AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 1

Átírás

1 AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT DIPLOMATERV 2010 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, GYŐR ÉPÜLETTERVEZÉSI TANSZÉK ÉPÍTÉSZ TERVEZŐ: TÁLOSI GÁBOR ÉPÍTÉSZ KONZULENS: VARGA F. ISTVÁN TARTÓSZERKEZETI KONZULENS: SZÉP JÁNOS ÉPÜLETGÉPÉSZ KONZULENS: PETRIKÓ LÁSZLÓ AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 1

2 1. A DIPLOMAMUNKA TÉMÁJA A tervezési helyszín Ajka közelében, a csingervölgyi Molnár Gábor Parkerdőben található. Ennek a természetvédelmi körzetnek, rekreációs övezetnek a szívében található a Köves-árok nevezetű völgy, mely a kb hektáros terület kapujaként is szolgál. A leendő turisztikai létesítmény a meglévő adottságokra támaszkodik: az egykori Ármin aknából 1965-ben átalakított Bányászati Múzeum szolgál kiinduló pontnak. A Parkerdő azonban további számos lehetőséget kínál pihenési, sportolási, turisztikai szempontból, mely kiaknázásra vár. 2. A LÁTOGATÓKÖPONT ÉS A VÁROS KAPCSOLATA 2.1. Ajka város Ajka a térség legnagyobb városa, egyfajta központ lehet a környékre érkező turisták számára. Az idegenforgalom ma még nem virágzik, de a város kedvező infrastrukturális helyzete és turisztikai lehetőségei ennek fejlesztését indokolttá teszi. Itt halad el a Budapestről Szombathelyre tartó vasútvonal, illetve a 8-as főút is, mely Ausztriából is szinte közvetlen utat biztosít. Közvetlen környezetében található a Somló hegy, mely híres borvidéke mellett kellemes kirándulóhely kilátóval és várrommal. Pár kilométeres utazással elérhető Magyarpolány, mely barokk kálváriájáról és bakonyi parasztházairól nevezetes. Másik világhírű látványosság a főút mentén elhelyezkedő herendi porcelángyár és múzeum. A kulturális rendezvények után érdeklődők számára már fogalom a kapolcsi Művészetek Völgye. De a megyeszékhely Veszprém, és a Balaton sincs messze. A cél azonban az, hogy az emberek megálljanak itt egy hétvégére, mielőtt továbbutaznak nagyobb turisztikai látványosságok felé. Hiszen Ajka város önmagában változatos kikapcsolódást kínál: a 2008-ban átadott új fürdő (sajnos termálvíz nélkül), és a Városliget lehet az első dolog, ami felkelti az érdeklődést. Az itt található parkban megismerkedhet a látogató az Ajkán élt Fekete István regényhőseivel szobor formában: Bogánccsal, Kelével, Vukkal, stb. Aki többet szeretne tudni az íróról, az felkeresheti a Templomdombon található Városi Múzeumot. A legnagyobb vonzerők azonban mégis a természeti értékek lehetnek, amiben Ajka környezete nem szűkölködik. Nincsenek messze a lőrintei halastavak sem, de a Vadasása mellett a legnagyobb kincsekben a Molnár Gábor Parkerdő bővelkedik. A friss levegőn való felüdülés mellett a turista megismerheti a település ipari emlékeit is. Ezen a helyen kezdődött ugyanis a város fejlődése. Egykor az ipar, a bánya és a vasút hozta meg a fellendülést az itt élők számára: A csingervölgyi AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 2

3 szénbányák és Ajka neve elválaszthatatlan ben tárták fel az itteni szénkibúvásokat. A vasút pedig lehetővé tette a szállítást, piacot biztosított a barnaszénnek. Ennek következménye az lett, hogy üveggyár, kriptongyár, erőmű létesült a városban. S ha már volt erőmű, akkor lett a bauxit közelségét is kihasználva timföldgyár, alumíniumkohó. Azonban az ásványkincsek fogyása, és a gazdaságtalanabb kitermelés miatt az ipar ma hanyatlik. Ma a fejlődés útja az idegenforgalom lehet: az ajkai Csingervölgyben minden adott egy ilyen központ kialakításához. Így válhat a város múltja egyben a jövő, a fejlődés útjává Fejlesztési lehetőségek Javaslatom szerint egy tematikus vasútvonal lenne a turisztikai fejlesztés egyik ütőere, akárcsak történt ez egykor a szénbányászat esetében is. A mára használaton kívüli vonalon egy kizárólag turisztikai célú vasút üzemelne az ajkai vasútállomástól Felső-Csingerig. Ez újra bekapcsolná a város vérkeringésébe a területet. A megállók pedig sorban bemutatnák a város múltjának egyes állomásait. Elsőként a már most is szabadtéren kiállított 376- os Csingervölgy névre keresztelt gőzőst, melyet 1890-ben helyeztek szolgálatba. Majd a világ első kriptongyárát tekinthetné meg a látogató, megfelelő múzeumi átalakítások után. (Bródy Imre fizikus kísérletezte ki azt az elektromos izzólámpát, melyhez a levegőből kripton-xenon gázt vontak ki. A gyár október 25-én kezdte meg működését, és 1944-ig üzemelt.) Ezután az 1912-ben épült első centrálét, az ún. Kis Erőművet. Ez a létesítmény látta el a bányát, és a környék településeit, ipari üzemeit villamos energiával, egészen 1947-ig. Az új, nagy erőmű 1943-ban kezdte meg működését. Ennek 50. évfordulójára már létrehoztak egy jubileumi emlékházat a Parkerdőben. Ennek tartalma a Kis Erőműben kibővítve üzemelhetne tovább. Itt az érdeklődök a villamosenergia-termelés történetével, esetleg az erre épülő iparágakkal (alumíniumgyártás) ismerkedhetnének meg. Az egykori bányásztelepeken a bányászok hétköznapjait bemutató lakások berendezésére is sor kerülhetne. Mivel a Csinger patak völgyéből a Parkerdő felé vezető úton a vasút nem tudna felhaladni, kicsit feljebbről indulna egy új szakasz a Bányászati Múzeumig. Az ide érkező családosokat, gyerekeket egy a környék állat-, és növényvilágát bemutató vadaspark fogadná ennél a megállónál. Innen már rövidesen felérnének a kisebb méretű bányavasúttal a leendő turisztikai központba, ahol változatos programok várnák őket. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 3

4 3. A HELYSZÍN BEMUTATÁSA 3.1. Parkerdő a Köves-árokban A terület ma gyalogosan, illetve gépkocsival egyetlen úton érhető el, ami Alsó-Csingerből indul, és egyenesen a Parkerdő bejáratához vezet. Autóbusszal csak az alsó-csingeri állomásig juthatunk fel Ajka központjából. Az egysávos út meredeksége ellenére gépkocsi közlekedésre alkalmas, ám innen már a túrára felkészült látogató fél óra alatt is felsétálhat a Bányamúzeum teréig. A májusa óta Molnár Gábor íróról elnevezett kiránduló övezetet, természetvédelmi körzetet az ajkaik egyszerűen Parkerdő -nek hívják. Ennek központja - vagy nevezhetjük kiinduló pontjának is - az egykori Ármin-akna felszíni épületeiből kialakított Bányászati Múzeum, és az ehhez tartozó turisztikai épületek. Ezek a kiszolgáló épületek nem csak a mai igényeknek nem felelnek meg (jelentősen leromlott az állapotuk), hanem a folyamatosan hozzáépítések következtében egységes képet sem mutatnak. Egy 1985-ös útikönyvben így írnak a területről: A Parkerdőben nem csak a táj, az erdő szépsége, a jól kiépített utak, a kellemes, felüdítő levegő, az egészségre jó hatású bakonyi klíma, a pihenést biztosító csend vonzza a turistákat, hanem a jó ellátás, a múzeumi kiállítások, a Bakony egyik legszebb sí-, és szánkópályája, az erdei tornapálya, s a többnapos itt-tartózkodást biztosító faházak. A leírás sajnos ma már nem állja meg a helyét, a fejlesztés szükségessége elkerülhetetlen a létesítmények fennmaradásának szempontjából. Az Ajka belvárosához képest jóval magasabban fekvő völgybe érkezvén jobb oldalon találjuk a csingeri bányászat évszázados történetét bemutató múzeumot. Az emlékhelyet augusztus 6-án, az ajkai szénbányászat századik évfordulóján nyitották meg, az 1904-ben üzembe helyezett és 1959-ben megszüntetett Ármin-akna helyén. Így ez lett Ajka város első múzeuma, és az ország első szabadtéri műszaki emlékmúzeuma. Az Ármin szállítóakna bányászati múzeumként való megtartását az a sajnálatos bányakatasztrófa is indokolttá tette, amely itt a függőaknában, illetve a földalatti aknarakodón történt január 14-én, ahol gázban, füstben 55 csingervölgyi bányász vesztette életét. A múzeum megnyitását követő évtizedekben létesült az épületeket körülvevő géppark, és a bemutató táró. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 4

5 Az épületekben védett, ipartörténeti jelentőségű erőgépek, szerszámok, műszaki rajzok, fényképek, iratok valamint műszerek, bányamentő készülékek mutatják be az egykori bányászéletet. A múzeum épületeit és a kiállított Schlick aknaszállító gőzgépet az Országos Műemléki Felügyelőség 1983-ban műemlékké nyilvánította. A múzeum jelenlegi főépülete az akna szállítógépháza, ebben található az 1903-ból származó ikerdugattyús gőzgép. Az aknaszállítógép 1959-ben fejezte be a működését. A gépházzal szemben található a vele egy időben épült aknaház az aknatoronnyal. Külső falán helyezték el az 55 bányászáldozat nevét feltüntető emléktáblát. Az épületben látható az eredeti aknaszállító kas összes tartozékával, benne egy csillével. Az aknaház mögötti favázas, téglafalas kovácsműhelyben korabeli szerszámok, üllő, fújtató és koksszal fűtött, a vas megmunkálás előtti izzításra szolgáló tűztér látható. Az egykori transzformátorházban kapott helyet az ajkai szénbányászat múltját bemutató dokumentumanyag. A bemutató tárót az évi bányásznapon avatták fel. Itt a bányák földalatti világa kerül bemutatásra tavaszán nyitották meg a múzeum kb m 2 -es nagyságú udvarán kialakított bányagép skanzent is. Itt az emberi munkát megkönnyítő, külszínen és bányában egykor használt, illetve még ma is alkalmazott termelő és a bányatérséget biztosító eszközöket tekinthetik meg a látogatók. A völgy bal oldalán először az Ajkai Erőmű üzembe helyezésének 50. évfordulójából december 2-án átadott emléképület látható. Benne az Ajkai Erőmű építéstörténete mellett helyet kaptak az inotai erőműépítkezést és az inotai közösség életét bemutató dokumentumok is. Az Őslény- és kőzettár (szemben a múzeummal, az egykori bányamentő-állomás épülete) Hantken Miksának ( geológus) a nevét viseli. Csingervölgyi kutatásai nemzetközi méretekben is jelentősek. Nyolcvan, általa itt felfedezett őslény latin elnevezése őrzi a nevét. A több mint ezer darabos gyűjtemény a földtörténeti ókortól a jelenkorig mutatja be az egyes korok jellemző kőzettípusait, ősvilágát. Többek között itt látható az ajkai szenek egyik érdekes zárványa, az ajkait. (mállékony és ezért ékszerkészítésre nem alkalmas borostyánféle). Ezt követi a Park vendéglő, illetve néhány újabb építésű, bérbe vehető faház. Az új épületegyüttest ezek helyére tervezem, minden meglévő funkció beintegrálásával. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 5

6 3.2. Történelmi áttekintés Az ajkai bányászat története Ajka város Veszprém megyében, a Bakonyalja erdő borította lejtőinek lábánál, a Torna és Csinger patak völgyében fekszik, ott ahol a devecseri síkság már a Kisalföld lankás tájait köszönti. Első okleveles említését 1214-ből ismerjük. A település névadója feltehetőleg a környéket birtokló Ajka (Eyko) nemzetség egyik tagja volt. Az idők viharai Ajkát sem kímélték; a törökdúlások idején a falu elnéptelenedett, lakói elmenekültek, vagy a Bakony rengeteg erdőiben húzták meg magukat. A 18. században a község újjáépült, 1717-ben német telepesek is gyarapították a lakosság számát. A falu intenzív fejlődése a csingervölgyi széntelepek feltárásával kezdődött. Az ajkai bányászat a kiegyezés évtizedeiben alakult ki ben Puzdor Gyula ajkai földbirtokos, a birtokán található szénkibúvások ismeretében, saját cselédeivel feltárási munkákat indított. Hamar bebizonyosodott, hogy szakértő geológus nélkül nem jutnak eredményre, ezért Puzdor Gyula a bécsi Henoch Gusztáv bányamérnököt bízta meg a kutatással. De az osztrák mérnök sem járt sikerrel. A további kutatásokat már Hantken Miksa, korának egyik legkiválóbb magyar geológusa végezte. A szakember véleménye alapján Puzdor Gyula folytatta az aknamélyítést, de néhány vékonyabb szénréteg feltárásán kívül nem ért el eredményt. Vállalkozókat keresett és talált: 1869-ben egy budapesti nagykereskedőkből alakult konzorcium, a Kohen Testvérek vásárolták meg a szénkiaknázási jogot a Puzdor testvérektől től, az egyre jobban kiépülő bánya a Kohlen Industrie Verein tulajdonába ment át, amely 1923-ig volt a terület gazdája július 1-től az évi államosításig az ajkai Kőszénbánya Rt. művelte az ajkai szénmedence bányáit ben létesülnek az első bányák a Csingervölgy felső szakaszán, ekkor mélyítik az Emma és Krisztina aknát, majd megkezdik a Gyula-táró kihajtását től működik a szárnyvasút Ajka vasútállomástól a bányáig, épülnek a lakások a felső-csingeri bányászkolónián ban kezdték mélyíteni, 1904-ben helyezték üzembe a Köves árok völgyben az Ármin függőaknát, amelyben 55 év múlva februárjában szűnt meg a termelés. Itt, a Bakonyalján, a falu határában és környékén talált értékes nyersanyagok barnakőszén, mangán, bauxit termelése, valamint az ezeket felhasználó feldolgozó üzemek meghatározó szerepet töltöttek be Ajka várossá alakulásában (1959) és a tágabb térség településeinek fejlődésében. Ajka városiasodására az ún. amerikai minta jellemző: az ipar egyre növekvő munkásigénye miatt növekszik a lakosság, épülnek a lakások, fejlődik az infrastruktúra, utat nyitva az urbanizációnak. A régi Ajka nagyközség és környező hét falu (Padrag, Csékút, Bódé, Tósok, Tósokberénd, Bakonygyepes, Ajkarendek) egyesítésével jött létre a város. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 6

7 A Bányászati Múzeum története Kozma János tanulmányából 1965-ben, mint minden akna felszámolásakor, a külszín felhagyásához feladatterv készül. A bányaüzem akkori főmérnöke, Ruzsinszky István és gépészeti vezetője, Scherer József, úgy ítélték meg, hogy szükséges és indokolt a szállítógép megmentése. Ruzsinszky azzal a kéréssel fordult Hidasi István igazgatóhoz és Menyhárt László főmérnökhöz, hogy az Ármin aknai gépház, aknaház, kovácsműhely és transzformátor ház ne kerüljön lebontásra. Javasolta, hogy az épületegyüttes körül műszaki emlékmúzeum létesüljön. Kérését azzal indokolta, hogy az aknagéphez és a benne lévő ikerdugattyús gőzgép olyan műszaki emlék, amely jellegzetes típusa a XIX. század végén, a XX. század elején épült aknagép-típusoknak. Az itt bekövetkezett bányaszerencsétlenség is kötelez arra, hogy az ajkai bányászok közel 100 éves küzdelmének emléket állítsanak. Javaslatot a Tröszt vezetése egyetértően támogatta és a megvalósítását engedélyezte. Ruzsinszky 1964-ben a Bányászati Lapokban röviden jelezte, hogy az ajkai bányászat 1965-ben ünnepli 100 éve fennállását, s a közel jövőben megnyíló múzeum jelentőségét ez az esemény is növeli ban a transzformátor házat kiállító teremmé alakítják át, ahol a különböző írásos dokumentumok és a bányászok tárgyi emlékei kerültek elhelyezésre. Ruzsinszky Hidasi István igazgatóhoz írt jelentésében írja május 7-én: A múzeum a Dél-Bakony egyik legszebb határvölgyében van, így kirándulásra, erdei felüdülésre kiválóan alkalmas. Ez adta a gondolatot, hogy a völgy környékének rendezésével, fejlesztésével Ajka város kirándulóhelye legyen! A távlati tervben kempingtábor, sí- és szánkópálya, erdei tornapálya szerepelt, és a Csinger pataktól a múzeumi közúti járművek közlekedésére alkalmas út kiépítését is figyelembe vette. Mindezek mellett olyan elképzeléseket is rögzített a terv, hogy a bányászok részére 50 négyszögöles parcellákból üdülőhely létesül. Megközelítően 50 ilyen telek kialakítását tervezték május 1-jére elkészült a bekötőút. Ez időre megvalósult a sípálya ülőszékes felvonóval a szánkópálya, valamint, az erdei tornapálya is. A lelkesedésből fakadt üdülőtelkek kialakításának a terve időközben módosult - szerencsére. A zsúfolt kis parcellák; faházak helyett - tájba illően - a város nagyobb üzemei, intézményei építették faházakat. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 7

8 1977. évi bányásznapra elkészült az 53 méter hosszú bemutató táró. A természettudományos ismeretterjesztés, a földtan népszerűsítése volt az indító oka az Őslény- és kőzettár létrehozásának. A gyűjtés 1956-ban kezdődött, s az első 12 kőzetekkel teli szekrényt a Bányász Klubban állították ki. Az Őslény- és Kőzettárat az évi bányásznapon adták át. A gyűjtemény nagy segítséget jelent a város, de a tágabb környezet iskoláinak a földrajz és földtan oktatásában. Az évi bányásznapon avatták fel Örsi András okl. bányamérnök alkotását, amely az január 14-én történt bányakatasztrófa 55 áldozatának állít emléket november 1- ig Horváth Gyula veszi át a múzeum irányítását. Megvalósítja a régebbi elgondolásokat a múzeum épületei előtt földalatti szállító, rakodó, elővájó és fejtőgépekből géppark kialakítására került sor, amely mai formájában tavaszán készült el. A múzeum épületeit, és az 1903-ban gyártott, eredeti helyén álló aknaszállító gőzgépeinket, az Országos Műemléki Felügyelőség 1983-ban műemlékké nyilvánította. Üzemeltetője és fenntartója 1993-tól Ajka város Önkormányzata, a Városi könyvtár és Múzeum szervezetében működik. Az Ajkai Erőmű közössége 1993-ban emlékezett meg az erőműépítés 50. évfordulójáról. E több évtizedes munkára emlékezve készült el a Bányászati Múzeum mellett a bakonyi Erőmű Rt. Jubileumi Emlékháza. A 83 m 2 alapterületű épületben látható az erőmű építéstörténete az első tervrajzoktól a hibrid-fluid tüzeléstechnika bemutatásáig. A év fontos dátum a Múzeum és Ajka történetében: 139 év után bezárt az utolsó ajka-csingervölgyi barnakőszénbánya is. Eddigi létét a Bakonyi Erőmű Rt. ellátása indokolta. A jövőben az erőmű nem igényli tovább az ajkai szenet; importszénnel és fa alapú biomasszával fűtik a kazánokat. A bánya bezárása közel kétszáz ajkai bányász munkahelyének megszűntetését jelentette, de kényszerűen meg kellett lépni, az európai uniós levegőtisztaság-védelmi előírások szigorúsága miatt. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 8

9 4. TERVEZÉSI PROGRAM 4.1.A központ turisztikai programja A leendő komplexum az emberek erdei időtöltését kell, hogy szolgálja, nem az emberek kényelmét. Az ajkai városligetben ez teljes mértékben adott: lehetőség van strandolásra (Városi Strand), úszásra télen is (fedett uszoda), mellette kemping található. A Csónakázótavon vizibiciklizni, horgászni, télen korcsolyázni lehet. A parkerdei turisztikai központ arra kívánja serkenteni az embereket, hogy ne mesterséges környezetben, hanem az erdőben töltsék el szabadidejüket. Ezért a cél a Bakony természetes környezetének megőrzése. Azonban azért, hogy az emberek idejöjjenek, szükséges a megfelelő háttér megteremtése. A vasútvonal létrehozásában ezért látom az egyik fontos mozgatórugót (akárcsak a Szalajka-völgyben). A város kialakulásának stációi pedig egy további érdekességeket hozhatnak az ide látogató számára. A szabadidő eltöltésére a Parkerdő pedig számos lehetőséget kínál már most is. Ez még tovább bővíthető úgy, hogy minden korosztály számára vonzó legyen. 14 éves korig: általános iskolások - erdei iskola (tavasszal és ősszel): kirándulások a természetben - interaktív táblák, játékok fából: természet, erdei élőlények megismerése - búvóhelyek : erdei csoportos játékokhoz, pl. számháború - szabadtéri nyitott, fedett térben tanulhatnak, játszhatnak a kirándulások mellett a gyerekek megtanulhatják, hogyan csináljanak erdei segédeszközöket - előadások, oktatás a múzeum többfunkciós termében is AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 9

10 15-30 éves korig: sportolók - erdei tornapálya, sportpálya: futók, biciklizők - extrémebb sportok: hegymászás, szikla-kerékpározás - télen: síelés és szánkózás (pályák, felvonó adottak) 30 év felett: családi programok - csoportos szabadtéri összejövetelek: bográcsozás, szalonnasütés - kulturális rendezvények - Geoláda-turisták : az ország természeti értékeinek megismerésére késztet - időszakos, állandóan változó kiállítás részek: a múzeum mindig érdekes tudjon maradni 4.2. Az építészeti tervezési program vázlata Fő egységek: - a Bányászati Múzeum / Őslény- és Kőzettár főépülete látogató központ - étkezés/szabadtéri közösségi időtöltés/limitált szálláslehetőség biztosítása, kiszolgáló funkciók Egy olyan épületegyüttes tervezése, amely a kiránduláshoz szükséges emberi igényeket kielégíti a természetes környezet megőrzésével. A mára inkább elhanyagolt üdülőterület, természetvédelmi körzet újra vonzóvá váljon a város lakói számára, elsősorban kirándulási szempontból. A cél az, hogy az emberek sétálni, szabadidőt eltölteni érkezzenek a Parkerdőbe (nem szálloda létrehozása!), mivel a mai állapot már nem tudja biztosítani a kirándulók számára szükséges feltételeket A felmerülő igények Ahhoz, hogy a létesítmény egész évben működőképes maradjon, az évszakok váltakozásával együtt alkalmazkodnia kell az emberek változó időtöltési lehetőségeihez. Tavasszal/ősszel: - az idő a legkellemesebb az erdei túrázásra: kirándulócsoportok várhatóak a városból - erdei iskolások érkezése alsós diákok (az erdő megismerése céljából): fedett-nyitott, alakítható terek - ellenőrzött tűzrakó hely AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 10

11 - rövid megpihenésre (Ajka város tervezi egy 1,5 km-es tanulmányút elkészítését Felső-Csingerből a Parkerdőig) szolgáló terek - foglalkozások tere (nyitott térben, illetve a múzeum egy termében) Nyár: - nyaralók érkezése: olyan szálláslehetőség biztosítása, ami éppen kielégíti a minimális emberi igényeket (elsősorban éjszakára): az emberek töltsék a napot a természetben (nem hotel!) => néhány család, vagy egy csoport részére: (~ 30 fő): 4 (illetve 6) ágyas, sorolható, készelemes egységek: gyors építés, ökologikus anyagok (legkisebb helyszíni beavatkozás a természetbe). Lehetőség a bővítésre, jövőbeni korszerűsítésre (csere esetén a bontás sem jár nagy környezetterheléssel) - közvetlen kapcsolat a természettel, aktív szolárenergia-hasznosítás Tél: - adott sí- és szánkópályák felvonóval - (éghajlati, földrajzi adottságok: a hó tovább megmarad) - elsősorban a városlakók téli sportolására - szálláslehetőség azonban télen is adott Állandó igények: (múzeum) Egész évben => időt állóbb épület - energiatudatos kialakítás, takarékos üzem - tartós anyagokból - közvetlen természeti adottságok kihasználása: hegyoldal => félig földbe süllyesztve : természetes környezetbe illesztés A Bányászati múzeum főépülete: - a völgy jobb oldalán található géppark skanzen és az egykori Ármin bánya épületeinek megőrzése (védetté nyilvánították) - az új épületegyüttes magába foglalja a völgy bal oldalán fekvő meglévő, illetve az eddig hiányzó funkciókat, mellyel a múzeum szolgáltatásai kibővülnek Meglévő funkciók, melyek beintegrálódnak a főépületbe: - Őslény- és kőzettár - Emlékterem az Ajkai Hőerőmű megnyitásáról Új funkciók: - többfunkciós terem: ideiglenes kiállításoknak, vetítéseknek (bányászat bemutatása), rendezvények, előadások megtartása AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 11

12 (erdei iskolás foglalkozások is) - információs pult/ajándéktárgyak + irodák - dolgozók szociális ellátása Étterem: - kapacitása: < 100 fő - fogyasztótér, mely rendezvények megtartására is alkalmas - magában foglalja a kiadó szobákhoz tartozó kiszolgáló funkciókat (vendégfogadás, mosóhelyiség) - aktív szolár energia használat: nagy melegvíz igény! 5. PÉLDÁK ELEMZÉSE 5.1. Jelkép Renzo Piano: J. Marie Tjibaou Kulturális Központ, Noumea, Új Kaledónia Renzo Piano formavilága nyíltan visszautal a szigeten élők, a kanakok faépítési hagyományaira. A központ a kanak lakosság művészeti életét szolgálja, és ezzel szoros kapcsolatban is áll vele. Az őslakosoknak nincs saját írásuk, sem írásos történelmük. Vannak ezzel szemben szájhagyomány útján megőrzött legendáik, melyeket Piano Alban Bensa antropológus segítségével foglalt bele a tervbe. Az alaprajz a kanakok szent útjához igazodik, amelyet többnyire fasor szegélyes, s amely a törzsfőnök kunyhójához vezet. Piano az általa kasnak nevezett szerkezetekből építette fel faluját, s a kiállítótereket és előadótermeket állított a fasor fáinak helyébe. A kanak kunyhó jobbára nem áll egyébből, mint egymáshoz kapcsolt póznákból és gerendákból. Az erre boruló kúpos tető mennyezetnyílásain keresztül eltávozik a felszálló meleg levegő. Piano a kasok felépítésében figyelembe vette ezt az éghajlathoz igazodó hagyományt. Ebben és az épületegyüttes tájolásában mindenestől a kanak passzív szellőzés fogásait alkalmazta, csupán high-tech változatban. A kasok úgy álltak fel, hogy az óceán felől fújó erős sokszor viharos erejű passzátszelek útjába essenek. A trópusi iroko fából készült rétegelt, hajlított idomok helyenként a 28 méteres magasságot is elérik. Vízszintes ívelt lécek fogják őket körül, legfelül azonban nyitottak, és ettől fésűfogakhoz hasonlítanak. Mögöttük második héj húzódik üvegből és zsalus szellőzőnyílásokból. Az acél szellőzőnyílások zsaluzata a szél feltámadásával AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 12

13 nyílnak ki. Piano a modern technika segítségével teremtette újjá a kanak kultúra évezredes természetbe ágyazottságát. A kultúrközpont nem szolgaian utánozza a helyi népi építészetet, hanem erőteljes, öntörvényű nyelven hirdeti ember és természet eredendő összhangját Kompakt szállások Holzbox: Ifjúsági tábor, Passail, Tirol, Ausztria A projekt 9,80 m hosszú fakonténerekből áll, amelyek a minimális térigényekhez igazodnak (belmagasság 2,50 m, szélesség 2 illetve 3 m), abból a célból, hogy a felületeket a legszükségesebbre redukálják. Előnye az egyszerűségében és kompaktságában rejlik, mely egyszerre költséghatékony megoldásokat is jelent. A felhasználhatóság lényegében helyszínfüggetlen, azonban nagy figyelmet fordítottak az ökologikus kialakításra. A különböző nagyságú konténerek falapokból és további előregyártott elemekből állnak. Az alapegység a burokból, a szanitermagból, és az elektromos berendezésekből áll. A belső kialakítás és a külön tervezett bútorok is sorozatgyártott elemekből készültek. A duplaágyak egyszerűen átalakíthatók egy tolóajtó és egy válaszfal áthelyezésével emeletes ággyá. A konténerek tervezése és megépítése beleértve a bútorozást összesen négy hónapig tartott, ami egyúttal nagyon alacsony építési költséget is eredményezett. Az előregyártott, kevés helyszíni munkát igénylő elemek összeépítése több szempontból is ökologikus (természetesen ez a gyártás alatt felhasznált minimális energiát, legkevesebb CO 2 kibocsátást is jelenti): természetes anyagokból készülnek és a lehető legkisebb környezetterheléssel jár összeépítésük. 5.3 Szolárenergia használat Georg W. Reinberg: Faházak a Fertő tó partján, Inselwelt Jois, Ausztria Az építész mint mindig, ezúttal is ökologikus megfontolások alapján alakította ki ezt a különleges turisztikai létesítményt. Beilleszkedik a Fertő tó védett természeti világába. Alázattal viselkedik a természettel szemben, miközben egyszerre meg is nyitja magát felé. Nem akarja átalakítani a környezetét, beágyazódik a természeti tájba. Így ír Reinberg a projektről: AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 13

14 Minden építés egyfajta természetrombolás, de ez a beavatkozás a minimálisra csökkenthető. A legtöbb idegenforgalmi területen a természet elfogyasztása olyan mértékű, hogy maguk a csúnya, oda nem illő építmények rombolják le a természeti szépségeket, és ezzel egyben önmagukat is. Elvesztették funkciójukat, mert a vendégek ez által nem akarják látogatni többé ezeket a mesterséges vidékeket. A legfontosabb, hogy természet teljessége élvezhető maradjon, és úgy építsünk, hogy ezek a turisztikai egységek a lehető legkompaktabbak és legkoncentráltabbak legyenek azért, hogy a legtöbb tér maradjon meg a környezetből. A turizmus épp a természet és az emberi kultúra közti különbségből él: minél nagyobb a különbség a vendég mindennapjai és a helyszín kínálata között, annál nagyobb lesz a vonzereje. A turista azonban a kaland mellett természetesen nyugalomra, biztonságra is vágyik. Ez az ellentmondás az, amit egyszerűen el kell fogadnunk! Az épületek a nap felé, délre fordulnak, a szoláris energiát passzív módon használják ki. A nyert meleg levegőt fél nap eltolódással a szellőztető berendezés a belső tömör magba juttatja. Ehhez a betonmaghoz kapcsolódnak a vastagon szigetelt, előregyártott faelemek. A doboz felett lebeg az előtető, mely a nyári napot teljesen kizárja, de a téli sugaraknak akadálytalan bejutást engedélyez. Emellett minden ház aktív szolárenergiát is használ: a tetőn napkollektorokat találunk, melyek saját melegvíztárolókhoz kapcsolódnak. A lakóterek déli tájolásúak, így télen közvetlen napfényt kapnak. A szinte teljesen zárt északi oldalon a kiszolgáló funkciók kaptak helyett. A vízre néző oldalakon további kitekintő nyílások találhatóak. Mivel a házakat elsősorban nyáron használják, a biomassza kazánokról végül költségmegtakarítási szempontok miatt lemondtak. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 14

15 5.4. Nyitott múzeum Renzo Piano: Tudományos Akadémia, Kalifornia, Egyesült Államok A hatalmas múzeumépület 12 korábbi részleget egyesít magában. Kialakítása számos energiatakarékos technológiát és anyagot rejt. Tetején teljes egészében egy a helyi növényzetet bemutató zöldtető került kialakításra, ezt pedig napenergiát hasznosító előtető szegélyezi. Az egyes kitüremkedések az épületbe ágyazott planetáriumot, akváriumot, és esőerdő-létesítményt jelenítik meg. A dombok nem csak dizájnelemek, egyben elősegítik, bejuttatják a szelet az épület közepén lévő nyitott térbe. A hight-tech, automatikus bevilágítók igazodnak a napszaknak megfelelő fényszükségletekhez. A fotovoltaikus előtető átmentet képez a park és az épület között, miközben az épület éves energiaszükségletének 10 %-át fedezi. A külső falak szintén üvegezettek: ez közvetlen belátást eredményez a múzeumba, ezzel teszi még egységesebbé a külső és belső világot. Piano azt akarta, hogy az ember ne érezze magát egy múzeumban, tisztában legyen azzal, hogy hol jár: a gyönyörű Golden Gate Park közepén Közvetlen kapcsolat a természettel Peter Zumthor: Termálfürdő, Vals, Svájc Az 1996-ban épült fürdőben mintha megállt volna az idő. A nyitott épület bevezet a föld mélyébe, oda, ahol a forróvíz tör elő. Helyi kvarcitból és betonból készült, melyen a fény és a víz fodrozódása játszik: egyfajta spirituális megtisztulást jelenít meg. A két elem játéka minden teremnek más-más hangulatot kölcsönöz, miközben a tér áramlásával egybe is olvadnak egymással. A külső medencébe jutva valósul meg a külső és belső összhangja: nem szigetelődik el, befogadja a fantasztikus svájci tájat, beépül annak világába. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 15

16 5.6. Természetes adottságok kihasználása Jakab Csaba: Vörös-tó Látogatóközpont Az épület betelepül a völgybe, közvetlenül a barlang bejáratához. Felveszi a mélyedés formáját, és egyúttal átmentet képez a felszín és földalatti között. Az épület alsó anyagait a barlangból kitermelt kövek (cseppkövek is) adják. Két támfal között (a belső szabályos, a külső szabálytalan) található az átmeneti tér, mely a koncepció lényegét képezi. A tető szinte lebeg az épület alsó részét képező támfalakon. A természet és barlang között így jön létre egy egyedi kapcsolat. 6. AZ ÚJ ÉPÜLETEGYÜTTES 6.1. Beépítési struktúra A tervezési területen egyszerre több, már meglévő funkciónak kellett új formát adni, melyek a fenntartható működés figyelembevételével ki kellett, hogy egészüljenek. Így kapott új helyet a szabadtéri színpad, mely átalakíthatóságának köszönhetően oktatási célokat is szolgál (erdei iskola). Ezt követi a múzeum főépülete, melyben a meglévő kiállítások új helyet kapnak. Ez a vendéglővel folytatódik, mely a három szállásépület kiszolgálását is végzi. A beépítés kialakításánál a legfontosabb kérdésnek a használható külső terek definiálását tekintettem. Erre adott választ a terület mögött elhelyezkedő hegy szintvonalainak képzeletbeli eltolása, mely következtében intimebb (színpad tere, közösségi rendezvény tere), és nyílt terek (közlekedési csomópont érkezés tere") jöttek létre. Az egyes épületek így megtalálták a helyüket, kihasználva a meglévő AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 16

17 terepviszonyokat. A színpad a domboldal adott vájatával kerül kapcsolatba (nézőtér), a múzeum a kiugró földnyelvbe ágyazódik, a vendéglő mögött pedig létrejön egy szalonnasütő, rendezvénytér Tömegalakítás "A tektonikus lemezmozgás következtében a hullámvonal egyes tömegei eltérően süllyednek meg." A tömegek felnyílása válasz a környezetükben lévő terekkel való kapcsolatukra, illetve reakció a hegyvonulatokra. A működésükhöz szükséges megújuló energiát környezetükből gyűjtik, így reagálnak a nap éves járására. A színpad tetejének szöge a mögötte levő, alacsonyabb hegyvonulatot követi, megnyílik a nézőtér felé. A múzeum az érkezés helyszíne, és a park felé nyílik meg. Az eltolt és az eredeti szintvonalak ebben a pontban találkoznak, jelezve, hogy ez az épületegyüttes központja. Helyzete a legideálisabb a benapozás szempontjából, ugyanis földbe ágyazottságával eléggé hátra kerül ahhoz, hogy a déli nap télen is akadálytalanul érje, melynek energiáját fűtésre használja. Üvegfelülete egyben a megnyílást jelenti, az emberek becsalogatását a park felől. A többi elemhez képest nagy tömeggel rendelkező épület tehát a földbe rejtőzik: ezzel nemcsak teret spórol a völgyben, hanem kiváló épületfizikai jellemzőket szerez magának (egész évben egyenletes hőmérsékleti viszonyok között képes működni). Formálásának gondolati háttere a geoda természeti képződményéhez kapcsolódik. A szó a görög geodisból ered, melynek jelentése földszerű. A geoda egy gömbszerű kődarab, melynek üreges belsejét kristályok bélelik. A geodák keletkezése A geodák képződhetnek vulkáni lávában található buborékokból, vagy üledékes kőzetben megmaradó fagyökerekből, sárgolyókból, vagy állati üregekből. Idővel a gömbszerű képződmény külső héja megkeményedik, és szilikáttartalmú üledéket tartalmazó víz marad az üregben. A szilikátrétegek lehűlnek, és több ezer év alatt ásványi kristályok jönnek létre az üregben. A szilikátok különféle fajtái különböző hőmérsékleteken csapódnak ki, így ásványi kristályok eltérő rétegei alakulhatnak ki. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 17

18 A bányászat és az ásványok titkait rejtő múzeum tehát a geodákhoz hasonló módon tárul fel a földből. A kőzet durva felületű külseje addig nem mutatja meg belső titkát, amíg az ember fel nem töri, vagy vágja. A homlokzaton alkalmazott anyagok "rétegessége" jelképezi a bányászat titkainak megfejtését. A vendéglő tömege kettős. A fogyasztótér a múzeumhoz hasonlóan az érkezés helyszíne felé nyílik meg, mely egyben a szemben lévő csökkenő hegygerincre reagál, befogadván a télen alacsonyabb szögben érkező napsugarakat. Üvegfelülete a múzeumhoz hasonlóan megdől a függőlegeshez képest, mely elősegíti a hidegebb időszakban az energia felvételét. A konyha- és mosodaszárny a hátsó domb lejtését követi, visszahúzódik a látogatóktól. Tetőszöge a magas hegygerinc miatt a nap nyári beesési szögre optimalizált. A szállások a vendéglő laposabb feléhez igazodnak, hiszen a körülmények ugyanolyanok. Nagyobb tetőlejtésük a funkció kisebb belmagasság igényével indokolható. Hátrafelé kapcsolatban állnak a mögöttük elhelyezkedő rendezvénytérrel Közlekedési csomópont az érkezés tere A völgy közepén egy új, rendezett tér fogadja a látogatókat. A skanzen oldalán található a kisvasúttal érkezők peronja, illetve az indóház, mely a régi bányaterület portáját is képezi. Emellett húzódik az autóút és a 35 db parkoló. Az elektromos kisvasút létrehozása az autóforgalom csökkentését hivatott szolgálni. (Lejjebb, a völgy bejáratánál, a volt sportpálya helyén egy nagyobb parkoló kialakítására lesz szükség.) A beépítés betolásával létrejött park a természet iránti alázatosságot hangsúlyozza. Ide őshonos fákat kell ültetni, melyeken keresztül megismerhető lesz a terület növényvilága. A város által tervezett séta-, és bicikliútra szerveződik az új épületegyüttes. Erről minden házba egy átmeneti téren keresztül juthatunk be. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 18

19 6.4. A homlokzatok összefüggései Az épületegyüttesen egy állandó motívum halad végig, ez a függőleges osztások dominanciája, megidézve a sűrű erdő magas törzsű fáinak ritmikáját. Ez alól egyedül a múzeum kőfala kivétel. A főépület más anyaggal való burkolása egyben ki is emeli azt a többi közül Szerkezeti összefüggések A főépület a földbe süllyesztés miatt vízzáró vasbeton szerkezettel kerül kialakításra. A színpad faváz szerkezetes, a vendéglő és a szállások rétegelt fa teherhordó lemezekből készülnek. A múzeum tartóssági elvárásával szemben a többi épület esetében az ökológia, azaz a megújuló nyersanyagok, gyors építés és majd a leendő gyors bontás kerül még inkább előtérbe. 7. ERDEI ISKOLA/SZÍNPAD 7.1. Funkcionális elrendezés - térszervezés Az épület többfunkciós a minél nagyobb kihasználhatóság érdekében. Nem fűtött, de tolófalakkal lezárható ház. Jó időben a külső elemek mozgatásával olyan tanterem alakítható ki, mely közvetlen kapcsolatot képez a gyerekek és a természet között. Városi rendezvény esetén pedig színpaddá formálható. (A legbelső tolófal összehúzásával hátsószínpad jön létre, mögötte felkészülő tér alakul ki.) Télen a zárható épület kerti bútorok tárolására is alkalmas. Az épület átmeneti terét egy növénnyel befuttatott lugas képezi. A különböző bútorok (székek, asztal, játékok) tárolására raktárak kerültek betervezésre. A hozzá tartozó WC a lugasról közelíthető meg. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 19

20 HELYISÉGLISTA MEGNEVEZÉS BURKOLAT ALAPTERÜLET Lugas deszkaburkolat 6,68 m 2 Erdei iskola deszkaburkolat 63,13 m 2 Színpad deszkaburkolat 21,48 m 2 Taneszköz tároló deszkaburkolat 2,31 m 2 Bútortároló deszkaburkolat 6,81 m 2 Előtér deszkaburkolat 2,27 m 2 WC deszkaburkolat 1,37 m 2 Összesen: deszkaburkolat 60,70 m Anyaghasználat A ház faváz közé szorított rönkszelet burkolattal készül. A burkolat váza az épület elsődleges tartószerkezetéhez rögzül. Belülről nem kerül burkolásra, ezért a rönkök közötti résen átszűrődik a fény a belső térbe. A szeletek anyaga a Bakonyban őshonos, gyorsan növő hársból készül. Felületkezelése vegyszermentes faszárító és tartósító oldattal történik, mely kirekeszti belőle a nedvességet és gondoskodik a korhadásmentes, vízhatlan és termeszmentes fabelsőről. Padlóburkolata hornyolt fa deszkaborítás, mely 60 cm-rel magasabban van a terepszinthez képest. Fedése kis lejtésű, extenzív zöldtető. Alsó felülete deszkaborítás Szerkezeti kialakítás Az épület lucfenyő anyagú 20/20 cm-es favázas szerkezet, szeglemezes kapcsolatokkal. Alapozása sávalapokkal történik az egyenletes süllyedés megőrzése végett. A tanterem oszlopmentesítésének céljából kettőzött gerenda hidalja át a teret. A zöldtetőt 15/15 cm-es szelemenek és kettős deszkaborítás hordja. E01 - földtől elemelt padló 4,8 cm hornyolt fa deszkaborítás 15/15 fa szelemenek 20/20 fa főtartók légtér 15 cm kavicsterítés termett talaj RÉTEGRENDEK AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 20

21 E02 - külső fal 12/12 fa keret, közötte kezelt rönkszeletek 20/20 fa oszlopok E03 - extenzív zöldtető 1 rtg. JWG-500 jutaháló 12 cm laza termőrétegű extenzív ültetőközeg - eróziógátló geocella 1 rtg. PP fátyol VLF-150 szűrőréteg 1 rtg. DiaDrain-25 felületszivárgó réteg - víztartó réteg: Liapor agyaggolyó 1 rtg. gyökérálló csapadékvíz elleni szigetelés (Villas Villaverde E-Cu-S) 1 rtg. modifikált bit. vastaglemez csapadékvíz elleni szigetelés (Villas Elastovill E-G 4 F/K) 1 rtg. kellősítés (Villas Pormex Rapid) 4,8 cm deszkaborítás fa szelemen 2,4 cm alsó hornyolt deszkaborítás 8. BÁNYÁSZATI MÚZEUM, ŐSLÉNY- ÉS KŐZETTÁR 8.1. Funkcionális elrendezés - térszervezés A látogatóközpont főépülete új múzeumi kiállítási lehetőségeket biztosít, és befogadja a megszűntetett két terem anyagát. Az eddig hiányzó szociálisés raktárhelyiségeket is magában foglalja. Alapvető elvárás volt ezen kívül egy előadóterem létrehozása, mely a bevezető film bemutatása mellett tanteremként is szolgál az erdei iskolásoknak. Ezen kívül ideiglenes kiállítások is rendezhetők benne. A kiállítás megtekintéséhez egy adott útvonalon kell végighaladni. Mivel a múzeum padlószintje a terepszint alá kerül, akadálymentes rámpákon jutunk el a föld kincseihez. A múzeum átmeneti tere egy üvegezett folyosó, mely szélfogóként és napcsapdaként is szolgál. Az első állomás a ruhatárral ellátott recepció és múzeumbolt. Itt ásványok és más szuvenírek vásárlására van lehetőség. Ezen kívül ide csatlakoznak a vendégek mosdói, és innen közelíthetők meg a háttérfunkciók is, irodák, öltözők és raktárak. Az átlagosan AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 21

22 6,00 méter belmagasságú fogadócsarnokból egy bányajárat dimenzióihoz igazodó (~2,60 m), lejtős folyosón keresztül jutunk a 30 fős előadóterembe (1,20 méterrel a terepszint alatt). A haladási irány beléptető kapuval ellenőrzött. Itt a látogatók megtekintenek egy folyamatosan ismétlődő filmet az ajkai bányászatról így nincs szükség csoportok összegyűjtésére. A 3,00 méter belmagasságú térből az ismét bányavágat méretű kiállítási folyosókra jutunk. A járatban haladva zsákutcákkal találkozunk, ahol nagyobb jelenetek szemléltetik a bányák belső világát (szénszállító vasút, vágathajtó gép a járatban). A múzeum interaktív, a szemlélőt bevonja világába. A kőzetekkel burkolt fal tapintható, a kiállítás részét képezi. A vitrinek, kukucskáló ablakok beépülnek a falszerkezetbe. Érintőképernyők, megfejtendő feladványok teszik érdekesebbé a kőzetek, ősmaradványok és a bányászat világát a gyermekek számára. A kiállításon végighaladva fokozatosan érünk vissza a csarnok szintjére. A múzeumtérből a személyzet számára rejtett ajtós kapcsolat is adott a raktárakhoz. A háttérfunkciók egy külön gazdasági bejáraton szintén megközelíthetőek. Ide 2 méter széles folyosó került betervezésre a szellőzőgépek, és nagy kiállítási tárgyak mozgatása céljából. A gép-, és felszerelés raktár a bánya által megőrzött, de ki nem állítandó tárgyak megőrzésére szolgál. A három szellőzőgépház mellett egy elektromos elosztó központ, illetve egy szürkevíz tároló kapott helyet. Az eredetileg a múzeum helyén lévő kiugró földnyelv lelátóként és közösségi térként funkcionált. Ez a múzeum megépítése után is hasonlóan jön létre, hiszen az épület mellett két oldalt tereplépcső kerül kialakításra. Innen az 1970-es években készült, felújításra szoruló erdei tornapályák is könnyen megközelíthetőek. HELYISÉGLISTA MEGNEVEZÉS BURKOLAT ALAPTERÜLET Irodablokk: Gondnok gumi burkolat 11,14 m 2 Igazgató gumi burkolat 12,13 m 2 Közlekedő gumi burkolat 9,32 m 2 Közös tartózkodó gumi burkolat 10,37 m 2 Múzeumbolt raktára gumi burkolat 10,05 m 2 Titkárság gumi burkolat 14,35 m 2 Ruhatár gumi burkolat 6,38 m 2 Információ + Jegyek gumi burkolat 15,18 m 2 Vendégtér: Szélfogó/napcsapda gumi burkolat 46,53 m 2 Fogadócsarnok gumi burkolat 23,29 m 2 Alagút gumi burkolat 55,84 m 2 Vendégközlekedő gumi burkolat 5,33 m 2 Előtér kerámia 3,79 m 2 Mozgássérült WC kerámia 5,85 m 2 AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 22

23 Férfi mosdó kerámia 4,32 m 2 Férfi WC kerámia 3,75 m 2 Női mosdó kerámia 5,14 m 2 Női WC kerámia 5,34 m 2 Előadó / Ideiglenes kiállítás deszkapadló 52,44 m 2 Bútorraktár deszkapadló 11,87 m 2 Kiállítótér deszkapadló 252,77 m 2 Szociális blokk: Személyzeti közlekedő gumi burkolat 10,57 m 2 Öltöző közlekedője kerámia 4,79 m 2 Öltöző kerámia 10,56 m 2 Zuhanyzó kerámia 4,78 m 2 Női személyzeti WC kerámia 3,65 m 2 Férfi személyzeti WC kerámia 4,86 m 2 Takarítás gumi burkolat 8,60 m 2 Gépészet: Manipulációs tér simított beton 15,92 m 2 Szürkevíz tárolás simított beton 7,66 m 2 Gépészeti közlekedő simított beton 54,71 m 2 Elektromos ellátás simított beton 9,46 m 2 Szellőzés simított beton 13,88 m 2 Szellőzés simított beton 13,97 m 2 Szellőzés simított beton 15,77 m 2 Átjárható raktár simított beton 13,95 m 2 Bányagép/ felszerelés raktár simított beton 53,11 m 2 Összesen: 811,35 m Anyaghasználat A múzeum durva burkát a Bakonyban kitermelt mészkő adja, melynek jellemzően szürkés-sárgás színe van. A burkolat lényegében egy állékony falszerkezet, melyet általában a támfalkészítésnél alkalmaznak. A galvanizált alumíniumketrecek 4 mm átmérőjű drótokból készülnek (~4,5-5,5 méter magasságban). A dobozok 60x100x30 cm nagyságúak, kötésben kerülnek elhelyezésre. Töltésük kézi erővel, a fal építésével párhuzamosan történik. Soronként kidőlés ellen vannak rögzítve faszerkezeten keresztül a vasbeton falhoz (termikus elválasztás). Kiváló hőtároló képessége kedvez az épület magas hőenergia megtartási igényeihez. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 23

24 A mészkő burkolat a bejáratnál befut a belső térbe. A fogadócsarnok, és az előadóterembe vezető folyosó szintén kő burkolatú (falra függesztett, 60x60x15 cm alumínium ketrecekben, 2 mm-es átmérővel). A fogadócsarnok irányába haladva a szélfogóban a kövek egyre nagyobb méretűek, ezzel a belső alagútban az a hatás érhető el, hogy a kövek egyre kevesebb fényt engednek át, így folyamatosan jutunk a sötétségbe, a föld alá. A sötét folyosó második felében a burkolat mögötti vasbeton szerkezet zárja el teljesen a fény útját. A geoda kristályait a szilikátrétegek, azaz az üveg és napelemek jelenítik meg. Ezek déli tájolásúak, mivel energiagyűjtési felületként funkcionálnak. A padlóburkolat NORAMENT 925 serra típusú, sötétszürke színű gumiburkolat (környezetbarát, kopásálló és könnyen tisztítható). Az előadóterem és a kiállítás burkolata fa deszkapadló. A falakon tovább folytatódnak a ketrecek, azonban itt már a környéken bányászott ásványkincsek töltik ki azokat. Legnagyobb felületen az ajkai barnakőszén jelenik meg. Néhány szakaszon az úrkúti mangán, és a halimbai bauxit látható. A kőzeteket oldószermentes lakkal kezelik, megelőzve a porladást (egyben tűzvédelmi bevonat is). A kiállítás és vetítőterem álmennyezete a padlóval párhuzamosan fa anyagú (DALHEM RIBBA). Az ide vezető folyosón az alagút hatás erősítésének érdekében a mennyezet ARMSTRONG ORCAL CANOPY rendszerű, ami egy konvex alakú ásványi panel. A többi helyiségben egyszerűbb gipszkarton álmennyezet készül. Padlóvonala 1,20 (illetve 0,75) méterrel található a föld alatt, így vastag földréteg (intenzív zöldtető) kerülhet a tetejére (beleágyazódik a domboldalba és csak az energiagyűjtő déli oldal látszik ki) Szerkezeti kialakítás A munkagödör védelmét LEIER ZS25 és ZS20-as beton zsaluelemekkel alakítják ki. Ezt 2 méterenként 40x40 cm-es, illetve alul-felül vasalt bordákkal (a kőfalas szakaszok alatt) merevítik. A LEIER fal a biztonsági bitumenes szigetelés tartófalaként, illetve később a kőfal alapjaként is szolgál. A szerelőbeton elkészítését, és a STYRODUR XPS hőszigetelések behelyezését követően készül el a 30 cm vastag vízzáró monolit vasbeton lemezalap. A munkahézagokat vízzáró PVC szalagokkal tömítik. Ezt követik a külső 30 cm-es vízzáró vasbeton falak, majd a vasbeton födém, és a szintén 30 cm-es attikafalak. Ez után ráhelyezik lejtésben a STYRODUR XPS hőszigetelő lemezeket, melyek szintén 2 réteg biztonsági bitumenes vízszigetelést kapnak (beázás esetén nehezen lennének javíthatóak a szerkezetek). A vízelvezetést szolgálja az agyagréteg. Az ennek ellenére átszivárgó nedvességet a kavics drénréteg vezeti el az épület szélére. A gyökérvédelmet a tűnemezelt, gyökérálló polipropilén filc AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 24

25 szolgálja. A belső vasbeton tartófalak 20 cm vastagok. A nem teherhordó válaszfalak SILKA HML 100 NF, illetve 150 NF + GT mészhomoktéglából készülnek Épületszerkezetek Miért passzívház? A passzívházak előnye a kiemelkedően jó komfort mellett az alacsony energia felvétel. A ház működéséhez szükséges fűtési, vagy elektromos energiát elsősorban a napból, és más hősugárzókból, az emberekből (210 W/fő egy nyugalomban lévő ember esetén), és az általunk használt gépekből, vagy pl. a világításból nyerik (ún. hulladékhő ). Ennek eléréséhez és működéséhez azonban különleges épületszerkezettani elvárások párosulnak, amik ma Magyarországon egyelőre csak kis mértékben terjedtek el. Lényeges szempont a hőszigetelt, hőhídmentes épülethatároló szerkezetek kialakítása, ami azért fontos, hogy a bevitt energiából minél kevesebbet veszítsünk, azaz ne pazaroljunk sokat a komfortérzetünk szempontjából lényeges állandó hőmérsékletért. Az ún. termikus buroknak a darmstadt-i Passzívház Intézet szerint a 0,15 W/m 2 K átbocsátási tényezőt minimum el kell érnie. Az üvegezett nyílászárók ez alól kivételek (0,8 W/m 2 K), hiszen ezeken érkezik az éltető napsugárzás. A meghatározott érték falazat esetében cm vastag szigeteléssel érhető el. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy az épület lehetőleg minél kompaktabb legyen (geometriai hőhidak száma minél kevesebb legyen). A második fontos szempont a légtömörség: 50 Pa nyomáskülöbség mellett az ellenőrizetlen légcsere nem haladhatja meg a 0,6 1/h értéket. Ezt az épület megépültekor az ún. Blower-Door teszttel végzik el, mely után megkaphatja a certifikált Passzívház Tanúsítványt. A harmadik kritérium a hővisszanyerés elve, mely egy légtechnikai berendezés segítségével történik. A hőcserélős szellőztetőgépen keresztül távozó elhasznált, de meleg levegő energiáját legalább 80 %-ban vissza kell nyerni. Így a passzívház egy lakott négyzetmétere évente csak 15 kwh fűtési energiát igényel. Mivel ennek legnagyobb részét a szellőztető berendezések fogyasztják elektromos áram formájában, és az ajka-csingervölgyi látogatóköpont épületeire nagy felületű fotovoltaikus modulok kerültek betervezésre, ezért képes ezt a szükségletet fedezni. Így az év nagyobb részében elérhető, hogy a komplexum elektromos áram szempontjából önellátó legyen. A legnagyobb energiamennyiség és pénz az épületek fenntartására fordítódik; ez az évek múlásával, a ház avulásával folyamatosan növekszik. Egy közösségi, lényegében nonprofit épület esetében, mint például egy múzeum, feltétlenül szükséges a megtakarítás. A megújuló energiák használata, és energiatudatos kialakítás erre a problémára ad választ. Ez azonban csak akkor jelent valóságos megtakarítást (az épület és a természet irányába egyaránt), ha már a tervezési fázis legelső szakaszába beépül a környezettudatosság. AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 25

26 A passzívház elvek megjelenése a szerkezetekben A múzeum termikus burkának vastagsága a földbe süllyesztés következtében lecsökkenthető. Az egyenletes hőmérsékleti viszonyok miatt elegendő 18 cm STYRODUR XPS hőszigetelés, mely a lemezalap alatt is körbefut. A földfelszínhez közeli szakaszokon, azaz a lábazatnál 24 cm hőszigetelés került betervezésre. Mivel az alapozás szintje 2,00 méterrel a terepszint alatt van, így nem volt szükség a passzívházaknál szokásos szigetelés-túlnyújtásra, hiszen a fagyásveszély már nem áll fenn. Alapvető követelmény a kavicsos szivárgó réteg kialakítása az épület körül és alatt. A födém szigetelése lejtésben rakva történik cm vastagságban. Az attikafal esetében a hőszigetelés körbefuttatása szükséges. A növényvályú elhelyezéséhez tömör aljzatra van szükség, így 20 cm vtg. pórusbetonnal zárják le a tetejét, melynek megfelelő az átbocsátási tényezője a hőhíd elkerüléséhez. Az attikafal oldalára elegendő 15 cm hőszigetelés, ez a szélfogó folyosója mellett (mivel ott már belső térrel határos) 30 cm-re kell, hogy vastagodjon. A zöldtető felőli műkő burkolat, és a mészkő fal egy síkban való futása végett a vízzáró vasbeton síkváltására van szükség. A vízzel nem érintkező falakat cm STEICO THERM fagyapottal hőszigetelik. A kétirányú faváz a szigetelés megtartására, és a kőfal kidőlés elleni rögzítésére szolgál. A falszerkezet ilyen kialakítása nem eredményez jelentős hőhidakat. Az üvegezett szakaszoknak is meg kell felelni a megnövekedett légzáró és hőszigetelő igényeknek. A SCHÜCO FW 50+. SI típusú 2009-ben kifejlesztett rendszere már passzívház certifikációt szerzett. Ebbe integrálódnak a speciális, háromrétegű üvegek. Felületképzésük kétféle változatban kerül kialakításra. A nagy felületű üveg nyáron túlmelegedést eredményezne az érzékeny hőegyensúlyú passzívházban. Ezért az átlátszó üvegek az ún. Smart Glass (okos üveg) technológiát alkalmazzák. Egy 2 mikron vastagságú filmet helyeznek el a legkülső üveg belső felületén. Ez a technológia már ismert pl. a napszemüvegek, vagy autók besötétedő üvegezéséről. Az újítást az elektrokróm üveg egy átlátszó fotovoltaikus filmréteggel való kombinálása jelenti. Előnye, hogy teljesen önellátó működésű, és teljes mértékben szabályozható (automatikával). Az árnyékolásra csak erős, nyári napsütés esetén van szükség, és az ehhez szükséges energiát azonnal elő is állítja. Az AJKA-CSINGERVÖLGYI LÁTOGATÓ KÖZPONT 26