A TÁNCSICS MIHÁLY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HÁZIRENDJE

Átírás

1 A TÁNCSICS MIHÁLY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HÁZIRENDJE 2013

2 Tartalom 1. A házirend jogi alapja A házirend hatálya A házirend nyilvánossága A legfontosabb tanulói jogok A tanuló legfontosabb kötelességei A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása Az osztályközösség A diákkörök Az iskolai diákönkormányzat Az iskolai diákközgyűlés A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok Az iskola működési rendje Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába A tanulók tantárgyválasztása Helyiségek használati rendje A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében A tanulók mulasztásának igazolása Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanórán kívüli foglalkozások A tanulók jutalmazása A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések A dolgozatokról A tanulmányok alatti vizsgák Iskolán kívüli rendezvények Gyakorlati foglalkozások napi rendjének kialakítási szabályai Az iskolai tanműhely munkarendje Napi munkarend A tanórák, foglalkozások közötti szünetek rendje Tanulók által bevitt dolgok öltözőben való elhelyezési, illetve bejelentési szabályai Saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásának szabályai Balesetmegelőzési előírások Baleset esetén teendő intézkedések A háziren elfogadásának szabályai Záradékok

3 HÁZIREND Iskola neve: Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium OM azonosító: Székhelye: 8200 Veszprém, Eötvös Károly utca 1. Telephelye: Tanműhely Címe: 8200 Veszprém, Házgyári út 1. Honlapja: címe: Telefon: 88/ , 88/ , 88/ Fax: 88/ Preambulum A házirend célja az iskolai élet olyan lényeges kérdéseinek szabályozása, melyeket a jogszabályok a házirend hatáskörébe utalnak. Így különösen a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának módja, az iskola által szervezett, iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartás, a tanórai, gyakorlati és tanórán kívüli foglalkozások rendje, az iskola helyiségeinek és a hozzá tartozó területek használata. 1. A házirend jogi alapja a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a évi CXXV. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programja a 110/2012. (VI. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2. A házirend hatálya 2.1 Személyi hatálya az iskola tanulóira, szüleikre, gondviselőikre és az iskola dolgozóira terjed ki. 2.2 Területi hatálya az iskola épületében és telephelyén található valamennyi helyiségre, az udvarra, a tanműhelyekre és annak udvarára vonatkozik. 2.3 Érvényessége kiterjed az iskolai élet minden területére, beleértve a gyakorlati foglalkozások területeit, az iskola által szervezett és engedélyezett iskolán kívüli rendezvényeket, az osztálykirándulásokat, valamint az iskolai élet területei közötti közlekedést. 2.4 Időbeli hatálya a kihirdetésétől visszavonásáig érvényes. 2

4 3. A házirend nyilvánossága 3.1 A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 3.2 A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola könyvtárában, az iskola titkárságán, az iskola honlapján. 3.3 A házirend egy példányát a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a tanulónak, szülőnek átadjuk. 3.4 A házirend rendelkezéseit kiemelten a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején, az újonnan elfogadott, vagy a módosított házirend előírásait a hatálybalépéskor minden osztályfőnöknek ismertetnie kell: a tanulóknak osztályfőnöki órán, a szülőknek szülői értekezleten. 3.5 A gyakorlati oktatással kapcsolatos előírásokat a szakoktató ismerteti csoportjával a tanév elején. 4. A legfontosabb tanulói jogok 4.1. Az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és számára védelmet biztosítsanak a fizikai és lelki erőszakkal szemben Az iskola tanulmányi rendjét, pihenőidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki Választhat és választható a diákérdekeket képviselő szervezetekbe Választhat az iskola által ajánlott választható tantárgyak közül. Kiskorú tanuló tantárgyválasztási jogát a szülővel közösen gyakorolja Igénybe veheti az iskola egészségügyi szolgáltatásait Igénybe veheti előzetes egyeztetés után megfelelő felügyelet mellett az iskolában rendelkezésre álló létesítményeket és eszközöket Részt vehet a diákkörök munkájában és kezdeményezheti azok létrehozását A szakképzésre vonatkozó jogszabályok és egyéb szabályzatok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre Ha a tanulót kár éri, akkor a jogszabályokban meghatározottak szerinti kártérítés illeti meg a PTK évi IV. törvény alapján A dolgozatát a megírástól számított 10 munkanapon belül kijavítva és értékelve megtekinthesse, és igény szerint dolgozatát, vagy annak másolatát hazavihesse A tanulók legfontosabb egyéni jogai: a véleménynyilvánításhoz, a jogorvoslathoz való jog, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, a nyilvánossághoz való fordulás joga és a tájékoztatáshoz való jog A diákság diákönkormányzatait megillető kollektív jogok a döntési jog, a részvételi jog, képviseleti jog, használati jog, javaslattételi jog, véleményezési jog, egyetértési jog és a jogorvoslati jog A családi- és magánéletére vonatkozó ismereteket titokban tartsák Nagykorú diák a szülői jogokat gyakorolhatja. 3

5 4.15. Egészségi állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a törvényben meghatározott, a tanulót terhelő költségek megfizetése alól, vagy halasztást kapjon a fizetésre, illetve engedélyt a részletfizetésre Kérelme alapján kollégiumi elhelyezésben részesüljön Joga van kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt számot adni tudásáról Joga van, hogy kérje átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe Joga van magántanulói státusz létesítésére, az egyes tantárgyak óráinak látogatása, illetve értékelése alóli felmentésre a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján. 5. A tanuló legfontosabb kötelességei 5.1. Ismerje, és tartsa be a Házirendben és az iskola tanulókra is vonatkozó szabályzataiban foglaltakat Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének A tanítási órák, gyakorlati foglalkozás rendjét ne zavarja fegyelmezetlen magatartásával, tanárának, szakoktatójának a tanulmányaihoz kapcsolódó utasításait hajtsa végre Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és az iskolához tartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait Az iskolai oktatás bármely időszakában és bármely területén tanúsítson olyan magatartást, amely nem sérti a közerkölcsöt Tartsa tiszteletben az iskola dolgozói és tanulótársai jogait és emberi méltóságát Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit A tanuló kötelessége, hogy a napi órarendnek megfelelő felszerelést az iskolába magával hozza Az ellenőrző könyvét minden tanuló köteles mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásra magával vinni, kiskorú tanuló esetében a beírt üzeneteket, osztályzatokat szülőjével (gondviselőjével) aláíratni. 6. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 6.1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója vagy megbízottja az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább félévente, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, az iskolarádión keresztül szükség szerint tájékoztatja, 4

6 az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányi ülésén minden félév elején, az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják A szülőket a pedagógusok a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: a szülői értekezleteken, a pedagógusok fogadó óráin, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban ellenőrző könyvben vagy levélben (elektronikus naplót jelenleg nem használunk) A tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanulót és a tanuló szüleit a pedagógusok folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, a vezetőség tagjaihoz, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a vezetőség tagjaival, pedagógusaival, a pedagógusokkal A tanulók egyénileg is véleményt nyilváníthatnak az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett a pedagógusok munkájáról és az iskola működéséről. Ennek formái: az évente a minőségbiztosítási rendszer részeként szervezett teljes körű tanári értékelés, valamint az iskolai panaszlánc. Az iskola titkárságán névvel ellátott kérdésekre az iskola igazgatója 30 napon belül válaszol. A levéltitok védelme mindenkit megillet. Amennyiben a jelzett probléma gazdája nem tudja, vagy nem akarja ügyét nyilvánosság elé vinni, és szeretné kilétét titokban tartani, a diákönkormányzat egy tagja képviselheti a sérelem, panasz kivizsgálása és megoldása során A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza A szülők és a tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, a vezetőség tagjaihoz, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz fordulhatnak A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a vezetőség tagjaival és pedagógusaival. 7. Az osztályközösség 7.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető 5

7 az osztályfőnök áll Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájuk szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztálytitkár, osztálybizalmi osztálytitkár-helyettes gazdasági felelős 7.3. Minden osztály az iskolai diákönkormányzatba legalább egy főt delegál. A delegált tanuló(k) nevét az osztályfőnök a 4. tanítási hét végéig írásban közli a DÖK munkáját segítő pedagógussal. 8. A diákkörök 8.1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt A diákkör megalakulásához amennyiben pénzügyi támogatással jár együtt legalább 10 tanuló szükséges, egyéb esetekben 5 fő A diákköröket az igazgató által megbízott pedagógus, vagy nagykorú személy vezeti Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személy segíti. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 9. Az iskolai diákönkormányzat 9.1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógusok segítik Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 6

8 9.5. A diákönkormányzat az iskola igazgatójának egyetértésével bízza meg az iskolai diákmédiumok főszerkesztőjét. A diákmédiumok olyan diákkörként működnek, ahol nem kell betartani a diákkörökre előírt minimális létszámokat A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatára az aktuális DÖK vezetőség tesz javaslatot, azt a diákönkormányzat fogadja el. A nevelőtestületet véleményezési jog illeti meg A DÖK-nek döntési joga van a jogkörébe utalt kérdésekben, véleményezési joga a hatáskörébe nem tartozó témában. 10. Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős Az iskolai diákközgyűlésen az osztályok képviselői (osztályonként legalább egy fő) vesznek részt Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 11. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A szülői szervezetnek (közösségnek) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik az iskola tanulólétszámának legalább 25%- át, vagy iskolatípusokként az egy évfolyamra járó tanulókat érinti A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének az iskola tanulólétszámának legalább 25%-a, vagy iskolatípusokként az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. 12. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok Az iskola minden tanulójának joga, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, védelmet biztosítsanak számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a pedagógusaitól hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik pedagógusának, szükség esetén egyéb dolgozójának amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi 7

9 magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat A testnevelési órákra, edzésekre és a sportfoglalkozásokra (továbbiakban sportfoglalkozás) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai ruházat helyett sportfelszerelést (tornacipő vagy edzőcipő, fehér póló, kék tornanadrág) kell viselniük, ettől eltérő öltözetet a sportfoglalkozást vezető engedélyezhet; a sportfoglalkozásokon a tanulók csak a sportfoglalkozást vezető engedélyével viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszereket A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos tanévenként meghatározott napokon és időpontban rendel az iskolában Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvosok részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az SzMSz-ben leírtak szerint. 13. Az iskola működési rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 óra 30 perctől délután 16 óráig vannak nyitva Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani Az iskolai tanítás osztályonként az órarendben meghatározott időpontban kezdődik és fejeződik be Tanulóknak és a pedagógusoknak az elméleti és egyéb iskolai foglalkozásokra a kezdési időpont előtt legalább 10 perccel korábban kell érkezniük Az iskolába való belépéskor a tanuló köteles a portás kérésére diákigazolványával, vagy az ellenőrzővel és személyi igazolvánnyal igazolni magát Az iskolában, a gyakorlati oktatási helyen, továbbá az iskola által az iskolában, vagy iskolán kívül szervezett rendezvényen dohányozni, szeszesitalt, vagy egyéb drogokat fogyasztani és ezek hatása alatt megjelenni tilos Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra 7:30 8:15 10 perc szünet 2. óra 8:25 9:10 10 perc szünet 3. óra 9:20 10:05 10 perc szünet 4. óra 10:15 11:00 10 perc szünet 5. óra 11:10 11:55 15 perc szünet 6. óra 12:10 12:55 10 perc szünet 7. óra 13:05 13:50 10 perc szünet 8. óra 14:00 14:45 10 perc szünet 9. óra 14:55 15:40 10 perc szünet 10. óra 15:50 16:35 10 perc szünet 8

10 Egyedi esetekben a csengetési rend megváltoztatását az igazgató vagy megbízottja rendelheti el, melyről a tanulókat is értesíteni kell A foglalkozáson nem lévő tanulók (korábban érkezők) csak a földszinti aulában és a büfében tartózkodhatnak. Járkálásukkal, hangoskodásukkal a tanítási órák rendjét nem zavarhatják Az óra kezdete előtt az osztályoknak az adott tanterem előtt sorakozniuk kell, majd az órát tartó pedagógus utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. A testnevelési órán levő tanulók az öltözőből a testnevelő tanár utasítása szerint vonulnak a testnevelési óra helyszínére Az óraközi szünetekben a tanulók csak az iskola udvarán, aulákban, folyosókon tartózkodhatnak, a tantermekben csak tanári felügyelettel maradhatnak Az iskolai büfében vásárolni csak óraközi szünetben szabad A szünetekben a rend biztosításáról az ügyeletes tanár gondoskodik A tanulónak a tanítási órákhoz szükséges taneszközeit, felszereléseit, ellenőrző könyvét mindig magával kell hoznia. Köteles az ellenőrző könyvét rendszeresen vezetni, adatait és tanárai nevét beírni, a bejegyzéseket, tantárgyi érdemjegyeiket aláíratni. Ha a tanuló az ellenőrző könyvét nem hozza magával, azt hanyagul vezeti, vagy elveszti, büntetésben részesülhet Az iskolában és a gyakorlati foglalkozások területén a foglalkozások ideje alatt tilos a mobiltelefonok használata, azokat a foglalkozások kezdete előtt ki kell kapcsolni Iskolai ünnepélyeken, színházban, hangversenyen alkalomhoz illő öltözetben kell tanulóinknak megjelenni A tanulók az oktatási területeket a foglalkozások ideje alatt csak pedagógus írásbeli engedélyével hagyhatják el, melyet a portás kérésére be kell mutatniuk. (Az engedélyt az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni, dátummal és aláírással kell ellátni.) Szorgalmi időben a tanulók hivatalos ügyeiket 8:00-tól 14:00-ig a szünetekben, vagy tól ig folyamatosan intézhetik a titkárságon, és a gazdasági hivatalban Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt nyilvánosságra hozza Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola ügyeletes vezetőjétől engedélyt kaptak Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi, és szükség szerint útba igazítja Az iskola területén talált tárgyakat az iskola portáján kell leadni, ahol 60 napig őrzik. Ezt követően a nem keresett tárgyakat az iskola karitatív célra felajánlja, vagy megsemmisíti Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára befolyt összeg költségekkel csökkentett részének 20 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető pedagógus javaslata alapján az iskola igazgatója dönt. 9

11 14. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába A tanuló az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más tárgyakat nem hozhat, kivéve, ha arra az iskola vezetőségének tagjaitól írásbeli engedélyt kapott. Még az engedéllyel behozott dolgokat sem lehet a tanítási órán az órát tartó tanár engedélye nélkül használni Az iskolába háziállatot behozni tilos Amennyiben a tanuló a tanórai foglalkozáshoz nem szükséges tárgyat a tanítási órán az órát tartó tanár engedélye nélkül használja a és az zavarja a tanítási óra rendjét köteles azt az órát tartó pedagógusnak átadni. Az óra vagy a tanítási nap végén a tárgyat a tanuló visszakapja, kivéve az pontban említett tárgyakat, melyeket az iskola igazgatójához kell eljutatni, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. A második alkalommal történő elvétel az osztályfőnök fegyelmező intézkedését vonja maga után a fokozatok betartásával Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát stb.), valamint nagyobb összegű pénzt a tanuló az iskolába csak rendkívül indokolt esetben hozhat, értük az iskola anyagi felelősséget nem vállal Az iskola nem tiltja a mobiltelefonok behozatalát az iskolába, azonban anyagi felelősséget nem vállal elvesztése, vagy más által történt eltulajdonítása esetén Engedély nélkül az iskolába behozott tanuláshoz nem szükséges tárgyakban keletkezett károkért, azok elvesztése, megrongálódása, vagy más általi eltulajdonítása esetén az iskola felelősséget nem vállal Kártérítési felelősséget az iskola csak az engedéllyel behozott, és őrzésre átadott tárgyakért vállal Tilos a tűz- és robbanásveszélyes anyagok, valamint olyan eszközök, tárgyak iskolába hozatala, melyek saját és mások testi épségét veszélyeztethetik Ha a tanuló az iskolába kerékpárral érkezik, azt a bejárat melletti kijelölt részen tarthatja. Az iskola a kerékpár őrzéséről nem tud gondoskodni, azért anyagi felelősséget sem vállal. 15. A tanulók tantárgyválasztása Az iskola helyi tanterve a tanulók számára kötelezően választható tantárgyak tanulását biztosítja A szakközépiskola 10. évfolyamán az iskola igazgatója az osztályfőnökök közreműködésével áprilisig értesíti szülői értekezleteken a szülőket, illetve osztályfőnöki órákon a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, valamint a felkészítés szintjéről A tanuló minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek A tanulói igények alapján, a személyi feltételek figyelembe vételével az igazgató dönt az induló csoportokról, valamint a felkészítés szintjéről Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának A tanuló annak a tanévnek a kezdetéig, amelyben a választott tantárgy oktatása kezdődik, az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. 10

12 15.7. Tantárgyat vagy felkészülési szintet változtatni csak a tanév végén lehet. Az iskola igazgatója dönt az engedélyezésről, ha a csoportban van férőhely a fogadó szaktanár egyetért a döntéssel az esetleges különbözeti vizsgát a tanuló teljesíti A nemzeti köznevelésről szóló. törvény alapján a tanuló év végi osztályzatát az évközi érdemjegyek alapján kell megállapítani. Az igazgató a tanulót kérelmére részben, vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ebben az esetben a tanulónak az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon kell számot adnia tudásáról. Ez iskolánkban elsősorban osztályozóvizsgát jelent Az iskola a tanév során három alkalommal szervez osztályozóvizsgát, a félév előtt, a szorgalmi időszak végén, illetve augusztus végén, a tanév rendjében rögzített időpontokban A tantárgyi felmentésekkel kapcsolatos kéréseket az osztályozóvizsgára történő jelentkezéssel együtt az indok megjelölésével a januári vizsgák esetén december 15-ig, a júniusi vizsgák esetén május 20-ig, míg az augusztusi vizsgák esetén a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell az iskola igazgatójához írásban benyújtani, kiskorú tanuló esetén a szülővel közösen Iskolánkban nem támogatjuk a tanórák alóli felmentést a kötelező érettségi tárgyak esetében (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) Az iskola igazgatója a tantestület véleményének kikérésével, egyéni mérlegelés alapján a fentiektől eltérhet. 16. Helyiségek használati rendje Az iskola elméleti oktatását szolgáló része szorgalmi időben reggel 6:30-tól 16:00-ig, tart nyitva. A tanműhelyben tól ig lehet gyakorlati oktatást szervezni A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat A tanulók a tantermekben levő televízióhoz, szemléltető eszközökhöz, dekorációhoz pedagógus engedélye nélkül nem nyúlhatnak Az órarend és a tanórán kívüli foglalkozások időpontjaitól eltérő időpontokban az iskola helyiségei csak előzetes bejelentést követően, igazgatói engedéllyel használhatók Vagyon- és állagmegóvás miatt a tantermeket zárva kell tartani. A tanóra vagy egyéb foglalkozás befejezése után az órát, foglalkozást tartó tanár köteles a tanterem ajtaját bezárni. Kivéve, ha óraközi szünetben a teremben maradó tanulók felügyeletét látja el Az iskolaorvosi rendelőben a tanulók csak az orvos vagy az ott levő egészségügyi dolgozó hívására léphetnek be, ott felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. A váróhelyiségben is csak akkor lehetnek, ha vizsgálatra várakoznak. Ez idő alatt ott nem hangoskodhatnak, magatartásukkal nem zavarhatják az egészségügyi személyzet munkáját Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon a tanév elején meghatározott időpontokban tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az 11

13 iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól A tanulók tanítási időn kívül meghatározott időben tanári felügyelet mellett használhatják az iskola számítástechnikai szaktantermeiben elhelyezett számítógépeket és az internet szolgáltatásait. Az időpontok a szaktantermeknél kerülnek tanév elején kifüggesztésre A tanulók a titkárságon csak hivatalos ügyeik intézésekor tartózkodhatnak Az adott osztály utolsó óráját követően a tanuló csak akkor tartózkodhat az iskola épületében, ha tanórán kívüli foglalkozásra vár, vagy pedig osztályfőnökétől engedélyt kapott a benntartózkodásra. A tanórán kívüli foglalkozás időpontját, valamint az engedélyt az ellenőrzőbe kell beíratni, és a pedagógus vagy a portás felszólítására be kell mutatni A tornateremek és a sportpálya használatának rendje: A tornaterem épületében ig csak a következő órára készülő (öltöző), és az adott órán résztvevő tanulók tartózkodhatnak. Az osztály választott öltözőfelelősei kötelesek az óra elején a testnevelő tanárnak átadni az öltözők kulcsait, majd a tanóra végén, átöltözés után szintén leadni azokat, valamint az öltözőkben talált hiányosságokat, rongálásokat azonnal jelezni a testnevelők felé. A délutáni sportkörök hétfőtől csütörtökig minden nap tól biztosítják a tanulók számára tanári felügyelettel a sportolás lehetőségét. A sportszerek és létesítmények használatának feltétele a sportfelszerelés, valamint a diákigazolvány leadása. A tornateremben a tornaszerek (gyűrű, korlát, stb.) használata csak tanári felügyelet mellett engedélyezett. A konditermet használók kötelesek nevüket felírni a kifüggesztett jelenléti lapra. Bármely sportszer használata után annak kijelölt tárolási helyére vissza kell tenni. A testnevelési foglalkozásokon csak a testnevelő által előírt felszerelés használható A számítástechnika termek és a számítógépek használati rendje A számítástechnika terem csak rendeltetési céljának megfelelően használható az órarend szerint meghatározott időpontokban, ezen túlmenően az igazgató engedélyével. Az észlelt rendellenességeket mindenki köteles jelenteni az órát tartó tanárnak. Tanári felügyelet nélkül a teremben senki nem tartózkodhat, ezért a tanulók óraközi szünetben, ha nincs jelen tanár, kötelesek a termet elhagyni. A számítógépek és alkatrészeik igénylik a fokozott tisztaságot, ezért ételt és italt fogyasztani a teremben nem szabad. A számítógépeken elhelyezett programokért a rendszergazda a felelős, bármilyen program (beleértve természetesen a játékprogramokat is) winchesterre való telepítése csak az ő engedélye alapján történhet. Az órán (foglalkozáson) készített állományokat a D: meghajtón mindenki a saját nevére elnevezett könyvtárban tárolhatja, más könyvtárakba fájlokat elhelyezni, onnan bármit is letörölni nem szabad. Az internetről letöltött fájlokat mindenki (lehetőleg formázott, vírustalanított) adathordozón saját felelősségére elviheti. A beállítások (rendszeridő, tapéta, stb.) megváltoztathatók, az esetleges 12

14 változtatásokat távozás előtt vissza kell állítani az eredetire. A számítógépeket szabályosan kell leállítani, a billentyűzeteket a helyükre kell visszahelyezni. A tanulók tanítási időn kívül meghatározott időben tanári felügyelet mellett használhatják az iskola számítástechnikai szaktantermeiben elhelyezett számítógépeket és az internet szolgáltatásait. 17. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon. (Ne szemeteljen, a padokat, székeket, az iskola falait ne firkálja össze.) Maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki oly módon, hogy legyen egy-egy hetes a csoportbontásos órákon is. Amennyiben a hetes hiányzik, a naplóban utána következő tanuló helyettesíti. A hetesek feladatai: az órát tartó pedagógusnak az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó pedagógus a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg, értesítik az igazgatóságot, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, az ablakot kinyitják, a villanyt lekapcsolják. 18. A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és az általa szabadon választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlatokon, igazolatlanul ne mulasszon A hiányzást illetve késést a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell Igazolatlan mulasztásnak minősül a hiányzás, ha a tanuló nem tud beadni érvényes orvosi, hatósági igazolást, hiányzását utólag nem igazolja, illetve nincs az ellenőrzőbe beírt osztályfőnöki, szakoktatói vagy igazgatói engedélye A mulasztás, késés igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult Előzetes távolmaradási engedélyt indokolt esetben a nagykorú tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő írásban kérhet, melyet az ellenőrzőben rögzíteni kell. Az engedély megadásáról tanévenként 3 elméleti oktatási napig az osztályfőnök, 3 gyakorlati oktatási napig a tanműhelyvezető, ezen túl az osztályfőnök, illetőleg a szakoktató javaslata alapján az igazgató vagy helyettese dönt. A nagykorú tanuló, illetve a szülő rendkívüli esetben utólag is igazolhatja a hiányzást Hiányzás esetén a tanuló, vagy a szülő köteles három napon belül bejelenteni az osztályfőnöknek a távolmaradás okát. A bejelentés történhet telefonon, 13

15 személyesen vagy írásban is. Ha ez nem történik meg, akkor az osztályfőnök telefonon vagy levélben értesíti a szülőket a tanuló távolmaradásáról A mulasztó vagy késő tanuló iskolába jövetele utáni első tanítási napon, de legkésőbb öt tanítási napon belül az osztályfőnökénél mulasztását igazolni köteles. Ennek elmulasztása esetén a tanuló hiányzása igazolatlannak tekinthető A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó pedagógus a késés tényét az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni. Az osztályfőnök havonta összegzi az igazolatlan késések idejét, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása meghaladja a 30 órát, akkor törölni kell a nyilvántartásból A tanítási idő alatt a felsőoktatási nyílt napra vonatkozó távozást előzetes írásbeli kérelem szerint osztály szinten összesítve az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyezheti. (Az engedély nélkül nyílt napra távozó tanulók hiányzását igazolatlannak kell tekinteni.) Ha a tanuló mulasztása az általános műveltséget megalapozó szakaszban együttesen meghaladja az évi 250 órát, akkor mulasztás miatt nem osztályozható. Félévkor az időarányos részt kell tekinteni Ha a tanuló egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-nál többet hiányzik, akkor abból a tárgyból szintén mulasztás miatt nem osztályozható, kivéve, ha a szaktanár jegyei alapján értékelni tudja Ha a tanulónak a szakmai képzési szakaszban a gyakorlati oktatásról való távolléte meghaladja a képzési idő (óraszám) 20%-át, akkor a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Amennyiben a tanulónak igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma alapján osztályfőnöke (szakoktatója) javasolja, akkor a nevelőtestület döntése alapján el lehet tekinteni az évfolyam megismétlésétől A szakképző évfolyamon az elméleti és a gyakorlati mulasztás külön-külön a 20-20%-ot nem haladhatja meg Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette az a tanuló, aki a gyakorlatról igazolatlanul (három óránál többet) távol maradt, illetőleg az igazolatlan mulasztott órák száma az összefüggő szakmai gyakorlat (ill. nyári gyakorlat) óraszámának 10%-át meghaladja: ide nem értve a betegség miatt orvos által igazolt távollétet Igazolt mulasztás esetén az igazgató által meghatározott helyen és időben, a tanuló eleget tehet az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeinek Az igazolatlan mulasztások a következőképpen befolyásolják a magatartás jegyet: 1-2 óra igazolatlan esetén (4) jó 3-8 óra igazolatlan esetén (3) változó 9 - óra igazolatlan esetén (2) rossz 19. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése A térítési díj és a tandíj fizetésének kötelezettségét a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az iskola SZMSZ-e határozza meg Az oktatással összefüggő térítési díj és tandíj mértékéről, az esetleges 14

16 kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének többször módosított 6/1997(I.31) Ör. rendelete alapján A térítési és tandíjfizetési kötelezettséget határozatba kell foglalni, melyből kitűnik: a kötelezettség alapjául szolgáló szolgáltatás, a fizetendő összeg, a fizetés módja, a fizetés ideje, a kedvezmények, valamint a jogorvoslatról szóló tájékoztatás. A díjakat az iskola pénztárába kell befizetni Az étkezési térítési díj mértékét minden gazdasági évre VMJV Önkormányzata rendeletben szabályozza Az étkezési térítési díjat az iskola SZMSZ-e alapján előre meghírdetett naokon és helyen kell befizetni. 20. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók jogosultak a kedvezményes étkezéshez és a tankönyvtámogatáshoz, amennyiben megfelelnek a jogszabályban előírt feltételeknek Az étkezést az iskola épületében levő ebédlőben biztosítja az intézmény A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről amennyiben erre az iskola jogosult a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt A szociális ösztöndíjak illetve támogatások odaítélésénél amennyiben erre az iskola jogosult előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 21. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett a tanévi munkatervben felsorolt tanórán kívüli foglalkozásokat szervez A délutáni, tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola pedagógusai a kötelező tanórai foglalkozások után 16:35-ig szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés az egyéni fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 22. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály illetve az iskola érdekében aktív közösségi munkát végez, vagy az iskolai illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. 15

17 versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon eredményesen vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, szakoktatói dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító, kiemelkedő tanulmányi illetve közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni A kiemelkedő eredményeket elérő tanulók oklevelet és tárgyjutalmat is kaphatnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át szalagavatón, ballagáskor, tanévzáró ünnepélyen. A jutalom lehet: - Táncsics-díj, (Pályázat útján adományozható) - jutalomkönyv, vásárlási utalvány, - külföldi tanulmányút vagy cserekapcsolat támogatása Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni A tanulók jutalmazására javaslatot nyújthat be a Diákönkormányzat, a Szülői Szervezet, a szakoktató, a kollégiumi nevelő, osztályfőnök vagy az iskola bármelyik pedagógusa. 23. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki a házirend előírásait gondatlanul vagy szándékosan megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni A fegyelmező intézkedések: szaktanári vagy szakoktatói figyelmeztetés, szaktanári vagy szakoktatói intés osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés A fegyelmi eljárás szabályait és a fegyelmi büntetések fajtáit jogszabályok tartalmazzák. Fegyelmi büntetés lehet: I. megrovás, II. szigorú megrovás, III. kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása, IV. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, V. eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, VI. kizárás az iskolából. 16

18 Tanköteles tanulóval szemben a III. pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható, a IV. pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott, az V-VI. pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább igazgatói figyelmeztetésben kell részesíteni, vagy fegyelmi eljárást kell indítani ellene. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: agresszió, tettlegesség, mások bántalmazása, Btk-ba ütköző cselekedetek, kábító hatású anyagok, alkohol fogyasztása, vagy annak a hatása alatti megjelenés az iskolában, gyakorlati munkahelyen, valamint az iskola által szervezett és engedélyezett iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken, a szándékos károkozás, az iskola dolgozói és tanulói emberi méltóságának megsértése, mulasztás igazolásának hamisítása, vagy hamis igazolással való visszaélés. A fegyelmi eljárás megindításáról az osztályfőnök írásbeli javaslatára az iskola igazgatója dönt. A fegyelmi jogkör gyakorlója az osztályban oktató pedagógusok közössége A fegyelmező intézkedést, illetve a fegyelmi büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembevételével az iskola igazgatója határozza meg. (A térítés összege gondatlan károkozás esetén a minimálbér egy havi összegének maximum 50%-a, szándékos károkozás esetén az okozott kár, de legfeljebb a minimálbér 5 havi összege lehet.) A kártérítésről határozatot kell hozni A kollégiumban elkövetett fegyelmi vétség miatt az iskolában nem lehet fegyelmi eljárást indítani Gyakorlati munkahelyen elkövetett kötelességszegés miatt az iskola indít fegyelmi eljárást, de előtte a munkáltató véleményét is ki kell kérni A Diákönkormányzat valamint a Kollégiumi Diákönkormányzat választott tisztségviselője ellen fegyelmi eljárás csak a közvetlen felsőbb szervének egyetértésével indítható Ha a tanuló ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, akkor annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. 24. A dolgozatokról Az alábbiakban dolgozatnak minősül a több tanóra anyagának tanmenetben tervezett, osztály- vagy csoportszintű írásbeli számonkérését megvalósító témazáró dolgozat. Ezen értelmezés szerint nem minősül dolgozatnak az előző, vagy csak egy tanóra anyagára korlátozódó akár az egész tanórát is kitöltő 17

19 írásbeli felelet (röpdolgozat), függetlenül attól, hogy az csak egy vagy több tanulót érint A diákok terhelésének jobb elosztása érdekében ugyanazon tanulóval egy tanítási napon nem iratható kettőnél több dolgozat A tanulónak joga, hogy a dolgozat megírásnak időpontjáról legalább 4 tanítási nappal korábban értesüljön A tanulónak joga, hogy az általa írt dolgozatot, illetve röpdolgozatot legkésőbb a megírástól számított 10. tanítási napon kijavítva és értékelve megkapja. A tanuló kérésére az értékelést indokolni kell. A határidő után kiosztott dolgozatok esetében az arra adott érdemjegyet a tanuló nem köteles elfogadni, kivéve, ha a határidő betartása a szaktanár vagy a tanuló hiányzása miatt nem volt lehetséges A témazáró dolgozatra adott érdemjegyet a félévi és az év végi értékelésnél (átlagszámításnál) kétszeresen kell figyelembe venni A dolgozatokat egy évig meg kell őrizni Az évfolyamdolgozatokról: Az oktatási és nevelési munka területén működtetett mérési és értékelési rendszer keretében minden tanévben évfolyamdolgozatok megíratására kerül sor az alábbiak szerint: A szakiskola évfolyamán matematikából és szövegértés, szövegalkotásból. A szakközépiskola érettségire felkészítő évfolyamán matematikából, magyar nyelv- és irodalomból, történelemből és a tanult idegen nyelvből (angol vagy német nyelvből). Az évfolyamdolgozatokat, valamint a javítási és értékelési útmutatókat a megíratásuk előtt egy hónappal az érintett munkaközösség tagjai készítik el lehetőség szerint elektronikus formában, és az igazgatóhelyettesek hagyják jóvá. Az évfolyamdolgozatokat azonos tárgyból egy adott évfolyam tanulóival ugyanazon a napon kell megíratni. Ezzel kapcsolatban az órarendben meghatározott tanítási rendtől igazgatói engedéllyel (óracserékkel) el lehet térni. Egy tanévben az érintett osztályokban a fent felsorolt tárgyakból három évfolyamdolgozatot kell íratni a következő időpontokban: első dolgozat: október első felében, második dolgozat: február első felében, harmadik dolgozat: a végzős szakközépiskolai osztályokban április első felében, a többi érintett osztályban május második felében. A pontos időpontokat a mindenkori tanév kezdetén kell meghatározni. A dolgozatokat a megíratás után 5 munkanapon belül ki kell javítani, az értékelést (érdemjegyeket) az erre a célra készített excel táblázatba be kell írni, és a munkaközösség-vezetőnek, valamint az igazgatóhelyettesnek elektronikusan meg kell küldeni. Az iskola pedagógiai programja alapján a dolgozatokat és évfolyamdolgozatokat az alábbi táblázat szerint kell érdemjegyekkel értékelni: Jeles (5) % Jó (4) 70 84% 18

20 25. A tanulmányok alatti vizsgák Közepes (3) 50 69% Elégséges (2) 30 49% Elégtelen (1) 0 29% Az évfolyamdolgozatokat a félévi és az év végi értékelésnél témazáróként kell figyelembe venni, azokat egy évig meg kell őrizni. A távollét miatt meg nem írt évfolyamdolgozatokat két héten belül pótolni kell, feltéve, hogy a mulasztott tanuló ebben az időszakban nem hiányzik. A dolgozatok és évfolyamdolgozatok 45 percesek A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot 19