges szakemberek oktatásának és képzésének elősegítését célzó célkitűzések Mint már korábban is említésre került, az igen gyorsan fejlődő, a hagyományos gyógyszerfejlesztéstől eltérő technológiát, tudást, gyártási, minőségbiztosítási és engedélyezési folyamatokat igénylő, rekombináns gyógyszerek ipari fejlesztésének hazánkban nincs meg hagyománya. Elsősorban az oktatás, a hazai KKV-k megerősítése, és az engedélyezési eljárások felgyorsítása igen sürgős feladat, hogy hazánkban ez az új gyógyszerfejlesztési irány minél gyorsabban fejlődésnek indulhasson. Ennek elmaradása a jövőben tovább növelné Magyarország nemzetközi versenyhátrányát a gyógyszergyártásban A hazai gyógyszeripari hagyományok Európai Uniós megerősítését és támogatását célzó célkitűzések 19

20 A hazai gyógyszeripari hagyományait és jelenlegi erőforrásait figyelembe véve, nemzetközi mércével mérve magas színvonalú farmakológiai K+F figyelhető meg az alábbi hatástani csoportokban: neurológiai és pszichiátriai, kardiovaszkuláris, metabolikus betegségekben (diabétesz), fertőző betegségek (vakcinák), és légző rendszerre ható szerek. Ezen területek gyógyszerfejlesztésének megerősítésére kell törekednünk EU-s szinten is A hazai gyógyszeripar fejlődését elősegítő gazdasági környezet kialakítása (lobbytevékenység) Az utóbbi évtizedben, de elsősorban az innovációs törvény és az ipari és akadémiai szektor összefogását elősegítő pályázatok megjelenése óta, a hazai tudás intenzív KKV-k megjelentek és erősödnek. Azonban a hazai gyógyszeripari nagyvállalati kör jelenleg ezt a lehetőséget kevéssé használja ki, a hazai KKV-k elsősorban export tevékenységből illetve a pályázatokból élnek. A hazai innovatív KKV-k megerősítése elsőrendű feladat a hazai gyógyszeripar versenyképességének növeléséhez. Ezt versenyképes és kiszámítható adó és járulék törvények életbe léptetésével, egyszerűsített és a kiemelt területeket célzó pályázati rendszerrel, a K+F humán erőforrás hazatelepülésének támogatásával, a hazai befektetői környezet javításával, megfelelő képzések indításával, és nem utolsósorban a hazai nagyvállalatok stratégiájának változásával, mely erősebben támaszkodik a hazai KKV-kra. Ez nemcsak a hazai tulajdonban lévő gyógyszeripari nagyvállalatoknak lehet az érdeke, hanem a külföldi tulajdonban lévő hazai K+F és gyártóbázissal rendelkező cégek hazai menedzsmentjének is A hazai akadémiai és ipari szektor szorosabb együttműködésének elősegítése (rendezvények, szakmai összejövetelek szervezése) A gyógyszeripari nagyvállalatok, a KKV-k, a finanszírozók (bankok, kockázati tőke, helyi önkormányzatok), és az egyetemek összefogásával, gyógyszeripari klaszterek megerősítésével hosszú távon biztosítható a versenyképes hazai gyógyszeripar kialakulása. Azonban különösen nehézkesnek mondhatók az egyetemekkel történő szerződéskötések, és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések. Ehhez az egyetemi technológia transzfer irodák, illetve innovációs igazgatóságok fejlesztése elsődleges feladat. 20

21 5 Oktatás, képzés és tudásmenedzsment 5.1 Európai Uniós programtervek Az IMI fő célkitűzése, hogy az Európai orvosbiológiai K+F szektort nemzetközi versenyképességét növelje a gyógyszerbiztonságossági és gyógyszerhatásossági kutatások megnövelt hatékonyságán keresztül. Ennek nélkülözhetetlen eleme a Tudásmenedzsment (Knowledge Management, továbbiakban KM) pillér, mely a kutatásokból eredő adatokat összegyűjti, feldolgozza, rendszerezi és hozzáférhetővé teszi. 1. sz. ábra: A KM pillérek beágyazása a támogatott projektekbe az IMI céljainak elérése érdekében 1 1 IMI Strategic Research Agenda (2008.), p79 21

Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform MEGVALÓSÍTÁSI TERV

Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform MEGVALÓSÍTÁSI TERV Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform MEGVALÓSÍTÁSI TERV Szerkesztette Prof. Dr. Vas Ádám MAGYOSZ Tudományos és Műszaki Bizottság elnök, Richter Gedeon Nyrt. kutatási

Részletesebben

Oktatás, képzés és tudásmenedzsment

Oktatás, képzés és tudásmenedzsment Oktatás, képzés és tudásmenedzsment Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet Dr. Oberfrank Ferenc ügyvezető igazgató, MTA Kísérleti Orvostudományi

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezés. Dr. Pörzse Gábor Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgató IMI magyar képviselője

Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezés. Dr. Pörzse Gábor Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgató IMI magyar képviselője Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezés Dr. Pörzse Gábor Semmelweis Egyetem Pályázati és Innovációs Igazgató IMI magyar képviselője Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezés Az Innovatív

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely A klinikai vizsgálatokról Dr Kriván Gergely Mi a klinikai vizsgálat? Olyan emberen végzett orvostudományi kutatás, amely egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, farmakológiai, illetőleg más farmakodinámiás

Részletesebben

Gyógyszerbiztonság a klinikai farmakológus szemszögéből

Gyógyszerbiztonság a klinikai farmakológus szemszögéből Gyógyszerbiztonság a klinikai farmakológus szemszögéből Prof. dr. Kovács Péter Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Klinikai Farmakológiai Részleg BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ ORVOSLÁS (EBM=

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Visszatekintés a Jövő Internet NTP öt évére. Dr. Bakonyi Péter Jövő Internet NTP.

Visszatekintés a Jövő Internet NTP öt évére. Dr. Bakonyi Péter Jövő Internet NTP. Visszatekintés a Jövő Internet NTP öt évére Dr. Bakonyi Péter Jövő Internet NTP. 1 Jövő Internet NTP alakuló ülése Az alakuló ülést 2011. május 3-án 10h 30-kor tartjuk. Helyszín: 1132 Bp. Victor Hugó utca

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26.

Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program MediPólus Mediklaszter konferencia 2010. október 26. Dr. Pörzse Gábor igazgató, Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Budapest Innopolisz Fejlesztési

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Szeged, 2008.03.30. Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Támogatónk: Előadó: Nagy Gábor Dániel Email: ngd@dartke.hu Web: www.dartke.hu A 7. keretprogram és háttere A közösségi szintű

Részletesebben

Szy Ildikó DEMIN 2014.

Szy Ildikó DEMIN 2014. Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg

Részletesebben

STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4.

STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4. STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP- 4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 PROJEKT KERETÉN BELÜL Projekt koordinációs értekezlet 2011. október 4. A stratégia készítés - szerződéses kötelezettség A Pályázónak a kiemelt kutatási

Részletesebben

Magyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz

Magyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében

Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében Kerekasztal-beszélgetés vitaindító Prof. Abonyi János Innováció korlátai Menedzsment Soft-skill K+F+I

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Belső ellenőrzés és compliance. szolgáltatások. Cover. KPMG.hu

Belső ellenőrzés és compliance. szolgáltatások. Cover. KPMG.hu Belső ellenőrzés és compliance Cover szolgáltatások KPMG.hu Stratégiai fontosságú lehetőségek a belső ellenőrzésben Valós képet nyújt a szervezet működésének hatásosságáról és hatékonyságáról. Felderíti

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE

5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE 5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE A HVK 3. éve működési tervének kialakítása során figyelembe vettük a HVK eddigi működésének tapasztalatait, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1995. évben megalkotott

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Jean Monnet tevékenységek

Jean Monnet tevékenységek Jean Monnet tevékenységek Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatás fejlesztésében Európán belül és a világban 2014. november 3. Koós-Herold Zsuzsa A Jean Monnet tevékenységek fő célja az oktatás

Részletesebben

Tudásmenedzsment és gyógyszerinnováció

Tudásmenedzsment és gyógyszerinnováció Tudásmenedzsment és gyógyszerinnováció Ipari szükségletek / elvárások Dr. Bátori Sándor Sanofi-aventis Innovatív Gyógyszerek Kutatása, MAGYOSZ, 2009.01.07. Alapvető együttm ttműködések Hosszútávú elhatározás:

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

11170/17 ol/eo 1 DGG1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A Partiumi Tudáscentrum ügyrendje Elfogadva: 2013. július 23., hatályba lép: 2013. július 25-én Utolsó módosítás: 2014. április 8., hatályba lép: 2014. április 10-én A Partiumi Tudáscentrum

Részletesebben

Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége. Dr. Kárpáti Edit

Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége. Dr. Kárpáti Edit Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége Dr. Kárpáti Edit Csapatunk azért dolgozik, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevő szereplők (szolgáltatói szervezetek

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Richter Gedeon Nyrt.

Richter Gedeon Nyrt. Vállalati K+F, technológiai igények bemutatása: Richter Gedeon Nyrt. Gyógyszeripari K+F, együttműködések egyetemi / akadémiai kutatóhelyekkel: Richter Gedeon Nyrt. ELTE INNOVÁCIÓS NAP BUDAPEST 2007. JANUÁR

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Beszállítói láncok versenyképességének erősítése

Beszállítói láncok versenyképességének erősítése Beszállítói láncok versenyképességének erősítése A Mikulás is benchmarkol - 9. konferencia 2015. december 3. Budapest, Hotel Benczúr Beszállítói láncok versenyképessége Ágazati fejlesztések fő pillérei

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Nemzeti Technológiai Platform: esély a hazai gyógyszerkutatásnak

Nemzeti Technológiai Platform: esély a hazai gyógyszerkutatásnak Nemzeti Technológiai : esély a hazai gyógyszerkutatásnak Dr. Vas Ádám MAGYOSZ Tudományos és Műszaki Bizottság Richter Gedeon Nyrt Hogyan indult a Nemzeti Technológiai? A Nemzeti Kutatási és Technológiai

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Magyarországi Akcióterv

Magyarországi Akcióterv Zárókonferencia Magdeburg, April 9, 2019 Magyarországi Akcióterv Peter Kiss IFKA Public Benefit Non-profit Ltd. For the Development of the Industry AZ AKCIÓTERV ÁTTEKINTÉSE Koordináció: Magyar Logisztikai

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba

Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba Keserű György Miklós, PhD, DSc Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont A gyógyszerkutatás folyamata Megalapozó kutatások

Részletesebben

Az Enterprise Europe Network szolgáltatásai a versenyképesség jegyében.

Az Enterprise Europe Network szolgáltatásai a versenyképesség jegyében. Az Enterprise Europe Network szolgáltatásai a versenyképesség jegyében Egyedülálló földrajzi lefedettség 60+ ország 600+ szervezet 3000+ szakértő Hungarian Consortium for Enterprises Konzorcium vezető

Részletesebben

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás AZ EFOP- 2.2.19-17-2017-00054 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A FEJÉR MEGYEI SZENT GYÖRGY EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZBAN PROJEKT CÉLJA: A Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Fejér

Részletesebben

Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform Tudásmenedzsment, oktatás és képzés a gyógyszerinnovációban - Munkaértékezlet - Botz Lajos Budapest, Duna Palota, 2009. január 7.

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében) Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP 3.3.2.-16 projekt keretében) A Digitális Jólét Program (DJP) végrehajtásával összefüggő

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Fókuszban a földmegfigyelés: Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programja

Fókuszban a földmegfigyelés: Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programja Fókuszban a földmegfigyelés: Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programja Zboray Zoltán szakmai tanácsadó Magyar Űrkutatási Iroda (NFM-MŰI) V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik

Részletesebben

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A Gazdasági és Innovációs Operatív Program várható pályázati forrásainak bemutatása különös tekintettel a

A Gazdasági és Innovációs Operatív Program várható pályázati forrásainak bemutatása különös tekintettel a A Gazdasági és Innovációs Operatív Program várható pályázati forrásainak bemutatása különös tekintettel a Stratégiai K+F műhelyek kiválósága GINOP-2.3.2-15 SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S17/2017. A radikalizálódás kockázatának kitett fiatalok sportprojektek keretében történő nyomon követése és segítése

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S17/2017. A radikalizálódás kockázatának kitett fiatalok sportprojektek keretében történő nyomon követése és segítése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S17/2017 A radikalizálódás kockázatának kitett fiatalok sportprojektek keretében történő nyomon követése és segítése Ez a pályázati felhívás a 2017-es éves munkaprogramnak a kísérleti

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam

EOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam EOQ QMHC tanfolyam Minőségi vezetők az alapismereteket egyetemi / felsőfokú végzettség során szerzik meg és emellett legalább négy éves teljes munkaidős munkahelyi tapasztalata szükséges, melyből legalább

Részletesebben

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

SE INNOVÁCIÓS KÖZPONT Információs rendezvény

SE INNOVÁCIÓS KÖZPONT Információs rendezvény Semmelweis Egyetem Kutató - Elitegyetem SE INNOVÁCIÓS KÖZPONT Információs rendezvény 2014 május 22. dr. med. Farkas Lilla MBA Szakmai program 9.30-10.00 Bemutatkozik az új Innovációs Központ dr. med. Farkas

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben