JOGI BIZOTTSÁG FÓRUM A POLGÁRI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI FELJEGYZÉS DECEMBER 2.

Átírás

1 FELJEGYZÉS Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi C. Szakpolitikai Osztály FÓRUM A POLGÁRI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL: VITA A NEMZETI PARLAMENTEKKEL DECEMBER 2. II. SZEKCIÓ E-IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS: ESZKÖZ A POLGÁROK, JOGÁSZO VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA HÁTTÉRFELJEGYZÉS JOGI BIZOTTSÁG HU PE

2

3 Belső Politikai Főigazgatóság Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi C. Tematikus Osztály FÓRUM A POLGÁRI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL: VITA A NEMZETI PARLAMENTEKKEL DECEMBER 2. II. SZEKCIÓ E-IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS: ESZKÖZ A POLGÁROK, JOGÁSZOK ÉS VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA HÁTTÉRFELJEGYZÉS 3

4 A feljegyzés az Európai Parlament Jogi Bizottságának felkérésére készült. A feljegyzés a következő nyelveken jelenik meg: BG, CS, DA, DE, EL, EN, ES, ET, FI, FR, HU, IT, LT, LV, NL, PL, PT, RO, SK, SL, SV Szerzők: Carlos Manuel Gonçalves de Melo Marinho, bíró, a Polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat és az IberRede (Lisszabon) kapcsolattartója; Philippe Delarbre, a Nemzeti Bűnügyi Nyilvántartás igazgatója, Nantes; Marc van Opijnen, jogi informatikai vezető tanácsadó a Holland Igazságszolgáltatási Tanács internetes alkalmazásokkal foglalkozó részlegénél, Utrecht A kézirat lezárva: 2008 novemberében Nyomtatásban beszerezhető: Roberta Panizza Tel. : Telefax: roberta.panizza@europarl.europa.eu Tájékoztatás a DG Ipol kiadványairól: Brüsszel, Európai Parlament Az e dokumentumokban kifejezett álláspontokért a szerzők viselik a kizárólagos felelősséget, és azok nem feltétlenül képviselik az Európai Parlament hivatalos álláspontját. 4

5 II. SZEKCIÓ: E-IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS: ESZKÖZ A POLGÁROK, JOGÁSZOK ÉS VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA TARTALOMJEGYZÉK 1. Az informatika használata az igazságszolgáltatási rendszerekben: iratkézbesítés és bizonyításfelvétel elektronikus úton, elektronikus dokumentálás és kommunikáció, videokonferenciák tartása, európai eljárások online és az európai e-igazságszolgáltatási portál - Carlos Manuel Gonçalves de Melo Marinho, bíró, a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat és az IberRede (Lisszabon) kapcsolattartója 2. A bűnügyi nyilvántartási adatok elektronikus hálózatba kapcsolása és a személyes adatok védelme biztosításának szükségessége - Philippe Delarbre, Nemzeti Bűnügyi Nyilvántartás igazgatója, Nantes 3. Szükséges-e a fizetésképtelenségi, cég- és ingatlannyilvántartások és egyéb nyilvántartások elektronikus hálózatba kapcsolása? - Marc van Opijnen, jogi informatikai vezető tanácsadó a Holland Igazságszolgáltatási Tanács internetes alkalmazásokkal foglalkozó részlegénél, Utrecht 5

6 AZ INFORMATIKA HASZNÁLATA AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI RENDSZEREKBEN: IRATKÉZBESÍTÉS ÉS BIZONYÍTÁSFELVÉTEL ELEKTRONIKUS ÚTON, ELEKTRONIKUS DOKUMENTÁLÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ, VIDEOKONFERENCIÁK TARTÁSA, EURÓPAI ELJÁRÁSOK ONLINE ÉS AZ EURÓPAI E-IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI PORTÁL - CARLOS MANUEL GONÇALVES DE MELO MARINHO, BÍRÓ, A POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN ILLETÉKES EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI HÁLÓZAT ÉS AZ IBERREDE (LISSZABON) KAPCSOLATTARTÓJA 6

7 I. AZ INFORMATIKA HASZNÁLATA AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI RENDSZEREKBEN Az informatika felhasználási módjai 1. Európában az e-igazságszolgáltatást 1 jelenleg számos párhuzamos európai és nemzeti gyakorlat együttes fennállása, illetve a haladás és eredmények teljesen eltérő szintje jellemzi. Az Európai Unión (EU) belül az e-igazságszolgáltatás lényegében európai információk nyújtását jelenti európai intézmények internetes oldalain (pl. EUR-lex, SCADPlus, Eurovoc vagy Pre-lex) keresztül, valamint az együttműködés új szempontjainak és szabályainak támogatását és megvalósítását szolgáló informatikai struktúrákat (pl. polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat, büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat, polgári és bűnügyi igazságügyi atlaszok, az európai bűnügyi nyilvántartások összekapcsolása és a SOLON a többnyelvű bűnügyi ekvivalenciaszótár) és a jogi szakma külön projektjei (pl. a végrendeletek nyilvántartásainak európai hálózata vagy az EULIS, az Európai Földhivatali Információs Szolgáltatás). Ezen túlmenően létezik néhány figyelemre méltó, ámbár egyelőre bizonytalan eszköz, úgy mint az N- Lex, amely 23 tagállam 22 nyelven készült nemzeti jogi adatbázisához nyújt egy helyen hozzáférést, valamint a IATE (az EU többnyelvű terminológiai adatbázisa, Interactive Terminology for Europe), amely a jogi ekvivalenciák általános szószedete. 2. Ez a sajátos összefüggés koordináció, a bevált gyakorlatok és megoldások terjesztése, illetve az olyan centralizált döntések révén igényli az előrehaladást, amelyek célja bizonyos egységesítési és integrációs szint elérése, amelynek nyomán lehetővé válik az európai dimenzió és erőforrások nemzeti hatáskörökkel, munkával és tapasztalatokkal együttes hasznosítása. Egy ilyen módszertan képes a kettős lefedettség és megerősített elkötelezettség létrehozására, és ez a legjobb mód a kézzelfogható projektek jogalkotási folyamatban rejlő kockázatok és nehézségek nélküli előmozdításának és kifejlesztésének biztosítására. Ez a megoldás ugyanakkor létrehozhatja a legjobb gyakorlatok termékeny cseréjét, a műszaki válaszok konvergenciáját, a kezdeményezések nemzeti szintű ösztönzését és növelheti a költségtakarékosság fontosságát. Ezt az igényt és a kapcsolódó lehetőségeket jól példázza a határokon átnyúló bizonyításfelvételben a videokonferencia használata. Itt a nemzeti eredményeket szükségesnek tűnik kiegészíteni az eszközök feletti fizikai rendelkezésre vonatkozó közös kritériumokkal, valamint hatékony és egybevágó együttműködési szabályokkal és részvételi mértékekkel. 3. Az új felfogás értelmében alapvetőnek tűnik az e-igazságszolgáltatási eszközöknek a határokon átnyúlóan kapcsolódó bírósági eljárásokba központi elemként való beillesztése. Ez annyit jelent, hogy a bíróságoknak informatikai eszközök használata révén kell együttműködniük, valamint a jogászoknak és a polgároknak ezeken keresztül kell kapcsolatot tartaniuk és jogaikat az információs társadalom legújabb mechanizmusait használva kell gyakorolniuk. E paradigmaváltás középpontjában az iratkézbesítés és a bizonyításfelvétel, az elektronikus 1 Vagy másként európai e-igazságszolgáltatás vagy európai online igazságszolgáltatás, a szeptember 3-i európai e- igazságszolgáltatási cselekvési tervben (11330/08, LIMITE JURINFO 52 JAI 357 JUSTCIV 133 COPEN 133.) javasolt terminológiának megfelelően 7

8 dokumentálás és kommunikáció, valamint a videokonferenciák tartása áll. 4. A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat, a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat, az európai bűnügyi nyilvántartások összekapcsolása vagy a végrendeletek nyilvántartásainak európai hálózata azon időszak manifesztációi, amikor az e- igazságszolgáltatást rétegenként és nem integrált kezdeményezések nyomán hozták létre. A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat mint precedens 1. A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat jól szemlélteti az elszigetelt, de néha eredményes erőfeszítések jelenlegi szakaszát. Tapasztalatait és szempontjait felhasználhatjuk egy hasznos globális e-igazságszolgáltatási rendszer kialakításában. 2. A hálózatot az Amszterdami Szerződés, illetve az Európai Tanács október i tamperei ülésének elnökségi következtetései alapján és indíttatására építették ki. Egyes alapvető elgondolásai eredetiek, valamint különösen eredményesek és jelentőségteljesek az e- igazságszolgáltatás területén. 3. A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat tevékenysége három célra irányul a) az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javításának és egyszerűsítésének elérése; b) egy információs rendszer kigondolása, folyamatos elérhetőségének biztosítása és frissítése a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről, az erre vonatkozó közösségi jogi aktusokról és nemzetközi megállapodásokról, valamint a tagállamok belső jogáról 1, amelynek célja segítséget nyújtani a polgároknak a határon átnyúló perekben felmerülő különös nehézségek áthidalásában; c) a hatályos közösségi eszközök vagy egyezmények két vagy több tagállam közötti gyakorlati alkalmazásának fejlesztése. 4. E célkitűzések eléréséhez egy közös megoldást választották ki az információs és kommunikációs technológiák kiterjedt és lehetőleg kizárólagos használata. 5. A hálózat remek megoldást jelentett a jogi segítségnyújtás területén folytatott együttműködés folyamatának igazi szereplői a bíróságok közötti közvetlen kapcsolatok fenntartásának előírása folytán felmerülő egyes új európai igényekre, ezzel másodlagos helyre szorítva a hagyományos központi hatóságokat. A hálózatot annak biztosítására hozták létre, hogy a rendszer hatékonyan tudjon működni és segítse egy valóban európai igazságszolgáltatási terület létrehozását. 1 A Tanács május 28-i határozata az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 174/25,

9 6. Ez a rendszer a nemzeti kapcsolattartó, egy magánszemély (lehetőleg egy bíró) alakja köré épült, aki a szövődő információcsere csomópontjaként tevékenykedik, kiváltva vagy támogatva a hivatalos szolgálatokat a bíróságok egymás között folytatott, közvetlen együttműködésének elősegítésében. 7. A hálózat működésének csaknem hat éve során a következő célokat már elérte: a) (Dánia kivételével) az európai országok jogrendszereire vonatkozó egyszerű és egyértelmű információk nyújtása; b) a projekt központi oldalán havi látogató, ami az oldalt az Unió leglátogatottabb weboldalává teszi és mutatja a szolgáltatott adatok fontosságát a polgárok számára; c) a Polgári ügyek európai igazságügyi atlaszának létrehozása; d) az európai jogra vonatkozó egyes információk nyújtása; e) a bíróságok vagy más hatóságok által jelzett együttműködési problémák megoldása vagy ezek megoldásának támogatása; f) a bírák és az ügyészek képzésének támogatása az igazságügyi együttműködés terén, akár virtuális informatikai mechanizmusok használatával; g) az igazságügyi együttműködés terén felmerülő problémák megoldása miatti késedelmek lerövidítése; h) a fontos közösségi rendeletekről néhány jól felépített és hasznos gyakorlati útmutató elkészítése és interneten való közzététele; i) a polgári és kereskedelmi ügyekben megvalósuló igazságügyi együttműködésre vonatkozó információkat tartalmazó weboldalak létrehozása. 8. A hálózat ennek érdekében kiterjedten használja az új technológiákat, és különösen az internet nyújtotta előnyöket. A projektnek van egy központi weboldala, amelynek elkészítése és karbantartása az Európai Bizottság feladata, a következő címen : justice_home /ejn/. Ez az oldal a temérdek információ mellett a következőkről szóló adatlapokat tartalmaz: jogrend, igazságügyi szervezet, jogi hivatások, jogsegély, bíróságok hatásköre és illetékessége, bírósághoz fordulás, eljárási határidők, alkalmazható jog, iratok kézbesítése, bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök, ideiglenes és biztonsági intézkedések, ítéletek végrehajtása, egyszerűsített és gyorsított eljárások, házasság felbontása, szülői felelősség, tartási igények, fizetőképtelenség, alternatív vitarendezési szabályok, bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése és nemsokára felkerül az automatizált eljárások adatlapja. Itt egyben megtalálhatók az ezt a technikai területet érintő közösségi jogra vonatkozó adatok is. Az adatlapok a polgárok és a jogászok 9 számára egyszerű és közvetlen információkkal szolgálnak

10 26 európai uniós ország igazságszolgáltatási rendszeréről. Az adatlapokon szereplő jogi hivatkozások egyszerű és konkrét kérdésekre adott egyértelmű, kifejtő válaszok formájában szerepelnek. 9. Ez a technológiai eszköz döntő fontosságú mechanizmust jelent egy európai igazságszolgáltatási térség létrehozásnak céljaira. Igen eredményes az informatikának abból a célból történő felhasználása is, hogy javuljon a polgárok joggyakorlásának minősége, lehetővé téve számunkra, hogy magabiztosabban mozoghassanak külföldi hatóságok előtt, illetve az EU más tagállamaiból származó személyekkel és vállalkozásokkal jogi kapcsolatok kiépítésekor. 10. A hálózat egy olyan alapvető eszközt is létrehozott, amely az internetet használja a bíróságok közötti megfelelő együttműködés, valamint az európai rendeletekben előírt jogi mechanizmusok és formanyomtatványok helyes használatának lehetővé tételéhez szükséges minden információ biztosítására. Ez az alkalmazás a polgári ügyek európai igazságügyi atlasza, amely a következő címen érhető el: index_en.htm. Az említett eszközön keresztül minden jogász vagy polgár megtalálhatja az uniós nyelvek valamelyikén az Európai Unió valamennyi bíróságának hatáskörét, címét és illetékességét. A felhasználók megtalálhatják a jogsegélyre, iratok kézbesítésére, bizonyításfelvételre, ítéletek elismerésére és végrehajtására, illetve a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére vonatkozó, szükséges információkat. Emellett a bíróságok használhatják ezt az eszközt a polgári és kereskedelmi területen hozott rendeletek alapján elfogadott online formanyomtatványok kitöltéséhez. A jó néhány hasznos internetes hivatkozás mellett megtalálhatók itt az összes olyan európai bíróságra vonatkozó információk, ahol videokonferencia-rendszert működtetnek és ahol olyan körülmények vannak, amelyek alkalmasak a határokon átnyúló bizonyításfelvételre. 11. A rendszeren belüli kommunikáció alapja az intranet és az elektronikus levelezés kiterjedt használata. A hagyományos levél használata kivételes, és arra csak igen sajátos körülmények esetén kerül sor. 12. A hálózat bizonyos értelemben az e-igazságszolgáltatás terén az előrehaladás módját jelöli. Azt tükrözi, hogy a megfelelő operatív eszközök kialakítását célzó munkát a polgárok szolgálata állandó szándékának és a rendszeren belüli széles körű kölcsönhatást lehetővé tevő technológiai eszközök használata fontosságának kell vezérelnie. Elvégre munkánknak eltéríthetetlenül az európai polgárok és vállalkozások rendelkezésére álló eszközök és előnyök gyarapítására kell irányulnia. E sajátos felfogás szem előtt tartása nélkül semmiféle e-igazságszolgáltatási rendszer létrehozása nem járhat sikerrel. 13. A hálózat filozófiájának más földrajzi területekre Latin-Amerikára, Afrikára vagy a Földközi- 10

11 tengerrel határos területekre történő kiterjesztése a meglévő informatikai struktúrák megfelelő konszolidációját és integrációját és a végtermék olyan kialakítását teszi ajánlatossá, ami lehetővé teheti a más külső rendszerekkel való jövőbeni csatlakoztatást. Az e-igazságszolgáltatás felépítésének vezérvonalai 1. Egy e-igazságszolgáltatási rendszer kialakításának előkészítésekor alapvető annak szem előtt tartása, hogy a munka céljának a hatékonyság és a gyorsaság megteremtésének kell lennie, és elérhetőbbé kell tennie az európai igazságszolgáltatási és jogrendszert. Az európai e-igazságszolgáltatás kialakításakor alapvető fontosságú az igények helyes felmérése, az igazságszolgáltatási rendszer és különösen a bíróságok működésének szakszerű és biztos ismerete ami azt jelzi, hogy az igazságszolgáltatási hatalmi ág részéről való támogatás követelmény a változások véghezviteléhez. Alapvető a rendelkezésre álló és alkalmas informatikai megoldások elmélyült és naprakész ismerete. Ez annyit jelent, hogy a megoldandó kérdésekre a szigorú fogalmak és hatékony válaszok kidolgozásának a valós igazságszolgáltatás és a beszerezhető technológiák tekintetében szerzett tapasztalatokon, illetve azok biztos ismeretén alapuló elemzésből kell kiindulnia. 2. A változás alapjául a következőknek kell szolgálniuk: a) a helyzetfeltárás minősége; b) az igazságszolgáltatás igazgatási mechanizmusainak helyes értelmezése és c) a megoldások és a tények közötti helytálló kapcsolat. 3. Ugyancsak alapvetőnek tűnik, hogy e tematikus terület új európai jogi szabályozása mindig vegye figyelembe az e-igazságszolgáltatás előnyeit és az abban rejlő lehetőségeket, elutasítva az annak logikájába nem illeszkedő intézkedéseket. Így tehát az e-igazságszolgáltatás jogi megfelelőségének ellenőrzése ebben a folyamatban szükségszerűnek tűnik. 4. Hasonlóképpen alapvető fontosságú megbízható elektronikus aláírási mechanizmusok (e-aláírás) használatának biztosítása, a felhasználóazonosítás (e-személyazonosító), az időbélyeg és az előállított aktusok vagy bemutatott iratok megváltoztathatatlanságának garantálása, valamint a kommunikáció titkosítása. 5. Esetleg az interneten keresztül integránsan szerveződő megoldások irányában kellene előrehaladnunk, kerülve az igazságszolgáltatás igazgatásának pusztán az intranetekre vagy virtuális magánhálózatokra történő bezárását. 6. A képzés területén rejlik az e téren szükséges változások életképességének biztosítását szolgáló másik döntő beavatkozás. Szisztematikus és egységes munkát kell végezni a bírák és a jogi hivatás más képviselőinek erőteljes felkészítése felé az informatikai technológiák és az e-igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök 11

12 használata terén, akár virtuális oktatási technikákon keresztül is. A perek dematerializálása igen képzett szakembereket igényel, valamint olyan kampányokat, amelyek ismertetik az új rendszerek és a digitális döntéshozatal előnyeit. 7. A dematerializálást követően az információkat a bizalmas jelleg tekintetében minősíteni kell, és azokat a különféle hozzáférési szinteknek megfelelően lehet kiadni, és csak a nemzeti vagy közösségi jogi szabályokban előírt esetekben szabad a hozzáférést egyes meghatározott felek számára fenntartani. Ha az adatokhoz csak egyes személyek vagy felek férhetnek hozzá, ennek közvetlen és egyedi azonosításon keresztül kell történnie. A bírósági eljárásokhoz való közvetlen kapcsolódási mechanizmust a felek jogi képviselői számára is biztosítani kell. Ehhez nyilvánvalóan biztonságos infrastruktúrának és dokumentumazonosításnak kell társulnia. E megfontolások egyike sem teszi szükségszerűvé különböző eszközök létrehozását. Ellenkezőleg, ajánlatos az informatikai mechanizmusok számának korlátozása és semmi nem tűnik indokolni azt, hogy kerülni kellene a hozzáféréseknek például egy kiterjedt portálon keresztül történő centralizálását. 8. A büntető és polgári igazságszolgáltatásnak minden esetben egyaránt az európai e-igazságszolgáltatás módozatai között kell lennie, ezzel kivédve azt az indokolatlan késztetést, hogy a bűnügyi realitások nagyobb figyelmet kapjanak. A két ügyszak projektjeinek együtt kell fejlődniük, szimmetrikusan és közös filozófiai alapokon, azonos terminológia és eszközök mellett. Ez egyben a két ügyszakra vonatkozó projektek sebessége, forrásai és kritériumai egységesítésének szükségességét is jelenti, ekként túlhaladva azokon az egyensúly-eltolódásokon, amelyek az eltérő kezdőidőpontból és abból a tényből erednek, hogy az egyik projekt a harmadik, a másik pedig az első pilléren belül található. 9. A digitális jogi iratok elvesztése drámai következményekkel járna és megingathatná az e- igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Így feltétlen szükséges az alkalmazott megoldások biztonságának és minőségének garantálása, a hozzáférési szinttől a biztonsági másolatok készítésén át az archiválási szintekig mindenütt. Célok a. A jogviták megoldásának gyorsítása; b. az eljárási határidők rövidítése; c. a jogi és igazságszolgáltatási mechanizmusok hatékonyságába és átláthatóságába vetett bizalom növelése, valamint a polgárok és vállalkozások igazságszolgáltatási rendszerekhez való közelítése; d. a bírósági eljárások ésszerűsítése és egyszerűsítése; e. a működési költségek csökkentése; f. az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elősegítése; 12

13 g. a jogászok feladatainak egyszerűsítése; h. az igazságügyi együttműködés és a bírósági döntések szabad áramlásának segítése, az igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalom javítása, a bizalom kiépítése a kölcsönös tudás és a digitális kommunikáció erősítése révén, a többnyelvűségből és a jogi terminológia eltéréseiből eredő akadályok megszüntetése, valamint megbízható eszközök nyújtása az adatok biztonságának és hitelesítésének biztosítására; i. a nemzeti és európai adatbázisok összekapcsolásának lehetővé tétele; j. közvetlen hozzáférés biztosítása az igazságügyi együttműködéshez szükséges formanyomtatványokhoz, lehetővé téve azok online kitöltését és elküldését; k. a struktúrák egyértelműbbé tétele a polgárok számára a nemzeti jogrendszerekre, az európai jogra, valamint az európai és nemzetközi igazságügyi együttműködés szabályaira vonatkozóan egyszerű, elérhető és naprakész információk nyújtásával. l. az információknak egy olyan nagyteljesítményű internetes portálon való centralizálása, amelyen hozzáférési lehetőség adható valamennyi digitális termékhez, és amely lehetővé teszi az interakciót a Web 2.0 logikája szerint, egyesíti a különféle szolgáltatásokhoz, hálózatokhoz, atlaszokhoz való hozzáférést, valamint lehetővé teszi valamennyi formanyomtatvány és kérelem benyújtását, továbbá a jogi erővel bíró iratok kiadását. Határozott hozzájárulás nyújtása az európai igazságszolgáltatási térséghez. Tendenciák 1. Az idő és térbeli dimenzió változásai előtt járva és hozzászokva a nagy mennyiségű információhoz való gyors hozzáféréshez, az európaiak egyre igényesebbek. Az igazságszolgáltatást nyilvánvalóan magas elvárásaik akadályaként és olyan területként fogják fel, ahol a technológia mindenki számára rendkívüli előnyöket hozhat. 2. Szem előtt tartva ezeket a sémákat, a jelenlegi pszichológiai és társadalmi realitást, a kereslet és a nyilvánosan elérhető digitális javak bővülő kínálata nyomását, a lázas technológiai innovációt, az elvárások erősödését, az egyének idejének szűkülését vagy átalakulását, a globalizációt, valamint a határokon átnyúló jogi kapcsolatak növekvő számát és előfordulását, az e-igazságszolgáltatás területén a következő tendenciákat érhetjük el: A jogszabályok és a fizikai rendszerek lassan meg fognak változni annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a papíralapú eljárások elektronikus bírósági eljárásokkal való felváltását; a) a polgárok és az állam közötti kapcsolatok zöme különösen az igazságszolgáltatás terén informatikai alapokon fog nyugodni; b) a kommunikációs csatornák gyorsabb jellege miatt enyhül a bürokrácia; c) a különböző országok bíróságai és hatóságai közötti kapcsolatok főként az európai igazságszolgáltatási térségben elfogadott jogi eszközök keretrendszerében lényegében gyors és közvetlen technikai eszközökön és a többkamerás, online rögzítővel ellátott videokonferencián fognak alapulni; d) az ítéletek szabad áramlását segíteni fogja a keresetekhez és a bírósági döntésekhez való általános, bármely digitális eszközzel úgy mint személyi számítógéppel, PDA-val, mobiltelefonnal és 13

14 más szélessávú kapcsolattal rendelkező kézi készülékkel való nyilvános hozzáférés; e. szemtanúi leszünk globálisan a nagysebességű kommunikáción alapuló igazságügyi együttműködési hálózatok és a könnyített szabályok mellett történő kölcsönös segítségnyújtás általánossá válásának; f. Európában az együttműködésre vonatkozó kérés teljesen dematerializálódik, valamint a hatályos és új európai szabályozásokhoz kapcsolódó formanyomtatványokat online közvetlen ki lehet tölteni és be lehet nyújtani; g. ezek a hálózatok egy globális szövetet alkotó, egyszerű, informális és állandó csatornákat fognak létrehozni; h. támogatni fogjuk az informatikai eszközök koncentrációját és azoknak erős és mindent befogadó, tematikus internetes terekben való abszorpcióját; i. az államok és az Európai Unió megbízható és világos információkat fognak nyújtani a belső és a közös jogszabályokról; ezek az információk elérhetőek lesznek a polgárok, a vállalkozások, a jogászok és az igazságügyi hatóságok számára; j. a bírósági eljárás szintjén jó előrehaladás várható a papírmentes bíróságok, iktatás és ügykezelés, ügyelosztás, az online fizetési és eljárásiilleték-fizetési rendszerek, nyilvántartás, archiválás, bírósági igazgatási és statisztikai rendszerek létrehozása terén; k. széles körben bevezetésre kerül az internetes alapú protokollokon és gyors videohivatkozásokon való beszéd- és képátvitel, az e-mediáció, az automatikus fordítás, a hangfelismerés vagy digitális sztenográfia, beépített online látogató-nyilvántartás, digitális iratkézbesítés és dematerializált kommunikáció a bíróságokkal, papírmentes perek és automatizált eljárások, amelyek kevesebb, hatékonyabb és átfogóbb adatbázisokhoz kapcsolódnak. Az európai végrehajtható okirat 1. Az európai végrehajtható okiratról szóló rendelet területén Németország és Ausztria útjára indított egy projektet egy olyan határokon átnyúló rendszer kiépítésére, amely kiterjeszthető lehetne uniós szintre. A projekt a tervek szerint egyszerű formában az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának pillanatától fog hatályba lépni, ami december 12. Tervezik a rendszernek a későbbiekben további funkciókkal való kiegészítését. Ezt a közösségi jogi aktus egy sajátos szabálya, a 8. cikk is támogatja. Ez a cikk előrevetíti, hogy a kérelem értékelésére amelyen keresztül a 2., 3., 4., 6. és 7. cikkben meghatározott követelmények betartásának és a követelés megalapozottságának ellenőrzése történik automatizált eljárásban is sor kerülhet. Ez a feladat igazi kihívás és példája azon 14 külön veszélyeknek, amelyekkel az e-igazságszolgáltatási

15 térség kiépítésének küklopszi feladata kapcsán szembesülünk. Így ez érdemessé teszi arra, hogy ebben a kiinduló elemzésben foglalkozzunk vele. 2. Úgy tűnik, hogy a rendelet két eltérő rendszer kereszteződése, összefutása. Ezek egyike tekintetében a tisztán a végrehajtható okirati eljárás (vagy gerichtliches mahnverfahren ), amelyben egy bizonyos bírósági hatáskörrel felruházott tisztviselő ( der Rechtspfleger ) és nem egy bíró ( der Richter ) végzi el a kérelem egyszerű vizsgálatát és kiadja a fizetési meghagyást egyszerű megérteni az automatizált eljárást. Mindenesetre még itt is egy nehéz jogi és kulturális döntés a követelés megalapozottságának elemzését egy kibernetikus rendszerre bízni. Még ha azt is vesszük figyelembe, hogy a bíróság fogalma ezen eljárások és az ezek nyomán született rendelet alkalmazásában is 1 eltér a bíró fogalmától, úgy tűnik, hogy a rendszer legalábbis látszólag, kevesebb védelmet nyújthat a polgároknak. A vegyes vagy nem tisztán végrehajtható okirati eljárást alkalmazó rendszerekben (mint a spanyol, francia és az olasz) amelyeket a bírói beavatkozás garanciája jellemez a bíró jogainak megtagadásával, az automatizált döntéshozatal megindulásával és az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés elutasításával szembesülhetünk. 3. Ez képességeink valódi tesztje. Egyes európai kulturális felfogások tükrében, ha a kötelezetti pozícióban lévő polgárok különösen a saját védelmükre és a jogrendszer megértésére kevésbé képes polgárok azt a következtetést vonhatják le, hogy ez egy emberi beavatkozás nélkül működő rendszer, mivel nem biztosítja az ügyük szakértő, technikai és pártatlan előzetes értékelését, előfordulhat, hogy a hatékonyság terén elért eredmények nem lesznek elegendőek az e-igazságszolgáltatás imázsának védelmére. Tehát minden figyelmet erre a beavatkozásra kell fordítani. Az e-igazságszolgáltatásnak mindig embertől való, emberi közreműködéssel zajló és az embert szolgáló dolognak kell lennie. II. IRATKÉZBESÍTÉS ÉS BIZONYÍTÁSFELVÉTEL ELEKTRONIKUS ÚTON, ELEKTRONIKUS DOKUMENTÁLÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ, VIDEOKONFEENCIÁK TARTÁSA Az e-igazságszolgáltatási eszközök rendkívül mértékben előnyben részesíthetőek a határokon átnyúló elemeket tartalmazó európai bírósági eljárásokban. Ezek az eszközök igen hatékonyak és hasznosak lehetnek rövid- és középtávon az iratok kézbesítése, a bizonyításfelvétel, az európai fizetési meghagyás, a kis értékű követelések európai eljárása és a jogsegély iránti kérelem területén. Iratkézbesítés, valamint elektronikus kommunikáció és dokumentálás 1»bíróság«bármely hatóság, amely a tagállamban az európai fizetési meghagyás vagy bármely más, ahhoz kapcsolódó ügy tekintetében hatáskörrel rendelkezik 5. cikk (3) bekezdése. 15

16 1. A határokon átnyúló bírósági és bíróságon kívüli eljárások dematerializálása magával vonja a bíróság és az eljárásban részt vevő felek közötti elektronikus kommunikációt. Alapvető fontosságú a gyorsaság megteremtése, figyelemmel a távolságokra és a nemzetközi per különleges nehézségeire. Ezen a területen november 13-át követően alkalmazandó, a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, november 13-i 1393/2007/EK rendelet előírja, hogy a bírósági és bíróságon kívüli iratokat közvetlenül és gyors módon továbbítsák (6. preambulumbekezdés). Ez a tökéletes jogi ürügy az informatika e területre való bevezetésére. Az e-igazságszolgáltatási eszközöket hívták segítségül a rendelet célkitűzései elérésének a 2., 3., 4., 10., 11., 13., 15. és 19. cikkben említett információkat tartalmazó elektronikus kézikönyv elkészítése révén történő támogatásához is. 2. Általánosságban az iratkézbesítés és a kommunikáció tehető felelőssé a jelentős eljárási késedelmekért. A kapcsolattartás hagyományos módozatai mindig jelentős pénzügyi terhekkel és az emberi erőforrások jelentékeny mozgósításával is járnak. 3. Itt az informatika hatalmas lehetőségeket kínál. Ezek közül ki kell emelnünk az elektronikus levelezés gyorsaságát, az internet alapú beszédátviteli protokollok használatához társuló jelentős költségmegtakarítást, valamint a szélessávú és ultra-szélessávú kapcsolaton keresztül bonyolítható videokonferencia hatékonyságát és gyorsaságát. 4. A dematerializált igazságszolgáltatási rendszer legjobb eredményeinek biztosítására igen fontos lenne, hogy minden polgár rendelkezzék elektronikus levélcímmel. Ez a cél elérhető találékonysággal és átfogó politikai felfogással. Akár a postai szolgálatok is belső átalakuláson mehetnek át ának érdekében, hogy biztosítsák a kapcsolattartást valamennyi polgárral, az elektronikus iratok címzetteivel. Egy másik megoldás lehet, hogy központilag hozunk létre elektronikus levélcímet valamennyi polgár számára. Akinek nincs számítógépe, az a kimondottan erre a célra kialakított nyilvános helyen férhet hozzá ehhez a postafiókhoz. Kiegészítésként minden szerződésben elő lehetne írni a felek elektronikus levélcímének feltüntetését és annak tudomásul vételét, hogy a szerződéssel kapcsolatos perekben ez a cím lesz használatos. 5. Az elektronikus dokumentálás kérdésével kapcsolatban utalunk az első fejezetben írtakra. Videokonferencia a polgári és 16 kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi

17 együttműködésben 1. A polgári és kereskedelmi ügyekben a határokon átnyúló bizonyításfelvétel szabályait tartalmazó szöveg jelenleg a május 28-i 1206/2001/EK TANÁCSI RENDELET: A jogszabályban előírt normák Dánia kivételével az Európai Unió valamennyi országában alkalmazandók, felváltva a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, március 18-i egyezményét azon országok vonatkozásában, amelyeket az egyezmény kötött. 2. Az említett európai rendelet a következő esetekben alkalmazandó: a) ha a cél közösségi területen történő bizonyításfelvétel; b) erre a bizonyításfelvételre polgári vagy kereskedelmi ügyben kerül sor; c) a kérelmet valamely tagállam bírósága előtt nyújtják be; d) a kért bizonyítékot egy megindított vagy megindítani kívánt bírósági eljárásban kívánják felhasználni. 3. A rendelet értelmében történő, határokon átnyúló bizonyításfelvétel leggyakrabban használt fajtája az, amely a megkeresések bíróságok közötti közvetlen továbbításán alapul. Ez egyben az együttműködés legösztönzöttebb formája is az Amszterdami Szerződés és a tamperei következtetések révén bevezetett új felfogás jegyében. Ebben a keretrendszerben azon tagállami bíróságnak, amely bizonyításfelvételre irányuló megkeresést kíván küldeni egy másik tagállam bíróságának, elsőként azonosítania kell azt, illetve meg kell határoznia annak földrajzi helyét. Ebből a célból használhatja a polgári ügyek korábban említett európai igazságügyi atlaszát. Ott megtalálhatja a megfelelő formanyomtatványokat, azon nyelvek feltüntetését, amelyeken a nyomtatvány kitölthető és tájékozódhat arról, hogy a megkeresett bíróságon működik-e videokonferencia rendszer. Ugyanitt találja meg az elérhető együttműködési eszközöket is. Emellett megtalálja az említett rendelet, az évi Hágai Egyezmény és a tagállami közlemények szövegét. A keresett bíróság helyének meghatározását követően a megkereső bíróságnak ki kell töltenie az említett európai jogszabály mellékletében található A. formanyomtatványt. Ez és minden más formanyomtatvány online kitölthető. Ezt követően a megkereső bíróság a következőket teheti: a. kinyomtatja és postára adja a formanyomtatványt; b. elmenti azt személyi számítógépre, vagy c. közvetlenül megküldi elektronikus levélben: 4. A rendelet (8) preambulumbekezdése előírja, hogy polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel hatékonnyá tétele érdekében szükséges, hogy a bizonyítás felvételére irányuló kérelmek továbbítása és teljesítése közvetlenül és a lehető leggyorsabb módon történjék meg a tagállamok bíróságai között. 17

18 Az Európai Közösség jogszabálya előírja a videokonferencia legfejlettebb technológiai eszközeinek és előnyeinek használatát. Ebben a szellemben a 10. cikk (4) bekezdése meghatározza, hogy a megkereső bíróság kérheti a megkeresett bíróságtól, hogy a bizonyításfelvétel során használjon távközlés-technikai eszközöket, különösen a videokonferenciát és a telefonkonferenciát. 5. Ez az előírás olyan erőteljes, hogy ugyanez a szabály előírja, hogy a megkeresett bíróság az ilyen igényeket teljesíti, kivéve ha ez nem egyeztethető össze a megkeresett bíróság tagállamának jogával, illetve ha az jelentős gyakorlati akadályba ütközik. Úgy tűnik, hogy csak a fizikai nehézségek állhatják útját a videokonferencia használatának, mivel nem ismerünk olyan tagállami jogrendszert, ami gátolná ilyen technikai eszközök használatát valós jogi akadályok miatt. 6. A rendelet olyan erősen törekszik a fejlett technológia használatával járó gyorsaságra, hogy előírja annak a lehetőségét, hogy a bíróságok megállapodást köthetnek egymással az eredetileg rendelkezésükre nem álló eszközök rendelkezésre bocsátásáról (10. cikk (4) bekezdés). 7. A videokonferencia-lehetőségeket igen rendszertelenül és aszimmetrikusan telepítették a Közösségen belül, a rendelet életre hívása mögött húzódó lelkesedés ellenére. Jelenleg a tagállamok többségében rendelkezésre áll büntetőeljárásokhoz, de kevésbé általános polgári eljárások esetében. A polgári ügyek európai igazságügyi atlaszában történő megjelentetés céljaira küldött adatok szerint csak Portugáliában áll minden bíróságon rendelkezésre videokonferencia-lehetőség. Néhány tagállam egyáltalán nem használ videokonferenciát és néhány más tagállamot előzetesen értesíteni kell a mobil eszközök helyszínre szállításának és felszerelésének biztosítására (ahogyan az Hollandiában és a németországi Schleswig-Holsteinben történik). 8. Amennyiben nem lehetséges egy olyan sajátos műszaki eszköz használata, mint a videokonferencia, a megkeresett bíróságnak meg kell küldeni a rendelet mellékletében található E. formanyomtatványt, amelyen a megkeresett bíróság tagállamának jogával való összeegyeztethetetlenséget vagy azt jelentik be, hogy a megkeresésé teljesítése jelentős gyakorlati akadályokba ütközik. 9. A rendelet szellemében a videokonferencia annak érdekében történő használata, hogy a megkereső bíróság meghallgathasson egy tanút, a 17. cikk értelmében történő közvetlen bizonyításfelvétel fogalmába tartozik, amely meghatározza a 2. cikk (3) bekezdésében említett központi szerv beavatkozásának szükségességét. 10. Ez szükségtelen bonyodalmat és belső ellentmondást kelt, amely gyaníthatóan feleslegesen árt az e téren zajló együttműködési folyamatnak. Méghozzá amiatt, mert itt két egymást kioltó, de legalábbis egymással ütköző, eltérő tényezővel van dolgunk. 18

19 Egyfelől felfedezünk olyan innovatív strukturális koncepciókat, amelyeket a gyorsaság, egyszerűség és bizalom megteremtésének szándékával hívtak létre. Ezek az új szabályok háttérbe szorítva a központi hatóságok szerepét a bíróságok közötti, közvetítés kiiktatásával zajló kapcsolatok elsődlegességének kinyilvánításán és a legújabb műszaki eszközök használatán alapulnak. Másfelől külön veszélyek leselkednek a közvetlen bizonyításfelvétel terén, amely a megkeresett bíróság tagállama valamely hatóságának rendszeres közbenjárását teszi szükségessé, nem enged teret az automatizmusoknak és azonnali kezdeményezéseknek, valamint szükségtelen korlátozásokat vezet be a bizonyítás szabályaiban. Az ismertetett koncepció szerint például, ha az egyik ország bírósága felkéri egy másik ország bíróságát tanú kihallgatására, a tanú az adott ország kihallgatásra vonatkozó belső szabályai szerint köteles a megjelenésre és a vallomástételre, a rendelet 13. cikkében írtaknak megfelelően. Érdekes módon, ha a megkeresett bíróságot a leggyorsabb, közvetlenebb és hatékonyabb eszköz ami a videokonferencia használatával történő bizonyításfelvételre kérik fel, ez a nehézségek kezdete, ugyanis a bizonyításra csak önkéntes alapon kerülhet sor, kényszerítő intézkedések előírása nélkül, a 17. cikk (2) bekezdéséből következően. Ez az ügyek jelentős részében a kezdeményezés teljes meghiúsítását eredményezi. 11. Ha a videokonferencia használatával történő bizonyításfelvétel határokon átnyúló elvégzését vizsgáljuk, azt kell megállapítanunk, hogy ebben az esetben nem jelenik meg a szuverenitás védelmének azon igénye, amely a bíróság tagjainak más országba való helyezése kapcsán jelenik meg. A 17. cikk sajátos előírásai csak ebben az esetben indokoltak. A központi hatóság beavatkozása csak akkor szükséges, ha a szuverenitás fenntartása megerősítésre szorul, illetve az olyan gyakorlati nehézségek megoldására, amelyek pusztán az érintett bíróságok beavatkozásával gyaníthatóan nem küszöbölhetőek ki. A saját területén kívül eljáró másik állam bíróságával tanúkihallgatás kérdésében való együttműködés nem kötelező jellege azt idézi fel, hogy egy adott területen belül csak a helyi hatóságok hajthatnak végre kényszerítő eszközökkel támogatott intézkedéseket. 12. Ebből esetleg levonhatjuk azt a következtetést, hogy az európai jogalkotó nem vette észre azt az ellentmondást, amelyet a rendszerbe a videokonferencia rendjének a 17. cikk keretei között tartásával iktatott be. Úgy tűnik, hogy legalábbis a rendelet felülvizsgálatának szempontjából ezt az elvet a bíróság tagjának másik államba történő tényleges áthelyezése eseteire kell fenntartanunk. Csak ilyen módon teremthetjük meg a gyorsabb technológiai eszközök használata és a bíróságok közötti közvetlen kapcsolatok ösztönzésének kinyilvánított szándéka közötti összhangot. 13. De iure condendo, és a vizsgált rendelet célzott eredményeinek és az abban kirajzolódó elveknek a megfeleltetésével fenntartjuk, hogy a határokon átnyúló, videokonferencia révén történő bizonyításfelvételnek két európai bíróság közötti közvetlen kapcsolatokon kell szerveződniük. 14. Meggyőződésünk az is, hogy a polgárok igazságszolgáltatással való feltétlen együttműködésének elérését támogatni kell a megkeresett állam belső joga szerint elfogadott kényszerítő intézkedésekkel. 19

20 15. A tárgyalt összefüggésben csak ajánlani tudjuk, hogy a megkereső bíróság a 10. cikk alapján kérje a videokonferencia tartását, lehetővé téve ezzel a megkeresett bíróság számára a megfelelő kérdések tanúnak történő feltételét, egyidejűleg kérve bírái számára az eljárási cselekményben való részvétel lehetőségét a 12. cikk (4) bekezdésének szabálya alapján. Úgy tűnik, hogy ez az egyetlen mód a rendelet elveinek megőrzésére és annak biztosítására, hogy az új megoldások használata ne maradjon szórványjelenség. 16. Külön ellenállást keltenek az írásbeli eljárások messzire visszanyúló hagyományával rendelkező bíróságok által képviselt kulturális különbségek. 17. A videokonferencia polgári ügyekben való szórványos használatát meghatározó, létező problémák megoldásának támogatására igen hasznosnak tűnik egy európai kézikönyv kidolgozása a videokonferencia használatáról, mindenkor szem előtt tartva azon egyszerű és egyértelmű operatív szabályok kiemelésének szükségességét, amelyek megteremthetik a bizalmat az új technológiában és demisztifikálják azt. Ez lényegesen fontosabb, mint a műszaki protokollok és a technológiai előírások meghatározása. A kézikönyvnek polgári ügyekben egyebek mellett a következőkre kell kitérnie: a) alapvető fontosságú annak megerősítése, hogy a még létező kétségek eloszlatása érdekében meg kell erősíteni, hogy a tanú távolból, a rendelet 10. és 17. cikkének megfelelően videokonferencia útján történő kihallgatásának a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelnie a megkereső bíróság tárgyalótermében való kihallgatás eljárásának, ami azt jelenti, hogy a megkeresett bíróságnak a videokonferencia helyszínét a rendelkezésre álló helyiségek közül úgy kell kiválasztania, hogy az tekintetbe vegye az eljárási cselekmény méltóságának és szabályosságának biztosítása szükségességét. b) Amennyiben a használandó eszközt a bíróság biztosítja, nem szabad költséget felszámítani. Ha a használandó eszközt nem a videokonferenciát kérő fél biztosítja, neki kell viselnie az átvétel, a berendezés bérlése és az azt üzemeltető technikai személyzet tekintetében felmerült minden költséget. 18. Ezzel párhuzamosan fontosnak tűnik a polgári ügyek európai igazságügyi atlaszának a videokonferencia tekintetében történő frissítése, mivel ennek alapján úgy tűnik, hogy több, az 1206/2001/EK rendelet alapján használatos berendezés került telepítésre, mint amiről eddig szó volt. 19. Döntő fontosságú európai szinten egyezségre jutni a szabványosított és egységesített kommunikációs formátum és protokollok tekintetében. Ajánlatosnak tűnik az erre szolgáló telefonvonalak helyett internetes protokoll alapú videokonferencia bevezetése nemcsak a költségek, hanem a globális elérhetőség és a használat egyszerűsége miatt is (nyilvánvalóan erős titkosítással, ha arra szükség van). Az arra irányuló magas technológiai igények, hogy a ma olcsó és egyszerű technológia kerüljön bevezetésre, csak szükségtelen késedelmekhez és ellenálláshoz vezetnek. 20. A videokonferencia igen hasznos lehet a börtönökkel való kapcsolattartásban, főként a letartóztatott polgárok fizikai jelenlétének biztosításával járó kockázatok és költségek kerülésére. III. EURÓPAI ELJÁRÁSOK ONLINE 20 ÉS AZ EURÓPAI E-IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI

21 PORTÁL az európai e-igazságszolgáltatás eszméje jelentős fejlődésének éve volt. Ebben az évben készült el az európai e-igazságszolgáltatási portál prototípusa, amelyet Maud de Boer- Buquicchio, az Európa Tanács főtitkár-helyettese a május között Bremenben, Az e- igazságszolgáltatás terén végzett munka 2007 című konferencián tartott előadásában határokon átnyúló, interoperábilis, e-igazságszolgáltatási kommunikációs infrastruktúraként említett egy olyan konstrukciót, amely a különböző jogrendszerek közötti kapocs szerepét töltheti be. A következtetés az volt, hogy az európai e-igazságszolgáltatás nem centralizálható, így annak nemzeti megoldásokon kell alapulnia az egységes és eredményes működés biztosítása érdekében és a rendszer egységes irányításának biztosítására Az Európai Tanács június i ülésén üdvözölte az arra irányuló kezdeményezést, hogy 2009 végére fokozatos kiépítésre kerül az egységes uniós e-igazságszolgáltatási portál. 3. Ennek a portálnak az európai e-igazságszolgáltatás területén jelentőséggel bíró különféle online projektekre, weboldalakra, ágazati alapú portálokra, információs eszközökre, adatbázisokra, hálózatokra és atlaszokra kell összpontosítania, egybefogva az európai, határokon átnyúló igazságügyi együttműködés összes létező eszközét. Információs és szolgáltatóközpontként és kapcsolattartási térként kell megjelennie, olyan sajátos kapuként működve, amelyen keresztül a polgárok és vállalkozások hozzáférhetnek az európai igazságszolgáltatáshoz. A portálnak a bírák, bírósági tisztviselők, központi hatóságok, a nemzeti igazságügyi minisztériumok és a jogászok számára is hasznos eszköznek kell lennie. A portál képes kezelni eltérő hozzáférési szinteket és különböző hozzáférési jogosultságokat. 4. Az e-igazságszolgáltatási portál egyedüli elérési pont lehet a nemzeti és uniós joghoz a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat példáját követve, mivel ugyanarra a tárgyra vonatkozik, lehetővé téve a bíróságok, hatóságok és érdekelt felek közötti kommunikációt és általános jogi tanácsot és segítséget nyújtva a határokon átnyúló jogi problémákban. A portálnak elsősorban nyitott, ingyenes, bőséges és átfogó információkat kell nyújtania a nagyközönség számára. Pontos és hasznos adatokat kell szolgáltatnia olyan rendszereken keresztül, amelyeket arra alakítottak ki, hogy támogassák a polgárokat a jogi problémák kezelésének mikéntjéről, elkísérve őket a jogvita rendezésének minden szakaszában. 5. A portálnak egyben olyan eszközként is kell működnie, amely átirányítja a látogatókat az európai szinten összekapcsolt nyilvántartásokba és amely közvetlen hozzáférést nyújt az új európai eljárásokhoz (például a kis értékű igényekkel kapcsolatos eljárásokhoz) és különösen az automatizált eljárásokhoz (pl. az európai fizetési meghagyás automatizált eljárása) és az esetlegesen létrehozásra kerülő teljesen automatikus európai eljárásokhoz. 1 A Tanács jogi adatok feldolgozásával (e-igazságszolgáltatás) foglalkozó munkacsoportjának jelentése, 15892/07 LIMITE, JURINFO 73, JAI 646, JUSTCIV 325, COPEN 170, Brüsszel, november

22 6. A portálnak többnyelvűnek kell lennie és az EU 23 nyelvén kell információkat nyújtania, szükség szerint egy erre a célra kialakított fordító szoftver használatával. A nemzeti weboldalakra mutató hivatkozások esetében lehetővé kellene tennie a fordítást és tolmácsolást, főként egy automatizált fordítási rendszer (mint az EUROVOC és a SYSTRAN automatizált fordítási rendszer) révén és külön figyelmet kell fordítani a jogi fordítási eszközökre (mint a SOLON és az N-Lex). A portál tartalmazhatja a bíróságok, a jogászok és a nagyközönség számára elérhető jogi fordítók és tolmácsok adatbázisát. 7. Az európai portálnak hozzáférést kell nyújtania a rendeletek mellékletében szereplő formanyomtatványokhoz, azok online kitöltéséhez és beküldéséhez, valamint lehetőséget kell adnia a jogi segítségnyújtás közvetlen kérésére és online kérelmek benyújtására (pl. bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése tekintetében), valamint bűnügyi nyilvántartási, ingatlannyilvántartási adatok és más nyilvántartásokban szereplő adatok lekérdezésére. A portálnak ugyancsak lehetőséget kellene biztosítania az online alternatív vitarendezés használatára és a nemzeti ombudsman elérésére, ahol ilyen van. A portálnak lehetővé kell tennie az online fizetést, például a bírósági illetékek esetében. 8. Elképzelhetjük azt is, hogy a portál egy napon képes lesz valamennyi tagállam minden egyes polgára számára egy európai polgári elektronikus postaládát, amely alkalmas a bíróságokkal és más hatóságokkal való kapcsolattartásra, és akár iratok kézbesítésére. 9. Lehetővé kell tennie a biztonságos kommunikációt, nyújtania kell a videokonferenciához szükséges összes feltételt, és bíróságok, illetve a bíróságok és a szükség esetén a szabványosított formátumon és kommunikációs protokollokon nyugvó e-személyazonosítót, e-biztonsági és időbélyeg eszközöket használó felek közötti kommunikáció magját kell alkotnia. 10. Az olyan eszközök, mint a CIRCA (az európai intézményekben lévő partnerek által például a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat keretében zajló zárt kommunikációra használt, közös munkatér portálja), felválthatóak lennének ezzel a közös kapcsolattartási központtal. A portálon mindenkinek módjában kell állnia a kapcsolatfelvételnek projektpartnereivel vagy a biztonságos azonosítás révén történő beavatkozásnak, és a portál lehetne az igazságügyi hatóságok közötti, biztonságos hálózaton zajló papírmentes kommunikáció kapuja. 11. Az e-igazságszolgáltatási portál létrehozása fokozhatja az európai e-igazságszolgáltatás láthatóságát és segíthet az európai igazságszolgáltatás iránti bizalom megteremtésében és az ahhoz való jobb hozzáférésben. Akár arcot is adhat az EU-nak az igazságszolgáltatás terén, ekként közelítve a polgárokat a Közösséghez és annak célkitűzéseihez. 22

23 A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI ADATOK ELEKTRONIKUS HÁLÓZATBA KAPCSOLÁSA ÉS A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME BIZTOSÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE PHILIPPE DELARBRE A NEMZETI BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁS IGAZGATÓJA, NANTES 23

24 A bűnügyi nyilvántartások összekapcsolása az Európai Unióban január 22-én, az Elysée-szerződés negyvenedik évfordulója alkalmából a Francia Köztársaság elnöke és a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja közös nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget az európai bűnügyi nyilvántartás létrehozására. Franciaország és Németország e közös szándéka vezetett a megerősített bűnügyi együttműködés folyamata keretében a bűnügyi nyilvántartások hálózatba szervezéséhez az Európai Unióban. Az összekapcsolásban részt vevő partnerek célja az, hogy az állami igazságszolgáltatás minőségének javítása érdekében az egyes tagállamok gyorsan és megbízható módon hozzáférhessenek a többi tagállam bíróságai által állampolgáraikkal szemben hozott ítéletekhez (1). A gyors és megbízható hozzáférés az Európai Unió tagállamai között kiépített biztonságos elektronikus hálózaton keresztül valósul meg. A személyes jellegű adatok védelmének biztosítása érdekében az összekapcsolt bűnügyi nyilvántartásban részt vevő tagállamok kiváltképpen kötelezettséget vállaltak az Európa Tanács január 28-i, a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezménye rendelkezéseinek betartására (2). Ugyancsak alkalmazandók a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései. A megerősített partnerség kísérleti projektként szolgál az Európai Unió számára ahhoz, hogy valamennyi tagállamot bevonják az összekapcsolt rendszerbe annak a 2007-ben politikai megállapodás alapján létrejött kerethatározatnak az alapján, amelynek technikai részleteit az elfogadás alatt álló ECRIS határozat tartalmazza. 1) Az összekapcsolt bűnügyi nyilvántartás bemutatása A Franciaország és Németország közötti megerősített bűnügyi együttműködés folyamatába fokozatosan más országok is bekapcsolódtak. Meg kell határozni, hogy mely országokra terjed ki az összekapcsolt bűnügyi nyilvántartás, továbbá az 24

25 adatcsere jogi keretét, valamint az összekapcsolt rendszer működési módját. Az összekapcsolt hálózat tagországai A Franciaország és Németország által a bűnügyi nyilvántartások informatikai összekapcsolását célzó kezdeményezésbe 2004-ben bekapcsolódott Spanyolország és Belgium is március 31-től az összekapcsolt hálózat működőképessé vált a négy ország között. A projekthez a továbbiakban csatlakozott Csehország és Luxemburg is, amelyek 2008 januárjától kapcsolódtak össze a négy úttörő ország némelyikével. A teljes összekapcsolás folyamatban van. Csehország esetében egyelőre technikai nehézségek hátráltatják a teljes összekapcsolást ben és 2008-ban újabb országok léptek be az összekapcsolt rendszerbe. Így 2007-ben Szlovénia, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Olaszország, Szlovákia és Portugália csatlakozott a projekthez júniusában Bulgária és Hollandia is belépett az összekapcsolt rendszerbe. Három másik ország Románia, Svédország és Ausztria megfigyelőként vesz részt, vagyis addig is, amíg hivatalos döntés születik a csatlakozásról, részt vehetnek az összekapcsolt rendszer plenáris üléseinek munkájában. 25

26 Megjegyzendő, hogy a bűnügyi nyilvántartások összekapcsolt rendszeréhez történő csatlakozás nem jelent azonnali kapcsolódást a többi országhoz. Ugyanis általában 18 hónaptól 2 évig terjedő időre van szükség azoknak a jogi és technikai módosításoknak a végrehajtásához, amelyek révén a többi ország bűnügyi nyilvántartásaival való elektronikus adatcsere megvalósítható. Interconnexion des casiers judiciaires européens Les pays membres de l ICJ en voie de connexion Bulgarie Italie Pays Bas Pologne Portugal Royaume Uni Slovaquie Slovénie 2 L Italie, la Pologne et la Slovaquie sous l assistance technique de la France Az európai bűnügyi nyilvántartások összekapcsolása Az országok, amelyeknek bekapcsolódása folyamatban van Bulgária Olaszország Hollandia Lengyelország Portugália Egyesült Királyság Szlovákia Szlovénia 26 2 Olasz- és Lengyelországnak, valamint Szlovákiának Franciaország technikai segítséget nyújt

27 Az adatcsere jogi kerete A. A bűnügyi nyilvántartások közötti adatcsere állandó jogosultság révén, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló április 20-i európai egyezmény rendelkezései alapján történik. Azaz: az egyezmény 13. cikke úgy rendelkezik, hogy A megkeresett Fél egy másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságai által előterjesztett kérésére büntetőügyben történő felhasználás céljából [ ] kivonatokat és felvilágosításokat bocsát rendelkezésre. A 22. cikk kimondja, hogy Minden Szerződő Fél tájékoztatja a másik Felet azokról a büntetőítéletekről és ezt követő intézkedésekről, amelyek az utóbbi Fél állampolgáraira vonatkoznak, és amelyeket a bűnügyi nyilvántartásba bejegyeztek. Ez azt jelenti, hogy az összekapcsolt bűnügyi nyilvántartások közötti adatcsere a büntetőügyekre és az igazságügyi hatóságokra vonatkozik. B. Az Európai Unió Tanácsának november 21-i határozata kiegészítésképpen rendelkezik egyegy központi szerv kijelöléséről minden egyes tagállamban, továbbá határidőket szab meg az ezen országok közötti adatcsere vonatkozásában. Ennek megfelelően az igazságügyi hatóságok kivonatok küldésére vonatkozó kérelmeit 10 napon belül, illetve ha a kérelem magánszemélytől érkezik 20 napon belül kell megválaszolni. C. Az Európai Unió Tanácsának elfogadás alatt álló június i kerethatározata továbberősíti az adatcsere jogi keretét az alábbi célokból: az információk tartalmának pontossága (7. cikk), adatcsere felgyorsítása (8. cikk), a naprakésszé tétel feltételeinek és a felhasználásnak a pontosítása (7. cikk), a tagállamok közötti elektronikus adatcsere kereteinek meghatározása (11. cikk). Ezt a kerethatározatot egy újabb határozat a jelenleg tárgyalás alatt álló ún. ECRIS határozat (European Criminal Record Information System) fogja kiegészíteni, amely meghatározza az adatcsere konkrét módjait és formátumait. Az összekapcsolt bűnügyi nyilvántartás működése 27

28 A tagállamok közötti gyors és hiánytalan adatcsere érdekében az összekapcsolásban részt vevő tagállamok máris döntöttek a jogsértéseket és büntetéseket tartalmazó közös táblázatok létrehozásáról, amelyekhez automatikus kodifikáció és fordítás csatlakozik. Ebből a célból minden egyes tagállam részt vesz abban a jogi munkacsoportban, amely figyelemmel a nemzeti jogszabályok sajátosságaira elkészíti a jogsértéseket és büntetéseket tartalmazó táblázatokat, azok koherens és kodifikált táblázatba illesztése céljából. A munkacsoport elnöki tisztjét jelenleg Franciaország látja el. Az államok technikai munkacsoportot is működtetnek, amelynek feladata az informatikai adatcsere keretében átadott, kódolt táblázatok létrehozásához szükséges számítástechnikai változtatások megvalósítása. A csoport elnöki tisztjét Németország látja el. A jogsértések 2007-ben elkészült táblázatát, amely 45 kategóriát és 178 alkategóriát tartalmaz, számítástechnikailag már feldolgozták és 2008 januárja óta a hat összekapcsolt állam konkrét formában is alkalmazza. A táblázat lehetővé teszi az alkategóriákban szereplő jogsértésekkel kapcsolatos adatok automatikus kodifikálását és fordítását első félévének végére a büntetések és intézkedések táblázatát is elfogadta az összekapcsolt bűnügyi nyilvántartások hálózatában részt vevő valamennyi ország és jelenleg folyik az alkalmazás kidolgozása. Hozzá kell tenni, hogy a tárgyalás alatt álló ECRIS-határozat előírja a kódolt táblázatok kötelező igénybe vételét a tagállamok közötti adatcsere folyamán. Tehát középtávon a bűnügyi nyilvántartások közötti információcsere egésze a jogsértéseket és büntetéseket tartalmazó közös táblázatok közvetítésével fog történni, ami az adatok automatikus fordításával és egy tökéletesen biztonságos keretben lehetővé teszi az elektronikus adatcsere felgyorsulását. Érdemes megemlíteni, hogy az Európai Bizottság jelentős költségvetést mozgósított annak érdekében, hogy az államok megvalósíthassák az összekapcsolásukhoz feltétlenül szükséges informatikai fejlesztéseket, jelesül a bűnügyi nyilvántartások informatizálását, amely előfeltétele az elektronikus adatcsere megvalósításának. 28

29 29

30 STATISZTIKÁK A ÉVRŐL Statisztikák a jan.1. és dec. 31. közötti időszakról Franciaország által indított megkeresések: Németország, Spanyolország és Belgium felé Franciaországhoz intézett megkeresések: Németországtól, Spanyolországtól és Belgiumtól Kivonatok Francia igazságügyi szervek kérelmei: Külföldi igazságügyi szervek kérelmeire küldött válaszok: Elítélési értesítések Elküldött értesítések: A nemzeti bűnügyi nyilvántartásban rögzített értesítések: STATISZTIKÁK A ÉVRŐL Statisztikák a jan.1. és szept. 30. közötti időszakról Franciaország által indított megkeresések: Németország, Spanyolország, Belgium és Luxemburg felé Franciaországhoz intézett megkeresések: Németországtól, Spanyolországtól, Belgiumtól és Luxemburgtól 30

31 Kivonatok Francia igazságügyi szervek kérelmei: Külföldi igazságügyi szervek kérelmeire küldött válaszok: Elítélési értesítések Elküldött értesítések: A nemzeti bűnügyi nyilvántartásban rögzített értesítések: Kommentárok: a bűnügyi nyilvántartások összekapcsolt rendszerének kialakítása lehetővé tette, hogy az egyik tagállam által egy másik tagállamhoz intézett, annak állampolgáraira vonatkozó kivonat küldésére irányuló megkeresésre csupán pár napon belül válasz érkezzék. Az összekapcsolás előtt és után küldött elítélési értesítések és kivonatok mennyiségi elemzése azt bizonyítja, hogy az összekapcsolt országok a hálózat keretében érzékelhetően több információt cserélnek ki egymással. A változás különösen jelentős mértékű azon országok esetében, amelyek olyan informatikai rendszert alakítottak ki, amelynek jóvoltából a határozat az eredeti nyilvántartási adat alapján automatikusan azonnal elküldhető, és amelyek igazságügyi hatóságaiknak rendszeresen javasolták azt, hogy a kivonatok küldését a büntetőügyekben érintett személyek állampolgársága alapján kérelmezzék. 2) A személyes adatok védelme a büntetőügyi nyilvántartások hálózata keretében folytatott elektronikus adatcsere keretében A személyes adatok védelmére vonatkozó garancia az összekapcsolt hálózat esetében azt jelenti, hogy az egyes tagállamok konkrét jogi normákat érvényesítenek. Ebbe a garanciába az is beletartozik, hogy az adatcsere technikai kiépítettsége biztosítja az adatcsere bizalmas jellegét és az elektronikus közlések biztonságosságát. 31

32 Az adatcsere jogi feltételeivel összefüggő garanciák A. A kísérleti projekt keretében A kísérleti projekt keretében a hálózati adatcsere jelenleg a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, április 20-i európai egyezmény, valamint a bűnügyi nyilvántartásokból származó információk cseréjéről szóló, november 21-i tanácsi kerethatározata rendelkezéseinek megfelelően állandó jogosultságok alapján zajlik. Ennek megfelelően a kísérleti projektben részt vevő partnerállamok által elfogadott alapdokumentum kötelező keretet rögzített az adatok védelmének biztosítására. Az Európa Tanács január 28-i egyezményében meghatározott elvekre való kifejezett hivatkozáson túlmenően a partnerállamok az alábbi főbb szabályokban állapodtak meg: minden egyes állam felelős saját bűnügyi nyilvántartása működési szabályaiért, a többi bűnügyi nyilvántartáshoz való közvetlen, online hozzáférésről pedig nem rendelkeztek; az adatcsere kizárólag az elítélés szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartásába bevezetett jogerős büntetőítéletekre vonatkozhatnak; az adatcsere az elítélések alapján frissített adatok alapján történik; a projekt keretében továbbított személyes jellegű adatokat kizárólag a továbbítás célja érdekében lehet felhasználni. Így tehát az egy-egy kivonatban található információk nem használhatók fel nyilvántartásba vételre; az államoknak kötelezettséget kell vállalniuk a személyes adatokra vonatkozó belső szabályozásuk és azok védelme tekintetében; újabb állam csatlakozására csak a többi állam egyhangú egyetértése esetén kerülhet sor; az államok pedig megbizonyosodnak arról, hogy teljesülnek a technikai, jogi és a személyes adatok védelmével összefüggő feltételek. 32

33 A kísérleti projekt partnerállamai ekképpen kívánták biztosítani az adatcsere keretében továbbított személyes adatok hathatós védelmét. B. Az Európai Unió projektjének keretében A bűnügyi nyilvántartásokból származó információk cseréjének megszervezésére és tartalmára vonatkozó júniusi kerethatározat tervezete, valamint az ECRIS tervezete amelyről a október 24-i Bel- és Igazságügyi Tanácsban politikai megállapodás született pontosította és megerősítette a személyes adatok védelmére vonatkozó feltételeket. Az adatcsere új modellje kiterjed az alábbiakra: szerepét, pontosan meghatározták az elítélés szerinti állam és az állampolgárság szerinti állam az elítélések frissítésének haladéktalanul meg kell történnie (2007. évi kerethatározat, 4. cikk), a tagállamok közötti információtovábbításnak magában kell foglalnia az elítélés szerinti államtól kapott frissített adatokat (2007. évi kerethatározat, 5. cikk), a személyes jellegű adatokat csak a megkeresés alapját képező eljárás céljaira szabad felhasználni (2007. évi kerethatározat, 9. cikk), az elítélés szerinti állam korlátozhatja az állampolgárság szerinti államnak szolgáltatott információk felhasználását, előírva, hogy bizonyos információk kizárólag büntetőeljárás céljából továbbíthatók újból (2007. évi kerethatározat, 7. cikk). A évi kerethatározat, valamint az ECRIS tervezetében található szabályok összessége fokozza a 33

34 bűnügyi nyilvántartások közötti adatcsere hatékonyságát és biztonságos voltát. A technikai megvalósításhoz kötődő garanciák Az Európai Unió bűnügyi nyilvántartásainak összekapcsolt rendszere lehetővé teszi, hogy a hálózatba tartozó bűnügyi nyilvántartások mindegyike megőrizze teljes szervezeti önállóságát, miközben a TESTA (Trans European Services for Telematics between Administration) hálózat közvetítésével gyors és biztonságos adatcserét bonyolíthat a többi nyilvántartással). Az összekapcsolásban részt vevő úttörő országok elejétől fogva olyan műszaki feltételeket és csereprotokollokat alakítottak ki, amelyek garantálják az elektronikus adattovábbítás biztonságos voltát. Technikai megvalósítás Titkosított adatcsere Minden egyes ország rendelkezik titkosítási bizonyítvánnyal. A bizonyítvány http protokollon (HyperText Transfer Protocol) keresztül történő érvényesítése garantálja a partnerországok szerverei által továbbított és fogadott adatok bizalmas jellegének és sértetlenségének megőrzését. Az összekapcsolt országok közötti adatcsere technikailag a biztonságos kommunikációval kialakított TESTA hálózat (TransEuropean Services for Telematics between Administrations) közvetítésével történik, amely hálózat az uniós intézmények, valamint a tagállamok bizonyos hivatalai közötti forgalmat bonyolítja. Szűrt adatcsere Minden egyes országnak rendelkezésére áll a partnerek szervereinek IP-címeit (IP=Internet Protocol) tartalmazó lista. Semmiféle kapcsolat nem lehetséges olyan küldő gépekkel, amelyek nem szerepelnek a listán. Működési mód Aszinkron fogadási igazolás 34

35 Az összekapcsolt országok az értesítések továbbítása céljából létrehozták az ún. aszinkron fogadási igazolást. A fogadási igazolást fogadó küldő ország ellenőrzi, hogy az valóban az értesítés küldőjétől származik-e. Az ECRIS-határozat tervezete lényegében átveszi a kísérleti projekt partnerállamai által bevezetett biztonságos eljárást. Átveszi az adatcserét szolgáló, decentralizáltan felépített rendszert, valamint az egyes tagállamok bűnügyi nyilvántartásainak szervezeti önállóságát is. Külön feladatot ad az Európai Bizottságnak, amely általános támogatást és ellenőrzési szolgáltatást nyújt az ECRIS megfelelő működésének biztosítása érdekében. Végezetül az ECRIS tervezete pontosan meghatározza az adatcsere kereteit, az információk továbbításának megkönnyítése céljából előírva a jogsértéseket és büntetéseket tartalmazó kódolt táblázatok kötelező használatát. KÖVETKEZTETÉS: A bűnügyi nyilvántartások összekapcsolt hálózatába eddig hat ország lépett be, nyolc másik ország pedig a bekapcsolódás fázisában van. A június i kerethatározat és az ECRIS-határozat elfogadása révén a közeljövőben lehetővé válik az Európai Unió valamennyi tagállamának összekapcsolása. A jövőben az összekapcsolt hálózat amely jelenleg az igazságügyi hatóságok közötti adatcserére korlátozódik kiterjeszthető lesz a közigazgatás céljait vagy a magánszemélyek szükségleteit szolgáló kivonatok iránti kérelmek összességére. 35

36 SZÜKSÉGES-E A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI, CÉG- ÉS INGATLANNYILVÁNTARTÁSOK ÉS EGYÉB NYILVÁNTARTÁSOK ELEKTRONIKUS HÁLÓZATBA KAPCSOLÁSA? MARC VAN OPIJNEN JOGI INFORMATIKAI VEZETŐ TANÁCSADÓ A HOLLAND IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS INTERNETES ALKALMAZÁSOKKAL FOGLALKOZÓ RÉSZLEGÉNÉL, UTRECHT 36

37 SZÜKSÉGES-E A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI, CÉG- ÉS INGATLANNYILVÁNTARTÁSOK ÉS EGYÉB NYILVÁNTARTÁSOK ELEKTRONIKUS HÁLÓZATBA KAPCSOLÁSA? Bevezetés Az adósok vagy a szerződő partnerek jogi és pénzügyi helyzetére vonatkozó információk kulcsfontosságúak a gazdaság és a jogrendszer zavartalan működéséhez. Az internet megjelenése nagyban bővítette ezeknek az információknak az olcsó és gyors beszerzési lehetőségeit. Nemzeti szinten növekvő számú, ingatlanokra, vállalkozásokra és fizetésképtelenségre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartás tesz eleget az ilyen információk iránti keresletnek. A belső piac fejlődésével és a határokon átnyúló ügyletek emelkedő számával egyre nagyobb az igény e nyilvántartások határokon átnyúló elérhetőségére. A nemzeti nyilvántartások azonban gyakran igen nehezen érhetők el külföldről, nyelvi, műszaki, jogi vagy kulturális okok miatt. Ez a tanulmány az ingatlannyilvántartások, fizetésképtelenségi nyilvántartások, üzleti és egyes más nyilvántartások határokon átnyúló lekérdezésének szükségességével foglalkozik, de mindenekelőtt tárgyalja e nemzeti nyilvántartások hálózatba foglalására eddig tett kezdeményezéseket. A 2. szakasz betekintést nyújt a nyilvántartások határokon átnyúló elérésére vonatkozó egyes közösségi kezdeményezésekbe. A 3. szakasz a vállalkozási nyilvántartásokkal foglalkozik, külön figyelmet fordítva az Európai Cégnyilvántartásra (EBR). Az ingatlannyilvántartásokkal a 4. szakasz foglalkozik, külön koncentrálva az Európai Földhivatali Információs Szolgáltatásra (EULIS). Az 5. szakaszban rátérünk a fizetésképtelenségi nyilvántartások hálózatba szervezésére. Eltérően az ingatlan- és cégnyilvántartásoktól, jelenleg nincs ilyen működő rendszer, bár a közelmúltban egyes tagállamok kialakítottak erre irányuló kísérleti kezdeményezéseket. Ez a szakasz nem csak azokkal a jogi, szervezeti és technikai jellegű szempontokkal foglalkozik, amelyek a fizetésképtelenségi információk határokon átnyúló elérhetőségének javítása során felmerültek, hanem bemutatja a nemzeti szinten elvégzendő munkát is. A 6. szakasz olyan más nyilvántartásokkal foglalkozik, amelyek hálózatba kapcsolása esetleg szükségessé válik, mint például a végrendeletek nyilvántartása, a népességnyilvántartások, valamint a fordítók és tolmácsok nyilvántartása. A 7. szakasz tárgyalja a nyilvántartások hálózatba kapcsolásának különböző lehetőségeit, a 8. szakasz pedig a jövőben végzendő munkával foglalkozik. A nyilvántartások hálózatba kapcsolásának szükségessége Az Európai Bizottság 2008 márciusában nyilvánosságra hozta A bírósági határozatok hatékony végrehajtása az Európai Unióban: az adósok vagyonának átláthatósága 1 című zöld könyvet. Ez a dokumentum a kezdettől fogva egyértelművé teszi, hogy miért szükséges az átláthatóság: Fennáll a kockázata, hogy a határokon átnyúló adósságbehajtással kapcsolatos problémák akadályt képezhetnek az Európai Unión belüli fizetési megbízások szabad áramlása előtt, és gátolhatják a belső piac megfelelő működését. A késedelmes fizetések és a nem teljesített fizetések egyaránt veszélyeztetik a vállalkozások és a fogyasztók érdekeit. Ez különösen abban az esetben fordul elő, ha a hitelező, illetve a végrehajtó hatóságok nem rendelkeznek információkkal az adós tartózkodási helyére vagy vagyonának 1 COM(2008) 128 végleges 37

38 hollétére vonatkozóan. 1 A zöld könyv négy eltérő vonulat mentén javasol megoldásokat 2, melyek közül itt a második a rendelkezésre álló információ körének bővítése, valamint a nyilvántartásokhoz történő hozzáférés javítása bír különös jelentőséggel. Nemcsak a nyilvántartásokhoz való hozzáférés útján történő adósságbehajtás esetében kulcsfontosságú ez, hanem szerződéskötéskor vagy üzleti ajánlatok felkutatásakor is jól tájékozottnak kell lenni a szerződő partner pénzügyi helyzetéről és vagyonáról. Az IB Tanács 2007 júniusában elhatározta 3, hogy dolgozni kell azon, hogy európai szinten fejlesszük az információs és távközlési technológiák igazságszolgáltatás terén történő felhasználását. Kijelentették, hogy a kifejlesztendő rendszernek decentralizáltnak kell lennie és a jövőben végzendő munka prioritásainak a következőknek kell lenniük: 1) európai interfész létrehozása (e-igazságszolgáltatási portál); 2) az alábbi nyilvántartásokhoz történő, hálózaton keresztüli hozzáférés feltételeinek megteremtése: a) bűnügyi nyilvántartások b) fizetésképtelenségi nyilvántartások c) kereskedelmi és cégnyilvántartások, valamint d) ingatlan-nyilvántartások; 3) az információs technológiának az európai fizetési meghagyásos eljárás tekintetében való alkalmazása előkészületeinek megindítása, az 1896/2006/EK rendelet teljes mértékű betartásával; 4) határokon átnyúló eljárások esetén a videokonferencia technológiája alkalmazásának kiterjesztése kommunikációs célokból. Bár a polgári jog területén csak a fizetésképtelenségi, cég- és ingatlannyilvántartást részesítették előnyben, nem zárták ki kifejezetten a többi nyilvántartást sem májusában az Európai Bizottság közzétette az Úton az európai e-igazságügyi stratégia felé című közleményét. 4 Bár a Bizottság ebben a dokumentumban megkérdőjelezi, hogy az említett nyilvántartások hálózatba kapcsolása az e-igazságszolgáltatás körébe tartozik-e, Egyes projektek nem tartoznak az igazságszolgáltatás körébe, sokkal inkább az e-kormányzat részét képezik. Bizonyos tevékenységek néha igazságszolgáltatási intézmények bevonását is magukkal hozzák, holott inkább igazgatási jellegűek (például az ingatlan-nyilvántartások vagy a European Business Register nevű európai cégnyilvántartás) ) 5 önmagában e nyilvántartások hálózatba kapcsolásának igényét nem vitatta. Ugyancsak, az Európai Parlament Jogi Bizottságának e-igazságszolgáltatásról szóló munkadokumentumában 6 az elektronikus nyilvántartások akként említik, mint amelyeken az e- igazságszolgáltatás európai szinten értékes segítséget nyújthat. Ahogy az a fent említett dokumentumokból leszűrhető, a különféle polgári jogi nyilvántartások hálózatba kapcsolásának szükségességét elismeri a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament is. A következő szakaszokban külön tárgyaljuk a legfontosabb nyilvántartásokat, mind a hálózatba kapcsolás szükségessége, mind pedig az eddig elért eredmények vonatkozásában. 1 Uo. 3. o. 2 Uo. 5. o /07 JURINFO 23 JAI 301 JUSTCIV 163 COPEN 89 4 COM(2008) 329 végleges 5 Uo. 4. o

39 Cégnyilvántartások Az évi első társasági jogi irányelv értelmében 1 a tagállamok kötelesek kereskedelmi nyilvántartást vezetni. A Tanács évi tizenegyedik társasági jogi irányelvében 2 kötelezettséget állapítanak meg a vállalatok egyik államban található olyan fióktelepeire vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala tekintetében, amelyekre egy másik állam joga az irányadó. Bár ezen irányelvek célja az üzleti adatok átláthatóságának megteremtése, magukat a nyilvántartásokat nem harmonizálják. A kereskedelmi nyilvántartások határokon átnyúló elérhetőségének javítására megalapították az Európai Cégnyilvántartást (EBR) 3, amely egy jelenleg 21 nemzeti szervezetből álló hálózat. A Cégnyilvántartás Európai Gazdasági Egyesülés (EGE) formájában jött létre. Az EBR célja, hogy határokon átnyúló hozzáférést nyújtson a vállalatokról és a vállalati tisztviselőkről. Az EBR-en keresztül lehetséges hivatalos vállalati adatokat lekérni az egyesülés tagjainak nyilvántartásaiból, többnyelvű interfészen és szabványos jelentések formájában. Az EBR az interneten keresztül érhető el a különféle cégnyilvántartások nyújtotta online szolgáltatások keretében, egy közös interfészen keresztül, a felhasználó által megválasztott nyelven. A nyilvántartáson keresztül a következő adatsorok érhetőek el: egységes európai vállalkozási profil (az Európai Cégnyilvántartás egységes profilja); nemzeti vállalkozási profil (teljesebb körű adatok, az egységes profil kibővítésével, tartalmazza például az alapszabályt, a tevékenységkört, fióktelepeket); vezetők listája, mérlegek, egyedi profilok. Az Európai Cégnyilvántartás tagállamai minimálisan saját adataikat bocsátják rendelkezésre és választásuk szerint eljárhatnak más tagállamok adatainak terjesztőiként is. Az 1. ábra áttekintést nyújt az Európai Cégnyilvántartás tagállamairól. 1 A Tanács első irányelve (1968. március 9.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról, HL L 65., , 8. o. 2 A Tanács tizenegyedik, decemberi 21-i 89/666/EK irányelve a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről, HL L 395, , 36. o

40 - Azok az uniós - Azok az uniós - Az Európai tagállamok, tagállamok, Cégnyilvántart amelyek nem amelyek tagjai ás nem uniós tagjai az az Európai tagállamai Európai Cégnyilvántart Cégnyilvántart ásnak is ásnak - Bulgária - Ausztria* - Jersey - Ciprus - Belgium* - Norvégia* - Csehország - Dánia* - Szerbia - Magyarország - Észtország* - Ukrajna - Litvánia - Finnország* - - Málta - Franciaország* - - Lengyelország - Németország* - - Románia - Görögország - (Athén)* - Szlovákia - Írország Olaszország* Lettország* Hollandia Macedón - Köztársaság* - - Szlovénia Spanyolország* Svédország* Egyesült - Királyság - - Portugália** Luxemburg** * egyben terjesztő is - **Tagságát kérte 1. ábra Az Unió és az Európai Cégnyilvántartás tagállamai A műszaki kialakítást illetően fontos megjegyezni, hogy a nyilvántartás decentralizált modellen alapul. Központi adatbázis nem került kiépítésre, de a nyilvántartásból az adatok megküldése azonnal megtörténik, ha egy terjesztő (azaz egy másik nyilvántartás) azt kéri. Az interfészen való keresését szolgáló többnyelvű tezaurusz alkalmazkodik a felhasználóhoz (az általa használt nyelvhez). Ilyen módon pl. egy svéd felhasználó svédül képes keresni az olasz nyilvántartásban (2. ábra). 40

41 2. ábra Európai Cégnyilvántartás: lekérdezés az olasz cégnyilvántartásból svéd nyelven. Ekként javult a belső piac működése: a pl. a személyzetre, képviseleti jogkörökre és esetleges fizetésképtelenségre vonatkozó adatok fontosak a nemzetközi üzleti élet zökkenőmentes működéséhez. Az EBR-nek a tagállami körében fennálló jelentőségétől eltekintve sem szabad lebecsülni az EBR-nek a nem európai országokkal fenntartott kapcsolatokban betöltött szerepét: a francia interfész rendelkezésre állása egyszerűsíti pl. egy elefántcsontparti üzletember számára egy finn vállalat adatainak lekérdezését. A cégnyilvántartások között eddig megvalósított kapcsolódásokon túlmenően az EBR kapcsolódó projekteket is folytat az üzleti adatok kicserélhetőségének és minőségének javítása érdekében, mint a BRITE Cégnyilvántartások Európai Interoperabilitása, amelynek célja a részt vevő nyilvántartások és a brxml közötti adatcsere biztosítása a nyilvántartások közötti adatcserére szolgáló, szabványos XML-alapú kialakítás létrehozásának céljával. földhivatali nyilvántartások A másik tagállamba költözni vagy külföldön egy második otthont megszerezni kívánó polgárok számának növekedésével az ingatlan- és jelzálogpiacok zavartalan működéséhez alapvető az ingatlannyilvántartási adatok nemzetközi elérhetősége. Az EU jelzáloghitel-piacainak integrálásáról szóló fehér könyv 1, és különösen a fehér könyvet kísérő bizottsági munkadokumentum III. melléklete 2 hangsúlyozza a határokon átnyúló hozzáférés 1 COM(2007) 807 végleges 2 SEC (2007) 1683 III. melléklet 41

42 szükségességét és áttekinti a jelenleg létező lehetőségeit: Mielőtt valamely ingatlant kölcsönfedezetként elfogadnak, a jelzáloghitelezőnek képesnek kell lennie a nemzeti ingatlannyilvántartás elérésére annak ellenőrzése érdekében, hogy az ingatlant más olyan terhek terhelik-e, amelyek más harmadik személyeknek jogokat adnak. A nemzeti ingatlannyilvántartások és azok elérhetősége többféle módon is eltér. Először is, nem minden tagállamban létezik központosított nyilvántartás. Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Portugália nem rendelkezik központosított nyilvántartással. Emellett nem minden tagállamban van elektronikus nyilvántartás és ennek következtében nem mindegyik nyilvántartás érhető el az interneten keresztül. Nincs például elektronikus nyilvántartás Franciaországban, míg Németország és Görögország nyilvántartásai részben elektronikusak, attól függően, hogy ki felel az adott nyilvántartásért. Nem érhető el az interneten például Dánia, Görögország és Spanyolország (részben) elektronikus nyilvántartása. A nemzeti ingatlannyilvántartások határokon átnyúló elérése tekintetében a külföldi jelzáloghitelezők a legtöbb tagállamban rendelkeznek bizonyos hozzáférési jogokkal a nemzeti jelzálogjog-nyilvántartáshoz. Egyes tagállamokban azonban a határokon átnyúló elérés nem lehetséges vagy korlátozott ahhoz képest, ahogyan a belföldi jelzáloghitelezők különféle okokból elérhetik a nyilvántartást. Magyarországon például az online nyilvántartás nem érhető el külföldről. Lettországban jogi akadálya nincs annak, hogy a külföldi jelzáloghitelezők az interneten keresztül elérjék a nyilvántartást, a gyakorlatban azonban a hozzáférés korlátozott, mivel a külföldi jelzáloghitelezőknek külön engedélyre van szükségük az Állami Ingatlanszolgálattól ahhoz, hogy a tűzfalon belülre juthassanak. Néhány tagállamban így Ausztriában, Portugáliában, Hollandiában és az Egyesült Királyságban már lehetséges a külföldi jelzáloghitelezők számára, hogy az interneten keresztül külföldről elérjék a nyilvántartást. 1 A hivatalosan 2006-ban beindított és a Bizottság econtent en eten programjából finanszírozott Európai Földhivatali Információs Szolgáltatást (EULIS) abból a célból hozták létre, hogy kielégítse az ingatlanyilvántartások határokon átnyúló elérése iránti növekvő igényeket. Az EULIS-ban az ingatlanokra, az azokhoz fűződő jogokra, tulajdonjogra és terhekre vonatkozó adatokat tartalmazó nemzeti ingatlannyilvántartásokból történő adatszolgáltatásért felelős nemzeti intézmények vesznek részt. A nyilvántartás Európai Gazdasági Egyesüléssé (EGE) való átalakulása folyamatban van. A 3. ábra tünteti fel az EULIS-tagokat, az EU-tagokkal összevetve. 1 SEC(2007) 1683 III. melléklet, 125. o. 42

43 - Azok az uniós tagállamok, - Azok az uniós tagállamok, - Az EULIS azon tagjai, amelyek amelyek nem amelyek nem uniós tagjai az egyben tagjai tagállamok EULIS-nak az EULIS-nak - Belgium - Ausztria - Izland - Luxemburg - Anglia, Wales, - Norvégia Skócia - Franciaország - Finnország - - Spanyolország - Írország - - Portugália - Litvánia - - Olaszország - Hollandia - - Málta - Svédország - - Ciprus Románia Bulgária Magyarország Szlovénia Lengyelország Szlovákia Csehország Németország Dánia Észtország Lettország Görögország ábra Az Unió és az EULIS tagállamai Az EULIS-szolgáltatás működését az alábbiakban mutatjuk be. User Local National Distributor EULIS 2 Portal 4 Crossborder National Supplier 4. ábra Az alapvető EULIS-funkciók Az 1. lépésben a felhasználó (valamely EULIS-tagállamból) bejelentkezik az ingatlannyilvántartási adatok nemzeti terjesztőjének rendszerébe. Ebben a rendszerben szerepel egy EULIS-menü. A nemzeti terjesztő kapcsolatot létesít az EULIS-portállal. Ezen a portálon belül a felhasználó kiválaszthatja azt az 43

44 EULIS-tagállamot, amelyből adatot kíván lekérdezni ez lehet az adott országra vonatkozó általános referenciainformáció vagy a kiválasztott ország ingatlannyilvántartásához való hozzáférés. Ez utóbbi esetben (4. lépés) a felhasználó a portálon keresztül kapcsolatot kezdeményez a kért állam nyilvántartásával. A felhasználó itt kiválaszthatja, hogy milyen információt vagy terméket kíván. Az eredmények online kerülnek megjelenítésre. Az 5. ábra egy példát mutat az EULIS-portálon keresztül behívott holland ingatlannyilvántartásból ( Kadaster-on-line ). 5. ábra A holland ingatlannyilvántartás kivonata az EULIS portálról Az EULIS-szolgáltatás tartalmazza a közös fogalmak többnyelvű szószedetét is. Ez a funkció lefordítja az összes EULIS-tag általánosan használt kifejezéseit és magyarázatot ad azok jelentésére és joghatásaikra. Ez a fordítási eszköz a közös fogalmak jegyzékén alapul, amelyek mindegyike angol nyelven került meghatározásra. Az EULIS-kifejezések hivatkozásként működnek az egyik országban felsorolt bármely kifejezés és az annak valamely más országban megfelelő kifejezés között. A Bizottság az EU jelzáloghitel-piacainak integrálásáról szóló, fent említett fehér könyvben egy ajánlást tett közzé, amely ösztönzi a tagállamok EULIS-hoz való csatlakozását. 1 1 Uo. 8. o. 44

45 fizetésképtelenségi nyilvántartások Bevezető Megjegyzések A gazdaság zavartalan működéséhez a szerződő felek pénzügyi helyzetére vonatkozó információknak beleértve a fizetésképtelenséget is elérhetőnek kell lenniük, lehetőleg ingyenesen és a lehető legnagyobb mélységben. Bár ezeket az információkat a hitelminősítő ügynökségek már régóta gyűjtik és rendelkezésre bocsátják, egyre inkább az a meggyőződés uralkodik, hogy ezeknek az információknak kötetlenebb módon kell rendelkezésre állniuk. És miközben a nemzetközi kereskedelem nő, egyre nagyobb az igény a külföldi felhasználók részéről a fizetésképtelenségi információk elérése iránt. Azon tény ellenére, hogy a társaságok fizetésképtelenségét a cégnyilvántartások rendszerint feltüntetik, a fizetésképtelenségi nyilvántartások hozzáadott értéket nyújtanak: bővebb információkat tartalmaznak, pl. az eljárás állásáról, feltüntetik a felszámolás során elért kielégítési hányadot, a vagyonfelügyelőt és az eljárást lefolytató bírót. Emellett ezek a nyilvántartások olyan jogalanyok felszámolásáról is tartalmaznak információkat, amelyek nem szerepelnek cégnyilvántartásokban, így például a magánszemélyek fizetésképtelenségéről. A fizetésképtelenségi nyilvántartások vonatkozásában európai jogi eszközök nem léteznek. Emiatt országonként eltérőek a fizetésképtelenségi nyilvántartások: nagyban eltérőek a fizetésképtelenségi eljárások 1, ami következményekkel jár a nyilvántartásokra is; egyes fizetésképtelenségi nyilvántartásokat kormányzati szervek vezetnek, másokat magánszervezetek, egyes országokban pedig egyáltalán nem létezik ilyen nyilvántartás; néhány nyilvántartás ingyenesen elérhető, mások díjat szednek; az eltérő adatvédelmi szabályok miatt eltérő a személyes adatok kereshetősége és közlése. Általánosságban a nyilvántartások, és különösen a fizetésképtelenségi nyilvántartások hálózatba kapcsolásakor felmerülő jogi, műszaki és szervezeti kihívások szemléltetésére az 5.3. szakaszban megvizsgáljuk azokat a kérdéseket, amelyeket az egyes tagállamok által a közelmúltban kialakított kísérleti kezdeményezések során tapasztaltak. Kitekintés: A hollandiai fizetésképtelenségi nyilvántartás Mielőtt sor kerülhetne a nemzeti nyilvántartások európai szinten történő hálózatba kapcsolására, előfeltételként létezniük kell a nemzeti nyilvántartásoknak. Miközben a szervezeti, jogi és műszaki helyzet országonként eltérő, tanulságos lehet megvizsgálni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az európai szintű hálózatba kapcsolás feltételeinek megfelelő nemzeti nyilvántartások kiépítésére meg kell tenni. Bepillantunk a hollandiai nemzeti fizetésképtelenségi nyilvántartás fejlesztésébe nemcsak azért, mert ez szemlélteti a hagyományos alkalmazásokon túlmenő, internetes technológián alapuló megoldások kiépítésekor felmerülő problémákat, hanem amiatt is, mivel a holland megoldás technológiailag meglehetősen fejlett, például már most beépítésre kerültek a többnyelvű elérést lehetővé tévő funkciók. Hollandiában egészen a közelmúltig igen időigényes és nehéz feladat volt a fizetésképtelenségre vonatkozó adatok bírósági nyilvántartásokból való beszerzése. 1 A téma áttekintését lásd: A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet A. és B. melléklete 45

46 A fizetésképtelenségi közlemények minden nap olvashatóak a Közlönyben, vagy fel lehet keresni a Kereskedelmi Kamara Cégnyilvántartását annak érdekében, hogy valamely vállalat helyzetéről tájékozódjunk, illetve az adósság-átütemezéssel érintett magánszemélyek listája a Jogi Segítségnyújtási Tanács webhelyén érhető el. Azonban ahhoz, hogy a kerületi bíróságoktól a fizetésképtelenségi nyilvántartást hivatalosan vezető szervektől információkat lehessen kérni, telefonon vagy személyesen kellett érdeklődni és gyakorta elég hosszú ideig kellett várni a válaszra. És ha valaki úgy keresett egy céget, hogy nem ismeri székhelyét, vagy egy személyt az állandó vagy ideiglenes lakcím ismeretének hiányában, mind a 19 kerületi bíróságot meg kellett keresnie, ugyanis ezek mindegyike saját nyilvántartást vezet. És bár a bírósági nyilvántartásba vétel helyesen zajlott, az adatok kereshetősége sok kívánni valót hagyott maga után. A fizetésképtelenségi bejelentések nyilvánosságra hozatala és terjesztése is igen elavult módon zajlott (6. ábra). 6. ábra A hollandiai korábbi fizetésképtelenségi bejelentési eljárás: bíróságok közötti harmonizáció hiánya és sok kézi munka. A jogi és az adatbázisrendszer amelyből minden bíróságnak saját változata volt keretein belül csaknem minden bíróság saját szabályzattal rendelkezett a nyilvánosságra hozatalra érdemes tényekről, a bejelentések megfogalmazásáról és a terjesztés módjáról. A szövegezési folyamat véglegesítését követően a számítógépes rendszer előállított egy word dokumentumot az adott nap fizetésképtelenségi bejelentéseinek listájával. Egyes bíróságok a teljes listát faxon vagy elektronikus levélben küldték meg a jogszabályban meghatározott címzetteknek, mások pedig szó szerint olló és ragasztó segítségével állították össze az egyedi listákat a jogszabályban meghatározott és egyéb címzettek számára, megint mások pedig reklámügynökségekkel szerződtek erre a feladatra. Az olyan szervezeteknek, mint a posta amely a postai blokádokért is felel, mindez meglehetős adminisztratív terhet jelentett. 46

47 A Közlöny, amelyben a konstitutív hatály beálltához a fizetésképtelenségi bejelentéseket közzé kellett tenni, csaknem minden bíróságtól eltérő formátumban kapta meg az anyagot és természetesen jelentős összegeket számláztak ki számukra az egységes megjelenés érdekében szükséges szerkesztési munkákért. Az internetes igazságszolgáltatási portál 1999-es megalakítását követően egyre nagyobb számú bíróság tette közzé napi bejelentéseinek listáját a világhálón. Bár ez fontos előrelépés volt, e különféle listák puszta közzététele messze járt egy átlátható és jól kereshető adatbázistól. Így amikor 2002-ben beindult a fizetésképtelenségi nyilvántartás projektje, a kívánságlista a következőképpen nézett ki: 1. a fizetésképtelenségi bejelentések típusainak és megszövegezésének harmonizálása; 2. a 19 kerületi bírósági fizetésképtelenségi nyilvántartás egy közös nyilvántartássá való átalakítása; 3. a nyilvántartás interneten való elérhetővé tétele; 4. a bejelentések elektronikus úton történő terjesztése a jogszabályban meghatározott címzettek körében; 5. a professzionális felhasználók számára lehetőség felkínálása arra, hogy előfizethessenek az elektronikus formátumú bejelentésekre. Az informatikai jellegű lépések abszolút előfeltétele volt a fizetésképtelenségi eljárások, a bejelentések típusainak és szövegének harmonizálása. Ezt az igazságszolgáltatásban dolgozó fizetésképtelenségi szakértők végezték, aminek eredménye 103 különféle bejelentéstípus listája és nagyban rövidített szövegek. Az egységesített eljárások és bejelentések bírósági rendszerben történő végrehajtásakor lépéseket tettek arra, hogy a bejelentéseket kivonják a hagyományos bírósági rendszerből. Ezeket az állományokat megküldik egy központi szervnek, amely azokat egy adatbázisban tárolja ilyen módon a bejelentések és az ügyek (ami egy más jogi koncepció) azonosíthatóak. Ebből az adatbázisból minden nap két típusú XML 1 állományt generálnak. Az egyik az adott nap összes bejelentését tartalmazó napi közzétételi lista, amelyet a Közlönynek kell megküldeni. Azzal, hogy a Közlöny egy jól szerkesztett dokumentumot kap, jelentős költségmegtakarítás érhető el. A második generált XML-állomány egy ügyfájl, amelyben szerepel minden olyan fizetésképtelenségi ügy, amelyben bejelentésre került sor. Ez utóbbi állományokat egy üzenetközvetítőn keresztül megküldik az internetes nyilvános fizetésképtelenségi nyilvántartásnak. Az üzenetközvetítő intelligens üzleti szabályok alapján leválogatja és átalakítja az XML-ügyfájlokat a törvényben meghatározott címzettek igényei szerint, és előre meghatározott terjesztési szabályok szerint szétküldi a bejelentéseket. Lássunk erre néhány példát: 1. miközben a teljes ügytörténetet közzé kell tenni az interneten, a címzetteknek csak a legfrissebb bejelentéseket kell megküldeni így az XML-üzenetből eltávolításra kerülnek a korábbi bejelentések. 2. A postai szolgáltatásoknak csak a feladataik tekintetében jelentőséggel bíró bejelentésekre van szükségük, így értesítést kapnak a fizetésképtelenségi eljárások kezdetéről vagy beszüntetéséről, de nem értesülnek az ellenőrző ülések vagy a kielégítési hányadot tartalmazó listák letétbe helyezéséről. 3. A Természetes személyek adósság-átütemezéséről szóló törvény végrehajtásáért felelős Jogi Segítségnyújtási Tanács csak az adósság-átütemezésről szóló bejelentéseket kapja meg, de nem értesül a csődre vagy fizetési haladékra vonatkozó bejelentésekről. 1 XML = extensible Markup Language, azaz bővíthető jelölő nyelv, az interneten történő adatcserére széles körben használt, olvasható fájlformátum. 47

48 4. A bejelentések pontos tartalma is függ az egyes címzettektől: míg egy nővédelmi otthonban lakó személy címét természetesen nem szabad az interneten közzétenni, azt meg kell küldeni a postai blokádot végrehajtó postai szolgálatnak. E címzettek technikailag és szemantikailag egységes adatokkal történő ellátása révén azok költségei jelentősen csökkenthetők. 7. ábra A jelenlegi hollandiai fizetésképtelenségi bejelentési eljárás: harmonizált és csaknem teljesen automatizált. A nyilvános fizetésképtelenségi nyilvántartásban lehet dátumra keresni, kombinálva ezt a bírósággal vagy a fizetésképtelenségi eljárás típusával, az ügyszámmal vagy a bejelentés számával, egy személy vagy társaság nevével. Mivel a természetes személyek magánéletét védeni kell, az Adatvédelmi Hatósággal az a megállapodás született, hogy keresni csak két adatra együttesen lehet, tehát név és születési időpont, vagy név és postai irányítószám együttes megadásával. Társaságok és jogi személyek között lehet név, cím vagy cégjegyzékszám alapján keresni. A nyilvántartás részletes oldalán megtalálható az ügyre vonatkozó összes információ: név és cím, a felszámoló vagy a csődgondnok neve és címe, az eljárás felügyeletét ellátó bíró neve, azonosító számok, valamint a legutolsó és korábbi bejelentések összes adata. Bár ez a fizetésképtelenségi nyilvántartás jelentős előrelépés volt, a nyilvántartás sok szakmai felhasználója mint bankok, hitelminősítő ügynökségek és postai megrendelések alapján szállító cégek igényelte az adatokhoz való elektronikus hozzáférést. Így A közszféra információinak további felhasználásáról szóló törvénynek megfelelően 1 döntés született a webszolgáltatás lehetővé tételéről, amelynek révén a nagybani felhasználók közvetlenül és ingyenesen hozzáférhetnek a weboldal XMLtárházához. A webszolgáltatást használók saját alkalmazásaikból lekérdezhetik a nyilvántartást, ugyanúgy, ahogy a magánszemély felhasználók lekérdezhetik a weboldalt. Valamennyi találat XML-formátumú és egyszerűen integrálható. Emellett az ügyfeleknek lehetőséget nyújt arra, hogy saját hálózatukon 1 Az Európai Parlament és a Tanács november 17-i 2003/98/EK irányelve a közszféra információinak további felhasználásáról 48

49 létrehozzák a nyilvántartás teljes és szinkronizált változatát amennyiben betartják az adatvédelmi szabályokat. Bár a nyilvántartás felhasználói interfésze csak holland nyelvű, külföldi felhasználók számára készült egy angol nyelvű változat. Az XML-sémát kétnyelvűvé lehetett alakítani, a mögötte húzódó igen szigorú adatmodellnek köszönhetően. Ennek eredményeként az átlagos szoftverfejlesztő is képes a holland fizetésképtelenségi nyilvántartás angol nyelvű változatának elkészítésére. Ilyen módon azonban nem oldódnak meg a jogi értelmezési problémák. Mivel országonként jelentős eltérések vannak a fizetésképtelenségi eljárások között, az egyik nyelvről a másikra történő szó szerinti fordítás teret enged a jogi félreértelmezésnek. E kockázat minimálisra szorítása érdekében felhasználták a hollandiai fizetésképtelenségi eljárásoknak a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat weboldalán található, angol nyelvű fordítását 1. E terminológia használata révén a külföldi felhasználók is képesek összefüggésbe helyezni a száznál több bejelentéstípust és nyilvántartásban előforduló más kifejezéseket. Az európai kísérleti kezdeményezés A Tanács 2007 júniusában hozott határozatát 2 követően a portugál elnökség indította útjára a hat tagállam (Németország, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Olaszország és Hollandia) fizetésképtelenségi nyilvántartásainak összekapcsolását célzó kísérletre vonatkozó kezdeményezést. Amint azt a későbbiekben Észtországra, Lettországra és Csehországra kiterjesztett prototípus igazolta, a nemzetközi szabványok és közös webtechnológia használata elegendő ahhoz, hogy több tagállam nyilvántartásait egy kereső interfészről le lehessen kérdezni, anélkül, hogy új központi adatbázis kiépítésére lenne szükség Lásd fent az 5. lábjegyzetet. 49

50 8. ábra A tagállamok egy csoportja által kiépített kísérleti kezdeményezés keretében végzett keresés eredményeként készült lista. Egy listán szerepelnek az Olaszországból, Ausztriából, Németországból, Lettországból és Hollandiából származó eredmények. Bár a prototípus kidolgozása jelenleg finanszírozási döntésre vár, a nemzeti szakértők már számba vették azokat a problémákat, amelyeket meg kell oldani azt megelőzően, hogy a nagyközönség számára is megnyílhasson az összekapcsolt nemzeti fizetésképtelenségi nyilvántartásokat tartalmazó európai portál. 50

51 A nyilvántartások hálózatba kapcsolásának néhány alapkérdése A decentralizált szerkezetben hálózatba kapcsolt európai nyilvántartások alapvető működésének szemléltetésre ez a szakasz részletesebben tartalmazza, hogy a felhasználói kérdésre adandó válasz miként áll elő. A fő technikai útvonalat a következő ábra bal oldala tünteti fel. A jobb oldalon minden egyes lépés tekintetében szerepelnek a sajátos jogi, technikai és szervezeti kérdések. 51

52 1. Az oldal elérése 2. A felhasználó eljut a portálra és kiválasztja a navigációhoz használni kívánt nyelvet (más uniós weboldalakhoz hasonlóan). 9. Díj 10. Egyes tagállamokban a nyilvántartás ingyenes, másokban díjköteles. Létre kell hozni egy nemzetközi fizetési szolgáltatást, hogy minden nyilvántartást be lehessen építeni. 3. Lekérdezés 4. A felhasználó megadja a keresett társaság nevét és kiválaszt egy vagy több tagállamot, ahol keresni kíván. 5. Bővített karakterkészlet 6. A bővített karakterkészlet használata (mint č, š, å ) gondokat okozhat. Nem minden nemzeti adatbázis tudja ezeket kezelni, vagy pedig át kell ezeket fordítani egy névleges formába (ami nem biztos, hogy egyértelmű: å lehet a vagy aa?) Fonetikus keresés Egyes országok bevezették a fonetikus keresést, amely megtalálja a Meier nevet a Mayer keresésre. Ezt a funkciót nemzeti szinten kell végrehajtani, mivel minden országban lehet egyedi, országspecifikus végrehajtási mód. Az oldalon meg kell adni a felhasználónak azt a lehetőséget, hogy akár választhassa a fonetikus keresés lehetőségét. Azonban a portál részen ilyen fonetikus keresési funkció nem lesz. A felhasználónak tudnia kell (vagy tájékoztatást kell kapnia arról), hogy mely nyilvántartások vezették be a fonetikus keresést. 8. A társaság fogalommeghatározása és más jogi kérdések A keresés csak társaságokra vagy magánszemélyekre is vonatkozik? Az utóbbi esetben gondok lehetnek, mivel egyes tagállamok megengedik a csak név alapján történő keresést, mások két feltételt kérnek (pl. név + születési idő). Ez utóbbi esetben ezt a lehetőséget meg kell adni a felhasználónak. A társaságra való keresésékor egyszemélyes cégek is szerepelnek a találatok között? Korábbi nevekre kiterjed-e a keresés? (Meg lehet-e találni A céget, ha nevét a csőd előtt vagy azt követően B-re változtatta?) Minden fajtájú fizetésképtelenségi eljárás szerepel a nemzeti nyilvántartásokban? Ezt miként közlik a felhasználóval? A fizetésképtelenségi eljárás megszűnése után milyen hosszú ideig lehet egy céget megtalálni?

53 11. Lekérdezések átirányítása A portál szoftvere átirányítja a kérést azokba a nyilvántartásokba, ahol a felhasználó keresni kíván 14. Nemzeti találatok A nemzeti nyilvántartás visszaadja a találatokat, a társaság nevével, a nyilvántartásban szereplő ügyszámmal, a fizetésképtelenség dátumával 17. Integráció A portál egy listába integrálja a különböző nyilvántartásokból érkező találatokat, a lista rendezhető cégnévre, tagállamra és dátumra. A mezőnevek a felhasználó által választott nyelven jelennek meg. 12. A társaság mező tartalma Különbségek vannak abban, hogy mi jelenik meg a társaság mezőben. Az eredmények egységesebb megjelenését kell eredményeznie a programozói utasításoknak és a nemzeti nyilvántartások fejlesztésének. 1. Adatvédelem Az adatvédelmi szabályok tagállamonként változnak, pl. hogy milyen hosszú ideig marad egy társaság/személy a nyilvántartásban a fizetésképtelenségi eljárás végét követően. 2. Dátummező A felhasználó számára nem mindig egyértelmű, mi jelenik meg a dátum mezőben. Lehet az eljárás kezdete, de lehet annak utolsó lépése is. Tanulmányban kell tisztázni, hogy: Ennek a mezőnek szerepelnie kell-e a találati listán (lehet, hogy elég azt a részletes oldalon feltüntetni) ha igen, mit kell feltüntetnie ez megvalósítható-e a nemzeti nyilvántartásokban Maximális rekordszám A visszaadható rekordok maximális számát egyértelműen meg kell határozni és a felhasználóval közölni kell ha valamely találatot nem kap meg, erről tudnia kell Részletek lekérdezése A felhasználó a rekordra kattintva további részleteket kérhet le. 53

54 19. Rekord részletei 20. A felhasználó látja az ügy részletes adatait. 21. Formátum Néhány tagállam (pl. NL, IT) meg tudja adni a rekordrészleteket a portálnak XML formátumban, lehetővé téve a mezőnevek fordítását. Ha a mező tartalma egy korlátozott értéklistából ered, ez a tartalom (pl. az eljárási lépés neve) is lefordítható a felhasználó nyelvére többnyelvű glosszárium használatával. Egyes tagállamokban azonban (pl. PT, DE) a rekordrészletek PDF vagy egyszerű szöveg formátumú bírósági dokumentumok. Ezeket nem lehet lefordítani, vagy csak jelentős költséggel. Ezért a felhasználó vegyes találatokat kap ami szükségessé teszi azon nemzeti nyilvántartások kiigazítását, amelyek nem képesek részletes rekordok jól strukturált XML-formátumban történő megadására. Összefüggésekbe helyezés A nemzeti fizetésképtelenségi eljárások, és emiatt a nyilvántartások tartalmának eltérései miatt a tagállamoknak szabadon kell tudniuk dönteni arról, hogy mit tüntetnek fel a részletes oldalon. A megfelelő fordítás azonban alapvető. Nem biztos, hogy elég a kifejezések glosszáriuma; a felhasználóknak képesnek kell lenniük a kifejezések összefüggésbe helyezésére, hogy megérthessék azok szándékolt jogi jelentését További felhasználás Egyes tagállamok kifejezetten lehetővé teszik az adatok további felhasználását (pl. NL), egyesekben (pl. DE) ez nem megengedett. Ezt egyértelműen és kétségektől mentesen kell a felhasználóval közölni 23. Részletes keresés 24. A társaság nevétől eltérő kritériumra, pl. egy dátumtartományra, bíróságra vagy eljárástípusra történő keresés. Változatok Minden országnak megvannak a saját adat- és lekérdezési lehetőségei. Rugalmas technikai megoldást kell találni e lehetőségeknek a közös portálon való elérhetővé tételére. Más nyilvántartások 54

55 Fordítók és tolmácsok adatbázisai A fordítási szolgáltatások közös piacának zavartalan működéséhez, és az e-igazságszolgáltatási program egyéb ambiciózus céljainak (mint a határokon átnyúló videokonferencia-tartás, mediáció javítása és a külföldi bírósági eljárások elérhetősége) előfeltételeként valamennyi tagállamból elérhetőnek kell lennie a fordítók és tolmácsok nemzeti adatbázisának. Bár nem minden tagállamnak van fordító/tolmács adatbázisa, az összekapcsolás követhetné a fizetésképtelenségi nyilvántartások mintáját; ennek prototípusába integrálták a német és osztrák fordítók adatbázisát is. A nyilvánosan elérhető adatbázisok adatai korlátozhatóak a névre, anyanyelvre, országra és lakóhelyre, nyelvpár(ok)ra, képesítésre, szakterületre és elérhetőségre; az adatok elérhetőségét lehet az igazságszolgáltatási hatóságokra korlátozni. Ameddig nem léteznek európai minőségi szabványok, az adatbázisoknak a nemzeti minőségi szabványokat kell tükrözniük. Bár javaslat született a Bizottság részéről a fordítók európai központi adatbázisáról szóló közleményre, jelenleg nincs olyan kényszerítő indok, ami a meglévő nemzeti adatbázisok összekapcsolásának egyszerűbb módja ellen szólna. Népességnyilvántartások A népességnyilvántartáshoz való hozzáférés szükséges többek között az adós lakóhelyére vonatkozó adatok összegyűjtésére. A Bizottság A bírósági határozatok hatékony végrehajtása az Európai Unióban: az adósok vagyonának átláthatósága 1 című zöld könyvben a következőket állapította meg: Ezek a nyilvántartások azonban rendkívül eltérően épülnek fel. Néhány tagállamban 2 a helyi hatóságok tartják fenn azokat, így az adós lakcímét kereső hitelezőnek az egész ország valamennyi helyi nyilvántartását át kellene kutatnia ami kivitelezhetetlen feladat. A központi nyilvántartások gyakran nem hozzáférhetőek a hitelező számára. 3 Az eten program keretében 2003 óta támogatásban részesülő RISER ID Services GmbH egy elektronikus címellenőrzési szolgáltatásokkal foglalkozó (magán)cég, amely jelenleg Németország, Ausztria, Magyarország, Írország, Észtország, Svédország és Svájc területéről ellenőriz címeket. Míg az EULIS és az Európai Cégnyilvántartás a nemzeti nyilvántartásokon keresztül kínálja az interfészt, a RISER ID saját portállal rendelkezik, a nemzeti nyilvántartásokon keresztül nem lehetséges az elérése. Végrendeletek nyilvántartása Az Öröklés és végrendelet című zöld könyvben 4 megállapításra került: A végrendeletek felkutatása különösen, ha külföldön állították össze őket néha áthidalhatatlan akadályt jelent. E probléma kezelésére különböző megoldások képzelhetőek el amelyeket a Bizottság hatásvizsgálat keretében jelenleg értékel. Bár megfontolható egy központi európai adatbázis létrehozása, komolyan megfontolandó további kidolgozásra a Végrendeletek nyilvántartásainak európai hálózatával foglalkozó társaság (European Network of Registers of Wills Association - ENRWA) által kezdeményezett, az egyes nemzeti nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó lehetőség A Végrendeleti Nyilvántartások Európai Hálózata (European Network of Registers of Wills - ENRW) a létező nemzeti vagy helyi végrendeleti nyilvántartások összekapcsolását lehetővé tevő hálózat. Az 1 Lás a fenti 2. lábjegyzetet 2 Példák: Németország, Olaszország: 3 Kivétel: Ausztriában az interneten elérhető a Központi Népességnyilvántartás az alábbi címen: 4 COM(2005) 65 végleges 55

56 ENRW-n keresztül a közjegyzők saját nemzeti nyilvántartásukon keresztül lekérdezhetik a külföldi nyilvántartásokat. A lekérdezett külföldi nyilvántartás ezután a nemzeti nyilvántartáson keresztül válaszol a közjegyzőnek. A 2001-ben létrehívott projekt 2002-ben állt üzembe Belgium és Franciaország között. Az ENRW más európai államokkal való bővítésének egyszerűsítése érdekében a francia, belga és szlovén közjegyzői testületek hozták létre 2005 júliusában az ENRWA-t, amely jelenleg nyolc tagot számlál (Franciaország, Belgium, Szlovénia, Hollandia, Portugália, Olaszország, Lettország és Szentpétervár régiója), négy másik ország fejezte ki a társuláshoz való csatlakozásra szándékát (Románia, Bulgária, Lengyelország és Észtország). Összekapcsolódás: de hogyan? Az előző szakaszokban az ingatlan-, cég-, fizetésképtelenségi nyilvántartások határokon átnyúló hozzáférhetőségének szükségességét taglaltuk. A már megtett kezdeményezéseken túl többféle lehetőség is van általánosságban a határokon átnyúló hozzáférhetőség megvalósítására. Ebben a szakaszban ezeket a lehetőségeket vázoljuk röviden. 1) Egy vagy több központi európai adatbázis kiépítése 9. ábra Központi európai adatbázisok Általánosságban ez bonyolult, rugalmatlan és drága lehetőségnek tűnik. Közösségi szinten meg kell határozni a nyilvántartások tartalmát, esetlegesen jogi eszközökkel. Az adatbázis karbantartása költséges, egyebek mellett a megteendő adatvédelmi és biztonsági intézkedések miatt. Egy központi adatbázis kiépítése igen összetett lehet, mivel az egyszerű összekapcsoláshoz képest nehezebb a nemzeti sajátosságok figyelembe vétele. 2) A nyilvántartások összekapcsolása a nemzeti nyilvántartások elérési pontjain keresztül. 56

57 10. ábra Összekapcsolás a nemzeti rendszereken történő hozzáféréssel. Ez a helyzet valósult meg az Európai Cégnyilvántartás és az EULIS esetében. A nyilvántartások egyszerű összekapcsolása megtakarítja a központi adatbázis kiépítésének és karbantartásának költségét és rugalmasságot kínál a részt vevő tagállamoknak. A domainspecifikus megoldás tekinthető előnynek (más domainektől való függetlenség) és hátránynak is (a kerék újrafelfedezése, kettős költségek). A nemzeti nyilvántartások belépési pontként való használatával nem kell közös portált kialakítani. Nem lehetséges azonban a különböző domainek közötti integráció. 3) A nyilvántartások összekapcsolása minden egyes nyilvántartástípusra külön portálon keresztül 11. ábra Összekapcsolás a domain portálokon keresztül történő hozzáféréssel. A RISER ID ezt a megoldást kínálja a népességnyilvántartások esetében. A külföldi nyilvántartásokhoz nem a nemzeti nyilvántartás, hanem egy központi portál útján lehet hozzáférni. Ez a megoldás akkor előnyös, ha a nemzeti interfészek bonyolultak és nehezen hozzáférhetők. 4) A nyilvántartásoknak egy közös e-igazságszolgáltatási portálon keresztül történő összekapcsolása 57

58 12. ábra Összekapcsolás egy közös európai e-igazságszolgáltatási portálon keresztül Ezt a megoldást tartalmazza a Bizottság és a Tanács e-igazságszolgáltatásra vonatkozó javaslata. Ez egy felhasználóbarát lehetőség, mivel ez az egyetlen portál sok felhasználó számára elegendő lenne, amely esetében biztosak lehetnek abban, hogy az adatok hiteles forrásból származnak, és ez teszi lehetővé a különböző domainek közötti összekapcsolást. Meg kell érteni azonban, hogy nem minden adatbázist használnak mindig csak jogi összefüggésekben, így e megoldás igen merev végrehajtásának hátránya az lehet, hogy figyelmen kívül hagyják a domainspecifikus jellemzőket. 5) A nyilvántartásoknak szolgáltatások és jól körülhatárolt interfészek alapján történő összekapcsolása. 13. ábra Szolgáltatásokra épülő, rugalmas megoldás Ez a lehetőség veszi figyelembe azt a tényt, hogy a különféle domainek esetleg eltérő megoldásokat 58