Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Átírás

1 Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009

2 203 SZAPORA MERINÓ ÉS CIGÁJA ANYAJUHOK PETEFÉSZEK- MŐKÖDÉSÉNEK HORMONANALITIKAI ÉS MOLEKULÁRIS GENETIKAI VIZSGÁLATA TAVASZI-NYÁRI HÓNAPOKBAN Novotniné Dankó Gabriella, Árnyasi Mariann, Magyar Károly Debreceni Egyetem Agrár- és Mőszaki Tudományok Centruma, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138 Összegfoglalás A szerzık két juhfajta petefészek mőködését vizsgálták hormonanalitikai és laparoszkópos módszerekkel tavaszi-nyár eleji, tehát a klasszikus tenyészszezonon kívüli hónapokban. Az endokrinológiai vizsgálatok mellett az egyedek genetikai hátterét is meghatározták a melatonin receptor1a-génre vonatkozólag, mely a szezonon kívüli ivarzási készséggel van kapcsolatban. A tavaszi termékenyülési eredmények általában rosszabbak, mint az ısziek, ezért szaporodásbiológiai befolyásoló módszereket, ciklusindukciót, mesterséges termékenyítést alkalmaztak. Vér-progeszteron vizsgálattal követték nyomon a vizsgált populációk petefészek mőködését a szaporodásbiológiai szempontból kritikus idıszakban. Hormonanalitikai módszerekkel és laparoszkópos ovuláció ráta méréssel vizsgálták, hogyan reagálnak a fajták a ciklusindukciós módszerekre. Laparoszkópos mesterséges termékenyítéssel, illetve természetes fedeztetéssel végezték az állomány termékenyítését. Eredményük szerint a ciklusindukció mind a szapora merinó, mind a cigája fajtánál igen hatékony, a mesterséges termékenyítés jobb eredményt hoz a természetes fedeztetésnél ebben az idıszakban, ennek ellenére a vemhesülési eredményeket sok külsı tényezı, fıképpen takarmányozási és idıjárási hatások befolyásolhatják. A vizsgált melatonin receptor-1a receptor gén mutációja (MnlI) markergénként ígéretes eszközként kínálkozik e két fajtában az egész évben ciklikus petefészek-mőködés képességére történı szelekciós munkában.

3 204 Endocrinological and molecular genetic examination of the ovarian function of Prolific Merino and Tzigai ewes in out-of season period Abstract The authors examined the ovarian function of two sheep breeds by hormon-analytical and laparoscopic methods between April and June. Molecular genetic examination of melatonin1a -receptor gene, as a potential marker of ability for continuous ovarian cyclicity, was also done. The fertility of spring and early summer breeding is usually lower; this imposes the need for alternative methods, such as hormonal treatments and biotechnological practices, to increase the conception rate. For fallowing up the ovarian function and examine the reaction of ewes for cyclus induction methods blood progesterone level and ovulation rate was measured. Laparascopic artificial insemination and natural mating were applied. According to results the cyclus induction was very effective for Prolific Merino and Tzigai breeds, respectively. The artificial insemination was more effective than natural mating in this period; however the conception rate mightily depends on feeding and weather conditions. The MnII RFLP site seems to be a promising candidate for detection of ability for cyclic ovarian activity out of the breeding season in Hungarian Prolific Merino and Tzigaia ewes as well. Anyag és módszer A petefészek-mőködés vizsgálatát a Debreceni Egyetem Agrár- és Mőszaki Tudományok Centruma (DE AMTC) juh tenyész-telepén végeztük az évnek szaporodásbiológiai szempontból kritikus idıszakában, vegyes életkorú és tápláltsági állapotú, szapora merinó anyajuhokon és cigája jerkéken 2005 és 2006 években. Hormonanalitikai vizsgálatok A kutatómunka keretén belül 54 szapora merinó anya és 30 cigája jerke petefészek mőködését követtük nyomon április-június hónapokban (lsd.1-es táblázat). A petefészek-mőködés monitorozása céljából, vérplazma mintákból határoztuk meg az egyedek progeszteron szintjét. A vérmintákat a torkolati véna (vena jugularis) punkciójával, heparinozott csövekbe győjtöttük, centrifugálás után 1-1,5 ml-t Eppendorf csıbe fejtve a plazmamintákat feldolgozásig -20 C o -on tároltuk. A vérplazma minták progeszteron szintjének meghatározása ELISA (Enzyme Linked ImmunoSorbent Assay) módszerrel történt a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Endokrinológiai laborjában. A kísérleti állatok

4 205 tél végén ellettek (január-március), vegyes életkorúak (2-7 év), súlyúak (37-64 kg) és kondíció pontszámúak (3,3-4,6) voltak. Az anyákat illetve jerkéket a tél folyamán lucernaszéna és búzaszalma ad libitum etetése mellett karámozták, április elejétıl pedig legeltették. A 84 kísérleti állat közül 75 anyánál ivarzásszinkronizációt (illetve ivarzás indukciót) végeztünk, 40 mg fluorogeszton acetát tartalmú Chronogest hüvelyszivacs (Intervet, Boxmeer, Hollandia) és 500 IU PMSG-hatású Folligon injekció i.m. (Intervet, Boxmeer, Hollandia) alkalmazásával. Az állatok termékenyítése laparoszkópos mesterséges termékenyítéssel, illetve természetes fedeztetéssel történt. Vérmintákat 7 alkalommal vettünk a kísérleti állatoktól. Tamponálás elıtt 14, illetve 28 nappal kezdtünk el a vizsgálatokat, mely progeszteron-szint értékekbıl az állatok ciklikus, illetve acikliás petefészek- mőködését regisztráltuk. A tamponálás utáni vérminta értékekbıl az ivarzás-indukció hatékonyságáról kaptunk képet. A gesztagén megvonás, illetve a PMSG kezelés után 60 órával 24 órás koplaltatást követıen- laparoszkópos mesterséges termékenyítést végeztünk mélyhőtött spermával, az anyák másik csoportját pedig természetes úton, kossal fedeztettük. A képzıdött sárgatestek (CL) számának meghatározása céljából laparoszkópos ovulációs ráta (OR) vizsgálatot végeztünk a mesterségesen termékenyített és a kossal fedeztetett cigája anyáknál (összesen 75 állat). A nem tamponált csoportnál (9 db állat), ellés után nappal kezdve hetente 7 hétig folyt a vérminta vétel azzal a céllal, hogy megnézzük, ellés után, szezonon kívül ciklikussá válik-e a petefészek mőködés ivarzásindukció nélkül is. Ezt a csoportot kossal fedeztettük a kora nyári idıszakban. Ciklikusnak ítéltük a petefészek mőködését, ha a tamponálás elıtti három, illetve öt vérplazmamintából legalább az egyikben CL jelenlétére utaló, emelkedett ( 3,18 nmol/l) progeszteron szintet találtunk. Tamponkivétel után 9 és 16 nappal újabb vérmintákat vettünk, amelybıl arról kaptunk információt, hogy a gesztagén + PMSG kezelés hatására ciklusba lendültek-e az elızıleg acikliás állatok. Mel1 gén polimorfizmus vizsgálata A genotípus vizsgálatokhoz minden állattól EDTA véralvadásgátlót tartalmazó csıbe győjtöttünk vérmintát, melyet feldolgozásig -20 fokon tároltunk. A vérbıl kisózásos módszerrel izoláltunk DNS-t, melynek koncentrációját NanoDrop 1000 spektrofotométer segítségével határoztuk meg. A genotípusvizsgálatok két mutáció kimutatására irányultak. Mindkettı a melatonin-1a receptor gén II. exonjában következett be, a 606. és 612-es pozícióban azonosított két mutáció vizsgálatát PCR-RFLP módszerrel végeztük el. A II-es exon amplifikálásához a Notter és mtsai (1997) által javasolt primereket és reakciókörülményeket használtuk. A PCR termékeket (824 bázis) külön-külön emésztettük az MnII (612-es mutáció kimutatásához) és RsaI (606-os mutáció kimutatásához) enzimekkel. Az inkubálás mindkét esetben 37 C on történt, 4

5 206 órán át. Ezt követıen a mintákat 2.5%-os agaróz gélen futtattuk. Az MnII emésztés után várható polimorfizmus eredményeként 286 és 236 bázis hosszúságú fragmenteket kaptunk. Az RsaI esetében 290 és 295 bázis hosszúságú fragmentek megléte illetve hiánya mutatja az egyes allélokat. A kísérletben futtatott egyedek között egyaránt találtunk 286/286, 286/236, 236/236, valamint 290/290, 290/295 és 295/295 genotípusú egyedeket. Az egyes fragment hosszokhoz az alábbi allél elnevezést adtuk: RsaI: 295 bázis = A allél (itt timin van a DNS láncban) 290 bázis = B allél (itt citozin van a DNS láncban) MnII: 286 bázis = A allél ( itt adenin van a DNS láncban) 236 bázis = B allél (itt guanin van a DNS láncban) Az eredmények statisztikai értékelését a SAS 9.1 softwer segítségével végeztük. Mivel két évben is folytattunk megfigyelést és két fajtát vontunk be a kísérletbe a statisztikai értékelésnél ezt figyelembe vettük. A proc genmod eljárást alkalmaztuk annak megállapítására, hogy az év, a fajta és a vizsgált polimorfizmusra meghatározott genotípusok befolyásolják-e a szezonon kívüli spontán ivarzást. Néztük továbbá azt is, hogy a két fajtában megfigyelt genotípus gyakoriságokban van-e különbség. Ehhez a proc freq eljárást alkalmaztuk. Mind a proc genmod, mind a proc freq Chi 2 próbán alapul. Eredmények Hormonanalitikai és laparoszkópos vizsgálatok 2005 évben a tamponálás elıtti (április közepén - május elején vett) vérminták progeszteron szintje alapján a szapora merinó anyák 45%-a volt ciklusban, a cigája jerkéknél hasonló, 43%-os volt a ciklusos petefészek-mőködéső egyedek aránya. (1. táblázat) évben csak szapora merinó anyákat vizsgáltunk, ekkor sokkal alacsonyabb, 25, illetve 22 % volt a tamponálás elıtt ciklusban lévı anyák száma a két vizsgált csoportban (1. táblázat). A képzıdött sárgatesteknek a termékenyítés utáni 7. napon laparoszkópos technikával meghatározott számából következtettünk az ovulált tüszık számára. Az OR mérés eredményeit az 1. és 2. ábra mutatja.

6 táblázat: A vizsgált állatok évenként és a ciklus állapota tamponálás elıtt és ivarzásindukció után Év/Anyák száma(n)(1) SZAPORA MERINÓ(2) Tamponálás elıtt ciklikus (4) Tamponálás után ciklusba lendült(5) Év/Anyák száma(n)(2) Tamponálás elıtt ciklikus(4) CIGÁJA(3) Tamponálás után ciklusba lendült(5) db % db % db % db % n= n= n= n= Nem tamponált Table 1: The examined animals in different years and the ovarian function before and after oestrus induction Year/Nr of ewes (n)(1); Prolific Merino(2); Tzigaia(3); Cyclic before oestrus induction(4); Cyclic after oestrus induction(5); 1. ábra: Ovulációs ráta vizsgálatok eredménye a szapora merinó anyáknál Szapora merinó anyák OR adatai db anya OR Figure 1. Ovulation rate dates of Prolific Merino ewes 2. ábra: Ovulációs ráta vizsgálatok eredménye a cigája jerkéknél Cigája anyák OR adatai db anya OR Diagram 2. Ovulation rate dates of Tzigaia ewes

7 208 A laparoszkópos vizsgálat a cigáják többségénél (70%) 1-2 sárgatest, a szapora merinók többségénél (56%) 2-3 CL kifejlıdését igazolta. A cigájáknál a legmagasabb OR 5 volt (1 állatnál), a szapora merinóknál 12 (szintén 1 állatnál, mely végül 3 bárányt ellett). A szapora merinó anyáknál 43 %- ban, a cigájáknál 25 %-ban esett egyebe az ovulált petesejtek és az ellett bárányok száma (egy esetben több volt a vehemszám, mint a mért OR). Az OR értékek alapján 4 állat nem ovulált, 1 állatot nem vizsgáltunk összenövés miatt (OR=0 5db állatnál). A progeszteron vizsgálatok eredménye alapján 8 állat nem lendült ciklusba az alkalmazott gesztagén+ecg kezelés ellenére sem. A progeszteron vizsgálatok a merinóknál 5 esetben azt mutatták, hogy nem lendült ciklusba az állat, de 4-nél ezek közül 1-3 sárgatest jelenlétét mutatta az OR mérés és 3 közülük meg is ellett. A cigájáknál a hormonanalitikai és a laparoszkópos vizsgálatok eredménye egybeesik: 28 állat ciklusban volt a kezelés után, 1 nem lendült ciklusba és az OR-ja is 0 volt. Az 1-es táblázatban láthatóan a ciklusindukciós technika minden kezelt állatcsoportnál és mindkét évben hatékony volt, összevetve az ovulációs ráta és hormonális vizsgálatokat, az állatok 92%-ánál eredményes volt a ciklusindukciós kezelés. Termékenyülési eredmények Laparoszkópos mesterséges termékenyítést május 27-én és május 25-én végeztük, a természetes fedeztetésre a kosok mindkét évben május-június hónapokban voltak az anyák között. A két vizsgált évben jelentıs eltérés volt a termékenyülési eredmények között, melyet a 2. táblázat mutat. 2. táblázat: A vizsgált anyajuhok termékenyülési eredményei és évben Mesterséges termékenyítés(1) Természetes fedeztetés(2) Év(3) Termékenyített anya (db)(4) Leellett anya (db)(5) *Ellési arány %(6) Termékenyített anya (db)(4) Leellett anya (db)(5) * Ellési arány %(6) Table 2. Fertilization rate of examined ewes in 2005, vs years Artificial insemination(1); Natural mating(2); Year(3); Mated ewes (nr)(4); Lambed ewes (nr)(5); Lambing rate (%)(6) *(leellett/termékenyített anya) *(lambed/mated ewes)

8 209 A 2006-os termékenyülési eredmények több év távlatában szokatlanul rosszak voltak. Ennek oka lehet az akkori szélsıségesen meleg idıjárás. Az origo internetes híre szerint szokatlan légköri hullámok hatására júliusában minden eddigit túlszárnyaló folyamatossággal érkezett a forró levegı hazánkba. A hónap eleji nyolc napos kánikula is a ritka esetek közé tartozik, a hónap második felében azonban az ország nagy részén 15 napon át 30 fok felett tetızött a hımérséklet, ami páratlannak mondható. Ennek hatására valószínőleg az esetleg termékenyült egyedeknél sem történt meg az embrió megtapadása, vagy korai vetélés következett be. A két vizsgált évben a tamponálás utáni elsı ciklusból 17 szapora merinó és 8 cigája ellett meg. A mesterségesen termékenyített anyák közé 14 nappal a termékenyítés után kost raktunk, így azok is vemhesülhettek, amelyeknél az inszemináció nem volt sikeres. Ennek hatására a második ciklusból még 3 állat vemhesült, cigájáknál a következı ciklusból szintén még 3 állat, tehát összesen a szapora merinók 42 %-a (20 db anya), a cigáják 36 %-a (11 db anya) vemhesült az ivarzás-indukció hatására. Összességében a tamponált állomány 41%-a ellett meg (75 állatból 31 db). A nem tamponált állatok (9db) közül (2006-ban) a vizsgált 7 hét alatt június közepéig kettı lendült ciklusba, de ezek nem termékenyültek a hárembeli fedeztetés során. Két másik állat viszont termékenyült június végén (november végén ellettek), ezek valószínőleg a hormonvizsgálatok befejezése után lendültek ciklusba. Összességében tehát a nem tamponáltak közül 4 db-nak (44 %) vált ciklikussá a petefészek mőködéső még a nyár folyamán és 2 db, azaz 22 % ellett meg belılük. Genetikai vizsgálatok Mindkét vizsgálat fajtában valamennyi genotípus variáció elıfordult a két mutációra vonatkozólag (3. táblázat). A legnagyobb számban a heterozigóta egyedek fordultak elı. Az egyes fajták között nem volt statisztikailag kimutatható különbség a genotípus gyakoriságokat illetıen. 3. táblázat: A vizsgált genotípusok fajtánkénti megoszlása Genotípus(1) Szapora merinó(2) (n=53) Cigája(3) (n=28) RsaI AA 12 (22,6%) 3 (10,7%) AB 30 (56,6%) 17 (60,7%) BB 11 (20,8) 8 (28, 6%) MnII AA 10 (19%) 4 (14,3%) AB 27 (51%) 15 (53,6%) BB 16 (31%) 9 (32,1%) Table 3. Distribution of RsaI and MnII genotypes in the two examined breeds Genotype(1); Prolific Merino(2); Tzigaia(3);

9 210 A szapora merinó fajta esetén néztük az év hatását is, mely szintén nem mutatott szignifikáns hatást a ciklikusságra sem akkor, amikor a két fajtát külön, illetve együtt vizsgáltuk. Bár a kapott P érték közel volt a már szignifikáns hatást jelentı 0,5-höz (P=0,0863). Mindemellett a fajta sem volt befolyásoló tényezı (P=0,7881) A ciklikus és aciklikus petefészek mőködéső szapora merinó és cigája anyák egyes genotípus csoporton belüli %-os megoszlását a 3. ábra szemlélteti. 3. ábra: A Melatonin1a receptor gén RsaI és MnII genotípus csoportjai és az eltérı petefészek mőködéső anyák csoportonkénti megoszlása (a szapora merinó és cigája anyák összesített adata alapján) 100,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 46,7 53,3 63,8 36,2 68,4 31,6 80,0 40,0 60,0 aciklikus ciklikus 40,0 60,0 20,0 69,0 31,0 60,0 40,0 aciklikus ciklikus 0,0 AA AB BB 0,0 AA AB BB RsaI MnII Figure 3. Distribution of the ewes with cyclic ovarian activity within each RsaI and MnII genotype Proc genmod program segítségével vizsgáltuk a genotípusok befolyásoló hatását a ciklikusságra. Az RsaI genotípus hatása közel volt a p<0,05 szignifikancia szinthez (P=0,058), de nem érte el. Az MnII genotípus esetében a kapott P érték 0,032 volt, tehát 5%-os hibahatár mellett szignifikánsan befolyásolta az anyák ciklikusságát. Az egyes genotípus csoportokat nézve az AA genotípusú egyedek ciklikusságban szignifikánsan különböztek az AB és BB genotípus csoporttól. Az AB és BB csoport között nem volt szignifikáns különbség. Következtetések Eredményeink szerint a tavaszi, tenyészszezonon kívüli idıszakban a vizsgált szapora merinó és cigája fajtáknál 40% feletti a ciklikus petefészek-mőködést mutató egyed. Az alkalmazott ciklusindukcióra (gesztagén+pmsg kezelésre) az acikliás egyedek is jól reagálnak, a vizsgált juhok több mint 90%-ánál következett be tüszırepedés a ciklusindukciós kezelés után. A mesterséges termékenyítés jobb eredményt hoz a természetes fedeztetésnél ebben az idıszakban, ennek ellenére a vemhesülési

10 211 eredményeket sok külsı tényezı, fıképpen takarmányozási és idıjárási hatások befolyásolhatják. A vemhesülési arányok jobbak voltak a ciklusindukció alkalmazása után (41 %), mint a nem kezelt állatoknál (22%). A tenyészszezonon kívüli vemhesülést egyéb tényezık is akadályozhatják, mint a szélsıséges idıjárás vagy a nem megfelelı takarmányellátottság. További vizsgálatokban az állatok valós igényeit kielégítı energiaellátás, az energetikai státusz megítéléséhez értékes információt szolgáltató egyes metabolikus hormonok (leptin, IGF-1) meghatározására kerülhet sor. Hasonlóan más szerzık korábbi tapasztalataihoz úgy gondoljuk, hogy a vizsgált melatonin receptor-1α gén két mutációja markergénként ígéretes eszközként kínálkozik ebben a két fajtában is az egész évben ciklikus petefészek-mőködés képességére történı szelekciós munkában. Tapasztalataink megerısítése azonban további vizsgálatokat igényel. Köszönetnyilvánítás A szerzık köszönetüket fejezik ki a DEAMTC juh tenyésztelep dolgozóinak a kísérletek elvégzéséhez nyújtott fizikai segítségükért és a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Szülészet és- Szaporodásbiológia Tanszék Endokrinológiai Laborjának (vezetı: Dr. Kulcsár Margit) a hormonanalitikai vizsgálatokért. A vizsgálatok anyagi fedezetét az OMFB 01153/2004 pályázat biztosította.