Szent István Egyetem Gödöllő

Átírás

1 FI Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat I. rész: Szervezeti és Működési Rend február

2 Tartalomjegyzék I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7 Az Egyetem jogállása 7 Az Egyetem alapítója, fenntartója, törvényességi ellenőrzése 8 Az Egyetem képzési, kutatási, szolgáltatási rendszere 8 Az Egyetem gazdálkodási tevékenysége 10 Az Egyetem adatkezelési rendszere 11 Az Egyetemen belüli kapcsolattartás rendje 11 Egyetemi címek és kitüntetések 12 Az egyetem együttműködési megállapodásai 13 III. AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS VEZETÉSE 14 Az Egyetem szervezete 14 Az Egyetem vezetési szerkezete 18 Az Egyetem rektora és helyettesei 20 Az Egyetem rektora 20 A rektorhelyettesek 21 A Szenátus 21 A Szenátus működése 23 A Szenátus összetétele 23 A Szenátus testületei 24 Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács (EDHT) 24 Egyetemi Tudományos Tanács 25 Egyetemi Minőségügyi Tanács 25 Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság 26 Etikai Bizottság 27 Egyetemi Fellebbviteli Bizottság 27 Hallgatói Felülbírálati Bizottság 28 Egyetemi Oktatási Bizottság 28 Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács 29 Egyetemi Közgyűjteményi Bizottság 29 Egyetemi Kollégiumi Tanács 30 A rektor tanácsadó bizottságai, tanácsadói és a rektori megbízottak 30 Egyetemi fórumok 31 Egyetemi Professzori Tanács 31 2

3 A kar vezetői 31 A dékán 31 A karok működése 32 A kari tanács 32 A kar egyéb testületei 34 A kari oktatói-kutatói értekezlet 34 A kari összdolgozói értekezlet 34 Alaptevékenységeket végző szervezeti egységek 34 Az alaptevékenységet folytató szervezeti egységek szerveződése 34 Az intézeti igazgató, tanszékvezető 35 Az intézeti, tanszéki tanács 35 Az intézeti vagy tanszéki oktatói, kutatói, tanári értekezlet 35 Intézeti, tanszéki szervezeti egységek 36 A kihelyezett oktatási-kutatási szervezeti egységek 36 Akadémiai és kooperációs kutatócsoportok 36 A Kancellári Hivatal 37 A kancellár 37 A főigazgatók 38 A Kancellári Hivatal központi szervezeti egységei 38 Gazdálkodási Igazgatóság (GI) 38 Beruházási és Műszaki Igazgatóság (BMI) 40 Belső Ellenőrzési Főosztály 40 Informatikai Főosztály (IF) 41 Humánpolitikai Főosztály (HF) 41 PR, Sajtó és Rendezvényszervezési Főosztály (PRF) 42 A Kancellári Hivatal Egyetem alaptevékenységeit támogató, szolgáltató szervezeti egységei 42 Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság (SKF) 43 Pályázati és Innovációs Főosztály (PIF) 46 Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ, (KAVIK) 46 Sport Iroda (SI) 47 Oktatási Igazgatóság (OI) 47 Kancellári Titkárság (KT) 49 A Kancellári Hivatal kari igazgatási és szolgáltató szervezeti egységei 49 Az Egyetem szervezetéhez tartozó és szervezetén kívüli gyakorló- és bázisiskolák, 50 3

4 IV. AZ EGYETEM ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEI TESTÜLETEINEK LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE 51 A különböző vezető és más testületekbe történő választás szabályai 51 Általános rendelkezések 51 A választások felügyelete 52 A szavazás lebonyolítása és értékelése 53 A Szenátus nem oktató, kutató és tanár közalkalmazott tagjának megválasztása 55 A testületek bizottságainak létrehozása 56 A különböző szintű testületek tagjainak jogállása 56 A testületi tagság időtartama 56 A testületi tag visszahívása 57 A testületi tagok kötelességei és jogai 57 A különböző szintű testületek működésének általános szabályai 58 A testületek összehívása 58 A testületek tisztségviselői 59 A testületi tanácskozás alapvető szabályai 59 A testületi ülések nyilvánossága 61 A határozathozatal 61 A testületi ülések dokumentálása 62 VI. AZ EGYETEMI ÉRDEKEGYEZTETÉS 63 VII. AZ EGYETEMEN MŰKÖDŐ NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK 64 Közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetek 64 A Közalkalmazotti Tanács 64 A hallgatói önkormányzat, doktorandusz önkormányzat 65 VIII. JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK 67 Általános rendelkezések 67 Az egyetemi döntések elleni jogorvoslatok elbírálása 68 IX. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69 Vegyes rendelkezések 69 Záró rendelkezések 69 X. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 70 4

5 I. PREAMBULUM (1) Az évi LII. törvény alapján, január 1-jei hatállyal, a jogelőd intézményeiket is figyelembe véve, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola, mint alapító felsőoktatási intézmények jogutódjaként tíz karral létrejött, a székhellyel. SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ A 108/2003. (VII.22.) Korm. rendelet alapján az Egyetem budai karai (Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és Tájépítészeti Kar) a Budapesti Corvinus Egyetem kötelékébe kerültek, a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar a felsőoktatási törvényt módosító évi XXXVIII. törvény értelmében pedig Károly Róbert Főiskola elnevezéssel önálló felsőoktatási intézménnyé alakult. A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról kiadott évi XCVII. törvény értelmében a Tessedik Sámuel Főiskola december 31-i hatállyal megszűnt. A megszűnő felsőoktatási intézmény három karával és egy intézetével beolvadt a Szent István Egyetembe, amely befogadó felsőoktatási intézményként, mint a volt Tessedik Sámuel Főiskola jogutódja látja el annak feladatait augusztus 1. napjával kivált a Szarvasi Pedagógiai Intézet és a Gál Ferenc Főiskola szervezetében folytatja tevékenységét. (2) A Szent István Egyetem több kampuszon működő felsőoktatási intézmény. Küldetésnyilatkozata alapján a következőképpen határozza meg önmagát: A Szent István Egyetem hazai felsőoktatás integráns része, az európai és ezen belül kiemelten a kárpát-medencei felsőoktatási és tudományos térség aktív formálója. Tevékenységében az elméleti és gyakorlati oktatás, a tudományos kutatás, valamint az értelmiségi alkotó tevékenység szerves egységet képez. Magasan kvalifikált szakemberek képzésével, élenjáró tudományos kutatófejlesztő munkával, szaktanácsadással, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosításával megkülönböztetett feladatának tekinti az agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékgazdaság, valamint a kapcsolódó iparágak fejlesztésének szolgálatát. Kulturális missziójának részeként kampuszainak infrastrukturális keretei közösségi térként is szolgálnak, melyben a környező településeken és régiókban élő állampolgárok formális és informális csoportjai helyet és lehetőséget kapnak közösségi tevékenységeik gyakorlására. (3) A Szent István Egyetem a szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseit Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: ESZMSZ) határozza meg. Az ESZMSZ a Nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nftv.) és végrehajtási rendelkezései alapján minden olyan alapkérdést szabályoz, amely a szabályozott és hatékony intézményi működés feltételeit biztosítja. A szabályozás nem terjed ki azokra működési területekre, amelyekről jogszabály vagy felhatalmazás alapján más szabályzatban kell rendelkezni. Az Egyetem egyetlen ESZMSZ-szel rendelkezik, amelynek részei: 5

6 a szervezeti és működési rend; a foglalkoztatási követelményrendszer és a hallgatói követelményrendszer. Az ESZMSZ elválaszthatatlan részét képezik azok a mellékletek, amelyekre a szabályzatban hivatkozás történik. (4) Az egyetemen folyó tevékenységek minőségi követelményeinek és feltételeinek meghatározása, rendszerbe foglalása, megismertetése, valamint érvényesülésük folyamatos ellenőrzése céljából az Egyetem minőségbiztosítási rendszert működtet, és minőségfejlesztési programot készít. Az Egyetem minőségfejlesztési rendszere az ESZMSZ mellékletét képezi. (5) A Szent István Egyetem Szenátusa az ESZMSZ mellékletét képező intézményfejlesztési tervében (IFT) határozza meg a képzésfejlesztéssel, a tudományos kutatás fejlesztésével, a fenntartó minisztérium által az Egyetem rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseit, a várható bevételeket és kiadásokat. A Szenátus fogadja el az IFT részeként az Egyetem tudományos kutatási fejlesztési és innovációs stratégiáját is. 6

7 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyetem jogállása 1. (1) A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Magyarország állami felsőoktatási intézménye, az Nftv. alapján létrehozott jogi személy, amely a törvényben, az alapító okiratában és az ESZMSZ-ben foglalt keretek között oktatási, tudományos kutatási, szervezeti és működési autonómiával rendelkezik. (2) Az Egyetem (a) egymásra épülő képzési ciklusokban: alapképzést, mesterképzést és doktori képzést, (b) felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító: felsőoktatási szakképzést és szakirányú továbbképzést (c) az állatorvosi szakon, valamint az agrár-mérnöktanár szakon, osztatlan képzést (d) a felnőttképzési törvény szerint akkreditált intézményként, akkreditált felnőttképzési programok alapján felnőttképzést folytat és a képzési követelményeket teljesítők részére a törvényben megállapított oklevelet, illetve bizonyítványt ad ki. (3) Az Egyetem székhelye: Gödöllő címe: 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. nevének rövidítése: SZIE angol elnevezése: Szent István University angol rövidítése: SZIU honlapjának címe: telephelyei: 1078 Budapest, István u. 2., 1146 Budapest, Thököly u.74., 1135 Budapest, Szent László út Jászberény, Rákóczi u. 53., 5540 Szarvas, Szabadság út 1-3., 5600 Békéscsaba, Bajza u. 33., 5700 Gyula, Szent István út Székhelyen kívüli képzési helyek: Csíkszereda, Szabadság tér 1. (Románia) Beregszász, Kossuth tér 6., Kárpátalja (Ukrajna) (4) Az Egyetem körbélyegzőjének leírása: Magyarország címere Szent István Egyetem, Gödöllő körirattal. Az Egyetem címere, Szent István Egyetem, Gödöllő körirattal. A körbélyegzők használatát az ESZMSZ melléklete határozza meg. 7

8 Az Egyetem alapítója, fenntartója, törvényességi ellenőrzése 2. Az alapítói jogok gyakorlója az Nftv-ben foglaltak szerint az Országgyűlés. Az Egyetem, fenntartói irányítását a felsőoktatásért felelős minisztérium végzi, a fenntartói jogokat a felsőoktatásért felelős miniszter gyakorolja. Az Alapító Okirat az ESZMSZ mellékletét képezi. Az Egyetem képzési, kutatási, szolgáltatási rendszere 3. Az Egyetemen a felsőoktatási szakképzés, az alap- és mesterképzés, valamint a szakirányú továbbképzés a Szenátus által elfogadott képzési programok alapján folyik. A képzési programok részét képező mintatanterveket a felsőoktatási szakképzésben, az alap- és mesterképzésben, valamint osztatlan képzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, a szakirányú továbbképzésben pedig önállóan készíti el a felsőoktatási intézmény. A mintatanterveket legalább képzési ciklusonként felül kell vizsgálni. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor. 4. (1) Az Egyetem az Alapító Okiratában meghatározottak szerint folytathat (a) alapképzést az agrár, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, a műszaki, az orvos és egészségtudományi, a pedagógus, a társadalomtudományi és a természettudományi képzési területen; (b) mesterképzést az agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, műszaki, pedagógusképzés és a természettudományi képzési területen; (c) doktori képzést az agrár-műszaki tudományok, állatorvos-tudományok, állattenyésztés-tudományok, biológia tudományok, gazdálkodás- és szervezéstudományok, környezettudományok, növénytermesztési és kertészeti tudományok, valamint regionális tudományok tudományágban. E tudományterületeken doktori fokozat odaítélésére, valamint habilitációs eljárás lefolytatására jogosult. (d) szakirányú továbbképzést a Szenátus által elfogadott képzési programokban; (e) felsőoktatási szakképzést; (f) felnőttképzést; (g) általános továbbképzést (átképzést) és erről megfelelő bizonyítványt ad ki; (h) költségtérítéses felvételi előkészítő képzést magyar és idegen nyelven, és annak sikeres elvégzéséről igazolást ad ki; (i) pedagógusképzést; a pedagógushallgatók gyakorlati felkészítésen közoktatási intézményekben vesznek részt, melyek az Egyetem alapító okirata szerint az Egyetem szervezetébe tartozó gyakorló iskolák, vagy megállapodás alapján, más, nem az Egyetemhez tartozó ún. bázis iskolák lehetnek; 8

9 (j) a képzéshez kapcsolódó képzési területeken, tudományterületeken alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, tudományszervezést, technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat; (k) az Nftv. és más vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül, költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg kiegészítő tevékenységként ; az államilag támogatott alapfeladatokon túl is felsőfokú szakemberképzést; külső megbízók, megrendelők számára oktatási, kutatási, fejlesztő szaktanácsadói, szolgáltatói és egyéb feladatokat; növényi és állati járványos betegségeket megelőző tevékenységet rendszeres állatgyógyászati tevékenységet; az Igazságügyi valamint a Földművelési Minisztérium felügyelete alatt az erre vonatkozó jogszabályok és a bizottságok működési szabályzata szerint az Egyetem szervezetében működő Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület és az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület, a szakterülethez kapcsolódó igazságügyi szakértői tevékenységet. (2) Az Egyetem a Szenátus jóváhagyásával, az Nftv. az Áht. és más hatályos jogszabályok alapján vehet részt alapítványokban, egyesületekben, közhasznú, illetve gazdasági társaságokban. 5. (1) Az Egyetemen az alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben és szakirányú továbbképzésben megszerezhető végzettséget, illetve szakképesítést a képzési program, illetve az annak részét képező tanterv határozza meg. A doktori képzés tartalmát az akkreditált programok, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit az ESZMSZ mellékletét képező Egyetemi Doktori Szabályzat határozza meg. (2) Az Egyetem magyar, idegen és nemzetiségi nyelven képezhet magyar és más állampolgárságú hallgatókat. (3) Az egyetemi habilitációs eljárás rendjéről és szabályairól az ESZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszerének mellékletét képező Egyetemi Habilitációs Szabályzat rendelkezik. 6. (1) Az Egyetem az oktatók, kutatók és hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás szabadságát, támogatja azok feltételeinek megvalósítását, létrehozza a kutatás eszköztárát, fenntartja azt és biztosítja ennek hozzáférhetőségét. A tudományos kutatásról és az ezt szolgáló műszerek és eszközök használatáról az ESZMSZ mellékletét képező egyetemi szabályzat rendelkezik. (2) Az Egyetem - önkéntes adatszolgáltatás alapján Diplomás Pályakövetési Rendszere és annak alapját képező alumni rendszere keretében ellátja a pályakövetés feladatait, amelyben figyelemmel kíséri azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik itt szereztek bizonyítványt, oklevelet. 9

10 (3) Az Egyetem karrier és alumni rendszerével tanulmányi és életpálya-tanácsadást nyújt a hallgatók részére, segíti a hallgatók beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve szakmai előmenetelüket a tanulmányok befejezését követően. Az Egyetem gazdálkodási tevékenysége 7. (1) Az Egyetem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait éves költségvetési terv alapján látja el. (2) Az Egyetem gazdálkodási tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapító okiratában meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az alapfeladatainak ellátását, a közpénzek és közvagyon hatékony felhasználását. Így különösen: szerződést köthet, társulhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a rendelkezésére bocsátott vagyont használhatja és a vagyonkezelési szerződésében foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja. (3) Az Egyetem kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, gazdaságos és hatékony felhasználása, a materiális és immateriális vagyonának gyarapítása, védelme. (4) Az egyetem vagyongazdálkodására a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás elveit és feltételeit meghatározó jogszabályok az irányadók (5) A felsőoktatási intézmények működéséhez biztosított állami támogatás rendszerét a Kormány határozza meg. A felsőoktatási intézmény részére pályázati úton, valamint megállapodás alapján is adható támogatás. (6) Az állami támogatás célja (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (h) a hallgatói juttatások, a képzési tevékenység, a tudományos fejlődés, a fenntartási feladatok, a hallgatói sport tevékenység, az egyes speciális felsőoktatási feladatok, az Nftv.10.. szerint minősített intézményi támogatás, a kulturális és fejlesztési támogatások pénzügyi feltételeinek biztosítása. A felsorolt jogcímek - az (a) és (f) pontokban meghatározott jogcímek kivételével - nem jelentenek felhasználási kötöttséget. (7) Az egyetemi gazdálkodás részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező Gazdálkodási Szabályzat foglalja össze. 8. Az Egyetem kialakítja az oktatási, kutatási-fejlesztési, szaktanácsadási, szolgáltató, költségtérítéses és kiegészítő tevékenységének szervezeti-, és gazdasági kereteit és szabályait a vonatkozó jogszabályok alapján. 10

11 Az Egyetem adatkezelési rendszere (1) Az Egyetem nyilvántartja azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek 9. (a) az intézmény rendeltetésszerű működéséhez, (b) a jelentkezők és a hallgatók jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez, (c) a képzés, kutatás megszervezéséhez, (d) a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve az oktatók, kutatók, dolgozók jogainak gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez, (e) a jogszabályokban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez (f) a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, (g) az Nftv.15. és 16.. szerint végzettek pályakövetése céljából szükségesek. (2) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartott adatok körét, az adatkezelés célját és időtartamát, valamint a nyilvános adatok továbbításának feltételeit az Nftv. 3. melléklete alapján végzi az Egyetem. A nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára a hivatalos statisztikai szolgálat számára átadhatók. (3) A Szent István Egyetem adatbiztonsága, informatikai rendszereinek védelme és erősítése érdekében elvárt magatartást az ESZMSZ mellékletét képező Információ Biztonsági Szabályzat tartalmazza. Hatálya kiterjed a Szent István Egyetem tulajdonában vagy kezelésében lévő informatikai rendszerelemekre, azaz tárgyakra, eszközökre, programokra, adatokra, adathordozókra, dokumentumokra és az informatikai rendszerekkel kapcsolatba kerülő kezelő, üzemeltető, kiszolgáló, karbantartó és felhasználó személyekre. Az Egyetemen belüli kapcsolattartás rendje 10. (1) A rektor, a kancellár valamint a beosztott vezetők, közalkalmazottak, hallgatók közötti ügyek intézésében a hivatalos kapcsolattartási forma a szolgálati út. A szolgálati út az ügyek intézésének folyamatát jelenti az egyetemi szervezeti hierarchia különböző szintjein lévő személyek közötti alá-fölérendeltségi viszonyára épülve. A különböző ügytípusokhoz különböző folyamatok, szolgálati utak tartoznak, és ennek megfelelően különböző személyek (vezetők, tisztviselők) azok, akiknek tudniuk kell az ügyről, annak állásáról, az azzal kapcsolatos intézkedésekről. Ezeket a folyamatokat a szervezeti egységek ügyrendjei, az ügytípusokra vonatkozó szabályzatok, eljárásrendek, vezetői utasítások határozzák meg. (2) A közalkalmazottak számára a feladataik ellátásához szükséges kapcsolattartás alapvető rendjét a munkaköri leírásban kell meghatározni. (3) A kapcsolattartás egyéni formája a fogadóóra. 11

12 - A hallgatók számára az oktatók kötelesek a szorgalmi időszakban legalább heti rendszerességgel fogadóórát tartani. - Ugyancsak kötelesek rendszeresen fogadóórát tartani az egyetem polgárai számára a magasabb vezetők és helyetteseik, akik a fogadóórák gyakoriságát a felmerülő igényeknek megfelelően állapítják meg. (4) A kollektív kapcsolattartás kötelező fórumai: - a szervezeti egységek legalább havi rendszerességgel megtartott munkaértekezletei; - a legalább félévenkénti rendszerességgel megtartott kari összoktatói vagy összdolgozói értekezletek; - a legalább félévenként összehívott egyetemi összoktatói, összdolgozói értekezlet, amelyet a rektor és a kancellár az egész egyetemet érintő fontos kérdésekkel kapcsolatos információ megbeszélésére hívhat össze. (5) A közalkalmazotti és hallgatói érdekképviseletekkel (közalkalmazotti tanács, hallgatói önkormányzatok, reprezentatív szakszervezetek), azok választott vezetőivel a rektor és a kancellár közvetlenül vagy az általuk megbízott helyetteseiken keresztül tartják a munkakapcsolatot. Ha az érdekképviseletek az egyetemi szervezeti hierarchiának megfelelően szerveződnek, akkor a kari, illetve szervezeti egységi vezetők vagy megbízottjaik tartják a kapcsolatot a megfelelő szervezeti szintű érdekképviseleti vezetőkkel. Ezeket a kapcsolatokat, illetve az ezzel összefüggő jogosultságokat az ESZMSZ és ennek a kari kiegészítései, rektori utasítások, valamint más egyetemi szabályzatok, továbbá az illetékes érdekképviseleti szerv saját alapszabályai (szabályzatai, ügyrendjei) határozzák meg. (6) A kapcsolattartás során tanúsított emberi és szakmai magatartási normákat az ESZMSZ mellékletét képező Etikai Kódex határozza meg. Az ESZMSZ felhatalmazza a rektort és a kancellárt, hogy a külső kapcsolattartási normákat, a nyilatkozattétel rendjét rektori és kancellári közös utasításban szabályozza. Egyetemi címek és kitüntetések 11. (1) Az Nftv. a hatályos jogszabályok és az egyetemi szabályzatok alapján a Szenátus, a rektor és a kancellár, továbbá átruházott hatáskörben a kari tanácsok különböző kitüntetéseket, kitüntető címeket adományozhatnak az egyetemi oktató- és tudományos kutatómunkában részt vevő, az Egyetem tudományterületeit kiemelkedően művelő, kiváló elméleti és gyakorlati eredményt elérő hazai és külföldi szakembereknek, az Egyetem volt oktatóinak, kutatóinak, állományban lévő oktatóinak, kutatóinak kiemelkedő munkát végző más közalkalmazottainak. (2) A kitüntetések és kitüntető címek adományozásának feltételeit az ESZMSZ mellékletét képező, Az Egyetemi Címek, az Állami és Egyetemi Kitüntetések Adományozásának Egyetemi Ügyrendje határozza meg. 12

13 Az egyetem együttműködési megállapodásai 12. (1) Az Egyetem rektora az alaptevékenységek körébe tartozó egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozóan az ESZMSZ mellékletét képező szerződéskötési szabályzat előírásainak megfelelően, az Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet bármely érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. (2) Az Nftv. 13/A. (2) bekezdés a) f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár az egyetem vezetőjeként és képviselőjeként jár el, így e feladatok ellátásához kapcsolódóan a kancellár is jogosult az (1) bekezdésben foglalt együttműködési megállapodások megkötésére. (3) A rektor és a kancellár ezt a jogkörét estenként vagy egyes ügycsoportokra vonatkozóan az egyetem vezető beosztású munkatársaira átruházhatja a szerződéskötési szabályzatban meghatározott eljárásrend betartása mellett. (4) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. (5) Az együttműködési megállapodásokat, amennyiben azok az egyetem materiális és immateriális vagyonát érintően az ESZMSZ mellékletét képező kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatban meghatározott összeghatár feletti kötelezettségvállalást tartalmaznak vagy a megállapodásban foglaltaknak megvalósulása, meghiúsulása ilyen kötelezettséggel jár, a Szenátus elé kell terjeszteni véleményezésre. (6) Az együttműködési megállapodás aláírását a szerződéskötési szabályzat alapján kell előkészíteni, és meg kell győződni arról, hogy a megállapodásban érintett partnerszervezettel kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség. (7) Az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítéséről a megállapodásban kötelezően megjelölt kapcsolattartó személy évenként köteles írásban beszámolni a megállapodásban foglaltak megvalósulásáért felelős szervezeti egység vezetőjének. (8) A hazai és nemzetközi együttműködési megállapodások nyilvántartása, megvalósulásuk évenkénti értékelése, egyetemi szintű összehangolása a rektor külkapcsolatokért felelős helyettesének a hatáskörébe tartozik, aki erről minden év január 30-ig összegző jelentésben tájékoztatja a rektort és a kancellárt. 13

14 III. AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS VEZETÉSE Az Egyetem szervezete 13. (1) Az Egyetemen az oktatási és kutatási, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő feladatok, valamint a működést biztosító funkcionális és fenntartási feladatok hatékony és gazdaságos ellátása érdekében (a) oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó tevékenységeket; (b) szolgáltató és funkcionális tevékenységeket ellátó szervezeti egységek működnek. (2) Az Nftv. 14. (1) bekezdése alapján, az oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó tevékenységek ellátásához kapcsolódóan az Egyetemen informatikai, szociális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyi szolgáltató - kormányrendeletben meghatározottak szerint kollégiumi - és más, így különösen tanműhely, tanszálloda, tangazdaság, művészeti gyakorlóhely, botanikus kert, valamint termelő feladatot ellátó - szervezeti egység hozható létre. (3) Az Egyetem és szervezeti egységei irányítását a fenntartó megosztott hatáskörben végzi a következők szerint: (a) az alaptevékenységekhez - oktatást, tudományos kutatást, művészeti alkotó tevékenységet végző szervezeti egységekhez - kapcsolódó szakmai működési viszonyok fenntartói irányítása a rektor vezetői hatáskörében valósul meg; (b) a szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek tevékenységéhez kapcsolódó működési viszonyok fenntartói irányítása a kancellár vezetői hatáskörében valósul meg; (c) az Egyetem oktatási, tudományos kutatási és művészeti autonómiájához kapcsolódó önkormányzati irányítás és a belső normatív szabályozás a Szenátus hatáskörében valósul meg. Ennek megfelelően a vezetés eszközeit, kiemelten a vezetés jogi eszközeit a rektor az alaptevékenységeket végző szervezeti egységek fölött, a kancellár pedig a szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek fölött köteles alkalmazni. (4) A vezetés jogi eszközeinek alkalmazása az egyetemi szervezet rendeltetésszerű működését eredményező, az Egyetemen belüli szervezeti és személyi aláfölérendeltségből fakadó kötelezettséget jelent. (5) A vezetés jogi eszközeinek minősülnek a rektor és a kancellár normatív utasításai is, amelyek hosszabb távra rendezik a hatáskörükbe tartozó egyetemi szervezetcsoport belső viszonyait, a szervezeti egységek kapcsolatait és a beosztottak feladatait. (6) A normatív utasításokat a fenntartói irányítás által meghatározott jogszabályi (Nftv., Kjt., Áht. stb.) és a Szenátus által elfogadott szabályzati (ESZMSZ és mellékletei) keretek, - előírások, korlátok, lehetőségek, feltételek - között alkalmazhatják az egyetem vezetői. (7) A Szenátus határozatai, a kancellár és a rektor utasításai eredményezik a szervezeti egységek számára a munkafeladatok kiadását, a munkafolyamatok elindítását, a munkavégzés befolyásolását, a szükséges koordinációt, az ellenőrzést és az értékelést. 14

15 14. (1) Az Egyetem alaptevékenységei - a rektor szakmai vezetői felelősségi körébe tartozóan - az oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységekben folynak. Az oktatási és tudományos szervezeti egységek a következők lehetnek: (a) karok és szervezeti egységeik: intézet, tanszék, kutatócsoport, doktori iskola klinika, lektorátus. Az intézetek szervezete intézeti tanszékekre, csoportokra, a tanszékek szervezete tanszéki csoportokra tagozódhat. (b) nem kari jogállású és nem kari hatáskörbe tartozó oktatási és/vagy kutatási feladatot is ellátó szervezeti egységek: központ (képzési, oktatási, innovációs, tudás- és vizsgaközpont) tangazdaság, tanműhely, gyakorló iskola, botanikus kert. (2) Az Egyetem szolgáltató és funkcionális feladatait a kancellár vezetői felelősségi körébe tartozó szervezeti egységek látják el. A kancellária szervezetében működő szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek a következők lehetnek: főigazgatóság igazgatóság főosztály, osztály, titkárság csoport kollégium könyvtár levéltár irattár szakmúzeum, központ iroda hivatal. 15. (1) Az Egyetem alaptevékenységeit végző, az Nftv (13) bekezdése alapján létrehozott, magasabb vezető által irányított fő szervezeti egységei a karok. Az Egyetem oktatási és tudományos kutatási szervezete a következő karokra tagozódik: (a) Az Egyetem székhelyén, a Gödöllői Kampuszon működő karok Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (továbbiakban: GTK) 15

16 Gépészmérnöki Kar (továbbiakban: GEK) Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (továbbiakban: MKK) (b) Az Egyetem székhelyén kívül működő karok Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar (továbbiakban: ABPK) Jászberény Állatorvos-tudományi Kar (továbbiakban: ÁOTK) Budapest Ybl Miklós Építéstudományi Kar (továbbiakban: YMÉK) Budapest Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar (továbbiakban: GAEK) Békéscsaba, Szarvas, Gyula (2) Az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karon folyó pedagógusképzés és továbbképzés gyakorlati nevelési-oktatási feladatait a Szent István Egyetem Gyakorló Sport Általános Iskola és Gimnázium (Jászberény) látja el. (3) A karok oktatási és kutatási szervezeti egységekre (intézetekre, tanszékekre) tagozódását az ESZMSZ mellékletét képező, egységes egyetemi eljárásrend szerint összeállított kari kiegészítések tartalmazzák. 16. (1) A Kancellári Hivatal (továbbiakban: kancellária) az összefoglaló szervezete az Egyetem szolgáltató és funkcionális feladatait ellátó szervezeti egységeinek. A kancelláriához tartozó szervezeti egységek az alaptevékenységekhez (oktatási és tudományos kutatási tevékenységekhez) való viszonyuk alapján a következő főcsoportokba tartoznak: (a) Az Egyetem materiális és immateriális javaival való törvényes és hatékony gazdálkodási feltételeit biztosító szervezeti egységek, amelyek a kancellár osztatlan, teljes körű vezetői hatáskörében látják el feladataikat. (Kancellári Titkárság, Gazdálkodási Igazgatóság, Beruházási és Műszaki Igazgatóság, Belső Ellenőrzési Főosztály, Informatikai Főosztály, Humánpolitikai Főosztály, PR, Sajtó és Rendezvényszervezési Főosztály, Jogi Iroda) E szervezetek feladata az alaptevékenységek által létrehozott, annak érdekében működtetett immateriális és materiális javak hatékony felhasználása, kezelése, az alaptevékenységek és kiszolgálásuk minőségi humánerőforrás szükségletének biztosítása. (b) Az alaptevékenységek végzéséhez különféle szakszolgáltatást nyújtó, esetenként ágazati jogszabályok alapján működő, vezetői hatáskör szempontjából egyetemi vagy kari szervezeti szintre besorolható önálló szervezeti egységek valamint az alaptevékenységeket végző szervezetek menedzsmentjének vezetői feladatellátását közvetlenül kiszolgáló, segítő szakszemélyzetet magában foglaló szervezeti egységek. Alaptevékenységekhez szakmai szolgáltatást nyújtó szervezeti egységek: Pályázati és Innovációs Főosztály, Sport Iroda, Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ, Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Egyetemi Kollégiumok, Szaknyelvoktatási és Nyelvvizsga Központ, Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ, Egyetemi Fenntartható Fejlődési Iroda, Regionális Egyetemi Tudásközpont, Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum. Az alaptevékenységeket végző szervezetek menedzsmentjét kiszolgáló szervezeti egységek: Rektori Titkárság; Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság; Oktatási Igazgatóság; Nemzetközi és Külkapcsolati Iroda; Műszaki, Informatikai Oktatási és 16

17 Kutatási Központ; a kancellária kari szervezeti egységei (tanszéki, intézeti, dékáni titkárságok, hivatalok, tanulmányi osztályok, karrier irodák. (c) Az alaptevékenységeket közvetlenül kiszolgáló szakasszisztenciát foglalkoztató szervezeti egységek, vagy e szervezeti egységekhez rendelt kancellári hivatali szakalkalmazottak. E szervezetek lehetnek önállóak, és önálló szervezet nélkül az alaptevékenységet végző szervezeti egységekhez rendelt kancellári hivatali szakalkalmazottak (tanszéki, intézeti, laboratóriumi, klinikai, tanműhelyi, botanikus kerti, tangazdasági stb. diplomás és nem diplomás szakszemélyzetet összefogó szervezetek). (2) Az (1) bekezdés alapján a kancellária szervezeti egységei, valamint a kancellár és a rektor e szervezeti egységekhez kapcsolódó jogi vezetői eszközei a következők: (a) Az (1) (a) bekezdés alapján a kancellár teljes körű vezetői hatáskörében működnek a következő szervezetek: A. Gazdálkodási Igazgatóság (GI) i. Beszerzési és Közbeszerzési Főosztály Közbeszerzési Osztály Beszerzési Osztály ii. Kollégiumok (rektor alaptevékenységekkel kapcsolatos utasítási hatáskörében) - Kari kollégiumok iii. Számviteli és Kontrolling Főosztály - Számviteli Osztály - Kontrolling Osztály - Eszközgazdálkodási Osztály iv. Pénzügyi Főosztály Pénzügyi Osztály Költségvetési Osztály v. Biztonságszervezési Főosztály - Biztonságszervezési Osztály - Gondnokság, Kertészeti Osztály B. Beruházási és Műszaki Igazgatóság (BMI) i. Üzemviteli Főosztály ii. Ingatlangazdálkodási és Épületberuházási Főosztály C. Belső Ellenőrzési Főosztály D. Informatikai Főosztály (IF) E. Humánpolitikai Főosztály (HF) i. Humánpolitikai Osztály (az oktatói, kutatói, tanári személyi állomány esetében a rektor utasítási hatáskörében) ii. Bérgazdálkodási Osztály F. PR, Sajtó és Rendezvényszervezési Főosztály (PRF) (az alaptevékenységek tekintetében rektor utasítási hatáskörében) G. Jogi Iroda 17

18 (b) Az (1) (b) bekezdés alapján a kancellár teljes körű vezetői és a rektor alaptevékenységekkel kapcsolatos utasítási hatáskörében működnek a következő szervezetek: A. Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság (SKF) i. Rektori Titkárság ii. Nemzetközi és Külkapcsolati Iroda iii. Igazgatási és Koordinációs Főosztály iv. Stratégiai és Elemző Főosztály v. Egyetemi Könyvtár és Levéltár vi. Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ vii. Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum B. Pályázati és Innovációs Főosztály (PIF) i. Pályázati Iroda ii. Innovációs Iroda iii. Egyetemi Fenntartható Fejlődési Iroda iv. Regionális Egyetemi Tudásközpont C. Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ, (KAVIK) D. Sport Iroda (SI) E. Oktatási Igazgatóság (OI) i. Tanulmányi Központ ii. Egyetemi Minőségügyi Központ, iii. Karrier Iroda iv. Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács Titkársága v. Szaknyelvoktatási és Vizsgáztatási Központ Kari szervezeti szinten: F. A kancellária kari igazgatási és gazdálkodási szervezetei, tanszéki, intézeti titkárságok (a feladataiknak értelemszerűen megfelelő központi szervezeti egységek kari részlegeiként működnek) (c) Az (1) (c) bekezdés alapján, a kancellár munkáltatói jogköréhez tartozóan és rektor szakmai irányítási hatáskörében működnek a következő szervezetek: A. Tanszéki, intézeti oktató-, kutatólaboratóriumok, tanműhelyek, kísérleti terek B. Klinika, C. Botanikus kert, D. Tangazdaságok, tanüzemek (3) A (2) (a), (b), (c) pontban nevesített szervezetek további szervezeti egységekre tagozódását a vonatkozó ügyrendek tartalmazzák. Az Egyetem vezetési szerkezete 17. (1) Az Egyetemen a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján a következő magasabb megbízások adhatók: 18

19 (a) (b) (c) (d) (e) rektor; rektorhelyettes; főigazgató dékán kancellár (2) Az Egyetemen vezetői megbízatásnak minősülnek: (a) az (1) bekezdésben felsoroltak az (a) és (b) pontban foglaltak kivételével helyettesei, valamint, (b) a szervezeti egységek vezetői és vezetőhelyettesei. (3) Az egyetemen a következő vezetői megbízások adhatók: (a) Magasabb vezetői megbízások az alaptevékenységeket végző szervezetek struktúrájához kapcsolódóan: rektor rektorhelyettes dékán (b) Vezetői megbízások az alaptevékenységeket végző szervezetek struktúrájához kapcsolódóan: dékánhelyettes intézeti igazgató tanszékvezető doktori iskolavezető (c) Magasabb vezetői megbízások a kancellária szervezeti struktúrájához kapcsolódóan: kancellár főigazgató (d) Vezetői megbízások a kancellária szervezeti struktúrájához kapcsolódóan: igazgató főosztályvezető osztályvezető hivatalvezető irodavezető titkárságvezető csoportvezető központvezető (4) A rektor az Egyetem alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat. Munkáját rektorhelyettesek és a karokat irányító dékánok segítik. A rektorhelyettesek száma legfeljebb négy lehet. (5) A dékán munkáját legfeljebb négy dékánhelyettes, továbbá intézeti igazgatók, tanszékvezetők, doktori iskolavezetők segítik. (6) A kancellár az egyetem rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik arról, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa. 19

20 (7) A kancellár munkáját főigazgatók, továbbá igazgatók, irodavezetők, titkárságvezetők főosztályvezetők, osztályvezetők, hivatalvezetők, csoportvezetők segítik. Az Egyetem rektora és helyettesei 18. Az Egyetem rektora (1) Az Egyetem első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (a) Az Nftv. 13/A. (2) bekezdés a) f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár is az Egyetem vezetőjeként és képviselőjeként jár el. (b) Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet. (2) A rektor az alaptevékenységnek megfelelő egyetemi működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint az Nftv.25. (3) bekezdése szerinti megbízási jogviszonnyal kapcsolatosan, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult. (3) A rektor feladatkörében: (a) felelős a Szenátus és testületei működtetéséért a hozott döntések végrehajtásáért; (b) irányítja az Egyetemen folyó képzési, a tudományos kutatási tevékenységet, az Egyetem nemzetközi kapcsolatait; (c) a (2) bekezdés keretei között gyakorolja a munkáltatói, illetőleg a kiadmányozási jogkört; (d) törvényességi felügyeletet gyakorol a karok tevékenysége felett; (e) a jogszabályok szerint gyakorolja a kiadói és terjesztői jogot; (f) ellát minden olyan feladatot, amelyet a jogszabályok, az egyetemi szabályzatok és a Szenátus a feladatkörébe utalnak. (4) A rektor a fentiekben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az Egyetem más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. (5) A rektor visszahívását a Szenátus, tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti. (6) A rektor a (7) bekezdésben foglaltak kivételével megsemmisíthet minden olyan egyetemi döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért. Akire ez a döntés sérelmes, fellebbezhet a Szenátushoz. (7) A rektor a Szenátus jogszabálysértő döntéseinek megsemmisítése iránti kérelemmel bírósághoz fordulhat. A keresetnek a végrehajtást illetően halasztó hatálya van. 20

21 (8) A rektor vezetői munkafeltételeinek biztosítására a kancellár rektori titkárságot működtet. 19. A rektorhelyettesek (1) A rektort vezetői tevékenységében, feladatainak szakmai koordinálásában legfeljebb négy rektorhelyettes segíti. (2) A ténylegesen megbízott rektorhelyettesek számát és feladatkörét ez utóbbit munkaköri leírásban a rektor határozza meg. A rektorhelyettesek a feladatkörükbe tartozó ügyekben átruházott hatáskörben a rektor jogkörét gyakorolják. A rektorhelyettes, a rektor esetenkénti vagy állandó megbízása alapján, a rektor távollétében, a rektor jogkörét is gyakorolja. (3) A rektorhelyettesek feladat- és jogköre a rektor feladatkörét és felelősségét nem érinti. A rektor helyetteseit meghatározott körben, azok feladatkörét és felelősségét érintően kiadmányozási jogkörrel ruházhatja fel. (4) A rektorhelyettesek vezetői feladatainak ellátását kiszolgáló szervezeti egységeket, a szükséges igazgatási szakszemélyzetet a kancellár jelöli ki. A rektorhelyettesek ellátják a munkájukat segítő szervezeti egységek szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat. A Szenátus 20. (1) Az Egyetem oktatási és tudományos kutatási autonómiáját megtestesítő vezető testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor. A szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai. A Szenátus működési feltételeit a Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság biztosítja, titkára a stratégiai és koordinációs főigazgató. (2) A Szenátus (a) meghatározza az egyetem képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását; (b) megállapítja saját működésének rendjét; (c) elfogadja az intézményfejlesztési tervet középtávra, legalább négyéves időszakra évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát; (d) javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat, megválasztja a rektort, értékeli a rektor vezetői tevékenységét; (e) elfogadja az intézmény ea) képzési programját, eb) szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, ec) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, ed) a fenntartó által meghatározott keretek közötti költségvetését, ee) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; (f) meghatározza az intézményben 21

22 fa) a hallgatói tanácsadás rendszerét, fb) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét; (g) a fenntartó egyetértésével dönt ga) fejlesztés indításáról, gb) az intézmény vagyongazdálkodási tervéről, gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről; (h) a szenátus dönt ha) tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, hb) a rektorjelölt személyéről a fenntartó által kiírt pályázat alapján a rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázat véleményezését követően, valamennyi tagja többségének szavazatával; hc) az egyetemi tanári és a rektor hatáskörébe tartozó magasabb vezetői pályázatok és minden olyan vezetői pályázat rangsorolásáról, testület elnökének megválasztásáról, amelyet jogszabály, szabályzat a Szenátus hatáskörébe utal; hd) az egyetemi címek, kitüntetések adományozásáról (a kitüntetési szabályzat eljárásrendje figyelembe vételével) he) doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és doktori képzés indításáról, hf) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, hg) képzés alapításának, indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről (i) bármely kérdést megvitathat, abban állást foglalhat, javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra 30 napon belül, testület esetén legkésőbb a 30. napot követő első testületi ülésen érdemben választ adni. (3) A Szenátus nem ruházhatja át a jelen paragrafus (2) bekezdés a-h) pontjában meghatározott jogköröket. (4) A kancellár a felelős az Nftv. 13/A. (2) bekezdés a) f) pontjában meghatározott feladatokkal kapcsolatos szenátusi előterjesztések előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a Szenátusnak az egyetem gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele. (5) A Szenátus a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, határozott időre, vagy alkalmanként bizottságot hozhat létre. A bizottságok elnökeit és tagjait a Szenátus megválasztja illetőleg a dönt a tagok delegálási rendjéről. (6) Ha a Szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői is a kreditátviteli bizottság kivételével. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt százaléka. 22

23 (7) A Szenátus állandó bizottságai, a testület döntésétől függően, a céljellegű ad hoc bizottságok pedig a feladat végrehajtását követően kötelesek tevékenységükről a Szenátusnak beszámolni. 21. A Szenátus működése (1) A Szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést az egyetem szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. (2) A Szenátus (a) ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak, (b) ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van, döntéseit ha törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza, (c) jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani, (d) üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, (e) üléséről - időpontjának és a napirendjének megküldésével - előzetesen a fenntartó képviselőjét tájékoztatni kell. A fenntartó képviselője az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. 22. A Szenátus összetétele (1) A szenátus tagja (szenátor) a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselői kivételével csak az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy lehet. (2) A szenátus tagjai a rektor és a kancellár kivételével választás útján nyerik el megbízatásukat a következő szempontok alapján: (a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak az elnökkel együtt a testület többségét kell alkotniuk, a karok, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell, (b) a hallgatói önkormányzat az összes testületi tag legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt, (c) a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni, (d) a nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezeteket képviselőtagok létszáma nem lehet több mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő, (e) a szenátus választásakor mandátumot szerzett szenátorok megbízása négy év, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselője esetében legalább egy és 23

24 legfeljebb három év lehet. Az időközi választáson mandátumot szerzett szenátor megbízása a négy éves szenátusi választási ciklus végéig szól. (3) Az Egyetem Szenátusának létszáma 23 fő, melynek összetétele a következő: (a) Hivatalból tagok: - rektor - kancellár (b) Választott tagok - a hét kar oktató és kutató tagjai (karonként 2 fő) - nem oktató, nem kutató, nem tanár alkalmazottak képviselője - az EHÖK által választott képviselők - a doktorandusz önkormányzat képviselője 1 fő 1 fő 14 fő 1 fő 5 fő 1 fő (4) A Szenátus ülésein tanácskozási joggal vesznek részt, ha jogszabály alapján nem tagok vagy nem választott tagok: a fenntartó képviselői; a magasabb vezetők (rektorhelyettesek, a főigazgatók, a dékánok), a Közalkalmazotti Tanács elnöke, az Egyetem előző rektorai, amennyiben az egyetemmel emeritusi vagy közalkalmazotti jogviszonyban állnak; mindazok, akiket a Szenátus, illetve a rektor a testület üléseire állandó, vagy eseti jelleggel meghív. (5) A Szenátusnak nem lehet tagja az a hallgató, aki hallgatói jogviszonyát szünetelteti, vagy hallgatói jogviszonya megszűnt. (6) Megszűnik a szenátusi tagsága a választott szenátornak, ha szervezeti egysége megszűnik, más szervezetbe beolvad, más szervezettel összeolvad, különválik a delegáló szervezettől. A tagság megszűnésének időpontja a szervezet megszűnésének, különválásának vagy átalakulásának időpontjával megegyező. A Szenátus testületei 23. Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács (EDHT) (1) A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése az EDHT joga. Az EDHT tudományterületenként ezen belül az Egyetem doktori szabályzatában meghatározott tudományágban tudományági doktori tanácsot hozhat létre. (2) Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács (EDHT) feladatkörében: (a) (b) döntéshozatali jogosultsággal ellátja a doktori képzés, a fokozatszerzés irányítását és felügyeletét, különösen a képzés programjának jóváhagyása, a képzésre való felvétel és a fokozat odaítélése tekintetében; a habilitációs eljárás lefolytatására létrehozott egyetemi testületként ellátja a habilitációs eljárással kapcsolatos szervezési és döntési feladatokat. (3) Az EDHT elnöke az Egyetem főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott akadémiai doktori címmel rendelkező professzora. Az elnök személyét és a testület tagjait a rektor - Egyetemi Habilitációs és Doktori Szabályzatban megfogalmazott követelmények alapján 24

25 tett - javaslatára a Szenátus választja meg. Az EDHT tagjainak kiválasztásánál biztosítani kell, hogy legalább két olyan tagja legyen, aki az Egyetemmel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban. Az EDHT egy tagját a doktori képzésben résztvevő hallgatók választják. (4) Az EDHT szakmai felügyeletét átruházott jogkörben a tudományos rektorhelyettes látja el. Az EDHT üléseinek az oktatási ügyekért felelős rektorhelyettes állandó meghívottja. 24. Egyetemi Tudományos Tanács (1) Az Egyetemi Tudományos Tanács továbbiakban (ETT) a Szenátus tudománystratégiai tanácsadó testülete. (2) Az Egyetemi Tudományos Tanács véleményezi az egyetemi szintű kutatás-fejlesztési, stratégiát, a kutató egyetemmé válás követelményei teljesítésének feladatait. Évente összegzi az Egyetemen folyó tudományos kutató tevékenység eredményeit, tudományterületenként elemzi az Egyetemi tudományos kutatás hazai és nemzetközi rangsorban elfoglalt helyét, a kiemelt forrásszerző képességű szakértői csoportok működését támogató egyetemi környezet feltételeit. Tájékozódik a tudományos kutatási projektek megvalósulásáról, a Pályázati és Innovációs Igazgatóság működéséről. (3) Az ETT elnökét rektor javaslatára a Szenátus választja meg. Az ETT tagjai a karok által delegált, kiemelt forrásszerző képességű szakértői csoportok vezető oktatói. Kutató karok két-két főt, más karok egy-egy főt javasolnak a Tanácsba. Az Oktatási Igazgatóság képviselője, a stratégiai és koordinációs főigazgató képviselője, a karok tudományos dékánhelyettesei, az EDHT elnöke, és a Stratégiai és Koordinációs Főigazgató, valamint a PII vezetője állandó meghívottak. (4) Titkára a PII Pályázati Iroda vezetője. (5) Az ETT szakmai felügyeletét - átruházott jogkörben - a rektor tudományos ügyekkel megbízott helyettese látja el, ügyrendjét az első ülésén fogadja el. 25. Egyetemi Minőségügyi Tanács (1) Az Egyetemi Minőségügyi Tanács (EMT) az Egyetem minőségpolitikájának érvényesülését ellenőrző, elemző testület, javaslattevő, véleményező jogkörrel. Elnökét az egyetem minőségügyi szakterületet művelő főállású, vezető oktatói közül a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. Tagjai a karok minőségügyi vezetői, az EDHT doktori iskolák akkreditációjáért felelős megbízottja, a felnőttképzési és szaktanácsadási központ vezetője, valamint az Oktatási Igazgatóság képviselője és a kancellár által delegált megbízott. (2) Az EMT feladatai: (a) az Egyetem minőségpolitikája érvényesülésének, ellenőrzése, elemzése, különös tekintettel a szak- és intézményakkreditációkra való felkészülésre; (b) a karok évenkénti minőségügyi önértékelésének, az akkreditációs követelmények teljesülésének ellenőrzése (c) a Szenátus évenkénti tájékoztatása a minőségpolitika érvényesüléséről az elért eredményekről és a további feladatokról; (d) az intézményfejlesztési stratégia minőségügyi területeinek véleményezése; 25

26 (3) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat tanácskozási jogú tagot delegál az EMT-ba (4) Az EMT titkára az Egyetemi Minőségügyi Központ vezetője. (5) Az EMT szakmai felügyeletét - átruházott jogkörben - a rektor oktatási ügyekkel megbízott helyettese látja el, ügyrendjét az első ülésén fogadja el. 26. Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság (1) Az Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottságot (EEB) a Szenátus hozza létre. Az EEB munkájának szakmai felügyeletét szavazati jog nélkül a rektor oktatási ügyekkel megbízott helyettese látja el. (2) Az EEB figyelemmel kíséri az Egyetem működésében a nők és férfiak arányos képviseletét és ennek keretében: javaslatot tesz az arányos képviselet elérésére; ellenőrzi az intézkedések eredményességét; feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait és a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket; kezdeményezi a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetését. (3) Az EEB elnökét a rektor javaslatára a szenátus választja meg. Tagjait a karok, a kancellária, a HÖK, valamint a Közalkalmazotti tanács delegálja. Titkára: az esélyegyenlőségi koordinátor. (4) Az EEB tagjai: karonként egy-egy fő, a kancelláriáról 2 fő (egyik az esélyegyenlőségi koordinátor), a HÖK részéről 2 fő, a Közalkalmazotti Tanács részéről egy fő, valamint állandó meghívottként, tanácskozási joggal a rektor oktatási ügyekkel megbízott helyettese. (5) Az EEB maga alkotja meg ügyrendjét, amelyet első ülésén fogad el. (6) A fogyatékkal élő hallgatók segítését egyetemi szinten irányító személy az egyetemi esélyegyenlőségi koordinátor (a továbbiakban: Egyetemi Esélyegyenlőségi Koordinátor), aki munkáját a hatályos jogszabályok alapján és az Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság célkitűzésének megfelelően végzi. (7) Az Egyetemi Esélyegyenlőségi Koordinátort a koordinátori feladatok ellátására az egyetem rektora bízza meg. Az Egyetemi Esélyegyenlőségi Koordinátor az Oktatási Igazgatóság tanulmányi ügyekkel foglalkozó közalkalmazottjai közül kerül kijelölésre, és megbízatása visszavonásig érvényes. (8) Az Egyetemi Esélyegyenlőségi Koordinátor a vonatkozó hatályos jogszabályokban és egyetemi belső szabályzókban meghatározott feladatokat látja el. 26

27 27. Etikai Bizottság (1) A Bizottság elsődleges célja, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel az ESZMSZ mellékletét képező Etikai Kódexben rögzítetteket és az egyetemi élet gyakorlatát összhangba hozza. (2) A Bizottság feladata az etikailag kifogásolható magatartás kivizsgálása, javaslatok, ajánlások megfogalmazása, vitás kérdésekben egyeztetések lefolytatása. Amennyiben az etikai ügyek vizsgálata során minősített szabály- vagy jogsértés gyanúja merül fel a Bizottság a vizsgálatot felfüggeszti és az ügyet további intézkedésre átadja a rektornak. (3) Annak érdekében, hogy a Kódexben rögzített etikai normák az Egyetem életében érvényesüljenek, mindenki, akire a Kódex vonatkozik, köteles együttműködni a Bizottsággal. Az együttműködés megtagadása etikai vétség. (4) A Bizottságelnökét, tagjait és póttagjait az Etikai Kódex eljárásrendje alapján a Szenátus hagyja jóvá. A Bizottság 5 állandó taggal működik, amely konkrét etikai ügyek vizsgálatakor kiegészül az ügyben érintett szervezeti egységek két-két tagjával. (5) Az Etikai Bizottság működéséről, az etikai eljárások lefolytatásának menetéről az Etikai Bizottság plenáris ülésen elfogadott ügyrendje rendelkezik. (6) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésre az adott ügyhöz meghívott tagok kétharmada jelen van. Ha a kétharmados többség nem biztosított, az állandó tagokat a póttagok megválasztásuk sorrendjében helyettesíthetik. Hallgató tagot csak hallgató, alkalmazott tagot csak alkalmazott póttag helyettesíthet. A Bizottság tagjai kötelesek távolmaradásukat előre jelezni, hogy a bizottság elnöke gondoskodni tudjon a póttagok behívásáról. A Bizottság ülésein minden tag és helyettesítő póttag szavazati joggal rendelkezik. (7) A Bizottság ülésére az elnök jogosult külső vagy belső szakértőket tanácskozási joggal meghívni. (8) A Bizottság az etikai ügyek kivizsgálását a bejelentéstől számított 30 napon belül köteles elvégezni. (9) A Bizottság döntéseiről, állásfoglalásairól az elnök köteles a rektort írásban tájékoztatni, továbbá a hasonló ügyek kialakulásának elkerülése céljából az ügyek általános tanulságait belső hírlevélben a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett az egyetemi polgárokkal megismertetni. A Bizottság kétévente köteles tevékenységéről a Szenátus előtt beszámolni. 28. Egyetemi Fellebbviteli Bizottság (1) Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottságot (EFB) a Szenátus hozza létre. Az egyetemi oktatók, kutatók és más egyetemi közalkalmazottak, illetve azok közösségei jogorvoslati kérelmeket nyújthatnak be az őket érintő, az ESZMSZ-ben és más egyetemi szabályzatokban meghatározott döntések ellen a jelen szabályzatban, illetve a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottak alapján. Az EFB feladata e kérelmek előzetes elbírálása és a jogorvoslati folyamat elindítása, jogszerűtlen kérelmek esetén elutasítása azokban az ügyekben, amelyekben a jogorvoslati döntés a rektor, a rektorhelyettesek, vagy a kancellár feladatkörébe tartozik. 27

28 (2) A bizottság elnökét és három tagját a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. Titkára szavazati joggal az Egyetem jogtanácsosa, három tagja pedig az egyetem oktatója, kutatója, alkalmazottja lehet. (3) Azokban az esetekben, amikor a jogorvoslati hatáskör nem az (1) bekezdésben meghatározott vezetők jogorvoslati hatáskörébe tartozik, az ügy előzetes elbírálását az érintett kar, illetve szervezeti egység vezetőtestülete által megválasztott fellebbviteli bizottság végzi el. Erről az ESZMSZ kari kiegészítésében, illetve a szervezeti egység ügyrendjében kell rendelkezni. (4) A bizottság feladatait a jelen szabályzat és a Foglalkoztatási Követelményrendszer rendelkezései figyelembe vételével készített, a Szenátus véleményének meghallgatása után a rektor által jóváhagyott ügyrend szerint végzi. (5) A bizottság munkájáról a Szenátus a bizottság elnökét kétévente beszámoltathatja. 29. Hallgatói Felülbírálati Bizottság (1) A Hallgatói követelményrendszerben meghatározott hallgatói felülbírálati kérelmek elbírálására a dékán által megbízott kari hallgatói felülbírálati bizottságok járnak el, Amennyiben a kérelem tárgya a dékán döntése ellen irányul, a rektor Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottságot hoz létre. (2) A bizottságok feladataikat a Hallgatói követelményrendszer rendelkezései valamint a saját maguk által készített és a dékán, illetőleg a rektor által jóváhagyott ügyrend szerint végzik. 30. Egyetemi Oktatási Bizottság (1) Az Egyetemi Oktatási Bizottság (EOB) az egyetemi oktatással és képzéssel kapcsolatos javaslattevő, koordináló és ellenőrző testület, amely a rektor oktatási ügyekkel megbízott helyettese felügyeletével és a bizottság elnökének irányításával a következő feladatokat látja el: részt vesz az oktatás és képzés minőségének fejlesztésében; közreműködik az oktatást és képzést elősegítő és gátló tényezők feltárásában, javaslatot dolgoz ki ezek erősítésére, illetve kiküszöbölésére; állást foglal képzés fejlesztésére, új szakok alapítására és indítására, a tanulmányi munka és vizsgarend szabályozására vonatkozó javaslatokról, előterjesztésekről; véleményt nyilvánít minden olyan képzési, tanulmányi és vizsga ügyben, amelyben ezt a rektor, a rektor oktatási ügyekkel megbízott helyettese vagy a Szenátus kéri. (2) Az EOB elnökét az Egyetem vezető oktatói közül, a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. A bizottság titkára szavazati jog nélkül az Oktatási Igazgatóság ügyintézője. (3) Az EOB tagjai a karok illetékes dékánhelyettesei, valamint a kancellár által delegált személy. A bizottság ülésére elnöke esetenként vagy állandó jelleggel tanácskozási joggal más egyetemi vagy Egyetemen kívüli személyeket is meghívhat. 28

29 (4) Az EOB ügyrendjét maga alkotja meg, amelyet első ülésén fogad el. 31. Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (1) Az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: ETDT) az Egyetemen folyó tudományos diákköri tevékenység összegyetemi koordinációs szerve. Munkáját a kari Tudományos Diákköri Tanácsokkal (továbbiakban: KTDT) együttműködve és bevonásukkal végzi. (2) Az ETDT feladata az egyetemi TDK tanácskozások, valamint országos TDK konferenciák egyetemi rendezvényeinek szervezése, a kari TDK tevékenység ösztönzése, irányítása és koordinálása, a hallgatók és tanárok mozgósítása, a dolgozatok begyűjtése, bírálatra való kiadása, és az egyetemi TDK konferenciák finanszírozásával kapcsolatos ügyintézési és koordinációs feladatok ellátása. (3) Az ETDT elnökét a Szenátus véleményének meghallgatásával a rektor bízza meg, titkára szavazati jog nélkül a Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság vezetője által megbízott ügyintéző, aki a testület titkársági feladatait ellátja. Az ETDT tagjai: a KTDT elnökei és az EHÖK képviselője. (4) Az ETDT szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik, és az elvégzendő feladatok jellegétől függően ad hoc bizottságokat hozhat létre és működtethet, közreműködő oktatókat kérhet fel. (5) A tudományos diákkörök működését az ESZMSZ mellékletét képező Egyetemi Tudományos Diákköri Szabályzat határozza meg. (6) Az ETDT ügyrendjét maga alkotja meg és fogadja el. Az ügyrend a Szenátus véleményének meghallgatása után a rektor jóváhagyásával lép hatályba. 32. Egyetemi Közgyűjteményi Bizottság (1) A Szenátus Közgyűjteményi Bizottságot hoz létre, amelynek feladata: (a) a hatályos jogszabályokban (1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről és a végrehajtási rendeletek) foglaltaknak megfelelően a közgyűjtemények fenntartásának, irányításának és működésének támogatása, segítése; (b) a tagintézmények közötti összehangolt fejlesztési stratégia meghatározása; (c) vélemény-nyilvánítás és javaslattétel az Egyetem közgyűjteményeinek működésével kapcsolatos bármely kérdésben; (d) a törvényi előírások végrehajtásának ellenőrzése. (2) A Közgyűjteményi Bizottság elnökét a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. Tagjai sorába egy-egy főt a karok és két főt a kancellár delegál. A bizottság munkájában részt vesz az Egyetemi Könyvtár igazgatója, a tagkönyvtárak vezetői, a levéltárvezető, a rektor megbízottja, valamint az EHÖK képviselője. 29

30 33. Egyetemi Kollégiumi Tanács (1) Az Egyetemi Kollégiumi Tanács (EKT) a kancellár javaslattevő, véleményező testülete, amely a kari kollégiumi igazgatókból és a Gödöllői Kollégiumok igazgatójából áll. Elnökét a rektor és a kancellár javaslatára a Szenátus választja meg. (2) Az Egyetemi Kollégiumi Tanács feladatai: részvétel az Egyetemi Kollégium egységes irányítási rendszerének megvalósításában; részvétel a kollégiumok közös céljainak meghatározásában és megvalósításában; a tapasztalatok cseréje, új módszerek bevezetésének elősegítése, közös javaslatok kialakítása és a rektor, illetve a kancellár elé terjesztése. (3) Az EKT maga alakítja ki ügyrendjét. A rektor tanácsadó bizottságai, tanácsadói és a rektori megbízottak 34. (1) Az Nftv., illetve más jogszabályok és egyetemi szabályzatok rendelkezései alapján a hallgatók tanulmányi, közművelődési, sport, diákjóléti, fegyelmi, valamint az oktatók, a kutatók, kiemelten fontos ügyeinek, koordinálására, szervezésére, intézésére és lebonyolítására, egyes esetekben döntési hatáskörrel is, a Szenátus és a rektor egyetemi operatív bizottságokat hozhat létre. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt kari hatáskörbe tartozó ügyekben bizottságokat - vonatkozó jogszabály, illetve egyetemi szabályzat szerint - kari szinten is létre lehet hozni. Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörét a Szenátus vagy a létrehozó magasabb vezető, a működési rendjét a vonatkozó jogszabály, egyetemi szabályzat, illetve a bizottság ügyrendje határozza meg. 35. (1) Az Egyetem képzési, nevelési, tudományos kutatási, szaktanácsadási feladatainak ellátásával, az ezekkel összefüggő fejlesztési elképzelések kialakításával kapcsolatos elemzések elvégzésére, javaslatok megtételére, továbbá egyes kiemelt egyetemi feladatok koordinálására, megoldásuk segítésére és figyelemmel kisérésére a rektor az Egyetem oktatóit, kutatóit, rektori tanácsadói, illetve rektori megbízotti tevékenységgel bízhatja meg. A kancellár egyetértésével vagy javaslatára az igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó közalkalmazottak is megbízhatók rektori tanácsadói, megbízotti tevékenységgel szolgáltatási, igazgatási ügyeket illetően. (2) Az (1) bekezdés szerinti megbízást, az érintett szolgálati felettesének egyidejű értesítése mellett, írásban kell kiadni. A megbízás történhet meghatározott időre, illetve visszavonásig. (3) A rektori tanácsadó, illetve a rektori megbízott a rektor által meghatározott módon és gyakorisággal köteles tevékenységéről beszámolni. A rektor az érintettet testület előtti beszámolásra is felkérheti. 30

31 Egyetemi fórumok 36. Egyetemi Professzori Tanács (1) Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban lévő professzorok, szerződéses jogviszonyban lévő nyugalmazott egyetemi tanárok és szerződéses jogviszonyban lévő Professor Emeritusok szavazati joggal, a Szent István Egyetemről és jogelőd intézményeiből nyugdíjba vonult professzorok (a továbbiakban együtt: professzor) tanácskozási joggal alkotják az Egyetemi Professzori Tanácsot (a továbbiakban: EPT). Az EPT elnökét a rektor javaslatára a Szenátus választja meg. Az EPT titkára a Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság ügyintézője. (2) Az EPT véleményt nyilvánít az egyetemi tanári pályázatokról, állást foglalhat az Egyetem oktatási, kutatási, szaktanácsadási, fejlesztési koncepciójáról, javaslatot tehet egyetemi fejlesztési kérdésekben. (3) Az EPT-t szükség szerint, legalább 8 nappal az ülés előtt, a napirend közlésével, elnöke írásban hívja össze. A testület üléseit az elnök vezeti. Össze kell az EPT-t akkor is hívni, ha ezt, a tárgyalandó téma megjelölésével az Egyetem professzorainak a 30%-a írásban kéri. (4) Az EPT állásfoglalásait, javaslatait az EPT elnöke írásos ajánlás formájában terjeszti elő. Az ajánlások sorsáról az elnök legközelebbi ülésén tájékoztatja az EPT-t. A kar vezetői 37. A dékán (1) A kar vezetője a dékán. A dékánt, a kari tanács és a Szenátus véleményét meghallgatva, a rektor bízza meg három évre. (2) A dékán hatáskörét, a jogszabályok, és az ESZMSZ alapján a rektor által adott meghatalmazás alapozza és határozza meg (3) A dékán vezetői hatáskörébe tartozik: a kar képviselete; a kari tanács működése; a testületi határozatok végrehajtása; a kar oktatási, tudományos kutatási tevékenysége; a kar oktatatói, kutatói, tanári besorolású alkalmazottaira irányuló személyzeti politika kialakítása; a törvényességi felügyelet ellátása a kar oktatási és kutatási szervezeti egységei, a kar képzési, továbbképzési és tudományos kutatási tevékenysége felett; minden olyan feladat ellátása, amelyet számára a jogszabályok, az egyetemi és kari szabályzatok meghatároznak, illetve amelyet a rektor és a kancellár saját feladatköréből a hatáskörébe utal. (4) A dékánnak - a vezetői hatáskörébe utalt feladatai ellátása során utasítási, intézkedési joga van a kar oktatói, kutatói, tanári személyi állományát, szervezeti egységeit illetően, a 31

32 rektor, továbbá a kancellária kari szervezeteit és azok munkatársait illetően a kancellár felhatalmazása alapján. Nem utasíthatja a dékán a kari tanácsot, az oktatási szervezeti egységek tanácsait, a kari hallgatói önkormányzatot, illetve a karon működő érdekképviseleti szervezeteket. (5) A dékán, a kari tanács döntéseit kivéve, megsemmisíthet minden olyan, kari szervezeti egységben hozott döntést, határozatot vagy intézkedést, amely jogszabályt sért. A döntésben sérelmezett fél a kari tanácshoz fellebbezhet. (6) A dékán a kari tanács, a kari tanács pedig a dékán jogszabályt sértő döntéseinek megsemmisítését a rektortól kérheti. A megsemmisítésre irányuló kérelemnek végrehajtást halasztó hatálya van. (7) A dékán vezetői tevékenységéről rendszeresen köteles beszámolni az Egyetem rektorának. 38. (1) A dékánt feladatai ellátásában legfeljebb négy dékánhelyettes segíti. (2) A megbízott dékánhelyettesek számát és feladatkörét - a rektorhelyettesi feladatkörökhöz illeszkedően -, a kari tanácsot meghallgatva, a dékán határozza meg. A dékán távollétében a dékánhelyettesek, a dékán által meghatározott körben annak jogkörét gyakorolják. (3) A dékánhelyettesek feladat- és jogköre a dékán feladatkörét és felelősségét nem érinti. A dékán jogosult azonban arra, hogy helyetteseit meghatározott körben, a feladatkörét és felelősségét érintően kiadmányozási jogkörrel ruházza fel. A karok működése 39. A kari tanács (1) A kar vezető testülete a kari tanács, amely a vonatkozó jogszabályokban, az ESZMSZben és annak kari kiegészítésében meghatározott feladatokat látja el, és azok megvalósítása érdekében döntési, véleményezési és javaslattevő jogköröket gyakorol. (2) A kari tanács döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörén túlmenően bármely, a kar hatáskörébe tartozó ügyben állásfoglalásra jogosult. (3) A kari tanács állásfoglalását határozatban nyilvánítja ki. 40. (1) A kari tanács létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, és nem lehet nagyobb a Szenátus létszámánál. Ha a Szenátus létszáma a kari tanács választási ciklusának időtartama alatt megváltozik, akkor e szabályt a soron következő kari tanács választásnál kell érvényesíteni. (2) A kari tanács összetételét az ESZMSZ-ben valamint a hallgatói önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak alapján a következők figyelembevételével kell meghatározni: (a) a kari tanács elnöke a dékán, aki hivatalból szavazati jogú tagja tanácsnak; 32

33 (b) a dékán kivételével a kari tanács minden tagja választott. A kari tanács oktató, kutató, tanár besorolású tagjait a kar oktató, kutató, és tanár besorolású alkalmazottai választják, a nem oktató, nem kutató és nem tanár besorolású tagjait a kari szolgálatban dolgozó kancelláriai alkalmazottak választják; (c) a hallgató tagjait a kar hallgatói önkormányzata delegálja; (d) a kari tanács oktatók, kutatók és tanárok által választott tagjainak - a tanács elnökét is beleszámítva - a testület többségét kell alkotniuk; (e) a kari tanács tagjai lehetnek: a kar állományában lévő az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban lévő oktatók, kutatók, tanárok választott képviselői; a kancellária kari szolgálatában dolgozó, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban lévő alkalmazottainak választott képviselői; (f) a hallgatók képviselői, akiket az Nftv. 60. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a kari hallgatói önkormányzat, illetve a doktorandusz hallgatók önkormányzata delegál (g) a kari tanács titkára a kancellária kari igazgatási szervezetének vezetője. (3) A kari tanácsnak nem lehet a tagja az a hallgató, aki hallgatói jogviszonyát szünetelteti vagy hallgatói jogviszonya megszűnt. (4) A kari tanács összetételével kapcsolatos részletes szabályozást az ESZMSZ mellékletét képező kari kiegészítések tartalmazzák. 41. (1) A kari tanács részletes feladat- és hatáskörét, az ESZMSZ rendelkezéseit figyelembe véve, az ESZMSZ kari kiegészítésében kell rögzíteni. (2) Az ESZMSZ kari kiegészítése a kari tanács egyes hatásköreit más kari testületre vagy az érintett oktatási szervezeti egység(ek) tanácsára (tanácsaira) átruházhatja, kivéve azokat, amelyek kizárólag a kari tanács, illetve a dékán hatáskörébe tartoznak. A Szenátus által átruházott hatásköröket nem lehet tovább ruházni. (3) Az átruházott jogkör gyakorlásáról évente, illetve eseti döntési jog átruházása esetén a feladat teljesítését követően a dékán beszámol a kari tanácsnak. 42. (1) A kari tanács oktató, kutató és alkalmazott tagjainak megbízása négy évre szól. A hallgatói önkormányzat által delegáltak esetében ez az időszak legalább egy, legfeljebb három év. (2) A kari tanács választására, összehívására, működésére, határozatképességére, határozathozatalának rendjére, a tanácstagok jogaira és kötelezettségeire, a tagság időtartamára vonatkozó rendelkezéseket részleteiben az ESZMSZ kari kiegészítés tartalmazza. 33

34 43. A kar egyéb testületei (1) A kar további tanácsadó és döntés-előkészítő testületeinek megszervezéséről, létesítéséről és működéséről az ESZMSZ kari kiegészítésében kell rendelkezni. (2) A kari tanácsadó testületeket a Szenátus és a rektor tanácsadó testületeivel analóg feladatokra célszerű létrehozni különösen a tudományos, oktatási, minőségügyi, tudományos diákköri feladatokhoz kapcsolódóan. 44. A kari oktatói-kutatói értekezlet (1) A kar oktatóinak, kutatóinak fóruma a kari oktatói-kutatói értekezlet, amelyet az Egyetemet vagy a kart érintő fontos kérdések megtárgyalása céljából a kar dékánja félévenként legalább egyszer összehív. (2) A kari oktatói-kutatói értekezlet feladatkörét és működésének szabályait az ESZMSZ kari szabályzat-kiegészítése tartalmazza. 45. A kari összdolgozói értekezlet (1) A kari összdolgozói értekezlet a kar dolgozóinak fóruma, amelyet a kar dékánja hív félévente egy alkalommal. (2) A kari összdolgozói értekezlet feladatkörét, működésének szabályait az ESZMSZ kari kiegészítése tartalmazza. Alaptevékenységeket végző szervezeti egységek 46. Az alaptevékenységet folytató szervezeti egységek szerveződése (1) Az Egyetemen a képzés, a tudományos kutatás és szolgáltatás szervezeti egységei működhetnek kari kötelékben a dékán vezetői hatáskörében, vagy a rektornak közvetlenül alárendelten. Az ellátandó feladatoknak és a működési feltételeknek megfelelően kari kötelékben működő oktatási szervezeti egység az intézet - intézeti tanszékekre vagy csoportokra tagoltan, a tanszék - tanszéki csoportokra tagoltan, a lektorátus, a klinika, a kihelyezett tanszék. (2) A kari kötelékbe tartozó, oktatást és tudományos kutatást folytató szervezeti egységeket a kari tanács javaslatára a Szenátus hozza létre, illetve szünteti meg. (3) A tanszékek minősített oktatói, kutatói, tanári létszáma legalább 2 fő, az intézetek minősített oktatói, kutatói, tanári létszáma legalább 5 fő legyen. Intézeti tanszéken minimum két fő, tanszéki csoportban minimum egy fő minősített oktató, kutató dolgozzon. 34

35 (4) Az oktatást és tudományos kutatást végző kari szervezeti egységekben feladatot ellátó nem oktató, kutató, tanár alkalmazottak fölött a kancellár gyakorolja a munkáltatói jogkört, a vezetői eszközöket pedig a szervezeti egység vezetője alkalmazza. (5) Az oktatást és tudományos kutatást folytató szervezeti egységek szervezeti felépítésének, vezetésének és működésének részletes szabályait, az ESZMSZ kari kiegészítésében, és a szervezeti egység ügyrendjében kell meghatározni. 47. Az intézeti igazgató, tanszékvezető (1) Intézeti igazgatói, tanszékvezetői megbízást a rektor az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető oktatónak, kutatónak adhat a Foglalkoztatási Követelményrendszerben előírt eljárásrend és követelmények teljesülése esetén. (2) Az intézeti igazgató, tanszékvezető feladatkörét részleteiben munkaköri leírás és a szervezeti egység ügyrendje határozza meg. (3) Az intézeti igazgató, tanszékvezető az Nftv. és más jogszabályok, az ESZMSZ és más egyetemi (kari) szabályzatok rendelkezései szerint együttműködik a közalkalmazotti és hallgatói érdekvédelmi szervezetekkel, valamint a hallgatók intézeti, tanszéki képviselőivel. 48. Az intézeti, tanszéki tanács (1) Az önálló kari kötelékbe tartozó oktatási, kutatási szervezeti egység vezető testülete az intézeti vagy tanszéki tanács. Húsz főnél kevesebb, az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban lévő oktatót, kutatót és tanárt foglalkoztató oktatási szervezeti egység esetében a tanácsot az oktatók, kutatók és tanárok alkotják. A szervezeti egység kancellár munkáltatói jogkörébe tartozó alkalmazottai az ülésre tanácskozási joggal meghívhatók. Szavazati jogú képviselőjüket a kancellár jelöli ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott húsz főt meghaladó létszámú oktatót, kutatót, tanárt foglalkoztató intézet, tanszék tanácsot választhat. A tanács létszámát és összetételét az ESZMSZ kari tanácsokra vonatkozó rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kell a szervezeti egység ügyrendjében meghatározni. A tanács megbízásának időtartama 4 év. 49. Az intézeti vagy tanszéki oktatói, kutatói, tanári értekezlet (1) Az intézet, tanszék oktatói, kutatói, tanári értekezletét az igazgató illetőleg a tanszékvezető szükség szerint, de legalább félévenként hívja össze. (2) Az értekezlet főbb feladatai: az intézeti, tanszéki tanács tagjainak megválasztása; az igazgató, tanszékvezető tájékoztatója a szervezeti egység és tanácsának munkájáról; a szervezeti egység feladatainak, fejlesztési terveinek véleményezése; 35

36 az egyetemi vagy kari fejlesztési tervek és a szervezeti egységet más ügyek véleményezése, megbeszélése. (3) Az intézet, tanszék oktatói-kutatói értekezletére a napirend megküldésével meg kell hívni a dékánt. 50. Intézeti, tanszéki szervezeti egységek (1) Az intézetek, oktatási, kutatási feladatait az intézeti tanszékek végzik. (2) A tanszékek oktatási, kutatási feladatait tanszéki csoportok, részlegek végzik. (3) Az intézet és tanszék szervezeti egységei működésének részletes szabályait az ESZMSZ és annak kari kiegészítő szabályzata alapján az intézeti, tanszéki ügyrend tartalmazza. 51. A kihelyezett oktatási-kutatási szervezeti egységek (1) Az Egyetem kihelyezett oktatási-kutatási szervezeti egységet hozhat létre az oktatás, a doktori képzés, a tudományos kutatás, a szaktanácsadás személyi és tárgyi feltételeinek javítása céljából a kutatóintézetekkel és a termeléssel való együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében. (2) A Szenátus - az érintett kari tanács határozata alapján, a rektor és a kancellár javaslatára - hazai, kivételesen külföldi kutatást, fejlesztést végző intézményben, gazdasági szervezetben kihelyezett szervezeti egységet (továbbiakban: kihelyezett tanszék) hozhat létre. A kihelyezett tanszék létrehozásáról szóló határozat elfogadásához a befogadó intézmény, gazdasági szervezet vezetőjének előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. (3) A kihelyezett tanszék az Egyetem és az érintett külső intézmény, gazdasági szervezet közös szervezeti egysége, amely a rektor, vagy átruházott hatáskörben a befogadó kar dékánjának felügyeletével és a kihelyezett tanszék vezetőjének vezetésével működik. (4) A kihelyezett tanszék vezetőjét a külső intézmény vezetőjének és az érintett kar dékánjának együttes javaslatára a rektor bízza meg három évi időtartamra. A megbízás többször is megismételhető. A kihelyezett tanszékvezetői megbízásnál értelemszerűen alkalmazni kell az ESZMSZ vonatkozó rendelkezéseit. (5) A Szenátus, illetve az illetékes kari tanács a kihelyezett tanszékek azon munkatársainak, akik a feltételeknek megfelelnek, illetőleg azokat teljesítették magántanári, címzetes egyetemi vagy főiskolai tanári, címzetes egyetemi vagy főiskolai docensi, mester oktatói címet adományozhat. 52. Akadémiai és kooperációs kutatócsoportok (1) Az Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) vagy annak intézményével kötött megállapodás alapján az Egyetemen a Szenátus kutatócsoportot hozhat létre. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kutatócsoport szervezetére és működésére vonatkozó alapvető szabályokat megállapodásban kell rögzíteni, amelyet az Egyetem rektora a 36

37 kancellár ellenjegyzése mellett és az MTA vagy annak intézménye vezetője ír alá a Szenátus határozatát követően. (3) A kihelyezett tanszék és az MTA kutatócsoport szervezetének, vezetésének és működésének kialakításánál, a helyi sajátosságok figyelembevételével, alkalmazni kell az ESZMSZ oktatási szervezeti egységekre vonatkozó rendelkezéseit. (4) A közvetlen rektori hatáskörben, külső szervezetek pénzügyi támogatásával a támogató szervezet által megrendelt kutatási feladatokat ellátó kutató, fejlesztő, kísérleti tevékenységeket végző kooperációs kutatócsoportok működhetnek. Szakmai és szervezeti működési viszonyaikat a támogató szervezettel kötött együttműködési megállapodásban kell rendelkezni. (5) A kutatócsoportok feladatkörükben szakterületüknek megfelelően alaptevékenységként alap- és alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést, szabad kapacitásuk kihasználására pedig K+F+I szolgáltatást végezhetnek, a rektor és kancellár jóváhagyásával. (6) A kutatócsoportok együttműködhetnek az Egyetem alaptevékenységeket végző szervezeti egységeivel, részt vehetnek az Egyetem képzési feladatainak ellátásában. (7) A kutatócsoport a Szenátus által elfogadott együttműködési megállapodás alapján és a kancellár jóváhagyását követően hozható létre. A Kancellári Hivatal 53. A kancellár (1) Az Nftv. 13/A. (1) szerint az Egyetem működtetését a kancellár végzi. (2) A kancellár a) felel az Egyetem gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést, b) felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területeken szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a szenátusnak, valamint a rektornak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele, c) az Egyetem rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy az Egyetem gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa, d) gyakorolja az Egyetem részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat, e) az Nftv. 13. (2) bekezdésében meghatározott kivétellel munkáltatói jogot gyakorol az Egyetemen foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról, f) gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, 37

38 g) feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési kötelezettségének köteles eleget tenni. (3) A kancellár a 34. és 35. -ban foglaltak Kancellári Hivatal feladatkörére való értelemszerű alkalmazásával operatív bizottságokat hozhat létre, kancellári megbízottakat, tanácsadókat nevezhet ki. (4) A kancellár az Egyetemmel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. (5) A kancellár a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az Egyetem vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az oktatói, kutatói, tanári besorolású vezető beosztású alkalmazottakra történő átruházáshoz a rektor egyetértése szükséges. A kancellár a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskör átruházása során biztosítja az Egyetem magasabb vezetője számára a vezetői feladatok ellátásához szükséges hatáskörök gyakorlását. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. 54. A főigazgatók (1) A kancellárt vezetői tevékenységében, feladatainak szakmai koordinálásában főigazgatók segítik. (2) A főigazgatók számát és feladatkörét ez utóbbit munkaköri leírásban a kancellár határozza meg. A főigazgató a kancellár megbízása alapján vagy a kancellár távollétében, a kancellár által meghatározott ügyekben annak jogkörét gyakorolja. (3) A főigazgató feladat- és jogköre a kancellár feladatkörét és felelősségét nem érinti. A kancellár jogosult arra, hogy főigazgatót meghatározott körben, feladatkörét és felelősségét érintően kiadmányozási jogkörrel ruházza fel. A Kancellári Hivatal központi szervezeti egységei 55. Gazdálkodási Igazgatóság (GI) (1) A Gazdálkodási Igazgatóság vezetői hatáskörébe tartozik az Egyetem és szervezeti egységei gazdálkodásának irányítása. (2) Az Igazgatóság ellátja a költségvetési és pénzügyi tervezéssel, az előirányzatfelhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) kötelezettséggel, a kontrolling és egyéb adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat. (3) A Gazdálkodási Igazgatóság szervezeti egységei és feladataik (a) Beszerzési és Közbeszerzési Főosztály Feladata az Egyetem szervezeti egységeinek működéséhez, az oktatási-kutatási és szakmai tevékenységéhez szükséges eszközök, anyagok, szolgáltatások beszerzése - 38

39 saját hatáskörű beszerzések, közbeszerzések, központosított közbeszerzési eljárás alá tartozó beszerzések - megvalósítása, ellenőrzése, az ezekkel kapcsolatos információszolgáltatás, és adatszolgáltatás biztosítása a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény és egyéb jogszabályokban leírtaknak megfelelően. (b) Számviteli és Kontrolling Főosztály Feladata az Egyetem beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége teljesítésének szabályozása, irányítása, illetve végrehajtása. Felelős az egyetem számviteli rendjének kialakításáért, ellenőrzéséért, a szakmai irányelvek meghatározásáért és azok következetes végrehajtásáért. A vonatkozó jogszabályok és az egyetemi belső szabályzatok rendelkezéseinek megfelelően kialakítja és működteti az ellenőrzési (FEUVE) és a kontrolling rendszert. (c) Pénzügyi Főosztály Feladata a költségvetés tervezése, lebontása, módosítása és a költségvetés pénzügyi kereteinek felosztása a szervezeti egységek között. Közreműködik a pályázatok pénzügyi terveinek előkészítésében, feladata az elnyert pályázatok pénzügyi nyilvántartása és elszámolása. A vonatkozó jogszabályok és az egyetemi belső szabályzatok rendelkezéseinek alapján ellátja az egyetem pénzkezelésével kapcsolatos feladatokat. (d) Biztonságszervezési Főosztály Felügyeli és koordinálja az egyetem összes karára, szervezeti egységére kiterjedően, továbbá a gödöllői kampuszon szervezi, irányítja és ellenőrzi is a rendészeti és vagyonvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi, környezetvédelmi és a veszélyes anyagok, hulladékok ellátásával kapcsolatos feladatokat. Feladata továbbá a Gödöllői Campuson az oktatási termek felügyelete, az egyetemi és külső rendezvények lebonyolítása, a takarító vállalkozások munkavégzésének ellenőrzése. Az egyetemi erdőterületek, illetve az egyetem park és úthálózatának gondozása. (e) Kollégiumok i. A Kollégiumok oktatási, nevelési és szociális feladatokat látnak el az Egyetem nevelő, oktató és tudományos feladataihoz kapcsolódva kulturált szállást és tanulási feltételeket, illetve önképzési, művelődési, testedzési és pihenési lehetőségeket biztosítva a hallgatók részére. ii. A kollégiumok az Egyetem alaptevékenységeivel kapcsolatos tevékenységüket a rektor utasítási hatáskörében végzik. iii. A Gödöllőn és az Egyetem más kampuszain elhelyezkedő kari kollégiumokkal kapcsolatos részletes szabályozásról kollégiumi szervezeti és működési szabályzatok rendelkeznek. iv. A kollégiumok otthont és megfelelő tanulási lehetőséget nyújtanak a kollégium lakóinak; a kollégiumban elhelyezett hallgatók személyiségének fejlesztése érdekében segítik a kollégiumban folyó tanulmányi munkát, a szakmai és általános művelődést, valamint a szabadidő tartalmas eltöltését, külön figyelmet 39

40 fordítva a kiemelkedő tehetségű és hátrányos szociális helyzetű, továbbá a fogyatékkal élő hallgatók támogatására; az önkormányzati jogok gyakorlásával és módszereivel készítik fel a hallgatókat a közéleti tevékenységre; működési helyszínt biztosítanak a szakkollégiumok számára; ápolják és továbbfejlesztik a kollégiumi hagyományokat. 56. Beruházási és Műszaki Igazgatóság (BMI) (1) Feladata az ingatlangazdálkodás, a beruházási, felújítási és karbantartási feladatok szervezése, irányítása és ellenőrzése, gépjárműüzemeltetés. Feladatát képezi a villamos és gázenergia beszerzések egyetemi szintű összefogása, koordinálása, az energetikusi feladatok ellátása. Szervezi, irányítja és ellenőrzi az Egyetem üzemeltetési feladatainak ellátását, valamint az üzemeltetési költségek optimalizálását. (2) A Beruházási és Műszaki Igazgatóság szervezeti egységei (a) Üzemviteli Főosztály Egyetemi szinten ellátja a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézői feladatokat, az egyetemi gépjárműállomány nyilvántartását, biztosítja üzemviteli feladatait. Feladata az infrastruktúra üzemeltetése, karbantartása, javítása. A hibaelhárító csoportok működésének irányítása. Karbantartások, javítások és a felújítások tervének készítése. (b) Ingatlangazdálkodási és Épületberuházási Főosztály Irányítja, összehangolja és végzi az építési beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos tervezési, engedélyeztetési, bonyolítási, nyilvántartási, statisztikai adatszolgáltatói feladatokat. Ellátja az egyetem ingatlanvagyona folyamatos építészeti felügyeletét. A vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzatok előírásainak megfelelően végzi a nemzeti és az egyetemi ingatlanvagyon kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. Gondoskodik az átmenetileg felesleges ingatlanok bérbeadásának, hasznosításának lebonyolításáról. 57. Belső Ellenőrzési Főosztály (1) Az egyetemi belső ellenőrzés feladatait az Egyetem valamennyi szervezeti egységénél a kancellárnak közvetlenül alárendelt, funkcionálisan független Belső Ellenőrzési Igazgatóság látja el. (2) Szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket végez. A belső ellenőrzési igazgatóság elemzéseket készít, információkat gyűjt és értékel, ajánlásokat tesz és tanácsokat ad az egyetemi vezetés számára a vizsgált folyamatokra vonatkozóan. (3) A Belső Ellenőrzési Igazgatóság működéséről részletesen az ESZMSZ mellékletét képező Belső Ellenőrzési Kézikönyv rendelkezik. 40

41 A Jogi Iroda feladatai: 58. Jogi Iroda - ellátja a Kancellári Hivatal hatáskörébe tartozó jogi tevékenységeket, és biztosítja a jogi, jogalkalmazási szakmai hátteret, valamint megkeresés esetén jogi tanácsadást nyújt az egyetem valamennyi szervezeti egysége részére, jogi szakmai kontrollt gyakorol beadványok esetében, közreműködik hatósági ügyekben; - ellátja a rektor, a kancellár és az egyetem központi szervezeti egységeinek jogi képviseletét, a központi egyetemi igazgatás munkájához kapcsolódó jogi szakértői tevékenységet; - egyetemi szintű jogi szakkérdésekben állásfoglalásokat készít; - a szervezeti egységekkel együttműködve közreműködik a szervezeti változásokkal, együttműködési megállapodásokkal, szerződésekkel, pályázati tevékenységgel, közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi feladatok megvalósításában. 59. Informatikai Főosztály (IF) (1) Az Informatikai Főosztály az Egyetem informatikai területen kizárólagos hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. (2) Feladata az egyetemi és hallgatói tanulmányi rendszer, a számítógépes hálózat, a központi számítógépes rendszer, a hallgatói laborok üzemeltetése és fejlesztése, a külső hálózatokhoz történő kapcsolódás biztosítása és adminisztrációja. Az Igazgatóság az egyetem tulajdonát képező informatikai hálózat, hardver és szoftver eszközeivel segíti az egyetem vezetőinek, szervezeti egységeinek, testületeinek, bizottságainak, munkatársainak, illetve az egyetem hallgatóinak munkáját, informatikai tanácsadást, továbbképzést biztosít. (3) A Főosztály működéséről az ESZMSZ mellékletét képező Informatikai Szabályzat, valamint az Informatikai Főosztály ügyrendje rendelkezik. 60. Humánpolitikai Főosztály (HF) (1) Az Egyetem személyzeti politikájának megvalósítását szolgáló igazgatási, ügyintézési feladatokat ellátó szervezet. (2) A Humánpolitikai Főosztály szervezeti egységei (a) Humánpolitikai Osztály A vonatkozó jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint kialakítja az egyetem humán erőforrással kapcsolatos elveit, irányelveit, személyzeti politikáját; segíti a rektort és a kancellárt a személyzeti feladataik ellátásában, összefogja és koordinálja a kari vezetők mellett dolgozó személyzeti ügyintézők munkáját. Koordinálja az Egyetemen közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a jogviszonnyal összefüggő személyügyi, munkaügyi feladatokat. 41

42 Egyetemi szinten koordinálja a Személyügyi Tervben foglaltak végrehajtását; Kezeli a közalkalmazottak foglalkoztatása során felmerülő munkaügyi kérdéseket; A felettes szervek és az egyetemi szervezeti egységek részére biztosítandó intézményi szintű munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatást végzi, koordinálja, ellenőrzi. Az oktatói, kutatói, tanári személyi állományra vonatkozó személyzeti politikával összefüggésben a Humánpolitikai Osztály a rektor utasítási hatáskörében működik. (b) Bérgazdálkodási Osztály Ellátja az illetményszámfejtéssel, a személyi juttatásokhoz fűződő járulék- és, adóügyekkel, társadalombiztosítási ügyintézéssel, nyugdíjazásokkal kapcsolatos feladatokat. Adatszolgáltatást végez a Magyar Államkincstár részére. 61. PR, Sajtó és Rendezvényszervezési Főosztály (PRF) (1) A Főosztálya bejelentett rendezvény kérelmeket nyilvántartja, engedélyezésre előkészíti, koordinálja a rendezvényeket és az azokkal kapcsolatos tevékenységeket. Az Egyetemen, az egyetem területén rendezvény csak a rektor tartalmi és a kancellár szolgáltatási engedélye alapján tartható. E jogköröket bejelentési kötelezettséggel átruházhatják. (2) Feladata továbbá az egyetemi ünnepségek, rendezvények szervezése; sajtóanyagok készítése; sajtótájékoztatók szervezése; a szakmai kiállításokon, pályaválasztási kiállításokon való részvétel szervezése; a beiskolázási kampány koordinálása; egységes egyetemi arculat kialakítása; az egyetem PR kiadványainak készítése; a SZIE weboldalak folyamatos frissítése; belső kommunikáció fejlesztése. (3) Az Egyetem alaptevékenységeihez kapcsolódó rendezvények, PR és kommunikációs feladatok tekintetében a Főosztálya rektor utasítási hatáskörében működik. A Kancellári Hivatal Egyetem alaptevékenységeit támogató, szolgáltató szervezeti egységei 62. (1) A Kancellári Hivatal működteti az oktatás és tudományos kutatás végzéséhez szolgáltatást nyújtó, egyetemi vagy kari szervezeti szintre besorolható szervezeti egységeket és az oktatási és tudományos kutatási szervezetek menedzsmentjének vezetői feladatellátását közvetlenül kiszolgáló, segítő szakszemélyzetet magában foglaló szervezeti egységeket, amelyek szerves kapcsolatot képeznek a működtetési feltételek biztosítása és az alapfeladatok ellátása között. 42

43 Feladatuk a rektor vezetői hatáskörébe tartozó alaptevékenységeket végző szervezeti egységek működéséhez, stratégiai döntéshozó funkciójához, az igazgatási feladatok koordinált végrehajtásához szabályozott és hatékony ellátásához szolgáltatások nyújtása. (2) E szervezeti egységek a kancellár teljes körű vezetői és a rektor alaptevékenységekkel kapcsolatos utasítási hatáskörében működnek. (1) A Főigazgatóság általános feladata 63. Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság (SKF) a rektor és a kancellár vezetői tevékenységének és a Szenátus működésének segítése, az alaptevékenységeket végző szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét kiszolgáló, vezetőtestületeinek működtetését ellátó szervezeti egységek igazgatási tevékenységének szervezése, a rektor és a kancellár vezetői, illetve a Szenátus döntési hatáskörébe tartozó fejlesztéspolitika kidolgozása, stratégiai tervezési feladatok ellátása, kiemelten az intézményfejlesztési tervek elkészítése, a fejlesztéspolitika végrehajtásának szervezése és ellenőrzése; kapcsolatot tart a hallgatói önkormányzattal, a Közalkalmazotti Tanáccsal és más érdekképviseleti szervezetekkel. (2) A Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság ellátja (a) a rektor és helyettesei, a kancellár, a Szenátus, a szenátusi bizottságok és a rektori tanácsadó testületek jogkörébe tartozó ügyek előkészítésével, a határozatok és a döntések végrehajtásával összefüggő igazgatási, szervezési és ellenőrzési feladatokat; (b) az Egyetem központi irányításával összefüggő ügyviteli teendőket; (c) az oktatás és kutatás igazgatási feladatokat és részt vesz azok végrehajtásában; (d) az Egyetemre vonatkozó igazgatási jogszabályok követése és átvezetése; (e) az alapító okirat figyelembe vételével az alaptevékenységek végzésére irányuló egyetemi szabályzatok és belső utasítások kidolgozását, aktualizálását; (f) az Egyetem dokumentálási, archiválási és irattározási feladatait. Kodifikációs munkája során feladata (a) a jogszabályváltozások figyelése; (b) a szabályzat alkalmazási gyakorlat figyelése, problémák, javaslatok összegyűjtése; (c) a szabályzatalkotás, a módosítások kidolgozása, a jogi harmonizáció elvégzése; (d) a fenntartó tájékoztatásának előkészítése, fenntartói észrevételek átvezetése; (e) az alárendelt (kari és nem kari jogállású) szervezetek szabályzatalkotási, módosítási feladatainak kezdeményezése, ellenőrzése. (3) Működteti a felnőttképzési és szaktanácsadási szervezeti egységeket. 43

44 (4) A Főigazgatóság szervezeti egységei (a) Igazgatási és Koordinációs Főosztály Ellátja az egyetem központi irányításával összefüggő ügyviteli teendőket; közreműködik az egyetem igazgatási feladatainak végrehajtásában, az egyetemre vonatkozó jogszabályok bevezetésében, az egyetemi szabályzatok aktualizálásában; ellátja az oktatási tevékenység ellátását elősegítő szervezési és koordinációs feladatokat; (b) Stratégiai és Elemző Főosztály Hazai és nemzetközi felsőoktatási folyamatok elemzése. Regionális és országos ágazati koncepciókba ágyazott intézményi stratégia kidolgozásának moderálása, menedzselése, az egyetem szervezetfejlesztési feladatainak kezdeményezése és megvalósítása. (c) Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ A Központ alapvetően szervezési és koordinációs feladatokat lát el. Feladatai: a Szent István Egyetem és társintézményei - a kutatóintézetekbe kihelyezett szervezeti egységei, kísérleti terei, tanüzemei - szellemi kapacitására, infrastrukturális feltételeire támaszkodva, elsősorban a Közép-Magyarországi Régió vidéki lakossága, a falvak gazdasági szereplői, intézményei számára közvetlen szakmai segítséget nyújt; az Egyetem iskolarendszeren kívüli, felnőttképzéssel összefüggő, jogszabályban előírt feladatait ellátja, összefogja és koordinálja, biztosítja a felnőttképzés jogszabályi (adminisztratív) feltételeit, szabályzatokat dolgoz ki e tevékenységi kör belső szabályozására; híd szerepet tölt be az említett szervezeti egységek és a vidékfejlesztésben érdekeltek, valamint a vállalkozói réteg között. (d) Nemzetközi és Külkapcsolati Iroda A Nemzetközi és Külkapcsolati Iroda feladatai: a SZIE nemzetközi tevékenységeinek operatív szervezése, irányítása, folyamatos kapcsolattartás a kari külkapcsolatokért felelős kollégákkal, rendszeres kapcsolattartás a mobilitási programokat felügyelő és országosan koordináló nemzeti irodával, a külképviseletekkel, a Bevándorlási Hivatallal, Idegenrendészettel, az illetékes minisztériumokkal valamint minden, nemzetközi témában kapcsolatos külső érintett féllel; az egyetem magasabb vezetőinek rendszeres tájékoztatása az elvégzett és az elvégzendő feladatokról, az elért eredményekről. általános együttműködési, kutatási-fejlesztési kapcsolatok keresése, kialakítása és koordinálása hazai állami szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel, kutató intézetekkel, magyar és Magyarországon működő multinacionális vállalatokkal. a karok által kezdeményezett együttműködési megállapodások nyilvántartása, az aláírás előkészítése a szerződéskötési szabályzat útmutatása alapján. (e) Egyetemi könyvtár, levéltár, közgyűjtemények Az Nftv. 14. (2) bekezdése alapján az Egyetem könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános 44

45 tudományos közgyűjtemény, amely muzeális intézményi és levéltári funkciót is ellát. Biztosítja a hagyományos és virtuális tanulási környezetet, a tananyagok és a szakirodalom elérhetőségét, tudománymetriai szolgáltatásokat nyújt, ellátja az Egyetem tartalomgazdai feladatait. Ellát továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott nyilvános könyvtári, valamint szak- és felsőoktatási könyvtári feladatokat is. Az Egyetem székhelyén működő Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár az egyetemi könyvtári hálózat központjaként ellátja a közös szakmai feladatok koordinációját és irányítását a könyvtári hálózathoz tartozó kari, intézeti, tanszéki könyvtárak vonatkozásában, valamint elősegíti az egységes egyetemi könyvtári hálózat működését. A Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár szervezetén belül a Könyvtárnak szervezetileg alárendelten, de a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakmai függetlenség biztosítása mellett Levéltár működik, amely felsőoktatási szaklevéltár és egyben az Egyetem karain található fióklevéltárak hálózati szakmai központja. Feladata az illetékességébe tartozó levéltári anyagok védelme, nyilvántartása, tudományos kutatások számára hozzáférhetővé tétele, az egyetem szervezeti egységei iratkezelésének ellenőrzése, a maradandó értékű iratok levéltárba adásának felügyelete a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján. Az Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Közgyűjtemények feladatait, szervezetének és működésének részletes szabályait a 30/2014. (IV. 10.) EMMI - állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól is szóló - rendelete alapján az ESZMSZ mellékletét képező ügyrendben határozza meg. (f) Rektori Titkárság (RT) A Rektori Titkárság a rektor szakmai irányításával: ellátja rektor tisztségéhez közvetlenül kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, fogadja a rektorhoz érkező telefonhívásokat, ütemezi a látogatásokat, nyilvántartja az időbeosztásokat, koordinálja a rektor hivatalos programjait, közreműködik az előkészítésében, lebonyolításában, tárgyalások, megbeszélések, értekezletek előkészítése, a rektor által meghatározott témákban előkészítő anyagok készítése, a rektor által véleményezésre vagy végrehajtásra kiadott feladatok számon tartása, kapcsolattartás a kijelölt felelősökkel, közreműködik a Szenátus, és a vezetői értekezletek előkészítésében, szervezésében, szervezi a rektor tisztségéhez kapcsolódó protokolláris feladatok ellátását, részt vesz a rektor részvételével megvalósuló egyetemi ünnepségek előkészítésében, lebonyolításában. (g) Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum országos szakmúzeumi besorolású szervezet, amely a Gépészmérnöki Kar Gyakorlati Képzési Központja keretében végzi tevékenységét. Tevékenységének jogi alapjait az évi CXL. törvény - a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről határozza meg. Ennek megfelelően 45

46 szakterületén tudományos teljességre törekvő, jelentős gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed. ellátja a jogszabályban meghatározott szakmai feladatokat, ennek keretében részt vesz a kulturális javak védetté nyilvánításával és kiviteli engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyekben. A Szakmúzeum feladatait részleteiben a 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelete (az országos szakmúzeumok kiemelt feladatairól) alapján a múzeum ügyrendje határozza meg. Az (1) bekezdésben hivatkozott törvény alapján, a Szakmúzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a működési engedélyt kiadó miniszter (FVM) véleményét előzetesen ki kell kérni. 64. Pályázati és Innovációs Főosztály (PIF) (1) Az Egyetem kizárólagos forrásgeneráló pályázati tevékenységet szervező szervezeti egysége. Az Igazgatóság koordinálja és előterjeszti a vezetés részére a lehetséges kiemelt pályázatokat, előterjeszti a keletkezett szellemi tulajdon hasznosítására vonatkozóan összegyűjtött és kielemzett javaslatokat az egyetemi vezetés részére. (2) A Pályázati és Innovációs Igazgatóság szervezeti egységei: (a) Pályázati Iroda: feladata a projektgenerálás koordinálása; kiemelt pályázatok stratégiai előkészítése; a pályázati nyilvántartó rendszer működtetése; a pályázatokkal kapcsolatos szakmai anyagok formai ellenőrzése; ügyintézés a Pályázatkezelési Szabályzatban foglaltak szerint. (b) Innovációs Iroda: feladata a szellemi alkotások egyetemi jogvédelmével kapcsolatos ügyintézés és nyilvántartás; szolgálati találmányok, használati minták oltalmának megszerzéséhez szükséges bejelentések; pályázati eredmények egyetemi hasznosításával kapcsolatos teendők ellátása a Szellemi tulajdonkezelési szabályzat alapján. (c) Egyetemi Fenntartható Fejlődési Iroda: az Egyetemi Fenntartható Fejlődési Tanács központi irodája, feladata a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projektek és akcióprogramok bonyolítása. (d) Regionális Egyetemi Tudásközpont: feladata fókuszált kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek folytatása vállalkozásokkal és más, kutatásban, innovációban érdekelt szervezetekkel együttműködve. 65. Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ, (KAVIK) A központ feladata, hogy felkutassa és befogadja az agrárgazdaság és vidékfejlesztés területén az innovatív projekteket, tanácsadással támogassa megvalósulásukat, piaci hasznosulásukat, vállalkozások számára innovációs központi szolgáltatásokkal kedvező infrastruktúrát, alkotó környezetet teremtsen, ösztönözze és támogassa a helyi és regionális kezdeményezéseket és a nemzetközi együttműködéseket, mindezt kari összefogással, összegyetemi érdekek mentén. Működése során különös figyelmet fordít külhoni kapcsolatok becsatornázására, kapcsolatok felvételére az illetékes minisztériumokkal. 46

47 66. Műszaki, Informatikai Oktató és Kutató Központ A Központ feladatai az egyetem különböző karain (kampuszain) folyó műszaki és informatikai oktatás hatékonyságának növelése, koordinálása, egységes elvek alapján működő rendszerbe foglalása, rendelkezésre álló humánerőforrás kapacitásának jobb kihasználása; egységesen használható, több szakon közösen használható tananyagok kidolgozása; közösen használható elektronikus képzési rendszerek kialakítása. A kutatás és a mérnöki szolgáltatások területén a szellemi és infrastrukturális feltételekben rejlő szinergiák kihasználása, közös új projektek kezdeményezése, mérnöki irodaként működve az ipari szolgáltatások fejlesztése, új alapokra helyezése. A Sport Iroda feladatai: 67. Sport Iroda (SI) a gödöllői kampuszon a testnevelésórák megszervezése; a hallgatói és egyetemi szabadidősport megszervezése és működtetése; versenysportolók beiskolázása, sportösztöndíj rendszerének kialakítása, az Aegon-SZIE Tanulj és sportolj! program koordinálása; a sportlétesítményekben tartandó rendezvények szervezése együttműködve a PR, Sajtó és Rendezvényszervezési Főosztállyal. 68. Oktatási Igazgatóság (OI) (1) Az Igazgatóság feladata az Egyetem oktatási, minőségügyi, doktori képzési és habilitációs, szaknyelvoktatási és vizsgáztatási, valamint hallgatói karrier és alumni ügyeinek összehangolása, fejlesztése, a hallgatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal kapcsolatos egyetemi feladatok szervezése, koordinálása. (2) Az Igazgatóság szervezeti egységei: (a) Egyetemi Tanulmányi Hivatal Ellátja az Egyetem oktatási tevékenységével kapcsolatos, azon belül a felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés illetve szakirányú továbbképzésre vonatkozóan a központi irányítási tevékenységet igénylő feladatokat, nyilvántartja az Egyetem képzéseivel kapcsolatos adatokat. Előkészíti, illetve a Hatóság részére továbbítja az Egyetem szakalapítási és szakindítási dokumentációit. Elvégzi az Egyetem hatósági nyilvántartásban vezetett adatainak bejelentési kötelezettségeit. 47

48 Működteti az Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottságot, ellátja az Egyetem esélyegyenlőségi koordinátori feladatait, a fogyatékos hallgatókról adatot szolgáltat. Ellátja a diákhitelezéssel kapcsolatos központi feladatokat. A felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatban intézi az egyetemi szintű feladatokat, elvégzi a karok közötti koordinációt. Ellátja a hallgatói ösztöndíjak (Bursa, Köztársasági, SZIE stb.) központi koordinálást igénylő feladatait, kapcsolatot tart az illetékes hatósággal, tájékoztatja a hallgatókat az ösztöndíj-lehetőségekről. Ellátja az intézményi nyelvi vizsgával kapcsolatos szervezési feladatokat. Koordinálja az Egységes Tanulmányi Nyilvántartó (Neptun) rendszer egységes feltöltését, szakmai támogatást nyújt a felhasználók részére. Adatokat szolgáltat a Felsőoktatási Információs rendszer (FIR) felé. (b) Karrier Iroda Feladatai: Aktív hallgatók részére egyéni karrier-tanácsadás, életút-menedzsment, hallgatói beilleszkedés elősegítése, munkaerő-piaci segítség nyújtása. Pályaorientációs-, karrier- és egyéb tanácsadás, képzések, előadások és munkavállalási tréningek szervezése. Cégbemutatók, cégelőadások, munkahely-látogatások szervezése. Hallgatóknak állás-, szakmai gyakorlati hely, gyakornoki program ajánlása. Kutatások végzése a hallgatók, frissdiplomások és a munkaerőpiac szereplői körében, annak érdekében, hogy a Szent István Egyetemen szerzett diploma értéke növekedjen. Diplomás Pályakövető Rendszer és kari karrier irodák munkájának koordinálása. (c) Egyetemi Minőségügyi Központ, Feladatai: a SZIE minőségügyi tevékenységeinek operatív szervezése, irányítása, különös tekintettel a szak- és intézményakkreditációkra való felkészülésre; rendszeres kapcsolattartás a MAB-bal, a minőségügyi tanúsító szervezettel és minden, a minőségüggyel kapcsolatos külső érintett féllel; az egyetem vezetősége felé történő rendszeres tájékoztatás az elvégzett és az elvégzendő feladatokról, az elért eredményekről; az intézményi fejlesztési stratégia minőségügyi területeinek kidolgozásában, kiértékelésében való közreműködés; (d) Szaknyelvoktatási és Vizsgáztatási Központ Feladata a gödöllői kampuszon folyó idegennyelv-oktatás szervezése, koordinálása, tartalmi és módszertani fejlesztése; a kari kereteken kívül folyó idegen nyelvi képzés végzése, megszervezése és koordinálása a gödöllői kampuszon; 48

49 a hatályos jogszabály alapján államilag elismert nyelvvizsgák szervezése és lebonyolítása; a nyelvoktatás és vizsgáztatás egységes követelményrendszerének kialakítása; a vizsgarendszerek és vizsgaeljárások kidolgozása és fejlesztése; a vizsgáztató személyek továbbképzése; a vizsgáztatás és az ezt bizonyító bizonyítványok kiadásának és nyilvántartásának ügyintézése és ügyvitele. (e) Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács Titkársága: Feladatai: ellátja a SZIE karain folyó doktori képzéssel és a doktori fokozatszerzéssel, illetve habilitációs tevékenységgel kapcsolatos központi feladatokat; szervezi, összefogja és felügyeli az Egyetem akkreditált doktori iskolái keretében folyó doktori képzést és a doktori fokozatszerzést, valamint végzi a velük kapcsolatos igazgatási, ügyviteli és nyilvántartási feladatokat. A Kancellári Titkárság: 69. Kancellári Titkárság (KT) ellátja kancellár tisztségéhez közvetlenül kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, fogadja a kancellárhoz érkező telefonhívásokat, ütemezi a látogatásokat, nyilvántartja az időbeosztásokat, koordinálja a kancellár hivatalos programjait, közreműködik az előkészítésében, lebonyolításában, előkészíti a tárgyalásokat, megbeszéléseket, értekezleteket, a kancellár által meghatározott témákban előkészítő anyagokat készít, ellátja a szükséges postázási, irattározási feladatokat, a kancellár által véleményezésre vagy végrehajtásra kiadott feladatokat számon tartja, a kijelölt felelősökkel tartja a kapcsolatot, szervezi a kancellár tisztségéhez kapcsolódó protokolláris feladatok ellátását, A Kancellári Hivatal kari igazgatási és szolgáltató szervezeti egységei 70. (1) A kancellár a kar oktatási, tudományos kutatási és művészeti alkotó alaptevékenységeihez szükséges gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai, vagyongazdálkodási, igazgatási, szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására, amennyiben a központi szervezeti egységek e kari feladatokat nem látják el, kari igazgatási és szolgáltató szervezeteket működtethet. (2) A kancellár a kari igazgatási és szolgáltató szervezeti struktúrát, az érintett kar dékánjával egyeztetve, a kar által ellátott alaptevékenységek és a kar szervezeti struktúrájának figyelembe vételével alakítja ki. 49

50 (3) A kari igazgatási és szolgáltató szervezetek az Nftv. és az ESZMSZ előírásai alapján a kari tanács és a dékán vezetői hatáskörébe tartozó feladatok megoldásához szükséges igazgatási, szolgáltatási tevékenységeket végzik el a kancellár vezetői irányítása alapján. (4) E szervezeteknek szakfeladataik ellátása mellett biztosítaniuk kell a kari, intézeti, tanszéki és más önálló szervezeti egységi testületek, bizottságok működésének kiszolgálását, a dékán és helyettesei, valamint a szervezeti egységvezetők munkájához a tikársági feladatok ellátását is. (5) A kari igazgatási és szolgáltató szervezeti egységek az ellátott szakfeladataiknak értelemszerűen megfelelő központi szervezeti egységek kari részlegeit képezik, személyi állományuk azok vezetőinek hatáskörébe tartozik. Feladataikat a Kancellári Hivatal kari szervezeti egységeinek ügyrendjeiben kell meghatározni. (6) A Kancellári Hivatal kari szervezeti egységei a kancellár teljes körű vezetői és a rektor által átruházott hatáskörben a dékán, illetőleg az érintett szervezeti egységvezetők alaptevékenységekkel kapcsolatos utasítási hatáskörében működnek. Az Egyetem szervezetéhez tartozó és szervezetén kívüli gyakorló- és bázisiskolák, 71. (1) Az Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán (ABPK) működő Gyakorló Sport Általános Iskola és Gimnázium (a továbbiakban: gyakorlóiskola) ellátja a közoktatási törvényben meghatározott feladatokat, továbbá az ABPK szakmai irányításával a karon folyó pedagógusképzésben és továbbképzésben gyakorlati nevelési és oktatási feladatokat végez. (2) A gyakorlóiskola fenntartója az Egyetem, felügyeletét a kancellár és az egyetem alaptevékenységeit illetően pedig a rektor által átruházott hatáskörben az ABPK dékánja gyakorolja. (3) A gyakorlóiskola fenntartói irányításáról és felügyeletéről részleteiben az ESZMSZ Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar kari kiegészítésében kell rendelkezni. (4) A gyakorlóiskola szervezetéről és működéséről részleteiben az iskolának a köznevelési törvény szerint elfogadott és az illetékes dékán által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. (5) A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon folyó agrár-mérnöktanár (MA) és mezőgazdasági szakoktató (BSc) képzés pedagógiai gyakorlati nevelési-oktatási feladatait az Egyetem szervezetébe nem tartozó gyakorlóiskolák, és más bázis-iskolákon belül megbízott vezetőtanárok, illetve szaktanárok látják el. A gyakorlóiskolai vezetőtanárok és a bázisiskolai oktatók a kari mérnöktanár, illetve szakoktató képzéssel kapcsolatos feladataikat szerződés alapján végzik. 50

51 IV. AZ EGYETEM ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEI TESTÜLETEINEK LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE 72. Az Egyetem oktatási és kutatási szervezeti egységeinek létrehozására és működésére az ESZMSZ-ben meghatározott általános szabályok vonatkoznak. Az ESZMSZ kari kiegészítései valamint a szervezeti egységek ügyrendjei további részletszabályokat is meghatározhatnak. A különböző vezető és más testületekbe történő választás szabályai 73. Általános rendelkezések (1) Az egyetem és szervezeti egységei vezető és más testületeinek megalakításánál alapelv, hogy az Egyetem minden alkalmazottja (beleértve a részfoglalkozásúakat, valamint a további jogviszonyban lévőket is) választó és választható, így joga - az Nftv.-ben és az ESZMSZ-ben meghatározottak szerint - részt venni az egyetem és szervezeti egységei testületeinek megválasztásában és megválasztása esetén az érintett testület munkájában. A Professzor Emeritus választójog szempontjából nem minősül alkalmazottnak. (2) Nem választható meg testületi tagnak az alkalmazott, aki tartósan, három hónapnál hosszabb ideig távollévő (külföldi kiküldetés, GYES, GYED és más igazolt távollét), továbbá az, aki felmentési, illetve lemondási idejét tölti. (3) A különböző szintű testületek létrehozásakor a következő általános rendelkezéseket kell betartani: (a) a Szenátus oktató, kutató és tanár tagjait a karok - a választás napján közalkalmazotti jogviszonyban lévő - oktató, kutató és tanár közalkalmazottai választják meg saját körükből; (b) a Szenátus nem oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatott tagját Kancellári Hivatal alkalmazottjainak képviselőjét a nem oktató, kutató és tanár közalkalmazottak saját körükből választják meg. A Kancellári Hivatal szervezeti egységeiben foglalkoztatott és a kancellár munkáltatói jogkörébe tartozó oktató, kutató és tanár alkalmazottak választójog szempontjából a nem oktató, kutató és tanár közalkalmazottakkal esnek egy tekintet alá; (c) a kari tanácsok választott tagjait az ESZMSZ vonatkozó rendelkezése és az ESZMSZ érintett karra vonatkozó kari kiegészítése szerint választják meg a kar oktatói, kutatói, tanárai és más közalkalmazottai; (d) az intézeti és tanszéki tanácsok tagjainak a választását az intézeti, tanszéki ügyrendben kell szabályozni az ESZMSZ valamint az érintett karra vonatkozó ESZMSZ kari kiegészítésének kari tanácsra vonatkozó rendelkezései értelemszerű alkalmazásával; (e) a választások megszervezése egyetemi, illetőleg az érintett kari, intézeti, tanszéki és más szervezeti egységi feladat, amelyért az érintett szervezeti egység vezetője, a felelős, továbbá a hallgatói képviselők delegálásáért az illetékes HÖK vezetőség, a doktorandusz képviselők delegálásáért a DHÖK vezetősége a felelős az alapszabályában rögzített eljárásrend szerint; 51

52 (f) a Szenátusba a nem oktató, kutató és tanár közalkalmazottak képviselőjét a Kancellári Hivatal központi és kari szervezeti egységeiben a (b) pontban foglaltak szerint saját maguk közül választják meg, ennek megszervezése, lebonyolítása a stratégiai és koordinációs főigazgató feladata; (g) a testületek választását a stratégiai és koordinációs főigazgató illetőleg az érintett szervezeti egység vezetője által kijelölt helyiségekben kell lebonyolítani; (h) a választásokat egy fordulóban, ha az eredmény ezt szükségessé teszi két fordulóban kell megtartani; (i) amennyiben valaki nem kívánja magát választhatóként jelöltetni, ezt a tényt legalább öt nappal a választások megkezdése előtt írásban köteles közölni az érintett választási egység választások lebonyolításáért felelős vezetőjével; erre a választók figyelmét külön is fel kell hívni; a bejelentés tényét az Egyetemi Választási Bizottság elnökének és az illetékes szavazatszedő bizottság elnökének a tudomására kell hozni; (j) a nem oktató, kutató és tanár szenátusi tag megválasztására jelölés alapján kerül sor. (4) A különböző szintű szervezetek testületeinek létszámát és összetételét az ESZMSZ, ill. az adott szervezeti egység szabályzat-kiegészítése, ügyrendje határozza meg. A választások felügyelete 74. (1) A választások törvényességi felügyeletére 5-7 tagú Egyetemi Választási Bizottságot (a továbbiakban: választási bizottság) kell létrehozni. A választási bizottságban helyet kell biztosítani az oktatók, kutatók és tanárok valamint a más alkalmazottak és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat képviselőinek. (2) A választási bizottság elnökét és tagjait a következő választás időszakára, 4 évi időtartamra, a rektor bízza meg és a Szenátus hagyja jóvá. A választási bizottság titkára, tanácskozási joggal a stratégiai és koordinációs főigazgató. (3) A választási bizottság elnöke és tagjai vezetői megbízással nem rendelkezhetnek. Amennyiben a bizottság tagját ilyennel megbízzák, helyette új személyt kell megválasztani. A bizottság a működési rendjét maga alakítja ki. (4) A választási bizottság közreműködik a választás törvényességi felügyeletében és a választás eredményeinek értékelésében. Értelmezi a választásra vonatkozó jogszabályi és szabályzati rendelkezéseket, állást foglal az ezzel kapcsolatos vitákban, panaszokban. A választás lebonyolításával kapcsolatban útmutatókat, utasításokat adhat ki. A választási bizottság tagja a saját választási egységét érintő ügy tárgyalásában, illetve az erre vonatkozó állásfoglalásban nem vehet részt. 75. (1) A szavazatok leadásával kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására (szavazólapok elkészíttetése és kiosztása, választói névjegyzék összeállítása stb.), a leadott szavazatok számlálására, választási egységenként 3-5 tagú szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A nem oktató, kutató és tanár közalkalmazottak jelölésére és a szenátusi tagok választásának lebonyolítására külön szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazatszámláló bizottság elnökeit és tagjait, szenátusi és kari tanácsi választás esetében a rektor, más szervezeti egységek tanácsainak megválasztása esetén a dékán vagy az 52

53 illetékes magasabb vezető bízza meg. A hallgatói és doktorandusz testületi tagok delegálásánál az EHÖK, illetve a DHÖK alapszabálya szerint kell eljárni. (2) A választások technikai és adminisztratív előkészítése, lebonyolítása a Kancellári Hivatal érintett testületi szintnek megfelelő igazgatási egységének feladata. Hallgatók esetében az érintett kollégium is segítséget nyújt az illetékes hallgatói önkormányzatnak. A szavazás lebonyolítása és értékelése 76. (1) A Szenátus és a kari tanácsok tagjainak választása esetén a szavazás első és második fordulója időpontját a rektor, más szervezeti egységek vezetőtestületi tagjainak választási időpontját a dékán vagy az illetékes magasabb vezető rendeli el, legkésőbb a szavazás első napját megelőzően 15 munkanappal. Egy választási forduló legfeljebb három egymást követő munkanapig tarthat. (2) Az időpontok kiírásáról az elrendelő haladéktalanul értesíti a választási egység igazgatási vezetőit, akik ezután: (a) Intézkednek a választásra jogosultak és választhatók névjegyzékének összeállításáról. A névjegyzékeket választási egységenként, az egységre vonatkozó szabályzatokban, ügyrendben meghatározottak szerint kell legkésőbb a választás napját megelőző tízedik nap végéig összeállítani. Külön névjegyzéket kell készíteni az oktató, kutató és tanári valamint a más alkalmazotti rétegekről a választáshoz. (b) A választási névjegyzékek elkészülte után valamennyi, a szavazási egységhez tartozó választót írásban kell értesíteni a szavazás pontos időpontjáról, tartamáról, helyéről, a szavazás módjáról, továbbá arról, hogy ha nem kívánja magát jelöltetni, akkor hová fordulhat és minden más a választással kapcsolatos tudnivalóról. Ahol ez elegendő, az értesítés történhet a szervezeti egységek vezetőinek írt körlevéllel, hirdetmény formájában vagy ben is. Biztosítani kell, hogy valamennyi választásra jogosult időben és teljes körben kapjon tájékoztatást a szavazásról. Az értesítést a névjegyzék összeállításának napján ki kell küldeni. (c) A nem oktató, kutató és tanár alkalmazottak esetében az előzetes tájékoztatásnak ki kell terjednie a jelölési eljárással kapcsolatos tudnivalókra is. (3) A választás második fordulójáról az illetékes szavazatszedő és számláló bizottság a választható jelöltek nevének feltüntetésével küldi ki a (2) bekezdés (b) pontjában foglaltaknak megfelelő értesítést. A szavazatszedő és számláló bizottság elnöke az első és második forduló előtt és idején más figyelemfelhívó módszereket is alkalmazhat a szavazáson való megjelenés ösztönzésére (pl. szórólap, plakát, ). (4) Amennyiben második fordulóra is sor kerül, a választói névjegyzékeket felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. Módosításra van szükség, ha változott a közalkalmazotti jogviszonyban lévők száma, illetve a választásra jogosultak választás szempontjából figyelembe vehető besorolása. 53

54 77. (1) A szavazás titkosan, szavazólistán történik. A listákon szavazó egységenként és szavazó rétegenként betűrendben kerülnek felsorolásra a választható személyek. A nem oktatói, kutatói, tanári alkalmazotti listán elkülönítve kell betűrendben feltüntetni a Kancellári Hivatal központban és karokon (karok szerint elkülönítve) szolgálatot teljesítő alkalmazottai közül választható jelöltek névsorát. Az intézményen belüli további jogviszonyban dolgozók csak az alapjogviszonyuk alapján választók és választhatók, a listán ennek megfelelően kell őket szerepeltetni. A szavazólapon fel kell tüntetni megválasztható testületi tagok számát is. Második fordulót az első fordulóval megegyező módon kell lebonyolítani. A szavazólapokon azonban csak azok nevét kell feltüntetni, akik a második fordulóban jelöltek maradnak. A szavazólapokat szigorú számadást képező nyomtatványként kell kezelni, és azokat a választások után egy évig a választási egység irattárában meg kell őrizni, majd az iratselejtezés szabályai szerint megsemmisíteni. (2) A választó a szavazólapot a szavazatszedő és számláló bizottságtól aláírása ellenében veszi át. A szavazatszedő és számláló bizottság jogosult a választótól személyazonossága igazolását kérni. Ez történhet személyi igazolvánnyal vagy más hivatalos, arcképes igazolvánnyal (pl. útlevél, intézményi belépő, jogosítvány stb.). (3) A szavazásnál legfeljebb annyi nevet kell az előírt módon megjelölni, ahány testületi tagot az adott rétegből meg lehet választani. Érvénytelen az a kitöltött szavazólap, amelyen a megválasztható jelölteknél többet jelöltek meg, illetve amelyet teljesen áthúztak. Érvényes a szavazólap, ha azon az előírt számú vagy az előírtnál kevesebb személyre szavaztak. Az egyes személyekre adott szavazatok akkor érvényesek, ha a rájuk vonatkozó jelölésből egyértelműen kiderül a szavazó választási szándéka. (4) A kitöltött szavazólapokat a szavazatszedő és számláló bizottság első szavazó által ellenőrzötten és jelenlétében lezárt, lepecsételt ládákban kell összegyűjteni. A szavazás lezárása után a szavazatgyűjtő ládákat kizárólag az illetékes szavazatszedő és számláló bizottság bonthatja fel. A szavazatszámlálásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szavazatszedő és számláló bizottság elnöke és tagjai írnak alá. A jegyzőkönyvet a Szenátus tagjainak választásánál a választási bizottság titkárának kell megküldeni, aki az eredményeket összesíti, és erről tájékoztatja a választási bizottság elnökét és a rektort. A kari tanács és más szervezeti egységek tanácsa tagjainak választásánál a jegyzőkönyv egyik példányát a választási egység igazgatási vezetőjének és szervezeti egység vezetőjének, egy példányát pedig a stratégiai és koordinációs főigazgatónak meg kell küldeni. Az intézeti, tanszéki tanácsok megválasztásánál a jegyzőkönyv egyik példányát az intézet, tanszék vezetőjéhez, másik példányát a dékánhoz kell eljuttatni. (5) A szavazóhelyiségben és a szavazatok összeszámlálásánál kizárólag az illetékes szavazatszedő és számláló bizottság valamint a választási bizottság tagjai, a rektor, a dékán, a stratégiai és koordinációs főigazgató, oktatási szervezeti egységek esetében annak vezetője, továbbá a szavazás technikai feltételeit biztosító személyek tartózkodhatnak abban az esetben, ha nem alanyai a szavazásnak. A szavazás titkosságáért, illetve a szavazóhelyiség rendjéért a szavazatszedő és számláló bizottság elnöke a felelős. 54

55 78. (1) A szavazás első fordulója akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint 50%-a leadja a szavazatát. Az érvényességet választói rétegenként külön-külön kell megállapítani. Érvénytelenség esetén az érintett rétegre vonatkozóan második választási fordulót kell tartani, amely a résztvevők számától függetlenül érvényes. (2) Az első fordulóban azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb leadott szavazatot kapták és a kapott szavazataik száma meghaladta a leadott szavazatok 50%-át. Ha a legkevesebb szavazatot kapó megválasztottnak tekinthető személyek azonos számú szavazatot kaptak egyikük sem kerülhet be a testületbe. Közöttük a sorrendet második fordulóban kell eldönteni. (3) Abban az esetben, ha az első forduló az (1) bekezdés szerint érvénytelen, a szavazást változatlan feltételekkel meg kell ismételni. Ugyancsak második fordulót kell tartani a betöltetlen helyekért abban az esetben, ha szükséges számú jelölt nem kapta meg a (2) bekezdésben meghatározott szavazati arányt. Ez esetben a második fordulón a megválasztható jelöltek kétszerese indul a kapott szavazatok sorrendjében - azok közül, akik az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Amennyiben a második fordulóba így bejutott jelölteken kívül többen is rendelkeznek a sorrendben utolsó jelölttel megegyező számú szavazattal, ezek mindegyike felkerül a szavazólapra. Ez esetben a jelöltek száma meghaladhatja a választhatók kétszeresét. A második fordulóban a választható létszámon belül azok tekintendők megválasztottnak, akik a legtöbb szavazatot kapták. Az azonos szavazatot elért több jelölt esetén sorsolással kell eldönteni a megválasztottak személyét. A sorsolást a szavazatszedő és számláló bizottság végzi el. Ennek tényét és eredményét a szavazatszámlálásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 79. A hallgatók és a doktorandusz hallgatók a képviselőiket a Szenátusba, a kari tanácsokba, valamint más egyetemi, kari, szervezeti egységi testületekbe a hallgatói, illetve doktorandusz hallgatói önkormányzat alapszabályában meghatározott rendelkezések szerint delegálják. 80. Az intézeti és tanszéki tanácsok tagjainak választásánál, az érvényesség és az eredmények magállapításánál értelemszerűen kell alkalmazni az ESZMSZ rendelkezéseit. A Szenátus nem oktató, kutató és tanár közalkalmazott tagjának megválasztása 81. (1) A Szenátus nem oktató, kutató és tanár közalkalmazott tagját (tagjait) az Nftv. által a kancellár munkáltatói jogkörébe sorolt (nem oktató, kutató és tanár besorolású) közalkalmazottak választják meg a jelöltek közül a szenátusi választásra kitűzött időpontban. (2) A jelölés és a választás előkészítése, lebonyolítása, a szavazatszedő és számláló bizottság feladata. A választás első fordulója időpontjának elrendelésekor a jelölési eljárást választási egységek megjelölésével a Kancellári Hivatal minden szervezeti egységében és az érintett oktatási, kutatási szervezeti egységek mindegyikében meg kell hirdetni. A 55

56 jelöléshez el kell készíteni a választásra jogosultak névsorait. Jelöltek választási egységenként azok lesznek, akik választhatók és legalább tíz jelölést kaptak a választó egység választásra jogosult nem oktató, kutató és tanár közalkalmazottaitól. Egy választásra jogosult csak egy személyt jelölhet. A jelölést a szenátusi választás első fordulóját megelőző ötödik napig le kell zárni és a jelöltek nevét és a jelölőíveket haladéktalanul meg kell küldeni a szavazatszedő és számláló bizottság elnökének. A bizottság a jelöléseket megvizsgálja, és ezek alapján választási egységenként elkészíti a szavazólapokat és mindezekről tájékoztatja az Egyetemi Választási Bizottság elnökét. (3) A nem oktató, kutató és tanár szenátorok megválasztását a jelöltek közül az ESZMSZ szabályai szerint kell lefolytatni az érintett szervezetekben, szervezeti egységenként, titkos szavazással. A testületek bizottságainak létrehozása 82. (1) A Szenátus és a különböző szervezeti szintű tanácsok, testületek által, valamint az adott szervezeti egység szabályzata, ügyrendje alapján létrehozott bizottságok mindegyikét a szervezeti egységre vonatkozó szabályzatok előírásai szerint kell létrehozni. Amennyiben a vonatkozó szabályzat ennek megoldására választást ír elő, azt az ESZMSZ általános előírásai alapján végrehajtás módjának kialakítása az érintett testület, szervezeti egység hatáskörébe tartozik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bizottságok tisztségviselőire és tagjaira rektor illetőleg a szervezeti egységre és annak testületeire vonatkozó szabályzatban meghatározottak szerinti vezető, tisztségviselő vagy bármely tag tehet javaslatot. Törekedni kell arra, hogy a jelöltek száma nagyobb legyen a megválasztható személyek számánál. A választásnál egyebekben a jelen fejezetben a testületi határozathozatalra megfogalmazott rendelkezések szerint kell eljárni. A különböző szintű testületek tagjainak jogállása 83. A testületi tagság időtartama (1) A megválasztott szenátusi, és kari tanácstagok részére az Egyetemi Választási Bizottság elnöke, más szervezeti egységi tanácsok tagjai részére pedig a szervezeti egység vezetője ad ki megbízólevelet. A megbízólevél a testület választási ciklusának végéig szól. (2) Ha a megválasztott testületi tag olyan vezetői megbízást kap, amely alapján választás nélkül is jogosult a testületi tagságra, vagy a megválasztott testületi tag mandátuma bármilyen oknál fogva megszűnik, helyébe az a jelölt lép, aki az adott választási egységben és rétegben az őt követő legtöbb szavazatot kapta. Ha a megüresedett hely ily módon nem tölthető be, választást kell kiírni az érintett választási egységben a testületből kikerült tag pótlására. A választási cikluson belül mandátumot szerző tag megbízása a testület választási ciklusának végéig tart. A testületek választási ciklusa négy év, ha jogszabály, szabályzat erről másként nem rendelkezik. A választott testületi tagság több választási cikluson keresztül ismételhető. (3) A testületi tagság megszűnik: (a) a választási ciklus elteltével; 56

57 (b) a nem választott tag erre feljogosító megbízásának megszűnésével, (c) a tag halálával; (d) a tag Egyetemmel fennálló munkaviszonyának, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével; (e) a testületi tagságról történő lemondással; (f) a választott tag rétegképviseletének megfelelő besorolása megváltozásával, (g) a hallgatói jogviszony megszűnésével vagy szünetelésével; (h) a testület tagjának három hónapot meghaladó távolléte esetén (kiküldetés, munkavállalás, GYES, GYED stb.); (i) a testület tagjának visszahívásával; (j) minden olyan egyéb esetben, amikor az érintett testületekre vonatkozó jogszabály, szabályzat, ügyrend ezt előírja. (4) Amennyiben a testületi tagság a (3) bekezdés (c)-(i) pontja alapján szűnik meg, a pótlás a (2) bekezdésben foglaltak szerint történik. 84. A testületi tag visszahívása (1) A testületi tag visszahívható, ha ezt az őt megválasztók legalább 25%-a aláírásával, írásban kezdeményezi. A kezdeményezés dokumentumait az Egyetemi Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki meggyőződik az dokumentumok hitelességéről és kezdeményezi az érintett testületnél a visszahívásról döntő szavazás elrendelését, időpontjának kitűzését. (2) A visszahívásról abban a választási egységben azok dönthetnek, akik a testületi tagot megválasztották. A visszahívó szavazást az ESZMSZ választási eljárásról szóló rendelkezései szerint kell lebonyolítani. A visszahívó szavazás előkészítésének és lebonyolításának felügyeletét az Egyetemi Választási Bizottság elnöke látja el. (3) A visszahívásról szóló szavazás egyfordulós. A szavazás akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint 50%-a leadta a szavazatát. A visszahívási kezdeményezésről szóló döntés akkor eredményes, ha az érvényes szavazáson a szavazók több mint 50%-a kezdeményezést támogatóan (igennel) vagy elutasítóan (nemmel) szavazott. Ennek megfelelően a visszahívás megtörténik, vagy elutasításra kerül. A szavazás eredményét az EVB elnöke hirdeti ki. 85. A testületi tagok kötelességei és jogai a. A különböző szintű testületek tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek az adott testület munkájában, javaslataikkal, véleményükkel elősegítsék annak eredményes működését. b. A testületek tagjai kötelesek a testület ülésein részt venni, távolmaradásukat előre bejelenteni a testület elnökének vagy titkárának; 57

58 tevékenységük során a jogszabályokat és az egyetemi szabályzatokat betartani, az állami, szolgálati és hivatali titkot megőrizni; a testület tevékenységéről választóik kívánságára azoknak beszámolni. (3) A testületek tagjai jogosultak a testület ülésén annak hatáskörébe tartozó bármely ügyben, kérdésben intézkedést kezdeményezni; a testületi tag, vagy testületi ülésére meghívott vezetőkhöz kérdést intézni; amennyiben jogszabály azt nem tiltja, az adott szervezeti egység vezetőjének engedélyével minden olyan felvilágosítást, információt megkapni, minden olyan ügyiratba betekinteni, amely a testületi tagságukból fakadó feladataik ellátásához szükséges; a testületi munka ellátásához a testületet működését kiszolgáló igazgatási szervezeti egység adminisztrációs, technikai segítségét igénybe venni. (4) A testületek tagjait megbízatásuk teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenységük miatt hátrány nem érheti. Ilyen esetben a testületi tag a testületéhez és az Etikai Bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. (5) A testületek választott tagjait sem a tanácskozásban, sem a szavazásban helyettesíteni nem lehet. A rektor és a kancellár kivételével a testületekben tisztségük alapján szavazati joggal rendelkező tagokat akadályoztatásuk esetén, távollétükben vezetői megbízással rendelkező helyettesük tanácskozási jogkörrel helyettesítheti. A távol lévő, tisztsége alapján szavazati jogkörrel rendelkező személy vezetői hatáskörébe tartozó kérdések, ügyekben, döntéshozatal előtt, a jelen lévő helyettes kérheti az ügy elnapolását vagy amennyiben arra mód van az egyeztetési lehetőséget a döntéshozatal előtt a helyettesített taggal. A különböző szintű testületek működésének általános szabályai 86. A testületek összehívása (1) Az újonnan megválasztott testület első ülését, a testület megválasztását követően legkésőbb 15 munkanapon belül, a testület elnöke, amennyiben ez nem ismert, annak legidősebb tagja (a korelnök) hívja össze. Erről a testület titkára értesíti a korelnököt. (2) A testületi üléseket féléves időtartamra tervezett ülésterv alapján, de félévenként legalább egy alkalommal köteles a testület elnöke összehívni. A testületeket elnökeik az üléstervtől függetlenül a felmerülő szükségleteknek megfelelően rendkívüli ülésekre is összehívhatja. Nyolc napon belül össze kell hívni a testület rendkívüli ülését, ha tagjainak 25%-a az indok megjelölésével ezt írásban kéri. Ebben az esetben a testület az indok megvitatását követően szavazással dönt arról, hogy napirendre veszi-e a javasolt ügyet. Amennyiben az elnök a nyolc napos határidőn belül nem hívja össze a testület rendkívüli ülését, az összehívásra a kezdeményezők - a napirendre tűzni kívánt ügy megnevezését tartalmazó meghívó együttes aláírásával - jogosultak. (3) Az érintett testület ülésének időpontját és napirendjét legkésőbb az ülés napját megelőző negyedik munkanapon írásban kell közölni a testület tagjaival, és egyidejűleg megismerhetővé kell tenni a napirendhez készített írásbeli előterjesztéseket. A Szenátus 58

59 kivételével, a testületek a titkos szavazást nem igénylő üléseiket videokonferencia útján is megtarthatják kivéve, ha a törvény, szabályzat eltérő rendelkezést nem tartalmaz. (4) A rendkívüli ülés összehívása esetén az indokok pontos megadásával a meghívót és az ülés anyagát az legkésőbb az ülés napját megelőző harmadik munkanapon írásban kell közölni, megismerhetővé kell tenni a testület tagjai számára. (5) A testület elnöke költségtakarékossági okokból jelenlétet igénylő rendkívüli ülés megtartása helyett írásban, elektronikus úton az erre kialakított Ehho rendszer és tárhely ( alkalmazásával is kérheti a testület szavazati jogú tagjainak állásfoglalását. (6) Titkos szavazást igénylő döntéseknél biztosítani kell, hogy a testület tagja szavazatát névtelenségének fenntartásával adhassa le az Ehho rendszer és tárhely ( alkalmazásával. (7) Az elnök a testület ülésére tanácskozási joggal, esetenként vagy állandó jelleggel egyetemi vagy Egyetemen kívüli személyeket is meghívhat. Az egyes napirendi pontok előadói amennyiben nem tagjai a testületnek tanácskozási joggal vehetnek részt a napirend vitájában. 87. A testületek tisztségviselői (1) A Szenátus elnöke a rektor, a kari tanács elnöke a dékán, az intézeti, tanszéki tanács elnöke az intézeti igazgató illetőleg tanszékvezető. (2) A Szenátus titkára a stratégiai és koordinációs főigazgató, a kari tanács titkára a Kancellári Hivatal kari igazgatási szervezetének vezetője, az intézeti, tanszéki tanács titkára az intézeti illetőleg tanszéki titkár vagy az érintett szervezeti egység szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott személy. A testületek titkárai, ha nem választott tagjai a testületnek, nem rendelkeznek szavazati joggal. 88. A testületi tanácskozás alapvető szabályai (1) A testület akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább 60%-a jelen van. (2) Az ülést az elnök, az alakuló ülést amennyiben a testületnek még nincs elnöke a korelnök vezeti. (3) Az ülést az elnök nyitja meg, miután a titkár létszámellenőrzést tartott és megállapította a határozatképességet. Ezután az elnök javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők személyére és szavazást rendel el róluk. A határozatképességet kétség esetén minden határozathozatal előtt vizsgálni kell. (4) Az ülést megelőzően négy munkanappal megküldött tárgysorozatot sürgősséggel előterjesztett napirendi pontokkal bővíteni csak a testület jogosult. Sürgősségi indítvány napirendre vételére bármely testületi tag javaslatot tehet a sürgősség megindokolásával. A sürgősséggel napirendre vetetni kívánt indítványokat a testület ülését megelőzően írásban kell benyújtani az elnökhöz. Az ülés megnyitását követően az elnök javaslatára először a 59

60 sürgősségi indítványok napirendre vételéről dönt a testület nyílt szavazással, majd az elfogadott indítványokkal kiegészített teljes napirendről. (5) Az egyes napirendi pontok előterjesztői előterjesztésüket indokolás nélkül a végszavazás előtt bármikor visszavonhatják. (6) A testületek tagjai a (7) bekezdésben meghatározott személyekhez interpellációt kérdést intézhetnek. Az interpellációt az ülés előtt legalább 3 nappal a testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az interpellációra az interpellált az ülésen köteles válaszolni, és válaszát az interpelláló tagnak írásban is köteles megküldeni. Az interpellációra adott válasz után az interpellálónak viszontválaszra van lehetősége. Amennyiben az interpelláló a kapott választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról a testület vita nélkül határoz. Ha a választ a testület nem fogadja el, az ügy megvizsgálására, illetve a szükséges javaslatok megtételére bizottságot kell alakítani. (7) A kérdés az ülés helyszínén feltehető, ha a helyszínen nem megválaszolható, akkor három munkanapon belül írásban kell megválaszolni. A választ a testületi tagoknak is meg kell küldeni. (8) Interpellációt benyújtani, kérdést intézni a következő személyekhez lehet: a szenátus ülésén a szenátus tagjai a rektorhoz, kancellárhoz, rektorhelyettesekhez, dékánokhoz, a kari tanács ülésén a kari tanács tagjai a dékánhoz, dékánhelyettesekhez, intézeti igazgatókhoz, tanszékvezetőkhöz intézeti, tanszéki tanács ülésén a tanács tagjai az, intézetigazgatóhoz, tanszékvezetőhöz, (9) A testület ülésén az egyes napirendi pontok tárgyalásakor először az előterjesztőnek ad szót a szenátus elnöke, majd megkérdezi, kinek van kérdése az előterjesztőhöz vagy az előterjesztéssel kapcsolatban. A kérdéseket és a válaszokat követően az elnök a hozzászólóknak adja meg a szót. A vitában felszólalási joga van a testület tagjainak és a tanácskozási joggal meghívottaknak. Amennyiben a szenátusi tagok módosító indítványt terjesztenek elő, az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy a módosító indítványokat elfogadja, vagy elutasítja. Ha elutasítja, akkor az elnök a vita lezárását követően először a módosító indítványokról rendel el szavazást a módosító indítványok előterjesztésének sorrendjében. Ha a módosító indítványt az előterjesztő befogadja, vagy a testület egyszerű többséggel elfogadja, akkor az előterjesztésről szóló végszavazást a módosító indítványnak megfelelő tartalommal kell elrendelni. (10) A testületi vita korlátozásáról, ill. a hozzászólások időtartamának meghatározásáról bármely tag javaslatára a testület többségi szavazattal dönt. (11) A testületi ülés elnöke amennyiben a határozathozatal egyeztetést, információk pontosítását ellenőrzését igényli, a szavazás megkezdése előtt legföljebb 15 perc időtartamú szünetet rendelhet el. Ha a Szenátus ülésén a szünet elrendelését magasabb vezető kéri, akkor azt az elnök azt köteles elrendelni. A szünetek együttes időtartama nem haladhatja meg ülésenként a 45 percet. 60

61 89. A testületi ülések nyilvánossága (1) Az egyes szervezeti szinteken működő testületek ülései a következők szerint nyilvánosak: a Szenátus ülése nyilvános az Egyetemmel közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban állók, valamint az Egyetem magántanárai és címzetes oktatói számára; a kari tanács ülése nyilvános az Egyetem vezetői, a kar és a kancellária kari szolgálatban lévő közalkalmazottai, a kar hallgatói, valamint a kar magántanárai és címzetes oktatói számára; a szervezeti egységek tanácsülései nyilvánosak az Egyetem vezetői, a kar vezetői, a szervezeti egység és a kancellária szervezeti egység szolgálatban dolgozó közalkalmazottai, magántanárai, valamint címzetes oktatói és az egység által oktatott hallgatók számára. A nyilvánosság technikai feltételeinek a lehetőség határain belül történő biztosítása a testület titkárának a feladata. (2) A testület előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai beleértve a gazdálkodásra vonatkozó dokumentumokat az intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más közalkalmazottai számára nyilvánosak. Állami vagy szolgálati titkot képező dokumentum esetén a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni. (3) A testületek határozatait az illetékes szervezeti egység honlapján kell a belső nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. (4) A testület zárt ülését és az ülés jegyzőkönyveinek, határozatainak bizalmas kezelését az állami és szolgálati titok felsőbb szerv által minősített eseteit kivéve az érintett testület rendelheti el többségi szavazással. 90. A határozathozatal (1) A testület határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű többségének szavazatával hozza, kivéve, ha törvény, szabályzat ennél magasabb szavazati arányt vagy titkos szavazást ír elő. (2) Titkos szavazást kell elrendelni, ha a tanács személyi ügyekben dönt, vagy véleményt nyilvánít, illetve ha a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok több mint 25%-a titkos szavazás elrendelését kéri. A titkos szavazás lefolytatásához a testület az elnök javaslatára szavazatszedő és számláló bizottságot választ, kivéve, ha a szavazás titkos szavazásra alkalmas szavazó géppel történik. A testület határozatait titkos szavazás esetén is a jelenlévők egyszerű többségével hozza. (3) Ha a titkos szavazás szavazólapon történik, akkor a szavazás céljának (döntés tárgya vagy személye) feltüntetésével az "igen" és a "nem" szavazat megjelölésére külön rovatokat kell biztosítani. Ha rangsort kell felállítani a testületi döntés alapján, akkor csak igen rovat szerepel a szavazólapon és az igen szavazat jelzését az első helyre sorolt személy, tárgy nevéhez rendelt mezőbe kell tenni. A rangsort az igen szavazatok száma alapján kell megállapítani. A szavazás a névhez vagy tárgyhoz rendelt mezőbe rajzolt egymást keresztező két vonallal történik. 61

62 (5) Elektronikus szavazógéppel a nyílt, és a titkos szavazás is lebonyolítható, amennyiben a készülék erre alkalmas. A készülékkel személyi kérdésben a titkos szavazás lefolytatásakor az érintettekről egyesével, abc sorrendben külön-külön szavaz a testület. (Ez a szavazási mód nem zárja ki, hogy egy testületi tag több személyre is támogatóan szavazzon!) Ha a legtöbb szavazatot elnyert személyek azonos számú szavazat kaptak róluk a szavazást abc sorrendben meg kell ismételni. Ha ismét azonos számú szavazatot kapnak, akkor róluk a titkos szavazást szavazó lapon kell lefolytatni a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. A testület elnöke dönti el, hogy a titkos szavazást szavazógépen vagy szavazólapon rendeli el. (4) Amennyiben a készülék valamilyen okból nem használható, úgy a szavazás az általános szabályok szerint történik. (5) Ha a jelen lévő szavazati joggal rendelkező tagok 25%-a kéri, név szerinti szavazást kell elrendelni, kivéve a személyi ügyeket. (6) Ha a testület nem döntési jogkörében jár el, hanem véleményt nyilvánít vagy állást foglal, akkor a szavazás eredményeként a szavazati arányokat kell közölni. 91. A testületi ülések dokumentálása (1) A Szenátus és a kari tanácsülések határozatait írásban ki kell adni. A testületi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvet a testület elnöke és a testület által választott személyek hitelesítik. (3) A testületek üléseiről hangfelvétel készíthető. (4) A testület határozatait tanévenként újrakezdődően számozva, írásban kell rögzíteni és megőrizni. A határozatot meg kell küldeni a testület tagjainak és a meghívottaknak, valamint közzé kell tenni a belső nyilvánosság számára az Egyetem honlapján. A határozatokat a testület döntése szerint a testület elnöke és titkára hitelesíti aláírásával. (5) A testület által elfogadott szabályzatokat (ügyrendeket) jóváhagyó záradékkal kell ellátni. A záradék tartalmazza az elfogadás dátumát, határozatszámát és a testület elnökének és titkárának aláírását. 62

63 VI. AZ EGYETEMI ÉRDEKEGYEZTETÉS 92. (1) Az egyetemi érdekegyeztetés célja, hogy a vonatkozó jogszabályok és egyetemi szabályzatok által biztosított keretek között lehetőséget nyújtson az alkalmazottak és a hallgatók érdekképviseleti szervei számára az illetékes egyetemi vezetőkkel való egyeztetésre és véleménynyilvánítási, egyetértési és egyéb jogaik gyakorlására azokkal az ügyekkel intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek az Egyetem alkalmazottainak munkakörülményeit, oktatási, kutatási munkafeltételeit; a hallgatók képzési, tanulási, kollégiumi, diákotthoni elhelyezési körülményeit érdemben befolyásolják. A Közalkalmazotti Tanács feladata a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése. Ezekben az ügyekben az egyetem különböző szervezeti szintű vezetői, testületei illetékességi körüknek megfelelőn kötelesek az érdekegyeztetési jogaik gyakorlását lehetővé tenni (a) a Közalkalmazotti Tanács és illetékes tisztségviselői, (b) a reprezentatív szakszervezetek, és illetékes tisztségviselői, (c) a hallgatói önkormányzat, és illetékes tisztségviselői, és mindazok számára, akiknek ehhez valamilyen ügyben jogosultságot adnak jogszabályok, szabályzatok. (2) Az érdekegyeztetés nem terjedhet ki azokra az ügyekre, amelyekben egyedi vagy egyéni jogvitának van helye. (3) Az érdekegyeztetést a testületi döntések meghozatala előtt kell lefolytatni. (4) A Közalkalmazotti Tanács, a reprezentatív szakszervezetek és a hallgatói önkormányzatok vezető testületei az adott ügyre vonatkozó állásfoglalásaikat saját szabályzatuk szerint alakítják ki. (5) Az érdekegyeztetést azonos szervezeti szintű egyetemi és érdekképviseleti vezetők, testületek között kell lefolytatni. (6) Az egyetemi érdekegyeztetés szervezetét és működési rendjét a rektor és a reprezentatív szakszervezetek, a Közalkalmazotti Tanács valamint a rektor és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) közötti megállapodásban kell rögzíteni. 63

64 VII. AZ EGYETEMEN MŰKÖDŐ NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK 93. Közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetek (1) A bíróság által bejegyzett közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetek (a továbbiakban: reprezentatív szakszervezetek) az Egyetem valamennyi szervezeti szintjén a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései és saját szabályzataik alapján végzik érdekvédelmi tevékenységüket, képviselik az egyetem közalkalmazottait, gyakorolják a jogszabályokban előírt jogosultságaikat és működnek együtt a munkáltatókkal. (2) Az együttműködés szervezeti kereteit az ESZMSZ és azok szervezeti egységi kiegészítései határozzák meg. (3) Az egyetemi vezetőtestületek munkájában az ESZMSZ rendelkezései szerint az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezetek közös képviselőjük (képviselőik) útján vesznek részt. Ezek delegálása a szakszervezetek közötti megállapodás alapján történik. (4) Az együttműködés részletesebb szabályait, valamint a szakszervezetek működéséhez az Egyetem által biztosított feltételeket, beleértve a szakszervezeti tisztségviselők tevékenységéhez és a szakszervezeti tagok továbbképzéséhez nyújtott munkaidőkedvezményt is, az Egyetem, mint munkáltató és a munkavállalókat képviselő reprezentatív szakszervezetek között megkötött kollektív szerződésben kell megállapítani. 94. A Közalkalmazotti Tanács (1) Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazotti közösségek nevében a részvételi jogokat az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács gyakorolja. (2) A Közalkalmazotti Tanácsot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, illetve a Munka Törvénykönyve és más végrehajtási jogszabályok, a közalkalmazotti szabályzat, valamint a testület választását előkészítő Választási Bizottság intézkedése alapján meghatározott létszámban és eljárás szerint öt évre kell megválasztani, illetve újraválasztani. A Közalkalmazotti Tanács elnökét és elnökhelyetteseit tagjai közül első ülésén választja meg. (3) A Közalkalmazotti Tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik. (4) A Közalkalmazotti Tanács összetételét, feladatkörét, választásának, működésének és az egyetemi munkáltatókkal való kapcsolattartásának eljárási szabályait részleteiben, a Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató által együttesen megalkotott Egyetemi Közalkalmazotti Szabályzatban kell meghatározni. 64

65 95. A hallgatói önkormányzat, doktorandusz önkormányzat (1) A hallgatói érdekek képviseletére az Egyetemen Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: EHÖK) és Doktorandusz Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban DHÖK) működik (továbbiakban együttesen: hallgatói önkormányzatok). Az EHÖK-nek minden hallgató, DHÖK-nek minden doktorandusz hallgató tagja, választó és választható. (2) Az Nftv.-ben szabályozott eljárásokban a hallgató képviseletében megbízás alapján a hallgatói önkormányzatok is eljárhatnak. A hallgatói önkormányzatok az Nftv.-ben meghatározott jogosítványaikat akkor gyakorolhatják, ha megválasztották tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályaikat, valamint a hallgatói önkormányzati választásokon az egyetem teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. (3) A hallgatói önkormányzatok alapszabályai határozzák meg az EHÖK és a DHÖK működési rendjét. Az Alapszabályt az illetékes hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el és a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az Alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az ESZMSZ-szel. Az alapszabály jóváhagyásáról a Szenátus legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésén állást foglal. Az Alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Szenátus a meghatározott határidőn belül nem hozta meg állásfoglalását. (4) Az EHÖK és a DHÖK működéséhez és feladatai elvégzéséhez az egyetem biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását, a hallgatói önkormányzat törvényes működését ellenőrizni köteles. Az EHÖK és a DHÖK szervezeti egységei feladataik ellátásához térítésmentesen használhatják az egyetem helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozzák az egyetem működését. (5) Az EHÖK és a DHÖK dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás és saját bevételek felhasználásról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A hallgatói önkormányzatok részére érdekképviseleti tevékenységük körében utasítás nem adható. (6) A Szenátusba az EHÖK egyetemi vezetősége, a kari tanácsokba az illetékes kari hallgatói önkormányzat delegálja a hallgatói képviselőket. 96. (1) A hallgatói önkormányzatok véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek az Egyetem működésével és a képviselt hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (2) A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben: (a) térítési és juttatási szabályzat (b) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje (c) tanulmányi és vizsgaszabályzat. (3) Az Egyetemen működő hallgatói önkormányzatok a választott hallgatói képviselők útján, az alapszabályaikban meghatározott hatásköri megosztásban 65

66 (a) közreműködnek a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, a dolgozatok közzétételében; (b) a szükséges feltételek megléte esetén kulturális, szociális szervezeteket hozhatnak létre, működtethetnek, illetve szüntethetnek meg; (c) szervezik a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatait; (d) közreműködnek a kari és egyetemi közművelődési, sport- és szabadidős lehetőségek kihasználását szolgáló előkészítő és szervező munkában, az ilyen jellegű rendezvények szervezésében (e) gondoskodnak a delegálásról azokba a testületekbe, amelyek az Nftv. vagy más jogszabály, illetve az ESZMSZ vagy más egyetemi szabályzat szerint a hallgatói képviseletet biztosítani kell; (f) a vonatkozó szabályzatok rendelkezései szerint részt vesznek: (g) a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj és támogatási ügyeinek intézésében; (h) a kollégiumi önkormányzatokban; (i) véleményt nyilvánítanak, illetve javaslatot tehetnek: az egyetemi és kari szabályzatok hallgatókra vonatkozó rendelkezéseinek elfogadásakor és módosításakor; a felvételi és átiratkozási, a fegyelmi és kártérítési, valamint más hallgatókra vonatkozó szabályzatok megalkotásánál, ill. módosításánál; a kollégiumi vezetők és tanárok megbízása esetében; minden, a hallgatók nagyobb csoportjainak (legalább egy tanulócsoport) tanulmányi munkáját, szociális helyzetét, kulturális, sport- és szabadidős tevékenységét érintő egyetemi vagy kari intézkedés ügyében; (4) Az Egyetemen intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a hallgatói önkormányzat javaslataira harminc napon belül a Szenátus esetén a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni. (5) A hallgatói önkormányzat az Nftv-ben meghatározott jogainak megsértése esetén beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. (6) A bíróság nem peres eljárásban, soron kívül határoz. A határidő jogvesztő. A bíróság a döntést megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. 66

67 VIII. JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK Általános rendelkezések 97. (1) Mindazokban az esetekben, amelyekben jogszabály, az ESZMSZ vagy más egyetemi szabályzat jogorvoslati eljárást tesz lehetővé, és ennek ügyrendjét is meghatározza, a vonatkozó jogszabályi, illetve szabályzati rendelkezés szerint kell eljárni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkoznak a Munka Törvénykönyvében meghatározott "kollektív munkaügyi vitára" és a "munkaügyi jogvitára" is. (3) A jelen fejezetben meghatározott eljárásokban az oktatók, kutatók és más beosztású közalkalmazottak esetében a rendes jogorvoslati lehetőséget is figyelembe véve az ügyet lehetőség szerint az Egyetemen belül kell lezárni. Bírósági rendes jogorvoslatnak csak erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés esetén van helye. (4) Hallgatók jogorvoslati jogáról, a jogorvoslati eljárás rendjéről pedig a Hallgatói Követelményrendszer rendelkezik. 98. (1) Az oktatók, kutatók és más beosztású közalkalmazottak javaslattal, észrevétellel, panasszal (továbbiakban: beadvány) fordulhatnak az Egyetem, a karok, és más szervezeti egységek, valamint az oktatási szervezeti egységek (intézet, tanszék) vezetőihez és vezetőtestületeihez. Az ilyen beadványt mindig írásban kell benyújtani, részletesen kifejtve annak tartalmát, célját, megjelölve a kért, illetve várt intézkedést is. (2) A benyújtott beadványt az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatni kell, be kell mutatni a címzett vezetőnek, illetve amennyiben vezetőtestület a címzett, ennek elnökének. A beadványt a címzett, illetve az elnök intézkedése szerint, szükség esetén ki kell adni szakértői felülvizsgálatra, illetve véleményezésre, egyidejűleg (az átvételtől számított 10 napon belül) értesíteni kell a benyújtót beadványának további sorsáról és az ügyben hozandó döntés várható határidejéről. Amennyiben a szakértői felülvizsgálat, véleményezés megtörtént vagy mellőzhető a vezetőhöz benyújtott beadvány esetén közvetlenül, a testülethez benyújtott beadványnál pedig annak állásfoglalása után a benyújtó számára 30 napon belül, illetve az előre jelzett határidőre érdemi választ kell adni. Tájékoztatni kell a benyújtót a megtett, vagy tervezett intézkedésről is. (3) Amennyiben a benyújtó a válasszal, illetve a megtett vagy jelzett intézkedéssel nincs megelégedve, jogorvoslati panasszal fordulhat a szolgálati feletteshez, (vezetőtestület esetén a felettes vezetőtestülethez), a rektorhoz címzett eredeti beadvány esetén pedig a Szenátushoz. A jogorvoslati panasz elintézése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. A válaszban ez esetben közölni kell azt is, hogy az ügyben további rendes jogorvoslatra nincs lehetőség. 67

68 Az egyetemi döntések elleni jogorvoslatok elbírálása 99. (1) Az Egyetem alkalmazottai, közalkalmazotti közösségei az ESZMSZ-ben, illetve más egyetemi, szervezeti egységi szabályzatokban meghatározottak ellen, valamint a vezetők által hozott döntések ellen jogorvoslattal élhetnek. (2) A jogorvoslati kérelmek előzetes elbírálásáról és ez alapján a jogorvoslati folyamat beindításáról, illetve a jogszerűtlen kérelmek elutasításáról az egyetemi vezetők illetékessége esetében az Egyetemi Fellebbviteli Bizottság (továbbiakban: bizottság) intézkedik, illetve dönt. Ettől eltérő esetekben a jogorvoslati kérelmek előzetes elbírálását az érintett szervezeti egység által létrehozott Fellebbviteli Bizottság végzi el. Ezeknek a fellebbviteli bizottságoknak az eljárási szabályait szervezeti egység ESZMSZ kiegészítésében, (ügyrendjében) kell rendezni. (3) Az Egyetemi Fellebbviteli Bizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelmeket a bizottság titkársági feladatait ellátó Kancellári Hivatali szervezeti egység illetékes ügyintézőjéhez kell benyújtani. A kérelemben pontosan le kell írni a sérelmezett intézkedést, döntést és megjelölni a kért jogorvoslati intézkedést. (4) A kijelölt ügyintéző végzi el a kérelmek nyilvántartását, előkészíti az ügyeket, a bizottság üléseit, az üggyel kapcsolatos leveleket, és ellátja az ügyintézéssel és ügyvitellel kapcsolatos egyéb feladatokat. Az ügyintéző ez irányú munkáját az egyetemi főtitkárral egyetértésben a bizottság titkára irányítja. (5) A jogorvoslati kérelmeket az ESZMSZ-ben meghatározottak szerint kell előkészíteni és a bizottság elnöke elé terjeszteni. A bizottság elnökének döntése szerint a kérelmet ki kell adni szakértői vizsgálatra vagy a bizottság ülése elé kell terjeszteni. A szakértői vizsgálat után, illetve ennek mellőzése esetén az ügyeket a bizottság ülésén a titkár ismerteti, majd a bizottsági állásfoglalás után a megalapozatlan (jogszerűtlen) kérelmeket a bizottság elutasítja, a jogszerű kérelmeket jogorvoslatra az illetékes egyetemi vezetőhöz, illetve vezetőtestülethez továbbítja. (6) A bizottság a kérelmekhez csatolja a véleményét is. Különösen szükség van erre akkor, ha a jogorvoslati kérelem törvénytelenséget tár fel. A bizottság döntéséről mindkét esetben tájékoztatni kel a kérelmezőt is. (7) A jogorvoslati eljárásra bocsátott kérelmeket az arra illetékes vezető, illetve vezetőtestület elbírálja, és a döntéséről, intézkedéséről határozatban értesíti a kérelmezőt, tájékoztatva a döntésről a bizottságot is. (8) A (5) bekezdés szerinti elutasításban, illetve a (6) bekezdés szerinti határozatban azt is közölni kell, hogy az ügyben további jogorvoslatnak nincs helye. 68

69 IX. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Vegyes rendelkezések 100. Az oktatók, kutatók munkaidő-beosztását, s ennek keretében ellátandó oktatási és egyéb feladatok körét és azok teljesítésének feltételeit a Foglalkoztatási Követelményrendszerében kell megállapítani (1) A rektor és a kancellár gondoskodik arról, hogy az ESZMSZ-t az oktatók, kutatók, alkalmazottak és a hallgatók megismerhessék. Ezért az ESZMSZ-t az Egyetem honlapján, az oktatási és kutatási szervezeti egységekben, a könyvtárakban, a kollégiumokban és a Kancellári Hivatal szervezeti egységeiben az érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni. (2) A rektor és a kancellár, valamint a szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni arról, hogy a testületi és vezetői döntéseket, amelyek az oktatók, a kutatók, a hallgatók és közalkalmazottak feladatait, jogait vagy kötelességeit érintik, az érdekeltek kellő időben megismerhessék. (3) A (2) bekezdésben felsorolt vezetők kötelesek gondoskodni azoknak a határozatoknak a gyűjtéséről, amelyek az egyetemi munka vitelével, az alkalmazottak vagy a hallgatók jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos elvi jelentőségű állásfoglalást tartalmaznak. (4) A kancellár gondoskodik arról, hogy az Egyetem alapvető szabályzatai, a Szenátus határozatai és az Egyetem hazai és nemzetközi tevékenységével kapcsolatos fontosabb események az Egyetem honlapján és az egyetemi újságban megjelenjenek. Záró rendelkezések 102. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (ESZMSZ) a Szenátus döntésével lép hatályba (1) Az ESZMSZ hatálybalépését követően az Egyetem karai az ESZMSZ-t a működési sajátosságaikat tartalmazó szabályokkal egészíthetik ki. A kiegészítéseket az illetékes kari tanács jóváhagyásával meg kell küldeni megvizsgálásra a kancellárnak. A kari szabályzat kiegészítések az ESZMSZ részét képezik. (2) Az oktatási szervezeti egységek a rektor, a Kancellári Hivatal szervezeti egységei pedig a kancellár intézkedése szerinti határidőre kötelesek ügyrendjüket felülvizsgálni, illetve új ügyrendet készíteni, és azt kancellárnak megvizsgálásra megküldeni. Az ügyrendek a fenti megvizsgálás után lépnek hatályba. (3) Az ESZMSZ-ben nem rendezett kérdésekben a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény, a végrehajtásra kiadott rendeletek és az adott ügyre vonatkozó más jogszabályok szerint kell eljárni. 69

70 X. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 104. A Szervezeti és Működési Rend a következő mellékletekkel egészül ki: 1.sz. Melléklet Alapító Okirat 2.sz. Melléklet Az Egyetem Szervezeti Vázlata.sz. Melléklet SZIE Intézményfejlesztési Terv.sz. Melléklet Szervezeti és Működési Rend ABPK kari kiegészítés.sz. Melléklet Szervezeti és Működési Rend ÁOTK kari kiegészítés.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet Szervezeti és Működési Rend GAEK kari kiegészítés Szervezeti és Működési Rend GEK kari kiegészítés Szervezeti és Működési Rend GTK kari kiegészítés Szervezeti és Működési Rend MKK kari kiegészítés Szervezeti és Működési Rend YMÉK kari kiegészítés Az Egyetem Doktori Szabályzata A Szent István Egyetem Egyetemi Könyvtár működésének rendje A Szent István Egyetem Esélyegyenlőségi Szabályzata A Szent István Egyetem Etikai Kódexe Az Egyetem Tudományos Kutatási Szabályzata, mellékletben a tudományos célú műszerek és eszközök használati szabályaival SZIE Informatikai Szabályzata Szabályzat a körbélyegzők használatának rendjéről Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár ügyrendje A Szent István Egyetem Információbiztonsági Szabályzata (függelékekkel) A Szent István Egyetem Informatikai Főosztályának Ügyrendje A SZIE Adatvédelmi Szabályzata A Szent István Egyetem pályázat- és K+F+I szerződéskezelési szabályzata Az Egyetem Minőségügyi Szabályzata Az Egyetem Gazdálkodási Szabályzata Pénzkezelési Szabályzat Szabályzat a Szent István Egyetem szerződéseinek megkötésére, kezelésére és azok nyilvántartására 70

71 .sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet.sz. Melléklet Kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzat (függelékekkel) Az egyetem gazdasági folyamataiba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési nyomvonalának, kockázatkezelési rendszerének és a szabálytalanságok kezelésének szabályzata Számviteli Politika (függelékekkel) - Számlarend - Számlatükör Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata (függelékekkel) Felesleges vagyontárgyak, készletek feltárásáról, hasznosításáról és selejtezésére vonatkozó szabályzat (függelékekkel) Önköltségszámítási szabályzat (függelékekkel) A SZIE átoktatás elszámolásának szabályzata Belső Ellenőrzési Kézikönyv Szellemitulajdon-kezelési szabályzat SZIE Iratkezelési Szabályzat (függelékekkel) Munkavédelmi Szabályzat - Munkavédelmi és Tűzvédelmi oktatás prezentációja Katasztrófa- és polgári védelmi szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat Egyetemi Tudományos Diákköri Szabályzat ZÁRADÉK A Szent István Egyetem Szenátusa a Szervezeti és Működési Rendet február 12-én tartott ülésén, a 115/2014/2015 SZT számú határozatával jóváhagyta. A Szervezeti és Működési Rend március 16-án lép hatályba. A Foglalkoztatási Követelményrendszert, a Hallgatói Követelményrendszert március 30-ig, az ESZMSZ mellékleteit június 15-ig kell felülvizsgálni február 12. Az Egyetem Szenátusa nevében 71