15. LECKE: ISTEN ORSZÁGA ÉRTÉK: AZ IGAZGYÖNGY PÉLDÁZATA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

Átírás

1 15. LECKE: ISTEN ORSZÁGA ÉRTÉK: AZ IGAZGYÖNGY PÉLDÁZATA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Joachim Jeremias: Jézus példázatai, Kálvin Kiadó, Budapest, 1990 Anton Steiner: Gleichnisse Jesu, Fordította: Tarjányi Béla 1991) Kortörténeti háttér: Az igazgyöngy igen keresett árucikk volt az egész ókorban. A legfontosabb lelőhelyek voltak: Vörös-tenger, Perzsa-öböl, Indiai óceán. A búvárok által kihalászott gyöngyöket elsősorban ékszerek, nyakláncok készítésére használták. Példázat magyarázata: Az igazgyöngyről szóló példázat az elrejtett kincsről szóló példázattal együtt egy úgynevezett kettős példázat. Az igazgyöngy példázata az elrejtett kinccsel együtt ugyanazt a mondanivalót szeretné megvilágítani két különböző kép révén. Maga a történet nagyon rövid egyszerű, csak a leglényegesebb információknak jutunk a birtokába. A példázatban két szélsőséget fogalmaz meg Jézus. Az egyik, hogy nem egy átlagos egyszerű gyöngyről van szó, hanem egy nagyértékűről. És ezért a kereskedő mindenét feláldozza, eladja. Ha valaki rátalál az Isten országára, megérti a titkát, megérti az evangéliumot, akkor arra az emberre ilyen hatást gyakorol ez a találkozás. Érte mindenét odaadja. Az értéke mindennél nagyobbnak látszik, ezért minden áldozatot megér. Ilyen hatással van az evangélium az emberre. Isten szerinti érték: A Szentírás szerint Isten szemében nem az az értékes, ami a világ szemében értékes. Amíg a világban az arany, ezüst számít értéknek, addig Isten szemében hívő ember hite értékesebb a kézzelfogható kincseknél. hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes az Isten előtt. 1. Péter 3,4 hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre. 1. Péter 1,7 A foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok, mivel tudtátok, hogy nektek értékesebb és maradandóbb vagyonotok van. Zsid. 10,34 VALLÁSPEDAGÓGIAI SZEMPONTOK Az érték a gyermekkorban azt fejezi ki, ami érzelmileg megmozgatja a gyermekeket. Ezért lehet értékes számukra egy üveggyöngy, egy kavics, vagy más néha a felnőttek számára haszontalannak tűnő holmi is. Napjaink tárgyiasult világában azonban a gyerekek is hamar átveszik azt a látásmódot, hogy annak van értéke, ami pénzben kifejezhető. Különösen igaz ez, ha a családok jól állnak anyagilag és sok játékot, drága ruhát, technikai eszközt kap a gyermek. Hasonlót eredményez az is, ha nagyon rossz anyagi helyzetben van a család. Ekkor azt hiheti a gyerek, hogy egy nagyobb pénzösszeggel, vagyonnal bármit el lehet érni. A hittanoktatás feladatai közé tartozhat az is, hogy rámutassunk a maradandó és csak rövid időre szóló érték közötti különbségre. Ötödikes korban azért okozhat ez problémát, mert a korosztály tipikus gondolkodásmódja még nem elvont. Konkrétumokkal tudnak dolgozni és

2 konkrétumokat tudnak leginkább felfogni és megérteni. Éppen ezért a lelkipásztor/hittanoktató lehetősége konkrét élethelyeteket, példákat alapul véve azt megláttatni a tanulókkal, hogy vannak kézzel nem fogható értékek is. Jó kiindulópont lehet erre a külső- és belső tulajdonságok felhasználása, pl: világi kincs: mint egy külső tulajdonság jól látható. Lelki kincs: mint egy belső tulajdonság, nem mindig látható meg könnyen. Mivel az ötödikesek gyakran vásárolnak a szülőkkel, sőt néha magukban is vesznek dolgokat így szintén jó kiindulópont lehet a példázathoz néhány ismert élelmiszer/tárgy értékének meghatározása. Lehet beszélni arról is, hogy mennyit ér ez a boltban, de ők mennyit adnának érte egy-egy helyzetben. (Pl. egy üveg ásványvíz kb. 80 Ft, de a sivatagban ennél sokkal többet is érhet). ÓRAVÁZLAT JAVASLAT Kognitív cél: A lelki kincs, érték fogalmának és tartalmának megismertetése. Affektív cél: A lelki értékek iránti érdeklődés (vágyakozás) felkeltése. Pragmatikus cél: Elindítás a lelki kincskeresés útján. Óra fő része Javaslatok Taneszköz, célhoz kapcsolódás Motiváció, ráhangolódás, előzetes ismeretek aktiválása 1. Beszélgetési lehetőség: - Beszélgessünk arról, hogy minek mi az értéke, minek mi ad értéket. A gyerekek ebben a korban már sok mindent tudnak a dolgok értékéről, de ezzel egy időben alapvető dolgok értékével, árával nincsenek tisztában. Közös beszélgetés vagy csoportmunka Kapcsolódó feladat: Munkafüzet 1. feladat a táblára. - A gyerekek fogalmazzák meg számukra most mi a legértékesebb, és miért? Ne értékeljük a válaszaikat, hiszen itt szubjektív érzésekről van szó. - A tankönyv feladattára alapján beszélgessünk a belső tulajdonságokról/értékekről (lelki, szellemi értékek) Ezek miért fontosak? Segítség a példázat üzenetének megértésében. Jó lenne, ha a beszélgetés során felismernék a tudás, az alkotás, vagy egyéb belső értékek fontosságát, rácsodálkoznának saját és mások belső értékeire. vagy: Játék: Keressük meg az árát! Mi mennyit ér? A csoportba beviszünk néhány boltban vásárolható dolgot. Lehetnek a munkafüzet első feladatában felsorolt áruk is. Az árcédulákat gondosan eltűntetve, az árakat

3 Feldolgozási javaslat külön lapokra felírjuk, a csoportok száma szerint és odaadjuk. Nekik rá kell jönniük, hogy melyik áruhoz melyik ár tartozik. Beszélgetési lehetőség a bibliai történetről Mitől más a mennyei kincs, mint a földi? Tudnánk bibliai példát mondani arra, hogy valaki nem cserélte a mennyei kincseit földi kincsekre? (Jézus megkísértése- Mindezt neked adom, ha ) Tudnánk-e bibliai példát mondani arra, amikor valaki a földi kincseit mennyeire cserélte? (Máté, Zákeus) Aki Isten kincset talál, miért tud lemondani a többi kincséről? A mennyek országa fogalom konkretizálása Házi feladat Kapcsolódó feladat: Munkafüzet 2.3. feladat Aranymondás: Szabadon választható. Énekjavaslat: Velem vándorol utamon Jézus Jertek énekeljünk Gyűjts össze a számodra legkedvesebb 5 szót! Miért éppen azokat választottad? Miért értékesek ezek neked? Munkafüzet TOVÁBBI ÖTLETEK 1. Játék: Hasonló a mennyek országa Keressenek szavakat amelyekről azt gondolják hogy a mennyek országára (Isten királyságára) illenek (béke, igazság, tisztaság, szépség, öröm, nyugalom stb.) Mi is megadhatunk szavakat az ellentétpárjaikkal. A gyerekek szétválogathatják. 2. A Nobel díj történetével megismertetve a gyerekeket megbeszélhetjük velük, hogy nagyobb értéke van a mások javára, segítségére, hasznára váló felfedezéseknek, mint az egyéb nagy találmányoknak. Különösen alkalmas erre a Nobel békedíj kategóriája Készíthetünk velük értéktáblázatot. Az összegyűjtött belső értékeket (pl. hazaszeretet, béke, család, barátság) rangsorolja a csoport. Első legyen a csoport számára legértékesebb. Próbálják megvitatni az értékeket, egymást meggyőzni a fontossági sorrendről. Instrukció: Nem baj, ha nem sikerül közös nevezőre jutnia a csoportnak. 4. Oktató mesék Mese a szegény emberről, aki igazgyöngyöt talált

4 Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy kerek erdő és az erdő közepén egy fából épített takaros kis gunyhó. Ebben lakott egy szegény ember csendben, békében, szeretetben. Járta az erdőt, beszélgetett az állatokkal, meghallgatta, hogy mit mondanak a bokrok és a fák, s a szél zúgásából a messzi földek híreiről is értesült. Ügyes kezű volt a szegény ember, Isten meleg szívvel és nagyszerű tehetséggel áldotta meg. Felismerte a fában a lelket, a kőben a szépet, s olyan gyönyörűséges dolgokat készített-faragott, hogy csodájára járt az egész világ. Mindenki szerette, az erdő lakói mindennapi vendégei voltak, de ő mégis magányos volt, mert nem volt társa. Gyakran bejárt az erdőszéli faluba, vitte portékáit a vásárba, házakhoz vagy csak úgy; asztalokat, székeket, mindenféle bútorokat, cifra faragványokat. Kedvében járt fiatalnak és öregnek, portékáival megörvendeztetett kicsiket és nagyokat egyaránt. Történt egyszer, hogy egy hosszú nap után estefelé, amint ment haza a szegény ember, látta, hogy a falu szélén gyerekek játszanak. Színes üveggolyókat dobáltak, kicsiket, nagyobbakat, kereket, tojás alakút, kinek milyen volt. Aki a legmesszebbre tudta gurítani, az lett a győztes. Gurultak a golyók, melyik messzebb, melyik közelebb; a lemenő nap átsütött rajtuk, szivárvány-fényt szórva az izgalomtól kipirult kis arcokra. Megállt a szegény ember, kissé távolabb a gyerekektől, és figyelte játékukat: együtt örült a győztesekkel, együtt szomorkodott a vesztesekkel. Amikor mindenki elgurította a saját kis golyóját, nagy sivalkodással odaszaladtak megnézni az eredményt. Lehajoltak, komolyan tanulmányozták a golyók helyzetét, körbejárták őket, hogy biztosan megállapítható legyen: ki a győztes. Egyszer csak az egyik gyerek felkiáltott: - Új golyót találtam! Új golyót találtam! - s túl a legmesszebbre gurult golyón, felszedett a földről egy szürkés-barnás földdarabot. A többiek körésereglettek, de a lelkesedést hamarosan csalódás váltotta fel. Körbeadták a szerzeményt, nézegették, vakargatták, dörzsölgették, hátha előbukkan a csillogó üveg, de mindhiába, az maradt csak szürke és piszkos, amint volt. - Nem ér ez semmit! - mondott véleményt az egyik és még legyintett is hozzá. - Lehet, hogy nem is üveg, hanem csak egy darab kő - így a másik. Végül ledobták a földre, s a szélen álló odébbrúgta, úgyhogy a kis szürke földdarab belegurult az útszéli tócsába. A gyerekek visszatértek a játékhoz, és már el is feledték a furcsa felfedezésüket. Látta mindezt a szegény ember, s mivel nagy szíve volt és messze látó lelke, tudta, hogy a sár kemény kérge mögött mindig valami szép és nemes dolog rejlik. Odaballagott a tócsához, óvatosan felemelte a golyót, s érezte, hogy a kéreg vastag és érdes. Nézegette ő is, forgatta a kezében, és láss csodát!, ahogy az ide-oda gurult a szegény ember tenyerén, a sárkéreg apró repedésein át megcsillant a napsugár és az egyre gyengülő napfényt ezerszeresen verte vissza. Átmelegedett a szegény ember szíve, mert érezte, hogy kincset talált: a sár mögött igazgyöngy lapul. Majd otthon letisztítom. - gondolta s óvatosan kabátzsebébe csúsztatta a gyöngyöt. Este volt már, mire hazaért. Az erdő elcsendesedett, a szél megbújt az öreg fák odvában. Lámpát gyújtott a szegény ember, tiszta terítőt tett az asztalra, szerzeményét kitette az asztal közepére és vacsorát készített magának. Vacsora után a lámpa fényénél alaposabban megnézte a kis szürke golyót, kapargatta a kemény kérget, de teljesen megtisztítani nem tudta. Későre járt, a szegény ember fáradt volt az egész napi gyaloglástól, lefeküdni készült. Holnap, napvilágnál talán sikerrel járok. - gondolta. Visszatette a gyöngyöt asztal közepére, s kicsit szomorú volt, mert érezte, hogy a kis gyöngy is szomorú, ott belül, a szíve mélyén. Vigasztalta is azonnal, eképpen:

5 Gyöngyöm, Gyöngyöm, drága Gyöngyöm, Gyöngy-orcádról hol az öröm? Homlokodon mér van ború, Két gyöngy-szemed mér szomorú? Babusgatlak, szeretgetlek, Minden szépet eléd teszek... Aludj, aludj, drága Gyöngyöm, Gyöngy-orcádon lesz majd öröm Múlik az éj, elszáll a rossz, Holnapra már ragyogni fogsz! A szegény ember eloltotta a lámpást és nyugodt, békés álomba merült. Tudta, hogy ma történt valami, és ami történt, az jó. A kis gyöngy szíve pedig, ahogy hallgatta a szegény ember vigasztaló szavait, megtelt meleggel, reménnyel és boldogsággal. A szegény ember már aludt, amikor a kis gyöngy elkezdett sírni, könnyei végigfolytak a megkeményedett kérgen és elolvasztották azt. A sár lassan lefolyt a terítőre, de nem piszkította be, mert azonnal eltűnt a semmibe, mintha nem is lett volna. S mire a kis gyöngy könnyei elapadtak, már semmi nem volt hajdani börtönéből, csak a hótiszta terítő és a földöntúli ragyogás, amely tiszta lelkéből fakadt, s betöltötte az erdei gunyhó kis szobáját, és tündér-fényt vetett a békésen alvó szegény ember arcára. Hogyan lett az igazgyöngyből gyöngyvirág? Úgy, Kedveseim, hogy Isten egyszer régen lejött a földre körülnézni, és eljátszogatott a szép igazgyöngyökkel. Becézgette, fényesítgette őket, kérdezgette, hogy érzik magukat a földön. De a gyöngyök bizony nem feleltek semmit. Isten gondolkodott egy kicsit, hogy mi lehet ennek a nagy hallgatásnak az oka, s hamarosan rájött: a gyöngyök azért nem szólnak, mert ők csak egyszerű kis gyöngyök, akik nem tudnak növekedni, felmelegedni, mosolyogni, s beszélni sem, mert nincs bennük Élet. Fogta hát Isten a gyöngyöket, rájuk emelte szelíd szemeit, Életet lehelt beléjük, hogy érezni tudjanak, majd szétszórta őket a földkerekségen és azt mondta nekik: Szaporodjatok és sokasodjatok! Borítsátok be fényetekkel a mezőket, melegítsétek fel tüzetekkel az emberek szívét, gyönyörködjenek mosolyotokban, szeressen titeket minden élő, az erdők, mezők vadjai, az ég madarai és az emberek az egész földön. A gyöngyök pedig jó földbe hullottak, ott gyökeret eresztettek, s minden gyöngyből egy-egy szép gyöngyvirág lett Isten és az egész világ örömére. Isten - látván, hogy milyen szépséget alkotott - örömében táncra perdült és így énekelt: Örülök, ha ragyog a nap, Örülök, ha felhő-borús, Hegyek csúcsa köd-koszorús Édes-kedves szép világ, Gyöngyből lett a gyöngyvirág! Villám csapkod, ég morajlik, Dörgő hangja messze hallik Záporeső, szivárvány, Eső után csalogány Édes-kedves szép világ, Gyöngyből lett a gyöngyvirág! A gyöngyvirágok vele énekeltek, csilingelve táncoltak és olyan szépen mosolyogtak, ahogy csak Isten boldog teremtményei tudnak mosolyogni.

6 Így teremtette Isten a gyöngyvirágokat. Forrásanyag: %F6ngyr%F5l Őri István: Rigóünnep. Mondókák, mesék és versek gyerekeknek. Copyright Őri István, 2004 betuvilag@gmail.com INSTRUKCIÓK A MUNKAFÜZET FELADATAIHOZ 3. Feladat megoldása: Isten. További ötlet a feladattal kapcsolatban: Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy miért lehet valaki számára Isten olyan értékes, mint az igazgyöngy. Arra kérdezünk rá, hogy a gyerekek szerint konkrétan mi az, ami Istenben értékes. Mi az, ami többet ér, mint bármi más a világon. A témához felhasználható énekek: Református Énekeskönyv: 167. dics.1-2.verse-jöjj, mondjunk (+ BS, HK) Református Énekeskönyv: 472. dics.4. verse- Adj éjt, napot, add át erődet (dall. RÉ.66. zsolt. Örvendj egész föld) Református Énekeskönyv: 512. dics.1-3. verse- Szól, szólj hozzám, Uram