NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet

Átírás

1 NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet Az új pénzügy politikai irányvonal Ellenőrzési folyamatok a számvitelben és az adózásban pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia Sopron,

2 A könyvvizsgálói munka és felelősség a vállalkozások ellenőrzésében Dr. Hegedűs Mihály MKVK Ellenőrzési Bizottság elnöke igazságügyi adó-, járulék-, és könyvszakértő Sopron,

3 A téma aktualitása Takarékszövetkezeti és brókerbotrányok Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. Alba Takarékszövetkezet Buda-Cash Zrt.+DRB Quaestor Zrt. oquaestor Financial Hrurira Kft. Hungária- Értékpapír Zrt. Lombard Kézizálog Zrt. [Toshiba könyvelése,deutsche Bank társvezérigazgatók lemondása- Oppenheim privátbank könyvelése]

4 A felelősök?? megnevezése A könyvvizsgálói függetlenség és felelősség a szakma iránti közbizalom gyengülésének tükrében (Hegedűs Á,2004). ENRON-botrány->Arthur Andersen Postabank 2008-as pénzügyi gazdasági válság előrejelző funkciók hiánya Brókerbotrány

5 A felelősök?? megnevezése 1998-ban még 64 brókercég volt hazánkban, 2015-ben 24, ebből ment tönkre 3 A jegybank Aranykönyve szerint kifejezetten jól ment tavaly a botrányokban érintett brókercégeknek. Legalábbis a Buda-Cash története legnagyobb nyereségét vágta zsebre, a Quaestornak a saját tőkéje, a Hungáriának a mérlegfőösszege duplázódott meg. Nem volt jele a botrányokban érintett brókercégek mérlegében és beszámolójában annak, hogy hamarosan csődbe mennek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban publikált Aranykönyve szerint Világgazdaság,

6 A felelősök?? megnevezése A Buda-Cash, 992 mft nyereség, 23,4 mrdft MFÖ, 3,65 mrdft ST. A Quaestor 268 mft nyereséget (2. legnagyobb), 12,5 mrdft MFÖ-t, 5,74 mrdft ST-t (tavalyi 2x-e=IT) ért el. A Hungária Értékpapír 28 mft nyereséget (tavaly 103 mft), 5,14 mrdft MFÖt (tavalyi 2x-e), 433 mft ST-t (IT 4,7 mrdft) ért el. Nem tiltott, de nem is megszokott ügyleteket bonyolítottak le. (A bankok minden hó végén eladták a teljes állampapírjaikat a brókercégnek, és megbízást adtak nekik állampapír vásárlására, ami a következő hó elején megtörtént. ) A letétbe helyezett értékpapírok omnibusz számlán voltak, nem névre szólóan elkülönítve. Saját kötvényeket bocsát ki a jegybanki alapkamatnál 4-szer magasabb hozamot ígérve. (Hungária Értékpapír, Btel, E-Star) Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatásokat végeztek. VIPügyfeleket irányítottak át más cégeikhez. 6

7 Mi történt? A szolgáltatók saját nevükben nyújtottak magas tőke-áttételű deviza-kereskedés lehetőséget, és a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése miatti óriási veszteségek, pénzügyi lyukak keletkeztek, melyek betömését ügyfélszámlák jogtalan megcsapolásával oldották meg. Átláthatatlan struktúra, irányítási rendszer, fiktív ügyfélszámlákkal meghamisított nyilvántartások és jelentések, valamint nagyméretű kötvényprogram. (Quaestor) Olyan kötvényeket adott el az ügyfeleknek, amelyeket nem keletkeztettek meg, vagyis nem bocsátottak ki. Az ügyfelek számláit a befektetési vállalkozások vezették, a Keler összevontan tárolta, így a megfelelő kontrollmechanizmus hiányában bele lehetett nyúlni. Hamis aranytömböket ad biztosítékként a milliárdosoknak és pénzintézeteknek. (Lombard Kézizálog Zrt. 30 mrd Ft) 7

8 Mi történt? Nem tett eleget az elszámolási kötelezettségének, pénzügyi helyzetéről nem szolgáltatott megbízható adatot az MNB részére, megsértette a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges jogszabályi feltételeket. Hamis adatokat szolgáltattak a felügyeletnek és a könyvvizsgálónak Hiányzott a banki háttér, ami nagyfokú stabilitást, védelmet adhat egy brókercégnek (K&H Equities kettős nyilvántartása). Nem alkalmazottak által elkövetett csalásról van szó, hanem a cégvezetők tudtával, irányításával megvalósult visszaélés történt: kimutatásokat kozmetikáztak, meghamisítottak. [ Nem volt saját számlás kereskedés, mint a Barings-nál. (Csődtömeg című film! 1995-ben a 28 éves Nick Leeson bróker singapuri leányintézet vezetője származékos ügyleteivel 3 hét alatt csődbe vitte (827 millió font veszteséget okozva) a 233 éves brit királyi befektetési bankot.] Nagy összegű (20 ezer Eurónál nagyobb) betétbiztosítás meglétének hiánya. 8

9 A felelősök megnevezése Állításunk: A RENDSZERBEN VOLT A HIBA! Nem azt állítjuk,hogy nem hibáztak a könyvvizsgálók, (ahogy hibáznak más szakma képviselői is),de A cégvezetők tudtával és irányításával valósult meg egy másfél évtizedre visszanyúló csalássorozat a nyilvántartások meghamisítása összesen több százmilliárd forint kárt okozva. A felügyeletnek és a könyvvizsgálóknak is a valóságtól eltérő adatokat jelentettek éveken át. Letartóztatás,gyanúsítás :

10 A felelősök?? megnevezése A csalásban érintett brókercégek: 35% (a leadott szavazatok arányában) Pénzügyi felügyelet: 31% Befektetők: 1% Mindenki: 33% Senki: 0% Budapest Economic Forum,

11 A felelősök?? megnevezése Ezért, ha minden figyelmeztetés, illetve előrejelzés nélkül fény derül arra, hogy a vállalat komoly anyagi nehézségekkel küzd, általános elvárás, hogy valaki felelősségre vonható legyen a kialakult helyzet miatt, és ez a valaki az esetek többségében a könyvvizsgáló. Godsell (1992) Maccarrone, (1993) szerint a közvélemény ezen félreértelmezései táplálják a számviteli szakmát érintő jogi felelősségi válságot.

12 2015. évi XXXI. törvény a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről Ha megalapozottan feltehető, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény XXXVI. fejezetében (a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény XVIII. Fejezetében) meghatározott vagyon elleni bűncselekményt követtek el, akkor a bíróság az ügyész indítványa alapján elrendelheti az FB tag, a könyvvizsgáló teljes vagyonának zár alá vételét. Nincs különbség a bűncselekmény elkövetésében tevékenyen és szándékosan részt vevő ügyvezetés/alkalmazotti kör, illetve az adott gazdálkodó működésének tulajdonosi és közérdekvédelmi ellenőrzését ellátó, döntési és rendelkezési jogkörrel fel nem ruházott FB tag és könyvvizsgáló között, akik a bűncselekmény elkövetésében legfeljebb gondatlanságból működhet közre, akkor ha szakmai szolgáltatását nem az irányadó jogszabályok és könyvvizsgálati standardok szerint látja el. Zárolhatják a vagyonát attól függetlenül, hogy elvárt módon, a szabályokat betartva dolgozott, nem vett részt a bűncselekmény elkövetésében és vagyona nem bűncselekmény elkövetéséből ered.

13 A könyvvizsgálat fogalma Lukács speciális, komplex ellenőrzési folyamat egy független szakértői véleményalkotás a tulajdonosok megbízásából elvégzett a gazdálkodó szervezet számviteli rendszerének felülvizsgálata a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről közzétett adatok megbízhatóságának, valódiságának hitelesítése

14 A könyvvizsgálat célja Lukács Annak ellenőrzése,felülvizsgálata,hogy a beszámoló a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai szerint, azok betartásával készült-e, megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről, összhangban van-e az üzleti jelentéssel, valós-e, jogszerű-e (valódiság, szabályszerűség), a beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.(szt (1) bek.)

15 A könyvvizsgálatnak célja Lukács Az ISA 200 standard szerint: növelje a felhasználók, az érdekeltek bizalmát a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásai iránt. kellő bizonyosság szerzése arról, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz csalásból, hibából eredő lényeges (döntést befolyásoló) hibás állítást. vélemény nyilvánítás arról, hogy a pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból a keretelvekkel összhangban készültek. a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről valós képet mutatnak a pénzügyi kimutatások. megfelelő könyvvizsgálói jelentés készítése.

16 A könyvvizsgáló Lukács Szembesíti önmagával a céget,hogy meglássa a tükörben igazi arcát: hiányosságait, gyengeségeit, a csalásra utaló jeleket, tulajdonságait. Diagnoszta: azonosítja és felméri a kockázatokat, a csalást; elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerez; válaszol az azonosított hibákra, gyanított csalásokra.

17 A könyvvizsgálattal szembeni követelmények (ISA 200) Lukács megfelelés a releváns etikai követelményeknek. szakmai szkepticizmus, de lehetnek olyan körülmények, amelyek miatt a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állításokat tartalmazhatnak. szakmai megítélés alkalmazása. elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzése az elfogadhatóan alacsony könyvvizsgálati kockázat elérése érdekében. összhang, megfelelés a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal.

18 A bizonyosság szintjei abszolút bizonyosság kellő bizonyosság korlátozott bizonyosság alacsony szintű bizonyosság

19 Az abszolút bizonyosság korlátai ISA és 7. pont, valamint az A52. magyarázat A könyvvizsgálat eredendő korlátai miatt fennáll annak az elkerülhetetlen kockázata, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő néhány lényeges hibás állítást nem tárnak fel, még akkor sem, ha a könyvvizsgálatot a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban megfelelően tervezték meg és hajtották végre. Ennek megfelelően a pénzügyi kimutatásokban lévő, csalásból vagy hibából eredő lényeges hibás állítás későbbi felfedezése önmagában nem jelzi azt, hogy nem sikerült a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban lévő könyvvizsgálatot végezni. A könyvvizsgálat eredendő korlátai azonban nem szolgálnak igazolásul a könyvvizsgáló számára ahhoz, hogy megelégedjen nem meggyőző könyvvizsgálati bizonyítékkal. Azt, hogy a könyvvizsgáló a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban hajtotta-e végre a könyvvizsgálatot, az adott körülmények között végrehajtott könyvvizsgálati eljárások, az azok eredményeképpen megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendősége és megfelelősége, valamint az ilyen bizonyíték értékelésére alapozott könyvvizsgálói jelentésnek a könyvvizsgáló átfogó céljai fényében lévő megfelelősége határozzák meg.

20 Az abszolút bizonyosság korlátai a gazdasági folyamatokban érvényesülő törvényszerűségek tendencia jellege és magas szubjektivitás tartalma; tesztelés alkalmazása; bármely számviteli és belső ellenőrzési rendszer működésének belső korlátjai; a könyvvizsgálati bizonyítékok meggyőző (és nem döntő) volta; a könyvvizsgáló által ellenőrizendő dokumentációk összeállítására vonatkozó szabályrendszerek értelmezéséből, félreérthetőségéből és különféle magyarázatából fakadó szubjektivizmus.

21 A visszaélési fa Visszaélések Korrupció Eszközök hűtlen kezelése Hamisított beszámolók Összeférhetetlenség Megvesztegetés Jogosulatlan előnyök Gazdasági zsarolás Pénzeszközök Készletek Egyéb eszközök Pénzügyi Nem pénzügyi Forrás: ACFE Fraud Examiners Manual 21

22 Csalási háromszög Dr. Donald R. Cressey,. A csalástól történő elrettentés kézikönyve Lehetőség Racionalizálás Pénzügyi nyomás 22

23 A válság és brókerbotrányok hatása Gazdasági, egzisztenciális nyomás, ami az egyént, egyéneket egyedileg érinti. Nem lehet szélesebb körben megosztani, teríteni. Kényszer,nyomás Lehetőség Belső és külső nyomás (személyes vagy üzleti) Visszaélés lehetősége Hozzáférési, döntési jog, szűk körben ismert információ.a lehetőség ismertetőjegye, hogy a visszaélés titkosságát is képes biztosítani. Racionalizált lépések Racionalizáció A pszichés hátteret biztosítja. Az elkövetők magukat nem gondolják bűnözőnek, a tetteiket saját maguk számára elfogadható magyarázattal fehérítik és teszik elfogadhatóvá. 23

24 Könyvvizsgálói felelősség hiba/csalás A csalás jellemzői Hibás állítások a pénzügyi kimutatásokban hibákból csalásokból származhatnak

25 Könyvvizsgálói felelősség hiba/csalás A hiba és a csalás elhatárolása A hiba és a csalás közötti különbség,hogy a kérdéses cselekedet,melynek eredményes a hibás állítás szándékos vagy nem szándékos

26 Könyvvizsgálói felelősség hiba/csalás A könyvvizsgálói standardok szempontjából a könyvvizsgáló azokkal a csalásokkal foglalkozik,amelyek lényeges hibás állításokhoz vezetnek a pénzügyi kimutatásokban A szándékos hibás állítások típusai (240.3) a beszámoló készítése során elkövetett csalásokból eredendő hibás állítások és az eszközök elsikkasztásából származó hibás állítás

27 Válasz a megemelkedett kockázatokra kockázataira Ámon a magas csalási kockázatú területek jobb ismerete. annak demonstrálása, hogy a könyvvizsgáló megfelelt a sztenderdeknek.

28 A könyvvizsgáló válaszai a becsült kockázatokra Ámon ISA A könyvvizsgálónak kontrollok teszteléseit kell terveznie és végrehajtania, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a releváns kontrollok működési hatékonyságára, ha: (a) az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítás kockázatainak könyvvizsgáló általi becslése magában foglalja azt a várakozást, hogy a kontrollok hatékonyan működnek (azaz a könyvvizsgáló támaszkodni kíván a kontrollok működési hatékonyságára az alapvető vizsgálati eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározásakor), vagy 28

29 A könyvvizsgáló Ámon válaszai a becsült kockázatokra (b) az alapvető vizsgálati eljárások önmagukban nem képesek elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot nyújtani az állítások szintjén A kontrollok teszteléseinek megtervezésekor és végrehajtásakor a könyvvizsgálónak annál meggyőzőbb könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie, minél nagyobb mértékben támaszkodik a könyvvizsgáló a kontroll hatékonyságára. 29

30 Könyvvizsgálói felelősség A könyvvizsgálókra nincs speciális felelősségi szabály a Ptk.-ban évi LXXV. tv. 60. (2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik (anyagi felelősség). (3) A könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló e tevékenységével összefüggő anyagi felelőssége a könyvvizsgáló céggel szemben a kamarai tag könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég között fennálló jogviszony szerint alakul.

31 Könyvvizsgálói felelősség szerződésszegésért való felelősség szerződésen kívül okozott károkért való felelősség

32 Szerződésen kívül okozott kárért való felelősség 6:518. [A károkozás általános tilalma] A törvény tiltja a jogellenes károkozást. 6:519. [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. 6:541. [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

33 Megoldások?: Rajan a Glass Steagall-törvény (pénzügyi szolgáltatások modernizációja törvény) kifejti: a drákói szabályozásba vetett hit a recesszió mélypontján a legerősebb,amikor a piaci szereplők szigorú szabályozására éppen nincs szükség. A növekedés csúcspontján azonban, amikor a legnagyobb az esély arra, hogy a piaci szereplők veszélyérzete csökken és óvatlanná válnak, mindenki bízik a piacok önszabályozásában. A szigor határai A közlekedés biztonsággal foglalkozó szakemberek azt mondják: már nem lehet szigorúbbnak lenni. Nem állíthatnak minden sarokra traffipaxot, nincs erő még gyakoribb szondáztatásra... A szigor önmagában nem is hozhat teljes megoldást. Az autóvezetők hozzáállásán kellene változtatni; ne a százezres bírságtól való félelem, hanem a józan belátás, a felelősségérzet határozza meg viselkedésüket.

34 Összefoglalás A könyvvizsgálat értéket teremt az érdekelteknek: folyamatos jelenlétével a törvényesség őre, megelőz és visszatart; segíti a megingott piaci bizalom helyreállítását; segít az adókockázatok minimalizálásában; állandóan figyeli a tevékenység folytatása elvének érvényesülését, a vállalkozás életképességét; felügyeli a közjót, a közpénzek felhasználását. Ugyanakkor a könyvvizsgálat nem mindható összefogás,egymás tájékoztatása (kölcsönösen) 34

35 Összefoglalás Kizárólag a könyvvizsgálati standardok következetes és szigorú betartása védheti meg a könyvvizsgálókat. A könyvvizsgálat egyre kockázatosabb (főleg csalási kontextusban). A könyvvizsgáló kockázata nem függhet a könyvvizsgálat kockázatától, ezért csökkentenie kell a feltárási kockázatot: a könyvvizsgálati eljárások számának növelésével, a lényegességi küszöbérték csökkentésével, a könyvvizsgálói szkepticizmus állandó ébren tartása a kritikus (magas csalási kockázatú) területek kijelölésének növelésével, az alapvető könyvvizsgálati eljárások növelésével: magasabb mintavétel, leltáron való részvétel arányának növelése, kiegészítő eljárások, negatív egyenlegközlők helyett pozitív visszaigazolások kérése, értékelések ellenőrzése, elemzések a kockázat alapú megközelítés erősítésével, interjúk, kontrollok, informatikai tesztek elvégzésével, a teljességi nyilatkozat tartalmának bővítésével, a jelentés dátumának helyes kiválasztásával, a jelentés esetleges visszavonásával, a megbízás megszüntetésével. 35

36 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! 36