MAGYAR FORGATÓKÖNYVÍRÓK EGYESÜLETE:

Átírás

1 MAGYAR FORGATÓKÖNYVÍRÓK EGYESÜLETE: Forgatókönyv-fejlesztési javaslatcsomag a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap Mozgókép Szakkollégiuma számára A forgatókönyvíró szemszögéből Európa-szerte probléma van a filmfejlesztési támogatásokkal, a jelenlegi szabályozások nem vezetnek el a lehető legjobb forgatókönyvekhez (ld. az Európai Forgatókönyvírók Kiáltványának szemelvényét a mellékletben). Hazánkban lassan egy évtizede hangoztatott vitatéma a magyar filmek forgatókönyveinek gyengesége. A minőségi forgatókönyvek megalkotásának feltétele a képzett filmírók anyagi és szakmai megbecsülésében, valamint a forgatókönyv fejlesztésének alaposságában rejlik. Sajnos mindennek fontosságát mai napig nem ismerte fel a magyar producertársadalom túlnyomó része. Örömmel fogadjuk a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap törekvéseit a hazai forgatókönyvek színvonalának emelésére ugyanakkor úgy látjuk, hogy a forgatókönyv-fejlesztés kérdéskörében nem lehet figyelmen kívül hagyni a kialakulóban lévő magyar forgatókönyvíró szakma meglátásait, melynek most már egységes, aktív képviselete is létezik a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének megalakulásával. PREAMBULUM - A Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének célkitűzései A Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete (MFE-HSA) október 9-én alakult meg, mint a forgatókönyvírók hazai érdekvédelmi tömörülése. Az Egyesület deklarált célja a filmgyártásban, televíziózásban és kapcsolódó szakmákban tevékenykedő forgatókönyvírók összefogása annak érdekében, hogy elősegítse és védje tagjai szakmai, anyagi, erkölcsi érdekeit, ösztönözze a forgatókönyvírói szakma elismertségét, ezáltal a hazai filmipar és mozgóképkultúra fejlődését. Az Egyesület képviseli tagjait a hivatalos szervek és más intézmények előtt; tagjai részére szervezett képzések, szakmai konferenciák, egyéb rendezvények útján gondoskodik a szakmai színvonal ápolásáról; együttműködik a filmszakma területén hasonló tevékenységet folytató szakmai és egyéb szervezetekkel, ideértve nemzetközi kapcsolatok kialakítását is; részt vesz országos szakmai díjak odaítélésében. Szükségesnek tartjuk, hogy a magyar rendezők ne legyenek rákényszerítve arra, hogy saját maguk írják a forgatókönyveket. Az MFE minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy kineveljen és szakmailag megerősítsen egy olyan professzionális 1

2 filmíró réteget hazánkban, akiknek segítségét rendezőink igénybe tudják venni a forgatókönyv-fejlesztés folyamán. Az MFE ugyanilyen fontosnak tartja, hogy ne csak a rendezők és producerek elképzelései kezdeményezzenek filmeket, de a forgatókönyvírók saját ötletéből is minél több projekt induljon útjára hazánkban. Ha rendezőink hozzájuthatnak színvonalas forgatókönyvekhez, idővel rádöbbennek, hogy hasznos dolog képzett szakember segítségét igénybe venniük, hogy az alkotói elképzelések szem előtt tartásával, a közönség igényeinek maximális figyelembevételével minden filmötletből a legtöbbet hozzák ki. Az érdekképviseleten és szakmai összefogáson túl törekvéseink között szerepel a magyar társadalmi realitás beemelése a hazai filmes történetmesélésbe, ugyanis meglátásunk szerint a mai magyar filmművészet fájóan kevéssé merít az utóbbi tíz-tizenöt év Magyarországának valóságából, miközben megdöbbentő, felemelő, abszurd, katartikus, mellbevágó drámák sokaságát kínálja a minket körülvevő társadalmi környezet. Minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy megtaláljuk, hogyan házasíthatjuk össze a sajátosan magyar ízt és világlátást univerzális emberi vágyakat, félelmeket kifejező történetekkel. Ezt elérve mesélhetünk el olyan filmeket, melyek országunk határain túl is érdekesnek, a nemzetközi piacon is működőképesnek bizonyulhatnak. Az Európai Unió kultúrpolitikájával és a Filmtörvény alapállásával összhangban az Egyesület minden segítséget megad ahhoz, hogy a kulturális sokszínűség és műfaji változatosság kialakuljon a nemzeti filmgyártásban. Ennek érdekében alapvető, hogy egy egyfajta ódivatú népnevelő, moralista-paternalista hozzáálláson túllépve fölmérjük és megértsük a mai nézők igényeit, ezzel segítve a magyar film visszatalálását közönségéhez. Föl kell ismernünk, hogy a színvonalas műfaji filmek eddiginél jóval szélesebb választékának megjelenése gazdagítaná nemzeti kultúránkat, különösen ha széles nézőrétegeket szólít meg. Véleményünk szerint nagyobb támogatási arányt kellene biztosítani a minőségi műfaji filmek számára. Egyik legfőbb törekvésünk, hogy rávezessük a magyar producereket és rendezőket, hogy a filmkészítési folyamat során jóval több figyelmet fordítsanak a forgatókönyv-fejlesztés fázisára. Jelenleg a piachoz mérten túltermelés van magyar filmekből, éppen ezért itthon is működésbe kell hoznunk azt a szűrőrendszert, mely szerint sok-sok filmterv fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy abból a minőséget kiemelve csak jóval kevesebb, de annál magasabb színvonalú produkció juthasson el gyártási fázisba. (A talán túlzottan könyörtelen amerikai 2

3 rendszer szerint 100 ötletből 10 forgatókönyv születik, melyek közül egy lesz végül megfilmesítve.) Nem kell minden ötletből filmet csinálni, nem kell színvonaltalan forgatókönyvek megfilmesítésére meddő módon pénzt áldozni, ehelyett a forgatókönyv- és projektfejlesztés terén lenne szükség nagyobb anyagi befektetésre. Mindez egy átlagos magyar film költségvetéséből megoldható lenne éves szinten, amelyre a forrást kevesebb film készítésével könnyedén meg lehetne találni. Ezzel hatalmas lendületet lehetne adni a magyar filmnek ott, ahol jelenleg a legtöbb hazai filmalkotás már a filmkészítési folyamat kezdetén megbukik a forgatókönyv-fejlesztés terén. I. Az MMK forgatókönyv-fejlesztési pályázatáról és kiegészítéseiről Üdvözöljük a forgatókönyv- és projektfejlesztési támogatás létét és a én életbe lépett pályázati kiegészítések törekvését, mellyel abba az irányba próbálják terelni az alkotókat és producereket, hogy többet fordítsanak a forgatókönyvek fejlesztésére. Ugyanakkor a kiírásban mégis föltűnik néhány kérdéses pont, melyek átgondolására kérjük a tisztelt Kuratóriumot: Kikből kerülnek ki a script doktorok? Mi garantálja, hogy a producer vagy a szerző valóban szakemberhez fordul? Javasoljuk egy magyar forgatókönyvírói/forgatókönyv-konzultánsi adatbázis felállítását, mely tartalmazza az ott szereplő dramaturgiai szakemberek referenciáit és elérhetőségét. Az adatbázis összeállításához a Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete (MFE) fölajánlja segítségét. Az adatbázisba való bekerüléshez az MFE vagy az IRKA Egyesület ajánlása szükséges. Amennyiben a producer vagy a szerző a forgatókönyv tökéletesítésére a fenti adatbázisban regisztrált konzultánshoz, vagy referenciákkal rendelkező külföldi szakemberhez ill. hazai/külföldi forgatókönyv-fejlesztő tréninghez fordul, úgy az pozitív befolyással legyen a későbbi projektfejlesztési ill. gyártási pályázatok elbírálásánál. Javasoljuk a script doktor elnevezés elvetését, s helyettük a forgatókönyv-konzultáns vagy forgatókönyv-tanácsadó elnevezés bevezetését: Az Európai Forgatókönyvírók Szövetsége már évekkel ezelőtt elvetette a script doktor elnevezés használatát, ugyanis a kifejezés degradáló a fejlesztendő forgatókönyvekre nézve, azt az előfeltevést sugallva, hogy a script doktor keze alá kerülő forgatókönyv beteg, azaz eleve rossz. A script doktori ill. workshop-támogatás Ft-os értékét reálisnak tartjuk. Ugyanakkor javasoljuk, hogy az MMK pontosan szabályozza, hogy az alkotó vagy a 3

4 producer milyen szolgáltatások igénybevételére költheti a script doktori támogatást. Javaslatunk: 8-10 oldalas mélyelemzés a fejlesztendő forgatókönyv erősségeiről, hibáiról és a lehetséges megoldásokról; eztán 5 alkalom személyes konzultáció a forgatókönyvtanácsadóval; majd a fejlesztési folyamat végén újabb 8-10 oldalas mélyelemzés az átírt forgatókönyvről és a további javasolt fejlesztési irányokról. Az elemzések másolatait a támogatott pályázónak be kell nyújtania az MMK számára az elszámoláskor. A 8-10 oldalas analízis megadott szempontok alapján elemzi és pontozza a művet: koncepció struktúra karakterek cselekményvezetés dialógok formátum összegzés Ezt a szakvéleményt nemcsak a kurátorok, de az alkotók is megkapják a pályázati eredményről szóló értesítéssel együtt, a szakkollégium véleményéhez csatolva. A script doctori támogatásról szóló sztenderd szerződéstervezet kidolgozására az MFE fölajánlja a segítségét a Magyar Producerek Szövetsége és a Független Magyar Producerek Szövetsége számára. Támogatjuk a forgatókönyv-fejlesztési támogatások ütemezését a következők szerint: támogatási összeget a pályázó két részletben kapja meg, 50%-ot a támogatási szerződés aláírásakor. 50%-ot pedig a forgatókönyv első változatának leadásakor az elszámolás elfogadása esetén. A pályázati kiegészítés a következőképp szól: A tökéletesített forgatókönyveket a Szakkollégium újból értékeli, azonban újabb támogatás igénybevételére a forgatókönyv továbbfejlesztéséhez nincs lehetőség (negatív tartalmú értékelés esetén sem). Tekintve hogy a forgatókönyv tökéletesítésére megpályázható Ft-os összeg nem a forgatókönyvíró, hanem egy konzultáns vagy egy workshop munkáját fizeti meg, nem tartjuk jogosnak, hogy a forgatókönyvíró ne pályázhasson további, legföljebb 1 millió Ft értékű támogatásra a forgatókönyv első változatának megírására. A pályázati kiegészítések egyik leginkább üdvözlendő pontja, melynek nyomán ezentúl a forgatókönyvírók producer nélkül is pályázhatnak forgatókönyv-fejlesztési támogatásra. Azonban el 4

5 kell kerülni, hogy a fejlesztési támogatások producer nélküli, fiókban halmozódó forgatókönyvek megírására menjenek el, ezért a következő megszorítást javasoljuk beépíteni a kiírásba: ha az önállóan pályázó forgatókönyvíró két támogatást nyert forgatókönyvére sem talált producert, úgy az utolsó támogatástól számított három éven belül maximum 1 pályázatot adhat be önállóan a forgatókönyv-fejlesztési szakkollégiumnál. A fenti helyzet elkerülésére javasoljuk, hogy az MMK-tól fejlesztési támogatást nyert producer nélküli forgatókönyvek kerüljenek föl a Közalapítvány által támogatott, őszén aktiválandó internetes forgatókönyves piactér, a adatbázisába, ahol a friss filmötleteket kereső producerek és rendezők rátalálhatnak. A pályázati eredmények kihirdetésénél tüntessék fel az írók nevét is, ne csak a rendezőét. Különösen a forgatókönyv-fejlesztési pályázatnál aggályos, hogy ha az író bead egy könyvet vagy treatmentet, s van mellé egy rendező, aki lehet, hogy egy betűt nem írt az anyaghoz, az eredményhirdetésen mégis az ő neve szerepel, mint nyertes. Hasznos volna látni, kik azok az írók, akiknek a pályázatai nyernek. Ez a filmíró szakma presztízse számára is fontos lenne. II. Az MMK filmterv-fejlesztési pályázatról és kiegészítéseiről A forgatókönyv-fejlesztési pályázat kiegészítése a következőképp szól: A filmtervfejlesztési pályázat keretében az irodalmi forgatókönyv-fejlesztéssel kapcsolatos költségek nem számolhatók el, ha az adott filmterv alapjául szolgáló forgatókönyv fejlesztését az MMK már támogatásban részesítette. Értjük az MMK törekvését, amivel a hazai producertársadalmat nagyobb kockázatvállalásra igyekszik bírni azzal, hogy a Közalapítvány nem hajlandó a forgatókönyv-fejlesztés reális anyagi ráfordításait teljes mértékben állni mégis a kérdés megvitatását javasoljuk a Magyar Producerek Szövetsége és a Független Magyar Producerek Szövetsége bevonásával. Javasoljuk, hogy az MMK határozza meg a pályázati feltételek között, hogy a film költségvetésének hány százalékát kell minimálisan a forgatókönyv fejlesztésére fordítani. A nemzetközi gyakorlat szerint ez a minimum limit a film költségvetésének 2 %-ában határozható meg. A kérdést az MFE a Magyar Producerek Szövetsége és a Független Magyar Producerek Szövetsége bevonásával szeretné megvitatni. 5

6 Üdvözöljük az MMK törekvését a filmterv-fejlesztésen elnyerhető összegek szigorúbb elszámoltatására, mely elősegítheti, hogy a producer valóban az adott filmterv és forgatókönyv fejlesztésére fordítsa a támogatást. Ennek érdekében a filmterv-fejlesztés esetén elszámolható költségek pontosítását javasoljuk, a következő tételek felvételével: - a treatment ill. a forgatókönyv különböző változatainak megírásával kapcsolatos forgatókönyvírói megbízási díjak és szerzői jogdíjak - forgatókönyv-konzultációkkal, dramaturgi tanácsadással kapcsolatos megbízási díjak - a filmterv fejlesztésére irányuló külföldi tréning, szeminárium, workshop részvételi díja - a projekt fejlesztésével kapcsolatos utazási és ellátási díjak A filmterv-fejlesztési támogatás 50%-a alapból visszatérítendő, ha pedig a szakkollégium nem fogadja el az elszámolást, a teljes támogatási összeg visszafizetésére kötelezheti a producert. Kérjük, hogy az MMK csak olyan producer és forgatókönyvíró közti megállapodást fogadjon el a leadandó pályázati dokumentumok között, mely kizárja, hogy a forgatókönyvíróval a producer visszafizettesse a fejlesztési támogatásból finanszírozott írói díjait, amennyiben az MMK a forgatókönyv állapotán kívüli okokból a fejlesztési támogatás részleges vagy teljes visszatérítésére kötelezi a producert. III. A forgatókönyvek értékelési szempontjairól Az új pályázati kiegészítések fokozott hangsúlyt fektetnek a projektek szakmai értékelésére. Mi, forgatókönyvírók úgy érezzük, hogy sok szakkollégiumi kurátorból hiányzik a kellő dramaturgiai szaktudás ahhoz, hogy a személyes ízlésen túl szakmai érvekkel alátámasztva meg tudja ítélni egy forgatókönyv vagy treatment minőségét, működőképességét és a történetben rejlő potenciálokat. Nem csak a forgatókönyv írásához kell a szaktudás, de az olvasásához is. Az ehhez szükséges korszerű filmes dramaturgiai szakképzettség nem is várható el a filmezés más szakterületeiről ill. különböző művészeti ágak felől érkező kurátoroktól, ezért úgy gondoljuk, az MMK-nak és az NKA-nak a lehető legtöbb módon segítenie kell a döntnökök ez irányú tevékenységét. A Media Program filmes pályázatainak mintáját követve nemcsak normatív vonalon, de a szelektív játékfilm-gyártási és filmterv-fejlesztési pályázatok elbírálásánál is javasoljuk egy pontrendszer felállítását, melyben a kurátorok különböző, súlyozott pontértékkel bíró szakmai szempontok (forgatókönyv, financiális háttér, marketing-stratégia, piacképesség, kulturális érték, rendező/alkotók/ produkciós cég referenciái stb.) szerint 6

7 értékelhetik a projekteket. Ez alapján egy projekt maximálisan 100 pontot érhet el, ahol a forgatókönyv minősége esik legnagyobb súllyal latba, a megszerezhető 40 ponttal. Jóval objektívebben megítélhetők lesznek a projektek, s kevésbé támadhatók a döntések, ha elsődlegesen a filmterv minőségét és a szakmai szempontokat tartják a kurátorok szem előtt, s kisebb súllyal veszik számításba az adott rendező nevét vagy éppen a producer lobbiját. Javasoljuk, hogy azok a forgatókönyvek, melyek valamely referenciával rendelkező hazai vagy külföldi fejlesztési tréningen, szemináriumon, workshopon vettek részt, az eddiginél jóval nagyobb előnyt élvezzenek úgy a forgatókönyv- és filmterv-fejlesztési, mint a játékfilm-gyártási pályázatok elbírálásánál. Az ilyen fejlesztésen átesett forgatókönyvek extra pontokat kapnak az értékelő pontrendszerben. Javítani kell a szakkollégiumi kurátorok és a pályázó alkotók közti kommunikációt. A szakkollégiumok minden egyes döntésükről legyenek kötelesek szakvéleményt írni, melyet a pályázati eredmény kihirdetésekor megkapnak az alkotók. A szakvéleményben a pontrendszer alapján meghatározott szempontok szerint kell szakmai érvekkel értékelniük az adott filmtervet. Kérjük a tisztelt MMK Kuratóriumot és az NKA Mozgóképes Szakkollégiumot, hogy javaslatainkat gondolják át, s amennyiben ötleteink termékenyítőleg hatnak, úgy a Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete szívesen fölajánlja szakmai segítségét a megvalósításban. Fölkérjük a Magyar Filmművész Szövetséget, hogy a javaslatcsomag nyilvános megvitatására október folyamán szervezzen fórumot a Rátkai Klubban az MMK, az NKA Mozgókép Szakkollégium, a Magyar Producerek Szövetsége, a Független Magyar Producerek Szövetsége, az IRKA Egyesület és az MFE képviselőinek részvételével. Budapest, A Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete nevében: Köbli Norbert elnök és Lovas Balázs, MFE-tag, MMK szakkollégiumi tag 7

8 A Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének tagjai: Bereményi Géza Böszörményi Gyula Czető Bernát László Csaplár Vilmos Dér Tamás alelnök Divinyi Réka Esztergályos Krisztina Fonyódi Tibor Garaczi László Hegedüs Bálint Heller Gábor Kis-Szabó Márk Kovács M. András Köbli Norbert elnök Krigler Gábor alelnök Lovas Balázs Német Attila Orosz Dénes Pataki Éva Péterfy Gergely Schallinger Richárd Szabó Iván Szekér András Szélesi Sándor Tasnádi István Tokaji Zsolt Tóth Róbert 8

9 MELLÉKLET: A FORGATÓKÖNYVÍRÓ HELYZETE EURÓPÁBAN (Szemelvény az Európai Forgatókönyvírók Szövetségének Policy Papers c. dokumentumából) Az írók központi szerepet töltenek be a világ filmgyártásában. A filmen elmesélt történetek, ott megjelenő figurák, a nyelvezet, a fordulatok először mind-mind az író agyában fogannak meg. A történetek, melyek a közönség elé kerülve hatást gyakorolnak társadalmunk kulturális és szociális értékeire, a forgatókönyvírók mindennapi munkájából erednek. Az európai írók munkakörülményei országról országra jelentős eltérést mutatnak, az írók mégis mindenütt úgy érzik, szerepüket mind kulturális, mind gazdasági szempontból alábecsülik. Az európai nemzetek filmjei számos tekintetben különböznek egymástól, de közös vonás bennük, hogy: 1, kicsi a közönségük, 2, relatíve alacsony a büdzséjük, 3, létük regionális, kormányszintű vagy uniós támogatásoktól (illetve európai koprodukcióktól) függ ban Európa a Film és Televízió Évét ünnepelte. Megszületett a kulturális sokszínűség gondolata, s ezzel kapcsolatban a független producer mint kulturális vállalkozó ideája is. A nemzeti és regionális filmgyártás iránti kulturális szükséglet, párosulva azzal az a ténnyel, hogy a közönség jó része a hollywoodi filmgyártást részesíti előnyben, az európai filmgyártást olyan helyzetbe hozta, ahol léte immár a különböző formájú és volumenű állami támogatásoktól függ. A filmgyártás állami dotációjának széles körben elfogadott kritikája szerint (amelyet különösen az adóalapú támogatásokkal kapcsolatban fogalmaznak meg): ha az állami dotáció azzal a valószínűséggel társul, hogy a film nem termel hasznot a piacon az oda vezet, hogy a producerek beérik az ún. produceri tiszteletdíjukkal (általában a költségvetés bizonyos százalékával), és elsősorban olyan filmeket vállalnak be, amelyeket vissza nem térítendő támogatásból el tudnak készíteni. Eredetileg az szólt a filmgyártás állami támogatása mellett, hogy akárcsak a többi művészeteket, és a kultúrát általában úgy a filmet is támogatni kell. Ahogy az államilag dotált rádiók és tévék esetében, úgy a filmnél is többször elhangzott a közszolgálati érvelés. Az Európai Uniós tagság kontextusában ezt az érvelést immár a kulturális sokszínűség, illetve a tagállami, regionális kulturális sajátosságok megőrzésének szükségessége váltotta fel. Ebben a komplex és alig feltárt környezetben nehéz általános tanulságokat levonni. Az azonban így is nyilvánvaló, hogy az audiovizuális produktum kulturális, stratégiai és ipari jelentőségének elismerése ellenére az elmúlt 20 évben csekély előrelépés történt az európai filmgyártás volumenében, profitabilitásában, közönség-találásában különösen a gyártó országon kívüli közönség megtalálásában. A filmkultúra és a filmipar állami dotációjának indoka homályosnak tűnhet. Vajon az állami támogatásnak az a célja, hogy az USA piaci fölényét ellensúlyozza? Hogy egy összeurópai filmpiacot alapozzon meg; vagy hogy a nemzeti filmiparokat támogassa? Vagy az, hogy elősegítse a közszolgálati és kereskedelmi televíziózást; hogy támogassa a filmkultúrát; esetleg hogy elősegítse a kulturális sokszínűséget? A sokféle és helyenként egymásnak ellentmondó 9

10 célok ezen útvesztőjében túl kevés szó esik a tartalomról, a kulturális sokszínűségről, illetve az írókról, akik a közönséget moziba invitáló történeteket az üres lapra róják. * * * Az írók szemszögéből nézve a filmgyártási támogatások létező módozatai Európa-szerte elégtelennek bizonyultak. Az elégtelenség egyik fő oka a független producerek privilegizált helyzete. A producerek támogatása abból a várakozásból ered, hogy az állami befektetés egy ponton túl olyan helyzetbe hozza a producert, ahonnan működése profitábilissá válik, és az állami támogatás a továbbiakban csökkenthető vagy megszüntethető. Ez az elképzelés immár éve van gyakorlatban, de a hozzá fűzött reményeket nem váltotta be. Gyakori probléma Európa-szerte az ún. deal-driven (megállapodás-központú) produkció, ahol pusztán az állami támogatás elérhetőségére alapozva, a forgatókönyv állapotától függetlenül gyártásba kerül a film. Ez a gyakorlat komolyan aláássa annak lehetőségét, hogy a forgatás a lehető legjobb forgatókönyvvel vegye kezdetét. A producerek privilegizálása a legtöbb országban és régióban azzal is jár, hogy a filmfejlesztési támogatások csak a produceren keresztül vehetők igénybe, a producer az, aki a megítélt összegből szerződteti az írót. Márpedig ez roppant hátrányos tárgyalási helyzetbe hozza az írót mind a szerződéskötés (néhány országban például a producer ügyvédre is költhet az állami támogatásból, mikor az íróval szerződést köt, míg az írót ilyen támogatás nem illeti meg), mind a jogátruházás (a producerek a lehető legtöbb jogot kívánják megszerezni), mind a díjazás (a producerek túl sokszor ún. buy-out szerződés keretében egy fix összegért kivásárolják az írót a projekt gazdasági utóéletéből) tekintetében. Az a tény, hogy a filmfejlesztési támogatások kizárólag a producereken keresztül vehetők igénybe, nem csak az írókat hozza hátrányos helyzetbe, de aláássa a lehető legjobb forgatókönyv elkészültének lehetőségét. Fel kell ismernünk, hogy a fejlesztés ténye még egyáltalán nem garantálja a projekt megvalósulását. Épp ellenkezőleg: a fejlesztési folyamat célja, hogy kiderítsük, vajon a projekt gyártási fázisba léphet vagy sem. A producerek sokszor arra kényszerülnek, hogy a fejlesztett projekteket gyártásba küldjék csak azért, hogy produceri tiszteletdíjukat felvehessék, hogy a fejlesztési költségeiket fedezzék, vagy pusztán mert a gyártási támogatás épp elérhető, még ha a projekt arra nem is áll készen. A fejlesztett projektek és a gyártásban lévő projektek volumene közti arányszám változó az Európai Unióban. Az északi tagállamokban, Nagy-Britanniában és Írországban akár tíz fejlesztett projekt is jut egyetlen megvalósult projektre. A déli államokban a fejlesztett projektek többsége gyártásba is kerül. Általában elmondható, hogy az Európai Unióban konzervatívan számolva minden 3-5 fejlesztett projektből egy kerül gyártási fázisba. Az írók szemszögéből a fejlesztett projektek volumene fontos kérdés, hiszen az írót akkor is megilleti díj, ha a projekt nem éri el a gyártási fázist. Gyakran azonban az író on spec (azaz saját 10

11 kezdeményezésre, nem megrendelésre) dolgozik, és vagy alacsony vagy semmilyen díjat nem kér forgatókönyvéért, hogy így is segítse a projekt fejlesztését. A fejlesztési vagy gyártási fázisban kifizetett tiszteletdíjak alig veszik figyelembe az írók ilyen kockázatvállalását. Pedig effektíve az írók azok, akik ingyenmunkájukkal megfinanszírozzák a filmfejlesztést. Az a tény, hogy a producerek nehezen tudják megfinanszírozni a fejlesztési fázist, problematikussá teszi az írói honoráriumokkal kapcsolatos tárgyalásokat is. Némely európai országban az írókat kizárják a film gazdasági utóéletéből, így annak sikeréből sem részesülnek. Márpedig ha alacsonyak a tiszteletdíjak, nem alakulhat ki egy professzionális forgatókönyvírógárda; illetve a professzionális írók is arra kényszerülnek, hogy a lehető legtöbbet és leggyorsabban írjanak, ami a minőség romlásához vezethet. Összehasonlításul: az amerikai írók éves átlagjövedelme négyszer-ötször nagyobb a becsült európai átlagnál; az USA-ban jóval nagyobb respektje van írónak, forgatókönyvnek egyaránt; az amerikai televízió szinte egészében írócentrikus; és persze nehéz lenne tagadni, hogy az amerikai film nemzetközi sikeréhez milyen nagyban járultak hozzá az írók. * * * Az írók szemszögéből az állami támogatás célja a kreativitás fejlesztése kell hogy legyen, mert ez az egyetlen út a valódi kulturális sokszínűséghez. Ebből a szemszögből az állam támogatására mindig szükség lesz, hogy megőrizze és fenntartsa azt az esszenciálisan emberi tevékenységet, amit történetmesélésnek nevezünk. Nézőpontunk nem korlátozódik az állami támogatás, állami felelősség ideájára. A film populáris művészet, s mint ilyen képes széles néptömegek mozgósítására, s így komoly gazdasági folyamatok előidézésére. Ez a gazdasági aktivitás a jó történetek eredménye, a jó forgatókönyvek függvénye. A gazdasági megtérülést csak a közönség érdeklődése szavatolhatja a közönség a jó történetekre kíváncsi azokat pedig a jó forgatókönyvek mesélik el. Sürgős szükség van arra, hogy a forráselosztó szervezetek és a kapcsolódó állami szabályozás olyan új jogi, adminisztratív és pénzügyi - struktúrákat léptessenek életbe, amelyek támogatják a kreatív tehetség fejlesztését és kifejezését, amelyek a forgatókönyvírás és a forgatókönyvírók helyzetén javítanak, hogy olyan filmek készülhessenek, amelyek vonzzák és megtartják az európai közönséget, így segítve elő a kulturális sokszínűséget, a kultúrák közti jobb kommunikációt, és egy egészséges gazdaságú filmipar kialakulását. (A fejezet az Európai Forgatókönyvírók Szövetségének /Federation of Screenwriters of Europe/ Policy Papers című dokumentumának felhasználásával készült.) A FORGATÓKÖNYVÍRÓ MAGYARORSZÁGON A magyar forgatókönyvíró alapjaiban osztozik európai kollégái problémáiban. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk ugyanakkor, hogy a szerzői jogi törvény és a filmtörvény a legmagasabb, törvényi szinten garantálja számunkra a legfontosabb jogokat. 11

12 A szerzői jogi törvény az alábbi három alapjogot garantálja a magyar forgatókönyvírók számára: a forgatókönyvíró a filmalkotás szerzője, és mint ilyen a filmmel kapcsolatban szerzői jogok illetik meg, a forgatókönyvírónak joga van műve integritásához, ahhoz más csak az ő beleegyezésével nyúlhat, a forgatókönyvírónak joga van ahhoz, hogy a produkció teljes ideje alatt részt vegyen az alkotási folyamatban. A filmtörvény a filmalkotás második legfontosabb szerzőjeként hivatkozik a forgatókönyvíróra. Míg a koprodukciós táblázatban a rendező 12 pontot számít, a forgatókönyvíró 8-at. Fontos, hogy a két idézett törvény a producereket nem ismeri el szerzőként őket előállítónak nevezi. A filmtörvény szerint egyébként koprodukció esetén a producer személye 5 pontot nyomhat a latban. Az idézett törvényszövegek - az elemi logika szabályai szerint is - arra engednek következtetni, hogy mindaz a támogatás, kedvezmény, elismerés stb., ami a rendezőt mint a filmalkotás szerzőjét és a producert mint a filmalkotás előállítóját ma Magyarországon megilleti, az meg kell hogy illesse a forgatókönyvírót is. Jogaink tehát vannak, azokkal tisztában is vagyunk most már csak tennünk kell azért, hogy jogainkat érvényesítsük. A magyar forgatókönyvíróknak szükségük van egy szervezetre, egy egyesületre, amely törvényben garantált jogaikat érvényesíti, amely a forgatókönyvírói perspektívát (és csak azt!) képviseli kormány, szakma, közönség előtt. Ez a szervezet a Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete. A Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete nevében: Köbli Norbert elnök 12