2. A BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA Kőrösi Viktor
|
|
- Jázmin Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2. A BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA Kőrösi Viktor A biogázról általában A biogáz szerves anyagok oxigénmentes (anaerob) térben, mikroorganizmusok közreműködésével történő erjedése (fermentációja) során keletkező, levegőnél kisebb sűrűségű gáz. A biogáz összetételére jellemző, hogy az alapanyagok minőségétől függően 50 70% metánt, 30 50% szén-dioxidot, 1-2%-ban egyéb gázokat: kénhidrogént, nitrogént, szén-monoxidot tartalmazhat. Számunkra legfontosabb, energetikailag hasznosítható összetevője a metán. A metán aránya szennyvíziszapok és vágóhídi hulladékok esetében a legmagasabb, mintegy 65-70%, a mezőgazdasági melléktermékek esetében 60-65%, legalacsonyabb a települési hulladékok esetében. Fontosabb események a biogázhasznosítás történetében A biogáz felfedezése a 17. századra tehető, amikor SHIRLEY felfedezte a mocsárgázt (lápos mocsaras területeken, anaerob környezetben képződő, metántartalmú gáz) ban VOLTA égetésvizsgálatokat végzett, megállapította, hogy a keletkezett biogáz mennyiségét a bomlásban lévő nyersanyag tartalma határozza meg. A metángázt elsőként DALTON mutatta ki 1804-ben a biogázból, rájött, hogy összetétele nagyon hasonló a bányákban sújtólégrobbanást okozó gázéhoz. Pasteur megállapította, hogy a metán mikrobák anyagcseréje során képződik. A 1884-ban GAYON, PASTEUR tanítvá- 52
2 nya 35 C-os hőmérsékleten saját maga állított elő állati biogázt trágyából, 100 l/m 3 mennyiségben. Az első biogázüzem 1896-ban kezdte meg működését egy indiai leprakórházban, Bombayben. Az első európai biogázüzem az angliai Exeterben épült 1897-ben, a megtermelt energiát az utcák világítására használták re Németországban már hét nagyvárosban működött biogázüzem, a keletkező gázt üzemanyagként a szemétszállításban hasznosították. Jelentősebb technológiai fejlődés és szélesebb körű elterjedés a második világháború után figyelhető meg. Indiában és Kínában a családi gazdaságok energiaszükségletének biztosítására 1974-re , 1978-ra mini biogáz-berendezés létesült. Dániában és Angliában kisebb méretű berendezések, Németországban, Franciaországban közepes méretű, különböző mezőgazdasági melléktermékeket hasznosító üzemek indultak rohamos fejlődésnek. A biogázhasznosítás jelentősége A biogáz-előállítási technológiák kiválóan alkalmasak az emberi tevékenység által keletkező biomasszahulladékok nyersanyagként történő hasznosítására, energiatermeléssel összekapcsolt környezetbarát ártalmatlanítására. A biogáztermelés alkalmas mezőgazdasági melléktermékek, valamint energianövények hasznosítására (2.1. táblázat), ezáltal olyan területek gazdaságos művelését is ösztönzi, amelyek alacsonyabb termőképességgel rendelkeznek. A mezőgazdasági termékfeleslegek tárolása és szállítása hatalmas költségeket ró az államháztartásra. A probléma megoldásában segíthet a biogázgyártás, hiszen a rosszabb termőképességű területeken élelmiszeripari alapanyagok helyett energianövényeket lehet termeszteni, illetve a kialakuló feleslegek biogázüzemekben feldolgozhatók. A nyersanyagok termelése hosszú távú szerződésekkel biztos meg- 53
3 élhetést jelent az agrárvállalkozók számára, hozzájárulva a leszakadó térségek fejlődéséhez és a munkanélküliség csökkentéséhez. Környezetünkben ugyanazok a biológiai folyamatok játszódnak le, mint a biogázüzemekben, azzal a különbséggel, hogy a természetben a szerves anyagok bomlása során keletkező metán nem kerül elégetésre. A metán agresszív üvegházhatású gáz, a légkörbe jutva a szén-dioxidhoz képest huszonháromszor erősebben fejti ki káros hatását. Az emberi tevékenység során, a hulladéklerakókon, szennyvíztelepeken, állattartó telepeken spontán mennek végbe a természetes metángázképződési folyamatok. A biogázüzemben szabályozott körülmények között termelt metán elégetésekor széndioxid, víz és jelentős mennyiségű energia keletkezik. A biogáz elégetése Európában jellemzően blokkfűtőműben történik. Ez ún. kogenerációs hasznosítást jelent, melynek során a gázmotorral elektromos áramot és hőenergiát, termelnek. A megtermelt gáz napi viszonylatban tartalékolható, és így alkalmas a hálózat napi csúcsterheléseinek kiszolgálására. A szélenergia hasznosításával szemben ez nagy előny, mivel a szél sebességéből, irányából adódó termelési anomáliák kiküszöbölésére a gyakorlatban még nem terjedt el gazdaságos technológiai megoldás. Hazai helyzetkép Magyarország az egy főre eső biogáztermelés tekintetében Európában az utolsó helyen áll. Hazánkban jelenleg mintegy huszonhat biogázüzem működik, ezek legnagyobb részben szennyvízüzemek és hulladékdepóniák nyersanyagát hasznosítják. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nyersanyagokra alapozott biogázüzem négy van az országban. A legrégebbi a nyírbátori üzem, amely jelentős mennyiségű trágya, növényi fő- és melléktermék mellett állati hulladékot is feldolgoz. A pálhalmai üzem, amelyet 2007-ben adtak át, nagyobb- 54
4 részt szarvasmarha-, sertéstrágyát, kukorica-szilázst és kisebb mennyiségben vágóhídi hulladékot dolgoz fel. A kaposvári üzem cukorrépaszeletet dolgoz fel két db m 3 -es fermentorában, amellyel energiaszükségletének 40-50%-át képes kiváltani, ezért ez az üzem Európában egyedülálló. Mezőgazdasági biogáztelep (4 üzem): Kaposvár, Kenderes, Nyírbátor, Pálhalma Depóniagáz-előállítás (10 üzem): Békéscsaba, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Jánossomorja, Kaposvár, Nyíregyháza-Oros, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely Szennyvíztelepi biogáznyerés (12 üzem): Budaörs, Budapest, Debrecen, Dunakeszi, Gödöllő, Kazincbarcika, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Veszprém, Vác Biogázüzemek Magyarországon összesen: 26 üzem A 2006-os értékekhez képest némileg javult a helyzet az új üzemek átadásával, de Magyarország az európai uniós átlaghoz viszonyítva még így is jelentős lemaradásokkal küzd a biogázhasznosítás terén, ahogy ezt a 2.1. ábra is szemlélteti ábra Az egy főre jutó biogáztermelés Magyarországhoz viszonyítva [7] 55
5 Nemzetközi kitekintés Jelenleg a világon több mint 12 millió biogázüzem működik, ezek nagy része Indiában és Kínában található, kis teljesítményű, rendkívül olcsó, kézi működtetésű, egyszerű technológiával készült berendezés, a kisebb farmok, háztartások energiaellátására. India és Kína déli területein terjedtek el leginkább, ahol a forró csapadékos nyár és az enyhe tél lehetővé teszi az üzemek fűtés nélküli működtetését. Európában és az USA-ban a nagyobb méretű, automatizált, nagy hatékonyságú biogáztelepek terjedtek el, először a nagyobb városokban a szennyvíz és hulladékdepóniák gáztartalmának kiaknázására, majd az állattartó telepek közelében a trágya és a növényi melléktermékek hasznosítására. A biogázüzemben feldolgozható alapanyagok A biogázüzemben feldolgozható anyagok köre rendkívül széles, szinte minden szerves hulladék, melléktermék felhasználható, kivéve a vegyiparból származó anyagokat. Az üzem működésére veszélyes lehet az antibiotikumok és a nehézfémek jelenléte, amelyek toxikusak a biogáztermelő baktériumok számára. A tervezhető üzemi működés (gázhozam, kihasználtság) érdekében törekedni kell a receptúra állandóságára. A baktériumok nem képesek alkalmazkodni a nyersanyagok öszszetételének hirtelen változásához, csökken a gáztermelés, illetve az üzem hatékonysága. Az alapanyag kiválasztásánál fontos, hogy nagy mennyiségben, azonos minőségben, hosszú távon és lehetőleg olcsón álljon rendelkezésre. A nyersanyagok beszerzési árának és az önköltségnek a számításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a szállítás költségeit sem. Dániában a központi biogáztelepekre maximum 8-10 km-es távolságból szállítják a nyersanyagokat. A koncentrált, nagyobb biogázhozamú hulladékok, például a különböző állati 56
6 hulladékok nagyobb szállítási költségeket is elviselnek, mint a lakossági zöldhulladékok vagy a hígtrágya táblázat Biogáztermelésre alkalmas nyersanyagforrások csoportosítása Mezőgazdasági Állattenyésztési Növénytermesztési Feldolgozóipari Lakóközösségekből eredő trágyák (almos, híg); vágóhídi melléktermék; elhullott állatok silókukorica; cukorcirok; cukorrépa; lucerna; csicsóka; melléktermékek: szalmák, kukoricacsutka, kukoricaszár; energianövények: Szarvasi 1 energiafű, szudáni fű konzervipari hulladékok; élelmiszeripari hulladékok (répaszelet, melasz); szeszipari hulladékok (sörtörköly, komlótörköly, burgonya-, gabonamoslék) kommunális zöldhulladék; szennyvíziszap; éttermi hulladék Nemzetgazdasági szinten a biogázüzemek legfontosabb feladata azoknak a nyersanyagoknak a feldolgozása, amelyek mint hulladékok keletkeznek, szennyezik a környezetünket, és problémát jelent az elhelyezésük. A mezőgazdasági vállalkozások által létesített különböző trágyaféleségekre vagy silókukoricára alapozott technológiák a leggyakoribbak. Az egyes nyersanyagokból kinyerhető biogáz és energia mennyiségét az adott nyersanyag szerves szárazanyag-tartalmának 1 kg-jából képződő biogázmenynyiség, és annak metántartalma határozza meg. Az alapanyagokra vonatkozó pontos értékeket a 2.2. táblázat szemlélteti. 57
7 2.2. táblázat Biogáztermelésre alkalmas nyersanyagforrások beltartalmi értékei Nyersanyagok származás szerint Száraz anyag (%) Szerves száraz anyag (%) Biogázkihozatal (m 3 /t sz. sza.) Hulladékok (tetemek, belsőségek) Trágya Szarvasmarha Sertés 8 83, Baromfi Mezőgazdaság Metán aránya a biogázban Állattenyésztés Növénytermesztés Melléktermékek Főtermék (kukorica-, szilázs) 30 94,7 576,5 52 Cukoripari melléktermékek 23, Élelmiszeripar Borkészítési és szeszfőzdei melléktermékek Önkormányzati zöldhulladékok Települési hulladék Szilárd hulladék, biológiailag lebomló (étel-, udvari, kerti hulladék) Folyékony hulladék
8 A ténylegesen kinyerhető metántartalmat és egyúttal a termelhető elektromos és hőenergia mennyiségét a 2.3. táblázatban megnevezett összetevők aránya határozza meg táblázat Anyagcsoportok biogázhozama és metántartalma [13] Anyagcsoport Biogázhozam [m 3 /szárazanyag kg] Metán aránya a biogázban [%] Metánhozam [m 3 /szárazanyag kg] Szénhidrátok Proteinek Zsírok 0,79 0,7 1, ,395 0,497 0,85 A metán termelődéséért a proteinek, a szénhidrátok és a zsírok felelősek. A termelődő biogáz abszolút mennyisége és a benne található metántartalom együttesen határozzák meg a nyersanyag metánhozamát. A legmagasabb metántartalmú biogázt a fehérjékből tudjuk előállítani, azonban 1 kg szárazanyagra vetítve a zsírok esetében majdnem 80%-kal magasabb a kinyerhető biogáz mennyisége, így a kicsit alacsonyabb metánkoncentráció ellenére is összességében 70%-kal több metánt termelhetünk a magasabb zsírtartalmú alapanyagokból (2.3. táblázat). Az összetett szénhidrátban gazdag nyersanyagok (pl. a marhatrágya) kevesebb és rosszabb minőségű, alacsonyabb metántartalmú biogázt adnak. A magasabb fehérje- és zsírtartalmú anyagokból (pl. vágóhídi hulladékok, ételhulladékok, szennyvíziszap) viszont nagyobb mennyiségű és jobb minőségű biogázt nyerhetünk. 59
9 A biogázgyártás technológiái Ebben a fejezetben bemutatjuk a biogáztermelés biológiai alapjait, az üzemek felépítését, a bennük lezajló legfontosabb folyamatokat és a biogáz-előállítás lehetséges technológiai megoldásait. A fermentáció folyamata A fermentáció folyamata amint azt a 2.2. ábra is mutatja négy szakaszra bontható: 1. Az első szakaszban (hidrolízis) a fakultatív anaerob baktériumok a nagy molekulájú szerves anyagokat kisebb vegyületekre hasítják: egyszerű cukrok, aminosavak, zsírsavak, glicerinek keletkeznek, valamint víz. 2. A második szakaszban (savképződés) anaerob körülmények között, savképző (acetogén) baktériumok segítségével további lebontási folyamatok zajlanak, amelyek során szerves savak, alkoholok, aminosavak keletkeznek, valamint szén-dioxid és hidrogén ábra A biogáz keletkezésének biológiai háttere 60
10 3. A harmadik szakaszban az előző folyamat végtermékeiből az ecetsav-baktériumok közreműködésével acetát, szén-dioxid és hidrogéngáz keletkezik. 4. A befejező részfolyamat (β-oxidáció) során a metánképző, azaz metanogén mikroorganizmusok metánt, szén-dioxidot és vizet állítanak elő. A biogázüzemek általános technológiai elemei Az előtároló nagyobb mennyiségű biomassza tárolására alkalmas, itt történik a komponenseknek a receptúra szerinti összekeverése. Az etető a biomassza napi tárolására alkalmas, szakaszos üzemben 1-2 óránként automatikusan juttatja a nyersanyagot a fermentorba, általában naponta egyszer szükséges feltölteni. A nyersanyag kierjedése a fermentorban történik, a biomassza a csigás etetőn keresztül jut ide, és a technológiától és az alapanyag minőségétől függően napot tartózkodik itt. A kombinált tárolóban történik az utóerjedés és a biogáz tárolása, a tartály tetejére szerelt fóliagázsisakban. Az utótároló a kierjedt biotrágya tárolására szolgál. A gázmotorban égetik el a megtermelt és kéntelenített biogázt villamos- és hőenergia-termelés céljából ábra A biogázüzem általános felépítése 61
11 A 2.3. ábra egy általános üzem felépítését mutatja, amelytől a rendszer összetevői a különböző alapanyagok és technológiák függvényében eltérhetnek. A biogáztermelés során megjelenő anyag- és energiaáramok A 2.1. táblázatban bemutatott bemenő (input) nyersanyagokból leegyszerűsítve biogáz és különböző melléktermékek keletkeznek a 2.4. ábra szerint. A nyersanyagok típusától függően a képződő biogáz átlagosan 50 70% metánt és 30 50% szén-dioxidot tartalmaz. A pontos értékeket a 2.2. táblázat szemlélteti ábra Anyag- és energiaáramok a biogázüzemben A biogáz legelterjedtebb hasznosítása a gázmotoros elégetés, ennek során közel 60-70% hő- és 30-40% elektromos energia keletkezik (2.4. ábra). 62
12 2.4. táblázat A biogáz és a földgáz energiaértékének összehasonlítása Biogáz Földgáz Metántartalom (%) Elektromos energia (kwh/m 3 ) 2 3,2 Hőenergia (kwh/m 3 ) 3,8 6,08 A biogáz energiatartalma a benne található metántartalomtól függ, a földgáz metántartalma 96%, a biogáz energiaértéke ehhez képest arányosan számítható a százalékos metántartalomnak megfelelően (2.4. táblázat). 1 m 3 metán elégetésekor 9,28 kwh energia szabadul fel, 60%-os metántartalmú biogáz esetén ennek 60%-a, azaz: 0,6*9,28 kwh = 5,8 kwh. A biogáz előállítására alkalmas technológiák csoportosítása A jelenleg alkalmazott technológiákat csoportosíthatjuk a nyersanyag szárazanyag-tartalma, az erjesztés során alkalmazott hőmérséklet és az építés módja szerint. Szárazanyag-tartalom szerint A nedves eljárás alapvetően szennyvizek, hígtrágyák kezelésére alkalmas, a nyersanyag folyadéktartalma gyakran meghaladja a 90%-ot. A keverékhez adhatók egyéb mezőgazdasági (pl. almos trágya) és élelmiszeripari melléktermékek is, de a szárazanyag-tartalom maximális értéke nem haladhatja meg a 15%-ot (2.5. táblázat). A technológia jellemzője a folyamatos adagolás és a jó szabályozhatóság, hátránya viszont, hogy a visszamaradó biotrágya folyékony halmazállapotú, alacsony sűrűségű, így kijuttatása a nagy térfogat miatt költségigényes. 63
13 táblázat Biogáz-technológiák csoportosítása a nyersanyag szárazanyag-tartalma szerint Technológia típusa Szárazanyag-tartalom Nedves eljárás <15 % Félszáraz eljárás % Száraz eljárás >25 % A félszáraz technológiával 15 25% közötti szárazanyag-tartalmú biomasszát tudunk feldolgozni. Alkalmas lakossági zöldhulladékok, almos trágyák és egyéb mezőgazdasági melléktermékek felhasználására. A száraz technológia 25% feletti szárazanyagtartalmú nyersanyagot dolgoz fel, amely lehet kommunális hulladék szerves része, növénytermesztési fő- és melléktermékek (energianövények is) vagy különböző almos trágyák. Az utóbbi két technológia jellemzője a szakaszos eljárás és a magas szárazanyag-tartalmú, értékes biotrágya. A magasabb szárazanyag előnye, hogy kisebb fermentációs térfogattal, könnyebben kezelhető, kisebb mennyiségű biotrágyával kell számolni. Az említett pozitív hatást csökkenti a gáztermelés szakaszossága, a hosszabb betárolási, erjedési, kitárolási idő (a folyamatok beindulása lassabban megy végbe), emiatt a folyamatos eljárás az elterjedtebb. A technológia megválasztását alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló nyersanyag minősége. Alkalmazott hőmérséklet szerint A hőmérséklet a reakciók sebességére gyakorolt hatásán keresztül határozza meg a választható technológiai berendezések körét. A biogáz keletkezése 0 90 C között megy végbe. A hőmérséklet emelkedésével folyamatosan nő a kémiai reakciók sebessége, így csökken
14 a teljes fermentációs folyamat időigénye, ezzel arányosan csökken a folyamatokhoz szükséges fermentor térfogata, ami csökkenti a beruházás költségeit. A hőmérséklet emelkedésével azonban a rendszer sokkal érzékenyebbé válik az esetleges hőingadozásra, ennek következtében nagyon fontos a technológia rendkívül precíz betartása. A magasabb üzemi hőmérsékleten működő technológiák esetében szükségessé válik a fermentorok fűtése is a külső hőmérséklet csökkenésével, ami jelentős pótlólagos költséget jelent az üzem működésében. A különböző metántermelő baktériumtörzsek életfeltételeinek megfelelően háromféle, számukra optimális hőmérséklet-tartományt és ennek megfelelően három technológiát különböztethetünk meg (2.6. táblázat) táblázat Biogáz-technológiák csoportosítása az erjesztés során alkalmazott hőmérséklet szerint Technológia típusa Erjesztési hőmérséklet [ C] Tartózkodási idő [nap] Pszikrofil < Mezofil Termofil A pszikrofil technológia Ázsiában terjedt el a kisebb farmok, háztartások energiaellátására. Jellemzője a hosszú fermentációs idő az alacsony, 0 20 C közötti hőmérséklet-tartomány miatt, valamint a kis kapacitás, az extenzív és nagyon olcsó működés. A mezofil technológia a legelterjedtebb eljárás Európában, közepes és nagyméretű üzemekben használják állattartó-telepi trágya, városi szennyvizek, egyéb hulladékok kezelésére; a fermentáció C között zajlik le. A pálhalmai biogázüzem ilyen technológiával működik. A szervesanyag-lebontás hatásfoka javul a pszikrofil technológiához képest, de így sem haladja meg az 50%-ot. 65
15 A termofil technológia kevésbé gyakori, az előzőeknél drágább, de hatékonyabb eljárás. Jellemzője, hogy az erjesztés két reaktorban valósul meg, C közötti hőmérséklet-tartományban. Termofil típusú üzemekben a biológiai reakciók jóval gyorsabban zajlanak le a pszikrofil és mezofil technológiához képest, ezért a fermentációs idő akár 20 napra rövidülhet. A baktériumok azonban egyre érzékenyebbé válnak a hőmérséklet ingadozására, a megszokott üzemi középhőmérséklettől való eltérés a fermentorban rövid távon nem haladhatja meg az 1-1,5 C-ot. Nagyobb változtatásra csak hosszú távon van lehetőség, a hirtelen ingadozások a teljesítmény csökkenéséhez, a drasztikus különbség pedig a baktériumok pusztulásához vezethet. A nyírbátori üzem ilyen technológiával épült. A termofil rendszerek esetében lényegesen javul a szervesanyag-lebomlás hatékonysága, elérheti akár a 70-75%-ot is. Az építés módja szerint A fermentor kialakítása alapján megkülönböztethetünk függőleges, vízszintes és csőerjesztőket: A függőleges alkalmazásúak a legelterjedtebbek, jellemzőjük, hogy felszín alá is telepíthetőek ez a fermentor hőfogyasztásának csökkentése miatt fontos a mérsékelt övi területeken, a technológia kiforrott, számos fajtája ismert. A vízszintes technológia alkalmazása kedvezőtlen talajviszonyok esetén alkalmazható. A csőerjesztők jellemzően kisebb méretű mobil egységek, a kis gazdaságokban termelődő biomassza feldolgozására alkalmasak, ahol egyetlen tartályban történik az erjesztés valamint a gáztárolás is. 66
16 A biogázüzemben képződő fő- és melléktermékek felhasználási lehetőségei A biogáz felhasználási lehetőségei A megtermelődött biogáz számos célra hasznosítható, és ez a cél határozza meg az előállításához alkalmazott technológiát, illetve a felhasználáshoz szükséges gázkezelés (tisztítás) típusát. A legegyszerűbb lehetőség a gázkazánokban történő elégetés, amikor csak tiszta hőenergiát állítunk elő. Ez a legmagasabb energiahatékonyságú felhasználás, itt a legalacsonyabbak az átalakítási és egyéb veszteségek, továbbá nem elhanyagolható, hogy ebben az esetben kell számolni a legkevesebb pótlólagos beruházási költséggel. A legelterjedtebb megoldás a biogáz blokkfűtőerőműben történő elégetése, elektromos és hőenergia előállítására (kogeneráció). A keletkező elektromos áramot általában az országos hálózatra táplálják, a hőenergia hasznosítására azonban valamilyen lokális felhasználási lehetőséget kell keresni, mivel szállíthatósága korlátozott. A trigeneráció ma még újdonságnak számít működését tekintve a kogenerációs rendszerek kiegészítése, szintén elektromos és hőenergia előállítására alkalmas. A különbség a hőenergia hasznosításában van. A téli fűtési felhasználás mellett a keletkező energiát nyáron egy speciális rendszer (abszorpciós hűtő) segítségével légkondicionált vagy egyéb jelentős hűtési igényű intézmények hűtésére is alkalmazhatjuk, tovább javítva a biogázüzem kihasználtságát. Kisebb méretű gazdaságok esetében alkalmazható a mikrogázturbina, azonban villamos hatásfoka alacsony, a fajlagos beruházási költség magas, a maximális elektromos teljesítménye mindössze 100 kw. A gáz tisztításával a metán feltáplálható a földgázhálózatra, de a tisztítás és a hálózatra táplálás is meg- 67
17 lehetősen költséges, jelenleg még a magyarországinál jóval kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő országokban (pl. Németország) sem terjedt el. A földgáz és a többi fosszilis energiahordozó árának folyamatos növekedésével alkalmazása a jövőben gazdaságossá válhat. A biogáz alkalmas autóbuszok, mezőgazdasági járművek vagy akár vonatok motorhajtóanyagaként történő hasznosításra is. Ebben az esetben azonban a gázt nagyon szigorúan meg kell tisztítani a motorok működésére káros kéntől és szén-dioxidtól, ezt követően a megtisztított biogáz a cseppfolyósítás után a benzinkutakon tankolható. A biogáz felhasználására lehetőség nyílik mérsékelt tisztítás (központi tisztító) után lokális gázrendszerekben is, de csak az országos földgázhálózatról való leválással. A biotrágya és felhasználási lehetőségei A fermentáció folyamán az eredeti szervesanyagtartalom az alkalmazott technológiától függően 40-50%- ban lebomlik, amelyből metán és szén-dioxid keletkezik, a fennmaradó rész pedig a kierjedt szubsztrátban marad, amely értékes biotrágyaként hasznosítható. A biotrágya kedvezőbb beltartalmi értékekkel rendelkezik, mint a szerves trágya, és a bevitt nyersanyag mennyiségével majdnem megegyező mennyiségben keletkezik. A nyersanyaggal az üzembe bevitt nitrogén, foszfor, kálium megmarad a biotrágyában. A nyersanyagok technológiai folyamatok során történő feltáródása és a kialakult baktériumkultúra kedvezően befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét. Az üzembe bevitt anyagok a fermentáció során elvesztik szagukat, a kórokozó mikroorganizmusok jelentős része elpusztul, a gyommagvak elvesztik csírázóképességüket. A biotrágya alkalmazásával csökken a műtrágya és ezáltal a fosszilis energiahordozók felhasználása. 68
18 A biotrágya lehet: Nedves állapotú, folyékony: 5-8%-os szárazanyagtartalmú, amely alkalmas öntözőrendszerrel való kijuttatásra vagy talajba injektálásra. A híg biotrágyát gyakran fázisbontással tovább kezelik, a folyadékfázist öntözésre használják, a szilárd fázist komposztálják. Félszáraz állapotú: 25-35%-os szárazanyag-tartalmú, amely rendkívül jó beltartalmi értékekkel rendelkezik, komposztálásra vagy közvetlenül trágyázásra használják. Állaga miatt alkalmas tengelyen történő szállításra, így a szántóföldre juttatása trágyaszóró gépkocsikkal megoldható. A szén-dioxid felhasználási lehetőségei A biogáz 30-50%-ban tartalmaz szén-dioxidot és 50-70%-ban metánt. A metán elégetése során is széndioxid és víz keletkezik (lásd 2.4. ábra). A szén-dioxid hasznosításával javíthatóak a biogázüzem megtérülésének feltételei. Felhasználási lehetőségek: hűtőházban a zöldségek tárolhatóságának fokozására, fóliasátrakban, üvegházakban zöldségnövények szén-dioxid-trágyázására, 5-8-szoros mennyiségig jelentősen és gazdaságosan fokozza a fotoszintézis sebességét. A hulladékhő és felhasználási lehetőségei A biogáz gázmotorban történő elégetése során az elektromos energia mellett jelentős mennyiségű hőenergia keletkezik (2.4. táblázat), melynek hasznosítása alapvetően meghatározza az üzem nyereségességét. A biogáz elégetése során az üzemben keletkező összes energia 30-35%-a villamos energia, 60-65%-a hőenergia. A hőenergia 25-40%-a felhasználásra kerül 69
19 a fermentor fűtésére, 15-25% a motor sugárzási vesztesége, 15% a füstgázzal távozó veszteség és 30-40% a hasznosítható rész. A hulladékhő hasznosításánál törekedni kell a szállítási távolságok és az ebből fakadó költségek minimalizálására. A legjobb megoldás, ha a biogázüzem mellett épül egy hasonló kapacitású üzem, amely képes felvenni a keletkező hőt, miközben a biogázüzem átveszi a másik üzemben termelődő melléktermékeket mint nyersanyagokat (bioetanol- és biogázüzem közötti üzemkapcsolat). A hulladékhő felhasználásának csak a fantáziánk szabhat határokat: üvegházak, fóliasátrak, istállók, fejőházak, egyéb mezőgazdasági épületek fűtése és hűtése, terményszárítás, fa szárítása, távfűtőművekbe táplálás. A biogáz-előállítás és -felhasználás bemutatása egy gyakorlati példán keresztül A biogázüzem létesítésének tervezésénél figyelembe kell vennünk néhány alapvető törvényszerűséget. A technológia körültekintő kiválasztását a beruházási és működési költségek optimalizálása érdekében alapvetően meghatározzák a térség adottságai, a rendelkezésre álló nyersanyagforrások, valamint a keletkező végtermékek hasznosítási célja. A különböző gyártók által forgalmazott technológiák között 30 50%-os eltéréssel is találkozhatunk. Fontos, hogy a tervezett üzemben az elektromos energia mellett keletkező hőenergia hasznosítását legalább részben meg tudjuk oldani, enélkül az üzem gazdaságos működésére nagyon kevés az esély, amelynek oka a zöldáram alacsony átvételi ára Magyarországon. A másik kulcstényező, amely a gazdaságosságot nagymértékben meghatározza, az üzemben felhaszná- 70
20 landó nyersanyag minősége és ára. A silókukorica vagy egyéb növénytermesztési termékek esetében az önköltség 40%-os eltérést is mutathat az öntözés, a talajminőség, a fajta vagy az alkalmazott agrotechnika függvényében. A különböző országrészekben az időjárás további bizonytalansági tényezőt jelent. Érdemes felvenni a kapcsolatot a térségben működő élelmiszeripari, feldolgozóipari üzemekkel, mert olcsón beszerezhető melléktermékeik jelentősen javíthatják a biogázüzem gazdasági mutatóit. Jelentős költségtényező továbbá a nyersanyagokra és a végtermékre rakódó szállítási költség, ezért különösen fontos a szállítási távolságok minimalizálása. Erre jó példát láthatunk a nyírbátori üzemben, ahol a kierjedt biotrágyát nem tengelyen, hanem öntözőrendszeren keresztül juttatják ki a szántóföldekre. Gyakorlati példa: egy lehetséges biogázüzem tervezése Mintának egy mezofil, nedves technológiájú, folyamatos adagolású, függőleges építésű üzemet választottunk. Számításainkban 90%-os kihasználtsággal, 7884 óra/éves működéssel kalkuláltunk. Átlagos biogázüzemi nyersanyagbázist rendeltünk hozzá, amely egy Magyarországon telepítendő üzem esetében is reális. Nyersanyagok: 15 ezer tonna silókukorica, 20 ezer tonna szarvasmarhatrágya, 20 ezer tonna sertés-hígtrágya, 5 ezer tonna egyéb: étel-, udvari, kerti hulladék (a környező településekről). A példában szereplő nyersanyagokból a 2.2. és 2.4. táblázatokban szereplő adatokat felhasználva számíthatjuk ki a leendő üzemünkben előállítható biogáz, metán, valamint villamos energia mennyiségét (2.7. táblázat). 71
21 táblázat A példában szereplő alapanyagokból termelhető biogáz és villamos energia mennyiségének meghatározása Alapanyag 15 E t silókukorica 20 E t szarvasmarhatrágya 20 E t sertés-hígtrágya 5 E t egyéb étel-, udvari, kerti hulladék Megtermelt mennyiség Biogáz Metán Villamos energia [1000 m 3 ] [1000 m 3 ] [1000 kwh] , ,08 776,8 427, , , ,32 409,5 245,7 810,81 Összesen 4 177, , ,1 Az üzem teljesítményének meghatározása A 2.7. táblázatban bemutatott nyersanyagokkal évente m 3 metán termelhető, melynek elégetésével köbméterenként 3,3 kwh villamos energiát tudunk előállítani, összesen kwh-t egy év alatt. Üzemünk teljesítménye 90%-os működéssel számolva: kwh óra 0,9 365 nap 24 nap = 950,5 kw 0,9 MW Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagok egy közel 1 MW teljesítményű gázmotor ellátására elegendőek, 90%-os éves szintű működés esetében.
22 Jövedelmezőségi viszonyok vizsgálata Természetesen a biogázüzemek esetében is érvényesek a méretgazdaságosság alaptörvényei: minél nagyobb az üzem és minél jobb az eszközök kihasználtsága, annál nagyobb a valószínűsége a gazdaságos működésnek táblázat A biogázüzem költség- és jövedelemviszonyai Költségek és bevételek alakulása (1000 Ft) Beruházási költség ,0 Fix költség ,0 Változó költségek ,0 Alapanyag ,0 15 E t silókukorica* ,0 20 E t szarvasmarha-trágya* 8 000,0 20 E t sertés-hígtrágya* 8 000,0 5 E t egyéb: étel-, udvari, kerti hulladék 1 750,0 Árbevétel villamos energia ,3 Árbevétel hőenergia ,0 Árbevétel szállítás és ártalmatlanítás (étel-, udvari, kerti hulladék) ,0 Költségek összesen ,0 Árbevétel összesen ,3 Jövedelem 9 354,3 *Számítás: a silókukorica önköltségi ára 4800 Ft/t, saját termelésű trágya szállítása, rakodása: 400 Ft/t. A példában, szereplő üzemben kwh villamos energia keletkezik, a zöldáramra jogszabályban előírt kötelező átvételi ár átlagosan 24,7 Ft/kWh, így az áram értékesítéséből realizálható árbevétel évente Ft. 73
23 A 2.8. táblázat elemzéséből megállapítható, hogy pusztán az elektromos áram értékesítéséből származó árbevételek nem elegendőek a nyereséges működés feltételeinek biztosításához. Két lehetőségünk van a jövedelem növelésére: bevételek növelése: a hőenergia, valamint az egyéb melléktermékek értékesítésével és hulladék-megsemmisítési szolgáltatások végzésével; nyersanyagköltségek csökkentése: olcsó élelmiszeripari, mezőgazdasági hulladékok feldolgozásával, silókukorica és egyéb növénytermesztési nyersanyagok saját üzemben történő megtermelésével. Lehetőségek a gazdaságosság javítására Hulladékhő hasznosítása vagy értékesítése (trigeneráció: a villamos energia mellett termelődő hőenergia télen fűtési, nyáron hűtési célú értékesítése) az üzem kihasználtságának és bevételeinek növelésére. A biotrágya értékesítése is lehetőséget jelenthet bevételeink növelésére, az állattartó telepeken keletkező trágyáért mint nyersanyagért cserébe átadható a biotrágya egy része, így csökkentve az üzem alapanyagköltségeit. Átvételi díjas anyagok (állati hulladékok, szennyvíziszap, lakossági biomassza-hulladék) felhasználása. Ebben az esetben a hulladék beszállítója fizet a hulladék átvételéért. Térítésmentesen felhasználható nyersanyagok alkalmazása. A szén-dioxid értékesítése speciális üzemi kapcsolatokat és pótlólagos beruházásokat igényel, de alkalmazásával tovább növelhető az üzem bevétele. Több iparág egymást kiegészítő előnyének együttes kihasználására jó példa a bioetanol- és biogázüzem egymás mellé telepítése. A biogázüzem nyersanyagként felhasználja a bioetanol-üzem melléktermékét, 74
24 a szeszmoslékot, a bioetanol-üzem hőigénye pedig részben kielégíthető a biogázüzem hulladékhőjével. A biogáz elterjedését akadályozó tényezők A legfontosabb akadály a biogáz elégetésével megtermelendő zöldáram magyarországi szabályozása. A probléma kettős, az egyik gond az alacsony ár átlagosan 24,7 Ft, ami a németországi átvételi ár fele, a másik, hogy az átvétel paramétereit meghatározó rendelet december 31-ig van érvényben végéig, a szabályozási időtávból fennmaradó 2 év semmilyen üzem megtérülését nem teszi lehetővé. Nem lehet tudni, hogy 2010 után hogyan fognak változni az átvételi árak, és semmilyen garancia nincs a befektetők számára. Komoly problémát jelent a támogatás bizonytalansága és alacsony mértéke. A jelenlegi beruházási jellegű támogatás nem oldja meg az iparág problémáit, mivel nem alkalmas a gazdaságos működés feltételeinek megteremtésére. Mezőgazdasági vállalkozók esetében gyakran hiányzik a szükséges önerő. További gond az információ, a bizalom és a szakértelem hiánya. Finanszírozási lehetőségek A biogázüzemek létesítése jelentős tőkét igényel, a kisebb üzemek , a közepesek , a nagyüzemek millió Ft körüli beruházási összeget igényelnek. Banki hitel A bankok egyre szívesebben fektetnek be megújuló energiákat hasznosító projektekbe, ehhez azonban nagyon komoly és jól alátámasztott üzleti tervre, a nyers- 75
25 anyagellátás biztosítására, a gazdálkodókkal kötött hosszú távú szerződésekre, valamint ingatlanfedezetre van szükség. Saját erő A banki hitel és a támogatás elnyeréséhez általában jelentős saját erőre is szükség van, ennek mértéke a teljes beruházáshoz képest %, ez egy nagyobb beruházás esetén millió forint is lehet. Vannak olyan bankok, amelyek hajlandóak a jól előkészített projektek teljes finanszírozására, de ez viszonylag ritka. A bemutatott példában (2.8. táblázat) szereplő üzem esetében ez az összeg millió Ft. Beruházás jellegű állami támogatás Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, (ÚMVP I. tengely) A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, 27/2007. (IV.17.) FVM rendelet Támogatási célterület: Az állattartó telepen képződő trágya kezelését, tárolását, részbeni feldolgozását és felhasználását szolgáló gépbeszerzés építészeti-technológiai és infrastruktúrát érintő beruházás megvalósítására. A támogatás mértéke: alapesetben 40%, nitrátérzékeny területeken 75%. A pályázat május 23-án lezárult, újbóli megnyitása várható. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Biogáztermelés és -felhasználás, 23/2007. (VIII.29.) MeHVM rendelet Olyan vállalkozás pályázhat, melynek a mezőgazdaságból eredő árbevétele (TEÁOR szám: ) nem éri el a nettó árbevétel 50%-át. A támogatás mértéke: 10 50%. 76
26 Működés támogatása A zöldáram kötelező átvételén keresztül (jelenleg 24,7 Ft/kWh) a évi (LXXXVI.) törvény a villamos energiáról. Egyéb támogatás A biogázüzem nyersanyagbázisának fejlesztésére. Lágy szárú energiaültetvények támogatása: 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet Támogatás célja: 1. A támogatás célja a mezőgazdasági területeken lágy szárú, évelő, újravetés, illetve újratelepítés nélkül legalább 5 évig energetikai alapanyag termelésre fenntartható energianövények telepítésével a) a nem élelmiszeripari növények termesztésére történő áttéréssel hozzájáruljon az élelmiszer termékpályák stabilizálásához; b) alternatív, a termőhelyi adottságokhoz igazodó kultúraválasztási lehetőségek biztosítása; c) hozzájáruljon a szélerózió, illetve belvíz elleni védekezéshez, a kedvezőtlen talajszerkezet javításához; d) az energetikai célú biomassza biztosításával hozzájáruljon a megújuló energiaforrások elterjesztésére vonatkozó célok teljesítéséhez; e) hozzájáruljon a vidéki lakosság életszínvonalának javításához. Támogatás mértéke: a beruházás összes elszámolható kiadásának 40%-a; fiatal mezőgazdasági termelő esetében vagy kedvezőtlen adottságú területen történő telepítéskor a beruházás összes elszámolható kiadásának 50%-a. 77
27 A biogázüzemek létesítésére, működtetésére, a biogáz felhasználására vonatkozó jogszabályok jegyzéke 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről 102/1996. (VII. 12.) korm. rend. a veszélyes hulladékokról 98/2001. (VI. 15.) korm. rend. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 213/2001. (XI. 14.) korm. rend. a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 2133/2005. (VII. 8.) kormányhatározat a biomaszsza energetikai hasznosítását elősegítő egyes intézkedésekről 23/2001. (XI. 13.) KöM rend. a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről évi LXIII. törvény a földgázellátásról szóló évi XLII. törvény módosításáról 42/2005 (III. 10.) korm. rend. a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól 112/2005. (XII. 23.) GKM rend. az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árának megállapításáról szóló 56/2002. (XII.29) GKM rend. módosításáról 49/2001. (IV. 3.) korm. rend. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 71/2003. (VI. 27.) FVM rend. az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól 78
28 30/2006. (II.8.) korm. rend. a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) kormányrendelet módosításáról. 20/2001. (II.14.) korm. rend. a környezeti hatásvizsgálatról 314/2005. (XII.25.) korm. rend. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról évi LV. törvény a termőföldről 204/2001. (X.26.) korm. rend. a csatornabírságról 50/2001. (IV.3.) korm. rend. a szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 242/2000. (XII.23.) korm. rend. a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 2/2000. (I.18.) FVM KöM együttes rend. a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének részletes szabályairól 20/2006. (IV.5.) KvVm rend. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről évi CLXXXV. törvény a villamos energiáról szóló évi CX. törvény módosításáról 180/2002. (VIII.23.) korm. rend. a villamos energiáról szóló évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 113/2005. (XII.23.) GKM rend. a villamosenergiaellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII.29.) GKM rendelet módosításáról 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rend. a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről 79
29 Irodalom [1] BAGI Z.: A fermentáció paramétereinek biotechnológiai alapjai. A biogázgyártás gyakorlati és műszaki kérdései szakmai napon elhangzott előadás, Budapest, [2] BAI A. LAKNER Z. MAROSVÖLGYI B. NÁBRÁDI A.: A biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest, [3] BARÓTFI I. (szerk.): Energiagazdálkodási kézikönyv 9. A biomassza energetikai hasznosítása. Energia Központ Kht. és a Gazdasági Minisztérium, Budapest, [4] BOHOCZKY F.: Megújuló energiák alkalmazási lehetőségei és perspektívái. Fűtéstechnika, megújuló energiaforrások Info-Prod Kiadó és Kereskedő Kft. Budapest. [5] BAI A.: A biogáz. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. Budapest, [6] FOGARASSY CS.: Biogáz energianövényekből. IV. ENERGOexpo Nemzetközi Szakkiállítás és Konferencia, Debrecen, [7] KOVÁCS A.: A biogáz a legemberibb energia. Első Magyar Biogáz Kft., [8] PETIS M.: Biogázról a gyakorlatban. Mennyibe kerül? Megéri? Bioenergia, 2007/ p. [9] PETIS M.: Biogáz hasznosítása. Energiapolitika 2000 Társulat, Energiapolitikai Hétfő Esték, Budapest, [10] SZÍJ B.: Biogáz-berendezések fontossága az energiaellátásban. A biomassza felhasználásának formái konferencia. Budapest, [11] TOMBOR A.: Megújuló energiaforrások a villamosenergiatermelésben. VII. Energiapolitikai Fórum, Budapest, [12] GERHARD K.: GE Energy Jenbacher gas engines, Experiences with Biogases. A biogázgyártás gyakorlati és műszaki kérdései szakmai nap, Budapest, [13] SCHULZ, H. EDER, B.: Biogázgyártás. Cser Kiadó. Budapest, [14] HÓDI J., Biogáztisztítás Energetikai hasznosítás. IV. ENERGOexpo Nemzetközi Szakkiállítás és Konferencia, Debrecen,
30 [15] KOVÁCS K.: A biogázipar helyzete és perspektívái Magyarországon. A biogázgyártás gyakorlati és műszaki kérdései szakmai nap, Budapest, [16] SZÁRSZÓ T.: Pálhalmai biogáz üzem építése. Helyzetjelentés: I. negyedév. Bioenergia, 2007/2. 2. p. [17] VARGA K.: Európában is egyedülálló biogáz-üzemet adtak át. Kapos Extra, november p. 81
energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.
Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenB I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenFenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
Részletesebbenés/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója
RészletesebbenSZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN
SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenA biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége
A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,
RészletesebbenBiogáz konferencia Renexpo
Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenAmbrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.
Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük
RészletesebbenEnergiatudatos épülettervezés Biogáz üzem
Energiatudatos épülettervezés Biogáz üzem TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Több évszádos múlt Shirley 1677-ben fedezte fel a mocsárigázt. Volta 1776-ban megállapította, hogy ez éghető anyag, Daltonnak pedig 1804-ben
RészletesebbenHulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
RészletesebbenKonferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest
Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve
RészletesebbenFókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER
Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség
RészletesebbenEGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS
EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,
RészletesebbenHazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor A megújuló energiaforrások alkalmazása az EU-ban nemzetközi
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTŐ TELEPEK BIOGÁZ-TERMELÉSI LEHETŐSÉGEINEK GAZDASÁGI ELEMZÉSE
ÁLLATTENYÉSZTŐ TELEPEK BIOGÁZ-TERMELÉSI LEHETŐSÉGEINEK GAZDASÁGI ELEMZÉSE Arnóty Szabolcs V. Évfolyam, Gazdasági Agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági Tanszék
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BIOGÁZ-POTENCIÁLJA ÉS ANNAK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Papp Luca Geográfus mesterszak Táj- és környezetkutató szakirány Energiaföldrajz c. kurzus 2019. 04. 01. Témaválasztás
RészletesebbenDepóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.
Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.
RészletesebbenÜHG kibocsátáscsökkentés-értékesítési rendszer
ÜHG kibocsátáscsökkentés-értékesítési rendszer Renexpo 2011.-Biogáz Konferencia Elő őadó: Pongrácz Péter, Biogáz Unió Zrt. Miért trágya? A trágya, mint biogáz-alapanyag előnyei: gazdaságos alapanyagár
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenMagyar Biogáz Egyesület konferenciája. Biogáztechnológia. Előadó: Pongrácz Péter vezérigazgató
Magyar Biogáz Egyesület konferenciája Biogáztechnológia Előadó: Pongrácz Péter vezérigazgató 2015.04. 23. A Biogáz Unió Zrt. bemutatása 100% -os magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező magyar Zrt. Innovatív
RészletesebbenBiogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie
RészletesebbenA BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK
A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenEgy energia farm példája
Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenBiogáz betáplálása az együttműködő földgázrendszerbe
Biogáz betáplálása az együttműködő földgázrendszerbe Köteles Tünde, Ph. D. hallgató Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet, Gázmérnöki Intézeti Tanszék FGSZ Zrt., Kapacitásgazdálkodás
RészletesebbenKüzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla
BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,
RészletesebbenKommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása
Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Előadó: Barna László hulladékgazdálkodási üzletágvezető A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) Best Western Hotel Lido, 2007. szeptember 5.
Részletesebben2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.
2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenBiogáztermelés szennyvízből
Biogáztermelés szennyvízből MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A XXI. század legnagyobb kihívása bolygónk élhetôségének megtartása, javítása, és az emberi szükségletek összehangolása. Az emberiség életében
RészletesebbenGáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)
Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások
RészletesebbenA Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens
A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C
MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenHELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B
HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.
RészletesebbenA tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben
A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenKF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?
Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenFrank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG
Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro
RészletesebbenEnergetikai pályázatok 2012/13
Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenBiogázüzem Tápiószentmártonon
Biogázüzem Tápiószentmártonon AGROmashEXPO 30. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás Biogáz technológiák 2012-ben Magyarországon (biogáz, biometán, CNG) Budapest; 2012.01.27. Nawaro Kft 2006-2009;
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenKörnyezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30
JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenBIOGÁZÜZEMI BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATAI Ragoncza Ádám ügyvezető igazgató III. MEGÚJULÓ ENERGIA FÓRUM BIOMASSZA 2010 2010. február 12. SYMA Rendezvényközpont Budapest Figyelem!
RészletesebbenDr. habil. Bai Attila egyetemi docens
Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens Biogáz-alga rendszer bemutatása Algák biogáztermelése Saját kísérletek Algatermesztés Különböző algatermékek értéke A biogáz-alga rendszer jellemzői Vállalati szinten
RészletesebbenINFORMATÍV ÁRAJÁNLAT. Ajánlatkérő: Schilsong János ATIKÖVIZIG, Szeged. Elektromos teljesítmény: 2009. április 9. Budapest
INFORMATÍV ÁRAJÁNLAT Ajánlatkérő: Elektromos teljesítmény: Feldolgozott alapanyagok: Schilsong János ATIKÖVIZIG, Szeged 30 kw Energianövény és trágya 2009. április 9. Budapest Technológiai leírás A biogáz
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI- ÉS FELDOLGOZÓ ÜZEMEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA VP
MEZŐGAZDASÁGI- ÉS FELDOLGOZÓ ÜZEMEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA VP5-4.1.6-4.2.3-17 A felhívás lehetőséget teremt kertészeti termesztésre, állattartásra, továbbá élelmiszer-feldolgozásra és borászati
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenIX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.
BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenBodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenBIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85
BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és
RészletesebbenAktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés 218 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/219 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...
RészletesebbenBiogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával
Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants
Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013
RészletesebbenTüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence
Égéselméleti számítások Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Miskolci Egyetem - Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék 2 Tüzelőanyagok Definíció Energiaforrás, melyből oxidálószer jelenlétében, exoterm
RészletesebbenKUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/2. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2014/2. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2014. április - június Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenIszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenMajor Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.
Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika
RészletesebbenJegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
RészletesebbenA biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban.
A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. Előadás helye és időpontjai: Dunaharaszti 14.09.09. Debrecen 14.09.16. Kaposvár 14.09.26. Előadó: Dr Petis
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenÖnkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08.
Önkormányzati eredetű állati hulladékok Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Állati melléktermékek osztályozása Az 1774/2002/EK rendelet az állati hulladékokat
RészletesebbenAktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.
RészletesebbenHŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.
MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29
Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
Részletesebben