Újpüthagoreusok: Tüanai Apollón, Hermész Triszmegisztosz Eklekticizmus: birodalmi filozófia válogatott elemekbıl

Átírás

1 Hellenista filozófia Epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus, neoplatonizmus, (újpüthagoreisták, eklekticizmus)

2 Epikurosz sztoicizmus szkeptikusok újplatonizmus mértékletes gyönyör Hédoné, ataraxia, tartózkodás a közélettıl mindenkinek megbékélés önmagunkkal + term-teltel Bölcs lelki belenyugvás (apatheia) a Logosz által irányított világegyetem törvényeibe Tartózkodás a véleményfor- málástól (epokhé), Arisztokraták- nak: Panaitiosz Tapasztalati tájékozódás Metafizikus tanítás, erıs hatás a keresztény-ségre ségre ( Augustinus, keleti ker.) Újpüthagoreusok: Tüanai Apollón, Hermész Triszmegisztosz Eklekticizmus: birodalmi filozófia válogatott elemekbıl

3 Epikurosz ( ) 271) Gyakorlati tanítás, középpontjában a barátság, baráti közösség a Kertben A Kert filozófusa: athéni kertjében a nık is, rabszolgák is részesülhettek tanításában Római népszerősítıi: Horatius (65-8), Lucretius Carus nil admirari, odi profanum vulgus et arceo, arany középszer Jöjj hozzám, ha nevetni akarsz, nézd csak teli képem, Engem már beterelt hízói közé Epicurus." Tanítványainak: Megváltó, Fényhozó Epikurosz disznai vs. ker. aszkészisz

4 Epikurosz természettana a mindenség örök (mindig úgy létezett, ahogy most is) semmi nem keletkezik a nemlétezıbıl semmi nem múlik el a nemlétezıbe az őr a testek létének és mozgásának feltétele Demokritosz atomizmusa hatott rá a testek atomokból állnak (csak alakjuk, súlyuk és nagyságuk van, elvileg oszthatók, gyakorlatilag nem) a testek formáját a kül. alakú atomok adják állandó egyenes vonalú zuhanás a térben, melyet a véletlen szakít meg. Az összütközésekbıl keletkeznek a testek. az atomok száma és az őr határtalan >> számtalan világ létezhet a mindenségben

5 Epikurosz erénytana gondok > szellemi fájdalom kiküszöbölése = öröm elérése szükségletek: természetes és szükségszerő (fáradozás nélkül elérhetı) > megelégedettség erényének szerepe természetes és nem szükségszerő értéktelen (hamis véleménybıl származik) a politikai aktivitás veszélyezteti az örömöt ( öröm-kalkuláció a hasznosról és károsról) > rejtızködı élet (lathész biószasz) az ataraxiát veszélyeztetı félelmek megszőntetése. Az istenek pl. boldogok, nyugalmukat nem zavarják fáradságos feladatok

6 korai: Sztoicizmus (Kr.e. 3. sz Kr. u. 2. szd.) Kitiai Zénón ( ), Kleanthész ( ), Chrysippos ( ) 208) középsı: Panaitiosz ( ), 110), Poszeidóniosz (135-51) 51) késıi: Seneca (ac 4 pc 65), Epiktetosz (50-138), Marcus Aurelius Antonius ( ) 180)

7 Eredete stoa poikilé (Polygnotos festményeivel a filozófia célja: az erény gyakorlása (askésis areté) >> ETIKA << logika, fizika

8 Sztoikus logika logika: dialektika jelekrıl (am. beszédrészek, grammatika) és jelzettrıl szóló tan (fogalom, ítélet, következtetés) retorika az arisztoteleszi ítélet- és következtetési formákat kiegészítik a hipotetikus és diszjunktív formákkal. Kategóriák: szubsztancia, tulajdonság, állapot, viszony (minden következı a megelızıt is tartalmazza)

9 Szt. ismeretelmélet szenzualizmus ismereteink forrása az érzéki tapasztalat érzékelés utóhatása: képzet érzéki vonások elmosódása: fogalom nominalizmus tudatosan képzett vagy önkéntelenül kialakuló általános képzet prolepszisz, mely kb. a 7. életévben jelenik meg) valóságos léttel csak az egyedi dolgok rendelkeznek az igazság kritériuma a megragadó képzet (különös világosság és élénkség) szubjektivizmus

10 Szt. világkép 1. Hérakleitosz hatása materialista panteista csak a test létezik, két pricípiuma az anyag (szenvedıleges, minıség nélküli) és a benne mőködı erı (isteni ıserı) az istenség a legfinomabb anyagból, tüzes lehelletbıl (pneuma) való értelmes erı (logosz), mely úgy hat át mindent, ahogy a lélek a testet. az isteni ısszubsztancia a logosz szpermatikosz (értelmes létcsírák) potencialitásával minden megvalósult dologban benne van (vö.: ideák, entelekheia). panteizmus: Isten egyik része megtartja formáját, másik része a világ formáját veszi fel. Az istenséget alkotó tőzpára egy része levegıvé válik >> víz, föld, elemi tőz

11 Szt. világkép 2. legfelsı réteg: tőz alatta: levegı alatta: víz legalul: föld, a világegyetem központja a természeti lények osztályai: szervetlen (a pneuma mint összetartó erı) növény (alakító természeti erı) állat (érzéki lélek) ember (értelmes lélek) Világperiódusok (ugyanaz ismétlıdik ugyanazokkal a szereplıkkel), világégés (amikor az istenség visszavesz mindent, majd újra kibocsát) nincs véletlen az istenség okként determinál és irányít (heimarmené végzet; gondviselés prónoia). A lét egységét a kozmikus szimpátia elve biztosítja

12 Szt. a lélekrıl generacionizmus székhelye a szív, táplálékát a vérbıl szerzi hégemonikon halál utáni sorsáról eltérı vélemények (epikureista vagy herakleitoszi nézet)

13 Sztoikus etika az élet célja a boldogság: a természet szerinti élet az erény lényege a tudás amit az ész mond, az az illı (kathekon), a helyes kötelességteljesítés az indulattól való mentesség állapota: az apatheia erények, bölcsesség

14 Szt. társadalmi rend kozmopolitizmus vallásosság lényege a világtörvény iránti engedelmesség mítoszértelmezés: allegorézis, istenek szimbolikus értelmezése Késıbbi sztoa humanizálódás, fogyaszthatóság

15 Szkepticizmus etikai cél elisi Pyrrhon ( ) hatása az Akadémiára : Arkesilaos, Karneades, ismeretelmélete szenzualizmus, érzékelés megbízhatatlansága Karneadestıl kezdve: a logika is megbízhtatlan fontolgatás (skeptesthai) >>leghelyesebb az ítélettıl való tartózkodás (epokhé)

16 Szeptikus etika Etika leghelyesebb az ataraxia vagy az apáthia Ha mégis cselekedni kell: valószínőség, természetes ösztön vagy a szokás vezéreljen

17 Újplatonizmus Vallás és filozófia Alexandria Abszolútum és közvetítı szellemek szinkretizmus: Philón (ac 25 50) A Logosz szerepe: a második isten, nem egyenrangú Istennel, Isten elsıszülött fia, a legidısebb angyal, a világ elıképe, az ideavilág hordozója (novum!), világalakító szerep, fıpap is (közvetít), nem örökkévaló, de az idı elıtt lett Emberi lélek a logosz mása büntetés, szóma-széma, széma, extászisz

18 Újplatonizmus Az Abszolútummal való egyesülés módjának filozófiája Platón: Timaiosz emanáció középsı platonizmus: Amóniosz Szakkasz (pc 3. szd.) Plótinosz (205-70) Egy és Jó Egy >> Nousz >> világlélek >??> anyag Etika, esztétika a lélek visszatalálása, megtisztulása: katharszisz a természeti szép pozitív vallások semlegessége

19 Eklekticizmus M.T. Cicero közmegegyezés jelentısége jogfilozófia: ius gentium, ius civile Seneca (+65)