Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági

Átírás

1 2005. május MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 81-2:1998/A2 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai 2. rész: Hidraulikus üzemű személy- és teherfelvonók. A2: Gép- és kerékterek Az MSZ EN 81-2:2002 módosítása. Az MSZ EN 81-2:1998/A2 szabványmódosítás május 1-jén közzétett angol nyelvű változatának augusztus 1-jén kiadott magyar nyelvű változata. Safety rules for the construction and installation of lifts. Part 2: Hydraulic lifts. A2: Machinery and pulley spaces E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény 6. -ának (1) bekezdése alapján önkéntes. A törvény 6. -ának (2) bekezdése értelmében műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy azzal az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e viszszavonva, vagy műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik-e rá. Ez a szabványmódosítás az EN 81-2:1998/A2:2004 európai szabványmódosítás magyar nyelvű változata. A fordítást a Magyar Szabványügyi Testület készítette. Jogállása a hivatalos változatokkal megegyező. This Amedment is the Hungarian version of the Amendment European Standard EN 81-2:1998/A2: It was translated by the Hungarian Standards Institution. It has the same status as the official versions. Nemzeti előszó A szabványmódosítás forrása az európai szabványmódosítás angol nyelvű szövege. ICS Hivatkozási szám: MSZ EN 81-2:1998/A2:2005 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET (28 oldal) Minden jog fenntartva, ideértve a címjogot, a sokszorosítás (nyomtatás, fénymásolás, elektronikai vagy más eljárás), a Árkategória: N terjesztés, valamint a fordítás jogát is. A szabvány szerzői jogi védelem alatt áll, részeiben vagy egészében felhatalmazás nélkül másolni, sokszorosítani, forgalmazni, árusítani vagy bármilyen egyéb módon terjeszteni, közreadni tilos; ezek végzése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértésért felelősnek kell viselnie.

2 EURÓPAI SZABVÁNY EUROPEAN STANDARD NORME EUROPÉENNE EUROPÄISCHE NORM EN 81-2:1998/A október ICS Magyar fordítás Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. 2. rész: Hidraulikus üzemű személy- és teherfelvonók. A2: Gép- és kerékterek Safety rules for the construction and installation of lifts. Part 2: Hydraulic lifts. A2: Machinery and pulley spaces Règles de sécurité pour la construction et l installation des ascenseurs. Partie 2: Ascenseurs hydrauliques. A2: Emplacements de machinerie et de poulies Sicherheitsregeln für die Konstruktion und den Einbau von Aufzügen and Kleingüteraufzügen. Teil 2: Hydraulisch betriebene Personen- und Lastenaufzüge. A2: Aufstellungsorte von Triebwerk und Steuerung sowie Seilrollen Ez az A2 módosítás módosítja az EN 81-2:1998 európai szabványt; a módosítást a CEN április 22-én hagyta jóvá. A CEN-tagtestületek kötelesek betartani a CEN/CENELEC belső szabályzatában előírt feltételeket, amelyek szerint kell ezt a módosítást minden változtatás nélkül beépíteni a megfelelő nemzeti szabványba. Ezeknek a nemzeti szabványoknak a naprakész jegyzékei és bibliográfiai adatai kérésre az Igazgatási Központtól vagy bármely CEN-tagtestülettől beszerezhetők. Ennek a módosításnak három hivatalos változata van (angol, francia, német). Bármely más nyelvű változat, amelyet egy CEN-tagtestület saját nyelvén és felelősségére fordítással készít, és az Igazgatási Központnak bejelent, ugyanolyan jogállású, mint a hivatalos változatok. A CEN tagtestületei: Ausztria, Belgium, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Szlovénia nemzeti szabványügyi testületei. CEN EURÓPAI SZABVÁNYÜGYI BIZOTTSÁG EUROPEAN COMMITTEE FOR STANDARDIZATION COMITÉ EUROPÉEN DE NORMALISATION EUROPÄISCHES KOMITEE FÜR NORMUNG Management Centre: rue de Stassart, 36 B-1050 Brussels 2004 CEN A bármilyen formában és bármilyen eszközzel való hasznosítás minden joga az egész világon a CEN nemzeti tagtestületei számára van fenntartva. Hivatkozási szám: EN 81-2:1998/A2:2004 hun

3 Tartalomjegyzék oldal Előszó Bevezetés Fogalommeghatározások Akna A mennyezet szilárdsága Gép- és kerékhelyiségek Gép- és kerékterek Általános előírások Megközelítés Gépezet a géphelyiségben Általános előírások Mechanikai szilárdság, padló Méretek Bejárati ajtók és padlóba épített fedelek Egyéb nyílások Szellőzés Világítás és dugaszolóaljzatok Emelőberendezés a felvonó részegységeihez Gépezet az aknában Általános előírások A munkaterületek méretei az aknában Munkaterületek a fülkében vagy a fülke tetején Munkaterületek a süllyesztékben Munkaterületek a kezelőálláson Munkaterületek az aknán kívül Ajtók és fedelek Szellőzés Világítás és dugaszolóaljzatok A berendezések emelése Gépezet az aknán kívül Általános előírások Gépszekrény Munkaterület Szellőzés Világítás és dugaszolóaljzatok Készülékek a szükségüzemi és vizsgálati műveletekhez

4 6.7. A kerékterek kialakítása és szerelvényeik Kerékhelyiségek Kötéltárcsák az aknában Felvonógép Főelzárószelep Tartály Szükségüzem A fülke mozgatása le irányban A fülke mozgatása fel irányban A fülke helyzetének jelzése Villamos berendezések és szerelésük Általános előírások Főkapcsoló Világítás és dugaszolóaljzatok A világítás és a dugaszolóaljzatok áramellátásának kapcsolói Védelem a villamos hibák ellen, vezérlések, elsőbbségek Vezérlések Vészleállító kapcsoló Vészjelző Feliratok, megjelölések és üzemeltetési utasítások Gép- és kerékhelyiség Gép- és kerékterek Akna Vizsgálatok, felvonókönyv, karbantartás A gyártó/szerelőüzem utasításai Normálüzem...20 A melléklet (előírás): A villamos biztonsági berendezések jegyzéke...21 C melléklet (tájékoztatás): Műszaki dokumentáció...23 C2. Általános adatok...23 C3. Műszaki adatok és tervek...23 D melléklet (előírás): Üzembe helyezés előtti vizsgálatok...25 D2. Tételes vizsgálatok...25 E melléklet (tájékoztatás): Ismétlődő vizsgálatok, lényeges átalakítás vagy baleset utáni vizsgálatok...26 E2. Lényeges átalakítás vagy baleset utáni vizsgálatok...26 L melléklet (tájékoztatás): Gépterek. Megközelítés (6.1. szakasz)...27 ZA melléklet (tájékoztatás): Ennek az európai szabványnak az EU-irányelvek alapvető követelményeire vagy más előírásaira vonatkozó fejezetei

5 Előszó Ezt a dokumentumot (EN 81-2:1998/A2:2004) a CEN/TC 10 Felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák műszaki bizottság dolgozta ki, amelynek titkársági teendőit az AFNOR látja el. Az EN 81-2:1998 európai szabvány e módosítását szöveghűen vagy jóváhagyó közleménnyel legkésőbb áprilisig kell nemzeti szabványként bevezetni, és az ellentmondó nemzeti szabványokat legkésőbb áprilisig vissza kell vonni. Ez a dokumentum az Európai Bizottság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás által a CEN-nek adott megbízás alapján készült, és az EU-irányelv(ek) lényeges követelményeit támasztja alá. Az EU-irányelvek előírásaival való összefüggést lásd az e dokumentum szerves részét képező tájékoztató jellegű ZA mellékletben. A CEN/CENELEC belső szabályzatának megfelelően a következő országok nemzeti szabványügyi szervezetei kötelesek ezt az európai szabványt bevezetni: Ausztria, Belgium, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. Az EN 81-2:1998 különálló gép- és kerékhelyiségek meglétét írja elő. A modern technológia szerint a gépeket és a hozzájuk tartozó részegységeket az aknában, a fülkén vagy az ellensúlyon, illetve gépszekrényekben is el lehet helyezni. A normálműködés, a karbantartás és az ellenőrzés biztonsága érdekében olyan előírásokra van szükség, amelyek ebben a szabványban még nincsenek meghatározva. Ez a módosítás előírja a szükséges kiegészítő óvintézkedéseket úgy, hogy helyettesíti az EN 81-2:1998 meglévő szövegét, vagy pedig új szakaszokat iktat a szabványba. 5

6 0. Bevezetés E szakasz szövege a következőre változik: A berendezések rendeltetésszerű működése érdekében az általuk leadott hőmennyiség figyelembevételével a gépterekben a környezeti hőmérsékletet +5 C és +40 C között tartják A szöveg kiegészül a következőkkel: A munkaterületekhez vezető utak megfelelően meg vannak világítva (lásd a szakaszt) A szöveg kiegészül a következőkkel: Az aknán kívüli munkaterületeken az építési előírásokban megkövetelt minimális közlekedési utakat nem zárják el nyitott ajtók, illetve fedelek és/vagy a karbantartási utasításoknak megfelelően felszerelt bármely védőeszközök (lásd a szakaszt) A szöveg kiegészül a következőkkel: Ha egyidejűleg egynél több személy dolgozik a felvonón, azoknak megfelelő kommunikációs eszközeik vannak. 6

7 3. Fogalommeghatározások A szabvány kiegészül a következő fogalommeghatározásokkal: gépezet (machinery) (machinerie) (Triebwerk und Steuerung) Azok a részegységek, amelyeket hagyományosan a géphelyiségben helyeznek el: a vezérlő- és hajtásszabályozó szekrény(ek), a felvonógép, a főkapcsoló(k) és a szükségüzemi műveletekhez szükséges eszközök. géptér (machinery space) (emplacement de machinerie) (Aufstellungsort von Triebwerk und Steuerung) Olyan tér, illetve terek az aknán belül vagy kívül, ahol a gépezetet vagy annak egy részét elhelyezik. keréktér (pulley space) (emplacement de poulies) (Aufstellungsort von Seilrollen) Olyan tér, illetve terek az aknán belül vagy kívül, ahol a kötéltárcsákat elhelyezik. 5. Akna A mennyezet szilárdsága E szakasz a következőre változik: A függesztett vezetősínek rögzítési pontjai a és/vagy szakasz szerinti követelményektől függetlenül viseljék el a G5.1. szakasz szerinti terheléseket. 6. Gép- és kerékhelyiségek A teljes 6. fejezet szövege a következőre változik: 6. Gép- és kerékterek 6.1. Általános előírások A felvonógépeket és a kötéltárcsákat gépterekben, illetve kerékterekben kell elhelyezni. Ezek a terek és a hozzájuk tartozó munkaterületek hozzáférhetőek legyenek. Intézkedéseket kell tenni arra, hogy e terekbe csak illetékes személyek juthassanak be (karbantartás, ellenőrzés és mentés céljából). E terek és a hozzájuk tartozó munkaterületek megfelelően védve legyenek az előre látható környezeti hatások ellen, és intézkedéseket kell tenni a karbantartási, illetve ellenőrzési munkához és a szükségüzemi műveletekhez szükséges megfelelő területek kialakítására. Lásd a , a és a szakaszt. Lásd az L mellékletet. Ha a géptér nincs az akna közvetlen közelében, a gépteret az aknával összekötő hidraulikus csővezetékeket és villamos vezetékeket külön e célra létesített védőcsőben vagy csatornában kell vezetni (lásd a szakaszt) Megközelítés A gép- és kerékterek ajtóit, illetve fedeleit megközelítő útvonalak legyenek a) egy vagy több, rögzítetten elhelyezett villamos világítótesttel megfelelően megvilágítva, b) mindenkor könnyen és biztonságosan járhatók anélkül, hogy privátterületen vezetnének keresztül. 7

8 A gép- és keréktereket a személyek biztonságosan közelíthessék meg. A bejárathoz szintkülönbség esetén lehetőleg teljes hosszban lépcsők vezessenek. Ha lépcsőket nem lehet beépíteni, akkor létrákat kell használni, amelyek feleljenek meg a következő követelményeknek: a) a géptér, illetve a keréktér bejárata legfeljebb 4,0 m-re legyen a lépcsőn megközelíthető járószint felett; b) a létrákat a bejárathoz el nem távolítható módon kell rögzíteni; c) az 1,50 m-nél hosszabb létrák munkahelyzetükben a vízszintessel 65 és 75 közötti szöget zárjanak be; csúszás- és billenésbiztosak legyenek; d) a létrák szabad szélessége legalább 0,35 m, a fokok mélysége legalább 25 mm, a függőlegesen álló létra fokainak a faltól mért távolsága pedig legalább 0,15 m legyen. A fokokat 1500 N terhelésre kell méretezni; e) a létra felső végén, elérhető távolságban, legalább egy kapaszkodó legyen; f) a létra körül 1,50 m-es körzetben meg kell akadályozni, hogy nagyobb magasságból, mint a létra magassága, le lehessen esni Gépezet a géphelyiségben Általános előírások Ha a gépek és a hozzájuk tartozó berendezések géphelyiségben vannak elhelyezve, ennek tömör falai, menynyezete, padlója, továbbá ajtaja és/vagy csapófedele legyen. A géphelyiségek csak a felvonók céljára használhatók. Ezekben ne legyenek a felvonóhoz nem tartozó csövek, vezetékek, berendezések. Ezekben a helyiségekben a következő berendezések lehetnek: a) kisteher-felvonók vagy mozgólépcsők gépezete, b) e helyiségek szellőztető- vagy fűtőberendezései, a gőzfűtés és a túlnyomásos melegvíz-fűtés kivételével, c) tűzjelző, vagy a villamos tüzek oltására alkalmazható, nagy kioldási hőmérsékletű tűzoltó berendezések, amelyek folyamatosan, hosszabb időn keresztül működőképesek, és megfelelően védettek a nem szándékos behatások ellen Mechanikai szilárdság, padló A géphelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy a fellépő terheléseket és erőket elviseljék. Ezeket a helyiségeket olyan tartós anyagokból kell készíteni, amelyek a porképződést nem segítik elő A padló csúszásgátló felületű legyen, például simított felület, bordáslemez Méretek A géphelyiségek olyan méretűek legyenek, hogy a berendezéseken, különösen a villamos berendezéseken, könnyen és biztonságosan lehessen dolgozni. Szükséges legalább 2 m szabad belmagasság, továbbá: a) a vezérlőtáblák vagy a vezérlőszekrények előtti szabad vízszintes terület, amelynek: 1) mélysége a burkolat külső felületétől mérve legalább 0,70 m legyen; 2) szélessége a vezérlőszekrény vagy vezérlőtábla teljes szélességének feleljen meg, de legalább 0,50 m legyen; b) a mozgó alkatrészek karbantartásához és ellenőrzéséhez szükséges helyeken, és ha van, a kézi működtetésű szükségüzemi berendezésnél (12.9. szakasz) 0,50 m 0,60 m méretű szabad vízszintes terület A megközelítési utak szabad belmagassága legalább 1,80 m legyen. A szakasz szerinti szabad területekhez vezető út legalább 0,50 m-es szabad szélességű legyen. Ahol nincsenek mozgó alkatrészek, ez a szélesség 0,40 m-re csökkenthető. A belmagasságot a tartószerkezetek alsó felülete és a megközelítési út padlószintje között kell mérni. 8

9 A felvonógép forgó részei felett legalább 0,30 m függőleges méretű szabad tér legyen Ha a géphelyiségben több olyan munkaszint van, amelyek között a magasságkülönbség 0,50 m-nél nagyobb, akkor ezek között lépcsők vagy hágcsók és korlátok legyenek A géphelyiségben lévő, 0,50 m-nél mélyebb és 0,50 m-nél keskenyebb mélyedéseket vagy csatornákat le kell fedni Bejárati ajtók és padlóba épített fedelek A bejárati ajtók szabad nyílásának szélessége legalább 0,60 m, magassága legalább 1,80 m legyen. Az ajtók ne nyíljanak befelé A bejárat céljára a padlóba épített fedelek legalább 0,80 m 0,80 m szabad nyílásúak legyenek, és legyen súlykiegyenlítésük. A fedelek zárt állapotban bármely részükön maradó alakváltozás nélkül viseljék el két személy súlyát, amit egyegy 1000 N nagyságú, 0,20 m 0,20 m-es felületre ható erővel kell figyelembe venni. A padlóba épített fedelek csak akkor nyílhatnak lefelé, ha egymásba csukható lépcsővel vannak egybeépítve. Az alkalmazott csuklópántok ne legyenek egyszerűen kiakaszthatók. A padlóba épített fedelek nyitott helyzetében a személyek leesését meg kell akadályozni (például korláttal) A bejárati ajtók és a padlóba épített fedelek zárhatók, a helyiségek belsejéből pedig kulcs nélkül is nyithatók legyenek. A szerelőfedeleket csak belülről kell reteszelni Egyéb nyílások Az alapban és a géphelyiség padlójában levő nyílások a céljuknak megfelelőek és a lehető legkisebbek legyenek. A tárgyak esetleges leesésének megelőzésére az akna feletti nyílások, még a villamos vezetékek átvezetési helyein is, legalább 50 mm magas védőperemmel készüljenek Szellőzés A géphelyiségeket megfelelő módon szellőztetni kell. Ha az akna a géphelyiségen keresztül szellőzik, akkor ezt figyelembe kell venni. Egyéb épületrészeket nem szabad közvetlenül a géphelyiségekbe szellőztetni. A szellőzést úgy kell kialakítani, hogy a motorok, vezérlőberendezések, valamint a villamos vezetékek az ésszerűség határain belül portól, káros gázoktól és nedvességtől védve legyenek Világítás és dugaszolóaljzatok A géphelyiségeknek helyhez kötött villamos világítása legyen, amely által a megvilágítás a padlón legalább 200 lux legyen. A világítás áramellátása feleljen meg a szakasz szerinti követelményeknek. E világítás kapcsolói a géphelyiségen belül, a bejáratok közelében, célszerű magasságban legyenek. Legalább egy, a szakasz szerinti dugaszolóaljzatot is fel kell szerelni Emelőberendezés a felvonó részegységeihez A géphelyiség mennyezetére vagy a tartógerendákra rögzítetten, szükség szerint és a célnak megfelelő elrendezésben, egy vagy több fémtartót vagy -horgot kell elhelyezni a teherbírásuk feltüntetésével ( szakasz) a nehéz alkatrészek felemelésére (lásd a és a szakaszt) Gépezet az aknában Általános előírások Az aknán belüli gépek tartószerkezeteit és a munkaterületeket úgy kell kialakítani, hogy azok a fellépő terheléseket és erőket elviseljék. 9

10 Az épületek külső oldalán lévő, részben körülhatárolt aknák esetében a gépezetet megfelelően védeni kell a környezeti hatások ellen Az aknán belüli, az egyik munkaterületről a másikra való mozgáshoz szükséges szabad magasság legalább 1,80 m legyen A munkaterületek méretei az aknában Az aknán belüli gépek munkaterületeinek méretei tegyék lehetővé a könnyű és biztonságos munkavégzést a berendezésen. A munkaterületek szabad belmagassága legalább 2 m legyen, továbbá legyen: a) legalább 0,50 m 0,60 m méretű szabad vízszintes munkaterületet a részegységek karbantartására és ellenőrzésére a szükséges helyeken; b) szabad vízszintes terület a vezérlőtáblák és vezérlőszekrények előtt a következő méretekkel: 1) a mélysége a burkolat külső felületétől legalább 0,70 m legyen; 2) a szélessége a vezérlőszekrény vagy a vezérlőtábla teljes szélességének feleljen meg, de legalább 0,50 m legyen A felvonógép védelemmel el nem látott forgó részei felett legalább 0,30 m szabad függőleges távolság legyen. Ha ez a távolság 0,30 m-nél kisebb, a szakasz a) bekezdése szerinti védelem legyen. Lásd még az szakaszt Munkaterületek a fülkében vagy a fülke tetején Ha a gépezet karbantartási, illetve ellenőrzési munkáit a fülkén belülről vagy a fülke tetejéről végzik, és ha a fülke bármely, a karbantartásból, illetve ellenőrzésből eredő, ellenőrizetlen vagy váratlan mozgása személyeket veszélyeztethet, a következő követelményeket kell betartani: a) a fülke bármely veszélyes mozgását mechanikus eszközzel meg kell akadályozni; b) a fülke minden mozgását a szakasz szerinti villamos biztonsági berendezéssel meg kell akadályozni, kivéve, ha a mechanikus eszköz inaktív helyzetben van; c) amikor ez az eszköz aktív helyzetben van, lehetővé kell tenni a karbantartási munkák elvégzését, és a munkaterület biztonságos elhagyását A szükségüzemi működtetéshez és a dinamikus vizsgálatokhoz (mint például a fogókészülék, az ütköző, a csőtöréskor záró szelep ellenőrzése) szükséges eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy e műveleteket az aknán kívülről lehessen végrehajtani, a 6.6. szakasz előírásai szerint Ha a fülke falában karbantartó ajtók és/vagy -fedelek vannak, azok feleljenek meg a következő követelményeknek: a) legyenek megfelelő méretűek a szükséges munkáknak az ajtón, illetve a fedélen keresztül való elvégzéséhez; b) legyenek a lehető legkisebbek, hogy elkerülhető legyen a személyek aknába zuhanása; c) ne nyíljanak a fülkéből kifelé; d) legyen kulccsal működő zárjuk, amely lehetővé teszi a kulcs nélküli becsukást és bereteszelést; e) legyen a szakasz szerinti villamos biztonsági berendezésük, amely ellenőrzi a reteszelt állapotot; f) tömör falúak legyenek, és feleljenek meg a fülke falainak mechanikai szilárdságára vonatkozó követelményeknek Ha szükséges a felvonónak a fülke belsejéből való mozgatása nyitott karbantartó ajtóval, illetve fedéllel, a következő követelményeket kell betartani: a) a szakasznak megfelelő karbantartási vezérlőkészülék legyen felszerelve a karbantartó ajtó, illetve fedél közelében; b) a fülkében lévő karbantartási vezérlőkészülék hatástalanítsa a szakasz e) bekezdése szerinti villamos biztonsági berendezést; 10

11 c) a fülkében lévő karbantartási vezérlőkészülék csak az illetékes személyek számára legyen hozzáférhető, és úgy legyen például a karbantartó ajtó, illetve fedél mögé elhelyezve, hogy azt ne lehessen használni a fülke tetején állva; d) ha a nyílás kisebbik mérete meghaladja a 0,20 m-t, a fülke falában lévő nyílás külső széle és az aknában a nyílással szemközt felszerelt részegység közötti távolság legalább 0,30 m legyen Munkaterületek a süllyesztékben Ha a gépezetet a süllyesztékből kell karbantartani vagy ellenőrizni, és ha ez a munka a fülke mozgását igényli, illetve számítani lehet arra, hogy a fülke ellenőrizetlen vagy váratlan mozgását eredményezi, a következő követelményeket kell betartani: a) olyan, tartósan rögzített eszköz legyen beépítve, amely mechanikusan megállítja a legfeljebb névleges terhelésű és legfeljebb névleges sebességű fülkét úgy, hogy legalább 2 m szabad távolság maradjon a munkaterület padlója és a fülke legalacsonyabb részei között, kivéve az szakasz b) bekezdésének 1.) és 2.) pontja szerintieket. A névleges sebességnek ( szakasz) megfelelő fogókészüléket kivéve, a mechanikus berendezések okozta lassulás ne haladja meg az ütközők (10.4. szakasz) által létrehozható értékeket; b) a mechanikus eszköz legyen képes megtartani a fülkét leállított állapotban; c) a mechanikus eszközt kézzel vagy önműködően lehessen működtetni; d) ha szükséges a felvonónak a süllyesztékből való mozgatása, ott a szakasz szerinti karbantartási vezérlőkészülék legyen felszerelve; e) a süllyesztékbe vezető ajtó kulccsal való kinyitását a szakasz szerinti villamos biztonsági berendezés ellenőrizze, amely megakadályozza a felvonó minden további mozgását. A felvonó mozgása csupán a következő, g) bekezdés szerinti esetben legyen lehetséges; f) a fülke minden mozgását a szakasz szerinti villamos biztonsági berendezéssel meg kell akadályozni, kivéve, ha a mechanikus eszköz inaktív helyzetben van; g) amikor a mechanikus eszköz a szakasz szerinti villamos biztonsági berendezéssel ellenőrzött aktív helyzetében van, a fülke villamos mozgatása csak a karbantartási vezérlőkészülék(ek)ről legyen lehetséges; h) a felvonót a normálüzembe visszakapcsolni csak olyan villamos készülékkel lehessen, amely az aknán kívül van elhelyezve, és amely csak illetékes személyek számára például lezárt vezérlőszekrényben elhelyezve hozzáférhető Ha a fülke a szakasz a) bekezdése szerinti helyzetben van, lehetővé kell tenni a munkaterület biztonságos elhagyását A szükségüzemi működtetéshez és a dinamikus vizsgálatokhoz (mint például a fogókészülék, az ütköző, a csőtöréskor záró szelep ellenőrzése) szükséges eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy e műveleteket az aknán kívülről lehessen végrehajtani a 6.6. szakasz szerinti előírásoknak megfelelően Munkaterületek a kezelőálláson Ha a gépezetet a kezelőállásról kell karbantartani vagy ellenőrizni, az a következő követelményeknek feleljen meg: a) legyen állandó jelleggel felszerelve; és b) legyen visszavonható, ha az a fülke vagy a kiegyenlítősúly mozgási tartományában van Ha a gépezetet a olyan kezelőállásról kell karbantartani vagy ellenőrizni, amely a fülke vagy a kiegyenlítősúly mozgási tartományában van, akkor a következő követelményeket kell teljesíteni: a) a fülkét a szakasz a) és b) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő mechanikus eszközzel kell álló helyzetben tartani, vagy b) ha a felvonó mozgatására szükség van, a fülke mozgási tartományát mozgatható ütközőkkel úgy kell határolni, hogy azok állítsák le a lefelé mozgó fülkét legalább 2 m-rel a kezelőállás felett, a felfelé mozgó fülkét az b), c) és d) bekezdésének megfelelő távolságra a kezelőállás alatt. 11

12 A kezelőállás a következő követelményeknek feleljen meg: a) bármely helyén viselje el két személy súlyát maradó alakváltozás nélkül, amit egy-egy 1000 N nagyságú, 0,20 m 0,20 m-es felületre ható erővel kell figyelembe venni. Ha nehéz részegységeket is hordoznia kell, a kezelőállás méretei ennek megfelelőek legyenek, továbbá olyan mechanikai szilárdságú legyen, hogy elviselje a rá ható terheléseket és erőket (lásd a szakaszt); b) a szakasznak megfelelő védőkorlátja legyen; c) olyan kialakítású legyen, ami biztosítja a következőket: 1) a kezelőállás padlószintje és a belépési szint közötti lépésmagasság ne haladja meg a 0,50 m-t; 2) ne lehessen áttolni 0,15 m átmérőjű gömböt a kezelőállás és a hozzá vezető ajtó küszöbe közötti résen; 3) a teljesen kinyitott aknaajtó lapja és a kezelőállás széle közötti vízszintesen mért rés ne legyen nagyobb 0,15 m-nél, kivéve, ha megfelelő intézkedéseket tettek az aknába zuhanás megelőzésére A szakaszban leírtakon kívül a visszavonható kezelőállásnak legyen: a) a szakasz szerinti villamos biztonsági berendezése, amely ellenőrzi a kezelőállás teljesen visszavont helyzetét; b) olyan berendezése, amelynek segítségével azt a munkavégzési helyzetbe lehet állítani, illetve onnan vissza lehet vonni. Ezt a műveletet az aknán kívül, vagy a süllyesztékben elhelyezett olyan eszközzel lehessen elvégezni, amelyhez csak illetékes személyek férhetnek hozzá. Ha a kezelőállásra nem az aknaajtón keresztül lehet bejutni, a hozzávezető ajtót ne lehessen kinyitni, amíg a kezelőállás nincs a munkavégzési helyzetében, vagy ehelyett megfelelő eszközök akadályozzák meg a személyek aknába zuhanását A szakasz b) bekezdése szerinti esetben a mozgatható ütközők automatikusan működjenek, amikor a kezelőállást munkahelyzetbe állítják. Ezeken a következők legyenek: a) a és szakasz szerinti ütközők; b) a szakasz szerinti villamos biztonsági berendezés, amely csak akkor teszi lehetővé a fülke normálüzemi mozgását, ha a mozgatható ütközők teljesen visszavont helyzetükben vannak; c) a szakasz szerinti villamos biztonsági berendezés, amely munkahelyzetbe állított kezelőállás esetén csak akkor teszi lehetővé a fülke mozgását, ha a mozgatható ütközők teljesen a mozgás korlátozására alkalmas (aktív) helyzetükben vannak Ha szükséges a felvonónak a kezelőállásról való mozgatása, ott a szakasz szerinti karbantartási vezérlőkészüléket kell felszerelni. Ha a mozgatható ütköző(k) aktív helyzetben van(nak), a fülke villamos mozgatása csak a karbantartási vezérlőkészülék(ek)ről legyen lehetséges A szükségüzemi működtetéshez és a dinamikus vizsgálatokhoz (mint például a fogókészülék, az ütköző, a csőtöréskor záró szelep ellenőrzése) szükséges eszközöket úgy kell elhelyezni, hogy e műveleteket az aknán kívülről lehessen végrehajtani a 6.6. szakasz szerint Munkaterületek az aknán kívül Ha a gépezet az aknában van és azt a 6.1. szakasz szerintiektől eltérően az aknán kívülről akarják karbantartani, illetve ellenőrizni, a és szakasznak megfelelő munkaterületet az aknán kívül lehet létesíteni. A berendezés csak a szakasznak megfelelő ajtón, illetve fedélen keresztül legyen hozzáférhető Ajtók és fedelek Az aknán belüli munkaterületek legyenek megközelíthetőek az akna burkolatában lévő ajtókon keresztül. Ezek vagy az aknaajtók, vagy a következő követelményeknek megfelelő ajtók legyenek: a) szélességük legalább 0,60 m, magasságuk pedig legalább 1,80 m legyen; b) nem nyílhatnak az aknába befelé; 12

13 c) legyen kulccsal működő zárjuk, amely lehetővé teszi a kulcs nélküli becsukást és bereteszelést; d) az akna belsejéből még bereteszelt állapotukban is kulcs nélkül nyithatók legyenek; e) legyen a szakasz szerinti villamos biztonsági berendezésük, amely ellenőrzi a bereteszelt állapotot; f) tömör falúak legyenek, és teljesítsék az aknaajtók mechanikai szilárdságára vonatkozó követelményeket, továbbá feleljenek meg az adott épületre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak Az aknán belüli gépezethez az aknán kívüli munkaterületről való hozzáférést lehetővé tevő ajtók, illetve fedelek feleljenek meg a következő követelményeknek: a) megfelelő méretűek legyenek a szükséges munkáknak az ajtón, illetve fedélen keresztül való elvégzéséhez; b) a lehető legkisebbek legyenek, hogy elkerülhető legyen az aknába zuhanás; c) ne nyíljanak az aknába befelé; d) legyen kulccsal működő zárjuk, amely lehetővé teszi a kulcs nélküli becsukást és bereteszelést; e) legyen a szakasz szerinti villamos biztonsági berendezésük, amely ellenőrzi a bereteszelt állapotot; f) tömör falúak legyenek, és feleljenek meg az aknaajtók mechanikai szilárdságára vonatkozó követelményeknek, továbbá feleljenek meg az adott épületre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak Szellőzés A géptereket megfelelően szellőztetni kell. A gépek villamos berendezései, az ésszerű határokon belül, védve legyenek a portól, a káros gázoktól és a nedvességtől Világítás és dugaszolóaljzatok A munkaterületeknek és a géptereknek helyhez kötött villamos világítása legyen, amely által a megvilágítás a padlón legalább 200 lux legyen. A világítás áramellátása feleljen meg a szakasz szerinti követelményeknek. MEGJEGYZÉS: Ez a világítás része lehet az aknavilágításnak. A munkaterületek és a gépterek világítása a bejárat(ok)hoz közel, célszerű magasságban, csak illetékes személyek által hozzáférhetően elhelyezett kapcsolóval legyen működtethető. Legalább egy, megfelelő helyen elhelyezett dugaszolóaljzat ( szakasz) legyen minden munkaterületen A berendezések emelése A gépterekben a mennyezetre vagy tartógerendákra, szükség szerint és a célnak megfelelő elrendezésben, egy vagy több fémtartót vagy -horgot kell elhelyezni a teherbírásuk feltüntetésével ( szakasz) a nehéz alkatrészek emelésére (lásd a és a szakaszt) Gépezet az aknán kívül Általános előírások Az aknán kívüli, de nem külön géphelyiségben levő géptereket úgy kell kialakítani, hogy a fellépő terheléseket és erőket elviseljék Gépszekrény A felvonó gépezetét olyan gépszekrényben kell elhelyezni, amelyet nem szabad más, a felvonóétól eltérő célokra használni. A gépszekrényben ne legyenek a felvonóhoz nem tartozó csövek, vezetékek vagy berendezések A gépszekrényt tömör falak, padlózat, tető és ajtó(k) határolják. Csak a következő nyílások vannak megengedve: a) szellőzőnyílások; b) a felvonó működéséhez szükséges, az akna és a gépszekrény közötti nyílások; c) a tűz esetén keletkező gázok és a füst elvezetésére való szellőzőnyílások. 13

14 Ha ezek a nyílások illetéktelen személyek számára hozzáférhetők, a következő követelményeknek kell megfelelniük: a) a veszélyes terekkel való érintkezés elleni védelem az EN 294: táblázata szerinti legyen; b) a villamos berendezések érintés elleni védelme pedig legalább az IP2XD védettségi fokozatú legyen Az ajtó(k) feleljen(ek) meg a következő követelményeknek: a) megfelelő méretűek legyenek a szükséges munkáknak az ajtón keresztül való elvégzéséhez; b) ne nyíljanak a gépszekrénybe befelé; c) legyen kulccsal működő zárjuk, amely lehetővé teszi a kulcs nélküli becsukást és bereteszelést Munkaterület A gépszekrény előtti munkaterület feleljen meg a szakasz szerinti követelményeknek Szellőzés A gépszekrényt megfelelően szellőztetni kell. A gépek villamos berendezései az ésszerű határokon belül védve legyenek a portól, a káros gázoktól és a nedvességtől Világítás és dugaszolóaljzatok A gépszekrény belsejében helyhez kötött villamos világítás legyen, amely által a megvilágítás a padlón legalább 200 lux legyen. A világítás áramellátása feleljen meg a szakasz szerinti követelményeknek. A gépszekrény világítását a belsejében, az ajtó(k)hoz közel, célszerű magasságban elhelyezett kapcsolóval kell működtetni. A gépszekrényben legalább egy dugaszolóaljzat ( szakasz) legyen Készülékek a szükségüzemi és vizsgálati műveletekhez A 6.4.3, és szakasz szerinti esetekben a szükségüzemi és vizsgálati műveletekhez szükséges készülékeket olyan vezérlőtáblá(ko)n kell elhelyezni, amely(ek) alkalmas(ak) a felvonó összes szükségüzemi működtetésének és bármely szükséges dinamikus vizsgálatának az aknán kívülről való végrehajtására. A vezérlőtáblához csak az illetékes személyek férhessenek hozzá. Ez azokra az eszközökre is vonatkozik, amelyekkel a felvonónak a karbantartási munkák során való mozgatását végzik, ha a munkát nem lehet biztonságosan elvégezni az e célra az aknán belül kialakított munkaterületekről. Ha a szükségüzemi és vizsgálati műveletekhez szükséges készülékeket nem gépszekrényben, védetten helyezik el, azoknak megfelelő védőburkolata legyen, amely: a) nem nyílhat az aknába befelé; b) kulccsal működő zárral készül, amely lehetővé teszi a kulcs nélküli becsukást és bereteszelést A vezérlőtáblákon a következők legyenek: a) a szakasznak megfelelő szükségüzemi vezérlés készülékei, a szakasznak megfelelő odavissza beszélő készülékkel együtt; b) vezérlőberendezés, amely lehetővé teszi a dinamikus vizsgálatok elvégzését ( , , szakasz); A vezérlőtáblá(ko)n lévő készülékeket állandó jelleggel felszerelt villamos világítással kell megvilágítani, amely által a megvilágítás legalább 50 lux legyen az adott készüléknél mérve. A világítás a vezérlőtáblá(ko)n, vagy annak (azoknak) közelében elhelyezett kapcsolóval legyen működtethető. A világítás áramellátása feleljen meg a szakasz szerinti előírásoknak A szükségüzemi és vizsgálati műveletekhez szükséges vezérlőtáblákat csak ott szabad elhelyezni, ahol a szakasznak megfelelő munkaterület rendelkezésre áll. 14

15 6.7. A kerékterek kialakítása és szerelvényeik Kerékhelyiségek Az aknán kívüli kötéltárcsákat kerékhelyiségben kell elhelyezni Mechanikai szilárdság, padló A kerékhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy a fellépő terheléseket és erőket elviseljék. Ezeket a helyiségeket olyan tartós anyagokból kell készíteni, amelyek a porképződést nem segítik elő A kerékhelyiségek padlója csúszásgátló felületű legyen, például simított felület, bordáslemez Méretek A kerékhelyiségek olyan méretűek legyenek, hogy a berendezéseken könnyen és biztonságosan lehessen dolgozni. A szakasz b) bekezdése, továbbá a szakasz második és harmadik mondata szerinti követelményeket is teljesíteni kell A mennyezet alatti magasság legalább 1,50 m legyen A kötéltárcsák fölött legalább 0,30 m-es szabad tér legyen Ha a kerékhelyiségekben vezérlőtáblák, illetve vezérlőszekrények vannak, a és szakasz szerinti előírásokat is teljesíteni kell Bejárati ajtók és a padlóba épített fedelek A bejárati ajtók szabad nyílásának szélessége legalább 0,60 m, magassága pedig legalább 1,40 m legyen. Az ajtók nem nyílhatnak befelé A bejárat céljára a padlóba épített fedelek legalább 0,80 m 0,80 m szabad nyílásúak és súlykiegyenlítésűek legyenek. A fedelek zárt állapotban bármely részükön maradó alakváltozás nélkül viseljék el két személy súlyát, amit egyegy 1000 N nagyságú, 0,20 0,20 m-es felületre ható erővel kell figyelembe venni. A padlóba épített fedelek csak akkor nyílhatnak lefelé, ha egymásba csukható lépcsővel vannak egybeépítve. Az alkalmazott csuklópántok ne legyenek egyszerűen kiakaszthatók. A padlóba épített fedelek nyitott helyzetében a személyek leesését meg kell akadályozni (például korláttal) A bejárati ajtók és a padlóba épített fedelek zárhatók, a helyiségek belsejéből pedig kulcs nélkül is nyithatók legyenek Egyéb nyílások A födémben és a kerékhelyiség padlójában levő nyílások a céljuknak megfelelőek és a lehető legkisebbek legyenek. A tárgyak esetleges leesésének megelőzésére az akna feletti nyílások, még a villamos vezetékek átvezetési helyein is, legalább 50 mm magas védőperemmel készüljenek Vészleállító kapcsoló A kerékhelyiségben a bejárat közelében a és a szakasz szerinti vészleállító kapcsoló legyen Hőmérséklet Ha a kerékhelyiségekben fagyveszély vagy kondenzvíz képződésének veszélye áll fenn, akkor a berendezések védelmére megfelelő intézkedéseket kell tenni. Ha a kerékhelyiségekben villamos berendezések vannak, akkor ott a géphelyiségekéhez hasonló hőmérsékletet kell biztosítani. 15

16 Világítás és dugaszolóaljzatok A kerékhelyiségeknek helyhez kötött villamos világítása legyen. A tárcsa (tárcsák) megvilágítása legalább 100 lux legyen. A világítás áramellátásának követelményei a szakasz szerint. E világítás kapcsolói a kerékhelyiségen belül, a bejáratok közelében, célszerű magasságban legyenek. Legalább egy, a szakasz szerinti dugaszolóaljzat is legyen. Lásd még a szakaszt is. Ha a kerékhelyiségben vezérlőtáblák és vezérlőszekrények vannak, a szakasz szerinti előírások is érvényesek Kötéltárcsák az aknában A terelőtárcsák az aknafejben is elhelyezhetők, ha azok kívül esnek a fülketető vetületén, és az ellenőrzésük, valamint a karbantartásuk a fülke tetejéről, a fülke belsejéből ( szakasz), kezelőállásról ( szakasz), vagy az aknán kívülről biztonságosan elvégezhető. 12. Felvonógép Főelzárószelep A szakasz szövege a következőre változik: A főelzárószelepet a felvonógépen lévő többi szelep közelében kell elhelyezni Tartály A szakasz szövege a következőre változik: A tartályt úgy kell kialakítani, hogy könnyen elvégezhető legyen a hidraulikafolyadék: a) szintjének ellenőrzése, és b) betöltése, illetve leeresztése Szükségüzem A fülke mozgatása le irányban A szakasz szövege a következőre változik: A felvonónak kézi működtetésű vészleeresztő szelepe legyen, amellyel a fülke hálózatkimaradás esetén is leereszthető az állomásszintre, ahol azt a használók elhagyhatják, és e szelep: a géphelyiségben (6.3. szakasz) a gépszekrényben ( szakasz), vagy a szükségüzemi és vizsgálati vezérlőtáblán (6.6. szakasz) legyen elhelyezve A fülke mozgatása fel irányban A szakasz szövege a következőre változik: A fogó- vagy rögzítőkészülékes felvonónak állandó jelleggel beépített kézi szivattyúja legyen, amellyel a fülke fel irányban mozgatható, és e szivattyú: a géphelyiségben (6.3. szakasz) a gépszekrényben ( szakasz), vagy a szükségüzemi és vizsgálati vezérlőtáblán (6.6. szakasz) legyen elhelyezve. 16

17 A fülke helyzetének jelzése A szakasz szövege a következőre változik: Ha a felvonó kettőnél több állomást szolgál ki, akkor az erőátviteli hálózattól független berendezés segítségével megállapítható legyen, hogy a fülke valamelyik kireteszelési zónában tartózkodik, és e berendezés: a géphelyiségben (6.3. szakasz) a gépszekrényben ( szakasz), vagy a szükségüzemi és vizsgálati vezérlőtáblán (6.6. szakasz), a szükségüzemi műveletekhez alkalmazott készülékek ( és szakasz) közelében legyen elhelyezve. E követelmény nem vonatkozik a mechanikus süllyedésgátlóval felszerelt felvonókra. 13. Villamos berendezések és szerelésük Általános előírások A szakasz szövege a következőre változik: A gép- és a kerékterekben a villamos berendezések közvetlen érintés elleni védelmét legalább IP2X védettségi fokozatú burkolatokkal kell biztosítani Főkapcsoló A szakasz szövege a következőre változik: A felvonó energiaellátását a tápáramkör összes aktív vezetőjét megszakító főkapcsolóval le lehessen kapcsolni. Ezt a kapcsolót a felvonó normálüzemében fellépő legnagyobb áramra kell méretezni Ez a kapcsoló nem szakíthatja meg: a) a fülkevilágítás és az esetleges fülkeszellőzés; b) a fülke tetején lévő dugaszolóaljzat; c) a gép- és kerékterek világítása; d) a gép- és kerékterekben, valamint a süllyesztékben lévő dugaszolóaljzatok; e) az aknavilágítás; f) a vészjelző berendezés áramköreit Ezt a kapcsolót a következő helyeken kell elhelyezni: a) a géphelyiségben, ha van; b) ha nincs géphelyiség, akkor a vezérlőszekrényben, kivéve, ha az az aknában van felszerelve, vagy c) a szükségüzemi és vizsgálati vezérlőtáblá(ko)n (6.6. szakasz), ha a vezérlőszekrény az aknában van felszerelve. Ha a szükségüzemi vezérlőtábla elkülönül a vizsgálati vezérlőtáblától, a kapcsolót a szükségüzemi vezérlőtáblán kell elhelyezni. Ha a főkapcsoló nem érhető el könnyen a vezérlőszekrénytől, a szekrényben leválasztókapcsolót kell felszerelni a szakasz szerinti követelményeknek megfelelően Világítás és dugaszolóaljzatok A szakasz szövege a következőre változik: A fülke, az akna, a gép- és kerékterek, továbbá a szükségüzemi és vizsgálati vezérlőtábla (6.6. szakasz) villamos világításának energiaellátását a felvonógép áramellátásától függetlenül kell kialakítani, vagy saját vezetékhálózattal, vagy a szakasz szerinti főkapcsoló(k) előtti szakaszról leágaztatva. 17

18 A szakasz szövege a következőre változik: A fülke tetején, a gép- és keréktérben, valamint a süllyesztékben elhelyezett dugaszolóaljzatok energiaellátását a szakasz szerinti áramkörről kell biztosítani. A következő dugaszolóaljzatok használatosak: a) vagy közvetlen táplálású 2P + PE, 250 V-os dugaszolóaljzat, b) vagy a CENELEC HD S2: fejezete szerinti SELV törpefeszültségről táplált dugaszolóaljzat. E dugaszolóaljzatok alkalmazása nem jelenti azt, hogy a csatlakozó vezetékek keresztmetszetének meg kell felelnie a dugaszolóaljzat névleges áramerősségének; a keresztmetszet ennél sokkal kisebb is lehet, feltéve, hogy a vezetékek túláram ellen megfelelően védettek A világítás és a dugaszolóaljzatok áramellátásának kapcsolói A szakasz szövege a következőre változik: A gépterekben a bejárat(ok) közelében kapcsolót vagy hasonló berendezést kell felszerelni a világításhoz. Lásd még a , a és a szakaszt is. Az aknavilágításhoz a főkapcsoló közelében és a süllyesztékben is kapcsolót (vagy hasonló eszközt) kell felszerelni úgy, hogy a világítást ezek bármelyikével kapcsolni lehessen. 14. Védelem a villamos hibák ellen, vezérlések, elsőbbségek Vezérlések Karbantartási vezérlés A szakasz szövege a következőre változik: Ellenőrzés és karbantartási munkák végzésére a fülke tetején könnyen elérhető vezérlőkészüléket kell elhelyezni. A karbantartási vezérlőkészüléket olyan átkapcsolóval (karbantartási kapcsolóval) kell bekapcsolni, amely teljesíti a villamos biztonsági berendezések szakasz szerinti követelményeit. Ez a kapcsoló kétállású és a nem szándékos működtetés ellen védve legyen. A következő működési követelményeket kell egyidejűleg teljesíteni: a) A karbantartási vezérlés bekapcsolása hatástalanítsa: 1) a normálvezérlést, beleértve az önműködő gépi ajtók mozgatását is; 2) a rámpamenet-vezérlést ( szakasz); 3) a villamos süllyedéshelyesbítő vezérlést [ szakasz a) és b) bekezdése]. A felvonó normálüzembe való visszakapcsolása csak a karbantartási kapcsoló ismételt működtetésével legyen lehetséges. Ha a szükséges átkapcsolásokat nem a karbantartási kapcsoló részét képező biztonsági érintkezők végzik, gondoskodni kell arról, hogy ha ebben a kapcsolásban a szakasz szerinti meghibásodások egyike fellép, ne legyen lehetséges a fülke nem szándékos mozgása. b) A fülke csak addig mozoghat, amíg a nem szándékos működtetés ellen védett nyomógombot benyomva tartják. A menetirányt világosan jelölni kell. c) A vezérlőkészülékbe a szakasz szerinti vészleállító kapcsolót kell beépíteni. d) A fülke sebessége ne haladja meg a 0,63 m/s-ot. e) A fülke ne haladhasson túl az üzemi véghelyzeteken. f) A biztonsági berendezések hatásosak maradjanak. Az ajtómozgatás fülketetőről való működtetésére a vezérlőkészülék különleges, a nem szándékos működtetés ellen védett kapcsolót is tartalmazhat. 18

19 Második karbantartási vezérlőkészülék lehet felszerelve a fülkében a szakasz, a süllyesztékben a szakasz, vagy a kezelőálláson a szakasz szerinti esetben. Az olyan felvonók esetén, amelyeknél két karbantartási vezérlőkészüléket alkalmaznak, reteszelőrendszer teljesítse a következőket: g) Ha az egyik karbantartási vezérlőkészülék KARBANTARTÁS -ra van kapcsolva, a felvonót csak az adott karbantartási vezérlőkészüléken levő gombok benyomásával lehessen mozgatni. h) Ha mindkét karbantartási vezérlőkészülék KARBANTARTÁS -ra van kapcsolva: 1) ne lehessen a fülkét mozgatni egyikkel sem, vagy 2) csak akkor lehessen a fülkét mozgatni, ha az adott gombokat egyidejűleg nyomják meg mindkét karbantartási vezérlőkészüléken (lásd a szakaszt). Kettőnél több karbantartási vezérlőkészüléket nem szabad felszerelni Vészleállító kapcsoló A szakasz szövege a következőre változik: A felvonót leállító és az azt, valamint az önműködő gépi ajtókat üzemen kívüli állapotban tartó vészleállító kapcsolót kell felszerelni: a) a süllyesztékben [ szakasz a) bekezdése]; b) a kerékhelyiségben ( szakasz); c) a fülke tetején (8.15. szakasz) könnyen elérhető helyen, és a bejárattól legfeljebb 1 m távolságban az ellenőrző vagy karbantartó személyzet számára; ez a karbantartási vezérlőkészülékben lévő is lehet, ha az nincs 1 m-nél messzebb a bejárattól; d) a karbantartási vezérlőkészülékben [ szakasz c) bekezdése]; e) a rámpameneti vezérléses felvonók fülkéjében [ szakasz i) bekezdése]; ez a kapcsoló legfeljebb 1 m távolságra lehet a rámpamenet felőli bejárattól, és legyen világosan megjelölve ( szakasz); f) a felvonógépnél, kivéve, ha a közelben van olyan főkapcsoló vagy más vészleállító eszköz, amely 1 m-en belül közvetlenül elérhető; g) a szükségüzemi és vizsgálati vezérlőtáblá(k)nál (6.6. szakasz), kivéve, ha a közelben van olyan főkapcsoló vagy más vészleállító eszköz, amely 1 m-en belül közvetlenül elérhető Vészjelző A szakasz szövege a következőre változik: A szakasz szerinti szükségáramforrásról táplált oda-vissza beszélő vagy hasonló készüléket kell alkalmazni a fülke belseje és azon hely között, ahonnan a szükségüzemi működtetést végzik, ha e két hely között közvetlen beszédkapcsolat nem lehetséges. 15. Feliratok, megjelölések és üzemeltetési utasítások Gép- és kerékhelyiség A szakasz címe a következőre változik: Gép- és kerékterek A gép- és kerékterekhez vezető ajtók vagy fedelek külső oldalára (kivéve az aknaajtókat és a szükségüzemi, valamint vizsgálati vezérlőtáblák ajtaját) legalább a következő szövegű figyelmeztető táblát kell elhelyezni: FELVONÓGÉPTÉR, IDEGENEKNEK BEMENNI TILOS! 19

20 Ha a fedél a padlóba van beépítve, akkor a használók számára a következő szövegű táblát kell elhelyezni: LEZUHANÁSI VESZÉLY. CSUKJA BE A FEDELET! A szakasz szövege a következőre változik: A géphelyiségben (6.3. szakasz), a gépszekrényben ( szakasz) vagy a szükségüzemi és vizsgálati vezérlőtáblá(ko)n (6.6. szakasz) a felvonó meghibásodása esetén követendő részletes útmutatót kell elhelyezni, különösen a kézi vészleeresztő szelep, vagy a villamos szükségüzemi mozgatásra és az aknaajtók szükségnyitó kulcsaira A szakasz szövege a következőre változik: A tartógerendákon vagy horgokon (lásd a és a szakaszt) fel kell tüntetni a megengedett legnagyobb terhelést. A szöveg kiegészül a következőkkel: A legnagyobb megengedett terhelést fel kell tüntetni a kezelőálláson (lásd a szakaszt) Akna A szakasz szövege a következőre változik: Az aknán kívül, a karbantartó vagy a bejárati ajtók közelében (kivéve az aknaajtókat) a következő szövegű táblát kell elhelyezni: FELVONÓAKNA. LEZUHANÁSI VESZÉLY! IDEGENEKNEK BEMENNI TILOS! A szöveg kiegészül a következő szakasszal: Ha az aknában: visszavonható kezelőállás ( szakasz) és/vagy mozgatható ütközők [ szakasz b) bekezdése)], vagy kézzel működtetett mechanikus eszközök ( és szakasz) vannak, akkor a megfelelő hely(ek)en a működtetésre vonatkozó, világos utasítást tartalmazó felirato(ka)t kell elhelyezni. 16. Vizsgálatok, felvonókönyv, karbantartás A gyártó/ szerelőüzem utasításai Normálüzem A szakasz szövege a következőre változik: Az üzemeltetési útmutató tartalmazza a normálüzemhez és a kiszabadításhoz szükséges tájékoztatást, különös tekintettel: a) a gép- és kerékterekhez vezető ajtók zárva tartására; b) a biztonságos be- és kirakodásra; c) a részben körülhatárolt aknájú felvonók esetén szükséges intézkedésekre [ szakasz d) bekezdése]; d) a szakember beavatkozását igénylő eseményekre, e) a dokumentumok megőrzésére; f) a szükségnyitó kulcs használatára; g) a kiszabadítási teendőkre. 20