Győr-Moson-Sopron megye közművelődése helyzetének és a változások tendenciáinak elemzése a közművelődési statisztikai jelentések alapján
|
|
- Liliána Péter
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Győr-Moson-Sopron megye közművelődése helyzetének és a változások tendenciáinak elemzése a közművelődési statisztikai jelentések alapján A megye rövid szöveges bemutatása Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. A megye három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokoróidombság), az Alpokalja és a Kisalföld. Székhelye: Győr. Győr-Moson-sopron megye területe 4208km 2. A megye lakossága fő (2008). Települések 182. A megye népsűrűsége az országos átlaghoz (108,5 fő/km 2 ) közeli: 104,5 fő/km 2. Két megyei jogú város van Győr és Sopron. A városok : kilenc. Mosonmagyaróvár, Jánossomoorja, Csorna, Pannonhalma, Tét, Kapuvár, Beled, Fertőszentmiklós és Fertőd. Kistérségek hét. A megye területén haladnak keresztül a Közép-és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a kettős vágányú Budapest-Bécs vasútvonal az M1-es autópálya, és nyugat és dél felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja. A megye nagyobb folyóvizei a Duna, a Rába, Rábca, Marcal. A megyei átlagnál több mint kétszer magasabb népsűrűséget tapasztalunk a megyeszékhely kistérségében 237,6 fő/km 2, s valamivel magasabbat a soproni térségben 109,2 fő/km 2. Megállapíthatjuk, hogy a megye természetes szaporodási mutatói jobbak, mint az országos átlag. Ezek a mutatók a viszonylag fiatal korösszetételnek köszönhető, ami viszont a pozitív vándorlási egyenleg következménye. A megyén belül a természetes szaporodás mutatójában enyhe javulást tapasztalhatunk, ez azonban nem változtat azon a tényen (ami országos tendencia is 1981 óta), hogy a születések és halálozások különbözete évről évre negatív, vagyis természetes fogyás a jellemző. A Győri és Sopron fertődi kistérségbe folyamatosan több lakos költözik mint ahányan távoznak onnan. Ez a két térség országos viszonylatban is fontos befogadó terület. Tehát általában célja az ország más megyéiből ideköltözőknek. A népesség kor szerinti megoszlásában a megye helyzete hasonló az országos átlagokhoz. Jelentős eltéréseket, kiugró jellegzetességeket nem tapasztalhatunk. Ha megyénk évi és évi korfáját összevetjük, szembetűnő a népesség elöregedése, s látszik, hogy a születések számának 1980-as évek elején elkezdődött csökkenése továbbra is töretlen maradt. A települések közül a megye középső és déli részén találjuk a leginkább elöregedő falvakat Fiatalodó településekkel is találkozhatunk. Ezek leginkább Győr és Mosonmagyaróvár környékén helyezkednek el. Zömében azok a települések, amelyek a szuburbán kiköltözés célterületei. A megyében a nemzetiségi és etnikai kisebbségek közül legnagyobb számban a németek, a horvátok és a cigányok vannak jelen. A évi népszámlálás 85 településen talált német, 87 településen horvát, s 71 településen roma lakost. A társadalmi-gazdasági fordulat az 1990-es évek elején a Nyugat-Dunántúlon viszonylag kisebb mértékű átmeneti gazdasági visszaeséssel járt. A külpiaci irányváltás zökkenői következtében a versenyszféra, főként a termelőágak munkáltatói elbocsátásokra kényszerültek, hogy aztán a szerkezetváltással meginduljon az új munkahelyek teremtése. A nyugati határszél közelsége, a viszonylag fejlett infrastruktúra, a képzett munkaerő jelenléte ugyanis vonzó letelepedési feltételt kínált a befektetők számára. A megyében a külföldi, főképpen a német és az osztrák működő tőke jelentős számú új munkahelyet teremtett, ezáltal mérsékelte a foglalkoztatási helyzet romlását. A foglalkoztatottság csekélyebb mértékű visszaeséséhez hozzájárult az is, hogy a régióban kedvező feltételek adódtak
2 vállalkozások alapítására. A kedvező természeti, gazdaságföldrajzi adottság ugyanis jó lehetőséget biztosított az idegenforgalmi és gazdasági szolgáltatások megerősödésére. Az alkalmazásban állók között 133 ezer fő körül alakult. Nagy valószínűséggel az aktivitási ráta csökkenése is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági növekedés dinamikájának kisebb megtorpanása ellenére a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökkent, és 2004-ben már csak 3,8% volt. Ezt mutatja a munkanélküliek számának alakulása is. A 90-es évek elejére jellemző 18 ezer fő feletti értékről 1998-ra 10 ezer fő alá csökkent, és azóta is folyamatosan csökkenve 2004-ben már csak 7000 fő körül volt az állástalanok. Ezzel nemcsak a régióban de az egész országban az egyik legjobb a foglalkoztatási helyzet Győr-Moson-Sopron megyében. A 90-es évekbeli enyhe emelkedést követően ma már az ipari foglalkoztatás súlyának enyhe csökkenése jellemzi, 2004-ben 38,4% volt a részesedése a teljes foglalkoztatásban, ami Győr-Moson-Sopron megye esetében 51 ezer ipari foglalkoztatottat jelent. Az elmúlt években tapasztalható 4 százalékpontos ipari, illetve azon belüli feldolgozóipari foglalkoztatottsági csökkenésben részben szerepet játszhat néhány nagy múltú vállalat bezárása, ugyanakkor inkább a szolgáltatási szektor dinamikusabb növekedése állhat a háttérben. A munkanélküliek az ezredforduló előtt mérséklődött 10 ezer fő alá, a kilencvenes évek közepe óta tartó csökkenő trend 2003-ban megtorpant (6400 fő), azóta több, elsősorban könnyű- és élelmiszeripari üzem bezárása, létszám leépítése következtében újra megközelítette a 10 ezer főt. A megye jövedelmi helyzetének alakulásában markánsan kirajzolódik, jelentős hogy a belső különbségek mellett is az elmúlt másfél évtizedben valamennyi megyei kistérség jövedelmi pozíciója meghaladja a vidéki átlagot. Napjainkra a különbség még mindig jelentős a megye javára (21%-kal a vidéki átlag fölött), azonban 2000-től megkezdődött a különbség szűkülése. Az átlagot jelentős mértékben a győri kistérség húzza fel, amely a gyengébb mutatókkal rendelkező kistérségek (pannonhalmi, csornai, téti, kapuvári) értékeinek másfélszeresét produkálja. Az általános iskolai tanulók a 2000/2001-es tanévben fő volt, míg a 2004/2005-ös tanévben a létszám volt. A fogyó tendencia nem állt meg, de lényegesen lassult az utóbbi években a nyolcvanas évek végéhez, kilencvenes évek elejéhez képest. Ezzel szemben az általános iskolai feladat-ellátási helyek nem csökkent olyan drasztikusan ben 212, 2005-ben 207 működött a megyében. Az iskolák közel harmada a megye városaiban működik, elsősorban Győrött és Sopronban, de Mosonmagyaróvár is jól ellátott e téren. Az intézmények döntő többségét az önkormányzatok működtetik, egy általános iskola fenntartója központi költségvetési szerv, 14 pedig egyházi intézmény, ami számbelileg és arányát tekintve is jelentős a megyék többségéhez képest. A középfokú oktatás színvonala országos összehasonlításban is kiemelkedő. Az országos kompetenciamérések eredményei alapján a megyék között Győr-Moson-Sopron előkelő helyet foglal el. 22 nagyváros között Győr 2. helyezett matematikában és 1. helyezett olvasásszövegértésben, míg Sopron 17. és 18.). A ös felsőoktatási felvételi arányok alapján a megye 1. helyen végzett 49,8%-os átlaggal. A megyében 34 gimnáziumi, 41 szakközépiskolai, 22 szakiskolai és 5 speciális szakiskolai feladat-ellátási hely működött a 2004/2005-ös tanévben. 1990/91-ben a középfokú oktatásban résztvevő tanulók 38,3 %-a szakiskolában (szakmunkásképzőben) tanult, 2004/2005-ben arányuk 22,11 %. Az általános képzést nyújtó és a felsőfokú tanulmányokra eredményesebben felkészítő gimnáziumok részaránya 22,44%-ről 33,77%-re emelkedett. A szakközépiskolába járó tanulók aránya 38,93%-ről 42,42%-re emelkedett. 2
3 A megyében három felsőoktatási intézménynek található székhelye, melyek a következők: 1. Széchenyi István Egyetem, Győr: 2 kar és 2 intézet 2. Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, Győr: 2 szak 3. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron: 7 kar A Nyugat-dunántúli régió felsőoktatási képzése Győr-Moson-Sopron megyében koncentrálódik (a vizsgált tényezőket figyelembe véve az arány átlagosan több mint 70%), ezen belül is a legtöbb hallgató Győrben folytatja tanulmányait. Ez Győrben két székhellyel rendelkező intézményt és 1 kihelyezett kart jelent. A 2004/2005-ös tanévben már mind a három városban részt vehettek a hallgatók doktori képzésben, a legtöbb PhD hallgató Sopronban tanul. Győrben a regionális és műszaki tudományok, Sopronban a gazdasági és erdészeti, faipari képzések, míg Mosonmagyaróváron a mezőgazdaságiélelmiszertudományi jelleg a meghatározó. A megye lakosságának iskolázottsági szintjét vizsgáljuk, megállapítható, hogy az általános iskolázottsági szint emelkedett az elmúlt másfél évtizedben. Ez az általános javulás országos jelenség. Az országos átlagokhoz viszonyítva az alap és középiskolai végzettek tekintetében van jó helyzetben a megye, míg a felsőfokú végzettek aránya kisebb mint a magyar átlag. Növekedés tapasztalható ugyan ebben az értékben is. A középfokú és a felsőfokú képzettség településenkénti vizsgálata azt mutatja, hogy a középfokú és a felsőfokú végzettség is elsősorban a városokban és a városok vonzáskörzetében mutat jobb arányokat. A felsőfokú képzettség pedig kimondottan az urbánus lakóhelyeken (Városok: Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna, Fertőd, valamint a győri szuburbán térség néhány települése) mutat magas arányokat. A belső perifériák ugyanakkor alacsony képzettségi szintet mutatnak. Ennek egyértelmű oka, hogy a magasabb végzettségűek migrációja az urbánus térségek felé erősebb. A megye fő turisztikai vonzerejét a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron történelmi hangulatú belvárosa, a kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy hagyományú borkultúra jelenti. Különleges értéket képvisel a világörökség részét alkotó Pannonhalmi Apátság és a Fertő-táj. Egyedülálló a fertőrákosi kőfejtő és barlangszínház, a lébényi és az árpási templom, a fertődi Eszterházy-kastély és a nagycenki Széchenyi-kastély. A Hanság a Szigetköz növény -és állatvilága számtalan védett növény és élőlény otthona ban 442 ezer vendég 960 ezer éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek 9,4%-kal, a vendégéjszakáké viszont ennél kisebb mértékben,4,8%-kal nőtt egy év alatt, az átlagos tartózkodási idő ezáltal 4,2%-kal csökkent, 2,2 nap volt. A külföldi vendégek érdeklődése nagyobb mértékben növekedett a belföldinél, előbbi 13,2%-os, míg utóbbi 6,9%-os bővülést mutatott. Az egyes szállástípusok közül a szállodákat 8,5%-os forgalomnövekedés jellemezte. Bővülés történt a panziókban és a turistaszállókban. A régióhoz hasonlóan a megyében is a négycsillagos, valamint a háromcsillagos szállodák a legnépszerűbbek, a forgalom döntő része itt realizálódott. Az éjszakák egyötödét töltötték panziókban. A gyógyszállók és wellnessszállók forgalma kéttizedes illetve egytizedes visszaesést mutatott. Győr-Moson-Sopron megye szálláshelyein a külföldi vendégek 376 ezer éjszakán át maradtak, 6,8%-kal hosszabb ideig, mint egy évvel korábban. A megszálló vendégek 41,0%-a volt külföldi. Közel kilenctizedük az Európai Unió országaiból érkezett, a legtöbben Németországból, Romániából és Ausztriából látogattak ide. Egy külföldi átlagosan 2,1 éjszakát töltött itt. 3
4 Az elmúlt évtizedben Győr-Moson-Sopron megye az egyik legdinamikusabban fejlődni képes térségévé vált az országnak. Győr-Moson-Sopron megye országos átlagot meghaladó fejlődése eredményeként a tágabb Nyugat-Dunántúl, a fővárost is magába foglaló Közép- Magyarországot követően az ország második legfejlettebb régiójává vált ban a megye GDP mutatója 1264,6 milliárd forint. Egy főre 2851 ezer forint jutott, ami második legnagyobb az országban. A megye gazdasági szerkezetéből adódóan a bruttó hozzáadott értékek arányai az országostól eltérnek: az ipar részaránya sokkal nagyobb, mint országos átlagban, a szolgáltatásoké pedig ugyanezen mértékben elmarad attól. Nyugatdunántúli régióban egyértelmű az ipar meghatározó szerepe, az országban csak a Középdunántúli régió bír hasonló ipari teljesítménnyel a többi ágazathoz képest A produktum döntő részét kitevő feldolgozóiparon belül továbbra is a gépipar súlya és dinamizmusa volt meghatározó. A megye iparszerkezetében az elmúlt másfél évtizedben jelentős változások játszódtak le. A térség egyes korábban hagyományosnak számító iparágai élelmiszer-, könnyűipar, textilipar leértékelődtek, és folyamatosan veszítettek szerepükből, míg az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkező gépipar a 90-es évtized elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsősorban az Audi és más multinacionális befektetők megjelenésével fokozatosan megújult. A gépiparon belül egyértelműen a járműalkatrész-gyártás a legfontosabb iparág ma a megyében, de köszönhetően a tőkeberuházásoknak olyan új iparágak is megjelentek a megyében, amelyeknek azelőtt kevésbé volt hagyományuk (pl. elektronikai ipar, informatika). Az ipar dinamikus növekedésének egyértelmű alapja az erőteljes exportorientáció, mely ma már nem csak a megyébe települt külföldi vállalkozásokat, de a hazai cégekei is jellemzi (az ipari export több mint 90%-a, a gépipar esetében több mint 97% az export aránya). Sajnos a külföldi beruházások egy részére jellemző, hogy alacsonyabb hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységet honosítottak meg, valamint nem voltak képesek hazai beszállító láncok kiépítésével integrálódni a megye gazdaságába. Az ipari termelésben igen jelentős szerepet játszanak a megyében működő ipari parkok, különös a Győri Ipari Park, mely az ország első ilyen jellegű gazdaságfejlesztési eszköze volt a rendszerváltást követően. Mára az ország több mint 160 és a régió 24 ipari parkjából 8 található Győr-Moson-Sopron megyében. Ezen ipari parkokban közel 130 vállalkozás és több mint 11 ezer foglalkoztatott található. Győr- Moson-Sopron megye gazdasági szerkezetében a külföldi tőke beáramlása egyfelől hozzájárult olyan tradicionális szektorok átmeneti konszolidálódásához és megerősödéséhez mint a textilipar, vagy az élelmiszeripar. Leglátványosabb hatását azonban természetesen az autóipar területén tapasztaljuk, mely a Rába tradícióin továbbépítkezve nemcsak Győr- Moson-Sopron megye, hanem az egész ország egyik meghatározó húzóágazatává vált. A gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottság területén Győr-Moson-Sopron megye helyzete alapvetően az országos dimenzióban átlagosnak nevezhető ban rendszeres szociális segélyben 1440 fő részesült a megyében. Átmeneti segélyt fő kapott. Rendkívüli gyermeknevelési támogatásban 5334 fő részesült a tavalyi évben, lakásfenntartási támogatásban 1374-en részesültek. A megyében 3 településen - Győrben, Sopronban, és Mosonmagyaróváron működik hajléktalan ellátó intézmény. A megyében további 2 település kötelezett a szociális törvény szerint ellátásra, (Csorna, Kapuvár), de ezekben a városokban semmilyen hajléktalan embereket ellátó intézmény nem működik februárban kezdődött meg Győr-Moson-Sopron megye hosszú távú fejlesztési koncepciójának felülvizsgálata és az induló közötti programidőszakra szóló területfejlesztési programjának a tervezése. 4
5 Az elkészített tervezési dokumentumok általános célja, hogy a területfejlesztés-tervezés eszközeivel hozzájáruljon a megye helyzetének, életkörülményeinek javításához, a megye és nagyvárosi térségeinek, valamint a megye és a Nyugat-dunántúli régió belső kohéziójának erősítéséhez, a társadalmi-gazdasági életben kimutatható különbségek csökkentéséhez, a határokon átnyúló kapcsolatainak bővítéséhez. A hosszú távú célok közül Győr-Moson-Sopron megyének az alábbi célok megvalósítására javasolt koncentrálni. Szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás hatékonyságának javítása; (Társadalom megújítási OP, Társadalom infrastruktúra OP) Humán közszolgáltatások kistérségi alapú szervezése a magasabb minőségi szolgáltatások nyújtása és az intézmények működtetésének fenntarthatósága érdekében; (Regionális OP) Működő klaszter programok folytatása, hatékonyságuk javítása, valamint a régióban induló új klaszter programokba való bekapcsolódás; (Regionális OP) Nagyvárosok gazdasági specializációjának, együttműködésének az elősegítése, hogy a régió egésze számára jelentsen fejlesztésük versenyelőnyt különös tekintettel Győr Autopolis pólus programjának megvalósítására (Gazdaságfejlesztési OP és Regionális OP) Kkv-k fejlesztését segítő rugalmas pénzügyi támogatási és tanácsadási rendszer sikeres működtetése, valamint innováció-transzfer szolgáltatások biztosítása; (Gazdaságfejlesztési OP) Környezetvédelmi infrastruktúra kiépítésének folytatása, nagy hálózati rendszerek teljessé tétele, valamint a kistelepüléseken egyedi a szennyvízkezelési beruházások elindítása; (Környezetvédelmi és energetikai OP és Regionális OP) Fejletlenebb kistérségek felzárkóztatása, aprófalvak elnéptelenedésének megakadályozása infrastrukturális fejlesztésekkel, munkahelyteremtést ösztönző támogatásokkal; (Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Program) Észak-déli közlekedési tengely Győr-Moson-Sopron megyére eső szakaszainak a megépítése, ezen belül is a kamionforgalommal legterheltebb, illetve a legtöbb lakott település által érintett közlekedési szakaszokon gyorsforgalmi út megépítése; (Közlekedési OP) Megújuló energiaforrások minél szélesebb körben történő fenntartható hasznosítása; (Környezetvédelmi és energetikai OP) A határ menti térségek integrációjának növelése. (Ausztria-Magyarország és Magyarország- Szlovákia Területi Együttműködési Program) 5
6 Megye Lakosságszám Település Kistérség Győr-Moson-Sopron (2008) Adatszolgáltatás 1. Adatszolgáltatók Adatszolgáltatók (db), 2005 Adatszolgáltatók (db), 2008 Változás abszolút értékben 2005-höz képest (db) Változás %-ban (2008/2005) Megye Győr-Moson- Sopron ,8 Győr-Moson-Sopron megye adatszolgáltaói közül a Jelentés a évben folytatott közművelődési tevékenységről statisztikai adatlapot, 164 jelentésre kötelezett küldte meg, ami harmincnéggyel kevesebb, mint a évre jelentők számánál. A jelentések többségét az önkormányzatok szolgáltatták, mivel rendkívül kevés az önálló statisztikai számmal rendelkező közművelődési intézmény, szervezet. 2. A települések hány %-áról érkezett nem érkezett vissza egy adatlap sem Megye /2005 (%) Győr-Moson-Sopron 18,1 26,9 148,5 Visszaküldési arány A évi közművelődési tevékenységről nem küldött statisztikai jelentést negyven települési önkormányzat. Megyei hatókörű intézmények, intézetek Győr történelmi belvárosában található a Bartók Béla Megyei Művelődési központ épülete. Az épület a győri Rotary Club támogatásával készült el 1935-ben, és kultúrházként kezdte meg működését. A megyei közművelődési feladatokat is ellátó intézmény rekonstrukciója 2000-ben kezdődött el, majd 2003 március 14-én ünnepélyes keretek között átadták a nagyközönség számára. Jelenleg az egyik legkorszerűbb kulturális intézmény Győr-Moson-Sopron megyében. Kiváló adottságokkal rendelkező művelődési központunkban helyet adunk civil szervezeteknek és számos tanfolyamnak. Vállalkozásoknak, intézményeknek segítünk rendezvényeik kivitelezésében. A kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. Törvényből adódó aktuális feladatok végrehajtásának segítése: 6
7 -szaktanácsadás a megyében működő közművelődési intézmények, civil szervezetek, művészeti csoportok számára, -közművelődési módszerek, eszközök, eljárások megismertetése intézmények szakalkalmazottak, önkormányzatok, civil szervezetek, művészetei csoportok számára, -a települések közötti kulturális együttműködések szakmai segítése, -közreműködés helyi közművelődési programok készítésében, - települések, megyén belüli térségek kulturális értékeinek feltárásában, megőrzésében való közreműködés, - tájékoztatás szakmai információkról, dokumentumokról, - helyi és országos kezdeményezésekről való információszolgáltatás, - megyei és helyi tömegkommunikációs hírek szolgáltatása aktuális közművelődési kérdésekről, lehetőségekről és kezdeményezésekről, - központilag elrendelt vagy szabályozott művészeti vetélkedők, versenyek megyei elődöntőinek szervezése, - versenyekhez, vetélkedőkhöz szakmai segítségadás, - amatőr művészeti csoportok, művelődő közösségek műsorainak ajánlata, - megyei közművelődési statisztikai adatok gyűjtése és továbbítása Működés, létesítés, megszűnés 3. A tárgyévben alapított/újraindított/megszűnt adatszolgáltatók (db) összes adatszolgáltató Az adatszolgáltatót a tárgyévben alapították Az adatszolgáltató tevékenysége a tárgyévben újraindult Az adatszolgáltató tevékenysége a tárgyévben megszűnt Az adatszolgáltató tevékenysége a tárgyévben szünetel 2005 (db) na 2008 (db) na = nincs adat (a 2005-ös és a 2008-as adatlap eltérése miatt) Működési forma, infrastrukturális feltételek A non profit szervezetek közül elsősorban azok küldték be jelentésüket, akik tényleges tevékenységet folytatnak és pályáztak minisztériumi (NKA) forrásokra is. Gyakori, hogy a pályázati kiírásban a benyújtás feltétele a közművelődési statisztika csatolása, emiatt több új adatszolgáltató van a rendszerben, ugyanakkor közművelődési tevékenységet folytató egyesületek, alapítványok nem teljesítették kötelezettségüket ben négy adatszolgáltató jelezte, hogy a tárgyévben alapították. Változás tapasztalható a közművelődési intézmények besorolásában. A korábbi években művelődési házként vagy klubkönyvtárként, azaz közművelődési intézményként jelentett szolgáltató egységet közösségi szintérnek minősítettek, mert nem feleltek meg törvény 7
8 mellékletében rögzített feltételeknek. Ezzel együtt is, még mindig jelentős azoknak a közművelődési intézményeknek jelentett épületeknek a, amelyeknek nincs rendszeres nyitva tartása, megfelelő alkalmazottja, és csak nagyon ritkán évente néhány alkalommal szolgálja a lakossági művelődést. Nem lehet művelődési háznak nevezni azt az épületet, amelyben évente egy-két rendezvényt tartanak, esetleg alkalmakét bérleti díjért árusoknak kiadják a nagytermet. A gondot az okozza a jelentést készítő önkormányzatoknak, hogy rendelkeznek egy viszonylag nagyméretű, korábban művelődési házként működő épülettel, amit alkalmanként használnak, de rendszeresen nem szolgálja a település lakosságának közösségi életét, művelődését. 4. A tevékenységet ellátó szervezet (telep.-i önkorm., önálló int., részben önálló, stb.) Adatszolgáltatók települési önkormányzat (közművelődési szervezetet és/vagy színteret működtet) önálló gazdálkodású és igazgatású közművelődési intézmény részben önálló gazdálkodású intézmény többfunkciójú intézmény szervezeti egysége közművelődési célú társadalmi szervezet gazdasági szervezet (kht., kft., egyéni vállalkozás stb.) nincs válasz 2006 (db) (db) /2006 (%) 90,1 104,9 54,5 87, , ,5 5. Adatszolgáltatók fenntartók szerint (db) Központi költségvetési intézmény Önkor-mányzat Alapítvány Vállalkozás Egyéb Összesen 2005 (db) (db) /2005 (%) * * Megfigyelhető ugyanakkor egy másik folyamat is nevezetesen a korábban önálló művelődési házak mind nagyobb része többféle feladatot lát el (művészeti iskola, teleház, könyvtár, helytörténeti gyűjtemény, stb.). A szolgáltató részlegek között a nyilvános könyvtárak nagy számban vannak azonos épületben a közművelődést szolgáló térrel, a kistelepüléseken leggyakrabban az egyetlen rendszeres szolgáltatás, amihez kapcsolódva közösségi tevékenységnek is teret biztosítanak. 6. A gazdálkodás jellemzője a meghatározó támogatási források szerint állami/önkormányzati fenntartói támogatással közművelődési megállapodás keretében; részben önkormányzati támogatással állami/önkormányzati támogatás nélkül 2006 (db) (db) /2006 (%) 108,7 137,5 80 8
9 7. Hasznos alapterület/a használat átengedése mekkora hányad, milyen Összalapterület Összalapterületből közművelődési hasznosítható A közművelődési hasznosítható területből tartós használatra átengedett (m2- ben) gazdasági szervezetnek közművelődési egyéb közművelődési egyéb Közműv. + egyéb együtt 2006 (m2) (m2) /2006 (%) 137,8 131,8 47,5 52,2 44,5 42,0 43,2 8. A közművelődésre hasznosítható alapterületből tartós használatra átadott területek aránya (%), 100% = közművelődésre hasznosítható összes alapterület gazdasági szervezetnek közművelődési egyéb közművelődési összes átadott egyéb közművelődési + egyéb együtt 2006 (m2) 0,8 3,8 18,6 19,8 38, (m2) 0,3 1,5 6,3 6,3 12,6 2008/2006 (%) 36 39,6 33,8 31,9 32,8 Az önkormányzatok és a közművelődési intézmények továbbra is jelentős segítséget nyújtanak a civil szervezeteknek, az adatszolgáltató címén bejegyzett közművelődéssel foglalkozó egyesületek és más tevékenységet végző szervezetek csökkent 2005-höz képest a beérkezett adatlapok alapján. A személyi ellátottság 9. Szakmai munkakört betöltők teljes munkaidőben Munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók részmunkaidős részmunkaidőben átszámítva teljes+részmunkaidős vezető vállalkozó önkéntes összes összes, önkéntesek nélkül Összesből közalkalmazott 2005 (fő) , Na Na (fő) , ,5 2008/2005 (%) 97,5 71,9 117,2 89,3 86, Na A teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatottak (118 fő) kismértékben csökkent, a részmunkaidőben foglalkoztatottak (41 fő) nagyobb mértékben csökkent a évi adatokhoz képest. Összesen teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2008-ban 220 fő, ebből 96-an voltak közalkalmazotti jogviszonyban. Részmunkaidőben, szakmai munkakörben összes foglalkoztatottak szintén csökkent (74 fő) a 2005-ös adatokhoz képest. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak döntő többsége változatlanul a városokban dolgozik. 9
10 A községekben alkalmazottak esetében inkább kapcsolt munkakörről lehet beszélni, a közművelődési intézmény tevékenységének szervezése a fő munkaterületük, vagy ezen a jogcímen alkalmazzák őket, de sokféle feladatott kell ellátniuk. Ilyen kapcsolt feladat például a könyvtárosi munka, pedagógus munkakör, gyermekjóléti szolgálat, teleházi szolgáltatások. Bevételek 10. A bevételek és kiadások összehasonlítása (eft) Megye Bevételek Kiadás/bevétel (%) Kiadások Bevételek Kiadások Győr-Moson- Sopron ,8 194,8 11. A bevétel nagysága (eft) Saját forrás Felügy., fenntartó szervtől kapott támogatás Pályázati+EU-s támogatás Egyéb nem saját forrás Bevételek 2005 (eft) (eft) /2005 (%) 57,6 76,0 65,1 230,9 83,6 12. A bevételek összetételének változása (összbevétel = 100%), % Saját forrás Felügy., fenntartó szervtől kapott támogatás Pályázati+EU-s támogatás Egyéb nem saját forrás Bevételek 2005 (%) 33,2 42,3 14,6 9, (%) 22,9 38,4 11,4 27, /2005 (%) 68,9 90,9 77,9 276,0 100 Összességében 2008-ban a bevételek ezer-ft tal csökkentek 2005-höz képest. (összes bevétel ezer Ft, 2005-ben ezer Ft). A bevételek közel 30%-a saját forrás amelyben a legjelentősebb tétel a nagyobb intézményekben a közművelődési tevékenység bevétele (jegyeladás, tanfolyamdíj, stb), és a termek bérbeadásából származó bevétel (ez már községi adatszolgáltatóknál is több helyen szerepel). Elsősorban a városi, jó feltételekkel rendelkező színházi előadásokat, különböző konferenciákat, zenei koncerteket befogadó, felnőttképzést végző közművelődési intézmények képesek saját bevételre szert tenni. A kisebb településeken a gyakorlatban az önkormányzat 100% -os támogatása jellemző, ami néhány rendezvény megtartását biztosítja az adott évben, illetve működő amatőr csoport esetében a helyiséget biztosítja a számukra. 10
11 13. Érdekeltségnövelő pályázaton elnyert összeg (eft) Érdekeltségnövelő pályázati keret (eft) Kiadások 14. Kiadások nagysága (eft) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok dologi+ egyéb folyó kiadás Kiadások 2005 (eft) (eft) /2005 (%) 120,5 114,7 162,9 117,3 143,1 15. A kiadások összetételének változása (összkiadás = 100%), % Személyi juttatások felújítás+ felhalmozás Munkaadókat terhelő járulékok dologi+ egyéb folyó kiadás felújítás+ felhalmozás Kiadások 2005 (%) 21,0 6,7 55,5 16, (%) 17,7 5,3 63,1 13, /2005 (%) 84,2 80,2 113, A kiadások nagymértékban növekedtek (949041ezer Ft-al) különösen a dologi és a személyi jellegű kiadások. A nagy értékű, berendezések, eszközökre fordított nagyobb elsősorban a városi intézmények kiadásai között jelentkeznek, illetve a községi művelődési házakban kialakított teleházi telematikai szolgáltató részlegek eszközbeszerzéséből, civil szervezetek vásárlásaiból adódnak. A statisztikai adatszolgáltatást végzők ismeretében elsősorban az önkormányzatok nehezen elkülöníthető közművelődési, kulturális célú bevételi, kiadási adatai miatt ez a növekedés nem tekinthető abszolút növekedésnek inkább azt jelzi, hogy minden évben egyre reálisabb adatot kapunk. Alapelvként azt kértük az adatszolgáltatóktól, hogy a közművelődési statisztikai jelentésben közölt tartalom (tevékenységek, rendezvények, művelődő közösségek) és a megvalósításukhoz felhasznált költségek legyenek szinkronban. Még nem teljesen fedi egymást a tartalom és a gazdasági adatsor. 11
12 A tartalmi tevékenység vizsgálata 16. Alkotó művelődési közösségek Közösségek Tagok Foglalkozások Bemutatkozások 2005 (db) (db) /2005 (%) 71,4 70,3 55,8 62,2 A beérkezett statisztikai adatok szerint 2008-ban százötvennel csökkent az alkotó művelődési közösségek évhez viszonyítva. Ebben szerepet játszhat a művészeti iskolák csoportjainak számának csökkenése, ugyanakkor a korábbi években adatszolgáltatóként regisztrált kulturális egyesületek, önkormányzatok közül nem mindegyik készített statisztikai jelentést, így hiányosságok vannak. Az amatőr művészeti találkozókon jelentős még azon művészeti csoportok és képzőművészeti alkotóközösségek, amelyek ugyan az iskola, alapfokú művészeti iskola, keretében működnek, de szolgáltatásainkat igénybe veszik, de a közművelődési statisztikában értelemszerűen nem jelennek meg, mert azokat az oktatási statisztikák tartalmazzák. Az adatszolgáltatási hiányok és átfedések ellenére a évi 375 alkotó művelődési közösség (művészeti, népművészeti, tárgyalkotó) reálisnak tűnik. Az elmúlt évek folyamatos csökkenése 2008-ban is folytatódott 2007-ben 412 alkotó közösség működött. A művészeti csoportok nagymértékben csökkent: 2005-ben 314, ban 222 csoport működött. A népművészeti csoportok is csökkent a 174-ről 122 csoportra 2005-höz képest. A tárgyalkotó népművészeti csoportok kismértékben csökkent 37-ről 27-re a évi adatokhoz képest A tárgyalkotó népművészeti csoportok is csökkent (2006-ban 38 csoport, 2007-ben 37 csoport, 2008-ban 27 csoport működött. Az alkotó művelődési közösség tagjainak 7772 fő. A 226 művészeti, a 122 népművészeti és a 27 tárgyalkotó népművészeti csoport 2008-ben 2030 bemutatót, illetve kiállítást tartottak munkáikból. Az alkotó művelődési közösségek jelentős számú bemutatkozással, fellépéssel színesítik mind a helyi közművelődési rendezvényeket, mind pedig a kistérségi vagy megyei kulturális, idegenforgalmi, közéleti eseményeket, ünnepségeket. Az előadó-művészeti csoportok sokat szerepelnek a falunapokon, helyi és megyei rendezvényeken, civil kezdeményezésű fesztiválokon. 17. Tanfolyamok csoportok 2005 résztvevők alkalmak 2005 (db) (db) /2005 (%) 68,2 51,3 108,8 12
13 A tanfolyamok két kategóriába sorolhatók a statisztikai adatfelvételben: nyelvtanfolyamok és egyéb tanfolyamok. Mivel minden évben megváltozott a tanfolyamokról kért adatlap, ezért csak az adatok összehasonlítására van mód. 18. Képzések 2005, illetve 2008 csak saját szervezésű 2005, illetve 2008 együttműködő partnerrel közösen szervezettek is Csoportok (db) Tanulók (fő) Tárgyévben szakképesítést szerzett tanulók (fő) Csoportok (db) Tanulók (fő) Tárgyévben szakképesítést szerzett tanulók (fő) 2005 (db) (db) * * * /2005 (%) * * * 1725,0 2958, , (csak saját szervezésű) 2008 (együttműködő partnerrel közösen szervezettek is) Csoportok (db) Tanulók (fő) Tárgyévben szakképesítést szerzett tanulók (fő) Csoportok (db) Tanulók (fő) Tárgyévben szakképesítést szerzett tanulók (fő) Csoportok (db) Tanulók (fő) Tárgyévben szakképesítést szerzett tanulók (fő) 2005 (db) (db) na na na /2005 (%) na na na ,8 909, , ,1 19. Felnőttképzésben részt vevők Megye 2005 (fő) képzésből csak a saját szervezésű (fő) /2005 (%) képzésből az együttműködő partnerrel közösen szervezettek is (fő) képzésből csak a saját szervezésű képzésből az együttműködő partnerrel közösen szervezettek is Győr-Moson-Sopron ,0 49,8 A képzésekről készített statisztikai táblázatok a jelentésekben folyamatosan változtak és tisztultak, emiatt érdemben az adatokat bonyolult összehasonlítani. A évi közművelődési statisztika az adatszolgáltató saját és termbérletben megvalósult külső képzéseket gyűjtötte as statisztika ezen felül egy harmadik szempont szerint a együttműködő partnerrel közösen szervezett képzésekre is kitért ben az adatszolgáltató által szervezett OKJ szakképesítést adó képzések : 4 csoportban a tanulók 34 fő, a tárgyévben szakképesítést szerzett tanulók 22 fő. Az adatszolgáltató által szervezett OKJ szakképesítést adó képzések 2008-ban:13 csoport indult 217 hallgatóval bizonyítványt szerzettek 141 fő. 13
14 Összességében minden mutató a közművelődési intézményekben, tartott képzések, jelentős növekedését jelzi. Ennek ellenére néhány nagyobb közművelődési intézmény kivételével a művelődési házak nem tudtak a megyében a felnőttképzés, vagy a művészeti iskolai alapképzés bázisává válni. 20 Külső képzések Alkalmak Összes időtartam (órában) Résztvevők 2005 (db) (db) /2005 (%) 120,7 57,0 10,9 21. Klubok, körök, szakkörök Csoportok Tagok Foglalkozások Foglalkozások összes óra 2005 (db) (db) /2005 (%) 71,0 140,7 74,5 63,7 Az alkotó művelődési közösségi mellett a klubok, körök, szakkörök játszanak fontos szerepet a települések közösségi életében ban 373 klub, szakkör működött a megyében, a tagok fő. Három évvel ezelőtt 2005-ben 525 klub, szakkör működött, taggal. A beérkezett adatlapok alapján a tagok több mint hatezerrel nőt miközben a csoportok csökkent 152-vel. Ez valószínű nem igaz. Ennek több oka lehet. A évi statisztikai adatgyűjtés más szempontok szerint gyűjtött adatokat a klubokról mint 2005-ben. Valamint a beérkezett adatok megváltozása mellett átfedések lehetnek a művészeti csoportok tagságával. 22. Ismeretterjesztés (ismeretterjesztő előadások, nyári egyetem, szabadegyetem, konferencia, előadás) Résztvevők (db) /2005 (%) Alkalmak (db) Résztvevők (db) Alkalmak (db) Résztvevők (%) Alkalmak (%) Győr-Moson-Sopron ,8 55,2 Ismeretterjesztő előadások és résztvevők számában nagyarányú csökkenés következett be a évi adatokhoz képest. Több oka lehet főként a községi adatszolgáltatók esetében a nyilvántartás hiánya, illetve az önkéntes munkában végzett előadások kihagyása jelentésből, de elképzelhető, hogy ezt a tevékenységet átengedték az intézmények és a települési önkormányzatok a civil szervezeteknek, és nem tartják a közművelődésbe tartozónak. 14
15 Összességében az ismeretterjesztő előadások, szabadegyetemek, nyári egyetemek, konferenciák és tanácskozások a megye közművelődési tevékenységében jelentős szegmenset képeznek annak ellenére, hogy az előadások számában jelentős csökkenést regisztráltunk 2008-ban a közművelődési statisztikai jelentések adatai alapján. 23. Kiállítások, műsorok, rendezvények 2005 (vetélkedőkkel, versenyekkel együtt) Alkalmak Látogatók / nézők 2005 (vetélkedők, versenyek nélkül) Alkalmak Látogatók / nézők 2008 (vetélkedők, versenyek nincsenek benne) Alkalmak Látogatók / nézők 2008/2005 (vetélkedők, versenyek nélkül), % Látogatók Alkalmak / nézők Győr- Moson- Sopron ,1 45,7 A kiállítások szervezése a közművelődési intézmények szakmai munkájának fontos részét képezik. Különösen azért, mert a kistelepüléseken nincs múzeum vagy egyéb kiállítóterem, így a közművelődési intézményben megtekinthető kiállítás az egyetlen, mely helyben kielégítheti a lakosság ilyen jellegű művelődési igényét. A beérkezett adatok alapján a kiállítások, műsorok, rendezvények csökkent a megyében évi adatokhoz viszonyítva. A statisztikai jelentések alapján, 2008-ban Győr-Moson-Sopron megyében 516 kiállítást rendeztek a közművelődési intézmények, közösségi színterek a látogatottságuk fő volt ben 572 kiállításra néző jutott a beérkezett adatok alapján. Képző- és iparművészeti kiállításból rendeztek legtöbbet 2008-ban 188-at, ben 232 tárlat volt. A művészeti, szórakoztató és közösségi rendezvények szintén a legnépszerűbb események közé tartoznak a települések életében. Ez a számokból is kiolvasható: 2008-ban 3298 alkalommal voltak ilyenfajta rendezvények. (művészeti, népművészeti rendezvények, műsoros, táncos rendezvények, társadalmi ünnepek, kézműves foglalkozások, kulturális kirándulások, kézműves és egyéb vásárok) Ezek a rendezvények, események látogatót vonzottak. Sajnálatos azonban, hogy a höz képest mindezen műsorok, programok és látogatottságuk csökkent. 24. Összes látogató Összes látogató-szám (képzések nélkül)* /2005 (%) Adatszolgáltatók 1 adatszolgáltatóra eső látogatószám (fő/int) Összes látogatószám (képzésekkel együtt) Összes látogató-szám (képzések nélkül) Adatszolgáltatók 1 adatszolgáltatóra eső látogatószám (fő/int) Összes látogatószám változása (képzések nélkül) 1 adatszolgált atóra jutó látogatószám változása (képzések nélkül) Győr- Moson- Sopron ,4 78,9 15
16 25. Nemzetiségi/etnikai kisebbségi közművelődési feladatokkal foglalkozó adatszolgáltatók (db) foglalkozik nemzetiségi/etnikai kisebbségi közművelődési feladatokkal roma német szlovák 2005 (db) (db) /2005(%) 113,3 120,0 116,7 * 26. Az adatszolgáltatók hány %-a foglalkozik nemzetiségi/etnikai kisebbségi közművelődési feladatokkal (100% = összes adatszolgáltató) foglalkozik nemzetiségi/etnikai kisebbségi közművelődési feladatokkal roma német szlovák 2005 (%) (%) /2005 (%) * * 27. Internet-ellátottság 2005 (%) 2008 (%) Változás 2008/2005 (%) Van Van internetkapcsolata Van saját honlapja internetkapcsolata Van saját honlapja Van internetkapcsolata Van saját honlapja Győr-Moson-Sopron 70,7 36,9 67,7 31,7 95,7 86,0 Internettel kapcsolatban a következőket állapíthatjuk meg a beérkezett statisztikai adatlapok alapján. Az adatszolgáltatók 2008-ban Internet kapcsolattal és saját honlappal kevesebben rendelkeznek, mint 2005-ben. A beérkezet adatok nem egzaktak. A felgyorsult kommunikációs fejlődés hatására az önkormányzatok elektronikus, számítástechnikai ellátottsága is évről-évre nő. Egyre többen rendelkeznek lel, ami olcsóbbá teszi a folyamatos kapcsolattartást. Növekedett a teleházak népszerűsége is, elsősorban a kistelepüléseken. Összegzés Az adatszolgáltatásra kötelezettek által beérkezett éves közművelődési statisztikai adatok alapján évről évre teljesebb képet kapunk a megye közművelődési tevékenységéről. Adatszolgáltatók túlnyomó része települési önkormányzat. A települések több mint felénél (65%) közművelődési feladatellátást az önkormányzatok közművelődési szervezetet vagy színteret működtetnek. Közművelődési intézmények köalkalmazotakkal akik teljes munkaidőben vannak alkalmazva a városokban működnek, számuk növekszik. A többfunkciós intézmények (ÁMK) is növekszik, már községekben is működnek. 16
17 Városokban növekszik a gazdasági szervezet által irányított közművelődési intézmények. (4) A közművelődési intézmények, szevezetek, gazdálkodásánál még megfigyelhető az a tény, hogy a bevételek legnagyobb részét a fenntartótó szervtől kapott támogatás adja. A bevételek között a legkisebb a pályázatokon nyert támogatások összege. A különböző hazai és nemzetközi- pályázatokon való sikeres szereplések elengedhetetlenek lesznek a szakmai tevékenységek finanszírozásához. A kiadásokat tekintve a nagyarányú növekedés tapasztalható, ami elgondolkodtató, hiszen a bevételek csökkentek a beérkezett adatok alapján. A különböző közművelődési formák, rendezvények adatai alapján az elmúlt években mind számukban, mind a résztvevők számában csökkenést mutat. A számok, adatok közművelődési tevékenység megújulására hívja fel a figyelmünket. Sok tanulság vonható le az adatokból melyek további részelemzéseket igényelnek. Ahhoz, hogy a megyénkben folytatott közművelődési tevékenységről valós képet kapjunk szükséges az adatszolgáltatok pontosabb adatokat küldjenek valamint a jelentésre kötelezettek fegyelme szigorodjon. Irodalomjegyzék KSH Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságának statisztikai tájékoztatója: Statisztikai tükör III. évfolyam 11. szám Győr-Mosn-Sopron Megyei Önkormányzat honlapja: Győr-Moson-Sopron- megye Kézikönyve Ceba Kiadó Dr Kasza Sándor
Győr-Moson-Sopron megye 2006. évi közművelődési statisztika adatainak összegzése és elemzése.
Győr-Moson-Sopron megye 26. évi közművelődési statisztika adatainak összegzése és elemzése. 26. évi statisztikai jelentések alapján GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI FELDOLGOZÓ KÖZPONT (BBMMK) Győr-Moson-Sopron
Győr-Moson-Sopron megye 2007. évi közművelődési statisztika adatainak összegzése és elemzése.
Győr-Moson-Sopron megye 27. évi közművelődési statisztika adatainak összegzése és elemzése. 27. évi statisztikai jelentések alapján GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI FELDOLGOZÓ KÖZPONT (BBMMK) Győr-Moson-Sopron
TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében
Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:
Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.
Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések
Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
Misina Kulturális és Táncegyesület. Státusz: Véglegesített (kitöltő) Alapadatok. A tevékenységet ellátó szervezet adatai
Misina Kulturális és Táncegyesület Státusz: Véglegesített (kitöltő) Alapadatok Az adatszolgáltató teljes neve: Misina Kulturális és Táncegyesület Intézményazonosító: 10033908 Az adatszolgáltató székhelye:
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e
KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL Komló Város Önkormányzat Képviselő testülete a kulturális
Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről
Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL
Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről
Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről
Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről A gazdasági válság hatása a megye teljesítményére Az építőipar és a textilipar gyengülése folytatódott
Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
Térségi egyenl tlenségek
Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció
Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről
Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2015. (XI. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról
BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2015. (XI. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Balatonhenye Község Önkormányzata Képviselő-testülete a muzeális
T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről
Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális
Mezőberény Város Önkormányzatának 10/1999.(IV.26.)MÖK. sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
1 Mezőberény Város Önkormányzatának 10/1999.(IV.26.)MÖK. sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Mezőberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat)
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.
EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete
EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete A helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban önkormányzat)
Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..
Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
A turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz
Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév
Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,
Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,
Munkaerő-piaci adatok
FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012 2016 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc. ápr. m áj. j ún. j
Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődésről A rendelet hatálya
Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről Csátalja Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.
Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének
Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2002. ( VI. 17.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 Módosította: 11/2008. (XII.08.) ÖK rendelet. Hatályba lépés időpontja:
Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/1999. (VII.1.) számú. R e n d e l e t e
Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.1.) számú R e n d e l e t e A helyi közművelődésről. Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselő-testülete a többször módosított
Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete
Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Balatonfüred
Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
Beruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
Nógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól
Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely
T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete
A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásáról A Baranya
10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
Központi Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre
2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 7/1999. /III.24./ számú rendelete A HELYI KÖZMÜVELŐDÉSRŐL
Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 7/1999. /III.24./ számú rendelete A HELYI KÖZMÜVELŐDÉSRŐL Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16..
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális
Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 29/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglal szövege Gödöllő Város
ELŐTERJESZTÉS H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T
VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8701 Marcali, Rákóczi utca 11., Telefon: 85/501-000 E-mail:polghiv@marcali.hu Ügyiratszám: 3241/5/2017. 5. számú előterjesztés Ügyintéző: Németh Ildikó ELŐTERJESZTÉS a
TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE
TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE Jaschitzné Cserni Tímea Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded
Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)
Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom
Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról
Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2004. (XI. 1.) rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Tiszatenyő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi közművelődési
TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA
1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *
1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2
215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.
A rendelet célja. A rendelet hatálya
Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt
Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye
Okirat száma: 2177/2/2015 Módosító okirat A Marcali Városi Kulturális Központ Marcali Város Önkormányzatának Képviselő testülete által 2014. április 24. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról
Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e
Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról. Teskánd Község Önkormányzat
PROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL
ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános
Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely
Habis László Polgármester Dr. Kovács Luca Jegyző megbízásából Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető Humán Szolgáltatási Iroda.
303/2016. (VI. 30.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elrendeli az Egri Kulturális és Művészeti Központ alapító okiratának módosítását, egyben felhatalmazza Eger Megyei
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
J E L E N T É S évben A Magyar Cirkusz és Varieté Kht. tevékenységéről
Az adatszolgáltatás a 300/2007.(XI.9.) Korm. rendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám: 1452/08. Az adatszolgáltatás statisztikai célra történik. Az adatszolgáltatás megtagadása, valótlan adatok közlése,
Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015
Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során
Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/2009.(III.11.) számú rendelete
Répáshuta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009.(III.11.) számú rendelete A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Répáshuta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Önkormányzat)
Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,
A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért
Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás
Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
máj dec jan. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának