A szélességet az ég derekán keresztűl méltán nevezhetjük tehát Napútnak (Fazekas Mihály)
|
|
- Diána Rácz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Irodalom, művészet, környezet 6. Arany János az Atya A szélességet az ég derekán keresztűl méltán nevezhetjük tehát Napútnak (Fazekas Mihály)
2 B2-páholy El ttem a kisfi ú, egészen apró, vézna és kíváncsi tekintet gyermek, nem néz ki gimnazistának, a termete és az alkata alapján semmiképpen, egy elkallódott fényképen homlokával egy magasságban a gimnázium kilincse, belépne, hiszen már gimnazista, els s, ha tudna; és sokféle fontos döntés el tt áll, többek között azt kell eldöntenie, hogy mi legyen, ha nagy lesz. Mint az ilyen korú gyerekek általában, neki sincs fogalma arról, mihez van tehetsége vagy képessége. Rockzenész már nem lesz, bár elvégzett egy klasszikus- és egy jazzdob-iskolát, erre semmi esélye egy vidéki kisvárosban, Nagyk rösön, ahhoz minimum Pest és kapcsolatok kellenek, amik neki nincsenek. Kedveli a Metro zenekart és Ray Phillips Little Bird cím nótáját. Fest sem lesz, bár korához képest éretten és tehetségesen rajzol, de a színérzékének a bizonytalansága el is bizonytalanítja err l a pályáról. A favoritja ekkor még Munkácsy, róla majd kés bb Kandinszkijre vált, de ez már nem ennek a rövid t n désnek a témája. Vidékr l érkezik, Abonyból. Abony ekkor még nagyközség, ezzel szemben Nagyk rös igazi város, jóllehet, csak mez város, de valamivel több polgári vonást mutat föl, mint fölnevel helye. Az els napok-hetek-hónapok-évek szemlél déssel telnek. Egyetlen biztos pontja a városban Arany János. Arany Jánosról elnevezve a gimnázium, ahova jár, Arany Jánosról elnevezve az általános iskola, a gimnázium szomszédságában, Arany Jánosról elnevezve a kollégium, ahol lakik, Arany Jánosról elnevezve a múzeum, ahová a gimnázium négy éve alatt mindössze egyszer látogat el, ami szégyen, Arany Jánosról elnevezve a könyvesbolt, Arany Jánosról elnevezve a m vel dési ház, nem csoda, hogy egy id után az a képzet csontosodik meg benne, Arany Jánosról van elnevezve a cip bolt, a vegyesbolt, a buszmegálló, az állomás, a piac, az sztk, a könyvtár (és tényleg!), a kocsma (erre még visszatérünk), a téesz; valamint róla vannak elnevezve az utcák, a terek, a házakban lakó emberek, csupa Arany János lakja az Arany János utcákban a házakat Nagyk rösön, és már csak id kérdése, hogy Nagyk röst mikor nevezik át Arany Jánosra. Amúgy aranyváros ez az Arany városa, ahol a költ 1851 és 1860 között, a szabadságharc után, uszkve 10 évet töltött szám zetésben, tanárként. Unatkozó, párnás tekintet szépasszonyok és nyúlánk, vágyakozó süld lányok, álmos délutánok lebegésének, valószer tlen színben ragyogó alkonyok démonizáló párájának, az els komolyabb szerelmek és lelki törések terepének a világa ez a fi atal lélek számára. Három hely azonban makacsul ellenáll ennek az Arany-kultusznak. Az egyik Soós néni kocsmája, a mozi melletti-mögötti utcában, a K risfa presszó a leánykollégiummal szemközt, és a Cifrakert. Az els sajátos képz dmény. Soós néni kocsmája hajnali négykor nyit, így az élelmesebb kollégisták, akik a bezárt kollégiumot a rend rségt l elválasztó k kerítésen, az alvó rend rök bódéja fölött merészen egyensúlyozva kiszöknek a még setétbe burkolózó utcára, a reggeli tanítás el tt magukhoz vehetnek egy kupica pálinkát, leginkább vegyest. (Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e még?) És a pálinkához Soós néni nem kér személyi igazolványt, ellenkez leg, a mondén gimnazistákat törzsvendégekként kezeli. A második hely, a K risfa az éjszaka bolyongó szökevényeknek a színtere, leginkább rumot lehetett itt inni a templomtorony éjféli elkongása után, a tilosban járó gimnazista ilyenkor nem látja meg a fi atal, s már nem egészen fi atal tanárokat a boxokban összebújni lusta tekintet, nagy mell lányokkal, k pedig cserébe nem veszik észre az éjszakában törvénytelenül bolyongó, rumot vedel tanítványaikat. Folytatás a hátsó borítóbels n
3 2017. AUGUSZTUS TARTALOM Irodalom, művészet, környezet XIX. évfolyam 6. szám A Cédrus Művészeti Alapítvány kiadványa. Megjelenik évente tízszer. Főszerkesztő: Szondi György. Szerkesztik: Bába Szilvia (művelődés), Babics Imre (vers), Balázs Géza (nyelvművelés), Bognár Antal (évkönyv), Elek Szilvia (zene), Hlavacska András (műbírálat), Kovács Ildikó (szöveggondozás), Prágai Tamás (örökös szerkesztő) Sebeők János (környezet), Szondi Bence (tördelés), Toót-Holló Tamás (próza), Wehner Tibor (művészet). Napút-kör: Báthori Csaba, Bereményi Géza, Csáji László Koppány, Doncsev Toso, Gráfik Imre, Jankovics Marcell, Dr. Koncz Gábor, Radnóti Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa, Szakolczay Lajos, Szörényi László (tiszteletbeli konzulensek). Alapította: Masszi Péter. Lapterv: Gosztola Gábor. Szerkesztőség: 1136 Budapest, Pannónia u. 6. Telefon: (1) (30) szongy@gmail.com Honlap: A Cédrus Művészeti Alapítvány adószáma: Nyomdai kivitelezés: Érdi Rózsa Nyomda. Terjeszti a Hírker Zrt. és az NH Zrt. ISSN: B2-páholy Zalán Tibor tárcája borítóbels k Fénykör Bíró-Balogh Tamás 3; Csorba László 4; Dérczy Péter 13; Ekler Andrea 14; F zfa Balázs 16; Halmai Tamás 16; Hegyi Zoltán Imre 16; H vösvölgyi Ildikó 17; Iancu Laura 17; Isztray Botond 17; Kabdebó Lóránt 23; Komáromi Gabriella 25; Liptay Katalin 25; Ludmann Mihály 26; Móser Zoltán 26; Ratzky Rita 26; Jerzy Snopek 27; Szkok Iván 28; Tábor Ádám 29; Tamási Orosz János 29; Varga Tamás 30 Arany-pályázat Eredményhirdetés Füleki Gábor: Önmosolygó János Sz cs-németh Erzsébet: Az ihlet perce Czirok Ferenc: H sök és balladák Füleki Gábor: Hallgatni Arany(t) Gál János: Egy olvasó levele Arany Jánoshoz 58 Horváth Ferenc: Hommage Mohai Szilvia: Egy este Kovácséknál Oláh András: áporodott walesi álmok Erdélyi Z. János: A titkos ara Baka Györgyi: Szelíden áradó jelenlét Dombi Tinódy László: A madár szeme Kelemen Lajos: Arany a tisztás Kis Pál István: Margitszigeti rigóének 1877-b l 70 Konczek József: Arany János vendégei Koosán Ildikó: Arany János bicentenáriumára XIX. sz.-i stílusban Németh Erzsébet: Remény a reményben...74 Rózsa Iván: Stadion-avatás Száva Csanád: (töredék egy szonettkoszorúból) 78 Takács Rebeka: A madár, ha nem dalolhat..78 Mustra Druzsin Ferenc: Választások Dokumentum Druzsin Ferenc: Kiadta Arany János f titkár..88 Szörényi László: Az elveszett alkotmány szerz jük ceruzája által elveszített részei..91 Takács Ferenc: Kürtszóra bakfitty Miklóssy Endre: A kalapom cilinder Csáji László Koppány: Arany Jankó balladája 110
4 2017. AUGUSZTUS Tárlat Képek a Más csak levelenként kapja a borostyánt cím OSZK-kiadványból színes melléklet Hangírás A titoknok gyásza (Dávidházi Péterrel Liptay Katalin beszélget) Szóvár Balázs Géza: A magyar vers és nyelv legnagyobb mestere Hetedhét Nagy Katalin: Finnugor nyelvek Mariam Chaduneli: Georgia Kume Emiko: Japán (Vihar Judit fordítása) Osváth Gábor: Korea Szénási Ferenc: Olaszország Tillinger Gábor: Svédország Tasnádi Edit: Törökország Tizennegyedmagunkban Rostás-Farkas György: Kett s aranypánt (ifj. Rostás-Farkas György fordításaival) Hangszóló Windhager Ákos: Toldi szerelme Sziklavári Károly: itt éltem, s a tömegben Én is lantot pengeték Nagyobb szabású zenem vek Arany János költeményei nyomán Csörsz Rumen István: népdalunk után indulva Ablak Filep Tamás Gusztáv: Arany az ezüstkorban 199 Csokonai Attila: Az aranyos Arany (k)örül Görög Dániel: Hódolat, tisztelet, vagy ahhoz hasonló Rózsafalvi Zsuzsanna: Kincsek, kultusz, hatástörténet E számunk szerz i Irodalom, művészet, környezet XIX. évfolyam 6. szám Arany János az Atya... Beck Ö. Fülöp Arany János Köszönjük az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak Boka László, Rózsafalvi Zsuzsanna és Vincze Judit együttm ködését az illusztrációs anyag biztosításában. Illusztrációk Képek az OSZK-kiadványból 94, 112, 119, 123, 138, 160, 180, 198 Melléklet Káva Téka Napút-füzetek 116. Száva Csanád: Nyomhatározó
5 Fénykör Huszonegyen válaszoltak körkérdésünkre: Arany János számomra, hozzám. A válasz lehet: egyszavastól egy mondaton át pár bekezdésnyi. Bármilyen rövid vagy hosszú. Bíró-Balogh Tamás Minek? Olvasni. Radnóti Miklós szeptember 6-án vonult be els munkaszolgálatára. 3-án még a behívása el tt, de már tudva azt könyveket vásárolt. Meg kell vennem az Arany-füzeteket a régi Magyar Könyvtár kiadásban. Magammal viszem. Az itthonit nem tudom hová tenném! És elviszem a Bibliát írja naplójába (Radnóti Miklós: Ikrek hava Napló, szerk. Ferencz Gy z, Bp., 2003, 106.). Tábori könyvtára így alakult: a Károli-Biblia mellett hat Magyar Könyvtár-füzetnyi Arany. (Válogatott balladák, Válogatott kisebb költ. /rossz válogatás sajna!/, Toldi, Toldi estéje, T. szerelme, Buda halála.) (108.). November 19-én, terepfelvétel után, amikor is futóárkok, gépfegyverállások és a harckocsi-csapdák helyét jelölték be a térképvázlaton, a Toldi szerelmét olvassa, és azon gondolkozik: Írni kellene egyszer az Arany játékairól, a Mindvégiget elég lenne végigelemezni; a kínrímek tragikus szépségét az ellentéthatással magyaráznám: valamíg azt vígaszt, stb. (120.). A könyveket kölcsönadta munkaszolgálatos bajtársainak is. Második munkaszolgálatába is elvitte ket, de az érkezési motozásnál majdnem elkobozták: A zsákok tartalmát a földre öntik. Engem H. tizedes motoz, hallom, hogy halkan szitkozódik,»hogy lehet valakinek ennyi kacatja!forduljon meg!«megfordulok.»ez mi?arany János költeményei, az a Toldi például!minek?olvasni.«a Toldi szerelmének már leszakította kotorászás közben a címlapját, látom. T n dik, majd elviszi megmutatni. Csikorgatom a fogam. Visszahozza. (193.). A harmadik munkaszolgálatára is elvitte ket, azonban az utolsó úton már nem voltak vele. Felesége írta naplójába május 28-án: A múltkor a szalonnát, meg a kis Arany Jánosokat, amiket eddig minden munkatáborba magával vitt, és most a pénzt is visszaküldi. (Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló, Sajtó alá rend.: Ferencz Gy z, Nagy Zsejke, II. 316.) Gyarmati Fanni halála után a Radnóti-könyvtár megmaradt darabjai szétszóródtak. Az egyik példány éppen a Toldi volt (Arany János: Toldi. Költ i elbeszélés, Bp., [1899], Lampel Róbert, 76 p. Magyar Könyvtár, ). A Központi Antikvárium június 5-én tartott 135. könyvárverésén 142. számú tételként került kalapács alá, a leírás szerint a szövegben számos helyen Radnóti Miklós ceruzás jelöléseivel és stilisztikai megjegyzéseivel. A kötet címlapjára Radnóti ceruzával ráírta tulajdonosi bejegyzését: Dr. Radnóczi. A hivatalos nevét kellett használnia. 3
6 FÉNYKÖR Most, amikor jelenleg éppen Radnóti Miklós kortársaival való levelezését rendezem sajtó alá, és a jegyzetírás véghajrájában vagyok, mintegy véletlenül találtam az alábbi naplórészletre február 2-án írja Radnóti: Este az Aranykacsában, Péter Bandi, Reitzer Béláék, Bálinték, Vas Pista. A»Mi a magyar?«-vita elfajulásáról és túltengésér l esik szó. Ezt mondom: Mi a magyar? Olvassátok Aranyt és Petrovicsot. Megtudjátok. És írjatok magyarul, becsületesen, azok magyar m vek lesznek. De, teszem hozzá dühösen, aki túl sokat beszél arról, hogy»mi a magyar«, a helyett, hogy alkotna, azt szájon kell vágni, hogy kiesik mind a harminckét foga (IHN: 137.). Valahogy így. Csorba László Arany Jánosról els ként a nyelv jut eszembe, amelyen beszélünk. Amit anyámtól, apámtól, a családomtól tanultam, amin a világ értelme kinyílt el ttem. Az, hogy a költ nek ehhez személyesen is köze van, az általános iskolában derült ki el ször. A versekb l kezdtek kilépni a szavak és mondatok, hogy segítsék elgondolni és kimondani a gondolatokat. A Családi kör fordulata a nagyot koppanásról és az elhallgatásról; ezt idézem ma is, ha azt látom-hallom, hogy bármi vagy bárki fizikailag, szellemileg, akárhogyan éppen nekimegy a falnak. De folytatható vég nélkül a komor bika járásától kezdve a fegyver csörgésén és a haló hörgésén át a húros hangszerig, melynek gazdája pengeti, pengeti sírván Még a trágár beszéd kiskamasz élménye is hozzá köt dik, hiszen a rácsodálkozás a Toldi els éneke híres kezd sorában a szik sarja kezd bet inek gonoszkodó megcserélésére talán a legkorábbi ilyen emlékem. Az irodalmárokat követve vallhatjuk: nyelvében él a nemzet. Úgy illenék, hogy e nagy igazság tökéletes megfogalmazását is Aranynak köszönhessük, de az élet néha elrontja a dramaturgiát. Tóth Béla a szállóige eredetét kutatva csak a következ megoldásra bukkant az Egressy Gábornak utolsó el tti versszakában: 4 Félre, kishit ek, félre! nem veszett el Élni fog nyelvében, élni m vészettel, Még soká e nemzet! Nyilvánvaló, mire gondol itt Arany, de mégsem ez a klasszikusan tömör sformula. Pár éve Grétsy László találta meg a valódi forrást K váry László Székelyhonról cím, 1842-ben Kolozsváron megjelent könyvében. Az Orbán Balázs remekm vét sok mindenben el legez kötetnek épp a háromszéki falucskáról, Laborfalváról (!) szóló fejezetében zengi a színm vészet dicséretét imigyen a jeles történetíró: [h]a bemegyünk egy f városba s látni akarjuk a nemzetet, színházát keressük fel. S itt el ttünk áll a haza jelleme m vészete divatja irodalma nemzetisége társalgása ízlése erkölcse szokása tudománya festészete hangászata szavallása m ért sége öltözetével st[b]. Itt veszi el az utazó csínmér it, mert együtt találá a nemzet öregit, ifjat,
7 FÉNYKÖR hölgyeit, férjfiait, tudósát, m vészit, el kel it, polgárát st[b]. [ ] Színészet által terjed a nyelv. Nyelvében él a nemzet. Legyen nálunk is országosan ápolt színház, s nem fogják Erdélyt kerülni színész gyermekei. Ahol élek, még nem biztos, hogy ott az otthonom is. Világ és otthon dilemmáját Tamási Áron is körbejárja, amikor egyenesen ide futtatja ki szórakoztatóan bölcs regénytrilógiája végs megoldását. Ábel egy neoprotestáns néger templom spirituális istentiszteletén tanúja lesz a megigazulásnak. Hamar odafurakodtam, s hát egy fiatal néger feküdt a földön, hányta és vetette magát, rúgott és kapálózott. Mi történt? húztam meg egy négernek a karját. Most megy ki bel le az ördög felelte. [ ] Még közelebb verg dtem tehát, hogy bármi történjék is, annak én biztos tanúja legyek. S amint úgy közelr l néztem a kínban fetreng négert és az rettenetes arcát, amelyr l csorgott a verejték, hirtelen az a másik gondolatom támadt, hogy maga az Isten vezetett ehhez az emberhez. Mert lám, itt a szemem el tt és borzasztó kínok között vetéli el az ördögöt, aki bizonyosan tévutakon hordozta eddig, és megakadályozta abban, hogy ennek a világnak a dolgaiban tisztán lásson. De ha most meg tud szabadulni az ártó és z rzavaros gonosztól, akkor tisztán az Isten lelkével fog válaszolni minden feltett kérdésre. Tehát t le fogom megkérdezni, hogy mi célra vagyunk a világon! [ ] Már azt hittem, hogy sohasem fog kijönni, pedig tíz percnél többet nem várhattam; de akkor a barátai között jókedv en és vidáman kilépett az ajtón. Mindjárt odamentem hozzá, megfogtam a kezét, és azt mondtam, hogy jöjjön velem néhány lépést, mert valami fontos dolgot szeretnék kérdezni t le. Nagyon barátságos volt, és szinte táncolva jött velem. Amikor néhány lépést csakugyan félrementünk, a vállára tettem a kezemet, mélyen a szemébe néztem, és azt mondtam neki: A maga lelke most tiszta; mondja meg tehát nekem, hogy mi célra vagyunk a világon? A négernek megmerevedett egy pillanatra az arca, majd hirtelen kacagni kezdett, s kacagás közben folyton azt mondta: Furcsa, furcsa, furcsa. Aztán ismét megmerevedett az arca, mélyen a szemembe nézett, és így szólt: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Nos, kössük össze K váry és Tamási két szép gondolatát: ha nyelvében él a nemzet, akkor az kell legyen a szellemi otthona. A sokréteg nyelv a nemzetnek megteremt je, az irodalom pedig a nemzet önértelmezése írja egy helyütt a nemzet, nyelv, irodalom fogalmairól értekez Szegedy-Maszák Mihály. Innen már csak egy lépés, hogy visszataláljunk Aranyhoz. Széchenyi lényegében megalkotni, kigondolni akart egy nemzetet írja másutt, Kölcseynek és utóbb az e szempontból az nyomába lép, az epikai hitelnek jelent séget tulajdonító Aranynak kétértelm bb volt az álláspontja: k a hagyományt részben megteremtend nek vélték, részben keresték. Keresni és megteremteni! Ez lett az olvasó, a versben gyönyörködni szeret magyar nemzet nagy szerencséje tehetjük hozzá. Mert amikor keresték, és hát sajnos nemigen találták akkor nekiálltak teremteni! Arany végs soron 5
8 6 FÉNYKÖR ezért igyekezett létrehozni a hiányzó magyar-hun sregéket és a lovagi eposzt, méghozzá olyan múltteremt tehetséggel és leny göz m vészi kvalitással, epikai hitellel, ami b ven kárpótol minket a soha nem létezett eredetiért. Remekm vek tucatjait írta meg e keresés-teremtés jegyében, ráadásul úgy, hogy nemcsak a hazai tájat, de több ponton a tágabb világot is segített közelebb hozni, otthonosabbá tenni olvasójának. A nyelvi leleményre való örök rácsodálkozás mellett feln tt barangolásaim jó néhány otthonteremt találkozását is így köszönhetem Arany Jánosnak. A homo kadaricus, mint emlékszünk rá, a puha diktatúra évtizedeiben háromévente válthatott ki legálisan nyugati fizet eszközt és kereshette fel 30 napig az ún. kapitalista országokat. A szovjet birodalmi zóna nyugati sávjában azonban átlagos honpolgár számára a hetvenes évekt l kezdve már csak a pénztárca szabott gátat a mozgásnak. Gótikáért, reneszánszért rajongó barátaimmal így id nkent összeszedtünk annyi utazásravalót, hogy meglátogathassuk Csehszlovákia b bájos tájait, köztük egy alkalommal a német határ közelében húzódó, nevezetes cseh fürd vidéket. A fölkészülési módszer az volt, hogy a csehszlovák kultúra Tanács körúti (ma: Károly körút) boltjában igen olcsón megvásároltuk a legújabb hrady a zamky albumot, és abból kiválasztottuk a fölkeresend szépségeket, pl. indulásnak mindjárt a teplai premontrei román kolostort. Tepla =! lám, még az iskolai orosztanulás sincs hiába: a folyócska meleg elnevezése magyarázza a város nevét, a h forrásokra utalva, amelyek húsz-egynéhány kilométerrel északabbra, Karlovy Varyban már sok évszázada kínálnak enyhülést a gyomor-, bél-, epe- és májproblémákkal vagy különféle allergiákkal küszköd knek. Bessenyei Jóska barátom, a Szapolyai-kort kiválóan ismer történész a nyolcvanas évek elején több alkalommal kutatta a pozsonyi levéltárban a török el l elmenekül egykori budai polgárok nyomait. Egy ilyen pozsonyi ösztöndíja hétvégéjén szállt föl mellém a vonatra, és miután kissé kesernyésen elröhögcséltünk a brünni f pályudvar telivér sztálinista mennyezetfreskóin, amelyek tán még ma is fennen hirdetik az öntudatos munkásság és a dolgozó parasztság örök (?) szövetségét, elpályáztunk az Érchegység, Cheb (Eger), a gótikus ékszer-városka és Tepla irányába, a német határ felé. Arany Jánossal azután el ször Loket várában találkoztunk, ahová a népi eposzban maga IV. Károly császár invitálja Toldi Miklóst: Vadászat ez erd n lesz napokig nálam, Nézd, ama hegytet n áll királyi váram. A neve»könyökvár«. (így j ki magyarban), Szívesen elvárlak ottan az udvarban. [ ] Toldi ama várat hagyta immár hátra, S látta, hogy az épült meredek hegyhátra Mely az Éger vízbe könyököl, és lábat Vet neki tréfából, s karikát csináltat. Jól írja a költ : impozáns a loketi vár fekvése, ahogy sziklaháta kimagaslik az e ponton valóban majdhogynem szabályos körben visszaforduló Ohře (Eger)
9 FÉNYKÖR folyó völgyéb l a könyök jelentés név tehát találó (németül is Ellbogen). Amikor arra jártunk, a derekas er dítmény vastag falai között gracilis porcelánés üvegkiállítás szórakoztatta a téli idényben gyéren szállingózó látogatókat. Majd következett Karlovy Vary, Károlyfürd Karlsbad a német világban, és egy kis csalódás: a világhír gyógyvíz majdhogynem ihatatlanul keser Bevallom, az erdélyi borvizek friss, pezsg en szénsavas, jó ízére számítottam ehelyett a kénhidrogén gyanús illatával körítve a forró vízben oldott glaubersó (no meg még 33 egyéb ásványi anyag) kegyetlen keser sége fut szét a szájban, ha megszívjuk kissé a Vřidlo (Sprudel) forrás vízével megtöltött, jellegzetes szopókás porcelánpoharat Persze meg lehet szokni, no meg a gyógyulásért cserébe a medicina rossz íze olyan ár, amit a neolitikum óta nem sajnál megfizetni a bels nyavalyáktól gyötört emberfia. A profi vendéglátók ugyanakkor több évszázada gondoskodnak némi vigasztalásról is. Édes-keser a becherovka, a Becher patikuscsalád állítólag angol eredet lik rje, ám színtisztán édes minden ostyák királyn je, a milliméter vastagságú, mégis csokival, vaníliával, nugátkrémmel töltött oplatky, a fürd helyek cukrászatának kerek, tányérformára sütött, négyszögletes dobozokban árusított, utolérhetetlen alkotása. A fürd város utcácskáin barangolva azután jön az újabb Arany-találkozás: emléktábla a Zámecký vrch (Várhegy utca) 4. számú házon, ahová nyolc nyáron át tért vissza az epebajjal küszköd és itt rá enyhet találó költ. Ivópoharai ma a nagyszalontai múzeum tárlójában sorakoznak egymás mellett. De az otthonosság igazi élményét természetesen a pad adja meg, fönn az erdei sétányon, a neogót Ecce Homo kápolnácska mellett. Majdhogynem véletlenül bukkantunk rá a Poštovní dvůr (Postaudvar) barokk épülete mögött induló sárga jelzést követve. Miután a költ a reggeli sajtót a vén fogadóban átlapozta, innen sétált föl a dombnyeregbe, gondosan betartva nemcsak a vízivásra, hanem a testmozgásra vonatkozó fürd orvosi tanácsokat is. Ez persze már nem az eredeti Arany-pad, hanem annak emlékm ve, amelyet dr. Králik Lajos, a neves jogász 1906-ban faragtatott Peter Wolff karlsbadi k mívesmesterrel, pirnai homokk b l, természetesen pad alakúra A pad emlékét rz emlékm -padon a következ a hagyomány szerint Aranynak tulajdonítható sorok olvashatók: E helyt feledve bút, feledve bánatot, pihenj S míg egy sóhajt hazádba nem repitsz, tovább ne menj! Odatelepedtünk a finom, szecessziós körvonalú ül alkalmatosságra, nekivetettük hátunkat a k be vésett írásnak, és miközben hallgattuk a lombzúgást és a madárcsicsergést, elolvastuk a szarvasvadászat Karlovy Vary alapító legendája lendületes kalandját a Toldi szerelme Kilencedik énekéb l: Fut a koszorús gím maga-halálából, Követi ebfalka ina-szakadtából, Míg a hegyi párkány legszélire érnek, Hol meredek k szál vet véget a térnek: 7
10 8 FÉNYKÖR Onnan a mélységbe, hol zúg patak árja, Veti gyors futtában le magát a pára, S szörnyet hal a gránit fenek siváron, Utána ebekb l lepotyog vagy három. Károly s a vadászok, lejt n leker lve, Keresik a gímet a völgyi s r be, Követve nagy bajjal ebeik szaglását, Nézve is a sziklák torony-alkotását. Zubogás egyszerre hallik olyanforma, Mintha valamely nagy rotyogó üst forrna, S tele az egész táj s r fehér g zzel, Melyben a napfény is haloványan vész el. Arrafelé tartván, terepély bikkfáknak Tisztásán, a patak mentibe, mit látnak! Vizet a sziklából forró-meleg árral Törni el, buzgó, hét ölnyi sugárral, Tetején ez oszlop ragyogó virágba Foszladoz és hull mint szomorúfüz ága, Szikrázik a naptól, s patakba lefolyván, Zöld, veres, meg barna kérget rak az alján. Ezalatt a gímet az ebek meglelték, Vidám csaholással hirt adva jelenték; De Károly a völgyet megszereté nagyon, L n gondja utóbb, hogy neki nevet adjon: Csatola még hozzá két falu határát, S ahol a forró víz kilövi sugárát, Emele ott fürd t, telepíte várost Az egész világnak gy l helye már most. A következ versszakot a Felvidékr l elszármazó tudós író, Szombathy Viktor is bemásolta pompás Csehszlovákia útikönyvének (kiadta a Panoráma 1973-ban) karlsbadi fejezetébe. E vallomásos sorok, akár egy posztmodern író id játéka, megtörik az elbeszélés id rendjét, könnyedén átlépnek ötödfélszáz esztend t, és összekötik a költ korszakát azokkal a daliás id kkel, amelyeknek fényét mindenki másnál szebben tudta fölragyogtatni muzsikás verseiben: Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe, S hol a fürd épült a forrás fölébe, Ötszáz évvel utóbb vagy igen, már többel, Sokat ábrándozott egy beteg sz ember; Megáldotta vizét nagy jótéteményért; Ha nem új életért, új élet-reményért, S ha valaha célhoz bir jutni ez ének: Köszöni e forrás csuda hévvizének.
11 FÉNYKÖR Célhoz jutott bizony, hiszen Toldi Miklós szerelmi viszontagságainak édes-bús-h sies történetét egész életm ve legnagyobb szabású alkotását 1879-ben sikerrel befejezte Arany, els sorban valóban a karlsbadi kúrák jótékony hatására visszatér élet- és alkotókedvének köszönhet en. És új élet-reményt is adott a fürd hely, még évekre, új korszakát nyitva meg a magyar lírának is a híres Kapcsos könyv lapjain. A Tepla folyó túloldalán, az Imperiál Fürd szállóhoz vezet szerpentinen 1883-ban a magyar fürd vendégek egy impozáns, a város forrásainak szentelt fekete gránit obeliszket is állítottak, hálából gyógyulásukért. Derekas igyekezet ám mi mégis úgy éreztük, az erd be rejtett Arany-pad több ennél. A k emlék és a vers együtt az idegenben váratlanul megélhet otthonosság varázsát nyújtja az erre vet d magyar vándoroknak. Sok évvel kés bb újra a kezemben tartottam a Toldi szerelme Kilencedik énekét. Az Abruzzók középs vonulatának egyik sziklafalán álltam, a Majellahegység széls óriása, a Monte Morrone oldalában, egy sziklás kapaszkodó legfels pontján. Hátam mögött kis k épület tapadt a keskeny párkányra: a celesztinusok Szent Onofriusnak szentelt remetesége. El ttem pedig szélesen kitárult a sulmonai fennsík tág látóhatára! A kötetet annál a jelenetnél kell fölütni, ahol raholcai Kont Miklós, I. (Nagy) Lajos király hadvezére Tót L rinc tárnokmester és szlavón bán fia, a kés bbi nádor, erdélyi vajda, pohárnokmester, az Újlaki család se éppen ostromtornyot vezényel Sulmona falaihoz, hogy a Johanna nápolyi királyn t szolgáló zsoldoscsapatoktól elfoglalja. A magyar Anjou-király meggyilkolt öccse, András herceg halálát jött megbosszulni, de szíve mélyén vonzotta t apja álma is: az egykor Dél-Itáliában trónt foglaló francia dinasztiának a Duna partján is sikerrel nyomuló els szülötti f vonala kezébe visszaszerezni a Vezúv lábánál elterül országot ám közben megtartani a pannon táj gazdag tartományait is Ez a valóban impozáns koncepció azonban élet és hatalom korabeli rendjében egyszer en megvalósíthatatlan ábrándnak bizonyult: Visegrádról nem lehetett a buongoverno minimális igényei szerint sem igazgatni Apuliát vagy Calabriát Alkirállyal, helytartóval lehet kísérletezni, de nincs a felvidéki és az erdélyi bányáknak az az aranya, amib l ennek katonai terhét tartósan finanszírozni lehetett volna. Egyszer en túl sok volt az ellenérdekelt fél, élükön magával a pápasággal, amely ugyan elítélte András gyilkosait, de nem kívánta a gazdag és harcos magyar királyt legközelebbi déli szomszédjának. A leírás, amit Arany a nápolyi hadjáratról adott, nem szigorúan forráskövet, kronológiai elv történeti rekonstrukció, hanem ahogy az eposzhoz írt bevezet ben is említi bátran élt a m vészi tömörítés eszközeivel. Miközben például szórakoztató hitelességgel megidézte a 14. századi várostromok technikai részleteit, a nagy elbeszélés során összevonta Nagy Lajos két nápolyi hadjáratát (1347, 1350). Eszerint miután a magyar király fogadja híveit L Aquila várában, megszületik a döntés a dél felé vezet hegyi útvonal kulcspontjának elfoglalásáról: Míg Lajos ekképen Akvilában múlat S vár vala olyan hírt, hogy elébb nyomulhat: 9
12 10 FÉNYKÖR Kont, az el haddal s a vitéz püspökkel, Szulmóna falait töri minden reggel. Mert nem adá azt fel annak kapitánya; Pedig a seregnek épen útját állja Két hegyi nagy lánc közt beszorítva völgybe, Nincs jobbra, se balra, hadi-járó t le. A tájleírás természeth sége természetesen alárendel dik az elbeszélésnek a valóságban elég széles a sulmonai medence, azért is olyan lelkesít en tág a rá nyíló kilátás a Morrone-hegy oldalából. De a várvívás teljes arzenálját olyan, tudományosan is hiteles, részletgazdag leírásban tálalja Arany, hogy közvetlenül használni lehetne az iskolai oktatásban. A küzdelem bemutatását végül azzal a csúcsponttal zárja, hogy a vadul védekez sulmonai vitézek ugyan sikeresen felgyújtották a faltör kossal (nála kecskebakkal) felszerelt ostromtornyot, ám kés n: annak tetejér l a legvakmer bb magyar lovagok, Szécsi Ivánnal az élen, már feljutottak a várfal tetejére. Falra szökött Iván, meg is állott rajta: Csak utánam, Ugrin! ide Lukács, Barta! Mennek is, Ivánkát megvédik azon túl, Ki csupa sündisznó leve már a nyiltul. S mint hangya, ha kett vezeti vagy három, Foly be a magyarság a falon, a váron, Közepette lángnak, fojtogató füstnek, A torony ég: nem hagy senkit lenni restnek. Mire a bakszerszám torony-alkotmánya Annyira gyult, hogy nincs mód lépni reája Odafent már jó kis csapat áll a bástyán; Fehér lobogót t z az olasz, ezt látván. Mindjárt is a várnak kapuit feltárják, Élteti az rség magyarok királyát; Kont bemegy, a várost hada megtapodja: Így nyilt meg e völgyben Lajosnak az útja. Mindezt tehát nem volt nehéz magam elé képzelni a sulmonai medencére letekint Monte Morrone oldalából. Volt azonban külön oka annak, hogy a környez hegyeknek éppen err l a pontjáról idéztem fel Nagy Lajos itáliai hadjárata Arany-féle leírását: egy hajdani egyetemi óra felejthetetlen emléke. Ma is magam el tt látom a jelenetet, amikor Gerics József akkor még csak az ötvenes évei delén járó, ifjú docens, ám külsejében a legprofesszorosabb férfiú, akivel életemben valaha találkoztam, a nagyszer középkorász, az ELTE és a PPKE kés bbi professzora, az 1960-as évekt l a kétezres évek elejéig az oklevéltan, a krónikakutatás, a középkori jogtörténet, a korai rendiség problémáinak egészen kivételes tudású kutatója és oktatója belép a levéltár szakos hallgatók friss évfolyamának els oklevélolvasási órájára, ujját magasba emeli és süvít hangon megszólal: Szittya tar koponyákról turáni verejték patakzott
13 FÉNYKÖR a latin grammatika tanulmányozása során De amit egy 11. századi diák meg tudott tanulni, azt egy 20. századi is meg tudja. Meg bizony! Meg bizony!! Majd meglátják, hogy meg bizony!!! Döbbent zsibbadással meredtünk rá Enyhén raccsolva kiabált, szemüvege mögül akkor úgy láttuk fenyeget tekintet villant felénk. Mindez persze humor volt, mint utóbb kiderült, sajátos szerepjáték, de arra igencsak alkalmas, hogy kissé összekapjuk magunkat, és persze bevezet volt ahhoz, ami a következ évek Gerics-óráin várt ránk. Nos, ezek egyikén kerített sort arra a témára, ami miatt én azután majd két és fél évtizeddel kés bb, a kábító h séggel, a többórás kapaszkodó fáradtságával dacolva, fölverg dtem a remetebarlangot rejt szerzetesi építményig. A pedagógiai feladat félelmetes kontrasztját talán azzal érzékeltethetem, hogy a professzor úrnak alighanem igencsak lesújtó véleménye lehetett a korabeli magyar ifjúságról, a hetvenes évek vége felé a hippi- feeling szocialista imitációjára vágyakozó figurákról, akiknek persze nem adatott meg a Let s go to San Francisco, legfeljebb az autostop a Balcsira ám a Hair dallamait meghallgathatták egy körúti moziban, irigyelhették a Central Park zöldjén színes, virágos ruhákban vonagló nyugati kortársaikat, fülükben pedig ott csenghetett a When the moon is in the seventh house / And Jupiter aligns with Mars Fényl hold, lesz majd egy új id! Mikor a Jupiter a Marssal együtt áll! A harc és minden rossz felh elszáll S helyére a szeretet áll! Ez lesz a Vízönt, az új korszak hajnala, A vízönt korszaka!!!!!!! Aquariu-u-u-uuuUUUUUUUUS AQUARIUS!!!!!!!!!! (James Rado / Gerome Ragni ford. Gyenge Álmos) Nos, Gerics tanár úr az efféle életérzéssel telített ifjú kollégáknak próbálta elmagyarázni azt a bonyolult lélektani helyzetet, hogy mit jelentett a 13. században évtizedeket eltölteni egy remetebarlangban, súlyosan aszketikus lelkigyakorlatok közepette, állandóan böjtölve, imádkozva, a fizikai és a szellemi energiák legvégs megfeszítésével törekedve arra, hogy a test legnyomorúságosabb igényei ne kísértsék b nnel a lelket, ne akadályozzák azt az örök fény felé törekvésben Ahogy Scitovszky János pécsi püspök, a szépm vészetek, bölcsészet és hittudomány tanára írta Szentek élete cím, Pécsett 1844-ben megjelent munkájában Pietro Angelerio (másként Pietro da Morrone) életútjáról: Akkor hajlamot érezvén a remete életre, egy vadon hegyre vonult, hol magának a k sziklában sz k és alacsony barlangot készített. [ ] Élni úgy törekedett, mint élt keresztel szent János. Testén sz rövet viselt s vaslánczot. Keveset aludt s pedig a földön, k vagy tuskó levén fejalja. Húst soha nem evett, bort is csak ritkán ivott. Vasárnapot kivéve mindennap böjtölt. A nap és éj nagy részét imádságban és istenes dolgok fölötti elmélkedésben tölté, s ha imádkozni, olvasni megsz nt, kézimunkával vagy könyvek leírásával foglalkodott, nehogy valamikor henyélne. Szóval, mindenképp sanyargatta testét, engedelmessé teend azt lelkének. 11
14 12 FÉNYKÖR De nem kevéssé bonyolult volt az a lélektani és nagypolitikai helyzet, amit ezt követ en magyarázott el a tanár úr. IV. Miklós pápa halála (1294) után két hosszú esztend sem volt elegend arra, hogy a római anyaszentegyház kardinálisainak a hatalmi érdekek kölcsönös sakkban tartásától megbénított konklávéja képes legyen új egyházf t választani mire váratlan ötlett l vezérelve, a bíborosok beleegyeztek abba, hogy egy jámborságáról nevezetes remete fejére tegyék a hármas tiarát. Péter életszentségének hírnevér l ezt írja Scitovszky: És mind e mellett sokan találkoztak, kik kérték Pétert, fogadná el ket tanítványainak. Eleinte vonakodott ugyan; kés bb mégis engedett kérelmöknek, s így számos remete egyesült, kik fölvigyázása alatt magányos s töredelmes életet viseltek s kés bben coelestinusoknak neveztettek, minekutána tudniillik szerz jük pápa l n s Coelestinusnak neveztette magát. Péter tehát pápa lett, de természetesen halvány fogalma sem volt a világpolitika elemi fejleményeir l, amelyeknek pedig azonnal egyik f szerepl jévé vált, és a világegyház vezetésének elképeszt en bonyolult jogi és adminisztratív mechanizmusáról sem, amelyet pedig m ködtetnie kellett volna Ráadásul teljességgel hiányoztak bel le azok a vezet i és diplomata tulajdonságok, amelyek nélkülözhetetlenek az uralkodói szerep sikeres eljátszásához. Ma is emlékszem, ahogy az órán megállt az id, és Gerics tanár úr ihletett el adása a tanulóifjúságot egyszer csak visszarepítette 1296 szének-telének Itáliájába. Megsejtettük a remete egész addigi életeszménye összeomlásában rejl tragikumot, annak lélektani abszurdumát, amire kényszeríteni akarták és így azt is, hogy V. Celesztin (a tanár úr persze szigorúan Cölesztinnek ejtette a nevet!) pár hónap után miért is tette le méltósága elviselhetetlennek érzett terhét. II. (Sánta) Károly hiába mesterkedett, hogy a naiv öregembert a maga céljaira fölhasználja, bár annak világtörténelmi következményei lettek, hogy a francia származású nápolyi király sugalmazására kinevezett új bíborosok mind franciák lévén, az döntésükkel került át egy évtizeddel kés bb a pápaság székhelye Avignonba közel egy évszázadra anarchiába döntve Itália középs tájait. Közvetlenül els sorban Benedetto Gaetani bíboros húzott hasznot V. Celesztin kudarcából, mert az er viszonyok elbillenése folytán az új konkláve t választotta pápának VIII. Bonifác néven ám szembekerült a fölemelked francia királysággal, és végül belebukott a hatalmi játszmába. Közben a lemondott Pietro Celestino igyekezett visszajutni kedvelt barlangjába, ám hiába szökött haza, hamarosan elfogták és házi rizetben tartották, mert Bonifác attól tartott, ellenségei kijátszhatnák vele szemben a tehetetlen öreget. Gerics tanár úr keser humorral idézte fel a fumonei vár foglyának önironikus megjegyzését Scitovszkytól idézem a magyar fordítást: Péter, te csak egy kis czellát kívántál, az megadatott most neked Egy év nem telt bele, és a sokat szenvedett fogoly végs búcsút vett a földi világtól. Dante is találkozott V. Celesztinnel az Isteni színjáték Poklának harmadik énekében: Miután ráismertem némelyikre, megláttam árnyát annak is, aki a»nagy lemondást«tette gyávaságból. (Nádasdy Ádám fordítása)
15 FÉNYKÖR A firenzei költ -politikus eszerint elítélte a remete pápát, hiszen visszavonulásával ellenségének, VIII. Bonifácnak nyitott utat a hatalmi harcban. Így beszél hát róla: azonnal megértettem, hogy ez itt a hitványak raja, kiket se Isten, se Isten gy löl i nem szeretnek. (Nádasdy Ádám fordítása) De Gerics tanár úr óvott minket attól, hogy végs értékelésként Dante véleményét fogadjuk el. Azt tartotta fontosnak, hogy a homo religiosus eredeti lélektani beállítottságát és így a durva környezetváltozásból fakadó tragédiáját megértsük, mert ez áll a legtávolabb a modern ember mentalitásától. Arra azután, hogy a megértésben milyen értékes segítség lehet a találkozás a hely szellemével, akkor döbbentem rá, amikor az itáliai magyar emlékeket bemutató albumon dolgozva eljutottam a sulmonai temet be, az els világháború során olasz hadifogságba került és itt elhunyt magyar katonák síremlékéhez. A magasba tör, nemes vonalú obeliszk mell l odalátni a Monte Morrone monumentális oldalfalára, ahol a középtájon megbúvó remeteséget a 4. századi görög anakoréta, Onnophrisz (olaszosan Sant Onofrio) tiszteletére szentelték. És amikor fölmásztam oda és megláttam a barlang-odút, Péter önsanyargatásának évtizedeken át otthonát, a diák végre pontosan megértette a két és fél évtizeddel korábbi szemináriumi óra tanári magyarázatát. Hamarosan újra eljutottam Sulmonába, mert az olaszországi magyar külképviseletek állandó kapcsolatban állnak a közeli Capestrano önkormányzatával a b bájos hegyi városka azért kedves a magyar szívnek, mert itt született a törökver franciskánus, János testvér, a nándorfehérvári gy zelem osztályosa. A második sulmonai sziklamászáskor pedig már a kezemben szorongattam az Arany-kötetet, mert összetalálkozott a két emlék: V. Celesztin kálváriájának a hajdani Gerics-órán megismert históriája és Nagy Lajos itáliai hadjáratának a Toldi szerelmében megénekelt, itteni kalandja. Arany tehát, újra Arany. Ha olyan tájra vet dik a magyar ember, amelyr l Arany János szavai szólnak, mintha máris kicsit több köze lenne hozzá még nem otthon, de már nem idegen. Dérczy Péter 1967, amikor másodikos gimnazista voltam, megjelent az Üvöltés Vallomások a beat nemzedékr l cím antológia a Modern Könyvtár sorozatban, elhagyott a Bette Davis-szem csajom, de amúgy is borús kamaszlélekkel botorkáltam Ady Endre ( Észak-fok, titok, idegenség, / Lidérces, messze fény, meg egyéb frászkarikák) és Ferlinghetti, Corso meg Ginsberg között ( Láttam nemzedékem legjobb elméit az rület romjaiban, és más finomságok). Nem tudom már, hogy történt elkezdtük Aranyt a tantervben?, de valahogy a kezembe került Arany A tölgyek alatt-ja, és meg voltam döbbenve. Persze túl voltam már akkor 13
16 FÉNYKÖR a Toldin meg a szerelmén meg az estéjén is, de a borús kamaszlélek erre nem volt annyira elszánt. De azok a sorok Zöld lomb közein /»Áttörve«az égbolt / S a rét mezein / Vegyül árny- és fényfolt. egészen elképesztettek, hogy néhány szóval milyen hangulatot lehet teremteni, hogy ugyan verset olvasok, de mintha festményt is néznék egyszerre. S ami igazán szembet n és egyúttal letaglózó volt, hogy a vers, akkor, nekem, azt súgta, hogy ilyen egyszer en, nem hangosan, keresetlen szavakkal, mintha csak a haveromnak mesélném, mi történt tegnap, szóval ilyen hétköznapian, mégis nagy er vel lehet beszélni, és ezt most is hangsúlyoznám, anélkül hogy ordítanánk, avagy egónk fenségébe vetett hittel prédikálnánk. Persze utánamentem ennek a versnek, s persze eljutottam a Kapcsos könyvig és az szikékig, s persze belebotlottam az Intésbe: Szólj er vel, és nevezd meg / Ön-nevén a gyermeket; / Szólj gyöngéden, hol az illik, / S ne keríts nagy feneket. // Olykor egy-két szó is jobban / Helyre üti a szeget, / Mint az olyan, ki beléhord / Földet, poklot és eget, / S ordít, amíg elreked. És aztán még az is meglepett, hogy a bravúros rímelésekbe a humor is mennyire belefér, legalábbis én, akkor, így értékeltem a Tengerihántásnak azt a két sorát, mely megkockáztatja ezt a rímet: Ködös szre vált az id azonban, / Törik is már a tengerit Adonyban;. Egyszóval, azt láttam, borús kamaszlélekkel, hogy modern verset másképp is lehet írni, s valamiért ez megnyugtatott. Még sokáig olvastam ordítós stb. verseket, ott vacakoltam a magyar neoavantgárd környékén, de már egyre kedvetlenebbül. Ma úgy mondanám, Arany megváltoztatta a költészetr l való gondolkodásmódomat, de akkor ez csak egy homályos sejtés volt. Azt azonban a mai napig nem értem, hogy egy kamasz és egy, már az elmúlásra készül d id s ember végül is hogyan találhatott egymásra. Bár talán a borús kamaszlélekt l nem idegen ez utóbbi, de még akkor is furcsa. De kétségtelen, hogy elkezdtem úgy tekinteni az id s Aranyra (édes Istenem, ma már id sebb vagyok, mint, amikor meghalt), mintha a nagyapám lenne, egy csendes, de er s, okos, megbízható, a dolgokat, ha kell, elsimító, érzékeny, megért férfi, akihez lehet fordulni, ha baj van. Aki, ahogy a Vándor cipóban írja, Lettem suhancból nagyapó. Ezt a sort nyilván ma már sokkal pontosabban értem, de most is benne van az, amit akkor éreztem: suhancként bármikor hazamehetek nagyapóhoz, és nem lesz probléma. Az ágyamhoz közel van az a polc, ahol Arany könyvei vannak, néha évekig nem olvasok bele egyikbe sem, aztán id nként el kapom az Öreg pincért és társait, s akkor megint mintha hazatérnék, otthonra találnék. Feltéve persze, hogy van még haza és otthon. Ekler Andrea Mindig úgy képzeltem (amikor még azt hittem, az olvasás mindenki számára olyan, mint a leveg vétel), hogy kétféle magyar ember létezik: aki azonnal Arany János b vkörébe kerül, és akinek meg kell küzdenie ezért az ajándékért. Én az utóbbiak közé tartozom. Arany János számomra els sorban a barátságot jelenti. Középiskolás koromban rajongtam Pet fi Sándorért, s bármilyen hihetetlen, a legjobb bará- 14
17 FÉNYKÖR tom pedig Arany Jánosért. Természetesen levelezésük mintájára magunk is levelezésbe kezdtünk, elsajátítva nyelvi játékaikat is. Levélváltásaink viszonylag gyorsan abbamaradtak (egymás mellett ültünk az iskolában), ugyanakkor egyre mélyebbre ástunk a két szerz m veiben. Alkotásaik az önismeret újabb és újabb lépcs fokaira is segítettek minket. Sokat tanultunk t lük a feltétel nélküli barátságról. Ugyanakkor tudtuk, éreztük, hogy valójában mindketten végtelenül magányosak voltak, tágabb értelemben, hogy az egzisztenciális magány nem felszámolható. A barátság ennek tudatában nem semmisül meg, s t, az egymás megismerését követ kölcsönös tisztelet, szeretet által különleges adománnyá, kinccsé válik. Az olvasók könnyedén jutnak el a költ k, illetve m veik iránti rajongásig, azonban nehezen képesek fenntartani a rajongás alapját jelent izgalmat, a megértés során új megfejtend titokra lelve. Arany János számomra a végtelen titokzatosság. Nem csupán nyelvi, poétikai szempontból. Inkább kett sségéb l ered en. Költészetében ott rezeg Tóth Árpád, Juhász Gyula finom érzékenysége, melankóliája, ott szövi hálóját Weöres Sándor és Pilinszky János filozofikussága, univerzalitásigénye, ott forrong Byron és Pet fi Sándor kirobbanó küzdelme, polgárpukkasztása, és ott feszül József Attila az emberi élet ontológiai kérdéseivel szembesít nyers ereje. Németh László találóan fogalmaz Arany János cím tanulmányában: Most, hogy magának ír egy kapcsos könyvbe, melyet soha senkinek sem szándékozik megmutatni, megint tud írni, de magának is csak kétféleképpen. Eltagadva magát személyes lírájában s leleplezve állapotlírájában: a balladában. Ugyanaz a kett sség, melyre az Arisztophanész-fordítás is figyelmeztet. Kett sség, amelyet talán nem is maga, hanem kicsiny hazája mért a nagy géniuszra, büntetésül, hogy nagynak született. Arany János számomra az európaiság, a világirodalom is. Horatius, Ariosto, Shakespeare, Goethe, Burns, Byron és mások sorai az interpretációjában, az hangján szólnak az olvasóhoz, meg rizve az alkotások szerz inek hangját is. Arany János fordításaira mértékletesség jellemz. Ízlésesen eltalálja a mértéket egy-egy szerz stílusának megidézése és saját alkotói személyiségének megjelenítése között. Arany János fordításainak lényege olvasatomban a közös nyelv teremtése. Nem utolsósorban, Arany János számomra a magyar nyelv öröksége is. Ahogy Szerb Antal és Kosztolányi Dezs is megállapította, Arany János maga a magyar nyelv. Képes a sallangmentes alkotásra, tömörítésre, mert nem birtokolja, hanem ismeri és szereti a magyar nyelvet. Költ i nyelvében összegz dnek az id k és a terek, a személyes és az univerzális. Nem mindig ember, aki sorsot intéz; Gyakran a bölcs is eszköz, puszta báb; S mid n lefáradt az er telen kéz, A végzet tengelye harsog tovább; Csüggedve olykor hagyja lomha gép l Magát sodorni az ember fia: De majd, ha eszmél s öntudatra ép l, Felt nik egy magasb hármónia. (Arany János: Magányban) 15
18 FÉNYKÖR F zfa Balázs Arany János talán közhelyesen, de pontosan szólva a világ legnagyobb költ je. Nincs szó ugyanis arra a poétikai radikalizmusra, melyet olykor ellentétben a saját elméleti írásaiban kifejtettekkel véghez vitt irodalmunkban, ha tetszik, Gondoltam fenét! -alapon. utána nem lehet ugyanúgy verset írni magyarul, mint el tte, s utána nem lehet a hétköznapokban sem ugyanúgy használni a magyar nyelvet, mint korábban. Ahogy Babits mondja: Nem magyarul írt, hanem aranyul. Újratanítja nekünk a nyelvet. Ezért a legnagyobb. T le mindig a megértésre kapunk esélyt. Halmai Tamás Vajákolás Nem szépirodalom inkább ép irgalom ahogy erényb l és arányból a vers valót vajákol több se kell hogy a gyarló hitb l kitessék gyöngyb l a kagyló a hitelesség: mondén peres szívünket s minden peres szavunkat ím Arany János ma színarannyá mossa Hegyi Zoltán Imre Arany hazaballag. Miután a színészetért otthagyta az iskolát s az álomért, melyben édesanyját halva látta, otthagyta a színészetet. Nem mesélem, hogyan: Bolond Istókjában maga elmesélte ban Arany elindul gyalog Szalontára, ifjú ember, kudarcokkal a vállán. A legenda szerint a kéziratait teljes irodalmi ifjúkorát a t zre veti ekkor. Leszámol magában a szereppel. A kultúracsináló szerepével. Számomra ez a legrokonabb vonása, ez a zsengéit megsemmisít távolodás. Mert én is elköszöntem a szavak f zését l egykor, az önpusztítástól, ami a szavak fehér papírra csalogatásával jár azt hittem akkor, hogy enélkül nincs hitele. Az életet választottam, ahogy az aljegyz állásával a hétköznapot, a (kis)polgári létet a nagyközségben; ugyanígy menekültem polgári foglalkozá- 16
19 FÉNYKÖR sokba az úgymond költ szerep el l én is. És kidobtam mindent, ami egykor lélegezni feszített. Arany költészete nem kamasz-láz. Az érett férfikor mellékterméke, munka mellett zött szenvedély, egy életen át. Számomra ez a legfontosabb: hogy a legszebb szavú magyar költ mindezt mintegy mellékesen tette a legfontosabbá. Hogy lehet így életnek és szónak hitele. Arany hazaballag és hobbiból költ. Lopott id ben éli a neki legfontosabbat hozzám ez áll legközelebb a szalontai mester létéb l: hogy napi tízórai hivatali munka mellett is megírható egy Toldi. Hogy a kés n ér, önmagát pályája folyamán verseiben is szoros gyepl n tartó költ hitele nem függ attól, milyen szolgálatokra függeszti magát. A szó szólni akar, a költ meghallja és leírja. Sort sor alá tapogatva. Hogy ez valójában ennyire egyszer. H vösvölgyi Ildikó Arany asszonyok! ezzel a címmel készül új pódium-estem, melyet novemberben mutatunk be Elek Szilvia zongoram vészn vel. Sosem gondoltam volna, hogy ez a puritán, szemérmes és kifejezetten monogám Arany János ennyit tud a n i lélek rejtelmeir l! A kislánykortól egészen a b nös és b ntelen öregkorig tart majd a zenés asszonyfelmutatás. Iancu Laura Balladák földjén születtem. Balladah seit rokonaimnak éreztem. Így érzek ma is. És nyelvtemet k földjén születtem én balga, volt, hogy szívemben helyet adtam efféle gondolatnak is. Óh, igen, félek ma is, de félelmemben is hiszem, hogy Arany feltámasztotta nyelvünket, valamiképpen úgy, ahogy Krisztus az emberi nemet. (Ne ródd fel, Isten, b nül, nem találom az igaz szavakat!) Halhatatlanná tette. Nem úgy örök, mint a balladákban a szenvedés, hanem mint az szikékben a szívverés. Egyszerre dobogja az örökkévalóságra utalt mulandóságot és a kinek üres, kinek b séges megérkezést. Bevégzést járó kattogásnak is mondható e nyelvlégzés. Nemde a nyelv fogadja s bocsátja el az embert?! Minket, magyarokat: Aranynyelv. Isztray Botond Ahol a magasság mélység. Az az igazság, hogy Arany János m vét nem tanulmányoztam elég alaposan és mélyen. Ám nem vagyok irodalomtudós, iroda(l)már, literátus ember, s ez bizonyos kellemetlen függ ségekt l, feltételekt l mentesít. De kötelez is: a költ vel való találkozásra. Igen: Toldi, 17
20 18 FÉNYKÖR a balladák, szikék, de mégis M vészetét az 1960-as években kiadott Aranykönyvtár révén ismertem meg. Profánul szólva: a költészet Aranycsapatába csak Madách ( azért kerül ide, mert géniuszát nem tudom elhelyezni; nem úgy, mint Lukács, a Legnagyobb Magyar Filozófus és Népbiztos: a negyvenes évek végén betiltatta Az ember tragédiája el adását), József Attila, Pet fi, Ady, Weöres után válogattam be, holtversenyben Vörösmartyval, Csokonaival, Berzsenyivel. Tehát Arany m vét nem tanulmányoztam, nem ismertem (ismerem) elég mélyen, ezért nyugodalmas távolságban állt t lem. De mostanság változás történt (talán a kor teszi mindkét értelmében): a távolságot feszültség hatja át, szembeszegül a távolsággal, és az Arany János-i forma a szimbólum jelent ségére kezd szert tenni, vagyis magam is Arany jeleinek jelzettjévé kezdek válni. Furcsán, paradoxul hangozhat: ezt a változást Mikszáth Kálmán (újra) felfedezése okozta, azé a Mikszáthé, akinek megrendít írói nagysága legfeljebb Flaubert-ével mérhet. Néha úgy érzem, hogy Arany János XIX. századi reinkarnációja Pongrácz grófnak, Görgey uramnak, aki balszerencséjére abban (ebben) a korban volt kénytelen poétaként újraszületni. Szemjon Frank egy helyt azt mondja, hogy a történelem olyan szimbólum, amely az emberi szellem teljes, id fölötti lényegét fejezi ki. A konkrét id fölötti az id belinek s az id n kívüli általánosnak az egysége. És ugyanígy: egy adott személy egységes arculata az élettörténet egészén keresztül válik láthatóvá. Minden él és halott társunk, minden élet-m (hisz minden élet életm ) szimbólumként tesz szert jelent ségre lelkünkben, mert a szimbólum a felejtés-emlékezés drámája az emlékezés túlsúlyával. Alekszej Loszev szavaival: a mítosz (a kibontott, történ szimbólum) a szavakba öntött csodás személyes történelem. Ha valakit ki akarok emelni a felejtésb l, akkor az emlékezés többlépcs s folyamatában szimbólumaim terébe kell emelnem és tartanom egészen a végs találkozásig. Tehát Arany Jánosnak az én szimbólumommá kell válnia. Ezért szükséges kitérni a szimbólum rövid elemzésére. Mindannyian a felejtés diabolikus-büntet világában élünk. A megm velt földek helyén, a lakatlan pusztán ragadozó farkasok falkái vonyítanak. Így hát vegyük igénybe néhány mester tanítását. A szimbólumban mondja Alexej Loszev az eszme újat hoz a képbe, a kép újat, sosemvoltat hoz az eszmébe, és az eszme nemcsak egyszer en a képiséggel azonosul, hanem a kép és az eszme azonosságával, mint ahogyan a kép sem egyszer en csak az elvont eszmével, hanem az eszme és a kép azonosságával azonosul. Vagyis a megnyilatkozásban áthatás van, a meg nem nyilatkozó és megnyilatkozása, csend és hang egymásban vannak. A mondó, a mondás, a mondott, miként szellem-lélek-test az azonosuló, történ Egységben, azonosság és nem azonosság azonosságában, az Él ben, akinek-aminek szimbólumaként Istent nevezzük meg. Nem én, nem te:. Ahogy Lao-ce tanítja: a neve nincs és a neve van közössége. Csoda. Csodától csodára nyíló titkos kapu. Mozdulatlan vándorlás és vándorló mozdulatlanság, aktív passzivitás és passzív aktivitás teremt játéka. Eszme és tárgy között folytatja Loszev itt nem egyszer en csak értelmi, hanem tárgyi, reális azonosság is van. Minden organizmus szimbolikus. Miért? Mert nem jelent semmi olyat, ami nem önmaga lenne. Az élet a maga természete szerint szimbolikus, mert az, ahogyan élünk, mi magunk vagyunk. A szín-
21 FÉNYKÖR ház allegorikus, de az istentisztelet szimbolikus. Az a tárgy, amely szimbólummá és intelligenciává alakult, már mítosz. A mítosz olyan költ i elidegenedés, amelyik mint tárgy adott. Képzeljük el, hogy a költ i valódi valóság, hogy rajta kívül nincs semmiféle valóság, vagyis nem a költ i valóságot vezetjük vissza a hétköznapi tényekre, hanem ezeket értjük úgy, mint költ i valóságot és akkor csodás valóságot, csodát kapunk. A m vészi alkotás a csodás érzékelhet ségének testi és tényekben adott alkotása. A mítosz viszont magának a csodásnak mint reális ténynek, nem pedig valamilyen intelligens modifikációnak a testi és tényekben adott alkotása. A mítosz, s magva, a szimbólum az ember általános, nagyon egyszer, reflexiót megel z, intuitív kölcsönhatása a tárgyakkal. Szent primitivitás a szó szó szerinti értelmében. S egyszersmind praxis, dinamika. A fentiek alapján érthet, hogy mítoszomlás, a zsugorodó lét idején a m vészi formaalkotás miért önállósodik. De az ilyen formaalkotás nem lehet több a fájdalom, a kétségbeesés szimbólumánál (vagy éppen a nihilizmus szánalmas dokumentuma, dekonstruktív eltörlése az embernek), feloldhatatlan ellentmondást hordoz, hiszen az egyéniség személyes dimenziója, ami voltaképpen a közösség, megmarad potenciálisnak. S ez a lehet ség a kultúrában, a kultúra romjain nem aktualizálható. Marad a kulturális, majd kulturálatlan bohóckodás. Loszev gondolatai nyilvánvalóan a keresztény atyák ama hitvallásában gyökereznek, ami szerint az összes teremtmény, mely az érzékek számára hozzáférhet, a szent dolgok jele. Az atyák számára a szimbólum kulcs a szentséghez. Mert az Isten teremtette világ szimbolikussága ontológiájához tartozik, hiszen a szimbólum nemcsak a valóság felfogásainak és megértésének lehetséges módja, nem csupán a megismerés eszköze, hanem részesedés is magyarázza Alexander Schmemann. A keresztény szentség abszolút újdonsága nem a végletes diszkontinuitás, hanem a beteljesítés alapján értend. Itt a megismerés a részesülést l függ vagyis a valóság epifániájával való él találkozástól, a belépést l abba az epifániába, ami a szimbólum. Ha az A a B, akkor ez azt jelenti, hogy az A egésze kifejezi, bemutatja és megjeleníti a B -nek (habár nem szükségképpen a B egészének) a realitását, anélkül azonban, hogy elveszítené saját ontologikus realitását, anélkül hogy feloldódna a másik res -ben. A szimbólum efféle magyarázatának egyik legmélyebb szimbóluma Jézus színeváltozása. Megértése elengedhetetlen feltétele a költ i lakozásnak a földön: a láthatatlan örök ragyogása színek lajtorjája a láthatatlan örök ragyogása. Ilyen a rejt zköd kifejezés dialektikája. A racionális és diszkurzív megismerésre redukált megismerés folytonossági rést generál. A szimbólum ekkor már csak megismerés valamir l, de nem az ismerete valaminek. Mondják, hogy a szomjúság a víz bizonyítéka. De kiterjesztve mondhatjuk, hogy minden vágyunk a vágyott bizonyítéka. Még a vágy maga is a vágy egyféle valóságának a bizonyítéka. Ez csak úgy lehetséges, ha a vágy a vágyott részesül jele. A víz a szomjúság teremt je. És a költ t parafrazálva: egyél, igyál, ölelj, de a mindenséggel mérd magad. A vágy a vágyottból részesülve folyton kielégülésre tör, s a helyes vágy törekvése nem hiábavaló. A vágy ekkor él szimbólum, növekv, azonosuló lét, emlékezés az Egészre. A mindenséggel mérd magad! Ámde itt van a vágy vágya, a vágyrajárás. Nos, ez a lét szimboli- 19
22 20 FÉNYKÖR kus struktúrájában a diabolikus, az énmámor, a halálba, a nincsbe viv sóvárgás. Ez a sóvárgás a differenciálódást nem kérdez, a diszkurzivitást, másképpen az ellentmondást az Egész életébe be nem vonó, rá igent mondás jele. Az Enyém mámora. Minden civilizáció jele, halálos jel. De még ez a halálos jel is éltet, nemet mond a nemet mondásra. Ez a Sátán missziója. A teremtésnek az ördög is játékosa. Az elvesztés nem veszíthet. Csak az ember veszíthet. Itt az ideje rátérnem Arany János nekem küldött már tudjuk szimbolikus üzenetére. De el tte, lezárásként, talán nem haszontalan Tábor Béla néhány gondolatát felidézni. Az egy pontba gy jtés aktusa a szimbólum. A szimbólum mindig egészet tesz láthatóvá. S t: az Egészet. Minden szimbólum tautozófikus. Jel, amelynek transzparenciája van. Jel, amely átengedi magán az egészet. Az igazságot kifejez (és magában rejt, az igazságot rejtettségében kifejez ) jel. Identifikációs drámát s rít magába. Igaz az, amit magam teremtek mint a lét egészéhez való viszonyom egyik aspektusát. A rejtett együttrezgése a kimondottal. Az egészb l nem kiszakított, izolált rész, végtelen áramlás, távolodás-közeledés drámája és elnyugvása a kezdetben. Ez az igaz beszéd feltétele, alapja. Az igaz beszéd a Szép. Most hát szólaljon meg Arany János. Az én Arany Jánosom. Aki a következ ket teszi számomra láthatóvá, s rejti el egyben. Komolyan játszik velünk, mint minden jelent s élet, alkotás, élet-m : Ki nékem álmaimban Gyakorta megjelensz, Korán elhunyt barátom, Van-é jel síri fádon, Mutatni, hol pihensz? De nyugszik immár csendes rög alatt, Nem bántja többé az Egy gondolat. Gyakran, ha az ég behunyta már szemét, Gyakran érzem lobogni szellemét. Szobámba leng az a nyilt ablakon, Meg-megsimítja forró homlokom. Hallom suhogni könnyü lépteit És önfeledve ajkam szól: te itt? S döbbenve ismerek fel rajzomon Egy-egy vonást, mit szellemujja von. Övé! kiáltom, itt, ez itt övé: A szín er s, nem illik együvé. És áldom azt a láthatatlan kezet Múlass velem soká, szelíd emlékezet!
23 FÉNYKÖR A kormány a helyén van. Csapataink harcban állnak. Valóban? Sétál az Akadémia kedvrontó, banális folyosóin, s magában is csak halkan kérdezi: ezek mit szarakodnak? Pedig még mit sem hallott az srobbanásról, két fekete lyuk könnyfakasztó találkozásáról százmillió fényévnyire. Az individualista-kollektivista ellenmítosz (bár nem mítosznak, hanem tudománynak mondja magát) fattyai eme burjánzó képzelgések. Mib l születnek? Az Egy lét (pontosabban a lét-nemlét) elhazudásából. Mib l születik a hazugság? Az igazság megtagadásából. Hogy lehet ez? A kérdés kivezetne témánkból. Elégedjünk meg ezzel a buddhista tétellel: szamszára és nirvána egy de csak a nirvána fel l. Az emberi ölt t nagy feledékenység Elnyeli, mint tenger; Csak kett marad fenn az emlékezetben: Der Denker und Henker. Valami zajlik, nagy a zaj. Mintha valami összeomlana. De nem: új honalapítás zajlik Nagyszalontán. Polgári egyletek; szabadság, egyenl ség, testvériség; Republik; részvények. A félfeudális hon civilizálódik. Der Denker und Henker. Mire az óra egyet üt: Üres a híd, csend mindenütt. A hidakon már senki se jár. Rója az Akadémia folyosóit, és dacosan suttog: De legyek, ha veszni sorsa, Hunyó nép között Osszián Inkább, hogysem dalok korcsa Közönyös harmóniám! Mégis mondja Vojtina meg kellene ezt az egészet érteni. Valami magyarázat kéne, valami magyarázat. Nos jó, tegyük át prózára. Tördeljük. Költ hazudj, de rajt ne fogjanak Minden hazugság, földön, ami szép: csontváz, ijeszt a valódi kép. Azt vérrel, hússal ékesíteni: jer, jer költ! hazudva isteni! Itt a különbség: hogy a látszatot, igaz nélkül meg nem csinálhatod. Csakhogy nem ami rész szerint igaz, olyan kell, mi egészben s mindig az. Felszíne tükör, és abban, miképp tündéri álom, az el bbi kép tisztára mosdva, felfordítva ring, mint lenge kárpit, a mer fal ing Az ábrándos lélek hullámba mélyed. Nem a való: annak égi mása. Ez önmagánál szebb, dics bb természet, egyszóval: a költészet. Idea: eszme. Nem szó, nem modor: azt hát fejezze ki vers, kép, szobor. Jobb, hogy találva van és kora. Jelennek ír, ki a jelenben él, mondom, közöttünk hisz, szeret, remél. Ez itt a bibi: a jelenben él, s ha nem hályogos a szeme, látja, amit néz. Hasadnak rendületlen l Légy híve, oh magyar! Bölcs dtül kezdve sírodig Ezt ápold, ezt takard. 21
24 22 FÉNYKÖR A nagy világon ekiv l Nincs más, amit mivelj: Áldjon vagy verjen sors keze, Itt enned, innod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt, Ez a föld másra sem való, Csak hogy eltékozold. Itt küzdtenek honért a h s Árpádnak hadai; Bátorság volna ezt a hont Neked fenntartani. Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat, Szabad száj! Itt csikorgatod Véres fogaidat. Arany János nézett és látott, látta, mi maradt: csak a húmor nélküli / Puszta nyomorúság. A moderneket megel zve megértette a modernség lényegét: az ürítés civilizációját. Az ember kétféle módon teremthet írja egy helyen Pres sing Lajos, nemz vagy ürít. A nemzés él t teremt. A nemz kilép az énb l, önmagát folyton transzcendálva, megtagadva részt vesz az Egész életében. Azonosság különböz ség, ellentmondás azonosság. A pluralitás az Egyben marad, az Egy pluralitása, nem sokaság. Az ürítés halott valamit, holtat teremt. (Ezt nevezik mostanság fogyasztói társadalomnak.) A nagy zabálás, az én csillapíthatatlan, mohó magára irányultsága. Az izoláltság, a privát intenzifikálása, a sokaság elvakult rjöngése. Csupa szar, szarakodás. Miként egy régi anekdotában: és akkor gyütt a szar, akár a förgeteg. Szalonképesebben: árad a gazság. Isten fiának, az életnek megölése. Bizony elkelne egy alapos ördög zés. S immár kirajzolódott az én Arany Jánosom szimbolikus üzenete, nekem. Mondtam és mondom. Arany János: a cinikus h s és a h s cinikus. Mondják, h s az, aki centrumából kimozdíthatatlan. Toldit, a nép h sét Pet fi fedezte fel. De Toldi estéjét, pontosabban éjszakáját Arany János látta meg. Arany h se az éjszakai álom h se, az ébervoltban nincs helye. De jól van így. nem hozzánk való / S ez, ami fáj, ez a vigasztaló. Csupán álmodik a h sr l, s ez a h s valóban kimozdíthatatlan, hiszen nincs centrum; mindenütt csupán periféria. Csak rajt ne fogjanak! Ne bántson az Egy gondolat. Álmodjuk bele a múltba. Fáj, de vigasztaló: íme a cinikus h s. De az az ember, aki egész életében múltat próbált alkotni, rádöbben, hogy a múlt csak jelen-múlt lehet, s szembenéz a jelennel. Nem huny szemet, bátran néz, és látja az ürítés világát. Íme, a h s cinikus, aki szemérmesen magára veszi, elfogadja a sivatagi létezés reménytelennek látszó borzalmát. És nem eltorzult magyar alkatról okoskodik. Nem lehet megvádolni ostoba antropológiai optimizmussal. Tudja már: az ész álma bizony szörnyeket terem.
25 FÉNYKÖR Mégis. Látom Arany Jánost tölgyfa odújában üldögélni. Az odú bejáratához lép a kor, s az eljövend totalitárius nagyura, a self-made man, az uzsorások hercege, a ráció alkotta ezotéria felkent f papja, az önmagával eltelt altruista, az egyenl k f nöke, az innovatív kommunikátor, s szívélyesen kérdezi: mit tehetnék érted? Halvány mosoly a bajusz alatt: Menj odébb, hogy láthassam t! mondja. És most már tudja, is felfedezett valamit ennek az emberiségnek a tragikomédiáját. Ez is költészet, nehéz költészet. És kuncogva dalolgat magában. A Civilizátor búcsúdalát: Romantizmushoz térek vissza hát, Keresztyén m vel dés tudományom, Kozmopolitizmus a mesterségem. Jó, hogy meg rzém aktáim között A sípládát. El, te régi társ! Itt hagyom én Mátyarorszak, Elmenem én Némedorszak. Oh, én szegény némedi, Nincs van nékem szeredi. Ott lesz nékem jobb lenni! Valamikor, valaki (sajnos nem emlékszem, ki és mikor) a következ ket mondta a magyar táj géniuszáról: Ahol a magasság mélység; ahol a minden semmi; ahol a föld összeér az éggel. Ezekben a sorokban rejlik az Arany-szimbólum továbbkövetésének titka, a titok. Vertikális, azaz mélységi nomaditásra szólít fel. Csakis ebben a nomaditásban t nik el az antropologizált absztrakciók uralta otthontalan világ. Újra a költ i szóban formálódik a föld és a kozmosz. A csendben és csendb l hangzó, kinyilatkozó szóban, ami ugyanakkor hívás, visszahívás. Kabdebó Lóránt Kedves Gyuri! Épp jókor érkezett a kérdésed. Most, amikor már a mobil-klíma mellett is kezdem türelmemet veszíteni ebben a kánikulai forróságban. Olvasom körleveled, és közben mondogatom a Toldi els énekének kezdetét. De régen is olvastam el ször, mennyiszer idéztem azóta. Le tudom-e írni pontosan? Ég a napmelegt l a kopár szík sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; Nincs egy árva f szál a tors közt kel ben, Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mez ben. És milyen jó, hogy nem kell magyaráznom, ha idézem, még idéz jelbe se kell tennem. Mindenki legalábbis én úgy hiszem megérti, hogy honnan 23
26 FÉNYKÖR származik, ki alkotta meg ezt a szöveget. Lehet, hogy ma már néhány kifejezését magyarázni kellene (az internet megteszi), de nem szükséges. Mindenki érti. Mert mindenki alap-szövegismeretében benne él, legalábbis azoknak, akik magyarnak tudják magukat. És amíg ezt leírom, közben gondolkozom. Mit is jelent ez? Azt, hogy rengeteg Arany János fogalmazta szövegfoszlány benne él a magyarság egészének kollektív tudatában. Legalább annyira, miként a keresztény indíttatású világban az evangéliumi szövegek. Én, mint aki ehhez a két közösséghez érzem magamat tartozónak, ezért tartom magamban meghatározó jellemz knek az Arany János-szövegeket és a bibliai helyeket. Lehet, hogy sokan már eredetüket sem biztosan ismerik, mégis tudatukat és öntudatukat meghatározóan bennük élnek, enélkül talán nyomorékoknak is éreznék magukat. Emlékszem, az ántivilágban feleségem, Dobos Marianne interjúalanyaival összekacsintva az írók kedvenc állataikhoz kapcsolódó történeteik megfogalmazásába gyakran sz tték bele az evangélium szövegeit. Ekként éltették tovább, a tilalmak ellenére az örökérvény Igéket. Éppen ezért a Világ tenyerén katicabogár cím kötete újabb kiadásának a rendszerváltás után joggal adhatta az Isten tenyerén címet. Akkor úgy látszott, a helyére kerülnek a dolgok tudatunkban. Miként ugyan t le, egy családunkat ér sorscsapás idején a mieink igazságérzetében is csalódva, soha nem átokszavakat vagy rosszkívánságokat hallhattam naponta sokszor ismétl d en, hanem nagy méltósággal csak enynyit: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi. Illet leg egy kis csavarral átigazítva: Kegyelmet pogánytól nem vár soha Szondi. Én pedig most is abban reménykedem, a magyar embereket ez a két szellemi meghatározottságú szövegalkotás fogja meghatározni, összetartani minden széthúzás ellenére is: magyarságuk Arany János-i eredet szövegfelismerése, és keresztény mivoltukat jellemz szöveghasználatuk akár a leghétköznapibb beszélgetéseik forgatagában is. De idézhetném a korábban tanításra gondolni sem akaró, nagy szakmai jártasságú és egyben a költ i gyakorlatban is megmerül nagyszer kollégám els óráját, amikor még pécsi tanszékvezetésem idején a posztmodern érzékenység hallgatóit leny gözte e szöveg megdöbbent világértelmezésének felvillantásával: Felh be hanyatlott a drégeli rom, / Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;. Mégsem kell hát félnünk sem a klímaváltozástól, sem népvándorlási világfelforgatástól? De ehhez mégiscsak szükségünk van, hogy belesz hessük szavaink közé ezt a kett s meghatározottságú összetartozás-érzést. Talán Arany János mélyr l fakadó nép- és nyelvismeretb l fakadó fogalmazásai és az evangéliumok szent üzeneteinek rejtelmei minden árkok felett összekötnek mindannyiunkat. Ebben bízva, ebb l er t merítve csak ismételni tudom a t led átvett köszöntést, üdvözöllek mindig der vel, és szignálom leveleim szokásos aláírásával, L-t. 24
27 FÉNYKÖR Komáromi Gabriella Valahogy úgy vagyok vele, mint Lázár Ervin a Jóistennel. Aki távolodik t le, az is közeledik hozzá, csak a hosszabb utat választotta Félúton lehetek, írta. Én is ott tarthatok, de mostanában inkább közeledem. Némelykor el-elhiszem Lázárnak, hogy Arany Jánosnak a bokájáig sem érünk (Napló). És rémes lelkiismeret-furdalásom van, hogy esztend kkel túléltem. Liptay Katalin Minden szál hozzá vezetett és minden szál t le vezet: a magyar szellemi életnek a sugárzási központja írta Szerb Antal Arany Jánosról. Feln tt olvasóként és irodalmi szerkeszt ként teljes szívvel osztottam ezt a tömör és találó véleményt, de gyermekkoromban még csak a varázslatot éreztem, amikor szüleim a Toldiból olvastak fel nekem és testvéremnek. Ha nem értettük is pontosan, azonnal elb völt minket. (Jóval kés bb, gyakorló anyaként alkalmaztam egyszer azt a trükköt, hogy csillapíthatatlanul zokogó kisfiamnak végs kétségbeesésemben elkezdtem szavalni a Toldit. És csodálatosképpen megnyugodott t le. Vagyis Arany orvosságként is bevált.) Arany János költészete az olvasó minden életszakaszában jó olvasmányokkal szolgál, s ahogy n ttem, érettebb lettem, én is mindig találtam benne megfelel szellemi-lelki táplálékot. Gimnazista koromban a balladákat szerettem nagyon, olykor szavalóversenyen is próbálkoztam velük. Egyetemistaként és Németh G. Béla tanítványaként pedig a lírikus Aranyt ismerhettem meg mélyebben, s lettem örökös híve. A lejt n, a Balzsamcsepp, a Mindvégig vagy az Epilógus ma is kedves tanárom jellegzetes hangján szólal meg bennem, ha újraolvasom e remekm veket. Az Arany-versben a lélek legbels bb tartalmai, a szív legbens ségesebb érzései tárulnak fel finoman, szemérmesen. A költemény olykor áttételesen tanít, nevel, máskor közvetlenül mutat példát, utat, vagy egyszer en csak rádöbbent valami nagyon fontosra, szinte belénk markol, belénk hasít, de egy biztos: mindig gyönyörködtet! Egyszóval élni segít, mint minden nagy m vészet. Életem ajándékának tartom, hogy a bicentenáriumi Arany-év alkalmával a Magyar Katolikus Rádióban hatrészes sorozatot szentelhettem nagy költ nk életm vének. Boldog korszak volt ez a fél év, amit Arany b völetében tölthettem, a legkiválóbb irodalomtörténészek, Arany-kutatók társaságában. Köszönet nekik és hódolat Arany Jánosnak, a magyar költészet legnagyobb nyelvm vészének! A Széchenyi emlékezete cím költeményének egy versszakával búcsúzom, mert Aranynak a legnagyobb magyarról írt szavai rá magára is bízvást vonatkoztathatók: Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét, ámbár napja múl; / Hanem lerázván, ami benne földi, / Egy éltet eszmévé finomul, / Mely fennmarad s n ttön n tiszta fénye, / Amint id ben, térben távozik; / Melyhez tekint fel az utód erénye: / Óhajt, remél, hisz és imádkozik. 25
28 FÉNYKÖR Ludmann Mihály Arany János a szelíd, halk szavú költ, aki képeket teremtett. szavakkal, de ezek a szavak megihlették Zichy Mihályt, aki a rajzm vészet remekeit alkotta meg Arany versei nyomán. Zichynek a magyar nyelvet és kultúrát jelentették ezek a m vek a távoli Szentpéterváron. Arany szava nyomán keltek életre a welesi bárdok, Ágnes asszony víziója- rülete, a hídavatás megszállottan mélybe hulló, kavargó embertömege. Zichy Mihály rajzai Arany János m veit a képi gazdagságuk miatt közelebb hozták sok olvasóhoz. Móser Zoltán Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét. Ézs Arany János balladáiról (a skót népballadákkal vannak rokonságban) és népdalairól több m sorom is elhangzott a rádióban. Most röviden az örökségr l szeretnék szólni. Arany Jánostól sokan kaptunk sokat, sokan örököltünk sokat. Az én (kedves) örökségem a szívemhez oly közel álló Epilógus alábbi két strófája, amelyet középiskolás korom óta betéve tudok, és most, hetvenen túl is példaérték, iránymutató. Sokszor idézem magamban, magamnak: Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral: Nem pöröltem, Félreálltam, letöröltem. Hiszen az útfélen itt-ott Egy kis virág nekem nyitott: Azt leszedve, Megvolt szívem minden kedve. Ratzky Rita Arany János a magyar irodalom egyik legnagyobb költ je. Saját érdekl déséb l lett olyan m veltté, amilyen alkotó csak nagyon kevés van irodalmunkban. Parasztcsaládból származott, mégis édesapja, Arany György tanította meg írni 3-4 éves korában. Gazdasági körülményeik miatt nagyon hamar gondoskodnia kellett arról, hogy a megélhetéséhez, tanulásához szükséges pénzt megkeresse. Ezért már 17 éves korában segédtanítóskodott Kisújszálláson. Nagyon változatos élete 26
29 FÉNYKÖR volt. Nemcsak az irodalmat, de egyéb m vészeti ágakat is szeretett: a színészetet, a festészetet, a zenét. De nemcsak hallgatta ám, hanem dalokat is komponált, tudott kottát írni, népdalokat gy jtött. Néhány hónapos vándorszínészkedéséb l visszatért a debreceni Református Kollégiumba. Több lábon állt a földön: volt jegyz, tanító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, elnöke. Életének változásait mindig megfontoltan hajtotta végre. Ha mindebb l arra következtetnének, hogy túlságosan óvatos, megfontolt ember volt, csak részben volna igazuk. Tudott gyorsan is dönteni. A hagyomány szerint szépen beszélt, mindig megválogatta a szavait. Levelezéséb l, barátai visszaemlékezéseib l tudjuk, hogy ugyanakkor férfiasan tudott káromkodni. Szerénységét, ugyanakkor önérzetét is mindig meg rizte a legnagyobb hatalmú emberekkel szemben is. Ugyanakkor mindig maradt benne némi óvatosság, f képpen a családja miatt, amiért Pet fi, aki rövid ismeretségük alatt azonnal a legjobb barátja lett, számtalanszor ugratta. Azt szeretném, ha a mai fiatalság is megszeretné Arany János verseit, eposzait. Ez nem könny feladat, hiszen az m veltségét nehéz utolérni, de érdemes rászánni energiánkat, mert nagyon sokat adunk vele az ifjúságnak: tanítványainknak, gyermekeinknek, unokáinknak. Jerzy Snopek A lengyel irodalmi köztudatban Arany János szinte ismeretlen. Élénken él viszont a magyarok tudatában, akik gyakran a hazai költészet csúcsaként értékelik m vészetét, és a világköltészet kimagasló alakját is látják benne. Ez nem csak azon elfogult magyar olvasókra vonatkozik, akik a világirodalom remekm veit fordításokból ismerik csupán. Márai például eredetiben olvasta a német költészetet, Arany verseit mégis folyton csodálta. Ez önmagáért beszél, és Arany nagyságának ezt a bizonyítékát nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ennek ellenére e remek lírikus, kiváló epikus, a magyar szó utolérhetetlen mestere, nem vált ismertté a világirodalomban, pedig minden kétséget kizáróan rászolgált volna. Mi lehet ennek az oka? Hogyan válhatott Pet fi elismertté a világirodalomban, miközben a magyarok számára éppoly jelent séggel bíró Arany Jánost, a Toldi szerz jét, jobbára csak honfitársai ismerik? Pet fi nemzetközi karrierjéhez minden bizonnyal élettörténete is hozzájárult. Rövid, drámai fordulatokban gazdag élete, váteszkölt i nimbusza, a szó és tett egysége tették legendássá alakját. Aranynak mindezek nem jutottak osztályrészéül. Pajzsául csupán verseinek míves nyelve, költ i géniusza szolgál, amely a külföldi olvasókhoz csak nehezen és nem is mindig teljes szépségében közvetítve juthat el. E m vészi varázslat jelent s része magában a nyelvben gyökerezik. Jómagam hosszú id óta csodálója vagyok Arany nyugodt, mondhatni Bach-szer géniuszának. Szándékomban áll lefordítani a Toldit. E remekm vel való ismerkedés, a m újra és újra történ olvasása csábító kihívás, s bár munka közben gyakran elbizonytalanodom, hogy meg tudom-e oldani a feladatot, csodálatom a szerz és a m iránt egyre n. Maga a történet meseszer, er sebb drámaiságtól 27
30 FÉNYKÖR mentes, látszólag banális, amelyet a m vészi kifejezés ereje, a költ i mívesség min sége emel magas rangra. Tudom, annak, hogy visszaadjam az eredeti szöveg értékét lengyelül, legelemibb feltétele az analóg stilisztikai regiszter megtalálása. Kétszáz éve született Arany János, ám m vei továbbra is kihívást jelentenek a külföldi fordítók és irodalmárok számára. Meg kell mentenünk e költészetet a világ kulturális öröksége számára. Arany nélkül az európai irodalom lényegesen szegényebb lenne. Szkok Iván Zsoltáros nagy haragomban, kétségbeesésemben Arany János úr a vigasztalóm és reményt adó menedékem., aki a Kisfaludy Társaság pályázatán a Toldijával elnyerte a f díjat és a f nemességet a magyar kulturális közélet szellemi arisztokráciájában egy csapásra, pusztán a tehetségével. Ja, azok más id k voltak! A M csarnokról gondolkodom. Ma ki tud elképzelni egy tiszta versenyt és megmérettetést lebutított kurátori világunkban? Ugye nem életszer, hogy egy véletlen szülte nagyokos elmegy gyalog Nagyszalontára, az alig ismert fiatal zsenihez, és megrendeli t le a Toldit. Nyájas olvasóm, gondold el, harminc éve nem volt a M csarnokban országos tárlat, a törvénynek megfelel en és a szó igaz értelmében tehát évenkénti rendszerességgel, el re meghirdetett, nyílt beadású, zs rizett és megrendezett ún. Nemzeti Szalon, legitimáló seregszemle. Amiért megépítették. Persze van valami vetésforgó ötévenként. De ez rület. Tehetség minden évben születik, öt év alatt pedig minden felejt dik. Befejezésül és a példa okáért mondom: Van Goghnak alig két és fél éve adatott, hogy megfesse életm ve legjavát belátható, hogy kétszer kellett volna megszületnie és meghalnia a sikerhez. Vagy a mi Csontvárynk, élete utolsó tíz évében nem festett, mert elkerülte a megértés és ünneplés, nem jutott be a M csarnokba, nem tudta magát megmutatni. Agyrém. Hát nem borzalmas?! Arany János kapcsán csak ennyit akartam kérdezni 28
31 FÉNYKÖR Tábor Ádám Cirka nyolcéves koromban kiolvastam egy apró bet s, piros kötés régi kiadásban a Pet fi-összest. Aztán apám a kezembe adta a Franklin-Társulat majd kétezer oldalas szintén piros Aranyát. Lázasan faltam a Toldit (az egész trilógiát), a Buda halálát, a Keveházát, a balladákat, és lelkesen mondtam: Arany még nagyobb költ, mint Pet fi! Apám hümmögött. Kiskamasz koromban a szellem primátusát hangsúlyozva gyakran idézte a Toldi estéjéb l, hogy Más ölt beli nép, más ivadék n fel, / Aki ésszel hódít, nem testi er vel. Megegyeztünk abban, hogy az epikus és balladakölt Aranyt tartjuk igazán nagynak. Csak feln ttként éreztem rá a tamburás öreg úr aranyi alanyi lírájának ízére; még jóval azel tt, hogy a Vérmez n kezdtem olvasni, írni, sétálni és pihenni, amint Arany a szigeti tölgyek alatt. A történeti balladák kísértek el kezdett l végig; Vörösmarty néhány verse mellett ezeket látom a XIX. századi magyar költészet legmagasabb ormainak. És 15 éves korom óta talán az engem legmélyebben megérint irodalmi m a Hamlet Arany magyar szavaival. Tamási Orosz János Ó, te egyszerre viselted az elnyomást és a forradalmat, / voltál a forradalom és a forradalom veresége, 1 jajdult nevére Juhász Ferenc, a temetetlen fájdalmak krónikása, az Arany János által megjövendölt huszadik század balladása, huszonegyedik századunk végzeteinek jövend mondója, az újra s újra arcunkba vágódó kérdést makacs-konokul, Aranyhoz méltóan nekünk szegezve: Mit szólnál, ha látnád ezt a keser vak hordát, / akiknek képzelet-szárnyán rothadás-rozsda evett szakadékot, csorbát. / És ki zi el a lehetetlen, vakszegény, nyálhülye csordát / Arany János, te szegény, szegény, szegény Magyarország? Bevégzetlenül bevégzett sorsunk hírnöke áll most elénk, kétszáz évesen, tégy számadást, mondja, s pirulunk, mert Miénk volt a huszadik század, amib l mára a kétségbeesés tényáradata maradt. Valóban»ködös, homályos«világával, miként Arany János el re látta már egy századdal korábban. 2 Miénk volt, s hagytuk elprédálni, bár visszük még vállunkon a súlyt, visszük, cipeljük magunkkal, hogy beálljunk avval kijelölt helyünkre a futtatott rézerd ben. S szorongva-toporogva állunk ott, állunk önmagunk hídavatóján, folyamatos késésben, megbánásban, állunk egy boldognak képzelt sorban, Enyész nép, ki méla kedvvel / Multján borong, 3 állunk s várunk a múltból jövet a jöv be vágyva a híd el tt, az Arany János-híd el tt, hiszen az, aki átvezet bennünket tapasztalásból tapasztalásba, bátorságból bátorságba, illúzióból szabadságba, vezet át a hídon, és maga az a híd, a híd, melyet mindig lelkesen ünneplünk, de sohasem mi avatjuk föl, soha, ahogyan most és 1 Juhász Ferenc: Óda Arany Jánoshoz 2 Kabdebó Lóránt: Jer Osszián ( 3 Arany János: sszel 29
32 FÉNYKÖR mindörökké sem, de állunk, várunk, szorongatjuk nyirkos tenyerünkben a hídpénzt; ennyiért, nem épp semmiért, de hát mennyiért s miért állunk dísz rséget és test rséget, éneklünk himnuszt, zsoltárt, indulót, karéneket, koréneket, kóréneket, köréneket, és visszaharsogjuk, áhítattal, alélva a mindenkori szónok rzúzos áriáit; mennyien voltak már, kik már élve is elképzelt sírodba löktek / és közben szent húsodat ették, eleven szívedb l vért ittak, ikrásmézet loptak, / azt hitték, mert k akartak lenni: / füstarany árnyékod is meg lehet enni! Mennyien álltunk már, ket hallgatván, a harsogó cirádákat, a talmi játszásokat nevével; Arany, a nemzet szabadságának gyásza és feltámadásának aranykoporsóba rejtett reménye; Arany, a nemzet örökké lobbanó lángjának meg rz aranyszarkofágja; Arany, a felemelt diadalok aranypajzsa; de hát látjuk-e, hogy látja, pontosan látja ácsorgó talmiságunkban lényünk s lényegünk: a mi félreállásunk és nem pörlekedésünk nem bölcsesség, csupán tunyaságunk rzésének ára, gyávulásig gyulladó-fekélyesed bizonytalanság önmérgezése; a mi tüzünknek, mert van, ha kell, mindig nagyobb az aranyfüstje, mint a lángja, s messze látszó, ám gyorsan kopó a mi vértjeink aranyozása, s messze ringó aranytábláink valódi üzenetei rólunk mindig ugyanazok: jobb ma egy tál ocsú, mint az ocsúdás bizonyossága. De lelkesen ünneplünk, bár sohasem mi avatjuk föl, soha, ahogyan most és mindörökké sem, csak állunk, várunk, szorongatjuk nyirkos tenyerünkben a hídpénzt, izzadt markunkban, Hol nincsenek több aranyok. 4 Mert oo, illend bben: O. O. 5 És üres markunkban [mi] csillog? Vashatos. Varga Tamás P. S. nélkül sem vagyok egyedül általa. 4 Arany János: Aranyaimhoz 5 Orbán Ottó: Arany Jánoshoz (Az idézett vers eredeti sora: És üres markunkban csillog az aranypénz.) 30
33 ARANY-PÁLYÁZAT Arany-pályázat Eredményhirdetés Három témában meghirdetett Arany János-pályázatunkra több tucat vers és elemzés érkezett. A bírálók meghozták döntésüket: Tanulmány I. hely (megosztva): Füleki Gábor és Sz cs-németh Erzsébet III. hely: Czirok Ferenc Verstisztelgés II. hely: Füleki Gábor III. hely (megosztva): Gál János és Horváth Ferenc Versparafrázis I. hely: Mohai Szilvia II. hely: Oláh András III. hely: Erdélyi Z. János A sikeres és er s alkotások és tanulmányok számosságát örömmel fogadva a szerkeszt ség 500 ezer forintra megemelte a díjalapot. A verspályamunkák közül a bírálók további tízet kiemeltek közöttük már helyezésben megfogalmazott különbséget nem tettek: a oldalon egymást követik a szerz k bet rendben. Valamennyi pályázónak köszönjük, hogy munkájukkal megtisztelték m helyünket. Az ünnepélyes lapszámbemutatóra s a díjátadásra szeptember 28-án kerül sor a Nádor Teremben (Vakok Iskolája, Ajtósi Dürer sor 39. Hungária krt. sarok), csütörtök,
34 32 ARANY-PÁLYÁZAT Füleki Gábor Önmosolygó János Elmélkedés Arany ontológiájáról és humoráról Bolond Istókunk, drága Aranyunk! Aki ifjúkori panteisztikus élményében, s a halál pillanatában bizonnyal véglegesen felemelkedve: Hang, szín, sugár lett, tér és mozgalom, / a természet, a nagy és örök / Mi ott henyél, csak hitvány földi rög., s aki keserder s öniróniával szösszenhette el egy látszólagos civilizációs fejl désbe vetett, de valójában immár megtört gerinc nemzet költ jeként: Disznairól hajdanonta, / Konya fül nyájról: / De ma hires Nagy-Szalonta / az Aranyáról. Immár kétszáz esztendeje, hogy az t nem szalonba szül Nagyszalonta földes kis kunyhójában felsírt a kései, vézna test újszülött, akit most és mindenkor a magyar nyelv talán legmélyebb érzék és tudású mestereként ünneplünk. maga Bolond Istókként jelöli meg ironikusan önmagát s az ezt kifejt epikus költemény e máris sugallt kett sséget hordozza, mivel jellegben és id ben eltolódott két részb l álló keverék m, mely fejedre támad, idézhetnénk rá a költ Sejtelem cím szikéjéb l a Toldi- s talán a Csaba-trilógiára is értett szavait. Míg az els ének az objektív költ i beszélyek sorába illeszkedik bár a narrátor már itt is folyamatosan reflektál önmagára és a vers megalkotására, addig a második ének már teljesen szubjektív, lírai önvallomás, hiszen a huszadik versszaktól kezdve Bolond Istók személye a lírikuséval teljesen összeolvad, s találóan felhasználva a népi mondást, a költemény lendületes, önironikus önéletrajzzá válik: Egyszer»bekukkant Istók Debrecenbe«; ( ) / Ott l szerényen a»bagoly«terembe, ( ) / Halvány, sovány alakját hosszu tóga / Mint gyászlobogó a nyelét fedi; ( ) Étvágya is több, mint betöltheti; / ( ) Lelkét dics ség vágya kergeti, / S mindig valami olyanért sovárog, / mit nem tanítanak a tudós tanárok. ( ) / S t a tudásnak vonzaná is vége / Akármi szakban s mindben egyaránt; / Ismerni mindent h vággyal ége, / A Zend-Avesztát úgy, mint a Koránt. A kozmikus létérzés áhítatával melynek egyébként ez az egyik els magyar költ i megfogalmazása szembeállítva a korabeli frontális oktatást, annak remek paródiáját olvashatjuk (mely ma sem vesztett aktualitásából, s t, a helyzet tanulói részr l többszörösen leromlott): Oh, hányszor elmereng a tiszta mennybe, / Hol a tejút és többi napkörök / Egy-egy láncszem tovább, a végtelenbe, / Hol milliárd nap és bolygó görög; ( ) / De iskolában rettenté a sok / A+b, nagy, a d lt -asok. ( ) / De a padokban (ah, szánni való agy!) /»Magolni«kelle k, virág nevét; / S ha kézr l kézre járt valami ásvány: / Brúgó darabbá vált körútazásán. A tudást tehát inkább önképzéssel, bels tudását a természetben való lelki elmélyedéssel szerezte meg, s így: Egy ismerethez mégis eljutott: /»Hogy semmit nem tud, annyit jól tudott.«( ) / Elméje mégis nyilt, gyarapodott: / Mint
35 ARANY-PÁLYÁZAT testi étkünk nagyrészben lemállik, / S mi bennmaradt, az más anyagra válik fogalmazza meg találó e világi hasonlattal az elme gyarapodásának hatásfokát. Az önéletrajzi jelleget egyébként egyértelm vé teszi, hogy a versszakban egyes szám els személy elbeszélésbe vált át Arany, látásromlása és a költ i látás összefüggése kapcsán: Ha mint egy fényrajz tárult vón elébem / Természet, ég, föld, hegy, mez, patak. Felidéz dik bennem visszatekintve, hogy mindez, a különleges töredék els olvasásakor, tizenhat éves egyszer fejjel még nem t nt fel, csupán másodszori olvasásra fogtam fel a költemény önvallomás-jellegét. És végleges megértéssel, az újrafelismerés örömével tizenkilenc-huszadik életévem fordulóján. Mennyi mérhetetlenül finom önirónia, szinte önreflexió nyilatkozik e második énekben! akár önálló m is lehetne, hiszen az els résszel mindössze a közös(?) f szerepl és a folytatás igénye köti össze, azonban a közöttük húzódó húszévnyi távolság a cselekményt óhatatlanul posztmodern -né tév szakadékot képez közöttük, melyet csak az említett keskeny palló hidal át. Ehhez járul még a harmadik-negyedik ének 1880-ból való vázlata, mely még különösebb folytatásként szinte az eddigiek meta-története lehetett volna, azonban megírása csupán terv maradt. Bolond Istók tehát Arany János, aki akkoriban a nemzet legnagyobb költ jének tudhatta magát, ám ezt szégyenl sen mosolyogva, s egyben örök kételyben marcangolódva elutasította, s egy kései kétsorosában már csupán az örök esend emberi lénynek vallja magát, s visszahúzódik a cusanusi nevezetes névtelenségbe: Mi vagyok én? Senki Pál, / Egy fájó gép, mely pipál., s e szemlélet szellemében szintúgy azonosul a Városliget alapítójának lakonikus sírk -feliratával: Nyerd bár világi életedben / Ég s föld minden koszoruit: / Neved csak az, mit e ligetben / Egy sirk rád olvas: Fuit. (Ének a pesti ligetr l). Másrészt, csokonaisan tudva, hogy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon, a mulandóság és a befejez(het)etlenség tükrében alábecsüli önnön lírai teljesítményét: Barázda helyébe szántván sorokat, / Nem kérkedem ezzel, mert azt se sokat szerénykedik a Vásárban önéletrajzi vonatkozású soraiban. Ugyanígy szól a Bolond Istók második énekében, el re elbúcsúzva félbehagyott munkáitól: Isten veled, jobb részem arany álma! / H Toldi, Csaba, isten veletek! / Oly messze a cél, oly magas a pálma! / Rég törve lelkem, és a test beteg. A keleti restség és melankólia ópium-g z, latakia s ambra / Illat között is hozzájárul ahhoz, hogy Nem dolgozom, csak ha valami hajt; / Egyébkor lusta mélabú temet, s így: annyi»els ének«várt reám, / Annyi kerített óriás»fenek«: / Hogy, amelyekben semmit sem haladtam, / Ezt még azok közt is utólra hagytam nyilatkozik a Bolond Istók félbemaradásának okairól. Szerencsére a Toldi szerelmét, Pet finek tett ígéretét beteljesítve, mely mint hajtóer hatott rá, élete alkonyán be tudta fejezni. A befejezetlenség réme egyébként már fiatalon is kísértette: Medd napok! Üres lapok! / Kezdet elég: de semmi vég. / Lesz-e id valaha még, / Melyben er t s kedvet kapok? kérdezi önmagától Egy kis hypochondria címet visel, 1854-ben keletkezett rövidke versében, mely azért is érdekes, mert Weöres Sándor egyik kései, Vers a pokolból cím, betegségét és id skori depresszióját megörökít költeményének egyik sorát vélem bel le kicsendülni: Csupa tökéletlen kezdet / és semmi vég. / De ennyi panasz / untig elég. 33
36 34 ARANY-PÁLYÁZAT Az élet sz és a töredék-munka befejezetlenül maradó voltától sajgó félelem olykor bels biztatástól oldódik, amint azt a Csaba-trilógia El hangjában olvashatjuk: Az élet hegyének már tetején állok: / Emelkedtem eddig, ezután csak szállok. / Belátom az ösvényt, melyen idejöttem, / Derült is, borult is a lejt mögöttem: / De ami elül van, azt borítja felleg: / Ki tudja veszélyit a lemenetelnek! 1 ( ) / S nem lesz-e világi pályám köre csonka: / Bevégzetlen élet! bevégzetlen munka! ( ) Mi emel? mi tart fön? mi sugall? mi biztat? / Kebelem egy hangja. Követem is aztat. / Egy hang, mely csilingel az égi madárban, / Hogy lerombolt fészkét rakja kés nyárban; / Mely a pók fonalát százszor megfonatja, / Noha füstbe százszor menjen áldozatja; / S mely, hatalmasb szóval, a költ ben riad: /»Ha kés n, ha csonkán, ha senkinek: írjad!«füstbe remények, félbe-szerbe maradt m vek, s mégis egész polcot megtölt összkiadás. Milyen t z égett ebben az apró termet, ifjonti korától beteges test ember szívében-elméjében, hogy többszörös megtöretése ellenére megalkotta verscsodáit? Fájlaljuk bár örökre, hogy a Csaba-trilógia csonka bizony, csodás Egész lenne, ha megvalósult volna beteljesülése. Állítólag valaki nemrég megkísérelte befejezni. Ám Arany arany szavaihoz, szókincs-b ségéhez ki n het fel? Inverziók szókapcsolatokat felvillantó hullámain lebeg choriambus-sorait ki tudná továbbf zni? A válasz nem lehet kétséges: csakis maga. E fájó hiány ellenére mégis egy rendkívül sokágú, horizontálisan és vertikálisan is gazdagan rétegzett életm vet szemlélhetünk, mely megajándékozhat bennünket a m faji-nyelvi-esztétikai teljesség igézetével. Sérülékeny érzékenység, finom (ön)irónia, népies-szókimondó humor, a magyar nyelv teljes birtoklása és tökéletes esztétikai felhasználása, kifogyhatatlan történetvilág, szembenézés a mulandósággal és metafizikai érdekl dés talán e pontokkal lehetne kijelölni az Arany-birodalom f bb irányvonalait, term területeit. Rendkívül érzékeny lelkialkatában azonban szerencsés, s t szükséges ellensúlyként rejlett egy vaskos, vidám humorú paraszti lény is, aki ugyan az évek múltával, a szaporodó gondfelh k nyomása alatt egyre inkább háttérbe szorult, teljesen azonban sohasem t nt el, s még az utolsó versekben is el tör a józan humor, a felülemelkedés kísérlete, vagy legalábbis képzete. Mert minden illetésre szenved / A túlérz fájvirág, azaz nebáncsvirág (Balzsamcsepp), s szinte valamennyi költeményében ott lebeg a lemondó pesszimizmus; gyakran ez mégis egy pozitívabb, optimistább sztoicizmusba színesedik át, egyfajta minden mindegy, szinte keleti világlátásba, melynek találó allegóriája A világ cím kis remeklése: A világ egy rozzant csárda, / Rossz menedék télbe, nyárba / Télbe fázol, nyárban ázol: / Mégis benne éjszakázol. Ám nem mindig ilyen nyílt ez a világérzékelési kett sség, gyakran s f leg az epikai m vekben a sorok mögött megfoghatatlanul rejt zik, megbújva egy jellegzetes szófordulatban, vagy akár egy ragban. S mégis kitapinthatóan érezni: erre gondolt. Magam el tt látom olykor íróasztalánál verscsíra fölé hajolva, hallani vélem túlfejletten önelemz -önreflexív gondolatait (Minek-kinek ezt írni? Úgyis minden mindegy. De írni kell. S legyen akkor e gondolat épp 1 Párhuzam-sorai megtalálhatóak az sz felében: Hévvel haladni a tet nek, / Borítaná bár köd, homály / Míg fénybe most, a lejöv nek / Ragyogva, de mögötte áll!
37 ARANY-PÁLYÁZAT önmaga ellentéte). Mosolyog, meg-megillet dve elborong, kitekint az ablakon kedves kertjére, majd onnan fel az örök égre, míg tud csak egyet! (Bolond Istók), az örök Isten id n túli létét. F ként az apróságok tükrözik vissza ezt a mélyen önreflexív magatartást: az Ex tenebris e csodálatos kis remeklés egész életlátást, filozófiát tömörít három versszakba az ellentétek örök váltakozásából és az er s rövidlátásból fakadó tényleges megvakulás mindennapi fenyegetésének gondja fel l jutva el az örök fényben való reményteljes bizakodásig: Vagy, ha ez nem, a vakságnak / Kiürítem poharát, / S az»örök világosságnak«/ Várom fényl sugarát. Némileg b beszéd bb Ez az élet egy tivornya kezdet késeikéje, melyben az ifjúi óvatosságában elszalasztott, vígan öntékozló életmódot siratja, ám azzal, hogy kidallja, az alternatív életút választása annyira már nem is nyomasztja noha a vers befejezése épp a duhajkodás, kicsapongás elmulasztásának pótolhatatlanságát fájlalja: Kivel egykor én mulattam, / Többnyire már pad alatt van: ( ) / Mért nem ittam úgy, hogy jó-rég / Én is a pad alatt volnék? Ám nagyon is tisztában van azzal, milyen nemesebb feladat vonta t magasabb életútra. Végtelen önmosoly vonul végig a Bolond Istók második énekében, s f ként ott, ahol a józanul reális köznapi ember szemszögéb l láttatja az irodalombúvárt, ifjúi önmagát, a debreceni Kollégium diákját:»elég! elég!«kiált az olvasó, /»Mit érdekel s kit, e könyvek molya? / Az ilyenekt l könyvtár, folyosó / Hemzseg, kiállhatlan egész faja; / Mozgó halálfej, létrataposó / Gép, a bet lelketlen szípolya; / Képzelme alacsony, kedélye száraz, / Érzése nincsen, vagy rideg, sivár az.«minden jelz nek óbor-zamatát érezzük, s oly finoman fricskáz meg, hogy fölkacagunk: igen, nem alaptalan! Hiszen kívülr l, a való életb l nézve, mi, irodalmárok egy képzelt világban létezünk, léteztetjük önmagunk. A tölgyek alatt nro. 2 is hasonló hangvételt ölt magára, de ott mindez a névtelen levélíró (Sárváry Antal) sértése visszatámadásának szolgálatában áll: a biztos, virtuóz verskezelés és a gondolati bukfencek messze túlszárnyalják s kifigurázzák a támadó levél tapintatlan, esetlen bunkóságát: A tölgyek alatt / Verset gabalyíték; / Ment, homlokomat / Sem verte veríték;, igyekszik komolyan venni a kritikus jótanácsait :»A tölgyek alatt / Én lni ne merjek, / Miután lettem / (Magam írom) gyermek. «/ Nagy ménkü levélben / Jött parancsolat»avagy írjak prózát / A tölgyek alatt.«örvendezve veszi tudomásul, hogy puszta élete folytatását megengedhet nek tartja Sárváry:»A tölgyek alatt«/ Babérjain lve / Még élhet ugyan, / Nem irígylem t le. E labdát visszadobó sorok már mosolyognak: Arany e vers megírásakor valószín leg nagyjából már feldolgozta a sért levél okozta els fájdalmat, s azon felülemelkedve, bölcsen széttekintve fogalmazta meg vaskos iróniájú válaszversét minden sor ezt a sugallatot hordozza magában. A legnagyobb magyar költ verset gabalyít, és még csak bele sem fárad a megterhel munkába. Talán még fontolóra is veszi az otromba javaslatot: írjon inkább prózát! S áttételesen felbukkan egy társadalomfilozófiai gondolat is, a nyugat alkonya, az imperializmus fázisába zápuló európai civilizáció látszólagosan szárnyaló, technikai fejl dése mögötti tényleges lelki hanyatlása:»a tölgyek alatt / Öreg hernyók másznak, / Melyek ifjan mint / Lepkék karikáztak; / Ez a világ rende, / (Visszára halad): / Aki hernyó, másszon / A tölgyek alatt!«a jel- 35
38 36 ARANY-PÁLYÁZAT legzetes f ként id sebb korában megszaporodó kurziválások utalnak erre az áttételes jelentésre, s hogy mindez a világváltozás mennyire élénken foglalkoztatta kiegyezésünk látlelet-költ jét, sokkal konkrétabban igazolja mind a Híd-avatás, s mind Az ünneprontók záróstrófája, továbbá a Gondolatok a béke-kongresszus fel l cím társadalomfilozófiai elégiája, mely elveti az örök béke megvalósíthatóságának felvilágosult ábrándját: A mult id nek bölcsei / Századokon keresztül / Örök-mozgót követeltek / A véges emberésztül: 2 / Az új kor bölcsesége, mely / Amazokat neveti, / Az örök béke, nyugalom / Veszsz -lovát kergeti. ( ) És lenne béke, oly örök, / Mint isten szellemében; / Megkezdve itt, állandóul / Folytatva majd az égben. Mindezt a történelem tényleges folyása cáfolja, és Arany el tt már egy újkori népvándorlás víziója rémlik fel: Nem lehet-é ismét egy új / Népáradás e földön? / Nézzétek a történetet! / S mondjátok, képzel döm. A túlérett, testileg elkorcsosult, szellemileg túlm velt társadalmak önnön pusztulásukat hordják magukban: Mid n a renyhe társaság / Büzhödt állóvizében / Új b nök milliárdjai / Vannak keletkez ben; / Mid n a munka és vagyon / Egymástól messze esnek, / És a tökélyre vitt csalást / Mondhatni rendszeresnek; / ( ) Mid n a gazdag megkövül, / És a szegény elfásul / Egyszóval a polgárodás / Fordul reánk csapásul: / Akkor elétör egy vad nép / Szilaj vére s erénye / És elborit, mint a tenger / Hullámi, vagy fövénye. Vajon nem maróan aktuálisak korunkban beérve e sorok? Lélektép kett sségként viselte Arany saját kora minden terhét, kínját, a modernitásba átforduló magyar világ szülési (vagy vetélési?) fájdalmait. Err l tanúskodik nemcsak közismerten Az örök zsidó, hanem az Örökké! cím kései töredéke is: Prometheusz nem vagyok, de kínját érezem, / Mint régi Tantalusz szomjazva éhezem, / Fut perceim nyugalma. / Csak most világosak el ttem a mesék, / A szüntelen fogyó s kiújuló vesék / És a tünékeny alma. A világ börtönné váló jellegét, az elidegenedést tehát nagyon is élénken megélte és kifejezte balladáiban, pl. a Híd-avatás öngyilkosai már a huszadik század társadalmi bajait, hangulatait el legzik, Az ünneprontók fékevesztett haláltáncosai pedig a pokolra kerülnek; de ugyanily érdekes pillantást vetnünk egy kidolgozatlan versvázlatára, A két madár cím tervezetre, mely az Ausztriával kiegyezett Magyarország valódi állapotának tükre lehetett volna, akárcsak A poloska cím makámája volt a kiegyezés el ttinek. A benyomások, léttapasztalatok f ként az iméntiekhez hasonló negatívak sokáig, fájón, lassan csillapodó amplitúdóval rezegtek a költ tulérz fájvirág -lelkében, és épp ez a nehezen kiküzdött, törékeny egyensúlyból való érzékeny kimozdíthatóság okozza, hogy Arany lelke pillanatonként változó táj: gyors elfelh södések követtek lassú kiderüléseket, a felh k rajzos árnyéka állandóan a földre vetül, ám mindig kilátni egy szies fényárban úszó területre. 2 Itt felmerül tudatomból Babits szintén fi lozófi ai alkotása, a Hadjárat a semmibe. Strófák egy képzelt költeményb l: és végtelenül végtelenbe méri / kis méterét a véges emberelme. Vajon áthallás hunyt mesterünkt l? S ez a sor Vojtina Ars poétikájából: Ének se kell, csupán hangos kiáltás, szintén Babits-sorra rímel: nem takart seb kell, inkább festett vérzés! Arany Jánoshoz cím verséb l. Másutt Weöres-verssorokat hallok ki Arany verseib l, aki nem véletlenül írt Negyedik szimfónia címmel a Mester el tt tisztelg hosszú költeményt.
39 ARANY-PÁLYÁZAT t magát el relátásra tanította a lelki tapasztalat: jobban a komor árnyaknak kell örvendezni, hiszen a mulandóság rájuk is vonatkozik, szükségszer napver fény követi majd ket: Keser b l jön az édes, / édesb l a keser ; / Rekken nap nyugta kétes, / Szebb, borúra várt der. fogalmazza meg a már említett Ex tenebrisben. Árny és der az évek beérésével valószín leg már egyszerre lehetett jelen Arany kedélyében, ha lelkiállapota a sztoikus nyugalmat meg tudta rizni; túlsúlyra egyik vagy másik csupán egyensúly-eltoló küls hatásra juthatott. Többnyire sajnos a ború, mint a már említett Gondolatok a béke-kongresszus fel l emberiség megjavításában joggal kételked soraiban: Hiú szándék! vesztett er / Ily küzdelemre szállni, / Megáradott nemes lelkek / Sziklába vert hullámi! / A megkövült gonoszságból / Melynek tövén kihaltok, / Nem érdemes, ha mit talán / Századokig lenyaltok. A reformkori-szabadságharci csalódás visszhangzik e gondolatokban, melyet a kiegyezés kora csak újabb reményvesztésekkel, modern megdöbbenésekkel, atomizálódás-tapasztalatokkal sokszorozott; ugyanakkor a lenyaltok szó kajla hétköznapisága mégis némi humoros iróniát elegyít a komor sorokba. A testi-lelki bajokat szaporító 1880-as esztend azonban már a maradék jókedvet, der s életszemléletet is elsodorni látszik: jusson eszünkbe az aggastyánnak t n költ ekkori lemondó, fájó tekintet fényképe. Akir l az készült, egy elmúlt és egy eljövend világ összes súlyát hordozta meggörnyed vállain. Ekkori kis létösszegz költeménye, az En philosophe h en tükrözi ezt a lelkiállapotot, mely a kor fin de siècle hangulatának magyar változatát és a költ egyéni sorsának megkeseredését ötvözi: Nem marad Kómosz velem, / Csak a szende múzsák, 3 / Csak a húmor-nélküli / Puszta nyomorúság. Ez a pusztaság már az életb l való kilépés határvidéke, Oidipusz kopár kolónoszi ligete, tibeti remeték kopasz hegycsúcs-tája. Ez az szi-télel i léthangulat lengi át Nem kell dér cím három versszakosát, melynek minden strófájában el fordul az sz szó: Hátha dér-fagy, bú-gond érte, / sze is már kés : / Hogy pereljen sorsa ellen / A szegény lomb és f! S ugyanez az életérzés a Még egy cím nyolcsorosban: Mit is akarsz? nézz az id re: / sz van, s neked bús télre jár, / Szemedben köd lett a sugár, / Dér, hó leszállott a tet re. / Nyílhatnak a fán csalvirágok; / Nem lesz érett gyümölcse már; / Hallgat minden dalos madár: / Csak a beszédes liba gágog. Az szi hangulatokhoz, az elmúlás képzetköréhez való vonzódás egyébként már ifjúkorától jellemz rá, Arany fiatalon is öreg lélek, gondoljunk csak a Toldi estéjének indítására; halál és sz motívumának ötvöz désére érdemes idézni közismert, emblematikus kezd sorait: szbe csavarodott a természet feje, / Dérré vált a harmat, hull a fák levele, / Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja, / És hosszúkat alszik rá, mid n megfutja. / Megpihen legszélén az égi határnak / S int az öregeknek:»benneteket várlak!«/ Megrezd l a feje sok öregnek erre: / Egymásután mégis mennek a nyughelyre. A Buda halálának felütése szintén októberi létérzést örökít meg, mintegy zöldesbarna szibillai jóslevélen lelve rá az elmondandó regére: Hullatja levelét az id vén fája, / Terítve hatalmas 3 E verssor másik változata: Sem a szende múzsák, 37
40 38 ARANY-PÁLYÁZAT rétegben alája; / Én ez avart jártam; t n dve megálltam: / Egy régi levélen ezt írva találtam. De még a költ tavasz-ábrázolásai is nyár végi hangulatot árasztanak: Szeretem, hogyha mint tavasz-mez n / Árnyékot napfény tréfa z komolyt; / Ez a hullámos emberszív nedélye: / Halandó létünk cukrozott epéje. vetítik az szies életérzést tavaszba a Bolond Istók els énekének sorai. Korábbi alkotásaiban a tiszta, tavaszias der, a cseng humor jóval nagyobb arányban kap szót, egyik legvidámabb, legfesztelenebb alkotásának, A Jóka ördögének joviális tizenkettesekben görg befejezése mindig szintén megnevettet, hiszen Jókát a pokolban is házsártos felesége mellé dugják, akit l életében éppen megszabadulni kívánt és már véglegesen függetlennek vélte magát t le:»jaj«kiáltott Jóka,»odavagyok! végem! / Hát nem elég volt-e már teveled égnem? / Itt is, a pokolban, jösz megint kinozni: / El se tud az ember békével kárhozni! ( ) / Jaj! ne bánts, ne kínozz, férjünk össze szépen: / Térjünk el egymástól, édes feleségem! / Neked is könnyebb lesz, nekem is könnyebb lesz, / Hidd el, a pokol is mindjárt h vösebb lesz. «( ) / Nem tudom, mit felelt Júdit asszony néki, / Elég a hozzá, hogy most is a régi. Ugyanez a derült vidámság teszi könnyedén leng vé a Pázmán lovagot, A malac búcsúzását vagy A fülemilét. Ott sugárzik A nagyidai cigányokban, A bajuszban ám mindezt a Bach-korszak sivársága, Juliska halála és a kiegyezés felemás volta elsodorja; élete végén mégis búvópatakként tör el a kései szösszenetekben szinte fekete humorként, illetve lefojtottabban A csillag-hulláskor apróverseiben. Ezek nem komoly munkák, épp ezért mutatják meg t közvetlen, igazi szinteségében, akár két sorban is: Itt nyugosznak a honvédek, / Könny nekik, mert nem élnek. (Emlékre). Csattanósan nyilatkozik hasonló sorpárban a költészet hiábavalóságáról is: Nincs már széna, nincsen abrak, / Édes munkám, t zbe csaplak! Hasonló hangvételt üt meg a Gyöngyösiád epigrammatikus költészettani tanácsa és Az orthológusokra-ciklus, mely Aranynak a modern nyelvtudomány vizsgálati módszerei fölött érzett bosszankodását tükrözi: Boncold csak nyelvész! hát baj, hogy az áldozat elvész? / Tartozik ez tereád? Egy bizonyos: nem anyád! foglalja bels rím disztichonba a túlzottan analitikus szemléletmódúnak érzett szókészlettannak és finnugrisztikának adott fricskáját, akik: Kisütik, hogy a magyar nyelv / Nincs, nem is lesz, nem is volt; / Ami új van benne, mind rossz, / Ami régi, az meg tót. A jövevényszavak ma elfogadott nyelvünkbeli mennyiségének feltételezését túlzottnak érzi, t, a legnagyobb szókincs magyar költ t, bántóan érinthette ez a tudományos tény: Ahogy indult a nyelvészet árja: / Árpád nyelve csak ferdített árja utal feltételezett-feltárt indoeurópai szóátvételeink sokaságára. Mindebb l a Herder-jóslat és a pánszlávizmus fenyegetését is feler síti képzettársító szelleme: Ezután már hát hiába / Küldtök vissza Ázsiába, / Illünk az orosz igába, / A nagy Szláviába. E sorok jóslatérték nek bizonyultak, s talán még ismét részesülünk bel le. Kiábrándult nemzethangulatában paródiát tervezett a Szózatra; a kiegyezés korában immár ezt a szatirikus hangot érezte id szer nek, ám mindössze öt versszak parafrázisa készült el, kidolgozását a saját jelenében tapasztalt hiábavalóság tudatában hagyhatta abba: Hasadnak rendületlen l / Légy híve,
41 ARANY-PÁLYÁZAT ó magyar! / Bölcs dtül kezdve sírodig / Ezt ápold, ezt takard. Itt már nem a magasztos nemzetment eszme, hanem az alávetettségbe való beletör dés szólal meg, az idealizmusból alászálltunk a materialista szemléletbe: már nem a haza, az eszme a fontos, hanem a jóllakott, gömböly has, a puszta anyagi jólét, a spengleri fellah-túlélés. A humor szolgálatában felhasználta a materialista tudományosság eredményeit és korabeli szóhasználatát is, körmönfont, nyakatekert disztichonokban fogalmaz meg líraian egzakt tudományosságú napfelkeltét A reggel cím verse, melynek berekesztése csattanót rejt: Testem is a h anyt likacsin már veszteni kezdi, / Adieu természet! Vissza lakomba megyek. Érdekes, véletlenszer párhuzamként emlékeztet Mallarmé jóval kés bb keletkezett ironikus köznapi dalaira 1860-as Cilinder cím, már szimbolista jelentésáramlást beindító mikroverse: A kalapom cilinder / Nem holmi csekélység; / Ha fölteszem: magasság, / Ha leveszem: mélység. Próbálta humorral szemlélni önnön számos betegségét is; Arany kórképeit ismerve ez egyáltalán nem lehetett könny, hiszen a fizikai fájdalmakat és leromlást szinte lehetetlen kívülr l, felülemelkedve szemlélni: Tegnap mint ma / Hurut, flegma, / Gyilkos asthma / Emphysema, / Meg rheuma, / Örök téma nyilatkozik Elégiák cím fürge sorú bökversében az id sek állandó témájáról, kínzó betegségeikr l. Saját életének végességét szintén kesernyés der vel szemléli, a testi-lelki gyötrelmek fel rl garmadája után élete alkonyán már nem félt a haláltól: Nyolcvan év / Ritka szép; / Hetven év / Jó, ha ép; / Hatvannégy esztend : / Untig elegend konstatálja nyugodt elfogadással önnön, már elmúlásra érett állapotát Évnapra cím apróságában, melyhez hasonlókat több születésnapjára is alkotott: egyet szintén Évnapra, egyet pedig Sejtelem címmel, mely önbeteljesít jóslatként, megrendít en letisztult egyszer ségével a középiskolai szöveggy jtemények Arany-fejezeteit szokásosan zárja: Életem hatvanhatodik évébe / Köt engemet a jó Isten kévébe, / Betakarít régi rakott cs rébe, / Vet helyemre más gabonát cserébe. Arany, aki rendkívül mély metafizikai gondolkodással rendelkezett, viszonylag kevés ilyen tematikájú költeményt alkotott. A lét és Isten mibenlétén, miértjein való vívódásai f ként fordításaiban (Hamlet) és a Madách-tragédia filozófiai vonatkozásainak elmélyítésében mutatkoznak meg. De felcsillámlik egy-egy ontologikus versszak a Toldi estéjében és a Buda halálában is. Konkrétan metafizikai-filozófiai költeménye mindössze négy van: a Dante, a Honnan és hová?, a Bolond Istók és az avval együtt rezg Vojtina Ars poétikája. Ezek egy igen mély lélekr l vallanak. Ez a lélek majdnem mindent megtapasztalt, amit az élet adhat és elvehet, fölemel nagyszer ségeket, megalázó kicsinyességeket, eltipró veszteségeket és mindezt rezignált, bölcs mosollyal átértette-átérlelte. Arany mindent tudott. S képes volt élményvilágát természetadta egyszer séggel légtiszta, mesterkéletlen költészetté sz rni, mely már maga az önmagánál szebb, dics bb természet, maga a világ, melyben maga, költve is azt, feloldódik: Olvasni f be ha telepedett, / Nem olvasott, csak egy mohlepte cser-t n / A mikrokosmost, sürge hangyabolyt / Órákig nézte, amint föl- s lefolyt. / Vagy elbocsátá lelkét ringatódzni, / Szell fuvalmán, bólintó galyon, / 39
42 40 ARANY-PÁLYÁZAT Felh k futásával versent hajózni, / Hanyatt ter lve egy partoldalon, / Engedte önmagából kilopódzni: / Hang, szín, sugár lett, tér és mozgalom, / a természet, a nagy és örök / Mi ott henyél, csak hitvány földi rög fogalmazza meg ezt az ifjúkorában átélt természet- és istenélményt a Bolond Istók második énekében. A legparányibb létez kt l a leghatalmasabbakig igyekszik mindent átölelni pillantása; az el bbit a moha és a hangyasokaság, míg ez utóbbit a szell és a felh k jelképezik. S mindez egy magasabb, világirányító harmóniába olvad össze, melynek, a szubjektum is része, megteremtve objektív élményeib l egy másik világot, önnön lírabirodalmát. Panteista extázisban olvad össze szelleme a természettel, mely mintegy Istenként hordozza t, az nemesebb, lelki részét, mely szinte kilép e világi hordozójából, a hitvány földi rög -b l. A Honnan és hová a modern materializmus lélek- és egyben Isten-tagadását veti össze a hagyományos, szakrális világképekkel, jellegzetes, gondolatritmikus ismétl déseket alkalmazva: Mily rövid az élet! / Mint hullócsillag futása, / Mely földünk körébe jutva, / Lángra gyúl, és t z-barázdát / Írva elszalad, gyorsabban, / Mint egyet pillantanál. 4 Megfogalmazza a tudomány álláspontját: Most a szellemet tagadják: / Semmi az, csupán anyag, / Agyvel, vér és ideg / Összhatása, mely azonnal / Véget ér, ha szétbomol / Agyvel, vér és ideg. Arany nem tudja elfogadni ezt a szemléletet, a gondolkodó lélek nem tagadhatja meg önmagát, s a tudomány is járhat tévúton; hisz egykor a meteorokat is ellobbanó égi párának hitték, S ím, ma áll, hogy égi bolygó. Ugyanígy a lélek is lehet örökkévaló, és földi halálát követ en, akár lélekvándorláson is átesve: Lesz id, hogy visszatérhet / Régi nemes alakjába, / Megtisztúlva szabadon: / Vagy a»boldogok szigetjén«, / mint hivé a boldog hellén, / Vagy az üdvez ltek helyén, / Mint reméli a keresztyén, / Lesz dics ebb folytatása: / Én ezt meg nem tagadom. / Mit hisz a tudós? lássa. Azaz: legyen mindenkinek az világnézete és hite szerint. A vers önnön életpályája, emberléte kicsinységének nyomatékosításával zárul: az t, mint hullócsillagfényt feljegyz tudós talán magát Istent jelképezi. Dante cím episztemológiai költeménye szintén a megismerés határait feszegeti; a Dante születésére emlékez olasz pályázatra készült alkotást német fordításból maguk a bírálók is a legjobbnak ítélték, bár sajnálták, hogy nem a kért nyelveken íródott: Állottam vizének mélységei felett, / Sima volt a fölszín, de sötét, mint árnyék; ( ) De örvényeibe nem hatott le a szem, / Melyeket csupán talán sem ismert. / Csodálatos szellem! Egy a mérhetetlen / Éggel, amely benne tükrödzik alattam! / ( ) E mélység fölött az értelem mér-ónja, / Mint könnyü pehelyszál, fönnakad, föllebben nyilatkozik Arany Dante Isteni színjátékának rá gyakorolt hatásáról (melyet egyébként fordítani, s t parodizálni is elkezdett A kis pokol címmel), majd elmélkedve folytatja: Lehet-é a szellem az istenség része? / Hiszen az istenség egy és oszthatatlan; / Avagy lehet-é, hogy halandó szem nézze / A szellemvilágot, teljes öntudatban? kérdezi Arany újra az örök teológiai-filozófiai kérdéseket, Dante f m vét záró Isten-látása kapcsán. 4 Érdekes a meteor-kép párhuzamossága Vajda János üstökös-képzetével, mely szintén ezekben az évtizedekben keletkezett.
43 ARANY-PÁLYÁZAT A transzcendenciáról e verseken túl mégis többnyire inkább az elhalkuló némaság beszél nála, a sorok között felsejl párás-misztikus hangulatok: Léptök után a lomb megsuhan ott és itt; / Szent a manók éje: f, fa, virág csitt! csitt! sugalmazza a fens bb hatalmak el tti elnémulást a Buda halála ötödik énekének záró sorpárja. Elég aztán, ha csak a Toldi estéje második versszakára gondolunk szinte plótinoszi vagy védikus filozófiaként a nap jelképezte Brahma/Isten e világba szétszóródó tükröz dése: Így pihent akkor is; így tekinte vissza; /Síma volt a mez, a menny pedig tiszta; / Milliom kis naptól ragyogott a mez : / Akárhova nézett, csak azt látta: ez! / Itt egy tócsa tükrén, s felvet d halán, / Ott egy kis bogáron, s a gyep pókfonalán, / Mindenütt, mindenütt, meddig szeme kilát, / Láthatá a vén nap önnön ia-fiát. Hasonlóan transzcendens élményt megörökít strófákra bukkanunk a Buda halálának nyolcadik énekében is: Csillagok a földön csillámlani sz ntek: / Zárva le minden szem, tüzek is elt ntek; / De az ég nagy sátra, a magosan mélyl, / Szerte ragyog s víraszt az örökkön él. A lét e kett ssége, Isten és világ, test és lélek dualitása költészettani szinten is megmutatkozik Arany elmélkedéseiben és munkamódszerében. Szerinte a költemény is kett s lény: versteste és magasabb, szellemi jelentése van, és a kett e világban elválaszthatatlan, akárcsak a test és a lélek. Elítéli a csupa fellegekben járó ideákból sz tt költészetet, szükségesnek tartja a verset, mint elrugaszkodni akaró léggömböt féken tartó józan nehezékek, szabályozó kötelek létét. Ezt saját költészetének gondos m formáival, mindennapian érzékletes, zamatos szóképeivel meg is valósítja: Mindig marad ha a fejére áll is / nála valami vaskos, reális vallja a Bolond Istók második énekében. Igen, Arany reális, a valóság világából meríti képeit, melyek szinte kézzelfoghatóan kitapinthatók, bels látásunkkal plasztikusan érzékelhet k. A költészet realitás és elvontság közötti lebegését több verse is boncolgatja, els sorban A sárkány és a Vojtina Ars poétikája. Ez utóbbi így szól a szükséges t kesúlyról : De, hogy ne szálljon vakmer n veled, / A léghajót csinján mérsékeled, ( ) / Ily célra megjár a bölcselmi eszme, / Különben annyi, mintha kárbaveszne. / S amit tapasztalsz, a konkrét igaz, / Neked valóság, egyszersmind nem az. A tökéletes ideálokba révül elme el bb-utóbb vissza kell zökkenjen a nehézkes e világi valóságba: Itt, itt a nimfák! itt a cháriszok! / Az utcán por, b z, német szó, piszok ábrázolja mindezt, konkrétan Budapestet átfogó panoráma-tekintetéb l a mindennapi utcai valóságra váltva fókuszát. Hasonló gondolatok e m testvérverseiben is megfogalmazódnak, melyek a Vojtina levelei öcscséhez 1 2., illetve a Báró Kemény Zsigmondhoz cím ismert líratani alkotásai. Ugyanez az eszmefuttatás vonul végig A sárkány sorain, a papírsárkánynak üres önhittsége, a földt l való elszakadásának hiú vágya okozza vesztét: Mit! Nem vagyok én az / Ég üstököse, / Pályámat a földhöz / Hogy semmi ne kösse? / Föl, föl csak azért is! / Mindegyre fölebb! / S te nyomoru cérna, / Pokolba veled! ( ) / Most elszakad / A kötelék / És szabad! /»Övé az ég.«ám korlátlan szárnyalása kétes, s mint Ádám a Tragédiában, visszazuhan a földre: De mily szerencsés baleset! / Éppen egy tócsába esett. A légüres idealizmus hasonló kritikája szólal meg tömörebben Emlékül cím pár sorosában: Ha levetve gyarló testet, / Úgy, mint ideállá fested, / Lengne hozzád tiszta szárnyán / Ez a szellem: elbocsátnám. 41
44 ARANY-PÁLYÁZAT A kérdéskör álom és való ellentéteként (vagy párhuzamaként?) is megnyilatkozik Álom és vágy cím kétsoros epigrammájában: Álmaidon ne tör dj, mert amit az emberi elme / Vágyva remél ímett, azt látja, ha álmodoz, éppen. Áttekintve e határtalan líravilág néhány tartományát, felmerül az összegz kérdés. Mit ad Arany az embernek? E tanulmány összefoglalásaként már csupán személyes tapasztalatom vallhatom meg. Arany János tökéletesre érlelt, mély lelkiség költészete 1996 szén áradt be tizenhat éves szívembe, és ébresztett rá arra, mi lehet a költészetben mérték. A Toldi estéje, a Buda halála lényem örök részévé vált akkor. Balladái, elégiko-ódái, szösszenetei, id skori töredékei szintén. Verskristályok és kristályszilánkok. Egyetemista koromban a Bolond Istók említett der s öniróniája, mely lelkemmel eggyéforrott. A fent érintettek közül csak néhányat kiemelve: az En philosophe és a Nem kell dér kései megkeseredettsége. A Honnan és hová? és a Dante egzisztenciális hangvétele. Tanulmányai, komótos-temperált prózája. Az eredetivel egyenérték drámafordításai. Angol közvetítés kínai, indiai átültetései. A Keveháza enthuziasztikusan viharos-sodró lendülete. Hosszan lehetne folytatni. Nemes aszúbornak érzem Arany minden sorát, melyek mögött többnyire a már említett, gyakran csak árnyalatként érzékelhet transzcendens dimenzió rejt zik. Kés n ér, szi költ, már ifjan is szikéket alkotó. Ha, mint Pet fi, huszonhat évesen meghal, nem is ismernénk nevét. Hatvanhat évével gy jtötte be Goethéhez, Malherbe-hez hasonlítható klasszikus-romantikus verstermését. A magyar nyelv kincses mezejének szó-virágaiból összeérlelt méz gazdag életm ve, melyr l idézve a Toldi szerelme tizenegyedik versszakából akár önmagára is értelmezhet szavait bizton elmondható: Tiszta mint az arany, illatos, mert rajta / Kedvesen megérzett a virág zamatja. Gyógyító harmóniát sugároznak Arany kincses sorai, kiegyenlített andantedallamvonalai balzsamként vonják be a lélek kérges sebeit. Kevés költ nél tapasztalom ezt a bels elcsendesedést, megnyugtató energia-kiáramlást, melyben oly nagy hiányt szenvedünk, s melyre kiüresedett korunkban épp ezért egyre inkább szükségünk van. 42
45 ARANY-PÁLYÁZAT Sz cs-németh Erzsébet Az ihlet perce Mint a szerelmes boldog álminál Tündér-alakká lesz bálványa képe: Úgy lebben olykor a müvész elébe Teljes tökélyben a sz z ideál. De oh, ha vére csillapodni száll, A gráciák övét elejti szépe: Más hölgy tolong az istenn helyébe Asszony, miném t köznap is talál. Reszkess az égit így elveszteni! Ha jelen, ha t mosolygni látod: Akkor, akkor ne múlassz költeni! Egyszerre, mint árny, t n el az imádott, És mint a rózsafelh, nem sajátod, Perc a tiéd, egy perc, az isteni! Arany e költeményét 1855 januárjában írta. 16-án kelt levelében elégedetten küldte el barátjának, Tompa Mihálynak. A költ megmaradt verskéziratán még ez volt a címe: Élet és költelem, képzelem. Alatta ez állt: Az eszményi. Ezt változtatta meg kés bb a szebb és a vers költ i üzenetét jobban kifejez címre ben a Hölgyfutárban Szende Rafael név alatt volt olvasható a költemény. Arany csak az 1867-ben megjelent összes költeményei közé vette fel, a korábbi gy jteményes kiadás nem tartalmazta. Ekkortól tekinthet tehát valóban Arany-versnek. A vers formája szonett. Egészen a közelmúltig úgy tudtuk, hogy a költ életm vében ez az egyetlen szonett található. Ezt támasztották alá az Arany Jánosról szóló irodalom és a magyar nyelv szonettet feltérképez verstani, költészettani kutatások. Például Tolnai Vilmos szerint Az ihlet perce Arany egyetlen szonettje, sem el bb, sem utóbb nem él evvel a formával, melyet irodalmunkban néhány kísérlet után Kazinczy honosított meg. A kritikai kiadás Voinovich Géza által írt jegyzete szerint is ez az egyetlen szonettje Arany Jánosnak. Somlyó György is egyetlen Arany-szonettr l beszél. Az idén júniusban elhunyt Tarjányi Eszter irodalomtörténész, Arany János- kutató mutatott rá az Ars poetica-szer szonettek, szonett-szer ars poeticák cím dolgozatában (2013), hogy az július 9-én alkotott, a költ életében meg nem jelent Naturam furcâ expellas cím vers formája és hagyománya ellenére szintén szonett. Mindaddig jól elrejt zött a szonett versformáját és az Arany-költészet verstani sajátosságát vizsgálók szeme el l. A szöveg 43
46 ARANY-PÁLYÁZAT strófatagolásával (8+4+2), valamint 8- és 9-es szótagszámaival elkerülte a figyelmet. A sorok száma azonban árulkodó. A tizennégy soros verset a forma variációinak gazdagsága miatt a kutatók már önmagában a szonett meghatározójaként szokták elfogadni. Arany Jánosnak tehát két szonettje van: egy szabályos, a klasszikus petrarcai forma szerint épített, és egy másik, amely a XIX. századi verstani szempontok alapján még szabálytalannak tekintett változat, amely akkor még hazánkban kevéssé ismert és elismert volt ben megjelent Árpás Károly, tanár irodalomtörténész A Voinovich-füzet cím könyve, mely a közönség és a kutatók számára ismeretlen szerelmes Arany János-költeményeket tartalmaz. Többségük szonett formában íródott. A szaktudományra vár annak megállapítása bár eredeti kézirat híján nehéz lesz, hogy valóban Arany János írta-e ezeket a költeményeket, vagy valamelyiket közülük. Változik-e esetleg az eddig ismert szonettjeinek száma? Az ihlet perce szabályos szonett, ölelkez rímelés kvartettekkel abba / abba és cdc / ddc rímképlet tercettekkel, valamint 10, 11, 11, 10 / 10, 11, 11, 10 / 10, 11, 10 / 11, 11, 10 szótagszámú sorokkal; ezen túl a gráciaköltészetbe is besorolható. A rokokó líra sajátos válfaja a gráciaköltészet. Az antik mitológia motívumait használja, ezzel mintegy fenségesebbé téve azt. Kazinczy, akinek lírája a neoklasszicista Grácia-kultuszban bontakozott ki, igen nagyra tartotta és m velte. Lelkében Wieland, a német gráciaköltészet legkarakterisztikusabb alakja szilárdította ezt meg. Kazinczy szerint fontos, hogy a költ a szonettírás idején megfelel lélektani hullámhosszra kerüljön. Aki szonettet merészel írni, ne fogjon soha más órában munkájához, mint mid n lelke valamely lágy, komoly érzés által hatalmasan elfoglaltatott. A mitológia nem más, mint m vészet a költészet mellett és a költészeten belül (a kett területe többszörösen metszi egymást). Platón szerint arra a különös matériára, hagyományos si anyagra kell gondolnunk, melyet az istenekr l, isteni lényekr l, h sök harcairól, alvilágjárásokról szóló, már ismert, mindazonáltal tovább alakítható elbeszélések, mítoszok tartalmaznak. A gráciaköltészet központi figurái: a Gráciák, a Múzsák és Vénusz. Gráciák: a görögöknél Khariszok, a kreativitás, a báj, a kellem, a jóság, kegyesség, a termékenység istenn i. Segítik azokat, akik a tanaikat követik. (Pamphosz volt az els, aki himnuszokat zengett róluk.) Vénusznak, a szerelem istenasszonyának a kísér i voltak. Múzsák: a görög mitológiában a mítoszok megtestesít i, a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istenn i, az emlékezés és az improvizáció ihlet i. (Pauszaniasz, görög történetíró és földrajztudós szerint eredetileg három múzsa volt: Aoidé (Dal, Éneklés), Meleté (Gyakorlás), Mnémé (Emlékezés). Nevük a költ i gyakorlat három alapfeltételére utal. Ihletet, késztetést, képességet adnak. A múzsák szent fája a babér. Vénusz: a görögöknél Aphrodité, a szépség, a szerelem istenn je, ruházott fel más n ket is ezekkel az adományokkal. Az birtokában volt a szépség öve, és állandó kíséretéhez tartoztak a Gráciák. A gráciaköltészet központi figurái Az ihlet percében mindannyian jelen vannak. A Gráciák konkrét megnevezéssel, a Múzsák képességükkel ihlet- 44
47 ARANY-PÁLYÁZAT ként a címben, Vénusz pedig az övét elejt szépeként a Gráciáknak. Rajtuk kívül más mitológiai alakok is megtalálhatók a költeményben: tündér-alak, bálvány, sz z-ideál, árny, isteni. Tündér: olyan csodalény, aki kénye-kedve szerint különféle alakot tud ölteni. Gyorsan elmúló, semmibe vesz, röpke és tünékeny. Bálvány: emberi vagy állati alakban ábrázolt földöntúli lény szobra, amelyet istenként tisztelnek, szinte mindennél többre becsülnek. Sz z ideál: tiszta, érintetlen, eszményi tökéletesség. Árny: csalóka látszat, megfoghatatlan dolog, álomkép. Isteni: A természetfeletti lényt l, istent l származó. Jól észlelhet a tizennégy soros költeményben a mitológia beágyazódása, ami a vers témájából eredeztethet. A mítosz születése az ember értelmi tudatának ébredésével esik egybe. A francia Claude Lévi-Strauss struktúraelméletében arra a következtetésre jut, hogy a mítosz azért épül fel az emberben, mert a pszichéjében adottak a körülmények hozzá. Az emberi psziché teszi lehet vé, hogy a nyelvi és kulturális másság ellenére, más, távoli népek folklórjában azonos irányultságok alakuljanak ki. A tudomány kialakulása, fejl dése megváltoztatta az embernek a természetfeletti lényekhez való viszonyulását. A m vészetekben és az irodalomban azonban a mai napig jelen van hatásuk, sok szép és értékes m megalkotásának témául szolgálva. Arany esztétikai írásaiban a színvonalasabb alkotás érdekében sokat foglalkozik az ideál és a reál helyes értelmezésével. Az egyéniben akarja bemutatni az általánost. A helyes eszményítés példáit keresve Shakespeare-re és a népköltészetre hivatkozik az els id kben. Kés bb, a Vojtina ars poétikájában (1861) azt vallja, hogy a költészet vegyületében több az idealizmus, mint a realizmus. Minden igaz költészet ideál. Az, ami reálnak mondatik, kívül esik a költészet határán. Különbség csak az, hogy amit ideál nak szokás nevezni, lehány magáról minden id belit és esetlegest, tisztán akar állani, általánosságban maradni, ezért egyhangú és sz k kör lesz, vagy csak olyat és annyit vesz föl az id - s esetszer b l, milyet és mennyit évezredek szentesítette hagyományai engednek: innen egyoldalú. Ellenben azon költészet, mely reál vegyület nek mondatik, elfogadja az id belit, az esetlegest, a különöst (speciale), például: nemzeti, népi, s t egyénit is, de nem mint lényeget, mert akkor megsz nnék költészet lenni, hanem mint formát, melyben nyilatkozik. Ez által köre kitágul, hangja ezerféle változatot nyer, s megszabadul az egyoldalúságtól. De ha lényegét nem az idea teszi, ha a res külsejéb l belsejébe tolakodik, akkor nem költészet többé. (Töredékes gondolatok III.). Megállapítása els pillanatban ellentmondásosnak látszik saját költészetét vizsgálva is. Ez azonban csak látszólagos, ami kiderül abból, hogy milyen esetekben érvel így a költ. Kijelentését mindig a környezetében kell felfognunk. (Egyébiránt az esztétikai értelmezésbe korok, nézetek, események, viszonylatok, a tudományok fejl dése mindenkor beleszólhatnak, s bele is szólnak.) Arany a versein kívül, érvel és vitatkozó leveleivel, cikkeivel kivette részét korának az irodalmi színvonal megvédéséért folytatott harcából. Úgy látszik, mintha nem minden íróban volna elég mély az irodalmi méltóság, s önhivatásának érzete 45
48 ARANY-PÁLYÁZAT Morális érzetet ébreszteni íróinkban az egyik legf bb feladat. (Irodalmi hitvallásunk). Szerinte a költészet célja:..mint minden m vészetnek a szép el hozása, a szép pedig (m vészeti tárgyakban) a jónak és igaznak kifejezése, de nem egyenest (directe), hanem közvetve, az idomban és idom által. (Esztétika és verstan). Mivel Az ihlet perce cím szonettjének témája a költészethez, költ höz egyaránt kapcsolódik, érdemes feleleveníteni, hogy mit tartott Arany a költ személyér l. «Poeta nascitur, non fit» régi mondás, igaz is, ha nem vesszük bet szerint, hanem mint többnyire a közmondásokat szükség, kell magyarázattal fogadjuk el. Hogy a költ i tehetség isteni adomány, melyet fáradsággal megszerezni nem lehet, csak az vonná kétségbe, ki a költészetet gépies foglalkozásnak tekinti; s t ez sem tagadhatná meg, hogy vannak bizonyos, velünk született hajlamok, melyek már a gyenge korban mutatkoznak, elismerné, hogy e faragcsáló fiú, kell kiképzés után, jeles gépész lehet; e másik, ki a számtanban oly könnyen boldogúl, Euclidesnek lesz kit n tanítvány s így tovább. Azt mondani, hogy itt minden az els benyomásoktól, nevelésekt l, körülményekt l függ, semmi a születést l, annyi volna, mint azt állítani, hogy minden ember teljesen hasonló véralkattal, ideg-szervezettel j a világra, annyi, mint az egyedi különbségek megtagadása. Tehát, a poeta nascitur, a mennyiben bizonyos hajlamot hoz magával e világra, miszerint már kicsinységét l kezdve, a dolgoknak inkább a költ i, mint prózai oldalát képes felfogni, a rhythmus, az összhang iránt kit n érzékkel bír, míg a gépies pontosságú foglalkozás, a rendnek túlzó egyhangúsága ellenére van. Ha az ily dispositióval született gyermek, körülményei által, megfosztatik a nevelés el nyeit l, s hajlamával nem egyez életpályára sodortatik, legtöbb esetben szerencsétlen, a nélkül, hogy tudná, miért Ama bojtár fiú, ki oly hevesen rikatja furulyáját, s órákig elnézi a felh k játékát vagy a folyam siet vizét, szerencsésebb viszonyok közt hírneves költ fogott lenni; amaz élces falusi v félben, ki egész lakodalmas népet mulattat furfangos ötleteivel, a magyar nemzet vígjáték-írója veszett el (s kár!). (Az ésszer utánzásról a költészetben). A versköltés folyamata Arany magyarázatában: 1. Adott a neszme: ötletmag, élmény (akár egy dallam is lehet). 2. Ezt hosszú ideig érleli magában a költ, míg m lesz bel le. 3. Vagyis neszméb l lesz eszme. A neszme szót Arany alkotta, magyarította az angol non-sense -b l, a nem és az eszme összevonásával. A nonsense jelentése: képtelenség, badarság, nonszensz. S hogy az eszme az alkotási folyamat végtermékeként hogyan értend, az kiderül a Vojtina ars poétikájának utolsó két sorából: Idea: eszme. Nem szó, nem modor. / Azt hát fejezzen ki vers, kép, szobor Az irodalmi m születéséhez mozgástérre van szüksége az alkotók képzeletének vallják az irodalmárok. Kosztolányi szerint: irodalmi élményre is szükség van. Mindez megtalálható a létez natúra elemeinek szintjén: ÉLETTÉR ESEMÉNYTÉR ÉLMÉNYTÉR. Az ÉLETTÉR valójában az a környezet, ahol a szubjektumok (emberek) mindennapi életüket élik, amit az eseménytér és élménytér befolyásol, alakít. A terek rétegei teljesen átlátszók, a szubjektum egyszerre jelen van mind a három térben. Az 46
49 ARANY-PÁLYÁZAT eseménytér képeit, jelenségeit emlékezetében tárolja, magában tartja vagy kivetíti az élménytér felé. Az élménytérben a szelektorok osztályozzák a képeket. Bizonyosnak t nik, hogy az ember megkülönbözteti a mindennapi és a nem mindennapi élményeket. Vannak dolgok (tárgyak, események, jelenségek), amelyek kitüntetett szerepet kapnak életünkben. A költemények élményképei egy bels állapottükör érzelmi vetületei. Ennek a megragadhatatlan bels állapotnak az elemzéséhez a mai tudományokban az evolúciós és kognitív pszichológiát hívhatjuk segítségül. Azok az élmények, amelyek az ingerinformáció ellenében kihívást hordoznak: elkülöníthet ek egyéb élményeinkt l. Persze csak akkor, ha odafigyelünk rájuk, pontosabban azokra a tárgyakra, eseményekre, melyek blokkolhatják a cselekvésünket. Ezt az odafigyelést nevezi Maquet kontemplatív figyelemnek. Azért kerülhetnek a figyelmünk középpontjába, mert különleges tulajdonsággal rendelkeznek. Azzal, hogy odafigyelünk rájuk, egyszersmind elkeretezzük a környezetet a mindennapi élet többi tárgyaitól. A szubjektum állapotától függ en érzeteket keltenek, melyek közül valamelyik kiemelkedik, uralkodóvá válik. Ha a szubjektum birtokol bizonyos veleszületett hajlamot, készséget, képességet, s adottak a küls körülmények: akkor az alkotói képességet magában hordozó személyiség az uralkodóvá váló élmény hatására egy adott pillanatban képes lesz megvalósítani m vét. Vagyis a költ az élménytérb l vett (nyersanyag) objektív-szubjektív képei alapján elkészíti m vét: megírja a verset, amely visszakerül az ÉLETTÉRBE. világ ÉLETTÉR ÉRZÉKELÉS ESEMÉNY- TÉR ÉLMÉNY- TÉR VERS nyelv POÉTA 47
50 ARANY-PÁLYÁZAT Hogy miként születik meg a költemény, az természetesen különböz, de magának az alkotási folyamatnak vannak elméletileg elhatárolható szakaszai: 1. kezdemény vagy lélekeszmélés, 2. sejtési id szak, 3. megfogalmazódás vagy lélekünnepély, 4. a kidolgozás id szaka. A kezdemény vagy lélekeszmélés idején a költ felhalmozott élményképeit feler síti egy újabb élmény, amely beleillik abba a lelki paradigmasorba, amely már jó ideje áttetszik a sejtés opálüvegén. Megcsillan valami neszme : gondolatfoszlány, trilla, hangkép vagy lírai töredék. A legf bb élmény indítja el a sejtési id szakot, azt a periódust, amikor a képzelet rejtélyei érlel dni kezdenek. El tünedeznek azok a Freud által említett archaikus maradványok, amelyek a tudat evolúciós fragmentumai, akár Jung archeotípusnak nevezett sképzet-teóriája. A képzelet-periódus hippónakteusai (kólonok) összekapcsolása már a vers megfogalmazódása, a lélekünnepély lesz, mely a költészet szent terében történik, ahol találkozik az alkotói akarat az istenivel, ahol a szellem ereje egyesül a teremtés erejével. Ezek után kezd dik el a kidolgozás, megvalósítás id szaka, amely során a költ eljut a nyelvi jelrendszerben a tárgyiasításhoz. Arany már a címmel jelzi Az ihlet perce szonettjének témáját, mely egyszerre utal a különleges alkotói állapotra, s az alkotási folyamatnak egy bizonyos szakaszára, amikor még nem d lt el, hogy eredményes lesz-e a költ er feszítése a megalkotásra. Azt ugyanis az ihlet perce dönti el, hogy homlokon csókolja-e az alkotót a múzsa. Arany János még kérte t, hogy: Óh Múzsa.Méltóztassál hozzám leszállni, mert te a versek jóltev bábája vagy. S t Radnóti Miklós sem restellt hozzá fordulni: Pásztori Múzsám, légy velem itt, bár most csak egy álmos kávéházban ülök. Arany Jánost nemcsak e szonett megírása idején, már korábban is foglalkoztatta és bántotta, hogy mind többször válik képtelenné az írásra. Err l beszámolt legközelebbi barátainak is. Dr. Czeizel Endre szerint: Arany azon kevés magyar költ -géniusz közé tartozott, aki a kreativitásából adódó nonkonformitást és az ebb l adódó társadalmi konfliktusokat okosságának köszönhet en korlátozni tudta. Belül azért sokat emésztette magát, és ebben a nála is érzékelhet széls séges kedély is szerepet játszott. Kövérkés, piknikus alkata úgynevezett ciklotim (mániásdepressziós) kedéllyel társult, ami feldobott, túlzottan aktív, majd letöréssel, lehangoltsággal váltakozó kedélyre predesztinálta. A rövid izgalmi fázisok (amikor az ihlet mámorította: Perc a tiéd, egy perc, az isteni!) után gyakorta, mint írta:»az operadalár elveszti hangját.«tompának 1854 októberében így panaszkodik:»mert mi lehet borzasztóbb oly szenvedésnél, mely szellemnek szárnyait szegi, az önbizalmat, mely nélkül nem csak nagyot, dics t alkotni, de még a közélet kívánalmainak megfelelni sem lehet.«szemere Pálnak 1855-ben ekként jellemezte magát:» egy percig bohó, gyerekes, víg: rá egy hétig ideges, életunt.«a lázas ihletettség mániás fázisa segítette magából kicsiholni fenséges költ i alkotásait, de ezt követ en agya kiszipolyozásának a jelei depresszió formájában nála is jelentkeztek. Az önmaga által is felismert, szomorúságra hajló széls séges kedélyállapota el ször 1852 után súlyosbodott kedélybetegséggé, mégpedig depresszióvá. Arany válságos id szakainak medd óráiban keser en 48
51 ARANY-PÁLYÁZAT tapasztalta, hogy a költ nek vannak elszalasztott lehet ségei is. Az ihlet percében: a versköltésre vonatkozó tanácsadás formájával találkozunk. A mester által a tanítványnak adott tanács megszólító módját ölti magára, ami az antik költészetben az oralitás metaforáját, a közvetlenséget biztosító nyelvi funkciót jelentette (Tarjányi Eszter). Az érzést a költ nemcsak önmagára vonatkoztatja, az a m vészi alkotás érzésvilágának a megjelenít je lesz. Az interpretáció érvényességét illet en Kappanyos András irodalomtörténész elméletével értek egyet, aki szerint két, egymásnak látszólag ellentmondó tapasztalattal kell számot vetnünk. Egyfel l úgy t nik, hogy semmilyen módon nem korlátozható egy adott m alkotás értelmének megragadására irányuló kísérletek száma. Másfel l elmondható, hogy vannak téves interpretációk, amelyek ellentmondanak egymásnak, tehát nem lehetnek egyszerre igazak ha érvényesnek tekintjük az arisztotelészi logikát erre a problémára. Vagyis egy m r l elvben végtelen sok mindent lehet mondani, de nem lehet bármit. Egyik legelfogadottabb logikai lehet ség, hogy a szöveg immanens tulajdonságai határozzák meg, hogy milyen érvényes jelentések nyerhet k ki bel le. Roman Ingarden szerint az olvasat voltaképpen konkretizáció, vagyis a kitöltetlen helyek egyik lehetséges kitöltése olyan módon, ahogyan azt a kitöltött helyek megengedik. T. S. Eliot írta a következ t: Egy verset lehet úgy magyarázni, hogy azt vizsgálják, mib l készült és milyen okok hozták létre, és ez a magyarázat szükséges el készítése lehet a megértésnek. De a vers megértéséhez épp annyira fontos, hogy azt igyekezzünk felfogni, ami a költészet lenni akar. Ezen elméletek szem el tt tartásával készítettem el Arany János Az ihlet perce cím szonettjének szöveg immanens és pozitivista interpretációszer elemzési ábráját. Az ihlet perce sokszerepl s, f alakjai: a költ mint tanácsadó mester, illetve azok a más, akár fiatalabb alkotók, akiknek tanácsát szánja. A többi szerepl k a felsorakoztatott mitológiai alakok, akiknek segítségével az ihlet lényegét mutatja be és fontosságát er síti meg. A költemény szavainak többsége magas hangrend. A költ i kifejez eszközök közül pár hasonlatot (az els és utolsó versszakban), néhány jelz t, jóval több igét találunk, azonban a f nevek dominálnak benne. A forma sz kössége, kötöttsége nem is igen teszi lehet vé az eszköztár b ségének alkalmazását, és arra készteti a költ t, hogy befelé terjeszkedve kivételes töménység megfogalmazásokkal éljen. Ezért aztán a legtöbb szonett minden látszólagos rövidsége ellenére valóságos birodalom (Csengery Kristóf). Napjainkban ihletr l beszélni már nemigen divat. Mintha ez megkérd jelezné az író vagy költ szakmai megbízhatóságát. Mintha valami szándékon túli, s a véletlennek kiszolgáltatott, kegyelmi jelleg tény sejlene föl benne. Tárgyilagosabban fogalmaznak az alkotók: eszembe jutott, szerencsém volt stb. Tesznek azért beismerést, mint Gyárfás Endre: Ami engem illet: naponta tudnék verset írni. Megvan hozzá a rutinom. Hogy félévente csak egyet-kett t sikerül papírra vetnem, annak az az oka, hogy várom a bens mb l jöv 49
52 ARANY-PÁLYÁZAT oktáva Első kvartett: Megjelenik a m vész (költ ) el tt tüneményként, sz z ideál alakjában az ihlet. De csak olykor, s nem rögtön kitisztult formában. Hasonlóan gomolygó képekb l, mint a szerelmesnek, kinek imádottja bálványképe válik tündéralakká. Bekövetkezik a magasabb régióba, a szent térbe való felemelkedés. Második kvartett: Az ihlet kegyelmi állapota azonban illékony. Gyorsan varázsát veszíti a szituáció. A Vénusztól kapott szépségövet elejtik a gráciák, bájuk, kellemük odavész. Mindennapi hús-vér asszonnyá változnak vissza. A szent térb l kizuhan a költ e köznapi asszonyok közé. FELEMELKEDÉS ZUHANÁS szextett Első tercett: Félni kell a jelenés, a csoda elvesztését l, a szent id megsz nését l. Ki kell használni e kivételes és csodás állapotot: ekkor kell gyorsan nekilátni a versírásnak! Ez a felszólítás egyben figyelmeztetése is a mesternek. Második tercett: Árnyékként elt nik az imádott, az ihletet adó lény. Csak egy percnyit ad magából, az istenit, amelyb l alkotni lehet, az elképzelés tárgyiasulhat: megszülethet a vers. Ám a megteremtend költeményhez sikeres koncentrációra van szükség. TANÁCS, INTELEM KÖVETKEZMÉNY parancsot: ez az, ezt kell elmondanod, ez az, amit itt és most csak te tudsz kifejezni. A mai ember már nemigen tud mit kezdeni a mitológia alakjaival, nem látja meg a természetfelettit, mert anyagszer vé vált lelke alkalmatlan ezek érzékelésére. Azoknak is igazuk van, akik az ihletet megfosztják minden fellengz s értelmezést l. Azt állítják, hogy az ihlet az az állapot, amikor az alkotó legobjektívebben képes kezelni a tárgyát. Vagyis egy rendkívüli prózai követelmény teljesítésére hangolódás. Véleményem szerint a hirtelen támadt ihlet villámcsapása és a tartós munka-ihletettség lényege ugyanaz: értékes m vet alkotni. 50
53 ARANY-PÁLYÁZAT Czirok Ferenc H sök és balladák Rendhagyó verselemzés I. Ifjú korunk olyan, Mint a vadásznak álma A tér-mez dombján. A nap szelíd súgárin alszik el, Szélvészben ébred fel. Keresztbe jár a sok tüzes villám körüle; A fák teteit dühödve rázzák a szelek. Örvendve néz vissza most az elt nt Napfény után; örvendezve nézi Volt nyúgodalma kedves álmait. (Osszián, Az inisthónai háború /részlet/ fordította: Batsányi János) A skót James Macpherson ( ) a töredékekben létez gael dalokhoz 1762-ben és 1763-ban (ekkor született Batsányi János, az Osszián els magyar fordítója és népszer sít je) hozzáköltött két eposzt, így születtek meg az ossziáni dalok. Amire a hamisítás kiderült és bizonyosságot nyert évtizedekkel Macpherson halála után, már visszafordíthatatlanul felkeltette az érdekl dést minden európai országban a nemzeti múlt iránt. Nálunk, a négy évvel Macpherson halála után született Vörösmarty Mihály kezdte az érdek nélküli, szívb l jöv mitológiaépítést kisebb és hosszabb eposzaival huszonöt évesen: Zalán futása, Cserhalom, Tündérvölgy, Délsziget. Tette mindezt a Kazinczy és barátai által fújt ellenszélben. Teljesen hiába, mert mint Szerb Antal írja: A mítosz ott alszik, leláncolt titán, az emberi lélek mélyén. Vörösmarty felhozta a napvilágra. Húsz év múlva is hatott még az Osszián: Pet fi és Arany lelkesedtek érte, mert hiányt pótolt és példát adott. Az Osszián elindított valamit. Babits Mihály mondja err l, hogy Nem a varázsszó a fontos, hanem a varázs, amelyet elindít. Mert valóban elindult valami, az irodalom addigi legnagyobb misztifikációja kiváltotta a nemzeti múlt miszticizmusát: a nyilvánvaló becsapás egy valóságos hiányra mutatott rá, és a közönség követelte a folytatást. A skótok, angolok, majd nyomukban a németek, maguk is keresni kezdtek, és találtak b ven témát, hozzá formát, a balladát. Német közvetítéssel jutott el természetesen hozzánk is, de Arany János a skót és magyar népballadákat, énekeket is tanulmányozta. A walesi bárdok az els re, a Rákócziné a népballadás hangulatra jó példa júniusában egy évvel A walesi bárdok el tt íródott a Szondi két apródja. Drégely (ma Drégelypalánk) vára tragikus elestének története már a 51
54 ARANY-PÁLYÁZAT kortárs Tinódi Lantos Sebestyén tollából és éneke által közismert volt a Budai Ali basa históriája cím m véb l. Szondi György szomorú, de mégis er t adó történetét sokan feldolgozták. Verset írt róla, többek közt: Kölcsey Ferenc, Erdélyi János, Czuczor Gergely. Prózában meséltek olvasóiknak a h sökr l: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gaál Mózes. A mi korunkban is született fontos munka a közismert történett l ihletve ban Szörényi Levente zenésítette meg Arany János balladáját a vers hangulatának megfelel hangszerelésben, a Fonográf együttes és Koncz Zsuzsa el adásában. Húsz évvel voltunk az 1956-os forradalom kitörése és leveretése után. A ballada végleges formába öntését megel zte Aranynak két, el tanulmánynak is nevezhet verse: a Szondi, majd még töredékesebb változatban A két apród. II. A ki magyar, szeresse a hazáját; A ki vitéz, forduljon a török ellen. Ti csak énekeljetek! A sasok harcoljanak, a fülemüle daloljon. (Gaál Mózes: Szondi búcsúja) A ballada romantikus képpel indul: Felh be hanyatlott a drégeli rom, / rá visszasüt a nap, és itt már vége is a romantikus szépség kezdésnek. A költ értésünkre adja, hogy mir l szólnak a következ strófák: ádáz tusa napja. Bemutatja a helyszínt: Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, és már sejteti a tragédiát: Tetején lobogós hadi kopja. Ezután megismerjük a f szerepl ket: Két ifju térdel, kezökben a lant, / A kopja tövén, mintha volna fesz let. Eközben a török sereg és vezére: Zsibongva hadával a völgyben alant / Ali gy zelem-ünnepet let. A harmadik versszak, a lírai indítás után már elénk hozza a balladák érzékletesen drámai, párbeszédes formáját. Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért?, kérdi szolgáját Ali basa, aki szépséges képekben válaszol gazdájának. Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant / Zászlós kopjával a gyaur basa sírján: / ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, / És pengeti, pengeti sírván. A képfest (pl. felh be hanyatlott, ott zöldel az ormó ) és hangutánzó ( zsibongva, pengeti ) szavakkal színezett els négy versszak után beszélhetünk már a Szondi két apródja versformájáról. Arany Jánosnak ez a tizenkilenc versszakos balladája az ógörög id mértékes verselés egyik formájából, négysoros, anapesztikus szakaszokból áll. Az anapesztus görögül annyit tesz, mint megfordított: a daktilus fordítottja, amely egy kétegységnyi hosszú szótagból és két egyegységnyi rövid szótagból áll. Az anapesztus tehát két egyegységnyi rövid szótagból és egy kétegységnyi hosszú szótagból áll. Fogarasi János eredeti elnevezése szerint: az anapesztus lebeg, doboló. A daktilus lengedi. A szótag elemi ritmusegysége a mora. Az anapesztus négy morából áll, mint a spondeus és az említett daktilus. Arany balladájában, ráadásul, még egy kis csavar is van, amennyiben a négysoros versszakokban az els három sorban a hatodik szótag mindig csonka versláb. Azonkívül az els és a harmadik sor mindig tizenegy szótagos, a második sorok pedig tizenkét szótagból állnak! A negyedik sor azután már tiszta anapesztus. Ez a fajta versláb emelked 52
55 ARANY-PÁLYÁZAT hangsúlyú, ilyen módon is érzékelteti, fokozza az izgalmat és növeli a feszültséget, sajátos ritmust és zeneiséget adva ezzel a balladának, így fokozva az olvasó érdekl dését. A folytatásban a történet áttér a vár ostromának leírásához. Ali felüzent a várba Mártonnal, az oroszi pappal: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! A borzasztó ostrom következményeivel fenyegeti a várkapitányt a török vezér: Meg nem marad itt anyaszülte. Ali felküldi a várral szemben lév dombra szolgáját, hogy hívja le az ifjú dalnokokat a gy zelmi ünnepre, akik a még fel nem dolgozott vereség és gazdájuk h si halála feletti bánatukban borultak a kopjafa tövébe. Hiába kecsegteti ket méziz sörbettel. Aztán újra folytatódik Szondi beszédje a pappal. Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: / Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, / Jézusa kezében kész a kegyelem: / Egyenest oda fog folyamodni. Megértjük ma is: Szondi hith keresztény, aki kész nemcsak hazájáért, de hitéért is meghalni. A szolga finom ínyencségek felsorolásával igyekszik lecsábítani a sírhelyt l, a h s kapitányukat sirató fiúkat: Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, / Mit csak terem a nagy szultán birodalma, hozzá még Jó illatu f szer, és drága ken cs / Ali gy zelem-ünnepe van ma! A gy ztes hatalomnak mindene van, megveszi fájdalmadat is! Újabb versszak, a vár ostromát, pusztulását szemlélteti Arany: És pattog a bomba, és röpked a gránát; / Minden tüzes ördög népet, falat ont: / Töri Drégel sziklai várát. Csodálatosan kifejez Arany János nyelvezete: látjuk magunk el tt a drámai történéseket. A küldönc, miután az ünnep várható finomságaival nem tud hatni a Szép úrfiakra, ezért féltést tettet, hogy még megfázhatnak, ha nem mennek id ben Ali kényelmes sátorába, csodálatos zeneiséggel: Szél zendül az erd n, ott leskel a hold: / Idekinn hideg éj sziszeg aztán! Az ostromot leíró következ strófában kezd beteljesülni a várható tragédia. A várudvaron Szondi elégetteti a vesztett ostrom után számításba jöhet ingóságokat hogy ne tudjon majd az ellenség mit zsákmányolni. Ezért leöleti a harci és a szállításra használt méneket: Szügyeikben t rt keze forgat. Készül a halálra. Az ifjúkért küldött szolga most elveszti türelmét: Aztán no, hisz úgy volt! aztán elesett! / Zászlós kopiá val h s Ali temette; Itt nyugszik a halmon, rövid az eset ; (Az élet, úrfiak, megy tovább, mondhatná.) Zengjétek Alit ma helyette! A lépésr l lépésre, várról várra elfoglalt ellenséges ország meghódítása dics ség a hódítónak, de szívszaggató fájdalom a h hazafiaknak. Szondi felöltözteti legszebb ruháikba két dalnokát, és két fogoly török ifjút (mint Jókai írja), felülteti ket legszebb lovaira, amelyeken a nyeregkápa aranypénzzel volt megrakva, és elküldi ket Márton pappal Ali béghez, a budai basához. Majd ezután hordatja ki a többi ruhát és egyebeket a várudvarra, hogy elégessék. A balladákra jellemz en nem számít semmit a hétköznapi logika. Arany most a tizenharmadik strófában érezte fontosnak, hogy Szondinak a lantosaiért tett cselekedetét feltárja el ttünk: Nem hagyta cselédit ezért öli bú / Vele halni meg, ócska ruhába! A szolga dicséri urát: Ali dús, Ali jó; és a látszólagos védelem, a jó bánásmód miatt köszönettel tartoznak annak, aki miatt ilyen helyzetbe kerültek. Fiaim, hozzá köt a hála! Engedelmes és hálás foglyoknak kellene lenniük. Tehetségükkel a gy ztes szolgálatába kell állniuk. A túlélés ára. Ismétl d történelmi helyzet. Jókai így ír Szondi önfeláldozásáról: 53
56 54 ARANY-PÁLYÁZAT Akkor meggyónt, megáldozott, meghúzatta a kápolnában a halálharangot, s kiállt a romladék kapujába bevárni az ostromra rohanó ellenséget. Az ifjak azonban, ott a zászlós kopjával megjelölt sírhalomnál, csak Szondi h siességér l tudnak zengeni: Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedül! / Mint bástya, feszült meg romlott torony alján: csodálatosan bátor szív harcos volt Szondi György! Rusztem 1 maga volt! s hogy harcola még, / Bár álgyúgolyótul megtört ina, térde! A törökök látták a gyaur kapitány halált megvet bátorságát, de a szolgának már elege lett az ellenfél dicséretéb l, mert teljesítenie kell a parancsot: Azonban elég: Ali majd haragunni fog érte. A kilátástalan küzdelemben Szondi és katonái nagy pusztítást vittek véghez az ellenség soraiban, de végül: álla halála vérmosta fokán, Diadallal várta be végét. Ali küldötte végleg elveszti türelmét, kibújik a szög a zsákból : Eh! vége mikor lesz? kifogytok-e már / Dícséretib l az otromba gyaurnak? / Eb a hite kölykei! vesszeje vár / És börtöne kész Ali úrnak. Az énekes apródok helyzete ezzel életveszélyessé vált, mint 1849 után, a túlél k sorsa Magyarországon. Az utolsó versszak az elkeseredettség, a tehetetlenség átka a haza függetlensége, és a szeretett barát elvesztése fölött. Arany János a nagy költ társ elt nése feletti fájdalmat is érezhette akit, amíg élt, nem felejtett el. Ez a fájdalom mondatja ki Arany Jánossal a nehéz, de a kimondásuk után megkönnyebbülést hozó súlyos szavakat, amikor végs tehetetlenségünkben az Isten ellenséget sújtó ítéletét éreznénk az egyetlen igazságos döntésnek. Apadjon el a szem, mely célba vevé, Száradjon el a kar, mely t lefejezte; Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé, Ki miatt l n ily kora veszte! (1856. jún.) Hatalmas árat kellett fizetniük az életben maradt apródoknak. Talán fölismerték, hogy mennyivel könnyebb kell bátorsággal, egy ilyen kilátástalan küzdelemben meghalni h sként a hazáért, mint tovább élve, dics íteni nap nap után a gy z t. Megalkudni naponta százszor, tanulni t rni és hallgatni akkor is, ha legszívesebben odacsapnánk a minket megalázóknak, akikt l többet nem várhatunk. S t örülnünk kell az életünknek, amit az arannyal tömött nyeregkápa el segít egy ideig Ez volt a helyzet báró Alexander Bach birodalmi belügyminiszter tíz évig tartó, kegyetlenül, kíméletlenül központosító hatalma idején is. (A magyar királyság ekkor, tulajdonképpen címtelen birtoka a Habsburg Birodalomnak. Ferenc József az öröklési rend és a magyar közjog megsértésével került trónra.) Arany János is nehezen viselte a Bach-korszak elnyomó, besúgóktól hemzseg, cenzúrázó id szakát. A Szondi két apródja és A walesi bárdok cím remekbe szabott balladája jó példa arra, hogy mondanivalóját, amit az idegen önkény beléfojthatott volna, képes beszéddel leplezze úgy, hogy azért magyar honfitársai jól megértsék (Hankiss János). 1 Abul-Kászem Manszúr Firdauszi perzsa költ, a Sáhnámé, a Királyok könyve cím, hatvanezer párrímb l álló perzsa h smondájának f alakja a h s Rusztem. Az iráni, arab és török kultúrkörben a h s megfelel je lett id vel, majd személynévként is tovább élt. Törökösen Rüsztem.
57 ARANY-PÁLYÁZAT III. Ihon, édes hazám! Ez a jele, hogy szán Életem igen téged; Hogy vérem húllását, Azkit két szemed lát, Nem kéméllettem t led, S jobb immár meghalnom, Hogynem búdot látnom, Vagy elszöknem mell led. (Rimay János: Hazájának szól /Balassi-ciklus III./, 1594) 1552 nyarát mutatja a kalendárium. Temesvár és Szolnok, Drégely eleste után és az egyre növekv önbizalmú török sereg egri kudarca el tt vagyunk. A Spanyolországban született német-római császár, cseh és magyar király, I. Ferdinánd idejében igyekszik a Szulejmán szultán vezette másik hatalmas birodalom, amennyit csak lehet, meghódítani Magyarországból. Felkent királyunk enyhén szólva nem tett meg mindent az uralma alá került országért. Jókai írja: Szondy h si ellenállása alatt épen azt a szerepet játszotta a bányavárosokban Teufel Rézmán, amit Erdélyben Castaldo. Mikor már Drégely elesett, akkor indult neki seregével, hogy azt visszavegye. Hanem Ali basa eléje ment, s Palásthnál úgy megverte Teufelt (akinek német neve, nomen est omen, ördögöt jelent, C. F.), hogy az maga is foglyul esett, s négyezer némettel és olasszal láncra verve Sztambulba küldetett, ott, mivel vakmer en eltagadta még a nevét is, zsákba varrták és a Boszporusba dobták. Szondi és h társainak h si halálát nem felejtettük el 465 év óta sem, köszönet érte Arany Jánosnak, de ki az ördög emlékszik már a zsoldosvezérre? Irodalom: Szerb Antal, A világirodalom története, Magvet Könyvkiadó, Budapest, 1962; Szerb Antal, Magyar irodalomtörténet, Magvet Könyvkiadó, Budapest, 1978; Babits Mihály, Az európai irodalom története XIX. és XX. század, Nyugat Kiadás, Budapest, 1935(?); Jókai Mór, A magyar nemzet története I II., Kossuth Kiadó, 2008; Hankiss János, A mi irodalmunk, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest,
58 ARANY-PÁLYÁZAT Füleki Gábor Hallgatni Arany(t) Költészet Haydnje, kit hallgatni Arany! Barázda helyébe szántom Hozzád szavam. Ki voltál? Telt mérték, ért mérm ves összhang, nyelvkincs szerény ura s nem hevített g g, rang. Valódi Arany-kincs, nyelv-aranytartalék, Aranyszájú János, gyémántszóró marék! S métely-láz, kétely ráz önbizalom-holtág, pedig dús szóvagyon, nyelvhatalom voltál! Hatvanezer szavunk csuda-rendbe f zni, érc-tökélyt teremt bet fürtbe t zni! Szó-arany középút, choriambus-lebegés, joviális hang-rend, harmónia lengés; egy a szó s gondolat, fedik egymást érten, klasszikus összhangtan él Te szó-zenédben. Ha senkinek: írjad! magába szüleml»honnan s hová?«nevelt az anyanyelv-eml? Szalontáról Pestre, mint Toldi Budára, jutottál költészet égi hegycsucsára.»e könyv kié légyen?«s végül Kapcsos könyved, melybe rejtetted sok kés lélek-könnyed Der s Toldi-kezdet, s végül Rébék károg, lélek-árapályok, zord híd-avatások Nem marad Kómosz velem, bár elkísért párod, gyötrelmes testi út s várt átlépni árok. Hány óra? kérdés hull, s meg is válaszoltad: Különben mindegy. majd: Sötét. panaszoltad Minden-Egy sötéte fogadta be lényed, ki szavaid rendjét öröklétbe mérted.»mér-ónja föllebben:«ki tudja a Mélyet? Bolond Istók szeme végtelenbe kémled Kiegyenlít dött gyógyszó-balzsam-zene, magyar Malherbe, Goethe; parázsló t z heve. 56
59 ARANY-PÁLYÁZAT Humor, irónia Pázmán lovag s Jóka, mily hamar lett sszel, bukva bú-folyóba! Válladra rakódtak lét- és lélek-ter k, felh s, gyors borúkra rövid, lassú der k. Ifjú, mély szemedb l fájón tört tekintet: id s arcod éget hordtál Nessus-inget. Korszakváltást éltél vonat lett a szekér, fejl dött a világ s keserült a kenyér. Csodaszarvas-röptb l Híd-avatás-szaltók, Ünneprontók korán nagyvárosi zaj lóg. Zúgó rossz fül és fej romlandó test hordott, tüd baj, epe-lék viseltél ny g-ólmot. Sztoikus sz-bölcsként t rve egy-kedéllyel, öreg barna lélek, úsztál kristály-méllyel. Gyöngybet id sorja tiszta rendezettség, mélyen munkált Benned zeng lélek-egység. Tulérz fájvirág sérülékeny lelked, összeomlás után kapott-e kegyelmet? Elkészült-e túlnan Csaba-trilógiád, miután lefoszlott Rólad test- s föld-igád? Tökély-léleknyelven, mely tiszta muzsika, valósult a nagy m félbemaradt hia? S kiért medd lapok évek könnyét itták, várt-e Rád odaát leányod, Juliskád? Titok mindez nékünk, hunyt mesterünk, s égjen ki úgy fájt s hiányzott, költ társ-jóbarát, kinek tréfásan Te voltál jó»jean Karát«, húrotok versenyben tiszta fényes égben! 57
60 ARANY-PÁLYÁZAT Gál János Egy olvasó levele Arany Jánoshoz Olvastam, költ társ, életm vedet én már, Kis híján érettségiztem volna bel le, Persze nem a kényszer vitt jó pár gondolatodban B sz, kíváncsi fejemmel hosszú elmerülésre. Sajnos a kor meg a Párkák nékünk már nem adának Egy szerz i találkát, a könyvhéti közönség És közted; hát tiszteletem csak ím e levélben Most róvom le szerényen, hív keggyel el tted. Voltam nálatok egykor, hajdúvárosi földön, Szippantottam a csonka toronynak h s leveg jét És megjártam a gyékény, vályog szentfalu portát. Bár a torony már épen, marcona nagy süvegével Díszlik, s kétszáz esztend múltán ha eperfád Elszáradna, tövér l vágnak új csemetéket. Ez tán így nem lesz bambán hálátlan utókor. Nem hazudott mikor egyszer rád mondá ez a Sándor: T zhányóként bukkantál ki a tengeri vízb l S a föld mélye bel led lassan felbugyogott, majd Csendben lettél értékek tanusága, magaslat. Mára kih lve pediglen mint a bazalt Badacsony tömb Úgy állsz minden megfáradt szemet elgyönyörítve, Míg sz l lugasok fonják költ -koszorúdat. Van amir l szó nélkül csak hallgatnia kell az Embernek. Feneketlenségednél körülállunk Némán, melynek tükrében még ott van az Ég is. 58
61 ARANY-PÁLYÁZAT Horváth Ferenc Hommage (Találós kérdésbe csomagolva) Vajon ki? Magyar költ, komoly, fájdalmain át-átüt a mosoly: kijutott neki bár sok keser, verseiben feldereng a der. Poézisa vigasszal van teli, cirógatóak míves rímei; s gyöngédségeket lehet t le várni, a m faj, forma legyen bár akármi. Dal, ballada vagy költ i beszély az tollából könnyed, tiszta, mély; s elégiáira csettint talán Homérosz is, meg persze Osszián. Nagy költészete az égbe emel, dobban a szív és kitágul a mell! Szolid szava id t állón aranylik Napunk kihunyhat, sosem hanyatlik. 59
62 ARANY-PÁLYÁZAT Mohai Szilvia Egy este Kovácséknál Este van, este van: hazaért a család, Lerúgják a cip t, s várják a vacsorát. Szép kertes ház híján eperfa nem jutott, Éji bogár az van: poloska és szúnyog. Mintha vége lenne valamennyi dögnek, Ha lámpának koppan de tovább köröznek. Egyre tépi a szél az ablaktáblákat, Rikoltoz a szomszéd majd a zaj alábbhagy. Asztalon fehérlik egy kupacnyi friss ing: Anya épp a minap tisztíttatta ki mind. Csendesen pakolgat, míg a fiúk s a lány Lassan elkér dzik a hideg vacsorán. Beballag pár jámbor hangya apró testtel, Némi morzsa után kutatni nem restell. Meg-megáll, körülnéz a boly egy-egy tagja: Valami maradék igazán juthatna. Csukva van az ajtó, s így is jön a huzat Megvetemedett a hosszú évek alatt. Bár el tte hasal Killer, a vén tacskó, Nem szigetel sem, érzik a lég attól. Anya elmosogat, elteszi a tányért, Ad a csemetéknek egy kis csokoládét. Aztán elvegyül a gyerektársaságban, Mint kósza zsebkend a szennyeskosárban. H vös már a lakás, így hát felcsavarja A f tést, s hallik is a víz halk moraja, Amint végigszalad a fehér csöveken, Nem számít a csekkhegy, csak meleg legyen benn. Közben a kicsi lány esti mese helyett Okostelefonján elesemesezget. Egy-egy üzeneten jókat derül Sára, Mosoly félholdja ül gömböly arcára. 60
63 ARANY-PÁLYÁZAT A kisebbik fiú szobájába vonul, Dolgozat lesz holnap, így hát arra tanul Killer mint t zkígyót, r t farkát csóválja: Bár elcsábíthatná egy simogatásra Kovácsné büszke is eminens fiára: Ügyvéd lesz vagy IT-s, mindenki meglátja! Pedig annak egész máshoz volna kedve: Sorozatszínész vagy sztárfocista lenne. Kovács úr napi tíz órát küzd a cégnél, S t, egy alkalommal bent érte az éjfél. Szegre akasztaná már az aktatáskát, De ki tartaná fenn úgy a kis lakáskát. Olykor még este is el tte a táska, Hogy az iratokba magát beleássa. Utána aludni sem képes az éjjel; Nyugtatót követel, egy egész levéllel. Mikor hazaesik, teste alig várja, Végre lerogyhasson a kanapéágyra. Átizzadt ingével szép foltot hagy rajta Kit zavar az; majd a párna eltakarja. Csak nem szít az asszony emiatt is vitát, Vagy ha mégis, hát majd leviszi a kukát. A sok tennivaló nejét kimeríti; Ha besegít neki, mindig felderíti. A jó háziasszony nem rest ma este sem, Hogy urának némi vacsorát rittyentsen. Tányért tesz eléje, s az asztalra tornyoz Minden jót, mi hizlal vagy cukorbajt okoz. ma már nem eszik, vigyáz alakjára, Ha karcsú az asszony, a férj sose bánja. is jobban örül, ha nagy fara nem n Túl sok a cégnél a húszéves titkárn. Ám e pillanatban megszólal a cseng, Óraleolvasó pedig már csak nem j. Vajon ki lehet az? Eltévedt a szomszéd? Nem tudja, hol lakik, elitta az eszét? Az asszony aggódik: Tán betör lehet? Ám ura leinti: Ugyan, az nem csenget. Egy szemtelen kölyök merül fel a gyanú, Legfeljebb álrend r vagy Jehova-tanú. 61
64 ARANY-PÁLYÁZAT Hagyjuk, hadd csengessen legyint a ház ura, Majd megunja egyszer, csak akad jobb dolga. Ám az ismeretlen csak nyomja a cseng t Lehet, hogy mégiscsak a közm vekt l jött? Így az édesapa az, ki végül ráun, S mérgesen kinéz a kémlel nyíláson. A többi csendben ül, egy szavuk sem hallik, Fülüket hegyezik, odakint mi zajlik. A luk túloldalán egy öreg néni áll; Lábán fehér klumpa, kezében fakanál. Az apát igencsak meglepi a látvány, Ám aztán vállat von, s az ajtót kitárván Megkérdi, kit keres; ám a hölgy zaklatott Nem érti a dolgot: nem rá számított. Beszél az okról is, itten miért rostokol: Sütögetett éppen, s elfogyott a cukor. Elbeszéli azt is, hogyan indult neki, Hátha sógorn je tud majd segíteni. De eltévesztette, jaj, a lépcs házat, Mi lesz most így vele? S a pite sem várhat. Miután a néni megáll a beszédben, sz fejét lehajtva álldogál szerényen. Rendben, jöjjön csak be szól végül az apa, Rátekint a néni, és tovább folytatja: Nem akar zavarni igazán senkit sem, Mit szólna a háznép, hogy itt egy idegen. Ám aztán csak rááll, nem szabódik tovább; Belép, köszön, s kíván jó estét s vacsorát. A férfi sebtében mindenkit bemutat, Közben a szekrényben cukor után kutat. Este van, este van; csak a hold világít, A néni már elment, lesütve pilláit, Hálát adva nekik a kiló cukorért: Mostanra gondolják biztosan hazaért. Alig szólnak mindjük alváshoz készülget, Közbe-közbe csupán Killer vakkant egyet. Éjféltájt sötétség borul a panelra, S átveszi a zajét a csend birodalma. 62
65 ARANY-PÁLYÁZAT Oláh András áporodott walesi álmok (Edward király nyilatkozata a BBC-nek, miután rágalmazás miatt pert indított a strasbourgi emberi jogi bíróságon) Edward király angol király immár Strasbourgba jár hadd látom úgymond mennyit ér az uniós szabály személyemet sértette meg egy ócska szófaló ítéletet követelek: pusztuljon a tahó ez a pimasz nyamvadt csikasz a lakomán ott se volt gúnyversében ért a szégyen: csúnyán bemószerolt szavaimat kiforgatva gy löletet keltett»áldott«helyett»pártost«terjeszt a h séges»eb«lett koholmányát gyúrta váddá egy szava sem igaz minden dalnok csak magasztalt s ez meg engem szívat ujjongva várt zászlók s virág! a velszi tartomány s máglyát gyújtott én nem túlzok ötszázat is talán azóta is ég a fészbuk lajkolták vagy ezren ahogy az sz énekes h s ölelt s csókolt engem viráges s nem temet mint hazudta e rongy 63
66 ARANY-PÁLYÁZAT (Montgomery sem szíveli aki ünnepet ront) tejesfazék plebszszármazék bár a neve Arany az ilyenb l csak ha megf máglyán lesz jó alany megüzente Juncker menten legyek vele kemény meglátjuk majd akad-e rajt kívül másik legény emberjogi bírák sorry kimondták a számot amennyiért átírni kész Strasbourg bármi álmot nem sorolom ki a soros a verseny igen szoros de garantálom: ilyen áron nem lesz senki koros majd kiderül ki az rült s ki kapta a legyet bíró-junta itt Strasbourgba nem gyakorol kegyet a körmére nézek mindnek Edward nem lesz fukar kiderül majd mily rügyet hajt az a magyar ugar parasztportán Nagyszalontán nem lesz emléke sem nagyidai cigányai széthordják sebtiben ne reméljen inkább féljen az ki csak szart kavar s belém vájja a karmait mint e borzas magyar a nevemet meghurcolni neki sem engedem érettségin nem lesz tétel aki kikezd velem 64
67 ARANY-PÁLYÁZAT Erdélyi Z. János A titkos ara (Kund Abigél regéje) Kund Abigél, a vitéz Abelardnak, Kund nagyurának a lánya vagyok. Jó szüleim mint kincsre vigyáznak rám, s alabárdok acélja ragyog, hogyha az utcán elvonulok. Itt a közelben a Bárczi családnak birtoka fekszik a dombok alatt. Radvány rengeteg erdei állnak körben, a fák közt szende vadak. Csörgedezik lenn tiszta patak. Bárczi fiával, az ifju Ben vel múlt tavaszon kelt egybe szivem. Tudtam azonnal, énnekem kell, és neki én, ha csak értem üzen Röppenek is hozzája szüzen. Radvány erdeje f -nyoszolyánkat rejti a fáknak lombja alatt. Ott adtam magam által a vágynak, hol szüzi ékem szerteszakadt, s mára csak emlékképe maradt. Számtalan éjeken által enyelge; véle a kéjbe merültem el én. Nem volt durva, se kajla, se nyegle: élvetegen himbált az ölén. Méz csorgott le a rúdja tövén. Nem gondoltam a Bárczi-fiúról! Úgy ismertem az ifju Ben t, mint aki mentes a szellemi bútól, és feje lágya id be ben tt. Történt mindez a kázus el tt. Radvány s reje rejti a titkot, ott öldelte magát a legény. Bárhogy esett is, a Bárczi kimúlott; feltámasztani semmi remény. Ezzel zárul e satnya regény. Eljött értem a szörnyü poroszló; vitt, hol a gyásznak csarnoka van. Bunkó módra cibált az a prosztó. Hogy védhettem volna magam, híva tetemre riadva, vadan? Rajtam a sor a terembe belépni. Én vagyok, én, ama titkos ara! Jaj, csak a holtra ne kellene nézni! Rám mered egyre a szembogara; úgy csalogat, hogy lépjek oda. Megbomlott a Ben agya richtig, t rt döfvén kebelébe bután. Lám, ez a penge a sebbe beillik, nem lötyög ottan a szívbe sután. Mindezt éjjeli három után. Mit fog szólni atyám, az a büszke? Mit fog szólani Kund Abelard? Lányom, valld be, te céda, te rüfke, Bárczi Ben szeret je valál?! Akkor már inkább a halál! Néztem a gyilkot s jött az eszembe, én nyújtám neki tréfa gyanánt. Azzal ohajta zsarolni a beste, rögvest meggyilkolja magát Enyelgve adám a t rt: nosza hát! * * A d lt bet s sorok Arany János Tetemre hívás cím balladájából valók. 65
68 Csak tudnám, mire volt ez az ötlet, mindenemet megkapta iszen. Lányka-erényem rég az övé lett; senki, csak bitorolta szivem. Testem is t szolgálta hiven. ARANY-PÁLYÁZAT Nincs menedék más, játszani kell itt, játszni az rült lányt, ki szeret; azt, aki bátor döfni a mellyit Hogy szeret mnek, már ha lehet, ott a halálban is társa legyek. Tükröt tartani kéne elébe: hadd buggyanna sebéböl a vér. Hisz maga döfte a t rt a szivébe. Más b nh dne miatta?! Miér? Ennyit egyetlen Bárczi sem ér! Ah, de mi ez? Megcsorran a vére, szerteterülve Ben kebelén. Bámul a kúria ifja s a vénje: gyilkosa más se lehet, csakis én. Bárczi lotyója, az erdei rém. Szólal a b sz atya, bökve fiára: Lányom, ez ifjú gyilkosa vagy! Többi csak int a fejével, a báva: köztük az összhang ördögi nagy. Menteget znöm senki se hagy. Hát ezek engemet itt kicsinálnak, hogyha az ajkam meg se nyitom. Rontok azonnal a Bárczi fiának Íme, a t rt most megragadom Húzom a sebb l álmatagon Én adtam neki t rt a kezébe! Engem akart rémiszteni! Nem hittem, hogy a kése hegyére tenmaga jut. Becsapott a Ben! Kába fejemben forr a vel! Rontok színleg a gyászi seregre, bújnak a gyilkos fegyver el l. Hát menekülnöm merre lehetne? Mert ez a népség nyomba megöl Ott a kiút ama utca fel l! Tépem az ajtót, táncos a lábam, kúria lépcseje visz lefelé. Bong a dalom visszhangja magában, így jutok én a kijárat elé Zendül a szívem húrja belé. És ajakamról libben az ének: Volt egy macska no és egy egér. Künnen enyéim körbevevének, s fut menekítve a sárga szekér, mígnem atyám házához elér. Elköltöztünk régen e tájról, s már nem is üldöz a Bárczi család. Lassan a lelkem is éled a gyászból. Porlada rég a Ben, a galád Végre közöttünk nem vala gát. S Radvány erdeje rzi a titkot. Nem jár senki se errefele. Néha, ha itt visz utam, be-beugrok Sírni? Ugyan már! Sír a fene! Gombát szedni jövök csak ide. 66
69 ARANY-PÁLYÁZAT Baka Györgyi Szelíden áradó jelenlét Arany János m veit olvasva T n d csönddel telíti lelkem, váratlanul tört ágakkal akadályoz, nehogy a sima úthoz hozzászokjon a gondolat, játékosan forgó szelet kavar, kétségek szakadékaiba ránt, majd bujkáló mosolya feloldoz, bíbor kasvirág-álmot lebegtet. Elém tárja a megkerülhetetlen szenvedés szakadékos mélységeit, egyben tt gyökerek kapcsolnak össze a létezés kifosztottjaival, értük kondítja a harangokat, gyötr vajúdásaiban értük kiált, a lehetetlent ostromolva! Látom magam bohóc-sipkában, álarc mögül kacsingatva, tudva, hogy nem titkolhatom igaz arcom, figyel és lát a láthatatlan határon túlról, és én várom, újra várom, hogy érintsen meg, öleljen szelíden áradó jelenlétébe. 67
70 ARANY-PÁLYÁZAT Dombi Tinódy László A madár szeme Arany János emlékére Tölgyek mellett lépdelek, árnyas padon pihenek. Madár röptét észlelem, odanézek, figyelem. - Messze földre már nem száll, bokor alatt álldogál. Ül helye száraz ág, bezáródott a világ. Múl az id, múl a nyár, társra többé nem talál. Magányában elmereng, számos emlék feldereng. Látni véli hitvesét, kicsinyeit, szép helyét. Újra érzi életét, s elkezdi az énekét. Régi dala zengedez, fénye törik, zajba vesz. Verébcsapat szemtelen kiált bele szüntelen. Felcsendül trilláit, irigykedve megvetik. Hangoskodnak: Fejezd be! Danolj máshol! Nekünk ne! - Talán csoda, égi jel? Hozzám repül, oly közel! Szeme csendes sfolyam, lelkem oda átsuhan. 68
71 ARANY-PÁLYÁZAT Kelemen Lajos Arany a tisztás Üvölthetnék is, hát hogyne! A félszeg dac antik tirádákban hatásosabb volna; egy hang bennem, hasogat, hadonászik: kertfény gyanánt a fájdalom szre gyatra se szög, se kereszt, örökké harmadnap van, patakba fojtott óceánrobaj; persze, kívül lágy beszéd, finom munka én nem sejtek meg végközelségben diderg, semmibe-visszaragadt jövend ket, az karnyújtásnyira: hogy az örök felkel k, a graffitis fiúk rossz szögb l pásztázták a terepet, s azonmód, álltó helyükben elfelejtették, hogy (mint gyökérben, ágban az élet) egy villanásra az ábécében t z lobban, míg a tömeg: tömött, törik, téglaszer, s hátának görcsös, görbe ívén, kik magasra másznak: mind idegen s most beljebb vacog, magunkat mint buktattuk; no lám! ha kisimult, ugye, forradalmam önarcképeként egy-egy szívrajz elmegy halványodásra vésem öreg lelkem betonjába? hiába: bármink tüstént lelkiismeret!, közös ügy; a tragédiáknak száraz hárfahúrján, akár lángocska csöpp kanócon: tessék, ég a zene! szállnunk kellett volna, és csak azt ne: mindig, és mindig nehezék fétisünk a téves érzékelés de most, jaj, most: szélt l óvott, bizalmas fény, szemet szúró bizonyosság: így-úgy pusztulni, így-úgy túlélni, és isten kemény nézése, ilyenkor jut eszembe, tér fölött, lelken belül, el innen, fényt vive, meghint a maradékkal kicsit. 69
72 ARANY-PÁLYÁZAT Kis Pál István Margitszigeti rigóének 1877-b l Örökölt jussom s a sorsom a dal, fújom is bátran, de szemérmesen, tudom, felölt m nem dalosra vall, s van égibb trilla is, mint énekem. Talán, ha máshol, másként dalolnék, nem cinegékkel s gerlékkel karban, s csak éjjel, mintha csalogány volnék, ne lássák a gyász zord színét rajtam. De mit számít, a vágy merre s hova int, ide köt a sorsom, s ide köt az ének, hogy zengjem a dalt, mégis és megint, ahogyan azt tették rigónemzedékek! E honos sziget, mert lakom, enyém, nem puszta szállás tavasztól szig, én itt, már a tél langyosabb delén, vagyok a dal, s mi benne reménylik. Fészkemet rzi bokor, s a cserje, h párom földdel párnázva fonta, nem rakta fára, vágyva szebb helyre, hogy azt a vércse meg ne rabolja. Mert mit számít, a vágy merre s hova int, ide köt a sorsom, s ide köt az ének, hogy zengjem a dalt, mégis és megint, ahogyan azt tették rigónemzedékek! Énekem, ha szép, az itt nem érdem, nem jár érte cím, se díj, se hála, ki a dalra szánt, t kell dicsérnem, s örömmel lennem földi flótája! T le e földet hazának kaptam, tenyérnyi kertem a dalra elég, maradok érte földhöz ragadtan daloló madár, kit várhat az ég Már nem számít, a vágy merre s hova int, ide köt a sorsom, s ide köt az ének, hogy zengjem a dalt, mégis és megint, ahogyan azt tették rigónemzedékek! 70
73 ARANY-PÁLYÁZAT Konczek József Arany János vendégei udvaron fehérlik b re egy leánynak, ne félj, kedves, megvédlek én téged s a hazámat most is hallom e dalt, régen elhangzott bár, cserebogár, sárga cserebogár benn a háziasszony elsz ri a tejet, fáradt magyar katonának ad inni eleget rült dzsihadistát most nyomtunk a falnak, nagyot koppan akkor, azután elhallgat Tompa Mihály a gólyához ilyen szóval szólott, gólyamadár, testvér, különös a sorsod, neked két hazát adott a végzeted, nekünk ez az egy van de el nem veszett mi a Tiszát megfékeztük, színes madaraknak nádasokból, szigetekb l alkottunk nyugalmat, szálljatok csak, szép szárnyasok, és a magasságbul gágogjátok, madárvészre is van orvosságunk legfels pontján fájdalmának folytatja Kölcsey Isten áldd meg a magyart, mert büszke erkölcsei imádkozzák az Istenhez, minden kis templomba hogy mint Mihály neve itten délhatárunk Tompa ne Röszkírozza hát senki, hogy ide belopva z d zászlót t zzön egy keresztény toronyra. Istálló küszöbén ül Pet fi Sándor, oda-odanéz, nem üres-e a jászol, s csak-csak került a lábára, ha más nem, hát bocskor Feketén bólongat öreg Kovács János, ballag egy cica is, kitehessünk már most? node, ugye Sándor, nem ehetünk meszet, nem jár mindenkinek magyaros szeretet édes szül hazám, te szép Magyarország, ki a kereszténységnek viseled sorsát 71
74 ARANY-PÁLYÁZAT ott térdel a gyöngypár, kezében lantjával, Szondi két apródja, Krisztus-imájával míg élek, harcolok az ottomán haddal, lomhán söpörtek, mert vak volt még a hajnal. azér amíg bírom, igazán kimondom, itthon vagyunk mi itt, nem ottomán-otthon igy van ez, jó Zrínyi, mond Pet fi Sándor, megvallja az ember, akármilyen jámbor, hogy mit nem beszél az a német? elfoglalod ám a S Tompa határátkel nél tántorog a költ, fel-felüti fejét az embertömegb l, zúgva, b gve törte át a gátot, mintha el akarná nyelni a világot, s mintha lába kelne valamennyi rögnek, szerencsétlen szerecsenek, szírek, perzsák, arabok, kurdok, törökök ide özönölnek (Európa nagy vébéjén csatározik Orbán, nem afféle taccsbíró az, ókula az orrán, hanem center, s kezdik talán ott is alítani? hogy egy b zös gondolatot meg kell állítani, mer a szabály, az biz szabály, sz megegyeztünk rendben, ki fogja e rossz bírákat rúgni végre Schengen? s azért írom nagy költ ink vendégszövegeit, hogy idegen hatalom, az soha ne legyen itt.) 72
75 ARANY-PÁLYÁZAT Koosán Ildikó Arany János bicentenáriumára XIX. sz.-i stílusban Hogy nem»két világ«csodája - Lettem csak népemb l egy: Övé (ha van) lantom bája, Övé rajtam minden jegy. Arany J.: Kozmopolita költészet Méltatlan vagyok dicséretére, hódolat vezérli tollam és szavam; dalból, rímb l font dicsfényt fejére Palettám szegényes érdemére, Hazám! Te ünnepeld büszkén, boldogan a nagy ív költ t, szeret fiad! Balsorsunk nékünk nem sok jót hozott, a múltba nézés új bajt, gondokat; egy évezred súlya nyom és fojtogat, örömt l a lélek már-már elszokott; hantok alatt kutattuk igazunk, vesztett csatákban, elhulltak között, magunkba nézni lett vón jó okunk; ha pártütésnek teret nem hagyunk, múlik a viszály, fogy az üldözött. De félre gondok! A keser pohár s a sírva vigadás si átkait n jük végre ki, legyen vége már! a baj a bajjal kézen fogva jár Ritka dics múlt fénye árad itt: a honfié, hogy emlékezzünk rá, a vén tölgyre, ki sok vihart megélt; kétszáz évnyi sorsot emlékoszloppá hord a tisztelet; ne várjunk soká, fonjunk koszorúba sírjára babért! Jó Honfiak! Hajtsatok fejet! Tisztelje meg e géniuszt a kor; Legyen szavam ma fontos üzenet: megtart a múlt, vagy végleg eltemet, örök, aki a néppel egybeforr. 73
76 ARANY-PÁLYÁZAT Németh Erzsébet Remény a reményben In memoriam Arany János A bizonyosnál most nem bizonytalanabb semmi Meddig halál, meddig álom? kopáruló valónkban észre kell venni! Nagy változás történt azóta, mester, n tt is, zsugorodott is sokat az ember. Eszmék, rögeszmék felh i viharzanak fölöttünk, s kimondom ha nem bánja: nem nyugtatná meg fájdalmát képzelete óceánja Ha svalónk, bels er nk nem tud meghatározni minket, a kül-világ karvalyai elrabolják önbecsülésünket, és jaj a nemzetnek, ha temploma omlik, ha elpárolog nyelve: múltját, jöv jét is temeti a lényegr l leszakadó elme. 74
77 ARANY-PÁLYÁZAT Rózsa Iván Stadion-avatás (Arany János Híd-avatás cím verse kapcsán) Sóhajt a fiú: nincs találat, semmi! Hiába fizette be a hülyék adóját; A szelvényt összetépi, ennek már ennyi; Ez volt az utolsó játék tehát: Nem adja fel többé lottóját Az állam és más is jól keres; Izzad vért a homloka; Elvesztem! és már nem is kesereg: El tte még az éjszaka! S másfelé indul, nem haza El tte már a monstrum, az új stadion; Rajta magyar és csillagos zászlók lengenek: Ma avatták fel, e szent napon; Itt volt is, tolongtak az emberek: S át is vágta a szalagot: örüljetek! De a fiú nem örvend már semminek; Csak ott áll a stadion el tt: Rögtön rájön, csak egyet tehet S mikor az óra éjfélt ütött: E csillagos éjen sorsáról döntött. Cseng-bong a toronyóra, A fiú még-még hallja: Neki ütött az utolsó óra Kezében gyufa, meg is gyújtja; Benzinnel locsolt testét lángra lobbantja. Lángol a test, más is jár-kel arra; Találgatják is kíváncsian: E merész ifjú vajh ki fia-borja?! Lám, felgyújtotta magát ily bátran: Kövessük példáját mindahányan! 75
78 ARANY-PÁLYÁZAT Van még b ven benzin, ki folytatja hát? Fehérben egy ifjú pár; Vesztette hitét és véd angyalát: A túlvilágon boldogok is lehetünk akár! És kett s fáklya lobog immár Tapsol egy utolsót az egykor milliomos; Tönkretették üzlettársai és a hivatalok: Így most lett a soros Szökik élet el l, már nem konok: Kicsináltatok, legyetek a pokolban boldogok! Hívatlanul jönnek a többiek, Leöntik magukat benzinnel; Eljátszották pénzüket, becsületüket: De a t z nem éri be ennyivel; Neki még hány áldozat kell? Odavonz magához szinte tömegeket: Bukott bankárokat is, lám-lám Üzletembereket, csalódott szerelmeseket: Ember-fáklyák egymás hegyén-hátán. Mi lesz, hány lesz még ezután? Tisztes öreg, fehér szakállal; Nyugdíjából csak nyomorog: Inkább t zhalált vállal Már alig szenved, nemsoká boldog: Elnyeli t is a t ztorok. Unatkozó úrin ragad kannát: Egész létem feleslegesen telt, Nem szerettem soha fiam apját! Vétkeztem, most b nh dnöm kell! S t is t zfolyam emészti el. Nagy dérrel-dúrral, csapzottan Csörtet oda vigyorogva egy bolond, Halála el tt szónokol is hívatlan: Enyém immár a hadvezéri bot, Mit eddig jogtalanul birtokolt! Szurtos cigánygyerek kéretlen, Öleli t t zben, bárgyún nevet n; Ketten égnek együtt hitetlen: Lábszíjjal vert a nevel m, Nem lesz soha már szeret m! 76
79 ARANY-PÁLYÁZAT Nekem sem! kiált egy másik tag Az életet élvezni nem tudom! Én mindig h voltam! szól n i hang, Ám férjemmel hentergett a húgom! Mindkett t lángfal övezi immáron Orosz rulett ez, vagy micsoda?! De nem kell ide már golyó; Gy lnek-gy lnek az emberek, nem is csoda: Mi végre tisztességünk, ha gy z egy széltoló? Miért hagyja ezt Isten, kínjainkon csak mosolygó?! Már nem egyenkint, hanem seregekben; Szó nélkül, némán, percenkint: De daccal, fejet leszegetten; Öntik magukra sorra a benzint. És sok-sok szemlél elégedetten csettint. Ám ekkor zivatar támad, És eloltja a tüzeket; Az öngyilkos tábor tán már fel is támadt; De hamu-tetemük még e világi üzenet: Ez csak így történhetett Bár jelölt még mindig számos akadna; Elméjük bódult, tudatuk vak; Testük, lelkük szívesen lobogna; De egyel re elvonul az emberroncs had. Eláll majd az es, rítus másnapra is marad. Nincs már, mi visszatartaná ket; Nem veszthetnek semmit, csak egyet: Elgyötört, félresiklott életüket. Aztán az óra üt még egyet: Éjfél után éjjel egyet 77
80 ARANY-PÁLYÁZAT Száva Csanád (töredék egy szonettkoszorúból) mint a szerelmes boldog álminál úgy hajlik a szöveg fölé a szerz agyában ott feszül fogalmi felh gyanánt amit örökké szublimál s amit besz kült elmével imád: a fixa ideát sosem felejt önnönmagába forduló megejt jól feljavított-feszített imázs ez a hangzós megfoghatatlan hang egy égi-földi dalnak furcsa vége ahogy megszólal este a harang és eljöhet puszta sosemvolt béke formálódik lám csak a külalak: tündér-alakká lesz bálványa képe Takács Rebeka A madár, ha nem dalolhat Daltalan madár mi végre éljen tovább, puszta szi fán? 78
81 Mustra Druzsin Ferenc Választások * János pap országában 1. Két választás 1848 júniusában Szabadszálláson Pet fi Sándor volt a jelölt, Nagyszalontán Arany János. Pet fi: Eljött az id, mid n nemzetté lett a nép s választja képvisel it az országgy lésre, nem pedig a nemesség. Kaptam az alkalmon; hogy ki eddig az irodalomban képviseltem a népet, képviseljem most az országgy lésen is Ki ismerné jobban szükségeit, mint én? ki védelmezné lelkesebben jogait, mint én? hiszen a nép az én vallásom, istenem! 1 Arany: ( ) a nép minden rábeszélés, utasítás nélkül engem jelelt ki, s ez szájról szájra menvén, oly közvélemény lett Szalontán mellettem, min aránylag Kossuth mellett sem volt az országban. 2 Pet fi racionális (?) programmal (mondhatnánk: kortesszöveggel) érkezett kiskunjaihoz: tisztázni akarta, mit várhatnak t le, és azt is, mit tervez földijeivel. Annyit jó lélekkel mondhatok, hogy én már megpróbált gyalu vagyok, meggyalultam sok faragatlan tuskót és nem esett rajtam csorba. ( ) Azt korántse várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Martius 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelk, kutyaalázatosságú ország volt, és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az els khöz, mint az utolsókhoz ( ). 3 A nép nem ilyen kortesbeszédekhez volt szoktatva; hasonló helyzetben az égig magasztalják ket. Persze éljenezték Pet fi Sándort, mostanában éljenezték másutt is, valójában azonban felemás érzéssel fogadták az egyenes szót. A lelkes jelölt egyel re csak az éljenezést hallotta meg. Arany nem állt el semmilyen beszéddel, nyugodtan, minden veszélyérzet nélkül nézett a dolgok elébe. A környez falvakra nem is gondolt: ket fogta a mez. * Ízelít a szerz Arany-témájú sszel megjelen tanulmánykötetéb l: Egy régi levélen ezt írva találtam, Napkút Kiadó 1 Pet fi Sándor, Kun-Szent-Miklós, jún. 15. In: P S Vegyes m vei , Kiadta Gyulai Pál, Pest,1863, III. k., Arany János levele Pet fi Sándorhoz június 27., in: Arany János levelezése író-barátaival, Bp., 1888, Ráth Mór, I. k., A kis-kunokhoz, in: P S Vegyes m vei. Végleges, teljes kiadás, Bp., 1896, Athenaeum, III. k.,
82 MUSTRA Választások Szabadszálláson és Szalontán. A szabadszállási történések. A programadó beszéd után Pet fi nyugodtan ment vissza Pestre; elmondta, amit akart, várt. Amikor pár nap múlva visszatért, Kunszentmiklóson megdöbbenéssel hallotta, hogy oly borzasztó hírek kerengtek fel lem, milyek csak a legelvetemedettebb gonosztev t illetik. 4 A városházán népgy lést jelentett be. Azt kérdezte a bíró, hogy mir l fogok hát beszélni? Mondám: a követválasztásról, s azon rágalmakról, melyeket távollétemben rám kentek. Beszélt: ( ) harsogó éljenezés kísért ki. A bajok azonban csak elodázódtak. Délután átrándultam Szabad-Szállásra egy kis körülnézés végett. Egy tanácsbelit l magától hallottam, hogy a nép csaknem kivétel nélkül a részemen van, valamint a laczháziak és a fülöpszállásiak is. Szentmiklós: megint rémséges hírek. Például egy levél Szabadszállás bírái aláírással: Pet fi egy polgártársunk azon kérdésére, hogy mikor leend már béke honunkban, azt felelé, hogy sohasem, míg ezen ország vissza nem száll azokra, kiké volt, ti. a tótokra ( ). (A kommunikációban nincs új a nap alatt?!) Tegnap estefelé átmentem Szabad-Szállásra. Egy ismer sömhöz szálltam.»az istenért, távozzék el tüstént, ( ) mert mindjárt agyonverik. Tegnapel tt majd éjfélig tartottak népgy lést ön ellen, s a népet felb szítették. A pap fia akar követ lenni, azt mondta: mihelyt bejön a városba, azonnal félreveri a harangokat ( ).«Éjjel mintegy tíz óra felé muzsikaszó és kurjongatás keltett föl álmomból. A pap fiát éltették, mint követet. ( ) Az ivás és az ordítás egész éjjel tartott ( ). Másnap a városházánál indulatos emberek várták. S több mint száz torok ordítá körülöttem: Ez a hazaáruló, ez az akasztófára való muszka spion, aki el akarja adni az országot ( ). Megkérdezett egy hivatali embert: így értelmezik a szabadságot ebben a városban, melynek Szabad-Szállás a neve? A válasz: Az a szabadság, felelt a követválasztási bizottmány elnöke, a kicsapott notárius, az a szabadság, hogy a ki nem tetszik a népnek, azt kikergeti a városból. Ez alatt feljött a pap is, ki fia érdekében huszonnégy akó borral predikáltatott az éjjel a népnek s biztatott, hogy ne féljek, nem fognak bántani, csak távozzam. A költ Szentmiklósra választóihoz igyekezett, ám kocsiját más útra térítették Szabadszállás vezet i, hogy ne találkozhasson híveivel. A választási bizottság galádsága sikerrel járt: Szabad-Szálláson egy hanggal, szavazás nélkül kikiáltották követnek a pap fiát ( ). Szalontán. ( ) tegnap 26-a volt, követválasztás napja egész Biharmegyében. ( ) Van ebben a megyében egy állandó bizottmány. ( ) Elnöke természetesen a f ispán. A f ispán igen-igen szabadelv ember, s erélyes, oly erélyes, hogy a mit akar, meg kell lennie. ( ) Kiszámította, hogy tizenhárom követ lehet a megyében; ( ) kijelölte tizenhárom emberét, azután körutat t n a megyéjében, s mindenik választókerületben egy-egy követet a helységek bíráinak és jegyz inek nyakába akasztott. ( ) 4 Pet fi hírei a Kun-Szent-Miklós, jún. 15-e c. cikkb l valók. In: P S, 1. 80
83 MUSTRA Szegény nép! azt hitte, hogy szabad és lehet neki, a kit szeret, a kiben bizodalma van, elválasztani. Egy általános véleményre támaszkodva ( ) keveset gondoltam a falukkal ( ), mert ( ) tapasztaltam, hogy inkább félnek a választás jogától, mely miatt a mezei munkákat félben kelletik hagyniok ( ), így biztos voltam benne, hogy onnan egy-kett is alig j be. Szóval én a korteskedést az isteni gondviselésre és a jó lelkiismeretre bíztam ( ). Szalontának Toperczer Ödönt jelölte ki a f ispán. Elterjesztették, hogy Toperczer királyi táblai ülnök csak akkor ítél jól perünkben, ha követnek teszik. Ez hatott. 5 Arany tévedett, a falusiak dolgában kiváltképp. ( ) a bírák által mindenkinek megparancsolták Szalontára elmenni, elannyira, hogy a mezei közmunkákból fennmaradt(?) szekeres napszámok a választók beszállítására használhatnának ( ). Szerencsétlenségére követségemnek ( ) valami Hrabovszky nev kiszolgált pecsovics is idevet dött, s felkeresvén az árnyékok és büdös zúgok embereit, néhány nemest, a pecsovics hajlamúakból, t lem el- s maga részére hódított figyelmeztetvén ket a csapásra, mi nemesi privilegiumukon esnék, ha engem, paraszt embert választanának követül, másrészt bíztatván ket a nemesi Eldoradó minden sült ökreivel, melyeket visszaszerzend. 6 A hatalom azonban a választás napján játszotta ki az ászt. A szalontai lakosokat, akiket reggel hatra rendeltek a választás helyére, órákat várakoztatták, míg megérkeztek vidékr l a fuvarok. Ekkor kihirdették, hogy törvény hiányában ábécé szerint szavaznak. Szalontára, melyet a sors az S bet be helyezett, csak délután 1 órakor került a sor, de minthogy asztalterítésre is épen akkor került, az utóbbi els vé tétetett, a szalontai nép pedig enni szét bocsátatott, tudtára adván, hogy 3 órakor majd eljöhet, s akkor lesz az els, miután már több helység nem is igen van. A tömeg eloszlott, de legnagyobb része többé vissza sem ment ( ). Vagy három száz (950-b l) összegy lt ugyan, de miután megértette, hogy délel tt 730 szavazat Toperczerre ment, ( ) szavazás nélkül eltávozott. Kaptam tehát a vidékr l 11 szavazatot, Hrabovszky is annyit, Toperczer 730-al követ. 7 A választás után. Pet fi nem adta fel; úgy vélte, egyel re elnapolódott a képvisel ség. ( ) Én tehát a galériára szorultam! én a galériára! Szegény nép, szegény nép, legfanaticusabb barátod csak nagy távolból fogja hallgatni, mit végeznek sorsodról, s ha el találja magát idefönn köhinteni, még onnan is szépen kiutasítják. Szegény nép! de ne búsulj, ez volt ellenségeid végvonaglása ( )! 8 Mindössze négy nappal kés bb keletkezett A nemzetgy léshez cím költemény: mintha a kunoknak szánt programot írta volna át szózattá. Felkiáltójelekkel t zdelt mondatokban ömlik nem a megbántottság az intelem, 5 Arany János levele. L:2. 6 Uo. 7 Uo. 8 Pet fi levele Aranyhoz, júl. 1. In: A J levelezése I.,
84 MUSTRA még annál is több: a kiválasztottak megszólítása és felszólítása kötelességük teljesítésére. Mit seink egy ezredév el tt Tevének, azt kell most tenni tinektek: Bármily er vel, bármily áldozattal, Bár mind egy szálig elvesztek belé, Hazát kell nektek is teremteni! ( ) Egy biztos: Pet fi Sándort ki lehetett rekeszteni a nemzetgy lésb l, de a galerián is Pet fi volt. Elég csak 48 augusztusára figyelni: el bb A nemzethez cím elemi erej költ i kiáltványban figyelmeztet, s nem is képvisel i fokon : Ébredj hazám, mert ha most nem ébredsz, Soha többé nem lesz ébredésed ( ) ( ) Föl, hazám, föl! százados mulasztást Visszapótol egy hatalmas óra, Mindent nyerni, vagy mindent veszítni! Ezt írjuk föl ezer lobogóra. Arany politikai szózatot nem fogalmazott meg, ám egy hosszú levélben mégiscsak megbeszéli Pet fivel a közelmúlt tanulságait, és körvonalazza a teend ket is. A politika alakoskodása ráébresztette, hogy másfajta szóval kell közeledni a néphez. A Nép Barátja munkatársaként megtapasztalt svindlerségek után egy egészen más néplap és egészen más politika szükségességét vallja: Én a népnek valóságos politikai és szépirodalmi lapot készültem kezébe adni, saját er teljes nyelvén ( ); politikait, mely szerint a hon jelen állását, a hol szükséges, múltjából is világosítva, felfoghassa, külországokhoz viszonyát megismerhesse, dolgainak kifejlését, id szerint folytonosan kísérhesse ( ). 9 S mintegy az iménti monológ folytatásaként úgyszólván programot ad egy jöv beli néplap megteremtéséhez: Mindig az volt a baja népünknek, hogy titkolóztunk el tte, nem fedeztük fel a dolgok valódi állását, s ez által nem engedtük kifejleni a közérzést. A népnél közvélemény nincs, nem is lesz soha, míg az ország politikai életét csak néhány tudákos ember, az úgynevezett intelligentia, kísérheti figyelemmel: de terjedjen csak el közötte oly lap, mely t a politikába, a napi események h közlése által, mint egy practice belé vezesse, azonnal fel fog lángolni romlatlan keblében a hazaszeretet, s nem kellend t bottal kényszeríteni a hon védelmére. 10 Értjük ezt a gyónással elegyes programot; értelmezni felesleges. Hogy éppen most, a szentmiklósi és a szalontai történések után fogalmazódott meg ilyen készre-kerekre ezt is természetesnek kell tartanunk. Bizonyára lapban így nem tette volna közzé még a választások hatása alatt sem (vagy éppen azok 9 Levél P S-hoz aug. 12. In: A J levelezése I., Uo
85 MUSTRA szomszédságában nem!); ám a levél, ráadásul a legjobb barátnak, a népfelfogásban társnak, m faját tekintve is megadta az szinte szó lehet ségét is, értelmét is. Arany vallomásának talán még beszédesebb része az a hosszabb költemény, amelyet leveléhez mellékelt ( Appendix-2 -ben) a következ sorokkal: János pap országát olvasd el, azért küldöm. Arany János nem szokta ajánlgatni írásait; ha most megtette, oka lehetett rá! Hogy Pet fi elolvasta-e, reagált-e a János pap országára, nem tudjuk. De nagy kiáltás volt ez; Aranynál ritka az ilyen indulat, mint amib l ez a 18 strófás (versszakonként 9-9 sorral) keser ség kifakadt. Ez a vers volt az igazi válasza június 26-ra! Keresztury Dezs csak a vers felületén járt, amikor azt mondta róla, hogy a református vidéki értelmiség érzülete 11 fejez dik ki benne szatirikus strófákban. Valószín, még ebben sincs igaza, de majdnem mindegy is: másról van szó a János pap országában. A formálódó-érlel d sz l s gazda -érzés els, de már elemi erej jelentkezése ez, és adalék a magyar karakterológia megfogalmazásához, melynek kifejtettebb képe A nagyidai cigányok. Kétségbeesett kacaj l n János pap országa is, mert a megtérítünk téged -mítoszhoz évszázadok során furcsa rítus, mondhatni népszokás szeg dött: a ( ) dinom-dánom / keresztény tivornya. Ahogy a jelenbeli szépirodalmi tisztújítások, választások (Nagy Ignác: Tisztújítás; Eötvös József: A falu jegyz je; Arany János: Az elveszett alkotmány ), és ahogy a nem-szépirodalmiak, a valóságosak, mint pédául a szabadszállási és a szalontai rzik ezt a hagyományt. (Ahogy Szalontán Hrabovszky korteskedett, aki a pecsovics hajlamú nemeseket egyebek mellett az Eldorádó minden sült ökreivel igyekezett ügyéhez hajlítani.) A János pap országa ennek a történelmi tivornyának költ i tanúsítványa, rendez je pedig egy pap, neve / János : Udvarán örökké tombolt A lakzi, kaláka, Hét mérföldre érzett a szag S úgy hítták ezt a vidéket: János pap országa. 12 Látványos volt ez a szakadatlan lakoma, és csábító: magyar és idegen egyaránt megkedvelte: Sült ökör hevert szanaszét János udvarában, Két szarván boros csobányok, Kard az oldalában. Akinek tetszett, odament, Az ökörb l vágott, 11 Keresztury Dezs, S mi vagyok én Arany János , Bp., Szépirodalmi K., 1967, János pap országa, in: A J ÖM I.: Kisebb költemények, Bp., Akadémiai K.,1951,
86 84 MUSTRA S jót ivott rá a csobányból, Nem is könnyen hagyta aztán Ezt a jó országot. Id vel alapot kellett teremteni a lakomához: anyagit el bb, aztán erkölcsit. Hogy minden termék tizedét / A papoknak adják kit n indító energia volt ehhez a történelmi vállalkozáshoz! Cserébe, hogy mégis: egy erkölcsi vigasszal felér ígéret adatott: Mennyországban a gazdagnak / Semmi helye nincsen, bár egy id után praktikus szempontból enyhítettek rajta. Ám az intézmény mindmáig m ködik. Most is vannak, akik ilyen Hizlalóba vágynak: Lomhán a gyomornak élni És élni az ágynak; Kik el tt a hashoz mérve A haza sem drága, S mid n ez küzdésre készti, Felsohajtnak: jöjj el, jöjj el János pap országa. Indulatos, keser helyzetkép, állapotrajz a János pap országa. Lehet, az indulat tette, hogy a bens ségérték tekintetében er s költemény az esztétika mér jén kevesebbet nyom. Ám nem ez volt Arany János utolsó szava a nemzet különös ismertet jegye dolgában. Harminc esztend vel kés bb a Hasadnak rendületlenül cím töredékben újra megjelenik a téma: ugyan csak egy röpke szóra, ám a hiánytalan bens ségérték mellett az esztétika teljes fegyverzetében: travesztiában! A Hasadnak rendületlenül a Szózat els strófáinak travesztálása, a travesztia remekm ve. Amíg a János pap országát 162 sorig sodorta az indulat, a travesztiát nem folytatta 20 soron, két és fél strófán túl! Pedig a keser ség nem csillapodott, az indulat sem, legfeljebb remekm vé nemesedett. Íme a travesztia, ahogy a Helikon Kiadó 1983-as kiadásában olvasható a 444. lapon: Hasadnak rendületlenül Légy híve, ó magyar! Bölcs dtül kezdve sírodig Ezt ápold, ezt takard. A nagy világon ekívül Nincs más, amit mivelj: Áldjon vagy verjen sors keze, Itt enned, innod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt, Ez a föld másra sem való, Csak hogy eltékozold.
87 MUSTRA Itt küzdtenek honért a h s Árpádnak hadai; Botorság volna ezt a hont Neked fenntartani. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, Szabad száj! itt csikorgatod Véres fogaidat. (1880 körül) A János pap országa az Életképek szeptember 10-i számában jelent meg, ezt követ en Arany életében soha: minden gy jteményb l kihagyta. A Hasadnak rendületlenül nyilvánvaló bizonyítéka, hogy nem tagadta meg ezt a 48-as költeményt, s t: ha a János pap országa merész vers, a Szózat travesztálása szentségtörés lenne, ha nem hallanánk meg Kölcsey intelmét (tanítását!) a komikum mindenhatóságáról: Nincs semmi annyira jó, nemes és szeretetre méltó, hogy komikai felvilágításban nevetségessé ne tétethessék; s a m vészi szépség kevesbedik-e Aristophanesben, mid n Euripidest, vagy Sokratest, vagy éppen az istenségeket teszi nevetség tárgyává? Többé magam ily dologba nem ártanám Pet fi és Arany számára a júniusi eseményekkel s az azokat követ szépirodalmi és levélben megfogalmazott reagálásokkal véget is értek a követválasztások mindörökre. Pet fit elragadta a történelem, a következ választást egyébként sem neki és a hozzá hasonló egyéneknek írták ki. Arany leszámolt a követválasztás gondolatával: ( ) ha még talán új választás történik, többé magam ily dologba nem ártanám ( ). 14 Betartotta. Nem ártotta magát ily dologba. Akkor sem, amikor, nem is egyszer, a hegy ment hozzá ben például Tisza Kálmán is megkereste az ottani választási kombinatiók ügyében. Ám a szalontai jó barátnak, Rozvány Györgynek megírta, ( ) hogy bármennyire köszönettel fogadom is szeretett földijeim megemlékezését, ( ) azon felel sséget nem merném magamra vállalni, hogy mostani igen bonyolult és nehéz országos viszonyokban ket képviseljem. Az én pályám, bár nyilvános, de a politikaitól annyira különböz volt mind ez ideig, hogy nagy öncsalás lenne arra nézve, hogy magamat a követi pálya betöltésére képesnek gondoljam. ( ) 1848-ban, igaz hogy félig er ltetve, hagytam neve- 13 Kölcsey Ferenc, Komikumról, in: K F Minden Munkái, szerk. Szalay László és Szemere Pál, Pesten, 1842, III. k., Arany levele Pet fi hez, in: A J levelezése I. k.,
88 MUSTRA met szerepelni a jelöltek lajstromán, de azóta öregbedett tapasztalásom, és megtanultam: kiki a maga szerepében. 15 Kés bb is: még azt a szándékot is elhárította, amikor a Toldi szerelme megjelenésére küldöttség készült Szalontáról tisztelegni: Édes Gyurim! Azt hallom, hogy ti delegatioval készültök fel hozzám. Kérlek, hagyjátok el! Meg nem bocsáthatnám magamnak, hogy miattam néhány becsületes ember ide fáradjon, egészségét koczkáztassa, ily zord téli id ben, csak azért, hogy nékem él szóval megmondja, a mit úgy is tudtok, a mir l meg vagyok gy z dve: hogy szerettek, méltányoltok. És szintén szólva nekem is elég volt már a jóból- beteg, roncsolt embernek nyugalom, nem ovatiókra van szükségem. Hát kérlek, hagyjátok a deputatiót akkorra, majd ha minister vagy legalább is szolgabíró leszek. Fogadd üdvözlésemet. Barátod Arany János. 16 A politika hegyei is megkörnyékezték. Például 1857-ben, amikor a kormányhatóság üdvözl verssel kívánta fogadni a Budára látogató I. Ferenc Józsefet. Els ként Aranyt szólították fel ( ) aranyakat ígérve sokat, sokat, de én legjobb akarat mellett sem tehetém, beteges állapotom miatt. 17 (Természetesen nem maradt köszönt nélkül a császár: mindenre akad ember, Lisznyai Kálmán vállalkozott: Olvastad-e a bárányfelh s verset? ( ) L-szny-ynak becsületére válik úgy-e? 18 írta Arany Tompa Mihálynak 57. július 26-án.) Írt viszont ez alkalomra ó-angol modorban egy balladát, A walesi bárdokat; természetesen akkor elrejtette fiókjában, ám 63-ban, lapjában, a Koszorúban megjelentette ben igazi hegyóriás közelítette meg: felvették a császári koronázás alkalmával kitüntetend k listájára, Szent István rendjelre jelölték. Amikor tudomást szerzett err l (ismer sei hozták a hírt), levélben nyomban b. Eötvös József kultuszminiszterhez, 19 az Akadémia elnökéhez fordult, hogy e szándék vonassék vissza. Nem járt sikerrel, miként b. Wenckheim Béla belügyminiszternél sem; viszont megtalálta a módját, miként vessen véget Arany további próbálkozásainak. Megindokolta a jelölést / ( ) e kitüntetés ( ) irodalmi m ködésének méltányoló, a közvéleményb l kifolyt elismerése, ( ) egyúttal a Magyar Tudományos Akadémiának megtiszteltetése ( ) /, a további huzavonát elkerülend pedig válaszához csatolta a kitüntetést, a kitüntetést igazoló írást, s ezeket elküldette Arany Jánosnak. Meghívót azonban nem mellékelt az ünnepségre. Azt Arany János egy két-forintos kakasül r l, mesteremberek és leányasszonyok társaságában nézte végig. 20 Nem a kakasül volt Arany gondja, hanem az, hogy a walesi bárdok egyike kitüntetést kapott Edward királytól. Ez persze így az önérzetes Arany nagyítása, ám a közvéleményben is járta valami, a suttogók között, ahol nem az igazság szokott a szóbeszéd min sít je lenni. Hát kiállt a közvélemény elé; úgy 15 A J levele Rozvány Györgyhöz, márc. 3. In: A J levelezése II. k., Franklin-Társulat, A J levele Rozvány Györgyhöz, dec. 24. In: A J levelezése II. k Levél Tompa Mihályhoz, jún. 26. In: A J levelezése I. k., Uo. 19 Levélváltás b. Eötvös Józseffel és b. Wencheim Bélával. In: A J levelezése II. k., Levél Tompa Mihályhoz, aug. 7. In: A J levelezése II. k.,
89 MUSTRA tett, mint Csóri vajda: visszanézett a maga Nagyidájára, és is fügét mutatott. Tizenegy fügét, tizenegy kis bökverset. 21 Jutott bel lük a kitüntet nek, a kitüntetésnek, és természetesen a kitüntetettnek is. Íme példának egy szatirikus füge a kitüntet knek (a IV.): Járnak hozzám méltóságok, Kötik rám a méltóságot: Megbocsásson méltóságtok, Nem érzek rá méltóságot. A kitüntetést abszurd szatíra vette célba (a XI.): Ha én egy jót alhatnám Száz keresztért nem adnám. Ironikus fügét mutatott önmagának (a VIII.): Minek nekem a rendjelek? Szamárháton bársony nyereg? Csillagom, galambom. Minek nekem ez a kereszt? Disznóorra arany perec? Csillagom, galambom. (Ezt akár dalolhatná is bárki; Arany megadja a kell eligazítást: Ad notam: Minek ez a pörge kalap / Ha a legény csak egy falat, / Csillagom, galambom!) 21 A 11 versike fölötti cím: A csillag-hulláskor I XI. In: A J ÖM, VI. k.: Zsengék. Töredékek. Rögtönzések, Bp., Ak. K., 1952,
90 88 Dokumentum Kiadta Arany János f titkár Ez az eredeti ügyirat, melyet Arany János indított el keze írásával azzal a f titkári kérdéssel, megfelel-e a valóságnak az építész Számlája legféltettebb kincseim közé tartozik. A korábbi években olykor megmutattam egy-egy szemináriumon magyar szakos hallgatóimnak, amikor a költ palotai éveit vettük számba. Ám arra nem gondoltam, hogy a nyilvánosság elé bocsátom: nem valamely remekm kézirata, csak egy ügyirat a Magyar Tudományos Akadémia ügyviteléb l. Hogy ne rongálódjék, bekereteztettem: kép lett íróasztalom fölött, gyönyör ségemre. Most azonban a 200. évforduló megmozdította, s ebben segített a Napút (szerencsére állhatatos) f szerkeszt je is. Ez a képet kísér szöveg nem a százszor elmondott tényt akarja százegyedszer is leírni, hogy ti. mekkora ny g volt Arany Jánoson a titoknokság, hát még a f titkárság! Azt is sokszor elmondták már, hogy hány szépirodalmi alkotásra fordítható órát rabolt el az akadémiai robot. Mindez tudott és igaz. Nem err l szólnak ezek a sorok. Az építész számlájára sem mutogatok: lám, akkoriban sem az ünnepélyes átadás napja (itt: december 11.) volt egyszersmind az építés teljes befejezésének dátuma; hogy esztend kkel kés bb (a Számla dátuma szeptember 23.) is volt még kisebb-nagyobb pótolni való Amire viszont szívesen kitérek, s a képet nézve magam is el-elid zök íróasztalom csendjében : bármilyen ny g és robot volt a hivatal a palotában is; ebben a hivatalban Arany János robotos társai olyan kit n ségek voltak, mint az ügyirat szerepl i : Tóth L rinc, Ybl Miklós és Csengery Antal. A kor elitje! Ráadás: egy kis szépirodalmi szemle. A 200. évfordulón azzal egészíthetjük ki tisztelgésünket Arany János el tt, hogy feltesszük azt a mégis-kérdést : mit alkotott a költ, amikor a hivatal fogságában nem írt? Valóban üresek ezek az 1870 körüli évek? Nagy m veket írt. Mindenekel tt ezekben az években sorjáztak a Toldi szerelme énekei (1879 a megjelenés éve). A hetvenes évek els felére esik a múzsák neveletlen gyermekének, Arisztophanész komédiáinak fordítása: A felh k, A darázsok (1871); A lovagok, A béke, Az Akharna-béliek, A madarak (72); A békák, a Lysistrate (73); A n k ünnepe, A n uralom, a Plutos (74). A Bolond Istók második éneke (csaknem negyed századdal az els ének után) a Budapesti Szemle évi negyedik kötetében jelent meg, és jelent s teljesítmény ezekben az években a Burns-fordítás is, a Kóbor Tamás (Budapesti Szemle, 1873, II. k.). És a Forgácsok és a Mondacsok apró pár sorosai. Legalább az ilyen ünnepen, s legalább néhányat idézzünk fel teljes szöveggel: Isten veled Karlsbad szép tája! Örökké az ember nem állja,
91 DOKUMENTUM 89
92 DOKUMENTUM Rothad neki tüdeje-mája; Így végz dik a földi pálya. Alás szolgája. (Búcsú a fürd t l, 1869) Szép megtisztelés, De nem bírok vele: Nem vagyok már a kés, Hanem csak a nyele. (F titkárság, 1869) Vándor megállj! Hó! bámuld e követ, Mellyel magunknak szerzénk hírnevet; Itt tornyosul a megkövült dagály: Mind nagy szavak! bim! bum! Vándor megállj. (Emlékre, 1869) Férfi-korom végefelé máris, Hideg nekem a delel nyár is, Koravénség hava ül felettem: Mind a világ ura-bátyja lettem. ( Uram-bátyám, 1869) Az élet rajtam egyre nehez l; Kivénültem kortársaim köz l. (Ötvenhárom év, 1870) Druzsin Ferenc 90
93 Szörényi László Az elveszett alkotmány szerz jük ceruzája által elveszített részei Arany János két különböz id ben két különböz okból dolgozta át a Kisfaludy Társaság pályázatára beküldött comico-satyricus eposzának elejét. Érdekes módon éppen itt található két hallatlanul fontos és Arany által végül nem közlend nek ítélt, tehát kihúzott rész is. Az egyik a címlap, ugyanis eredetileg a kéziratban szerkesztett m véhez egy címlapot is, amely tipográfiailag is utánozta a régi, századi nyomdatermékek szövegtagolását. Ezt Arany kés bb áthúzta, és a nyomtatásban már csak ez a cím jelent meg: Az elveszett alkotmány. Az elveszett alkotmány azaz Maradvári és Tagadófalvi, Tagadi Rák Bendegúznak földön, vizen s föld alatt véghez vitt álmélkodásra méltó vitézi tselekedetei; nem különben életében és halála után rajta megesett rendkívül való történetei; mellyeket az effélékben gyönyörköd knek kedvekért el ször ugyan szép versekben szerzett Néhai Nemes és Vitézlett Vadonffy Bertalan úr; mostan pedig ez új formában világ elébe botsátott, Egy hazáját igazán szeret magyar nemes. 1 Tudhatjuk, hogy Arany még az el z évben, tehát 1845-ben küldte fel a kéziratot Pestre a pályázatra; a m írásához július végén fogott, az els említés róla 1 Arany János, Az Elveszett Alkotmány, Toldi, Toldi estéje, s.a.r. Voinovich Géza (Arany János Összes M vei, II. kötet), Bp., Akadémiai, 1951, Voinovich azt is megjegyzi különben, hogy egyrészt ezt a kihúzott címlap-tervet Kéky Lajos közölte már hasonmásban (A százéves Kisfaludy-Társaság, Bp., Franklin-Társulat, 1936), másrészt Arany Szilágyi Istvánhoz február 22-én intézett levelében közli is ezt a címvariánst, igaz, egy kis eltéréssel, a nemesi el név módosításával: Maradvári és Ingadófalvi Bendegúz tselekedetei, a végén pedig a világ szót nagy V-vel írta. 91
94 szintén egy Szilágyihoz intézett levelében olvasható, augusztus 1-jér l. Mintegy négy hónapig dolgozott rajta. A három bíráló Erdélyi János, Stettner György és Vörösmarty Mihály volt, és ráadásul, mivel fölmerült az az alaptalan gyanú, hogy a szerz nevét tartalmazó boríték felbontása után talált név csupán írói álnév volna, ezért a Kisfaludy Társaság levelet intézett Szalontára az espereshez, aki február 15-én kelt levelében nyugtatta meg ket, hogy Arany János tényleg létez személy. Ezután Stettner javaslatára visszaküldték a kéziratot, hogy a költ vezesse át a szükségesnek látszó javításokat. Az eredeti hosszú cím kicserélésére január 3. után kerülhetett sor, ugyanis ekkor írja Szilágyinak, hogy javítania kell rajta, de újat nem akar írni, tehát csaknem úgy fogja visszaküldeni, ahogy megkapta. Következ, január 31-én kelt leveléb l kiderül, hogy vissza is küldte Pestre Tiszáék egy szekerével, a szekér ugyan kigyulladt az úton, de a kézirat mégsem égett el. A kihúzott címlap tehát azt állította, hogy ez a költemény, amely Rák Bende cselekedeteir l szól, a f h s halála után keletkezett, de már maga a költ, vagyis Vadonffy Bertalan is elhunyt, és így a mostani, új formában világ elébe botsátott változatnak a meg nem nevezett hazafi, azaz egy magyar nemes semmiképpen sem szerz je, hanem csupán sajtó alá rendez je vagy kiadója. Arany tehát az epikai m vek forrásmegjelölésének egyik leggyakoribb fikciós fogásával él, talált kéziratnak tünteti fel saját m vét. S t még azt is sejtetni engedi, hogy már volt vagy lehetett egy valahai skiadás, amelyet mintegy csak formailag módosított. Ha most megnézzük a költemény cselekményét, akkor láthatjuk, hogy valóban, Rák Bende a m valóságos íratásával egyidej események után mintegy tíz évvel hal meg. Ezek az események pedig a Bihar megyei követválasztási botrány, illetve az a zalai botrány, amely véres kimenetelével szintén fölkavarta az egész országot; Szilágyi Márton föltevése szerint ugyanis ez az eseménysor is hatott Aranyra. 2 Ezek szerint Rák Bende halála körülbelül ra, vagyis a pályázathoz, illetve a m kiadásához képest egy évtizeddel kés bbre tehet ; s t a fiktív címlap szerint még jóval ez után került sor csak a mostani, mondjuk úgy, szövegkritikai kiadásra, amelyet a magyar nemes vállal magára. Pet fi A magyar nemes cím verse Borjádon keletkezett, a Sas Károlynál, osztálytársánál és barátjánál nyaraló költ 1845 szutóján, a Pesti Divatlap 35. számában jelentette meg. Akkor még ez volt a címe: Én magyar nemes vagyok. Mivel sok érintett ismer s, barát, családtag jelentkezett kés bb, ezért valószín leg hihet, hogy tudjuk a derék címszerepl nemesi el nevét és nevét: Nemeskéri Kis Lajosnak hívták, aki akkor a simontornyai járás alszolgabírája volt, és igen lekezel en bánt Pet fivel. Az eredmény nem is maradt el: a derék úr halhatatlanná vált, noha talán nem erre gondolt, amikor az angyalokat emlegeti az egyes szám els személyben beszél címszerepl. Ha Illyés Gyulának egy emlékét figyelembe vesszük, akkor még azt is megtudhatjuk, hogy gyermekkorában ismert egy akkor már aggastyánkorban lév öregurat, aki csupán arra volt büszke, hogy a Pet fi-versben szerepl magyar nemes unokaöccse. 3 2 Szilágyi Márton, Hagyománytörések. Tanulmányok az 1840-es évek magyar irodalmáról, Bp., Ráció, Pet fi Sándor Összes költeményei (1845. augusztus 1846), kritikai kiadás, s.a.r. Kerényi Ferenc (Pet fi Sándor Összes M vei, szerk. Kerényi Ferenc, 4. kötet), Bp., Akadémiai, 2003,
95 A vers elég nagy kritikai visszhangot kapott, például Hazucha Ferenc, aki pedig nem különösebben kedvelte Pet fit, csíp s gúnya okán igen érdekesnek tartotta, Pulszky Ferencnek is nagyon tetszett. A Heged s álnéven író erdélyi Szász Károly kritikájában is folytatta a vers epés hangnemét, és megjegyezte, hogy szép, szép, de azért maga kételkedik abban, hogy az angyalok fognak majd a beszél nemesért eljönni, hogy a mennybe vigyék. Az azért igen érdekes, mert a megjegyzésnek van némi teológiai éle is. Nem tudjuk pontosan, hogy Arany, aki ebben az id ben már minden lehet séget megragadott a kortárs irodalom olvasására is, mikor és milyen példányban jutott hozzá a Pesti Divatlaphoz. (Tudjuk, hogy a szalontai kaszinó könyvtára, amelynek leltára legjobb tudomásunk szerint nem maradt ránk, sokszor csak nagy-nagy késéssel jutott hozzá egy-egy könyv- vagy folyóirat-újdonsághoz.) Ám mindenesetre van alapunk annak föltételezésére, hogy hozzájutott Pet fi verséhez, és az nagyon tetszhetett neki. Lehet, hogy ez az oka, hogy nem elégszik meg azzal, hogy Vadonffy Bertalant, azaz a saját fiktív alteregóját a m végén még beszámoltatja jöv beli eseményekr l is, hanem megragadta az analfabétaságára büszke nemesb l áradó bornírt g g is, amelyet olyan sikerrel karikírozott Pet fi, és amely annyira jellemz Rák Bendére, s t már édesatyjára is. Tehát könnyen lehet, hogy a Szilágyi Istvánnak írott levélben is meg rzött, kés bb mégis kihúzott kiadói álnév vagy rangmegjelölés ( Egy hazáját igazán szeret magyar nemes ) bizonyos értelemben hommage Pet finek. Akkor miért húzta ki? Ezt nehéz megválaszolni, tekintettel arra, hogy a cselekmény egyes rendkívül lényeges pontjaihoz Arany olyan megjegyzéseket vagy hozzátételeket képes f zni, amelyek elbizonytalaníthatják az elemz t. A hirtelen megjavult táltos és boszorka által inszcenált nagy átváltozási jelenetben például, a hetedik énekben legalább egy, vagy mondjuk úgy, hogy fél szerepl akad azért a földiek közül, aki nemes, s t gróf, és mégis letesz egy felajánlást a haza oltárára, s t a most már jóindulatú angyallá változott ördögök felszólítására még jelképesen vérét is ontja ezen az oltáron. Igaz, hogy Arany megjegyzi, hogy a letett összeg évi jövedelmének csak egy századrésze, és a korábban csak hiú embernek ábrázolt Lánghy lehet, hogy a véráldozatot is csak azért hozza, mert tetszik neki a boszorkából lett angyal. (Hiszen is annak a liberális frakciónak a tagja, amelynek f h se az eposzban a szoknyavadász Hamarfy.) Ugyanilyen módon azok, akik mégiscsak maradnak és komolyan veszik a profán istentiszteletet a haza oltáránál, vagyis a névtelen szegények és senkik, vannak ugyan, de senki nem ismeri ket, és a költ nemigen köti az orrunkra, hogy kikre is gondol. Tehát végül is elképzelhet, hogy Arany az utolsó pillanatban, a kézirat visszaküldése el tt túlságosan is didaktikusnak, magyar szóval szájbarágónak érezte parodisztikus címlapját, és ezért húzhatta ki. A második húzás az eposzokban kötelez segélykérést törli. Ezt Va donffy Bertalan intézi a magyarok istenéhez. Ezt azonban Arany nem ugyanazon okból húzta ki, mint a címlapot! 4 Több oka lehetett rá, de semmiképpen sem az, hogy 4 Vö. Szörényi László, Arany János és Az elveszett alkotmány = U, Petrarca Budapesten. Esszék, tanulmányok, Bp., Nap, 2011, A tanulmányban közlöm a kihúzott rész teljes, a kritikai kiadásban Voinovich által sok hibával közölt szövegét, az MTAK Kézirattárában rzött eredeti kézirat alapján kijavítva. 93
96 mentse a hagyományos magyar nemesi politika bármely oldalát vagy pártszínezetét. Sokkal inkább föltételezhet, hogy Arany, miután még egyszer végigolvasta m vét, úgy gondolta, hogy a nemzetiségekr l szóló megjegyzések kifejezik ugyan mélységes aggodalmát, amellyel figyelte a pánszláv törekvéseket és a bécsi udvar megosztó politikáját, akár Magyarországon, akár Erdélyben, de mégis hatásukat téveszthetik, esetleg félreértést kelthetnek. A költ aggodalmát teljesen meg is érthetjük, ha tudjuk, hogy ebben az id ben már alaposan tanulmányozta nemcsak Széchenyi, hanem Wesselényi m veit is, és tudjuk egy nem sokkal kés bb kelt leveléb l, amelyet Pet finek írt, hogy Wesselényit tartotta a legméltóbb politikusnak, és ezért neki akarta ajánlani az seir l szóló Murány ostromát. A kihúzott rész egyrészt nagyon is érthet, mert hiszen a megsemmisít gúny alapjául az Ószövetség megfelel részeinek (Mózes negyedik és ötödik könyve, Józsue könyve, Bírák könyve) adaptálása szolgál, arról, hogy az Isten miképpen kötelezi egyrészt választott népét az ígéret földje korábbi lakóinak megsemmisítésére vagy a velük való érintkezés teljes elkerülésére, másrészt mivel fenyegeti meg ket, ha nem hallgatnak rá, és hogyan fogja ket ezért megbüntetni. Ehhez képest viszont a kihúzott részben a választott népnek megfelel magyarokat a legkevésbé sem izgatja, hogy mi várhat rájuk rossz esetben, hanem azt hitték, hogy Isten kizárólag az szórakoztatásukra, unalom zés-képpen t ri meg az idegen országlakosokat. Márpedig ez ugyan önmagában igaz, ha a tudatlan nemtör dömséget és az öngyilkos tehetetlenséget akarta megjeleníteni, de másrészt nem vág össze azzal a nem ironikus, hanem tragikus beállítással, amelyet a költemény alvilági jelenetében olvashatunk, ahol ugyanezek a nemzetiségek már épp hogy nem szórakoztatólag lépnek fel, hanem mostohafiakként bántalmazzák édesanyjukat, Hungáriát. Arany föltehet leg ezt a kett sséget akarta megszüntetni az eposzi segélykérés kihúzásával. 94 Arany János autográfja
97 Takács Ferenc Kürtszóra bakfitty A Toldi harmadik kötetében Arany János említést tesz egy régi népi játékról: a bakfittyr l. Ez nem más, mint a tornaórákról jól ismert sorozatos bakugrás, amit népiesen kecskebuka vetésnek is mondanak. Arany két szakaszt szentelt ennek a gyerekkorában általa is gyakorolt játéknak. Kürtjelre a sorok eleje megindul Futni, ahogy telik, h sfi rugós indul, K hajintásnyira egyszerre megállnak, S térdre feszült kézzel bakhátat csinálnak. Ezt a követ sor, mintegy ugrógátul, Mint lóra ki pattan a csipején hátul Vállra vetett kézzel szökik át futtában, S kürtszóra megállnak kicsi távolságban. Arany János egyébként prózában is megmagyarázza a bakfittyet: Nagy izomer t kívánó játék, melyet régebben a serdült legények, deákok is játszottak, de én úgy vélem, hogy seinknél a hadi testgyakorlatok egyike lehetett. Aranynak a bakugrásról írott sorai ráirányítják figyelmünket arra, hogy a költ szerette a játékokat, a testgyakorlati vetélked ket. Írásunkban kévébe kötöttük a fontosabb testkultúrával összefügg írásait, és ebb l a sajátos szemszögb l mutatjuk be a kétszáz éve született költ t. Ha Arany János csak a Toldi-trilógiát (Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme) írja meg, akkor is jelent s adalékokkal járult volna hozzá testkultúránk történetéhez. Toldi Miklós valójában sporthérosz volt. A közvélekedés azt tartja, hogy a középkorban nem is létezett semmilyen sportos jelleg tevékenység. Ezzel szemben elég, ha Toldira utalunk, aki bajvívóként egyben birkózó, gerelyhajító, vívó, súlyemel és ugróatléta is volt. A korabeli népi vetélked kben szintén jeleskedett, mint például k dobálásban, hordóemelésben vagy a rúdhányásban, amit akkoriban a nép bunkóhajításnak nevezett. A Kisfaludy Társaság által kiírt irodalmi pályázat egyik feltétele az volt, hogy valamilyen népi h s tetteir l szóljon a költ i beszély. Arany Toldi Miklóst választotta f h sének, ami telitalálatnak bizonyult. Fontosnak tartotta a források felkutatását, így jutott el Ilosvai Selymes Péter m véhez: Az híres-nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteir l és bajnokoskodásáról való história. Ilosvai Toldit f leg mint nagy erej lovagot mutatja be, de helyenként kitér h se sportos tevékenységeire is. A híres malomk eldobása során Toldi valójában súlylökést végez, aztán pedig rudat hány, birkózik és így tovább. Az s Toldi egyik kés bbi kiadásában a következ betoldás olvasható: Nézd meg jól Budának Bécsi kapuját, Meglátod ott ennek súlyos buzogányát, 95
98 96 Mellette függeni személyéhez paizsát, Parittyából hajgált húszfontos köveit, Diadalmas vitéz hegyes kópiáját, És a kit csizmáján viselt sarkantyúját. A Toldi emberfölötti erejében kételked ket azért küldi a betoldás írója Budára, mert a Bécsi kapuban rizték egykoron félelmetes fegyvereit. Err l Dugonics András Jeles történetek cím m vében olvashatunk, aki 1756-ban még látta a relikviákat: lándzsákat, buzogányokat, és nem utolsósorban a k galacsinokat, melyeket kézzel vagy parittyával dobott el gazdája. Schams Ferenc 1820-ban meger sítette, hogy ez a gy jtemény létezett, melyet azonban tíz év múlva átszállítottak a budai fegyvertárba. A szabadságharc leverése után pedig Bécsbe vitték és besorolták az osztrák fegyvermúzeum gy jteményébe, ezzel is gyengíteni akarván a magyarság legendás h sének nimbuszát. Ilosvainál találunk Toldiról egy másik furcsa, sportos vonatkozású esetet, amikor ezt írja: Ottan Toldi Miklós hátra iramodék, Az asszony kedvéjért egyet-kett t ugrék. Fene oroszlányra hamar fel ugordék, Buda piacára Toldi ezenközben ugrék. A hátra iramodó Toldi egy az ablakra rátett oroszlános kárpitra ráugorva valójában távol-magasugrást végzett, mely a falra futással együtt a középkori testgyakorlatok közé tartozott. Tulajdonképpen Toldi egy vaskos tréfa áldozata, mert a sz nyeggel együtt, hiányos öltözékben kiesik a nyüzsg budai piacra. Arany János átvette ezt a kissé pikáns közjátékot. Toldi Miklós egy özvegynél vendégeskedik, aki a felhevült h st az ablakon lev drapériára ugratja, az pedig ingben-gatyában, a világ csúfjára az utcán találja magát. A Toldi szerelmében Arany kissé népdalra hangolva verseli meg az esetet. Toldi Miklós, aranyszál! Hátha egyet ugornál Ihajláré! Ugornál Csak amott a zugolynál. Oroszlány van kivarrva, Ihajnáré! Csak arra Oda ugorj a falra. Toldi Miklós úgy jára: Kicsöppent az utcára, Ablakon az utcára, Mind a világ csúfjára. Ilosvai Péter m ve sokáig rizte Toldi legendáját, amely még a reformkorban is népszer volt. Toldi Miklós egyébként él személy volt, I. (Nagy) Lajos
99 királyunk híveként több csatában magas katonai tisztséget töltött be. A nápolyi hadjáratba is elkísérte királyát, majd ott maradt a helyi hadsereg alvezérének. Arany János azonban nem a történelmi személyt verselte meg trilógiájában, hanem Ilosvai alapján és a Nagyszalonta körül még elevenen él hagyományokból formálta meg népi h sét. A Toldi El hangjában több olyan élethelyzetben ismerhetjük meg a f h st, melyekben fellelhet k testkulturális vonatkozások is. Rögtön megcsodálhatjuk Toldi óriási erejét, amikor egyik kezében egy súlyos petrencés rúddal mutatja az utat Buda felé. Majd az t megalázó katonák közé dobott malomk vel újabb er mutatványt hajt végre. Az egyik vitéz halála miatt bujdosni kényszerül, eközben számos próbatétel várja: farkasokkal birkózik, majd Pesten megfékez egy dühöng bikát. A temet ben fiát sirató asszonytól megtudja, hogy egy kérked cseh vitéz lovagi tornák során megalázza a magyarokat. Felkerekedik és legy zi a becstelen eszközöket alkalmazó cseh bajnokot, ezzel a király megbocsátja b nét. Ezek a bajviadalok egyébként visszatér motívumokként megtalálhatók a Toldi estéjében és a Toldi szerelmében is. A sportos epizódok a népmesék legkisebb fiainak gy zelmeit juttatják eszünkbe. Toldi alakját a kezdetekt l szimbolikusnak tekintették: benne egyesültek a paraszti és a nemesi vonások, lett a felemelked parasztság népi h se. Toldi Miklós, amikor a királyi seregben szolgált, bajviadalait csupán birkózásban vívta, mivel a lovagi torna szabályai szerint csak kifogástalan nemesember vehetett részt a lovas küzdelmekben. A birokversenyek leírásával Arany meg rizte a magyaros népi birkózás elemeit, és népszer vé tette ezt az si sportágat. A karikással való vadfogást is megismerhetjük a Toldiból: IV. Károly német császár vadászatán h sünk így fogott el egy szarvast. De nyomja er sen, lova már-már pedzi, Toldi a nagy ostort sugárra ereszti, Mert hozta nyakában s csattantva hurokba Rántja nagy er vel ágainál fogva. Nyaka szegett mindjárt a nemes állatnak; Császár meg a többi mind oda szaladnak: No ilyet nem láttam, se semmi el döm! Így szoktuk ezt, Felség a magyar Alföldön. A Toldin kívül Arany több más m vében szintén felbukkannak a testi kultúrával összefügg epizódok (vívás, solymászat, lovaglás stb.). Az ifjú Hunyadi Jánosról szóló Szibinyáni Jank cím költeményében egy Zsigmond király idejében játszódó vadászatot ír le részletesen, melyhez Zichy Mihály készített illusztrációt. A Buda halála X. énekében pedig a honfoglalás kori lóversenyeket mutatja be szakszer en. Itt újfent olvashatunk a vadakat elfogó karikás ostor és a pányva használatáról, melyeket eleink sportszer en ztek. Pányvával ezekb l, ha mikor kell, fognak Hajítva kötését repül huroknak; Veszedelmes játék, mivel a b sz csorda Lovat és lovagját levágja gyakorta. 97
100 98 Üstökös ifjú had, zúgó karikással, Kerüli a ménest rohanó futással, Szelíd paripájok a vadat legy zi, Körül, örvény módra száguldja, el zi. A VIII. énekben költ nk egy olyan medvevadászatot szed rímekbe, amikor a medvét nem elejtik, hanem befogják és házi bohócnak nevelik. Vetette magát már lovasok rendjére, Asszonyi néz i hangos ijedtére; Akkor Etel: piha! Nem kell félni, mondá, Gyere velem mackó! Ha danolsz, táncolj rá. Arany János 1851-t l Nagyk rös homokos és salétromos Kánaánjában élt és tanított magyart, latint és görögöt, miközben megírt vagy száz verset. Nagyk rös akkoriban szinte kulturális központnak számított, ide hívták ugyanis a nyakas cívisek a szabadságharc bukása után üldözött magyar értelmiség javát. Jókai írta a református gimnázium tanerejér l: Az volt ám a tanári kar! A Fiastyúkban nincs annyi csillag, mint akkor Nagyk rösön volt. Itt állt a katedrán Szász Károly költ és m fordító, Salamon Ferenc és Szilágyi Sándor történészek, Losonczi István tankönyvíró, Mentovich Ferenc filozófus, meg még egy tucatnyi tanár, akik közül kés bb hatan lettek a Magyar Tudományos Akadémia tagjai. A visszahúzódó természet Arany említett kollégáiban barátokra talált. A másik jó komája a Gömör megyében él Tompa Mihály volt, akivel hosszú évekig levelezett. Az egyik ilyen, alig ismert írása sporttörténeti szempontból is értékes. El zményként tudni kell, hogy a magyar iskolákban évszázadokig tiltották a birkózást és mindenféle er próbát. Sárospatakon 1621-ben jelent meg az alábbi regesztrum : Tilos a dárdavetés, a birkózás és mindazon játék, mely másban kárt tehet, aki megszegi, ha nagyobb 10 denárt fizet, ha kisebb, ugyanennyi vessz t kap. A fiú gyerököknek azonban szerzett joguk volt összemérni erejüket másokéval. Nos, Nagyk rösön az a példátlan eset állott el, hogy nem a deákok birkóztak, hanem a tanárok. A filosz Mentovich meg a tudós Losonczi ugyanis valamin összekülönbözve birkózó mérk zésre álltak ki egymás ellen az iskola melletti homokdombon. A Tompához írt levelében err l így számolt be Arany János: Nevezetes volt a Varga szüretjén a tanárviadal, azaz birkózás Mentovich és Losonczi között, mely alkalommal ez utóbbi, keményen földhöz vágatott, s mid n ezt nehezen szívelné, s ellenfele újra felhívá ismét földhöz vágattatott. Az volt a mal r, hogy egy másik buckáról a tanulóifjúság jelent s számban végigélvezte az épületes viadalt. Kevesen tudják, hogy Arany János népdalgy jt is volt ben régi barátjának, Bartalus Istvánnak saját kez leg másolt le gyerekkori emlékeib l több mint száz népdalt. Ezek között szerepelt a híres Nemzet r dal, amit 1848-ban Szalontán alkotott. Süvegemen nemzeti szín rózsa, Ajakamon édes babám csókja. Ne félj rózsám, nem megyek világra, Nemzetemnek vagyok katonája.
101 A verset még aznap délután megzenésítette Fónagy József honvéd hadnagy, és estére már faluszerte énekelték. Ez a nóta annyira átment a köztudatba, hogy Arany végül maga is népdalnak ismerte el. A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcsi Bence szerkesztésével és Kodály Zoltán zenéjével megjelentette 1952-ben Arany János addig kiadatlan népdalgy jteményét. A Koszorú cím lapot Arany János szerkesztette, és ügyelt rá, hogy a korai magyar sportéletr l is tájékoztassák az olvasókat. A Budapesti Hajósegylet évi dunai regattájáról ezt írta a lap: A csolnakverseny soha nem volt ilyen fényes; a nagyobb díjak, a több versenytárs s a roppant számú közönség mind ingerl leg hatott a gy zelemre. Arany János kora gyermekkorától kés öregségéig meg rizte játékosságát. Ennek legjobb dokumentuma Varga Balázs Arany János játékai cím könyve. A nyelvm vész költ játékai között érthet en túlsúlyban vannak a szellemi indíttatásúak (rímek, rigmusok, makáma, alliteráció, nyelvi rejtvények stb.). Érdekelték továbbá szül falujának, Nagyszalontának és környékének népi gyermekjátékai és ügyességi vetélked i is. Vonzódott a táncok iránt, melyeket f leg a sok mozgásos, er s fizikumot igényl népi táncokat akkoriban a testkultúra körébe soroltak. Szeretem nézni (bár lábam ügyetlen) Komoly, víg táncod, keleti fajom: Mikor feljajdul rátermett kezekben A heged s méláz a cimbalom. Nagyk rösi tanárkodása alatt naponta több tucat leckét (írásbeli dolgozat, manapság a tesztek) kellett kijavítania, unalmában megesett, hogy disztichonban írta meg az értékelését. Másszor meg a tanári kar névsorát szedte versbe vagy literátus kollégáit fricskázta meg rímjeivel. Az említett Mentovich Ferenccel, kevés üres óráikban, nyelvi rébuszokat, paródiákat, kínrímeket találtak ki. Azt a híres latin mondást például, hogy Ave Caesar morituri te salutant, így alakították át: Üdv Caesar, a túri cigányok szalutálnak neked. Arany Lászlótól tudjuk, hogy életének utolsó éveiben meggyengült apja látása, de testi szenvedésein diadalmaskodott lelkének nyugalma. Ekkoriban együtt készítettek humoros bet játékokat, melyekb l az Akadémiai Almanach évi példányának szélén több megmaradt. Arany egyik híres szónégyszöge olyan szavakból áll, melyek minden irányban ugyanazon szavak egymásutánját adják: TAKAR ADOMA KONOK AMODA RAKAT Arany János játékosságához tartozott, hogy amikor elakadt a verseléssel, az írólap margójára rajzolgatott. Például A nagyidai cigányok kéziratára valamennyi szerepl jének elkészítette a karikatúráját. Foglalkoztatták a játékszerek, kiváló kézügyességével maga is készített ilyeneket, mint például bodzapuskát, f ztilinkót, furulyát, nádsípot. 99
102 Arany János id sebb korában több versében nosztalgiával ír gyermeki játékairól. 100 A tölgyek alatt Oly otthonos itten! Évem leapadt: Íme gyermek lettem, Mint mikor a tölgy Sudarát megmásztam, Hol seregély költ S vígan madarásztam. Élete alkonyán legkedvesebb játszótársával unokájával: Széll Piroskával ajándékozta meg a sors. Eddig együtt voltunk gyermek, Én másod-, els ízben: Épültek fatornyok, termek, Pacskolódtunk porban, vízben. Tudjuk, hogy Arany a Margitsziget megszállottja volt, de szerette a Városligetet is, a lizsét, ahol össze-vissza, minden sarkon kíntorna, koldus és nyomor. A liget a városba zárt embernek maga volt a természet és a szabadság, ahogy költ ien kifejezte: az ég itt nem pár négyszeg ölnyi. A borongós kedély költ számára a liget egész majorságnak t nt, ahol egyéb dolga sem akadt, mint Várni nyugton a napestét / S elmenni csöndesen haza. Arany a köznép tolongásitól távoli utakon szeretett bolyongani, de azért szemtávolból figyelte a ligeti id tölt mulatságokat, a korabeli sportokat. Érdekes megkülönböztetést tett a köznép két típusát illet en. Az egyik a sznobok csoportja, mely toilettet fitogtatván körben halad és semmiféle aktivitást nem végez, csupán bámészkodik. A másik népség az egy ingre vetkezett emberek, k az igazi birtoklói a parknak, akik nem restellnek a füvön bakfittyet ugrani, fára mászni, lapdázni és egyéb huncutságokat elkövetni, vagyis élni a természet adta szabadsággal. Ezt pedig így foglalta rímbe a költ : Szabadság, melynek nevében T röm, ha víg pünkösti nép A rendet elnyomtatja szépen, S le is fekszik, a f re lép. Hogy itt nincs tábla, tilalomfa, Vagy ördög hajt rá, ha van is; Hajrá fiúk! Ifjú koromba Úgy tettem volna magam is. A Hajrá fiúk! biztatás elemi erej kiállás az önfeledten játszó ifjúság mellett, akik közé, ha tehetné, boldogan benevezne métázni vagy bigézni. Az Ének a pesti ligetr l szóló versében közvetlenül is említi a köznép kedvelt játékait.
103 Laptával ott kemény bolhákat Oszt és kap egy sereg diák; Itt cica-játékot találgat És bámul e német világ Ami a cicázást illeti, ez egyértelm en az a bizonyos labdajáték, amit máig játszanak: az egymásnak gurított vagy dobott labdát egy cicának el kell fognia, és akinek elkapja a labdáját, azzal helyet cserél. Némi játéktörténeti ismeretre van azonban szükség, hogy tisztázzuk, mit jelent a labdával való kemény bolhák osztása és kapása. Ez a játék az si botos pásztorjátékok egyik variációja, mely számtalan néven vált ismertté a Kárpát-medencében (pl. bigézés, pilinszka, peckelés, pinty kézés, pajázás stb). Amit Arany János láthatott, az bóháznyi néven országszerte népszer szórakozás volt. Tetszés szerinti játékossal játszották úgy, hogy két csapatra oszlottak, az egyik felütötte a bolhát a lyukból, amit a másik csoportból valakinek el kellett kapnia. Ha a bolha csúcsára mért ütés félresikerült, akkor azt mondták, kópé, akinek három ütése kópé lett, az kiesett. Az urbanizáció terjedésével, a grundok, ligetek csökkenésével ezek a játékok kihaltak. Mint ahogy az a kor szintén elt nt, amelyben Arany János a sziget meg a liget fel nem söpört falevelein andalgott, és amikor még a gyom is természetes volt. Mindez a múlté, ahogy a latin mondja tömören, fuit, vagyis: valaminek vagy valakinek vége. Ezzel a gondolattal búcsúzik a koszorús költ is a hírnévt l, a lizsét l, illetve az egész élett l: El is megyek, tán nemsokára, Hír-név, dics ség nem maraszt, Tudom, mit ér fagyos sugára, Itt is megtanulhattam azt: Nyerd bár világi életedben Ég s föld minden koszoruit: Neved csak az, mit e ligetben Egy sirk rád olvas: Fuit. 101
104 102 Miklóssy Endre A kalapom cilinder Arany János és a filozófia Ha magyarokról van szó, akkor célszer Karácsony Sándorból kiindulnunk. Ha meg filozófiáról, akkor kétszeresen is ajánlatos. A mi magyar nyelvünk nem csupán önazonosságunk meghatározó pontja, hanem egyszersmind meglehet sen rejtélyes is. Talán ezért van az, hogy az újkor kezdete óta annyiféleképpen próbálják magyarázni az eredetét és a rokonságát. Talán Füst Milán járt legközelebb a megoldáshoz, mid n Holdból pottyant nyelvnek nevezte. Különösen felt n pedig az eltérése a minket környez indoeurópai nyelvekt l. Mivel a filozófia er sen köt dik a nyelv struktúrájához, a különbségnek jelent s gondolkodásbeli következményei is vannak. Nietzsche ezt ekképpen értelmezte: Egyes filozófiai fogalmak ( ) mindig újból ugyanazt a körpályát futják be, zi ket a fogalmakkal együtt szület rendszeresség és rokonság. ( ) Minden ind, görög, német filozofálás csodálatos családi hasonlóságának elég egyszer a magyarázata. Ahol meg éppen nyelvrokonság van, egyáltalán el sem kerülhet, hogy hála a nyelvtan közös filozófiájának így értem: hála az egyforma nyelvtani funkciók öntudatlan uralmának és vezetésének a filozófiai rendszerek hasonnem fejl désére és sorrendjére ne legyen minden már el re elkészítve: mint ahogy a világértelmezés bizonyos más lehet ségeinek útja szinte elzártnak látszik. Az ural-altáji nyelvterület filozófusai (hol az alany-fogalom legkevésbé van kifejl dve) nagyon valószín en másképpen néznek»a világba«, és más ösvényeken találhatók, mint az indogermánok és mohamedánok (Jón, rosszon túl, 20..). A mi ural-altáji nyelvünk kánonját pedig Arany Jánosnak hívják. Aranynak még a humora is nyelvünk szerkezetéhez köt dik. Például Pázmán lovag balladájában az udvari bolond köt dése. A lovag azzal a panasszal érkezne, hogy a királyi vendégek egyike megcsókolta a feleségét. Azonban így kezdi a panaszát: Mire a logikus észrevétel: Jöttek uram, udvarodtól ifiú legények Mi dolog ez? S idehaza maradtak a vének?! Így folytatódik hosszasan a párbeszéd, míg végre a feldühödött lovag kiböki valódi panaszát. A mi nyelvünk ugyanis élhangsúlyos. A fontos dolgot el re kell vennünk, mert máskülönben folyvást elkalandozunk, mint a példánk is mutatja. Nyelvünkkel kapcsolatban Karácsonynak az a legfontosabb különbségtétele, hogy a szerkezetében alapvet en mellérendel, eltér en az alárendel szerkezet indoeurópai nyelvekt l. Az indogermán nyelvek úgy jelölnek, hogy a
105 fogalmaikat egymáshoz viszonyítják, de aztán a viszonyításban a meghatározó fogalmat alá rendelik a meghatározottnak. A magyar nyelv pedig a meghatározó fogalmat mellérendeli a meghatározottnak és a közöttük lév viszonnyal jelöl: (Karácsony: A magyar észjárás, 109.). A kifejezésmódot ez nehézkessé teheti Aranynál jól megfigyelhet ez a fajta küszködés, amely gyakran csökkenti a kifejez er t. Ám ha képhez érkezik, akkor annak bels koherenciája áthidalja a logikai összefüggések egymás után baktató nehézkességét. Jó szemléltet példa erre a Szondi két apródjának a kialakulásai a krónikás mesélés er tlen kísérleteit l a végs, tökéletes megoldásig, a romantikus kép átszellemítéséig, amib l szinte magától bomlik ki a történet: Felh be hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Van a nyelvünknek egy aligha túlértékelhet grammatikai sajátossága. A birtokviszony, radikálisan eltér en az indoeurópai nyelvekt l, csak körülírtan fejezhet ki, a létige abszolút els bbsége mellett. Van egy könyvem mondjuk, míg például az angol így szól: I have a book. A mi szemléletünkben az az els dleges, hogy a könyv létezik, magában, én csak egy sajátos viszonyban (birtokviszonyban) vagyok vele. Az angol számára viszont mintegy az én birtoklásomtól függ a léte magának a könyvnek is. Hogy ne is szóljunk a múlt id k kifejezésér l, ami az indoeurópai nyelvekben többnyire szintén a birtokos segédigék felhasználásával történik, vagyis a múltat mintegy szubjektív személyes birtoknak tekintik, míg a mi szóhasználatunkban az objektíven létez világnak a nyelvi leképezése. Ennek a jelent ségét a nyugati filozófusok is felfedezték a 20. században. Gabriel Marcel Être et avoir, Erich Fromm Sein und Haben címmel írtak komoly tanulmányokat err l a problémáról, amelyben a nyugati gondolkodásnak egyik defektusát sejtik. Arany János ellenben egy csodálatos képben tudta öszszefoglalni ezt, beleágyazva egy si, még az ókori Mezopotámiába visszavezet anekdotába, a Fülemülébe. Történt pedig egy vasárnap, Hogy a fentírt fülemile Épp a közös gallyra üle. Azt szemelvén ki oltárnak, Honnan Istent jókor reggel Magasztalja szép énekkel. Megköszönvén a napot, Melyre ím felvirradott, A sugárt és harmatot, A szell t és illatot, A fát, melynek lombja zöld, A fészket, hol párja költ, Az örömet, mely teli Szívecskéjét elteli, Szóval ami benne él, 103
106 Eddig az idill. És most: 104 S mit körében lát s szemlél, Azt a pompát, fényt és színt Mely dics ség Semmi kétség érte Jött létre, Csupán érette, mind! Elannyira, hogy Pál gazda, Ki gyönyörrel ott hallgatta, Így kiáltott örömében:»istenem, uram, Beh szépen Fütyöl ez az én madaram!«vége a létezés idilljének, megjelent a birtoklás torzsalkodása. Mert ugyan látható, hogy a fülemüle is, mint minden, ami él, a világ központjának tekinti magát, de magát a világot azért mégsem a tulajdonának úgy, mint Dürrenmatt öreg hölgye: Ismerem a világot, mert megvásároltam. A mi világszemléletünk alapja radikálisan különbözik a nyugatiétól, amely Kant kategória-tanában a tér, id és okság precízen meghatározható fogalmaira épül. Karácsony Sándor szerint viszont a mi felfogásunkban a tér határtalan, az id kortalan, az ok megfoghatatlan. Épp ezért a determinisztikus szemléletet a világismeretben nem tudjuk használni. Id nként Arany maga is élcel dik ezen. Van például Kantnak egy híressé vált anekdotikus példája az okságról. Amikor elment hazulról, ablakainak a spalettáit mindig gondosan bezárta. Ám egyszer elfeledkezett róla, és amikor hazatért, számos poloskát talált a lakásában. Nosza írt is egy tanulmányt arról, hogy a poloska világosban tud szaporodni. Vagy ahogyan Arany hivatkozza ezt a poloskáról szóló tréfás makámájában: Világosság él magzatja Kant is megmondhatja. A gyakorlat számára használhatatlan könyvfilozófiát Arany szereti kifigurázni. A tudós, aki könyvet ír a bölcsességr l, miközben nem veszi észre, hogy kedvenc macskája el l a szolga eszi el a reggelit? De a legszellemesebb A Nagyidai cigányok haditanácsa. El szednek egy országtérképet, amelyen egy magas hegy szegélyezi a várat, és elhatározzák, hogy err l a hegyr l fogják szétl ni. Egyikük, a magyar Czibak, azonban gúnyolódni kezd, mondván hogy itt semmiféle hegyet nem látott. De a parancsnok lehurrogja: Ami meg van írva, az barátim, nem csal, Könyvben a valóság, másról nem felelek, Ki nagyobb hadvezér, mint e bölcs levelek?
107 Oda vontatják tehát az ágyúkat, de ott egy nagy mocsár van, amibe azok belesüllyednek. Ezek után persze Czibak lesz a felel s: miért nem akadályozta meg? Van-e hát magyar filozófia? Folyt egy polémia ezzel kapcsolatban Németh László és Karácsony Sándor között. Németh tagadására Karácsony úgy válaszolt, hogy igenis van, de ennek a formája nem a diszkurzív kifejtés, hanem az anekdota mint fentebb is láttuk (A magyarok kincse bevezet ). A mondanivalóját nem diszkurzíve, lépésr l lépésre haladva fejti ki, hanem leír egy bizonyos helyzetet, amelyb l analógiaképpen lehet következtetni más hasonló helyzetekre. Az egységes világszemlélet olyan specifikum, ami az embernek magának az egységéb l következik. Ismeretadó kett s forrása pedig az érzékelt világ tapasztalata és a gondolkodás, amely ezeket egységbe rendezi. Aranynak ezen a ponton támadtak súlyos fenntartásai, a rendezésnek az alapeszközével, a logikával kapcsolatban (Bolond Istók, 2. rész, 27.): A logikában nincs gyöngébb diák, Major- s minorban nyakig vesze, Vagy az okot nem lelte, vagy fiát, Kivéve, mint pók, ha mit éreze Mert (amin elbámulna Kant vagy Spinoza) Észtanszer bb volt verse, mint a próza. A major, a logikai sor f tétele, egy olyan, a logikán belül nem vitatható általános megállapítás, ami nem támaszkodik semmi tapasztalatra el kell hinnünk. A sokat emlegetett alappélda szerint Minden ember halandó Péter ember tehát Péter halandó, ahogyan azt Fülep Lajos említi, a meggy z erejét nem a logikának, hanem a halandóság tapasztalatának köszönheti. (Ezt a hindu Dnjáya gondolkodási rendszer, a maga ötlépéses levezetésével pontosan tartalmazza. A tapasztalatból indul ki Péter halandó, és a levezetés ezt er síti meg az általános összefüggés megmutatásával. Ez a módszer, nem mellesleg, alapvet en akadályozza meg a logika és ezzel az emberi elme gépesítését. Talán ezért nem t nt még fel a f áramú nyugati gondolkodásnak ) Ha Bolond Istók a tétel igazságát nem érti, hanem érzi, az még tovább vezet az összefüggésekben. Oda, ahol a logika a lélektannak a részterületévé változik. No, ez a husserli megállapítás se számít manapság kurrensnek. Pedig ez közvetlenül összefügg azzal, miképpen tesz szert az ember az ismereteire. A pedagógus Karácsony számára ez a megoldandó f probléma, ezért tekinti a Bolond Istókot pedagógiai alapm nek, erre építi fel egész reformkoncepcióját. A gondolkodásnak a tartalma a kíváncsiság. Ez az ember egyéni lelki adottsága. A formáját azonban a közösségének a tradíciója határozza meg, a könyv és az iskola ezt közvetíti. Láttuk Arany szkepszisét a könyvvel kapcsolatban. Az iskolát illet en pedig a személyes tapasztalatait egy szólásmondásra építette fel: bekukkant, mint Bolond Istók Debrecenbe. Önéletrajzi jelleg tapasztalatairól e tankölteménynek a második énekében számol be, mint egy érdekl d embernek a kiábrándító tapasztalatairól. Minden ismeret a 105
108 kíváncsisággal kezd dik, és Arany itt egy komoly nehézséget ismert fel ( vers). A diszciplína kiolthatja a kíváncsiságot. 106 Mindig valami olyanért sóvárog, Amit nem tanítanak a tudós tanárok. ( ) A tudásnak vonzaná is vége Akármi szakban s mindben egyaránt. Ismerni mindent h vággyal ége, A Zend Avesztát úgy, mint a Koránt, De azt az iszonyú kásahegyet Keresztül enni, míg tud csak egyet! Magolni kelle k, virág nevét ami természetesen lehetséges, csakhogy elfogyhat mögüle az érdekl dés és a valóságos megértés. De azért elfútta hangosan, amit nem ért. Amivel érvényesülni persze lehet ( vers). Bajtársit e pálmák varázsa vonta, Lett is valami, valamennyib l. ( ) De a lenni vagy nem lenni célt Nem így fogá fel: enni vagy nem enni. Ami lehet életcél, s t az embernek az az érzése, hogy az iskola épp ezt kívánja beléplántálni az érdekl d és ezzel összefüggésben tán fegyelmezetlen nebulóba is. De a világismeret nem azonos a karrier ismeretével, s t többnyire ellentétes is vele, hiszen nem hiányozhat bel le az életben oly sok hátrányt jelent kritikai szellem. (Mondjuk például a könyvtisztelet kétségbe vonása, mint Puk Mihály kritikusának az esetében láttuk.) Szerette volna ismerni, óh nagy Természet, alkotó kezed m vét! Keresve hol sz zen található vagy, Erd k virágát és a bérc kövét. Ám helyette jön a magolás (25. vers). Ez alapjában véve iskolakritika. A nevek önmagukban nem mondanak semmit, a természet viszont megszólíthatatlan nevek nélkül. Karácsony pedagógiai reformja ezért tartja nélkülözhetetlennek a kett együttes tanítását. Minden elméleti összefüggésnek a közvetlen tapasztalatból kell kiindulnia, és ez egyúttal az ismeretszerzés alapfeltételét, a folyamatos érdekl dést is biztosítja. Ennek a titkát a 19. század pedagógiája nem fejtette meg részben ez is felel s azért, hogy az iskolában szerzett ismeretek olyannyira el tudnak szakadni a valóságtól és meg tudják bénítani az érdemi gondolkodást. Karácsony, a pszichopedagógus, ennek az okát a téves antropológiai felfogásban találta meg. A gyerek ugyanis nem tökéletlen feln tt, akit majd az oktatás tökéletesít, hanem tökéletes gyerek. A maga szintjén átfogó a világszemlélete, ennek megfelel en az életvitele és az érdekl dése egységes, a mozaikszer ismeretszerzést ezért elutasítja és nem is rossz ösztönnel. A helyzet pedagógiai
109 megoldása az, hogy az ismereteknek ezt a teljességét kell mindig átadni, de az értelmi és érzelmi fejl dés életkornak megfelel szintjén. A világismeret nem nélkülözheti a könyvek, vagyis a hagyományozott tudás ismeretét sem. Itt azonban egy újabb problémával találkozunk, az absztrakcióval (Bolond Istók, 23. vers). Oh, hányszor elmereng a tiszta mennybe Hol a Tejút és a többi napkörök Egy-egy láncszem tovább a végtelenbe Hol milliárd nap és bolygó görög: A Sziriusz-hossz, ily távollal szembe Már semmi, hát még ez a földi rög! De iskolában rettenté a sok A+b, nagy, a d lt -ok. Enélkül bizony nem juthatunk túl a Sziriuszon. Másrészt viszont ez az absztrakció valóban nyújt-e teljes képet a világról? Arról a világról, amely végül is nem más, mint a mi személyes életünknek a kerete? Arany János, a költ, a matematika és a természettudomány absztrakcióival nemigen tud mit kezdeni. Ironikus tankölteményt ír hát A reggel természettudományos felfogásáról. stb. Földünk mind hegyesebb szög alatt fordítja keletnek A pontot, hol az én kis pusztai lakom áll. ( ) Ég gáztakarója körét meglátom a Napnak, Mely a mi Földünknél (szám ide)-szorta nagyobb. ( ) A leveg réteg, mely Földünket beborítja, Kékszín tömegén játszva eget mutogat. Ez a tudományos leírás azonban nem felel meg a valóságnak ami nem egyéb, mint az, ami közvetlenül, személyesen hat az emberre. A költ ezért így beszél ugyanerr l (Toldi, 11. ének): Fölvevé a hajnal piros köpönyegét, S eltakarta vele az égboltnak felét, De nem volt oly kényes a bársony ruhába Hogy be ne pillantson a szegény csárdába. Maga a költészet abból a konkrét valóságból születik, amelyben a küls, érzékelt benyomás találkozik a létezésnek a bels tartalmával. A mi világunk, amint azt Alekszej Loszev kifejtette (A mítosz dialektikája), a magára vonatkozó mítoszban rendez dik egésszé egy emlékezetes napkelte például ezért áll érzéki élmény által kiváltott megrendülésb l, és nem tudományos felismerésb l. Err l a személyes érintettségr l így beszél Arany (Bolond Istók, 26. vers): Isten, világ, ember: a tiszta ész Nyitját ezekhez vágya feltalálni: 107
110 108 De ami pár évezred óta kész, Belátta, hogy neki kell megcsinálni. Függetlenül az oktatás színvonalától, az én ismereteimet csak magam alakíthatom ki. Az érdemi tanulás nem lehet más, mint autonóm cselekvés, ráadásul teljesen egyénre szabott. Ami persze nem könnyíti meg a pedagógusnak a dolgát. Aranyt els sorban a történelem foglalkoztatja, de a nyitját sehogy sem leli (Bolond Istók, 28. vers). Történelemb l ha micskét tanult is, Meg elfelejté a vizsgálatig; Mert a fonál, ha oly hosszúra nyult is, Nem az volt, mi szellemnek mondatik. Itt közvetlenül az események és évszámok értelmetlen bebiflázásáról van szó, azonban ennél többr l is. Mindenkor úgy érezték, hogy a történelem maradéktalan ismerete kulcs az általános világismerethez, ez adja a fontosságát is, mert ennek alapján befolyásolni tudjuk az eljövend ket. Arany makacs ragaszkodása a magyar störténet rekonstruálásához ebben leli a magyarázatát. Azonban nem fogadja el sem a körben forgó történelmet a keleti felfogást, sem az evolúciós, egy irányba tartó összefüggést, ami a felvilágosodás óta afféle egyetemes felfogása a nyugati gondolkodásnak. Nehéz róla többet mondani, mint történések egymásutánját, amelyekb l hiányzik a követhet összefüggés. A világ egy kopott szekér, Haladna, de ne messze ér. Ez utóbbi kételyben, éppúgy, mint Madách esetében, szerepet játszhat az evolúcós reményekkel teli reformkornak a veresége is. Toldi összefügg útja Budára, a méltóság és a függetlenség szimbolikus centrumába, e formában csak a reformkorban születhetett meg. Évtizedekkel kés bb a Toldi szerelme már széthullik összefüggéstelen epizódokra önmaga megtagadásának a büntetéseképpen, akárcsak maga a Történelem. Óh, a világ története Szomorú egy tanulmány! Mint buborék t nik fel ott Nép, nép után kimúlván: Jaj annak, mely már tündökölt! annak közelg halála. Elsímul a víz tükre és Új hab tolul reája. Isten egészbe m ködik, Egészre fordít gondot.
111 A református predestináció tanítása Aquinói Szent Tamás szentenciájában, a Gondolatok a békekongresszus fel l versben. Az embernek is megvan azonban a szerepe a történelmi eseményekben. Íme a Civilizáció mint az emberi igazság netovábbja: Ezel tt a háborúban Nem követtek semmi elvet, Az er sebb a gyengét l Amit elvehetett, elvett. Most nem úgy van. A világot Értekezlet igazgatja: S az er sebb ha mi csínyt tesz, Összeül és helyben hagyja. Ismer s ez a 19. századi analógia? De még hátborzongatóbb Az ünneprontók balladájának a titokzatos egybeesése a világtörténelemmel. Egy magyar falu életébe ágyazott analógia az aztékok Popol Vuh krónikájával: a szelíd Quecalkoatl kultuszát miképpen váltotta fel a vérengz istennek, Huitzilopochtlinak a mítosza aki éppúgy b völi el és fordítja a népet a téboly és er szak kultuszába, mint a falu ördögi dudása. T. S. Eliot is így használja fel ezt a krónikát Nyugat pusztulásának ábrázolására (The Waste Land). Weöres Sándor is felhasználja ezt a Bolond Istók ötödik énekében. A költ közeli rokonságban van a vátesszel. Akinek a jövendölése nem oksági viszonyon alapul, hanem egy ismeretlenül maradó bels összefüggésen, ami valahogy mégis összeköti a múltat a jöv vel. Íme, A nagyidai cigányok el hangja: Egyszer volt özönvíz, mióta a világ, Egyszer nyit száz évben az áloé-virág. Egyszer esett, mondják, kutyavásár Budán, Egyszer a h s dádék romlása Nagy-Idán. Az egyedi precedensek mellett felbukkan egy sorozat is. Amire Arany itt gondolt 1604, 1703, És amit megjövendöl: Ismeretlen okból tehát valóban százévente nyílik ki minálunk a Szabadság virága A filozófia az átfogó világismeretnek a csúcspontja és megkoronázása. A kifejezések fennkölt magassága és a gondolatok mélységének együttese, amit képszer en így fejez ki a Cilinder: A kalapom cilinder, Nem holmi csekélység. Ha fölveszem: magasság. Ha leveszem: mélység. Lehet, hogy a mi egész filozófiánk, a világról alkotott átfogó szemléletünk sem több, mint egy divatos ruhadarab? 109
112 Csáji László Koppány Arany Jankó balladája Kiszáradt a tóbul mind a sár, mind a víz, Arany Jankó lova itató után néz. Visz Jankó, visz neki kalapjában vizet, Lovát így itatja, aztán még vagy tízet. Szell fogó lóra ha Jankó felpattan, Pislákoló emlék csizmáján megcsillan. Pata nyomán támad szép csillagos utca, Hogy a felh k közül jusson haza vissza. Felül a lovára, s beáll leventének. Hunorral, Magyarral szarvasra menének. Együtt vágtat velük, együtt serénykedik, Dúl leányi iránt velük epekedik. Többit már tudjátok megírta az ének: Így lettek hajdanán az egytestvér népek. T nt id t hullajtva nagy fa emelkedik, Jankó az avarját böngészi reggelig. Aztán megy tatárra, megy veszett törökre, Magyar h sök hírét kelteni örökre, Kik álltak haláluk véráztatta fokán; Mint hulla a hulla! veszett el a pogány! Arany Jankó velük harcol, küzd estvelig, Nem a szablyájával, hanem mivel telik: Pennájával rója regéjét magyarnak, Mire azóta is, oh, be sokat adnak! Arany Jankó tentájáról ki ne tudna? Hát ne volna köztünk, ki ne aluszna El, miközben versét tanulta, biflázta, Hogy felmondja másnap bent, az iskolába? Jankó meg se rezzen mint kinyújtott szálfa! Majd hollószárnyakon egy levélre szállva Fellegbe ragadja, s választ hoz még éjjel Szilágyi Erzsébet eltelik reménnyel. 110
113 Pásztort zként lobbant szi éjszakába, Így talált Toldira és szép Piroskára. Lám, az is szerethet, kit a sors átkozott, Szívükben fénysugár s malomk lakozott. Máskor setét erd t, patakpartot járva Komor kincsekre lelt: arany-balladákra. Ottan ismerte meg Pörge Dani betyárt; Vele néhány kocsmát és egy pallót bejárt. Arany Jankó bajban nem hátrált meg soha, Hiába jött ármány vagy gonosz mostoha! Szíve irányt jét tartotta el re, Még ha vonszolva is magát, meggyötörve. Mikor pörbe fogták, vádolták keményen, Csak ennyit mondott védbeszédjeképpen: Jézusom kezéb l jöhet csak kegyelmem, Egyenest oda van folyamodni kedvem. Aztán érckakas szólt éjnek évadjában, De Jankó bent maradt Mátyás cellájában. Fellegek közt szállt le sok rab a magasból, A király meg rült, és Jankó szabad volt. Mint csillagok közé nyájas hold világa, Jankó koldusként kér helyet éjszakára. Mesél a szabadság véres napjairul, Keble áttüzesül, és arca felpirul. Akkor együtt voltak betyárok, polgárok, Közös célt reméltek: magyar szabadságot! Bajtársai sorra h s harcban hullottak, Sándor is, legjobbjuk, dzsidások közt maradt. Aztán jött a király: Írjál nekem verset! Jankó meg mondotta: Itt van a vers, nesztek! A bárdokról írta, kik Walesben hajdanán Máglyahalált haltak népükért, bizony ám! Hol van most ily legény, hol a honi polgár, Ki becstelenséget soha ki nem szolgál? Hol van, ki emlékszik Szent László füvére, S ki ne dugna tallért a bíró zsebébe? 111
114 Oda van már Jankó, s szép, arany bet jét Mi, kik hajdanában oly sokszor bet zték, Tán megmosolyogjuk, tán nem is ösmérjük, Magunkat nem hozzá, a facebook-hoz mérjük. De Jankó ilyenkor feltámad porából, És a szava csak j, és a szíve lángol! Majd id -vén-fához letészi a lantját, S átveszi egy tücsök csendes birodalmát. Buday György Arany János 112
115 TÁRLAT Arany János arcképe
116 TÁRLAT Stróbl Alajos Arany-emlékművéről készített egykorú fotó
117 TÁRLAT Zichy Mihály: Híd-avatás
118 TÁRLAT Arany János Kapcsos könyve
119 TÁRLAT Arany János dalai, Petőfi, Amadé és saját költeményeire
120 TÁRLAT A négy jövevény. Arany János autográf
121 TÁRLAT A Toldi első lapja. Arany János autográf
122 TÁRLAT Arany János fényképe a főtitkári évekből, Ellinger Ede felvétele
123 Hangírás A titoknok gyásza * Liptay Katalin: Köszöntöm hallgatóinkat és üdvözlöm stúdióvendégemet: Dávidházi Péter Széchenyi-díjas irodalomtörténészt. Születésének 200. évfordulója alkalmából az ARANY-ÉVBEN, ebben a m sorban el ször Szörényi Lászlóval, majd Reisinger Jánossal, azután Praznovszky Mihállyal beszélgettünk. Mikrofonnal rajzoltunk hangos portrét a költ személyiségér l, rámutattunk költészetének különlegességére, meglep modernségére, bepillantást kaphattak a református Arany hitébe, mély vallásos meggy z désébe, legutóbb pedig Arany és Madách érdekes kapcsolatáról, Az ember tragédiájának Arany által elindított és vezényelt kiadás- és fogadtatástörténetér l tudhattak meg hiteles részleteket az érdekl d hallgatók. Mai beszélgetésünknek is lesz egy központi témája természetesen, de el ször hadd kérdezzem meg a Professzor Urat, hogy eddigi pályáján milyen szerepet játszott Arany János, más szóval: hivatásos olvasóként milyen személyes kapcsolat f zi a magyar költészet legnagyobb nyelvm vészéhez? Dávidházi Péter: Nagyon nehéz erre a kérdésre röviden válaszolni, mert szinte mindennap olvasom Arany Jánost. Leginkább az a személyes az én hozzá f z d kapcsolatomban, hogy Arany mint kritikus is nagyon vonzott kezdett l fogva. Tehát miközben mások azon vitatkoztak, hogy vajon az epikus költ a nagyobb, vagy a lírikus Arany, én erre a kérdésre soha nem mertem válaszolni, meg nem is tudtam volna, ellenben borzasztóan érdekelt mint kritikus és mint a magyar irodalomelméletnek és az irodalmi gondolkozásnak az úttör je. Azt is mondhatnám, hogy amit Magyarországon, meg nemcsak Magyarországon, a huszadik század hatvanas-hetvenes éveiben strukturalizmusnak neveztek, annak Arany már nagyon izgalmas el futára volt! Azzal a különbséggel, hogy, az antik klasszikusok elméleti és irodalmi szövegeit olvasva, szinte egyedül jött rá mindarra, amit jóval kés bb nagy csinnadrattával ünnepeltünk mint a strukturalizmus vívmányát. Dávidházi Péter 1992-ben publikált egy könyvet Arany János kritikai örökségér l Hunyt mesterünk címmel, de az Arany iránti vonzalma, gondolom, már sokkal régebbi, ugyanakkor máig tartó kapcsolat is. Hát a kezdetét nagyon nehéz megmondani. Van otthon egy kicsi Toldi-kötetem, amibe a saját, hétéves kori kézírásommal amit ugye csak nemrég tanultam akkor az iskolában beírtam, hogy: Dávidházi Péter Emlékszem, hogy milyen boldogság volt már azt a kis kötetet is olvasni! És hát nagy szerencsém volt, mert az általános iskolában is, meg az egyébként mostoha körülmények között zajló technikumi éveimben is jó magyartanáraim voltak, akik nagyon szerették Arany Jánost. Úgyhogy amióta az eszemet tudom, olvasom és szeretem, és ez mindmáig tart, hogy úgy mondjam, a hivatásos olvasóvá válás sem csökkentette ezt a mély vonzalmat. Ennek a szép folyamatnak, amit az el bb érzékeltetett, a betet zését jelentették az egyetemi tanulmányaink, f leg a harmadév, amikor is közös 1 A Magyar Katolikus Rádióban június 9-én elhangzott m sor írott változata 113
124 114 HANGÍRÁS hunyt mesterünk : Németh G. Béla professzor úr mind az el adásokon, mind szemináriumi óráinkon rengeteget beszélt Arany Jánosról, és többek között költészetének különlegességét, szokatlan modernségét is megmutatta nekünk. Éppen Németh G. Béla és tanítványai publikáltak egy kötetet Az el nem ért bizonyosság címmel, 1972-ben. Arany-versek elemzésének gy jteménye, ami egy kicsit a modern irodalomtudományi módszereknek a, hát nem is becsempészése, hanem elég látványos behozatala volt az Arany-szakirodalomba. Kaptak is érte rendesen, de Németh G. Béla kiállt a tanítványaiért, és azt hiszem, ez a jelent s kötet máig érdemes az újraolvasásra. Az Arany-recepcióban nem csupán fontos állomás, de útjelz is ez a kötet: Az el nem ért bizonyosság. Mai m sorunkban Dávidházi Péterrel Arany János életének egy rendkívül fájdalmas szakaszát, sorsfordító idejét idézzük fel. A személyes családi tragédia: Juliska leányának korai, szomorú halála természetesen nem hagyhatta érintetlenül az életm vet, s t teljesen érthet módon talán veszélyeztette is annak folytatását! El ször akkor akarta feladni Arany az írói pályát, amikor megházasodott, családot alapított. Hála Istennek, ez nem sikerülhetett, hiszen az elhivatottság nagyobb volt, mint a felajánlott áldozat! Másodszor viszont Juliska halálának a sorscsapása tényleges elhallgatással fenyegetett, erre jelek mutatkoztak versben is. A Juliska emlékezete cím töredékben maradt költeménykezdet után így jajdul fel Arany: Nagyon fáj! nem megy! Dávidházi Péter Nagyszalontán, az Arany-év indulásakor zajlott szakmai konferencián err l az élethelyzetr l és költészeti vonatkozásairól beszélt. Mi volt a címe és mir l szólt pontosan az el adás? A címe az volt, hogy: Vagy a pohár csordulva vár, alcíme pedig: Egy válsághelyzet költeménye: a Leányomhoz. Ez a válsághelyzet azért is megrendít ma számunkra, mert emlékszünk arra, hogy abban az id ben Arany János már az Akadémia titoknoka volt. Ugye 1858-ban lett akadémikus, ugyanazon a délutánon lett levelez és rendes tag, miután órákon át olvasott fel Zrínyi és Tasso cím tanulmányából, ami hát azóta is minden székfoglaló szuperegója, hogy úgy mondjam, mert egy irodalomtörténész ma is csak álmodozhat ilyen szint székfoglaló el adásról. Az Akadémián 1865 januárjában választották t titoknoknak, akkor még ezt így hívták Hogy mit jelent a titoknok, azt sejtjük. Nyilván a titkár szó el zménye lehetett. Öt évvel kés bb, amikor átalakították az Akadémia szabályzatát, már f titkárként nevezték meg t, de addigra már egy kicsit más lett a titkárság rendszere. 65-ben még sokkal kisebb személyzete volt az Akadémiának, és az, hogy titoknok volt, azt jelentette, hogy mivel az egyes osztályoknak nem volt külön titkára neki kellett összefognia az egészet! Ez óriási munkát jelenthetett. Voltak azért alkalmazottak, akik segítettek neki, de rengeteg munkája volt, és ezt hihetetlen lelkiismerettel és gondossággal végezte. A súlyos válsághelyzet, amire az el bb utalt, ekkor következett be. A konfliktus lényegében a titoknoki munkakör, a magánemberi élet és a költészet között jött létre december 11-én fölavatták az Akadémia új palotáját, ez ugye közadakozásból jött létre, ma is eredeti helyén áll, a közelmúltban még Rooseveltnek nevezett, most már Széchenyi téren. A nagyszabású avatóünnepség december
125 HANGÍRÁS 11-én, egy hétf i napon zajlott. Két nap múlva Arany riasztó hírt kapott Nagyszalontáról, lánya súlyos állapotáról. Juliska egyébként akkor már hetek óta betegeskedett, de a család igyekezett halogatni az értesítést, gondolván, hogy a beteg biztosan jobban lesz, és addig nem terhelik fölöslegesen az apát, sok munkája, gondja közepette. De Juliska állapota egyre rosszabb lett, majd hirtelen válságosra fordult. Ekkor már nem lehetett titkolózni. Ugye 13-án kapta meg Arany János a megdöbbent hírt. Azonnal röpült volna haza, de 18-ára tehát az épület avatása után egy héttel tervezték és hirdették meg az Akadémia els, úgynevezett közös ülését, ami azt jelentette, hogy az összes osztály együtt ülésezik. A nagyszabású ülésen neki nyilvánvalóan ott kellett lennie. Nemcsak hogy err l nem hiányozhatott, de az el készít munkálatok is rá vártak, úgyhogy csak 19-én tudott hazamenni. Fogalma sem volt arról, hogy a leányát egyáltalán életben találja-e még! Lehet látni az akkori leveleib l, hogy milyen szorongva utazott Szalontára is, és fia, Arany László is. Amikor megérkeztek a házhoz, a cseléd kiszaladt a kapuhoz és azt mondta nekik: Jaj, a Kisasszony nagyon rosszul van! A szolgáló nem gy zött csodálkozni, hogy a családtagok ennek rettenetesen megörültek, hiszen k azt tudták meg ebb l, hogy Juliska még életben van! Nem sokáig, sajnos. Már nem volt segítség, szinte csak búcsúzni lehetett. A haldokló nagy lelkier r l tett tanúságot, amikor még próbálta vigasztalni szüleit és férjét azzal, hogy: A lélek él, találkozunk. E búcsúszavak azután bekerültek egy Arany-versbe is. Mindez szörny trauma lehetett Aranynak, aki nem tudott idejében elindulni a szeretett beteghez. Minden gondolata oda szállt ugyan, de a kötelesség máshol tartotta. Nyomorúságos és szorongató pszichológiai helyzetbe került a kétségbeesett apa. Pontosan err l a rettenetes válsághelyzetr l szól a Leányomhoz cím vers, amelyet Arany 13-án kezdett írni, tehát rögtön aznap, amikor megtudta a rossz hírt. De akkor még a vers ma ismert szövegének az utolsó három sora hiányzott. Azt a részt, a záradékot 19-én írta hozzá, amikor már úton volt haza Szalontára. Hát Katalin, én örülnék, ha maga most felolvasná ezt a verset, miel tt tovább beszélgetünk. Megkísérlem. Arany János Leányomhoz Kórágyon ott, nagybetegen, Halálhoz is már tán közel, Virágom, édes gyermekem, Mily messze föld különöz el! Röpülnék, mint az érc-fonál Villáma, mely hírt hoz, viszen: De akaratom láncon áll, Er s békón lábam, kezem. 115
126 116 HANGÍRÁS Mit ér szünetlen, mint a rab, Futkosni pányvám sz k körét! Ha egy lépés sem hamarabb, Egy lépés sem közelb feléd! Mit ér e zúgó, rossz fejet Széttörnöm a kalit vasán: Ha gyötr, távol fekhelyed Nem enyhül e medd tusán! Szenvedsz: mióta? mennyi kínt? Régen! sokat! Óh Istenem! Röp lök: látlak-é megint? Vagy a pohár csordulva vár, S fenékig kell ürítenem! Arany kedvel i mindannyian ismerik ezt a híres verset, amit Juliska állapotának rosszabbra fordulásakor, talán már haldoklásakor írt a költ. Az apai fájdalom és a bekövetkezend veszteség el érzete szinte elviselhetetlen súllyal nehezedik a költ re. A versnek éppen ez a dönt, utolsó szakasza több változatban is ránk maradt. A 19-én született változat, amelyben már megvolt ez a három zárósor, egyszer bben fogalmaz. Tehát csak annyi áll ott: Röpülök, látlak-é megint vagy e pohárt fenékig kell ürítenem. És akkor még azt mondja, hogy e pohárt, ami aztán arra változik, hogy a pohár csordulva vár. Nagyon érdekes ez az a határozott nével, mert olyasmire utal, amit a hallgató vagy az olvasó már ismerhet, holott a versben eddig err l a pohárról nem volt szó! Az a pohár a bibliai, az újszövetségi pohárra utal, Jézus poharára, aki egy nagyon hasonló válsághelyzetben, az elfogatása el tti éjszakán mondott hasonló fohászt, hogy ha lehetséges, akkor múljék el t lem ez a keser pohár. A Getsemáni-kertben mondta ezt Krisztus, amikor a tanítványok nem tudtak vele virrasztani, és egyedül gyötr dött. A szituációban az is nagyon közös, hogy a válságot mindkét szöveg úgy fogja föl, hogy lesz egy ítélet, talán már meg is van, de én még nem tudom, hogy mi, és föl kell készülni mindkét eshet ségre, illetve hát kérni még lehet a jobbat a kett közül. Aranynál ez az Óh Istenem! és a Vagy a pohár csordulva vár, S fenékig kell ürítenem! mint bibliai utalás nagyon jellegzetes, és többször fölbukkan költészetében és leveleiben is, mint ahogy más bibliai utalások is teljesen átszövik a költészetét. Tompa Mihálynak ír egy fájdalmas levelet a gyászhírrel. Tompa korábban ugyancsak elveszítette két kisgyermekét és akkortájt Arany igyekezett támogatni t, a hivatás és az istenhit megtartó erejével próbálta vigasztalni barátját. Nyilván hasonlóan rettenetes érzések közepette viselték azt a sorscsapást, hogy a szül nek kellett eltemetnie gyermekét Ha már említette Tompa nagyon hasonló helyzetét, ez az utalás azért is illik ide, mert Arany ír egy kritikát Tompa költeményeir l, köztük említi Az Is-
127 HANGÍRÁS ten akaratja cím költeményt, amit Tompa a gyermeke halála után írt. Arany azt mondja, hogy hát a végén egy versnek elvárnánk, hogy a költ kibéküljön magával és helyzetével és Teremt jével, itt pedig az történik, hogy Tompa mindenféle teológiai és más bölcsességet megpróbál mozgósítani, hogy kibékítse magát a sorsával, de az utolsó versszakban azt látjuk, hogy összeomlik, leborul és homlokát a sír h s gyepén nyugtatja, tehát aki itt beszél, az csak akar, de nem tud kiengesztel dni! De ett l szép ez a vers, mondja Arany. Tehát ezt is nagyon lehet szeretni benne mint kritikusban, hogy nem próbálta a normákat t zzel-vassal számonkérni, hanem átgondolta azt az emberi helyzetet, amelyb l egy m alkotás megszólal. A Juliska halálát követ életszakaszban azután csak apró töredékek, epigrammák, kis szösszenetek keletkeztek, olykor versikéknek nevezi ket Arany. A Kisebb költeményeket tartalmazó kötet lapozgatásakor mindenképpen az a benyomása támad az olvasónak, hogy akkortájt nem született hosszabb, jól megkomponált verse. Csak jóval kés bb jön a Lepke, majd az Epilógus, és azután következnek sorban az szikék remekm vei. Közben mennyi id telt el? Közben másfél évtized is akár, egy egész biztosan. Írt egy-két kisebb ilyen-olyan verset, de valóban számottev, jelent s verset nem. A beszélgetésünk elején említette, hogy Juliska halála után nem sokkal Arany megpróbált verset írni az emlékezetére. Négy sort el is készített, Jeremiásra hivatkozik benne, azt mondja: én, aki a haza fájdalmáról írtam, mint Jeremiás tette de abban a pillanatban, amikor a személyes fájdalomhoz érkezik, megszakad a vers és odaírja, hogy Nagyon fáj! nem megy! Még a most elemzett Leányomhoz cím versnél is el lehet azon gondolkodni, hogy milyen rettenetesen nehéz lehetett megírni! Ezt valahogy még meg tudta alkotni, de aztán valóban volt egy korszak, amikor nem tudott verset írni, ezalatt viszont sok minden mást csinált. Fordított, írt más dolgokat és hát beletemetkezett az akadémiai titkári feladataiba, amik jól is jöttek, hogy életben tartsák. Azokból a versekb l pedig, amelyeknek a címét az imént futólag említettem, az t nik ki egyre hangsúlyosabban, hogy nagyon er s vigasztalást jelentett számára a költészet! Ebb l tudott er t meríteni. Ez a gondolat már a Tamburás öregúrban is megnyilvánul, a Mindvégigben pedig még szebben, még teljesebben fejez dik ki. Van hallgatód? nincsen? Te mondd, ahogy Isten Adta mondanod, Bár puszta kopáron Mint tücsöké nyáron Vész is ki dalod. És eközben már egyre rosszabbul látott. Jelentkeztek az öregkor fájó tünetei, pedig mai mértékkel mérve egyáltalán nem volt olyan id s! Ahogyan a Sejtelemben írja: Életem hatvanhatodik évébe Köt engemet a jó Isten kévébe, Betakarít régi rakott cs rébe, Vet helyemre más gabonát cserébe. Hatvanöt éves múlt, tehát valóban a hatvanhatodikban volt, amikor elhunyt, ez mai viszonylatban nem olyan sok, de akkor már megtört és tényleg aggastyán-állapotban volt, ráadásul súlyos látásromlása nagyon besz kítette minden tevékenységét és ezzel az egész mozgástere, élettere is besz kült Van egy nagyon szép verse, az Ex tenebris, amelyben megint a pohármetafora bukkan fel, mert az a vége, hogy Vagy, ha ez nem, a vakságnak Kiürítem poharát. Tehát azzal kellett szembenéznie, lehetséges, hogy teljesen 117
128 118 HANGÍRÁS elveszíti a látását. A hályogot akkoriban még nem nagyon tudták gyógyítani, bár t Hirschler Ignác, a kor egyik jeles szemésze kezelte nem nagy sikerrel, sajnos. sem sokat tudott javítani az egyre romló helyzeten. Ennek ellenére érdekes, hogy Arany az öregségnek ezeket a ny gös dolgait, a korlátozottságot, ügyetlenséget is sokszor tudta öniróniával és humorral szemlélni. A versikékben vannak utalások erre a felülemelkedésre. Valóban, erre is képes volt. Minthogy a beszélgetésünk f tárgya Juliska halála és ennek következményei, érdemes hozzátenni a történethez, hogy Juliskának volt egy kislánya, Piroska. Csecsem volt, amikor édesanyja elhunyt. Amikor Juliska férje, Széll Kálmán évek múlva újraházasodott, Arany János és felesége magukhoz vették Piroskát. Ez a kislány is, hát azt mondhatnám, a szeme fénye volt, nagyon sok örömet szerzett Aranynak! Fönnmaradt levelezéséb l látható, hogyan próbálta t tanítgatni és nevelgetni. Kiczenkó Judit, egy kiváló Arany-kutató nemrég tartott egy el adást éppen err l. Egy idézet volt a címe Arany egyik idevágó leveléb l: Fiatal személy ne utazzék, mint egy koffer. Ez például Aranynak az egyik fontos intelme volt Piroskához, hogy egy ilyen fiatal kislány semmiképpen ne utazzék vonaton kísér nélkül! Vigyázott a nagyapa a szeretett unokára Az Arany-év nagyszalontai indító konferenciája után már itt Budapesten is tartottak egy tudományos ülésszakot az Akadémián nagyon szép költ i címmel: és palota épül a puszta beszédb l. Dávidházi Péternek itt is volt el adása Egy Arany-vers észrevétlen bibliai utalása mint hermeneutikai kérdés címmel. Az elemzés az Álom való cím verset tárgyalja, de felvételünk id pontjában még írja az el adást a szerz, ezért err l nem szívesen beszélne. Tiszteletben tartom a kérését, majd elolvassuk a szöveget, ha kötetben is megjelennek a konferencia el adásai. Ellenben, ha már az ülésszak címét említette: és palota épül a puszta beszédb l, hadd f zzem hozzá, hogy a gyönyör idézet Weöres Sándor egy költeményéb l való, és az én kedves kollégámnak, Korompay Jánosnak a felesége: Sebestyén Nóra találta számunkra. Ez is azt mutatja, hogy a magyartanárok, amikor Arany Jánosról van szó, hihetetlenül találékonyak tudnak lenni, és azt is jelzi, hogy milyen nagy és mély ismerete van Arany életm vének és a róla szóló költeményeknek is ebben az országban. Egy antológiát is jelentetnek meg az Arany-évben, amely Aranyhoz és Aranyról szóló verseket közöl. Pályázatot hirdettek a kortárs költ k számára, hogy mai szemszögb l is kiegészüljön az hommage-versek sora, hiszen köztudott, hogy egész líránkon végigvonul az alakja, az ihletése és ennek a hagyománynak nem szabad megszakadnia. És más kiadványok mellett két komoly tanulmánykötet is készül. Az egyiket Cieger András szerkeszti a Történettudományi Intézetb l, ennek is egy idézet a címe: Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!, alcíme pedig: Arany János és a m vel déstörténet. A másikat Korompay János szerkeszti, az a kötet is idézetet választott f címéül, ezúttal Arany Jánostól: Óhajtom a klaszszikus írók tanulmányát, alcíme szerint Arany János és az európai irodalom kapcsolatát vizsgálja. Szóval nagy örömünkre a magyarországi Arany-kutatók összefogtak és kivágják a rezet!
129 HANGÍRÁS Ez így is van rendjén, azt hiszem. Dávidházi Péter m helyében születik még valami az Arany-évben? Készül-e valamiféle összefoglalásra, tervei közt szerepel esetleg monográfia írása? Én most egy olyan könyvnek a befejezésén dolgozom, amelyben elég sok szó lesz Aranyról, de nem az egész szól róla. Az új könyvem tárgya tulajdonképpen a bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben. Természetesen mint ezt már kicsit a Leányomhoz cím verselemzésem is el legezte, mutatta több fejezet szól majd Aranyról, de hát azért ebben a könyvben Kölcsey, Vörösmarty, Pet fi és mások is szerepelnek. Az bizonyos, hogy jó társaságban lesz Arany János ebben a kötetben. Várjuk a megjelenést. Dávidházi Péter irodalomtörténésszel Arany János életm vével való kapcsolatáról és a Juliska-gyász verseir l beszélgettünk. Köszönöm szépen az interjút, és jó munkát kívánok az Arany-évben és persze utána is sokunk örömére! Arany János nagyszalontai tűzvészről írott levele Petőfi Sándornak április 21-én 119
130 120 Szóvár Balázs Géza A magyar vers és nyelv legnagyobb mestere Régóta úgy tartja a szakmai vélekedés: Arany János lehet a legnagyobb szókincs költ nk. Németh G. Béla ezt írja: volt a magyar vers és nyelv legnagyobb mestere. De vajon tényleg így van-e? Mennyi az annyi? Habár pontos adatot valószín leg soha nem mondhatunk, ma már egy kicsit többet, mint korábban. Nyolcévi áldozatos munkával Beke József nyugalmazott középiskolai tanár, több írói szótár szerz je 2017-re tet alá hozta Arany János költ i nyelvének háromkötetes szótárát (Anyanyelvápolók Szövetsége Inter, Budapest, 2017), mely több kérdésre is választ ad. De err l kés bb. Keresztury Dezs szerint: Arany az irodalmi nyelvünk olyan összegzésére törekedett, amely a felhalmozott nyelvi kifejez -készletekb l mindent magába foglal, ami az élet teljes, m vészileg felfokozott s elrendezett gazdagságát a nemzet minden tagja, rétege számára elérhet vé, megérthet vé teszi. Arany szókészletének f bb rétegei: szül földjének, a Partium vidékének eleven, nyelvjárási elemeket tartalmazó anyanyelve, a régi magyar nyelv (tanulmányainak, olvasmányainak nyelve), a reformkor részben nyelvújítás kori nyelve, köznyelve, valamint saját teremt, játékos nyelvi fantáziájaként alkotott költ i nyelv. Régies szó (archaizmus) és jelenkori szó használatának egybecsengésére remek példa A walesi bárdok cím versben szerepl tereh szó: Hogy nézni is tereh. Mindenki megtanulja, hogy a mai teher szónak tereh volt korábbi alakja. Arany más verseiben is használja: Emléked átkos, nyomasztó tereh (Évnapra), De csontos teste volt a legsúlyosb tereh (Toldi estéje). Ha azonban úgy kívánta a rím, a mai változatot is használta: És nékem e földön teherb l, / Bánatból rész jutott elég (Évek, ti még jövend évek). A tereh a régi alak, amely azonban ma is él toldalékolt formákban: terhe, terhes. A tere, terü forma számos nyelvjárásban ma is él. A terehb l a teher hangátvetéssel keletkezett, csakúgy, mint számos más szavunk: kanál ~ kalán, tenyér ~ terény, szöcske ~ szökcse. Izgalmas kérdés a szó eredete. A 19. századi Czuczor Fogarasi-szótár ( ) a terül, terít igékkel hozza kapcsolatba. A 20. századi etimológiai szótár (1976) német eredetet vél (trehte, trecht). A már 21. századi újabb etimológiai szótár (2006) kissé visszalép, és megemlíti, hogy esetleg (mégis) bels fejlemény lehet: a nyelvjárási tér (elfér, belefér). Ezt er síteni látszik, hogy a TÉR szónak nagy szócsaládja van: terít, terjed, terül, tér, tér Úgy látszik, a nyelvészeti felfogásokban a magyar szavak körbejárják a világot, majd visszatérnek magyar földre. Közismert, hogy Arany használ régies nyelvtani alakokat. Például a határozói igenevek ragozott alak jait: tágas hombárai telvék (ma azt mondanánk: telve vannak); vagy a 19.
131 SZÓVÁR században még él jöv id t: megadandja segélyét (meg fogja adni). Arany (ahogy a régi magyar nyelv és a nyelvjárások többsége máig) kerülte a nyelvtör, nehezen kiejthet hangtalálkozásokat, különösen három mássalhangzó együttes el fordulását, amelyek ártanának a hangzásbeli élménynek. Azér vijjog a saskesely. Itt még aposztróffal jelzi a hiányt, de van, ahol egyszer en kihagy egy ott, szótörténetileg szerepl mássalhangzót: Feketén bólingat az eperfa lombja. A helyes az lenne: bólintgat. Az Arany iránti határtalan tiszteletb l a magyar helyesírás egészen 2015-ig a bólingat formát tartalmazta, magunk között az igen ritka írásban is jelölt hangkiesés néven tartottuk számon. Ekkor (mea culpa: javaslatomra) a bólintgat is (!) bekerült helyes formaként a szótárba (25b. szabály), hiszen egy költ (akármenynyire is tiszteljük, akármennyire is indokolt) szabálytalan nyelvhasználata nem lehet helyesírási szabály alapja vagy indoka. Arany b ven használta az igék nyelvjárási, köznyelvi kiejtési alakjait. Pl. alszik: aluszik, alunni, alva, aludva, aludván, (el)alutt, s t: aluttvér (aludtvér: elfolyt és megalvadt vér ): Vérében a királyt k az ágyon ott lelék, / A földön is aluttvér tóval [tóként] sötételék. Többen fölfigyeltek arra, hogy Arany János költészete mennyire zenei alapú. Például a költ, Ágh István: a zene és a nyelv emeli az örökkévalóságba a verset. Zenéje elb völ, bár Arany szerényen csak pattogó daktilusoknak említi ritmusát, én pedig hatalmas orgonajátéknak vélem. Arany költészetének zeneiségére bárki tud példát mondani, aki csak egyszer is olvasta a leginkább zenei verseket: Mint hulla a hulla! veszett a pogány, / K módra befolyván a hegy menedékét: / álla halála vérmosta fokán, / Diadallal várta be végét. (Szondi két apródja) A radványi sötét erd ben / Halva találták Bárczi Ben t. / Hosszu hegyes t r ifju szivében; / Ime, bizonyság Isten el tt: / Gyilkos er szak ölte meg t! (Tetemre hívás) Arany ritka, nyelvjárási szavait egy szép példával illusztráljuk. A Vojtina levelei öccséhez cím költeményében ezt olvassuk: El re lantok! vagy, mi a guta: / Lant nem igen van tollsíp és duda, / El re tökszár, csimpolya, doromb, / Madárkelepce és repedt kolomp! / Fel hagymabörd, f zfasíp, bürök, / Lyukas kulcs, mely süvít, kanásztülök, / Cirok-heged és hasadt fazék ( ) Több különleges, ma már nem mindenkinek érthet szó, f leg zeneszerszám neve akad a versben, de talán a legnehezebben érthet : hagymabörd. Ma már könnyen utánanézhetünk az Arany-szótárban (II/19): hagyma üreges szára mint kezdetleges hangszer. Arany szókincsét többen megpróbálták korábban is számba venni, magyarázni. Az írói szótárak sének tekinthet Lehr Albert munkája: Toldi költ i elbeszélés magyarázata (1880). A néprajzkutató Viski Károly (Nagyszalontán is volt tanár) összegy jtötte Arany tájszavait (1948). Ambrus Lajos 1951-ben készített egy Arany-szóstatisztikát. Pásztor Emil Toldi-szótára (1986) már közvetlen el zménye az Arany János teljes költészetét feldolgozó, most megjelent Arany-szótárnak (2017). Beke József nyugalmazott kecskeméti tanár (a Bánk bán-, Zrínyi-, Radnóti-szótár) után tízéves munkával hozta tet alá az óriási munkát (háromkötetes,
132 SZÓVÁR oldalas szótár). Most már pontosan tudjuk: Arany János költ i életm vében (tehát fordításain, tanulmányain, levelein, egyéb prózai munkáin kívül) szóalakot használt, ami önálló jelentés szótári szót jelent. Arany szókészlete ennél nyilván nagyobb, Beke József becslése szerint több mint 30 ezer, mások szerint 60 ezer egyedi szó lenne. A szótár bemutatja Arany János leggyakoribb szavait is. Értelemszer en az élen a nével k (a, az), tagadószók (nem), köt szók (és) állnak. Ezeket leszámítva Arany els kétszáz szava közül tetsz legesen kiválasztottunk néhányat, amelyek véleményünk szerint jellemzik a nagy költ t (az els szám az el fordulás sorszáma, a szót követ szám a versekben lév adatok száma): 15. nagy 1390, 26. most 892, 30. mond 831, 33. szó 786, 37. szem 759, 38. király 748, 39. lát 734, 43. szép 705, 49. ember 565, 50. nap 540, 53. isten 532, 59. szív 498, 77. magyar 393, 111. halál 278, 125. anya 247, 157. álom 204, 165. gyermek 192, 180. szeret 183, stb. Megfigyelhet, hogy a leggyakrabban használt szavak mindegyike régi magyar szókészletünk eleme, és a legalapvet bb (általában pozitív) életérzéseket tükröz szó. A mai emberek szeretik a számokat, s t mindenben a versenyt keresik: ki a legnagyobb, kinek van a legtöbb Érvényes ez íróink-költ ink szókincsére is. Beke József, az Arany-szótár készít je egyik közös interjúnkban így próbálta meg helyére tenni a verseny felfogását és állását: Egyáltalán nem az illet m veiben el forduló szavak száma a leglényegesebb jellemz je egy-egy alkotó szókincsének, hanem az, hogy ezeket a szavakat milyen sokféle és f ként milyen új, egyéni jelentésárnyalatokban alkalmazza. Mondhatnám úgy is, hogy nem a mennyiség, hanem a min ség, a sokszín ség teszi igazán naggyá és értékessé a szókincset. Tessék csak belegondolni, hogy amikor azt írja a költ : napsz rte felh, hogy is van ez? Vajon a napsugár sz ri át a felh t, vagy a felh sz ri át a sugarakat? (Éppen mint József Attila e kifejezésnél: gödör a víz fenekén. Melyik is van a másik fenekén?) Munkám alapján ki merem mondani Arany el nyét egy-két vonatkozásban akár minden magyar költ vel szemben is. Úgy érzem, Arany nyelve a szólásszer ségek különféle fajaiban kiemelked en gazdag. Csak a szem szócikkében 14 szólásszer kifejezés szerepel a szótárban. Felt n en gyakori továbbá verseiben az olyan kifejezés, amelyben az állandósult szókapcsolat igei elemét valamilyen rokon vagy ellenkez értelm szóval helyettesíti: a szokásos számonkér így alakul: add számon; a számontart pedig így: számon vesz. Mestere továbbá annak is, hogy a szólást más síkra áthelyezve alkalmazza: Fülét csóválja a rossz rím felett, ugyanis Arany szerint a vers nem a szemnek, hanem a fülnek szól, a rím csengését hallani kell. Amikor Arany m vészi kifejezéseit közönséges szavakkal próbálom értelmezni, a költ Dantéról írott szavai jutnak eszembe: lehet-é, hogy halandó szem nézze A szellemvilágot? Vagyis, nyugodjunk bele, soha nem tudjuk meg, hogy Arany János pontosan hány szót használt ahogy más költ k-írók esetében sem. De nem is ez a fontos, hanem az, hogy Arany János szókészlete a magyar nyelv aranytartaléka. S t, eszménye! Ferencz Gy z akár szállóigeként is figyelembe vehet mondatba tömörítette Arany nyelvi jelent ségét: Arany költészete a magyar nyelv platóni ide- 122
133 SZÓVÁR álja Szepesi Attila szinte imába foglalja Arany János költészetének jelent ségét az összmagyarságra nézve: Tektonikus erej nyelve, ha tudjuk, ha nem, a tizenötmilliónyi magyarság legnagyobb megtartó ereje. Kodály és Bartók zenéje mellett. Nyelvi csodája (ebben Pet fi az egyetlen társa) még a nyelvújítás sanda buktatóit is fölényesen kikerülte. ( ) Arany János az Atya. József Attila a Fiú. Weöres Sándor a Szentlélek. Arany jelent ségét mutatja az is, hogy mindennapi nyelvhasználatunkban sokszor idézzük egy-egy kifejezését (intertextualitásnak is nevezik a jelenséget): Ki kopog? Mi kopog? Egy fekete holló! (Mátyás anyja), Szilágyi / Örzsébet / Levelét megirta; / Szerelmes / Könnyével / Azt is telesirta (Mátyás anyja), Ha per, úgymond, hadd legyen per! (A fülemile), Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára? (Toldi), De vajon ki zörget?»nézz ki, fiam Sára: / Valami szegény kér helyet éjtszakára ( )«(Családi kör), Az életet már megjártam, / Többnyire csak gyalog jártam, / Gyalog bizon / Legfölebb ha omnibuszon (Epilógus), Letészem a lantot. Nyugodjék. / T lem ne várjon senki dalt. / Nem az vagyok, ki voltam egykor. / Bel lem a jobb rész kihalt. (Letészem a lantot). Halmai Tamás nekem írott levelében, hja, egy költ ímélt is választékosan ír így összegzi Arany jelent ségét: Arany Jánosnál nagyobb költ t nem ismerek, nélküle dadogna a modern magyar költészet Azt hiszem, dadognánk mi is. A nagyszalontai Arany-emlékszoba az avatás idején 123
134 Hetedhét Több nyelvterületi szakembert kértünk fel valamilyen (általunk el nem írt) formában adjon gyorsképet az adott nyelv Arany-recepcióról. A különböz válaszok más-más megközelítéssel, mélységben s kitekintéssel igazítanak el bennünket e tárgyban. Finnugor nyelvek Arany János: Szondi két apródja (észt, finn, komi, mari, udmurt és vepsze nyelven) In: A 12 legszebb magyar vers, NH Collegium Fenno-Ugricum, Badacsonytomaj, szerk. Pusztay János, Arany János: A walesi bárdok (udmurt nyelven) In: Дунай тулкымъёс Кам ярдурын. Szerk.: Vjacseszlav Ar-Szergi, Kozmács István. Ижкар / Izsevszk Арань, Янош: Ёлта хащлы хатлат унты / Mindvégig In: Лух Авт Арань, Янош: Пес / Mindvégig In: 50 Венгрань литературань сехте мазый валморот (magyar versek erza nyelven). LiteratUral. Nemzetek Háza Collegium Fenno-Ugricum, Badacsonytördemic, * Арань, Янош: Сондилöн пажжез / Szondi két apródja In: 12 Финно-угррезлöн литера тураэзись медбасöк кывбуррез (finnugor versek permják nyelven) LiteratUral Арань, Янош: Сондилöн пажжез / Szondi két apródja In: 50 Венгррез литератураись медбасöк кывбуррез (magyar versek permják nyelven) LiteratUral Арань, Янош: Помöдз / Mindvégig In: 50 Венгррез литератураись медбасöк кывбуррез (magyar versek permják nyelven) LiteratUral Арань, Янош: Сондилöн пажъяс / Szondi két apródja In: 12 Финн-угор литератураясысь 12 медся мича кывбур (finnugor versek komi nyelven) LiteratUral Арань, Янош: Сондилöн пажъяс / Szondi két apródja In: 50 Венгр литератураысь 50 медся мича кывбур (magyar versek komi nyelven) LiteratUral Арань, Янош: Помöдз / Mindvégig In: 50 Венгр литератураысь 50 медся мича кывбур (magyar versek komi nyelven) LiteratUral Арань, Янош: Сондин пажше-влак / Szondi két apródja In: 50 Эн сылне венгр почеламут (magyar versek mari nyelven) LiteratUral Арань, Янош: Мучаш марте / Mindvégig In: 50 Эн сылне венгр почеламут (magyar versek mari nyelven) LiteratUral Арань, Янош: Сондин пазже-влак / Szondi két apródja In: 12 Финн-угор калык влакын сыл нымутыштын 12 эн сай поче ламутыщт (finnugor versek mariul) LiteratUral * A következ 15 tételnél a bibliográ fi ai leírás további ismétl d adatait három pont helyettesíti (A szerk.) 124
135 HETEDHÉT Арань, Янош: Мельдень шизт / Mindvégig In: 50 Венгрань литерарурань инь мазы валморот (magyar versek moksául) LiteratUral Арань, Янош: Срндüлэн кык пажез / Szondi két apródja In: Мадьар литератураысь 50 тужгес но чебер кылбур (finnugor versek udmurt nyelven) LiteratUral Арань, Янош: Актык пумозяз / Mindvégig In: Мадьар литератураысь 50 тужгес но чебер кылбур (finnugor versek udmurt nyelven) LiteratUral Janoš Aran : Sondi / Szondi két apródja In: 12 Runod vepsän kelel (finnugor versek vepszéül) LiteratUral Arany, János: Sondi kaks kannupoissi / Szondi két apródja In: 50 kaunimat ungari luuletust (50 magyar vers észt nyelven) LiteratUral Arany, János: Lõpuni / Mindvégig In: 50 kaunimat ungari luuletust (50 magyar vers észt nyelven) LiteratUral Arany, János: Sondi kaks kannupoissi / Szondi két apródja In: 12 Soomeugri rahvaste kaunid luuletused (finnugor versek finnül) LiteratUral Georgia Az Új Évezred cím georgiai folyóiratban (2007) Dalila Bedianidze fordításában megjelent Arany-versek: Dal (A heged száraz fája ); Az ihlet perce; Reg és est; Poétai recept. A jöv ben Versek világkönyvtára címmel sorozat indul, annak magyar kötete is lesz, benne (még kéziratban) Bedianidze Arany-tolmácsolásai többek között: Juliskához; Emlékül; sz végén; A hazáról; Mária! Büneid meg vannak bocsátva; Tompa sírkövére; Az elkésett; Leányomhoz; Népdal; Haja, haja, hagyma haja; Dal fogytán; Még egy; Intés; Hagyaték; Harminc év mulva; Ez az élet; Piroska betegségében; A rab gólya; Április 14-én; szikék; Haj, ne hátra, haj, el re; Karácsonyi éjszakán; Hej! Iharfa ; Beállottam ; Lóra!; Mit csinálunk?; A legszebb virág; Temet ben; Oh! Ne nézz rám; Veranger halálakor. Dalila Bedianidze a Georgiai Tudományos Akadémia Sota Rusztaveli Irodalomtudományi Intézetében dolgozik mint kutató; költ és m fordító. A mellékelt kézirat Bedianidze Arany-fordításának egy oldala. Mariam Chaduneli Mariam Chaduneli a Tbiliszi magyar nagykövetség helyi munkatársa 125
136 HETEDHÉT Japán 1940-ben jelent meg Metzger Ferdinánd m fordításában a Toldi, melynek Az ifjú h s, Toldi címet adta. A kötethez el szót a neves irodalomtörténész, Siratori Kurakicsi írt. A könyv a Daiicsi Sóbó kiadónál jelent meg Tokióban ban a Magyar irodalom versantológiája c. kötet látott napvilágot Imaoka Dzsúicsiró fordításában, a Sinkigensa kiadó gondozásában, Tokióban. A kötetben a következ versek szerepelnek Aranytól: A halál els éjszakája; Csend; Reg és est; A méh románca; sz felé; Csendes dal; A rabul ejtett madár. Ehhez a kötethez tartozik egy tanulmány, A magyar költészet története címmel, amely magyarázatot közöl többek között Arany Jánosról ben a Simbisa kiadónál, Tokióban megjelent A magyar kultúra rövid története cím kötet Imaoka Dzsúicsiró tollából, amelyben Aranyról is tesz említést. Kume Emiko (Vihar Judit fordítása) Kume Emiko Tokióban él irodalomtörténész, m fordító, tanulmányt írt a magyar irodalom japán megjelenéseir l. A Japán Magyar Társaság Barátság cím folyóiratát szerkeszti. Korea Dél-Koreában a múlt század nyolcvanas évei el tt nagyon keveset tudtak hazánkról, kulturális kapcsolat csak Észak-Koreával jött létre meglehet sen korlátozottan; irodalmunkból els sorban a haladónak, munkásmozgalmi szempontból elfogadhatónak vélt m veket fordították le, így jelent meg például Zalka Máté Doberdo cím regénye és Pet fi válogatott verseinek gy jteménye, utóbbi oroszból fordítva 1958-ban. A gyökeres fordulatot az 1988-as szöuli olimpia hozta el, amikor az úgynevezett keleti blokk országai közül els ként Magyarország jelentette be, hogy részt kíván venni az eseményen, majd 1989-ben Észak vehemens tiltakozása ellenére diplomáciai kapcsolat is létesült hazánk és Dél-Korea között; ezt követte a többi európai szocialista ország hasonló lépése is. A déliek szimpátiáját úttör, korszakos cselekedetünk váltotta ki: a nagy rokonszenv jeleként rokonsági kapcsolatot is feltételeznek a koreaiak és a magyarok között, hiszen az ottani vélemények szerint mindkét nép agglutináló nyelve az urál-altaji nyelvcsalád tagja. Err l tankönyveik is említést tesznek ben az ország egyik legtekintélyesebb egyetemén Szöulban (Hankuk University of Foreign Studies) magyar tanszéket hoztak létre, ahol a négy évfolyamon azóta is évente száz körül van a magyar nyelvet és kultúrát tanuló hallgatók száma, közülük a végzés után tucatnyian történelemtudományi vagy 126
137 HETEDHÉT irodalomtudományi doktori képzésen vettek részt hazánkban (f leg az ELTE-n), és sikeres védésük után csatlakoztak a szöuli magyar tanszék oktatóihoz. k gyarapították a koreai m fordítók táborát is, akik els sorban prózát fordítottak eddig. Dél-Koreában az els, magyar irodalmat bemutató könyv 1990-ben jelent meg; ez egy irodalmi antológia volt, amely szerencsésen válogatott össze a magyar próza 1945 utáni korszakából négy m vet (Rozsdatemet, Húsz óra, Niki, A látogató). Ezt követték Jókai, Gárdonyi, Kosztolányi, Móricz, Molnár, Szabó Magda, Örkény és mások m vei. Az utóbbi id ben a piacképesnek tartott, külföldön elismert vagy díjakat nyert alkotók jelennek meg f leg, így például Nádas Péter, Krasznahorkai László, Dragomán György, Márai Sándor, utóbbinak tucatnyi regénye jelent meg koreai nyelven! Tudomásom szerint verseskötet csak egy jelent meg (2014), ez József Attila válogatott verseit tartalmazza, a címe: A hetedik (a fordító, Kong Dzsinho angol nyelv fordításokból dolgozott, nem a magyar tanszék munkatársa, nem tud magyarul). A versfordítások hiányának oka a feladat hihetetlen nehézsége, hiszen a koreai nyelv a szórendjének szigorú kötöttsége miatt nem ismeri a rímet, bár id nként a verssorok végének összecsengése megfigyelhet, de ezek többnyire csak ragrímek vagy önrímek. Nehéz elképzelni József Attila legismertebb verseit a rímjei nélkül, és nagyon nehéz feladat a koreai nyelv adta lehet ségekkel kompenzálni a rímek hiányát A magyarországi irodalomtudományi doktori képzésen vett részt Han Kyueng min (ejtsd: Han Gjongmin) és Lee Sang Dong (ejtsd: Li Szangdong) is. Az nevükhöz f z dik Arany János els említése Dél-Koreában ben jelent meg Han Kyeongmin magyar irodalomtörténete (Hongári munhákszá) a fentebb említett szöuli egyetem kiadásában, amelyben külön fejezetben, tíz oldalon foglalkozik Arany János életével és munkásságával. A rövid életrajzi bevezet után a legfontosabb epikai m veit ismerteti (két balladáját és a Toldi-trilógiát), egyéb epikai költészetét és líráját ( szikék) nem említi. Irodalomtörténetének er ssége, hogy több magyar m (novellák és versek) részleges vagy teljes fordítását is megadja, a fordító valószín leg. Aranytól az Ágnes asszony és a Tetemre hívás cím balladákat közli. A Tetemre hívás cím ballada els két versszaka így fest koreai nyelven (latin bet kkel átírva, az összecseng sorvégeket kivastagítottam, ezek ragrímek, és nem követik Arany rímelését, a sorok hosszúsága is önkényesebb): Sicshé csogüro purüm Radvány-é oduun szuphszogészo Csugo innün Bárczy Ben -rül chádzsáneonné. Csolmüni-é kászümi nálkháropko kin khári Porá, i temjongcshondzsi-é: Szárindzságá kürül csugottkuná! Küé ábigá kungüro térigo ollágáné, Cshágáun kung bádág-é nerjonoánné. Sicshérül topho csudzsido ánkho, ssitkjo csudzsido ánné: Pálgjonhán tángsicshorom pithuszongiin cshe, thubákhán tülgot vié porjodzsin cshe Mjonnári csiná kánné. 127
138 128 HETEDHÉT Han Kyeongmin tanárn számos tanulmányban is foglalkozott irodalmunk jeles alkotóival és m veikkel; egyik írása például Kölcsey Himnuszát mutatja be, és közli a vers fordítását is. Néhány éve publikálta tanulmányát Aranynak talán a legnépszer bb balladájáról, tanulmányának címét angolul is megadja: A Study on Janos Arany s The Bards of Wales (Foreign Literature Studies, Vol Seoul ). Elemzésének központi gondolata: a balladában a b n és b nh dés problematikájának kálvinista szellem megoldása tükröz dik: felmentés a b nök alól csak a b nök megvallása és a b ntudat esetében lehetséges, amit cselekedeteinkkel bizonyítunk. Ellenkez esetben Isten jogos büntetése nem maradhat el: a királyt meg rüléssel sújtja. Arany m vének szomorú aktualitást kölcsönöz az a tény, hogy a japán gyarmatosítás korában ( ) a koreai írók egy része különböz meggondolásokból kollaborációra kényszerült, és a japán uralom dics ítésére vállalkozott. Aki ellenszegült, az gyakran az életével fizetett. Manapság Észak-Koreában hasonló a helyzet: az ottani írók, ha (meg) élni akarnak, arra kényszerülnek, hogy a zsarnok, Kim Ir Szen és utódainak véres országlását magasztalják. Aki erre nem vállalkozott, a tisztogatások áldozata lett. Lee Sang Dong 2006-ban a debreceni egyetemen szerzett doktori fokozatot, magyar nyelv disszertációjának címe: M faji párhuzamok a magyar és koreai verses kisepikában. Témavezet je Imre László professzor volt. M vében a koreai epikus énekeket a magyar népballadákkal veti össze tartalmi és formai szempontból. Külön fejezetben foglalkozik Arany János szerepével, a népballada és Arany m balladái közötti kapcsolattal ( oldal) ban publikálta egy koreai folyóiratban A magyar m balladák a történelem tükrében cím tanulmányát (Journal of Western History and Culture, The Korean Society of Western Civilisation, Seoul, 2016/06). Elemzésének középpontjában Vörösmarty és Arany balladái állnak. Megismétli doktori disszertációjában kifejtett gondolatait a koreai és magyar epikus költészetr l, formai szempontból számos hasonlóságot lát: a koreai ütemes verselés és a magyar ütemhangsúlyos ritmus azonos t r l fakadnak. Tartalmi szempontból a legnagyobb eltérés a két nép társadalmi rendszerének különbsége miatt alakulhatott ki: a koreai epikus énekek cselekménye a falu, a paraszti család sz k világában zajlik, a családtagok közötti konfliktusokat tárják fel (a fiatal meny mostoha sorsa, a magányos özvegy bánata stb.). A magyar népballadák világában viszont a feudális társadalom szinte minden rétege felbukkan: az urak és parasztok, gazdagok és szegények közötti ellentét sok ballada cselekményének a mozgatója. A kollektivista jelleg keleti kultúráktól eltér en az egyénnek fontosabb szerepet tulajdonító nyugati irodalomban, így a magyar népballadákban is motívumként jóval többször fordulnak el a szabad párválasztással kapcsolatos bonyodalmak, a szerelem, a féltékenység. Fontos különbségként megállapítja, hogy bár mind a koreai, mind a magyar m vekben gyakori a tragikus végkifejlet, de a magyar népballadákban ez sokkal véresebb, horrorisztikusabb. Valószín leg a két ország társadalmi fejl désének eltér üteme miatt a 19. századi Koreában nem volt Vörösmartyhoz és Aranyhoz fogható költ óriás, aki világirodalmi színvonalon a magas irodalom világába emelte volna a népköltészet kincseit. Osváth Gábor
139 HETEDHÉT Olaszország Arany Jánosra Pet fi és Dante miatt figyeltek fel az olaszok. A mind híresebb Pet fi mellé a romantika népiesség-eszménye és kettejük hazai barátsága helyezte, Dantéval a Sommo Poetáról írt nagy verse kapcsolta össze. Ugyanazok a fiumeiek kezdték hát fordítani, akik az ezernyolcszázas évek végén Pet fit a legismertebb idegen költ rangjára emelték, a Danteverssel pedig a tisztelg utódok becses céhének tagja lett. A századközép vesztes történelmi pillanata paradox módon kedvez lehet séget kínált Itáliában a magyar költészet közvetlen befogadására. A Kossuth-emigráció magyarjai az olasz Risorgimento szabadságvágyó légkörében népszer sítették a szabadságh s Pet fi verseit, ebben a konstellációban bátorították olasz irodalmár barátaikat, hogy immár ne csak közvetve (német nyelvb l francia közvetítéssel), hanem magyar eredetib l, közvetlen átvétellel szólaltassák meg olaszul a Heinével általuk is egyenrangúnak elismert nagy magyar romantikust. Ez a folyamat vezetett azután oda, hogy a szicíliai Cassone, valamint a fiumei Gigante, Susmel, a Sirola fivérek és mások a század végére hatalmas olasz nyelv Pet fi-irodalmat teremtettek, 1911-ben pedig Umberto Norsa tollából Németország után Európában másodikként olaszul is megjelentek Pet fi összes költeményei. És ez a folyamat hatott jótékonyan Arany János megismertetésére is, ennek során érlel dött kötetté egymás után két Toldi-fordítás: 1904-ben Francesco Siroláé, 1909-ben pedig Saladino Saladinié. A rendkívül tájékozott és alapos, élete javát olasz egyetemeken tölt Emerico Várady (Várady Imre) határozottan kimondja azt, amit recepciókutató társai óvatosan megkerülnek: ki volt Arany els olasz fordítója. Várady szerint Francesco Sirola vette el ször a bátorságot, hogy Arany Jánost olaszra fordítsa. Csakhogy Sirolától Várady nem említ korábbi, 1904 el tti Arany-fordítást, el hoz viszont állításának ellentmondó két adatot: beszámol Arany Dante-versének két korábbi megjelenésér l Gaetano Ghivizzani 1867-es átültetésér l és Angelo Gubernatis 1885-ös olasz változatáról, s ezzel azt a feltételezést kelti az olvasóban, hogy ismertséget adó, vagyis számba vehet fordításnak csak a kötetbeli közlést tekinti, s hogy egy-egy elfeledett kiadványban netán más kisebb Arany-fordítások is rejt zhetnek még. Mindamellett Gubernatis fordításának szép és tanulságos el zményeit a fordító el adásában híven tolmácsolja: [megtapasztaltam, hogy] a magyar nép mennyire tiszteli nagy költ it. De maguk a nagy költ k is tanulmányozták és áhítattal nézték más nemzetbeli nagy el deiket. Ebb l a tiszteletb l természetesen Danténak jutott a legtöbb. Becsben álló arcképe sok iskolában megtalálható, s jó néhány költ nekifogott, hogy magyar nyelvre fordítsa t. Amikor részt vettem a nagy poéta, Arany János özvegyének megindító temetésén, és megtudtam, hogy Arany is írt egy verset Dantéról, elhatároztam, hogy mint olasz ember lerovom a magam csekélyke hála adóját, s egy szó szerinti francia változat segítségével olasz verssorokba ültettem át a rejtélyes strófákat A fiumei kultúraközvetít k figyelme pedig a Toldi után a balladák felé 129
140 HETEDHÉT fordult. Olaszországban is hamarosan meghonosodott Aranyról a balladák Shakespeare-je antonomázia, és egymás után jelentek meg balladáinak olasz változatai. Sirola ebben is úttör szerepet vállalt (Ballate, 1914), de hamarosan követte t Silvio Gigante (Ballate, 1922), Armando Tipoldi (3 ballada a Corvina 1929-es évfolyamában), Sauro Albisani pedig újabban igazi költ i szövegváltozatokkal állt el (Ballate, 1987). A legújabb olasz nyelv magyar irodalomtörténet szerz je, Armando Nuzzo az fordításában elemzi az Ágnes asszonyt, és elragadtatott hangon jegyzi meg, hogy ez a magyar költészet legszebb átültetése, amelyet valaha is publikáltak olaszul. Nuzzo irodalomtörténete jeles huszadik századi áttekintések sorába illik, Zigány Árpád korai munkája (1892) és Hankiss János olaszra fordított kompendiuma után Paolo Ruzicska, Emerico Várady, Folco Tempesti összefoglaló m ve és újabban a kétkötetes, sokszerz s, Bruno Ventavoli szerkesztette Storia della letteratura ungherese tartozik a magyar irodalomról teljes áttekintést adó kézikönyvek közé, és ezek Arany János-fejezetei is értelemszer en gazdagabb képet adnak a költ r l (a Ventavolikötetben Roberto Ruspanti tollából), mint amilyet egy-egy kötet-el szó vagy lexikon-szócikk adhat. Azonfölül egy-egy sajátosan olasz információjuk a captatio benevolentiae erejével is hathat: a nemzeti irodalmára büszke olasz olvasó jó érzéssel veheti hírül általuk, hogy a távoli, ismeretlen költ Toldijában (a Toldi szerelmében) Ariosto is fölsejlik, s hogy Arany verstani rendszerez hajlama Carducci kísérletez verstani munkásságával rokonítható. A modern, új irodalomtörténetek fontos szerepet töltenek be egy olyan korban, amelyben az olasz középiskolák és egyetemek világirodalom tantárgya elfeledkezik a magyar irodalomról. Hogy az epikus és balladakölt Arany mellett valamelyest a lírikus Arany is ismertté vált, abban része van a római Sapienza egyetem magyartanárának, Sárközy Péternek is, aki bevallottan egyetemi segédkönyvnek szánva kétnyelv antológiát állított össze a magyar költészet legjavából (Amore e libertà, 1997, ford. Marta Dal Zuffo), különös figyelmet fordítva az olaszul hiányzó vagy nehezen föllelhet szövegekre. Arany János ebben kilenc verssel szerepel, az elhagyhatatlan Dantén kívül köztük van a Letészem a lantot, a Mindvégig és A tölgyek alatt is. Arany János neve id nként Sárközy tudományos folyóiratában, a Rivista di Studi Ungheresiben is felbukkan, bibliográfiai ajánlásokban és tanulmányok témájában egyaránt. A Letészem a lantot kapcsán pedig érdemes még megemlíteni azt a kultúrmissziót is, amelyet a maga sz kebb hatókörében a ferrarai Osservatorio Letterario tölt be: fáradhatatlan szerkeszt je, Tamás-Tarr Melinda a lap harmincéves jubileumát éppen Arany emblematikus versének harmadszori lefordításával készül megünnepelni. Szénási Ferenc 130
141 HETEDHÉT Svédország Arany János életm véb l mindösszesen három vers (Fiamnak; A rab gólya; sszel) jelent meg napjainkig svéd nyelven ben látott napvilágot Leffler Béla szerkesztésében az Ungersk lyrik i svensk översättning ( Magyar líra svéd fordításban ) cím antológia, 2 amelyben az említett három vers fordítása található. A verseket Lotten von Kraemer fordította. Tillinger Gábor 1 Állításunkat két bibliográfi a, valamint a Svéd Nemzeti Könyvtár (Kungliga biblioteket) katalógusának adataira alapozzuk: Müller, Maria Kertész, Tomas, Ungersk skönlitteratur i svensk översättning : En bibliografi. Borås: Bibliotekshögskolan. Müller, Maria Kertész, Tomas, Ungersk skönlitteratur i svensk översättning : En bibliografi. Göteborg: Göteborgs universitetsbibliotek. 2 Leffl er, Béla, Ungersk lyrik i svensk översättning: Samlad och försedd med inledning av Béla Leffl er. Stockholm: Ungerska sällskapet. Törökország A Sejtelem számomra a legteljesebb magyar vers. Tökéletes életfoglalat. Olyannyira tömör, nyelvi rétegezettségében annyira magyar, más nyelv megszólaltatása szinte elképzelhetetlen Itt és most, nem is fontos. Maradjon csak nekünk. Nekünk, s cserél d Id nknek írja Tamás Menyhért (Arany János: Epilógus, Nap Kiadó, Bp., 2013, 149.): Életem hatvanhatodik évébe Köt engem a jó Isten kévébe, Betakarít régi rakott cs rébe, Vet helyemre más gabonát cserébe. Yaşım altmış altı geldim bu güne, Bağlar Tanrı beni demet ekine, Kaldırır en kadim yüklü mahsule, Başka tahıl eker benim yerime. A Sejtelem és a többi Arany-vers fordításával a lehetetlenre vállalkoztunk? Legmagyarabbnak nevezett költ nket mindig is titkos kincsünknek tekintettem, akit Pet fit l eltér n nem ismer a világ, hiszen alig-alig fordították más nyelvekre. Így aztán igazán meglep dtem, amikor Dursun Ayan akivel korábban egy török nyelv Balassi Bálint-kötetet, majd egy magyar költészeti antológiát készítettünk már tavaly nyáron azzal a javaslattal állt el, hogy a kétszáz éves költ t köszöntsük egy török nyelv kötettel. Azóta összeállt a könyv, a kézira- 131
142 132 HETEDHÉT tot elküldtük a kiadónak. A válogatásnál természetesen fontosnak tartottam azokat a momentumokat, amelyek a törökök különös érdekl désére számíthatnak. Minthogy a Rodostóban, a mai Tekirdağban töltött esztend k révén a Rákóczi név ismert Törökországban, bekerült például a Rákócziné, viszont a gyerekkoromban nagyanyámtól számtalanszor hallott, lebke szell t l lebegtetett tengerzöld ruhájú, paripáját csemegével csalogató Rozgonyiné muzsikáló sorainak átültetésére nem mertünk vállalkozni. A kevéssé ismert versek közül helyet kapott a Plevna. Költ nk rokonszenve a legendás Oszmán pasáé, aki az as orosz török háború legfontosabb eseményeként öt hónapig feltartóztatta a gy lölt cári seregeket. Az egyik legcsodálatosabb Arany-ballada, a Szondi két apródja egy váratlanul elém bukkant elképeszt párhuzam okán vált kötetünk fontos szerepl jévé. Ömer Seyfettin ( ) a török irodalomban viszonylag kés n induló novellaírás egyik els kiválósága volt. Szívesen választott témát a dics oszmán múltból, így például A rönk cím elbeszélése Salgó várának elfoglalásáról szól, benne egy török harcos beszámolójával Drégely várának elestér l és Szondi György h siességér l szinte szó szerint úgy, ahogyan Arany elbeszélte! Kötetünkben a ballada fordítása mellett a briliáns szerkezetet bemutató verselemzés, valamint a novella idevágó részlete is olvasható. Egy másik fejezetben a versírás körülményeire is rávilágító verselemzés segíti A walesi bárdok török olvasóit. Arany János maga jegyezte meg, hogy verseinek kiindulópontjául valamilyen írott vagy szóbeli forrásra van szüksége. Többször indult ki szül földjén hallott történetekb l. Így történhetett, hogy A fülemile, A bajusz és A tudós macskája cím epikus költeményei, illetve A nagyidai cigányok cím vígeposzának egy részlete párhuzamba állítható egy-egy Naszreddin Hodzsa-anekdotával. Ennek az ismert török folklór-figurának ugyanis számos története nemzetközi vándormotívumokra épülve ha nem is a Hodzsa nevével, hanem egy-egy jellegzetes magyar anekdotafigura köntösében eljutott Magyarországra. Szólunk a török folklór magyar felfedez jér l, Kúnos Ignácról is, aki a Kossuth katonájából lett Macar Osman Paşa leányának az els török költ n nek, Nigar Hanımnak szalonjában egy török népmesét hallgatván megjegyzi: Az el bb hallott favágó-meséhez hasonló magyar népmese alapján egyik legkiválóbb klasszikusunk, Arany János Jóka ördöge címmel olyan csodálatos költ i elbeszélést alkotott, hogy nincs Magyarországon olyan iskola, ahol mind az összes diák ne olvasta volna A sok nyelven tudó Arany többek között törökül is tanult (ezt egy szórejtvényével igazoljuk), és jó barátságba került a turkológia egyik legels nemzetközileg ismert alakjával, Vámbéry Árminnal is. Vámbéry tatárja (tulajdonképpen üzbég mollah, azaz iszlámteológia-hallgató), Arany Jánostól kapott nevén Csagataj Izsák a költ két kedves glosszájában is megjelenik a Koszorú október 2-i és február 26-i számában: Míg Vámbéry Ármin Angliában mind nagyobb-nagyobb felt nést okoz, m vét a mi körülményeinkhez mérve óriási áron veszik meg, s t magát gy lésb l gy lésre ragadják, és ránk nézve kedvesen hangzólag, de rá nézve mintegy csillapítólag»zealous Hungarian«-nak [túlságosan buzgó magyarnak] hívják: addig Bukharából hozott tatárja ide s tova magyar emberré lesz. E derék dervist t. i. angliai útjának idejére Budenznél hagyta, hogy jeles philologunk az távolléte alatt tanuljon t le él szóval tatárul. Az atyafi aztán mindennap bejárt, míg a szünid be nem állott, Budenzzel
143 HETEDHÉT az Akadémia könyvtárába, s ott ödöngött a temérdek könyv közt, láthatólag unatkozva rettenetesen; augusztus közepe körül pedig lementek mindketten Szilády Áronhoz, Halasra, s ennek a vidéknek nagyon megörült a tatár, mert hazájának homoksivatagaira emlékezteté. Különben civilizálódik: csináltatott valami saját ideája szerinti magyar ruhát, mely b mint a kaftán, mert ilyen sz k magyar nadrágot világ kincséért sem hagyna magára húzni. Most aztán valódi»tatárjárás«van Halason A mollah annyira vitte, hogy lefordította anyanyelvére a Rege a csodaszarvasról c. költeményt, és el is küldte a szerz nek. Érdekességképpen ideidézzük az els strófát, hogy lássuk, milyen lett Csagataj Izsák magyar helyesírásával a Száll a madár, ágrul ágra, / Száll az ének, szájrul szájra; / F kizöldül ó sirhanton, / Bajnok ébred h si lanton üzbégül: Sakhadin sakhaga ucsai kuslár, Aghizdin aghizda baradi szözler; Görlerning üsztüne csikadi otlár, Turár szöz isittip jirinnen pahlvánlár Természetesen az els k között válogattam be a kötetbe az Arany János által annyira kedvelt hun-magyar mondakörhöz kapcsolódó költeményeinek e gyöngyszemét. A felez nyolcas ritmusát is megtartó fordításunk így kezd dik: Kuşlar uçar daldan dala, Türküler de dilden dile; Ot savrulur mezarlarda, Alp uyanır koçak sazda. Szó esik még kötetünkben többek között, további versfordítások kíséretében, Arany és a zene kapcsolatáról, az Ágnes asszony kapcsán a kényszerképzet, a rögeszme irodalmi megjelenítésér l, valamint a két költ óriás, Pet fi és Arany barátságáról. Hadd illusztráljuk ezt a Válasz Pet finek fordításával: PET Fİ YE CEVAP Bozuk santur misali ruhum, karışık; Gönlüm de kâh sızlar kâh sevinir, Feleğin kadri bu ödül; neye karşılık? Pet fi ye dost olmak; hakkım bile değildir. Bu ödül falan yoktu ki yola çıktığımda Talih benim için, lütfetti Tanrı! Ateşe atılacaktı eserim yoksa Nasıl umardım böyle kârı, kazancı. Ve ne çok şey kazandım! Bu ödülün şavkı Kamaştırıyor, ışıklar bana kavuşuyor: Ruh-i derunuma erişiyor. Bu da cabası! Ve muhterem sağ elin bana uzanıyor. 133
144 HETEDHÉT Halkın ahfadıyım. Neyim diye sorarsan. Neslimin var ettiği, nesli için yaşayan; Kaderi benim, ne zaman türkü yaksam, Dilimi, dudağımı türküsüdür tanıyan. Kaçmaya kalkmıştım çevreden halktan: Buldu feleğin çarkı savurdu yoldan, Geri döneyim derken yoldan yolaktan Bir kaç çiçek derdim dikenler arasından. Hüzünler ve kederler yoldaşım oldu, Ahbap, yaran olduk ki sorma güzelce; Ben çelenk örüyordum, onlar hep yoldu, Yarım kaldı dizeler düştü hep hece. Servet bulup bildim: evde saadeti, Sadık ve kutlu eşim iffetle durdu Ve Iza kenarında bir diğer dost ki Getirdi Tanrı öyle yanıma koydu. Sanki kuyruklu yıldız düştü haneye. Mektubun hele ruhumu yakıp nurluyor: Tompa ararsa benden bir selam söyle De ki sana ve bana muhabbet duyuyor. Tasnádi Edit (Tasnádi Edit és Dursun Ayan fordításai) Dursun Ayan (1957) Ankarában él, szociológus, m fordító. Bibliográfi ai kötetet állított össze Bartók Béláról, valamint a magyar vonatkozású török nyelv kiadványokról. Tasnádi Edittel közösen magyar költészeti antológiát készített, illetve megjelentetett egy török nyelv Balassi Bálint-kötetet. Az utóbbiért Balassi Bálint emlékkarddal tüntették ki. 134
145 Tizennegyedmagunkban Rostás-Farkas György Kett s aranypánt Elöljáróban ben ünnepeljük Arany János születésének 200. évfordulóját. A Cigány Tudományos és M vészeti Társaság alapításától kezdve (1991) a kett s aranypánt, a magyar és roma identitás jegyében munkálkodik a magyar irodalom klasszikusainak cigány nyelvre való m fordításán. A romani cigány nyelv számos nyelvjárása ismert a világon, a nyelvi standardizáció folyamata ma is tart. A cigány értelmiség nyelvi hagyományokkal foglalkozó rétege, közös megegyezés alapján a lovári nyelvjárást tekinti úgynevezett irodalmi nyelvnek. A Cigányok Világszövetségének 1971-ben megtartott londoni világkongresszusán a roma jelképek és a himnusz mellett err l is határoztak. A magyar klasszikusok m fordítása különösen Arany János életm ve, veretes nyelvezete nagy kihívás elé állítja azokat, akik megkísérlik ezen alkotások lovári nyelvre való átültetését. Talán ezzel is magyarázható, hogy ez idáig Arany János verseinek fordítására kevesen vállalkoztak. Ezek között említhetjük pl. Nagy Gusztáv két fordítását (Családi kör és a A walesi bárdok). Alábbi összeállításunkban ifj. Rostás Farkas György két m fordítását közöljük. Mátyás anyja Matyasheski dej Szilágyi Örzsébet Pesko lil iskirisardas, Peske Kamade Asvenca pherdo rutas. Gulhenca Rupenca Potyinuv anda tu Le muro ido Phiravar Khere te reses tu. Shaveske O lil Ande prága Lashi sirma Ingrel: ande bida Muro Savo! Na zhatur tu Andaj Prága Avri lav tu Potyinav tu Anda phuro robipe. Na mishkin tu Na shu tu Muro gevo! Kon avla Muro shavo tavesa phanglo Te den kothe o lil Le Hunjudi Mátyásoske Ande leske palmi Khanjikaske feri leske. 135
146 Kalo Tavel O pecheto Pe mure kuja Zhukaren Kon slugin ando kera TIZENNEGYEDMAGUNKBAN Tele muladas Tele muladas Anda kalyi balval, Avri te lelus Pesko lil Anda dako vas. Kon ingrel muro lil muj Sigo andej Prága? Shel galhi Thuj jek grast, Dav kon gutadyol hutyasu. Inbarv me, ingrav me efta dyes dastaj. Mure kamade ileske Eftu hersh avlu! AIhgrav me, Anav me Tulaj trin dyes e sirma Mure kamade ileshe trin shon si kadyolus! Devlule, devlule, sostar chi dan ma phuka, te shaj resav Mura dake hutyurimatura Kaj avel Kaj avel Jek kalyi chiriklyi, Pe Hunjadeshe kuja Heshol Jek kasavi. Sigo pa chiriklyu! Truhuj te len latur! Nacheh Le rjumura Pushke te den lu, sigo. Chiriklyan, Na jekhu, Vi shelen pushe dena Sirma naj Vurma naj Kodoles kon ingerdas olil Zi kuj e ratyi Ande vesha I ve roden la: Dopash ratyi Phin keren Ande hi romeske felyastra Kon mulalvel? So mulavel? Jek kulyi chiriklyi Latey ruke O lil So kade pe mezil Loloj to o o pecheto Lushoj o bandyipo: Blugo, Blugo, Luke vusttesko askisipo! 136
147 TIZENNEGYEDMAGUNKBAN Fiamnak Mure shaveske Najis Devleske! Ratyi si pale. Viadyes nachilas la phuvako kino. Andre korrkoro, geri memelyi phabol: Avral dikhel amen o tunyariko. Akanak muro shavo, sostar san opre? Gataj tyo pato so lasho tatoj: Tye vas pejekhavreste shutime, Rudyin tu muro shavo shukares, Dikhes me chorro poeto som: Losshav chi mukav but palal? Shajke feri chorro anav: Kathar e manusha chorro trajo. Ande tyo primavarako ilo O rudyimo andakode pajarav. Tye vas pejekhavreste shutime, Rudyin tu muro shavo shukares, Ke e chorreske kuchi o patyaimo, Sityarel te patyas, te gindisaras: Leske míg chi merel Trubuj te patyal, te gindij pe! Te viandemande, sar dulmut Trajijas o patyajimo losshavo leske! Tye vas pejekhavreste shutime, Rudyin tu muro shavo shukares, Kana anda tye amala Butyi akharel tu-kade shajke detehara - Strajinoske keresa butyi Kon shajke kamel tu de na chachikanes: Drab tavel po patyaimo Pe sharade asva. Tye vas pejekhavreste shutime, Rudyin tu muro shavo shukares. Kana dikhes o chorrimo, So e patyaimaske phíke ingrel: Mukhlines la godya, Kana o gindo po xanzhvalipe ingrel Thaj e dileski zhelya phuvako trajo: Tavel o rudyimo o angluno. Tye vas pejekhavreste shutime, Rudyin tu muro shavo shukares. 137
148 TIZENNEGYEDMAGUNKBAN Kana barosa,thaj dikhesa Tye nyamurangi phuv na tyiri-j Mashkar tyo pato, murmunt Butenge das mesgyaki phuv: Le tyi voja anda rudyimo: Garadyuvas pe phuvake droma. Tye vas pejekhavreste shutime, Rudyin tu muro shavo shukares. Mang tu mang jek majlasho them! Thaj ande leste o chachipo: Ke tyo trajo thaj kadi phuv Angal del phurdesa tu. - Phír losshasa ande tye sune, Petyo drom muri chumid tavel: Tye vas pejekhavreste shutime, Rudyin tu muro shavo shukares! Barabás Miklós Arany János arcképe 138
149 Hangszóló Windhager Ákos Toldi szerelme Arany János recepciója az operairodalomban Bevezet Arany János szövegét a legmagasabb színvonalon Mihalovich Ödön alkalmazta a Toldi szerelme cím zenedrámájában. 1 A saját korának nyelvezetén megírt opera tartalmazta a wagneri, poszt-wagneri s verbunkos elemeket, amelyeket a szerz egyéni kombinációkkal gyúrt egyenletes stílussá. Azt a hivatalos, reprezentatív, magyaros stílust képviselte, amelyet Erkel Ferenc hozott létre, s amelyet Dohnányi Ern A vajda tornyában még érdemben folytatni tudott. Az Arany János-eposzból írt nagyszabású zenedrámát közvetlenül Gustav Mahler vezénylése inspirálta, de Nikisch Arthur betanítása vitte sikerre. A Toldi szerelme a szerz legszemélyesebb vallomása, ugyanis önmagát levelekben Toldi lovagnak nevezte, más esetben pedig a lovag motívumát írta rá a névjegyére. A jelen tanulmány a hely hiánya miatt egyedül Mihalovich Arany-operáját elemzi az alkotáslélektan, a szöveg, a dramaturgia és a zene fel l. 2 Mihalovich Ödön és Toldi Miklós Mihalovich Ödön. Mihalovich Ödön ( ) horvát-magyar f nemesi család sarja, aki el bb Mosonyi Mihály tanítványa volt, kés bb Liszt Ferenc és Richard Wagner baráti köréhez csatlakozott. Zeneszerz i munkásságában három alapvet hatás mutatható: Ludwig van Beethovené, Richard Wagneré és Liszt Ferencé. A kortársak eleinte nyilvánosan vállalt kijelentései következtében wagneristának tekintették, noha minden egyes darabjánál elismerték egyéni stílusjegyeit. Az 1870-es évtizedben sikeres dalokat (pl. Holdvilágos éj) és szimfonikus költeményeket írt (pl. A Sell ), az 1880-as évtizedben pedig négy zenedrámát alkotott, illetve fejezett be. Az els operája, a Hagbarth és Signe 1882-ben Drezdában, 1886-ban Budapesten került el adásra. Második 1 A nagyformátumú Arany-megzenésítések száma viszonylag csekély: Ifj. Johann Strauss: Pázmán lovag (1892), Farkas Ödön: Tetemrehívás (1900), Rékai Nándor: Nagyidai cigányok (1906), Kósa György: Pázmán lovag (1963) és Makray László Bor vitéz cím m ve. Ez utóbbi adatai jelenleg még nem ismertek. Nikolits Sándor népszínm vet írt Toldi Miklós néven 1871-ben, míg Szokolay Sándor a Tetemrehívás címmel balettet 1962-ben. A kortárs zeneszerz, Andorka Péter 2013-ban diplomázott a Vörös Rébék cím musical részleteivel. 2 Az operát zenetudományi szempontból behatóan elemezte Szerz Katalin (1976): Mihalovich Ödön munkássága operái tükrében cím szakdolgozatában. 139
150 HANGSZÓLÓ operáját, a Wieland, a kovácsot sosem mutatták be a szerz döntése következtében, míg a harmadikat, az Eliánát 1908-ban Budapesten és 1909-ben Bécsben játszották. Legjelent sebb sikerét azonban a Toldi szerelmével aratta az 1895-ös, második bemutatóval. Az operák után ismét dalokat komponált (Wesendonck Mathilde és Endr di Sándor verseire), illetve négy szimfóniát, amelyek közül az utolsó kett Dohnányi d-moll szimfóniájával azonos jelent ség kés romantikus magyar zene. Zeneszerzésén túl volt az, aki a Zeneakadémiát világszínvonalra emelte fel áldozatos, önzetlen és következetes igazgatói munkásságával. Többek között nevezte ki Bartókot, Kodályt és Weiner Leót fiatal korukban egyetemi oktatónak. Életm ve 1939-ig maradt zenekarok, énekkarok és énekesek repertoárján, az 1948-as fordulat után azonban már többet nem játszották. Arisztokrata származása, Apponyi Alberttel való szoros barátsága, a sosem definiált, de vádként jól használható wagnerizmusa, s f ként Bartók Kodály el ttisége miatt nem volt kívánatos. Toldi Miklós. Toldi Miklós lovag 1320-ban született egy Bihar megyei nemesi családban. 3 A feljegyzések szerint már fiatalon különleges testi er vel bírt és kit nt kortársai közül párbajgy zelmeivel. Kalandjai 1365 körül kezd dtek Itáliában, ahol zsoldosvezérként tevékenykedett. A hírnevét megalapozó diadalokat a pápai fehér csapat magyar vezet jeként érte el. Hazatérése után Nagy Lajos udvarában élt, mivel a király felemelte a bárók közé. Katonai gy zelmeit az uralkodó több megye f ispánságával hálálta meg, amely tisztségeket Zsigmond király uralkodásának els id szakában is betölthette. Népmesei h ssé válásában szerepet játszott az, hogy egyszer származása ellenére magasra jutott, hogy számos valós és képzelt h stettet tulajdonítottak neki, s néhány bizonyíték szerint, még a táltosbeavatáson is átesett. A róla szóló ismert Arany-trilógia eseményei közül a legtöbb igazolható, f ként a királyi udvarban játszódó jelenetek. Arany elbeszél költeményén és Ilosvai Selymes Péter széphistóriáján kívül a legismertebb Toldi-feldolgozások a magyar romantika korából: Kisfaludy Károly: A sastoll, Vörösmarty Mihály: Toldi, Az sz bajnok, Szigligeti Ede: Rózsa, Szigeti: Toldi, Dugonics András: Toldi Miklós. Arany három Toldija azonban olyan magaslatra emelte a h störténetet, hogy utána már csak kevesen mertek hozzányúlni. A Toldi-megzenésítések a jelenlegi kutatás tárgyát képezik. 4 Két 3 Kurecskó (2015), online. 4 Ld. Sziklavári Károly tanulmányát és a vele közös m jegyzéket a Napút e számában. 140
151 HANGSZÓLÓ m emelkedik ki az ismeretlenségb l, Mihalovich Ödön Toldi szerelme cím zenedrámája és Weiner Leó Toldi cím szimfonikus költeménye. 5 A Toldi szerelme Az eposz és opera els dleges összefüggése. Arany János a Toldi 1847-es sikeres fogadtatása óta tervezte magában a m másik két részét. A Toldi estéje 1848-ban el is készült, de a költ csak öt év múlva adta nyomdába. A Toldi estéje lezárta a történetet, egyben nyitott a Pet fi által el revetített középs rész, a vitézi korszak látomása felé. Kapj bele ismét Toldiba, ha már a fejét és a lábát megcsináltad, kötelességed a derekát is megcsinálni. 6 A Toldi szerelme azonban csak 1879-ben készült el több terv (tk. Daliás id k cím fogalmazványok) elvetését s a m dramaturgiáján nyomot hagyó magánéleti tragédiákat követ en. Arany és Mihalovich nehezen szánták rá magukat az életm vüket megkoronázó, tragikus nagy m re. A nagyepikai alkotásait egy huzamban megalkotó Arany 30 éven keresztül halogatta a Toldi szerelme befejezését Mihalovich pedig 46 éves koráig várt azzal, hogy magyar történetb l írjon operát. A megírásra mindkett jüket sarkallhatta, hogy szembesültek az irányukban megjelen különböz akadémiai körök elvárásaival. 7 Az Arany-életm vet körülvev els dleges közeg, a közönség azonban 1846 és 1876 között jelent sen átalakult, s ízlése megváltozott. Err l Arany így írt Tompának: Olykor úgy érzem, hogy még nem lehetetlen oly m vet produkálom, mint Toldi volt de minek? De kinek? Az a közönség, mely els Toldi -mban a kútágast bámulta csak nem találná már Toldi -t eléggé sajátságosnak, népies nek, a másik, mely hivatva volna a m költ i oldalát felfogni, az a formától nem látná a tartalmat. E gondolat nehezedik ólomsúlyosan tollamra S így költeni lehetetlen. 8 Mihalovich err l ugyan nem írt, ám annál inkább érezhetjük ezt a kés bbi oldalakon közölt néhány kritikából. Aranynak az eposz m fajjal szembeni kétségei er teljesen fékezték a Toldi szerelme megírását: trilógia-tervei közül egyedül a Toldit váltotta be. 9 Mihalovich számára pedig az eposzopera válhatott kétségessé: Wielandját fiókjában hagyta, Fjalarját elégette, Faustját töredékesen vetette el. A m faji problémából is adódik, hogy a m hangköre újra és újra módosult: Arany esetében a Toldi 5 Weiner m vér l részletesebben: Kassai (2010): Orosz (1981): A kritika és közönség egyaránt a legnagyobb érdekl déssel és a legfelcsigázottabb várakozással nézett a Toldi zenedráma színrehozatala elé. / Hogyha az általános érdekl dés és nagyfokú várakozás a legmagasabb igényeket támasztotta e m vel szemben, nem csoda, hanem természetes felfogása a dolognak, mid n a szerz ségre vonatkozólag oly m vészi triászról volt szó, mint Csíky Gergely, Ábrányi Emil és Mihalovich Ödön. Langer (1893): 9. 8 Orosz (1981): Keresztury (1990):
152 HANGSZÓLÓ szerelme tragikus alaphangneme lényegesen tér el az általunk csak utalásokból ismert els változattól és a Daliás id k der s, szerelmes lovagregényt idéz fogalmazványaitól ahogy a Toldi szerelme opera is elüt az el z operában, az Eliánában megtalált pasztell hangzástól. Ugyancsak akadályozta a Toldikat, hogy Ilosvai Selymes Péter széphistóriá ja nem nyújtott támpontot a költemény tartalmára, ami az operacselekmény drámaiatlanságát is eredményezte. Arany a kérdésr l maga nyilatkozik: Én az eposzt mondára, a nép tudalmában él mondára szeretem alapítani, a légb l kapott eposzok iránt ellenszenvvel viseltetem, hiányozván azokból az, mit én eposzi hitelnek nevezek. 10 Mindezek ellenére megírta a történeti h seposzt, noha abban több esemény játszódik a lélek bels színpadán, mint a külvilágban. Kisemmizett h s Toldi mégpedig nagyrészt önhibájából az. Lehet, hogy épp e hibák s e tökéletlenség miatt állt is oly közel Aranyhoz sorsát, egészében, mégis e tragikum jegyében látta. A boldogságra, az élet teljességére hivatott h s aki ezt a hivatottságot eljátssza, s ugyanakkor mégsem aljasodik le, hanem meg rzi erkölcsi nagyságát, tisztaságát és nemességét: íme, a tragikus Toldi. 11 E sorokat akár Mihalovichról is írhatták volna, olyannyira, hogy tréfásan Toldi-lovagnak nevezte magát. 12 Toldi tragikuma Az eposz tragikumát Arany csak lassú munkafolyamatok során csiszolta le, s bár a végs változat koherens az egész trilógiával, mégis magyarázatra szorul. A trilógián belüli összefüggést jelenti a gyilkosság és a lovagi vezeklés motívuma, a két korábbi eposz mintáját követ b n és b nh dés dramaturgiája, mert Toldi er szakkal oldotta meg a magánéletében is a kényes lelki helyzeteket. Alapvet dramaturgiai kérdéshez értünk: lehet-e boldog Toldi? A kérdésre válaszolhatjuk, hogy Toldi Miklós soha nem járta ki az udvar N -kultuszának iskoláját, mindvégig olyan bajnok marad, aki nem a választott n ért, hanem önmagáért vagy a diadalért, más alkalommal a királyért és a hazáért viszi végbe csodával határos tetteit. 13 Toldi tehát, amennyiben választania kell szerelem és lovagi hivatás között, akkor csak ez utóbbit választja. Toldi ugyanakkor érinthetetlen lovag is, kinek n vel nem akad(hat) dolga. 14 Érintetlensége fokozza a harci er t, ezenkívül e tulajdonsága tisztaságot és tökéletességet kölcsönöz neki. A Toldi és a Grál-lovagok közti kapcsolat ugyan 10 Orosz (1981): S tér (1963): Pechotsch-Feichtinger (1999): 25., június eleje, Gondolja el, hogy Hildegard Usedom grófn Drezdából eljött Budapestre az operám bemutatójára. Nem tudom persze, hogy Toldi lovagért, vagy Apponyi lovagért szerelemb l. A közreadó jegyzete: Toldi lovag alatt Mihalovich magát értette. 13 S tér (1963): Tusnády (1999):
153 HANGSZÓLÓ távoli, de Toldi meghívása az udvarba kísértetiesen hasonlít Parsifaléra: eltévedt lovagokkal találkozva támad mindkettejükben az a vágy, hogy közéjük tartozzanak. Az érinthetetlenség lelki távlatait Arany mintája is alátámasztja, aki a f h s lelki fejl désében a táltossá avatás hagyományát írta le az egyes próbatételek alkalmával, például: toportyánféreg-, temet i, bikakaland. 15 Ebben az értelemben Toldi b nér l átkerül a hangsúly a jellembéli átalakulásra, melynek csupán egyik állomása a múlt tisztázása, letétele. A szükségképpen tragikus szerelemre ítélt Toldi tehát lelkében, küldetésében, szerepében hordozza sorsát. A rosszul értelmezett hivatás (a lovagság) azonban nemcsak Toldit tartja fogva, hanem Piroskát is (a túlzott engedelmesség). 16 E végzetb l a férfi ki akar lépni vagy legalábbis mások t erre kényszerítik. A bels színpadon játszódó eposzban a tragédia felel ssége megoszlik, minden szerepl ártatlan és áldozat. Toldi, Piroska, Lajos király vagy Tar önszántából kezdett a játékba, de a kés bbiekben nem tudott kilépni bel le. 17 Ezt a gondolatot fogalmazta meg S tér is, aki úgy látta, Piroska és Toldi véges emberi ésszel (szabad akaratból) követte el sorozatos tévedéseit, ebb l fakad boldogtalanságuk, majd e helyzetet kívánják a b n útján megjavítani. 18 Toldi tragikai vétsége g gje (hübrisz), mert nem ismerte (f)el a szerelem hatalmát. G gjét csak tetézi, hogy amikor viszont szerelembe esett, akkor az általa nem vállalt, férjes n be szeretett bele. 19 Piroska felel ssége vetekszik Toldiéval, aki az akarok Tar L rinc felesége lenni! dacával mondott le bármiféle kiútról. Piroska felel ssége a vendégség során tett szúró megjegyzésével válik véresen komollyá, mert ez idézi el Tar és Toldi végzetes összecsapását. Piroska tudatában van felel sségének, így a tetszhalál-jelenetben azt kiáltja: Átkozott légy Toldi és az legyek én is. A b nösök közt Tar vétsége is jelent s, mert pénzért n sült, nem fedte fel a személycserét, bántalmazta feleségét, majd lovagiatlanul lemondott a lovagi rangról, s eközben Toldit hamis váddal vádolta. A felel sség végül a királyé is, mert eszelte ki, hogy Piroska kedvéért bajvívást rendez Toldinak. A 12. énekben maga a király is elismerte, hogy felel s az egész tragédiáért: Majd, hogy végig futott szeme a levélen, Az apáca sorsa megillette mélyen: Ez a vidor élet: mikor elgondolta, Érte nemcsak Toldit magát is okolta. Mikor ott meglátta el ször, a kútnál Oh, ember! Ha mindent így, el re tudnál: Bizony a király sem játszott volna t zzel, F benjáró kockát egy falusi sz zzel Druzsin (1998): S tér (1963): Riedl (1982): S tér (1963): Orosz (1981): Arany: Toldi szerelme, 12. ének, 5. versszak 143
154 HANGSZÓLÓ Az operaírás folyamata A zeneszerz t több elem is az Arany-szöveg felé fordíthatta, így vonzhatta a szerelem fájdalmas szépsége, a szöveg frissessége és a historizmus divatja. Toldi története éppen annyira számított nemzeti témának, mint amennyire rokonítható volt a Trisztán-regével. Az utóbbihoz köti például az Éj-kultusz, a házasságtörésre kényszerül, korábban odavetett áldozat, a számkivetett lovag és az istenítélet. Jóllehet, Trisztánt és Izoldát a b vös ital köti össze, Toldit és Piroskát pedig a másik kiválósága igézi meg, ám mind Trisztán, mind Toldi felel s azért, hogy szerelme kényszerházasságot köt. Toldi jellemében a g g és a dac éppoly er s mozgató, mint a szerelmi szenvedély, így lesz az eredeti trisztáni alaphelyzetb l b n és b nh dés -dráma. A történetválasztás oka lehetett az is, hogy az elbeszél költemény (1879) újdonságnak számított. Arany költészete a népszer sége ellenére ritka esetben vált operaszövegek forrásává (ld. 1. lábjegyzet), így a Toldi óriási érdekl désre tarthatott már el re is igényt. Maga Mihalovich így vallott az operáról: Mid n mintegy három éve a harmadik operámat befejeztem és m vészi fejl désemet ezen munkálkodásaim közben szerzett ismereteim és tapasztalataim által a tökély azon fokáig véltem megérettnek, hogy megbízhattam magamban, hogy egy a nemzetemhez méltó m vet írhatok: elhatároztam, hogy egy magyar dalm vet fogok szerezni. Ezt a szándékot mindenesetre könnyebb volt elhatározni, mint keresztülviteléhez alkalmas anyagot találni. Mert hiszen nem csekélyebbr l volt szó, mint nemzeti tartalmú jó szövegkönyvet találni, mely általános népszer ség mellett, minden politikai, történelmi hátteret nélkülöz. [kiemelés: WÁ] 21 Mihalovichot, nyilatkozata szerint, a nagyszabású, tragikus kimenetel szerelem érintette meg. Csak homályosan emlékeztem Arany évek el tt olvasott Toldi szerelme cím époszára; de sejtettem, hogy ebben meglelem azt a forrást, melyb l csak merítenem kell. Rögtön ismét kezembe vettem a könyvet. Ezen fenséges, tisztán emberi érzelmeken felépített költemény nemes egyszer sége épp úgy elbájolt, amily hatalmasan meghatott a tragikus konfliktus, mely Toldi és Piroska szerelmi boldogságát örökre megsemmisíti. Valóban alig találhattam volna czélomnak megfelel bb tárgyat. 22 A Csíky Gergely által írt szövegkönyv kiemelkedett a kor szokásos librettói közül, s jelent s inspirációt biztosított a zenéhez. A zeneszerz a wagneri zenei dramaturgiát alkalmazta, ám a dallamok és a harmónia terén csak részben befolyásolta az el kép. Ami a m zenei és drámai irányát illeti, az Wagner Rikhárd nagy m vészeti elvén alapszik. Ami bizonyára épp oly kevéssé hiba, mintha egy költ drámáját Shakespeare mintájára igyekszik felépíteni, mert Wagner a zenében nem csekélyebb lángész, mint a nagy brit a költészetben. 23 Magyar zenei elemeket is gy jtött, és az opera ismeretében azt mondhatjuk, hogy leginkább Liszt (és Erkel) m veit tanulmányozta. 21 Mihalovich (1890): Uo. 23 Uo. 144
155 HANGSZÓLÓ Ha netalán azt várná valaki, hogy a Toldi szerelme zenéjének kizárólag nemzeti jelleg nek kell lennie, e feltevését nem fogja teljesítve látni. A cselekmény f személyeit, magyar egyéniségük jellemzésére, nemzeti színezet motívumokkal emeltem ki, de minden egyéb, a cselekmény alapját képez szenvedélyt, mint általános emberi érzéseket általános zenei nyelven iparkodtam kifejezésre juttatni. Ennek daczára azt hiszem, hogy a stíl egysége nincs megbontva, mert a Toldi szerelmé -nek zenéje mélyen gyökerez m vészi meggy z désnek, egyetlen egy m vészi eszményért való lelkesednek terméke. 24 A zenedrámát 1889-ben és 1890-ben írta meg. Óriási bels er feszítést igényelhetett, miközben az autográf vázlatok alapján könnyedén írt. A Toldi els fogalmazványa 1890 novemberében már készen állt arra, hogy barátja, Gustav Mahler a következ évben elvezényelje. Mahler Pestr l való távozása után az új intendáns, Zichy Géza 1893 elejére t zte ki a bemutatót, amelyre végül betegség és egyéb okok miatt csak márciusban került sor: A Toldi átüt, fényes sikert aratott. Minden felvonás után 4-6-szor megéljeneztek. 25 Az 1893-as bemutató után Ábrányi és Mihalovich úgy döntött, hogy jelent sen módosítják az utolsó felvonást. Pár nappal a bemutató után már közölte is ebbéli tervét barátjával, Mathilde Wesendonckkal. A három els el adás, amelyen jelen voltam, olyan élénk tetszést aratott, hogy minden felvonás után 4-5-ször meg kellett jelennem az emelvényen. Az el adás, az énekesek oldaláról elég kielégít volt. Nem így a zenekar Rebicek hiányos vezetése alatt Lényeg, hogy a Toldi elterjedjen. Én magam elégedett voltam a m vel. Az els felvonásban van egy pár ütemvonallal javítanivaló. A második felvonás úgy marad, ahogy van, mert ez az opera csúcspontja. A szerelmi kett s magával ragadó és tüzes. Ellenben a harmadik felvonás szövegét át kell dolgozni. 26 A Zenelap recenziója meger síti ezt: Ide-oda két éve, hogy Mihalovich Ödön Toldi -ja a Magy. Kir. Operaházban színre hozatott. Az általános nagy felt nést keltett zenedráma az opera m sorának jó ideig vonzerejét képezte, annak daczára azonban arról szerz je határozott kívánsága folytán levétetett. Az ok a miért ez történt, abban lelte magyarázatát, hogy úgy Ábrányi Kornél, a szövegkönyv írója, mint Mihalovich Ödön, a zene költ je, érezvén, hogy közös alkotásuk befejez felvonása, a dráma menetére nézve nem mutatja föl azt a fokozatos emelkedést, melyet a kielégít és ez által hatásos befejezés okvetlenül igényelt volna, közösen megállapodásra jutottak arra nézve, hogy zenedrámájuk utolsó fölvonását meg fogják változtatni, azaz megírták újra. Ez azonban ismét csak a második felvonás egy részének feláldozása árán vált lehetségessé. Ennek folytán a második felvonás cselekvényének más fordulatot kellett adni, mert csak így lehetett azután egy új, az els t l egészen eltér harmadik felvonást megalkotni. Ily módon Toldi majdnem felerészben új alakot nyert, mi valóban nagyszabású m re nézve úgy annak kerekdedségét illet leg, mint a dramaturgia szabályainak szempontjá- 24 Uo. 25 Pechotsch-Feichtinger (1999): Pechotsch-Feichtinger (1999):
156 HANGSZÓLÓ ból kiindulva szerencsés megoldás volt, s annak értékét valóban és tetemesen emelte. [kiemelés: WÁ] 27 Az opera szerepl i Az opera h se. Csiky, bár az Arany-történetet jelent sen módosította, a szerepl k jellemét meg rizte, és hangsúlyosabbá tette indítékaikat. A h stenor Toldi tragikai vétsége jellemhibájából fakad, hübrisze túlzott erejéb l ered. Ez akadályozza meg abban, hogy a boldogságot jelent n t válassza, vállalja, vagy egyáltalán megtekintse: Nagy b nt követtem el. Nem bírtam a szenvedéllyel, mely mindig új kalandra, új küzdelemre készt, mely arra bír, hogy folyvást keressem a bajt, a vészt. Ezért fogadtam el a Tar ajánlatát, ezért vívtam meg ott a bajnoki csatát. Vallám, a szabadság kéjét nem éri semmi föl, és elfutottam balgán a pályabér el l. [kiemelés: WÁ] 28 G gjéhez öntörvény ség is társul. Az els felvonásban a nem látott lányt kívánja sújtani, büntetni mint a diadal akadályozóját. Az új második felvonásban önhatalmúlag érvényteleníti Tarral kötött alkuját, az egyház és király megszentelte házasságot, s dühében megöli Tart. Végül az új, harmadik felvonásban elrabolná Piroskát, rátámad az apácazárdára, majd a gyásznépre, mindezek után, mikor minden tervei ellenére alakul, akkor elutasítja a király kegyelmét, és maga ellen fordul. Mihalovich, amikor Toldit megformálta, nem 27 (n.n.1.) (1895): Mihalovich (1890),
157 HANGSZÓLÓ az Arany János-i eposzok h sét, a legy zhetetlen vitézt ábrázolta, hanem az erejét vesztett, szerelmes férfit, aki ugyanolyan kiszolgáltatott báb a Vágy istenn kezében, mint bárki más. Toldi félelmetes testi ereje ellenére sem lesz h s Siegfried hasonmásaként, de szerelmes hérosszá magasztosul, mint annak idején Trisztán. Mihalovich saját bels zenei jelképrendszerében, Toldihoz három motívumot is társított. A h si karaktert hangsúlyozza a bokázó ritmusú, dúrhármas-téma. A vitézi téma csak mások idézetében hangzik el h si zeneként (f ként Piroska, Erzse és a király szólamában), a férfi saját el adásában mindig csak vontatottan, lassan, álomszer en jelenik meg, ezt támasztja alá az igen lassú, Molto lento e vigorosamente tempóel írás is. Másik motívum a h s szerelmi vágyakozásával áll kapcsolatban, két moll-jelleg, kétütemes emelked dallamív. Ez a Piroska iránti intim közeledés, gyengédség jeleneteiben szólal meg, illetve akkor, amikor ketten rövid közös boldogságukra emlékeznek. A h snek a játékon csaló emberi oldalát egy megújulásra képes Piú lento e molto sostenuto téma szólaltatja meg. Nyugtalan, zaklatott, lendületes végzetmotívum, mely egy témafejb l áll. 29 Az els két üteme felfelé tör, b vített hármas és dúr-szeptim felbontásra épül trombitafanfár-szekvencia, amelynek szövegszer megfelel je: Hazug! A h sn. A drámai magas szoprán f h sn, Piroska is magában hordja végzetét: büszkeségb l megy hozzá a satnyához: Ördögi dac, átkos büszkeség, rátok hallgattam, s most büntet az ég. 30 A Piroskához kapcsolódó végzetmotívum (egy dúr-szeptim és egy vele szekundtávolságra lev moll-szeptim) emlékeztet a Trisztán-motívumra. A végzetmotívum végiglüktet az egész operán, a második felvonást pedig ellenpontként szövi át. Kereszty István, aki a kritikája szerint megkedvelte az operát, egy látványos cikkben bizonyította, hogy Piroska témája igazi magyaros, verbunkos dallam. Kottametszetében a 6/8-as témát 4/8-ba írta át, s a hosszabb hangértékeket koronával nyújtotta meg, hogy az eredeti hosszat megkapja. 31 Eljárása nemcsak arról ad számot, hogy az opera stílusa mennyire életteli volt, hanem arról is, hogy az ún. magyar stílus mennyire nem volt rögzített fogalmi téren. Az eredeti és a verbunkos átirat 29 Mihalovich (1895): Mihalovich (1895): Kereszty (1895):
158 HANGSZÓLÓ Piroskához köthet még egy kétütemes téma, amely részben emlékeztet Toldi h si motívumához, de amely a h sn hitéhez, vállalt végzetéhez köthet. Ennek hangjait idézi az El játék utolsó üteme, illetve f ként a harmadik felvonás ariettája. Az ellenlábas. A bariton szólamú Tar szerepe a legtragikusabb minden szerepl között. Bár gyenge, mégis sikerül a nagy h st legy znie. Feleségül veheti a gazdag szépséget, aki viszont elutasítja minden közeledését. Végül rajtaveszt, mert a h ssel szemben még orvul sem tud megbirkózni. A motívuma els üteme pontozott negyedet követ szekundlépéses tizenhatod-triola, míg a második egy hiányos szeptimfelbontás. Tar esetében ez a motívum veszélyezteti majd a tonalitást, sok esetben hirtelen gyorsasággal járja be a zenekar regiszterét. A második ütemben egy kisszeptim-ugrás következik, és annak végül feloldása, az eredeti hangnemben. A szimbolikus dramaturgia szerint Tar a f h s árnyékszemélyisége. Ezt hangsúlyozza, hogy ritmikailag nagyon hasonló a motívuma a Toldiéhoz. Az els és a második felvonás fináléjában többször is egymás fölé kerül a két motívum, s a köztük lev dallami feszültség ellenére is kiegészítik egymást. 32 A második felvonás csúcspontján, a Tar halálát követ ütemekben, közvetlenül a király belépte el tt, a két motívum egymás tükörváltozatává válik. 33 Ráadásul abban a jelenetben, melynek tétje a Ki maradjon életben?, nem Tart kíséri gyászinduló karakter, hanem Toldit. A Király. Nagy Lajos király az, aki minden felvonásban dönt a szerepl k sorsáról. Hangfaja bariton, ami egy Verdi-operában intrikus szerepet róna rá. Lendületes style hongrois hármashangzat-felbontásos motívuma indulóként szólal meg. Az els felvonásban az uralkodót egy másik gesztus kíséri, és csak a második-harmadik felvonásban válik a lovaginduló a királyt jelz szignállá. A lovaginduló hangulatilag el készíti az opera végére illesztett Királyhimnuszt. Az opera dramaturgiája A szövegkönyv Csiky és Ábrányi nyomán. Csiky Gergely látványos cselekményterve (1890-es változat) az volt, hogy a királyi udvar nyilvánossága el tt játszódó két lovagi felvonás közé beiktatott egy kamara jelleg felvonást a szerelmi jelenetek számára. Az els felvonás követi Arany János Toldi szerelme második énekét, amely leírja a Keszi mezei viadalt, ahol Toldi Tar álruhájában vívja ki a f díjat, Piroska kezét. A bonyodalmat az indítja el, hogy Toldi a gy zelem hevében megkívánja a pályabért, Piroskát, akit azonban kénytelen-kelletlen Tarnak enged át korábbi egyezségük értelmében. A tragédia azáltal következik be, hogy Piroska elfogadja ezt a csalást, és kezét nyújtja Tarnak. A második felvonásban Tar a budai palotájában engedelmességet követel Piroskától, mert kénytelen volt belátni, hogy felesége gy löli. Távozta után Piroska aznapi álmát énekli el, amelyben Toldi lépett elé a boldogtalan sze- 32 Mihalovich (1895): Mihalovich (1895):
159 HANGSZÓLÓ relemt l gyötörve. Kés bb bizalmasa, Boszniai Erzse hozza a hírt, hogy Toldi valóban errefelé vadászik. Piroska magára maradva imádkozni kezd, amikor belép Toldi. A fájdalmas vádaskodás, majd az egyre forróbb vallomás után szenvedélyes csókban forrnak össze a gyönyör holdtölte varázsában. Hirtelen Erzse tér vissza, mert Tar rájuk akar rontani. A férj meg is érkezik gúnyolódva, és csatlósait uszítja a lovagra. Mivel azok nem mernek mozdulni, támad Toldira, aki fél kézzel lefegyverzi és elzavarja. A harmadik felvonásban Toldi Tarral istenítélet-párbajt vív Lajos király el tt Piroska becsületéért. Toldi egy pillanatnyi elrévedezés során ösztönösen védekezve megöli alattomosan, hátulról rátámadó ellenfelét. Piroska lemond a világi életr l, Toldinak pedig megkegyelmez a király. Az 1893-as bemutató után a szövegkönyvet Ábrányi Emil írta át, így született meg az opera 1894-es új, végs változata. Toldi és Piroska rövid pásztorórájáig a szövegkönyv nem változott lényegében. Viszont drámai a fordulat a 2. felvonás fináléjában, ugyanis Toldi már ott megöli Tart annak orgyilkos-kísérlete során. Ekkor érkezik a király, aki el bb halálra ítéli Toldit, majd Piroska kedvéért szám zésre enyhíti ítéletét. A harmadik felvonásban Piroska a margitszigeti zárdában búcsúzik az élett l. Toldi meg akarván szöktetni szerelmét, rátör a zárdára, de onnan csupán Piroska holttestét hozzák ki. A királyi udvar jelenlétében és szemük láttára zokogva rohan oda a koporsóhoz. Lajos király felel sségre vonja t, mire bevallja b neit. Az uralkodó megkegyelmez lovagjának és a nápolyi hadjáratba hívja. Az el játék történetmondása. Az el játék 1888-ban született, ami megmagyarázza azt, hogy miért az els felvonáshoz f zi a legtöbb kapcsolat. Az opera szimfonikus költemény-változatának tekinthet, amely önmagában is teljes érték. Nemcsak zenei értéke és népszer sége jogán, hanem történetmesélésében is, amennyiben néhány ponton eltér mindkét kés bbi cselekményváltozattól. Piroska dúr-szeptimb l gyúrt végzetmotívumát halljuk legel ször, s ennek szimfonikus fejlesztése után búg fel Toldi style hongrois témája, igen-igen lassú tempóban. A kett jük közt lassan kibomló, lírai szerelmi részt Toldi vitézi diadal-zenéje követi, ahol a szerelmes h s gy zelmet arat. A diadalt azonban megint egy lassú, szomorú, vívódó jelenet követi, amely után Piroska motívuma már csak elhalóan csendül fel, ami halálát vetíti el re. Ezt kíséri Toldi végletekig lassított motívuma. A befejez ütemek a tragédia súlyát hordozzák, az elhaló, egyre ritkább zenei szövetben Toldi távolodó lépteit hallhatjuk. Mivel Mihalovich ütemcsoportokat emel át az el játékba az els két felvonásból, lehet ség nyílik arra, hogy az el játék dallamait az opera szövegei alapján értelmezzük. Az el játékot sejtelmesen indító dallam nem egyszer en Piroskához tartozik, hanem Toldihoz f z d ábrándozásairól szól. A Trisztán-el játékra is emlékeztet els négy ütemet a második felvonásban Toldi és Piroska kett sének legelején találjuk (Piroska: Boldog én? S te kérdezed? ). 34 Mivel 34 Mihalovich (1895): 164. Hadd emlékeztessek itt arra, hogy a motívum beazonosítása során Kereszty éppen ezt a dallamot mutatta be wagneriánusnak is és verbunkos anyagúnak is. A motívum, de az egész opera legjelent sebb eredménye, hogy képes volt a Wagner- és a verbunkos-recepciót egymásba olvasva önálló zeneiséget létrehozni. 149
160 150 HANGSZÓLÓ ez a motívum adja meg az egész el játék hangulati, tempóbéli és tematikus alapanyagát, joggal tekinthetjük az el játék értelmezési síkjának a látomást. Az el játékot kezd látomás során a kvint-szext menetet feloldódás helyett domináns szeptim követi, amely feszültségben egy újabb áriarészletet idéz a szerz. Piroska a második felvonásban ezzel a dallammal vallja meg, hogy a daliás Toldit feledni akarta, de nem tudta. Az el z elvágyódó jelenetb l az ébrenlét világába lépnek át tehát a szerepl k, s fájdalmukat moll-szeptimek zsongják. A várakozásunkkal ellentétben nem egy gyorsabb tempójú, lendületes kép következik, hanem egy Molto lento e vigorosamente el írású újabb látomás. Most lép elénk Toldi, de nem saját jogán, hanem ismét Piroska látomásaként. A ütemben megjelen C-dúr hármashangzatokból álló, nyújtott ritmusból és szinkópából gyúrt Toldi-motívum vontatottságával el revetíti a majdani operai helyzetet, melyben a f h s valóban vívódik. Az opera els felvonásában, Toldi monológ-áriájának végén hangzik el el ször teljes egészében a hozzá köthet vitézi motívum. Annyi a szépséghibája ennek a délceg, style hongrois frázisnak, hogy Toldi azt dönti el ebben a részletben, hogy nem harcol, nem lesz h s, hogy elbújik Piroska el l. Vagyis a Piroska látomásában megjelen Toldiba Piroska saját félelmeit vetíti bele. Az el játék következ 4 üteme ( ütemek) az el z részlet közvetlen, szerves folytatása, sem az el játékban, sem az els felvonásban nem a tempókiírás változik, csupán a metrum. Toldi a motívummal idézett jelenetben Taron gúnyolódik, akit gyávának bélyegez, holott az kötött kardot a viadalra. A részletet még mindig Piroska látomásaként érzékeljük, nem múló lassúsága és újabb moll-szeptim menetei következtében. Az el játék legemelkedettebb részlete a ütem közti szerelmi románc. A második változatból kimaradt ez a tényleges zenei jelenet, de ennek hasonmását Toldi és Piroska lassan kibontakozó duettje során hallhatjuk. Pár ütem erejéig azonban végre el lép a h sies Toldi. Ez az el játék egyetlen élénkebb részlete, un poco piú el írással. A zenekar végre harsog, és csak úgy száguldanak a mélyvonós-futamok. Toldi, akinek zenéje eddig a félelmet hordozta, most végre önmagára talált. Nem sikerül azonban Piroskájához eljutnia, mert a küzdelmes szakasz után az az áriarészlet idéz dik meg, ahol Piroska azt énekli: Csüggedés fog el, Kishit levék, Gyáva szívem azt dobogja: Biztos a vereség! A következ szakasz a visszatérés, amelyet kóda követ. Az idézetek alapján ott Lajos király végzetes döntését el legzi a zene. Az utolsó ütemek visszatérnek az alaphangnembe, F-dúrba, megszólalnak a Toldi-motívumból képzett haranghangok, majd gyászindulóval zárul a m. A gyászinduló dallamát Piroska álomképlete biztosítja, míg lüktetését Toldi lépései. Az el játék programja azt hangsúlyozza, hogy az egész cselekmény a látomásokban játszódik le, s csak olykor zajlik valami a valóságban. A hétperces zenekari el játék végig Piroska érzéseit, látomásait, gondolatait és végül sorsát tükrözi. Ez esetben a zenedráma valóságos f szerepl je is lenne? A felvonások jelképsíkjai. Az operát a tartalmi keretek sz kössége miatt két olvasatban elemzem. A jelen fejezetben azt mutatom be, hogy a szerkezeti elemek milyen jelképsíkokra utalnak, amíg a következ fejezetben az egyes finálék alapján vizsgálom a szimbólumrendszert.
161 HANGSZÓLÓ Az els felvonás Keszi mezején játszódik. A lovagi tornáért lelkesed nép kórusjelenetét követ en lép színre Bence, Toldi, majd Tar. Az utóbbi kett ármányra szerz dése után jelenik meg Piroska és Erzse, akik viszont Toldiról álmodoznak. A király és a lovagok lelkes indulója vezeti be a lovagi tornát, amelyet Tar közvetít a közönségnek. Az ariettát Toldi szakítja félbe, aki dühödt kett sben faggatózik egy titokzatos szépségr l. Tar szembesíti az igazsággal, miszerint a nem kívánt pályadíj. A kórus éljenzi az ismeretlen gy ztest, ám Tar el lépte után a tömeg felzúg megdöbbenésében. E két kórusjelenet közjátékának hat Piroska gyors döntése a Tarral való házasságról. Az összes szerepl felvonásvégi finálé nagyegyüttesét még az aggódó kórus egészíti ki, majd felhangzik a Nászkar. Toldi és Piroska jellemzésére Csíky kifejezetten hosszú jelenetet szánt, ám Toldi motivációja mégis elsikkad. Az kiderült ugyan, hogy nem akar megn sülni, de a Tarral való értetlen gúnyolódása miatt nem válik rokonszenvessé, s t ez indokolhatja azt is, hogy a másik átveri. Piroska kamaszos szerelmi álmai annál érzékletesebben bontakoznak ki. A lendületes és tonális kórusok után a s r n harmóniát váltó, ötöshangzatokkal és szeptim-súrlódásokkal terhelt recitatívók néhány szép zenekari részletet leszámítva túlírtnak t nnek. A hosszú felvonás egyik erénye ugyanakkor, hogy az egyes témákat gazdagon szövi, és ezek áradó hullámzása végig ébren tartja a figyelmet. Jellemz, ahogy Piroska d-moll hangnemben jelenik meg gyakran, Toldi C-dúrban, ugyanakkor a csalás során szinte pillanatra sincs hangnemi stabilitás. A helyszín, a Keszi mez jelképesen a szabadságot, a sorsok számára felkínálható legtágabb horizontot jelenti. A kilátást, a mozgást és a sorsokat azonban a tömeg szüntelen jelenléte korlátozza. A felvonás szerkezetében a kórusjelenetek olyan súlyosak, és visszatérésük oly szabályos, hogy a felvonás szerkezete leírható képletesen a rondó m fajával. A felvonás hat kórusjelenete ránehézkedik a szerepl kre még akkor is, ha sem Piroska, sem Toldi nem akar a tömeggel foglalkozni. A kórus a klasszikus értelmezések szerint a társadalmat jelképezi, amely tömegével, átláthatatlanságával és f ként elvárásaival megakadályozza, hogy a két egymásnak rendelt h s találkozzék, de akár csak lássa egymást. Az els felvonás pástján lovagi bajvívás történik. Toldi számára ez az ideális létforma, ugyanis minden más felvonásban is vívni, támadni fog. Amíg itt csak ellenfeleit dönti föl, addig a következ felvonásban vadászik majd, kés bb a zárda kapujára ront. Számára a pást a szabadságot, de a támadást is jelenti, s ezt fél elveszíteni a házasság révében. Így a bajvívás az els felvonásban nem a lovagiasság eszköze, hanem az ármányé, másképpen: az ész eszköze. Az erkölcsi sík helyett pusztán az értelem mezejére tévedtek az ott járatlan h sök. Tar pedig könnyen csapdába csalta ket. Toldi félelmére, Piroska sérelmére adott értelmi választ, ám döntésük révén az értelem diadalmaskodott az érzelmi igazság felett. A budai várkastélyban zajló második felvonás szerkezetében a kett sök adják a súlypontot, amely sort majd csak az újraírt finálé nagyjelenete töri meg, így képletesen egy lazán értelmezett szonátaformát láthatunk magunk el tt. Tar és Piroska feszült kett se után Piroska hosszú ariettáit halljuk. Erzse érkeztével rövid kett sben fogadják meg egymásnak, hogy külön-külön megállítják 151
162 152 HANGSZÓLÓ Toldit. Piroska ismét magára maradván elénekli gyönyör álomáriáját. Ekkor robban be Toldi, akivel egyre szenvedélyesebb szerelmi kett sben egyesülnek. A hazatér Tar ezúttal Toldival énekel kett st, ahogy a belép király is. A fináléban azonban már a király kíséretét képz vadászkar is megszólal. A várkastély a pásttal ellentétben a börtönt jelképezi. Piroska önmagát rabnak is tekinti, ahonnan álma szerint Toldi szabadítja ki. Az el z felvonásban a társadalom a tömeg révén volt jelen, itt a családjogi szerz dés képében. Amíg korábban Piroska szerelme elutasításától szenvedett, ez alkalommal viszont a lopott szerelem terhe sújtotta. Arany szövegében Piroska és Tar házassága nem boldogtalan, Csíkynél azonban kínszenvedés. Azt, hogy Piroska még a leggyönyörtelibb pillanatban sem tud teljesen felszabadulni, a zene jelzi: Toldi és Tar motívuma együtt szólal meg. A férfi egyébként is kifordult önmagából: vadász volt, aki letérdelt áldozata elé. Majd mindketten vaddá változtak Tarral szemben, végül a király vált vadászukká, és k ketten lettek a hatalomnak kiszolgáltatott vadak. A sokszoros érzelmi és dramaturgiai szerepcsere következtében a felvonásban izzik a szenvedély. Piroska és Toldi, de még a sért en cinikus Tar is elemi erej zenei portrét kapott. A zene végzetes szenvedélyeket szólaltat meg, s ez nemcsak a szerepl ket töltötte meg valódi operai er vel, de maga a m is kiemelkedett korának alkotásai közül. Az ösztönök világát Mihalovich arányosan és kell fegyelemmel kottázta le, s kifejezetten er s, öntörvény felvonást írt. Az el z ekben használt motívumok mellé még újak is születtek (pl. Piroska imája). Ha az els felvonás az értelem síkján játszódott, akkor a második az ösztönökén. Senki sem cselekszik észszer en, mivel az észszer ség katasztrófába sodorta korábban mindhárom szerepl t. S t, maga a jó király is ösztönösen ítélte halálra Toldit, majd Piroska iránti részvétb l módosított azon. Toldi és Piroska egymásra találása szembefordult a társadalom rendjével, de végre megfelelt a lélek rendjének. A harmadik felvonást ismét a kórusjelenetek tagolják: apácakórus és gyászkarok. A n vérek légies éneke a fátyol felvételér l keretezi Piroska búcsúját barátnéjától, szerelme emlékét l és az élett l. A zárdára tör Toldi hosszú áriáját is az apácák gyászéneke szakítja meg három ízben. Végül a gyászmenet indulója ismét tömegjelenet, amelyben immár az udvar férfiai is megszólalnak. Toldi és a király kett sére megint a gyászkar felel, s ezek után harsan csak fel a Királyhimnusz. Az utolsó felvonás egy kapuban játszódik, a Margit-szigeti kolostor kapujában. A kapu hagyományosan két, egymástól elzárt világ kapcsolatának helyszíne, amely jelzi minden átlépés kockázatát. Piroska nem akarta átlépni a kaput, azt neki királyi parancs tette kötelez vé. mégis ellenállt, s halálával ugyan átlépett valahova, de nem a zárda világába. Halála után szerelme igazzá, széppé, s t jóvá vált. Toldi be akart lépni a kapun, mert már mássá változott. Férfivá vált, aki vállalja a szerelmet, nemcsak álruhában, nemcsak más kastélyában, de saját jogon, saját névvel, saját szívvel. Belépni mégsem léphetett be, mert azt nemcsak a természet rendje nem engedte, de a király sem. A királynak ugyanis a lovag kell, erkölcsileg tisztán, s nem boldog házasemberként. Piroska halála nem váltotta meg Toldit, de felszabadította a király
163 HANGSZÓLÓ éppen ezért tudott neki megkegyelmezni. Azt, hogy Toldit ez nem érdekelte, jelzi indulatos öngyilkossági kísérlete a királyi kegyelem hallatán. Az uralkodó szakrális hatalmával élve azonban képes volt arra is, amire még a boldogtalan szerelem sem: megváltotta Toldit. Visszaadta életét s befogadta az eladdig csak akadályként érzékelt közösségbe. Az operaírás során a legnehezebb feladat az els felvonás megírása lehetett. Gyönyör szerelmi kett st és féltékenységi tragédiát írni jól tudott Mihalovich, szimfonikus költeményei és dalai erre predesztinálták. Gyászindulót, gyászkart, hiteles patetikus búcsút szintén könnyedén írt, hiszen életm vében a tragikum kulcsszerepet játszik. Az els felvonás értelmi játékai, ravaszkodó csele és ármánya távol állt a szerz személyiségét l és m vészi eszményét l is. Túl életszagúak voltak e (hétköznapi) aljasságok ahhoz, hogy az opera mitikus világába felemelje. A második és harmadik felvonás egyenletes, szenvedélyes és érzelmileg telített zenéje jó néhány léptékben megel zi az els felvonást. Az utolsó felvonásban megidézte a korábbi fontos témákat. Az utolsó felvonás nagyjelenetében leleplez dik az opera szimfonikus motivikus-szövegi narratívája. Az els felvonás maga a direkt cselekmény, amelyet legfeljebb az El játék tett idéz jelbe. Az események közvetlenül, nyíltan zajlanak, amelyeket a zenei témákon (és a szövegen) keresztül követhetünk. A második felvonásban az els felvonásbeli eseményeket két változatban is visszahallgatjuk, Toldi és Piroska, illetve a király és Toldi kett sének értelmezésében. A két értelmezés er sen ellentmond egymásnak, ezzel jelent s elbeszél i feszültség születik. A harmadik felvonásban Piroska és Toldi egymástól függetlenül, a saját értelmezésében tekint vissza közös történetükre, majd pedig a király emlékezteti Toldit az el z két felvonás eseményeire. A finálék tanulsága. Mindhárom finálé a deus ex machina szerkesztésmódra épül, de az érzelmek mentén kibontakozó végzetet mégsem tudják sem a szerepl k, sem a dramaturgiai eszközök megállítani. Piroska és Toldi tragikus szerelme nemcsak a közösség erkölcsi törvényeit érvényteleníti, nemcsak a király szerepét, de magát a mindent jóra fordító dramaturgiát is. Piroska és Toldi szerelme ugyanis kifordította alaphelyzetéb l a világot, ha boldogtalanságukat a felfordult világ jelképének látjuk. Mivel az opera mind zeneileg, mind dramaturgiailag Piroska szemszögéb l mesél dik el, ezért a felfordult világ értelmezését maga a cselekmény és a zene is kínálja. Az els felvonás fináléjában Toldi saját vágyával ellentétben lemond Piroska kezér l, Piroska saját érzéseivel ellentétben Tarnak adja kezét, aki pedig kihasználja a helyzetet. E három magánéleti döntést a többi szerepl, így Piroska apja, a király és a királyi udvar elfogadja, ugyanis a tragikus nászt a külvilág egy naiv, C-dúr nászkórus keretében ünnepli meg. A Toldi-nászinduló könnyed frivolsága révén válik a gy ztes lovag vesztessé, a vesztes lovag gy ztessé, az ábrándos n démonná, a jól dönt király rossz uralkodóvá, végül a vidám nászkar cinikus gyászkórussá. A b n tehát mindenkit áthat. A második felvonás Csiky-féle fináléja (1890) csupán annyit tartalmazott a deus ex machinából, hogy Piroska kérésére Toldi megkímélte pulya Tar, a jégszív Sátán életét. A szerelmi láz nón-akkordjai felett, az atonalitás határán a n és a férfi önmagára és egymásra talált. B nbánatuk és szerelmük 153
164 HANGSZÓLÓ erejével nyerték vissza egymást. A vértelen küzdelem a nagy gy ztes nagy viadala, amellyel visszanyeri személyiségét, mert már vállalni tudja szerelmét önmaga, kedvese és a külvilág el tt. E gy zelem révén a démonná lett szende sz z szerelmes asszonnyá; a vesztessé lett h s önmagán gy z szerelmes férfivá vált; s a gy ztessé lett vesztes kisemmiztetik. A megkett zött életet felválthatja az egynem, önazonos lét a vezérmotívumok szintjén is. Ábrányi fináléjában (1894) azonban el bb helyettes halál, mors ex machina kerül az öneszmélés helyére, amelyben Tar kétszeres kísérlete ellenére is saját életét vesztette el. A belép király rex ex machina-ként ítélt, akivel szemben Piroskának kellett megmentenie szerelme életét a diabolus ex machinától. Földi síkon a második felvonás fináléja lezárja az operát, mert Tar meghalt, Piroska és Toldi közé pedig a király emelt örök gátat. A szeret k egy pillanatra vissza tudták szerezni önazonosságukat (a szerelmes n és férfi valóságát), azonban a csaló Tarral szemben k is csak csalók maradtak, mert szerelmük a bármennyire is önvédelemb l elkövetett gyilkosság miatt elvesztette erkölcsi fölényét. Nem sikerült tehát Toldinak végérvényesen visszatalálnia eredeti önmagához (hogy szerelmével élhessen), továbbra is csak páncélos lovag maradt b nh d motívumával. Toldi a kivégzéssel levezekelhette volna háromszoros b nét, s ennyiben legalább magára találhatna, a szerelem áldozataként h ssé válva. A felfordult világ els kísérlete, hogy visszataláljon önmagához, így is Piroska és Toldi elbukott küzdelméhez köt dik ( Egy percre megnyílott a menny ), és mivel már mindenki belátta a felfordult helyzetet, ezért a második felvonás fináléja igazi gyászének. 35 Mihalovich ezt az ébredést sokváltozatú jöv nek ábrázolja, amikor egy A-n tremolózó üstdob zárja a felvonást. Az A-ban még nincs moll, ami járna egy rendjén lev világban a szerelmi tragédiának, de már nem is dúr, mint az els felvonás kifordult világában. A harmadik felvonás fináléjában a szám zött h s azáltal tudott megtisztulni, hogy a személyiségét jelent páncélját levette s nyíltan siratni kezdte, merte és tudta szerelmét. A sírás révén lényét visszanyert lovag akkor sem vette vissza páncélját, amikor veszélybe került: királyával találta magát szembe, és lovaghoz méltóan térdet hajtott el tte. A mind testileg, mind lelkileg védtelenné vált lovagot a király megajándékozta az életével, azaz helyreállította lovagi azonosságát a külvilág felé is, hogy veszítse azt el a nemzet háborújában. Toldi a zene szintjén azonban nem kapta meg a feloldozást. Amikor az opera fináléjában mindenki a szerz 1890-es Királyhimnuszát kezdi énekelni 36, felveszi kardját, a király elé áll, és csendben marad. 37 A szerz i el írás szerint Toldi Piroska holttestét nézi meredten, magáról és a világról mit sem tud, s a zenekar sem szólaltatja már meg egy motívumát sem. Piroska visszanyeri önmagát halála, Toldi pedig a vezeklés révén, ezzel együtt pedig megváltják a királyt és a deus ex machina állandó hordozóját, a kart is. A két, azonosságát megtalált f h s sorsát végre nem kell a királynak rossz döntésekkel irányítania, mert már saját létük irányítói lettek. 35 Mihalovich (1895): 205., majd Mihalovich (1895): (n. n.1) (1895):
165 HANGSZÓLÓ Megvalósult és meghiúsult bemutatók A szerz az 1893-as sbemutatót követ átdolgozás után 1894-ben szinte új zenedrámát ajánlott fel az Operaháznak, ami február 28-án nagy érdekl dés közepette színre is került. A siker jelent sebb volt, mint két évvel korábban, hála Nikisch Artúr karmester lendületes és élvezetes vezénylésének és az új szövegkönyvnek, valamint Mihalovich megújult képzeletének és önkritikájának. A Toldi második változatát 1904-ben és 1909-ben felújította a dalszínház. A zenedráma egyik népszer részletét, a Toldi szerelme-el játékot számos alkalommal játszották zenekarok, és sugározta jóval kés bb a rádió is. Másik népszer részletnek a Királyhimnusz számított, amelyet Koessler János szeretett, ezért többször is vezényelte kórusesteken és nyilvános rendezvényeken, pl. Ferenc József király gyászestélyén. Zenekari esteken csendült fel ezeken kívül még Piroska imája és a Szerelmi kett s is, például 1920-ban egy jótékonysági esten, vagy a Zeneakadémia 1922-es operavizsgáján. Mihalovich sokáig bízott külföldi bemutatókban is. Gustav Mahler többször is megígérte neki leveleiben, hogy bemutatja, ha módjában áll. Szívem szerint azzal a hírrel válaszoltam volna, hogy itt Hamburgban el adjuk a Toldiját. De Pollinivel az idén nem lehet mit kezdeni hónapokon keresztül élet-halál között lebegett. És most pedig annyira jutottam vele, hogy Hamburgot valószín leg már szeptemberben mindörökre elhagyom. Egyel re nem tudom még, hová megyek, de ez a nyári hónapokban majd eld l. De hogyha valahol is lesz szavam, az Ön Toldijára vagy Eliánájára sor kerül: ezt szentül megfogadtam. 38 Lichtenberg Emil, a kölni operaház karmestere szintén tárgyal több igazgatóval: a m zenéje mindenütt a legnagyobb elismerésben részesül, de nagy akadály a szöveg drámaiatlan volta, s az, hogy a német Brúdereknek nincsen érzékük a mi nemzeti h seink iránt. 39 Külföldön végül mégsem került színre. Ugyanakkor két dokumentum árulkodik arról, hogy 1899 novemberében a Prágai Német Színház tervezett bemutatót, ám sajnos mindkét rendelkezésre álló forrás a tervbe vett novemberi el adás el tt keletkezett. Mihalovich a prágai bemutató ügyében október 25-én fordult az Operaház igazgatójához, Káldy Gyulához. Tisztelt Barátom! Nagyon leköteleznél, ha megengednéd, hogy a Toldi szerelme cím dalm vemhez készült díszletvázlatok és figurinák, a prágai német színháznak kölcsönképpen haladéktalanul megküldetnének, miután nevezett színház említett dalm vemet még november hóban el adni óhajtja. Fogadd legszívélyesebb üdvözletemet, Igaz híved: Mihalovich Ödön. 40 Káldy két nap múlva intézkedik a megkeresés ügyében. A Toldi szerelme cím operához díszletvázlatok nincsenek, mert a díszleteket régebbi dekorációkból állították össze. Figurinók vannak, azokat Mihálovics (sic!) Úrnak kiadatni javasolom Batta Gádor (1981): Dunkl (é. n.): Magyar Állami Operaház, Múzeum Wellmann Nóra szíves segítségével. 41 Magyar Állami Operaház, Múzeum Wellmann Nóra szíves segítségével. 155
166 HANGSZÓLÓ Az ekkor abbamaradó Wesendonck-levelek hiányában nem sikerült kiderítenem, vajon az el adást megtartották-e, vagy sem. A prágai színházi kiadványok vizsgálata nem hozott eredményt, sem a prágai Nemzeti Színházban, sem a Német Színházban. 42 Kritikák m vem lerántására pedig annál kevesebb kedvet érzek, mivel meg vagyok gy z dve, hogy ezzel elébe vágnék másoknak. Mihalovich (1890) Variációk a Wagner-témára. Csáth, aki 1909-ben látta el ször az operát, így írt: Az Operaházban vasárnap este Mihalovich Ödön operáját, Toldi szerelmét új betanulással adták. Ez az est egyúttal ünnepség volt, az Operaház ötezredik el adását ünnepelte meg. Toldi szerelme, amely tizenhat évvel ezel tt került színre, Toldinak a magyar népmesék h sének vitézi szerelmér l szól. ( ) Mihalovich Toldija megérdemli a figyelmet. Vannak részletei, amelyekben megnevettet bennünket a szerz naivsága, amellyel nem is igyekszik az el adási manírt, a konstrukciót, nyelvet a maga Wagneres mivoltában leplezni vagy takarni. Másutt azonban, mint pl. a nyitányban, az invenció szépsége elvitathatatlan és a II. felvonás felépítésének ereje nagy monumentális érzékr l tesz tanulságot. 43 Id. Ábrányi Kornél így szólt hozzá a diskurzushoz: Mihalovich Ödönnek ideálja volt kezdett l fogva magyar Wagnernek lenni. Wagner intenciója szerint zenedrámát írni senki nálánál jobban nem képes. Csak az kérdéses, lehet-e az esztétika szempontjából, pl. a magyarral is Wagner-stílust alkalmazni? 44 Ábrányi ugyanakkor kiemeli a lovagok és a nép felvonulását az els felvonásból, s Toldi és Piroska szerelmi kett sét a második felvonásból. Keszler József A Nemzet-béli kritikájában a wagnerizmust dramaturgiai eszköznek látta: Magyarsága nem nagyon czafrangos és csak a szellemes motívumokban nyilvánul; németsége pedig nem zsarnok és csak a módszerben érvényesül. 45 A Zenelap szerkeszt je, Ságh József, ismét másfel l közelíti meg a wagneri el kép jelent ségét. Várakozásában sem a kritika, sem a közönség nem csalódott, s t az érdekl dés a nagyszabású m iránt el adásról el adásra n ttön n. / E tény annál örvendetesebb és annál fontosabb, mivel az a magyar zenem vészet fejl désére nézve nagymérv és kiható haladást fog maga után vonni. Hisz nem aprólékos pillanatnyi sikert mutató kísérletr l, hanem oly dologról, oly m r l van szó, mely, mint m faj a legmagasabban áll, ti. egy zenedráma mélyreható sikerér l, egy magyar zenedráma sikerér l van szó. 42 Az adatkeresésben segítségemre volt Truchla Klára, a Prágai Magyar Intézet munkatársa. 43 Csáth (2000): (i-l) (1893): Keszler (1893):
167 HANGSZÓLÓ Tudjuk, hogy a zenem vészet válfajai közt a zenedráma foglalja el a legel kel bb helyet. A legel kel bb helyet azért, mivel benne összpontosulva találjuk majdnem mindazt, mit a zenei m formák egyenkint, vagyis külön-külön kisebb-nagyobb alkotások alakjában nyújtanak. / A m történelem akárhány példával szolgál arra nézve, hogy zenekölt k, kik egyes m formákban kimagasló alkotásokat nyújtottak, mid n becsvágyuk ket a zenedráma terére ragadta, nem bírtak ama magaslatra emelkedni, melyen többi m veik állnak. ( ) Mihalovich Ödön, a Toldi zenedráma szerz je is azok közé tartozik, kikr l azt szokták mondani, hogy a múzsa már bölcs jükben homlokon csókolta ket. / Igenis, homlokon csókolta t a múzsa. Akik ebben kételkednek, menjenek el a m. kir. Operába, hallgassák meg a Toldit, és meg fognak gy z dni arról, hogy egy kiváló tehetséggel, a múzsa egy valódi felkentjével állnak szemben Mihalovich Toldija oly m, melyre még a német nemzet is, mely egy Beetho vent, Webert és Wagnert mondhat magáénak, büszkén tekintene, annál is inkább kell, hogy e rendkívüli alkotás bennünket örömmel és büszkeséggel töltsön el. / Oly alkotást, mint amilyen a Toldi második felvonása, a világirodalomban csak keveset fogunk találni. E felvonásban a drámai m vészet oly magaslatán áll és értéke sokkal nagyobb, hogy a zenedrámában itt-ott mutatkozó hiányokat háttérbe ne szorítsa. E hiányok oly természet ek, hogy azok, ha a szerz magát arra határozza el, hogy m vén egyes rövidítéseket fog eszközölni, maguktól fognak elenyészni. A rövidítéseket illet leg vigasztalja szerz t az a tudat, hogy Shakespeare, Lope de Vega, Göthe (sic!), Madách és mások remekei is csak tetemes kihagyások áldozatán érik el rendkívüli színpadi sikereiket. A hatás, melyet Mihalovich Ödön Toldija általánosan, de különösen ránk gyakorolt, a legmélyebb volt, s meg vagyunk gy z dve, hogy az épp oly maradandó is lesz, amilyen mély volt. 46 Variációk a nemzeti opera témájára. A Nemzeti Újság kritikusa a magyar dalszínház újjászületéseként ünnepelte a m vet, és az István király utáni els igazi magyar dalm ként ismertette. 47 Az Egyetértés kritikusa is pozitívan ítélte meg az operát: A bels tartalmat, a közvetlen és igaz kifejezést, a megkapó lendületet és az szinte szenvedélyt a nemzeti elemmel keverte a szerz, ezért kibogozása a hallgatónak sok idejébe és gyönyör ségébe kerül. 48 A Toldi további értékének ismerik el, hogy Mihalovich nagy gonddal dolgozott a magyar zenei mondat, zenedráma, zenei stílus kialakításával. 49 A kortársak észre is vették ezt, és méltányolták. A Toldi szerelme irodalmunkban az els m, amelyen a modern zenedráma hangja végigmegy, és amelynek szívverésébe magyaros lüktetés is vegyül. 50 Ezen vitathatatlan érdemei miatt írta az egyik méltató: ezt a m vet meghallgatni nemzeti kulturális kötelesség (l.t.) 1893: (n.n.2) (1895): (e-) (1895): Fodor (1917): Molnár (1917): (ok) (1893)
168 HANGSZÓLÓ A közönség általános benyomását nem mérhetjük fel, ugyanakkor ösztönös érdekl désr l, tetszésnyilvánításról is értesülünk. Ma megtörtént az a kuriózum, hogy páholyt nem tudtak adni a Toldi-operához nagyon közel álló egyénnek, ( ) azért, mert a jegykiosztással megbízott közegek saját ízlésüket követve a legsötétebb József- és Erzsébetvárosi bennszülötteket favorizálták. Ez vagy tapintatlanság, vagy visszaélés. 52 Ságh József az 1895-ös bemutató után így utalt egykori méltatására: Fenntartjuk szóról-szóra ma is, mid n Toldi szerelme el adásának hatása alatt emelkedett hangulatban írjuk e sorokat a magunk véleményeként, s mikor e m lelkes fogadtatásának, diadalának tanúi voltunk. / Örömmel eltelve és büszkén tekintünk Mihalovich, a magyar m vészet történetében korszakot képez e monumentális alkotására és mindazokkal, kik chauvinistikus cinismussal le akarnak vonni annak értékéb l és eredményességéb l csak egy hajszálnyit, szembe fogunk szállni és rá fogunk mutatni szennyes üzérkedésükre, melyet k a hazafiság czégére alatt a m vészet, a magyar m vészet rovására znek. 53 Összegz értékelések. A vitában a kor legjelent sebb zenei folyóirata, a Zeneközlöny képviselte a mérleg nyelvét. November 14. (vasárnap) ik el adásul az operaháznak, zenei életünk vezérférfiát ünnepeltük: Mihalovich Ödön harmadik, és sajnos! utolsó zenés-drámája került színre, a Toldi szerelme. Zenei írásmódja, apró vonásaiban csak úgy, mint a jelenetek fölépítésében, a Wagner-iskolára vall, de ez csak a vastag tudatlanságnak ok arra, hogy Wagner-utánzását vagy éppen plágiumot emlegessen. Ahogyan az irodalomban, meg a képz m vészetekben vannak iskolák : így a zenében is; el sem képzelni olyan hadsereget, amelynek csak tábornokai vannak, de ezredesei s a t. rangfokon álló ezrei ne lennének. A nagyobb tehetség Wagner-követ k közt pedig magas díszhely illeti meg Mihalovichot, mert sajátos elemet: a magyaros ritmikát és magyar melódikát vitte be a wagneri polifóniába és wagneri karakterizáló stílba. Aki ezt nem képes méltatni: az ne beszéljen zenér l. Aki ellenben elég m velt fül ahhoz, hogy Wagner zenéjét élvezni képes: az, kivált, ha magyar ember, gyönyörködni fog a Toldi szerelme három felvonás-óriásában. A hosszú évekig pihentetett darabot m soron is kell tartani értéke (s jövend zenészeink számára tanulságos volta) alapján; érdemes azért is, mert el adása jó. Kerner karnagy tartja össze; Vasquezné grófné (Piroska) és Takáts (Tar L rincz) ma is olyan jók, mint azel tt; Környei a címszerepben ideális (akik szalonképesebb h snek akarják t látni, azok nincsenek tisztában Toldi Miklós alakjával); B. Sándor Erzsi, Szemere (Nagy Lajos király), Venczell: nehezebbnél nehezebb szerepeikben szépen megállták helyüket. A közönség ugyan nem töltötte meg a színházat, de nemes élvezet olyan lelkessé tette, hogy a II. felvonás után a nagyérdem sz szerz t vagy tízszer a függöny elé tapsolta uo. 53 (n.n.3.) (1895) Toldi szerelme, in: Magyar Királyi Operaház krónikája, Zeneközlöny, , VIII/
169 HANGSZÓLÓ Végezetül álljon itt a kortárs zenetörténet-írás Toldi szerelme-értékelése: Az adott keretek között Mihalovichnak módja nyílt rá, hogy korszer, folyamatos-motivikus zenedrámai technika szálára f zze föl a magyaros stíluselemeket. Korábbi operájának wagneri epigonizmusát a Toldi szerelmében a magyaros motivika feloldotta, és új, markáns zenedrámai tartalommal töltötte meg. 55 Mihalovich Toldi szerelme a legjelent sebb magyar romantikus operák egyike, hiteles szenvedélyei, egyetemes zenei nyelvezete és az Arany-szöveg mélysége révén helye van a magyar operajátszás panteonjában. 55 Tallián (2001): II/80. Felhasznált Irodalom (e-): Toldi, in: Egyetértés, (i. -l.): Toldi, in: Pesti Napló, Vasárnap, (l.t.; Langer Tivadar): Filharmónia, in: Pesti Napló, március 3. (n.n.1.) Toldi, in: Pesti Napló, (n.n.4): Toldi szerelme, in: Magyar Királyi Operaház krónikája, Zeneközlöny, , (n.n.2): Toldi, Nemzeti Újság, (n.n.3.) Toldi szerelme, in: Zenelap, X. évf., Bp., márczius 12-én, 5 6. szám. (ok): Filharmonikus hangverseny, in: Pesti Hírlap, Csáth Géza (2000): A Muzsika mesekertje, szerk: Szaibély Mihály, Magvet, Bp. Druzsin Ferenc (1998): Hiedelmek költészete, Korona K., Bp. Dunkl Norbert (é. n.): A Világ urai, Rózsavölgyi kiadása, Bp. Feichtinger (Pechotsch-), Inge (1999): Briefe von Ödön von Mihalovich an Mathilde Wesendonck, in: Studia Musicologica, MTA, Bp Fodor Gyula: Arckép Mihalovich Ödön, in: A Zene, Temesvár, december hó Gádor Ágnes Bata András 1981: Tizenegy kiadatlan Mahlerlevél, in: Magyar Zene 1981/3. Kassai István: Weiner: Toldi op. 43., DLA-értekezés, gépirat, Budapest, 2010, elérhet : kassai-istvan. hu/ documents/zenpu/2010_wtdla. htm Keresztury Dezs (1990): Mindvégig, Szépirodalmi Kiadó, Bp. Kereszty István: Toldi szerelme, in: M vészeti Lapok, 1895/13.szám, 3 4.oldal Keszler József: A Nemzet tárczája, in: Nemzet, Kurecskó Mihály: Toldi Miklós, in: Magyar Nemzeti Levéltár Archívum, , gov. hu/mnl/ol/ hirek/toldi_miklos 159
170 HANGSZÓLÓ Langer Viktor: Toldi, in: Zenelap, március 28., VIII/9. Mihalovich Ödön (levele): Toldy szerelme (sic!) Mihalovich Ödön új operája, in: Pesti Napló Tárczája, Mihalovich Ödön: Toldi szerelme zongorakivonat, Rózsavölgyi és Társa, Budapest és Lipcse, Molnár Géza: Wahrmann-díj, in: Zenei szemle, Temesvár, december. Orosz László (1981): Arany János: Toldi szerelme, in: Arany János Tanulmányok, szerk.: Novák László, Nagyk rösi Arany János Múzeum. Riedl Frigyes (1982): Arany János, Szépirodalmi Kiadó, Bp. S tér István (1963): Nemzet és haladás, Akadémiai Kiadó, Bp. Szerz Katalin (1976): Mihalovich Ödön munkássága operái tükrében gépirat, Budapest (Megtalálható: Országos Széchényi Könyvtár Zenei Különgy jtemény) Tallián Tibor (2001): A Magyar Királyi Operaház, in: Székely György (f szerk.), Gajdó Tamás (szerk.): Magyar Színháztörténet II., Magyar Könyvklub Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest. Tusnády László (1999): Arany és Tasso, Eötvös József Kiadó, Bp. Arany János Arisztophanész-fordításai 160
171 HANGSZÓLÓ Sziklavári Károly itt éltem, s a tömegben Én is lantot pengeték A muzsikus Arany Jánosról és verseinek hajdani megzenésítéseir l Arany János a legmuzikálisabb költ ink egyike volt. Kisgyermekként az ének és szentírás vonzóbb helyei lettek els tápja gyönge lelkemnek vallotta meg évi önéletrajzában. Iskolába jutva temetéseken kántált; kés bb gitározni és zongorázni tanult, s mint kiváló énekhanggal rendelkez ifjú tett próbát a vándorszínészet rögös útjain. Gyakorlatilag végig is kísérte pályáját a muzsika: Nagyszalontára visszatérve kórust vezetett, évtizedek múltán férfikari pályam vek bírálóbizottságának lett tagja, 1 de id r l id re mintegy titokban dallamokat is szerzett. 2 Jókai Mór egy ízben még táncolni is látta a költ t. 3 S bár a hírnév csúcsán a rá mindvégig jellemz szemérmességgel, kétségkívül sikeresen rejtette véka alá a zenem vészet iránti érzékét, sokatmondó tény, hogy vitaindító kijelentést tett a korszakos Wagner-kérdésben; 4 nem kevésbé 1 A gyermekkori kántálásról lásd Márki Sándor tanulmányát: Arany János szalontai éveib l (Irodalomtörténet 1917, 3 4. füzet). A költ önéletrajzából tudjuk, hogy még debreceni színészjelöltként szép cseng hang birtokában szavalt és énekelt. A pályázati bizottságról és az Arany által írt bírálatról lásd: Zenészeti Lapok augusztus 15. és 29. A költ zenei tevékenységér l számos, eltér m fajú írás született már, s mindezeket szinte lehetetlen volna felsorolni e helyütt; a jelen tanulmány jegyzeteiben kés bb említésre kerül munkák kiegészítéseképpen lásd például Ercsey Sándor Arany-életrajzát. Összefoglalási kísérlet a témát illet en: Papp Viktor és Major Ervin: Arany János és a zene. In: A Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Új folyam, 59. kötet, Budapest, (Részben azonos tartalmú újraközlés az alábbi kötetben: Papp Viktor: Zenekönyv rádióhallgatók számára. Arcképek életrajzok. Budapest, 1940). Az Arany János Összes M vei I. (Kisebb költemények. Sajtó alá rendezte Voinovich Géza, Budapest, 1951) összefoglalásának ( ) több közölt adata módosításra szorul. 2 Összesen huszonhat saját szerzés Arany János-dallamról tudunk amelyek részint az, részint Pet fi Sándor és mások verseire keletkeztek, s közülük húsz maradt ránk. Részletesen: Arany János népdalgy jteménye. Közzéteszi Kodály Zoltán és Gyulai Ágost. Budapest, (Hasonmás kiadásban, Kodály Zoltán széljegyzeteivel: Budapest, 2011.) 3 Nagyk rösön, az ötvenes évek közepén: lásd az író saját jegyzetét A mi lengyelünkhöz (utolsó regényéhez, Negyedik szakasz, 2. rész). 4 Az általa szerkesztett Koszorú hasábjain (1863). Lásd: Arany János Összes M vei, XII. kötet (szerkeszti Keresztury Dezs. Prózai m vek 3. Sajtó alá rendezte Voinovich Géza, Budapest, 1963). A témáról lásd még többek között Sz nyiné Szerz Katalin összefoglalását: Arany János koszorús zenészbarátja, Bartalus István ( Az Arany kirobbantotta polémia a teljes hazai Wagner-fogadtatásnak természetesen csak egy kicsiny szeletét képezte. 161
172 162 HANGSZÓLÓ árulkodóak a muzsikához való köt désér l az általa papírra vetett, zenei kérdéseket is érint dolgozatok (A magyar nemzeti vers-idomról, A magyar népdal az irodalomban). 5 Különös pályatörténeti fejlemény, hogy Aranynak a zenéhez f z d kapcsolata az említett, ifjúkori kezdetek után id södve vált újból er teljessé, napi rendszer vé. Érdemes emiatt hosszabban is elid zni a baráti körhöz tartozó zeneesztéta, zeneszerz és (nép)dalgy jt Bartalus István ( ) viszszaemlékezésének idevágó részleteinél (aki a Kisfaludy Társaság január 31-én tartott ülésén olvasta föl, majd adta közre írásban is az alábbiakat): 6 A halálnak kellett leleplezni a titkot, hogy Arany, a nagy szókölt, zenedalok irásával is foglalkozott. Err l a napisajtó már a gyásznapok alatt értesitette a közönséget; arról is, hogy az elhunyt a dalokat nekem adta ha ugy tetszik kidolgozás végett. Többször, s legutóljára a közelebb mult nyáron is hallottam Aranyt kezd tanulmányairól beszélni. Jó sorsa ugy akarta, hogy Kisujszálláson egy évig tanitóskodjék a Török Pál mostani szuperintendens rektorsága alatt. Rendelkezésére állott itt nemcsak igazgatója könyvtára, de egy vén zongora is, vagy akkori nevén, klavir. Sokat foglalkozott e zongorával s tehette is, mert a mester egy régi rosz iskola utmutatásait követve maga lévén, a zeneleczkék egy fillérbe sem kerültek. De a szorgalmas öntanitás csak egy rövid évig tarthatott: ugyanaz a sors, mely Kisujszállásra hozta, máshová rendelvén s többé nem adván se módot, sem id t arra, hogy e tanulmányát tovább folytathassa. Ám Arany lelkét elárasztotta a hangok költészete. Elfeledte bár az egy év alatt elsajátitott technikát, mert zongora mellé többé nem juthatott, de lelkének ifjukori érzeményei végperczéig megmaradtak s költészetében, mint Aeol hárfája, megzendültek. Egyébiránt zenével azután is huzamosabb ideig foglalkozott, gitárral helyettesítvén a zongorát. E hangszert Arany már az iskolában is tudta kezelni [ ]. Aranyra nézve azonban, bármennyit áldozott is a zene muzsájának, meg kellett történni annak, a mi megtörtént. Nemzetiségünk elvesztett benne egy nagy nemzeti zenekölt t, s kárpótolva lett egy nagy nemzeti szókölt ben. Egészen felhagyott a zenével, de ismétlem: zenetanulmányai ugy meglátszanak hangzatos liráján, mintha minden költeményét dalolva irta volna. Én az ötvenes évek elején ismerkedtem meg vele Nagy-K rösön. Sem ekkor, se kés bb Budapesten a»figyel «s»koszorú«szerkesztése folytán egy szóval sem emlékezett arról, hogy valaha zenével foglalkozott. Végre a hetvenes évek elején, épen névnapja alkalmával mikor barátai rendszerént megszokták látogatni társalgás közben a régi id kr l lévén szó, tréfásan elmondá, hogy egykor tudott s még ma is tudna gitározni. Salamon Ferencz a következ János napján inkább a tréfa folytatásaul, mint komolyan, egy ajándékkal gitárral lepte meg s így vette kezébe a régen letett 5 Arany verstani munkájának hatásáról, f ként a téma zenei összetev inek tekintetében, lásd Dezs Kinga összefoglalását: Arany János és a zene. In: Szkholion 2008/1. 6 Arany János dalai Pet fi, Amadé és saját költeményeire. Énekre és önálló zongorára feldolgozta Bartalus István. Budapest, Az El szó részleteinek bet szerinti közlése.
173 HANGSZÓLÓ lantot. Oly t zzel kezdett aztán játszani, hogy egy pár év mulva jobb szerkezet hangszerr l kellett gondoskodnunk. Ezt a fia megbizásából én választottam. Mint mondám, Salamon ajándéka inkább tréfa volt, de a kés bbi borus nehéz évek azt bizonyitják, hogy a testben megtört, de folyton ép lelk költ vel senki se tehetett volna nagyobb jót. Nem mondok sokat, ha azt állítom, hogy utolsó éveit e hangszer tette elviselhet kké. Arany, a nélkül, hogy valaha virtuoz álmai lettek volna, alaposan ismerte, a különben nem könnyen kezelhet s igen hálátlan zenél eszközt. Err l nem egyszer volt alkalmam meggy z dni. Különösen meglepett, mid n akármelyik népdalunkat rögtön eljátszta mind a 12 létranemben. 7 A gitárt használta közvetít ül oly magyar zenem vek, f leg dalnégyesek megértésére is, melyek inkább érdekelték. Hármoniai ismerete csekélyebb volt, nem igen terjedt tul az alaphármason s ennek uralgóin; 8 de mint melodikus és rhytmikus annál nagyobb. A rhytmikából mint a magyar verselésr l irott értekezése is igazolja igen sok zenésznek leczkét adhatott volna. Mondanom sem kellene, hogy csak a magyar zenével s f leg a népdalokkal foglalkozott. Mennyire érdekelte a magyar zene fejlesztése, bizonyitom azzal, hogy mikor a 70-es évek folytán népdalokat gyüjtöttem, egyszer 100 régi dallamot s ezek szövegét küldte hozzám, melyeket régi emlékei után sajátkez leg hangjegyezett, s t néhol jegyzetekkel is kisért. [ ] Hogy eredeti dallamokat is költ, ezt ismeretes tartózkodó természeténél fogva, családi körén kívül senkivel sem tudatta, s hogy e dalok nyilvánosan is szerepeljenek, arra gondolni sem akart. A dallamokra megtanitotta a nejét s aztán az énekszót gitárral kisérte. Szövegül részint saját, részint Pet fi költeményei szolgáltak s ezeken kivül a 18-ik századból Amadénak egy humoros toborzója. A dalok keltének évszámai ig terjednek. Minden dal homlokára szokott pontosságával felirta az évet, hónapot, több helyen a napot is, mint alább következik. A heged száraz fája Kondorosi csárda mellett A tintás-üveg jan. 17. Toborzó jan. 17. Igyunk biz azt egy-egy kicsit jan. 29. Zách Klára jan. 12. A toronyban delet harangoznak febr. 3. A kálomista pap s Csokonai febr. 8. Csillagnak születtél febr. 27. A tudós macskája ápr. A fennebbieken kívül, melyeket ezuttal bemutatok, maradtak még töredékei részint szöveggel, részint a nélkül, mid n emlékezetében megújultak. Ezek hát nem eredeti dallamai. [ ] 7 Modern szakkifejezéssel: mind a 12 skálafokról kezdve. 8 Tehát a tonális (dúr/moll hangnem ) zene funkciós rendjének elemi szint megtapasztalásán. 163
174 164 HANGSZÓLÓ Hogy Arany dalokat is költött, err l én csak a közelebb mult év tavaszán, egy látogatás alkalmával értesültem, kevéssel a»tudós macskája«kelte után s ekkor sem közvetlenül Aranytól, hanem a nejét l. Miután már nem volt titok, el vette a gitárt, el kereste a nagy bajjal hangjegyezett dallamokat nagy bajjal, mert tudjuk, hogy már nem hallott jól s csak homályosan látott. Játszani akart aztán játszott is, de a kéz, mely egykor oly biztosan irta hatalmas költeményeit, most elgyengülve, gyakran megtagadta a szolgálatot. Átvettem végre kéziratát [ ] lemásolás végett; mert az eredetit meg akarta tartani, ha nétalán egyik vagy másik dallamon javitni tudna. E törekvését igazolja az is, hogy bordalával s Zách Klárával nem levén megelégedve, mindkett höz még egy-egy dallamot irt. [ ] Mint tisztán melodikus, csak dallamokat irt ugyan, melyek nélkülözik a kiegészit hármoniát, de e dallamok a helyzethez ill en élethívek, s nemcsak mély érzés, hanem szakértelem szüleményi. Ennél is többet mondok: némely dal legjobbjaink közé sorozandó; némelyik pedig egészen m veletlen tért foglal el. 9 Mint e sorokat kezdém, a megboldogult rám bizta a hármoniai képletezést, vagy zenei feldolgozást. Im! bemutatom a kész dalokat, kilenczet mint saját feldolgozásomat s a tizediket Zách Klárát Bertha Sándortól, ki az elhunyt emléke iránti kegyeletb l megbizatásomban szintén részesülni kívánt. A dallamokra vonatkozva szükségesnek vélem megjegyezni, hogy azokon egy hangot sem változtattam. Ez nem lett volna szabad; de egyikök sem is szorult utólagos javitásra. [ ] Legutolsó m ve a»tudós macskája«1882. áprilisében keltezve. Mint Arany mondá, e dalt más két társával, Pet fi Csokonaijával s Tintás üvegével f kép azért irta, mert az elbeszél i tér zeneirodalmunkban egészen m veletlen. Mintául a kávéházakban s efféle nyilvános helyeken m köd zugdalnokokat vette s hogy egykor ezek el adásait jól megfigyelte, bizonyitja három dalának könny d elbeszél népies hangja, mely a közönséges népdaloktól különbözik, a nélkül, hogy magyar jellegét elvesztené. [ ] A kálomista pap s Csokonai Vitéz Mihály mulatságos historiája eszembe juttatja azt a rövid másodperczet, mid n Arany el adása közben az els versszak végén levette kezét a gitárról s felém fordult, félhangosan ismételvén az utolsó sort:»csokonai Vitéz Mihály«! S ezt arczának egy pillanatnyi derültsége követte, oly pillanat, melyben a régi Aranyt véltem látni. Bartalus díszkötetben tette közzé a költ tíz kiválasztott dallamát: mint az idézett El szóban leírta, kilenchez maga, míg a Zách Klárához Bertha Sándor szerzett zongorakíséretet. 10 S habár e dalok zenei világa kizárólagosan a kor köznyelvéb l sarjadt egy pillanatra sem lépve ki annak kereteib l, a végeredmény, Bartalus értékelésével egybehangzóan, igen megnyer! Aranynak a maga és költ társai szövegére szerzett egyszer, népies jelleg dalai mindenkor a tartalmi kifejezés szolgálatában állnak írja kései méltatóként Péterffy Ida 11, s valóban ez az egyik legf bb erényük. A kivételes költ i magaslatokon szárnyaló 9 = hiányt pótol / rt tölt be 10 Lásd a 6. számú jegyzetet. A ránk maradt többi, Bartalus által futólag említett melódia közreadása: Arany János népdalgy jteménye (2. számú jegyzet). 11 Arany János dalai. Feldolgozta Ádám Jen ; Ádám Jen népdalfeldolgozásai. Idézet a hanglemez (Qualiton LPX 1281) ismertet szövegéb l.
175 HANGSZÓLÓ 165
176 166 HANGSZÓLÓ
177 HANGSZÓLÓ Arany János dallama Bartalus István zongorakíséretével (Arany János dalai, Budapest, 1884) 167
178 168 HANGSZÓLÓ Arany a vele egykorú kismesterek szintúgy amat r komponisták alkotásaihoz hasonlatos természetességgel, nagyjából a századharmad századközép hazai melódiasémáihoz idomulva szerezte kiváló érzékkel felépített, többségükben ízes-karakteres dallamait, amelyek igenis méltóak a megszólaltatásra. 12 Annak idején Liszt Ferenc is meg volt lepetve e dalok eredetisége és szépsége által. 13 Bartalus és Bertha után csakhamar további feldolgozói is akadtak a költ dallamainak. Kiemelkedik e termésb l Hans Koessler / Koessler János vegyeskari sorozata; 14 a kés bbiekb l Ádám Jen kantátaszer Arany melódiáit zenekari köntösbe öltöztet, szólistákat és kórust is alkalmazó összeállítása. 15 Részint Bartalus idézett szavai, részint családi közlés alapján tudhatjuk, hogy az id s költ oly gyakran eseménytelen, fáradt napjaiban a pipa és a gitár volt számára az egyedüli élvezet táján visszatekint jelleg, kottás dalgy jteményt állított össze, melyben sokat megörökített ifjúkora Magyarországának közszájon forgó melódiáiból kizárólag emlékezetére hagyatkozva, s valószín leg Bartalus István fölkérésére. A pár év múltán, egy lendülettel faragott Tamburás öreg úr mintha egyenesen e gy jtemény keletkezési körülményeibe engedne betekintést, 17 fölidézve a csupa régi dalok -at gémbered ujjaival megszólaltató s önmagát így elszórakoztató, koravén poéta alakját. 12 Sztankó Béla, Arany János-emlékcikkében (A Zene március 1., 179.), így csoportosította a Bartalus által közreadott tíz dalt: népdalok formájában szerzett m vészi dal (1., 2., 5., 7.), ballada-dallam (6.), szakaszos m dal (9.), vitézi (katona-)dal (4.) s könnyedmenet, játszi epikai dal (3., 8., 10.). Bartalus korábban idézett sorai szerint Arany hiányolta zeneirodalmunkból az elbeszél dalokat. A kávéházi, zugdalnoki élmények mellett mintaként szolgálhatott számára akár Lovassy Sándor Tréfás dala (1857) is, amely a költ pár esztend vel korábbi, önironikus soraira (Írószobám) keletkezett. 13 Vasárnapi Újság január dallam Arany Jánostól. Vegyeskarra alkalmazta Koessler János (els ismert felhangzásuk éve: 1887, megjelentek 1904-ben). A három dal: A toronyban delet harangoznak; Csillagnak születtél; Toborzó. Koessler ( ) a századforduló századel jeles zeneszerzéstanára volt a budapesti Zeneakadémián b l (lásd: Székely Miklós: Ádám Jen élete és munkássága. Budapest, 2000, 51.). Stílusában évszázados hagyomány: daloló kedv, népi zenekarok játékos virtuozitása, idillikus ábránd, szeszélyes rapszódia, tüzes verbunkos hangulat kél életre méltatja Péterffy Ida a sorozatot, a 11. jegyzetben említett hanglemez ismertet szövegéb l idézve. Az Ádám Jen által feldolgozott Arany János-dalok közül öt kapott helyet a hanglemezen. 16 Idézetek: Voinovich Géza: Arany János életrajza (Budapest, 1938, 332.), az február 18-i családi levél részletei. (Bartalus idézett közlései szerint három Arany János-melódia kézirata is éppen abból a hónapból származó dátumot viselt.) A költ gitárja látható volt kés bb a millenáris kiállításon (lásd Ábrányi Kornél összefoglalását: A magyar zene a 19-ik században. Budapest, 1900, 601.). 17 Nyomtatásban végül halálának 70. évfordulójára, Gyulai Ágost és Kodály Zoltán közreadásában mindenre kiterjed tudományos kommentárokkal ellátva jelent meg a mintegy másfél száz melódiát tartalmazó melodiárium, egészében véve a reformkor és szabadságharc id szakának felbecsülhetetlen érték m vel dési dokumentumaként (adatait lásd a 2. számú jegyzetben). Az abban helyet nem kapott, viszont Bartalus Magyar népdalok cím kötetsorozatában Arany János után megjegyzéssel közölt dallamokról ugyanott olvashatunk.
179 HANGSZÓLÓ Arany Jánosnak kifejezetten megzenésítés céljára is születtek versei (Köszönt -dal II. Endre korában, A bujdosó), 18 költeményeit általában lapozgatva pedig minduntalan zenei ihletés nyomaira lelhetünk. Némelyik cím már önmagában sokat sejtet (A heged száraz fája, Tamburás öreg úr), másutt a fölidézett látvány valódi savát-borsát épp a strófákba csempészett muzsikaszó adja meg (mint A lacikonyha rikító-visító életképe, vagy az Öldökl angyal ódon táncmulatsága esetében). 19 Lantosok, kobzosok, heged sök, énekmondók hada vonul föl történelmi (vagy historizáló) verstablóinak elképzelt színpadán; 20 megjelölése szerint Zách Klára balladáját énekli egy heged s a XIV-ik században, s A kép-mutogató sem más, mint énekes história; a Mátyás anyja bárminem utalás nélkül is úgy hat, mintha valamely elfeledett, régi dal textusa volna. Verseiben önarcképet festve folyvást zenei tájakra kalandozik el a költ : hol egybemosva a versfaragói és muzsikusi lét jegyeit (Letészem a lantot, Vojtina ars poeticája, Mindvégig, Honnan és hová? stb.), hol pedig muzsikusként jelenítve meg a vallomástev írástudót (A dalnok búja); a zenész fiktív alakjában akár nemzeti élethelyzet tragikum kollektív tapasztalata is koncentrálódhat (A lantos). S mi más is lehetett volna természetesebb, mint hogy poézisében a m vészet ügye épp a magyarság sorskérdéseivel kapcsolódjék össze? (Lásd a Hollósy Kornéliának és Reményinek cím, aktuális közéleti mondanivalót hordozó verseit.) Felfogásában a dalnok léte orfeuszi, ossiani lét: a m vészre rótt feladat, hogy kollektív lépték küldetést töltsön be (elegend itt akár a Szondi két apródjára, akár A walesi bárdokra utalni). A zenéhez való viszonyának eredend mélységeire talán egy kivételes-intim önvallomás világít rá a leghívebben (Válasz Pet finek: Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom ): tekintve, hogy a költ társ baráti kéznyújtása pályadíjnál is becsesebb, életre szóló jutalomként csillan föl számára, a személyes líra legrejtettebb húrjai pendülnek meg bens jében, s a végeredmény zenei tartalmú verskép alakjában ölt testet. Önmagát ugyanott népi sarjadék -ként meghatározva így írt általánosságban a népr l: Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. Azt, hogy lírájának ihlet i részint népi dallamemlékek voltak, költészetének zenei hátterér l szólva is hangsúlyozta: Kevés számu lyrai darabjaim köz l most is azokat tartom siker ltebbeknek, a melyek dallamát hordtam már, miel tt kifejlett eszmém lett volna úgyhogy a dallambol fejl dött mintegy a gondolat. S t balladáim foganzásakor is, az els, még homályos eszme fel- 18 Lásd ezekr l az Arany János Összes M vei I. kötetét (1951), Vö. Horváth János: Az elveszett alkotmány Arany Jánosa, in: Zenetudományi Tanulmányok I. (Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára, szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes, Budapest, 1953), Vö. Sztankó Béla, i. m
180 170 HANGSZÓLÓ ködlésnél már ott volt a rhythmus, a dallam, rendszerint nem eredeti, hanem valamely régi népdalhang, mely nem tudom micsoda sympathiánál fogva épen a szüleml eszméhez társult, illett és semmi más. Ezért esett meg rajtam nem egyszer, hogy ha a fölvett dallam formáit, rhythmusát a nyelv kés bb nem birta, noha az eszmével már tisztába jöttem, még sem tudtam azt más, talán kényelmesb formába önteni, hanem az elkezdett m töredék maradt írta egy évi levélvázlatában. 21 Olykor meg is nevezte az ihlet dalokat (lásd A betyár c. versciklus négy szakaszát), de további effajta, azonosítható melódiák is akadnak: példaként az Érzékeny búcsú ( Télen-nyáron nincs több, csak egy kabátom ) szelíd öniróniája hátterében Tompa Mihály hasonló szövegkezdet zsánerképe ( Télen nyáron pusztán az én lakásom ), illetve Egressy Béni hozzá komponált, s egykor igen népszer dallama húzódik meg. 22 (Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence egész csokorra való példát gy jtött össze a költ által valaha, valamilyen okból lejegyzett magyar népi dalszövegek és saját versritmus-képleteinek megfeleléseit illusztrálandó olykor a konkrét hatás tényét is föltételezve. 23 ) S az élete nagyobbik felét nemhiába vidéken leél Arany id nként népdalidézeteket is belesz tt költeményeibe (A vén gulyás, Magyar Misi). De még természeti képei is zeneiséggel telítettek: Hullámzó vetés közt Búvócskázik a fürj; suttog a n : vá-vá, Nyomon zi a hím s három pitypalattyot Örömmel kiált rá az ilyen lejtés sorok vélhet en tényleges zenei ritmus- és dallam-emlékeket konzerváltak. Nála a nyelv ereje és bája a zenével versenyez ; szavaiban zene zeng, titkos érzés szól mondotta Arany János szobrának leleplezésekor Szász Károly költ (1893). 24 S a zenei szakíró Papp Viktor szerint Aranynál a beszéd: zene volt, melyet kóták helyett szavakkal jegyzett fel. Hiszen a lelke tipikus muzsikuslélek. El ször érez, nyomban rá dalol s azután gondolkozik. 25 Elmondható mindezek nyomán: az életm kései példája költészet és muzsika szerves kapcsolatának, mintegy újjáélesztve azok múltba vesz s a régieknél még megbonthatatlannak számító egységét. Törvényszer volt, hogy a zenével-zeneiséggel már eleve ilyen fokon telített Arany-versek temérdek komponistát ihlessenek meg az id k folyamán. Dalokról az 1840-es évek végé- 21 Arany János levelezése Arany János Összes M vei XVII. (szerk. Korompay H. János, Budapest, 2004), szám (867.): a Szemere Pálnak április 14-én írt levél töredék-változata. Bet szerinti közlés. 22 A költ kés bbi érzelmi köt désér l ugyanehhez a dallamhoz lásd Lakatos Vince dolgozatát: Arany János mint zeneszerz (Irodalomtörténet 1919/1 2. füzet). 23 Arany János népdalgy jteménye (lásd a 2. számú jegyzetet); Szabolcsi Bence: Arany János népdalgy jteménye, in: Szabolcsi: Vers és dallam (Tanulmányok a magyar irodalom köréb l. Budapest, ), Pesti Napló május Papp Viktor: Arany János és a zene: 193., 195; Zenekönyv rádióhallgatók számára: 9., 11. (bibliográfi ai adatok az 1. számú jegyzetben).
181 HANGSZÓLÓ t l, kórusokról az 1860-as évekt l, hangszeres darabokról, zenekar-kíséretes balladákról és népszínm vekr l az 1870-es évtizedt l, operákról és koncertmelodrámákról az 1890-es évekt l, iskolai daljátékokról a századfordulótól kezdve van tudomásunk (nem szólva e helyütt az iskolai éneklésre szánt melódiákról 26 ). Idézett vallomása szerint a régi népdalhang -okat magában hordozó Arany János verssorai leginkább a magyar népi és népies hagyományokhoz köt dtek zeneiségükben, s ennélfogva gyakran hívtak életre hasonló stílusú kompozí ciókat: az els megzenésítések éppen ilyenek voltak. Legkorábbi közülük Fónagy József nagyszalontai honvéd hadnagy Nemzet r-dallama 1848-ból (amely nem azonos a mai gyakorlatban Arany versszövegére rendszerint ráénekelt melódiával: utóbbi kései alkalmazás a XIX. század derekán még leginkább Sárga csikó, sárga lovam szövegkezdettel ismert énekre). 27 Fónagy szerzeményét követ en többen is saját zenét komponáltak a Nemzet r dal soraira, köztük az id söd Erkel Ferenc (Névtelen h sök, a III. felvonás nyitókara). 28 Az 1850-es évtized közepét l már egymást érték a különféle Arany János-megzenésítések: Simonffy Kálmán, majd gróf Festetics Leó, Lovassy Sándor és mások tollából is. A komponista és ceglédi f jegyz Simonffy utólag írta rá az alábbiakat Arany Nagyk rösr l április 18-án hozzá intézett levelére: Magyarország most él legels költ je. Hej iharfa, juharfa! cimü népdalát zenére tettem, melynek dallama nemcsak neki tetszett meg végtelenül, de mint futót z elterjedt az egész országban is csakhamar. [ ] Valószín leg Simonffy volt az els nevesebb muzsikus, aki saját melódiát szerzett Arany strófáira, s annak megszületése mindössze egy jó esztend vel el zhette meg a költ levelének keletkezését. 29 Az els nagyobb terjedelm (és tágas m vészi dimenziójú) Arany Jánosmegzenésítések Mosonyi Mihály nevéhez f z dtek. A költ versszövegeire írt zongorakíséretes dalai, a Letészem a lantot (1863) és a Mátyás anyja (1864), messze kiemelked remekei az Arany poézise által életre hívott XIX. századi m fajtermésnek. Közülük az utóbbi: zenei szépségeit l és szerkezeti leleményét l függetlenül is a lelki folyamat ábrázolásának beleérz mesterm ve, melynek révén bízvást Mosonyit tekinthetjük az Arany-balladák els megzenésít jének egyszersmind. 26 Utóbbiak felsorolását lásd: Sztankó i. m.; a közhasználatban az 1930-as évekig népies vagy népszer dallammal társult Arany János költemények listáját lásd uo. 27 Ebben a formában a dalgy jt Kiss Lajos jegyezte le a Délvidéken, a XX. század közepén. Fónagy József honvéd hadnagyról lásd Márki Sándor hivatkozott tanulmányát (1. számú jegyzet). 28 Kézirata: Országos Széchényi Könyvtár Zenem tára, Ms. mus. 361/3 4, fol A m vet november 30-án mutatták be Budapesten, a Nemzeti Színházban. 29 Arany János levele Simonffyhoz és a följegyzés teljes szövege: Arany János levelezése Arany János Összes M vei XVI. (szerk. Keresztury Dezs, Budapest, 1982), 791. szám. A még vélhet en 1854-ben megzenésített Hej, iharfa Simonffy Magyar dalbokrétájának II. füzetében jelent meg 1855 elején (Rózsavölgyi, Pest). Simonffynál még közvetlenebb kapcsolatban állt Arany saját sz kebb, nagyk rösi környezetének muzsikusaival: Egressy Sámuellel és Szotyori Nagy Józseffel. (El bbir l lásd: Arany János Összes M vei XVI. és XVII., utóbbiról lásd Sztankó Béla és Lakatos Vince hivatkozott munkáit.) 171
182 HANGSZÓLÓ Fónagy József dallama, közreadva A szabadságharc dalai és indulói ( ) cím kötetben (a dalokat énekhangra zongorakísérettel átírta Káldy Gyula, Budapest, 1895) 172
183 HANGSZÓLÓ Simonffy Kálmán megzenésítése valószín leg 1854-b l. Megjelent a szerz Magyar dalbokréta II. füzetében (Rózsavölgyi, Pest, 1855 eleje) 173
184 HANGSZÓLÓ 174 Az Arany János verssoraira szerzett, tudomásunk szerint legkorábbi kórusm : Mosonyi Mihály tollából (Csendes dalok II.), Zenészeti Lapok, március 10.
185 HANGSZÓLÓ 1907-ben keletkezett Kodály Zoltán dala a Haja, haja, hagyma-haja cím versre. Ahogy már eleve a költemény, ugyanúgy a hozzá írt dallam is élénk kapcsolatot tart fenn a XIX. századi népies hagyománnyal: elegend, ha egy olyan énekelt csárdásdallammal vetjük össze a kezd melódiát, mint a Kis szekeres, nagy szekeres. Kodály m ve hasonló csárdás-ritmusképletekkel indul, kés bbi szakaszain ugyanakkor egyértelm en érz dik már a XX. századel gy jtéseinek alkalmával, frissen megismert magyar népi melódiakincs befolyása is, összességében fantasztikus, franciás- debussys hangszínpompába öltöztetve a zongorakíséret révén. A fél százada elhunyt Kodály két Arany János-verset zenésített meg, a másik költemény a Csalfa sugár n i kari darabot inspirált (1938). 30 Az Arany János-verssorokra szerzett els kórusm minden jel szerint ismét csak Mosonyi Mihály tollából származott (Bordal címmel: Csendes dalok II., megjelent a Zenészeti Lapok március 10-i számában). E rövid és egyszer tételt az egyre szélesed dalárdamozgalom perspektíváitól ösztönzést nyerve a kor amat r férfikarainak szánta a komponista. A költ verseihez (els sorban a balladákhoz) írt melodrámák közül valószín leg Kapi Gyula darabja, a Ráchel siralma a legkorábbi (megjelent: 1893). Alkotója a Soproni Evangélikus Tanítóképz Intézet igazgató-tanára volt, aki 30 Nemegyszer mutattak már rá a 200 esztendeje született Arany János és az 50 éve elhunyt Kodály Zoltán szellemi hagyatékának találkozási pontjaira, azokkal együtt kettejük rokon alkatiságának tényére. Mindketten alkotóm vészek és a magyar kultúra iránt elkötelezett tudósok voltak egy személyben, akik ugyanolyan hévvel kutatták s vették birtokba lehet ségeikhez mérten a teljes magyar hagyományt. Lásd kettejükr l többek között Rudasné Bajcsay Márta írását: Kodály és Arany, in: Az id rostájában I. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára (szerk. Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona, Budapest, 2004). 175
186 HANGSZÓLÓ gondos szabadsággal, választékosan élt a kései romantika eszköztárának lehet ségeivel. Szintúgy kiemelkedik a századvég és századel Arany János-melodrámaterméséb l a Déván m köd Kutass (Kutnyánszky) Jen zenéje az Ágnes asszonyhoz (megjelent 1896 körül), valamint Lányi Ern Zách Klárája is (Op. 163, megjelent: 1907). 31 A címükben/programjukban Arany költészetének ihletét tükröz hangszeres kompozíciók közül már egy 1871-ben el adni kívánt, rejtélyes sorsú darabról tudomásunk van, amely ráadásul a szimfonikus költemény korai m fajtörténete különösen annak magyarországi jelenléte szempontjából sem érdektelen. Langer Viktor zenekari opusa A walesi bárdok címmel eredetileg a Liszt Ferenc által, Pesten vezényelt magyar est m során szerepelt volna, ám végül kimaradt abból. 32 Farkas Ödönt követ en szerz jét a legsokoldalúbb Arany János-megzenésít nek tekinthetjük a jelent sebb komponisták közül. 33 Egy meg nem született Arany János-költeményr l egy opera kapcsán Következzenek minden el zetes kommentár nélkül az alábbi sorok a Színházi Élet december i számából: 34 Nyilatkozat egy operáról, melyet nem akar el adni Radnai Miklós az Operaház igazgatója A m. kir. Operaház es szezonjára Radnai Miklós, az ismert zeneszerz, benyújtott egy kétfelvonásos vígoperát, melynek az Egyszeri szerelmesek a címe. Az igazgatóság elfogadta a darabot és kit zte el adásra. 31 Lányi 1907 elején Miskolcról Szabadkára költözött, de a m opus-száma valószín vé teszi, hogy még a miskolci id szak terméséhez tartozik. Nyomtatásban Dr. Brenner Józsefnénak Csáth Géza nevel anyjának szóló ajánlással jelent meg 1907 közepe táján, majd Csáth így méltatta a kompozíciót: Az egész munka a megcsinálásában nemes, fi nom. Zichy Mihály illusztrálta Arany balladáit, Lányinak a zenében kellene elvégezni ugyanezt! (Csáth Géza: A muzsika mesekertje. Összegy jtött írások a zenér l. Szerkesztette és sajtó alá rendezte Szajbély Mihály, Budapest, 2000, 212. [valamint: ]) 32 A hangverseny dátuma: április 5. A m partitúrája Papp Viktor és Major Ervin közlése szerint (lásd az 1. számú jegyzetet, 211.) Langer unokájának, Kostyál Jánosnak a birtokában volt 1932-ben. 33 A walesi bárdok megalkotása mellett Langer megzenésítette a Koldus éneket ének-zongorás, valamint férfi kari verzióban egyaránt: Országos Széchényi Könyvtár Zenem tára, Ms. mus. 4548/a c; Apollo férfi kari folyóirat, 1874, továbbá zongoraátiratot készített a Kondorosi csárda mellett egyik dallamára. Farkas Ödön megzenésítette a Zách Klárát, az Árva fi út (mezzoszoprán szólóra és zenekarra: 1878, Ms. mus. 1161), a Tetemre hívás operaszövegkönyvét (1900), Szondi két apródját tenorhangra és zenekarra, s egyik zenekari nyitányának partitúrája a Szondy nyitány utólagos feliratot viseli. 34 Teljes terjedelmében idézett cikk, javított szövegközléssel. 176
187 HANGSZÓLÓ A Színházi Élet december i számából 177
188 178 HANGSZÓLÓ Történt azonban, hogy az operaházi éra megváltozott s az igazgatósági székbe Radnai Miklóst, a talentumos fiatal tanárt ültették, aki nem volt hajlandó el adni Radnai Miklós zeneszerz darabját. Mit csinálhatott a szegény Radnai Miklós, a zeneszerz? Elment külföldre szerz nek: A drezdai Operaház elkérte a partitúrát, a darabot elfogadta és színre is hozza. Felkerestük Radnai Miklós igazgatót, hogy meginterjúvoljuk operájáról. A következ ket mondotta: A darab librettója Arany Jánostól származik kezdte és ezzel irodalomtörténeti jelent sége van. A szöveget magát én írtam, a mesét azonban Arany János mesélte a nagyapámnak. maga akarta megírni a témát, erre azonban már nem kerülhetett sor. Tartalma egyébként a következ : Két jó barát a legnagyobb egyetértésben szeret egy leányt. Az egyik fiú egyszer titokban felkeresi a leányt, bevallja szerelmét és feleségül kéri. A leány, aki nem tudja, melyiket szereti jobban, egyedül marad a kertben. A szín a ház tornáca és elöl a kert. A kerítés mögül el ugrik a másik fiú, felháborodva barátja viselkedésén. is bevallja szerelmét s ugyancsak feleségül kéri a leányt. A zajra megjelenik az els barát s majdnem verekedésre kerül a sor. A leány csitítja ket, mire más megoldást választanak. Elhatározzák, hogy sorshúzással döntik el, kié legyen a leány. A vesztesnek el kell bujdosnia, de 10 év múlva visszajöhet az asszonyért és ugyanekkor a férj köteles magát f be l ni. Az els fiú nyer, a másik elt nik a kerítésen át. A második felvonás a tíz év elmúltára virradó reggelen kezd dik. Egy idegen leány levelet hoz, melyben az eskü pontos szövege van, mintegy figyelmeztetésül. A férj tiltakozik az elrablás ellen és pandúrokért fut. A feleség behívatja a lánnyal a levél küld jét, a második fiút, akit szemrehányással fogad. A fiú elmeséli a tíz év szenvedéseit. A szín az el z megfordítottja: a szoba és az ablakon át: a kert és az út. A férj jön az útról, a levelet hozó leánnyal, aki figyelmezteti t, hogy készüljön az öngyilkosságra. A második fiú ezt már megakadályozza: bevallja, hogy a levelet hozó n a felesége, akit azzal f zött magához, hogy t még egy másik asszony várja. A megjelen szül k két boldog párt találnak a kibontakozó fináléban. Szerencsére a m kottaanyaga ránk maradt, amelyb l még részletesebben kiolvasható a történet fonala. 35 A két felvonás helyszínéül egy idilli atmoszférájú magyar kisváros szolgál 1810-ben, majd 1820-ban. Május van közli a partitúra színpadképi leírása. Lila és fehér orgonafürtök lógnak a kertben, középütt terebélyes diófa vet árnyékot, a kerti asztalon virágos terít mosolyogja vissza a t z tavaszi napot. [ ] Harmatos és illatos még a leveg is álmodta így vissza Radnai a magyar múltat, a vidék Magyarországát. Amennyiben elkészül Arany János költeménye, rögvest frappáns vígoperai libretto válhatott volna bel le: olyan munka, amilyenre hiába vágyakozott példaként Erkel Ferenc is, egy teljes életen át. 35 Lel helye: Országos Széchényi Könyvtár Zenem tára, operaházi gy jtemény, B 149. A két partitúrakötet datálása: egyaránt 1921, s látható, hogy a már elkészült darab valamikor szerz i átdolgozáson ment át.
189 HANGSZÓLÓ Nagyobb szabású zenem vek Arany János költeményei nyomán Összeállította: Windhager Ákos és Sziklavári Károly Operák 1. Strauss Johann, ifj: Ritter Pasman (1892) vígopera 2. Mihalovich Ödön: Toldi szerelme (1890/94) zenedráma 3. Farkas Ödön: Tetemrehívás (1900) balladaopera 4. Rékai Nándor: A nagyidai cigányok (1906) vígopera 5. Fránek Gábor: Zách Klára (1910 vagy 1911, csupán adat alapján ismert m ) 6. Makray László: Bor vitéz vígopera (XIX. század vége vagy XX. század eleje, csupán zongorakivonat formájában ismert m ) 7. Kósa György: Pázmán lovag (1963) opera 8. Bakki József: Fülemile (1982 el tt egyfelvonásos vígopera, csupán részletei ismertek) (Radnai Miklós: Az egyszeri szerelmesek [1921] vígopera) Egyéb színpadi m vek 1. Nikolits Sándor: Toldi Miklós (1871) népszínm 2. Erkel Gyula: Ágnes asszony (1879) népszínm 3. Serly Lajos: A fütty (1883) népszínm A fülemile nyomán 4. Kárpát Zoltán: Toldi daljáték (XX. század els fele) 5. Révfy Géza: Szondi két apródja (XIX. század vége vagy XX. század eleje) iskolai daljáték 6. Sztojanovits Jen : Rege a csodaszarvasról (Op. 51, 1900) iskolai daljáték 7. Hazslinszky Gusztáv: A gyermek és a szivárvány (Op. 27, 1910 el tt) iskolai daljáték 8. Szokolay Sándor: Tetemrehívás (1962) balett (a pécsi sbemutató óta kézirata lappang) 9. Andorka Péter: Vörös Rébék (2013) musical [hozzáférés a youtube-on] Egyéb vokális m vek 1. Zichy Géza: Zách Klára (1873) tenorszóló, vegyeskar, zongora 2. Farkas Ödön: Az árva fiú (1878) ballada énekhangra (mezzoszoprán) zenekarkísérettel 3. Antos Károly: Az örök zsidó (1880-as évek?) baritonszóló, vegyeskar és zenekar 4. Hegyi Béla: Zách Klára baritonszóló és nagyzenekar 5. Farkas Ödön: Szondi két apródja (1905) ballada tenor hangra és zenekarra 6. Fránek Gábor: Zách Klára (1905, csupán adat alapján ismert m, a szerz kés bbi operájának el zménye) 179
190 HANGSZÓLÓ 7. Szelényi István: Hídavatás (1936) ballada két képben (basszbaritonszóló és szoprán, alt, tenor, bariton, basszus hangokra, zongora/zenekar) 8. Székely Endre: Vörös Rébék (1946, átdolgozás 1957) mezzoszoprán, kamarazenekar 9. Ádám Jen : Arany János dalai (1951, 7 dal) 10. Ránki György: A walesi bárdok (1957) tenor-, bariton- és basszusszóló, kamarazenekar 11. Kazacsay Tibor Ének a Margitszigetr l cím kantátájának Arany János szobránál feliratú tétele (Op. 117, , bemutatták és megjelent: 1958) 12. Madarász Iván: Pázmán lovag (1990-es évtized?) szoprán-, tenor-, bariton- és basszusszóló, zenekar [Hungaroton HCD 32349, 2005] 13. Jenkins Karl: A walesi bárdok (2011) kantáta szoprán-, tenor-, basszusés két baritonszólóra, vegyeskarra és nagyzenekarra Hangszeres (programzenei) m vek 1. Langer Viktor: A walesi bárdok szimfonikus költemény (1871, csupán adat alapján ismert m ) 2. Mihalovich Ödön: Toldi (1890) el játék 3. Allaga Géza: XV. eredeti magyar rapszódia, zongorára (Arany János Fiamnak cím verse nyomán, XIX. század vége vagy XX. század eleje) 4. Farkas Ödön: Szondy (sic!) nyitány nagyzenekarra (XIX. század vége vagy XX. század eleje) 5. Buttykay Ákos: Ünneprontók (1905) szimfonikus költemény 6. Szegh Sándor: Bor vitéz (1910) fantasztikus ballada zenekarra 7. Fleischer Antal: Éjféli párbaj (1926) ballada nagyzenekarra 8. Mikus-Csák István: Jóka ördöge hattételes kis szvit nagyzenekarra (Windhager Ákos datálása szerint 1936c.) 9. Weiner Leó: Toldi (1952) szimfonikus költemény [Miskolci Szimfonikus Zenekar, Kovács László vez.: Hungaroton HCD 32608: 2008] 180 Arany János mint nemzetőr Rozvány György rajzáról készült fotómásolat
191 Csörsz Rumen István népdalunk után indulva Arany János nép- és közköltési mintáiból 1 Arany János 1874-ben összeírt (legalábbis akkor letisztázott), kottás dalgy jteményét a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára rzi. 2 A szakirodalomban sokáig népdalgy jteményként emlegették, részben jogosan. A címlap valóban e szavakat rzi (bár nem Arany, hanem a vélhet ötletgazda, Bartalus István írta oda), s Kodály Zoltán és Gyulai Ágost is ilyen címmel adta ki az els kritikai kiadást. 3 A csaknem 150 darabot rz kottás kéziratot a költ tudatosan olyan dallamokból állította össze, amelyeket gyermek- és ifjúkorában tanult. Ilyenformán leginkább az as évek falusi és mez városi dalkincsét rzi, mindenekel tt Nagyszalontán, a debreceni kollégiumban és a vándorszínészek körében divatos népdalokat, közköltészeti és m költészeti alkotásokat. A gazdag gy jtemény azonban korántsem ad teljes képet Arany János nép- és közdalismeretér l. Nem is ezzel a céllal készült, hanem valóban leletmentésként, emlékiratként. S ha csupán ennek anyagával szembesítjük Arany saját verseit, jóval kevesebb (bár nagyon értékes) kapcsolóelemet találunk, 4 mint hogyha kitágítjuk a kört, s legalább a tanulmányaiban-cikkeiben-leveleiben idézett dalrészleteket is számításba vesszük. Az alábbi kis gondolatfüzérrel viszont olyan háttérszövegekb l szeretnék ízelít t adni, amelyek még e körön is kívül állnak, de a korabeli olvasó vagy énekl közönség könnyen felismerhette ket. Arany nem feltétlenül akarta elrejteni e populáris idézeteket, különösen néhány korai versében, amelyek szélesebb társadalmi felhasználását tervezte, például ponyván is kiadta ket. 1. Rögvest idekívánkozik az Összes Költemények (1867) hatodik kötetéb l az Elegyes darabok bevezet je, ahol Arany így fogalmaz a korai balladakísérleteir l: Ezek els jét (Rákócziné, mely azonban most sem»opportunus«) még 48-ban írtam, csupán népdalunk nyomán indulva, el bb, mint csak egyet is láttam 1 A tanulmány az OTKA-NKFIH és sz. pályázata keretében készült az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében. 2 MTA KIK Kézirattár K Arany János népdalgy jteménye, közzéteszi Kodály Zoltán, Gyulai Ágost, Bp., Akadémiai, Ezekr l b vebben lásd megjelenés el tt álló tanulmányomat a tavaszi nagyszalontai és akadémiai Arany János-emlékülések anyagát közl tanulmánykötetben (várhatóan 2017 végén), Melyben a dal megfoganhat : Arany János Dalgy jteménye mint ihletforrás címmel. 181
192 volna az éjszaki balladákból. 5 Az 1848-ban közreadott, politikai célzásokkal teli ballada kezd szakasza: Mi lelt téged bús gilice madárka? Párom után nyögdécselek bezárva; Vas kalitkám csillog-ragyog, aranyos! De a lelkem, Hejh! a lelkem Fenekéig zavaros. 6 Vajon mit jelent, hogy csupán népdalunk után indulva? A balladának (hiszen ekként jelöli meg a költ ) tartalmi szempontból nem ismerjük szoros népköltési vagy közköltészeti párhuzamát. Talán egy távoli kivétel mégis akad, a Tosca-történet magyar megfelel je, vagyis a Fehér László. 7 A közismert balladában a bíró a fogva tartott Fehér László húgát, Annát állítja válaszút elé, aki odaadja saját ártatlanságát a bátyja megszabadulásáért akit eközben mégis kivégeznek. A ballada 1838-ban jelent meg ponyvakiadásban, 8 s noha a Dalgy jteményben nem szerepel Arany jól ismerhette akár onnan, akár Erdélyi János népköltészeti antológiájából, 9 s természetesen a szájhagyományból is. Ennek fontos jele, hogy több írásában kitüntetett szereppel ruházza fel ezt a balladát ban így ír: E balladák legfölebb csak magyarban ujak, de én a formát nem teremtém, csak átültetém magyar földbe; s t tulajdonkép ezt se én tevém: a magyar népköltészet már bírt balladákkal, melyek amaz északiakkal meglep hasonlatot mutatnak.»megöltek egy legényt«[»]fehér László«már mintául szolgálhata. 10 Külön megemlíti Naiv eposzunk cím tanulmányában (1857) is: Csak a Fehér László cím zsiványballadára hivatkozom, melynek bens alkata, dacára a silány verselésnek, tökéletes költ i kompozíció [ ]. 11 A dán balladákról szólva, 1860-ban ismét szóba kerül: De még a betyárrománc is sülyed irányt látszik venni: a Sobri-félék sehogy sem állják meg a versenyt az Angyal B., Barna Péter históriával, hogy Fehér Lászlót ne is említsem. 12 Szabó Sámuel erdélyi tanár és népköltési gy jt ismerhette Aranynak e balladához 5 Arany János, Kisebb költemények, kiad. Voinovich Géza, Bp., Akadémiai, 1951 (Arany János Összes M vei, 1; a továbbiakban: AJÖM I), 403. Kiemelés t lem Cs. R. I. 6 Uo., A ballada legb vebb tartalomelemzése: Rudasné Bajcsay Márta, Folyosóról folyosóra: A varián sok útveszt i között. Egy dallamtípus Fehér László-balladái, Budapest, L Harmattan, 2016 (Szóhagyomány). 8 Pl. Két dallok [1838], München, Bayerische Staatsbibliothek, k. j. n. 9 Népdalok és mondák, [I], A Kisfaludy Társaság megbizásábul szerk., kiad. Erdélyi János, Pest, Beimel József, 1846 (Magyar Népköltési Gyüjtemény), 386. sz. 10 Arany Csengery Antalnak ([Nagy]K rös, jún. 23.) = Arany János, Levelezés 2: Levelezése , kiad. Sáfrán Györgyi et al., Bp., Akadémiai, 1982 (Arany János Összes M vei, 16; a továbbiakban: AJÖM XVI), Arany János, Naiv eposzunk = A. J., Tanulmányok és kritikák, kiad. S. Varga Pál, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012 (Csokonai Könyvtár: Források, 4), I, Arany János, Régi dán balladák = uo., II,
193 f z d viszonyát, s 1864-ben külön felhívta a költ figyelmét, hogy székelyföldi gy jt útján megkaptam Fejér Lászlót is hasonlithatatlanul szebb, gyöngédebb és tökélyesb kivitellel, mint az Erdélyi-féléé. 13 A Fehér László-ballada tehát Arany számára valósággal a magyar népballada prototípusa volt, hatásáról ilyenformán nem túlzás elgondolkodnunk. A Rákócziné cselekménye például mintegy a népballada inverze! A fejedelem hitvese csak látszólag veszi át a közvetít szerepet, valójában nem válik férje árulójává (s t leleplezi az ármányt), s önfeláldozásával a saját további rabságát vállalja: Személyemnek Magyarország nagy ára. Néhány motívum kés bb a Mátyás anyja soraiban is visszaköszön, már az alaphelyzet (elszakított hozzátartozók, üzenetváltás) párhuzamokat sejtet, ha nem is teremt szoros kapcsolatot. A kalitkában sínyl d (vagy odacsalogatott) madár toposza ugyancsak régóta jelen van a magyar irodalomban, legszebben a XVII. századi magyar kéziratos költészetben, majd annak közköltési és népi utóéletében bontakozik ki. Arany a magyar népdal irodalmi szerepét vizsgálva egy 1671-es erdélyi kéziratból idézi a Nem szoktam, nem szoktam / Kalitkában lakni strófát, 14 jelezve, hogy e daltípust népi eredet nek tartja. Szorosabb tematikus el zményr l azonban továbbra sincs tudomásunk a folklórból. Rákócziné figuráját voltaképp Arany emeli be az irodalomba, feltehet leg a történész Horváth István egyik m ve ihletésére. 15 A népdalhatás tehát jó eséllyel inkább formai; minden bizonnyal egy dallamot követve írta a verset Arany. Ezekre a neszmék -re, zenei-metrikai (s néha tartalmi) háttérötletekre, csírákra egy ars poetica érték levelében utal: mert a zeneiség áll legközelebb a még eszmévé nem fejlett érzelemhez. 16 A levél töredékes vázlatában még mélyebbre tekint az alkotáslélektanban: Kevés számu lyrai darabjaim köz l most is azokat tartom siker ltebbeknek, a melyek dallamát hordtam már, miel tt kifejlett eszmém lett volna úgyhogy a dallambol fejl dött mintegy a gondolat. S t balladáim fogamzásakor is, az els, még homályos eszme felködlésnél már ott volt a rhythmus, a dallam, rendszerint nem eredeti, hanem valamely régi népdalhang, mely nem tudom micsoda sympathiánál fogva épen a szüleml eszméhez társult, illett és semmi más. Ezért esett meg rajtam nem egyszer, hogy ha a fölvett dallam formáit, rhythmusát a nyelv kés bb nem birta, noha az eszmével már tisztába jöttem, még sem tudtam azt más, talán kényelmesb formába önteni, hanem az elkezdett m töredék maradt Szabó Sámuel Arany Jánosnak (Marosvásárhely, márc. 26.) = Arany János, Levelezés 4: Levelezése , kiad. Új Imre Attila et al., Bp., Universitas MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2014 (Arany János Összes M vei, 18; a továbbiakban: AJÖM XVIII), Arany János, A magyar népdal az irodalomban (1848 el tt? / ) = A. J., Tanulmányok és kritikák, i. m., I, 82. Forrása a Petrovay Miklós-énekeskönyv ( ) lehetett. 15 Horváth Mihály A magyarok története (Pápa, 1844) c. kötetének egy részlete lehet az ihlet ; vö. AJÖM I, 421; Köszönöm Szilágyi Mártonnak, hogy a készül új kritikai kiadás vonatkozó jegyzetét is megismerhettem. 16 Arany János Szemere Pálnak (Nagyk rös, ápr. 14.) = Arany János, Levelezés 3: Levelezése , kiad. Korompay H. János et al., Bp., Universitas, 2004 (Arany János Összes M vei, 17; a továbbiakban: AJÖM XVII), Uo., 867., a szövegjavításokat összevontam. 183
194 A neszmék hatását már Arany pályájának korai szakaszában megfigyelhetjük. Mind a dallamkövet versszerzés régies technikája, mind a nótajelzésben felidézett énekszövegek egyes szavainak-rímeinek átvétele virágzó hagyományként vette körül már diákéveiben, s jól ismerte Csokonai és Pálóczi Horváth Ádám ide sorolható m veit. 18 Nem meglep, hogy maga is könnyen alkalmazta e megoldásokat. E tekintetben a neszmér l vallott elvei valójában egy igen si költ i-énekmondói improvizációs technikát, illetve az abból táplálkozó közköltési, dallamkövet poézist éltetik tovább és nemesítik meg egy új, romantikus (egyediség-elv ) irodalom keretei között. A Rákócziné versformája egyesek szerint a Dalgy jtemény egyik mulatónótájából jön: Még aszondják a kapások nem lesz bor: Hát mit iszik a vén biró ilyenkor? Alig, alig, alig várja az estét, Hármasával négyesével üritgeti az itczét. 20 A metrikai kapcsolatot nem lehet kizárni, hiszen Arany kézírásával ezt az egy, ilyen (b vült 11-es metrumú) dalt ismerjük. Gond nélkül rá is lehet énekelni a balladát erre a diákos bordalra. A m faja azonban kissé távolinak t nik egy történelmi ballada komolyságához, talán akad közelebbi dallamihlet je az Arany-versnek. Valószín bb, hogy az 1848 márciusában kiadott, Erdélyi János szerkesztette Népdalok és mondák III. kötetének egyik nyitó szövege lehet az ihlet : Kiöntött a Duna vize messzire 21 ennek másik két szakasza a Nincsen kedvem, elvitte a fecske / gólya vándorstrófa, amelyet viszont Arany szintén felidézett a Dalgy jteményben. Kiöntött a Duna vize meszszire Valamennyi szép leány van, elvitte; Fogja hát ki mindenki a magáét, Ne szeresse soha senki, soha senki, a másét. Nincsen kedvem, mert elvitte a fecske, Egy száraz jegenyefára letette, Akkor leszek, édes rózsám, a tied, Mikor az a jegenyefa, jegenyefa, megered E verstechnikák XVIII. századi adatairól b vebben: Csörsz Rumen István, Szöveg szöveg hátán: A magyar közköltészet variációs rendszere , Bp., Argumentum, 2009 (Irodalomtörténeti Füzetek, 165), ; a költ el dökr l: U, A keserg nimfától a fonóházi dalokig: Közköltészeti hatások a magyar irodalomban , Bp., Universitas, 2016 (Irodalomtudomány és Kritika: Tanulmányok), Kodály Zoltán jegyzete = Arany János népdalgy jteménye, i. m., I. rész 6. sz. 21 Népdalok és mondák: Harmadik kötet, a Kisfaludy-Társaság megbizásábul szerk., kiad. Erdélyi János, Pest, Beimel József, 1848 (Magyar Népköltési Gyüjtemény), III. 6. sz., 4; Pápa. 22 E két szakasz izometrikus változata 1844-ben, Szigligeti Ede Zsidó c. népszínm vében is szerepel betétdalként (I. szak 5. jelenés). Közismertségéhez már csak ezért sem férhet kétség. Valószín leg az 1838-as dunai árvíz emlékét rzi.
195 Nincsen kedvem, mert elvitte a gólya, Mert ott jártam, a hol nem kellett volna. Lesz még kedvem, majd elhozza a szélvész, Füred alatt, Füred alatt, majd kifogja a révész. Mátray Gábor kottás kézirata azonban arra figyelmeztet, hogy a fenti szerelmi panaszdal melódiája voltaképpen azonos volt/lehetett a bordaléval. 23 Ilyen formán a metrikai alapötlet mégiscsak közös t r l fakad, noha a szövegszer kapcsolatok inkább az el bbihez kötik a Rákócziné motívumait. Az Erdélyi-féle szöveg 3. szakaszát Arany kézirata izometrikus 4 10-es változatban rzi: Nincsen kedvem elvitte a gólya Mert ott jártam hol nem kellett volna Lesz még kedvem meghozza a szélvész Komáromnál kifogja a révész 24 Noha ez a konkrét dallam nem lehetett a Rákócziné metrikai el képe, ám a szövegcsalád másik, Erdélyit l idézett képvisel je jogosan került látókörünkbe. A 4 10-es dallam kapcsán Arany a margón egy fontos megjegyzést tesz egy harmadik szövegr l, amelyet bizonyosan jól ismert, s nemcsak a közös dallam miatt fontos nekünk: Ebb l alakult»bécs várostól stb.«. Ez nem más, mint a reformkori magyar értelmiség egyik hazafias keserg je épp Bécs vezérmotívumával: Bécs várostól, nyugotról keletre Hidegen fú a szél, Bánatot hoz a magyar nemzetre, Mert vele felh kél. Hej Bécs város, hinné-e valaki, Érted mennyi magyar vér omla ki? [ ] Duna! vized mért ollyan keser, Árkod mért van tele? Mert Pozsonynál sok keser könyü Húllott abba bele. 25 Ezekre a keserg bb tónusú dallamokra már jobban el tudjuk képzelni a Rákóczinét Arany bels hangján dúdolva. Bár nem a Bécs várostól sdallamánál, hanem egy másiknál, de Arany Dalgy jteményében is találunk bels ismétléssel kib vül 11-es sorokat, például: 23 Mátray Gábor kottás kézirata (Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 2969/I II, ) szerint a feljegyz 1846-ban és 1850-ben Nyitrán és Pesten ismerte meg a dallamot. Nincsen kedvem, mert a fecske elvitte kezdettel, a 4. sor bels szövegismétléseivel örökítette meg. 24 I. rész, 34. sz. 25 Népdalok és mondák, [1], i. m., 347. sz., az 1. és 3. versszak részletei. A jellel helyettesített részt bizonyára a cenzor húzatta ki, esetleg a közreadó el zetes óvatossága. 185
196 186 A Tiszából a Dunába foly a viz, foly a víz Mi dolog az, édes babám hogy te sirsz, hogy te sirsz? Hogy ne sirnék, hogy lehetnék többé víg, többé víg? Most kezdtelek szeretgetni, s már elméssz, már elmíssz. 26 A korabeli olvasónak azonban már az els strófa záró ríme utat nyitott további közköltészeti asszociációk felé. A zavaros jelz ugyanis rendszerint a szerelmi h ség megbomlásáról, a párkapcsolat ellentmondásairól szóló dalokban jelenik meg, s mindig a folyóvizek (Duna, Tisza) küszöbképével társul, amelyek el revetítik a lelki tusakodást: Zavaros ez a viz nem tíszta Zsúzsikám még egyszer jöjj visza Én nem megyek többet már visza Zavaros ez a viz nem tiszta 27 Zavaros a Tisza vize, nem tiszta, Rávezetem fakó lovam, nem iszsza. Hogy is inná, mikor olyan zavaros? Nem vagyok én a rózsámmal szabados. 28 S ne feledjük: Arany balladája szintén h ségpróbát mutat be, csak politikai kényszerben. Az iménti közdal-idézet(ek) egyébként egy másik Arany-dalhoz is modellként szolgált(ak): Duna vize lefelé foly, nem vissza, Régi baját magyar ember elissza Azt miveli széles-magas kedvében, Majd megszakad belé a szív keblében! 29 A korabeli közönség versasszociációiról szólva fontosnak tartom, hogy Arany több, jól észrevehet m költ i utalást (intertextust) benne hagyott a Rákócziné szövegében. Kölcsey Hymnusának egyik alliteráló, jelz s szerkezetét 30 tükrözi vissza az alábbi, többször visszatér kifejezés: 26 I. rész, 71. sz. A sorvégi ekhózás a 4 11-es strófát zenei értelemben 4 14-essé változtatja. (Ezeknek a 3 szótagú ütemeknek a dallama is jóformán azonos, tehát valóban visszhangszerepük volt.) A Dalgy jtemény következ dala, a Korcsmárosné be barna, be barna kezdet mulatódal szintén ekhós szerkezet, de itt 4 7-esr l b vül 4 10-esre. 27 Szatmári melodiárium (1820-as évek) 112; a Hol lakik kend húgom? Patakon kezdet szerelmi dalfüzér ( ) 4. versszaka. 28 Elegyes gyüjtések Magyarország és Erdély különböz részeir l, szerk. Arany László, Gyulai Pál, Bp., Athaeum, 1872 (Magyar Népköltési Gy jtemény, 1), 306, 11. sz., Szabolcs megye. 29 Népdalok, [2]: Sírva jön a magyar nóta világra (1856) = AJÖM I, Amelynek nyelvi szépségét a versidom-tanulmányban is említi, vö. Arany, Tanulmányok és kritikák, i. m., I, 296.
197 [ ] Én pediglen Fogva vagyok Büszke Bécsnek várában. Büszke Bécsnek rettenetes császárja! Minek engem itt tartani bezárva? [ ] 31 Ugyanilyen jól kirajzolódik egy Csokonai-idézet. Az emberiség s a szeretet cím, verbunkos dallammal terjed vers alighanem az 1830-as években is közkedvelt volt a debreceni kollégiumban, s hosszabb-rövidebb változatban énekelték, meg rizve a Felfogadtam [száz- meg százszor] kezd sort, amely egyúttal több strófa kezd szava is. A mindenféle n i csábításnak hátat fordító dalocska egyik szakasza: Felfogadtam mindenekre, Rá sem nézek kemekre; Mert mind vesztembe ker l. Meg is álltam ember l. 32 A strófa (egyben a vers) kezd szava és a 4. sor Aranynál jól felismerhet : Felfogadtam, meg is állom ember l A fejedelemné búcsúszavai szintén közköltési eredet ek. A XVIII. századi magyar lírában állandó motívummá vált a katonaság miatti búcsúzás (már Csokonai közismert Bútsú-vétele és Szegény Zsuzsi -ja el tt), ehhez állandó szókincs járult. Például: Felkötötted, rózsám, kardodat, Viselje az Isten dolgodat! 33 A Rákócziné két els strófáját nyitó Mi lelt téged ismétl d formulája viszont Arany saját, egy évvel korábbi másik balladakísérletéb l, a Sz ke Panniból is fülünkbe cseng, ráadásul szintén egy hervadozó n i szépség megszólításakor: Mi lelt téged sz ke Panni? Fiatal vagy még meghalni; Képeden volt egy pár rózsa, Hova lett ily hamar róla? AJÖM I, Kiemelés t lem Cs. R. I. 32 Az Ódák (1805) szövegváltozata. 33 Egynéhány kiválogatott nóták (XIX. század 1. fele) 18b. Ez a sorpár néha az Itt a verbunk, rózsám, mit tegyek? kezd sorral párosult, amelyet Arany a Dalgy jtemény I. 25. tételének alternatív szövegeként említ, tehát megint csak bizonyosra vehetjük, hogy jól ismert és idézhetett. 34 AJÖM I,
198 Úgy is tekinthetjük, mint egy jól bevált balladai eszközt, egy el re becsiszolt nyelvi panelt, ami jó szolgálatot tesz a m faji kohézió megteremtésekor. Másrészt ne feledjük: a Bécs városnak idézett strófája hasonló kérdéssel fordul a könnyeket viv Dunához, s a keser jelz mindkét versben fontos szerepet kap. A Rákócziné második, illetve záró strófája ugyanis párhuzamos szerkesztés, s azonos rímszavakkal él: Mi lelt, mi lelt, sz ke asszony, kékszem? 35 Társam után az én szivem keser : [ ] Búbánatos sz ke asszony, kékszem! Meddig lesz még a te sorsod keser? Itt azonban bezárul a kör. Mátray Gábor már idézett kottás kézirata megörökített egy igen ritka szakaszt a metrikai alapötletet adó dallam ( Nincsen kedvem, mert a fecske elvitte ) 4. strófájaként. A fenti rímszó ötlete túl azon, hogy ekkoriban Arany szívesen használta 36 jó eséllyel innen érkezett: Duna, Tisza, nagy két folyó zöld szin, Pesten, Budán be sok leány kétszin [ ] 37 Láthattuk, hogy Arany János ilyenkor nem egyetlen forrásból emeli ki az újra felhasználandó nyelvi alkatrészeket, hanem többféle sszövegb l és dallamból sz szabad, asszociációs hálót, amelynek mai olvasóként feltehet leg csak a töredékét értjük. Mégis érdemes e nyomokat követve is kutakodnunk, mert a költ életm ve számtalan ilyesfajta rejtett összefüggést tartogat még Arany különösen sok közköltészeti és népi szövegintarziával él az 1848/49-es szabadságharc idején írt, ponyván is kiadott verseiben. E m vei szándékosan keresik a párbeszédet a folklórhagyománnyal, így a költ jól felismerhet en helyezte el az idézeteket. Ha úgy tetszik, Arany itt valóban népkölt ként, nyilvános közköltészeti szerepet vállalva fogalmaz. A legkézenfekv bb példa a Nemzet r-dal, amelyet 1848 áprilisában írt. Egykorú autográf kézirata elkallódott, de hamar megjelent ponyván, 38 a költ pedig (saját versei közül egyetlenként!) megörökítette a Dalgy jteményben, a dallamát Componálta Fónagy 35 A kékszem jelz szintén Arany kedvelt szava ekkoriban, vö. A méh románcza (1847) h sn jét. 36 A kékszem jelz t vö. A méh románcza (1847) h sn jének állandó jelz jével. 37 Mátray Gábor kézirata, i. m., Több kiadása ismert, pl. [Radó Imre:] Táborba indul az rsereg, Debrecen, Telegdi Lajos, 1848; itt Nemzeti rsereg Dala címmel, 4 szakasszal, kisebb szövegeltérésekkel olvasható = Riadj, magyar!: fametszetes ponyvái, csatakrónikái, kiad. Pogány Péter, Bp., Magvet, 1983 (Magyar Hírmondó),
199 József honvédhadnagy, Szalontán Tari Lujza hívja fel a figyelmet, hogy ez a melódia egy elterjedt dallamtípust variál, tehát nem annyira komponálásról, mint inkább adaptációról van szó. 39 A nép mint Arany szóvá is teszi eleve átalakított egy ütemet bel le. Mivel voltaképp ez az egyetlen autográf változat a vers kezdetér l, érdemes idéznünk, már csak azért is, mivel Arany láthatólag fejb l idézte, eltér en a nyomtatott kiadásoktól: Süvegemen nemzeti szin rózsa, Ajakamon édes babám Csókja Ne félj, <pajtás> rózsám, nem megyek világra, Nemzetemnek vagyok katonája. 40 A 3. sorba csúszott hiba valójában csak egy közköltészeti félsor beszüremkedése, hiszen a toborzók egyik típusában a katonafiúk így biztatják vagy ugratják egymást: Ne félj, pajtás, nem bántanak, Csak a karddal tapogatnak. 41 A verset nyitó kép ugyancsak közköltési háttérrel érthet igazán. A bokrétával díszített süveg vagy csákó mindig az ifjú legények dísze volt, s a lányok szemében is nagyon vonzóvá tette ket, a virágot is k t zik mellé. A legismertebb ilyen tárgyú strófát ugyancsak énekelték már a napóleoni háborúk korában (els adata 1806 tájáról való, tehát semmiképp sem kuruc kori, ahogy a népi emlékezet számontartja Béri Balogh Ádám nótája -ként): Veres Csákó Süvegem Most élem gyöngy életem, Bokréta van mellette, Az én ró sám kötötte. Ha kötötte, jól tette, Csokot kapott érette; Kössél ró sám másszor ís Meg csókollak százszor ís. K t k biz én szívesen, Pántlikát rá szélessen; A melly mindég vírittson, Soha elne hervadjon Tari Lujza, Magyarország nagy vitézség: A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban, Bp., Magyar Néprajzi Társaság, 1998, I. rész, 87. sz. 41 Közköltészet 3/A: Történeti és társadalmi költészet, s. a. r. Csörsz Rumen István, Küll s Imola, Bp., Universitas EditioPrinceps, 2013 (Régi Magyar Költ k Tára: XVIII. század, 14), 128. sz., több szövegváltozatban. Egy másik vonatkozásban lásd alább! 42 K. R. gy jteménye (Debrecen, ), 7. csomó,
200 Nemzetiszín rózsa persze nem létezik, úgyhogy Aranynál bízvást a süvegre t zött kokárdára, vagyis a szalagból hajtogatott virágra gondolhatunk. Egy másik, szempontunkból nagyon fontos sorpár a Nemzet r-dalból: 190 Nem kerestek engemet kötéllel, Zászló alá magam csaptam én fel Ez nem más, mint egy közköltési katonapanaszra adott ellenpontozó válasz. A dalt a XVIII. század vége óta számtalan változatban feljegyezték, s noha Arany nem kottázta le, de kizárt, hogy ne ismerte volna: Már mi nállunk Verbuválnak kötéllel Elfogják a szegény Legényt er vel, A gazdagnak öt hat fiját nem bántják A szegénynek ha egy van is megfogják 43 A Nemzet r-dal h se jogosan büszkélkedik azzal, hogy t nem kellett kényszerrel besorozni, mint már száz éve szinte minden magyar parasztfiút, hanem önkéntesként, örömében csapott fel katonának. Az öt-hat garajcár említése szintén finoman visszautal a népi katonanóta azon sorára, amely a gazdag ember fiairól szól. Hogy a korabeli közköltészetben (és köztudatban!) mennyire elterjedt a kötéllel fogott katonák motívuma, jól érzékelteti, hogy Kecskeméthy Csapó Dániel a Dalf zérke 3. kötetében 1845-ben, tehát még nem 1848 hatása alatt szerkesztette egymás mellé a Már minálunk verbuválnak kezdet dalt és az alábbit, Erdélyi János versét: Elmennék én katonának, Csak kötéllel ne fognának; Ugyan kinek volna kedve Gyöngy élethez er ltetve! Szenvedni katona dolga, Sok az ura, fényes szolga, Egyik lábbal a békóban, Másikkal a koporsóban Uo., 2. csomó, 4a, 1 2. versszak. A versnek már a XVIII. század végi forrásai a debreceni kollégium szellemi környezetében keletkeztek. A K. R.-kéziratsorozat egyébként Arany Dalgy jteményével számtalan repertoárbeli egyezést mutat. Err l b vebben: Csörsz Rumen István, Arany dalgy jteményének debreceni kapcsolataihoz: K. R. gy jteménye = Aranyozás: Tanulmányok Korompay H. János hatvanadik születésnapjára, szerk. Fórizs Gergely, Bp., rec. iti, 2009, A szövegcsalád kritikai kiadása: RMKT XVIII/14, 131. sz. 44 Dalf zérke válogatott népszer dalokból, f zve Kecskeméthy Csapó Dániel által: Harmadik füzér, Pest, Emich, 1845, 58. sz., 1 2. versszak (a Szökött katona c. népszínm egyik betétdala). El tte a Már minálunk olvasható Toborzó címmel, 57. sorszámmal. Az ugyanezen ciklusban szerepl Döbrentei Gábor-vers, a Sírtál anyám egykor értem kezdet népies m dal (55. sz., Huszárdal) szintén a Nemzet r-dal távoli el zményei közé sorolható.
201 S t, maga Arany is visszatér motívumként használja. Rásüt az esthajnal cím, szintén szabadságharcos zsánerversében (1849) a betyárként bujdosó katonaszökevény így mesél sorsáról: Nyolcszázharmincegyben Fogtak volt kötéllel, És azóta mindig A császárt szolgáltam, Fogadom, egy sem volt Jobb kutyája nálam. Meg is szeretett, mert Haza sem eresztett, Adott a mellemre Krajcáros keresztet: Mármost azt akarná, Hogy e réz keresztért Ontsam neki én az Ártatlan magyar vért. 45 E sorok mögött könnyen felfedezhetjük a Nemzet r-dal fontos gondolatát: Olyan marsra lábam se billentem, Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem 46 S ez nem véletlen, hiszen végül a betyár is csatlakozik a nemzet rökhöz. Arany egy másik toborzó daltípus képvisel jét is nótajelzésként idézi Egy életünk egy halálunk cím verséhez (1848): Muzsika szól, verbuválnak, Csapj fel, öcsém, katonának! 47 Ismer sen csenghet ez a nótajelzés. Közköltészeti minták nyomán Pet fi Sándor sz tte bele Katona-élet (1847) cím versébe, s Arany nyilván a lehet legtudatosabban idézte fel épp ezt a népies tónusú (eredetileg nem patetikus, hanem ironikus) Pet fi-idézetet a saját toborzójának dallamaként: 45 AJÖM I, Uo., Uo., 35. Nehéz nekem már a bocskor, Könnyü nekem már az ostor, Csizmát húzok a lábamra, Kardot fogok a markomba. Muzsika szól, verbuválnak, Fölcsapok én katonának, hahaha! 191
202 Ezt az egyet bölcsen teszed; Látom már megjön az eszed. Arany élet, bizony isten! Megpróbáltam, párja sincsen. Muzsika szól, verbuválnak, Csapj föl, öcsém, katonának, hahaha! 48 A szabadságharcos versek sorozatából végül egy nagyon kristályos példát idézzünk a közköltészeti háttér kreatív használatára. Az 1849-ben írt Haj, ne hátra, haj, el re cím verset szintén ponyván terjesztették A szabadság zeng hárfája cím, Debrecenben kiadott füzetben (Arany életében nem jelent meg többé): Haj, ne hátra, haj el re! Vérmez r l vérmez re! Mert ott az a virág terem, Melynek neve gy zedelem, Haj rá haj! Tavaszodik, lágy az id, Kihajt a f, kövéren n! Az is azért olyan kövér, Megáztatta tövét a vér, Haj rá haj! Hadd áztassa, hisz az nem baj, Ha szépen hajt, nem másnak hajt: Ha terem is, nekünk terem A véren vett gy zedelem, Haj rá haj! 49 Jellegzetes versformája révén könny volt dallamot találni hozzá, ha énekelni akarták. A 8, 8, 8, 8, 3-as metrum legismertebb korabeli képvisel je a Káka tövén költ a ruca kezdet verbunkos nóta, amely az 1830-as évekt l kéziratokban, kottás gy jteményekben is terjedt. Hogy miért lehetünk benne csaknem bizonyosak, hogy Arany épp ennek dallamára írta ezt a csatadalt, több apró jel bizonyítja. A legfontosabb, hogy e közismert dalt maga több m vében idézte (bár a Dalgy jteményben épp nem ). Kezd sorát a népi nyolcas sorfajta elemi példájaként idézi A magyar népdal az irodalomban cím tanulmányban, 50 ám a neszmér l szóló, Szemere Pálnak írt levelében valóságos elemzését is adja: 48 Pet fi Sándor Összes költeményei, 1847, kiad. Kerényi Ferenc, Bp., Akadémiai, 2008 (Pet fi Sándor Összes M vei, 5), 600. sz. (51), 1 2. versszak. Jegyzetek uo A komikus toborzó ( Gyalog verbunkos ) m fajának XVIII. századi alapszövegei: RMKT XVIII/14, 128. sz. 49 AJÖM I, Káka tövin költ a ruca. Arany, Tanulmányok és kritikák, i. m., I,
203 Más példát mondok. A nép fia megtelik érzelemmel, az érzés már hullámzik, rhythmust, dallamosságot kap, (mert a zeneiség áll legközelebb a még eszmévé nem fejlett érzelemhez) de még hiányzik az eszme. Mit tesz tehát? Ex abrupto jött, gyakran össze sem függ szavak rhythmusába önti érzelmét; s csak azután törekszik e dallamos szavakhoz ill eszmét találni, mi olykor nem is siker l. Példa saját népköltészetünk, de, némi módosítással, valamennyi nép lyrája, f leg a chinai, mely e részt a mienkkel meglep hasonlatot t ntet el. Mikor a dalló neki kezd: Káka tövén költ a rucza akkor még nehezen van egyebe a puszta érzelemnél, eszmeiség nélk l, melyet dallamos szavakba egy az érzéki szemlélet köréb l találomra elérántott képbe önt; s az els sor mi egybefüggésben sincs a majdan kifejl gondolattal, ridegen marad. Mikor a másik sort hozzárímli: Jó földben terem a buza akkor sincs még eszméje az érzelemhez, de már kész l lenni mert a terem szó felkölti azt; e sor már nem marad oly ridegen, mint az el bbi, mert a terem-hez köti megszületett gondolatját: De a hol a h lány terem, azt a helyet nem ismerem. Már van eszméje: minden leány h telen (mert az övé az). 51 A népies m dal formai-tartalmi elemzése egyfel l arra is vet némi fényt, hogy Arany milyen kompozíciós elvárással fordul egy ilyesfajta lírai szöveghez, illetve mit tekint átveend nek bel le. Az 1849-es, elkeseredett csatadal szövegén ez a kicsit panaszos hangú nóta túl a valószín síthet dallamon egy helyen hagyott árulkodó nyomot, épp a fenti levélben hangsúlyozott kulcsszó használatával. A terem ige ugyanis Arany versében éppúgy rímhelyzetbe, fókuszba kerül, ráadásul az 1. és 3. szakaszban is szerepel, utóbbiban még inkább parafrazeálva az sszöveget. Tegyük csak egymás mellé ket! Haj, ne hátra, haj el re! Káka tövén költ a rucza Vérmez r l vérmez re! Jó földben terem a buza Mert ott az a virág terem, De a hol a h lány terem, Melynek neve gy zedelem, azt a helyet nem ismerem Haj rá haj! [Seholsem]. 52 [ ] Ha terem is, nekünk terem Bár szokatlannak t nhet egy szerelmi panaszdal melódiája e katonai környezetben, elgondolkodtató, hogy 1849 tavaszán egy anonim ponyvavers is épp ebben a versformában íródott (szintén nótajelzés nélkül): Édes falum, már elhagylak. 53 Arany kezében akár ez a rokon kiadvány is megfordulhatott. Epilógusként megemlíthetjük (Stoll Bélával egyetértve), hogy a Káka tövén - re egy másik jeles költ is mintaként támaszkodott, igaz, jóval kés bb. József Attila Holt vidék cím verse ugyanebben a formában született, szépen rá is énekelhet. Nála azonban nem a terem lesz a kapcsolatot jelz kulcsszó, hanem a káka Arany János Szemere Pálnak (Nagyk rös, ápr. 14.) = AJÖM XVII, D lt bet s kiemelés t lem Cs. R. I. 52 Arany levélrészlete nyomán, az 5. sor egykorú források alapján pótolva. 53 Önkéntesek búcsúdala = Riadj, magyar!, i. m., Csörsz, Szöveg szöveg hátán, i. m.,
204 3. Végül lássunk néhány további közdalt, amelyek Arany saját m veinek hátországához szervesen hozzátartoznak, de nem szerepelnek a Dalgy jteményben. Többségüket nótajelzésként vagy az adott vers mögöttes dallamaként is hivatkozta a költ, tehát a kapcsolatot nyilvánosan is felvállalta. A szabadságharc végén, de legkés bb 1850-ben keletkezett A betyár cím, töredékben maradt ciklus. 55 A kritikai kiadás szerint Kézirata megvolt a költ hagyatékában, az el bbivel [a Nyalka huszár c es verssel Cs. R. I.] egy íven. A dallam mindenütt kés bbi írással. Természetesen nem kotta volt a tételek mellett mint azt a kicsit suta jegyzet sejteti, hanem nótautalás. Akár kés bbi, akár egyid s a versekkel, tanulságos lehet a szempontunkból. A Dalgy jteményben a négy tételb l csak kett nek találjuk meg a lekottázott nótajelzését: az I. tételét ( Kondorosi csárda mellett ; nótajelzés: Bort ittam én, boros vagyok) és a IV. tételét ( Jó huszár volt Pista ; nótajelzés: Majd elmegyünk, rózsám[, Komáromba]). Ezúttal a másik kett r l lesz szó. A II. tétel nótajelzése: Porcsalmai Palkó nótája, de ilyen címmel aligha tudnánk azonosítani ezt a 4 9-es strófát. A versformát vö. Kazinczy közismert dalával, ami a Dalgy jteményben is szerepel: Fekete szem szép hölgyecske 56 (meglehet, hogy Arany épp ezt a dallamot érezte a 4 9-es versforma legjellemz bb képvisel jének). A nótajelzés azonban pontosabban feloldható, hiszen eredetileg hosszabb szövegkezdet is szerepelt benne: Virágokból lesz a koszorú, Porcsalmai Palkó szomorú. 57 Így már könnyebb azonosítani: a Koszorú: Szépliteratúrai Ajándék 1832-es évfolyamában közölte Ecsedi Gyula a Népdalok 1. cím ciklus 2. darabjaként Arany tehát ezt is ismerhette már Debrecenb l ( ) vagy Kisújszállásról (1835). 58 A népies m dal nem annyira A betyár vonatkozó részletéhez szolgált mintául, mint egyik hasonló m fajú Arany-népdalhoz, az Elesett a Rigó lovam patkója (1856) kezdet höz: Házam volt, elégett; azt bánom, Sz l m volt, elpusztult, sajnálom, Lovam volt, ellopták, ez is tör, Rozsám volt, elvitték, ez megöl. 59 Volt nekem egy fehér házam, leégett; A telekem, azt se tudom, kié lett; 55 AJÖM I, I. rész, 90. sz. 57 AJÖM I, A teljes Ecsedi-ciklus: Koszorú, 12(1832), Uo.,
205 Be van írva vásárhelyi tanácsnál, Ej no! hiszen több is veszett Mohácsnál! Volt szeret m, esztendeig sirattam, Az nekem a mindennapi halottam, Most is megvan az a gonosz, de másnál, Ej no! hiszen több is veszett Mohácsnál! 60 Éppígy kimaradt a Dalgy jteményb l a III. rész kottája: Pej paripám patkószege; eredetileg: Nincsen olyan derék fattyú, mint Miska. 61 Az el bbinek a néphagyományon túl reformkori adatok is vannak a terjedésér l (az utóbbihoz egyel re nem találtunk adatot). Arany a kezd sort az alliteráció szép példájaként idézi A magyar nemzeti vers-idomról szóló tanulmányában. 62 Erdélyi Jánosnál ekként olvashatjuk a kérked pusztai betyár dalát: Pej paripám patkószege de fényes, Madarasi csárdás lánya, de kényes, Bodor haját illegeti vállára, Száz talléros kend t tesz a nyakára. 63 Dallama Mátray Gábor kézirata szerint akár megegyezhetett a Deres a f, kedves lovam, ne egyél melódiájával. 64 Ennek szövegét viszont Arany is idézte A magyar népdal az irodalomban cím tanulmányában, 65 tehát e szövegcsoport ismeretét két irányból is adatolhatjuk. Nem kottázta le Arany az Ég a kunyhó, ropog a nád dallamát sem. Erre éneklend az 1867-ben írt Kis keresztem hogy szereztem? kezdet szatirikus vers (A csillag-hulláskor, VI). Népszer ségéhez nem fér kétség, de lehet, hogy a költ csak kés bb ismerte meg, illetve hogy dallamközösség révén esetleg más szövegkezdettel szerepel a Dalgy jteményben ban a Hasznos Mulatságokban közölte els ként Kultsár István, innent l sokféle változata ismert, többek közt Arany költ barátjának, Tompa Mihálynak a kéziratos Dalf zéréb l (1844). Kecskeméthy Csapó Dániel így adta közre: Ég a kunyhó, ropog a nád, Be szeretem én a barnát. Míg a sz ke lyánt szerettem, A barnát csak megvetettem. Ugy vágyom most a sz kére, Mint a sz ll -szemecskére: 60 AJÖM I, 264, 2 3. versszak. 61 Uo., Arany, Tanulmányok és kritikák, i. m., I, Népdalok és mondák, [1], i. m., 261. sz., 1. versszak [Muzsla, Pápa, Szombathely]. A 262. szöveg ugyanezzel a szakasszal indul. 64 Mátray Gábor kottás kézirata, i. m., Arany, Tanulmányok és kritikák, i. m.,
206 De még inkább a barnára, Mint a boriz almára. 66 Ez a dalocska az Arany-féle bökvers értelmezését is megkönnyíti (túl azon, hogy jól ismerjük a költ magánvéleményét a kitüntetéssel kapcsolatban). A közköltési dalban a beszél maga sem tud dönteni, melyiket kívánja jobban: a sz két vagy a barnát. A kívánság csapdájára emiatt figyelmeztet ironikusan az érdemrend kapcsán: Kis keresztem Hogy szereztem? Feleljétek ezt, ha kérdik: Elkopott a lába térdig. 67 Vannak rejt zköd nótajelzések, zenei inspirációk is a hatalmas életm ben. Csupán egy Csengery Antalnak írt levél fedi fel, hogy Az egri leány kezdet Arany-ballada (1853) III. része is dallamkövet : [ ] én el ttem a lengyel táncot írván le: pl. Magyar és lengyel deli táncra lendül amaz ismeretes lengyel dallam lebegett: Busul a lengyel hona állapotján. [ ] Azt tudom, hogy a mondott lengyel dallam szerint végig énekelhet. 68 Rozgonyi püspök palotája nyitva, Négy sor ablakkal kivilágositva: Magyar ott a lengyelt szívesen látja, Uj ismer se, régi jó barátja. 69 A lengyel himnuszként közismert dallamot az 1830-as évek óta magyarul is sok kéziratba feljegyezték, néha hangjegyekkel, mint például Arany János földije, Szalontai Madass Sándor az 1850-es években: Búsúl a Lengyel honja állapotján Mert Ponyatowszky nintsen a csatáján Kesereg a Vajda, és az egész Pórság Zokogva kiáltják: Óh arany szabadság Kecskeméthy Csapó, Dalf zérke, i. m, I (1844), 16. sz. 67 Arany János, Zsengék, töredékek, rögtönzések, kiad. Voinovich Géza, Bp., Akadémiai, 1952 (Arany János Összes M vei, 6; a továbbiakban: AJÖM VI), 140. A sorozat többi feloldható nótajelzése is ilyen tartalmi ellenpontot jelent, ezeket a Dalgy jteményr l mint ihletforrásról szóló cikkemben elemzem (megjelenik 2017 végén). 68 Arany Csengery Antalnak ([Nagy]K rös, jún. 23.) = AJÖM XVI, 711 (eredetileg id mérték-jelekkel); idézi AJÖM I, AJÖM I, Szalontai Madass Sándor kézirata (1850-es évek) Kolozsvár, Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár, MS 1531, 176 (Nr. 98). 196
207 A dal többszörösen túllépett eredeti lengyel kontextusán, Jan Kamiński versén. Káldy Gyula szerint akkor keletkezett, a mikor Poniatovszky Antal herczeg franczia marsal a lipcsei csata alkalmával az Elster folyóban lelte halálát. t szánta I. Napoleon a felállítandó lengyel királyság trónusára s erre vonatkozik a költemény els versszaka. [ ] hozzánk azonban csak a 30-as évek elején jutott s közkedveltség énekké vált, s mai napig is fennmaradt, a függetlenségi harczok alatt nálunk [ ] polgárjogot nyert végén a következ verset alkalmazták dallamára: Busul a magyar Hona állapotján, Mert Kossuth Lajos Nincsen a kormányán. Kesereg a honvéd. S az egész magyarság Zokogva kiáltja: Oda a szabadság! stb. Az 50-es évek elején pedig persze csak titkosan a következ versre énekelték. Bosszus Nemezis bünteti Hunniát Dulni bocsátja öldökl angyalát; De virul a hajnal, s a vész messzi nyargal, Éled a harczvihar, gy zni fog a magyar! stb. 72 A Kościuszko-szabadságharc üzenete itt az es testvérnép-hagyományra is rájátszik, s t az említett keserg átiraton túl Bem kultuszához is hozzájárult egy örvendez travesztiával, 73 tehát sokszorosan tiltott dolog lett volna leleplezni e rebellis dalt 1853-ban. Még akkor is, ha a középkori tárgy ezúttal is védelmet nyújtott a költ nek (vö. A walesi bárdok stb.). Arany tehát olyan jellegzetes szövegek és m fajok nyomait villantja fel több saját versében, amelyek széles kör ismertségér l meg lehetett gy z dve. Ilyenkor ezek a szavak-szintagmák-rímek mind a hagyományhoz való er s és szívós köt dését tükrözik. E verseiben (de sok másikra is gondolhatunk) nem akart szándékoltan egyedi lenni, sokkal inkább a már megteremtett nyelvi-iro- 71 Nem véletlen, hogy Szalontai Madass Sándor kéziratában közvetlenül Pet fi Sándor Nemzeti dalának kottás lejegyzése ( ) után szerepel. A 182. lapon a Búsul a magyar parafrázis olvasható A Magyar búja címmel, a 195. lapon pedig H lengyel vagyok kezdettel egy másik, hasonló vonatkozású hazafi as szerelmi dalt jegyzett le. 72 Káldy Gyula, Az években keletkezett magyar történeti énekekr l és indulókról, Bp., Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája, 1895 (A Magyar Történelmi Társulat Felolvasásai, 1), Kanyaró Ferenc bukkant rá egy XIX. századi kéziratban, vö. Erdélyi népballadák és epikus énekek: , Kanyaró Ferenc szétszóródott hagyatékát összegy jt., kiad. Olosz Katalin, Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, 2015, , jegyzet:
208 dalmi nyersanyagok ért kez rendbe tev je, újraszöv je. Annak is szerepe lehetett ebben, hogy költ i pályakezdésekor, Nagyszalontán gyakorlatilag a közösségi alkalmi poézis módszertanát és életformáját sajátította el, s ha sorskrízisei és kortársait messze meghaladó m veltsége tovább nem mozdítják e pontról, könnyen lehet, hogy megbecsült és termékeny lokális versfaragóként élte volna az életét. Erre már gyermekfejjel minden esélye megvolt leny göz szókincse és nyelvérzéke miatt, de mint láttuk, imitációs-integrációs készsége miatt is. Ez utóbbinak ugyancsak hasznát vette kés bb, immár egy új költ i életforma keretei között. 198 A Csonka-torony és az Arany palota
209 Ablak Arany az ezüstkorban 24 karát: Kortárs költ k versei Arany János születésének 200. évfordulójára, vál. szerk.: Visy Beatrix, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2017 Lábjegyzet egy antológiához Az idei Arany-emlékévhez kapcsolódó kiállítására készül Országos Széchényi Könyvtár felhívással fordult kétszáz, itthon vagy a szomszéd országokban meg a világ bármely pontján él magyar költ höz, ha írtak Arany János inspirálta, neki ajánlott, az költészetét, egy-egy m vét parafrazáló verset vagy írni szándékoznak ilyet az adott alkalomra, vezessék rá a külön e célból küldend speciális savmentes papírlapra, s küldjék el a könyvtárnak, egyrészt a kiállítás számára, másrészt az öröklétnek (a felhívás ugyan csak az utókor -t emlegette), minthogy az eredeti példányok a könyvtár kézirattárának állományába kerülnek, egy, az évfordulóhoz kapcsolódó fondban fogják elhelyezni ket. A fölhívásra száz vers érkezett; ez jó arány. Nyilván szerepe volt benne annak, hogy írói szervezetek Magyar Írószövetség, Szépírók Társasága, Fiatal Írók Szövetsége, József Attila Kör, Erdélyi Magyar Írók Ligája segítettek elérni vagy mozgósítani a költ ket. A verskollekció egy részét (s a nyomtatott szövegek el tt a kéziratokról készült fotóreprodukciókat) tartalmazó könyvb l err l alig derül ki valami, az utószóból sem sok, de nem tehetek úgy, mintha ezt nem tudnám. Így tehát illetlenül referenciális olvasat az enyém szerintem ugyan másmilyen olvasat nincs is, csak minden olvasónak és olvasatnak más a referenciája. Nemcsak azért meglep, hogy a kiállítás említett egységének és e kötetnek az anyaga ilyen szépen összeállt bár a száz versnek csak a fele került a kötetbe; a szerkeszt -összeállító sajnos nem közli a válogatás szempontjait, nem tudjuk meg, mi maradt ki és miért, mert a különböz írócsoportok tagjai egyébként nem beszélnek egymással, a másik vagy a többi táborról pedig már hadijelentések sem születnek. Hallgatni arany erre is érvényes, amit más-más távlattal és nyelvi szerkezetben két költ, Jász Attila és G. István László is kinyilatkoztat a kötetben. Arany bizonyára nem alkalmas értelmiségi tömegek vezetésére s nyilván egy költ kb l álló deszantéra sem. Ha ma ismét korszer nek látszik amit a költ k tömeges itteni jelentkezése meg egymástól esztétikai vonatkozásban is oly távol álló jeles alkotók szintén az évforduló alkalmából tett nyilatkozatai, a körválaszok együtt bizonyítanak, akkor ezt nyilvánvalóan a korszakunkkal kapcsolatos közös fölismerés magyarázza. Néhány mániákust leszámítva akik között vannak tiszteletre méltóak is, úgy látszik, mindenki 199
210 200 ABLAK megértette már, hogy vége a forradalomnak. Az, hogy hányan örülnek, s hányan és miért nem annak, ami utána jött meg ami várható még, más kérdés. Úgy t nik föl, kialakult az új mentalitás: Minden, ami valaha tartott, / az elengedett végleg (Tóth Krisztina: Kikapcsolom a gépet). Nem biztos, hogy szimplán kiegyezésr l van szó amely egyébként új, beláthatatlan játékteret kínál a versnyelvalakításhoz, még érthet bbé téve az Arany iránti megújuló tiszteletet, de az igen, hogy ez a történelmi periódus ezerféleképpen megélhet és megírható. Az, hogy legjobb esetben ezüstkorban élünk, magánmegfigyelésem ugyan, de nem önkényesen alkalmazom a tárgyra. A szerkeszt és munkatársai nyilván tudatosan választották kötetnyitó versnek azt, amelyben ez (is) kimondatik: Aranykor, / ezüstkor, / hol ragyog, hol sáros. / Lócsiszár / ne sértsen / téged, Arany János. (Molnár Krisztina Rita: Arany Jánosnak). Az is igaz egyidej leg, hogy egy történeti folyamatot nem szakszer csak a vesztesek memoárjaiból megítélni. Az irodalom pedig összességében, ez a kijelentés talán megkockáztatható, ma nem tartozik a kedvezményezettek közé. S itt most lényegtelen, hogy némely ünnepelt írók, számukra kedvez közéleti változások esetén viszont igen, s az is, hogy az alkotók nagy hányada eleve érzékeltette a társadalommal, elege van az irodalom funkció-átvállalásából egyébként nem is sopánkodnak annyian, hogy ezt komolyan vették t lük; másrészt meg sokan az új trendbe sem kívánnak beilleszkedni: Vojtina unja a témát, / Naponta átlényegülni, / Minden nap más szerepében / Más intertextusba ülni, / Rágni a részt falatonként, / Kotorni félre egészben, / Állni a rést leveg tlen / A transztextuáli s présben. (Miklya Zsolt: Vojtina elvan). El kell ismernünk, nem csak annak van joga min síteni a változásokat, aki úgy érzi, hogy éppen a kerekek alá került. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az írástudóknak is szerepe van abban, hogy a vers egy alkalomra szóló használati tárgy lett; eldobandó, mint a papír zsebkend. Az irodalomból végre szakma lett, kismesterekkel és mesterkurzuslovagokkal, tisztes vállalkozókkal és utazó ügynökökkel. S ha már szakma, azoktól kell tanulni, akik ismerik a fortélyait. A mesterségbeli tudás akkor is érvényes, ha nincs kuncsaft: A hasonlat szétl hetetlen er d (Csehy Zoltán: A balladacs dület balladája [skizoid remix]). Úgy emlékszem, gyermekkoromban én vagy a környezetemben lév k nem gondolkodtunk a magyar költészet elhatárolható hagyományvonulataiban, efféle szálakat magam is csak kényszerb l és kés bb tanultam meg összekötni. Szerettem Aranyt, talán azért is, mert nem volt igazán népszer ; utóbb feltétlenül megszerettem volna Babits révén. A mostani évforduló számos megnyilatkozásának áttételei és e könyv révén is sok mindent, mindenkit fel lehet f zni a hagyományláncra Aranytól Babitson át, Kányádin keresztül mondjuk Lövétei Lázár Lászlóig. Lobogónk Pet fi ebb l rendszerint kimarad; noha nem tehet err l, hanem azok, akik évtizedekig lobogtatták, s akik ideológiai érdekb l állították szembe a zsenit, ahogy Szász László fogalmazta: a tudós,»földszintes«költ -vel. Azt hiszem, Sajó László s ríti össze legbravúrosabban majd az egész magyar költ i hagyományt e könyvben, s talán az egyetlen, akinél érzékelem a düh hatékonyságát, de verséb l csak egy szakasz fér ide: Kelj föl! Anyád neve? P cze Borcsa? / Költ?! Ne hazudj! Itt vagy honn? Te,
211 ABLAK hajléktalan, / kinek a nagy világon e kiv l / szép, tágas tömegsírja van?! (Sajó László: Arany János nyugalmazott költ és park r a Margitszigeten). Lehet talán valami affélét állítani, hogy egy új klasszicizmus kora jött el? Így sommásan aligha, hiszen a formatökély gyakran (például ebben a gy jteményben is) együtt jár a forma sebészi szakszer ség fölbontásával. A nagy kihívás talán: a legkötöttebb keretek között fedezni fel a nyelv végtelen változatait. Futó benyomásom szerint a távol(abb)i Arany-allúziókra épül versek mintha jobban mozgósítanák az én élményeimet, mint azok, amelyek egy-egy közismertebb szöveget vagy m vet, konkrét formaváltozatot parafrazálnak. A gyerekkorunkban belénk épült formák és témák, úgy látszik, jobban kötnek, ott kevesebb a kifutási lehet ség. De egyik vers sem alkalmi vagy alkalmatlan, s végül, lássuk be, az irodalom egyik funkciója a játék. Az antológiadarabok többsége ez persze inkább impresszió; nem is számoltam meg, nem is elemeztem szét a verseket az Epilógus hangulatára vagy Arany a szabadságharc bukása utáni, de a gy zelem után is töretlen iróniá jára, szkepszisére, depressziójára alludál. Szonda Szabolcs Örök változó cím versében így: Áradó tizenkettes és sz k sorokban / nagyvilágon kívül zsong a kisvilágunk. / Bezárjuk, körötte hangos eszme robban / bens nkbe nézünk, s ha visszanéz, kilátunk. Sötét, kiégett, elidegenedett ez a világ, egyetlen vonásában sem emlékeztet arra, amit föl akartunk építeni? A kompozíció termékeny feszültségét talán az okozza, hogy az utókor feltehet en az ország- és társadalomépítés páratlan korszakának fogja látni ezeket az évtizedeket, és neki is igaza lesz, vagy inkább (ahogy Rákos Péter mondaná) lesz igaza. Kétséges, hogy maradéktalanul össze lehet-e foglalni az egyik korszak tanulságait a másik számára. Legyen szabad azért átéreznünk Arany A régi panaszát: Vagy nekünk már így is, úgy is Minden módon veszni kell? Egy világ hogy ránk omoljon? Kül-er szak elsodorjon? Vagy itt-benn rohadni el? Filep Tamás Gusztáv 201
212 ABLAK Az aranyos * Arany (k)örül A 24 karát játék és f hajtás a kortárs költ k részér l, akik verset köszönt t, hommage-t, pastiche-t, parafrázist, balladát küldtek az Országos Széchényi Könyvtár ünnepi felhívására, és m veiket kéziratos formában is eljuttatták a»más csak levelenként kapja a borostyánt «Kincsek, kultusz, hatástörténet cím jubileumi kiállításra írja az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet utószavában a szerkeszt, Visy Beatrix, PhD, irodalomtörténész, kritikus, aki jelenleg az OSZK-ban könyvtáros. Miel tt a kiadvány (online kapott és olvasott) szövegér l mondanék pár szót, engedtessék meg nekem, hogy a T. Olvasó emlékezetébe idézzem a 14 kortárs költ felkérésre írt Ünnepi szonettkoszorú József Attila tiszteletére cím kötetet (kiadta minden bizonnyal kis példányszámban a Ferencvárosi Önkormányzat). S nem azért, mintha úgy ki akarnám vesézni ezt az 50 verset (nem is lehetne!), mint azt tette az idén tavasszal elhunyt Rigó Béla, megjegyzem, teljes joggal dilettánsozva le némely szonettet, ezt már csak azért sem teszem, mert semmi okom rá. Csak mint olyan kiadványra hivatkozom, amely azonos karakter a most szóban lév vel, és amelybe az itt szerepl Tóth Krisztina, Térey János és Zsille Gábor is írt. Továbbá azért tartom fontosnak megemlíteni, mert József Attila után immár az nagy el dje el tt való tisztelgés is túllép a na, rendezzünk egy konferenciát, és adjuk ki az el adásokat! lusta és régimódi szokásán. Arany János születésének 200. évfordulója sincs letudva egy-két * (be)aranyozott, aranyfény, szeretetre méltó, leny göz stb. értelemben is róla szóló könyvvel, kiállítással a módszerek megújulásáról örömmel adok számot: a PIM-beli Arany János bicentenáriumi emlékkiállítás, amely május 15-én (!) nyílt meg, jöv év november 30-ig, tehát másfél évig (!) látogatható. E reprezentatív tárlatnak (Önarckép álarcokban) van egy, az országot beutazó, az iskolai oktatást kiegészít, buszos változata. S mint ahogy a szonettkoszorúnak lett hangzó, pontosabban zenés (CD-) változata a Kaláka jóvoltából, úgy az Arany-kiállításhoz egy kisfilm készült, amelyben a Magyarországra akkreditált nagykövetek szavalják a Családi kört. S én bizony sajnos csak cikkem leadása után vehetek részt az Arany János a Margitszigeten túrán, amely irodalmi séta extra programokkal. S ezen áttekintés korántsem teljes. (Többet, illetve részletesebb információkat err l természetesen a neten.) Arany János ünneplését jómagam az Arany János versei Kemény Zsófi válogatásában cím kötettel kezdtem. (A Móra RePost sorozatának els kötete volt.) Ebben egy slam poetryt is m vel (!) költ adta közre saját válogatását az Arany-életm b l, és látta el rövid, nagyon laza, nagyon ügyes, találó stb. megjegyzésekkel a verseket, ami a fiataloknak talán sokkal többet segít Arany megértésében és megszeretésében, mint a tankönyv vagy egy száraz tanulmánykötet. A 24 karáthoz el ször további számadatokat a könyvb l: mintegy (ez tudomásom szerint úgy értend, hogy valamivel kevesebb mint) 100 versb l választatott ki az a 48, amely itt olvasható öt fejezetre lett osztva. A költ el tt való hódolatot kifejez Aranyhíd ciklus 8, a múlt és jelent összeköt, az 202
213 ABLAK Aranyhoz kapcsolódást megérzékít Aranyban éltem én is 14, a megidézett el d metaforáira, képhasználatára épül Még egy tölgy 9, a parafrázisokat tartalmazó Aranytartalék 11, végül a szerepverseket felvonultató S mi vagyok én, kérded cím fejezet 6 versb l áll, illetve ez utóbbi 2 Arany-vers török fordítását is tartalmazza (Tasnádi Edit és Dursun Ayan tolmácsolásában). Azaz az 51. költ maga Arany, akit l két apró, kései remekét igyekezett (Év-napra, Sejtelem) törökre áttenni a két fordító. Nem egyszer feladatot vállaltak: a törökül nem tudó magyar olvasó is meg tudja ítélni nagyjából, mire mentek az olyan rímek fordításával, mint év szép év ép és esztend elegend, vagy évébe kévébe és cs rébe cserébe. (Nem mellékesen: az ötletadó Boka László irodalomtörténész volt, a válogató Visy Beatrix, a könyv tervez je pedig Vincze Judit.) A szerkeszt által említett játék és f hajtás már ott van a kötetkezd Molnár Krisztina Rita aranyos, könynyed felütést jelent és ironikus lezárású versében, amelyben megvan sok olyan régóta létez s M. K. R. tollán most született összetett szó, amelynek egyik tagja az arany, pl. aranyhíd, aranyló, aranydob, aranylánc, aranyszék, aranypénz, aranypötty, aranykor, aranytoll (Arany Jánosnak). Újra csak a szerkeszt re hivatkozva: remixnek nevezi Csehy Zoltán, Kovács András Ferenc és Parti Nagy Lajos versét. Egy kis ízelít A balladacs dület balladája (skizoid remix)-b l: Újabb rím alá tartva a kehely: / túlzó fehérségbe rült pehely, / se hely, se hej, se Grál, mely üdvöt integrál, / csak ahogy szitál, alászitál a vers fagyhalott harmata. / H s cseppet, h csehszlovák! / És zúg, és zajg, és zeng, és jajg, és hja, és Eduárd! A Kortárs Arany-fragmentum (200 Arany, 100 Arany-cím) cím Kovács András Ferenc-i (nem skizoid remix)-b l: Lóra Bolond Istók a betyár Keveháza tetemre / Hívás a szigeten madarak békák a darázsok / Hecc Arkádia-féle magányban is en philoposhe ha / Álom az élet sejtelem ejnye letészem a lantot / Ny tt hagyaték az id k szava formai ny g örömében / Dalszövegül hat a nyelv epilogus a jó öregúrról. És a nyúgalomb els hat sora Parti Nagy Lajostól: este van lombjanyúlt sodorja az ereszt / b v a sár b v a vér kushad minden küszöb / keskeny a hold nyájas ujjavesztett köröm / korlát és ereszték rikoltozva vigad / néha apadiglan néha rátöriglen / hol a nyiroksötét hol a szövegöröm. Kicsit vissza a számokhoz! Recenzens a kötet végén lév szerz i kislexikon alapján készített (els sorban magának) egy másik statisztikát, megnézte, mely korosztályok képviseltetik magukat leger sebben a 24 karátban. Nos, a 48 költ közül a legtöbben (13-an) az ötvenes években, illetve a hetvenes években születtek, csak egy a különbség a hatvanas években születettek javára a negyvenes évjáratúakkal szemben. A nagy öregek (köztük több Kossuth-díjas) közül Lator László (sz. 1927) kifejezetten különleges (majdnem azt írtam: szokatlan) tárgyat választott. Írásminta cím versében a valóban gyönyör en író Arany kézírását elemzi finoman hangszerelve mondandóját, persze beletekintve Arany János elfojtásába és benti csendjébe, stb. Kányádi Sándor (sz. 1929) nem el ször ír Aranyról, az itteni Arany Jánosra gondolva nyolc sorában arra az Istenre utal, aki Aranyt 66. évébe kötötte kévébe. A két legfiatalabb: Babiczky Tibor (sz. 1980) a lehet legkötöttebb formában, párrímes dalban (Csillagfé- 203
214 ABLAK szek) Arany képhasználatának egy lehetséges módját villantja fel, Murányi Zita (sz. 1982) pedig szabadversben egy gyermekkori másik tölgyfát idéz föl (Még egy tölgy). Az hommage-ok szerz i között szerepel többek között Pintér Lajos (Medalion), Thimár Attila (Arany 200), Lövétei Lázár László (Töredék), Kiss Judit Ágnes (Kivándorlók dala), valamint G. István László, aki Arany 200 c. versében az Arany János Senki Pált játszatja össze Homérosszal, azon az alapon, hogy Polüfémosznak a Senki nevet hazudja a bajba került Odüsszeusz. A szójátékokkal megt zdelt versbe még a heideggeri semmi is belefér, és a Hallgatni arany közmondás. Ez másnál is el fordul, másképpen persze. S az a 2 24 (lásd 24 karát!) szerz közül, aki másik verssel is szerepel az ünnepi kiadványban (Hódolat Aranynak). Az Aranyhoz kapcsolódás, múlt és jelen összekötésének kifejezésére vállalkozott Balla Zsófia (Arany dal). Gyárfás Endre az Epilogust remekül másolva önéletrajzi verset írt (Epi-epilógus). Fecske Csaba követve Arany mintáját, a saját írószobáját írja le, amely Nem olyan, mint Arany Jánosé emeli ki, lévén egy panelházban. Tatár Sándor Aranyos versikéje gyerekesen kerekített írásával t nik ki. Ezzel azt akarom jelezni, hogy a kötetben a versek mellett a szerz k autográf sorai is olvashatók. Tóth Krisztina m vében (Kikapcsolom a gépet) végül is nem nehéz rátalálni az Arany János-i ihletésre, alkotása a Letészem a lantot párverse, és pontos, er s képeivel a kötet egyik kiemelked darabja. Géczi Jánosra merész képei alapján messzir l rá lehet ismerni: itt (mint eredetileg biológus) a Toldi V. énekében felt n nádi farkast idézi meg, melyr l tisztázni kell, hogy tulajdonképpen aranysakálról van szó. Várady Szabolcs jegyzetben idézi Arany egy vázlatát, amely nyomán Az elaggott fülemüle cím háromszakaszos remekét írta meg, végs soron A. J. helyett. Pet cz András a maga reggeleit és estéit írja meg, a Reg és est összevethet ily módon Arany azonos cím versével. Itt található vers Gy ri Lászlótól (A rongyforgató. Amikor Arany a Vándorcipót írta), Petr czi Évától (/Új/ rege a csodaszarvasról), Zsille Gábortól (aki szintén március 2-án született) és Falcsik Maritól, aki szonettjében régies szavakkal teremt megfelel hangulatot, és felveti a vér és arany szavak örökre rögzült kapcsolódását. A következ ciklus Aczél Géza aranytartalék cím írásáról kapta címét, mely címszó egy torzószótárból (szerz je»/szino/lírának«nevezi jellegzetes tördelés m veit), ebb l idézek: tologatom naponta magam el tt az arany / kezdet fogalmakat és amikor már az utolsó elakad ment övet dob / felém az aranytartalék kett s magánya amelyb l a tágabb gazdasági / jelentés ihlete hamar elillan viszont mögötte eperfa bólogat toldi ke- / mény ökle villan s ha a vitézkedés romantikáját az agg kor túl is halad- / ja fenségesen kondul meg alatta bels hallással az szikéknek távolab- / bi harangzúgása a kiábrándultat finom kegybe mártva hogy a múltban / lappang még némi üzenet. Persze ugyanígy az összetéveszthetetlen Térey-hang szólal meg a Veszélyben a képíróban. Miklya Zsolt Arany halhatatlanná vált Vojtináját idézi meg. Tábor Ádám H. László avagy a rettenetes év cím balladája alatt ott az 1986-os évszám. A H. bet feloldása (a szerz segítségével) Hekerle László. az említett évben lett rutinm tétet követ en mindössze 204
215 ABLAK 30 évesen orvosi m hiba áldozata az egyik akkori halálgyárban. Említtetik a versben az éppolyan fiatalon, és szörny véletlen folytán 1945-ben meghalt Örley István. (S ehhez még annyit: H. L. volt az Örley-kör megalapítója. Pap Tamás pedig talán a Sznob International szamizdat / / szerkeszt je.) Vörös István Bor vitéz 2.0 cím balladája Arany egyik kevésbé ismert h sét támasztja fel, ugyanabban a hangfekvésben, ám jócskán más tartalommal. Gy rei Zsolt Schlach tovszky Csaba közös alkotása, a Csúszda-avatás a kötet egyetlen igazán der s darabja. Az utolsó részben hárman is megidézik Pet fit (Gacsályi József, Nagy Attila), Gömöri György Arany János elgondolkodik cím verse fontos gondolatot vet föl: Ifjúkoromban színész szerettem volna lenni, / a szerepekb l mi maradt? / Minden h sömben én is benne voltam, / s ki mondja meg, hogy mennyi az»arany«/ Bolond Istókban, csalódott Toldiban. / vagy Cicellében, a tengerzöld ruhájú, / kardölt n személyben? / Vagy akár a hetvenked cigány- / vajdában, aki szájjal védte Nagyidát? / Könnyebb izgága-lelkes lírikusnak lenni, / aki az össznemzeti tapssal díjazott / szerepet játssza, hogy»pet fi Sándor«! A legvégére hagytam azt a verset, amely rám, az olvasóra a legnagyobb hatást tette, els re ezt mi értelme volna elhallgatni. Sajó László Arany János nyugalmazott költ és park r a Margitszigeten az antológia egyik legjobb darabja. Remix ez is, mert ebben a versben Arany mellett benne van Janus Pannonius, Berzsenyi, Vörösmarty, Pet fi, Ady, József Attila, név szerint szerepel Krúdy és Radnóti. (Remélem, szégyenszemre nem hagytam ki senkit!) Telitalálat a Ferenc József-vérdíjas költ k! sor különösen így, a Nagy Háború 100 évfordulóján, az es forradalom és szabadságharc közelg 170. évfordulóján. És az is megfogja az olvasót: De nem futja, látom, az id b l, / az újabb nemzeti eposzra. Ha van tragédiája ennek az egyszer en él, nyelvzseni költ nek, aki Babitsnak és Vas Istvánnak, Radnótinak és Petri Györgynek, Kosztolányinak és Nemes Nagy Ágnesnek is a nélkülözhetetlenek közül talán a legmegingathatatlanabb volt, akkor az nem más, mint amit Németh G. Béla már a múlt század hetvenes évei elején megfogalmazott: Arany János az európai magyar olvasó legnagyobb bánata: Európa nem vette tudomásul. Holott vélik mutathatta volna meg legjobban, mire képes ez a nyelv és ez a költészet: volt a magyar vers és nyelv legnagyobb mestere. [ ] Mindent elért, amit költ nemzetén belül elérhet. Magas királyi kitüntetést utasíthatott vissza, és megérte, hogy m veit iskolában a költészet kánonjaként tanítsák. Nemzete rajongása vette körül, és biztonságot nyújtó vagyonra tett szert. De, visszatekintve a pályavégr l, tudta, nem adta azt, amit adnia kellett, adnia lehetett volna. A literátus magyar olvasó szíve talán ezért dobog föl oly igazán az nevére. Nem feltétlenül hiányolom ennek m vészi kimondását, érzékeltetését ebb l az ünnepi könyvb l, de mármár az én szívem földobogása igazolásának, a tudós professzor megszívlelend szavai alátámasztásának érzem (csak érzem, nem tartom) a két fordítás el tti utolsó verset, Mohai V. Lajosét, melynek címe Melancholia (Arany János boldogtalan életrajzához). Meglesném volt-ábrándjaim, / de megdermedtek álmaim: / hozzám a melan cholia jár, / egyszer szunnyad, máskor kiabál. Demény Péter Epi- 205
216 ABLAK logjában, amely ugyanakkor kiemeli Aranynál magyar volta fontosságát is, szintén szerepel a szó. A vers így kezd dik: Bennem zörög a haraszt már, / barna melancholia, / bennem hallgat a magyar már, / sújt a lélek-kólika. Bizony-bizony, a szerep és személyiség diszharmóniáját juttatják eszünkbe e sorok. Papp Zsolt Attila Arany János hangja a rádióban cím versében Babitson keresztül idézi meg Aranyt. Ha Arany zseni volt a nyárspolgár álarcában, akkor az volt az Aranyt szép szonettjében megszólító Babits is. Bízom benne, a költ k (N. B. politikus apáink ) kultuszának egyszer s mindenkorra vége irodalmunkban: ennek áldozata lett Pet fi Sándor, József Attila mellett Arany János is. Ez a kötet se nem bálványépít, se nem bálványromboló: annál bonyolultabb, igazabb, tisztességesebb stb. S nem öncélú kiadvány, remélem, ha közhely, akkor is, joggal hangsúlyozhatom, ha van a tisztelgésen és megidézésen túl célja, akkor az nem lehet más: Arany m veihez irányít bennünket újraolvasni, illetve jobban elmélyülni (akár kritikusan) az Arany János-i oeuvre-ben. Csokonai Attila 206 Hódolat, tisztelet, vagy ahhoz hasonló Szép és nehéz kihívás el tt áll 2017-ben a magyar irodalom: emléket illene állítani irodalmunk egyik, vagy talán a legnagyobb zsenijének, Arany Jánosnak kétszázadik születési évfordulójára. A feladat megszervezését az Országos Széchényi Könyvtár vállalta magára, azzal, hogy kortárs költ knek a jeles évfordulóra írt verseit kötetbe szerkesztette. Az így készült kötet látlelet a magyar irodalom pillanatnyi helyzetér l, témáiról és nyelvér l, egyben arról is, mennyit tud mondani Arany a jelenkornak. Vajon vannak-e ma olyan költ k, akik Aranyt tekintik tolluk végét fogó mesterüknek? Vajon friss és érvényes-e még Arany szellemisége? Nem lesz-e a megemlékezés kényszeredett, kötelességíz? A kényszeredettség veszélyét nagyrészt elhárította a kötet összeállításának pályázati jellege, tehát eleve csak azok a szerz k küldtek pályamunkákat, akik úgy érezték, ilyen módon kívánnak tisztelegni Arany el tt. Nagy nevekben így sincs hiány, számos elismert, els vonalbeli költ került a kötetbe. Aztán, hogy ki milyen motivációval kívánja tiszteletét kifejezni, abban már széles a spektrum. Molnár Krisztina Rita fogalmazza meg a kötet nyitóversében valószín leg az egyetlen állítást, amiben mindenki egyetérthet: Hódolat, / tisztelet. / Vagy ahhoz hasonló. (10.). A továbbiakban ugyanis leginkább annak bizonysága a kötet, hogy sokféle költ sokféleképpen gondol nagy el djére. A méltatott szerz vezetékneve önmaga is alkalmas szójátékokra, amit az els ciklusba válogatott szerz k gyakran ki is használnak. Molnár Krisztina Rita az arany- és ezüst- kezdet szóösszetételek többértelm ségével játszik. Jász Attila és G. István László egymástól függetlenül idézik meg a hallgatni arany
217 ABLAK szólást (37. és 39.). Tatár Sándor Aranyos versiké -t ír (43.), Aczél Géza pedig aranytartalékról értekezik (94.). A jelek szerint a posztmodern (vagy poszt-posztmodern) jegyében a legfelkapottabb el dmegidézési módszer az intertextualitással való játék. Egy-egy sornyi idézet majdnem minden versben szerepel, és ezek felismerése, értelmezése általában nem okoz gondot, hiszen Arany szállóigévé lett verssorai az alapm veltség részét képezik. Az idézethalmozás néhol programszer vé válik, Kovács András Ferenc a lehet legtöbb Arany-vers címének szövegbe foglalására törekszik; Sajó László pedig azzal játszik, hogy Berzsenyit l Krúdyig a magyar irodalmi kánon számos más szerz jét l származó sorokat vagy attribútumokat illesszen a fiktív Arany szólamába. Parti Nagy Lajos költeménye arra lehet példa, hogy a szövegszer idézés összefonódhat más szövegalkotó eljárásokkal, nevezett szerz esetében egyéni szóalkotásokkal, például: feketén bowlingat az eperfa lombja (102.). (Az ilyen intertextuális játékokat természetesen alkotóktól jobban viseljük, mint szerkeszt kt l. Az utószó vonatkozó részének a Wikipédia Karát szócikkével való egyezése mindenesetre nem kelt kedvez benyomást.) Fájó hiány, amivel e kötet forgatása közben is szembesülni kell, hogy az epikus költészetet a jelenkori alkotók nem szívesen m velik, ebben tehát Arany nagyepikai m veinek sincs folytatása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az epikai m vekre ne érkeznének reflexiók, így is Toldi a legtöbbet megidézett személy; mélyebb szinteken pedig úgy t nik, a rövidebb és személyesebb lírai m vek alkotói is tekinthetik példaérték nek egy epikus munkásságát. Egy széles körben ismert életm nem menekülhet attól, hogy egyes darabjait újraírják. Az újraírás gesztusára a legcélzatosabb és talán legsikeresebb példa Gy rei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Csúszdaavatása, ilyen címmel nyilván a Hídavatás átültetése a jelenbe. Korrajznak is megteszi, hiszen most öngyilkosok helyett napozó turistáknak kellene csúszdán a tóba csobbanniuk. Rendkívüli humorral ábrázolt panaszaikban azonban épp azt sorolják, miért nem képesek kifizetni a csúszda belép jegyét. A bús tulaj Ezzel befuccsolt. Kész. Roló. (111.). Lazább kapcsolódást jelentenek azok az önreflektív versek például az Epilogus vagy a Sejtelem, melyek mintájára a jelenkori költ k saját életútjukat értékelik, esetleg összehasonlítják a nagy el dével. Kányádi Sándor nyitja meg a kéve bekötésének metaforájával utalgatást (30., remélhet leg nem lesz igaza), a legegyedibb hangon pedig Zsille Gábor tudott megnyilvánulni, aki a szerénység kötelez körei után elismeri, hogy a költészeten túl, bajusz tekintetében is elmarad Aranytól. Arra mindenképpen alkalmas a kötet, hogy bemutassa, a magyar költészet ma is termékeny, a nyelvet továbbra is uralmuk alá képesek hajtani a költ k. A sokszín ségnek persze Arany életm vének sokszín sége is oka (ez egyben ellenérv azok számára, akik életutak teljességében nem hisznek 94.), hiszen a tárgyalt költ i életm láthatóan olyan hatalmas b rönd, amibe a kései utódok is bármit belepakolhatnak. Ezzel a kötettel meg is tették. A sikeres bepakolást látva pedig bizonyára Arany János is kedélyesen mosolyog le ránk egy felh szélér l. Görög Dániel 207
218 208 ABLAK Rózsafalvi Zsuzsanna Kincsek, kultusz, hatástörténet * Arany-emléktárlat az Országos Széchényi Könyvtárban A 2017-es évben kulturális életünkben országszerte Arany János életm vére irányul a figyelem: megújul a nagyszalontai és nagyk rösi állandó kiállítás, a f városban pedig jelen sorok megfogalmazásáig már két igényes emlékkiállítás is megnyílt. A Pet fi Irodalmi Múzeum a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárával együttm ködve, az akadémiai kézirattárban található primer Arany-hagyatékra mint a költ relikviáinak legteljesebb gy jteményére támaszkodva nyitotta meg emléktárlatát. Az Országos Széchényi Könyvtárban még ezt megel z en, április 28-tól vált láthatóvá és látogathatóvá a Más csak levelenként kapja a borostyánt cím kiállítás, mellyel els ként csatlakoztunk a költ szül városában, Áder János köztársasági elnök által ünnepélyesen megnyitott Arany Emlékévnek a megemlékezés-sorozatához. Tettük ezt annál is inkább, mivel a költ számos költeménye, balladája, levele mellett nemzeti intézményünk rzi a Toldi-trilógia legteljesebb kézirategyüttesét, melyet a Buda halála autográfjával együtt a költ fiának, Arany Lászlónak az özvegye, Szalay Gizella 1899-ben adományozott férje kívánsága szerint az akkor még a Nemzeti Múzeum 1 részeként m köd Nemzeti Könyvtárnak. 2 Az életm alapszövegeit és a hagyaték fontos autográf kincseit ugyanis az Arany család a költ élete szempontjából fontos helyszíneken m köd emléktársaságoknak ajándékozta: Nagyszalontára került a Murány ostroma, a Szentivánéji álom egyik kéziratos példánya, Nagyk rös kapta meg A nagyidai cigányok, a Katalin és a Szent László füvének autográfjait, Debrecenbe került a Buda halálának egyik kéziratvariánsa. 3 A hagyaték utóéletét ismerve szerencsés döntésnek bizonyult eme adományozó gesztus, hisz az életm fontos dokumentumait gondozó és kutató Voinovich Géza aki egyúttal Szalay Gizella második férje is volt szinte senkit nem engedett a család birtokában maradt * A tanulmány bevezet a Más csak levelenként kapja a borostyánt cím könyvhöz, mely lapszámunkkal egyidej leg jelenik meg az OSZK kiadványaként. 1 Az Arany család nem csupán azért adományozhatta a költ számára is legfontosabb m kéziratait a Nemzeti Múzeumnak, mert ezzel a korabeli legnagyobb gy jteménynek szánta, hanem mert számos szállal köt dött a Nemzeti Múzeumot igazgató Pulszky Ferenchez és családjához, akik számára dedikált m vek is fennmaradtak. A múzeum a költ kedvelt tartózkodási helye volt, így nem véletlenül kerülhetett Stróbl Alajos Arany-emlékm ve a Múzeum kert központi helyére. 2 Jelentés Arany János kéziratainak átvételér l, OSZK KT 94/99. 3 Sáfrán Györgyi, Arany János-gy jtemény, Pet fi Sándor Szendrey Júlia kéziratok (Az MTAK kézirattárának katalógusai), Bevezetés, Bp., MTAK, 1982, 5 9.
219 ABLAK kéziratokhoz, melyek zöme a második világháborúban a Ménesi út 23-as szám alatt található villájukban egy bombatalálat következtében elpusztult. A tárlat legfontosabb szövegkorpusza, a Toldi-trilógia mellett az OSZK Kézirattárának páratlan kincsei, kiegészülvén a korabeli els folyóirat-megjelenésekkel, egykorú kötetkiadásokkal, kívánják bemutatni az életm f bb állomásait, és irodalmi és képz m vészeti hatástörténetének legfontosabb stációit. Másrészt igyekeztünk reflektálni az irodalmi, m vészeti és m vel déstörténeti Arany-kultusz alakulásának néhány fontos állomására is, beleértve a mai költ generációra tett er teljes hatást. Kiállításunk a visszahúzódó alkatával, a hivatali munkában mintaszer en teljesít, ugyanakkor alkotó életében páratlan nemzeti kincset teremt, el hívó költ t és életm vét egyaránt bemutatja. Fontosnak tekintettük e kett sség hangsúlyozását, melyet az emlékév egyik központi emblémája, a tölgyfa, Arany kedvelt és gyakran megírt motívuma is jól szimbolizál: a hétköznapi életben szilárdan álló, de m vészetével a transzcendens felé tör, azaz az élet különféle területein alkotó személyiséget. A tárlatunkon kiállított dokumentumokon keresztül megidéztük Arany hivatali munkáját: az aljegyz ként, tanárként, lapszerkeszt ként, a Kisfaludy Társaság elnökeként, illetve az Akadémia titoknokaként feladatát ugyanazon alapossággal, precizitással és alázattal végz hivatalnokot, aki 1840-t l szül városa ügyeit másodjegyz ként éppoly igényességgel végezte, ahogyan majd 1851 szét l irodalomra, esztétikára és latinra tanítja diákjait Nagyk rösön. Különösképpen reflektáltunk Arany irodalom- és tudományszervez tevékenységére, arra az id szakra, amikor 1860-tól kézben tartotta a Kisfaludy Társaság szervezetét, szerkesztette kiadványait, s 1865-t l a Magyar Tudományos Akadémia titoknokaként, majd f titkáraként szervezte az Akadémia épületének avatóünnepségét, üléseit, hivatali m ködését, gondozta könyveit és folyóiratait. És ahogyan recenzeálta a hatvanas évek elején, a nemzeti katasztrófa után újjászület irodalmi életünknek a legváltozatosabb m fajokban és modalitásban megszólaló alkotásait máig hivatkozott esztétikai lapjaiban, a Szépirodalmi Figyel ben és a Koszorúban. És ahogyan a Kisfaludy Társaság titoknokaként olvasta és bírálta a beérkezett kéziratokat, és a szigorú, de következetes esztétikai mércéjének megfelel eket emelte be a kánonba, köztük Madách Imre drámai költeményét, Az ember tragédiáját. Így tárlatunkon megtekinthet ek a m vek kéziratai és egykorú megjelenései mellett Arany szalontai másodjegyz sége idejéb l származó, viaszpecsétes iratok, a nagyk rösi tanárként, saját kez leg kiállított testimonium, azaz gimnáziumi bizonyítvány, a Kisfaludy Társaság titoknokaként kiállított, tagdíjbefizetést igazoló számlák, a Madách taggá beiktatásakor elmondott beszéde, az Akadémia f titkáraként jegyzett iratok, bizonylatok, valamint levelezése az irodalmi társaság tagjaival vagy az akadémikusokkal. A valóság talaján álló ember azonban m vészetében egy tartalmilag és formailag rendkívül sokszín életm vet hozott létre, melynek f bb állomásai is kirajzolódnak kiállításunkon. Központi helyet szenteltünk a már említett Toldi kézirategyüttesének, a Toldi, a Toldi estéje két variánsának és a Toldi szerelmének, melyeket a költ fiának, Arany Lászlónak a végakarata értelmében mi mint a nemzet könyvtára rzünk, és amelyeket kivételes alkalmakkor megmu- 209
220 ABLAK tatunk a nagyközönségnek. 4 Nemcsak a kézirategyüttest, hanem születésének körülményeit, illetve pretextusait is megidéztük, valamint az általa ihletett képz m vészeti alkotásokat: Stróbl Alajos, Beszédes János László, valamint Damkó József Toldi-szobrait, illetve a kisplasztika mestereinek így Faragó Árpádnak, Beck Ö. Fülöpnek, Szántó Gergelynek a trilógia által ihletett érmeit, plakettjeit. A Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatok felelevenítésére igyekeztünk külön is hangsúlyt fektetni, hisz Arany életútja a társaság m ködésével a negyvenes évekt l fogva szorosan összefonódott. Az 1836-ban megalakult Kisfaludy Társaság évr l évre meghirdetett pályázatain keresztül az irodalom fejlesztését és az ízlésformálást t zte ki célul, s különféle m fajokban megírandó témákra írtak ki felhívásokat. A társaság 1846-os kiállításunkon eredetiben is megtekinthet Évlapjaiban a sokat idézett pályázati szöveg szerint költ i beszélyt várt valamely történeti személyr l: Készíttessék költ i beszély, versben, melynek h se valamely, a nép ajkán él történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen 5 szólt a tárlaton is megtekinthet felhívás szövege. Arany témaválasztása magától értet d en adódott: az egykoron a Toldi család által birtokolt Szalontán szinte mindenki ismerte Toldi Miklós történetét. A költ olvasta és elbeszél költeményéhez szövegszer en is felhasználta Ilosvai Selymes Péter 1574-ben megjelent m vét, Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteir l és bajnokoskodásáról való historiáját, amelynek egy 1746-os, Debrecenben kiadott példánya a könyvtárában is megvolt. Ilosvai e m ve Toldi Miklós fiatalkorát és halála el tti éveit dolgozta fel, melynek történetelemeit h ségesen követi, írja újra és b víti Arany elbeszél költeményeiben. Toldi Miklós Lajos király nápolyi hadjáratában eltöltött éveir l, a daliás id kr l azonban alig-alig szólt a pretextus. Így a rövid id alatt elkészült Toldi és Toldi estéjét követ en a f h s élete közbüls szakaszának megírásával mintegy három évtizeden át viaskodott a költ. Arany a forrásszöveget követve annak bizonyos sorait saját alkotásába, fejezetek el tti mottóként beemelve írta meg saját Toldi-trilógiáját. A mottókat, azaz az átvételeket, mint pre- és paratextusokat a fekete tintával írt sorok el tt aláhúzással jelölte a kékeszöld szín, f ként a szalontai években használt papíron. 6 Ilyen kékeszöld papíron maradt fenn a Toldi és a Toldi estéje els változata, míg ez utóbbinak a második változata és a Toldi szerelme már az életm kés bbi szövegeit is hordozó fehéres, világos, pasztellszín papírra íródott. A Toldi estéje két kéziratváltozatának bemutatásával arra a kevéssé ismert tényre is fel kívántuk hívni a figyelmet, hogy a m egy négy- és egy haténekes változatban készült. 4 Esztergár László, A Toldi-trilógia eredeti kéziratai a Magyar Nemzeti Múzeumban (Els közlemény), Magyar Könyvszemle, 1905, 3. sz., ; Esztergár László, A Toldi-trilógia eredeti kéziratai a Magyar Nemzeti Múzeumban (Második közlemény), Magyar Könyvszemle, 1905, 4. sz., ; Bányai Elemér, A Toldi-trilogia eredeti kéziratai a M. N. Múzeumban (Harmadik és befejez közlemény), Magyar Könyvszemle, 1906, 1. sz., A Kisfaludy-Társaság évlapjai, Buda, Magy. Királyi Egy. Ny., 1846, XLVII. 6 A nagyszalontai Arany János-gy jtemény több autográfja ilyen papiroson maradt fenn. 210
221 ABLAK Az els t 1847 júliusában kezdte el a költ, és az autográf dátumozása szerint 1848 márciusában fejezte be. Ezt a korai változatot április 1-jén elküldte postán Pet finek, hogy barátja találjon kiadót számára, melyre azonban a pesti forradalom miatt nem kerülhetett sor. Arany végül 1848 novemberében kapta vissza a kéziratot. Arany a Toldi estéje els variánsának szövegét átírta: a négy éneket hatra b vítette, beemelte a szövegbe a Gyulafi testvérek verseng szerelmét, illetve az udvaroncok szólamaként az 1853 szeptemberében írott Szent László cím balladáját is. S noha a Toldi estéje megírását követ en Pet fi levelében sürgette a hiányzó életszakasz megírását, Arany, bár több ízben hozzákezdett a történet megírásához, végül majd csak alaposabb történeti kutatásokat f ként Szalay László munkáinak tanulmányozását követ en, 1879-ben fejezi be azt. 7 A m nálunk rzött legteljesebb, tisztázati kézirata, 8 illetve annak számos széljegye jól mutatja a munka születésének körülményét, id beliségét, és Aranynak a m höz f zött kommentárjait, magyarázatait is tartalmazza, melyek nemcsak alkotáslélektani adalékokkal szolgálnak a kutatók számára, hanem filológiaiakkal, és egyúttal segítik a szöveg befogadását is. A trilógia autográfjain túl annak történetére és recepciójára vonatkozó dokumentumok elevenítik meg a m keletkezés- és hatástörténetét, beleértve a már említett Kisfaludy Társaság pályázati felhívásán túl a díjazott szövegek el fizetési felhívásait, els kötetmegjelenését, korai fordításait, illetve annak dedikált példányait. A Toldi elolvasását követ en kereste fel verssel és levéllel Pet fi a költ t. Az Arany Jánoshoz cím költemény tisztázata, melyet Pet fi az 1847-ben írott verseit tartalmazó füzetbe másolt be, tárlatunk másik központi m tárgya. A vers nyitó sora jól reprezentálja az akkor már híres, de még csak huszonnégy éves költ baráti gesztusát a harmincéves, akkor még ismeretlen Arany irányában: Toldi irójához elküldöm lelkemet kezd dik a vers, mely harmadik versszakának harmadik sorát választottuk kiállításunk címéül: Más csak levelenként kapja a borostyánt E sor ugyanis egyszerre fejezi ki a Toldival egyöntet és osztatlan sikert arató költ irodalmi térfoglalását, és mutatja Pet fi id sebb, de ismeretlen pályatársa iránti respektusát, mely nagyban segítette Aranyt pályáján. Err l az emberi és alkotói barátságról vall az 1847-es els, szalontai találkozásuk alkalmával Pet fi Sándor által készített Csonkatorony-rajz és Arany-portré, melyek Pet fi Ereklyetárunk híres és féltve rzött darabjai, és egyúttal kiállításunk kuriózumai, az Arany-monográfiák elmaradhatatlan illusztrációi. Kevéssé ismert az es forradalom és szabadságharc alatti szerepvállalása, mely Arany írói és közéleti tevékenységét egyaránt és er teljesen módosította. 9 A költ 1848 novemberében tev legesen is részt vett nemzet- rként az aradi eseményekben. Jegyz i hivatala 1849-ben megsz nt, így a Szemere Bertalan vezette belügyminisztériumban fogalmazói állást vállalt. 7 S tér István, Toldi és szerelme, Irodalomtörténeti Közlemények, 1958, (62. évf.), 2 3. sz., , Keresztury Dezs, A Toldi szerelme, Palócföld, 1987, 1. sz., A Toldi szerelme egy másik változatát az MTA KIK Kézirattára rzi. 9 Voinovich Géza, Arany János életrajza, , Bp., MTA, 1929,
222 212 ABLAK Követte Kossuthot Debrecenbe, s ebben a témában számos lelkesít verset, (helyzet)dalt is írt (Lóra!; Nyalka huszár). 10 A szabadságharc ideje alatt, január végét l májusig Arany szalontai háza otthont adott Pet fi feleségének és gyermekének, Aranyék keresztfiának, Zoltánnak. Ez id tájt bontakozik ki szerkeszt i tevékenysége is. Az június 4-én indított és Vas Gerebennel együtt szerkesztett Nép Barátja cím néplap mint a közéletr l való gondolkodás és a közízlés alakításának lehet sége foglalkoztatta Aranyt, s a lapban való részvétele a né piesség Arany által képviselt irányvonalának egy sajátos kifejez dése is egyúttal. Az el bb hetente, majd kéthetente kiadott folyóiratban a korszak ismert költ i, köztük Pet fi, Tompa Mihály, Garay János, Vajda János is publikáltak, s maga Arany több politikai tartalmú és ismeretterjeszt cikket is közölt a nemzetiségi kérdés, a történelmi tudat és a szabadság kérdéseir l. Miután a Vas Gereben által felállított formai és tartalmi színvonal nem felelt meg elvárásainak, saját vállalkozásba fogott: 1849-ben, A szabadság zeng hárfája címmel igényes ponyvafüzetet adott ki Debrecenben, mellyel a néplapban meg nem valósult célkit zéseit szerette volna színvonalasabb módon beteljesíteni, ezúttal sem sok sikerrel. A szabadságharc elvesztését követ id szak fontos versei a közismert Emléklapra és az Évnapra cím költemények, melyekben a makro- és mikrotörténeti szinten is megtapasztalt válságérzet tapintható ki: az elveszített harc és Pet fi halála miatti fájdalma szólal meg. A költemények autográfjai és kötetmegjelenései mellett ugyanígy megtekinthet az emigrációból hazatér színésznek szóló, Egressy Gábornak címmel írott vers, mely nyomtatásban a cenzúra miatt csak késéssel jelenhetett meg. Arany 1851 tavaszán Tisza Lajos f ispán hívására Gesztre költözött, ahol harmadik gyermeke, a fiatal Tisza Domokos tanára lett. Kettejük bens séges, mester és tanítvány viszonyáról vall Arany névnapi verse, a Domokos napra cím költemény, melyet szintén kézirattárunk riz. Ebb l az id szakból, 1851-b l származik kiállításunk másik értékes autográfja, a Családi kör kézirata, melynek néhány sorát át kellett írnia a költ nek a cenzúrától való szerkeszt i félelem miatt. 11 Arany nagyk rösi tanáréveit diákjai jegyzeteib l és korabeli visszaemlékezésekb l lehet rekonstruálni. E korszakban született balladái azok els kiadásain keresztül elevenednek meg. A Szent László cím ballada, melyet Arany a Toldi estéje második, végleges változatába is beemelt, els ként Jókai lapjában, a Délibábban jelent meg, az Ágnes asszony Császár Ferenc periodikájában, a Divatcsarnokban, míg az Árva fiú a Hölgyfutárban látott napvilágot. A folyóirat-megjelenéseken keresztül a korszak irodalompolitikájának és a nemzeti egység politikájának az 1853 táján való meger södését, illetve a korai lapalapításokat is szerettük volna megmutatni a mind tartalmilag, mind formailag esztétikai értelemben is színvonalas kiadványok révén, mely vállalkozásokat a költ m veinek megjelentetésén keresztül is támogatott. Az Arany család által számunkra adományozott Buda halála kézirata és annak els megjelenése mellett, az Akadémiai Könyvtár és Információs Központ 10 Gaál Gábor, Arany János az 1848-as forradalomban, Korunk, 1957, 2 3, Kristóf György, A Családi kör végleges szövegér l, Irodalomtörténet, 1959, 3 4. sz.,
223 ABLAK Kézirattára jóvoltából állíthattunk ki két fontos m fordításkorpuszt, Shakespeare m vei közül a János király, a Hamlet és a Szentivánéji álom fordításait, valamint a nagyrészt a karlsbadi gyógykezelések alkalmával született Arisztophanész-tolmácsolás teljes autográfja is megtekinthet tárlatunkon. A Kisfaludy Társasághoz köt d m ködése bemutatásának kuriózuma és tárlatunk különlegessége az a társaság által a titoknokának a hivatali levelezés bonyolításához készített, Arany János névirattal ellátott vízjeles papír, amelynek létére Pelbárt Jen kutatásai révén derült fény. 12 A Kézirattárunkban rzött teljes Arany Madách-levelezésb l választottuk ki Az ember tragédiája kapcsán írott, Arany elismerését kifejez levelet, melynek megírását és Madách m vének némi stilisztikai korrekcióját követ en Arany jóvoltából a Tragédia meg is jelenhetett a Kisfaludy Társaság kiadványai sorában. Az akadémiai id szak kapcsán két könyvészeti érdekesség is megtekinthet. A Magyar Tudományos Akadémia új, ma is használatos épületének átadásakor jelent meg Eötvös József támogatásával az Akadémiai Album, benne 250 akadémikus Schrecker Ignác m termében készített fotóival, köztük Arany János arcképével. 13 Kiállításunk másik könyvészeti érdekessége az 1867-ben közzétett hatkötetes életm sorozathoz készült 1868-as Arany Album, mely az addig született balladák egy részének és néhány hosszabb költeménynek Than Mór és Lotz Károly által illusztrált kiadása. Arany alkotói életm vének bemutatását az szikék korszakának balladáival zártuk. Az 1870-es évek közepét l az akadémiai munkától visszavonulni készül költ ekkor kezdte el írni a Gyulai Páltól 1856-ban kapott Kapcsos könyvébe újabb költeményeit a Margitszigeten. A könyv balladáiból néhányat papírszeletekre is lemásolt, így a Híd-avatás kézirata 1911-ben került hozzánk Gyulai Pál hagyatékából. A Vörös Rébék és az Éjféli párbaj szövegeit legifjabb Szász Károly adományozta Kézirattárunk számára. E balladák Zichy Mihály kilencvenes években készített illusztrációival, melyek egyúttal a grafikus életútjának utolsó, nagy siker vállalkozásának is tekinthet k, dialogizálva vallanak Arany utolsó balladakorszakáról. 14 Az illusztrált balladákat 1894 és 1898 között 18 füzetben jelentette meg az életm vet is kiadó Ráth Mór, melyeket kés bb a Franklin Társulat albumban is több alkalommal és kiadásban, különféle kötéstáblákkal közzétett. 15 Arany személye és életm ve számos m vészeti területet inspiráltak. 16 A képz m vészeti recepció kiemelked és kevéssé közismert alkotásait igyekeztünk társítani az oeuvre-bemutatással. Ezek közül is kiemelked fontosságú a kiállításunkon látható Barabás Miklós Arany Jánosról 1848 májusában készí- 12 Pelbárt Jen, Arany János és a vízjelek, Magyar Vízjel, 2009, 13. sz., Gátiné Pásztor Mária, Arcképalbumok, városképek, fényirdai emlékek a Budapest Gy jteményben, F városi Szabó Ervin Könyvtár, 1964 (Tanulmányok), Zichy Mihály barátjával, Arany Lászlóval együttm ködve készítette el 24 balladáról hozzávet leg 180 rajzát. 15 Zichy Mihály, a rajzoló fejedelem. A szentpétervári Ermitázs és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása, december március 23., szerk. Róka Enik, Bp., MNG, 2008, Soltészné Szilárd Kató, Arany János a magyar képz m vészet tükrében, Budapesti Szemle, 1935, 236. köt., 686. sz.,
224 ABLAK tett rajza, melyet a m vész az Életképek számára, Pet fi kérésére alkotott a modellt ül költ r l, s amelyet a Nemzeti Galéria bocsátott rendelkezésünkre. Barabás Miklós az ötvenes években több portrét is készített f ként a korabeli folyóiratok, így pl. a Vasárnapi Ujság számára, melyek ezt a korai változatot variálták anélkül, hogy a költ újra modellt ült volna Barabásnak. Tárlatunk különlegessége a Buda halálában olvasható Rege a csodaszarvasról cím, eredetballadaként aposztrofált költemény által ihletett két vázlat. Székely Bertalan a restaurált Vajdahunyad lovagterme számára tervezett, de végül kivitelezésre nem került Csodaszarvas-freskó vázlata ( ) a Szépm vészeti Múzeumba került Wolfner-gy jteményben maradt fenn, illetve ugyanennek a témának Körösf i-kriesch Aladár által készített el tanulmánya, mely az 1897-es Vadászat csodaszarvasra cím olajfestményhez készült. A tárlat hangsúlyt fektet az 1883-ban kiírt Arany-emlékm pályázat nyertesének, a kés bbiekben Arany szobrászának is nevezett Stróbl Alajos m veinek bemutatására. A szobrász életm vét és emlékét rz, ápoló és nevét visel alapítvány számos korabeli fotót bocsátott rendelkezésünkre a készül Arany-emlékm r l és az 1893-as szoboravatásról. A Toldi és a Szondi két apródja Stróbl-szobrok mellett a szobrász magántulajdonát képez, Arany feliratú márványtábla, rajta a szellemi nagyság és alázat együttállását szimbolizáló antik szimbólummal, a pentagrammal, a Géniuszok csillagával is kiállításra került. A tábla, melybe Arany neve és a Vágy cím, 1853-as költeményének két sora van belevésve, Stróbl mindenkori lakhelyének, személyes életterének része volt. 17 Kézirattárunk kincsei közé tartozik Buday György hagyatéka, melyb l kiemeltük az Erdélyi Szépmíves Céh számára készített 1933-as illusztrációkat, melyek egy balladakiadás számára készültek. A kötet megjelenésekor az Év könyve díjat nyerte el. A Buday-hagyatékban maradt fenn az 1971-ben készített híres Arany-portré is, 18 annak nyomódúcával. Buday portréjának érdekessége, hogy egy készen kapott képi tradícióból válogatva, majd azt átformálva alkotta meg saját, Aranyról kialakított arcképét, amennyiben m ve Barabás 1848-as portrérajzának és Ellinger Ede 1880-as, Aranyról készített fényképének egymásba játszatása, újraértelmezése, hátterében saját, 1933-as ballada-illusztrációival. A portréalany és az életm, mint az arckép és annak tablója egymásra hatása, az alakulás- és hatástörténet kibontakozásának ilyetén összekapcsolása teszi rendkívülivé e m alkotást. A könyvkiadás válaszai, a Ráth-féle, különböz kötéstáblás életm kiadás, majd a kiadási jogokat 1900-tól birtokló Franklin Társulat által közzétett sorozatok esztétikai és tipográfiai színvonala is méltóképpen mutatják a könyvm vészek életm vel szembeni respektusát. Kiállításunk zárlataként Arany János életm vének tudományos kanonizációjára, az 1917-es és 1932-es emlékünnepek tudományos eredményeire fókuszáltunk. Megtekinthet k Gyulai Pál Aranyról írott 1883-as emlékbeszédének kiadott és autográf példányai, melyet a szerz a Kisfaludy Társaság ülésén olvasott fel, valamint kés bbi írásai s a budapesti egyetemen tartott el adásai. 17 Stróbl Mátyás, Arany János emlékm ve, Szobrok Budapest-Józsefvárosban, Stróbl Alajos köztéri szobrai, Bp., 2016, 4, Makkai Ádám, Buday György magyar költ i arcképsorozata, Korunk, 2006, 6. sz.,
225 ABLAK Hasonlóképpen eredetiben tanulmányozhatók a másik életm kutatónak, Riedl Frigyesnek aki hosszú ideig a Franklin Társulat Arany-kiadásainak szerkeszt je is volt egyetemi el adásjegyzetei, az oktatási alapvetésének számító 1887-es Arany János cím monográfiája, valamint Voinovich Géza akinek Arany életútja legteljesebb korai áttekintését köszönhetjük kéziratos kutatási eredményei. Alig van költ nk, aki ne készített volna Arany-rájátszást: az irodalmi reflexiókat bemutatandó, húsz költ, közöttük Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezs, Reviczky Gyula, Faludy György, Vas István, Márai Sándor emblematikus Arany-ódáiból és -esszéib l válogattunk. E m vekb l jól kitapintható az életm höz való viszony: kinek vastartaléka, kinek ezüsthídja, kinek aranyfedezete a költ. A lírikus Aranyt a Nyugat els nemzedéke fedezte fel, nagyra értékelve az ötvenes évekbeli, de különösen a halála el tti líráját. Közülük is Babits adózott a legnagyobb elismeréssel az életm el tt: egyetemi dolgozataiban, Pet fi és Arany cím esszéjében, valamint 1913-as Magyar irodalom cím tanulmányában kísérelte meg Arany portréját felvázolni. Babits hagyatékában számos, a költ életm vét és személyét értékel töredék látható. Elhíresült gondolata miszerint Pet fi nyárspolgár a zseni álarcában. Arany zseni a nyárspolgár álarcában jól példázza, miként látta költ el djét, akit a magyar nyelv egyébként fordíthatatlan mesterének, gigászának, zsenijének tartott. Kiállításunkon is megtekinthet Arany Jánoshoz cím ódája, a korai költeményeket szintetizáló Angyalos könyve egyik legszebb verse. A Babits Reviczky utcai lakásáról készült fotókon az is jól látható, hogy Arany ül alakos fényképe Babits kortársairól készített ábrázolások mellett kapott helyett a falon. Ugyanígy Radnóti Miklós lakásának falán is Arany Jánosról készített ábrázolások függtek, s naplójából tudható, hogy a munkaszolgálatra a Biblia mellett a Toldi-trilógiát vitte magával. Végezetül az a szellemi kapocs, mely Szerb Antal szerint t le és hozzá éppúgy elvezet, nyer új értelmet annak a közel száz kortárs költ nek vagy miként Molnár Krisztina Rita fogalmazott, Arany DNS-láncát hordozó m vésznek a felhívásunkat követ en az évfordulóra írott verseiben, amelyek kéziratai eredetiben és digitálisan is bemutatásra kerültek a hatodik szinti Manuscriptorium kiállítótérben. Ugyanitt kapott helyet a hazai bábm vészet egyik legsikeresebb darabjának, a Jékely Zoltán átiratában, az Állami Bábszínházban 1963-ban színre vitt Toldi-el adásnak megidézése is. A Bródy Vera bábtervez által készített pergamen és fekete bábsorozat tervei, a színház jogutódjától, a Budapest Bábszínháztól kapott eredeti színpadi bábokkal, színpadtervekkel, egykor használatos súgópéldánnyal, illetve Keleti Évának az el adásról készített m vészi fotóival együtt zárják tárlatunkat. Arany Jánosról és életm vér l számos monográfia és tanulmány született. E kötet szándékaink szerint az Országos Széchényi Könyvtárban rzött, ritkán látható, a költ höz köt d kincsekb l, unikális dokumentumokból válogatott a szaktudomány és a nagyközönség számára. 215
226 E számunk szerz i Baka Györgyi (1951) költ, könyvtáros, Érd Balázs Géza (1959) nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, Budapest Bíró-Balogh Tamás (1975) irodalomtörténész, Szeged Czirok Ferenc (1951) fest, grafi kus, Zell am See (Ausztria) Csáji László Koppány (1971) író, kulturális antropológus, Budapest Csokonai Attila (1951) költ, m fordító, szerkeszt, Budapest Csorba László (1952) történész, Budapest Csörsz Rumen István (1974) irodalomtörténész, régizenész, szerkeszt, Budapest Dávidházi Péter (1948) irodalomtörténész, Budapest Dérczy Péter (1951) irodalomtörténész, kritikus, Budapest Dombi Tinódy László (1958) szellemi szabad foglalkozású, Tolna Druzsin Ferenc (1940) irodalomtörténész, egyetemi magántanár, Budapest Ekler Andrea (1971) irodalomtörténész, kritikus, Budapest Erdélyi Z. János (1947) költ, m fordító, Szekszárd Filep Tamás Gusztáv (1961) m vel déstörténész, Budapest Füleki Gábor (1980) költ, középiskolai tanár, Dabas F zfa Balázs (1958) irodalomtörténész, Szombathely Gál János (1999) egyetemi hallgató, Budapest Görög Dániel (1989) kritikus, Budapest Halmai Tamás (1975) költ, irodalmár, Pécs Hegyi Zoltán Imre (1967) biciklis futár, antikvárius, blogger, költ, kritikus, Budapest Horváth Ferenc (1948) sakktanár, költ, Veresegyház H vösvölgyi Ildikó (1953) színm vész, Budapest Iancu Laura (1978) költ, szerkeszt, Budapest Isztray Botond (1946) író, Budapest Kabdebó Lóránt (1936) irodalomtörténész, professor emeritus, Budapest Kelemen Lajos (1954) költ, író, kritikus, Kaposvár Kis Pál István (1951) költ, tanár, Szekszárd Komáromi Gabriella (1941) irodalomtörténész, gyermekirodalom-kutató, Kaposvár Konczek József (1943) költ, író, Magyarnándor/ Pomáz Koosán Ildikó (1937) orvos, költ, m fordító, Szombathely Liptay Katalin (1950) rádiós irodalmi szerkeszt, Budapest Ludmann Mihály (1959) fest, m vészettörténész, Budapest Miklóssy Endre (1942) urbanista, esztéta, író, Budapest Mohai Szilvia (1973) könyvtáros, amat r költ, Szeged Móser Zoltán (1946) irodalomtörténész, fotóm vész, Bicske Nagy Katalin (1951) kutató, m fordító, Budapest Németh Erzsébet (1944) tanár, költ, Budapest Oláh András (1959) költ, író, Mátészalka Osváth Gábor (1946) Korea-szakért, f iskolai tanár, Budapest Prutkay Péter (1947) grafi kus, Budapest Ratzky Rita (1952) irodalomtörténész, Budapest ifj. Rostás-Farkas György (1984) újságíró, m fordító, Budapest Rostás-Farkas György (1949) költ, újságíró, Budapest Rózsa Iván (1959) közgazdász-újságíró, Budakalász Rózsafalvi Zsuzsanna (1975) irodalomtörténész, kritikus, Budapest Jerzy Snopek (1952) lengyel irodalom- és kultúrtörténész, m fordító, diplomata, Budapest Száva Csanád (1979) könyvtáros, Kolozsvár (Románia) Szénási Ferenc (1946) m fordító, irodalomtörténész, Budapest Sziklavári Károly (1969) kutató, szerkeszt, Miskolc Szkok Iván (1944) fest - és szobrászm vész, Budapest Szörényi László (1945) irodalomtörténész, kritikus, Budapest Sz cs-németh Erzsébet (1944) irodalmi szerkeszt, Budapest Tábor Ádám (1947) költ, esszéíró, Budapest Takács Ferenc (1938) fi lozófus, szakíró, Budapest Takács Rebeka (1994) egyetemi hallgató, Budapest Tamási Orosz János (1953) költ, újságíró, Buda pest Tasnádi Edit (1942) turkológus, m fordító, Budapest Tillinger Gábor (1975) nyelvész, m fordító, Buda pest Varga Tamás (1946) színm vész, szinkronszínész, Budapest Vihar Judit (1944) m fordító, irodalomtörténész, haikukölt, Budapest Windhager Ákos (1975) irodalomtörténész, kultúrakutató, Budapest Zalán Tibor (1954) költ, író, drámaíró, Budapest 216
227 B2-PÁHOLY A legérdekesebb hely azonban a Cifrakert. Ide járnak kötelességszer en a szerelmes diákok szerelmeikkel, csatangolnak a hatalmas parkban, ha a helyzet megengedi, csókolóznak, s ha megengedik, a fi úk megmarkolásszák a bimbózó lányok bimbózó melleit, félve, de határozottan az ölükhöz is nyúlnak, és nyirkosnak érzik a textíliát, amit, persze, akkor még nem igazán értenek. Évek során azután ki-ki, a maga tempója és bátorsága szerint, messzebb és messzebb merészkedik, némelyek annyira, hogy tovább már nincs hová merészkedniük. Visszatérve a fi úhoz, is kijárja az élet eme iskoláját, iszik és okádik Soós néni kocsmájában és kocsmája el tt, bele egyenesen a hajnalba, rumot vedel éjjel a K risfában, és egy id után tudja valamennyi tanára titkos szerelmét és félrelépéseik történetét. De végül a Cifrakert dönt elhatározatlan sorsáról, váratlanul és határozottan. Az ügyeletes szerelmével sétál és csókolódzik a park rejtett ösvényein, mígnem a várhoz érve, váratlanul azt mondja neki a lány: már tudom, te legyél költ. Amilyen Arany?, kérdezi. Amilyen Arany, vagy még annál is nagyobb. De a fi ú nem szereti sem Pet fi t, sem Aranyt, Adyt szereti, aki iszik, gyógyszerekkel kábítózza magát, a szeret je buzi férjének a pénzén kurvázik Párizsban, aki a halál rokona és az élet gátlástalan legázolója. Mondja is ezt a lánynak. Aki fekete sörényét hátravetve csak annyit válaszol: Majd beérsz te is, ha id el tt meg nem halsz. Csak hallgass rám, és legyél te költ! A fi ú nem halt meg id el tt, él még ma is, vígan vagy vigasztalanul, s a lányra hallgatva, költ ként tengeti a mindennapjait. Hogy beért-e már, azt maga sem tudja. De rég nem Adyt szereti, Pet fi b l is kiábrándult, aki az évek során közelebb került hozzá, s már kerüli József Attilát is, az utolsó kedvencet. És nem meglep, Aranyt szereti, a szóbankárt, a szómágust, a nyelvzsenit, a hangulat-horizontost, a soha nem megmondó, de (vagy éppen ezért) bölcsességben élen járó embert, aki miatt lassan a költészetet is átnevezi magában Arany Jánosra Zalán Tibor Prutkay Péter festménye
Ő is móriczos diák volt
Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga
1. Magyarországi reneszánsz Janusz Pannoniusz költészete. 2. Mikszáth Kálmán és a dzsentri
1 1. 2. 3. 4. 5., 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15., (,»;, ;,...) 16. 17. 18.,, 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. (, ) 26.. 27.,, 28. (, ) 29. 30., 31. 32. 33. 34. '' '' 35. 36. 37., 38., 39., Santa Maria
Javítási útmutató Irodalmi verseny az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói számára 2014
Javítási útmutató Irodalmi verseny az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói számára 2014 Az alábbi feladatok a Galambok röppennek föl című regényhez kapcsolódnak. 1. Milyen nyelven keletkezett a
Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.
9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:
KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT
Pasarét, 2011. november 17. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Alapige: 2Korinthus 5,10 Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt,
Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter
Szerző Szauer Ágoston Illusztráció Papp Eszter Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu Internet:
SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24
Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól
ARANY JÁNOS (1817 1882)
ARANY JÁNOS (1817 1882) S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék Ki törzsemnek élek, érette, általa, Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala. (Válasz Petőfinek) A Petőfi
Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.
Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti
ŐRIZZ, URAM! Lekció: 1Sámuel 24,1-9
Pasarét, 2011. szeptember 4. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza ŐRIZZ, URAM! Lekció: 1Sámuel 24,1-9 Alapige: 1Sámuel 26,23-25 Az Úr mindenkinek megfizet a maga igazsága és hűsége szerint, mert
A bölcsesség otthon: férj és feleség
A bölcsesség otthon: férj és feleség Lekció: 1Pét. 3.1-9 Textus: Péld 5.15-23, 2.16-1, 14.1, 21.9, 21.19, 12.4, 11.22, 18.22, 19.14, 30.18-19 2013. okt. 20. A bölcsesség otthon. Mit tanít a Példabeszédek
IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21
Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom
IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ. Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 3. évfolyam 1. szám
IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 3. évfolyam 1. szám Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt! 1Krón. 16,8 Kedves Testvérem!
Tanmenetjavaslat A 12. OSZTÁLYOS MAGYAR IRODALOM TANANYAG KIEGÉSZÍTÉSE KATOLIKUS ÉRTÉKRENDŰ IRODALMI ALKOTÁSOKKAL
A tanmenetek elé Az Értékorientált pedagógia sorozatban elkészült válogatás a katolikus értéket, tartalmat felmutató gazdag irodalmunkból csak egy kis szeletke. Ennek ellenére az összeállított irodalmi
A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején
1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat
Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt
Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva
POMOGÁTS BÉLA Trianon a történelemben és a magyar irodalomban
POMOGÁTS BÉLA Trianon a történelemben és a magyar irodalomban A trianoni döntések Mindazt, ami az első világháború után Magyarországgal történt, alig tudta feldolgozni a nemzet emlékezete. Az 1920. június
Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.
10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok
Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Élmények
Koronczai József csendőr főtörzsőrmester életrajzához Hajmáskér, 1905. március 9., 1945. március 28. Nagy József összeállítása, 2013. január 30. Budapest (született Perkátán, 1944) Olvastam a Perkátai
Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!
Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Régi idők tanújaként beszélni egy nagy múltú intézmény ünnepére összegyűlt vendégek előtt, közöttük
A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI
A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik
bibliai felfedező Olvasd el: Lukács 23:1-26, és 32-43
Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliaismereti Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTéNET: Jézus halála Olvasd el: Lukács 23:1-26,
SZABÓ PALÓCZ ATTILA VERSEI
SZABÓ PALÓCZ ATTILA VERSEI AMIVÉ LENNI mint kassáki százas kisgyermek állok formákat keresvén a szabadságnak becézett költői puszta délibáb-erdős sűrűjének barokk lépcsőfokai legalján még viharból megtérten
Ciszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19.
Ciszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19. Kedves Versenyzők! Játékunk első része ezzel a fordulóval befejeződik. A mostani forduló elsősorban művelődéstörténeti
A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.
3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a
Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)
Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének
Salamon, a bölcs király
A Biblia gyermekeknek bemutatja Salamon, a bölcs király Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Ruth Klassen 60/22. Történet www.m1914.org Bible for Children,
MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM
MÁS SZÓVAL A rovat azokat igyekszik bemutatni, akiknek erre, szakterületükön belül, nem lenne szükségük: gondolkodásukat, alkotásaikat a szakma határainkon túl is ismeri. Mi azonban a be nem avatottakhoz
Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM
Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli
Bősze Péter 1 HÍRADÁS
Bősze Péter 1 Megalakult az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság Orvosi Nyelvi Munkabizottsága Az alakuló ülés: Magyar Tudományos Akadémia, 2014. június 25-én A BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA Tavaly
Rokoni iszony. Csillag Katalin
Rokoni iszony Csillag Katalin 1. Az új szomszédok A szüleim arra tanítottak, ne bántsak meg senkit, nem jó, ha az embernek ellenségei vannak. Megfogadtam a tanácsukat, bár a mi helyzetünkben ez akár képmutatásnak
Osztályvizsga Évfolyam: 12. Írásbeli Időtartam 240p Próbaérettségi
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MAGYAR IRODALOMBÓL A tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és az értékelés elvei Osztályozóvizsga Írásbeli Szóbeli Időtartam 60p 10p Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga
Családakadémia Hírlevél
Családakadémia Hírlevél 57. szám digitális változat Tartalom: Csak 9 februári hétvége Csak 8 Visszatekintés Csak 6 Jegyesoktatás Elnökségi ülés Szervezői tapasztalatcsere Közérdekű hirdetmények Bizalompedagógia
Szeretet volt minden kincsünk
Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van
15. LECKE: ISTEN ORSZÁGA ÉRTÉK: AZ IGAZGYÖNGY PÉLDÁZATA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.
15. LECKE: ISTEN ORSZÁGA ÉRTÉK: AZ IGAZGYÖNGY PÉLDÁZATA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Joachim Jeremias: Jézus példázatai, Kálvin Kiadó,
Járkáló 6659 A 110 ÉVE SZÜLETETT DAG HAMMARSKJÖLD Az ENSZ tragikus repülőszerencsétlenségben elhunyt svéd evangélikus főtitkárának (1953-1961 között volt e tisztségben) élete valamennyi tudatos döntését
REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa
A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE
ÁLTALÁNOS PAPP FERENC A ZRÍNYI-SZOBOR ALKOTÓJA, BARBA PÉTER EMLÉKÉRE A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem központi helyén, a Zrínyi parkban található egy alkotás, az egyetem névadójának szobra, amiről
KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel
Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok
AZ A NAP. LXVIII. évfolyam, 11-12. szám 2004. november-december
HD LXVIII. évfolyam, 11-12. szám 2004. november-december AZ A NAP APRÓ ISTVÁN Az a nap úgy kezdődött, hogy több kilométeres dugóba kerültem az elővárosban. Nem, így akármelyik nap kezdődhet, az a bizonyos
d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
A gyönyörű takarodó dal minden este felhangzik Gyomaendrődön -...
1 / 7 2015.08.12. 13:55 Címlap (/)» Megyejárás (rovat/megyejaras) Békés megye (hirek/megye /bekesmegyei-cimlap) Gyomaendrőd (hirek/telepules/gyomaendrod-cimlap) A gyönyörű takarodó dal minden este felhangzik
Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:
Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.
Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem
Bevezetés az 1. részhez Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Isten egyik különleges vonása ezt teljesen egyedi módon a Biblia jelent ki, egyetlen más könyvben vagy vallásban sem található meg
Főnixmadár. A hazugság polipkarjai
Főnixmadár A hazugság polipkarjai Előszó A könyv igaz történet, a szerző által megélt és felidézett eseményeken alapul. Egy történet két lélek egymásra találásáról, amelyet a hazugság polipkarjai tartanak
Spitzer Gyöngyi, 2008. Illusztrációk: Szolnoki Rita Borzoj
Spitzer Gyöngyi, 2008 Illusztrációk: Szolnoki Rita Borzoj Szerkesztette: Borus Judit Borító: Czeizel Balázs Tipográfia és tördelés: Kerényi Attila Borítófotó: Szipál Martin ISBN 978 963 9710 41 2 Minden
Itt kezdődött a reformkor
Itt kezdődött a reformkor 24 ÓRÁS FELOLVASÁS A LEGNAGYOBB MAGYAR, SZÉCHENYI ISTVÁN SZOMBATHELYI ÉRETTSÉGI VIZSGÁ -JÁNAK 200. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE Johann Ender: Széchenyi István ifjúkori portréja, 1818
KI-KICSODA? MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29
MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29 2011. március 6. 10 00 Mályinka 1. Gyülekező ének: 489. d. 1. v.: Örök élet reggele, fény a véghetetlen fényből 2. Köszöntés: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól,
MAGYAR ATHENAS 250 SZÉKELYFÖLDI KÖZÉPISKOLÁSOK VETÉLKEDŐJE (2015 2016)
MAGYAR ATHENAS 250 SZÉKELYFÖLDI KÖZÉPISKOLÁSOK VETÉLKEDŐJE (2015 2016) ELSŐ FORDULÓ 1. KIK A SZÉKELYEK? Nyugati újságíró azt kérdi tőlem: igaz-e, hogy a székely nem magyar? Hanem egy másik nemzetiség Romániában?
KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE
KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely Interjúalany Spacérné Szili Zsuzsanna INTERJÚALANY: SPACÉRNÉ SZILI ZSUZSANNA CSAPAT NEVE: VÖRÖSMARTY-FRÖCCS 1/1
atlantisz: süllyedõ városok szigetek
Harkai Vass Éva atlantisz: süllyedõ városok szigetek versvázlat III. 18 hétvégén néha falura megyünk van ez a szó hogy falu úgy tűnik semmi közöm hozzá nem élek falun kezdhetnék akár egy cv-t is így az
TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ. TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren
TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren 1. Tégy engem békeköveteddé, Hogy hinthessem az igemagvakat. Ó, Szentlelked
Néha a szeszcsempészet útján
BESZÉLGETÉS KLIMÓ KÁROLY KÉPZŐMŰVÉSSZEL Néha a szeszcsempészet útján Beszélgetés Klimó Károly képzőművésszel fotó: Pálfi Anna Gratulálok a Herder-díjhoz. Nagyon fontos közép-európai klubba kerültél be
A kegyelem és az ítélet Istene
4. tanulmány január 21 27. A kegyelem és az ítélet Istene SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 3; 6; János 3:17-21; 1Korinthus 3:13; 2Korinthus 5:10; Jelenések 14:6-7 Mert minden cselekedetet az
A betegek tanítvánnyá tétele
január 25 31. A betegek tanítvánnyá tétele A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Máté 15:30-31 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: A betegség kéretlen látogató, az viszont jó lehet, hogy a betegek gyakran nyitottabbá
Már megint az illeték,
Már megint az illeték, avagy kell-e a társasházi öröklakással együtt, az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányadként vásárolt teremgarázs után külön vagyonszerzési illetéket fizetni? Az alább ismertetett
Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t
tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
E.ON Áramszolgáltató (0-24) : 06-80/205-020 E.ON Gázszolgáltató (0-24) : 06-80/424-242 ERÖV Vízszolgáltató (0-24) : 06-30/997-4275
2016. JANUÁR Címlapsztori főcíme A tartalomból: Önkormányzati hírek 1-2. oldal Óvodai hírek 2. oldal Iskolai hírek 3. oldal Visszatekintő 4-5. oldal Felhívások 6. oldal Közelgő események: Iskolás farsang
Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban
AZ ÚR SZABADÍTÁSA. Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből.
Pasarét, 2013. november 10. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza AZ ÚR SZABADÍTÁSA Lekció: Zsoltár 107,1-16 Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította
Osztályozóvizsga témakörök
Osztályozóvizsga témakörök 9 12. évfolyam általános tantervű osztályok 9. évfolyam 1. Műnemek, tanult műfajok 2. A homéroszi eposzok 3. Az antik görög színház. Szophoklész: Antigoné 4. Az antik római irodalom
Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs!
TÁJAK KOROK MÚZEUMOK EGYESÜLET KURD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA VÖLGYSÉG TURISTA EGYESÜLET Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! Örömmel üdvözöljük a Tolnai Hegyhát 25 elnevezésű
Kisiskolás az én nevem,
1. Hallgasd meg a verset! Mondd el, kirõl szól! Kisiskolás az én nevem Kisiskolás az én nevem, ki nem hiszi, jöjjön velem. Iskolába sietek én, nem ülök már anyám ölén. Iskolában jól figyelek, ha kérdeznek,
Bogdán László. Richardo Reis Tahitin. 36. Második levél Bernardo Soareznek
Bogdán László Richardo Reis Tahitin 36. Második levél Bernardo Soareznek Tegnap éjjel, régi morva bányászlámpám fényénél mióta hurcolom magammal, nyolcszögletű lámpa és minden oldalán egy-egy törpe van,
Évzáró 2013 június 22. Sárospatak
Fıtisztelető Akadémiai Közgyőlés! Fıtisztelető Püspök Úr! Intézményvezetık! Igazgató Asszonyok! Közigazgató Úr! Elnök Urak! Dékán Úr! Esperes Asszony! Évzáró 2013 június 22. Sárospatak Kedves Vendégeink,
Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja
Írnod kell kislányom, erre születtél! Írnod kell kislányom, erre születtél! visszhangzik fülemben Édesanyám hangja Tudom Édes, írnom kellene, de bajban vagyok. Talán azt a témát kéne papírra vetnem, amit
Herendi templom litofán ablaka
Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly
TESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport ( évf.) 3. FORDULÓ
TESTVÉRMÚZSÁK vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. FORDULÓ 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd meg, hogy
A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE
A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet
Otthon segítenek. Èva magazin 2008.
Èva magazin 2008. Otthon segítenek A parkettán két egy év körüli fiúcska ücsörög, mindegyiknek az a keksz kell, ami a másik kezében van. Sírva fakad mind a kettő. Az ikrek édesanyja, Borbála, ha Fülöpöt
Javaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Varga László
A helyes istentiszteletről 1
A helyes istentiszteletről 1 Textus: Róm. 12,1 Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.
A Biblia gyermekeknek bemutatja. Jézus, a nagy Mester
A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus, a nagy Mester Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible
Elmúlt idők levelezése
Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most
PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN
LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember PAPÍRSZELETEK NÉMETH ISTVÁN Milyen lehetett a bujdosó pohár, amely Gyulai Pál szerint a sarkantyúnál is jobban csengett? Ha bujdosott, hát miért, kit
A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó
A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na
GR tanfolyam vélemények
GR tanfolyam vélemények (amiket, ha te is csatlakozol, a zárt oldalon élesben olvashatsz majd) A véleményeket rendhagyó módon nem a végén, hanem a 13. leckénél, egy szusszanásnyi időt adva kérem remélem,
Könyvember; könyv és ember
Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.
S A K K O Z Á S A R É G I V Á R O S L I G E T B E N. Csodák Birodalma
S A K K O Z Á S A R É G I V Á R O S L I G E T B E N Csodák Birodalma A kisfiú hóna alá kapta újságpapirosba csomagolt fatábláját, elindult a ligetbe. Végig ment az árnyas Stefánia úton, majd átvágott a
A Mennyország, Isten gyönyör otthona
A Biblia gyermekeknek bemutatja A Mennyország, Isten gyönyör otthona Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Sarah S. 60/60. Történet www.m1914.org Bible
KOCSÁR MIKLÓS. Dalok magyar költ k verseire
KOCSÁR MIKLÓS Dalok magyar költk verseire Énekhangra és zongorára 2. Gyurkovics Tibor versei ÖLELJ MEG ENGEM, ISTEN 1. Fönn 2. Antifóna 3. Figura 4. Istenem LÁTJÁTOK FELEIM KÉRÉS EGYHELYBEN POR-DAL Kontrapunkt
1. Hány király él a mesében? egy... Hány lánya van neki? három... Hány országa van? három...
A SÓ (népmese) Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy öreg király s volt három szép lánya. Volt néki három dúsgazdag országa, mindhárom lányának jutott egy-egy ország. Hanem ahogy mondják: nincs három
O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A
Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,
MAGYAR TÉTELEK. Témakör: MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. KÖTELEZŐ SZERZŐK Tétel: Petőfi Sándor tájlírája
MAGYAR TÉTELEK IRODALOM 1. Tétel: Petőfi Sándor tájlírája 2. Tétel: Arany János balladaköltészete 3. Tétel: Ady Endre emberi és költői arca a Léda-versek tükrében 4. Tétel: Babits Mihály: Jónás Könyve
A megváltás története, I. rész
A megváltás története, I. rész A megváltás története című írásaink olyan sorozatot alkotnak, amelyek a bűnbeeséstől kezdve Isten Fia emberré lételéig végigkísérik Isten küzdelmét az ember megváltásáért.
XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.
XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes
Kora-római kocsi és ló sírok kincsei Állandó kiállítás (1 teremben). Partnerünk a Magyar Nemzeti Múzeum és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága
MUNKATERV 2014 A Budaörs területén évtizedek óta folyó régészeti feltárások és helytörténeti kutatások gazdag eredményei lehetővé tették, hogy településünk több ezer éves múltját először időszakos kiállításokon,
Beke Sándor A SZERETETNEK NINCSEN TEMETŐJE _ ( 1 ) _
Beke Sándor A SZERETETNEK NINCSEN TEMETŐJE ( 1 ) _ A címlapon és a hátsó borítón REISZ ILONA festményei: A pápa és A pápa munka közben ( 2 ) _ Beke Sándor A SZERETETNEK NINCSEN TEMETŐJE II. János Pál pápa
A Pápai Önkormányzat egyetlen nemzetben gondolkodó képviselője jelenti:
A Pápai Önkormányzat egyetlen nemzetben gondolkodó képviselője jelenti: A Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanácsadó Testület második üléséről, valamint a képviselőtestület 2011. szeptember 29-ei üléséről
kegyetlen igazságot egészen az utolsó vizsgálatok lezárultáig.
Gesztenyefaág A kórház hűvös, steril levegője körülölelte az idős asszonyt. A szoba fehér berendezése és a csempézett fal tisztaságot sugárzott. Négy ágy volt benne, közülük egy üresen állt, a mellette
Magyarország idegenforgalma az előző századfordulót. Nyaraljon Felsőgödön! A Kék Duna Panzió nyolc évtizede képekben
Volentics Gyula Nyaraljon Felsőgödön! A Kék Duna Panzió nyolc évtizede képekben A kék Duna partján Oly szép az est, Az alkony mindent Bíborba fest, Ifjú szívekben A vágy tüze gyúl, A vén Duna partján Csók
Irodalom. II. A Biblia 4. A Biblia jellemzői Szereplők és történetek a Bibliából (Bibliai kislexikon című rész a füzetből)
Témakörök a javítóvizsgára magyar nyelv és irodalom tantárgyból SZÉ 12/1/E (A kihúzott tétel (irodalom és nyelvtan) 35%-os teljesítése esetén elégséges) 9. évfolyam Irodalom I. Az antikvitás irodalma 1.
A Somnakaj igazi cross over. Valóságos örömzene. Ismert hazai alkotó-, és előadóművészek. komoly előkészítő munkájával megszületett
Ismert hazai alkotó-, és előadóművészek komoly előkészítő munkájával megszületett az első gypsy musical, a Somnakaj, melyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutattak be 2014 áprilisban a Művészetek
3. 1. ADALÉKOK DR. DÉVÉNYI ENDRE MAKÓ ÉS KOLOZSVÁR EGYKORI TŰZOLTÓPARANCSNOKA ÉLETMŰVÉHEZ - TŰZOLTÓI, ÉS VERSES SZÉPIRODALMI MUNKÁSSÁGÁHOZ
Dr. Hadnagy Imre József Dr. Dévényi Endre arcképe Dr. Endre Devenyi portrait Dr. Dévényi Endre: Öröktüzek c. műve a saját versein kívül a magyar irodalom tűzzel kapcsolatos verseiből válogatott gyűjtemény.
Passió 2006. 1. jelenet: Bevezetés. 2. jelenet: A vak meggyógyítása
Passió 2006. 1. jelenet: Bevezetés Beszélı2 (Zsuzsi): Judit, én nem értelek téged. Nagyon szívesen elviszlek a templomba, de mi értelme van? Beszélı1 (Judit): Nekem fontos az Isten, mert szeret engem.
Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C
Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 2015 13.C Hári Andrea (HA) Vámosné Polyák Krisztina (VPK) 2015 SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELSOR MAGYAR