SZIGORLATI KÉRDÉSEK POLGÁRI PERJOGBÓL 2010

Átírás

1 SZIGORLATI KÉRDÉSEK POLGÁRI PERJOGBÓL 2010 I. félév 1. A polgári eljárás fogalma, forrásai, tárgya, célja, feladatai, a polgári eljárási jogszabály 3 hatálya 2. Az eljárás szakaszai, a polgári igazságszolgáltatás útjai (peres, nemperes eljárások, a 6 választottbíráskodás megítélése) 3. Az igazságszolgáltatásban jellemző alapelvek 7 4. A polgári perjog sajátos alapelvei A nemzetközi és az európai polgári perjog forrásai A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei, formái, az európai joghatósági rendeletek és egyezmények rendszere 15 és hatálya 7. Az általános és a különös joghatóság Joghatóság fogyasztói, biztosítási és munkaszerződésből eredő jogvitákra A kizárólagos, a kizárt és a felek által kikötött joghatóság A polgári ügyekben eljáró bíróságok és öszszetételük A bíró, illetve a bíróság kizárására vonatkozó szabályok A hatáskör fogalma. A megyei bíróság hatásköre A pertárgy értéke A bírósági illetékesség fogalma, fajai, az általános illetékesség A vagylagos illetékesség A kizárólagos és az alávetéses illetékesség A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, az eljáró bíróság kijelölése A fél fogalma a polgári eljárásban, a fél perbeli legitimációja A keresetindításra jogosultak A perképesség A pertársaság fogalma, fajai A beavatkozás fogalma, fajai Változás a felek személyében A perbeli képviselet fogalma, a törvényes és az ügygondnoki képviselet A meghatalmazotti (ügyleti) képviselet Az ügyvédek és jogtanácsosok Az ügyész részvétele a perben Az eljárási cselekmény fogalma, fajai Az eljárási cselekmények formája, a beadvány, az idézés A kézbesítés A nemzetközi kézbesítés hagyományos és 62 európai uniós eszközrendszere 32. Határidő, határnap, mulasztás Az igazolás A perköltség fogalma, a fél személyes eljárása során felszámítható és a képviselettel kapcsolatos költségek A költségek előlegezése, a perköltségbiztosíték A perköltség viselésének általános szabálya és az az alóli kivételek A perköltség viselése pertársaság és beavatkozás esetén Határozat a perköltség viseléséről A költségkedvezmények célja, fajai, engedélyezésük, megvonásuk, a mérsékelt illeték A költségmentesség és tárgyi költségfeljegyzési jog Az illetékmentesség Az illetékfeljegyzési jog A kereset fogalma és fajai A keresetváltoztatás, a keresetkiterjesztés és a keresethalmazat A viszontkereset és a beszámítási kifogás A keresetlevél fogalma, kellékei, beadása, a keresetindítási határidők A keresetlevél beadásának joghatásai, a beadáshoz fűződő joghatályok fenntartása, a keresetindítási 89 határidő 48. A tárgyalás előkészítése és kitűzése A keresetlevél áttétele és hiánypótlására történő visszaadása A keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítása A perindítás joghatásai A tárgyalás szerepe, szerkezete Pervezetés, tárgyalásvezetés A tárgyalás menete, rendfenntartás a tárgyaláson Az első tárgyalás elmulasztása és jogkövetkezményei (kivéve a bírósági meghagyást) A bírósági meghagyás A folytatólagos tárgyalás és elmulasztásának jogkövetkezményei A tárgyalás elhalasztása és jogkövetkezményei Az eljárás szünetelése Az eljárás félbeszakadása A tárgyalás felfüggesztése A per megszüntetése Az elkülönítés és az egyesítés, a tárgyalási jegyzőkönyvvel szemben támasztott tartalmi 110 követelmények, az iratok megtekintése 1

2 II. félév 64. A bizonyítás tárgya, a bizonyítékok és a bizonyítási eszközök A bizonyítás lefolytatása és az előzetes bizonyítás A tanú fogalma, tanúzási képesség, a tanúkihallgatás lefolytatása és a tanúval szemben 121 alkalmazható szankciók 67. A tanúzási kötelezettség és az az alóli mentességek A szakértői bizonyítás Az okirat fogalma, fajai és bizonyító ereje A tárgyi bizonyítékok és a szemle A bizonyítás eredményének mérlegelése A nemzetközi bizonyítás-felvétel hagyományos és európai uniós eszközrendszere A bírósági határozat fogalma, fajai A határozat meghozatala és közlése Az ítélet fogalma, fajai és az ítélethatályú határozatok Az ítélet tartalmi kellékei A részítélet és a közbenső ítélet A teljesítés módja és határideje A végzés és a végzéshatályú határozatok A határozat kijavítása és kiegészítése A határozat joghatásai A perbeli egyezség Az ideiglenes intézkedés Az előzetes végrehajthatóság A perorvoslat fogalma, elemei A polgári eljárásban szabályozott perorvoslatok, a perorvoslatok fajai A perorvoslati rendszerek A fellebbezés fogalma és tárgya A fellebbezésre jogosultak köre Lemondás a fellebbezésről, a fellebbezés visszavonása A fellebbezés tartalma, hatálya, határideje Az első fokú bíróság (elnök) intézkedései a fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt A másodfokú bíróság (elnök) intézkedései a fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt A fellebbezési tárgyalás kitűzése, csatlakozó fellebbezés, a fellebbezési ellenkérelem A fellebbezési tárgyalás sajátos szabályai Az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzések Az ügy érdemére vonatkozó másodfokú határozatok A végzés elleni fellebbezés A perújítás tárgya, kizártsága, alapja, határideje, a perújításra jogosultak köre A perújítási kérelem előterjesztése, annak tárgyalás kitűzése nélküli elutasítása. A perújítási kérelem vizsgálata a megengedhetőség 174 körében, az érdemi tárgyalás folytán hozható határozatok 101. A felülvizsgálat fogalma, tárgya A felülvizsgálati kérelem és elbírálása A Legfelsőbb Bíróság határozatai a felülvizsgálat során A különleges perek köre, a különleges szabályozás indokai A személyállapoti perek köre és az összes személyállapoti perre vonatkozó közös szabályok, a Pp. XV XVIII. fejezetében szabályozott 183 személyállapoti perek közös szabályai 106. A házassági per fogalma, a felperesi és alperesi legitimáció a házassági perekben Perindítás a házassági perekben A házassági perekre vonatkozó különleges eljárási szabályok A házastársi vagyonjogi perekre vonatkozó sajátos eljárási szabályok A származás megállapítási perek köre és a legitimáció az apaság vélelmének megdöntése 192 iránti perben 111. A származás megállapítása iránti perekre vonatkozó sajátos eljárási szabályok A szülői felügyelettel kapcsolatos perek sajátos szabályai A gondnoksággal kapcsolatos perek sajátos szabályai A közigazgatási per célja, jelentősége, alapvető jogforrásai és tárgya A közigazgatási perek sajátos eljárási szabályai (a társadalombiztosítási határozat bírósági 202 felülvizsgálata iránti perek sajátos szabályai is) 116. Sajtó-helyreigazítási eljárás és per A munkaviszonyból származó perek A választottbírósági eljárás általános jellemzői. A választottbíróságok fajtái. Joghatóság 213 és választottbírósági eljárás 119. A választottbíróság kikötése, a választottbíróság megalakítása A választottbíróság eljárása. A választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti per 218 Tudnivalók - A jegyzet a 2009-es Kiss Daisy-könyv, a 2006-os Különleges perek-könyv, az előadások, Varga István szemináriumai és Kiss Daisy faktja, emellett a napján hatályos Pp., valamint egyéb jogszabályok alapján készült - 5., 31., 72. tétel nagyrészt tanszéki anyag alapján - A jegyzetből mindenki saját felelősségére tanuljon, mert a legjobb szándék ellenére is lehetnek benne (szándékaim szerint csak apróbb) hibák! (külön kérném, hogy figyeljetek, hátha véletlenül kimaradt egy-két Pp-szakasz) - A jegyzet lezárva: Készítette: Merani ([email protected]) - Jó tanulást és sikeres vizsgázást kívánok! 2

3 1. A polgári eljárás fogalma, forrásai, tárgya, célja, feladatai, a polgári eljárási jogszabály hatálya a polgári eljárás fogalma a bíróságnak (a MK bírói szervezetébe tartozó bíróságok helyi, munkaügyi, megyei, Ítélőtábla, LB, vagy bírósághoz tartozó személy végrehajtó / bírósággal azonosnak minősülő személy közjegyző) polgári ügyekben (minden olyan jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a bírósági út igénybevételét, a büntetőügyeket kivéve pl. PJ, CSJ, MUJ jogvita) az igazságszolgáltatás megvalósítására vagy annak elősegítésére irányuló, jogilag szabályozott tevékenysége, amelyben közreműködnek a felek és képviselőik, és az eljárásban részvételre jogosult más személyek o átfogó kategória, magában foglalja a polgári peres és polgári nemperes eljárások körét o az eljárás megindításától az érdemi határozatig tart ez a jogviszony dinamikus állapota, az érvényesítés állapota az állam ehhez köteles fórumrendszert működtetni ennek részei az infrastruktúra és az eljárásrend, utóbbi a polgári eljárás szabályai o két értelmezés a bírói út igénybevételének lehetősége az Alkotmány biztosítja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy Alk. 57. (1) [ ] az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el állami kötelezettség a polgári jogviszonynak tekintett jogviták elbírálására bírói út biztosítása a bíróságok a vitássá tett jogról véglegesen döntenek, és ennek res iudicata hatálya van (csak ennek!) + közigazgatási határozatok felülvizsgálása: Alk. 57. (5) [ ] mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti + Alk. 70/K. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. Bszi. szerint a bírósági útra tartozó ügyeket törvény határozza meg (ennek hiánya perakadály Pp b): a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. rendelkezése [áttétel] a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható) nem érvényesíthető bíróság előtt (Ptk ) o a) a játékból vagy fogadásból eredő követelések, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; o b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések; o c) azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését JSZ kizárja (pl. elévült követelés) jogilag szabályozott viszony: a polgári eljárási jogviszony o a PE során a PE alanyai (az eljárási cselekmények végzői) között keletkező, o jogilag szabályozott (Kengyel Miklós szerint közjogi) jogviszony o melynek tárgya a PE alanyai által kifejtett magatartások, tartalma az alanyok jogai és kötelességei elsősorban a bíróság és a felek/más résztvevők között jön létre (de pl. a fél és a beavatkozó között is) a polgári perjog forrásai o PEJ jogforrásai: azok a jogszabályok, melyek a polgári ügyek elbírálásának rendjét, a perben alkalmazható és alkalmazandó jogszabályok körét és a PE résztvevőinek jogait és kötelességeit szabályozzák, határozzák meg o nemzetközi jogforrások kiindulópontjuk a szuverenitás (illetve az ebből való engedés), ezért főleg államok közötti szerződésekben jelennek meg pl évi hágai kézbesítési egyezmény, évi hágai bizonyítási egyezmény, évi New yorki VB-egyezmény (UNCITRAL) o EU-s jogforrások (elsődleges és másodlagos jog, EUB előzetes döntéshozatali eljárás során hozott döntései) az ASZ áttörése: az első pillérbe emelte az igazságszolgáltatási együttműködést a közvetlen hatállyal rendelkező jogforrások a magánszemélyek számára közvetlenül olyan jogosultságokat keletkeztetnek, amelyeket a tagállami bíróságok előtt érvényesíthetnek, azok pedig kötelesek ezeket védeni az irányelvek bizonyos feltételek esetén kereseti igény alapjául is szolgálhatnak tagállami bíróság előtt (ha az irányelv megfogalmazása világos, pontos, feltétel nélküli és nem hagy teret önkényes végrehajtásnak) 3

4 közvetett hatály/lojalitási klauzula: a nemzeti bíróságoknak a nemzeti jogszabályokat a közösségi jog tükrében kell vizsgálniuk (akkor is, ha az adott jogforrás nem közvetlen hatályú) fontosabb EU-s jogforrások a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés terén Brüsszel I.: 44/2001/EK tanácsi rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Brüsszel II/A.:. 2201/2003/EK tanácsi rendelet házassági ügyekben [ ] joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 1393/2007/EK tanácsi rendelet a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésről 1206/2001 EK tanácsi rendelet: bizonyítás-felvétel, bíróságok közötti együttműködés 2003/8/EK tanácsi rendelet: közös költségmentességi minimumszabályok o törvények Alkotmány (PPJE-vel összhangban) PP Bszi., ügyvédi, ügyészi, közjegyzői törvény, Vht. Csjt., Ptk., Mt., Ket. közvetítői törvény Itv. igazságszolgáltatási és eljárásjogi alapelvek és alapjogok (bíróhoz fordulás, jogorvoslat, közig határozat felülvizsgálata), igazságszolgáltatás szervezete a polgári perjog alapkódexe igazságügyi szervezet egyes eljárásjogi szabályok (pl. keresetindítási jogosultságok) néhány eljárásjogi rendelkezés eljárási illetékek, illetékmentességi szabályok, illetékkedvezmények o törvényerejű rendeletek: NMJ tvr. (joghatósági szabályok) ezt EU-s viszonylatban derogálják a Brüsszel-rendeletek o egyéb jogszabályok: hagyatéki eljárásról szóló rendelet, költségmentességi rendelet, ügyvédi munkadíjról o AB határozatai (pl. törvényességi óvás megszüntetése, helyette felülvizsgálati kérelem lesz) o bírósági gyakorlat: LB jogegységi határozatok (általános jogalkalmazási és jogértelmezési kérdések) és elvi BH-k (határozatban kifejtett, precedens-jellegű elvi álláspont) a polgári eljárás tárgya o a polgári ügy (minden olyan kérdésben, amelyben nem büntetőbíróság jár el, amelynek során nem büntető anyagi és eljárási szabályokat alkalmaznak, az elbírálás PE során megy végbe) polgári ügy: minden olyan jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a bírósági út igénybevételét, a büntetőügyeket kivéve (PJ, CSJ, MUJ, SzövJ, TB jogvita, közig határozatok felülvizsgálata, egyéb jogvita) kivételek vannak büntetőeljárás során elbírált polgári ügyek vannak nem bírósági, hanem más eljárási szabályok szerint bírálnak el (pl. birtokvédelem) o a polgári eljárásjogi jogviszony tárgya: a polgári eljárásjogi jogviszony alanyai által kifejtett magatartások a polgári eljárás célja o a jogszolgáltatás (a jogvita jogszerű, egyenlő szabályok szerinti elrendezése) megvalósítása az eljárás célja a jogérvényesítés megoldása, a jogérvényesítési forma biztosítása, nem elsődlegesen az igazságos döntés meghozatala, a hátrányos felek védelme vagy az össztársadalmi igazság elérése az igazság meghatározása nem bírói feladat, de a felek szempontjainak gondos és méltányos mérlegelésében rejlő igazságosságot nem szabad elvetni o a polgári per célja a polgári pernek az a célja, hogy Pp. 1. [ ] a természetes és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését [ ] biztosítsa tehát, hogy elbírálásra kerüljön, megilleti-e az alanyi jog a FP-t, illetve megsérült-e, veszélyeztetett-e, vitatott-e alanyi joga, és ha igen, akkor az AP-e az a személy, akivel szemben az anyagi jog megóvását célzó intézkedéseket tartalmazó ítélet meghozható vagyis összegezve: az alanyi jogok érvényre juttatása, a jogvédelem bíróság általi biztosítása ennek érdekében: Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy [ ] a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. amennyiben ez a bírósági határozatban realizálódó módon nem történt meg, lehetőség van perorvoslat igénybe vételére, aminek a célja az, hogy a jogsérelem, joghátrány elhárításán keresztül a jogvédelmet biztosítsa úgy, hogy az a per céljával összhangban megfeleljen a törvényesség és az objektív igazság körülményeinek a polgári per végső célját akkor éri el, ha a jogerős ítéletben foglaltaknak a pervesztes eleget tett (ha ennek önként nem tesz eleget, akkor az állam a teljesítést kikényszerítheti) 4

5 a polgári eljárás feladatai o fő feladat a jogérvényesítés lehetővé tétele o nincs taxatív felsorolás (régi bírósági törvény: állampolgárok nevelése) o Bszi: a bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését o Alk 50. (1) bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit ebből nyilvánvaló a polgári eljárás feladata: megalapozott döntéssel tényleges jogvédelem nyújtása, amelynek elemei: a bíróság tekintélye és a hozzá kapcsolódó állami kényszer a PE (főleg a peres eljárás) szabályainak szigorú rendje által képzett garancia o a polgári eljárásjog funkciója, feladata, mint általában az eljárásjogoknak, szolgáló funkció biztosítja az anyagi jog kikényszeríthetőségének a fórumrendszerét és szabályait, valamint ezáltal a bírósághoz fordulás jogának érvényesülését más megközelítésben elsődleges funkciója van (van, hogy ez dönti el, milyen anyagi jogot kell alkalmazni pl. az eljáró bíróság meghatározza a joghatóságot) a polgári eljárási jogszabály hatálya o tárgyi hatály (a normák tartalmuk szerint milyen eseményekre, magatartásokra vonatkoznak) polgári ügy: minden olyan jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a bírósági út igénybevételét, a büntetőügyeket kivéve (PJ, CSJ, MUJ, SzövJ, TB jogvita, közig határozatok felülvizsgálata, egyéb jogvita) minden olyan kérdésben, amelyben nem büntetőbíróság jár el, amelynek során nem büntető anyagi és eljárási szabályokat alkalmaznak, az elbírálás PE során megy végbe magában foglalja a polgári peres és nemperes eljárásokat is o személyi hatály magyar állampolgárságú természetes, magyar illetőségű nem természetes személyek és szervezetek Mo.-n tartózkodó külföldi állampolgárok külföldön tartózkodó idegen állampolgárokra és külföldi jogi személyekre akkor, ha valamely PE-ban félként vagy más minőségben szerepelnek minden olyan eset tehát, ha valamely személy a magyar bíróság előtti PE résztvevője, a lex fori elve alapján az adott állam bírósága az adott állam eljárásjogát alkalmazza kivétel a fél perbeli jog- és cselekvőképességének elbírálása (ekkor a személyes joga az irányadó) o területi hatály (milyen földrajzi körben, hol alkalmazható a törvény) NMJ tvr. 63. A magyar bíróság vagy más hatóság eljárására ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik a magyar jog az irányadó. lex fori magyar bíróság/hatóság: azok, amelyek Magyarország földrajzi határán belül illetékesek lex fori alóli kivételek o Pp (2) A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályoknak megfelel. o Pp (3) A külföldön lefolytatott bizonyítás érvényességét a bizonyítás helyének joga szerint kell megítélni, de azt akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha a Pp. rendelkezéseinek megfelel. o a jogügylet bizonyítása céljából kiállított magánokirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja, ha nem felel meg a Pp. rendelkezéseinek Pp. alkalmazása külföldi bíróság előtt o ha a nemzetközi PEJ általános elvei szerint a külföldi bíróság a fél személyes jogát alkalmazza o jogsegélyszerződés alapján, vagy ha a felek jogvitájukra a magyar jogot kötötték ki o időbeli hatály az eljárásjogi szabályok hatálya általában azonnali (ex nunc), tehát az eljárásjogi cselekmény foganatosításakor hatályban lévő szabályt kell alkalmazni (de hatálybalépése előtti időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé ez alkotmányos követelmény is) az ex nunc hatály nem érinti a súlyosbításokat, megszorításokat (ha a régi szabály kedvezőbb elbírálást eredményez, azt kell alkalmazni) az utóbb keletkezett perjogi norma nem érinti a már folyamatban lévő eljárás során az új szabály hatálybalépése előtt, a korábbi szabályok szerint végzett eljárási cselekmények hatályát o funkcionális hatály funkcionális hatály: ha másféle eljárás során alkalmazzák a PEJ szabályt (ez történhet JSZ utaló rendelkezése, JSZ rendelkezése hiánya, illetve a felek választása alapján), ennek érvényesülése: viszonylagos csak az adott eljárás céljára, rendelkezéseire tekintettel, azokkal összhangban kerülnek alkalmazásra részleges más eljárási szabályok a Pp. bizonyos rendelkezéseinek alkalmazását írják elő másodlagos alapvetően a másik eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazandóak kisegítő az adott eljárásra vonatkozó szabályok mellett, azok hiányainak pótlásául alkalmazandó 5

6 2. Az eljárás szakaszai, a polgári igazságszolgáltatás útjai (peres, nemperes eljárások, a választottbíráskodás megítélése) a polgári eljárás fogalma o a bíróságnak polgári ügyekben o az igazságszolgáltatás megvalósítására vagy annak elősegítésére irányuló, o jogilag szabályozott tevékenysége, o amelyben közreműködnek a felek és képviselőik, és az eljárásban részvételre jogosult más személyek a szakaszok általában o szakasz: egymásra épülő, zárt egységet képező fázis (ezek élesen elhatárolhatóak, a PE több ilyenből áll) o mindegyiknek önálló célja van, önmagukban is lezárt fázisai az egész eljárásnak o mindegyik megindításához önálló cselekményre (rendszerint a fél eljárási cselekményére) van szükség, és minden esetben érdemi vagy eljárási döntéssel zárulnak a PE szakaszai 0. esetleges kötelező pert megelőző eljárás (pl. sajtó-helyreigazítási eljárás, birtokvédelmi eljárás a jegyzőnél) ez viszont még nem a polgári eljárás része, csak annak előfeltétele 1. I. fokú eljárás szükségképpeni szakasz, a perek nagyobb hányada itt fejeződik be jogerős határozattal a) keresetindítás o a keresetlevél bírósághoz történő benyújtása (főszabályként írásban, de jegyzőkönyvbe is mondható, amennyiben a fél jogi képviselő nélkül jár el) nemperes eljárásban a kérelem benyújtása b) keresetlevél bírósági megvizsgálása (befogadás) o van-e helye áttételnek, van-e szükség hiánypótlásra, van-e perakadály o gyakorlatban a vizsgálat: hatáskör, illetékesség, alaki kellékek, illeték lerovása, kereset tartalmi elemei, perakadályok c) az érdemi döntés tisztázásához szükséges eljárási szakasz (tárgyalás) előkészítése o célja a tárgyalás eredményességének biztosítása, alaposságán múlik a pertartam alakulása is o a státusperekben kiemelt hangsúlyt kap o perindítás: a keresetlevél alperessel történő közlése d) a tárgyalás (a kérelem érdemi elbírálása, az alperes érdemi perbebocsátkozása) o a PE egyik leglényegesebb szakasza, a bíróság nyilvános ülése, amelyen megtörténik az ítélet alapjául szolgáló tényállás felderítése a bizonyítás felvétele (a jogvita eldöntéséhez szükséges körülmények tisztázására) a felek által érvényesíteni kívánt jogok meghatározása o nemperes eljárásokban általában nincsen, maximum a felek személyes meghallgatása o általában az érdemi határozathozatallal és a határozat kihirdetésével zárul de megszűnhet a per hat hónapi szünetelés után is 2. II. fokú eljárás (rendes perorvoslati szak) nem szükségképpeni velejárója (amely határozatok tekintetében JSZ kizárja a külön fellebbezést (pl. az eljárás folyamán hozott végzésekkel szemben három kivétellel), ez a szakasz fogalmilag kizárt) célja, hogy a másodfokú bíróság megvizsgálja az elsőfokú határozat törvényességét/megalapozottságát lezárulhat egy már meg nem fellebbezhető határozattal, vagy hivatalból elutasításra kerül a fellebbezés 3. felülvizsgálati szakasz (rendkívüli perorvoslati szak) nem szükségképpeni velejárója (célja a jogerős másodfokú határozat felülvizsgálata) oka olyan objektív ténybeli körülmény vagy ennek állítása, amely folytán a jogerős ítélet igazságtalan lenne (perújítás esetén), vagy olyan JSZ-sértés, amely folytán a jogerős ítélet jogszabállyal ellentétes állapotot rögzítene (felülvizsgálat esetén) 4. végrehatási szakasz nem szükségképpeni velejárója (ha nem marasztaló határozat születik vagy a marasztalt önként teljesít, szükségtelen a megindítása) mindenképpen peren kívüli, nemperes eljárás, a PNP szabályai érvényesülnek célja a jogerős vagy előzetesen végrehajtható, marasztalást tartalmazó határozatok állami kényszer útján történő foganatosítása soha nem indulhat hivatalból, csak a jogosult kérelmére 5. az eljárás lezárul: a bíróságnak vagy a bírósági végrehajtónak a végrehajtás eredményességét vagy meghiúsulását tanúsító eljárási cselekménye 6

7 peres és nemperes eljárások o a PE átfogó kategória, mindkettőt magában foglalja o a különbségtétel már a római jogban is felmerült Peres a bíróságnak polgári ügyekben az igazságszolgáltatás megvalósítására vagy annak elősegítésére irányuló, jogilag szabályozott tevékenysége, amelyben közreműködnek a felek és képviselőik, valamint az eljárásban részvételre jogosult más személyek mindig keresettel indul rendszerint ítélettel zárul FP kéri a jogvita eldöntését, AP-ről azt állítva, hogy vélt vagy valós jogsérelmét okozta a felek kétoldalú meghallgatásának lehetőségét biztosítani kell, a felek jogai és kötelezettségei egyenlők ismérv a közvetlen, igazságos, nyilvános tárgyalás szabad bizonyítási eljárás (a bizonyítással megállapított tényállás a lapján a bíró ítélettel dönt, és szükség esetén rendelkezik a végrehajtásról is) a Pp. szabályozza, mint egységes kódex fajtái: vagyonjogi peres eljárás, különleges peres eljárások (pl. bontóper, közigazgatási per) Nemperes a bíróságnak, valamint az eljárásban részvételre jogosult személyeknek, elsősorban nem az igazságszolgáltatás megvalósítása, hanem a tények, jogok tanúsítása, elismerése stb. érdekében, sajátos eljárás formájában végzett, törvényileg meghatározott, egymást követő cselekményei és az azokhoz kapcsolódó eljárási jogviszonyok összessége kérelemmel, és nem keresettel indul (más elnevezések: bejelentés, indítvány, kifogás, értesítés) nem születik benne ítélet (ügy érdemében hozott végzés) az eljárások egy részében nincs is ellenérdekű fél nem érvényesül a kölcsönös meghallgatás elve hiányzik a tárgyalás legtöbbször JSZ határozza meg, hogy milyen bizonyítékok használhatók fel, ritka, ahol teljes a bizonyítási eszközök köre nincs egységes kódex, általános szabályok: 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet (Ppék.) tartalmazza, némelyiket a Pp. (FMH, előzetes bizonyítás), másokat az adott eljárást szabályozó JSZ tartalmazza (csődeljárás, cégeljárás, felszámolási eljárás) fajtái: személyiséggel összefüggő (pl. holtnak nyilvánítás), vagyoni jellegű (pl. cégeljárás), egyéb (pl. előzetes bizonyítás, bírósági végrehajtás, mediáció) a VB megítélése o az alternatív vitarendezési módok egyike ennek keretében a felek jogvitájukat egy általuk közösen megválasztott szerv elé viszik, amely a felek által megállapított eljárási szabályok szerint jár el akkor választható, ha a felek legalább egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos emellett a feleknek a jogvita tárgyáról szabadon kell rendelkezniük és VB-szerződést kell kötniük (ki kell kötniük a VB-t, ha törvény nem zárja ki) érvek mellette: gyorsaság, nyilvánosság kizárása, egyezségi rendezésre való nagyobb esély, a bírák semlegessége és az adott területen való nagyobb szakértelme + az ítéletek végrehajtásához az állam nyújt segítséget o kapcsolata az igazságszolgáltatással nem minősül külön bíróságnak, mert főszabályként ad hoc jelleggel jön létre, és inkább magánbíráskodás, közvetítő jellegű, de semmiképpen sem állami bíróság ennek ellenére az ítéletének hatálya egyenlő az állami bíróságokéval, vagyis anyagi jogereje van összefoglalva: nem gyakorolhat igazságszolgáltatást, de ítéletének hatálya olyan, mintha gyakorolhatna évi LXXI. tv. (Váb.) 58. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók. 3. Az igazságszolgáltatásban jellemző alapelvek alapelvekről általában o alapelv fogalma: a PEJ konkrét szabályai mögött általános érvénnyel ható, a részletszabályokon végighúzódó és az egyes normák hátterét jelentő követelmények, melyek keletkezése az alapvető emberi jogokra vezethető vissza olyan általános elvi tételek, melyek meghatározzák a polgári eljárás működését 7

8 o normatív jellegűek jogalkotási normativitás: az alapelveknek tükröződniük kell (kellene) a hatályos PEJ rendelkezésekben, illetve irányt mutatnak a PE jövőbeli szabályozásához jogalkalmazói normativitás: kétely esetén az alapelvek jogértelmezési szerepe érvényesül, illetve joghézag-kitöltő szerepet is betöltenek o szabályozásuk: nemzetközi egyezségokmányok (PPJE, GSZKE) + Alkotmány, Bszi, Pp. az igazságszolgáltatási elvekről általában o funkcionális rendszer szerinti megkülönböztetés: igazságszolgáltatás elvei és PE sajátos elvei o igazságszolgáltatási elvek: amelyek az igazságszolgáltatás szervezetéhez, működéséhez kapcsolódnak, más hatósági eljárásban nem érvényesülnek 1. igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján 2. bíróság előtti egyenlőség 3. bírósághoz fordulás joga 4. igazságos tárgyaláshoz való jog (tisztességes vagy fair eljárás elve) Alk ez több alapelvet is magában foglal - igazságszolgáltatás: az a tevékenység, amelynek során egy jogvitát állami bíróság előtt a jog szabályai alapján oldanak meg, illetve bírálnak el - a hatalmi ágak elválasztásának elvéből ered, a bíróságok azon kötelezettségét is jelenti, hogy a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó ügyekben a jogvédelmet nem tagadhatják meg - lényegileg az igazságszolgáltatásra tartozó összes jogvita bíróság elé vitelének lehetőségét jelenti (Bszi. 8. A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.) - Alk. 45. (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. - ezt is biztosítja pl.: Bszi. 7. A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. - alapja: a törvények és más jogszabályok mindenkire egyforma, megkülönböztetés nélküli érvényessége és kötelező ereje (vagyis a jogegyenlőség általános elvéből következik) - (1) jogegyenlőség: a bíróságok mindenkivel szemben ugyanazokat a JSZ-okat alkalmazzák, a feleket azonos (eljárási) jogok illetik meg és azonos (eljárási) kötelezettségek terhelik (a fegyverek egyenlősége) (pl. a releváns iratokat minden peres fél ugyanolyan minőségben és azonos módon ismerheti meg) + azonos perjogi pozícióban mindenki egyenlő - (2) azonos bíróság: minden állampolgár ügyében ugyanazon bíróságok járnak el, tekintet nélkül társadalmi helyzetére vagy nemzetiségére (ennek oka a koncepciós perek elkerülésében keresendő) - a szervezet egységét nem bontja meg a rendes és külön bíróságok kettőssége, a köztük lévő alkotmányos különbségtétel, mert szakszerű elbírálást biztosítanak, így indokolt a felállításuk - alapvető emberi jog: mindenkinek joga van arra, (Alk. 57. (1) [ ] hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. ) - csak akkor valóságos lehetőség, ha az egyéni jogérvényesítés nem függ az egyén jogi, gyakorlati ismereteitől illetve anyagi viszonyaitól (ez az állam oldalán kötelezettség arra, hogy ezeket kompenzáló támogatási rendszert építsen ki: lásd költségkedvezmények rendszere) - az EU-s csatlakozás miatt valamennyi EU-s polgárnak biztosítanunk kell a jogérvényesítés megfelelő színvonalát, illetve támogatnunk kell a magyar állampolgárokat más állam bírósága előtti eljárásban (pl. keresetlevél itthon történő benyújtása, amit a bíróság továbbít külföldre) + minden tagállamnak garantálnia kell, hogy aki egy másik tagállamban eljárást indít, egyenlő elbánásban részesüljön az adott államban lakóhellyel rendelkezőkkel - (1) tárgyalás tartásához való jog: a szóbeliségen alapuló, nyilvános tárgyaláson döntéstől csak akkor lehet eltérni, ha az érintett személyek ehhez hozzájárulnak (vagyis erről le lehet mondani) - (2) a döntés igazságossága: a döntés a valóságot tükrözi és minden releváns tényt tartalmaz - (3) pártatlan ítélkezés: az eljárás alá vont személy iránti előítélet-mentesség és elfogulatlanság (a bíró pártatlanságát az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, elkerülendő minden olyan helyzet, amely ebben a tekintetben jogos kétséget kelt ezt szolgálják a kizárási előírások, amelyek megtartására a bíróság hivatalból ügyel - (4) az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása: Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. - ez a Pp. 2. (2) jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg, rendes körülmények között ez legfeljebb két tárgyalás - a bírónak ügyelnie kell, hogy mindent időben végezzenek el, a fél pedig Pp (2) köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait a per állása szerint a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. megszegésének jogkövetkezménye: - Pp (6) Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével a (2) bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesz- 8

9 5. törvényes bíróhoz jog 6. bírói függetlenség 7. társasbíráskodás 8. ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban tésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti.. (további jogköv.: pénzbírság, költségekben marasztalás - az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása követelményének megszegése miatt kártérítési perek kezdeményezhetők (Pp. 2. (3) [ ] a fél az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. [soron kívüliség: az ügyek rendes ügymenetből kivett tárgyalása] - ha a bíróság a felet rosszhiszemű pervitele miatt a 8. (3) bekezdése alapján pénzbírsággal sújtja, az önmagában kizárja annak a lehetőségét, hogy a fél utóbb a per ésszerű időn belül való befejezésének követelményére hivatkozhasson - (5) kétoldalú meghallgatáshoz való jog (auditur et altera pars) - Bszi.: senki nem vonható el törvényes bírájától (az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró) - Alkotmány: a bírák függetlenek, csak törvénynek vannak alárendelve (végrehajtó hatalom nem befolyásolhatja), illetve nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet (nem politikai tevékenység a szakszervezetben való részvétel, de az pl. államügyekről szóló, nyilvánosságnak szánt állásfoglalás, médiában megjelent nyilatkozat) - (1) bíróság, mint hatalmi ág függetlensége: biztosítékai a hatalmi ágak elválasztása, a bírósági szervezet gazdasági (költségvetési) függetlensége és az önkormányzatisága (OIT), emellett a köztársasági elnök nevezi ki a bírákat - (2) a bírák szervezeten belüli, személyi függetlensége: Bszi 3. A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. - eszközök az elfogulatlanság megóvására: kinevezési szabályok, megbízatás megszűnésének szabályai, összeférhetetlenségi szabályok, mentelmi jog (azért, hogy megbízatásának ideje alatt, akarata ellenére, különösen ítélkezési tevékenysége miatt ne legyen elmozdítható), személyes kötelezettségek (lelkiismeretes eljárás, eskü megtartása, személyi függetlenség), anyagi megbecsültség - nem jelenti a bírói hatalom korlátlanságát: alkotmányos korlát a törvényeknek való alávetettség a bíróságoknak a kérelem korlátai között kell dönteniük és hatalmukkal nem élhetnek vissza - nem sérti a függetlenséget az új eljárásra utasítás sem, mert nem arra utasítás, hogy hogyan döntsön el egy ügyet, hanem jogegységi célú: egy jogszabály helyes értelmezését adja meg a felsőbb fokú bíróság egy individuális tévedés kijavítására - olyan bírói eljárás, melyben több bíró (hivatásos, illetve hivatásos + nem hivatásos) együtt ítélkezik - oka a több szem többet lát elvének érvényesülése (PNP-ben főszabály szerint egyesbíró jár el) - Alk. 46. (1) A bíróság ha a törvény másképpen nem rendelkezik tanácsban ítélkezik. - Pp. 11. (1) Az első fokon eljáró bíróság a (2) bekezdésben foglalt kivétellel egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró). (2) Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. (4) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll. - első fokon kivételes: iparjogvédelmi, közigazgatási (bonyolultság vagy EBH döntésének felülvizsgálata esetén), munkaügyi perek (lásd (2) bekezdés) (5) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Legfelsőbb Bíróság elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el. (6) Törvény indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét az (1)-(5) bekezdésekben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja. - laikus elemek bevonásának okai: a rutinszerű ítélkezés ellensúlyozása, az ülnökök élettapasztalata és speciális ismeretei, az igazságszolgáltatás társadalmi támogatottságának biztosítása Pp. 11. (2) Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. Pp. 349/A. Munkaügyi perben az elsőfokú bíróság eltérő rendelkezés hiányában ülnökök közreműködésével jár el. - csak munkaügyi perekben, első fokon vesznek részt, csak tanács tagjaként, hivatásos bíró mellett - ülnökség feltételei: büntetlen előélet, választójog, magyar állampolgár, 30 év feletti - négy évre szól a megbízatásuk, bíróság elnöke osztja be őket, munkadíj illeti meg 9

10 9. anyanyelv és regionális nyelv használata 10. nyilvánosság 11. közvetlenség - Pp. 6. (1) A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. (2) A bírósági eljárásban [szóbeli és írásbeli cselekmények esetén egyaránt] nemzetközi egyezményben meghatározott körben mindenki [nem csak a fél, hanem más személy is] jogosult anyanyelvét, regionális vagy kisebbségi nyelvét használni [még akkor is, ha tud magyarul]. - a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján (a Magyarország által elismert nyelvek: horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) (3) A bíróság köteles tolmácsot alkalmazni, ha az az (1)-(2) bekezdésben foglalt elvek érvényesülése érdekében szükséges. [a tolmács költségét az állam előlegezi és viseli] - garanciális jellegű alapelv, de a gyakorlatban a helyiségek szűkössége miatt korlátozottan érvényesül (a kivételek aláhúzva) - Pp. 5. (1) A bíróság ha törvény eltérően nem rendelkezik a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el. [azon bárki megjelenhet] (2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. A bíróság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. A bíróság a nyilvánosságot különösen indokolt esetben a tárgyalásnak a tanúkihallgatással érintett részéről akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, és a zárt tárgyaláson történő meghallgatás a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges. (3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki. nagyon fontos garancia Pp [ ] Olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megőrzése végett zárták ki, illetve az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó egyéb okiratot lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Pp (1) A házassági per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot az 5. ban foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni. Pp (1) A gondnokság alá helyezési per tárgyalásáról a nyilvánosságot a felperes kérelmére is ki lehet zárni, ha az alperes személyiségi jogainak védelme érdekében ez indokolt. - a bíróság a jogvita érdemi elbírálását jelentő döntését köteles olyan bizonyítékokra alapozni, amelyekhez a szükséges ismereteket személyesen, eredeti forrásokból közvetlenül szerzett meg - emiatt általános szabályként a bíró hallgatja meg a feleket, tanúkat, vizsgálja ki a bizonyítékokat - kivételek: megkeresett bíróság bizonyítása, előzetes bizonyítás, tanács elnöke által lefolytatott biz. - Pp Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem ugyanazokból a bírákból áll, akik a perben már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételeket tehetnek. - akkor is így kell eljárni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állott be - Pp (1) A folytatólagos tárgyaláson az előkészítő iratot és más beadványt [szóban!] ismertetni kell., ezek ekkor válnak a tárgyalás anyagává 12. szóbeliség - a Pp.-ben nincs kifejezett rendelkezés, az elv alkalmazása, érvényesülése nem zárja ki egyes eljárási cselekmények (pl. jegyzőkönyv, ítélet) írásbeli forma segítségével történő pontos rögzítését - az írásbeli forma csak kisegítő jelleggel érvényesül (kivéve a felülvizsgálati kérelem és a FMH iránti kérelem, valamint a FMH-val szembeni ellentmondás kizárólagos írásbeliségét) - pl. Pp. 94. (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál/ az illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. (ez érvényesül a fellebbezési és a perújítási kérelem esetében is) - pl. a tárgyalás előkészítése: Pp (3) Írásbeli előkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha a felet jogi képviselő képviseli, vagy ha a félnek, illetve képviselőjének az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb nehézséget. - leginkább a tárgyaláson érvényesül (FP vagy az elnök felolvassa vagy ismerteti a keresetlevelet, majd erre az FP nyilatkozik, és az AP előterjeszti ellenkérelmét) + Pp (1) A folytatólagos tárgyaláson az előkészítő iratot és más beadványt [szóban!] ismertetni kell. - előnyei: tényállás gyorsabb és könnyebb kiderítésének lehetősége, az eljárás megértése a felek által 10

11 13. szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelése 14. védelemhez (képviselethez) való jog 15. jogorvoslathoz való jog - bizonyítás: a bíróság, a peres felek és a per egyéb résztvevői azon eljárási cselekményeinek sorozata, amelynek célja a per eldöntése céljából releváns tényekre nézve a bíróság teljes meggyőződésének kialakítása - (1) szabad bizonyítás jelentése: Pp. 3. (4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. - Pp. 3. (5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni. - kivételek pl.: (1) ha a tanút titoktartási kötelezettsége ellenére kihallgatják, vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe, (2) Pp. 4. (2) Ha jogerősen elbírált BCS vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt BCS-t., (3) közokirat és TBEM teljes bizonyító ereje, (4) vélelmek és olyan körülmények, melyeket az ellenkező bizonyításig igaznak kell elfogadni - (2) szabad mérlegelés: Pp (1) A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. - a bíróság szabadon értékeli és veti egybe (mérlegeli) a beszerzett bizonyítékokat, megállapítja azok bizonyító erejét, értékét, illetve a kizárandó bizonyítékokat (pl. ellentmondásos tanúvallomás, aggályos szakértői vélemény), és ezek alapján megállapítja a bizonyítandó tények fennállását vagy fenn nem állását, valóságát vagy valótlanságát megkötés: a közvetlenség elve (bírói kötelezettség) + bizonyítékok alkalmassága a tényállás felderítésére - Pp. 4. (1) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. - a szabad bírói belátás (kártérítés vagy egyéb követelés összegét meghatározza a bíró) nem ez - eredetileg a büntetőeljáráshoz kapcsolódott - Pp. 66. (1) Amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat. - (1) rendelkezés a védekezés előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel: ezt szolgálja - a tárgyalási időköz intézménye (a keresetlevél AP-nek történő kézbesítése és a tárgyalás napja közötti legalább 15 napos időtartam), - a kérdezés joga (bíróság, felek és képviselők joga, tanúk és szakértők esetén a felek indítványozhatják kérdések feltevését, ezek tárgyában a bíróság határoz), - az érdemi védekezésre történő előkészülésre a bíróság határidő-tűzése esetén a bíróság által biztosított legalább 15 napos határidő, - az észrevételezés joga (felek tehetnek egymás nyilatkozatára, a tárgyaláson elhangzottakra, a tanúk vallomására, a szakértői véleményre, erre lehetőséget kell adni a távollévő félnek is), - az irat-megtekintési jog (dokumentumok megismerése, birtoklása a tárgyalás alatt vagy máskor, ez természetesen korlátozható pl. államtitok védelme érdekében), valamint - a beadványok megküldése az ellenérdekű félnek stb. - (2) a fél vagy az érdekelt személy jogai érvényesítése érdekében a jogszabályban meghatározott módon képviselőt bízhat meg - alapvető jog (római egyezmény és PPNE is rögzíti) - az alkotmányos szabályozásban jogvédelmi eszközként jelenik meg, olyan eljárási cselekményként, ami alapján az arra jogosult a bíróság vagy más hatóság határozata megváltoztatását kérheti - fogalom (AB szerint): az érdemi (ügydöntő, az ügyfél helyzetét, jogait és kötelezettségeit lényegesen befolyásoló) határozatok tekintetében a más szervhez vagy magasabb fórumhoz fordulás lehetősége - oka: a bíróhoz fordulás joga önmagában nem garantálja minden esetben a helyes, törvényes döntést - a jogorvoslathoz való jog köre: Alk. 57. (5) [ ] a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti + Alk. 50. (2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. - tényleges érvényesüléshez szükséges a jogorvoslás lehetősége, vagyis, hogy a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát 11

12 - ezt biztosítja a perorvoslat: az a bírósághoz intézett kérelem, amely a polgári peres eljárás során hozott, illetve azzal azonosnak minősülő, a törvénynek meg nem felelő vagy meg nem felelőnek vélt bírósági határozat ellen irányul, abból a célból, hogy az okozott jogsérelem egy újabb bírósági határozat által, közvetlenül a sérelmezett határozatra visszaható módon megszüntetésre kerüljön - perorvoslat mellett kifogásolás: Pp A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. [ ] Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles. ezáltal olyan döntések ellen is van jogorvoslati lehetőség, amelyek ellen egyébként nincs külön fellebbezés - ezen kívül az eljárás elhúzódása miatti kifogás lehetősége: Pp. 114/A. (fél, beavatkozó, eljárásban részt vevő ügyész teheti az eljáró bíróságnál meghatározott esetekben) - korlátozása: Alkotmány lehetőséget ad rá (2/3-os törvénnyel) => kisértékű perek, közig perek 4. A polgári perjog sajátos alapelvei alapelv fogalma: a PEJ konkrét szabályai mögött általános érvénnyel ható, a részletszabályokon végighúzódó és az egyes normák hátterét jelentő követelmények, melyek keletkezése az alapvető emberi jogokra vezethető vissza o olyan általános elvi tételek, melyek meghatározzák a polgári eljárás működését a polgári perjog sajátos alapelvei: azok az alapelvek, melyek csak az igazságszolgáltatás megvalósításának egyik útjára, a polgári peres eljárásra jellemzőek 1. rendelkezési elv 2. kérelemre történő eljárás - lényege, hogy a felek a polgári perbe vitt jogaikkal és eljárási jogaikkal szabadon rendelkeznek (az önrendelkezési jog egyik aspektusa, mely a nem cselekvés jogát is magában foglalja) - Pp. 3. (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet ha törvény eltérően nem rendelkezik csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. - ez alól kivétel az ügyész illetve más szerv törvényi felhatalmazása keresetindításra - a vitában érdekelt fél meghatározása (annak megállapítása, hogy a FP valóban jogosultja-e a követelésnek) csak érdemi vizsgálaton, bizonyításon nyugodhat, ebben érdemben kell dönteni - ha nem a vitában érdekelt terjeszti elő: a keresetet (érdemi vizsgálat alapján) ítélettel elutasítják, ami jogerő-hatást eredményez (res iudicata) (és nem perakadályt képez!) - rendelkező cselekmények: kereseti kérelem előterjesztése, keresetváltoztatás, keresetkiterjesztés, viszontkereset, elállás a keresettől (viszontkeresettől), jogról lemondás (egyoldalú nyilatkozat, melynek következtében a fél valamilyen egyoldalú jogosultsága megszűnik vagy korlátozódik), jog elismerése (a perben a féllel szemben támasztott követelés egészben vagy részben jogosnak kijelentése), egyezség kötése, jogorvoslattal való élés - a bíróság nem vizsgálhatja felül a rendelkező cselekmények érvényességét, nem késztetheti a feleket nyilatkozataik újbóli megfontolására, nem tagadhatja meg az egyezség jóváhagyását (kivéve, ha az anyagi jogszabályt sértene Pp (3) csak a jogszabályoknak megfelelés esetén hagyható jóvá) - polgári eljárás alapvetően soha nem indulhat hivatalból - kivéve pl. felszámolási eljárás (nemperes) a csődegyezség sikertelensége esetén - Pp. 3. (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet ha törvény eltérően nem rendelkezik csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. - kérelmen túlterjeszkedés tilalma: Pp A döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen;[ ] - a bíróság kérelem hiányában is köteles dönteni: perköltség viselése (kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri), házasság érvénytelenítése iránti perben vagy bontóperben a gyerekelhelyezés kérdésében, érvénytelen szerződés esetén szerződéskötés előtti állapot visszaállításáról, előzetes végrehajtás kérdésében - a bíróság általában minden eljárási cselekményt kérelemre tesz meg (kivéve házassági perben gyerekelhelyezés, lakóhely felkutatása gyerektartás és apaság megállapítása iránti perben + ha kérelem hiányában is köteles dönteni, lásd fentebb) - kérelemhez kötöttség elve: Pp. 3. (2) A bíróság törvény eltérő rendelkezése hiányában a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. + pl. fellebbezésénél Pp (3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja meg [ ], felülvizsgálatnál csak a hivatkozott jogszabálysértést vizsgálhatja a Legfelsőbb Bíróság - ha tévesen jelöli meg a követelést előterjesztő fél a jogcímet, de az általa állított tények valónak bizonyulnak, a kereseti követelés nem utasítható el (a gyakorlatban van ettől eltérő álláspont is, tulajdonképpen ez bíróként változik) - a jogcímhez kötöttség képviseleti kényszert eredményezne: jogcím-hiba esetén KIKNE! - nem érvényesül a kérelemhez kötöttség: - közös tulajdon megszüntetése módjának meghatározása (korlát: ha mindkét fél tiltakozik), 12

13 3. peranyagszolgáltatás 4. kétoldalú meghallgatás 5. jogérvényesítés segítése - birtokháborítás jogkövetkezményeiről döntés, - személyhez fűződő jogok megsértése jogkövetkezményeiről döntés, - szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása, - kártérítés módjának meghatározása, - sajtóhelyreigazító nyilatkozat megszövegezése - Pp. 3. (3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása ha törvény eltérően nem rendelkezik a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. (ha nem vagy nem teljes körűen teszi, nem alkalmazhatja az annak elmulasztásához vagy sikertelenségéhez fűződő jogkövetkezményeket, ha mégis, súlyos eljárási szabálysértést követ el, ez fellebbezés folytán az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítást eredményezhet) - a rendelkezési elvvel együtt jelentősen meghatározza a bíróság és a felek kötelezettségeit a perben - Pp (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni: [ ] c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak (a kereseti tényállás) előadásával;[ ] + Pp A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, [ ] Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. - pl. Pp (1) Ha a fél a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket és be kell jelentenie a tanúk nevét és idézhető címét. - általános bizonyítási szabály: Pp (1) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. - a fél az általa felajánlott bizonyítást a bizonyítási indítványban jelöli meg, ezenfelül köteles tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait megfelelő időben előadni/előterjeszteni (elmulasztás jogkövetkezményei: a bíróság ennek bevárása nélkül határoz, kivéve ha szerinte a bevárás a pert nem késlelteti) - a bíróság a polgári perben nem végez, és nem végezhet nyomozást, csak ha törvény ezt külön elrendeli (pl. lakóhely felkutatása gyerektartás iránti perben, illetve a bíróság hivatalból vizsgálhatja közokirat valódiságát, illetve intézkedhet iratbeszerzés elrendeléséről) - a felek egyenjogúságának legfontosabb eljárási vetülete, mert a fél így nem tárgya az eljárásnak, hanem befolyásoló közreműködője (et altera pars auditur) - a bíróság nem dönthet anélkül, hogy előbb meg ne hallgatta volna mindkét felet (vagy legalább lehetőséget ne nyújtott volna nekik álláspontjuk, védekezésük előterjesztésére) - a felek joga, hogy a bíróság ne egyoldalúan döntsön a másik fél előterjesztései alapján - ennek érdekében pl. Pp. 3. (6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra törvényben előírt időn belül nyilatkozhassanak. - feleket tárgyaláson kívül csak egymás jelenlétében lehet meghallgatni a tárgyalás előkészítésekor - Pp. 136/B. (2) Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeiről, tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt előkészítő iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit írásbeli előkészítés esetében előkészítő iratban, egyébként a következő tárgyaláson szóval tegye meg. Ekkor a bíróság a tárgyalás folytatására új határnapot tűz ki. (3) A mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetőleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve, ha ez a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állana. - Pp. 3. (6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra törvényben előírt időn belül nyilatkozhassanak. - (1) kitanítási kötelezettség: Pp. 7. (1) A bíróság jogszabályban előírt esetekben kérelemre segítséget nyújt ahhoz, hogy a fél jogai, illetve törvényes érdekei védelmében bírósághoz fordulhasson. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a felet ha nincs jogi képviselője perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni. - pl. Pp. 94. (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni. 13

14 6. jóhiszemű eljárás - pl. Pp (3) Az ítéletnek a rendelkező részt követően tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ítélet ellen van e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. [ ] - a kitanítás elmulasztása súlyos eljárási szabálysértésnek minősülhet: Pp (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése. - (2) költségkedvezmény biztosítása: Pp. 7. (2) [ ] A bíróság jogszabályban meghatározott esetben és módon a felet kérelmére részben vagy egészben mentesíti a pervitellel összefüggő költségek előlegezése, illetve viselése alól. - személyes (költségmentesség, illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog) és tárgyi kedvezmények (költségmentesség, költségfeljegyzési jog, illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog, illeték mérséklése), csak kérelemre: személyes költségmentesség és személyes illeték-feljegyzési jog - (3) pártfogó ügyvéd kirendelése - (4) Pp. 3. a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. - (5) Pp. 3. (2) [ ] A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. - (6) ha magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, az eljárást a bíróság megszünteti akkor is, ha az AP a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja, ekkor a kifogásról jogi képviselő hiánya esetén a bíróság tájékoztatja az AP-t - (7) külföldi fél külön tájékoztatása a kézbesítési megbízottal kapcsolatban - a Pp. nem adja meg a fogalmat, csak a rosszhiszemű eljárás lehetséges módjait szabályozza - Pp. 8. (1) A bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. (2) A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet. A bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitel következményeire is. (3) A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból: - a) az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz, - b) olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős vagy - c) nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra. (4) A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg és ezáltal a per befejezését késlelteti. (5) A bíróság azt a felet (képviselőt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, határidőt/határnapot mulaszt, más módon felesleges költségeket okoz, a költségek megtérítésére való kötelezésen felül pernyertességére vagy pervesztességére tekintet nélkül pénzbírság megfizetésére kötelezi, továbbá a felet a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja. - a bíróságnak a felet a szankció alkalmazása előtt nem kell meghallgatnia, nem kell tőle magyarázatot kérnie 5. A nemzetközi és az európai polgári perjog forrásai a nemzetközi és az európai polgári perjog forrásai: a nemzetközi elemet tartalmazó polgári perhez lehetségesen kapcsolódó jogágak és jogforrások köre, azok egymáshoz való viszonya 1. az állami szuverenitás hagyományos koncepcióján alapuló jogforrások o nemzetközi jog / a perjog szempontjából releváns nemzetközi szerződések: joghatósági és a polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtott nemzetközi jogsegély-szerződések, a jelentősebb hágai szerződések köre o a mindenkori belső jog joghatósági és alkalmazandó eljárásjogra vonatkozó szabályai: Magyarországon a nemzetközi magánjogi kódexben: az NMJtvr. alkalmazandó eljárásjogra és a joghatóságra vonatkozó rendelkezései, pl. a lex fori-szabály (magyar bíróság és hatóság eljárására főszabályként a magyar jog irányadó o nemzeti perjog / a perjog szabályai, mint implicit joghatósági szabályok [pl. perújítási és felülvizsgálati kérelem benyújtására kizárólagos joghatóság és illetékesség, házassági perek esetén kizárólagos joghatóság, illetékesség új házassági per / házassági vagyonjogi per indítására] 2. a szuverenitás fokozatos leépítésén alapuló jogforrások o a perjog harmonizált területei és a jelenlegi harmonizációs törekvések: A perjog-összehasonlításon alapuló és a nemzetközi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok igényei szerint kialakított modell-törvények gyakran szó 14

15 szerinti átvétele (tipikus példa: UNCITRAL Model Law/Vbtv évi LXXI. tv.: hagyományos szuverén aktus, mégis minőségi különbséget testesít meg a belső kezdeményezésen alapuló jogszabályokkal szemben) o európai közösségi jog / az elsődleges és a másodlagos közösségi jog perjogot érintő szabályozói a nemzetközi jogtól a közösségi jogig: a polgári ügyekben való együttműködést az Amszterdami Szerződés emelte a közösségi pillérbe az EKSz cikkei mint a másodlagos közösségi eljárásjogi jogalkotás megalapozói: IV. cím Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák, 61. cikk: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása céljából a Tanács:... c) intézkedéseket fogad el a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a 65. cikkben előírtak szerint; 65. cikk: A több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a 67. cikknek megfelelően és a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben elfogadásra kerülő intézkedések magukban foglalják: fejlesztést és egyszerűsítést a következő területeken: o a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítésének rendszere; o együttműködés a bizonyítás-felvétel terén; o a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok, köztük a nem bírósági ügyekben hozott határozatok elismerése és végrehajtása a tagállami kollíziós és joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségének előmozdítását a polgári eljárások megfelelő lefolytatását akadályozó tényezők kiküszöbölését, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárási szabályok összeegyeztethetőségének előmozdításával. fontosabb EU-s jogforrások a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés terén Brüsszel I.: 44/2001/EK tanácsi rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Brüsszel II/A.:. 2201/2003/EK tanácsi rendelet házassági ügyekben [ ] joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 1393/2007/EK tanácsi rendelet a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésről 1206/2001 EK tanácsi rendelet: bizonyítás-felvétel, bíróságok közötti együttműködés 2003/8/EK tanácsi rendelet: közös költségmentességi minimumszabályok 6. A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei, formái, az európai joghatósági rendeletek és egyezmények rendszere és hatálya a joghatóság fogalma o NMJ/NJ: az állam vagy nemzetközi bíróság, illetve nemzetközi szervezet nemzetközi jogon alapuló vagy az általa elismert jogköre o PEJ: a nemzeti bíróságok vonatkozásában a peres ügyek elosztásának rendje egyes államok között o fogalom: nemzetközi munkamegosztás az egyes államok bírósági rendszerei között o célja annak eldöntése, hogy melyik állam joga és kötelessége az igazságszolgáltatásán keresztül eljárni a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei o 1. joghatóság globális szinten joghatósági tárgykörben csak pontszerűen léteznek, nincs egységes, minden államra kiterjedő rendszer oka: eltérő joghatósági koncepciók és egy átfogó szabályozás ezekből fakadó irrealitása (a common lawjogcsalád perjogai sokkal lazább kapcsolat alapján is már joghatóságot igényelnek, mint a kontinentális perjogok: minimum contacts, stream of commerce, transitory jurisdiction stb.) ezért csak egyes ágazatok, részterületek kompromisszumos szabályozottsága lehetséges, pl. Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény évi Varsói Nemzetközi Légi Fuvarozásra vonatkozó Egyezmény évi Hágai Szülői Felelősségi Egyezmény, Magyarországon kihirdetve a 2005-ben évi Hágai Joghatósági Alávetési Egyezmény (Convention on Choice of Court Agreements) vonatkozó nemzetközi szerződés hiányában az alapvető jogforrás: a mindenkori nemzeti joghatósági szabályok, Mo.-n például az NMJtvr. (1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról) o 2. joghatóság Európában (az EU keretein belül) alapgondolat: a határozatok tagállamokban való szabad áramlásának (elismerésének és végrehajtásának), mint az EKSZ célkitűzésének logikus előfeltétele a tagállamokban azonos joghatósági okok alapján történő igazságszolgáltatás az ASZ felhatalmazó rendelkezése alapján született két, különböző tárgyi hatályú rendelet mellett egyes tagállamok (pl. Dánia) viszonyában hagyományos egyezményi jogforrások is hatályban vannak (Brüszszeli Egyezmények, Lugano-i Egyezmény) 15

16 o 3. a joghatóság nemzeti szintű szabályozása (lásd 7-9. tétel) ezeket az EU-tagállamok esetében derogálják a Brüsszel-rendeletek az eljáró bíróság feladata ez alapján meghatározni, hogy melyik államnak van joghatósága, vagyis melyik állam anyagi jogszabályait lehet alkalmazni ez bizonyítja, hogy a perjog nem csak szolgáló jellegű az anyagi joghoz képest szabályozás formái o nemzetközi szerződések (egyezmények) o uniós jogforrások: elsődleges (alapító szerződések, általános elvek), másodlagos jogforrások, EUB-esetjog o kisegítő jelleggel a viszonosság (két állam közötti kölcsönös, egyértelmű és egyenlő elbánás az állampolgárok tekintetében vagy jogsegély esetén, ebben az államok viszonossági záradékban egyeznek meg) o magyar jogszabályok: Nmjtvr. az immunitás o fogalom: bizonyos nemzetközi jogi alanyok mentesek a joghatósági szabályok alól pl. a diplomaták, konzulok, követségi épületek o államok immunitása esetén attól is függ, hogy az alany közhatalmi tevékenységet folytat-e (acta iure imperii, pl. csernobili erőmű esetében az ország áramellátása, ezért nincs polgári felelősség, a német állam immunis az SS-katonák által elkövetett bűnök miatti kártérítés alól, mert a hadsereg közhatalmi feladatot látott el), vagy nem közhatalmi tevékenységet (acta iure gestionis, pl. adásvételi szerződést köt, koncessziót ad, ekkor nem merül fel az immunitás szabályainak alkalmazása) az európai joghatósági egyezmények rendszere és hatálya BRÜSSZEL-I. 44/2001/EK tanácsi rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Tárgyi hatály - nemzetközi elemet tartalmazó polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet nélkül (A nemzetközi elem akkor is adott, ha csak egy tagállam érintett a jogvitában, a másik oldalon pedig egy EU-n kívüli ország érintett.) - nem terjed ki: különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre, valamint a természetes személyek személyi állapotára, jogés cselekvőképességére, házassági vagyonjogra, végrendeletre és öröklésre, a fizetésképtelenségi eljárásokra (csőd, felszámolás) a szociális biztonságra és a választottbíráskodásra. - vitás esetben a polgári/kereskedelmi ügy kategóriát autonóm módon, valamely nemzeti jog felfogásától és az ügyben eljáró szerv jellegétől függetlenül kell megítélni, ahol a lényegadó ismérv a hagyományos magánjogi mellérendeltségi viszony/az állami szuverén aktus hiánya. Területi hatály - Dánia kivételével a 27 tagállam területe Személyi hatály - minden természetes és jogi személy, valamint egyéb szervezet, amely a mindenkori lex fori szerint fél lehet (a rendelet nem tartalmaz autonóm perbeli jogképesség-definíciót, ez továbbra is a nemzeti eljárásjog megítélése alá tartozik.) Időbeli hatály - a rendelet március 1-jén (Magyarország: május 1-jén) lépett hatályba, a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. A joghatósági okok rendszere - általános joghatóság (actor sequitur forum rei, az állampolgárság nem játszik szerepet, csak az alperes tagállami lakóhelye más tagállam fóruma előtt csak különös joghatósági okok alapján lehet ilyen alperest perelni) BRÜSSZEL-II/A. 2201/2003/EK tanácsi rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Tárgyi hatály - a házasság felbontása, különválás vagy a házasság érvénytelenítése; (járulékos ügyek nem! pl. tartási igények, házassági vagyonjog körében felmerült viták) - a szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése, különösen a felügyeleti jog és kapcsolattartási jog; - gyámság, gondnokság és hasonló intézmények; - a gyermek személyének, illetve vagyonának gondozásával megbízott olyan személyek vagy szervek kijelölése és feladatai, amelyek képviselik vagy támogatják a gyermeket; - a gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése vagy intézményi gondozásba helyezése; a gyermek védelmét célzó intézkedések a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban. - nem alkalmazható: származási perek Időbeli hatály - a rendelet augusztus 1-jén lépett hatályba, március 1- jétől kell alkalmazni. A joghatósági szabályok rendszere 1. a házassági ügyekre vonatkozó joghatósági okok (általános joghatósági ok nincs, csak taxatív vagylagos okok - ahol a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, ha egyikük még ott tartózkodik, 16

17 - vagylagos (különös) joghatósági okok (szerződéses jogviták, tartási követelések, deliktum, célvagyon, alperesi pertársaság, viszontkereset stb. vagylagos joghatósági okai) - egyes, tipikusan az egyik fél gazdasági erőfölényét feltételező szerződésekből fakadó igények speciális joghatósági okai (= egyoldalúan kizárólagos (aszimmetrikus) okok: biztosítási szerződések, fogyasztói ügyletek, egyedi munkaszerződések) - kizárólagos joghatóság (ingatlanra vonatkozó dologi jogi igény, közhitelű nyilvántartások bejegyzéseire vonatkozó perek, végrehajtási perek stb.: az ingatlan fekvése szerinti, a vh. helye szerinti állam kizárólagos joghatósága), - kifejezett és konkludens joghatósági alávetés (a felek vagylagosságra irányuló akarata hiányában kizárólagosságot alapoz meg.) - ahol az AP szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik - közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy a kérelmező szokásos tartózkodási helylyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott - kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és vagy az adott tagállam állampolgára; - amelynek mindkét házastárs állampolgára 2. szülői felelősséggel kapcsolatos joghatósági szabályok - általános joghatósági ok: a gyermek az eljárás megindulásakor fennálló szokásos tartózkodási helye - fenntartott joghatósági okok: a jogellenesen külföldre vitt gyermek esetén a korábbi tartózkodási hely államának joghatósága fennmarad. - szokásos tartózkodási hely hiányában a gyermekhez aktuálisan legközelebbi állam bíróságai: a gyermek jelenléte szerinti joghatóság. - kivételesen alkalmasabb fórum szerinti joghatóság 7. Az általános és a különös joghatóság fogalom: nemzetközi munkamegosztás az egyes államok bírósági rendszerei között o a nemzeti bíróságok vonatkozásában a peres ügyek elosztásának rendje egyes államok között az eljárási lehetőség vizsgálatának első lépcsője (utána hatáskör, majd illetékesség) általános joghatóság o alapja az actor sequitur forum rei / a felperes kötve van az alperes fórumához-elv főszabály: NMJtvr. 54. (1) Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az AP lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak joghatóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja. ez a büntetőjogi ártatlansági vélelemnek a perjogi megfelelője: a jogerős ítéletig, ameddig nincs marasztalás, a bíróság nem kötelezheti az AP-t a FP fóruma előtti védekezésre az egyszerű pertársaság egyik esetében (amikor a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapítható anélkül, hogy főkötelezetti-mellékkötelezetti viszonyban lennének) esetén is alkalmazandó kiterjesztése, többlettényállások NMJtvr. 54. (2) Több AP együttes perlése esetén magyar bíróság eljárhat valamennyi AP-sel szemben, amennyiben legalább az AP-ek egyikének lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, feltéve, hogy o [a pertársaság egységes:] (1) a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy (2) ha a perben hozott döntés valamennyi alperesre a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, illetőleg o [a pertársaság egyszerű:] (3) ha a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból erednek. NMJtvr. 54. (3) A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén a mellékkötelezett lakóhelyére és szokásos tartózkodási helyére tekintet nélkül eljárhat magyar bíróság, ha a főkötelezett lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. NMJtvr. 54. (4) Ha magyar bíróság a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik, eljárhat a viszontkereset tekintetében is. különös joghatóság o fogalom: az általános joghatóságtól eltérő joghatósági okok, melyek további eljárási lehetőséget adnak a magyar bíróság eljárásához így, ha az általános joghatóság alapján magyar joghatóság nem lenne megállapítható, a különös joghatósági feltételek fennállása lehetővé teszi magyar bíróság eljárását o ennek okai lehetnek a per tárgya, vagy azzal összefüggésben valamely peres fél (általában a FP) sajátos helyzete rá kedvezőbb szabályozást tesz indokolttá (lásd aszimmetrikus joghatósági okok) az államok szuverenitása (lásd kizárt és kizárólagos joghatósági okok), illetve a felek rendelkezési jogának kiszélesítése (lásd vagylagos és alávetéses joghatósági okok) o csak akkor érvényesülnek, ha ismeri őket az adott állam lex fori-ja 17

18 o csoportjai Vagylagos Aszimmetrikus Kizárólagos Kizárt Felek által kikötött (alávetéses) ekkor a FP választhat az általános joghatósággal rendelkező államtól különböző államot a perlésre (ha az AP érdemben védekezik, a joghatóság rögzül és alávetésessé válik) pl. a teljesítés helye szerint, a károkozás helye szerint, a kár bekövetkezte szerint a gyengébb felet kívánják előnyösebb helyzetbe hozni a jogérvényesítés terén, olyan szerződéses kapcsolatokban, ahol a jogviszony másik oldalán álló gazdasági erejénél vagy szervezettségénél fogva erőfölényben van pl. fogyasztói szerződések, biztosítási jogviszonyok (lásd. 8. tétel) valamennyi állam törekszik arra, hogy bizonyos fokozottabban védett jogi tárgyakkal kapcsolatos döntéshozatalra fenntartsa annak jogát, hogy az adott kérdésben más állam ne dönthessen, vagy legalábbis idegen határozatot ne kelljen elismerni, ekkor csak magyar bíróság járhat el egy adott állam önkéntes lemondása arról, hogy meghatározott kérdésekben eljárjon, illetve döntsön, ekkor az adott állam egy bírósága sem járhat el az adott ügyben lehetőség a peres felek számára, hogy akár szerződéskötéskor egy esetleges perre, akár a per megindítása előtt közvetlenül egy meghatározott bíróságot (ebben az esetben joghatóságot is) válasszanak, ez a joghatóság, ha a felek másként nem állapodnak meg, kizárólagos (de nem derogálhatják a kizárólagos vagy kizárt joghatóságot) konkludens (hallgatólagos) joghatósági kikötés: ha a FP egy joghatósággal nem rendelkező államban perel és az AP érdemben védekezik, ezzel elfogadja az adott állam joghatóságát o exorbitáns joghatósági szabályok: kapcsolatszegény joghatóság, amikor a per tárgya, alanyai és a perbíróság között nincsen elégséges és elfogadható kapcsolat (pl. állampolgárságra, a vagyon fekvésére alapított joghatóság) o vagylagos illetékességi okok az NMJtvr.-ben Egyes szerződésekkel öszszefüggő jogviták Tartási kötelezettségből eredő jogvita Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták Külföldi vállalkozás Belföldi lakóhellyel nem rendelkező AP elleni vagyonjogi per Öröklési jogviszonyból eredő jogvita Gyermekelhelyezési per Házassági vagyonjogi per Gyámügyi per NMJtvr. 55. eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van NMJtvr. 56. (1) eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a tartásra jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. (2) Amennyiben a tartási kötelezettség személyi állapotot érintő eljárásban kerül elbírálásra, magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a személyi állapotot érintő eljárásra joghatósággal rendelkezik. NMJtvr. 56/A. (1) eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van. - Fiona Shevill-doktrína: csak az adott államban bizonyíthatóan bekövetkezett kár esetén (ezzel a forum shopping megakadályozása FP ne választhasson túl sok bíróság közt) (2) BCS-vel okozott kár megtérítése iránti, BE-ban érvényesített igény tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az eljárás alapjául szolgáló BCS magyar büntető joghatóság alá tartozik. (4) Károsodás veszélye miatt érvényesített igények tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az a hely, ahol a károsító esemény bekövetkezése fenyeget, belföldön van. NMJtvr. 56/B. (1) eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbinak tevékenységével kapcsolatos. (2) Önálló vállalkozóként belföldön letelepedett külföldi állampolgár elleni perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogvita e személy belföldi gazdasági tevékenységével kapcsolatos. NMJtvr. 57. Olyan alperes ellen, aki belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat magyar bíróság, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. NMJtvr. 58. (1) magyar bíróság eljárhat akkor is, ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgársággal rendelkezett. NMJtvr. 59. (1) Gyermek elhelyezését, a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartást, valamint a szülői felügyelet gyakorlását érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat akkor is, ha a gyermek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. NMJtvr. 59. (2) Házassági vagyonjogot, valamint a bejegyzett élettársak vagyoni viszonyait érintő eljárásban magyar bíróság eljárhat, ha az egyik házastárs vagy bejegyzett élettárs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. (3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározott valamely kérdés személyi állapotot érintő eljárás keretében kerül rendezésre, magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat akkor is, ha a személyi állapotot érintő eljárásra joghatósággal rendelkezik. NMJtvr. 59/A. A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonynyal kapcsolatos ügyekben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a gyámolt, illetőleg gondnokolt magyar állampolgár, vagy lakóhelye, illetőleg szokásos tartózkodási helye belföldön van. 18

19 általános és különös joghatóság az EU területén (derogálják az NMJtvr-t EU-s viszonylatban) BRÜSSZEL-I. zárt joghatósági rendszert épített ki (ha az alperes lakóhelye/tartózkodási helye/székhelye az EU területén van, a perre kizárólag e rendelet joghatósági szabályait lehet alkalmazni) Általános joghatóság - a valamely tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságra való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető - arra, aki nem állampolgára annak a tagállamnak, ahol lakóhellyel rendelkezik, a tagállami joghatósági szabályokat kell alkalmazni - valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bíróságai előtt kizárólag a rendeletben foglalt különös joghatósági okok alapján perelhetőek - ha az alperesnek nincs lakóhelye egyik tagállamban sem, és a rendeletnek a kizárólagos, illetve a kikötött joghatóságra vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók, a nemzeti joghatósági szabályok alkalmazandók Különös joghatóság - vagylagos: kötelezettség teljesítésének helye, tartásra jogosult lakóhelye, ahol jogellenes károkozás bekövetkezett, kártérítés esetén a büntetőügyben eljáró bíróság előtt, fióktelep/képviselet helye - aszimmetrikus okok: biztosítási szerződések, fogyasztói ügyletek, egyedi munkaszerződések) - kizárólagos joghatóság (ingatlanra vonatkozó dologi jogi igény, közhitelű nyilvántartások bejegyzéseire vonatkozó perek, végrehajtási perek stb.: az ingatlan fekvése szerinti, a vh. helye szerinti állam kizárólagos joghatósága) - kifejezett és konkludens joghatósági alávetés (a felek vagylagosságra irányuló akarata hiányában kizárólagosságot alapoz meg.) - nincs kizárt joghatóság: de pl. ingatlan esetén a Brüsszel-I. hagyja kizárni a joghatóságát 19 BRÜSSZEL II./A házasság felbontása/érvénytelenítése, szülői felelősséggel kapcsolatos, gyermekelhelyezés, gyermekvédelmi intézkedések Általános joghatóság - házassági ügyek: általános joghatósági ok nincs, csak taxatív vagylagos okok - szülői felelősséggel kapcsolatos általános joghatósági ok: a gyermek az eljárás megindulásakor fennálló szokásos tartózkodási helye Különös joghatóság - lásd 16. o. pl. ahol a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, ha egyikük még ott tartózkodik a joghatóság vizsgálata (lásd bővebben: 9. tétel) o a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy törvény vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján nem áll-e fenn olyan körülmény, amelynek folytán más állam bíróságának kizárólagos joghatósága áll fenn 8. Joghatóság fogyasztói, biztosítási és munkaszerződésből eredő jogvitákra joghatóság: nemzetközi munkamegosztás az egyes államok bírósági rendszerei között ezek a különös joghatóságon belül aszimmetrikus joghatósági okok, amelyek a gyengébb felet kívánják előnyösebb helyzetbe hozni a jogérvényesítés terén, olyan szerződéses kapcsolatokban, ahol a jogviszony másik oldalán álló gazdasági erejénél vagy szervezettségénél fogva erőfölényben van ekkor, ha a gyengébb fél az AP, az általános joghatóság kizárólagossá válik (ha FP: plusz vagylagos okok) o vagyis nem lehet máshol perelni és nem lehet kizárni, hogy az általános joghatóság alapján pereljen o NMJtvr. 62/G. (2) Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötés a) nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót, illetőleg a munkavállalót a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól eltérő más bíróság előtt pereljék; és b) nem zárhatja ki azt, hogy a fogyasztó a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti, illetőleg a munkavállaló a szokásos munkavégzés helye szerinti állam bíróságai előtt indítson pert. o ezektől csak olyan joghatóságot kikötő megállapodással lehet eltérni, amely a jogvita keletkezését megelőzően jött létre, vagy lehetővé teszi a kedvezményezett számára a megjelölttől eltérő bíróság előtti perindítást Fogyasztói szerződésekből eredő jogviták NMJtvr. - fogyasztói szerződés: Ptk e) az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti - NMJtvr. 60. Fogyasztói szerződésből eredő, a fogyasztó által indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, és a fogyasztóval szerződő fél a) belföldön tevékenységet fejt ki, ideértve azt is, ha a másutt kifejtett tevékenysége a belföldi fogyasztók felé is irányul; b) belföldön fiókteleppel / képviselettel rendelkezik, vagy önálló vállalkozóként belföldön letelepedettnek minősülő külföldi. Brüsszel-I. - akkor lehet különös joghatóságot alkalmazni, ha - (1) szerződés tárgya ingó dolgok részletfizetésre történő értékesítése vagy részletekben visszafizetendő kölcsön vagy egyéb áruhitel - (2) minden más esetben, ha a szerződést olyan személlyel kötötték, aki a fogyasztó lakóhelyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat

20 Biztosítási ügyek Munkaszerződésekből eredő jogviták - ez nem került át a Brüsszel-I.- ből az NMJtvr.- be - biztosító perelhető - székhelye szerinti tagállam bírósága - más tagállamban a biztosítási kötvény jogosultja a biztosított által indított perekben a FP tagállamának bírósága előtt - társbiztosító esetén, ahol a fő biztosító elleni eljárást indították - NMJtvr. 61. Munkaszerződésből eredő, a munkavállaló által a munkáltató ellen indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, a) ha a szokásos munkavégzés helye belföldön van, illetőleg utoljára belföldön volt; illetve b) ha a munkáltatónak az a telephelye, amely őt alkalmazta, belföldön található, feltéve, hogy a szokásos munkavégzés helye nem ugyanazon államban van, illetőleg volt. 9. A kizárólagos, a kizárt és a felek által kikötött joghatóság - munkáltató perelhető - lakóhelye, székhelye szerinti tagállam bírósága - munkavállaló szokásos vagy legutóbbi munkavégzésének helye - ahol a munkavállalót foglalkoztató telephely található/található volt joghatóság: nemzetközi munkamegosztás az egyes államok bírósági rendszerei között 1. Kizárólagos joghatóság (a különös joghatóságon belül) o valamennyi állam törekszik arra, hogy bizonyos fokozottabban védett jogi tárgyakkal kapcsolatos döntéshozatalra fenntartsa annak jogát, hogy az adott kérdésben más állam ne dönthessen, vagy legalábbis idegen határozatot ne kelljen elismerni KIZÁRÓLAGOS NMJtvr. 62/A. Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el a) belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban; * b) magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban; * c) a Magyar Állam vagy állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott, vagy ha az eljárás tárgyát a Magyar Államnak vagy állami szervnek olyan jogviszonya képezi, amelynek tekintetében külföldi államot sem illet meg mentesség [nincs immunitása] a magyar joghatóság alól; * d) külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott; * e) belföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban; f) belföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban; [pl. szabadalom] * g) belföldi székhelyű jogi személy / jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban; h) jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban; [pl. INYT, cégregiszter] KIZÁRT NMJtvr. 62/C. Nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság a) külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban; b) nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban; c) külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott, avagy ha az eljárás tárgyát a külföldi államnak vagy külföldi állami szervnek a 62/E. (1) bekezdésében meghatározott polgári jogviszonya képezi; d) Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott; e) külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban; f) külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban; g) külföldi székhelyű jogi személy / jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban; h) jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban; i) belföldi végrehajtást érintő eljárásban. [végrehajtási per] i) külföldi végrehajtást érintő eljárásban. o * = nem található meg a Brüsszel-I. rendeletben 20

21 o személyállapoti perekben magyar joghatóság általában nem kizárólagos, ha a külföldi eljárás és az általános joghatóság megállapítható az adott külföldi államban főszabály: NMJtvr. 62/B. Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság kizárólagos, kivéve, ha a) magyar állampolgár házasságának felbontása vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a magyar állampolgárságú félnek, illetőleg ha mindkét fél magyar állampolgár, legalább azok egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van; b) magyar állampolgár gondnokság alá helyezése, illetőleg gondnokság alá helyezésének megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a gondnokság alá helyezendő, illetőleg gondnokság alatt álló fél lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van; c) magyar állampolgárságú gyermeket érintő apaság megállapítása vagy apaság vélelmének megdöntése iránt indul külföldön eljárás, és mind a gyermeknek, mind az apának a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van; d) magyar állampolgárságú gyermeket érintő szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránt indul külföldön eljárás, és mind a gyermeknek, mind annak a szülőnek, akinek felügyeleti jogát az eljárás érinti, lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van; [ ] o Brüsszel-I. és II/A. rendeletek által meghatározott kizárólagos joghatósági okok Ingatlanon fennálló dologi jog vagy ingatlan bérlete, haszonbérlete Társaság vagy más jogi személy érvénytelensége vagy megszűnése, létesítő okiratának érvényessége Közhitelű nyilvántartásba bejegyzés érvényessége Szabadalom, védjegy Határozat végrehajtását érintő eljárás Házastárs ellen ingatlan található társaság székhelye a nyilvántartás vezetése ahol bejegyezték ahol végrehajtották ahol szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik o perorvoslatok, különleges perek kizárólagos joghatóság és illetékesség perújítás és felülvizsgálati kérelem esetén a kérelem benyújtására: az elsőfokú határozatot hozó bíróság Pp (4) Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per. 2. Kizárt joghatóság (a különös joghatóságon belül) o egy adott állam önkéntes lemondása arról, hogy meghatározott kérdésekben eljárjon, illetve döntsön o a kizárólagos joghatóság ellentéte, komplementere: ahol a magyar állam joghatósága kizárólagos, ott más állam joghatósága kizárt o az okokat lásd fentebb o személyállapoti perekben magyar bíróság általában akkor járhat el, ha magyar általános joghatóság megállapítható: főszabály: NMJtvr. 62/D. (1) Nem magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével nem járhat el. (2) Nem magyar állampolgárok közötti, személyi állapotot érintő perben magyar bíróság eljárhat, ha a felek egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. (3) Nem magyar állampolgár holtnak vagy eltűntnek nyilvánítása vagy halála tényének megállapítása iránt magyar bíróság eljárhat, ha az eltűnt személy utolsó ismert lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön volt, és holtnak vagy eltűntnek nyilvánítását vagy halála tényének megállapítását belföldi jogi érdek - így különösen az eltűnt személy magyar állampolgárságú vagy belföldön lakóhellyel rendelkező házastársával vagy bejegyzett élettársával fennálló házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata, illetőleg belföldön lévő vagyona jogi sorsának rendezése - szükségessé teszi. o az államok egyre gyakrabban tűnnek föl magánfélként polgári jogi jogviszonyokban, így ellenük perindításra gyakrabban kerül sor ekkor magánjogi minőségben tűnik fel, ezért a saját bíróságának kizárólagossága/külföldi bíróság kizártsága alól vannak kivételek ha ezen eljárások valamelyikében jogerős, végrehajtható határozat születik, de az állam önkéntesen nem teljesít, van lehetőség végrehajtási eljárás lefolytatására (kivéve azok a vagyontárgyak, amelyek az állam közhatalmi feladatainak ellátását, állami szerveinek működését szolgálja) 21

22 NMJtvr. 62/E. (1) Külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásra magyar bíróság vagy más hatóság joghatósággal rendelkezik, amennyiben az eljárás tárgya a) a külföldi államnak (külföldi állami szervnek) polgári jogi szerződésből eredő joga vagy kötelezettsége, amennyiben a szerződés teljesítési helye belföldön van; kivéve, ha a másik szerződő fél valamely más állam vagy annak szerve; b) a külföldi állam (külföldi állami szerv) és magyar állampolgárságú vagy belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személy közötti munkaszerződésből vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő jog vagy kötelezettség, feltéve, hogy a munkavégzés helye belföldön van, illetve utoljára belföldön volt; kiv., ha a munkavállaló a munkáltató külföldi államnak állampolgára; c) a külföldi állammal (külföldi állami szervvel) szemben élet, egészség, testi épség megsértése vagy dologi kár okozása címén támasztott igény, feltéve, hogy a károkozó esemény belföldön következett be, és a károsult annak időpontjában belföldön tartózkodott; d) a külföldi állam (külföldi állami szerv) tulajdonában álló, vagy általa megszerezni kívánt belföldi ingatlanon fennálló dologi jogi hatályú jog; e) a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldi székhelyű jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban fennálló tagsága, részesedése vagy érdekeltsége, illetőleg valamely abból eredő jog vagy kötelezettség; f) a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldön megnyílt hagyatékkal kapcsolatos öröklési jogviszonya; g) olyan belföldi iparjogvédelmi jog megadása, terjedelme, illetőleg megszűnése, amelynek jogosultja külföldi állam (külföldi állami szerv). (2) A külföldi állammal szemben hozott marasztaló határozat alapján nem vezethető végrehajtás az állam belföldön fellelhető olyan vagyona terhére, amely az állam közhatalmi feladatainak ellátását, állami szerveinek működését szolgálja. 3. A felek által kikötött joghatóság (a különös joghatóságon belül) o lehetőség a peres felek számára, hogy akár szerződéskötéskor egy esetleges perre, akár a per megindítása előtt közvetlenül egy meghatározott bíróságot (ebben az esetben joghatóságot is) válasszanak o ez a joghatóság, ha a felek másként nem állapodnak meg, kizárólagos, de nem derogálhatják a kizárólagos vagy kizárt joghatóságot o konkludens (hallgatólagos) joghatósági kikötés: ha a FP egy joghatósággal nem rendelkező államban perel és az AP érdemben védekezik, ezzel elfogadja az adott állam joghatóságát vagyis a kizárt joghatóságot kivéve az érdemi védekezés is megalapozza az adott bíróság joghatóságát o NMJtvr. 62/F. (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek a) írásban; b) szóban, írásbeli megerősítéssel; c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. o (2) A felek kifejezett eltérő megállapodása hiányában a kikötött bíróság vagy bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. Ha azonban a felek külföldi bíróság joghatóságát kötötték ki, és e bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, magyar bíróság az általános szabályok szerint megállapíthatja joghatóságát. o NMJtvr. 62/G. (1) Érvénytelen a kikötés, ha a felek [magyar bíróság kizárólagos joghatósága esetén] külföldi bíróság joghatóságában, illetőleg ha [külföldi bíróság kizárólagos joghatósága esetén] magyar bíróság joghatóságában állapodnak meg. o (2) Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötés a) nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót, illetőleg a munkavállalót a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól eltérő más bíróság előtt pereljék; és b) nem zárhatja ki azt, hogy a fogyasztó a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti, illetőleg a munkavállaló a szokásos munkavégzés helye szerinti állam bíróságai előtt indítson pert. o (3) A (2) bekezdés szerinti korlátozások nem alkalmazandóak akkor, ha kikötéssel a felek a jogvita felmerülését követően élnek. 22

23 a joghatóság vizsgálata o a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy törvény vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján nem áll-e fenn olyan körülmény, amelynek folytán más állam bíróságának kizárólagos joghatósága áll fenn o ha a magyar bíróság joghatósága kizárt keresetlevél megvizsgálásakor észleli: KIKNE, perindítás hatályának beállta után: permegszüntetés o az elfogadhatóság vizsgálata Pp. 157/A. (1) Olyan esetben, ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának a 130. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból (kizárt joghatóság) nem volt helye, de magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, a bíróság az eljárást megszünteti, amennyiben o a) az alperes az első tárgyalást elmulasztotta, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő; vagy o b) az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja. (2) Ha az alperesnek nincs jogi képviselője, őt a bíróság az (1) bekezdés b) pontja szerinti kifogás lehetőségéről tájékoztatja. o a perfüggőség nemzetközi vonatkozása Európai perfüggőség (lis pendens) - ha azonos jogalapból származó, azonos felek között folyamatban lévő eljárásokat különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatósága megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárását - amennyiben az elsőként megkeresett bíróság joghatóságát megállapítják, a később megkeresett bíróság köteles megállapítani joghatóságának hiányát NMJtvr. - NMJtvr. 65. Ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt külföldi bíróság vagy más hatóság előtt olyan eljárás folyik, amelyben a határozat a törvényerejű rendelet értelmében Magyarországon érvényesnek és végrehajthatónak ismerhető el, a magyar bíróság vagy más hatóság az előtte utóbb megindított eljárást megszüntetheti, illetve a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. 10. A polgári ügyekben eljáró bíróságok és összetételük polgári ügy: minden olyan jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a bírósági út igénybevételét, a büntetőügyeket kivéve (PJ, CSJ, MUJ, SzövJ, TBJ jogvita, közig határozatok felülvizsgálata, egyéb jogvita) o minden olyan kérdésben, amelyben nem büntetőbíróság jár el, amelynek során nem büntető anyagi és eljárási szabályokat alkalmaznak, az elbírálás PE során megy végbe a bíróság általános fogalma: az igazságszolgáltatást gyakorló, más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóság o az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják Magyarországon (amit nem, az nem igazságszolgáltatás pl. VB-eljárás, közjegyző, végrehajtó) ezeket az Alkotmány határozza meg a polgári ügyekben eljáró bíróságok rendszere o Pp. 10. (1) Első fokon ítélkeznek: a helyi bíróság (városi bíróság, kerületi bíróság) és a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság). o (2) Másodfokon ítélkeznek: a) a helyi bírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó ügyekben a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság), b) a megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) tartozó ügyekben az ítélőtáb-la, c) az ítélőtáblához tartozó ügyekben (a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés), továbbá a 235. (3) be-kezdésében meghatározott esetben [ugró fellebbezés] a Legfelsőbb Bíróság. o (3) Felülvizsgálati ügyekben a Legfelsőbb Bíróság jár el. o (4) Ahol a törvény helyi bíróságról rendelkezik, ott ezen városi bíróságot és kerületi bíróságot, ahol pedig megyei bíróságról rendelkezik, ott ezen a Fővárosi Bíróságot is érteni kell. 23

24 jogi személyiség szervezete személyi állománya feladatköre egyéb Helyi Megyei Ítélőtábla LB Munkaügyi bíróság nem, de SZMSZében meghatározott körben polgári jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat - elnök vezeti - meghat. jellegű ügyekben: csoportok - hivatásos bírák járnak el - elnök, elnökhelyettes, csoportvezető bírák, hivatásos bírák - ülnökök polgári ügyekben nem polgári ügyekben első fokon járnak el városi (kerületi) bíróság elnevezés = helyi bíróság, Bp.: kerületi bíróságokat összevontak (pl. PKKB) igen igen igen - elnök vezeti; - tanácsok; csoportok; kollégiumok (B, P, K) - elnök vezeti; - tanácsok; büntető, polgári és (a FÍ-n) közigazgatási kollégiumok - elnök, teljes ülés, ítélkező, jogegységi tanácsok, kollégiumok (B, P, K) - elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezetők, tanácselnökök, hivatásos bírák (kollégium: a meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, melyet a kollégiumvezető vezet) vegyes fokú bíróság: - meghatározott ügyekben első fokon jár el, - elbírálja a helyi bíróság határozata elleni fellebbezést - helyi bíróság kizárása, hatásköri öü. főszabályként fellebbviteli bíróság (egy esetben jár el első fokon: NHH digitális műsorszóró hálózat üzemeltetésére vonatkozó jogosultság tekintetében kiírt pályázatával kapcsolatos bizonyos döntései ellen indított bírósági felülvizsgálat iránti kereset) Győri, Szegedi, Pécsi, Debreceni, Fővárosi - konkrét ügyekben való ítélkezés (felülvizsgálat + ugró fellebbezés) - jogegységi határozatok meghozatala (a bíróságokra kötelezőek, ez által hatályosul egy JSZ a BGYban ténylegesen) a MK legfőbb bírósági szerve (elnököt KE javaslatára OGY 7 évre választja 2/3-dal) nem, de SZMSZ-ében meghatározott körben polgári jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat - elnök vezeti - elnök, elnökhelyettes, csoportvezető bírák, hivatásos bírák - ülnökök - a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyokból származó perek - első fokon járnak el - megyeszékhelyeken és a fővárosban működnek - szervezetileg a helyi bíróságok szintjén állnak o a bíróságok egymáshoz való viszonya határozza meg a bírósági szervezet szintenkénti tagolódását szintek: elsőfokú, fellebbviteli és felülvizsgálati bíróság, illetve vegyes fokú bíróság ezek keveredésekor o a bírósági rendszer kettős tagozódása a hatáskör szerint általános hatáskörű: minden ügyben jogosult eljárni, amit JSZ nem utal más szerv/hatóság eljárásába külön bíróság: szakosított, speciális, az ügyek meghatározott csoportjában hatáskörrel rendelkező bíróságok a bírósági szervezet mégis egységes, mert a munkaügyi bíróságok szervezetileg a helyi bíróságokkal egy szinten helyezkedik el, így fellebbezni a megyei bíróságokhoz lehet a bíróságok igazgatása Irányítás - fogalom: a szervezeten kívül álló szerv/személy feladatkitűző, teljesítési ütemet és módot meghatározó, személyi/szervezeti/dologi feltételeket biztosító, feladatellenőrző és beavatkozó tevékenység - Alk. 50. (4) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek. - működését a Bszi. felhatalmazása alapján a saját maga által készített SZMSZ határozza meg - jogi személy, az OIT Hivatalával együtt a bíróságok igazgatásának központi feladatait lája el, felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége Vezetés - fogalom: a szerven belül az irányításhoz hasonló jogosítványok birtoklása a szervezeti hierarchia csúcsán álló személy/szerv részére - bírósági vezetők: elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezető, kollégiumvezető-helyettes, tanácselnök, csoportvezető, csoportvezető-helyettes -- csak bíró tölthet be, ált. 6 évre szól - elnök jogkörei (Bszi. 63. (1) -- a) gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, -- b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, 24

25 fölött - elnöke a LB elnöke, tagok: IRM, LÜ, MÜK elnöke, két OGY-i képviselő + 9 bíró - feladatai -- Bszi. 39. Az OIT --- a) irányítja és ellenőrzi - a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével - a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, --- b) összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek, --- c) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, --- d) munkáltatói és személyügyi jogkört gyakorol, --- e) a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét, --- m) meghatározza a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveit, jóváhagyja a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát, -- Bszi. 40. (1) Az OIT előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről és az elnökhelyettes személyéről. (2) Az OIT kinevezi és vezetői tisztségéből felmenti: a) az ítélőtábla elnökét és elnökhelyettesét, b) a megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét, c) a kollégiumvezetőt -- c) irányítja a bíróság PÜ/gazd. tevékenységét, -- d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását, -- e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról, -- f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a bíróság munkarendjét és munkatervét, ellenőrzi a betartásukat, -- g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét, -- h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet, -- i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását, -- j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat, -- k) évente tájékoztatja az összbírói értekezletet és a bíróság dolgozóit a bíróság működéséről, -- l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért -- ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT határozata a hatáskörébe utal - megyei elnöke irányítja és ellenőrzi a területén lévő helyi és munkaügyi bíróságokat - kinevezések -- LB, ítélőtábla, megyei bíróság elnöke a kollégiumvezető-helyetteseket és tanácselnököket (+ megyei a helyi bíróságokét) o az igazgatásban közreműködő testületek a LB teljes ülése és az ítélőtáblák, valamint a megyei bíróságok összbírói értekezlete a kollégium (meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírók testülete) a bírói tanácsok (véleményezési jogkörök a bíróság működésével és a kinevezésekkel kapcsolatban) nem összekeverendő a tanácsban ítélkezéssel o a bírók Kinevezés feltételei Bjt. 2. (1) A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre, a szolgálati viszony kezdete a kinevezési okiratban meghatározott időpont. - a KE nevezi ki őket A kinevezés feltételei a) magyar állampolgár, b) büntetlen előéletű, c) választójoggal rendelkezik, d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, e) a jogi szakvizsgát letette, f) vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz, g) legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtaná- Szolgálati viszony megszűnésének esetei Bjt. 57. (1) A bíró szolgálati viszonya megszűnik: a) lemondással, b) ha az első bírói kinevezés 3 éves időtartama lejárt és a bíró határozatlan idejű kinevezésére nem tettek előterjesztést, c) ha tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált, d) ha a bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el, e) ha a bírói esküt a 8 munkanapon belül nem tette le, f) ha a bíró kinevezésének feltételei már nem állnak fenn, g) ha a bírót országgyűlési, önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek megválasztották, állami vezetőnek megválasztották vagy kinevezték, h) ha a bíró az OIT egyetértésével nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján vagy kijelölés ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, i) ha a bíró a 70. életév (a továbbiakban: felső korhatár) betöltése előtt, de az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően maga kéri nyugállományba helyezését, illetve a felső korhatárt elérte, j) ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták, l) ha a bíró a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetőleg elhallgat, 25

26 csosként működött, vagy közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja (2) A bíró szolgálati viszonya megszüntethető, ha rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra válik jogosulttá. Összeférhetetlenségi szabályok Bjt. 23. (1) A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését. (2) A bíró nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja. (3) A bíró az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának megkezdését köteles a bíróság elnökének előzetesen bejelenteni. eljáró bíróságok összetétele o a bíráság egyesbíróként vagy tanácsban jár el, egyesbíró és tanácselnök csak hivatásos bíró lehet o Pp. 11. (1) Az első fokon eljáró bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egy hivatásos bíróból áll. o (2) Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. o (3) Ülnökök közreműködésével jár el a bíróság, ha az egy keresetben, illetőleg az egyesített perekben érvényesített valamelyik igény vagy a viszontkereset, illetőleg a beszámítási kifogás elbírálása tekintetében a törvény szerint ülnökök közreműködése szükséges. pl. munkaügyi perben, az egyezségi kísérletet kivéve o (4) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll. o (5) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Legfelsőbb Bíróság elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el. o (6) Törvény indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét az (1)-(5) bekezdésekben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja. o a hatáskörök megoszlása Pp. 12. (1) Az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal. (2) A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal. pl. eljárási cselekmények sorrendjének meghatározása, rendfenntartás, számbavétel (3) Az eljárásban a hivatásos bírákat és az ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik. Ez vonatkozik az együttalkalmazás tilalmára is. a bírósági titkár és a bírósági ügyintéző o Pp. 12/A. (1) Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett tárgyaláson kívül bírósági titkár is eljárhat; a bírósági titkár jogosult továbbá a 202. (2) bekezdésében meghatározottak szerinti [megkeresésre történő] bizonyítási eljárás lefolytatására. A bíróság eljárására irányadó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni. o (2) A [fent] meghatározott esetben a bírósági titkárnak ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik önálló aláírási joga van, és megteheti mindazokat az intézkedéseket, illetve az ítélet kivételével meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy a tanács elnöke hatáskörébe utal. o (3) A bírósági titkár ideiglenes intézkedésről nem hozhat határozatot. o (4) Külön jogszabályban meghatározott esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül a bíró irányítása és felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni. o (5) A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző kizárására a 13. rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. [lásd következő tétel] 26

27 11. A bíró, illetve a bíróság kizárására vonatkozó szabályok a per tisztességes lefolytatásához fűződő jogok érvényesítésének egyik feltétele, hogy az ítélkezés során csak a jogszabályok és az azok alapján feltárt tények figyelembevételével, objektív elbírálásban szülessenek határozatok bíró kizárása I. Abszolút kizárási okok - meghatározott tényálláson alapulnak és a bírónak kötelessége megállapítani a kizárási okot Pp. 13. (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt: a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet; b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt; c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa (egyeneságbeli rokon, annak házastársa, örökbe fogadó, nevelőszülő, örökbe fogadott, nevelt gyermek, testvér, házastárs, jegyes, élettárs, házastárs egyeneságbeli rokona/testvére, testvér házastársa); d) az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte; 27 II. Relatív kizárási ok - Pp. 13. (1) e) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). - ennek alapossága csak mérlegeléssel állapítható meg (ha nincs kellően alátámasztva, elutasítandó) III. Perorvoslati szak Pp. 15. (1) A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per első fokú elintézésében részt vett. (elsőfokú elintézés: azon határozat meghozatala vagy bírói cselekmény, amely ellen külön fellebbezésnek helye van vagy az érdemi határozat keretében megtámadható). (2) A per másodfokú elintézéséből és a felülvizsgálati kérelem elbírálásából ki van zárva az a bíró is, aki az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában részt vett. Pp. 21. (1) A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetőleg olyan bíró folytassa le, aki az első fokú ítélet meghozatalában nem vett részt. [nem kötelező!] (2) A perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában részt vett. (3) A felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok bármelyikének meghozatalában részt vett. IV. Különleges perek (az általános kizárási okokon felül!) - közigazgatási per: - a) az, aki mint ügyintéző a közig határozat meghozatalában részt vett (+ ezek hozzátartozója, volt házastársa) - c) a határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig, - d) az, akit a közigazgatási eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak. - szabadalmi és védjegyperek: MSZH határozatának meghozatalában részt vett (ennek hozzátartozója) - munkaügyi per: aki a keresettel meghozott határozatot hozta, intézkedést tette (+ hozzátartozó, volt házastárs) V. Kizárási eljárás Pp. 16. (1) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt. (3) Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetője hivatalból kezdeményezi. 1. Bíró maga jelenti be 2. Fél jelenti be Pp. 16. (2) A bíró a bíróság vezetőjének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok forog fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. - Pp. 17. Ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy saját mellőzéséhez maga is hozzájárult, más tanács, illetőleg bíró kijelölése iránt a bíróság vezetője is intézkedhetik. Ilyen esetben a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell. Pp. 18. (1) Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a bíró kizárása felől ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson kívül is határozhat. Pp. 19. (1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Pp. 16. (4) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, az elfogultságot azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti. Pp. 18. (3) Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát [a másik tanácsban] döntés előtt be kell szerezni. Pp. 19. (1) Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de [a fél által bejelentett elfogultság kivételével] a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt [mert az elfogultságot a bíró maga köteles lett volna bejelenteni]. Ha ugyanaz a fél a perben a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést, ez a korlátozás sem érvényesül. (2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal lehet sújtani. Pp. 18. (4) A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul.

28 bíróság kizárása o Pp. 14. A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője a 13. (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva. (nem: tanú/szakértő, elfogultság) bírósági vezető: bíróság elnöke és elnökhelyettese, kollégiumvezetője és helyettese, tanácselnök, csoportvezető és helyettese nem vezethet a bíróság kizárásához a bírósági vezető elfogultsága, ha van olyan tanács, amellyel szemben kizárási ok nem áll fenn a helyi/munkaügyi bíróság nem válik kizárttá azáltal, hogy a kizárási ok annak a megyei bíróságnak az elnökével, elnökhelyettesével szemben áll fenn, amelynek a területén működik a vezető elfogultsága miatt nem lehet kizárni a LB-t sem, mert nincs olyan más bíróság, amely a hatáskörében helyette eljárhatna o Pp. 18. (2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot, mint másodfokú bíróságot és a munkaügyi bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát, mint másodfokú bíróságot érintő ok esetében a Legfelsőbb Bíróság határoz. o Pp. 45. (1) Jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot ki kell jelölni. 12. A hatáskör fogalma. A megyei bíróság hatásköre a hatáskör fogalma o valamely szerv vagy személy intézkedési jogának köre, érvényességi határa o tágabb értelem: mely ügyben járnak el bíróságok (Bszi: a bírósági útra tartozó ügyeket törvény jelöli ki) o szűkebb értelem: a bírósági útra tartozó ügyek bíróságok közötti megosztását határozza meg (1) általános vagy külön bíróság hatáskörébe tartozik-e, (2) helyi vagy megyei szintre tartozik bíróságok fajtái hatáskör szerint o általános hatáskörű: minden ügyben jogosult eljárni, amit JSZ nem utal más szerv vagy hatóság eljárásába o külön bíróság: szakosított, speciális, az ügyek meghatározott csoportjában hatáskörrel rendelkező bíróságok az eljárási lehetőség vizsgálatának második lépcsője (utána következik az illetékesség) a hatáskör nem lehet a felek által kikötött, mert ez már minőségi munkamegosztás a perek túlnyomó többsége a helyi bíróság hatáskörébe tartozik o Pp. 22. (1) A helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe. o 1. a megyei bíróság hatáskörébe tartozik első fokon a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja, kivéve (1) a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg; (2) végrehajtás megszüntetése/korlátozása iránti per, (3) igényper vagyonjogi per: vagyoni, anyagi vonatkozású, az érvényesíteni kívánt követelés a vagyoni viszonyok megváltoztatására irányul (1) oka: a házassági per helyi bírósági hatáskör, és a vagyonjogi perre a házassági per bírósága kizárólagosan illetékes és ezért kizárólagos hatáskörrel is rendelkezik b) a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indított per; c) a szerzői és a szomszédos jogi perek ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is -, valamint az iparjogvédelmi perek és az egyéb Ptk.-ban meghatározott jogokkal kapcsolatos perek; - szerzői jogi per: ami a szerző művének létrehozásával, felhasználásával, hasznosításával, szerzői jogok védelmével kapcs. jogviszonyokból származnak - (szerzői jogokkal) szomszédos jogi per: előadóművészek, hangfelvételgyártók és műsort sugárzó szervezeteknek művek, műsorok közönséghez juttatásában nyújtott teljesítményére nézve adott jogok - iparjogvédelmi perek: pl. szabadalmi per, védjegyper - egyéb, Ptk.-ban meghatározott jogok: vagyoni értékkel bíró műszaki ismeret, szervezési, gazdasági jellegű ötlet, információ d) a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek; e) a cégekkel kapcsolatos perek közül: ea) a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek, eb) a cég létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek, ec) a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, 28

29 ed) a cégek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek, ee) a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek, továbbá ef) a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének korlátlanná minősítése iránti perek; f) a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül: fa) az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított perek, fb) az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek; g) a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az e jogok megsértése miatt indított kártérítési pereket is, ha az előbbiekkel együtt vagy azok folyamán indítják meg; [mert egyébként értékhatártól függnének és nem biztos, hogy az alapján megyei hatáskörben lennének] h) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek; i) a közigazgatási perek, [kivéve: munkaügyi ellenőrzés, munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztésével kapcsolatosan hozott határozat, az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével, az abban való részvétel, illetve gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a TB határozat bírósági felülvizsgálata (ezek a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak)] j) a sajtó-helyreigazítási perek; k) a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek; - Ptk (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. - a sérelmet szenvedett fél támadhatja meg a szerződést - Ptk (1) A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. (2) A megtámadási határidő megkezdődik [...] tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor [...] l) azok a megállapításra irányuló perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke ha a marasztalás kérhető lenne meghaladná az a) pontban meghatározott értéket; m) a 2. (3) bekezdésében meghatározott kártérítési perek; (ekkor a felperesnek tárgyi illetékfeljegyzési joga van) Pp. 2. (1) A bíróság feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse (3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. n) az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből eredő perek; o) azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal. pl. Tpvt. megsértése esetén a bírósági hatáskörbe tartozó igényérvényesítéssel kapcsolatos perek, az ügyész által a párt törvénysértése miatt a párt ellen indított perek (2) Ha valamelyik pertársra a megyei bíróságnak van hatásköre, a per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. lényegtelen, hogy milyen pertársaság Pp (2) A helyi bíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a megyei bíróság hatáskörébe tartoznék, csak akkor lehet indítani, ha e viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a helyi bíróságnak hatásköre van. (ha a maradványérték megyei bírósági hatáskörbe tartozik, akkor a per is) (3) Vagyonjogi perben a per bírósága a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes. o 2. a megyei bíróság jár el másodfokon azokban az ügyekben, ahol helyi bíróság járt el elsőfokon o 3. helyi bíróságot érintő kizárás tekintetében a megyei bíróság határoz o 4. hatásköri, illetékességi összeütközés esetén a kijelölés kérdésében a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között merült fel, ha a területén levő helyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi bíróság kijelölhető 29

30 o munkaügyi bíróság jár el a munkaügyi perekben: munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból származó perekben + további fontos esetek: 117. tétel a hatáskör vizsgálata o Pp. 27. (1) A bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a pertárgy értékében a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartoznék a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani. (2) A kereseti követelés felemelése esetében a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, annak leszállítása ellenben a bíróság hatáskörét nem érinti. o Pp. 28. A bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe. oka: Pp (1) [ ] a keresetlevélben fel kell tüntetni: d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; ekkor sem a kérelemhez kötöttség, sem a rendelkezési elv nem érvényesül a másodfokú bíróság előtt is megtörténik, a fellebbezésre tekintet nélkül veszi figyelembe a hatáskör hiányát a bíróság Pp (1) Ha a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. értelmében megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi. hatásköri kifogás a hatáskör hiányára az AP is hivatkozhat Pp. 28. Ha azonban a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető. Pp (2) Ha az alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, hatáskör hiánya miatt a pert megszüntetni csak akkor lehet, ha a hatáskör nem a per tárgyának értékétől függ, az illetékesség hiánya miatt pedig csak akkor, ha az illetékesség kizárólagos. A pernek hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt való megszüntetése esetében a 129. [áttétel] megfelelően irányadó. o eredmény: áttétel Pp (1) Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét. ha ez nem állapítható meg: Pp (1) b) a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de [áttétel] a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható; a bíróság KIKNE ha a per folyamán állapítja meg, az eljárás bármely szakaszában hivatalból kötelező permegszüntetés a bíróságok és más hatóságok közötti hatásköri összeütközés esetén a bíróság állásfoglalása döntő ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy az ügy érdemében határozott, ez a döntés az eljáró hatóságra kötelező (Ket., Bszi. is megállapítja) 13. A pertárgy értéke per tárgya: a keresetben (viszontkeresetben) érvényesített igény a per tárgyának értéke a keresettel (viszontkeresettel) érvényesített követelés vagy más jog értéke o ez határozza meg megyei bíróság hatásköre ugró fellebbezés lehetősége: Pp (3) [ ] Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a 24. alapján megállapított értéke) az ötszázezer forintot meghaladja. az illeték mértéke (az illetéktörvény szerint), perköltség-biztosíték és ügyvédi munkadíj összege pertárgy értékének meghatározása o főszabály szerint egyenlő a per tényleges tárgyának (dolog, vagyoni értékű jog) forgalmi értékével vagy a FP által követelt pénzösszeggel Szerződés létrejöttének/létre nem jöttének/érvénytelenségének megállapítása Hibás teljesítés a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás értékét kell figyelembe venni a szolgáltatás hibás részének értéke 30

31 Vagyoni értékű eljárás, de öszszegszerű megállapítás nem lehetséges/aránytalan nehézséget okozna - a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban forint, a nemperes eljárásban forint; - b) a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt: - első fokon indult peres eljárásban forint, nemperes eljárásban pedig forint, - fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén forint, nemperes eljárásban pedig forint, - c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén forint, nemperes eljárásban forint; - d) a Legfelsőbb Bíróság előtt: - fellebbezési eljárásban forint, - felülvizsgálati eljárásban forint. Tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti per még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egy évi szolgáltatás értékét Munkaügyi per (ha a per tárgya nem pénzkövetelés) egyévi átlagkereset végkielégítést figyelmen Bérkülönbözettel kapcsolatos per bérkülönbözet egyévi összege kívül kell hagyni, kivéve, ha csak erre irányult a per Bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó per Számadás helyességének megállapítása iránt indított per Számadási kötelezettség megállapítása iránt indított per Dologi jogi per (tulajdonjog, használati jogok, zálog) Követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti per, valamint végrehajtási igényper a pertárgyérték-számítás szabályai o a pertárgyérték meghatározása Felperes - Pp. 26. A per tárgyának értékét, a ok rendelkezéseinek megfelelően, a felperesnek kell megjelölnie; [ ] - Pp. 25. (1) Ha a felperes nem pénzbeli követelés iránt indított perben kijelenti, hogy a per tárgya helyett meghatározott pénzösszeget is elfogad, a per tárgyának értékét ennél magasabb összegben megállapítani nem lehet. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a felperes vagylagosan kér pénzbeli marasztalást. - (2) ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgyérték megállapításánál az összes követeléseket össze kell adni (kivéve, ha a FP egyetemleges felelősség alapján kéri több AP marasztalását) egyévi bér/haszonbér vitás követelések/tartozások összege közül a nagyobb összeg az az összeg, amelyet a FP keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értéke számadás: a gyám tisztségének megszűnése után köteles a gyámhatóságnak tevékenységéről jelentést tenni, és a kezelése alatt volt vagyonról végszámadást készíteni követelés összege (ha a biztosíték értéke, összege ennél kisebb, ezt az utóbbi érték, összeg Bíróság - a per tárgyának értékét a bíróság határozza meg, ha ez az érték - (1) a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy - (2) egyébként valószínűtlen, úgyszintén, ha - (3) azt az alperes vitássá teszi - a pertárgy értékének felülbírálata során a bíróságnak akkor kell indokolnia állásfoglalását, ha a megjelölttől eltérő pertárgyértéket határoz meg, illetve ha az alperesi kifogást, mint alaptalant mellőzi (a végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye) Pp. 25. (3) a főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak (kivéve, ha a járuléknak minősülő követelést, önállóan perlik, mert ekkor maga is főtárgy lesz) o a pertárgyérték megváltozása Pp. 27. (1) A bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a pertárgy értékében a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartoznék a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani. az eljárás során történt változás a hatáskört egyébként nem érinti oka: az aktatologatás megelőzése, mert ekkor vissza kéne küldeni a helyi bírósághoz, amely azt visszaküldené a megyei bírósághoz ha a pertárgy értéke megváltozásának oka a perek egyesítése, ez nem eredményezi a per megyei bírósági hatáskörbe kerülését akkor se, ha erre az AP érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt került sor 31

32 o Pp. 27. (2) A kereseti követelés felemelése esetében a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, annak leszállítása ellenben a bíróság hatáskörét nem érinti. a pertárgy értékének FP rendelkezésén alapuló megváltozása (amely keresetkiterjesztésnek minősül) a per tárgyát is megváltoztatja, mert a kereseti követelés már másra irányul ezért a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani Pp. 28. Ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után a hatáskör [pertárgy-változás miatti!] hiánya figyelembe nem vehető 14. A bírósági illetékesség fogalma, fajai, az általános illetékesség fogalmak o illetékesség: meghatározza, hogy az adott ügyben az azonos hatáskörű bíróságok közül melyik jogosult és köteles eljárni o illetékességi terület: az a földrajzi régió, amelyen a bíróság eljárhat helyi: Bszi. melléklete, megyei: név alapján, LB: egész Magyarország Pp. 44. (1) A bíróság rendszerint csak a saját területén vagy a székhelyén teljesítendő bírói cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül, és más bíróság területén csak akkor járhat el, ha ez (1) a területének határán foganatosítandó cselekmény befejezése végett szükséges, továbbá, ha (2) a cselekmény közvetlen foganatosítását a sürgősség vagy más fontos érdek indokolja. Egyébként a bíróság a területén vagy székhelyén kívül teljesítendő bírói cselekményeket megkeresés útján foganatosítja. (2) Ha a bíróság saját területén kívül vagy székhelyén kívül jár el, erről azt a helyi bíróságot, amelynek területén a cselekményt foganatosítja, előre értesíti, és ez a bíróság megkeresésre segédkezni köteles. o illetékességi ok: olyan tény, körülmény, helyzet, amely alapján kiválasztható az illetékességi terület, illetve az azon eljáró bíróság az eljárási lehetőség vizsgálatának harmadik és egyben utolsó lépcsője illetékesség fajai o több illetékességi ok indokai FP segítése annak kiválasztásában, hogy melyik bíróság előtt érvényesítse igényét védi az AP-t attól, hogy olyan bíróság előtt pereljék, ahol a védekezés számára nehézségekbe ütközik Általános Különös - ez alapján valamely személy ellen bármilyen pert meg lehet indítani, kivéve azokat, amelyekben törvény kizárólagos illetékességet állapít meg - az általános illetékességhez képest más tényen alapul a bíróság eljárása, amik többnyire függetlenek a felek személyétől, inkább a per tárgya vagy más jellemzője, illetve célszerűségi okok indokolják - ezen okok alapján csak bizonyos perek esetében lehetséges a keresetindítás az általános illetékesség által meghatározott bíróságtól eltérő bíróságon vagylagos illetékesség kizárólagos illetékesség kisegítő illetékesség alávetéses illetékesség - az általános mellett fennálló, választható ok, ennek alapján a FP választja meg az illetékes bíróságot (illetve az AP akkor, ha az illetékességi kikötés az ÁSZF-ek között szerepel és az AP legkésőbb az első tárgyaláson kérelmezte a per áttételét az ÁSZF-re hivatkozva - a per kizárólag csak egy meghatározott bíróság előtt indítható - bizonyos perek esetében tárgyuknál fogva akkor is biztosítva van a per lefolytatásának lehetősége, ha egyetlen más illetékességi ok sem áll fenn - a PKKB illetékes, ha nincs illetékes belföldi bíróság: státusperek Pp. 41. (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére törvény eltérő rendelkezése hiányában kiköthetik valamely bíróság. az általános illetékesség o Pp. 29. (1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség). o (2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye, valamint ha nem természetes személy, a székhelye alapítja meg. 32

33 lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él, kivételes esetben életvitelszerűen lakik tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár (lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül) három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik o (3) Ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett. PK 134.: a munkahely szerinti illetékességet az AP a különös illetékességgel szemben nem veheti figyelembe, vagyis ha fennáll is különös illetékességi ok, a munkahely szerinti illetékesség nem kérhető o (4) Ha a bíróság illetékessége az ismeretlen helyen tartózkodó alperes elleni perben a (2) bekezdés rendelkezésein alapul, a per folyamán azonban az alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretessé válik, az alperesnek legkésőbb az elsőfokú bíróság előtt ezt követően tartott első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert további tárgyalás és elbírálás végett a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes bírósághoz kell áttenni. ez kizárólagos illetékesség esetén nem alkalmazható o jogi személy alperes esetén Pp. 30. (1) A jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. Székhelynek kétség esetében az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el. képviseletre hivatott szerv: szervezeti egység (területi igazgatóság, városi képviselet) (2) Ha a jogi személynek belföldön nincs székhelye, belföldi jogi személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes jogi személynek a székhelye alapítja meg. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja. (3) A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok elleni perekben a bíróság illetékességének megállapítására az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet törvény jogképesnek nyilvánít, az e szervezet elleni perben a bíróság illetékességének megállapítására az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak. az illetékesség hiányának jogkövetkezménye o Pp. 42. A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett valamely változás folytán tartoznék a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani. o Pp. 43. (1) A bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az illetékesség nem kizárólagos, az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető. Pp (1) Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy [ ] a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét. ha ez nem állapítható meg: Pp (1) b) [ ] a perre más bíróság illetékes, de a 129. rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható a bíróság KIKNE ha a per folyamán állapítja meg: permegszüntetés (az eljárás bármely szakaszában hivatalból kötelező) o (2) Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok (1) a köztudomással vagy (2) a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy (3) egyébként valószínűtlenek, vagy (4) ha azokat az ellenfél vitássá teszi. o ha az FP vagylagos illetékességi okra hivatkozással terjeszti elő a keresetét az ügy elbírálására egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál, sem AP kérelmére, sem hivatalból nincs helye áttételnek eljárás az illetékességi területen kívül o Pp. 44. (1) A bíróság rendszerint csak a saját területén vagy a székhelyén teljesítendő bírói cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül, és más bíróság területén csak akkor járhat el, ha ez a területének határán foganatosítandó cselekmény befejezése végett szükséges, továbbá, ha a cselekmény közvetlen foganatosítását a sürgősség vagy más fontos érdek indokolja. Egyébként a bíróság a területén vagy székhelyén kívül teljesítendő bírói cselekményeket megkeresés útján foganatosítja. o (2) Ha a bíróság saját területén kívül vagy székhelyén kívül jár el, erről azt a helyi bíróságot, amelynek területén a cselekményt foganatosítja, előre értesíti, és ez a bíróság megkeresésre segédkezni köteles. o Pp (3) Ha a vértulajdonság vizsgálat azon személy apaságának megállapítását alapozza meg, akit a fél jogállása illet meg, a felperes e személyt alperesként perbe vonhatja akkor is, ha az új alperessel szemben a bíróságnak nincs illetékessége. [ ] 33

34 15. A vagylagos illetékesség illetékesség: meghatározza, hogy az adott ügyben az azonos hatáskörű bíróságok közül melyik jogosult és köteles eljárni különös illetékességi ok: az általános mellett fennálló, választható ok o ekkor a perre egyidejűleg több bíróság egyaránt illetékes, és a ténylegesen eljáró bíróságot a FP választja meg azzal, hogy keresetlevelét ezelőtt terjeszti elő Pp. 31. Mindazokban a perekben, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a felperes a pert választása szerint az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett az alábbi -okban meghatározott előfeltételek mellett az ott megjelölt bármelyik bíróság előtt is megindíthatja. o akkor választhat, ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (egy esetben az AP választ!) o a FP választása kizárja az általános illetékesség alkalmazását Vagyonjogi perek - az a bíróság, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között (pl. mint munkavállaló, tanuló) tartózkodik (akkor is választható, ha az AP lakóhelye ismert) - ennek hiányában, amelynek területén a per tárgya van, vagy amelynek területén az AP-nek lefoglalható vagyona található (ha a vagyon követelésből áll, a pert az AP adósának lakóhelyén, ha a követelést valamilyen dolog biztosítja, azon a helyen is meg lehet indítani, ahol ez a dolog van) - külföldi jogi személyek ellen az előző pontban meghatározott bíróságon kívül az a bíróság is, amelynek területén a külföldi jogi személy ügyeinek vitelével megbízott személy lakik, illetve magyarországi fióktelepének, illetve kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is - nem alkalmazhatóak, ha az AP-nek nincs perbeli cselekvőképessége Tartásra, járadékra, más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per Gyermek elhelyezésére irányuló per Ingatlan tulajdonára, birtokára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkozó perek, avagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő perek Gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti per Kártérítési per Váltóra alapított per Házassági per Gondnokság alá helyezési per Sajtó-helyreigazítási per Mellékkötelezett a főkötelezettel együtt perlése (pl. adós és kezes) Valamennyi alperes ellen Ha valaki más személyek között folyamatban levő per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli igény érvényesítésére jogosult lakóhelye (a szolgáltatás leszállítása esetén a FP nem választhatja) gyermek lakóhelye ingatlan fekvése (kivéve, ha az ingatlan nem főtárgya a pernek pl. házassági vagyon megosztása esetén, ha a vagyonban szerepel ingatlan is) ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága (Ptk. szerint) károkozás helye, kár bekövetkeztének helye (csak szerződésen kívüli károkozás!) váltó fizetési helye házastársak utolsó közös lakóhelye (ahol utoljára együtt életvitelszerűen laktak) gondnokság alá helyezendő huzamos tartózkodási helye rádió- vagy televíziótársaság helyi stúdiójának helye az a bíróság, amely a főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes (mert alperesi pertársaság jön létre) az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt a folyamatban levő per bírósága is választható ha az FP vagylagos illetékességi okra hivatkozással terjeszti elő a keresetét az ügy elbírálására egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál, sem AP kérelmére, sem hivatalból nincs helye áttételnek Pp. 41. (5) Ha [az illetékességi] kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert az alperes által megjelölt a szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett. ekkor nem a FP választ vagylagos okot! extrém vagylagosság : Pp. 46. (1) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik bíróságnál előterjesztheti [ ] 34

35 16. A kizárólagos és az alávetéses illetékesség illetékesség: az adott ügyben az azonos hatáskörű bíróságok közül melyik jogosult és köteles eljárni kizárólagos illetékesség: a per kizárólag csak egy meghatározott bíróság előtt indítható, esetei: Az alávetés (a felek eltérő rendelkezése hiányában) kizárólagos Utóper (Pp (1) ha az ítélet egyik felet olyan szolgáltatásra kötelezi, amely az ítélet meghozatala után jár, [ ] a szolgáltatás mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása iránt [indított kereset], ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság az ítéletét alapította, utóbb lényegesen megváltoztak) esetén, ha valamelyik fél már utópert indított, ennek folyamatban léte alatt Házassági per Szülői felügyeletet megszüntető határozat hatályon kívül helyezésére irányuló per Munkaügyi per Közigazgatási per Szabadalmi perek, állam területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatására irányuló perek, atomenergia-ügyi kártérítési perek, egyes közigazgatási perek NHH digitális műsorszóró hálózat üzemeltetésére vonatkozó jogosultság tekintetében kiírt pályázatával kapcsolatos bizonyos döntései ellen indított bírósági felülvizsgálat iránti kereset 35 a felek által megjelölt bíróság a másik fél által indított ugyanilyen perre kizárólag a folyamatban levő per bírósága illetékes kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per az a bíróság, amely a megtámadott határozatot hozta kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett - főszabály: elsőfokú közig szerv székhelye - egész országra kiterjedő illetékességű közigazgatási szerv esetén a FB - másodfokú eljárás: FÍ o perorvoslatok: kizárólagos joghatóság és illetékesség perújítás és felülvizsgálati kérelem esetén a kérelem benyújtására: az elsőfokú határozatot hozó bíróság alávetéses illetékesség o Pp. 41. (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére törvény eltérő rendelkezése hiányában kiköthetik valamely bíróság illetékességét (alávetés). Alaki követelmények a) írásban; b) szóban, írásbeli megerősítéssel; c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. FB FÍ Tartalmi követelmények - a kikötésből ki kell tűnnie a jogviszonynak, amiből a per ered - tartalmaznia kell a meghatározott belföldi bíróság megjelölését (ha a vita elbírálására jogosult szervként VB kerül megjelölésre, ez hatásköri kikötés) o (2) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre a törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. o (3) A kikötött bíróság törvény eltérő rendelkezése vagy a felek eltérő megállapodása hiányában kizárólagosan illetékes. o (4) A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is. o (5) Ha a kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert az alperes által megjelölt a szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett. ebben az esetben nem a FP választ vagylagos okot! o (6) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a) a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság; b) a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét. a rendelkezés indoka az ügyteher csökkentése volt

36 17. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, az eljáró bíróság kijelölése A hatáskör vizsgálata 36 Az illetékesség vizsgálata Pp (2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), [ ] amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, [ ] kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell. - a bíróság köteles hivatalból vizsgálni hatáskörét, hiányát is hivatalból veszi figyelembe - ekkor sem a kérelemhez kötöttség, sem a rendelkezési elv nem érvényesül - a másodfokú bíróság előtt is megtörténik a fellebbezésre tekintet nélkül veszi figyelembe a hatáskör hiányát a bíróság - Pp. 27. (1) A bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a pertárgy értékében a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartoznék a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani. - az eljárás során történt változás a hatáskört nem érinti, kivéve, ha a keresetlevél benyújtása és megvizsgálása között változott meg úgy, hogy arra a megyei bíróságnak lenne hatásköre - ha a pertárgy értéke megváltozásának oka a perek egyesítése, ez nem eredményezi a per megyei bírósági hatáskörbe kerülését akkor sem, ha erre az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt került sor - Pp. 27. (2) A kereseti követelés felemelése esetében a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, annak leszállítása ellenben a bíróság hatáskörét nem érinti. - a pertárgy értékének FP rendelkezésén alapuló megváltozása a per tárgyát is megváltoztatja, mert a kereseti követelés már másra irányul - ezért a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani - Pp. 28. Ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után a hatáskör [pertárgy-változás miatti!] hiánya figyelembe nem vehető - hatásköri kifogás: a hatáskör hiányára az AP is hivatkozhat, Pp. 28. ha azonban a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehető. (ha a hatáskör a pertárgyértéktől független, az érdemi ellenkérelem előterjesztése után is lehet) - Pp (2) Ha az alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, hatáskör hiánya miatt a pert megszüntetni csak akkor lehet, ha a hatáskör nem a per tárgyának értékétől függ, az illetékesség hiánya miatt pedig csak akkor, ha az illetékesség kizárólagos. A pernek hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt való megszüntetése esetében a 129. megfelelően irányadó. A hatáskör hiányának jogkövetkezményei - Pp (1) Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevél ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét. - ha ez nem állapítható meg: Pp (1) b) a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható; a bíróság KIKNE - ha a per folyamán állapítja meg: permegszüntetés (az eljárás bármely szakaszában hivatalból kötelező) - ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy az ügy érdemében határozott, ez a döntés az eljáró hatóságra kötelező (Ket., Bszi.) - az AB-hez nem lehet áttenni (nem bíróság, nem hatóság) - Pp. 42. A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett valamely változás folytán tartoznék a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani. - Pp. 43. (1) A bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az illetékesség nem kizárólagos, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. ) előadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető. (2) Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy egyébként valószínűtlenek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi. Az illetékesség hiányának jogkövetkezményei - Pp. 43. (1) A bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az illetékesség nem kizárólagos, az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető. - Pp (1) Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy [ ] a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) áttételét. - ha ez nem állapítható meg: Pp (1) b) [ ] a perre más bíróság illetékes, de a 129. rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható a bíróság KIKNE - ha a per folyamán állapítja meg: permegszüntetés, ez az eljárás bármely szakaszában hivatalból kötelező - ha az FP vagylagos illetékességi okra hivatkozással terjeszti elő a keresetét az ügy elbírálására egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál, sem AP kérelmére, sem hivatalból nincs helye áttételnek

37 Hatásköri/illetékességi összeütközés - pozitív: ha két vagy több bíróság vagy közigazgatási szerv egyaránt állapítja meg a maga hatáskörét/illetékességét - negatív: ha két vagy több bíróság vagy közigazgatási szerv egyaránt állapítja meg a hatásköre/illetékessége hiányát - a bíróságok és más hatóságok közötti hatásköri összeütközés esetén a bíróság állásfoglalása döntő - nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz vagy más hatósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerősen megállapította - Pp Ha valamely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerősen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva, az ügyet az előbb eljárt bírósághoz utalja vissza. Az eljáró bíróság kijelölése - Pp. 45. (1) Jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás (nincs olyan tanácsa, amellyel szemben kizárási ok nem állapítható meg vagy vezetőjével szemben fennáll ilyen ok) miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot ki kell jelölni. (2) A kijelölés kérdésében - a) a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között merült fel, valamint ha a területén levő helyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi bíróság kijelölhető; - b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi, megyei, illetve munkaügyi bíróságok között merült fel, továbbá ha a területén levő helyi, megyei vagy munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi, megyei vagy munkaügyi bíróság kijelölhető; - c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a Legfelsőbb Bíróság dönt. - Pp. 46. (1) Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni. (2) A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat. - Pp (10) A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot a Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki. 18. A fél fogalma a polgári eljárásban, a fél perbeli legitimációja a polgári perben mindig két ellentétes pozícióban lévő személy(ek) állnak egymással szemben o felek: szűkebb értelemben azon személyek, akik között a jogvita fennáll és részt vesznek a perben, tágabb értelemben ide tartoznak a saját érdekükben perbe lépő személyek is pl. a beavatkozó o FP: aki igényét érvényesíti a bíróság előtt, aki a keresetlevél benyújtásával az eljárást kezdeményezi, ez egy önkéntes pozíció o AP: aki ellen a FP az igényérvényesítésével fellép (a keresetlevél kézbesítésével kényszerűen kerül az eljárásba) a fél fogalmának jogtudományi fejlődése, kettőssége I. Anyagi jogi fél fogalom (materiális) II. Eljárásjogi fél fogalom (processzuális) - fél az, aki anyagi jogát érvényesíti - a FP az anyagi jogi jogviszony jogosulti oldalán, az AP a kötelezetti oldalán szereplő személy - nem teljes fogalom, mert ha a kereset elutasításra kerül, ezzel az is megállapítást nyer, hogy a FP nem volt anyagi jogosult, vagy az AP nem volt anyagi kötelezett - új megközelítés: elég, ha anyagi jogosultságát állítja - de a negatív megállapítási perekben a FP éppen jogosultsága hiányának megállapítását kéri - emellett aki más jogát érvényesíti (pl. ügyész, csődgondnok) is fél, pedig nem állítja saját jogát 37 - felek: akik között a per folyik, akik egy perben FP-i vagy AP-i oldalon szerepel (FP aki a saját nevében jogvédelmet két, AP aki ellen a jogvédelmet kérik) - nem ad választ arra, hogy miként válik féllé az, aki más nevében igényli a jogvédelmet (pl. ügyész) Jogirodalmi megközelítés: - egyik fogalmat sem lehet maradéktalanul alkalmazni - keveredik a kettő: Pp. 63. Ha a per tárgyát harmadik személy akár jogutódként, akár más jogcímen - egészen vagy részben a maga részére igényli, az AP az igénylőt perbe hívhatja. Ha az igénylő a perbe belép, és az AP a per tárgyát a visszavétel jogáról való lemondás mellett bírói letétbe helyezi, az AP-t a perből el kell bocsátani, és a pert a FP és az igénylő, mint új AP között kell tovább folytatni. itt az igénylőből AP lesz o a Pp. összekapcsolja a perbeli jogképességgel a fél fogalmát Pp. 48. A perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek.

38 a perbeli legitimáció előkérdései: a perképesség keresetindítási jog kereshetőségi jog elhatárolás PERKÉPESSÉG KERESETINDÍTÁSI JOG KERESHETŐSÉGI JOG - perképesség = perlés és perelhetőség + perbeli cselekvés képessége - a fél azon képessége, hogy a perben fél lehet (perbeli jogképesség), illetve a perben személyesen vagy meghatalmazottja útján félként eljárhat (perbeli cselekvőképesség) - Pp. 48. A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. - Pp. 49. (1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg, aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhetik (perbeli cselekvőképesség). - a jogképesség hiánya perakadályt képez - cselekvőképesség hiánya esetén a FP nevében törvényes képviselője tesz nyilatkozatokat - keresetet (ha törvény eltérően nem rendelkezik) csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő - (de mégsem nem függ a vitában való érdekeltségtől, mert csak a perbeli jogképesség az előfeltétele a keresetindításnak, a vitában való érdekeltség nem! Pp. 48.!) - kivételek pl. ügyész keresetindítási joga házasság érvénytelenítése iránt a vitában való érdekeltség hiánya a kereset érdemi elutasítását eredményezi - a fél és a pertárgy közötti anyagi jogi kapcsolat: abból áll, hogy az adott igény éppen azt a FP-t éppen az ellen az AP ellen illeti meg - aktív értelem: az a jog, amelynél fogva valaki az igényét bíróság előtt FP-ként érvényesítheti - passzív értelem: az, amelynél fogva az AP a konkrét perben, a per tárgyánál fogva helyesen lett perbe vonva - ezt sokszor anyagi jogszabályok határozzák meg (pl. Csjt., Ket.) hiánya általában nem perakadály, a kereset érdemi elutasítását eredményezi, kivéve, ha a pert csak jogszabályban erre feljogosított személy indíthatja meg, vagy csak meghatározott személyekkel szemben indítható, ekkor perakadály! a perbeli legitimáció o jelentése: a fél perbeli igazolása, vagyis a kereset alapjához tartozó tények közül azon tények megjelölése és fennállása, amelyek a feleknek a perbevitt joghoz vonatkozó személyes kapcsolatára vonatkoznak o a bírói gyakorlatban gyakran kereshetőségi jogként jelenik meg (amely a fél és a pertárgy közötti anyagi jogi kapcsolat) főszabályként a tárgyaláson lefolytatott érdemi vizsgálat tárgya, hogy a FP-t valóban megilletik-e a keresetében foglaltak, illetve azok valóban az AP-sel szemben illetik-e meg kivétel a perbeli legitimáció hiánya miatti KIKNE (a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható stb.) fennállása a pert eldöntő ítéletben kerül elbírálásra hiánya a kereset (és nem a keresetlevél) érdemi elutasítását eredményezi személyállapoti perek a bíróság fokozottan vizsgálja, hogy a pert a törvényben meghatározott személy kezdeményezte-e, illetve ezt a törvényben meghatározott személy ellen tette-e oka: a perbeli legitimáció itt nem érdemi kérdés, hanem mint perelőfeltétel, már az érdemi vizsgálatnak is akadálya lehet o eljárásjogi vonatkozás: ha a pert csak jogszabályban erre felhatalmazott személy indíthatja vagy csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, a kereshetőségi jog egybeesik a keresetindítási jogosultsággal ha nem a felhatalmazott nyújtja be a keresetet / nem a perelhetővel szemben nyújtották be: perakadály, vagyis KIKNE, illetve permegszüntetési ok o a Pp. nem ismeri a perbizományt: az olyan személy, aki a perbeli anyagi jogi jogviszonynak nem alanya, a perbevitt jogokat saját nevében, de más javára kívánja érvényesíteni, de jogszabály nem hatalmazza fel keresetindításra, FP-ként nem léphet fel 38

39 19. A keresetindításra jogosultak a keresetindítási jog o az önrendelkezési jog eljárásjogi vonatkozása Alk 57. (1) [ ] mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. 1/1994 AB határozat: A jogvitában érdekelt félnek alkotmányos joga van arra, hogy ügyét bíróság elé vigye. [ ] Az Alkotmány 57. (1) bekezdése mindenkinek ahhoz biztosít jogosultságot, hogy saját jogát a független és pártatlan bíróság előtt maga érvényesítse. Alkotmányosan indokolt kivételektől eltekintve, senkinek sincs tehát joga ahhoz, hogy más jogát a jogosult akaratától függetlenül bíróság elé vigye. a perbizományt a Pp. sem ismeri, így saját nevében más jogának az érvényesítésére senki sem jogosult o a perbeli legitimációhoz (kereshetőségi joghoz) kötődik, amely a fél és a pertárgy közötti anyagi jogi kapcsolat: abból áll, hogy az adott igény éppen azt a FP-t éppen az ellen az AP ellen illeti meg ennek hiánya a kereset érdemi elutasítását eredményezi, mert az ügy érdemére tartozik eljárásjogi vonatkozás: ha a pert csak jogszabályban erre felhatalmazott személy indíthatja vagy csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, a kereshetőségi jog egybeesik a keresetindítási jogosultsággal KIKNE, ha Pp g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) felhívás ellenére nem vonta perbe; 1. keresetindításra jogosultság főszabálya: Pp. 3. (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet ha törvény eltérően nem rendelkezik csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. a Pp. megfogalmazása ellenére nem függ a vitában való érdekeltségtől, mert csak a perbeli jogképesség az előfeltétele a keresetindításnak, a vitában való érdekeltség nem 2. az ügyész keresetindítási jogosultsága Kizárólag az ügyész indíthat - állam javára marasztalás iránt - ha a közigazgatási szerv az ügyészi óvással nem ért egyet, a határozat ellen - alapítvány működése törvényességének helyreállítása érdekében Külön jogszabályban szabályozott Ügyész is indíthat - házasság érvénytelenítése, érvényességének/létének, nemlétének megállapítása - gyermekelhelyezés, annak megváltoztatása - szülői felügyelet megszüntetése, viszszaállítása - nagykorú gondnokság alá helyezése, gondnokság alá helyezés megszüntetése - alapítvány megszüntetése - ÁSZF érvénytelenségének megállapítása - cégbírósági bejegyző végzés ellen - fogyasztók széles körének védelme érdekében - egyenlő bánásmód megsértése 3. egyéb szerv, személy felhatalmazása keresetindításra pl. jegyző gyámhatóság tartásra kötelezett rokon ügyész, miniszter, jegyző főjegyző stb. IRM 39 Jogosult kiesése/más feltételek fennállása esetén ügyész indíthat - apaság vélelmének megdöntése, ha a gyerek meghalt és nincs leszármazója - gyermekelhelyezés iránt a kiskorú érdekében - tartási követelés iránt Kizárt ügyészi keresetindítás - házassági bontóper - apaság (anyaság) megállapítása iránti per - személyhez fűződő jogok érvényesítése iránti per - olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy / szervezet érvényesíthet szülőt illető tartás követelése iránt a szülő érdekében örökbefogadás bírósági felbontása iránt az örökbefogadott érdekében kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében gyermekelhelyezés, annak megváltoztatása a többi tartásra kötelezett ellen tisztességtelen ÁSZF alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltás Pp.-ben Pp. 9. (1) Az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. a Magyar Ügyészi Kamara, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara feletti törvényességi felügyeleti jogkörében

40 4. jogszabály határozza meg, ki jogosult keresetet indítani és ki ellen (a különleges perekben általában így van!) Házasság érvénytelenítése Házasság érvényességének megállapítása Házasság léte/nemléte Házassági bontóper Apaság megállapítása Apaság vélelmének megdöntése Anyaság megállapítása Utólagos házasságkötés hatályának megállapítása Szülői felügyelet megszüntetése Szülői felügyelet visszaállítása Gondnokság alá helyezés iránti per Gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti per Közigazgatási per - bármelyik házastárs, ügyész, az, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik - ha a perindító jogosult meghal, helyére bármelyik másik jogosult beléphet - kiskorúság, gondnokság alatt állás esetén az, akinek a személyében az érvénytelenség oka fennállt, de csak a nagykorúság elérésétől és a nagykorúvá válástól számított hat hónapon belül - teljes cselekvőképtelenség esetén csak az a házastárs, aki a házasságkötéskor teljesen cselekvőképtelen volt - bármelyik házastárs, - ügyész, - az, akinek a megállapításhoz jogi érdeke fűződik - egyik házastárs - apa, gyerek (halála után leszármazója) - gyermek, akit a vélelem folytán a gyermek apjának kell tekinteni - a gyermek halála után leszármazója, ennek hiányában ügyész - anya volt férje (ha az a vélelem, hogy az új házasságbeli férj az apa, de megdöntése esetén a volt férjet kell annak tekinteni) - a gyermek, halála esetén leszármazója - aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja - gyermek - gyermek anyja - gyermek anyjának férje - a másik szülő, a gyermek, - a gyámhatóság, az ügyész - bármelyik szülő, gyermek - gyámhatóság, ügyész - házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér, - gyámhatóság, ügyész - maga a gondnokság alatt álló, a házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére - gondnok, gyámhatóság, ügyész - egyik házastársnak a másik ellen - ügyésznek, megindításra jogosult harmadik személynek mindkettő ellen - ha az alperes már nem él: ügygondnok ellen - másik házastárs ellen - apa ellen, apának a gyerek ellen - gyermeknek apa ellen - apának gyermek ellen - más jogosultnak gyermek és vélt apa ellen - anya ellen is lehet (kivéve a gyermek által indított keresetet, valamint, ha az anya halála folytán ez már nem lehetséges), az anya korábbi férje ellen is lehet (ha a gyermek az új házasság fennállása alatt, de a korábbi megszűnésétől számított 300 napon belül született) - ha nem él / ismeretlen, aki ellen indítják, ügygondnok ellen - gyermekként/anyaként állított személy - anyakönyvbe anyaként bejegyzett más személy - anya férje (ha az ítélet az apasági vélelem folytán kihat rá) - nem lehet azzal a nővel szemben, aki a reprodukciós eljárás lefolytatásához ivarsejtet adományozott - az anya férje (ha az anya vagy a gyermek indítja a pert) - a gyermek (ha a férj indítja a pert) - az ellen a szülő ellen, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntetni kívánják - akinek keresete folytán a bíróság a szülői felügyelet megszüntetését kimondta - ha már nem él, a bíróság által kirendelendő ügygondnok ellen - az ellen, akit gondnokság alá akarnak helyezni - akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte - ha ő maga kéri: a gondnokolt ellen - ha meghalt, vagy ismeretlen: ügygondnok ellen - eljárásban ügyfél volt / ügyféli jogállása volt (pl. építési ügyben a szomszéd) - akinek jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti a határozat - környezeti információt kérő, akinek kérelmét figyelmen kívül hagyták, nem válaszoltak kielégítően - a felülvizsgálni kért határozatot hozó közigazgatási szerv 40

41 5. közérdekű igényérvényesítés o lényege, hogy nem közvetlenül a jogsérelmet szenvedett személy fordul jogainak érvényesítése érdekében a bírósághoz (más hatósághoz), hanem valamely szervezet a saját jogán lép fel vagy indít eljárást, pl. a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó gazdasági tevékenység természet védelme egyenlő bánásmód megsértése miatt gazdasági kamarák, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, GVH természetvédelmi célú társadalmi szervezetek ügyész, EBH 20. A perképesség perképesség: a fél azon képessége, hogy o a perben fél lehet (perbeli jogképesség), illetve o a perben személyesen vagy meghatalmazottja útján félként eljárhat (perbeli cselekvőképesség) Fogalma PERBELI JOGKÉPESSÉG Pp. 48. A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. - pl. természetes személy, magzat, ha élve születik, jogi személyek, állam PERBELI CSELEKVŐKÉPESSÉG Pp. 49. (1) A perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg, aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhetik. Egyéb jellemzői - a Pp. is létrehozhatja: akkor is jogképesnek ismeri el, ha egyébként nem az - pl. közigazgatási szerv a közigazgatási perben, sajtószerv a sajtó-helyreigazítási perben, adatkezelő az adatvédelmi perben, nem jogi személyiségű gazdasági társaságok - a természetes személy félhez kötődő minőség, ezért Pp. 49. (2) [ ] ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el. [ ] - külföldi személy perbeli jog- és cselekvőképességét személyes joga szerint kell elbírálni - ha a magyar jog szerint perbeli cselekvőképessége van, magyar bíróság előtt akkor is cselekvőképes, ha személyes joga szerint nem vagy korlátozottan Viszonya a polgári jogi megfelelőjéhez - főszabályként azonos a polgári jogi jogképességgel (általános és egyenlő) - természetes személy: élve születés esetén a fogamzástól egészen a halálig - jogi személy: mindig jogszabályon alapul, a megalakulásuktól (bejegyzésüktől) a megszűnésükig vagy jogi személyiséggel nem rendelkezővé alakulásukig illeti meg - a polgári jogképesség előfeltétele a perbeli jogképességnek - eltér a polgári jogitól - a PJ-ban korlátozott cselekvőképességű személyt a perben cselekvőképtelennek kell tekinteni - van perbeli cselekvőképessége annak, aki a PJ szerint cselekvőképtelen/korlátozottan cselekvőképes, de a per tárgyával érvényesen rendelkezhet (pl közötti személy, aki keresményéből származó jövedelméből származó igényét érvényesíti) - házassági, származási, szülői felügyeleti és gondnoksági perekben a cselekvőképtelen vagy korlátozott személynek is van perbeli cselekvőképessége (pl. házastárs) Vizsgálata - Pp. 50. (1) A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. - (2) [ ] igazolása nem szükséges, ha köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hivatalos tudomása van. Hiányának jogkövetkezményei keresetlevél benyújtásakor (a per előtt) észleli a perindítás hatályának beállta után észleli a per létre sem jön, KIKNE permegszüntetés ha nincs törvényes képviselő vagy nincs igazolva a felhatalmazása: - hiánypótlás elrendelése - a nincs törvényes képviselő, az ellenfél kérelmére a bíróság ügygondnokot rendel a perbeli cselekmények hatálytalanok, így ha a hiányt a kitűzött vagy meghosszabbított határidő alatt, illetve legkésőbb annak lejártát követő tárgyalás berekesztéséig nem pótolják: permegszüntetés - másodfokú eljárásban az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésével kerül sor permegszüntetésre per folyamán alakul ki eljárás félbeszakadása az eljárás félbeszakad addig, amíg a részére kirendelt törvényes képviselő személyét be nem jelentik 41

42 Fogalma, fő jellemzői Kialakulása Fajtái Esetei Pertársak viszonya mulasztás esetén Pertársak viszonya eltérő perbeli cselekmények esetén Hiányának jogkövetkezményei Fellebbezés Példák Megjegyzés 21. A pertársaság fogalma, fajai - akkor jön létre, ha egy perben kettőnél több fél van (több FP perel, illetve több AP-t perelnek) - kivételek: (1) egyik vagy mindkét fél törvényes képviselője részt vesz a perben (pl. a kiskorú mindkét szülője), (2) ha a bíróság az előtte folyó, egymással összefüggő tárgyú ügyeket egyesíti - keresethalmazat és pertársaság viszonya: nem szükségképpen együtt járó és egymást fedő fogalmak - alanyi keresethalmazat: egy kereseti követelés több AP ellen irányul (= AP pertársaság) - vegyes keresethalmazat (alanyi és tárgyi): több AP ellen több követelés (= AP pertársaság) - nincs keresethalmazat: FP pertársaság esetén, egy AP-vel szembeni egy követelés - történhet a FP döntése vagy jogszabály által - létrejöhet a keresetindításkor (több FP egy keresetet nyújt be/több AP-t perelnek) vagy a per során (FP-i személyi keresetkiterjesztés + aki a per indítására külön jogszabály vagy a Pp. 51. a) vagy b) alapján maga is jogosult lett volna, a FP pertársaként az EIMMTB perbe lép) Nem kényszerű Kényszerű (EGYSÉGES) pertársaság (EGYSZERŰ) pertársaság Kötelező Pp. 51. a) a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el (egységesen: a per tárgyáról döntés valamennyi érdekeltre csak együttesen történhet) Nem kötelező Pp. 51. a) ha a perben hozott döntés a pertársakra (?) a perben való részvétel nélkül is kiterjedne (ha nem lép perbe, nem lesz pertárs!) függőségi elv: bármelyik pertárs perbeli cselekményei az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, ha mulasztását utóbb nem igazolta (és nem pótolta az elmulasztott cselekményt sem) - ha pótolta vagy az igazolás sikeres: függetlenségi elv a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el (a 64. (3) alapján létrejött pertársaságban (a Pp. 51. b) pontjára tekintettel történő perbelépést kivéve) szintén) létrehozása a FP feladata, és egyben a per megindulásának feltétele (kötelező perben állás) ha felhívás ellenére sem vonja őket perbe: KIKNE, permegszüntetés - Pp (4) az egyik pertárs fellebbezésének (csatlakozó fellebbezésének) a hatálya a többi pertársra csak kötelező pertársaság esetén terjed ki - tulajdonközösség megszüntetése - házastársi albérlet felmondása iránti per - kártérítési perben a károkozók egyetemlegesen felelnek - az egyetemleges jog / kötelezettség önmagában még nem eredményez ilyen pertársaságot (ennek és a pertársaság viszonyának megállapítása az érdemi ítéletben történik) - egyetemlegesség: a kötelezett az általa kiválasztott bármely jogosult kezéhez jogszerűen teljesíthet, a jogosult egy kötelezettől is követelheti az egész tartozást - ha az ingatlan tulajdonjoga iránt az INYT-ba bejegyzett tulajdonos ellen indított per megindítását az INYT-ba bejegyezték, és ezután más személy szerez az ingatlanra bejegyzett tulajdonjogot - Pp. 64. (3) Az, akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet pert indított, a perben félként vesz részt. nem kötelező, kényszerű pertársaság 42 a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek Pp. 51. b) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 40. rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is mindegyik alperessel szemben megállapítható Pp. 51. c) függetlenségi elv: egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára minden pertárs cselekményét egymástól függetlenül, saját magatartása alapján kell elbírálni - nincs - a házassági perben a házasfelek gyermekének származására, elhelyezésére, tartására vonatkozó kereset és a házassági vagyonjogi kereset összekapcsolása - társasházi közösség a közös költséggel elmaradt több tulajdonostársat perli - Pp. 53. (2) a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal* is közölni kell (célja, hogy a közlés folytán az addig esetleg mulasztó fél a perben felléphessen) * ekkor még nem pertárs, hanem anyagi jogosult, a Pp. fogalmaz rosszul

43 22. A beavatkozás fogalma, fajai beavatkozás: a törvény által szabályozott lehetőség arra, hogy a peres feleken kívüli harmadik személy is részt vehessen a perbíróság előtti jogvitában (anyagi jogosultságtól függetlenül), és eljárási cselekményeket végezhessen cél: Pp. 54. (1) akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyó per miként dőljön el, az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett EIMMTB beavatkozhat (a perben eljárási cselekményeket végezhet) ez a jogintézmény nem sérti a felek önrendelkezési jogát, mert: o a beavatkozó nem önálló fél, hanem valamelyik fél mellett vesz részt a perben o főszabályként a beavatkozó rendelkezési cselekményeket nem végezhet (kivéve önálló beavatkozó) a beavatkozás fajai: ÖNKÉNTES BEAVATKOZÁS - harmadik személy saját elhatározásából, a saját kezdeményezésével jelentkezik és kíván részt venni a perben (Pp. 54. (1) ) - a beavatkozáshoz szükséges jogi érdek - fogalmát jogszabály nem rendezi, a bíróság dönti el adott esetben, hogy elfogadja-e jogi érdekként (nem értelmezheti megszorítóan, lehet vagyonjogi, személyiségi jogi érdek stb.) - csak valószínűsíteni kell (elég, ha a fennállásával kapcsolatban nincsenek kétségek, nem kell bizonyság) - valószínűsítés nélküli belépés lehetősége - ha az ítélet jogereje a beavatkozóra is kiterjed, a jogi érdeket vitán felül elfogadja a bíróság (önálló beavatkozó) - apasági és származás megállapítása iránti perekbe az anya bármelyik félhez csatlakozhat - apaság megállapítása, illetve apasági vélelem megdöntése iránti perben: Pp (3) Ha az apa, illetőleg a korábbi férj vagy az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, [ ] a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. Az egyenesági rokon ilyen esetben beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. - szülői felügyelettel kapcsolatos perek: másik szülő bármelyik félhez csatlakozhat, Pp (4) [ ] Ha a visszaállítás iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. [ ] - közigazgatási perek: a megelőző eljárásban szerepelt az ellenérdekű felet a bíróság értesíti a beavatkozási lehetőségről - környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntéssel szembeni közigazgatási perben a zöld ombudsman - jogi érdek nyilvánvaló fennállása ellenére sem lehet belépni - házassági perben egyáltalán nincs helye - szülői felügyelettel kapcsolatos perben a szülőkön kívül más nem avatkozhat be - tudomásszerzés a beavatkozás lehetőségéről - beavatkozóknak vagy a velük azonosan érdekelteknek kell gondoskodniuk (kivéve közig perek: a megelőző eljárásban szerepelt az ellenérdekű felet a bíróság értesíti a beavatkozás lehetőségéről) - Pp. 9. (2) Ha az ügyészi fellépés törvényi feltételei fennállnak, a bíróság erről az ügyészt értesíti. (csak fellépés esetén beavatkozó!) - bejelentése - a beavatkozás bejelentésének időbeli korlátja: EIMMTB (célja az eljárás gyorsítása, perújítás esetén ismét megnyílik) - Pp. 55. A beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, s a beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja előmozdítani, továbbá [valószínűsítenie], hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fűződik. A bejelentést a felekkel közölni kell. PERBEHÍVÁSOS BEAVATKOZÁS - a fél kezdeményezi, nem kötelező elfogadni - Pp. 58. Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt EIMMTB perbe hívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet. - mivel a beavatkozó nem köteles belépni, jogirodalmi álláspont szerint ez az önkéntes beavatkozás egyik speciális formája - Pp. 59. A perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell előterjeszteni, abban meg kell jelölni a perbehívás okát és röviden elő kell adni a per állását. A perbehívást az ellenféllel is közölni kell. - az okot ebben az esetben nem kell valószínűsíteni - Pp. 60. (1) Ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhatik; ezt akár írásban, akár a tárgyaláson szóval is bejelentheti. Egyébként a perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni. - (2) A perbehívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a perbehívóval szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthető el. - ha nem csatlakozik, az nem jelenti azt, hogy utóbb a féllel szemben folyó perben nem hozhat fel olyan bizonyítékot, amire nem került sor az alapperben - másodfokon egyikre sem kerülhet sor, mert a határidő: EIMMTB 43

44 a bíróság eljárása o Pp. 56. (1) A bíróság a beavatkozás megengedése tárgyában határozathozatal előtt a feleket és a beavatkozót szükség esetén meghallgatja. o (2) Ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, a bíróság a beavatkozót - a felek és a beavatkozó meghallgatása után - a perből kizárja. [ez ellen a beavatkozó élhet fellebbezéssel] o (3) A beavatkozást megengedő határozat [végzés] ellen fellebbezésnek helye nincs. A beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen a beavatkozó fellebbezéssel élhet; ennek jogerős elintézéséig a beavatkozó a perben részt vehet. o egyébként a perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni o Pp. 61. (3) A jogutód perbelépése, illetőleg perbevonása esetén ha ez nem a jogelőd halála miatt történt a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani. a beavatkozó jogállása o nem pertárs, nem fél valamelyik fél pernyertességével/pervesztességével kapcsolatban jogi érdeke áll fenn o Pp. 57. (1) A beavatkozó az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve minden cselekményre jogosult [perújítás és felülvizsgálati kérelem is], amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. rendelkező cselekmények (mind kivétel a beavatkozó eljárási lehetősége alól!): kereseti kérelem előterjesztése, keresetváltoztatás, keresetkiterjesztés, viszontkereset, elállás a keresettől (viszontkeresettől), jogról lemondás (egyoldalú nyilatkozat, melynek következtében a fél valamilyen egyoldalú jogosultsága megszűnik vagy korlátozódik), jog elismerése (a perben a féllel szembeni követelés egészben vagy részben jogosnak kijelentése), egyezség kötése, ha harmadik személy elődmegnevezés miatt a perbe belép, a FP az addigi AP elbocsátásába beleegyező nyilatkozata fellebbezésre, perújításra és felülvizsgálatra, valamint csatlakozó fellebbezésre és csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésére is jogosult PK 145. szám: a) önálló beavatkozó az általa támogatott fél tiltakozása ellenére is élhet perújítással b) egyéb esetekben nem lehet a beavatkozó által benyújtott perújítási kérelmet jogosultság hiánya okából idézés kibocsátása nélkül elutasítani, hanem tárgyalást kell kitűzni, azon a perújítás kérdésében a támogatott felet is meg kell hallgatni, s ha ő a perújítás ellen nem tiltakozik, akkor a beavatkozó perújítási kérelmét, mint arra jogosult által előterjesztettet el kell bírálni. Ha pedig tiltakozik a perújítás ellen, akkor azt, mint az arra nem jogosult által előterjesztett kérelmet el kell utasítani. o Pp. 57. (2) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell. o Pp. 58. [ ] Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet. o a beavatkozás önkéntességéből következik a visszalépés önkéntessége is o perbehívás esetén: Pp. 60. (1) [ ] a perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Pp. 60. (2) A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthető el. o az önálló beavatkozó Pp. 57. (1) Ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. az önálló beavatkozó akkor is fellebbezhet, ha az általa támogatott fél lemondott fellebbezési jogáról, ekkor a nem fellebbező felet akarata ellenére is fellebbező féllé teszi pl. a biztosított kára esetén a biztosítója beavatkozik AP-i oldalon, hogy ne kelljen fizetnie 23. Változás a felek személyében a fél fogalma o szűkebb értelemben: azon személyek, akik között a jogvita fennáll és részt vesznek a perben, o tágabb értelemben: ide tartoznak a saját érdekükben perbe lépő személyeket is pl. a beavatkozót o FP: aki igényét érvényesíti a bíróság előtt, aki a keresetlevél benyújtásával az eljárást kezdeményezi, ez egy önkéntes pozíció o AP: aki ellen a FP az igényérvényesítésével fellép (keresetlev. kézbesítésével kényszerűen kerül az eljárásba) o a Pp. összekapcsolja a perbeli jogképességgel a fél fogalmát Pp. 48. A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. 44

45 I. JOGUTÓDLÁS KÖVETKEZTÉBEN FP-i és AP-i oldalon is megtörténhet - mindig a per tárgyául szolgáló anyagi jogviszonyban bekövetkezett anyagi jogi jogutódláson alapul - jogutódlás: valamely jog, kötelezettség, jogi helyzet, illetve jogviszony alanyának változása oly módon, hogy a jog, kötelezettség, jogviszony fennmarad - lehet egyoldalú jognyilatkozat, szerződés, jogi tény, közigazgatási határozat, vagy jogszabály következménye - Pp. 61. (1) Ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetőleg a jogutódot az ellenfél is perbe vonhatja. A FP jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a halála/jogutódlásos megszűnése miatt következett be. 1. Egyetemes jogutódlás (halál/megszűnés/átalakulás esetén) - az örökhagyó (megszűnt gt.) egyetemes jogutódja (örökös, jogutód gt.) lép a fél helyébe minden olyan jogviszonyban, amelyre az öröklés (jogutódlás) hatálya kiterjed - a perben hatálya csak akkor van, ha a jogutód perbe lépett / perbe vonták 2. Egyedi jogutódlás: élők közötti jogutódlás - a jogelőd és a jogutód megállapodhatnak, hogy a per alapjául szolgáló jogviszonyban utóbbi az előbbi helyébe lép pl. - a per tárgyának elidegenítése - AP tartozásának (a kötelezettsége teljesítésnek) az eredeti kötelezettől történő átvállalása - a perbeli követelés engedményezése (a követelés jogosultja a követelését másra átruházza) - alanycsere (bérbeadói oldalon, ha a bérlet tárgyára nézve adásvételi szerződés jött létre) 3. Perbelépés, perbevonás - a felek személyében változás történik, rendszerint anyagi jogi változás miatt - perbelépés: a fél önkéntes perbeli cselekménye - perbevonás: az ellenfél perbeli cselekménye (nem vonja maga után automatikusan a jogutód perbe lépését és a jogelőd elbocsátását) - írásban vagy szóban kell előterjeszteni, és közölni kell a felekkel és a perbevont jogutóddal - a jogutódlást valószínűsíteni kell (az ítéletet kivéve, ott már bizonyosság, bizonyítottság szükséges) - a perbevont, illetve a perbe lépő csak a bíróság engedélyező végzése folytán lesz peres fél (ez ellen külön fellebbezésnek van helye) - Pp. 61. (3) A jogutód perbelépése, illetőleg perbevonása esetén ha ez nem a jogelőd halála miatt történt a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani. - Pp. 62. (2) A perbelépés vagy perbevonás, illetőleg a jogelődnek a perből való elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal előtt a felet akkor is meghallgathatja, ha hozzájárulására nincs szükség. - (3) A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép; a jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak. - (4) Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt - a perköltség megfizetésére a jogutóddal egyetemlegesen a jogelődöt is kötelezni kell - perbehívás csak egy esetben (különben beavatkozó lenne) Pp. 63. Ha a per tárgyát harmadik személy akár jogutódként, akár más jogcímen egészen vagy részben a maga részére igényli, az AP az igénylőt perbe hívhatja. Ha az igénylő a perbe belép, és az AP a per tárgyát a visszavétel jogáról való lemondás mellett bírói letétbe helyezi, az AP-t a perből el kell bocsátani, és a pert a FP és az igénylő, mint új AP között kell tovább folytatni. Jogutódlás FP AP Élők között - a jogutód önként beléphet a FP hozzájárulásával - a FP-i jogutód nem vonható perbe - a jogelőd az AP hozzájárulásával elbocsátható - jogutód önként beléphet mindkét fél hozzájárulásával - az AP-i jogutódot a FP perbe vonhatja - jogelőd a FP hozzájárulásával elbocsátható Halál (megszűnés) esetén - a jogutód önként beléphet a jogutódlás valószínűsítésével - a FP-i jogutódot a AP perbe vonhatja - a jogelőd meghalt (megszűnt) - a jogutód önként beléphet a jogutódlás valószínűsítésével - az alperesi jogutódot a FP perbe vonhatja - a jogelőd meghalt (megszűnt) 1. A pertárgy igénylése II. EGYÉB OK KÖVETKEZTÉBEN csak AP-i oldalon jelent változást - Pp. 63. Ha a per tárgyát harmadik személy - akár jogutódként, akár más jogcímen - egészen vagy részben a maga részére igényli, az alperes az igénylőt perbe hívhatja. Ha az igénylő a perbe belép, és az alperes a per tárgyát a visszavétel jogáról való lemondás mellett bírói letétbe helyezi, az alperest a perből el kell bocsátani, és a pert a felperes és az igénylő, mint új AP között kell tovább folytatni. - nem perbehívás, mert nem beavatkozásra, hanem félként való fellépésre hívja fel - azt kell tisztázni, hogy a követelés, vagy annak letétbe helyezett tárgya kit illet 45

46 2. Elődmegnevezés 3. Nem megfelelő alperes perlése 4. Perbelépés a pertárs jogán 5. Személyi keresetkiterj esztés - Pp. 64. (1) Az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet ő 3. személy nevében gyakorol, ezt a 3. személyt perbe hívhatja. Ha a 3. személy elismeri, hogy a vitás jogot az alperes az ő nevében gyakorolja, és a perbe belép, az alperest - kérelmére - a felperes beleegyezésével a perből el kell bocsátani, és a pert a felperes és az alperes helyébe lépő 3. személy között kell tovább folytatni. - az eredeti per tovább folyik, a FP beleegyezése rendelkező cselekmény - Pp. 64. (2) Ha a FP a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a bíróság a FP-nek az első fokú eljárás során előterjesztett kérelmére a felperes által megjelölt személyt AP-ként a kereset közlésével megidézi, és a korábbi alperest a perből elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új AP-sel szemben hatásköre és illetékessége van. A perből elbocsátott AP költségeiben a 80. (2) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve a FP-t kell marasztalni. (csak első fokú eljárásban) - ha a bíróságnak nincs hatásköre és illetékessége az új AP-re, áttételének van helye - Pp. 64. (3) Az, akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet pert indított, a perben félként vesz részt. A más által indított perbe az, aki a per megindítására külön jogszabály alapján, illetve az 51. a), b) pontjai alapján maga is jogosult lett volna, a felperes pertársaként az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. - pl. az ügyész léphet így be a perbe (bővebben lásd 27. tétel, pl. állam javára marasztalás, alapítvány törvényességének helyreállítása esetében) - az ügyész mellé így léphet be az anyagi jogosult (a materiális fél) - Pp (2) A keresetet EIMMTB lehet az 51. alapján (pertársaság) az eredetileg perbe nem vont alperesekre is kiterjeszteni. 24. A perbeli képviselet fogalma, a törvényes és az ügygondnoki képviselet a perbeli képviselet o a képviselet polgári jogi fogalma: a képviselő a perbeli fél megbízásából a perben eljárva végez cselekményeket és tesz nyilatkozatokat, és ezzel közvetlenül a perbeli fél válik jogosulttá/kötelezetté o perjogi fogalom: a képviselőnek a fél helyett és érdekében való közreműködése a per vitelében vagy egyéb eljárási cselekmények során o viszonya a polgári anyagi jogi képviselethez egyik vélemény szerint az eljárásjogi megfelelője másik vélemény szerint nem helyettesíti a képviselt személyt, hanem valójában a képviselt fél perbeli jogainak érvényre juttatását segíti elő 1. törvényes képviselet - nem a képviselt személy akaratán (legalábbis nem kizárólag ezen) alapszik, hanem közvetlenül törvényen vagy a hatóság törvényes rendelkezésén alapul - a fél akaratát a törvényes képviselő pótolja - a törvényes képviselő maga nem fél, de az ellenféllel és a bírósággal szemben az fél jogait és kötelességeit gyakorolja (ezért kell rendelkeznie perbeli cselekvőképességgel) - ha a perben vagyonilag érdekelve van (pl. KKT perében), akkor félként, ha nincs (pl. kiskorú szülője), akkor tanúként hallgatható meg - mind a polgári jogi cselekmények végzésére, mind a perbeli eljárásra jogosít (pl. meghatalmazást is adhat) - Pp (2) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el. Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el. Törvényes képviselője jár el annak nevében is, akinek részére a cselekvőképesség érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság, de csak akkor, ha személyesen nem lép fel. Törvényes képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot rendel. (3) A törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben van szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók. - vizsgálata: Pp. 50. (1) A [ ] törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ez iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e. (2) A [ ] törvényes képviselet, illetőleg a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hivatalos tudomása van. - Pp (4) Ha a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a képviseleti jogát, illetőleg a per viteléhez szükséges felhatalmazását nem igazolja, a fél nevében megjelent személyt megfelelő határidő kitűzésé- 46

47 vel fel kell hívni a meghatalmazás, a képviseleti jog vagy a per viteléhez szükséges felhatalmazás igazolására. - Ha a meghatalmazottként megjelent személy a felet a ok értelmében nem képviselheti, a felet megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy a perben személyesen vagy Pp.-nek megfelelő meghatalmazott útján járjon el. (5) Ha a hiány pótolható, a bíróság a tárgyalást a hiány pótlása előtt is folytathatja, az ellenfél kívánságára pedig a tárgyalást folytatni köteles. Ha a hiányt a kitűzött határidő alatt, illetőleg az annak leteltét követő tárgyalás bezárásáig nem pótolták, vagy az eljárást a fél jóvá nem hagyta, az ellenfél kérelmére a mulasztás következményeit kell alkalmazni, s a hiány pótlására eredménytelenül felhívott személyt a felmerült költségek megfizetésére kell kötelezni. TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (kiskorú, gondnokolt) JOGI SZEMÉLYEK kiskorú szülői felügyeletet gyakorló személy, ennek hiányában a gyám állam ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, az államháztartásért felelős miniszter képviseli; ezt más állami szerv útján is gyakorolhatja, vagy más állami szervre ruházhatja át cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett gyámhivatal által kirendelt gondnok helyi önkormányzat képviselő-testülete polgármester vagy a polgármester hivatalának dolgozója cselekvőképesség érintése nélkül gondnokság alá helyezett gyámhivatal által kirendelt gondnok, de csak, ha személyesen nem lép fel állami vállalat, költségvetési szerv igazgató (szerv vezetője), esetenként a dolgozó Ptk Ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. jogi személyiségű gazdasági társaság szövetkezet kht alapítvány egyesület közös vállalatnál az igazgató, kft.-nél az ügyvezető, rt.-nél az igazgatóság elnöke vagy a vezérigazgató igazgatóság elnöke és tagjai ügyvezető kezelő szerv alapszabályban erre feljogosított 2. ügygondnoki képviselet o ügygondnok: olyan személy, akit polgári ügyben eljáró bíróság vagy közigazgatási szerv rendel ki a törvény által meghatározott, kivételes esetben valamely fél képviseletére o kirendelésének esetei: Kötelező - törvényes képviselő hiányában a fél részére, az ellenfél kérelmére - a keresetlevél hirdetményi kézbesítése az AP-nek; - ha az, aki ellen a házasság érvénytelenítése iránti, szülői felügyelet visszaállítása, pert indítani kellene, már nem él - ha az, aki ellen származás megállapítása iránti pert indítani kellene, nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik - gondnokság alá helyezési perben az AP részére (tárgyalás kitűzésekor) - ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokság alá helyezés megszüntetése, megváltoztatása, visszaállítása iránti perben a gondnokságot elrendelte, meghalt, ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik - Pp. 74. Ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel. - PK 163.: Ha a jogosult, aki helyett az ügyész, vagy más állami szerv pert indít, ismeretlen helyen tartózkodik [ ] Mérlegelés alapján - ha az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú időtartama fél (vagy kirendelt szakértő) méltányos érdekeit sértené - ha a fél a per megszüntetése érdekében kéri az eljárás folytatását (mert a megszűnt félnek nincs jogutódja) - ha a bíróság a házassági perben a házastársak kiskorú gyermekének, mint érdekeltnek a meghallgatásáról döntött, indokolt esetben - ha a perképesség hiánya per folyamán alakul ki és az eljárás félbeszakad o az ügygondnok jogállása Pp. 74. Az ügygondnokra amennyiben a törvény másként nem rendelkezik a per vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó rendelkezéseket [bizonyos eltérésekkel alkalmazni]. a per vitelére meghatalmazott jogállása: 70. (2) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed (1) a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a 147. alá eső viszontkereset indítását, [az ügygondnok egyezséget csak akkor köthet, vitás jogot csak akkor ismerhet el, illetőleg arról csak akkor mondhat le, ha azzal a felet a nyilvánvaló károsodástól óvja meg] 47

48 (2) továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint (3) annak során indított kereseteket, végül (4) az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is. [ehhez a bíróság külön engedélye kell ügygondnok esetében] az ügygondnokkal kapcsolatos költségek az ügygondnoki díj a perköltség része PK 149.: Az ügygondnok díjának megállapításánál általában nem az eljárás tárgyának értéke a döntő, hanem e díjat elsősorban az ügygondnok által kifejtett munkával arányban állóan kell megállapítani. Pp. 76. (2) A perben kirendelt ügygondnok készkiadásának és díjának előlegezésére azt a felet kell kötelezni, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetőleg akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált. Az ügygondnok készkiadásainak előlegezésére a felet esetenként, az ügygondnoki díj előlegezésére pedig általában csak az eljárást befejező határozatban kell kötelezni; szükség esetében azonban a bíróság a felet az ügygondnoki díj előlegezésére külön határozatban is kötelezheti. Ha a bíróság az előlegezésre köteles felet a költségekben s ezzel együtt az ügygondnoki díj megfizetésében is elmarasztalja, a díj előlegezése tárgyában külön határozatot hozni nem kell. a képviseleti jogosultság vizsgálata o Pp. 50. (1) A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e. (2) A perbeli jog- és cselekvőképesség, a törvényes képviselet, illetőleg a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hivatalos tudomása van. o számbavétel: Pp (1) A tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja, hogy a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e. o Pp A bíróság a pert megszünteti, b) ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták; ez az eljárás bármely szakaszában kötelező permegszüntetési ok o Pp (3) Ha a fél törvényes képviselője hal meg, és a törvényes képviselőnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja, az eljárás mindaddig félbeszakad, míg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét be nem jelentik. Ugyanez áll akkor is, ha a fél törvényes képviselőjének ez a jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa képviselt fél cselekvőképessé vált volna. 25. A meghatalmazotti (ügyleti) képviselet perbeli képviselet o a képviselet polgári jogi fogalma: a képviselő a perbeli fél megbízásából a perben eljárva végez cselekményeket és tesz nyilatkozatokat, és ezzel közvetlenül a perbeli fél válik jogosulttá/kötelezetté o perjogi fogalom: a képviselőnek a fél helyett és érdekében való közreműködése a per vitelében vagy egyéb eljárási cselekmények során főszabály: Pp. 66. (1) Amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat. o ki van zárva a meghatalmazott eljárása fél személyes meghallgatása, rendelkező cselekmények és csak személyesen érvényesíthető jogoknál (pl. személyhez fűződő jogok védelme, házasság felbontása) csak személyesen tehető nyilatkozatok: végrendelet, THAENY, házasság (élettársi kapcsolat) kötése o a meghatalmazás adásának lehetősége minden természetes és jogi személy megkülönböztetés nélküli joga o a meghatalmazotti képviseleten belül külön kategória a jogi képviselet jogi képviselőnek tekintendő személyek: ügyvéd (ügyvédi iroda), jogtanácsos, valamint a jogi szakvizsgával rendelkező ügyintéző, jegyző, PMH-ügyintéző és szabadalmi ügyvivő meghatalmazott a polgári perben csak az lehet, akit erre a törvény kifejezetten erre feljogosít Meghatalmazott lehet a) a fél hozzátartozója; b) a fél pertársa, a pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja; (kivéve, ha köztük érdekellentét van) c) ügyvéd, ügyvédi iroda; d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a tevékenységével kapcsolatos, valamint az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben; ea) a helyi ÖK pereiben: KT (közgyűlés) tagja, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal alkalmazottja; eb) a polgármesternek az őt e minőségében érintő pereiben: KT (közgyűlés) tagja, jegyző, a PMH alkalmazottja ec) a jegyzőnek az őt e minőségében érintő pereiben: a PMH alkalmazottja; 48

49 ed) a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző, a PMH alkalmazottja; ee) a kisebbségi ÖK, annak vezetőjének, a kisebbségi ÖK szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket az őt e minőségében érintő pereiben: a kisebbségi ÖK tagja, a kisebbségi ÖK szervének vezetője és alkalmazottja; f) a szakszervezet a saját tagjának perében; g) az érdekképviseleti célú szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdekképviseleti célok körébe vonható; h) a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja/alkalmazottja a szövetkezet perében; i) a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja; j) akit erre külön jogszabály feljogosít. (pl. GVH: az eljáró tanács tagja felülvizsgálatnál) Nem lehet meghatalmazott - a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be; - b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott; - c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett - ügyvédjelölt (jogi előadó) az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság előtt az iratok megtekintését kivéve Kötelező jogi képviselet - főszabályként: Pp. 67. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a törvényben szabályozott eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező. vagyis a kötelező jogi képviselet csak kivételes - ez is ügyleti képviselet, de meghatalmazás adás kötelező - oka pl. hogy a felsőbb bíróságok ne találkozzanak nem kellően megszerkesztett beadványokkal - főszabályként az aktív fél kötelezett (a jogi szakvizsgával rendelkező kivétel) Esetei -- a) az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban csatlakozó fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára, -- b) a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó, a vállalkozások egymás közötti pereiben a vállalkozás számára a per minden szakaszában (a perorvoslati eljárás során is), -- c) törvényben meghatározott egyéb esetben - pl. kiemelt jelentőségű beruházás engedélyezése tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata esetén Képviselő lehet - a) az ügyvéd (ügyvédi iroda), - b) a jogtanácsos és a jogi személy / egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja, (a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, valamint, ha erre külön jogszabály feljogosítja) - c) a külön törvényben meghatározott személyek (pl. szabadalmi ügyvivő). - d) a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság törvényes képviselője, - e) aki a perben meghatalmazottként eljárhat (kivéve a szakszervezet és az érdek-képviselet), - f) akit a meghatalmazottként való képviseletre külön jogszabály feljogosít - d), e), f) csak akkor, ha e személy jogi szakvizsgával rendelkezik! - a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat (ebben az esetben őt úgy kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el) Joghatása Pp. 73/B. (1) Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a (2) bekezdésben szabályozott eseteket, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. (2) A jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott kérelem (ellenkérelem) nem hatálytalan, ha - a) a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy - b) a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet ide nem értve a (4) bek.-ben szabályozott esetet. (4) Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel [ ] vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja. (5) Ha jogi képviselővel a felperesnek kell rendelkeznie, és a (2)-(4) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a jogi képviselővel nem rendelkező FP-t a bíróság a keresetlevél megvizsgálása keretében hiánypótlásra hívja fel, ha pedig a FP a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság a pert megszünteti. (6) Ha jogi képviselővel az alperesnek kell rendelkeznie, és a (2)-(4) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a jogi képviselővel nem rendelkező alperes nyilatkozata hatálytalan, és az alperest úgy kell tekinteni, mint aki nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. 49

50 meghatalmazás o fogalom: olyan egyoldalú nyilatkozat, mellyel a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat a képviseleti jogkör ellátására a fél és a törvényes képviselője is adhatja gazdálkodó szervezetet jogtanácsosa meghatalmazás nélkül képviselheti Pp. 66. (2) Több személy részére adott meghatalmazás esetében a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, egy-egy perbeli cselekménynél azonban csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai/cselekményei lennének eltérőek. o megszűnése: visszavonás, felmondás vagy a fél / a meghatalmazott halála, valamint az ügy befejezése Pp. 71. A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy a fél halála folytán való megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentéstől, az ellenféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos. o forma: Pp. 69. (1) írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni. (2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (3) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. (4) Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja. o a meghatalmazott jogkörének kiterjedése Pp. 70. (1) A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. (2) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed o a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a viszontkereset indítását, o továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint o annak során indított kereseteket, végül o az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is. (3) A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat. (4) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik. o általános meghatalmazás: Pp. 73. (1) Természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely őt perek vitelére általánosságban [az ország összes bírósága előtt] jogosítja fel. (2) Az általános meghatalmazást nyilvántartásba vétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. (3) Az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a bírósághoz szintén be kell jelenteni. (4) Egyebekben a meghatalmazásra vonatkozó szabályok az általános meghatalmazásra is irányadók. az általános meghatalmazott nem járhat el, ha kötelező a jogi képviselet, mert nem jogi képviselő! a meghatalmazott képviseleti jogosultságának vizsgálata o Pp. 72. A [ ] bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. o + a számbavétel után: Pp (4) Ha a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a képviseleti jogát, illetőleg a per viteléhez szükséges felhatalmazását nem igazolja, a fél nevében megjelent személyt megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni a meghatalmazás, a képviseleti jog vagy a per viteléhez szükséges felhatalmazás igazolására. Ha a meghatalmazottként megjelent személy a felet a ok értelmében nem képviselheti, a felet megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy a perben személyesen vagy a törvénynek megfelelő meghatalmazott útján járjon el. o a vizsgálat kiterjedése alaki feltételek: jogosulttól származik-e, a meghatalmazott elláthat-e perbeli képviseletet, megfelelő okirati formába készült-e tartalmi feltételek: tartalmazza-e a szükséges kellékeket, szabályszerű-e, terjedelme o hiányai pótolhatóak (ha a meghatalmazott a bíróság felhívására nem csatolja, a felet személyesen eljáró félnek kell tekinteni) kivéve: ha Pp (1) i) [ ] ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket;, a bíróság KIKNE 50

51 ügyvéd (ügyvédi iroda) számára adott meghatalmazás o csak írásba foglalva érvényes, azt a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia alá o ez a meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat o létrejön egy megbízási szerződés is akkor, ha a felek megállapodtak a tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben a megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat (akik az ügyet együtt látják el), illetve úgy is megbízhat több ügyvédet, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja (a felmondási idő (értesítéstől 15 nap) alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni) a megbízás megszűnik a megbízó azonnali hatályú felmondásával vagy az ügyvéd indoklás nélküli felmondásával a megbízás teljesítésével, az ügyvéd vagy a megbízó halálával (a megbízó jogutód nélküli megszűnésével) az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével. nem vállalhat el olyan megbízást az ügyvéd megbízójával szemben mástól korábbi megbízójával szemben (kiv., ha a két ügy között nincs összefüggés vagy felmentést kapott) korábbi munkáltatójával szemben (három éven belül) abban az ügyben, ahol korábban eljárt bíróként, ügyészként, közjegyzőként, nyomozó hatóság tagjaként o feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár o a meghatalmazott ügyvéd (ügyvédi iroda) a helyettesítésével más ügyvédet (ügyvédi irodát) is megbízhat o az ügyvédi meghatalmazást pótolhatja a kirendelés (hatósági határozattal) a kirendelt ügyvéd ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként köteles eljárni és a képviselttel a kapcsolatot felvenni, illetve az idézésnek eleget tenni 26. Az ügyvédek és jogtanácsosok Pp. 66. (1) Amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat. (pl. ügyvédi iroda) o Pp. 67. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a törvényben szabályozott eljárásokban a jogi képviselet nem kötelező., ezt a jogi képviseletet jellemzően ügyvéd (ügyvédi iroda) látja el a meghatalmazáson belül az ügyvédek o fogalom: általános jogi segítségadásra szakosodott személy, aki hivatásszerűen foglalkozik jogi tájékoztatással, tanácsadással, szerződések, iratok, beadványok stb. készítésével, illetve megbízása vagy kirendelés alapján képviselet ellátásával önálló hivatásként a késő római birodalomban alakult ki, ekkor még elvált a jogi tanácsadó és a fél nevében eljáró személy, korai feudalizmusban a kettő összeolvadt, Mo.-n prókátor néven honosodott meg Mária Terézia: prókátor csak ügyvédi vizsgával rendelkező lehet, 1874-es ügyvédi rendtartás: jogi tanulmányok, gyakornokság, ügyvédi vizsga, ügyvédi kamarához tartozás, a szocializmusban ügyvédi munkaközösségekbe kényszerültek, majd 1958-ban az összes addigi ügyvédekre vonatkozó jogszabályt hatálytalanították, majd évi XXIII. törvény, végül az évi XI. törvény o feladata, hogy hivatásának gyakorlásával (törvényes eszközökkel és módon) elősegítse megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését, és közreműködjön abban, hogy az ellenérdekű felek jogvitáikat megegyezéssel intézzék el az ügyvéd a MK valamennyi bírósága és hatósága előtt eljárhat, minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az ügyvéd a MK területén kívül az érintett állam szabályai szerint folytathat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységére e törvény rendelkezéseit is a MÜK szabályzatában meghatározottak szerint megfelelően alkalmazni kell 1. Rendszeresen, ellenérték fejében csak ügyvéd jogosult a) képviseli az ügyfelét, b) büntetőügyben védelmet lát el, c) jogi tanácsot ad, d) szerződést, beadványt, más iratot készít, e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi. 51

52 2. Elláthatja a következő tevékenységeket is a) adótanácsadás, társadalombiztosítási tanácsadás, c) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, d) ingatlanközvetítés, e) szabadalmi ügyvivői tevékenység, f) olyan tevékenység, amelyre ÖK rendelet kivételével jogszabály felhatalmazza, g) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység, h) a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása, i) külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység, j) külön törvényben meghatározott lobbitevékenység, k) cég székhelyének biztosítása (székhely-szolgáltatás). o ügyvéd működésének alapjai ügyvédi működés szabadsága az ügyvéd tevékenységében szabad és független, valamint nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani o működés feltételei és formái Feltételei - az végezhet, aki a kamara tagja (alanyi jog a felvétel) és ügyvédi esküt tett - felvétel feltételei a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára b) büntetlen előéletű d) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik, e) magyar jogi szakvizsgát tett, f) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van, g) az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik a kamara működési területén, h) nem esik a következő kizáró okok alá: - összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg - büntetett előéletű, lejárt tagdíjtartozása van - az ügyvédi kamarából kizárást követő 10 évig - cselekvőképességet korlátozó/kizáró gondnokság hatálya alatt áll, egyébként cselekvőképtelen - életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen - a felvételről a kamara elnöksége határoz - a szakvizsga letétele előtt ügyvédjelöltként gyakorlatot kell végezni (ügyvédjelölti névjegyzékben) - összeférhetetlenség: az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester, b) nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet. (2) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá a) a tudományos, művészeti és sporttevékenység, b) az oktatói tevékenység, c) a nem igazságügyi szakértői tevékenység, d) a választottbírói tevékenység, e) az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői jogviszony, f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és fb.-i tagság, g) a kuratóriumi tagság és tisztségviselés. Formái - egyéni ügyvédként, önállóan - ügyvédi iroda tagjaként (irodát egy vagy több ügyvéd alapító okirattal alapíthat + ügyvédi irodai névjegyzék) - alkalmazott ügyvéd (aki a tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi, az ügyvéd utasításai alapján) - európai közösségi jogász (szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a MK területén fejti ki tevékenységét, aki a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult valamely EGT-államban) - külföldi jogi tanácsadó (jogi tevékenységét magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végzi) 52

53 o az ügyvédi szervezet Területi kamarák Fogalom az ügyvédek önkormányzati elven nyugvó, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete Székhely Budapest és a megyei bíróságok székhelyei Budapest - képviseli az ügyvédek érdekeit, gondoskodik jogaik védelméről, előmozdítja feladataik teljesítését, - országos hatáskörrel látja el a kamarai feladatokat, továbbá Feladat - egyéb, a törvényben, az alapszabályában és a sza- - az ügyvédi tevékenységgel összefüggő kérdésekben bályzataiban meghatározott feladatokat jogosult véleményt nyilvánítani és javasbályzataiban latot tenni Szervek Felügyelete közgyűlés, területi elnökség, fegyelmi bizottság, összeférhetetlenségi bizottság, ellenőrző bizottság MÜK teljes ülés, elnökség, fegyelmi bizottság, összeférhetetlenségi bizottság, választási bizottság, ellenőrző bizottság IRM gyakorolja, felhívhatja a kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére; ha nem szünteti meg, bírósághoz fordulhat ügyvéd, ügyvédi iroda számára adott meghatalmazás főbb jellemzői (bővebben lásd 25. tétel) o csak írásba foglalva érvényes, azt a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia alá o ez a meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat o létrejön egy megbízási szerződés is o feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár o a meghatalmazott ügyvéd (ügyvédi iroda) a helyettesítésével más ügyvédet (ügyvédi irodát) is megbízhat a jogtanácsosok o fogalom: jogi képviselet ellátására, jogi tanács és tájékoztatás adására, beadványok, szerződések és egyéb iratok készítésére szakosodott személy, aki különböző szervezeteknél részt vehet a jogi munka megszervezésében is o gyakorlati fogalom: a gazdálkodó szervezetek jogi ügyeit intéző alkalmazottja o jogállás: Pp. 67. (2) A perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg. o jogi tevékenység ellátására magánszemélytől megbízást nem fogadhat el, büntetőeljárásban védőként nem járhat el o feladata, hogy a jog eszközével elősegítse az általa képviselt szervezetek működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez o a jogtanácsos a jogi tevékenységet gazdálkodó szervezetnél, állami költségvetési szervnél, szövetkezetek érdekképviseleti szervénél, társadalmi szervezetnél, egyesületnél, polgári jogi társaságnál, vagy egyéb szervezetnél munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban fejti ki így hivatásának gyakorlásában nem teljesen független, csak a munkáltatója által meghatározott körben és utasításai szerint járhat el külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet a dolgozó képviseletét is elláthatja, ha nincs érdekellentét a dolgozó és a szervezet között o ellátott feladatok a) részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében és végrehajtásában; b) közreműködik a szervezet szerződéseinek előkészítésében, megkötésében, a szerződésekből származó és az egyéb igények érvényesítésében, valamint a szervezet jogaira és kötelezettségeire kiható egyéb megállapodások előkészítésében; c) részt vesz a szervezet belső szabályzatainak kidolgozásában; d) ellát minden olyan egyéb jogi ügyet, amely a feladatkörébe tartozik. o tevékenységéért felelősséggel tartozik; véleményeltérés esetén jogosult álláspontját írásba foglalni o a működésének feltételei csak az lehet, akit a megyei bíróság által vezetett jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyeztek magyar állampolgár (vagy egyébként a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, magyar jogi szakvizsgát tett nem lehet aki felügyeleti szervnél munkaviszonyban áll két évig nem járhat el annál a bíróságnál, ahol bíróként működött nem járhat el jogi képviselőként olyan szervezettel szemben, amellyel munkaviszonyban áll 53

54 27. Az ügyész részvétele a perben ügyész: az ügyészségi szervezet tevékenységi körébe tartozó feladatokat hivatásszerűen végző, speciális jogállású köztisztviselő o Alk. 51. (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. o (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén törvényben meghatározott esetekben és módon fellép a törvényesség védelmében általános szabályok 1. az ügyész a perben részt vehet félként Főszabály Pp. 9. (1) Az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes*. [ ] Kizárólag az ügyész indíthat - állam javára marasztalás iránt - ha a közigazgatási szerv az ügyészi óvással nem ért egyet, a határozat ellen - alapítvány működése törvényességének helyreállítása érdekében I. FP-i fellépés Ügyész is indíthat Különös szabályok - házasság érvénytelenítése, érvényességének/létének, nemlétének megállapítása - gyermekelhelyezés, annak megváltoztatása - szülői felügyelet megszüntetése, visszaállítása - nagykorú gondnokság alá helyezése, gondnokság alá helyezés megszüntetése - ÁSZF érvénytelenségének megállapítása - cégbírósági bejegyző végzés ellen - fogyasztók széles körének védelme érdekében - egyenlő bánásmód megsértése miatt 54 Jogosult kiesése/más feltételek fennállása esetén indíthat - apaság vélelmének megdöntése, ha a gyerek meghalt és nincs leszármazója - gyermekelhelyezés iránt a kiskorú érdekében - tartási követelés iránt Kizárt ügyészi keresetindítás - házassági bontóper - apaság (anyaság) megállapítása iránti per - személyhez fűződő jogok érvényesítése iránti per - olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet. - az ügyész perindításnak nem feltétele az anyagi jogosultnak az ügyészhez intézett, őt perindításra felkérő nyilatkozata, de helyes gyakorlat, ha ilyen van - Pp. 64. (3) Az, akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet pert indított, a perben félként vesz részt. - ekkor FP-i pertársaság jön létre (egységes, nem kötelező pertársaság, lásd 21. tétel) - *jogvédelmi képtelenség: az anyagi jogosult perindításra való képtelensége - az ok fennállását az ügyész köteles minden esetben vizsgálni - természetes személynél akkor indokolt, ha személyi körülményei vagy más ok miatt az alapvető jogait érintő pert maga nem tudja megindítani vagy az nagy nehézségbe ütközik - az ügyész ezt az eset összes körülményeit és a helyi viszonyokat mérlegelve bírálja el - a bíróság ezt nem vizsgálhatja felül - PK 175.: ügyészi keresetindítás esetén az alperes viszontkeresetet emelhet, de a viszontkereseti követelésben csak az ügyész által érvényesített igény jogosultját lehet marasztalni. II. Az ügyész elleni keresetindítás (mikor AP-ként vesz részt a perben) - a szülői felügyelet visszaállítása iránti pert az ügyész ellen kell indítani, ha a bíróság az ő keresetére szüntette meg - a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti pert az ügyész ellen kell indítani, ha a gondnokság alá helyezés az ő keresetére történt - a tárgyalási határnap előtt írásban érdemben nyilatkozni kell a keresetre (oka: ne kelljen a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazni az ügyésszel szemben) - nem ellenezheti az ügyész a kereset teljesítését, ha annak jogosságáról (jogalap és összegszerűség) meggyőződött 2. mások közt folyó perben felléphet (a részvétel önálló formája) beavatkozóként vesz részt! Pp. 9. (2) Ha az ügyészt keresetindítási jog illeti meg, de a perbeli részvételét megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész a perben felléphet. Ha az ügyészi fellépés törvényi feltételei fennállnak, a bíróság erről az ügyészt értesíti.

55 a másodfokú eljárásban csak akkor léphet fel, ha o (1) az első fokú eljárásban fellépett, vagy o (2) a fellépésre okot adó körülmények a másodfokú eljárás folyamán álltak be, illetve ha o (3) a fellépés feltételeinek fennállásáról a másodfokú bíróság értesítette az ügyészt tudomásszerzés: az ügyész a lehetőségről elsősorban a fél kérelme, illetve a bíróság értesítése alapján szerez tudomást a fellépést be kell jelenteni a bíróságnak ha a bíróság értesítette, a fellépés bejelentésekor indítványt kell tennie (egyébként a tárgyalás berekesztésekor kell azt megtennie) o indítvány: az ügyész olyan perbeli cselekménye, amelyben álláspontját fejti ki a bíróság előtt és előterjesztést tesz a per eldöntésére 3. a más által indított perben (ha annak indítására az ügyész is jogosult lett volna), EIMMTB a FP pertársaként beléphet (pertársként vesz részt!) Pp. 64. (3) A más által indított perbe az, aki a per megindítására maga is jogosult lett volna, a felperes pertársaként az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. ez vonatkozik az ügyészre is! az ügyész perbeli jogállása o attól függ, hogy mi a szerepe a perben felperesi vagy alperesi részvétel mások közt folyó perben fellép más által indított perbe belép félként vesz részt beavatkozóként vesz részt pertársként vesz részt o Pp. 9. (3) Az ügyészt az általa indított perben, illetve fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, de egyezséget nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el. o (4) Abban a perben, amelynek megindítására külön törvény jogosítja fel az ügyészt, vagy amelyet ellene lehet indítani, az ügyész a fél jogait gyakorolja. Jogosultságok - indítványt tehet, kérdéseket intézhet a felekhez, tanúkhoz, szakértőkhöz - az ügyben hozott határozatokat vele is közölni kell - a viszontkereseti kérelem elleni védekezést, ha ez a jogosulttól nem várható el, előterjesztheti - fellebbezést, felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő (akkor is, ha az alapeljárásban nem vett részt) a felek részére nyitva álló időn belül - a költségek viselésére nem lehet kötelezni (költségmentesség, valamint ha bíróság az ügyész keresetét elutasította, a perköltségek megfizetésére az államot kell kötelezni) Kötelezettségek - a tárgyaláson jelen kell lennie - a per cselekményeit a felek számára nyitva álló határidőn belül és a rájuk vonatkozó szabályok szerint köteles elvégezni (mulasztása általában a fél mulasztása jogkövetkezményeivel jár) o az ügyész és az anyagi jogi jogosult viszonya az ügyészre, és arra, akinek az igénye érvényesítése iránt az ügyész pert indított, vagy akinek érdekében a per folyamán lépett fel, az egységes pertársaság szabályai irányadóak Pp. 64. (3) Ha a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. ha az ügyész által indított per anyagi jogereje kihat a perben eljárási cselekményeivel részt nem vett jogosultra, feltéve, hogy az ítéletet annak is kézbesítették, akinek jogát az ügyész a perben érvényesítette, és az vele szembe is jogerőre emelkedett, ezt követően ugyanabból a ténybeli és jogi alapból származó, ugyanazon jog iránt indított újabb keresetet a bíróság el fogja utasítani (res iudicata miatt) 28. Az eljárási cselekmény fogalma, fajai az eljárási cselekmény fogalma o a polgári eljárásban részt vevő személyek egymással összefüggő, a per kereteit és irányát meghatározó, o a polgári eljárásjog által szabályozott, általában bíróság előtt folyó cselekményei, o melyek polgári eljárásjogi joghatások kiváltására irányulnak pl. eljárás megkezdődése, felek közötti perfüggőség de az anyagi viszonyokra is kihatnak: a keresetindítás/perindítás anyagi jogi következményekkel is jár o illetve a mulasztás, és egyes jelenségek (pl. halál, időmúlás) vagy események (pl. háború, árvíz), amelyek a törvény által váltanak ki joghatást a PEJ határozza meg az alakjukat, jóváhagyásukat, orvoslásukat, alanyait, kötelező és lehetséges tartalmát, irányát és hatályosságát 55

56 fajai (7 csoport) Alany szerint Eljárási szakasz Tartalom szerint Irány szerint 1. bíróság 2. felek, ügyész, más közreműködők 1. akaratkijelentés 2.tudomás -kijelentés 1. egyirányú 2. ellentétes irányú - meghatározóak az eljárás egészére, van, hogy a bíróság köteles megtenni ezeket, van, hogy mérlegelhet - általában a felek percselekményei megelőzik ezeket, de van, hogy a bíróság cselekménye indukálja azokat - a bíróság hivatalból csak törvény felhatalmazása alapján jogosult eljárni (pl. ügyel, hogy kizárt bíró/bíróság ne vegyen részt, figyelembe veszi hatáskörének/illetékességének hiányát, képviseleti jogot vizsgál, perköltséget meghatározza, abban dönt, jóhiszemű eljárásra figyelmeztet, ennek érdekében szankcionál stb.) - egyes esetekben a saját elhatározásukon alapulva, megelőzve a bíróság eljárási cselekményeit arra irányulnak, hogy előmozdítsák azokat - van, hogy ezek a bíróság eljárási cselekményeinek következményei - észlelés: a bíróság tudomásszerzése valamely tényről, eseményről, a felek és más perbeli személyek cselekményeiről (közvetlenség elve: a bíróság a jogvita érdemi elbírálását jelentő döntését köteles olyan bizonyítékokra alapozni, amelyekhez a szükséges ismereteket személyesen, eredeti forrásokból közvetlenül szerzett meg) - következtetés: logikai művelet, melynek során a bíróság végső soron eljut a határozathozatal lehetőségéhez - pervezetés: az egész eljárás törvényességét, célszerű menetét, folyamatosságát és gyorsaságát biztosító bírósági eljárási cselekmények összessége (pl. idézés, hiánypótlási felhívás, kézbesítés, felek tárgyaláson kívüli meghallg., JK-vezetés) - tárgyalásvezetés: a bíróság által tárgyaláson végzett eljárási cselekmények (pl. kérdezés, szómegvonás, felek által végzett eljárási cselekmények sorrendjének meghatározása) - befejező határozat vagy érdemi határozat meghozatala (döntés: a bíróság a tényállás megállapítása és a beszerzett bizonyítékok mérlegelése alapján jogi következtetéseket von le, határoz a perbevitt igényről, a felek azzal kapcsolatos jogairól és kötelességeiről) - akaratkijelentés: a bírósággal szembeni kívánság - tudomáskijelentés: a másik fél cselekményére vagy a bíróság felhívására a fél az eljárás tényállására tesz előadást (ténybeli előadás), vagy erre vonatkozóan tesz az ellenfél nyilatkozatot (ténybeli nyilatkozat) - beismerés: tudomáskijelentés, melyben a fél nem vitatja az ellenérdekű fél ténybeli előadását (jog: elismerés) - jogi előadások, jogi okfejtések, észrevétel - az eljárásjogban a nyilatkozati elv kerül előtérbe - rendelkező cselekmények - kereseti kérelem előterjesztése, keresetváltoztatás, keresetkiterjesztés, viszontkereset, elállás a keresettől (viszontkeresettől), - jogról lemondás (egyoldalú nyilatkozat, melynek következtében a fél valamilyen egyoldalú jogosultsága megszűnik vagy korlátozódik), - jog elismerése (a perben a féllel szembeni követelés egészben vagy részben jogosnak kijelentése), - egyezség kötése, ha harmadik személy elődmegnevezés miatt a perbe belép, a FP az addigi AP elbocsátásába beleegyező nyilatkozata 1. eljárást előkészítő 2. perbeli 3. végrehajtási azok a cselekmények, melyeket a felek vagy más perbeli személyek a bíróság irányába, intézkedését, vagy attól való tartózkodását kezdeményezve tesznek a felek és a tanúk múltbeli tényekről szóló bírósági előtti beszámolói az ellenérdekű felek akarata egyező az ellenérdekű felek akarata ellentétes pl. keresetlevél pl. tanúvallomás pl. FP az AP hozzájárulásával eláll a keresettől, AP tényeket beismer, jogot elismer, a felek egyezséget kötnek, közösen kérik a per megszüntetését pl. az FP az AP marasztalását, az AP a kereset elutasítására irányul (perbeli helyzetükből adódóan eltérőek) 56

57 1. hatályos 2. hibás a jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtják végre, a jogosulttól származik, annak joghatásai beállnak és időbeli, személyi és tárgyi szempontból alkalmazható - hibás: ha formailag vagy tartalmilag nem felel meg az eljárásjogi szabályok rendelkezéseinek - bizonyos feltételek mellett orvosolhatóak, ez a hiba súlyától függ (pl. kizárt bíró eljárása esetén nem) - orvoslás fajtái: hallgatólagosan (fél lemond a hibás cselekmény követéséről vagy az ellenfél nem teszi azt szóvá) vagy kifejezetten (ellenérdekű fél jóváhagyta, a hibás cselekményt végző fél azt kijavította) - ha a bíróság cselekménye hibás: perorvoslattal, a határozat kijavításával/kiegészítésével, tartalmi hiba esetén fellebbezéssel vagy perújítással/felülvizsgálattal, ezen kívül a fél, a beavatkozó, és az eljárásban részt vevő ügyész az ügyben eljáró bíróság mulasztása miatt ugyanezen bíróságnál írásban: kifogásolás Hatály szerint 3. hatálytalan - az eljárási cselekménynek közvetlenül a törvényből eredő fogyatékossága - a törvény erejénél fogva meg nem történtnek kell tekinteni - a hatálytalanság nem orvosolható - a hirdetményi kézbesítés körében az érvénytelenséggel azonos fogalom, egyébként az érvénytelenség: ha egy eljárásjogi kérdésben tett nyilatkozat szerződéses, anyagi jogi keretben jelentkezik, pl. VB-kikötés nem felel meg a törvénynek) - több személy részére adott meghatalmazás esetében az olyan kikötés, amely egy-egy perbeli cselekménynél több meghatalmazott is eljárhat; - kötelező jogi képviselet esetében (eltérő törvényi rendelkezés hiányában) a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata'; - az eljárás félbeszakadásának és felfüggesztésének tartama alatt tett minden (a per érdemére vonatkozó) bírói rendelkezés, és a felek által teljesített minden perbeli cselekmény (kivéve a félbeszakadással, felfüggesztéssel, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket); - a beavatkozó a fél eljárási cselekményével ellentétes cselekmény - a hatáskör és illetékesség hiányában végzett bírósági eljárási cselekmény (kivéve a hatáskör, illetékesség jogkövetkezménye alkalmazására irányuló eljárási cselekmények) Ki végezheti 1. hivatalból (pl. perköltség) 2. kérelemre (pl. végrehajtás elrendelése) 3. kérelemre és hivatalból is (pl. határozat kijavítása iránti kérelem) Formai kötöttség bíróság, ügyész felek 29. Az eljárási cselekmények formája, a beadvány, az idézés eljárási cselekmény fogalma o a polgári eljárásban részt vevő személyek egymással összefüggő, a per kereteit és irányát meghatározó, o a polgári eljárásjog által szabályozott, általában bíróság előtt folyó cselekményei, o melyek polgári eljárásjogi joghatások kiváltására irányulnak o illetve a mulasztás, és egyes jelenségek (pl. halál, időmúlás) vagy események (pl. háború, árvíz), amelyek a törvény által váltanak ki joghatást az eljárási cselekmény formája Bíróság, ügyész - főszabály szerint formakötöttek (pl. jegyzőkönyv, idézés, ítélet felépítése, szerkezete) + az ügyvédek nem jogi formakényszere (pl. külzet) Felek - formához kötöttség kivételes, a meghatározott formához kötés elmulasztása sem jár feltétlenül hatálytalansággal - a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe - a tárgyaláson szintén általában formailag kötetlenek a perbeli cselekmények - beadvány, keresetlevél minimális tartalmi elemek és alaki kellékek, fellebbezés minimális tartalmi elemei meg vannak határozva - kötelező írásbeliség az Ítélőtáblához fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem, közigazgatási perben az AP érdemi védekezése esetén beadvány o mindaz az információ, amelyet a fél (az eljárás más közreműködője) írásban közöl a bírósággal o elsősorban a fél a bírósághoz intézett irata 57

58 o formához nem kötött (a FMH iránti kérelmet kivéve) 1. Tartalmi kellékek (1) a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, (2) a felek nevét, lakóhelyét és a per tárgyát, (3) folyamatban levő ügyekben a bírósági ügyszámot is. Nem jogi képviselő által készített beadvány - teljes bizonyító erejű magánokirati forma a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; a tanúk lakóhelyét is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása az okiraton bíróilag/közjegyzőileg hitelesített; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; f) minősített elektronikus aláírást helyezett el rajta a kiállító - példányszám, mellékletek 2. Alaki kellékek Jogi képviselet esetén - ügyvédi (jogtanácsosi) képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia, egyébként: - Pp (1) e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; - ellenjegyzés: az ügyvéd aláírása + bélyegzője - ez vonatkozik kötelező jogi képviseletre is o a benyújtás egyéb feltételei Pp. 95. (2) A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. Pp (1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. o jegyzőkönyvbe mondás Pp. 94. (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. (2) A jegyzőkönyvre a 93. megfelelően irányadó. (a beadvány tartami kellékei) (3) Ha a perre nem az a bíróság illetékes, amelyik a keresetet (kérelmet) jegyzőkönyvbe vette, a jegyzőkönyvet az illetékes bírósághoz kell áttenni. (4) Folyamatban levő perben szóbeli kérelmeket - feltéve, hogy a törvény másként nem rendelkezik - jegyzőkönyvbe mondani a perbíróság, továbbá a fél lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes helyi bíróság előtt lehet; az előző bekezdések rendelkezései egyébként ilyenkor is megfelelően irányadók. o hiánypótlás akkor, ha az alaki vagy tartalmi követelmények megsértése miatt a beadvány hiányos / hiányossá válik Pp. 95. (1) A bíróság a beadványt legkésőbb a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül megvizsgálja, és annak alapján intézkedik. (2) Ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni. a hiánypótlási felhívást gondosan kell megszövegezni, abban minden hiánynak érthetően ki kell tűnnie, és annak is világosnak kell lennie, hogy a hiányok miként pótolhatóak (3) Ha az illeték lerovására kötelezett felet az illetékfeljegyzési jog vagy az illetékmentesség nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy csak hiányosan rója le, a felet azzal a figyelmeztetéssel kell felhívni az illeték lerovására vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha a beadványt újból az illeték lerovása, illetőleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani. (4) Az elnök a helyben lakó felet a beadvány hiányainak pótlása végett maga elé is idézheti. (5) Ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be. 58

59 az idézés o fogalom: a bíróság előtti megjelenésre felhívás, amelynek alapján a megjelenés kötelező, és a megjelenés elmulasztása jogkövetkezményekkel jár ha nem kötelező a megjelenés: határnapról értesítésről beszélünk o címzettje lehet: fél, tanú, szakértő, ügyész (ha félként vesz részt, beavatkozó, meghatalmazott stb. o szólhat személyes megjelenésre, illetve lehet e nélkül (ekkor a fél megjelenhet jogi képviselő útján is) Írásbeli Pp. 96. (1) Az idézésben fel kell tüntetni - az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, - a felek nevét, perbeli állását és a per tárgyát, - a kitűzött tárgyalás (meghallgatás) idejét és helyét. (2) Az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet a meg nem jelenés következményeire, és őt perbeli állásához képest a megfelelő tájékoztatással egyébként is el kell látni. A meghatalmazottat abban az esetben is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre idézi. Tárgyalásra szóló idézés - Pp (2) Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy a tárgyaláson csak a 67. -ban meghatározott meghatalmazottal képviseltethetik magukat. - Az első tárgyalásra szóló idézéshez csatolni kell a keresetlevél egy példányát (másolatát), ha annak kézbesítésére korábban még nem került sor. (ekkor szabályszerű az első tárgyalásra idézés!) (3) A feleket az idézésben fel kell hívni, hogy az ügyre vonatkozó okiratokat a tárgyalásra hozzák magukkal, - az alperest pedig arra is figyelmeztetni kell, hogy a kereseti kérelemre legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell, s elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia. - Az idézésben arra is utalni kell, hogy az alperes a nyilatkozatát már a kitűzött határnap előtt benyújthatja vagy jegyzőkönyvbe mondhatja. - Pp (3) [ ] A [felülvizsgálati tárgyalásra szóló] idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. Szóbeli Pp. 96. (3) Idézésnek sürgős esetben rövid úton távbeszélőn, tárgyaláson szóban, illetőleg elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni. - rendszerint a folytatólagos tárgyalás bejelentésekor történik - ugyanazokat az adatokat kell közölni és ugyanazokat a figyelmeztetéseket kell alkalmazni, mint az írásbeli idézésben Tanú idézése - Pp (1) A tanút az elnök idézi meg. Az idézésben meg lehet jelölni azokat a körülményeket is, amelyekre a tanú kihallgatása szükségesnek mutatkozik, s a tanút fel lehet hívni, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával. Felkutatás az idézés érdekében Pp. 96. (4) A gyermek tartása, elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében a bíróság elrendelheti az AP, az anya, illetve a gyermek felkutatását. (5) Az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatásának elrendeléséről hozott végzést a bíróság az illetékes rendőrkapitánysághoz küldi meg. (6) Ha az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatása elrendelésének oka megszűnt, erről a bíróság végzésének megküldésével haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot. o a megjelenés elmulasztása esetén csak akkor alkalmazhatóak a mulasztás jogkövetkezményei, ha az idézés szabályszerű volt az alperes részére a keresetlevelet kézbesítették, a tárgyalási időközt megtartották, az idézés kézbesítése szabályszerű volt (lásd következő tétel 30. A kézbesítés fogalom: a bíróság iratának a címzett részére meghatározott formában történő, dokumentált átadása csak a szabályszerű kézbesítés váltja ki a tőle elvárt joghatást, a tudomásszerzést o szabályszerűség elemei 1. a kézbesítés megfelelő személynek történt 2. megállapítható a kézbesítés időpontja és az átvevő személy átvevői minősége 3. a kézbesítésre vonatkozó egyéb szabályokat betartották 59

60 o ezt a bíróságnak mindig hivatalból és körültekintően kell vizsgálni o ha nem teljesülnek maradéktalanul, a bíróság percselekményei jogellenesek lesznek, és ez súlyos eljárási szabálysértéshez vezet módjai 1. Elsősorban Postai szolgáltató útján - a hivatalos iratokra vonatkozó szabályok szerint történik 29. (1) Az egyetemes postai szolgáltató a hivatalos irat kézbesítését kétszer kísérli meg. (2) Amennyiben az első kézbesítési kísérlet nem vezetett eredményre, az egyetemes postai szolgáltató kivéve, ha a kézbesítés az átvétel megtagadása miatt sikertelen (ekkor az átvételt megtagadta jelzéssel vissza kell küldeni a feladónak a hivatalos irat érkezéséről és a kézbesítés megkísérléséről a feladó által meghatározott értesítést hagy hátra, a küldeményt az értesítőben megjelölt helyen a jogosult átvevő rendelkezésére tartja, és a kézbesítést a sikertelen kézbesítés napját követő ötödik munkanapon újból megkísérli. (3) A második kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén az egyetemes postai szolgáltató a címzettnek a tértivevényen megjelölt értesítést hagyja hátra. Az értesítésben meg kell jelölni azt a postai szolgáltatóhelyet és azt az időtartamot, ahol, és amely időtartamon belül a címzett a hivatalos iratot átveheti. (4) Az egyetemes postai szolgáltató a hivatalos iratot a második kézbesítési kísérlet napját követő öt munkanapig köteles az átvételre kijelölt postai szolgáltatóhelyen tartani. (5) Az értesítőben megjelölt a (4) bekezdésben említett átvételi határidő eredménytelen elteltét követően a postai szolgáltató a hivatalos iratot a tértivevényen feltüntetett nem kereste jelzéssel a feladónak visszaküldi. (ennek a kézbesítési vélelem miatt van jelentősége) (9) Az egyetemes postai szolgáltató a kézbesítés eredménytelenségének okairól tájékoztatja a feladót, a tértivevényre történő rövid feljegyzésével. (11) A hivatalos iratot, ha a feladó így rendelkezett a címzett saját kezéhez kell kézbesíteni. Az egyetemes postai szolgáltató nem kézbesíthet meghatalmazott részére a címzett saját kezéhez jelzésű hivatalos iratot. 2. Irat átvétele címzett által a bírósági irodában (személyazonosság igazolása szükséges) 3. Bírósági alkalmazott által a bíróság székhelyén 4. Faxon, elektronikus úton 5. Hirdetményi úton - fax: azon a napon, amit a gép forgalmi jelentése tartalmaz, kézbesítettnek kell tekinteni - elektronikus út: amikor az elektronikus dokumentum a címzett részére hozzáférhetővé válik, amikor visszajelzés érkezik arról, hogy a kézbesítés sikeres volt, kézbesítettnek kell tekinteni - esetei: - (1) fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, - (2) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, - (3) a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, - (4) ismeretlen örökösök részére - (5) ha a fél, továbbá a megbízás megszűnésének bejelentését követően külön felhívás nélkül haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet - a bíróság az (5) eset kivételével csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelheti el - módja: Pp (1) a kézbesítendő iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél illetőleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára. (2) Ha a fél olyan államban lakik, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, de amellyel a postai forgalom fennáll, a hirdetményt lehetőleg ajánlott levélként a fél ottani címére is meg kell küldeni. [ ] (3) Ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot rendel és a keresetlevelet annak is kézbesítteti. (4) A hirdetményi kézbesítéssel felmerülő költséget az köteles előlegezni, aki a hirdetményi kézbesítést kérte. - kézbesítési vélelem: (5) Hirdetményi kézbesítés esetében az iratot amennyiben a bíróság másként nem rendelkezik a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztéstől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. (6) A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet [ ] - jogkövetkezmények - Pp (2) [ ] Ha az előadott tények valótlannak bizonyulnak, és a fél erről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna, a hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljá- 60

61 6. Kivételesen a bíróság a tárgyaláson rás érvénytelen, a felet pedig a felmerült költségben és ezenfelül pénzbírságban is el kell marasztalni. Ha az iratot a bíróság a [kézbesítési megbízotti kézbesítés] szabályainak megsértésével kézbesítette hirdetményi úton, a hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás érvénytelen. - Ezeket a következményeket a bíróság az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedését megelőzően a felek meghallgatása után hivatalból, egyébként pedig perorvoslat alapján mondja ki. - (3) Ha a hirdetményi kézbesítést követő eljárást habár csak hallgatólagosan is az ellenfél (aki részére az iratot hirdetmény útján kézbesítették) jóváhagyja, az eljárás nem válik érvénytelenné, a pénzbírságot azonban a [kézbesítési megbízotti kézbesítés] esetét ide nem értve ilyen esetben is ki kell szabni, s a felet kötelezni kell a felmerült költségtöbblet megfizetésére. - Pp (2) [ ] Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig nyolc napon belül kézbesíti. [ ] - Pp (4) Ha a másodfokú bíróság a határozata kihirdetését elhalasztotta, a már írásba foglalt határozatát a jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti. joghatásai o Pp A perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek az ellenféllel való közlésével állnak be. o Pp. 97. Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíttetni. Ez a rendelkezés nem terjed ki az olyan idézésre, amelyben a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre kötelezi. o Pp. 98. Ha az iratot a címzett halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről az érdekelt feleket értesíteni kell. a kézbesítési vélelem (az egyik fontos joghatás) o az igazságszolgáltatás kiszámítható működése azt igényli, hogy kivételes esetekben a kézbesítés eredménytelensége esetén is feltételezni lehessen a hivatalos iratok közlését (illetve emiatt a közölt határozatok jogerőssé válhassanak) o a szabályozás elősegíti a per továbbvitelét azokkal szemben, akik a hivatalos irat átvételének elmulasztásával a per elhúzódását kívánják elérni o a vélelem beálltának ideje 1. Címzett az átvételt megtagadta 2. A bírósághoz nem kereste jelzéssel érkezett vissza 3. Hirdetményi kézbesítés esetén 4. Kézbesítései megbízott esetén a kézbesítés megkísérlésének napján az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon a vélelem beálltát a bíróság nem állapítja meg, ha a kézbesítés helyettes átvevő részére történt meg és a helyettes átvevő az ellenérdekű fél volt amennyiben a bíróság másként nem rendelkezik, a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztéstől számított tizenötödik napon A fél részére szóló, a kézbesítési megbízottnak szabályszerűen kézbesített iratot úgy kell tekinteni, hogy az a kézbesítést követő tizenötödik napon a fél számára ismertté vált (4) Keresetlevél (FMH), illetve az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetében a bíróság a kézbesítési vélelem beállásáról a feleket nyolc munkanapon belül értesíti. Az értesítéshez mellékelni kell azt a hivatalos iratot, amelyre vonatkozóan a bíróság a kézbesítési vélelem beálltát megállapította. Az értesítésben keresetlevél (FMH) esetében a bíróság tájékoztatja a felet a perindítás hatályának beálltáról is. o megdöntése Pp. 99/A. (1) A kézbesítési vélelem megdöntése iránt a (3) bekezdésben meghatározott okokból a címzett mint kérelmező a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. Kivételek a hat hónap alól: (2) Ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. végrehajtási eljárás alatt az eljárásról tudomásszerzéstől számított 15 napig lehet 61

62 (3) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják. b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást). csak természetes személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (fél vagy eljárásban részt vevő egyéb érdekelt) terjesztheti elő A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kérelmet elkésetten terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a kérelmezőt, illetve a feleket meghallgathatja. (6) A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, ha azonban a kérelemben foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárás vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérelemre az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre megváltoztathatja. (7) A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. A kérelemnek helyt adó határozat, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, e határozat az ügyet befejező érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. (8) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére a (3) bekezdés a) pontja alapján a fél terjeszt elő kérelmet, és a bíróság a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a fél kérelmének megfelelően, a szükséges mértékben meg kell ismételni. Más kérelmező által benyújtott kérelem esetében, ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a kérelmező vonatkozásában érvényesülő, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak. 31. A nemzetközi kézbesítés hagyományos és európai uniós eszközrendszere kézbesítés: a bíróság iratának a címzett részére meghatározott formában történő, dokumentált átadása egyik mód o Pp (1) A külföldön kézbesítendő iratot ha a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik intézkedés végett az igazságügyért felelős miniszterhez kell felterjeszteni. ő megkeresi a címzett állam igazságügy-miniszterét, aki az illetékes bíróságnak kézbesít o (2) A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályoknak megfelel. másik mód: kézbesítési megbízott o Pp. 100/A. (1) Ha a felperes belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, a keresetlevél beadásával egyidejűleg meg kell jelölnie kézbesítési megbízottjának nevét és címét. ha nem jelöli meg, a bíróság a felhívását a nemzetközi/eu-s eszközrendszer alapján kézbesíti ha van meghatalmazott (és emiatt nem jelöl meg kézbesítési megbízottat), a személyes idézést akkor is a nemzetközi/eu-s eszközrendszer alapján kell kézbesíteni egyéb pl. valamely bírósági iratot más személy részére kell kézbesíteni, tanút kell külföldről idézni o (2) Ha az alperes nem rendelkezik belföldön lakóhellyel vagy székhellyel, és a per vitelére magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, őt a bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja kézbesítési megbízott megjelölésére. Az alperes a kézbesítési megbízott nevét és címét legkésőbb az első tárgyaláson köteles bejelenteni, egyidejűleg megbízási szerződést benyújtani. o (7) A kézbesítési megbízott magyarországi lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság), így különösen ügyvéd (ügyvédi iroda) lehet. o (8) A kézbesítési megbízott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, a megbízó részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa; e tevékenységért a megbízóval szemben a polgári jog szabályai szerint felelős. A fél részére szóló, a kézbesítési megbízottnak szabályszerűen kézbesített iratot úgy kell tekinteni, hogy az a kézbesítést követő tizenötödik napon a fél számára ismertté vált. o (9) E -ban foglaltakra a külföldi felet külön is figyelmeztetni kell. 62

63 kézbesítés EU és nem EU-tagállamok között EU-tagállamok között - az 1393/2007/EK tanácsi rendelet (a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésről) szabályozza, és elsőbbséget élvez a tagállamok által kötött két- vagy többoldalú megállapodásokkal szemben, különösen a Hágai Egyezménnyel szemben - polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni - nem vonatkozik: adó-, vám-, vagy közigazgatási ügyekben, illetve a közhatalom gyakorlásával (acta iure imperii) összefüggő cselekményekért és mulasztásokért fennálló állami felelősségre - kézbesítési módok - áttevő és átvevő intézmények (Mo - mindkettő IRM) egyéb: - konzuli/diplomáciai úton - kézbesítés konzuli/diplomáciai képviselet által - postai szolgáltatás (ha nem ellenzi az állam) - közvetlenül az átvevő tagállam bírósági tisztségviselőjén/köztisztviselőjén/más illetékes személyén keresztül - a bírósági iratokat közvetlenül és a lehető legrövidebb időn belül továbbítani kell - az átvevő intézmény legkésőbb az átvételt követő hét napon belül átvételi elismervényt küld az áttevő intézménynek, majd kézbesíti az iratot Nem EU-tagállamok között - a Hágai Egyezmény tartalmazza, polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni - szakít a diplomáciai út kötelező igénybevételével (mert az a sok áttétel miatt nagyon időigényes) - módok - nemzetközi jogsegélyt kell igénybe venni, azaz az érintett tagállam megfelelő bíróságát meg kell keresni a kézbesítés foganatosítása iránt (1) formális kézbesítés, ha a megkeresett állam hivatalos nyelvén készült fordítást mellékelték (2) egyszerű átadás útján - ha az érintett állam nem ellenzi, postai úton is lehet - a részes államok kinyilvánították, hogy bíróságaik akkor is folytatják eljárásukat, ha nem érkezik tanúsítvány a kézbesítés eredményéről, ha - az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően továbbították - továbbítás óta egy év, de legalább hat hónap eltelt - minden ésszerű lépés ellenére sem sikerült beszerezni a tanúsítványt 32. Határidő, határnap, mulasztás a határidő o fogalom: az az időtartam, amelyen belül egy eljárási cselekményt teljesíteni kell, vagy el lehet végezni o határnap: egy meghatározott nap, illetőleg a napnak egy része (időpontja), melyen a perbeli cselekményt teljesíteni kell (pl. a tárgyalás napja) ANYAGI JOGI - elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak (kivéve, ha erre törvény lehetőséget ad) ELJÁRÁSJOGI - elmulasztása miatt van helye igazolásnak (kivéve, ha törvény kizárja) - ált. ha már van egy folyamatban lévő jogérvényesítés, amelynek eleme a bírósági eljárás kezdeményezése, a kérelem beadására nyitva álló határidő 1. Jogvesztő 1. Törvényi 2. Bírói - elmulasztása valamely jogi helyzet (alanyi jog, kifogás, rendelkezés stb.) megszűnését eredményezi az eljárásjogi sosem jogvesztő - pl. keresetindítási határidő (az igényérvényesítés első lépése a kérelem benyújtása) - minden esetben törvény szabja meg, a módosításra csak törvény alapján van lehetőség: Pp (1) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja [ ] A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. - pl. Pp (2) a tárgyalási időközt az elnök sürgős esetben megrövidítheti - pl. a jogorvoslati kérelmek előterjesztésére nyitva álló határidő - az eljárási cselekmény végrehajtására nyitva álló időtartam hosszát az eljáró bíró határozza meg, meghosszabbításáról is a bíróság rendelkezik, ha törvény azt nem zárja ki - pl. a beadvány hiányainak pótlására a bíróság által megadott rövid határidő 2. Elévülési jellegű 1. Szubjektív 2. Objektív - nem szünteti meg a jogot, csak a jogból eredő igény bírói úton történő érvényesítését zárja ki a kötelezett javára történő igényszüntető kifogás biztosításával - pl. elévült követelés - ha a határidő kezdete valaminek a tudomásulvételével, tudomásra jutásával, vagy valamely akadály elhárulásával következik be - pl. igazolási kérelmek benyújtására nyitva álló határidő (kezdete lehet a mulasztásról való tudomásszerzés vagy a mulasztás okát eredményező akadály megszűnése) - a határidő kezdete/ vége valamely esemény beálltához, bekövetkezéséhez kötődik - pl. Pp (1) a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet 63

64 Anyagi jogi Ptké. 3. (1) A napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani. (2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak, ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. (3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. SZÁMÍTÁS Eljárásjogi Pp (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. (2) A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. (3) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. (4) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. (5) A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár. a napokban megállapított határidőkbe nem számít bele minden évnek július 15-étől augusztus 20-ig terjedő időszaka (törvénykezési szünet ideje) Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. - kivéve: soron kívüli eljárás (pl. váltóper, sajtó-helyreigazítási per, bíróság elleni kártérítés, szülői felügyeleti jog megszüntetése, munkaviszony helyreállítása iránti perek stb.), előzetes bizonyítás, a felek közös kérelmére, törvény kizárja ezekre a feleket külön figyelmeztetni kell! - a határidő utolsó napján meg is kell érkeznie a bírósághoz - legkésőbb az utolsó napon, a felvilágosítási idő végéig átadható a beadvány az átvételre jogosult bírósági dolgozónak 64 - ha a beadványt a határidő utolsó napján ajánlottan postára adták, nem tekintendő elkésettnek Amikor a Pp. eljárási szakaszhoz viszonyítva adja meg, hogy egy eljárási cselekményt mikor / meddig lehet elvégezni A per érdemi tárgyalása előtt - a FP elállása a keresettől az AP hozzájárulása nélkül Alperes érdemi ellenkérelmének előadása előtt - az illetékesség hiányának figyelembe vétele a bíróság által, ha az nem kizárólagos - a hatáskör hiányának figyelembe vétele a bíróság által, ha az a pertárgy értékétől függ - az alperes arra irányuló kérelme, hogy a pert tárgyalás és bizonyítás végett Legalább az első tárgyaláson tegyék át a munkahelye szerint illetékes bírósághoz Az elsőfokú bíróság előtt azt követően - az alperes arra irányuló kérelme, hogy a pert tegyék át a lakóhelye szerint tartott első tárgyaláson, hogy az alperes lakóhelye ismertté vált illetékes bírósághoz - a beavatkozás és a perbehívás bejelentése és alkalmazása - belépés a perbe a felperes pertársaként - keresetváltoztatás, keresetkiterjesztés, viszontkereset előterjesztése Kizárólag az elsőfokú eljárás során - előzetes lemondás a fellebbezésről - nem megfelelő alperes perlése esetén új alperes perbe vonása - perbelépés a pertárs jogán - felek kölcsönös megegyezésének bejelentése az eljárás szünetelésére A tárgyalás berekesztése előtt - az előzetes végrehajthatóság mellőzésére irányuló kérelem előterjesztése Az eljárás bármely szakaszában - permegszüntetés, ha - a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt; - a felperes követelésének érvényesítése [nem a per tárgyának értéke miatt] más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság [kizárólagosan] illetékes, de áttétel a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható; - a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) felhívás ellenére nem vonta perbe; - a felek perbeli jog- és cselekvőképességének, a képviselő meghatalmazásának, valamint a törvényes képviselő ezen a minősége és felhatalmazásának vizsgálata, ha ezek iránt kétség merül fel - szükség esetén tárgyalást előkészítő intézkedések - kizárási ok bejelentése

65 a mulasztás o fogalom: a fél vagy más perbeli személy határnapon vagy határidőn belül nem végzi el az előírt perbeli percselekményt Pp (3) Nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében valamely köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta. o joghatás: beállnak a mulasztás jogkövetkezményei elsődleges jogkövetkezmény: Pp (1) A fél az elmulasztott perbeli cselekményt ha a törvény másként nem rendelkezik többé hatályosan nem teljesítheti. a fél nem kényszeríthető arra, hogy percselekményeket végezzen, de a mulasztás jogkövetkezményeit viseli, emellett ez hivatott biztosítani a perek ésszerű időn belüli befejezését nincs különbség, hogy a mulasztás felróható volt-e (kiv. természeti esemény/elháríthatatlan akadály) felróható pl. fél figyelmetlensége, rosszhiszeműsége, a per megszűnésének előidézése nem felróható pl. kézbesítés elmaradt, betegség miatt nem tud eljárni Pp (2) A mulasztás következményei a törvényben meghatározott eseteket kivéve előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állnak be. Ha a törvény szerint a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állnak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetőleg a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet. a figyelmeztetési kötelezettség a kitanítással szemben független attól, hogy a fél személyesen jár-e el vagy képviselővel egyes jogkövetkezmények a fél az elmulasztott perbeli cselekményt ha a törvény másként nem rendelkezik többé hatályosan nem teljesítheti (kizárási következmény) Pp. 80. (2) Az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető. Pp. 8. (4) A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg és ezáltal a per befejezését késlelteti. Pp. 3. (4) [ ] A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. Pp. 57. (1) A beavatkozó az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja [ ] o ha FP nem fellebbez, akkor a beavatkozó fellebbezése válik hatályossá (kiv. önálló beavatkozó) Pp (4) A bíróság döntése előtt a feleket személyesen meghallgatja, illetve lehetővé teszi, hogy a kérelemre írásban nyilatkozzanak. A felek meghallgatása csak rendkívül sürgős szükség esetében, valamint akkor mellőzhető, ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot, illetve határidőt elmulasztja. tárgyalás elmulasztása: lásd tételek a mulasztás jogkövetkezményei az egyes perorvoslatokban Fellebbezés Perújítás Felülvizsgálat Pp A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen megidézettnek vagy valamelyiküknek az elmaradása a tárgyalás megtartását és a fellebbezés elintézését nem gátolja. Ilyen esetben a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A bíróság azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel a másodfokú eljárás során egyszer, új tárgyalási határnap kitűzésével a tárgyalást elhalaszthatja. Pp Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. Pp (3) [ ] [a tárgyalásra szóló] idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. o Pp (4) A [z eljárásjogi] határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlottan postára adták. 65

66 33. Az igazolás igazolás: a mulasztás orvoslásának jogintézménye o mulasztás: a fél vagy más perbeli személy határnapon vagy határidőn belül nem végzi el az előírt perbeli percselekményt o Pp (1) Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei az alábbi eseteket kivéve igazolással orvosolhatók. mikor nincs helye: lásd lentebb, a táblázatban (első két oszlop) az igazolási kérelem o az a fél, (közreműködő) terjesztheti elő, aki az adott határidőn belül, határnapon az eljárási cselekményt nem végezte el hely: annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amelynél a mulasztás történt határidő: Pp (1) Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. o vannak ettől eltérő objektív határidők Pp (1) [ ] A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. házassági perben és bontóper folytatásánál az első tárgyalást követő három hónap elmulasztása esetén: Pp (2) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. o tartalom: Pp (2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. [csak valószínűsíteni kell, nem kell eljutni a teljes bizonyosságig] (3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. pl. fellebbezési határidő mulasztása: igazolási kérelemmel együtt a fellebbezést is be kell nyújtani o halasztó hatály: Pp Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban az igazolási kérelem sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre utóbb megváltoztathatja. az igazolási kérelem elbírálása o Pp (1) Az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt, fellebbezési határidő elmulasztása esetén pedig a másodfokú bíróság. kivéve: fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén a másodfokú bíróság, felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén a LB o két szakasz I. Előterjeszthetőség, szabályszerű előterjesztés vizsgálata II. Igazolás érdemi elbírálása nincs helye igazolásnak (nem terjeszthető elő) - az igazolás lehetőségét a törvény kizárja; - a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, - a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár; - a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el az igazolás lehetőségét a törvény kizárja - a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartásával kapcsolatos határidők elmulasztása - a per hat hónapi szünetelése folytán bekövetkezett megszűnése esetén a határidő elmulasztása, illetve SHP érdemi vizsgálat nélküli elutasítás - az igazolást a törvény kizárja (nem terjeszthető elő) - az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő - az igazolást kérő határidő elmulasztása esetében az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta 66 - előtte a bíróság a feleket meghallgatja (a felek megidézése esetében a határnapot ha ennek helye van az ügy érdemi tárgyalására is ki kell tűzni) - azt, hogy a kérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni - ha helyt ad a bíróság: a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni

67 jogorvoslat az igazolási kérelemmel kapcsolatosan o Pp (1) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. o (2) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat, valamint az eljárás, illetőleg a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, és az az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. [törvény kizárja, elkésett vagy nem pótolták a mulasztást] 34. A perköltség fogalma, a fél személyes eljárása során felszámítható és a képviselettel kapcsolatos költségek fogalom o költség: a per során felmerült bármely kiadás o perköltség: a melynek megfizetéséről a törvény rendelkezik (a Pp. a költség kifejezést a felmerülő kiadások/elmaradt bevételek tényére, a perköltség kifejezést pedig a költségek viselésekor használja) o Pp. 75. (1) Perköltség a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. célszerű pervitel: amely a polgári per céljának megvalósítását szolgálja (természetes és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült jogviták pártatlan eldöntése, ezzel a felek jogainak a védelme) az ezt nem elősegítő tevékenység, mulasztás nem célszerű pervitel jóhiszemű pervitel: a felek a perbeli jogaikat jóhiszeműen gyakorolják, elősegítve ezzel a polgári per céljának megvalósulását a nem célszerű, nem jóhiszemű pervitellel kapcsolatban felmerült költséget a törvény nem tekinti perköltségnek (ennek indoka: az így eljárt fél költségeit pernyertesség esetén sem engedi meg felszámítani és ezáltal a pervesztes ellenfélre áthárítani) ettől még meg kell téríteni o ez alapján perköltség: a felek pervitelével kapcsolatban felmerülő költségek összessége o példák (felmerülés szerint) Bíróság előtt - eljárási illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, - helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb. - ezeken kívül azok is, melyek vagy a perbíróság előtt, vagy más bíróság, illetve szerv előtt végzett, a perben felhasználásra kerülő cselekménnyel kapcsolatosak (pl. egyezségi kísérletre idézés, előzetes bizonyítás, PNP-ben kirendelt szakértő) Bíróságon kívül - előzetes tudakozódás és levelezés költsége, - meghatalmazási és egyéb illeték a fél személyes eljárása során felszámítható költségek o Pp. 75. (3) Ha a fél meghatalmazottja nem ügyvéd, vagy ha a fél személyesen jár el, a meghatalmazott, illetőleg a fél részére munkadíj nem állapítható meg, de igényt tarthat az útiköltség, valamint a bíróság előtt való megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés megtérítésére. [a tanúra ugyanez áll] Ugyanez illeti meg a meghatalmazott által képviselt felet is, ha a tárgyaláson a bíróságnak személyes megjelenésre szóló idézése folytán jelent meg. a személyesen eljáró nem ügyvéd fél részére megállapítható keresetkiesés, melynek összege nem igazodik az ügyvédi munkadíj összegéhez, hanem az eset összes körülményeinek, különösen a jóhiszemű és célszerű pervitel szempontjainak a figyelembevételével kell megállapítani ellenben a saját ügyében személyesen eljáró ügyvéd esetében figyelembe kell venni az ügyvédi díjszabást, különösen azt, hogy az ügynek más személy megbízásából való ellátása esetén milyen keresethez jutott volna (ugyanakkor költségcsökkentő tényező, hogy tényállásfelvételre, a féllel való megbeszélésre, tanulmányozásra nincs szükség) o az útiköltség megtérítésére a tanúkra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni útiköltség: a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költségek meg kell téríteni: a vasút másodosztályú menettérti jegy árát, a helyközi buszjárat menettérti jegy árát, és a helyi tömegközlekedési eszköz, illetve komp visszaútra is számított viteldíját gépjárműnél a motor hengerűrtartalma, a kilométerszám és a benzinfogyasztás alapján kell számítani légi jármű költsége csak külföldről idézés esetén téríthető meg a képviselettel kapcsolatos költségek o jogi képviselet igénybevételére bármely polgári perben bármelyik fél jogosult a nem jogi képviselő költségeire a személyesen eljáró fél költségeire vonatkozó szabályok irányadóak o jogi képviselet: Pp. 75. (2) A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. 67

68 1. ügyvédi költségek o Ütv. 9. (1) Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya. o újükr 2. (1) a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a) a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel b) a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások megfizetésére készkiadások: olyan ügyvitel során felmerült költségek, amelyeket a megbízási díj nem tartalmaz ha az ügyvéd a bíróság által megszabott határidőn belül ezeket nem részletezi/nem igazolja, a bíróság mellőzi a megállapításukat o újükr. 3. (1) Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság állapítja meg a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét o (2) Polgári perben, az I. fokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább Ft, b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább Ft, c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft. o (3) Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább Ft. o (4) Nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a. o (5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni. o (6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat különösen az ügy bonyolultsága esetén magasabb összegben is megállapíthatja. o bírósági gyakorlat az ügyvédi munkadíj megállapításánál a pertárgy értékén kívül ez elvégzett munkához kell igazodnia LB ajánlás: ügy bonyolultsága, tárgyának szakmai nehézsége, pertárgyérték, előkészítő munka terjedelme, tárgyalások és beadványok száma/időigényessége, hasonló tárgyú ügyekben kialakult, általában elfogadott ügyvédi munkadíj (áfa-mentes összeg) 2. az ügygondnok szintén munkadíjra és költségeinek megtérítésére jogosult ha ügygondnokként ügyvéd/ügyvédi iroda kerül kirendelésre, a fentieket kell alkalmazni ugyanakkor nem az eljárás tárgyának értéke döntő, hanem az ügygondnok munkája o a többszörös perbeli képviselet nem eredményezhet költségnövekedést 3. gazdálkodó szervezetek képviselete dolgozóik, alkalmazottaik képviseletét a munkaviszonnyal összefüggő ügyekben, meghatalmazottként jogtanácsos is elláthatja (ha nincs érdekellentét a dolgozó és a szervezet között, valamint ha a szervezet vezetője ehhez előzetesen hozzájárult) ekkor az ügyvédi díjszabás szerint járó munkadíjnak legfeljebb a felét számíthatja fel ha képviselőként dolgozó jár el, képviseleti díj nem állapítható meg 35. A költségek előlegezése, a perköltségbiztosíték fogalmak o költség: a per során felmerült bármely kiadás o perköltség: a melynek megfizetéséről a törvény rendelkezik (a Pp. a költség kifejezést a felmerülő kiadások/elmaradt bevételek tényére, a perköltség kifejezést pedig a költségek viselésekor használja) o Pp. 75. (1) Perköltség a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. a nem célszerű, nem jóhiszemű pervitellel kapcsolatban felmerült költséget a törvény nem tekinti perköltségnek (ennek indoka: az így eljárt fél költségeit pernyertesség esetén sem engedi meg felszámítani és ezáltal a pervesztes ellenfélre áthárítani) ettől még meg kell téríteni ez alapján perköltség: a felek pervitelével kapcsolatban felmerülő költségek összessége 68

69 a perköltségek előlegezése o előlegezés: valamely meghatározott költséget valakinek ideiglenesen ki kell fizetnie, és csak később (a perköltségviselés kérdésében való döntéskor) derül ki, hogy az előlegezett költséget az előlegező félnek kell-e véglegesen viselnie, vagy azt utóbb más személy köteles a részére visszatéríteni o az előlegezés (két kivételtől eltekintve) főszabályként automatikusan történik: az a fél teljesíti a kiadásokat, az előlegezi a költségeket, akinél felmerültek (pl. FP a keresetlevél beadásakor az eljárási illetéket) o a bíróság csak két esetben dönt az előlegezési kötelezettségről 1. ügygondnok kirendelése Pp. 76. (2) A perben kirendelt ügygondnok készkiadásának és díjának előlegezésére azt a felet kell kötelezni, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetőleg akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált. o az ügygondnok készkiadásainak előlegezésére a felet esetenként, az ügygondnoki díj előlegezésére pedig általában csak az eljárást befejező határozatban kell kötelezni; szükség esetében azonban a bíróság a felet az ügygondnoki díj előlegezésére külön határozatban is kötelezheti. o ha a bíróság az előlegezésre köteles felet a költségekben s ezzel együtt az ügygondnoki díj megfizetésében is elmarasztalja, annak tárgyában külön határozatot hozni nem kell. 2. bizonyítási eljárás Pp. 76. (1) A bizonyítási eljárással járó költségeket (a tanú-, szakértői és tolmácsdíjat, a helyszíni tárgyalás és szemle költségét stb.) a bizonyító fél köteles előlegezni, o a bíróság azonban ha ezt méltányosnak tartja kivételesen a bizonyító fél ellenfelét is kötelezheti a bizonyítási eljárással felmerülő költségeknek vagy azok egy részének előlegezésére o az előlegezés felől a bíróság a költségek felmerülésekor határoz, ha azonban már előre valószínűnek mutatkozik, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság azt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a bíróságnál előzetesen tegye le. o szakértő kirendelése esetében a bíróság a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni o az előlegezési (letétbe helyezési) kötelezettségről, illetve annak módjáról a bíróság végzéssel határoz, a végzés ellen csak a költség összege tekintetében van helye fellebbezésnek o előlegezés elmulasztásának jogkövetkezményei a költség előlegezését mulasztó féllel szemben végrehajtásnak van helye, mert a már felmerült költség megfizetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően végrehajtható ha a költség előlegezését letétbe helyezési kötelezettség teljesítésével írta elő a bíróság, annak elmulasztása esetén a bíróság az adott bizonyítást mellőzi o nem lehet előlegezésre kötelezni Pp. 76. (3) Az [ügygondnokkal kapcsolatos költségektől] eltekintve az ellenfél eljárásával vagy képviseletével felmerülő költségek előlegezésére a felet kötelezni nem lehet. a költségmentességben részesített felet, az ügyészt, illetve a keresetindításra jogosult más szervet a tárgyi költségmentes eljárásokban (kivéve származási vérvizsgálat, tartási perben a jövedelem szakértői bizonyítása ekkor az állam előlegezi a költségeket az ügygondnok kivételével közigazgatási perben a közigazgatási szervnek a bizonyítás költségeit perköltség-biztosíték o ha valamely polgári ügyben a FP külföldi (és nem EU-tagállambeli vagy EU-tagállamban jogszerűen tartózkodik), az AP pernyertessége esetén az őt megillető perköltség megfizetésének biztosítására perköltségbiztosíték adására kérheti kötelezni a FP-t Pp. 89. (1) a külföldi FP a perrel felmerülő költségek fedezése céljából az AP kívánságára biztosítékot köteles adni ha egységes pertárs FP-ek (vagy viszontkeresetet előterjesztő AP-k) között bel- és külföldi fél is szerepel, az érintett külföldi pertárs nem mentesül e kötelezettség alól o oka: ha a külföldi FP pervesztes lesz, lehet, hogy emiatt nehezebb lesz behajtani a perköltséget ezért kell bírósági letétbe helyeznie egy átalányösszeget o ez a kötelezettség nem áll fenn, ha a) a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat áll fenn; b) a felperesnek az alperes által elismert követelése elegendő biztosítékul szolgál, vagy c) a felperest a bíróság teljes költségmentességben részesítette. o nem kötelezhető perköltség-biztosíték adására EU tagállam állampolgára, EU-n kívüli állam EU-ban jogszerűen tartózkodó állampolgára EU tagállamban bejegyzett külföldi jogi személyek és szervezetek 69

70 o az AP kérelméről a bíróság végzéssel határoz a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, kivéve az összege tekintetében o a PKB összege és letétbe helyezése Pp. 90. (1) A biztosíték összegét a költségek valószínű összegének [lényeges változásának], valamint az alperes által elismert követelés összegének figyelembevételével a bíróság állapítja meg, s a megállapított összeget a szükséghez képest [szintén csak AP-i kérelemre] utóbb meg is változtathatja. (2) A biztosítékot ha a felek másképp nem állapodtak meg készpénzben kell letétbe helyezni. o elmulasztásának jogkövetkezményei Pp A bíróság a pert megszünteti, ha a bíróság az AP kívánságára a külföldi FP-t a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a FP a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott; Pp (4) a pert csak az AP kérelmére lehet megszüntetni; ha az AP a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, ilyen kérelmet csak akkor terjeszthet elő, ha a biztosítékadási kötelezettség csak később következett be, vagy az alperes arról csak később szerezhetett tudomást. Pp (1) További biztosíték adására a fellebbezési eljárásban [másodfokú eljárásban] csak a fellebbező FP-t lehet kötelezni és csak akkor, ha az AP kimutatja, hogy a követelés megítélt része elegendő biztosítékul nem szolgál. o Pp. 91. Ha a biztosíték adásának oka a per folyamán megszűnik, a biztosítékot a FP kérelmére az AP meghallgatása után vissza kell adni, illetőleg a FP-t a biztosítékadás alól fel kell menteni; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a biztosíték összegének leszállítása esetében is. (külön fellebbezéses végzés) 36. A perköltség viselésének általános szabálya és az az alóli kivételek perköltség: az a költség, melynek megfizetéséről a törvény rendelkezik (a Pp. a költség kifejezést a felmerülő kiadások/elmaradt bevételek tényére, a perköltség kifejezést pedig a költségek viselésekor használja) Pp. 75. (1) Perköltség a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. o a nem célszerű, nem jóhiszemű pervitellel kapcsolatban felmerült költséget a törvény nem tekinti perköltségnek (ennek indoka: az így eljárt fél költségeit pernyertesség esetén sem engedi meg felszámítani és ezáltal a pervesztes ellenfélre áthárítani) ettől még meg kell téríteni o ez alapján perköltség: a felek pervitelével kapcsolatban felmerülő költségek összessége főszabály: Pp. 78. (1) a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni o vagyis a pervesztes félre a saját költségein kívül a pernyertes fél költsége is hárul o a pernyertességet/pervesztességet az ügy érdemében hozott határozat alapján lehet megállapítani ha a bíróság a FP keresetének helyt adott, az AP a vesztes ha a bíróság a FP keresetét elutasította, a FP a vesztes o a pervesztés lehet teljes vagy részleges is a pernyertesség aránya nem az elutasított és megítélt kereseti követelések számtani arányosság szerinti egybevetése Pp. 81. (1) Részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. Ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek összege között nincsen számottevő különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét. kivételek 1. A perre okot nem adó alperes - Pp. 80. (1) Ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni. (elismerni jogot, beismerni tényt szokás) - okot nem adott: nem tanúsított olyan magatartást, amely miatt a perre szükség lett volna, illetve ha mindent megtett annak érdekében, hogy a jogvita per nélkül elintézhető legyen - azonnali: az AP részéről minden más nyilatkozatot megelőzően, szóban/írásban, fenntartás nélküli teljesítéssel 2. Költségspecializáció elve - Pp. 80. (2) Az a fél, - aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, - egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, - valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, - más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető. 70

71 3. Közvetítői eljárásban rendezett jogvitát követő perindítás - Pp. 80. (3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert. (4) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére perlekedő fél a per eldöntésére való tekintet nélkül a közvetítői eljárásban a másik fél által fizetett költségeknek (a közvetítő díjának és igazolt költségeinek, a szakértői díjnak és költségtérítésnek stb.) a másik fél részére történő megtérítésére is kötelezhető. A megállapodás nem teljesítése miatt indított perben a perköltségviselés általános szabályai alkalmazandók, azonban a bíróság a megállapodás teljesítését elmulasztó felet ilyenkor is kötelezheti a közvetítői eljárásban a másik fél részéről felmerült költségek megtérítésére. 4. Jogi személy az egyeztetési kötelezettségét elmulasztotta Pp. 80. (6) A bíróság az ügy összes körülményére figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezheti a jogi személy gazdálkodó szervezet alperest a perben felmerült összes költség vagy egyébként a felperes által viselendő költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a 121/A. (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget. 5. Részleges pernyertesség Pp. 81. (1) a bíróság a perköltség felől a pernyertesség arányának, valamint az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz. Ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az előlegezett költségek összege között nincsen számottevő különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét. (2) Ha a per kártérítésre irányul, vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ, az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére, ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak. ekkor a megítélt összeg szempontjából teljesen pernyertesnek kell fikcionálni 6. Felek személyében beálló változás - a beavatkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni - Pp. 83. (3) a jogelődnek a perből való elbocsátása esetében az addig felmerült perköltség megfizetésére a jogutóddal egyetemlegesen a jogelődöt is kötelezni kell. Kereset elutasítása/ ügyész pervesztessége Pp. 78. (3) Ha a bíróság az ügyész, vagy a külön jogszabállyal erre feljogosított személy/szervezet keresetét elutasította, a perköltségek megfizetésére az államot kell kötelezni. 7. Ügyész és a keresetindításra felhatalmazott szerv Együttes fellépés esetén más szabályok! Pernyertesség Pp. 82. (3) Az ügyész, valamint a per megindítására, illetőleg az abban való fellépésre külön jogszabállyal feljogosított más személy vagy szervezet és a perben érvényesített igény jogosultja közül a megítélt perköltség azt illeti meg, akinél a költségek felmerültek Pervesztesség Pp. 82. (3) Pervesztesség esetében a költségek megfizetésére általában azt kell kötelezni, aki a pert megindította. Pp. 82. (3) Ha a pert megindítónak és a perben érvényesített igény jogosultjának eljárási cselekményei nem voltak összhangban, a költség megfizetésére azt kell kötelezni, akinek perbeli cselekménye folytán a költség felmerült. - PK 156.: Az ügyész által indítványozott bizonyítás költsége sikertelenség esetén sem terheli az államot. 8. Különleges perek - bontóper: a bíróság pernyertességtől függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz a költségek viseléséről, az ítélkezési gyakorlatban ez főleg a bontásra okot szolgáltatott fél teljes költségviselését jelenti - származási perekben szintén ez a főszabály - ha apasági perben az AP az apaságot elismeri és ennek folytán a pert meg kell szüntetni, az elismerésig felmerült költségek viseléséről a kiskorú gyermek érdekének figyelembevételével kell határozni - közig per: ügyészi óvás vagy felügyeleti intézkedés folytán hozott új határozatra tekintettel a részben megszüntetett eljárás folytán a közig szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt - Pp. 339/C. Ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg, az eljárást befejező határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak figyelembevételével kötelezi, hogy a pernek a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek a közigazgatási szervet terhelik. 9. Pertársaság és beavatkozás esetén: lásd következő tétel 71

72 PERTÁRSASÁG akkor jön létre, ha több FP perel, illetve több AP-t perelnek 37. A perköltség viselése pertársaság és beavatkozás esetén 72 BEAVATKOZÁS a törvény által szabályozott lehetőség arra, hogy a peres feleken kívüli harmadik személy is részt vehessen a perbíróság előtti jogvitában Egységes Egyszerű Önkéntes Perbehívásos - a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el - ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne Egyetemlegesen - a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból erednek - a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége a 40. rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is mindegyik alperessel szemben megállapítható Egyenlő arányban - a pertársak perbeli érdekeltsége között fennálló jelentékenyebb eltérés esetében a perköltséget az érdekeltség arányában meg kell osztani - az a költség, amely kizárólag a pertársak egyikének vagy egy részének perbeli cselekménye folytán merült fel, a többi pertársakat nem terheli - egyetemlegesség fogalma: a kielégítésig az összes kötelezett a teljes összeggel tartozik, ez után a kötelezettek közötti elszámolás során az, akitől a jogosult az arányosnál többet hajtott be, a többivel szemben megtérítési igénye lesz harmadik személy saját elhatározásából, a saját kezdeményezésével jelentkezik és kíván részt venni a perben az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe hívhatja Elutasítás Engedélyezés Eredménytelen Eredményes - a beavatkozót kell elmarasztalni abban a költségben, amelyet a beavatkozás az azt ellenző feleknek okozott - a támogatott fél pernyertessége esetén az ellenfél a beavatkozó költségeit is viseli - pervesztessége esetén az ellenfél a beavatkozással felmerült többletköltségeiben a beavatkozót kell elmarasztalni, önálló beavatkozás esetén a beavatkozót az általa támogatott féllel egyetemlegesen kell kötelezni az ellenfél összes költségeinek megtérítésére (nem fogadja el, elutasítják) - a perbehívó felet kötelezni kell annak a költségnek a megfizetésére, amelyet a perbehívással az ellenfélnek okozott - mint az önkéntes beavatkozás engedélyezésénél az önkéntes beavatkozás szabályait kell alkalmazni Pp. 83. (3) [ ] a [felek személyének megváltozásán] alapuló perbelépés vagy perbevonás, illetőleg perbehívás esetében is; a jogelődnek a perből való elbocsátása esetében az addig felmerült perköltség megfizetésére a jogutóddal egyetemlegesen a jogelődöt is kötelezni kell. 38. Határozat a perköltség viseléséről perköltség: az a költség, melynek megfizetéséről a törvény rendelkezik (a Pp. a költség kifejezést a felmerülő kiadások/elmaradt bevételek tényére, a perköltség kifejezést pedig a költségek viselésekor használja) Pp. 75. (1) Perköltség a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. o a nem célszerű, nem jóhiszemű pervitellel kapcsolatban felmerült költséget a törvény nem tekinti perköltségnek (ennek indoka: az így eljárt fél költségeit pernyertesség esetén sem engedi meg felszámítani és ezáltal a pervesztes ellenfélre áthárítani) ettől még meg kell téríteni o ez alapján perköltség: a felek pervitelével kapcsolatban felmerülő költségek összessége a perköltség összegének megállapítása o Pp. 79. (1) A bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg [ellenőrzi a tételeket]. A fél javára az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet. Ha a fél a költségeket nem számította fel vagy nem igazolta, a bíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból határozza meg. ha a per egyéb adataiból nem megállapítható a tételek valósága, a bíróság szükség szerint kötelezheti a felet az általa előadott adatok igazolására

73 o (2) A költségek utólagos felszámításának helye nincs. ezért a költségek nem igazolásával vagy nem felszámításával a fél vállalja azt a mulasztásból adódó esetleges hátrányt, hogy a bíróság csak az általa ismert költségeket veszi figyelembe hivatalbóli meghozatal kötelezettsége o Pp. 78. (2) A bíróság a perköltség felől hivatalból határoz, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri. oka: a fél az őt megillető kötelezettségekről szabadon rendelkezik o nem érintik: a költségmentesség, az illetékmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékek, az állam által előlegezett költségek, és a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó kötelezettség a perköltség viselése: Pp. 77. A bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt., de ugyanígy kell eljárni a permegszüntető végzés esetén, ha a megszüntetésre a keresettől elállás folytán került sor egyezségi kísérlet alapján kitűzött tárgyaláson (AP kívánságára), ha a kérelmet előterjesztő fél nem jelent meg BMH kibocsátásakor előzetes bizonyítás elrendelésével összefüggő eljárásban o ha az ítélet vagy eljárást befejező egyéb határozat egyáltalán nem rendelkezik a perköltségről, a bíróságnak akkor is köteleznie kell a feleket a le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek megfizetésére abban az arányban, amelyre a perköltség viselésére kötelesek lennének (ha nem állapítható meg, egyenlően) o eljárást befejező határozatban döntés alóli kivételek Nem dönt - részítélet (a kereset egyes részeiről, illetve egyes kereseti kérelmekről hozott érdemi döntés) esetén csak, ha a perben még eldöntendő jogvitának a perköltség viselésére egyértelműen nincs hatása - közbenső ítélet (ha a követelés jogalapja és összegszerűsége különválasztható, a követelés jogalapja tekintetében külön hozott érdemi döntés) esetében - egyezség esetében hivatalból (csak a felek kérelmére dönt) - másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasító végzésben nem dönt a viselésről, csak az öszszegszerűséget határozza meg (felülvizsgálati kérelem esetén az LB ugyanígy) - ha a házassági pert a bíróság valamelyik fél halála folytán szünteti meg - KIKNE esetén A költség felmerülésekor nyomban - a törvény értelmében tanút, szakértőt vagy perben nem álló más személyt kell valamely perbeli cselekmény költségében elmarasztalni - ha valamely perbeli cselekmény költsége a felek valamelyikét a per eldöntésére tekintet nélkül terheli - pl. Pp. 80. (2) Az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését - pl. Pp. 80. (3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul - pl. Pp. 80. (6) jogi személy gazdálkodó alperest, ha az alperes a 121/A. (1)- ben meghatározott kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget (előzetes egyeztetés) - BMH kibocsátásakor Külön határozatban dönt A per befejezésétől függetlenül - a perből (téves megjelölés miatt) elbocsátott AP költségeiben a 80. (2) bek.-ben foglalt kivételtől eltekintve a felperest kell marasztalni - ha a perbehívott a perbehívást nem fogadja el, vagy ha a perbehívóhoz való csatlakozását, illetőleg a perbe való belépését elutasítják, a perbehívó felet kötelezni kell annak a költségnek a megfizetésére, amelyet a perbehívással az ellenfélnek okozott - hirdetményi kézbesítés alapjául szolgáló tényelőadások valótlansága esetén - ha a fél képviselője vagy meghatalmazottja képviseleti jogát (e minőségét) felhívás ellenére sem igazolta - Pp (4) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz. - BMH kibocsátása esetén: Az alperest az elmulasztott első tárgyalás költségében pernyertességétől függetlenül marasztalni kell. az állam viseli a perköltséget o Pp. 78. (3) Ha a bíróság az ügyész, vagy a külön jogszabállyal erre feljogosított személy/szervezet keresetét elutasította, a perköltségek megfizetésére az államot kell kötelezni. o Pp. 78. (4) [az anyanyelv használatának érvényesülése miatt alkalmazott] tolmács költségeit az állam előlegezi, illetve viseli. o (5) A feleket nem lehet kötelezni olyan költségek viselésére, amelyek a bíróság érdekkörében felmerült egyébként elhárítható ok következtében keletkeztek. Ezeket a költségeket külön jogszabályban meghatározott módon az állam viseli. o ha a bíróság a saját érdekkörében felmerülő fontos okból halasztotta el a tárgyalást, az ebből eredő többletköltségek a félre nem háríthatók, azt az állam viseli 73

74 39. A költségkedvezmények célja, fajai, engedélyezésük, megvonásuk, a mérsékelt illeték a költségkedvezmények célja o a bíróhoz fordulás jogának biztosítása alapvető emberi jog, Alk. 57. (1) [ ] hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. ez csak akkor valóságos lehetőség, ha az egyéni jogérvényesítés nem függ az egyén jogi, gyakorlati ismereteitől illetve anyagi viszonyaitól (ez az állam oldalán kötelezettség arra, hogy ezeket kompenzáló támogatási rendszert építsen ki) o a támogatásban való részesülés nem minősül alkotmányos alapjognak, az törvényi rendelkezésen és a bírói mérlegelésen alapuló kedvezmény o a jogalkotóval szemben alkotmányos kötelezettség, hogy a támogatások típusának, terjedelmének, részesülési feltételeinek mérlegelésekor ne sértse a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a költségkedvezmények fajai Név Tartalom Fajtái Engedélyezés Költségmentesség személyes Költségfeljegyzési jog Illetékmentesség Illetékfeljegyzési jog Mérsékelt illeték - az ebben részesülő fél vagy beavatkozó nem köteles olyan költségeket előlegezni vagy viselni, amelyeket egyébként köteles volna - a törvény emellett a fél perviteléhez olyan személyek (pártfogú ügyvéd, jogtanácsos) díjtalan közreműködését biztosítja, akik egyébként e feladatokat csak díjazás ellenében látnák el tárgyi - az eljárás során felmerült költségeket az állam előlegezi, kivéve azokat a költségeket, amelyeket a fél tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles megelőlegezni (emellett illetékfeljegyzési joga is van a félnek) - a fél és a beavatkozó mentesül az illeték fizetésének kötelezettsége alól (eljárási illeték lerovása, tehát előlegezése és viselése) - a költségeket előlegeznie és viselnie kell - az illeték előzetes lerovása, megfizetése alól mentesül az ebben részesülő fél, beavatkozó - ilyenkor az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez tárgyi nincs engedélyezés, önmagában nem kérhető (költségmentesség eleme) személyes tárgyi nincs engedélyezés, a Kmr., a Pp., illetve külön jogszabály biztosítja *kérelemre a bíróság nincs engedélyezés, a Kmr., a Pp., illetve külön jogszabály biztosítja Itv. biztosítja Itv.-ben felsoroltaknak jár nincs engedélyezés, Itv. biztosítja személyes - az Itv. az eljárás nevelő hatásának és a felek jogkövető magatartásának elősegítése érdekében kedvezményt biztosít egyes esetekben, amikor a felek jogvitájukat a már megindult eljárásban önként rendezik *kérelemre a bíróság illeték 1%-a: Itv. 42. (1) c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb forint; illeték 10%-a illeték 30%-a illeték 50%-a a) a FP keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll; b) az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik; c) az AP a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti; d) a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek; e) a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik. (7) A fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor. ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor - nincs engedélyezés, a már megkezdett jogvita önkéntes rendezésétől függ 74

75 Pártfogó ügyvéd Itv. 58. (9) Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt díjával, de legfeljebb forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Nem jár illetékkedvezmény, ha - a) a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy - b) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése. (10) Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott előzetes bizonyítási eljárás előzte meg. *személyes költségkedvezmények engedélyezésének eljárási szabályai FP AP Utólag - a kérelemben meg kell jelölni azt az igényt is, amelyet a fél érvényesíteni kíván Korlátok jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi Személyes költségmentesség és személyes illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem benyújtása a per megindítása előtt a per megindításakor elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig legkésőbb a fellebbezés előterjesztésekor - többnyire a keresetlevélben, de nincs akadálya a külön beadványnak sem - külön beadványban és más kérelmet tartalmazó beadványban is - a költségmentesség hatálya nem terjed ki az eljárásnak az engedélyezés előtti szakaszára - a költségmentesség tárgyában az elsőfokú határozatot hozó bíróság dönt Kmr. 10. (1) A felet az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatala után csak akkor lehet személyes költségmentességben részesíteni, ha a) az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodott, b) az ellene kibocsátott fizetési meghagyás, illetve bírósági meghagyás ellen ellentmondással nem élt, illetve c) az engedélyezés feltételei utóbb következtek be - ekkor a másodfokú bíróság vagy a LB dönt - a költségmentesség hatálya ekkor visszahat az eljárás megindítására - Pp. 84. (2) A fél nem részesíthető költségmentességben, ha azt külön törvény kizárja. A fél számára teljes költségmentesség kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást. - Pp. 85. (3) Nem részesíthető költségmentességben a fél, ha - perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik (a bíróság a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján állapítja meg), - ha mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta. - a személyes költségmentesség engedélyezését kérő félnek jövedelmi és vagyoni viszonyait (valamint házastársáét is) a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia - a kérelmet egy példányban kell előterjeszteni, mellékelve a külön jogszabályban megjelölt igazolásokat (írásban, de lehet jegyzőkönyvbe mondani is - ha a félnek nincs jogi képviselője, a bíróság tájékoztatja a költségmentesség engedélyezésének feltételeiről - a bíróság a kérelem elbírálásakor a szükséghez képest az ellenfelet is meghallgatja - a költségmentesség megtagadásáról szóló határozatban a bíróság felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a meg nem fizetett illetéket beadványának elutasítása, illetőleg, ha ennek már nincs helye, lelet készítésének terhe mellett pótolja (ez ellen fellebbezésnek van helye) - a költségmentességben részesített félnek azokon a beadványain, amelyeken egyébként illetéket kellene lerónia, a költségmentességre utalnia kell 75

76 a költségkedvezmények hatálya o Pp. 86. (2) A költségmentesség, az illetékmentesség, [a költségfeljegyzési jog] és az illetékfeljegyzési jog hatálya jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. o A költségmentesség vagy az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól a feleket nem mentesíti. [mert ekkor nem egy bizonytalan kimenetelű perről van szó, ekkor a nem teljesítő adós nem akadályozhatja a végrehajtást az állam költségére] o ha a bíróság utólag engedélyez költségmentességet, annak hatálya visszahat az eljárás megindítására o személyi hatály: a személyes költségkedvezmények mindig meghatározott személyt illetnek ezért ha változás következik be a személyében, a jogutódnak igazolnia kell a feltételek fennállását o Pp. 86. (3) A költségmentesség, az illetékmentesség, [a költségfeljegyzési jog] valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét. az állam elengedi az általa a perben előlegezett költségeket és a kedvezményben részesült fél által le nem rótt illetéket de az ellenfél által lerótt illeték és előlegezett költség részévé válik annak a perköltségnek, amelyet az ellenfél követelhet pernyertessége esetén a pervesztes féltől költségkedvezmények megvonása o Kmr. 8. (1) A bíróság a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását felülvizsgálja a) az eljárás jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest - évente, b) a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva már egy év eltelt, továbbá c) az eljárás bármely szakaszában ideértve a felülvizsgálati kérelem elbírálását is, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek. a felülvizsgálat során a bíróság elrendelheti az igazolások ismételt csatolását, és szükséghez képest egyéb bizonyítást folytat le o költségmentesség megvonása ha az engedélyezés feltételei már az engedélyezéskor sem álltak fenn az engedélyezés feltételei utóbb megszűntek ha a fél felhívás ellenére nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat a megvonás kérdésében hozott határozat hatálya viszszahat az eljárás megindítására (személyes mentesség) a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az esetleg felmerülő illetéket leróni, és a költségeket előlegezni felülvizsgálat esetén o a bíróság megvonó végzésében felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a) leletezés terhe mellett rója le a meg nem fizetett illetéket, b) végrehajtás terhe mellett fizesse meg az állam által előlegezett költségeket, c) helyezze letétbe a perköltség-biztosítékot, ha ennek feltételei fennállnak o a megvonó végzés külön fellebbezéssel lehet megtámadni 40. A költségmentesség és tárgyi költségfeljegyzési jog a költségkedvezmények célja: a bíróhoz fordulás jogának biztosítása költségmentesség o fogalma: az ebben részesülő fél vagy beavatkozó nem köteles olyan költségeket előlegezni vagy viselni, amelyeket egyébként köteles volna, emellett a törvény a fél perviteléhez olyan személyek (pártfogú ügyvéd, jogtanácsos) díjtalan közreműködését biztosítja, akik egyébként e feladatokat csak díjazás ellenében látnák el Személyes költségmentesség a fél személyi körülményei alapján illeti meg a felet - Pp. 84. (1) Azt a természetes személy felet (a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett kérelmére részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. Tárgyi költségmentesség / költségfeljegyzési jog a pertárgy alapján illeti meg az összes felet január 1. előtt az IRM és a PM rendeletben határozta meg a tárgyi költségmentes ügyeket, ma az ügyek tárgya alapján biztosított költségked- 76

77 A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti: a) illetékmentesség; b) mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és ha e törvény másként nem rendelkezik megfizetése alól; c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól; d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi (3) A teljes költségmentesség az (1) bekezdésében meghatározott valamennyi költségre, a részleges költségmentesség pedig a költségek meghatározott hányadára, vagy tételesen meghatározott költségekre vonatkozik. Ha a fél részleges költségmentességben részesül, a mentességgel nem érintett költségekre megilleti a költségfeljegyzés joga. (4) Az (1) bekezdés b) pontja alá eső azon költségeket, amelyeknek előlegezése alól a költségmentességben részesülő fél mentesül, az állam előlegezi, kivéve az ügygondnoki díjat. [ ] - Kmr. 6. (1) Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban. - Pp. 85. (5) Az EU tagállamának állampolgára és az EU-n kívüli államnak az EU tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult költségmentességre; [ ] A költségmentesség ebben az esetben a tárgyalásra történő utazás költségeire is kiterjed, ha a fél tárgyaláson történő jelenléte a törvény alapján kötelező. Korlátok - Pp. 84. (2) A fél nem részesíthető költségmentességben, ha azt külön törvény kizárja. A fél számára teljes költségmentesség kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást. - Pp. 84. (4) [ ] Az ügygondnoki díj megfizetésére a perköltségek viselésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével és a költségmentesség teljes vagy részleges jellegétől függetlenül a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha költségmentességben részesül. Pp. 85. (1) Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őreá, mind pedig szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállnak. A fél és szülője, illetőleg házastársa között folyó perekre ez a szabály nem terjed ki. (3) Nem részesíthető költségmentességben a fél, ha - perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik (a bíróság a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján állapítja meg), - ha mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta. (4) Külföldiek részére a költségmentes perlés kedvezménye az (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság fennállása tekintetében az IRM nyilatkozata irányadó. Pp (6) A gondnokság alá helyezés iránti perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség illeti meg. Pp (5) A gondnokság alá helyezés hatályában való fenntartása, módosítása és megszüntetése, valamint a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránt indított perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség illeti meg. vezmény a tárgyi költségfeljegyzési jog - a korábban a Kmr.-ben szabályozott költségmentes ügyeket ma már csak költségfeljegyzési jog illeti meg - ennek oka: a költségfeljegyzési jog a pervesztességtől függő költségviselési kockázattal terheli a feleket, így csökkenthető a megalapozatlan perlekedés Tárgyi költségfeljegyzési jog - Pp. 85/A. (1) A külön jogszabályban meghatározott perekben a felet (beavatkozót) jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint a 85. (1)-(3) bekezdéseiben foglalt feltételekre [rosszhiszeműség, előre eredménytelen, szülőjével/házastársával él] tekintet nélkül költségfeljegyzési jog illeti meg. - ezek: apaság és származás megállapítása iránti perek, szülői felügyelet megszüntetése/visszaállítása, gondnokság alá helyezés, gyermekelhelyezés, tartási per, munkaügyi per, bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iráni igény érvényesítése - (2) Tárgyi költségfeljegyzési jog esetében - a) az eljárás során felmerülő költségeket az állam előlegezi, kivéve azokat a költségeket, melyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles megelőlegezni; - b) a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga. - (3) A tárgyi költségfeljegyzési jog a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti, a perköltség-biztosíték alól azonban a külföldi kivéve a 85. (5) bekezdésben megjelölt felet is csak akkor mentesül, ha ezt nemzetközi megállapodás vagy viszonosság lehetővé teszi. - (4) Ha tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a felet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezi, az állam által előlegezett költségeket és a feljegyzett illetéket köteles az államnak megfizetni. - (5) Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségfeljegyzési jognál több kedvezményt biztosít a külföldi bíróság előtt, a perben ezen előnyösebb szabályokat kell alkalmazni a magyar bíróság előtt pereskedő külföldi féllel szemben is. 77

78 41. Az illetékmentesség az illeték és az illetékfizetési kötelezettség (1990. évi XCIII. tv illetéktörvény alapján) o alap: 37. (1) A bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni. o a fizetésre köteles: 38. (1) Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. (2) Több kötelezett esetén ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni. (3) Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul. o az illeték alapja: 39. (1) A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja ha törvény másként nem rendelkezik az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. (2) A Pp a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott pertárgy értéke. (3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: (ezer forint) a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350, a nemperes eljárásban 200; b) a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt: o első fokon indult peres eljárásban 450, nemperes eljárásban pedig 250, o fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300, nemperes eljárásban pedig 170, c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600, nemperes eljárásban 300; d) a Legfelsőbb Bíróság előtt fellebbezési eljárásban 500, felülvizsgálati eljárásban 600 o az illeték általános mértéke: 42. (1) A ban meghatározott illetékalap után ha e törvény másként nem rendelkezik az illeték mértéke: a) peres eljárásban 6%, de legalább forint, legfeljebb forint; tételes illetékek 43. (1) A házassági bontóper illetéke forint. (3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel, műsorszolgáltatással kivéve a panaszügyeket, elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos forint. (5) A Pp ában meghatározott munkaügyi perek illetéke ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg 7000 forint. jogorvoslati illetékek 46. (1) A szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább forint, legfeljebb forint. 49. A perújítási eljárásban az e törvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre. 50. (1) A szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6%, de legalább forint, legfeljebb forint. a költségkedvezmények célja: a bíróhoz fordulás jogának biztosítása az illetékmentesség fogalma o a fél és a beavatkozó mentesül az illeték fizetésének kötelezettsége alól (eljárási illeték lerovása, tehát előlegezése és viselése) - de a költségeket előlegeznie és viselnie kell 78

79 fajtái SZEMÉLYES az illeték lerovására egyébként kötelezett személyt mentesíti az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni - a fél jogutódjára nem terjed ki - a beavatkozóra is irányadóak ezek a szabályok - Itv. 56. (3) Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat. a) a Magyar Állam, b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai, c) a költségvetési szerv, a MNV Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, d) a társadalmi szervezet, a köztestület, e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, g) a vízgazdálkodási társulat, h) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, i) a MNB, j) a MTI, k) az NATO államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében, l) a fejlesztési tanács, m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai. (2) Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak akkor illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. - erről a szervezet közigazgatási vagy bírósági eljárás esetén az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni - nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. TÁRGYI az illeték tárgyára vonatkozik a mentesség nem kell illetéket fizetni (állam viseli) - az illeték megfizetésétől mindegyik (természetes és jogi személy) fél mentesül, függetlenül jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól, a perlekedés jó- vagy rosszhiszeműségétől, eredményétől - a külföldi felet nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp a a) pontja alapján megszünteti; b) a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás; c) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset; d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be; e) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás; f) a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerűsített végelszámolásban a végelszámoló személyének bejelentésével együtt előterjesztett törlés iránti kérelmet; g) a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem; h) a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás; i) a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás; j) az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés; k) a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés bíróság általi felülvizsgálata; l) a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása; m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása, ma) a polgári és kereskedelmi ügyekben Brüsszel-rendeletek alapján hozott bírósági határozat (bírósági egyezség), kiállított közokirat végrehajtását kezdeményező eljárás; n) az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás; o) a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per; p) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata; r) a hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások; s) az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata. 79

80 42. Az illetékfeljegyzési jog a költségkedvezmények célja: a bíróhoz fordulás jogának biztosítása illeték és illetékfizetési kötelezettség: lásd előző tétel fogalom: o az illeték előzetes lerovása, megfizetése alól mentesül az ebben részesülő fél, beavatkozó o ilyenkor az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez SZEMÉLYES (csak kérelemre) a fél személyi körülményei alapján illeti meg a felet - feltétele, hogy a fél vagy beavatkozó nem részesült költségmentességben vagy illetékmentességben - ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól (különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja) - megilleti az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert - az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együtt élő személyre nézve fennállnak (a fél és szülője, illetőleg házastársa között folyó perekre ez a szabály nem terjed ki) - külföldi állampolgár részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében engedélyezhető - nem részesíthető az illetékfeljegyzési jogban a fél, - ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, - ha mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta - a) házasság felbontására irányuló kereset esetén - b) a cégeljárásban - c) büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek TÁRGYI (törvényi rendelkezés alapján) - a per tárgya alapján illeti meg az felet, - függetlenül jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól, a perlekedés jóvagy rosszhiszeműségétől, eredményességétől a) a munkaügyi perben, ha az a MV szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja; b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt; c) a bűncselekményből ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt, valamint a szabálysértésből származó (vagyoni) kár megtérítése iránti igény esetén; d) a házassági perben (kivéve a bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt; e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben; f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben; g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben; h) a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban; i) a munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban, ia) a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban; j) a találmány és a használati minta feltalálója (stb.) által indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban; k) a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban; l) a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben; m) az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít; n) magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben; o) referenciaadat-szolgáltató és központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás ellen indított perben; p) a hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás bejegyzések kijavítása iránti eljárásban; r) a közigazgatási eljárás során hozott végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban. nem terjed ki: - ha a károsulttal szemben egyetemlegesen felelős károkozók egymással szemben igényelnek megtérítést - azt sem illeti meg, aki a károsultnak megtérített kár áthárítása végett érvényesít igényt 80

81 43. A kereset fogalma és fajai fogalmak (5) o 1. a bíróság elé vitt igény, a polgári per útján érvényesíthető anyagi jog védelmének elsődleges eszköze elsődleges jelleg: a polgári per a bírósági jogvédelem legfontosabb és legtipikusabb formája (de van pl. PNP és FMHeljárás is) o így áll fenn legbiztosabban annak a lehetősége, hogy a bíróság végső soron állami kényszer alkalmazásával végrehajtható határozatot hozzon úgy is értelmezhető, hogy ez a FP első perbeli cselekménye, amely előfeltétele a peres eljárásnak a jogvédelem ezen módját a PEJ szabályai rendezik a jogvédelemért a bírósághoz fordulást csak az korlátozhatja, hogy valamely törvény módot ad-e erre neki (mert nem feltétel a jogsérelem vagy annak fenyegető közelsége) az viszont, hogy a bíróság mikor nyújt jogvédelmet, a PEJ és a kapcsolódó anyagi szabályok írják elő o csak akkor, ha az igénnyel érvényesíteni kívánt alanyi jogot ténylegesen megsértették, azt vitatják vagy veszélyeztetik a per folyamán a jogvédelmet szolgálják a perorvoslatok (fellebbezés, felülvizsgálat, perújítás) o 2. a jogviszony dinamikus állapota, a jog érvényesítésének fázisa kizárólag anyagi jog érvényesíthető a kereset a megsértett, vitatott vagy veszélyeztetett anyagi jog védelmére szolgál o ez a lehetőség önmagában nem jelenti azt, hogy a perbe vitt anyagi jog ténylegesen is létezik a keresetindításhoz szükséges, hogy az alanyi jog valamilyen anyagi jogi jogszabályon alapuljon kapcsolat a kereshetőségi joggal, amely a fél és a pertárgy közötti anyagi jogi kapcsolat: abból áll, hogy az adott igény éppen azt a FP-t éppen az ellen az AP ellen illeti meg o aktív értelem: az, amelynél fogva valaki az igényét bíróság előtt FP-ként érvényesítheti o passzív értelem: az, amelynél fogva az AP a konkrét perben, a per tárgyánál fogva helyesen lett perbe vonva o ezt sokszor (főleg státusperekben) anyagi jogszabályok határozzák meg (pl. Csjt.) a polgári per célja az, hogy o elbírálásra kerüljön, megilleti-e az anyagi jog a FP-t, illetve megsérült-e, veszélyeztetett-e, vitatott-e anyagi joga, és ha igen, akkor o az AP-e az a személy, akivel szemben az anyagi jog megóvását célzó intézkedéseket tartalmazó ítélet meghozható Pp. 64. (2) Ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a bíróság a felperesnek az első fokú eljárás során előterjesztett kérelmére a felperes által megjelölt személyt alperesként a kereset közlésével megidézi, és a korábbi alperest a perből elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van. FP-i kötelezettség az anyagi joggal kapcsolatban: ahhoz, hogy meginduljon a per, a kereset tárgyát képező alanyi jogot vagy legalább annak hiányát legalább állítani szükséges o de ahhoz, hogy az ítélettel jogvédelmet kapjon, szükséges alanyi jogának valóságos fennálltát igazolnia, bizonyítania is szükséges o 3. az a percselekmény, amely az eljárási cselekmények láncolatát megindítja (eljárásindító kérelem) o 4. a bíróság felé megfogalmazott kérelemmel érvényesíteni kívánt jog és a per megindításához szükséges egyéb adatok (mint a keresetlevél tartalma) o 5. mint jog: a kereseti jog elmélete anyagi jogi elmélet: csak annak van, aki rendelkezik alanyi magánjogi jogosultsággal o de a keresetindításnak nem tehető feltételévé, mert pont az anyagi jogosultság létét/nem létét bírálja el a bíróság az ítéletével absztrakt elmélet: az állammal szemben fennálló követelés, amely a bíróság ítélethozatalára irányul konkrét jog elmélete: jog a kedvező ítélethez (a valóságosan jogosult joga követelése kielégítésére) mai értelmezés: absztrakt elmélethez közelít (mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el), de tükrözi a konkrét elméletet is: a keresetnek helyt adó ítélet csak akkor születhet, ha a FP-nek valóban van sértett vagy veszélyeztetett joga hiányának jogkövetkezményei az absztrakt kereseti jog mindenkinek alanyi joga, így kivételes a hiánya (pl. csak meghatározott személyt illet meg a jogvédelem, ha nem ő indítja a keresetet: KIKNE, permegszüntetés) a konkrét kereseti jog hiánya a kereset érdemi elutasításához vezet 81

82 a kereset (fogalmi) elemei o ha ezek hiányoznak, a bíróság hiánypótlásra adja vissza azt, kivéve, ha jogi képviselővel jár el a fél, mert ekkor KIKNE Elem A L A N Y A T Á R G Y A A L A P J A T A R T A L M A C Í M Z E T T J E Rövid fogalom felperes érvényesíteni kívánt jog kereseti tényállás kereseti kérelem alperes bíróság Pp (1) a keresetlevélben fel kell tüntetni: b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását c) az érvényesíteni kívánt jogot, c) az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásait; e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem); b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; a) az eljáró bíróságot; d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; 82 Elmélet/magyarázat - felperes: az a személy, aki keresetének benyújtásával megalapozza a bíróság és közte létrejövő közjogi jogviszonyt, aki állítja jogosultságát - a kereset alanyává az válik, aki a kereseti igényt a bíróság előtt érvényesíteni kívánja (ez leggyakrabban a FP anyagi jogosultságával függ össze, de kivételesen harmadik személy anyagi jogi védelmét is célozhatja pl. ügyész) - bárki, aki keresetet nyújt be, FP-nek tekintendő - FP nélkül nincs kereset - a FP-i pozíció mindig önként vállalt (rendelkezési elv + kérelemre történő eljárás miatt kiv. önálló beavatkozó a FP akarata ellenére fellebbez) - az a kvalifikált jogviszony, amelynek megállapítását vagy az ahhoz fűződő jogkövetkezmények érvényesítését kéri a FP - ez lehet anyagi jogi követelés vagy olyan más jog, illetőleg jogviszony, amelynek bírósági védelmét a FP a másik féllel szemben kéri - ha a FP igénye eljárásjogi (vagy pl. büntetőjogi), akkor azt más módon érvényesíthető jogosultságként kell elbírálni - vannak bizonyos polgári anyagi igények, amelyek nem érvényesíthetőek bíróság előtt (lásd 94. o. + Ptk : játék/fogadás céljára, biztosítására, kizárt) - az anyagi jogosultság akkor válik ténylegesen a per tárgyává, ha a FP azt állítva, hogy az anyagi jogát az AP megsértette/veszélyezteti, bírósághoz fordul jogvédelemért (vagy a jogviszony módosítását kéri) - kereseti tényállás: a kereset alapjául szolgáló tények összessége, amelyekből a FP a jogát származtatja - tény: olyan múltban megtörtént vagy múltban keletkezett és a jelenben is fennálló/ható körülmény, amelyre alapozható valamely anyagi jogi igény, és amellyel végső soron a mögöttes jogviszony keletkezése / módosulása / megváltozása érhető el (pl. szerződéskötés ténye) - fontos a tények valóságtartalma, ezt a FP-nek kell bizonyítania (de valótlan tényre is alapítható kereset), a bíróság ezeket a per érdemi tárgyalása során vizsgálja meg - e nélkül a bíróság (hivatalból) nem járhat el, ezért ez központi elem - e nélkül a keresetlevél elbírálásra alkalmatlan - egyben meghatározza a bíróság döntésének korlátait is, mert a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetve az ellenkérelmen - a FP csak annyiban van kötve a megfogalmazásban, hogy csak anyagi joggal összefüggésben fordulhat a bírósághoz - határozottság: a bíróság belőle egyértelműen meg tudja állapítani, hogy mit vár el tőle pontosan a FP - a kereset tárgya (az anyagi jogi jogviszony, illetve abból származó jog, jogosultság) csak azzal a harmadik személlyel szemben érvényesíthető, akivel szemben a FP a kereset útján valamely követelés/jog/jogviszony védelmét kéri - tárgy szemszögéből a kereset címzettje az AP - nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen kötelezett-e, a FP jogát sértő vagy veszélyeztető személy-e, elég az, hogy a FP őt jelöli meg AP-ként - elegendő megnevezni, elérhetőség hiányában, kérelemre: keresetlevél hirdetményi kézbesítése (ismeretlen örökösöket ügygondnok útján kell perbe vonni) - a kereset tartalmának szemszögéből címzett a bíróság, akinek döntése iránt a kereseti kérelmet benyújtották - a FP-en múlik, hogy meg tudja-e jelölni az eljáró bíróságot (NMJtvr, Pp. joghatósági, hatásköri és illetékességi szabályai alapján) - tévedés esetén áttételnek van helye, ha nem állapítható meg, kijelölése kérhető - ha magyar bíróság joghatósága kizárt, ez áthidalhatatlan akadály - a d) pont szerinti körülmények megállapításához szükséges okiratokat vagy azok másolatát csatolni kell a keresetlevélhez

83 a kereset fajai Tárgy szerint T A R T A L O M / K E R E S E T I K É R E L E M S Z E R I N T - a kereset tárgyának alapjául szolgáló anyagi jog szerint tehető különbség - pl. kártérítési, birtokvédelmi, vagyonjogi, közig határozat felülvizsgálata iránti kereset, bontókereset - kérelem, hogy a bíróság az AP-t marasztalja el, amiért kötelezettségét nem teljesíti, kötelezze őt olyan magatartásra, amellyel a FP megsértett anyagi jogát helyreállítja - az orvoslás történhet: kötelezettség teljesítésével, valaminek a szolgáltatásával, más tevékenységgel vagy valamitől való tartózkodással - mindig magában foglal egy megállapítási keresetet: a bíróság a kötelezéssel együtt kimondja/megállapítja, hogy az érvényesíteni kívánt jog megilleti a FP-t, az AP pedig ezt megsértette - (1) pozitív: valaminek az aktív tevésére, szolgáltatásra kötelez (függetlenül vagyoni értékétől) - csak lejárt követelés (teljesítési határidő eredménytelenül telt el) érvényesítése esetén van helye (kivétel tartásdíj/más időszakos szolgáltatás iránt, illetve lakás (más helyiség/egyéb ingatlan) visszabocsátása iránt, ha a visszabocsátásnak határozott időpontban marasztalási kell történnie) - a kivételek oka: a jogosult a jövőre nézve is végrehajtható bírósági határozatot nyer, nem kell mindig újra bírósághoz fordulnia, illetve a második esetben, hogy már az önként teljesíthetőség lejártakor végrehajtható ítélet álljon rendelkezésre - idő előtti követelést tartalmazó keresetlevél: a bíróság KIKNE, permegszüntetés - (2) negatív: tevékenységtől való általános tartózkodásra, vagy valaminek az abbahagyására / tűrésére / nem tevésére kötelez ( leggyakrabban a birtokháborítás megszüntetésére irányulnak) - a FP a kereset megváltoztatásával átválthat megállapítási keresetre (ha a per folyamán derül ki, hogy marasztalásnak nincs vagy még nincs helye) megállapítási jogalakítási - arra irányul, hogy a bíróság állapítsa meg a FP jogának és az AP kötelezettségének fennállását anélkül, hogy az AP marasztalása felvetődne - okai lehetnek: marasztalás kizárt (pl. apaság megállapítása), a jogviszony fennálltát igazoló bírósági ítélet jó eszköz lesz pl. a jogviszony alapján indult kártérítési perben, ha a kötelezett tagadja a jogviszony fennálltát) - csak akkor van helye, ha - a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és - a felperes (1) a jogviszony természeténél fogva vagy (2) a kötelezettség lejártának hiányában vagy (3) valamely más okból teljesítést nem követelhet - ezek hiányában a bíróság a keresetet érdemben (és nem a keresetlevelet) utasítja el és a per megszüntetésének sincs helye (kivéve: számadási kötelezettség megállapítására irányuló kérelemmel együtt a számadás helyességének megállapítását is lehet kérni) - az AP ellenkérelme szűkebb körű: nincs lehetősége beszámítási kifogásra, mert azt csak lejárt követeléssel szemben lehet előterjeszteni - a FP a kereset megváltoztatásával átválthat marasztalási keresetre (ha a per folyamatban léte alatt a teljesítésre lehetőség nyílik pl. lejár a követelés) - a végrehajtás fogalmilag kizárt, így végrehajtási eljárás sem indulhat (kivéve a perköltségekben marasztaló részítélet esetén) - (1) pozitív: létezés megállapítása (pl. szerződés létrejöttének megállapítása, bérleti jog felmondásának érvényessége) - (2) negatív: a jogviszony nemlétének megállapítása (pl. harmadik személy azt állítja, hogy az övé valamilyen jog) - negatív megállapítási viszontkereset (csak, ha FP elmulasztja az első tárgyalást, a per megszüntetésével együtt lehet kérni) - az egyik legerőteljesebb AP-i védekezés, nemcsak a kereset elutasítása érhető el, hanem annak a res iudicata-t eredményező kimondása, hogy a FP és az AP között nem áll fenn olyan jogviszony, amelyre a követelését a FP alapította (mert a permegszüntető végzésnek nincs ítélt dolog-hatálya) - tárgya csak jogviszony lehet - előterjesztésére csak törvény megengedő rendelkezése alapján van lehetőség - (1) módosító (pl. szerződés bírói úton történő módosítása, közös ingatlan bírói társasházzá alakítása, tartási és életjáradéki szerződés bírói módosítása) - (2) megszüntető (pl. házasság felbontása / érvénytelenítése, ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése, szerződés megtámadása, apaság vélelmének megdöntése, örökbefogadás felbontása, szülői felügyelet megszüntetése) - (3) létesítő (pl. szabadalmi kényszerengedély megadása) 83

84 a kereset megjelenési formái o FP általában keresetlevél formájában terjeszti elő, de jegyzőkönyvbe is mondhatja a beadványokra előírt általános feltételek mellet sajátos előírásoknak is meg kell felelnie (a keresetlevél tartalma, vagyis a kereset fogalmi elemei) o perré alakult FMH-eljárás esetén a FMH iránti kérelem tölti be a funkcióját o speciális beadványjelleg: teljességében és változatlan formában őrzi a FP perindító kérelmét, keresetét később a kereset, mint kérelem leválhat a keresetlevélről (pl. keresetváltoztatás esetén) 44. A keresetváltoztatás, a keresetkiterjesztés és a keresethalmazat a kereset o a bíróság elé vitt igény, a polgári per útján érvényesíthető anyagi jog védelmének elsődleges eszköze, o az a percselekmény, amely az eljárási cselekmények láncolatát megindítja (eljárásindító kérelem) 1. keresetváltoztatás o a kereseti kérelem olyan módosítása, melynek következtében az eredeti kereset helyébe új kereset lép (vagyis az eredeti kereseti követelés helyett új kereseti kérelmet terjesztenek elő) o Pp (1) A felperes a keresetét az EIMMTB bármikor megváltoztathatja, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset, vagy azzal összefügg. A kereset megváltoztatását írásban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. (4) Keresetváltoztatás esetén az alperes ellenkérelmére a 139. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. [vagy a per megszüntetésére irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést (viszontkereset, beszámítás) tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.] o feltételei Anyagi jogi feltételek - feltétel: a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset, vagy azzal összefügg - ezt a tényállás vizsgálata útján lehet megállapítani - a feltételek hiányában az eljárást folytatni kell, az újonnan előterjesztett kérelem külön keresetnek minősül 84 Eljárásjogi feltételek - EIMMTB megelőzően történjen - benyújtáskor a keresetlevélre irányadó szabályok érvényesüljenek (alaki és tartalmi feltételek) - fennálljanak a perindítás feltételei - az új tartalmú keresetét abban az időpontban benyújtottnak kell tekinteni, mint az eredeti keresetet (ez könnyebbség a FP-nek, de vissza lehet élni vele) o eljárási szabályok nincs szükség hozzá az AP hozzájárulására, de az AP-t megilleti a védekezés olyan joga, ami az eredeti keresettel szemben is megillette másodfokú eljárás Pp (1) A másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. [ ] o ez érvényesül a perújítás és a felülvizsgálat során is (2) A fellebbezési, illetőleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet az első fokú ítéletnek fellebbezéssel, illetőleg csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni. Egyébként a fellebbezési, illetőleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet a tárgyalás bezárásáig meg lehet változtatni. o a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni! írásban kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani o nem keresetváltoztatás a) eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolog vagy kártérítés követelése b) a kereset felemelése vagy leszállítása, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire történő kiterjesztése c) megállapítás helyett teljesítés vagy teljesítés helyett megállapítás követelése ha az eredeti kereseti követelés megmarad, csak új elemmel egészül ki (mert ez keresetkiterjesztés) 2. keresetkiterjesztés o a kereseti kérelem olyan módosítása, melynek következtében az eredeti kereseti tárgya vagy a tárgyi címzettek (alperesek) köre bővül (kiegészül egy új kérelemmel, vagy új jogalapra is hivatkozik a fél pl. vagyoni kár megtérítését követeli, majd később nem vagyoni kárra is hivatkozik) o az ellenérdekű féllel közölni kell, és módot kell adni neki a vele kapcsolatos érdemi védekezés előterjesztésére (a közlés elmulasztása súlyos eljárásjogi szabálysértés) o ha a FP indokolatlanul késedelmesen tette meg, a bíróság pénzbírsággal sújthatja o lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt történt keresetkiterjesztés figyelmen kívül hagyásával hoz ítéletet

85 o fajtái Személyi a kereset tárgyi címzettjére vonatkozik (AP) Pp (2) A keresetet az EIMMTB az eredetileg pertársként perbe nem vont alperesekre is kiterjeszteni. - korlátok - csak olyan alperest lehet perbe vonni, aki ellen a FP a keresetet mint egyszerű AP-i pertársak ellen megindíthatta volna (egységes azért nem, mert ha FP felhívás ellenére nem vonja perbe a kötelezően perben álló pertársakat: KIKNE, per megszüntetése) - időbeli korlát: EIMMTB Tárgyi a kereset tárgyára vonatkozik (az érvényesíteni kívánt jogra) - csak utaló rendelkezések - EIMMTB az eredetileg előterjesztett kereseti kérelemben az érvényesíteni kívánt anyagi jog mellé újabb anyagi jogi igényt is megfogalmazhat, vagy követelését mennyiségileg is növelheti (az alapösszeggel összefüggő természetű követelésekre terjesztve ki azt) - FP a keresetét a másodfokú eljárásban felemelheti vagy leszállíthatja, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjesztheti (másodfokú eljárásban nem lehet újabb igényt megfogalmazni az eredeti mellé, mert a fellebbezés csak olyan igényekre terjedhet ki, amelyet a bíróság már első fokon megvizsgált vagy meg kellett volna vizsgálnia) 3. keresethalmazat o létrejön, ha a perben több FP érvényesít igényt vagy több AP ellen érvényesítenek igényt, illetve ha a FP több kereseti kérelmet terjeszt elő, amik egymástól függetlenül érvényesíthetőek és mind kielégítést igényel kivéve: ha az AP és FP oldalon egyaránt jelentkezik a több kereseti követelés (ekkor viszontkereset) látszólagos keresethalmazat: ha az egyes kereseti kérelmek egymástól függetlenül nem érvényesíthetőek és valamennyi kielégítést igényel (pl. bármelyik kielégítése a továbbiak teljesítését kizárja, lásd adósi egyetemlegesség esetén a kielégítés után, főkötelezett és nem készfizető kezes együttes perlése) nem keresethalmazat: több FP egy AP ellen érvényesít egy követelést o létrehozása egy FP: a keresetlevélben több keresetet indít (egyszerre több érvényesíteni kívánt jogra vonatkozó kérelmet terjeszt elő), vagy egy/több keresetet több AP-sel szemben indít több FP: egy/több keresetet több AP-sel szemben indít, több keresetet egy AP-vel szemben indít a per folyamán: keresetkiterjesztéssel, a perek bírói egyesítésével o fajtái Személyi Tárgyi Vegyes - a kereset tárgyának megtöbbszörözése, vagyis egyszerre több érvényesíteni kívánt jogra vonatkozó kérelem előterjesztése - feltétel, hogy az együtt indított keresetek (1) különböző jogi tényen alapuljanak, vagy (2) különböző jogokból, jogviszonyokból származzanak, vagy (3) tartalmuk, a kereseti kérelem legyen különböző - eljárásjogi feltétel: a bíróságnak valamennyi keresetre hatáskörrel és illetékességgel kell rendelkeznie (kiv. helyi bíróság elé tartozó követelés és megyei bíróság elé tartozó követelés megyei bíróságnál történő együttes érvényesítése) - pl. lakás visszabocsátása iránti kereset + kártérítés a lakás állagának megromlása miatt - nem ez pl. baleseti kártérítésként az összetört kocsi és a tönkrement ruha értékének együtt követelése (mert az érvényesíteni kívánt jog ugyanaz) - látszólagos pl. vagylagos szolgáltatásra irányuló kérelem, illetve eshetőleges kérelem (az elsődleges kereseti kérelemnek helyt adás esetén a másodlagos tárgytalanná válik) - több fél részvételét jelenti akár AP-i, akár FP-i, akár mindkét oldalon - egyúttal pertársaság is létrejön - ha a perben mind személyi, mind tárgyi keresethalmazat előfordul - pl. bérlőtársak ellen indított lakás visszabocsátása iránti kereset + kártérítési igény a lakás állagának megromlása miatti o megszüntetése FP a keresettől történő elállásával (ehhez az AP érdemi perbebocsátkozása után az AP hozzájárulása is kell, kivéve házassági, munkaügyi perek, ahol nem kell beleegyezés) bíróság a kereseti kérelmek tárgyalásának elkülönítésével vagy részítélet meghozatalával (a kereset egyes részeiről, illetve egyes kereseti kérelmekről hozott érdemi döntés) 85

86 mind a kettő az AP hatásos védekezési eszköze 45. A viszontkereset és a beszámítási kifogás VISZONTKERESET - valójában egy önálló kereseti igény, amelyet az alapper AP-e nyújt be az alapper FP-e ellen - önállóság: ha az eredeti keresetet a bíróság elutasítja, vagy a pert megszünteti, ez nem enyészik el, külön érdemi döntést kell hozni róla - ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni - nem járulékos kérelem: a perindítás joghatásai fűződnek hozzá - a keresethez hasonlóan nem lehet feltételesen indítani - viszontkereseti jelleg: ugyanannál a bíróságnál, ugyanabban a perben terjeszti elő az AP, a FP-i keresettel együtt elbírálás céljából - ekkor azt a bíróság illetékesség hiányában is elbírálja a viszontkereset maga az illetékességi ok - hatáskör szempontjából csak a novum, a maradványérték vehető figyelembe, az a követelés, amely az eredeti keresetnél több - lehetőleg a keresettel együtt kell elbírálni, amennyiben nem hátráltatja a per befejezését - a kereset tárgyában akkor lehet részítéletet hozni, ha annak megalapozottsága tekintetében a viszontkereset elbírálása nélkül is külön lehet dönteni - megkönnyíti az AP számára a védekezést, mert (1) nem szükséges külön perben előterjesztenie követelését, (2) nem kell felfüggeszteni a tárgyalást, és (3) sok bizonyítékot elég egyszer megvizsgálni - bíróság oldaláról nézve előnyös: jogviták egyszerűbb és gyorsabb elbírálása - a felek megnevezése nem változik meg, csak perbeli helyzetük egészül ki (a viszontkereset vonatkozásában az eddigi FP AP lesz, az eddigi AP FP emiatt a viszontkeresetre az új AP köteles ellenkérelmet előterjeszteni) Feltételei - (1) EIMMTB (másodfokú eljárásban nincs helye, mert csak így biztosítható a kétszintű elbírálás, és mert akkor bővülne a kereseti kérelmek száma) - (2) az érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal öszszefüggő jogviszonyból ered (a két döntés függ egymástól), vagy - (3) ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas (ez mindig anyagi jogi kérdés) - (4) a kereset törvényi követelményeinek megfelel (joghatóság, hatáskör, lejárt és bíróság előtt érvényesíthető követelés, perfüggőség/ítélt dolog hiánya) Kizárt: közigazgatási perekben, sajtó-helyreigazítási perben Egyéb Pp (1) [ ] A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa. - ez ellen külön fellebbezés lehetséges, illetve ha ezt elutasítják, külön perben kell érvényesítenie követelését (2) A helyi bíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész öszszegére tekintettel a megyei bíróság hatáskörébe tartoznék, csak akkor lehet indítani, ha e viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a helyi bíróságnak hatásköre van. (maradványérték 5 millió Ft.) (3) Vagyonjogi perben a per bírósága a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes. - az ügyész által indított perben is lehet viszontkeresetet emelni, de ekkor csak az ügyész által érvényesített igény jogosultját lehet marasztalni - viszontkereset alapján kizárt bírósági meghagyás kibocsátása - negatív megállapítási viszontkereset: Pp (2) Az AP a per megszüntetésére irányuló kérelemmel együtt a felperes ellen viszontkeresetet is indíthat annak megállapítása iránt, hogy a FP-t a keresetben érvényesített jog nem illeti meg; a per megszüntetése a viszontkereset tárgyalását nem akadályozza - PK 177.: perújítás során nem indítható BESZÁMÍTÁSI KIFOGÁS - anyagi jogi intézmény, mely érvényesíthető kifogás az eljárásban - ez nem külön kereset, csak egy nyilatkozat - nem önálló: a per megszűnésével tárgytalanná válik - járulékos kérelem a perindítás joghatásai nem fűződnek hozzá (mint a viszontkeresethez) - csak védekező jellegű - feltételesen is lehet emelni (az AP tagadja a követelés fennállását és csak arra az esetre kér beszámítást, ha a bíróság a FP követelését jogosnak találja) - az erre vonatkozó nyilatkozatot a bíróság felé kell intézni Feltételei - AP akkor élhet vele, ha a FP-sel szemben fennálló egynemű (pl. vállalkozói díj és kötbér, de nem az: kötelmi + dologi igény) és lejárt (esedékes vagy elévült) követelését tartozásába beleszámíthatja - csak beszámítással csökkenthető követelés esetén és beszámítható ellenkövetelés esetén alkalmazható - a másodfokú eljárásban csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az első fokú tárgyalás berekesztését követően járt le - nem érvényesíthető megállapítási perben (mert a FP részéről nincs egy teljesítésre irányuló követelés) - a viszontkeresettel szemben nem illetékköteles - az elévült követelés csak ezzel érvényesíthető (ha ilyenkor viszontkeresetet indítanak, az csak a beszámítás erejéig lesz alapos, és az indításával felmerülő költséget is az AP-nek kell viselnie) Egyéb - nem akadálya annak, hogy az AP ugyanazon követelés iránt külön keresetet indítson, vagy el nem fogadása esetén a jogát külön perben érvényesítse (nincs perfüggőség) - nincs akadálya, hogy az AP ugyanazt a követelést különböző perekben beszámítás tárgyává tegye - a beszámítás teljesítése/elutasítása csak az ítélet indoklásából tűnik ki (a viszontkeresetről az ítélet rendelkező részében kell dönteni) 86

87 46. A keresetlevél fogalma, kellékei, beadása, a keresetindítási határidő fogalom o a keresetet (a bíróság felé megfogalmazott kérelemmel érvényesíteni kívánt jogot és a per megindításához szükséges egyéb adatokat) tartalmazó beadvány o Pp (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani. nem a pert, hanem az eljárást kell keresetlevéllel megindítani, mert per nem mindig lesz az esetleges perakadályok miatt (ekkor KIKNE, nem is jött létre a per, a kontradikció) mással is meg lehet indítani: a FMH-eljárás perré alakulása esetén nincs keresetlevél, azt a FMH iránti kérelem helyettesíti kellékei Kellékek - Pp (1) A keresetlevélben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot; b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem); - Pp (4) Ha a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt folyamatban, a keresetlevélben erre utalni kell. - Pp (5) Ha a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve címmel, azt a keresetlevélben fel kell tüntetnie. - házassági perben a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható - gondnokság alá helyezés iránti per: azok az adatok, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, illetve az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat. - SHP: határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte Csatolni kell - Pp (2) - azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, - amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell - a beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is - Pp. 121/A. (2) Ha a (gazdálkodó szervezet) felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a FP keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell: (1) a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy (2) azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte. (3) Kötelező jogi képviselet esetében a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogot igazolni kell (törvényes képviselet esetén pl. cégkivonat) Különleges perek A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell. az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes ingatlanainak tulajdoni lapját. Ha a gyámhatóság a felperes, a keresetlevélhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, az alperes lakóhelyén készített környezettanulmányt, ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre vonatkozó határozatot is. a napilap, folyóirat (időszaki lap) esetében amennyiben az rendelkezésre áll, csatolni kell a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt beadása o fogalom: a keresetlevélnek a bírósághoz való személyes benyújtása vagy postai úton megküldése o a Pp.-ben külön erre nincs szabály, ezért a beadványokra vonatkozó általános szabály: Pp (2) A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. perbíróság: az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság ha nem ehhez nyújtották be: áttétel (ha nincs helye áttételnek: KIKNE) a jegyzőkönyvbe mondott kereset áttétele gyorsabban, a jogerő bevárása nélkül történik kivételek: közigazgatási perben nem a bíróságnál, hanem az első fokú határozatot hozó szervnél kell benyújtani, birtokvédelmi határozat megtámadása esetén az ezt hozó jegyzőnél vagy a bíróságnál 87

88 o a kereset jegyzőkönyve mondása: Pp. 94. (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. a keresetindítási határidő o határidők típusai Anyagi jogi (a keresetindítás ilyen) ált. ha az igényérvényesítés első lépése a kérelem benyújtása, az erre biztosított határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak (kivéve, ha erre törvény lehetőséget ad) - a határidő utolsó napján meg is kell érkeznie a bírósághoz a keresetlevélnek - legkésőbb az utolsó napon, a felvilágosítási idő végéig átadható a beadvány az átvételre jogosult bírósági dolgozónak Eljárásjogi ált. ha már van egy folyamatban lévő jogérvényesítés, amelynek eleme a bírósági eljárás kezdeményezése, a kérelem beadására nyitva álló határidő elmulasztása miatt van helye igazolásnak (kivéve, ha törvény kizárja) - ha a beadványt a határidő utolsó napján ajánlottan postára adták, nem tekintendő elkésettnek o általában nincs előírva határidő (PJ igény elévülési időn belül érvényesíthető a kötelmi jogi igény elévülésének ideje főszabályként 5 év) Per típusa Mettől számított Időtartam Jogvesztő-e közigazgatási a felülvizsgálni kért határozat közlése 30 nap sajtó-helyreigazítási közlési kötelezettség utolsó napja 15 nap anyagi jogi határidő munkaügyi intézkedés közlése 30 nap birtokvédelmi per jegyző határozatának kézbesítése 15 nap eljárásjogi (sosem jogvesztő) VB-ítélet érvénytelenítése ítélet kézbesítése 60 nap jogvesztő o a keresetindítási határidő elmulasztása ha JSZ által a keresetindításra megállapított határidőt a fél elmulasztotta, vagy JSZ által előírt igazolási kérelmet a fél nem terjesztette elő/azt a bíróság elutasította/nem adott neki helyt: KIKNE az elévülési határidőn túli keresetindítás hivatalból nem vehető figyelembe jogvesztés: csak jogszabály kifejezett rendelkezése alapján áll be ekkor megszűnik a fél adott alanyi joga, a bíróság a KIKNE (Pp (1) f) bírósági úton történő érvényesíthetőség kizárt) ekkor nincs helye igazolási kérelem előterjesztésének ha a keresetlevél elkésett voltát a bíróság a keresetlevélnek az AP-sel való közlését (tehát a perindítás hatályának beálltát) követően észleli, a per megszüntetésének van helye a keresetindítást megelőző kötelező egyeztetés jogi személy gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban o oka: ezekben a perekben célszerű nagyobb hangsúlyt fektetni a permegelőző eljárásokra (olcsóbbak, gyorsabbak, hatékonyabbak, kötetlenebbek) o Pp. 121/A. (1) A jogi személy gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt e feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. o Evégből a fél a vitás kérdésben elfoglalt jogi és ténybeli álláspontjait ezek bizonyítékainak előadásával, szükség esetén az okirati bizonyítékok csatolásával az ügyben érintett összes féllel írásban részletesen közli, akik o arra a kézhezvételtől számított tizenöt nap alatt az összes felvetett jogkérdésre és a teljes tényállásra kiterjedő, az ellenbizonyítékok előadását is tartalmazó részletes írásbeli választ adnak, melyhez az okirati bizonyítékokat szükség esetén csatolni kell. Ez az eljárás mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek. o (2) Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell: a) az (1) bekezdés alapján a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy b) azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte. o (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratoknak tartalmazniuk kell különösen: a) a felek a jogvitára vonatkozó részletes ténybeli és jogi álláspontját a bizonyítékok megjelölésével; b) azt, hogy az alperes a felperesi követelésre milyen indokok alapján hogyan nyilatkozott; 88

89 c) azt, hogy a felek az előadott bizonyítékokat miként értékelték; d) az előzetes levélváltás, tárgyalás (jegyzőkönyvkészítés) során felmerült véleményeltérés adatait; e) az esetleges előzetes elszámolás eredményét; továbbá f) az üggyel kapcsolatos korábbi bírósági vagy más hatósági határozat ügyszámát és tartalmának lényegét; valamint g) a felek és képviselőik rövid úton való elérhetőségeit (telefonszám, telefaxszám, cím stb.). o (4) E rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a keresetindítására jogszabály hatvan napnál nem hosszabb határidőt állapít meg, továbbá a Negyedik Részben meghatározott különleges eljárásokban, [ ] o a szabályozás kritikája a Pp. alkalmazását kiterjeszti a Pp. hatályán kívülre, a peres eljárás előttre állapít meg kötelezettséget, és annak elmulasztásához komoly, anyagi jogi kihatású eljárásjogi joghatást fűz (KIKNE) a teljes jogi érvelés és a bizonyítékok átadása teljesen aláássa a pertaktikát nincs meghatározva: szükség esetén, ügyben érintett összes, részletes ha 15 napon belül nem válaszolnak, hogy igazolja a cég a vitarendezés megkísérlését? 47. A keresetlevél beadásának joghatásai, a beadáshoz fűződő joghatályok fenntartása a keresetlevél beadásának joghatásai o keresetlevél: a keresetet (a bíróság felé megfogalmazott kérelemmel érvényesíteni kívánt jogot és a per megindításához szükséges egyéb adatokat) tartalmazó beadvány o beadás: a keresetlevélnek a bírósághoz való személyes benyújtása vagy postai úton megküldése o joghatás: jogokat és kötelezettségeket keletkeztető hatás Fontosabb ANYAGI JOGI joghatások - elbirtoklás megszakadása - az elévülés megszakadása - a tartásdíj, az életjáradék, a baleseti járadék már lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részletei bírósági úton max. a keresetlevél beadását megelőző 6 hónapi időszakra követelhetők (= a jogosult a 6 hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem érvényesítheti) - hitelezői egyetemlegesség esetén, ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezáltal mentesülne a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést - nem szűnik meg (konzerválódik) a biztosítási szerződés, ha a biztosító a biztosítási díj esedékességétől számított harminc napon belül keresetet indít a díjhátralék megfizetése iránt 89 Fontosabb ELJÁRÁSJOGI joghatások - megkezdődik a polgári eljárás - FP és bíróság között létrejön a PEJ-i jogviszony, ami alapján a bíróság köteles a keresetlevéllel foglalkozni és a törvényben előírt rendelkezéseket megtenni - Pp (1) A bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az ügy áttételének (először ezt vizsgálja), vagy a KIKNE, és a szükséges intézkedéseket megteszi - FP jogot szerez arra, hogy polgári jogai és kötelezettségei tárgyában törvény által létrehozott, független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános és ésszerű időn belül tartandó tárgyalást tartson és elbírálja azokat (tárgyaláshoz való jog!) - irányadó az időpontja - pertárgy értékének megállapítása - a bíróság hatáskörének/illetékességének megállapítása - az előzetes bizonyítást már nem a kérelmező lakóhelye szerinti (vagy ahol bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható), hanem a per bírósága rendeli el - megnyílik a lehetőség az ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjesztésére és meghozatalára - a bíróság speciális esetekben jogosult a végrehajtás felfüggesztésére (pl. közig perben közig végrehajtás, munkaügyi perben munkáltatói intézkedés) - biztosítási intézkedést rendelhet el a bíróság o élesen elhatárolandó a perindítástól, amely a keresetlevél AP-vel történő, bíróság általi közlése a beadáshoz fűződő joghatások elenyészése o csak akkor maradnak fenn, ha a keresetlevél alkalmas az érdemi elbírálásra (vagyis nem történt KIKNE, áttétel vagy hiánypótlásra visszaadás, vagy a hiánypótlásnak a fél eleget tett), a bíróság eljár és érdemben dönt o ellenkező esetben úgy kell tekinteni, mintha a keresetlevelet be sem nyújtotta volna o elenyésznek ha a keresetlevél nem alkalmas tárgyalás kitűzésére és AP megidézésére (ekkor a KIKNE) ha a keresetlevél az AP részére halála vagy más ok miatt nem volt kézbesíthető a per megszűnése (hat hónapi szünetelés, bontóperben 3 hónapos békülési idő alatt nem kérik a folytatást), illetve megszüntetése esetén a perindítás joghatásainak elenyészésével (per megszűnése, megszüntetése)

90 a keresetlevél beadáshoz fűződő joghatások fenntartása o a FP-nek lehetősége van arra, hogy az elmulasztott cselekményt pótolja o ekkor úgy kell tekinteni, mintha a keresetlevelet már az eredeti időpontban szabályosan nyújtotta volna be o a joghatások fennmaradásának ideje Ex tunc a joghatások az eredeti keresetlevél benyújtásának időpontjára visszaható hatállyal maradnak fenn KIKNE esetében ha a bíróság a pert a 157. a), b) vagy c) pontja alapján szünteti meg (KIKNE, perköltségbiztosítékot nem adott, törvényes képviselőjét mellőzték) ha a keresetlevél az alperes részére halála miatt vagy más okból nem volt kézbesíthető ha a FP az elutasító / megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti ha a FP a kézbesítés sikertelen megkísérlésére vonatkozó értesítés vételétől számított harminc nap alatt a kézbesítéshez szükséges adatokat bejelenti, vagy hirdetményi idézést kér Ex nunc a joghatások csak az új keresetlevél benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal maradnak fenn - a keresetlevél beadásához fűződő joghatások fenntartására nyitva álló harminc napos határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak - az ezen határidőt követően szabályosan benyújtott keresetlevél esetében ex nunc maradnak fenn a keresetlevél beadásának joghatásai (gyakorlatilag új keresetlevélnek kell tekinteni) - jelentőség az elévülés/elbirtoklás megszakításának joghatása - pl. (1) ha az elévülési határidő előtt 5 nappal a FP keresetlevelet nyújt be, az elévülés megszakad (2) a jogerős KIKNE-végzés meghozatala után öt nap elteltével az elévülés bekövetkezik (3) ha a hátralévő 25 nap alatt (vagyis a jogerőre emelkedéstől még 30 napon belül) szabályosan benyújtja a keresetlevelet, az elévülés bekövetkeztétől számított 25 nap után mégis megszakítottnak kell tekinteni az elévülést (mert ha ex tunc érvényesülne és nem kellene megszakítottnak tenni, akkor egy már elévült követelést kellene újra el nem évültnek tekinteni) 48. A tárgyalás előkészítése és kitűzése a keresetlevél megvizsgálása o Pp (1) A bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az ügy áttételének, illetőleg a KIKNE, és a szükséges intézkedéseket megteszi. vizsgálat: hatáskör, illetékesség, alaki kellékek, illeték lerovása, kereset tartalmi elemei, perakadályok tárgyalást előkészítő intézkedések o (3) Ha (az (1)-(2) bekezdésben foglaltak megtételére nincs szükség, illetőleg a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett és így) a keresetlevél alkalmas a tárgyalás kitűzésére, a bíróság az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében további intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére. o Ilyen intézkedéseknek a tárgyalás kitűzése előtt (valamint az eljárás során szükség esetén bármikor) helye van. Ilyen intézkedések különösen: a) iratok beszerzése más hatóságtól vagy szervezettől; b) a gyermek tartása, elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben - az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását; [ezt az illetékes rendőrkapitányság folytatja le] c) előzetes bizonyítást folytathat le; d) ideiglenes intézkedést tehet; e) elrendelheti a felek tárgyaláson kívüli, egymás jelenlétében történő előzetes meghallgatását. gondnokság alá helyezési perben ügygondnok-rendelés az AP részére, közig perben 332. (1) Az elnök [ ] c) írásban közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel; d) az alperes kérelmére elrendeli a keresettel megtámadott környezetvédelmi bírság bírói letétbe helyezését. (2) Ha a keresettel felülvizsgálni kért határozatot a közigazgatási szerv ügyészi óvás folytán hozta, a bíróság a perről az ügyészt értesíti. 90

91 (3) Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. (5) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél is szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről. (6) Ha a közigazgatási határozat meghozatalára szakhatósági állásfoglalás alapulvételével került sor, az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja, amely a perbehívást nem utasíthatja vissza. o (5) Ha ezen intézkedések megtételével egyidejűleg a tárgyalási határnap kitűzésére nem kerül sor, a bíróság az intézkedés megtételekor a keresetlevelet kézbesíti az ellenfél számára. o (6) Ha a bíróság észleli, hogy a keresetlevél vagy az ahhoz csatolt okirat államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaz, megkeresi a minősítőt a megismerési engedély beszerzése végett. a tárgyalás kitűzése o ha a keresetlevél arra alkalmas és előkészítő intézkedésekre sincs szükség, vagy azok nem előfeltételei ennek, a bíróság a per tárgyalását kitűzi o Pp (1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről, mely határnapra a feleket a keresetlevél, illetőleg jegyzőkönyv másolatának egyidejű kézbesítése mellett megidézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság [tárgyalást előkészítő] intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. ha ezeket a határidőket a bíróság alapos indok nélkül, hanyagságból nem tartja be, a fél jogosult a per ésszerű időn belüli befejezéshez fűződő alapjogai megsértése miatt kártérítési pert indíthat munkaügyi perben 15 napon belül, közigazgatási perben, ha a bíróság soron kívül jár el, 8 napon belül o a tárgyalási időköz fogalom: keresetlevél AP-nek való kézbesítése és a tárgyalás között az ügy jellege által megkívánt idő figyelembe kell venni, hogy a keresetlevél kézbesítése és a tárgyalás között megfelelő idő teljen el (az AP-nek legyen ideje felkészülni), valamint, hogy a pert ésszerű határidőn belül be lehessen fejezni főszabály: Pp (2) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze 8 nap: munkaviszonyból származó, gyermektartás/apaság megállapítása iránti per, 3 nap: váltóper Pp (2) A tárgyalási időközt az elnök sürgős esetben megrövidítheti. [kivéve váltóper és másodfokú eljárás] o a tárgyalás napjának meghatározása Pp (3) A tárgyalást a [tárgyalási időköz] figyelembevételével úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a keresetlevélnek a bírósághoz érkezését követően legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen, kivéve, ha a törvény a határidő kezdő időpontját illetően eltérő időpontot határoz meg. A tárgyalási határnap azonban ebben az esetben sem tűzhető ki a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított kilencedik hónapnál későbbi időpontra. A tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a fél részére a tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő a tárgyalás határidőn belüli megtartását nem teszi lehetővé. egyéb esetek: váltóperben, szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perben, illetve SHP 8 nap közig per: Pp. 332/B. Ha előzetes bizonyításra nem kerül sor, a bíróságnak az első tárgyalás napját úgy kell kitűznie, hogy az legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől kell számítani. o a tárgyalás helye Pp (5) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a tárgyalás más helyre is kitűzhető. fontos ok pl. helyszíni szemlével egybekötött tárgyalás, fél/tanú egészségi állapota indokolja o idézés a tárgyalásra 1. Az idézésekre vonatkozó általános rendelkezések Pp. 96. (1) Az idézésben fel kell tüntetni - az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, - a felek nevét, perbeli állását és a per tárgyát, valamint - a kitűzött tárgyalás idejét és helyét (2) Az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet a meg nem jelenés következményeire, és őt perbeli állásához képest a megfelelő tájékoztatással egyébként is el kell látni. A meghatalmazottat abban az esetben is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy törvényes képviselőjét személyes megjelenésre idézi. (3) sürgős esetben rövid úton távbeszélőn, tárgyaláson szóban, illetőleg elektronikus levél vagy külön kézbesítő 91

92 útján is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni. - tértivevénnyel kell kézbesíteni, mert csak ekkor szabályszerű és fűződnek hozzá joghatások - ha a keresetlevelet az AP-nek hirdetményi úton kell kézbesíteni, a bíróság ügygondnokot rendel és a keresetlevelet annak is kézbesítteti 2. A tárgyalásra szóló idézés - Pp (1) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő harminc napon belül intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről, mely határnapra a feleket a keresetlevél, illetőleg a 94. értelmében készült jegyzőkönyv másolatának egyidejű kézbesítése mellett megidézi. [ ] - Pp (1) A bíróság a per tárgyalására megidézi azt, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet pert indított. (2) Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy a tárgyaláson ha nem személyesen jelennek meg csak a ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat. - csatolni kell a keresetlevél egy példányát (másolatát), ha annak kézbesítésére korábban még nem került sor. (3) A feleket az idézésben fel kell hívni, hogy - az ügyre vonatkozó okiratokat a tárgyalásra hozzák magukkal, - az alperest pedig arra is figyelmeztetni kell, hogy a kereseti kérelemre legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell, s elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia. - arra is utalni kell, hogy az alperes a nyilatkozatát már a kitűzött határnap előtt benyújthatja vagy jegyzőkönyvbe mondhatja. Az írásbeli nyilatkozat másodpéldányát, illetőleg az arról készített jegyzőkönyv másolatát a bíróság a felperesnek haladéktalanul kézbesíti, ha erre már nincs elegendő idő, azt a tárgyaláson adja át. (4) Ha az ügy körülményei azt indokolják, így ha előkészítő intézkedés megtételére van szükség, a bíróság az idézésben a (3) bekezdésben megjelölt alperesi nyilatkozat megtételére határidőt állapít meg. A határidő nem lehet kevesebb tizenöt napnál. A bíróság ezt követően ha a tárgyalási határnapig rendelkezésre álló idő ezt lehetővé teszi a felperest 15 napos határidővel az alperesi nyilatkozatban foglaltakra vonatkozó álláspontjának közlésére hívja fel. Egyéb perek, ahol egyes személyeket értesíteni kell a tárgyalás kitűzéséről (keresetlevél 1 példányának megküldése) - házasság érvénytelenítése iránti perben az ügyészt - apasági és egyéb származás-megállapítási perekben az anyát, akkor is, ha nem peres fél (a beavatkozás jogára figyelmeztetni kell) - szülő felügyelet megszüntetése iránti per: a félként részt nem vevő szülőt (a beavatkozás jogára figyelmeztetni kell) 49. A keresetlevél áttétele és hiánypótlására történő visszaadása keresetlevél: a keresetet (a bíróság felé megfogalmazott kérelemmel érvényesíteni kívánt jogot és a per megindításához szükséges egyéb adatokat) tartalmazó beadvány a keresetlevél benyújtását (és az eljáró bíróra/tanácsra szignálását) követően kezdődik a keresetlevél vizsgálata o ez annak tárgyalásra alkalmassá minősítéséig, illetve a tárgyalás kitűzéséig tart o Pp (1) A bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az ügy áttételének, illetőleg a KIKNE, és a szükséges intézkedéseket megteszi. o vizsgálat: tágabb és szűkebb értelemben vett hatáskör (bírósági út lehetősége, pertárgyérték alapján helyi vagy megyei hatáskör), illetékesség, a keresetlevél tartalmi és formai kellékei, perakadályok hiánya áttétel o Pp (1) Ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból [minden kétséget kizáróan] megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét. (nem lehet áttenni pl. az AB-hoz, mert az nem hatóság, és nem bíróság) ha a kereseti tényállás aggályos vagy hiányos, a bíróság olyan mértékben köteles feltárni a hatáskör megállapítása szempontjából szükséges tényállást, hogy megalapozottan lehessen állást foglalni abban a kérdésben, hogy a bíróságnak van-e hatásköre a jogvita érdemi elbírálására ha nem állapítható meg a hatáskörrel/illetékességgel rendelkező hatóság vagy bíróság hiánypótlásra kell visszaadni? (ennek eredményéhez képest hatáskör megállapítása, előkészítő intézkedések, majd a tárgyalás kitűzése, áttétel vagy KIKNE, ha eredménytelen maradt a felhívás) helyes álláspont: a bíróságnak nincs felhatalmazása a keresetlevél hiánypótlásra történő kiadására, mert az áttétel csak akkor alkalmazható, ha megállapítható a hatáskörrel/illetékességgel rendelkező bíróság (mivel hatáskör/illetékesség hiányában minden bírói eljárási cselekmény hatálytalan így a hiánypótlási felhívás is ezért a hiánypótlási felhívás nem teljesítése esetén a KIKNE oka nem valódi perakadály (a hatáskör és illetékesség megállapíthatatlansága) lesz az ok, hanem a hiánypótlás elmaradása) 92

93 o Pp. 94. (3) Ha a perre nem az a bíróság illetékes, amelyik a keresetet (kérelmet) jegyzőkönyvbe vette, a jegyzőkönyvet az illetékes bírósághoz kell áttenni. o Pp (2) Nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz vagy más hatósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerősen megállapította. ha ilyen bírósághoz kellene áttenni, a bíróság megállapítja saját hatáskörének/illetékességének hiányát, és az iratokat felterjeszti az eljáró bíróság kijelölésére jogosult bírósághoz o az áttételt elrendelő végzés (vagylagos illetékesség esetén nem lehet áttenni!) Pp (1) [ ] Az áttételt elrendelő végzést kézbesíteni kell a feleknek és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát. A bíróság az áttételt elrendelő végzését maga is megváltoztathatja. A keresetlevelet az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése előtt nem lehet az új bírósághoz (hatósághoz) továbbítani. mert ez ellen fellebbezést lehet benyújtani, ennek jogerős elbírálása előtt nem lehet áttenni o ha a fél panasznapon terjeszti elő a kérelmét és kéri, hogy a bíróság az iratokat a hatáskörrel/illetékességgel rendelkező bírósághoz tegye át, ennek továbbítása nem áttétel, ekkor haladéktalanul kell küldeni o joghatása: Pp (3) Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál (hatóságnál) terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették. (ex tunc érvényesül) fikció! o a per áttétele: Pp. 29. (3) Ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett. (4) Ha a bíróság illetékessége az ismeretlen helyen tartózkodó alperes elleni perben [általános illetékességen] alapul, a per folyamán azonban az alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretessé válik, az alperesnek legkésőbb az elsőfokú bíróság előtt ezt követően tartott első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert további tárgyalás és elbírálás végett a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes bírósághoz kell áttenni. Pp (2) [ ] A pernek hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt való megszüntetése esetében a 129. [áttétel] megfelelően irányadó. hiánypótlásra történő visszaadás o vizsgálat: a keresetlevél formai és tartalmi feltételek + megfelelő csatolmányok megléte o hiánypótlásnak helye van: ha hiányoznak a tárgyalás kitűzéséhez minimálisan szükséges adatok (a keresetlevél nem rendelkezik valamely kellékkel, vagy nem tartalmazza valamely kereseti elemet) o ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatóak, h a keresetlevelet a FP jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtotta be (egyébként a bíróság mellőzi a hiánypótlási felhívás kiadását és a KIKNE, de erre csak a keresetlevélre külön előírt alaki feltételek hiánya esetén alkalmazható, a beadványokra vonatkozó általános követelmények hiányára hivatkozással nem!) o Pp. 95. (2) Ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni. (3) Ha az illeték lerovására kötelezett felet az illetékfeljegyzési jog vagy az illetékmentesség nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy csak hiányosan rója le, a felet azzal a figyelmeztetéssel kell felhívni az illeték lerovására vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha a beadványt újból az illeték lerovása, illetőleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani. (4) Az elnök a helyben lakó felet a beadvány hiányainak pótlása végett maga elé is idézheti. (5) Ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be. o jegyzőkönyvbe mondás esetén Pp. 94. (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. 93

94 50. A keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítása keresetlevél: a keresetet (a bíróság felé megfogalmazott kérelemmel érvényesíteni kívánt jogot és a per megindításához szükséges egyéb adatokat) tartalmazó beadvány Pp (1) A bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az ügy áttételének, illetőleg a KIKNE, és a szükséges intézkedéseket megteszi. kérdés, hogy csorbítja-e a bírósághoz fordulás jogát: nem, mert érdemi végzésként lehet felülvizsgálatot kérni taxatív felsorolás o azok az esetek, amikor a keresetlevél vagy a keresettel érvényesíteni kívánt jog olyan súlyos hibá(k)ban szenved, hogy azt hiánypótlásra irányuló eljárás keretében fizikailag vagy jogilag nem lehet orvosolni o a felsorolt eseteken túl további esetekben nincs helye, ezekben viszont kötelező Pp (1): a) a perre a magyar bíróság joghatósága a törvény vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt; b) a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de az áttétel a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható; c) a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie; d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt a per már folyamatban van, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak; e) a félnek nincs perbeli jogképessége; f) a felperes követelése időelőtti, vagy az elévülés esetét ide nem értve bírói úton nem érvényesíthető; - ilyenkor az áttétel fogalmilag kizárt, mert hazai bíróság el sem járhat, külföldihez nem lehet áttenni (ld. a tábl. után!) - az elutasítás indoka: nem állapítható meg az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság vagy hatóság - pl. közigazgatási eljárást kell lefolytatni, posszesszórius birtokvédelmet kell kérni - ha a bíróság mégis eljárna, megszegné a hatáskör-elvonás tilalmát - ez a perfüggőség, amely csak olyan perre tekintettel állhat fenn, amelyben a keresetlevelet már közölték az AP-sel (= a perindítás hatálya beállt) - ez a res iudicata (ítélt dolog), amely kizárólag jogerős bírósági ítélethez kötődik - csak azokkal szemben alkalmazható, akikre a korábbi ítélet anyagi jogereje kiterjed (nem terjed ki: egyszerű pertárs, kiterjed: jogutód, az, akinek érdekében az ügyész perel) - csak akkor lehet ezek alapján elutasítani, ha az ítéletet annak a félnek is kézbesítették, akinek jogát a perben érvényesítették, és az vele szemben is jogerőre emelkedett - tehát olyan személy indított pert, vagy olyan személy ellen indítottak pert, aki a polgári jog szabályai szerint nem jogalany, tehát nem lehet jogok és kötelezettségek alanya, és emiatt perbeli jogok és kötelezettségek sem illethetik - a keresetindítás pillanatában kell fennállnia, mert ha később szűnik meg, az eljárás félbeszakad, és eljárási jogutódlás következik be - marasztalási kérelemnek csak lejárt követelés érvényesítése végett van helye, ezt megelőzően a követelés időelőtti (lejárt: fizetési (teljesítési) határidő eredménytelenül telt el) - nem érvényesíthető bírósági úton: - a) a játékból vagy fogadásból eredő követelések, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; - b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket; - c) azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja (pl. hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített tartásdíj) - a nem érvényesíthetőséget hivatalból figyelembe kell venni g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) felhívás ellenére nem vonta perbe; h) külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja; - első fordulat: olyan esetek, amikor külön jogszabály telepíti a perbeli legitimációt (pl. házassági perekben a Csjt.) - pl. házasság felbontása iránti keresetet csak a másik házastárs ellen lehet indítani - kötelező perben állás pl. ingatlannal kapcsolatos perekben a tulajdonostársak (kötelező, egységes pertársaság) - pl. ha közút területén vagy egyéb közterületen létesített, illetve kijelölt parkolóhely jogosulatlan használata folytán keletkezett igények érvényesítésére a keresetlevelet a jogosulatlan úthasználattól számított egy éven túl nyújtotta be 94

95 i) a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 121. (1) bekezdésében és a 121/A. (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakat (keresetlevél elemei, illetve a gazdasági társaságok kötelező per előtti egyeztetése során keletkezett iratok vagy annak igazolása, hogy megkísérelték az egyezséget), illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket; j) a felperes a hiánypótlás végett neki visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el. + ha választottbírósági kikötés van a felek között ekkor kvázi kizárt az állami bíróságok hatásköre o Pp. 157/A. (1) Olyan esetben, ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának a 130. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból (kizárt joghatóság) nem volt helye, de magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, a bíróság az eljárást megszünteti, amennyiben a) az alperes az első tárgyalást elmulasztotta, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő; vagy b) az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja. o (2) Ha az alperesnek nincs jogi képviselője, őt a bíróság a b) pont szerinti kifogás lehetőségéről tájékoztatja. o a pert nem lehet megszüntetni, ha a keresetlevelet már az i) és j) pont alapján el kellett volna utasítani, mert ekkor a bíróság hibázott, és az ebből eredő hátrányokat nem lehet a felekre terhelni az elutasító végzés o Pp (2) A keresetlevelet elutasító végzést kézbesíteni kell a feleknek, és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát is. o e végzés ellen a felek fellebbezéssel élhetnek, ezért kell megküldeni a feleknek o az a)-h) pont alapján hozott jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak is helye van ha 30 napon belül újra szabályszerűen nyújtják be a keresetlevelet, úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is szabályszerű lett volna (a beadványokra vonatkozó szabályok szerint) 51. A perindítás joghatásai a perindítás és a keresetindítás elhatárolása o keresetindítás: a keresetlevél bírósághoz történő benyújtása (beadása) vagy postai úton megküldése, ekkor az eljárás indul meg, nem a per o perindítás: akkor következik be, amikor a bíróság a keresetet (viszontkeresetet) az alperessel közli (egyúttal közjogi jogviszonyt létesítve a bíróság és az AP között) csak ekkor indul meg a per ténylegesen történhet az idézés és a keresetlevél kézbesítésével, vagy az AP jelenlétében megtartott tárgyaláson történő tudomásszerzéssel közig per: a bíróság tárgyalást előkészítő intézkedéseivel állnak be pl. a közigazgatási szerv nyilatkozatának FP-vel történő közlése, ügyész értesítése, ha óvás folytán hozott határozat kerül felülvizsgálatra joghatásai Anyagi jogi - a jóhiszemű birtokos az ellene indított kereset közlésétől fogva már nem szerzi meg a tulajdonjogot a dolog elvált termékein, terményein és szaporulatain - olyan szerződésnél, amelyet a fél felmondással, elállással (vagyis egyoldalúan) is megszüntethet, a kereset közlése pótolja a jogosult felmondó nyilatkozatát - a szerződés megtámadását tartalmazó keresetlevélnek az ellenfél részére történő kézbesítése egyben a megtámadást célzó írásbeli közlést is jelenti - a kereset közlése, mint a jogosulttól származó felszólítás alapján a kötelezett késedelembe esik, ha kötelezettségét felszólításra nem teljesíti - hitelezői egyetemlegesség esetén, ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indított, a kötelezett a per jogerős befejezéséig (ugyan a késedelem jogkövetkezményei alól mentesülés nélkül) megtagadhatja a teljesítést a többi jogosult irányában Eljárásjogi - perfüggőség beállta - a per folyamatban léte alatt a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt újabb per nem indulhat sem ugyanazon, sem más bíróság előtt - ennek ellenére benyújtott keresetlevelet KIKNE (ha később derül ki, permegszüntetés) - tárgyalási időköz folyásának megkezdése (legalább 15 nap) - az AP-nek a kereset közlésével perbebocsátkozási kötelezettsége keletkezik, amelynek alapján a nyilatkozatát a FP keresetére vonatkozóan meg kell tennie (ha nem teszi, BMH kibocsátására kerülhet sor, amennyiben elmulasztja az első tárgyalást) - az illetékesség rögzítődik (perpetuálódik) vagylagos illetékesség esetén (kivéve tartási perek, ekkor a FP akkor is kérheti a per áttételét a lakóhely szerinti bírósághoz, ha a pert eredetileg az AP lakóhelye szerinti bíróságnál indította meg, az AP azonban kéri a per áttételét a munkahelye szerinti bírósághoz) - az előzetes bizonyítást a per bíróságánál lehet kérni (máshol nem) - a földhivatal a fél kérelmére a bíróság értesítése alapján bejegyzi az INYT-ba az ingatlant érintő per megindulását - ha a bíróság a perindítást követően észleli a Pp (1) a)-h)- ban foglalt perakadályok fennállását, már csak a per megszüntetésének van helye 95

96 a joghatások elenyészése o a per bírósági megszüntetése esetén o a per megszűnése (hat hónapi szünetelés, bontóperben 3 hónapos békülési idő alatt nem kérik a folytatást) o ekkor a keresetlevél beadásának joghatásai is elenyésznek a joghatások fenntartása o Pp (1) Ha a bíróság a pert a 157. a), b) vagy c) pontja alapján (KIKNE, perköltség-biztosítékot nem adott, törvényes képviselőjét mellőzték) szünteti meg, a keresetlevél beadásának és a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, o ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. o (2) Ha a felperes a jelen -ban megállapított határidőt elmulasztja, igazolással sem élhet. 52. A tárgyalás szerepe, szerkezete a tárgyalás szerepe o a PE egyik leglényegesebb szakasza, a bíróság nyilvános ülése, amelyen megtörténik az ítélet alapjául szolgáló tényállás felderítése a bizonyítás felvétele (a jogvita eldöntéséhez szükséges körülmények tisztázására) a felek által érvényesíteni kívánt jogok meghatározása o a PE alapelveinek legszélesebb érvényesülési területe (lásd 3-4. tételek) szóbeliség, közvetlenség, felek egyenjogúsága, anyanyelv használata, a per kontradiktórius jellege o a tárgyaláshoz való jog alapvető emberi jog: mindenkinek joga van ahhoz, hogy Alk. 57. (1) [ ] az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el szerkezete Egyes rendszerek Osztott Egységes Vegyes - a tárgyalás két önálló szakaszra, a perfelvételre és az érdemi tárgyalásra válik szét egy percezúrával (permetszés) - itt a két szakasz lényegesen, élesen elkülönül egymástól - a bíró határozza meg a perelőfeltételek és az érdemi kérdések vizsgálatának sorrendjét - elválik a perfelvételi és érdemi szakasz - de nem olyan élesen (az egy tárgyalási napon tartott tárgyalás osztódik két szakaszra: amennyiben a perfelvételi szakaszban az ügy nem nyer érdemi befejezést, lehetőség van az érdemi tárgyalás azonnali megkezdésére) Magyar rendszer - főszabály szerint nincs percezúra (ha az első érdemi tárgyaláson történő egyezségi kísérletkor nem kerül a per befejezésre, a tárgyalás érdemben folytatódik) - az esetleges folytatólagosság (több tárgyalási napra kitűzés) ellenére is egységesnek tekintendő a tárgyalás - tárgyalás részei: számbavétel, szóváltás, tárgyalás berekesztése, határozathozatal - a szóváltást követően, ha az AP ellenkérelmében pergátló kifogást terjeszt elő, a bíróságnak először ebben kell határoznia - az érdemi tárgyalás elrendelése után a bíróság megkísérli az egyezség létrehozását, a vita békés rendezését - cezúra csak bontóperben: ha az első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, a bíróság a tárgyalást elhalasztja és felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik (a bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot) 96

97 53. Pervezetés, tárgyalásvezetés Pervezetés elméleti kategória az egész eljárás törvényességét, célszerű menetét, folyamatosságát és gyorsaságát biztosító bírósági eljárási cselekmények összessége (pl. idézés, hiánypótlási felhívás, kézbesítés, felek tárgyaláson kívüli meghallgatása, jegyzőkönyvvezetés) - a per folyamatosságát, célszerű menetét biztosítják: tárgyalás előkészítése, kitűzése, a felek megidézése, a tárgyalás vezetése, rendjének fenntartása, a peranyag körülhatárolása és tagolása, a tárgyalás elhalasztása, felfüggesztése, berekesztése stb. - a tényállás felderítésének és az eljárás törvényességének biztosítása: alaposság követelményének megfelelés a ténykutatás és bizonyítás terén, mulasztással kapcsolatos intézkedések megtétele, kizárási okok hivatalbóli ellenőrzése, perakadályok fennállásának vizsgálata stb. - fél segítése: kitanítási kötelezettség, áttétel, egyezség jóváhagyása/megtagadása, részletfizetés engedélyezése stb. - ennek során a bíróság pervezető végzéseket hoz, amelyekhez nincs kötve és amelyek ellen nincs fellebbezés (ide tartozik még a perek egyesítése, elkülönítése, bizonyítás elrendelése stb.) - Kengyel Miklós: alaki pervezetés (pl. határidő-tűzés, idézés, kézbesítés) és anyagi pervezetés (pl. jogvita kimerítő tárgyalása, gyors és szakszerű intézése) Tárgyalásvezetés gyakorlati kategória a pervezetés része, a bíróság által tárgyaláson, a tárgyalás hatékony lefolytatása érdekében végzett eljárási cselekmények (pl. kérdezés, szómegvonás, felek által végzett eljárási cselekmények sorrendjének meghatározása) - Pp (1) A tárgyalást az elnök vezeti. ha egyesbíró jár el, akkor az egyesbíró - a tárgyaláson végzendő perbeli cselekmények sorrendjét bizonyos esetekben a törvény határozza meg (pl. lásd következő tétel), ezen túl ezt a bírónak kell meghatároznia - kérdésfeltevés: az elnök ügyel arra, hogy (1) a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre, és (2) az ügyre nem tartozó, úgyszintén (3) a kihallgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetőleg az arra való feleletet megtiltja - üggyel összefüggés: a kereset tényalapja és az AP védekezése határozza meg - a valóságos tényállás a kérdezési jog megfelelő gyakorlásával deríthető ki - a felekhez és a bíró által kihallgatott személyekhez a felek és képviselőik is intézhetnek kérdéseket - befolyásolásra alkalmas pl. ami magában hordozza a választ, eldöntendő kérdés - a szómegvonás eseti jellegű, csak az adott kérdésre vonatkozik Pp (1) A tárgyalást az elnök vezeti. A törvény keretei között az elnök szabja meg azoknak a cselekményeknek a sorrendjét, amelyeket a tárgyaláson teljesíteni kell. A felekhez, valamint az elnök által kihallgatott más személyekhez kérdéseket a bíróság tagjain kívül a felek és képviselőik is intézhetnek. (2) Az elnök ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre, és az ügyre nem tartozó, úgyszintén a kihallgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetőleg az arra való feleletet megtiltja. 97

98 54. A tárgyalás menete, rendfenntartás a tárgyaláson tárgyalás: a PE egyik leglényegesebb szakasza, a bíróság nyilvános ülése, amelyen megtörténik o az ítélet alapjául szolgáló tényállás felderítése o a bizonyítás felvétele (a jogvita eldöntéséhez szükséges körülmények tisztázására) o a felek által érvényesíteni kívánt jogok meghatározása a tárgyalás során a per résztvevőinek eljárási cselekményei egymásba fonódnak, láncolatot alkotnak o tárgyalás menete: az itt elvégzett eljárási cselekmények törvényben vagy bíró által meghatározott sorrendje I. Megnyitás II. Számbavétel III. Szóváltás (az érdemi tárgyalás kezdete) - a peres felek megnevezése és a per tárgyának megjelölése (FP jobboldalon, AP baloldalon áll a bíróság szemszögéből nézve) - a tanács elnöke megállapítja, hogy a felek személyesen/képviselőik útján megjelentek-e - ha a fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy az idézés szabályszerű volt-e - ezt a bíróság hivatalból vizsgálja a kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) alapján - Pp (1) [ ] ha szabályszerű volt, a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni, s a mulasztás esetére megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni; ellenkező esetben a tárgyalást el kell halasztani 1. idézés - szabályszerűség: a kézbesítés megtörténte és szabályszerűsége (első tárgyalásra idézés esetén szabály- az a keresetlevet megküldték-e az AP-nek, ha nem, elhalasztás), valamint a tárgyalási időköz szerű- ségének - elmaradása vagy szabálytalansága (pl. nem az átvételre jogosult vette át) a tárgyalás megtartá- megtartása (ha nem volt megtartva: elhalasztás, de csak ha az AP jelen van, és ezt kéri) vizsgálata - ha a tértivevény a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, a bíróság annak visszaérkezése sát általában kizárja után határoz abban a kérdésben, hogy a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell-e tekinteni, (sor kerülhet-e a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazására) - ha az EU-s kézbesítési rendelet alapján igazolás nem érkezett, de szabályszerűen kézbesítették, a bíróság mindent megtett az igazolás megszerzése iránt és legalább 6 hónap eltelt, a mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni 2. annak ellenőrzése, hogy az idézett tanúk és szakértők megjelentek-e (történt-e tanú idézés nélküli előállítása), ezek az igazoltatás után elhagyják a tárgyalótermet - szabályszerűen van-e igazolva van-e a képviselőként megjelent személyek képviseleti joga - Pp (4) Ha a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a képviseleti jogát, illetőleg a per viteléhez szükséges felhatalmazását nem igazolja, - a fél nevében megjelent személyt megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni a meghatalmazás, a képviseleti jog vagy a per viteléhez szükséges felhatalmazás igazolására 3. képviseleti - ha a meghatalmazottként megjelent személy a felet a ok értelmében nem képviselheti, jog a felet megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy a perben személyesen vagy a törvénynek megfelelő meghatalmazott útján járjon el ellenőrzése (5) Ha a (4) bekezdésben említett hiány pótolható, a bíróság a tárgyalást a hiány pótlása előtt is folytathatja, az ellenfél kívánságára pedig a tárgyalást folytatni köteles. Ha a hiányt a kitűzött határidő alatt, illetőleg az annak leteltét követő tárgyalás bezárásáig nem pótolták, vagy az eljárást a fél jóvá nem hagyta, az ellenfél kérelmére a mulasztás következményeit kell alkalmazni, s a hiány pótlására eredménytelenül felhívottat a felmerült költségek megfizetésére kell kötelezni. - a felek figyelmeztetése a jóhiszemű pervitelre és a rosszhiszemű pervitel következményeire - Pp (1) Az első tárgyalás kezdetén a FP vagy az elnök felolvassa vagy ismerteti a keresetlevelet. - ezután a felperes nyilatkozik arra nézve, hogy a keresetlevélben előadott keresetét változatlanul fenntartja-e, illetőleg, hogy azt miként módosítja vagy változtatja meg. - Pp A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést (viszontkereset, beszámítás) tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. alaki védekezés - a per tárgyát nem érinti, csak a perindítás feltételeinek meglétét tagadja, illetve az érdemi döntés meghozatalának egyéb akadályait tartalmazza (vagy a bíróság által hivatalból figyelembe nem vett perakadályt tartalmazza / a bíróság véleményétől eltérést) - a bíróságnak először ebben a kérdésben kell határoznia főszabályként - de érdemi védekezésre is kényszerítheti az AP-t, ekkor hatáskör és illetékesség hiánya miatt akkor is meg lehet szüntetni a pert, ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ vagy az illetékesség nem kizárólagos, mert a kényszerített védekezés nem lehet hatáskör-alapító! - érdemi védekezésre kényszerítésnek nincs helye, ha az AP a per megszüntetését a FP mulasztása, illetőleg elállása folytán vagy közös megállapodásra hivatkozással kéri - tartalmazhat pl. joghatósági vagy hatásköri kifogást 98

99 IV. Érdemi tárgyalás szóváltás utáni része V. A tárgyalás elhalasztása VI. A tárgyalás berekesztése VII. Határozathozatal, kihirdetés érdemi védekezés - anyagi jogi érvek, kifogások előterjesztése - ezzel az AP perbe bocsátkozik (ez után a pertárgyértéktől függő hatáskör és kizárólagos illetékességet kivéve az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető + ez után perköltség-biztosíték adásának elmulasztása esetén az AP permegszüntetés iránti kérelmet csak akkor terjeszthet elő, ha a kötelezettség később következet be, vagy arról csak később szerzett tudomást) - a keresetben érvényesített jog fennállására vagy fenn nem állására vonatkozik, célja a kereset részbeni/egészbeni elutasítása, tartalmazhat beszámítási/érvénytelenségi kifogást, viszontkeresetet - Pp (1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. - érdemi tárgyalás: a bíróság és a felek olyan perbeli cselekményei, amelyek az érvényesített jog, illetve az azt megalapozó tények, a FP-i követelés fennállásának vagy fenn nem állásának vizsgálatára irányulnak - főbb mozzanatok: (1) felek jognyilatkozatai, (2) a végrehajtási eljárásban az érdekelt azonosságának megállapításához szükséges adatok rögzítése, (3) a felek tényelőadásai, (4) bizonyítás - Pp. 3. (3) [ ] A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. - Pp (2) A bíróság ha ez a tényállás megállapításához szükséges, a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, előterjeszteni. - a bíróságnak is arra kell törekednie, hogy a felek az ügyre vonatkozó részletes tényelőadásaikat és bizonyítási indítványaikat legkésőbb az első tárgyaláson tegyék meg (ennek érdekében élnie kell a kérdezés jogával, különösen, ha a keresetlevél és az érdemi védekezés nem tárta fel a bizonyítandó tényállást) - az indokolatlanul késedelmes tényelőadás és bizonyítási indítvány esetén vizsgálni kell, hogy nem a per elhúzását szolgálja-e (ha igen, alkalmazható pénzbírság vagy a bíróság e nélkül határoz) - Pp (6) Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti. - Pp (2) [ ] A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait a per állása szerint a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. Ha a bizonyítás lefolytatása az első tárgyaláson ennek ellenére nem lehetséges, vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendelheti a per további előkészítését. (3) Írásbeli előkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha a felet jogi képviselő képviseli, vagy ha a félnek, illetve képviselőjének az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb nehézséget. (4) Írásbeli előkészítés esetében az erre vonatkozó iratot, ha a bíróság másként nem rendelkezik, a tárgyalási időköz első harmadában, az ellenfélnek arra vonatkozó nyilatkozatát pedig oly időben kell a bíróságnál előterjeszteni, hogy arra a vele szemben álló fél a tárgyaláson nyilatkozhassék. (5) A tanács elnöke az előkészítő iratok és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján amennyiben ez a per eldöntéséhez szükségesnek mutatkozik a tárgyalás folytatására kitűzött határnapra a tanúkat, illetve a feleket személyes megjelenési kötelezettséggel megidézi, és ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti, a bizonyító fél kérelmére beszerzi a bizonyítékul szolgáló iratokat. - a per érdemi tárgyalása addig tart, amíg a per, vagy valamely külön döntésre alkalmas kérdés határozathozatalra meg nem érett (a bíróság belső meggyőződése ki nem alakult), ekkor a bíró a tárgyalást berekeszti - Pp (2) A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-e még valamit előadni. A perbeszédek A tárgyalás újbóli megnyitása (szintén esetleges) - a felek és képviselőik végső felszólalása, zárónyilatkozata a perbeszéd - vonatkozhat tényállásra, bizonyítékok értékelésére és jogi minősítésére - Pp (3) A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha valamely kérdés további tárgyalása mutatkozik szükségesnek. - újból meg kell nyitni a tárgyalást, és a folytatólagos tárgyalásnak megfelelően kell eljárni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állott be (ekkor ismertetni kell az iratokat, amelyre a felek észrevételt tehetnek) - a határozathozatalról esetleg távollévő feleket idézni kell (mert egyébként a határozat kihirdetésére kitűzött határnapról a bíróság csak értesíti a feleket, akik megjelenése nem kötelező) - a tárgyalás berekesztését csak a határozathozatal követheti (ha a tárgyalást újra meg nem nyitják) - Pp (1) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell hirdetni. A kihirdetést azonban az ítéletre nézve legfeljebb tizenöt napra a bíróság elhalaszthatja azzal, hogy a kihirdetés határnapját nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. - minden tárgyaláson hozott határozatot nyilvánosan kell kihirdetni - Pp (3) A határozatok kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll; az utóbbi elmarad, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni. 99

100 rendfenntartás a tárgyaláson o a tárgyalás menete zavartalanságának és máltóságának megőrzését biztosítja, erről az elnök gondoskodik o rendfenntartás: a tárgyalásvezetés része, a rendzavarás esetére előírt szankciók alkalmazása, valamint a hallgatósággal kapcsolatos intézkedési jogkörök Pp. 134/A. (4) [Az ügyész kivételével a felek és más perbeli személyek, ezek képviselői, a tanú, a szakértő, a tolmács és a szemletárgy birtokosa] személyhez fűződő jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik. o rendzavarás: a tárgyaláson tanúsított minden olyan magatartás, amely méltatlan a bíróság előtti eljáráshoz, zavarja a tárgyalás rendjét és menetét pl. BCS elkövetése (becsületsértés/rágalmazás), sértő kifejezés használata, e személyek megfenyegetése, bírói intézkedés nem teljesítése, indokolatlan közbeszólás, kiabálás o Pp (2) Az elnök a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát. o (3) A tárgyalóterembe a rendőrség és a BV-i testület szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe. o (4) Az elnök a hallgatóság köréből eltávolíthatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik. o szankciók alkalmazásuknál a fokozatosságot és a rendzavarással való arányosságot kell figyelembe venni Rendreutasítás Pénzbírság Kiutasítás / kivetettetés - fogalom: jegyzőkönyvbe foglalt figyelmeztetés - a legenyhébb szankció, alkalmazására kisebb súlyú (illetve első) rendzavarás esetén kerül sor - önállóan is alkalmazható, de súlyos / ismételt rendzavarás esetén pénzbírsággal együtt is kiszabható - súlyos vagy ismételt rendzavarás esetén, alkalmazandó, ha a rendreutasítás már megtörtént - akkor is kiszabható, ha a fél, a képviselő, a tanú, a szakértő állapota vagy megjelenése a tárgyalás méltóságát sérti - legmagasabb összege ötszázezer forint azzal, de nem haladhatja meg a pertárgy értékét - összeg meghatározásakor figyelemmel kell lenni: rendzavarás súlya, ismételtsége, a fél személyes körülményei - többször is kiszabható szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet, egyébként a büntetőügyben kiszabott pénzbírság szabályait kell alkalmazni - lehet önállóan, de rendreutasítás, kiutasítás, kivetettetés alkalmazásával együtt is - kiutasítás: a tárgyalóterem elhagyására történő felszólítás - kivezettetés: a kiutasítás kényszer útján történő végrehajtatása - Pp (6) Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében akár a pénzbírság kiszabásával egyidejűleg, akár a nélkül vagy azt követően a bíróság a feleket és képviselőiket, a tanúkat és a szakértőket, valamint a hallgatókat a teremből kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. - Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha a félnek vagy képviselőjének, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát. - a kiutasított/kivezettetett fél vagy képviselő a per további szakaszában azelőtt a bíróság előtt, amely őt kiutasította, a tárgyaláson nem vehet részt (csak tárgyaláson kívüli percselekményeket végezhet) - (7) A bíróság a felet kiutasítása esetében felhívja, hogy képviseletéről a kitűzött határidő alatt gondoskodjék; ha pedig a fél képviselőjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson személyesen jelenjék meg, vagy új képviselőről gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetében a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni. Tanú vagy szakértő kiutasítása esetében a 185. rendelkezései megfelelően irányadók. - ha a személyesen eljáró felet, vagy a fél távollétében képviselőjét utasítják ki, a tárgyalást el kell halasztani - Pp (8) Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig előzetes letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövető őrizetbe vétele iránt és ezzel egyidejűleg feljelentést tesz. - rendszerint el kell rendelni a kiutasítást is, és bírság egyidejű kiszabásának is helye lehet - honvédség vagy rendvédelmi szerv tagjával szemben csak az elöljárója útján lehet foganatosítani, a többi szankciót viszont e nélkül is lehet alkalmazni Őrizetbe vétel o határozat és jogorvoslat a bíróság erről végzéssel határoz (pervezető végzés) ehhez a bíróság nincs kötve, kérelemre, indokolt esetben hatályon kívül helyezheti, illetve a pénzbírságot kiszabó végzést fontos okból megváltoztathatja 100

101 felvételkészítés a tárgyaláson o Pp. 134/A. (1) A nyilvános tárgyaláson a bíróság által meghatározott módon időbeli korlátozás nélkül készíthető kép-, illetve hangfelvétel. o (2) A nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről, továbbá az ügyészről a sajtó kép-, illetve hangfelvételt készíthet. o (3) Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, a szakértőről, a tolmácsról és a szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulása esetén készíthető kép-, illetve hangfelvétel. Szükség esetén a bíróság e személyeket a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel. az ügyvéd is, ha jogi képviseletet lát el, közfeladatot ellátó személynek minősül, tűrnie kell 55. Az első tárgyalás elmulasztása és jogkövetkezményei (kivéve a bírósági meghagyást) tárgyalás: a PE egyik leglényegesebb szakasza, a bíróság nyilvános ülése, amelyen megtörténik o az ítélet alapjául szolgáló tényállás felderítése o a bizonyítás felvétele (a jogvita eldöntéséhez szükséges körülmények tisztázása) o a felek által érvényesíteni kívánt jogok meghatározása első tárgyalás: az a tárgyalás, amelyen az első érdemi intézkedés megtörtént o nem ez: a bíró betegsége vagy a felek tárgyalási határnap előtti kérelme miatt elhalasztott tárgyalás, illetve a felülvizsgálati során hozott, az elsőfokú eljárás megismétlését elrendelő határozat után megtartott tárgyalás a tárgyalás elmulasztásának fogalma o (konjunktív feltételek) ha a fél a szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg, és távolmaradását előzetesen nem mentette ki (illetve FP nem kérte a távollétében tárgyalást, AP nem terjesztett elő írásbeli védekezést) az elmulasztás jogkövetkezményei FP mulaszt AP mulaszt Mindkét fél Pp (1) Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el, és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti (vagy az AP negatív megállapítási keresetet terjeszt elő) Pp (2) Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. Nem bocsáthatja ki a bíróság a meghagyást, ha a per megszüntetésének lenne helye. - ha a FP BMH kibocsátását nem kéri, vagy ennek egyéb feltételei nem állnak fenn és a FP a tárgyalás tartását nem kéri, vagy nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, az eljárás szünetel 137. (1) Az eljárás szünetel, ha b) a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, [ ] Egyéb perek - Pp Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. - Pp (1) Ha a házassági pernek akár első, akár folytatólagos tárgyalását az alperes mulasztja el, a mulasztás következményeit nem lehet alkalmazni. A felperes mulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tűz ki. Az a felperes, akinek lakóhelye külföldön van, kérheti, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. - Pp (2) [házassági perek:] Ha a felperes az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni. kivéve, ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik vagy megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik - Pp (1) [házassági perek:] Ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a 185. rendelkezéseit kell alkalmazni. [okozott költségek megtérítése, pénzbírság, elővezetés alkalmazásának lehetősége] - közigazgatási és sajtó-helyreigazítási perben nincs helye BMH kibocsátásának - SHP: Pp (1) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. [ ] 101

102 a jogkövetkezmények alkalmazása o kivétel: Pp (4) Az első tárgyalásra megidézett és megjelent tanút vagy szakértőt a bíróság kihallgatja. Ha az ügy eldöntésére így kellő adat áll rendelkezésre, a bíróság az általános szabályok szerint határoz, egyébként pedig a bírósági meghagyás kibocsátása, avagy újabb tárgyalás kitűzése felől dönt. o Pp (2) Ha a fél a per folyamán külföldre távozott, és a per vitelére belföldön lakó meghatalmazottat nem rendelt, vele szemben a mulasztás következményeit akkor is alkalmazni kell, ha a tárgyalásra megidézhető nem volt. o (3) Ha a fél idézésére vonatkozó kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, a bíróság annak visszaérkezése után határoz abban a kérdésben, hogy a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell-e tekinteni, és így sor kerülhet-e a [mulasztás jogkövetkezményeinek] alkalmazására. o (4) Ha a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a képviseleti jogát, illetőleg a per viteléhez szükséges felhatalmazását nem igazolja, a fél nevében megjelent személyt megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni a meghatalmazás, a képviseleti jog vagy a per viteléhez szükséges felhatalmazás igazolására. Ha a meghatalmazottként megjelent személy a felet a ok értelmében nem képviselheti, a felet megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy a perben személyesen vagy a törvénynek megfelelő meghatalmazott útján járjon el. o e jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha az EU-s kézbesítési rendelet vagy a Hágai Egyezmény alapján igazolás nem érkezett, de szabályszerűen kézbesítették, a bíróság minden ésszerű lépést megtett az igazolás megszerzése iránt és legalább 6 hónap eltelt 56. A bírósági meghagyás fogalom: a FP kérelmére kiadott, jogerőre emelkedése esetén ítélethatályú bírósági kötelezés a keresetlevélben foglaltak teljesítésére akkor, ha az első tárgyalást az alperes elmulasztja, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő kibocsátásának konjunktív feltételei 1. Kötelező kibocsátani (konjunktív feltételek!) 1. AP idézése szabályszerű 2. az első tárgyaláson az AP nem jelent meg 3. az AP írásbeli érdemli védekezést nem terjesztett elő 4. a FP a bírósági meghagyás kibocsátását kérte 5. a per megszüntetésének nincs helye és 6. a kereseti követelés a keresetlevélből kitűnően nem látszik aggályosnak Kizárt a kibocsátása - az alperes részére a keresetlevelet nem kézbesítették, - a tárgyalási időközt nem tartották meg, - az idézés kézbesítése nem volt szabályszerű, - az alperes a tárgyalás előtt bejelenti, hogy a tárgyaláson nem tud részt venni és ezzel távolmaradását előre kimenti - ha a kitűzött újabb határnapot is elmulasztja - az alperes olyan beadványt terjeszt elő, amely tartalmazza érdemi védekezését, vagy arra utalást, hogy érdemben védekezni kíván - a felperes nem terjeszt elő (a tárgyalásról való távolmaradása esetén előzetesen, írásban) határozott kérelmet a bírósági meghagyás kibocsátására Pp (2) [ ] nem bocsátható ki BMH, ha a per megszüntetésének lenne helye - FP a keresetét kiterjeszti/megváltoztatja, ez az AP-sel szabályszerűen közölve nem lett - a kereseti kérelem aggályos, ha olyan tény vagy körülmény áll fenn, amely a követelés megalapozottságát kétségessé teszi, így például: - a kereset alapja, tárgya és a kereseti kérelem között nyilvánvaló ellentét állapítható meg, - a kereset egyértelműen meghatározott kereseti kérelmet nem tartalmaz, - az aktív vagy a passzív legitimáció hiányzik, - a követelés megítélése jogszabályba ütközik, - megállapítási keresetnél a jogmegóvás szükségességének hiánya kitűnik a keresetből, - az eljárás felfüggesztésének lenne helye, - a követelt összeg nincs pontosan meghatározva a keresetben, - bizonyos okiratok beszerzése nélkül nem lehet érdemben dönteni stb. + házassági perben, közigazgatási perben, SHP-ben, viszontkereset alapján 3. Mérlegeléstől függ a kibocsátása - ha az első tárgyalásra a bíróság tanút vagy szakértőt idézett, ekkor ezeket ki kell hallgatni, és ha az ügy eldöntésére így kellő adat áll rendelkezésre, a bíróság az általános szabályok szerint határoz - mellőzni kell a kibocsátását kizáró okok hiányában akkor is, ha a Pp. alapelveinek érvényesítése a tárgyalás megtartását teszi szükségessé

103 tartalma: Pp (3) A bírósági meghagyásnak tartalmaznia kell a bíróság és az ügyszám megjelölését, a döntést, az eljárási költségek megfizetésére kötelező rendelkezést, továbbá ha ennek helye van az előzetes végrehajthatóság kimondását, az ellentmondás lehetőségére való figyelmeztetést, végül utalnia kell arra, hogy a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. o a bírósági meghagyást a mulasztás tényének megállapításán kívül indokolni nem kell hatálya: jogerő (ellentmondás hiánya) esetén ugyanaz, mint a jogerős ítéletnek (mert ítélethatályú határozat) o vele szemben van helye perújításnak és kérhető a határozat kijavítása, kiegészítése közlése: a tárgyaláson ki kell hirdetni, és mindkét féllel kézbesítés útján közölni kell a mulasztás következményeinek elhárítása o 1. igazolási kérelemmel: a tárgyalásról távolmaradás okát jelenti be az AP az igazolási határidőn belül o 2. ellentmondással rendes perorvoslatként érvényesül, ha az AP védekezik a meghagyásban foglalt marasztalás ellen és igazolási kérelmét a bíróság jogerősen elutasítja tartalmát törvény nem határozza meg (emiatt hiánypótlásra tartalmi ok miatt visszaadni nem lehet) minden olyan beadvány ellentmondás, amelynek tartalma a kereseti követelés elutasítását és a meghagyás kibocsátásának sérelmezését tartalmazza bármelyik fél előterjesztheti, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, szóban vagy írásban (a határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye, illetve EU-s kézbesítési rendelet/hágai Egyezmény alapján történt kézbesítés esetén a kibocsátástól számított egy évig van helye, és ebben érdemi védekezést is elő lehet terjeszteni kivéve a személyállapoti pereket) nem ellentmondás, ha az alperes a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre [kér] halasztást vagy részletben való fizetést, illetőleg a felek bármelyike csak a bírósági meghagyás kijavítását vagy kiegészítését kéri jogkövetkezményei megakadályozza a határozat jogerőre emelkedését, visszahelyezi az eljárást a mulasztás előtti állapotába, és az elsőfokú eljárást le kell folytatni a kellő időben benyújtott ellentmondás esetében a BMH külön bírósági intézkedés nélkül elenyészik, és kibocsátó bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz ki o Pp. 136/A. (4) Ha az alperes újabb határnapot is elmulasztja, és írásban érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, a bíróság a korábbi meghagyást hatályában fenntartja, és az alperest az újabban felmerült költségekben is marasztalja. E meghagyás ellen sem ellentmondásnak, sem fellebbezésnek nincs helye. [csak rendkívüli perorvoslatnak van helye] o a meghagyás után írásban védekező AP-sel szemben a meghagyást nem lehet hatályában fenntartani Pp (2) A bírósági meghagyásnak ellentmondással meg nem támadott része jogerőre emelkedik, és az új tárgyalást csak a megtámadott részre vonatkozóan kell kitűzni. o Az alperest az elmulasztott első tárgyalás költségében pernyertességétől függetlenül marasztalni kell. Az ellentmondás illetékét a másik félre áthárítani nem lehet. Ha az ellentmondás csak a perköltséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül, végzéssel határoz. visszavonható (ekkor úgy kell tekinteni, mintha ellentmondással meg sem támadták volna) a BMH újbóli jogerőre emelkedését eredményezi 57. A folytatólagos tárgyalás és elmulasztásának jogkövetkezményei tárgyalás: a PE egyik leglényegesebb szakasza, a bíróság nyilvános ülése, amelyen megtörténik o az ítélet alapjául szolgáló tényállás felderítése o a bizonyítás felvétele (a jogvita eldöntéséhez szükséges körülmények tisztázására) o a felek által érvényesíteni kívánt jogok meghatározása a folytatólagos tárgyalás o fogalom: az első tárgyalást követő minden tárgyalás a Pp. vegyes szerkezetű tárgyalást ír le, vagyis főszabályként nincs percezúra és az egymást követő tárgyalások, az esetleges folytatólagosság ellenére is egységesnek tekintendő a tárgyalás o kitűzésére rendszerint a tárgyaláson kerül sor Pp (1) Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a tárgyalás elhalasztása esetében a folytatólagos tárgyalás határnapját a bíróság nyomban kitűzi és azt a jelenlévő felekkel kihirdetés útján közli. (2) Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követően legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen. 103

104 o előkészítése Pp (5) A tanács elnöke az előkészítő iratok és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján ha ez a per eldöntéséhez szükségesnek mutatkozik a tárgyalás folytatására kitűzött határnapra a tanúkat, illetve a feleket személyes megjelenési kötelezettséggel megidézi, és ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti, a bizonyító fél kérelmére beszerzi a bizonyítékul szolgáló iratokat emellett egyéb tárgyalást előkészítő intézkedéseket tehet (pl. előzetes bizonyítás) Pp (3) Írásbeli előkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha a felet jogi képviselő képviseli, vagy ha a félnek, illetve képviselőjének az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb nehézséget. (4) Írásbeli előkészítés esetében az erre vonatkozó iratot, ha a bíróság másként nem rendelkezik, a tárgyalási időköz első harmadában, az ellenfélnek arra vonatkozó nyilatkozatát pedig oly időben kell a bíróságnál előterjeszteni, hogy arra a vele szemben álló fél a tárgyaláson nyilatkozhasson. o menete: nem megnyitás, hanem folytatás, de számbavétel ugyanúgy van iratismertetés Pp (1) A folytatólagos tárgyaláson az előkészítő iratot és más beadványt ismertetni kell., a felek kérhetik más irat ismertetését is. [amennyiben keletkezett azóta új irat] Pp Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem ugyanazokból a bírákból áll, akik a perben már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételeket tehetnek. a folytatólagos tárgyalás elmulasztása o elmulasztás konjunktív feltételei: ha a fél a szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg, és távolmaradását előzetesen nem mentette ki (illetve FP nem kérte a távollétében tárgyalást, AP nem terjesztett elő írásbeli védekezést) o jogkövetkezmények Pp. 136/B. (1) Ha a folytatólagos tárgyalást az ellentmondás folytán kitűzött és az AP által elmulasztott tárgyalás kivételével a felek bármelyike mulasztja el, a bíróság a tárgyalást a jelenlevő ellenfél, illetve a távollevő FP megelőzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, de új határnapot is kitűzhet. (2) Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeiről, tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt előkészítő iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit a írásbeli előkészítés esetében előkészítő iratban, egyébként pedig a következő tárgyaláson szóval tegye meg. Ebben az esetben a bíróság új határnapot tűz ki. o az olyan tényeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat, amelyeknek az ügy eldöntésére nincs jelentőségük, a mulasztó féllel nem kell közölni (3) A mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetőleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve, ha ez a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állana. Pp (1) Az eljárás szünetel, ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő FP megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg különleges perek házassági perben o az AP mulasztásának jogkövetkezménye nem alkalmazható (BMH-nak sincs helye), a FP mulasztása esetén a bíróság a pert megszünteti (ha az ügyész a FP, új határnapot tűz ki), illetve a FP csak akkor kérheti a tárgyalás távollétében történő megtartását, ha lakhelye külföldön van) o Pp (2) ha a FP az első tárgyaláson nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni, kivéve, ha cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik vagy megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik más személyállapoti perekben: a házassági perek főszabálya + o Pp (1) Ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a 185. rendelkezéseit kell alkalmazni. [okozott költségek megtérítése, pénzbírság, elővezetés alkalmazásának lehetősége] o Pp (3) A gondnokság alá helyezés iránti perben [ ] Ha a személyes megjelenésre idézett alperes a tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését, egyéb kényszereszköz alkalmazásának azonban nincs helye. közigazgatási és sajtó-helyreigazítási perben nincs helye BMH kibocsátásának SHP: nincs helye az eljárás szünetelésének 104

105 58. A tárgyalás elhalasztása és jogkövetkezményei tárgyalás: a PE egyik leglényegesebb szakasza, a bíróság nyilvános ülése, amelyen megtörténik o az ítélet alapjául szolgáló tényállás felderítése o a bizonyítás felvétele (a jogvita eldöntéséhez szükséges körülmények tisztázására) o a felek által érvényesíteni kívánt jogok meghatározása tárgyalás elhalasztása = új tárgyalási határnap kitűzése o az eredetileg kitűzött tárgyalási határnap helyett, vagy o ha a már megtartott tárgyaláson kívül további tárgyalásra van szükség 1. Tárgyalás előtt / tárgyalások között Kötelező Kérelemre (taxatív) Mérlegelésen alapul - 8 napon belül benyújtott kérelem, kivételesen fontos okból - a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb 8 nappal előterjesztett, indokoltközös kérelmére Hivatalból Tárgyaláson - csak fontos okból, az ok megjelölésével lehet elhalasztani - a fél idézése nem volt szabályszerű, vagy ez tértivevény hiánya miatt nem állapítható meg - bontóperben, ha a felek az első tárgyaláson nem békülnek ki - a bíróság a személyesen eljáró felet vagy a fél távollétében, nevében eljáró képviselőt kiutasítja - a bíróság valamelyik fél távollétében tartotta meg a tárgyalást és ott olyan kérelmek, nyilatkozatok hangzottak el, amelyet a távollévő féllel még nem közöltek - ha a keresetet az AP-sel nem vagy nem idejében közölték - a FP a keresetét a tárgyaláson megváltoztatta vagy más kérelmét lényegesen módosította (ezzel összefüggésben az ellenkérelem előterjesztésére az AP-nek megfelelő időt kell biztosítani) - a bíróság a saját érdekkörében felmerülő fontos okból (pl. bíró betegsége miatt, ha a helyettesítés nem oldható meg), az ok megjelölésével - ha a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a képviseleti jogát, illetőleg a per viteléhez szükséges felhatalmazását nem igazolja, - ha meghatalmazottként megjelent személy a felet nem képviselheti - ha a folytatólagos tárgyalást a felek bármelyike mulasztja el, a bíróság a tárgyalást a jelenlevő ellenfél, illetőleg a távollevő felperes megelőzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, de új határnapot is kitűzhet - a bíró szükségesnek látja a bizonyítás kiegészítését - tanú vagy szakértő mulasztott, illetve közreműködését vagy véleménynyilvánítását megtagadta o értesítés Pp (1) A tárgyalás elhalasztásáról a megidézetteket ha erre mód van előzetesen értesíteni kell. Pp (1) Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a tárgyalás elhalasztása esetében a folytatólagos tárgyalás határnapját a bíróság nyomban kitűzi és azt a jelenlévő felekkel kihirdetés útján közli. a tárgyalás elhalasztásának jogkövetkezményei o ha az elhalasztott tárgyaláson olyan kérelmek hangzottak el, melyeket a féllel (felekkel) közölni kell [pl. viszontkereset], illetve amelyekkel kapcsolatban a másik félnek biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét, a másik, tárgyaláson jelen nem levő felet a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt előkészítő iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit írásbeli előkészítés esetében előkészítő iratban, egyébként pedig a következő tárgyaláson szóval tegye meg o Pp. 136/B. (3) A tárgyaláson mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetőleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve, ha ez a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állana. o ha a tárgyalás elhalasztására a fél valamely nyilatkozatának indokolatlan késedelme miatt kerül sor, vele szemben pénzbírság is kiszabható, illetve a mulasztó fél a költségekben is marasztalható Pp. 8. (4) A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg és ezáltal a per befejezését késlelteti. (5) A bíróság azt a felet (képviselőt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határidőt vagy határnapot mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, a törvény értelmében a költségek megtérítésére való kötelezésen felül pernyertességére vagy pervesztességére tekintet nélkül pénzbírság megfizetésére kötelezi, továbbá a felet a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja. o ha a bíróság a saját érdekkörében felmerülő fontos okból halasztotta el a tárgyalást, az ebből eredő többletköltségek a félre nem háríthatók, azt az állam viseli

106 59. Az eljárás szünetelése a per során előfordulhatnak olyan körülmények, melyek a per folytatását időlegesen megszakítják o a PE nyugvásának három formája: az eljárás félbeszakadása, a tárgyalás felfüggesztése, az eljárás szünetelése o mindhárom a per folytatásának időleges megszakításához vezetnek a szünetelés oka a felek valamely aktív vagy passzív magatartása Esetei Pp (1) a) a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket akár az első tárgyalást megelőzően, akár az első fokú eljárás folyamán bármikor bejelentik, vagy b) a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, (fellebbezési eljárásban ez alapján nem), vagy c) a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy d) hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél nem kéri. Nincs helye, korlátozottan van helye - felülvizsgálati során abból az okból, hogy a kérelmet előterjesztő nem idézhető az általa megadott címről, illetve onnan ismeretlen helyre költözött (ekkor a kérelem elutasításra kerül) - házassági perben a tárgyalás elmulasztása, ill. megegyezés miatt - Pp (3) Az eljárás szünetelésének házassági perben a 137. (1) bekezdésének c) és d) pontja, bontóperben pedig ezenfelül még a 137. (1) bekezdésének a) pontja esetében is helye van. - SHP-ben nincs helye szünetelésnek - Pp (1) Az eljárás szünetelésének a fellebbezési eljárásban a 137. (1) bekezdésének b) pontja alatti esetben nincs helye. 60. Az eljárás félbeszakadása A bíróság intézkedése - a törvényi feltételek megvalósulása esetén ex lege következik be, ezért nem kell határozatilag megállapítani, csak az iratra rávezetni a szünetelés tényét - bármelyik fél kérelmére folytatni kell (ha hat hónapon belül nem kérik, a per megszűnik, ekkor nincs helye igazolásnak, és rendelkezni kell a le nem rótt, állam által előlegezett illetékek viseléséről) Joghatásai - a tény bekövetkezésének napján kezdődik - nem érinti a határidők folyását - nem eredményezi a perbeli cselekmények hatálytalanságát - a per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet hatályát nem érinti - a per megszűnéséhez vezethet - ha a per a másodfokú eljárásban szűnik meg szünetelés miatt, a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott első fokú határozatok, illetőleg az első fokú határozatoknak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik - tartama alatt is félbeszakadhat az eljárás a per során előfordulhatnak olyan körülmények, melyek a per folytatását időlegesen megszakítják o a PE nyugvásának három formája: az eljárás félbeszakadása, a tárgyalás felfüggesztése, az eljárás szünetelése o mindhárom a per folytatásának időleges megszakításához vezetnek a félbeszakadás oka valamilyen objektív körülmény Esetei I. Fél halála vagy megszűnése II. Cselekvőképesség elveszítése III. Törvényes képviseleti jog megszűnése IV. Bíróság működésének szünetelése - a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig, kivéve, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt pl. végelszámolás, személyhez fűződő jogok megsértése (jóhírnevet és halott emlékét kivéve), bontóper ( - ha a jogutódlás kizárt, megszűnik a per, azonban ha a megszűnt félnek nincs jogutódja, csak a másik fél kérelmére szűnik meg, ekkor a fél kérelmére ügygondnokot rendel a bíróság és vele szemben folyik az eljárás, de ekkor csak megszüntetés lehet) - vita esetén a bíróság dönti el, hogy ki a jogutód, a jogutódlást valószínűsíteni kell - halál pillanatában szakad meg, a végzés deklaratív - amíg a fél részére kirendelt törvényes képviselő személyét be nem jelentik (törvényes képviselőnek nem kell perbe lépni vagy nyilatkozatot tennie a folytatódáshoz) - csak akkor, ha a félnek nem volt meghatalmazottja - amíg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét be nem jelentik - akkor, ha meghal a törvényes képviselő és nem volt meghatalmazott, emellett az általa képviselt fél cselekvőképtelen volt (ha cselekvőképessé válik, a perben való fellépésével a félbeszakadás megszűnik, a cselekvőképességet igazolni kell) - az akadály megszűnéséig - pl. háború, árvíz és a féllel ezen okból nem lehet érintkezni 106

107 A bíróság intézkedése Joghatásai - a törvényi feltételek megvalósulása esetén ex lege következik be - vita esetén a bíróság végzéssel állapítja meg az eljárás félbeszakadását (ez ellen külön fellebbezésnek van helye, illetve a bíróság azt megváltoztathatja) - ha azt állapítja meg, hogy nem szakadt félbe, csak az érdemi döntésben kifogásolható Pp (1) - minden határidő megszakad; a félbeszakadás megszűnésétől a határidő újra kezdődik - tartama alatt tett minden a per érdemére vonatkozó bírói rendelkezés, és a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve, ha az félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos (3) A jogerős végzéssel megállapított tanúdíj, szakértői díj letéttel fedezett részének kiutalásáról a bíróság a félbeszakadás tartama alatt is intézkedik 61. A tárgyalás felfüggesztése a per során előfordulhatnak olyan körülmények, melyek a per folytatását időlegesen megszakítják o a PE nyugvásának három formája: az eljárás félbeszakadása, a tárgyalás felfüggesztése, az eljárás szünetelése o mindhárom a per folytatásának időleges megszakításához vezetnek a tárgyalás felfüggesztésének oka a bíróság rendelkezése, amely az ügy érdemére, a per eldöntésére vonatkozó prejudiciális kérdésen alapul Imperatív Esetei - ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, illetőleg gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és ezek iránt per van folyamatban, a tárgyalást annak jogerős eldöntéséig (ez nem akadályozza ideiglenes intézkedéssel gyerektartásdíj megállapítását) - akkor is, ha a per nincs folyamatban, de megindítására a felek valamelyike jogosult, ilyenkor a bíróság által perindításra tűzött határidő eredménytelen eltelte után folytatódik a felfüggesztett tárgyalás - ha a bíróság az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről határoz végzésben - ha a bíróság az AB eljárását kezdeményezi folyamatban lévő ügyben alkalmazott jogszabály alkotmányellenessége esetén - Pp (1) Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a közigazgatási szerv felülvizsgálni kért határozata ellen az ügyész óvást nyújtott be, vagy pedig a felettes közigazgatási szerv a határozatnak felügyeleti úton való felülvizsgálata iránt intézkedett, a tárgyalást az óvás elbírálásáig, illetőleg a felügyeleti intézkedéssel elrendelt újabb határozat meghozataláig legfeljebb azonban harminc napra felfüggeszti. - Pp (6) Az [teljes hatályú apai] elismerésről felvett jegyzőkönyvet az előbbi rendelkezések szerint megszerzett okiratokkal kiegészítve a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztése mellett át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetőhöz. [ ] Ha az elismerő nyilatkozat alapján az apát az anyakönyvbe nem jegyzik be és az ennek okául szolgáló hiány nem pótolható, a bíróság a per felfüggesztését megszünteti, és a tárgyalást folytatja. - Pp (5) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez [Bsz. 29. (2) bekezdés b) pont], ezzel egyidejűleg az ügy elbírálását a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. Fakultatív - ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, ennek az eljárásnak jogerős befejezéséig (ha ez az eljárás még megindítva nincs, a büntetőeljárás megindításáról hivatalból üldözendő bűncselekmény esetében a bíróság gondoskodik, egyébként pedig az eljárás megindítására megfelelő határidőt tűz ki. ha ez eredménytelenül telik le, a tárgyalást folytatni kell) - ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van (tehát a perindítás hatálya beállt és az eljárás nem szakadt félbe és nem szünetel) - PK 195.: A közbenső ítélet elleni perújítás esetén a bíróság az összegszerűség kérdésében folyó per tárgyalását a perújítási ügy befejezéséig felfüggesztheti. A bíróság intézkedése - ezt a bíróság végzéssel rendeli el, azt indokolni köteles (a felfüggesztés alapjául szolgáló tények és jogi indokok rövid ismertetése) - EUB előzetes döntéshozatal esetében a végzést meg kell küldeni az IRM-nek - a végzés ellen fellebbezésnek van helye - a bíróság a végzést meg is változtathatja, hatályon kívül is helyezheti (ekkor már nincs helye fellebbezésnek ellene) Joghatás - minden határidő megszakad és a felfüggesztés megszűnésétől a határidő újra kezdődik - tartama alatt tett minden bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve, ha a felfüggesztéssel, illetőleg az annak megszüntetésével kapcsolatos (kivéve: gyerektartás iránt ideiglenes intézkedéssel tartásdíj megállapítása + minden olyan intézkedés, amely mint peren kívüli eljárás nem jelenti a per folytatását) - nem vezethet a per megszűnéséhez 107

108 62. A per megszüntetése nem csak az AP alaki védekezésének elbírálásakor kerülhet rá sor, hanem bármikor, ha a per megszüntetésére okot adó körülmény bekövetkezik vagy ismertté válik kérdés, hogy csorbítja-e a bírósághoz fordulás jogát: nem, mert érdemi végzésként lehet felülvizsgálatot kérni a per megszüntetésének feltétele, hogy legyen per, vagyis a perindítás joghatásai már beálljanak (keresetlevél AP-sel való közlése) 1. a per megszüntetése perakadályok miatt o Pp A bíróság a pert megszünteti, ha a keresetlevelet már a 130. (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani; (azért csak megszüntetés lehetséges, mert a perindítás hatálya már beállt) a) a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt; b) a felperes követelésének érvényesítése [nem a per tárgyának értéke miatt] más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság [kizárólagosan] illetékes, de áttétel a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható; c) a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie; d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt a per már folyamatban van (perfüggőség) vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak (res iudicata); e) a félnek nincs perbeli jogképessége; f) a felperes követelése időelőtti, vagy az elévülést kivéve bírói úton nem érvényesíthető; kivéve, ha a követelés a határozathozatal előtt lejárt g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) felhívás ellenére nem vonta perbe; h) külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja; + választottbírósági kikötés o az eljárás bármely szakaszában kötelező megszüntetés Pp (1) A bíróság a pert az eljárás bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles, ha o a) a perre a magyar bíróság joghatósága kizárt; o b) a felperes követelésének érvényesítése [nem a per tárgyának értéke miatt] más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság [kizárólagosan] illetékes, de áttétel a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható; o g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) felhívás ellenére nem vonta perbe; (2) Ha az alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, hatáskör hiánya miatt a pert megszüntetni csak akkor lehet, ha a hatáskör nem a per tárgyának értékétől függ, az illetékesség hiánya miatt pedig csak akkor, ha az illetékesség kizárólagos. A pernek hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt való megszüntetése esetében a 129. [áttétel] megfelelően irányadó. o ekkor hatáskör hiánya nem vehető figyelembe, az érdemi védekezés kógens módon hatásköralapító o nincs helye permegszüntetésnek (akkor sem, ha a bíróság később észlelte ezen perakadályokat) Pp i) a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a 121. (1) bekezdésében és a 121/A. (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakat, illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket; Pp j) a felperes a hiánypótlás végett neki visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el. oka: ha a bíróság ezeket mulasztása miatt nem vette észre és nem történt meg a KIKNE, akkor ennek következményeit nem lehet a félre áthárítani 108

109 2. a per megszüntetése az érdemi döntés hozatalának egyéb akadályai miatt I. Hivatalból II. Kérelemre - ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és ezt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták - a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja vagy egyébként nincs jogutódlás - ha a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik - ha magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg (ekkor nincs helye a KIKNE, mert a Pp.-t csak magyar bíróság eljárása esetén kell alkalmazni), az eljárást a bíróság akkor szünteti meg, ha az AP az első tárgyalást elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjeszt elő, vagy az AP a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja (a kifogásról jogi képviselő hiánya esetén a bíróság tájékoztatja az AP-t) 1. AP 2. FP 3. Közös - ha a FP az első tárgyalást elmulasztotta (kivéve, ha kérte, hogy távollétében is tartsanak tárgyalást) AP ekkor negatív megállapítási viszontkeresetet indíthat - ha a bíróság az AP kívánságára a külföldi FP-t perköltség-biztosíték adására kötelezte, de a FP a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig perköltségbiztosítékot nem adott (ha érdemi tárgyalásba bocsátkozott, csak akkor terjeszthet elő ilyen kérelmet, ha a kötelezettség csak később következett be, vagy az AP csak később szerzett róla tudomást) FP elállt a keresettől (a per érdemi befejezésének nem kívánását kifejezésre juttató eljárásjogi rendelkező cselekmény, határozott és bírósághoz címzett nyilatkozat) - az érdemi tárgyalás megkezdése után csak AP-i hozzájárulással szüntethető meg a per emiatt, mert az AP szeretne res iudicata-t - FP köteles megtéríteni az AP költségeit - ha AP hallgat: költségigény nélküli hozzájárulásnak tekintendő - ha a kérelmet egyértelműen bejelentették (általában perbeli egyezség ítélethatályú jóváhagyásával történik) 4. Bármelyik fél - ha a megszűnt félnek nincs jogutódja, a másik fél kérheti a per megszüntetését, ekkor a fél kérelmére ügygondnokot rendel a bíróság és vele szemben folyik az eljárás, de ekkor csak megszüntetés lehet Eljárás a keresettől történő elállás esetén Pp (1) A felperes a per érdemi tárgyalása előtt keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat, az érdemi tárgyalás megkezdése után azonban csak akkor, ha az elálláshoz az alperes hozzájárul. A felperes mindkét esetben köteles alperesnek a keresetindítás folytán felmerült költségeit megtéríteni. Egyéb okok a különleges perekben - Pp (3) A bíróság a [házassági] per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi. - Pp (1) [házassági perben] A felperes mulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tűz ki. Az a felperes, akinek lakóhelye külföldön van, kérheti, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. - Pp Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert a perköltségre vonatkozó határozathozatal nélkül megszünteti, és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi. - Pp (2) Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és a közigazgatási szervet a perköltség megfizetésére kötelezi. - Pp (1) [SHP esetén] Ha egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. a permegszüntető végzés o a bíróság a megszüntetés kérdésében önálló fellebbezéssel megtámadható végzésben határoz o Pp (2) Ha a bíróság a 140. alapján a per megszüntetésére irányuló kérelemnek és a per érdemének együttes tárgyalását rendelte el, a per megszüntetésére irányuló kérelmet az ügyet befejező határozatában is elutasíthatja. o a permegszüntetésre irányuló kérelmet elutasító határozat ellen csak akkor van helye fellebbezésnek (ekkor is csak az érdemi döntésben), ha a bíróság a pert hivatalból a Pp a), b), vagy c) pontjában foglalt ok fennállása ellenére sem szünteti meg o felülvizsgálati eljárásban csak hivatalból szüntethető meg (Pp a), b), g)) a per megszűntetését elutasító végzés: Pp (1) A bíróság olyan határozata ellen, amely a per megszüntetésére irányuló kérelmet a 157. e) és f) pontjában foglalt esetek kivételével elutasítja, külön fellebbezésnek helye nincs, és az ügyet befejező határozat ellen irányuló fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság a pert a 158. szerint hivatalból figyelembe veendő valamely ok ellenére sem szüntette meg.

110 tárgyaláson kívüli megszüntetés o Pp (2) A bíróság a pert tárgyaláson kívül is megszüntetheti, ha az elállást a felperes írásban jelenti be, és ahhoz csatolja az alperesnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy igényel-e költséget, és azt mennyiben számítja fel. o Ha a per megszüntetéséhez szükség van az alperes hozzájárulására is, az erre vonatkozó nyilatkozatot is csatolni kell. Ha a felperes az alperes írásbeli nyilatkozatát nem csatolta, a bíróság az alperest nyilatkozattételre tárgyaláson kívül is felhívhatja és figyelmeztetheti, hogy ha a felhívásra az abban megjelölt határidő alatt nem nyilatkozik, a felperes kérelmének megfelelően fog dönteni. a per megszüntetésének joghatása o a keresetlevél beadásához és a perindításhoz fűződő anyagi joghatások megszűnnek o Pp (1) Ha a bíróság a pert a 157. a), b) vagy c) pontja alapján szünteti meg, a keresetlevél beadásának és a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. o (2) Ha a felperes a jelen -ban megállapított határidőt elmulasztja, igazolással sem élhet. 63. Az elkülönítés és az egyesítés, a tárgyalási jegyzőkönyvvel szemben támasztott tartalmi követelmények, az iratok megtekintése ELKÜLÖNÍTÉS Pp (1) A bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített egyes követelések vagy a megosztható követelések egyes részei, valamint általában a perben eldönthető egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra. következtében nem lesz több per, csak az egyes kereseti kérelmeket megosztva tárgyalja a bíróság, és róluk rendszerint külön határozatban is dönt (részítélet, permegszüntetés, részegyezséget jóváhagyó végzés) EGYESÍTÉS - Pp (2) A bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. - összefüggés: a perek tárgyának olyan kapcsolódása, amely miatt az egyik kérdésben való döntés hatással van a másik perben való döntésre, a bizonyítási anyag mindkettőben felhasználható stb.) - Pp (3) A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben az azonos hatáskörű helyi bíróságok előtt folyamatban lévő perek egyesítésének is helye van; a megyei (fővárosi) bíróság az előtte indított perhez a területén működő helyi bíróság előtt folyamatban lévő pert is egyesítheti. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörű helyi bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről korábban határozott. végzéssel történik, ellene fellebbezésnek nincs helye - következtében több perből egy per lesz (és keresethalmazat jön létre) - nem hat ki a bíróság hatáskörére, az egyesített perek tárgyának értéke nem kerül öszszeadásra - a bíróság a pereket hivatalból egyesíti (akkor is helye van, ha azt a felek ellenzik - kivétel: Pp (4) A felek közösen előterjesztett kérelmére a bíróság ha annak feltételei fennállnak a pereket egyesíti. A kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a bíróság a felek kérelmére a pereket egyesítette, utóbb az egyesítést nem mellőzheti. a tárgyalási jegyzőkönyv o tárgyalási jegyzőkönyv: a tárgyalás folytatásának okmányszerű rögzítése és a tárgyalás megszabott alakszerűségei megtartása utólagos ellenőrzésének lehetővé tételére szolgáló közokirat, amely hitelesen tanúsítja a benne foglaltakat o Pp (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, valamint a tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról (kihallgatásról) jegyzőkönyvet kell készíteni. o Pp, 117. (5) Az elhalasztott tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie. o elkészítés módja Pp (2) Az elnök határozza meg, hogy milyen eljárási cselekmények (meghallgatás, kihallgatás, tárgyalás stb.) esetében alkalmaz jegyzőkönyvvezetőt. módok: jegyzőkönyvvezető a tárgyaláson, illetve a tárgyalás utolsó szakaszában, amikor a bíró lediktálja az elhangzottakat, a bíró maga készíti a jegyzőkönyvet, hangfelvétellel rögzítik a tárgyalás anyagát, és ez alapján 8 napon belül készítik el jogszabály megengedheti, hogy a bíróság a tárgyalás (meghallgatás) anyagát más módon rögzítse 110

111 Pp (1) A bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül, fel kell tüntetni a jegyzőkönyv írásba foglalásának napját, és a feleket tájékoztatni kell arról, hogy az elkészült jegyzőkönyvet mikor és hol tekinthetik majd meg, illetve vehetik át. A bíróság a jegyzőkönyvet az írásba foglalást követő további tizenöt napon belül kézbesíti, ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő. (5) Ha az eljárási cselekményen történtek rögzítése hangfelvétellel történik, a hangfelvétel írásba történő áttétele során a jegyzőkönyvvezető helyett a leírást végző bírósági alkalmazott (leíró) jár el, és aláírásával igazolja, hogy a leírást a hangfelvételnek megfelelően készítette el. kiegészítés, módosítás: Pp (2) A jegyzőkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható; a felek erre vonatkozó kérelmét annak elutasítása esetén a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon. kézbesítés: Pp (3) Ha a jegyzőkönyv elkészítésére nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg kerül sor, az eljárási cselekményen jelen lévő felek - amennyiben a jegyzőkönyv részükre kézbesítésre kerül - a kézbesítéstől számított 8 napon belül, ha pedig a jegyzőkönyv a felek részére nem kerül kézbesítésre, akkor az eljárási cselekménytől számított 15 napon belül a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérhetik. aláírás: Pp (4) A jegyzőkönyvet és az esetleges módosításokat az eljáró bíró, illetve a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és a tanács elnöke a jegyzőkönyv aláírásában akadályoztatva van, a jegyzőkönyvet helyette helyettesi minőségének feltüntetésével a tanács egyik tagja írja alá. o a tárgyalási jegyzőkönyv formája és tartalma Alaki kellékek Tartalma Kötelező jegyzőkönyvbe venni Pp A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot; b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát; c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdő és befejező időpontját; d) a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét; e) a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását; f) zárt tárgyalás esetén az erre való utalást. Pp (1) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vajon az eljárás a törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni. Pp (2) Különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben: a) a tárgyalás megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját; b) a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat (felek tényállításai és bizonyítási indítványai, keresetváltoztatás, viszontkereset, korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseke, valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztása vagy megtagadását; c) okiratok bemutatásának megtörténtét, a tanúk vallomását, a szakértők véleményét és a szemle eredményét; d) a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, a felek között létrejött egyezséget; e) a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét. - Pp. 73/C. (4) [ ] Ha a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot a bíróságnak bemutatták, ennek tényét elegendő a jegyzőkönyvben rögzíteni, azt az iratokhoz nem kell csatolni. [ ] - Pp A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a kifogást szóval adja elő, azt jegyzőkönyvbe kell venni. [ ] - Pp (5) [ ] Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie. - Pp (3) A felek beadványának, a szakértők véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy másolatnak csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni. - Pp (4) Ha a felek bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása. - Pp. 134/A. [ ] Szükség esetén a bíróság e személyeket [fél, képviselő, tanú stb.] a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét és a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. - Pp (5) [orvosi, üzleti titok és közvetítői tevékenység esetén] a tanút mentességére kihallgatása előtt, illetőleg mihelyt a mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát a jegyzőkönyvbe fel kell venni. 111

112 - Pp (1) A kihallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, ha a felolvasást sem a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. - ha a bíróság tanácsban jár el, a határozathozatal előtti tanácskozásról jegyzőkönyvet kell készíteni - Pp (2) [ ] Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig nyolc napon belül kézbesíti. [ ] - Pp (2) A tárgyaláson hozott végzéseket a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvbe is belefoglalhatja; ebben az esetben a végzésnek csupán a rendelkező részt és az indokolást kell tartalmaznia. az iratok megtekintése o Pp (1) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a per iratait a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. o (2) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy a külön törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetében a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot. az eljárás nyilvánossága o Pp (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után engedélyezi az iratok megtekintését, az azokról való másolat és kivonat készítését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását o (6) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben - a bíróság a per iratait vagy azok másolatát (kivonatát) megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez. o (7) Az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésről a per jogerős befejezését követő három hónap eltelte után a bíróságnak fizetendő oldalanként háromszáz forint, de határozatonként legfeljebb ötezer forint díj ellenében bárkinek anonimizált másolat adható. A határozatban szereplő természetes személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével; egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni. o (8) A (7) bekezdésben meghatározott másolatban nem kell törölni: a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személy nevét és beosztását, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt; b) a meghatalmazottként eljárt jogi képviselő nevét; c) a társadalmi szervezet vagy alapítvány képviselőjének nevét; d) a közérdekből nyilvános adatokat. elveszett, megsemmisült iratok pótlása o Pp. 119/A. (1) Az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására az ügyben eljárt tanács elnöke intézkedik. Ennek keretében a szükséghez képest elrendeli az iratok teljes vagy részleges pótlását, meghallgatja az eljárásban részt vett személyeket, kiadmányokat, iratmásolatokat szerez be stb. o (2) Ha az elveszett (megsemmisült) iratok alapján hozott határozat jogerős és végrehajtható, a befejezett ügy iratainak pótlása mellőzhető. A felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles kiadmányát (másolatát) kell beszerezni. o (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az eljárási cselekmény anyagának hangfelvétel formájában történő őrzése esetében is. 112

113 II. félév 64. A bizonyítás tárgya, a bizonyítékok és a bizonyítási eszközök a bizonyítás fogalma, célja, kivételek, a bizonyítás fajai, a bizonyítási rendszerek o a bíróság előtti eljárás legfontosabb része, mert az objektíve valóságos (vagyis a történeti) tényállás felderítésére kerül sor, amely az ítéleti tényállás megállapításának alapjául szolgál a perek tartamának 90%-a ténykérdésekben történő vitatkozásban merül ki ennek oka: a iura novit curia-elv (a bíróság ismeri a jogot) ezért a perek szabályozásának központi helyére került a tények megismerésének, feltérképezésének szabályozása, ezek a bizonyítás szabályai o különböző elméletek bizonyítás-fogalmai Logikai elmélet Megismerési elmélet Processzuális irányzat a bizonyító tényekről a bizonyítandó tényekre való bíróság által végzett következtetés a múltban történt dolgok megismerése 113 jogilag szabályozott eljárási cselekmények sorozata, ide tartozik a bizonyítás előkészítése, foganatosítása és eredményének mérlegelése is mai általános fogalom: a bíróság, a peres felek és a per egyéb résztvevői azon eljárási cselekményeinek sorozata, amelynek célja a per eldöntése céljából releváns tényekre nézve a bíróság teljes meggyőződésének kialakítása bizonyítási eljárás: a bíróság által végzett olyan bizonyítási tevékenység, amely a foganatosítás előkészítésével és a bizonyítás foganatosításával kapcsolatos a bizonyítás célja: a bíróság teljes meggyőződésének kialakulása valamely releváns tényről vagy tényre vonatkozó állításról oka: objektív valóságnak megfelelő történeti tényállás nélkül megalapozott és jogszerű döntés nincs o a bizonyítás alapelvi vonatkozásai a peranyagszolgáltatás elve Pp. 3. (3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása ha törvény eltérően nem rendelkezik a feleket terheli. [ ] A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. bizonyítási kötelezettség: a fél nem kényszeríthető, de a bizonyítás elmulasztása esetén szankciók o a bizonyítási teher Pp. 3. (3) [ ] A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. [ ] bizonyítási teher: azt határozza meg, hogy kit terhel a bizonyítatlan tényállás, kinek kell viselnie a bizonyítatlanság következményeit főszabály: az viseli, aki az anyagi jogszabály alapján bizonyításra kötelezett, ha a főbizonyítás nem történik meg o nevesített szankciók Pp. 3. (4) A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. Pp. 8. (5) A bíróság azt a felet (képviselőt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határidőt vagy határnapot mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, a törvény értelmében a költségek megtérítésére való kötelezésen felül pernyertességére vagy pervesztességére tekintet nélkül pénzbírság megfizetésére kötelezi, továbbá a felet a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja. Pp (6) Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti. a bírósághoz fordulás joga az igazságszolgáltatás állami monopólium, ezért a tényállás gondos mérlegelésének feltételeit meg kell teremteni emellett bizonyítatlanság esetén is érdemben kell határozni (nem permegszüntetési ok a bizonyítatlanság, ellenben a fellebbezés folytán bizonyítatlanság esetén új eljárásra fogják utasítani) o ezért a bizonyítatlanság valamelyik fél kárára érvényesül: ezt a bizonyítási teher határozza meg

114 szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelése (1) szabad bizonyítás jelentése: Pp. 3. (4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. o Pp. 3. (5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni. o kivétel pl.: ha a tanút titoktartási kötelezettsége ellenére kihallgatják vagy a mentességre való alapos hivatkozását figyelmen kívül hagyva vallomásra kötelezik, vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe o kivétel: Pp. 192/A. (1) A perben bizonyítékként nem használható fel az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó okirat (az okirat ilyen titkot tartalmazó része), melynek a fél általi megismeréséhez a minősítő nem járult hozzá. o szintén kivétel (korlát): Pp. 4. (2) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. (2) szabad mérlegelés: kizárólag a bíróság által végezhető olyan, a logikus gondolkodás szabályainak megfelelő eljárási cselekmény, ahol legtöbbnyire a bíróság belső meggyőződése a korlát o a bíróság szabadon értékeli és veti egybe (mérlegeli) a beszerzett bizonyítékokat, megállapítja azok bizonyító erejét, értékét, illetve a kizárandó bizonyítékokat (pl. ellentmondásos tanúvallomás, aggályos szakértői vélemény), és ezek alapján megállapítja a bizonyítandó tények fennállását vagy fenn nem állását, valóságát vagy valótlanságát megkötés: a közvetlenség elve (bírói kötelezettség) + bizonyítékok alkalmassága a tényállás felderítésére o Pp. 4. (1) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. o a szabad bírói belátás (kártérítés vagy egyéb követelés összegét meghatározza a bíró) nem ez o kivételek a teljes meggyőződés elve alól: a valószínűsítés Pp.-ben megengedett esetei Kizárási ok bejelentése Jogutód perbelépése Kézbesítési vélelem megdöntése Hirdetményi kézbesítés kérése Felvilágosítás kérése hirdetményi kézbesítésről Ideiglenes intézkedés iránti kérelem Tanúvallomás megtagadása Pp. 16. (4) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, az [elfogultságot] azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti. Pp. 61. (2) A felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges. Hozzájárulásra nincs szükség, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt vagy jogutódlással megszűnt, a jogutódlást azonban valószínűsíteni kell. Pp. 99/A. (5) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben [más okból nem tudja átvenni] a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. Pp (2) Hirdetményi kézbesítést a bíróság a 100/A. (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el. Ha az előadott tények valótlannak bizonyulnak, és a fél erről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna, a hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás érvénytelen, a felet pedig a felmerült költségben és ezenfelül pénzbírságban is el kell marasztalni. [ ] Pp (7) Más személy kérelmére felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. [ ] Pp (1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. [ ] A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. Pp (1) Ha a tanú a 169. értelmében nem hallgatható ki, vagy a 170. alapján nem akar vallomást tenni, ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt is bejelentheti. A 170. esetében a megtagadás okát a bejelentéssel egyidejűleg elő kell adni és egyben valószínűsíteni kell. A bíróság egyéb valószínűsítő adat hiányában a tanút a megtagadás okára nézve ki is hallgathatja. 114

115 Mulasztás Pp (2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, igazolása amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Bizonyító fél ellenfelének Pp (6) A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet is kötelezheti a tanú kötelezése tanú nevének nevének és idézhető címének a [ ] történő bejelentésére, ha a bizonyító fél valószínűsíti, hogy az általa nem ismert tanút az ellenfél ismeri vagy ismernie kell. és címének bejelentésére Pp Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt előzetes bizonyításnak van helye, ha: a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna; Előzetes bizonyítás ké- b) valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti; rése c) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli; d) a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi. Pp (3) Azt, hogy az ellenfél ismeretlen, továbbá, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállanak, valószínűsíteni kell. Ingatlan kiürítésére halasztás adása Perújítás Felülvizsgálat SHP Pp (5) Az ingatlan kiürítését [mint teljesítést] elrendelő határozatban a kötelezett kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb hat hónapig terjedő teljesítési határidő állapítható meg, ha b) a kérelemben a kötelezett valószínűsítette, hogy a saját és családja elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani, Pp (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni. Pp (2) Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti; a feleket ha a tárgyaláson jelen vannak a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja. Pp (4) Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében ha annak sikere valószínűnek mutatkozik a Legfelsőbb Bíróság a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja. Pp (2) [ ] A tárgyalást legfeljebb nyolc napra csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik. o a bizonyítás fajai főbizonyítás, ellenbizonyítás és ellenkező bizonyítás főbizonyítás: az a fél bizonyít, akinek bizonyítási kötelezettsége van (akinek érdekében áll, hogy a bíróság valamely általa állított tényt valóságként fogadjon el) o Pp (1) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. o ezt sokszor anyagi jogszabály határozza meg pl. a felperes károsult bizonyítja a kárt, a károkozó jogellenes magatartását és az okozati öszszefüggést, az alperes károkozó, pedig a felróhatóságának hiányát ellenbizonyítás: a bizonyításra kötelezett ellenfele bizonyít, és ez a bizonyításra kötelezett által állítottak ellenkezőjére vonatkozik ellenkező bizonyítás: olyan főbizonyítás, amikor jogszabály teremt olyan helyzetet, hogy a jogszabály által valónak feltett tényt kell megdöntenie a bizonyítónak (vagyis vélelmet kell megdönteni) közvetlen és közvetett bizonyítás közvetlen: a perbíróság maga folytatja le a bizonyítási eljárást és így közvetlenül ismeri meg a bizonyítékokat közvetett (csak ha a törvény megengedi): a bíróság segítséget vesz igénybe (kiküldött bíró, megkeresett bíróság, külföldi bíróság előtt lefolytatott bizonyítás) teljes és nem teljes: teljes, ha eredményes volt és a bíróságban teljes meggyőződés alakult ki a bizonyító fél által állítottak valóságát illetően 115

116 o a bizonyítási rendszerek Kötött Szabad Vegyes a törvény előre meghatározza, hogy milyen súlyú és számú bizonyíték megléte esetén köteles a bíró az állított tényt bizonyítottnak elfogadni - a hatóságok minden, a tényállás megállapítására alkalmasnak mutatkozó bizonyítási eszközt és bizonyítékot felhasználhatnak - a bizonyítékok bizonyító erejének szabad értékelése - van katalógusa a bizonyítási eszközöknek, de csak példálózó - korlátok: (1) szakértelem szüksége esetén szakértő kirendelése Pp (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. (2) okiratok kiemelt szerepe: Pp Olyan tényállásra vonatkozóan, amely okirattal bizonyítható, a bíróság az egyéb bizonyítást mellőzheti. (3) a bíróság a bizonyítékok mérlegelését indokolni köteles a bizonyítás tárgya o 1. a bizonyítandó tények: olyan, a per érdemi eldöntése szempontjából releváns, valónak megismerendő tények, amelyek egy anyagi jogszabály diszpozícióját alkotják, és amelyek valósága vagy valótlansága tekintetében a bíróság teljes meggyőződésének kialakítása a cél pl. kár, vétkesség releváns tények: a perben elbírálandó jogviszonyra nézve valamilyen hatással voltak o tények fajtái lehetnek külvilágban lejátszódó történések (pl. felépítette-e a házat), a külvilág tárgyi jelenségei (pl. ház anyaga), vagy a szubjektum történései / állapotai (pl. jó- vagy rosszhiszeműség, gondosság) vizsgálat lehet: pozitív vagy negatív irányú, illetve lehetetlenségre irányuló tárgya lehet: múltbeli (pl. tanúvallomás), jelenbeli tény (pl. szemle) vagy történés, jövőbeli tény vagy történés igazolása (pl. szakértői vélemény) o jogszabály bizonyításának tilalma az NMJtvr.-ben szabályozott tájékozódás nem minősül bizonyítási cselekménynek NMJtvr. 5. (1) A bíróság vagy más hatóság az általa nem ismert külföldi jog felől hivatalból tájékozódik, szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti. (2) A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad. (3) Ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani, a magyar jogot kell alkalmazni. o az egyszerűbben bizonyítható tények törvényi lehetőség arra, hogy bizonyos, nem vitás tények körében ne kelljen ugyanolyan mélységű bizonyítást lefolytatni, mert azok bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárás nélkül is nyilvánvalóak ezek bizonyítását a bíróság hivatalból rendeli el Pp (3) [ ] Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi [valónak fogadhatja el], ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni. a felek és a bíróság ebben az esetben is kötelesek meghatározott bizonyítási cselekmények lefolytatására, mert bizonyítás nélkül bizonyítandó tény valóságát bíróság nem állapíthatja meg Pp (2) A bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. 1. Beismerés 2. Felek egyező előadása - beismerés: a fél olyan ténybeli előadása, amelyben az ellenérdekű fél által állítottak valóságtartalmát elfogadja (sohasem vonatkozik jogra, mert jogot elismerni lehet) - a féltől vagy képviselőjétől kell származnia (akinek nincs perbeli cselekvőképessége, helyette csak a törvényes képviselője tehet hatályos beismerést) - írásban és szóban is elő lehet terjeszteni - bármikor visszavonható (de ha a korábban beismert tények valótlanságát nem tudja bizonyítani, azokat a bíróság a terhére fogja értékelni bizonyítási teher megfordulása) - nem lehet beismerést tenni a hatáskör alapjául szolgáló tényekre nézve - nem önálló beavatkozó: csak annyiban hatályos, ha nem ellentétes az általa támogatott fél nyilatkozatával - pertárs: csak egyik pertárs beismerő nyilatkozata nem mentesít a bizonyítási eljárás lefolytatása alól a másik pertárs vonatkozásában - a felek egy adott tényre tett egybehangzó nyilatkozata - tulajdonképp a beismerés azon esete, amikor kölcsönösen nem ismerik egymás nyilatkozatait - kivételek: nem rendelkezhető jogok (pl. gyermek elhelyezése, amelynek tárgyában a bíró hivatalból dönt), apasági per, ahol a bizonyítás szintén hivatalbóli 116

117 3. Kétségbe nem vont előadás 4. Köztudomású tények 5. A bíróság hivatalos tudomása 6. Vélelmek 7. Fikciók - azok a tények, amelyeket az emberek egy nagyobb, meghatározott csoportja ismer és valóságnak fogad el (fogalmi elem a közmegegyezés) - pl. történeti események, mértékrendszer elemei, gravitáció, de lehet olyan információ, amely egy adott csoporton (pl. kisváros) belül mindenki számára nyilvánvaló - a köztudomásságot a bíróság hivatalból is figyelembe veheti, de jegyzőkönyvbe kell venni és a felekkel közölni kell (mert csak így van lehetőségük ellenbizonyításra) - azok a releváns tények, amelyekről a bíróság egyéb hivatalos eljárása során tudomást szerez (pl. res iudicata áll fenn az ő ítélete folytán) - széleskörű értelmezés: másik ügyben eljárás, elnöki körlevél stb. is - ha a bíró magántudomása releváns, a bíró tanúkénti kihallgatását kell elrendelni és erre tekintettel az ügy további intézéséből ki kell zárni - vélelem: ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy valamely tény (vélelmező tény) valósága esetén egy másik tényt (vélelmezett tény) valóságnak kell tekinteni - ekkor általában csak a vélelmező tényt kell bizonyítani - bizonyítási kötelezettség megfordul: a vélelmet megdönteni kívánónak kell bizonyítania - a magyar jogban nincs megdönthetetlen vélelem (praesumtio iuris et de iure) - pl. a megszületett gyermek apjának azt kell tekinteni, aki a vélelmezett fogamzási időben házastársi kapcsolatban állt a gyermek anyjával (alapvélelem) - fikció: jogszabályi rendelkezésnél fogva valónak kell elfogadni egy olyan tényt, ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak - ellenbizonyításnak nincs helye, de általában a per érdemére nincsenek kihatással - pl. Pp. 81. (2) Ha a per kártérítésre irányul, vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ, az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére, ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak.(ekkor a megítélt összeg szempontjából teljesen pernyertesnek kell fikcionálni) - pl. Pp. 95. (5) Ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be. - pl. mulasztás igazolása (Pp (4) Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. - pl. áttétel (Pp (3) Az [ ] áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál (hatóságnál) terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették. o 2. a bizonyítékok Pp (1) Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. a Pp. rosszul használja a fogalmat, mert ezek bizonyítékok bizonyíték: az az információ, tény, körülmény, amelynek segítségével közvetlen következtetés vonható le a bizonyítandó tények valóságára vonatkozóan, és amelyet a bizonyítási eszköz hordoz emellett a szemle nem bizonyíték és nem is bizonyítási eszköz: a bizonyítási eljárás lefolytatásának egy módja, amely a tárgyi bizonyíték bíróság általi észlelésére szolgál Bizonyítási eszköz tanú szakértő okirat szemletárgy fél Bizonyíték tanúvallomás szakvélemény okirat tartalma a tárgy jellege a fél előadása a bizonyítás folyamata: bizonyítási eszköz => hordozza: bizonyíték => bíróság megismer és következtet => bizonyítandó tény valósága vagy valótlansága => felderített történeti tényállás => meggyőződés és rá alapozás: ítéleti tényállás o 3. a bizonyítási eszközök olyan eszközök, amelyeknek az igénybevételével, közvetítésével a bíróság a bizonyítékot észlelni tudja, és ezáltal a bizonyítandó tény fennállását vagy fenn nem állását megállapíthatja azok az eszközök, amelyek a bizonyítékokat hordozzák (minden olyan eszköz, aminek a megismerése a perben bizonyíték észlelését eredményezheti a fél, mint bizonyító eszköz a szabad bizonyítási rendszer elveiből kiindulva a fél személyes előadása lehet bizonyíték a felek előadása nagyon fontos szerepet kap: a bíróság a felek által rendelkezésére bocsátott információkból tud kiindulni emellett az egyszerűbben bizonyítható tények egy része is hozzájuk kapcsolódik: beismerés, egyező előadás, kétségbe nem vont előadás 117

118 65. A bizonyítás lefolytatása és az előzetes bizonyítás bizonyítás: a bíróság, a peres felek és a per egyéb résztvevői azon eljárási cselekményeinek sorozata, amelynek célja a per eldöntése céljából releváns tényekre nézve a bíróság teljes meggyőződésének kialakítása bizonyítási eljárás: a bíróság által végzett olyan bizonyítási tevékenység, amely a foganatosítás előkészítésével és a bizonyítás foganatosításával kapcsolatos 1. a bizonyítás logikai folyamata: bizonyítási eszköz => hordozza: bizonyíték => bíróság megismer és következtet => bizonyítandó tény valósága vagy valótlansága => felderített történeti tényállás => meggyőződés és rá alapozás: ítéleti tényállás 2. a bizonyítás lefolytatásának szakaszai (eljárási, eljárásjogi folyamat) I. E L Ő K É S Z Í T É S 1. Bizonyítási kötelezettség meghatározása 2. A bizonyítás indítvány ozása - Pp. 3. (3) [ ] A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. - a fél bizonyítási kötelezettsége: a bizonyítandó tényeket melyik félnek kell bizonyítania - főszabály: Pp (1) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. - ilyen kötelezettsége lehet a beavatkozónak és az ügyésznek is - anyagi jogszabály is meghatározhatja pl. a kártérítési perben a Ptk (1) alapján a FP kötelezettsége a károkozás tényének, az AP jogellenes magatartásának és a kettő közötti okozati öszszefüggés bizonyítása - Pp. is meghatározhat bizonyítási kötelezettséget: Pp (1) A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. - a bíróság tájékoztatási kötelezettsége: Pp. 3. (3) A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. (az ítélet kellő bizonyítottsága miatt hatályon kívül helyezhető! Pp (3) Ha a bizonyítási eljárásnak nagy terjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges, anélkül azonban, hogy [kizárt bíró járt el, nem szabályszerű megalakítás, lényeges szabálysértés miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, kiegészítése], a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét [ ] hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja.) - bizonyítási teher: azt határozza meg, hogy kit terhel a bizonyítatlan tényállás, kinek kell viselnie a bizonyítatlanság következményeit - főszabály: aki az anyagi jogszabály alapján bizonyításra kötelezett, ha a főbizonyítás nem történik meg - bizonyítási teher megfordulása: SHP-nél az AP-nek kell bizonyítania, hogy a sajtóközleményben közétett tényállítás való - rosszhiszemű nemteljesítés esetén szankció: Pp. 3. (4) 2. A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. + Pp. 8. (3) A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból [...] c) nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra. - a felek a bíróság felhívására vagy anélkül is a törvény rendelkezésénél fogva kötelesek bizonyítékaikat a bíróság elé állítani - FP: Pp (1) 2. a keresetlevélben fel kell tüntetni: [...] c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; - egyébként már a keresetlevélben lehet (és érdemes) konkrét bizonyítási indítványokat tenni pl. tanúkihallgatásra, szakértői bizonyítás elrendelésére - AP: Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. - később már figyelemmel kell lenni a jóhiszemű pervitel elvére: Pp. 8. (4) A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg és ezáltal a per befejezését késlelteti. a bizonyítás indítványozása is ilyen nyilatkozat! (5) A bíróság azt a felet (képviselőt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határidőt vagy határnapot mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, a törvény értelmében a költségek megtérítésére való kötelezésen felül pernyertességére vagy pervesztességére tekintet nélkül pénzbírság megfizetésére kötelezi, továbbá a felet a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja. - az indítványokat szóban és írásban is lehet tenni 118

119 II. F O G A N A T O S Í T Á S ( L E F O L Y T A T Á S ) 3. A bizonyítás elrendelése - Pp (1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. ezt pervezető végzéssel teszi - Pp (2) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi. (pl. a személyállapoti perekben, + a fél személyes előadását minden esetben!) - Pp. 3. (4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. [1. a már elrendelt bizonyítást mellőzheti, 2. addig mellőzött bizonyítást elrendelhet, 3. a bizonyítási cselekmények sorrendjét meghatározhatja] - A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. - A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. - a bizonyítást elrendelő határozatot meghozatalkor nem köteles indokolni a bíró, de az érdemi döntésben meg kell indokolni, hogy miért mellőzött egy adott bizonyítást - tanúkihallgatás elrendelése esetén pl. a bíró a tanút megidézi a tárgyalási határnapra az idézésre vonatkozó általános szabályok szerint (bővebben: 66. tétel) - szakértői bizonyítás elrendelése esetén a szakértőt ki kell rendelni (bővebben: 68. tétel) - a közvetlenség elvének megfelelően: főszabályként: Pp (1) A bizonyítási eljárást a perbíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le.[ ] - ennek megvalósulása: csak az válik a per anyagává, amelyet a bíróság vagy a felek a tárgyaláson ismertettek, tehát sor került a közvetlen megismerésre (vagyis a perbe be lett vezetve) - kivétel: Pp (3) A bizonyítást a perbíróság, illetőleg a megkeresett bíróság a szabályszerűen idézett felek távollétében is lefolytatja. Igazolásnak ilyenkor helye nincs, azonban a felek bármelyike kérheti a bizonyítás megismétlését, ha ahhoz lényeges érdeke fűződik, és az azzal felmerülő újabb költségeket előlegezi; a kérelem tárgyában az eset összes körülményeinek mérlegelésével akkor is a perbíróság határoz, ha a bizonyítást megkeresett bíróság folytatta le. K I V É T E L E K 1. megkeresett bíróság eljárása Pp. 44. (1) A bíróság rendszerint csak a saját területén vagy a székhelyén teljesítendő bírói cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül, és más bíróság területén csak akkor járhat el, ha ez a területének határán foganatosítandó cselekmény befejezése végett szükséges, továbbá, ha a cselekmény közvetlen foganatosítását a sürgősség vagy más fontos érdek indokolja. Egyébként a bíróság a területén vagy székhelyén kívül teljesítendő bírói cselekményeket megkeresés útján foganatosítja. (2) Ha a bíróság saját területén kívül vagy székhelyén kívül jár el, erről azt a helyi bíróságot, amelynek területén a cselekményt foganatosítja, előre értesíti, és ez a bíróság megkeresésre segédkezni köteles. Pp (1) A bizonyítási eljárást a perbíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le. Ha azonban ez jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a bíróság azt a helyi bíróságot keresi meg, amelynek területén a kihallgatandó személyek laknak, illetőleg amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben eszközölhető. A Budapest területén foganatosítandó bírói cselekmények teljesítésére az igazságügyért felelős miniszter rendeletével kijelölt bíróságot kell megkeresni. (ez a PKKB) (2) A perbíróság székhelyén működő helyi bíróságot a bizonyítás lefolytatása végett megkeresni nem lehet. Pp (1) Ha a bizonyítást megkeresés útján foganatosítják, a megkeresett bírósághoz meg kell küldeni azokat az iratokat, amelyek a megkeresés elintézéséhez szükségesek. A megkeresett bírósággal a tanács elnöke közli mindazokat a kérdéseket, amelyeket a bizonyítás során tisztázni kell, illetve mindazokat az adatokat, amelyek a bizonyítás lefolytatásához szükségesek. - így különösen közölni kell az eljárásban részt vevők, továbbá a képviselőik nevét és lakóhelyét, a költségek előlegezésére vonatkozó adatokat, a szükséghez képest az ügy vázlatos leírását és a bizonyítás útján tisztázandó tényállást, valamint a kihallgatandó személyek nevét, lakóhelyét. Ha a megkereső bíróság az eljárásban résztvevők valamelyikének költségmentességet (illetékfeljegyzési jogot) engedélyezett, közölni kell az erre vonatkozó adatokat is. (2) A megkeresett bíróság a bizonyítás lefolytatására határnapot tűz ki, és arra a kihallgatandó személyeket megidézi, a feleket pedig a kitűzött határnapról értesíti. A megkeresett bíróság a bizonyítást ülnökök részvétele nélkül folytatja le. Egyébként a megkeresett bíróság a perbíróságra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el, és amennyiben a törvény másként nem rendelkezik a perbíróság jogait gyakorolja; a kihallgatandó személyekhez a felek is indítványozhatnak kérdéseket. A megkeresett bíróság a felek indokolt kérelmére, 119

120 vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesnek mutatkozik további bizonyítást folytathat le. (3) A megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti. Ha a megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül nem intézte el, az elintézés akadályát a megkereső bírósággal közli. (4) A megkeresett bíróság a bizonyításról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben mind a megkereső, mind a megkeresett bíróságot fel kell tüntetni. A bizonyításról készült jegyzőkönyvet az iratokkal együtt 8 napon belül meg kell küldeni a megkereső bíróságnak. Ha a megkeresés teljesítésére egészben vagy részben más bíróság illetékes, a megkeresett bíróság a ráháruló bizonyítás felvétele után az iratokat az illetékes másik bíróságnak küldi meg, és erről a megkereső bíróságot, valamint a feleket értesíti. - a jegyzőkönyv ismertetésével válik a bizonyíték a per anyagává - Pp (2) Ha a másodfokú bíróság akár a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem vagy a fellebbezési ellenkérelem folytán bizonyítást rendel el, ezt közvetlenül vagy megkeresés útján foganatosítja. Az eljárásra a 201. azzal az eltéréssel irányadó, hogy az ítélőtábla a bizonyítási eljárás lefolytatása végett az első fokon eljárt megyei bíróságot, illetőleg ennek a székhelyén levő helyi bíróságot is megkeresheti. - nem minden esetben szükséges, hogy az eljáró tanács összes tagja részt vegyen a helyszíni szemlén vagy a tanúkihallgatáson - az első fokon eljáró bíróság esetén csak hivatásos bíró lehet a kiküldött, másodfokon eljáró tanács esetén a tanács bármely tagja (de általában az elnököt jelöli ki a tanács) - a kiküldött bíró által végzett bizonyítási cselekmény csak akkor válik a per tárgyává, ha a 2. kiküldött - Pp (1) Ha a tanú aggkora, betegsége, testi fogyatkozása vagy más ok miatt a bíróság róla szóló jegyzőkönyvet ismertették és észrevételek tételét lehetővé tették bíró előtt nem jelenhetik meg, a bíróság a tanút lakásán, illetőleg tartózkodási helyén hallgatja ki. eljárása Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a tanút az elnök hallgassa ki. - Pp (2) Ha a szemlét a helyszínen kell megtartani, a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a szemlét az elnök tartsa meg. - Pp (1) Ha az okiratot a bíróság elé vinni nem lehet vagy aránytalanul nehéz volna, a bíróság azt a helyszínen szemléli meg. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy az okiratot az elnök tekintse meg. Pp (1) Ha a bizonyítást olyan külföldi államban kell lefolytatni, amellyel a megkeresések teljesítésére a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat áll fenn, a bizonyítás iránt ennek megfelelően kell intézkedni. 3. külföldnyában a bíróság a félnek kérelmére határidőt szabhat arra, hogy a bizonyítás lefolytatá- (2) A magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat hiá- bizonyítáokiratot mutasson be. sáról a külföldi állam jogszabályainak megfelelő és a szükséghez képest felülhitelesített köz- (3) A külföldön lefolytatott bizonyítás érvényességét a bizonyítás helyének joga szerint kell megítélni, de azt akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha a jelen törvény rendelkezéseinek megfelel. tanúkihallgatás, szakértői bizonyítás, okirati bizonyítás, szemle: lásd a következő tételekben III. a bizonyítékok mérlegelése (lásd 71. tétel) előzetes bizonyítás o a bizonyításnak megvan a logikus helye a perben: a kereset és a védekezés előadása után kerül rá sor o de vannak helyzetek, amikor nem lehet várni eddig, mert a késlekedés a bizonyítás sikerességét veszélyeztetné, illetve olyan helyzetek is vannak, hogy a peres eljárás megindításáig sem lehet várni o esetei: Pp Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt előzetes bizonyításnak van helye, ha: a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna; b) valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti; c) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli; d) a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi. kivételek: apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek Pp Előzetes bizonyításnak a 207. ban meghatározott előfeltételek hiányában is helye van. 120

121 o az előzetes bizonyítás iránti kérelem: Pp (1) Az előzetes bizonyítást a per bíróságánál kell kérni (ez az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság, amely eljár). Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál vagy annál a helyi bíróságnál lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le. (2) A kérelemben meg kell jelölni: a) az ellenfelet, ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát; b) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat; c) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak a 207. értelmében helye van. (3) Azt, hogy az ellenfél ismeretlen, továbbá, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállanak, valószínűsíteni kell. o határozat: Pp (1) A bíróság az előzetes bizonyítás elrendelése tárgyában hacsak az ellenfél nem ismeretlen az ellenfél meghallgatása után határoz, sürgős esetben azonban enélkül is határozhat. A meghallgatás végett kitűzött határnapra szóló idézéshez csatolni kell a kérelem egy példányát. Ha a bíróság az ellenfél meghallgatását mellőzi, határozatát az ellenféllel csak előzetes bizonyítás elrendelése esetében kell közölnie; ilyenkor a kérelem egy példányát a határozathoz kell csatolni. (2) Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében fellebbezni csak a bíróság elutasító határozata ellen lehet. o Pp (1) Az előzetes bizonyításra a bizonyítás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A perbíróság az előzetes bizonyítást megkeresés útján is foganatosíthatja. o Pp (1) Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja. (3) Az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó általános szabályok az irányadók. 66. A tanú fogalma, tanúzási képesség, a tanúkihallgatás lefolytatása és a tanúval szemben alkalmazható szankciók a tanú fogalma o 166. (1) Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. valójában a tanú a bizonyítási eszköz és a tanúvallomás az általa hordozott bizonyíték o tanú: az a felektől különböző személy, aki a múltban történt releváns eseményekről közvetlen vagy közvetett úton szerzett tudomásáról (tapasztalatáról) tesz tényelőadást (tanúvallomást) a bíróság előtt ha a fél tesz a múltbeli eseményekre tényelőadást, azt a fél személyes előadásának nevezzük a fél nem hallgatható ki tanúként, de amennyiben tényelőadására szükség van, tanúként kell kihallgatni a beavatkozót, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személyt, a fél jogelődjét, a volt pertársat stb. közvetett tanú (testis de anditu): jeleznie kell, hogy nem közvetlenül észlelte az általa elmondottakat (jelentős lehet, pl. ha a közvetlen tanúk meghaltak) Pp (2) Ezután a tanút részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást. a szakértő is speciális tanú, mert az általa észlelt tényre vonatkozóan speciális szakértelemmel rendelkezik, így képes arra, hogy észleléseit szakmailag értékelje is (szakértői vélemény vagy tanúvallomás formájában, amennyiben szakértő tanúként hallgatják ki) o tanúkihallgatás célja: a tanútól, mint bizonyítási eszköztől olyan tanúvallomást, bizonyítékot szerezzen be a bíróság, amelynek segítségével a bizonyítandó tények valóságára vagy valótlanságára következtetéseket vonhasson le a tanúzási képesség o tanúzási képesség: azt mutatja meg, hogy ki lehet tanú (pszichikai és fizikai képességei alapján) a bíróság feladata annak mérlegelése, hogy egy adott tanú rendelkezik-e tanúzási képességgel (ha nem, a kihallgatásra vonatkozó indítványt pervezető végzéssel elutasítja, ez ellen nincs külön fellebbezés) önmagában nem függ a kiskorúságtól és a cselekvőképesség hiányától vagy korlátozott voltától lehet relatív: pl. a vak ember csak a látás útján észlelhető tényekre vonatkozóan nem rendelkezik vele o tanúzási képtelenség 1. fizikai vagy szellemi képtelenség: Pp (1) Azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni nem lehet. nincs kapcsolatban a polgári jogi vagy a perbeli cselekvőképességgel (8 éves is lehet tanú) 121

122 2. vallomás-megtagadási (titoktartási) kötelezettség: (2) A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésről, amely államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül. államtitok: minden olyan adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása a Magyar Köztársaság biztonságát vagy más fontos érdekét veszélyeztetné szolgálati titok: olyan adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság érdekeit hátrányosan érinti a tanúkihallgatás lefolytatása Előkészítés Kihallgatás Kihallgatás előtti figyelmeztetés Kihallgatás előtti nyilatkoztatás Jegyzőkönyvezés Kihallgatás Esetleges szembesítés - Pp (1) Ha a fél a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket és be kell jelentenie a tanúk nevét és idézhető címét. - Pp (1) A tanút az elnök idézi meg. Az idézésben meg lehet jelölni azokat a körülményeket is, amelyekre a tanú kihallgatása szükségesnek mutatkozik, s a tanút fel lehet hívni, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával. - a számbavétel során az idézések szabályszerűségének megállapítása után: annak ellenőrzése, hogy az idézett tanúk és szakértők megjelentek-e (történt-e tanú idézés nélküli előállítása), a tanúk és a szakértők az igazoltatás után elhagyják a tárgyalótermet Pp (1) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál kihallgatása előtt nem lehet jelen. Pp (2) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire. (ún. törvényes figyelmeztetés) - erre a név megkérdezése előtt kerül sor, hogy már azt is a figyelmeztetés terhe alatt mondja - emellett figyelmeztetni kell mentességére hozzátartozói viszony, orvosi vagy üzleti titok esetén - Pp (3) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút nyilatkoztatni kell arról, hogy kívánja e személyi adatainak zártan kezelését. Ha a tanú személyi adatainak zártan kezelését kéri, a bíróság a tanú neve kivételével a tanú személyi adatait zártan kezeli. Különösen indokolt esetben a bíróság a tanú nevét is zártan kezelheti. - a törvényes figyelmeztetést, valamint az adatokat (illetve a zártan kezelésre utalást) a bíróság rögzíti a tárgyalási jegyzőkönyvben - Pp (1) A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni (1) a nevét, (2) születési helyét, idejét, (3) anyja nevét, (4) lakóhelyét, valamint azt, hogy (5) a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán vagy más okból (6) nem elfogult e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ha a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését nem szüntette meg, vagy a tanú kérelmére azokat zártan kezeli, a tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, írásban rögzíti és zártan kezeli. - ha a tanút titoktartás köti, a bíróság az ügy érdemére nézve nem hallgathatja ki - figyelmezetni kell, és határozott választ kell kérni tőle, hogy élni kíván-e vallomásmegtagadási jogával (hozzátartozó és ügyvédi/orvosi stb. titok esetén) - ez után meg kell győződni a tanú személyazonosságáról (rendszerint személyi igazolvány és lakcímkártya, de szükség esetén lefolytatható bizonyítás is) - ha a tanú mentességre hivatkozik, először ezt a körülményt kell tisztázni (lásd 67. tétel) - (2) Ezután a tanút részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást. (vagyis közvetett, vagy közvetlen tanú-e) - (3) A tanút az elnök hallgatja ki. A bíróság többi tagja is jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni. Kérdéseket a felek indítványozhatnak. Az elnök a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is intézhessenek kérdéseket. A fél részéről indítványozott vagy a tanúhoz közvetlenül intézett kérdés megengedhetősége felől az elnök határoz. - a gyakorlatban először a tanú összefüggően elmondhatja az üggyel kapcsolatos ismereteit, majd ezután a bíró kérdez, ügyelve arra, hogy Pp (2) [ ] a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre, és az ügyre nem tartozó, úgyszintén a kihallgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetőleg az arra való feleletet megtiltja. - Pp (4) Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen meghallgatott félnek előadásával ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetében szembesítéssel kell megkísérelni. - csak akkor kell elrendelni, ha feltehető, hogy eredményre fog vezetni - ennek nem akadálya, hogy a szembesítendő, már kihallgatott tanú kihallgatása után a tárgyaláson jelen volt és az sem, ha annak a másik tanúnak a vallomásánál vagy félnek az előadásánál volt jelen, akivel szembesíteni kívánják (ebből a célból újból megidézhető a tanú) 122

123 Kihallgatás után - Pp (1) A kihallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, ha a felolvasást sem a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. (2) Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, azt szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni. - Pp (1) A tanú [ ] kihallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhatik el. - Pp (1) A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell. a tanúval szemben alkalmazható szankciók Pp (1) Az eljáró bíróság a) azt a tanút, illetve szakértőt, aki szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott, b) azt a tanút, aki a vallomástételt, illetve a közreműködést, továbbá azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja, [ ] az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújthatja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú vagy szakértő elővezetését is. Pp (3) Ha a tanú vagy a szakértő az elmaradását (eltávozását), illetve a szakértő a késedelmét az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések alkalmazása után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A bíróság az (1) bekezdés szerinti intézkedést akkor is hatályon kívül helyezheti, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, illetve a szakértő a feladatát teljesíti. - ok nélküli megtagadás és mentességi okra alap nélkül történő hivatkozás esetén a bíróság indokolt végzéssel kötelezi a tanút a vallomástételre, - ez ellen a tanú fellebbezéssel élhet, és ennek jogerős elbírálásáig nem hallgatható ki - a jogerőre emelkedés után történt megtagadás esetén lehet ezeket a szankciókat alkalmazni - az okirat-felmutatási kötelezettség megtagadása is olyannak minősül, mint a vallomás megtagadása - ezek az intézkedések önállóan vagy egyidejűleg is alkalmazhatóak - Pp E törvény rendelkezései alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötszázezer forint azzal, hogy az nem haladhatja meg a pertárgy értékét. a pénzbírságot korlátlan számú alkalommal ki lehet szabni Pp (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozat ellen, továbbá az olyan határozat ellen, amely az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, a tanú, illetve a szakértő fellebbezéssel élhet. Pp (5) Ha a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek tagjával szemben kellene pénzbírságot alkalmazni, vagy ilyen személy elővezetését kellene elrendelni, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a bíróság a tanú, illetőleg a szakértő elöljárójához fordul. Kényszerítő eszközök kizártsága: - diplomáciai és konzuli mentességet élvezők esetén mindenképp - országgyűlési képviselők esetén csak a mentelmi joguk felfüggesztése után a tanú adatainak zártan kezelése I. Általános szabályok - Pp (1) Ha a fél a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket és be kell jelentenie a tanúk nevét és idézhető címét. (2) A tanú (1) bekezdésben meghatározott adatait a keresetlevélben vagy más beadványban, illetve a tárgyaláson kell bejelenteni. (3) Ha a tanú adatait a fél beadványban jelöli meg, beadványában a tanú nevén kívül a tanú egyéb adatait nem kell feltüntetnie, hanem egy példányban beadott külön lapon köteles a tanú idézhető címét és amennyiben szükséges, a tanú egyéb személyazonosító adatait a bíróság részére megjelölni. Különösen indokolt esetben a beadványban elegendő a tanú nevének feltüntetése helyett egyéb megjelölést alkalmazni, és az így megjelölt tanú adatait külön lapon feltüntetni. (4) Ha a fél a tanú adatait a tárgyaláson jelenti be, arra a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanú adatait tartalmazó külön lapot a bíróságnak úgy kell átadni, hogy annak tartalmát a többi fél vagy egyéb perbeli személy az ügyészt ide nem értve ne ismerhesse meg. (5) A tanút megidézni kérő félnek a tanút előzőleg nyilatkoztatnia kell arról, hogy a tanú az adatainak bejelentésére a (3) és (4) bekezdés szabályait alkalmazni kéri e, és köteles e nyilatkozat szerint eljárni. Ha a tanút a fél nem tudja nyilatkoztatni, a (3) bekezdés első mondata, illetve a (4) bekezdés szerint köteles eljárni. 123

124 (6) A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet is kötelezheti a tanú nevének és idézhető címének a (3), illetve (4) bekezdésben meghatározott módon történő bejelentésére, ha a bizonyító fél valószínűsíti, hogy az általa nem ismert tanút az ellenfél ismeri vagy ismernie kell. Ebben az esetben a tanú személyi adatainak zártan kezelésére vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanú zártan kezelt személyi adatait a bizonyító fél sem ismerheti meg, és az adatok zártan történő kezelését a 172. (4) bekezdésében meghatározott eseteken kívül csak akkor lehet megszüntetni, ha a bizonyító fél időközben egyéb úton megismerte a tanú személyi adatait. II. A bíróság feladatai 1. Általában 2. Tárgyaláson Pp. 171/A. (1) A bíróság a tanú személyi adatait a tanú nevének kivételével különösen indokolt esetben a tanú nevét is (a továbbiakban: a tanú személyi adatai) az iratok között elkülönítve, zártan kezeli, ha azokat a fél a [beadványon vagy a tárgyaláson] jelentette be. A tanú személyi adatait csak a bíróság, a jegyzőkönyvvezető (leíró) és az ügyész jogosult megismerni. A bíróság az eljárás során biztosítja, hogy a tanút megidézni kérő fél és az ügyész kivételével a felek és egyéb perbeli személyek számára az eljárás egyéb adataiból a tanú személyi adatai ne válhassanak megismerhetővé. (2) Ha a fél a tanú személyi adatait (azok egy részét) a [beadványon vagy a tárgyaláson] jelentette be, a tanú személyi adatait tartalmazó külön lapot senki részére nem lehet kézbesíteni, azt a tanút megidézni kérő fél és az ügyész kivételével a felek és egyéb perbeli személyek a bíróságon sem tekinthetik meg, arról másolat nekik nem adható. (3) A bíróság a tanú személyi adatait akkor is zártan kezeli, ha ezt a tanú a kihallgatása előtt kéri. Ebben az esetben a zártan kezelés azon adatokra terjed ki, amelyeket a tanút megidézni kérő fél ellenfele (a féllel ellenérdekű egyéb perbeli személy) az ügyészt ide nem értve még nem ismerhetett meg. Pp (3) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút nyilatkoztatni kell arról, hogy kívánja e személyi adatainak zártan kezelését. Ha a tanú személyi adatainak zártan kezelését kéri, a bíróság a tanú neve kivételével a tanú személyi adatait zártan kezeli. Különösen indokolt esetben a bíróság a tanú nevét is zártan kezelheti. (4) Ha a tanú a bíróság felhívására a személyi adatainak zártan kezelését nem kéri, illetve külön felhívás nélkül is úgy nyilatkozik, hogy személyi adatainak zártan kezelését nem kívánja, a bíróság a tanú személyi adatainak a zártan kezelését megszünteti; ez korlátozódhat a tanú neve zártan kezelésének megszüntetésére. (5) Ha az eljárás során a bíróság megállapítja, hogy a tanút megidézni kérő fél ellenfele (a féllel ellenérdekű egyéb perbeli személy) az ügyészt ide nem értve a tanú személyi adatait ismeri, a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését megszünteti. (6) A tanú személyi adatai zártan történő kezelése tárgyában a kihallgatást foganatosító bíróság a felek meghallgatása nélkül dönt, külön határozatot hoznia azonban nem kell, a jegyzőkönyvben elegendő a (3) (5) bekezdésben foglaltak megtörténtére utalni. Pp (1) [ ] Ha a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését nem szüntette meg, vagy a tanú kérelmére azokat zártan kezeli, a tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, írásban rögzíti és zártan kezeli. Pp. 5. (2) [ ] A bíróság a nyilvánosságot különösen indokolt esetben a tárgyalásnak a tanúkihallgatással érintett részéről akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, és a zárt tárgyaláson történő meghallgatás a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges. 67. A tanúzási kötelezettség és az az alóli mentességek alapok o tanú: az a felektől különböző személy, aki a múltban történt eseményekről közvetlen vagy közvetett úton szerzett tudomásáról tesz tényelőadást (tanúvallomást) a bíróság előtt o a tanúzási kötelezettség minden olyan természetes személyre vonatkozik, aki a kihallgatása időpontjában az ország területén tartózkodik (nem magyar állampolgárok és hontalanok is) o nem terheli a diplomáciai és konzuli mentességet élvezőket (a bíróság csak felkérheti őket hogy jelenjenek meg vagy tegyék lehetővé kihallgatásukat hivatali helyiségükben, de nem idézheti) oka: Pp (1) Ez a törvény nem érinti a diplomáciai és egyéb mentesség hatályát, valamint a diplomáciai és egyéb mentességgel kapcsolatban fennálló különös eljárási szabályokat. [ebben az esetben az évi 7. tvr-t a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról] 124

125 a tanúzási kötelezettség részei Bíróság előtt való megjelenés Vallomástétel Okiratfelmutatás Tartalom - akit a bíróság maga elé idéz, az köteles az idéző végzésben megjelölt helyen és időben a vallomás megtétele érdekében megjelenni - az idéző végzésben a bíróság figyelmezteti a tanút a vele szemben alkalmazható szankciókra - a munkáltató köteles lehetővé tenni, hogy a munkavállaló teljesíthesse állampolgári kötelezettségeit azzal, hogy a kieső időre átlagkeresete illeti meg - kivétel: Pp (1) Ha a tanú aggkora, betegsége, testi fogyatkozása vagy más ok miatt a bíróság előtt nem jelenhetik meg, a bíróság a tanút lakásán, illetőleg tartózkodási helyén hallgatja ki. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a tanút az elnök hallgassa ki. (2) A tanúkihallgatás helyéről és idejéről a feleket és a tanút előzetesen értesíteni kell. [mert ekkor is jelen lehetnek és kérdéseket tehetnek fel] - magában foglalja azt is, hogy a tanú a tárgyalásról csak a bíróság engedélyével távozhat el - ezt a jogirodalom állampolgári kötelezettségnek tartja (a tanú nem dönthet, hogy szeretne-e) - a távolmaradást ki lehet menteni az akadályoztatás előzetes bejelentésével - a tanút igazmondási kötelezettség terheli (ha az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, az BJ-i következményeket vonhat maga után) Mentesség mentesség fogalma: a tanú dönti el, hogy kíván-e élni a mentességi jogával - a bíróság a jog fennállására köteles figyelmeztetni a tanút kihallgatás előtt hozzátartozói viszony, orvosi, ügyvédi, illetve üzleti titok esetén Megjelenési kötelezettség alól: - általában nincs mentesség - annak is meg kell jelennie, akinek egyébként mentessége van és élni is kíván ezzel - egyetlen kivétel a diplomáciai és konzuli mentességet élvezők 170. (1) A tanúvallomást megtagadhatja: - a) a felek bármelyikének a hozzátartozója; - b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy a hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben; [ezt igazolni nem kell, de a tanú a törvényes figyelmeztetés terhe mellett hivatkozik erre az okra, így ha nem mond igazat, büntetőjogi következmények lehetnek] - c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette; - d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő; - e) az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a vallomással titoktartási kötelességét megsértené - Pp (1) Azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni nem lehet. - államtitok/szolgálati titok esetén (ha nem kapott felmentést), köteles megtagadni a vallomástételt - üzleti titok: Ptk. 81. (1) a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult ide nem értve a magyar államot jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. - Pp (1) A tanú a kihallgatása alkalmával a birtokában levő okiratot, illetőleg annak a peres ügyre vonatkozó részét köteles a bíróság rendelkezésére megtekintés végett bemutatni, - kivéve, ha az okiratot perben nem álló harmadik személy nevében tartja birtokában. - Ha a tanú az okirat bemutatását alaptalanul megtagadja, a tanúságtétel megtagadásának következményeit kell megfelelően alkalmazni. (2) A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat másolatának (kivonatának) az iratokhoz való csatolását. Ha a tanú a másolatot (kivonatot) csatolni nem tudja, annak elkészítéséről a bíróság gondoskodik. (a másolatkészítést a tanú köteles tűrni) - ha az okirat valamilyen oknál fogva nem vihető be a bíróságra (pl. terjedelmi), ezt előzetesen be kell jelenteni a bíróságnál ekkor szemlét kell tartani - a tanúzási kötelezettség eleme, ezért ha kérdések feltétele nem szükséges, de valakinek a birtokában lévő okirat tartalma releváns, célszerű megidézni az adott személyt - az, aki a vallomástétel megtagadására jogosult, az nem köteles a birtokában lévő okiratot sem bemutatni - Pp (1)[ ] kivéve, ha az okiratot perben nem álló harmadik személy nevében tartja birtokában. - igazmondási kötelezettsége körében a tanú köteles megjelölni azt a személyt, akinek a nevében magánál tartja az okiratot - ezt követően már megidézhető az adott harmadik személy 125

126 a mentességi eljárás o Pp (1) A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni [ ] hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. [ ] o hozzátartozó, orvosi, ügyvédi, üzleti titok esetén mentességére a kihallgatása előtt figyelmeztetni kell! o ha a tanú mentességre hivatkozik, először ezt a körülményt kell tisztázni o Pp (1) Ha a tanú a 169. értelmében nem hallgatható ki, vagy a 170. alapján nem akar vallomást tenni, ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt is bejelentheti. A 170. esetében a megtagadás okát a bejelentéssel egyidejűleg elő kell adni és egyben valószínűsíteni kell. A bíróság egyéb valószínűsítő adat hiányában a tanút a megtagadás okára nézve ki is hallgathatja. o (2) Abban a kérdésben, hogy a tanúságtétel megtagadásának helye van e, a kihallgatást foganatosító bíróság határoz; határozathozatal előtt a feleket ha jelen vannak meg kell hallgatni. Ha a tanúkihallgatást megkeresés útján foganatosítják, a perbíróság a megkeresett bíróság határozatát kérelemre megváltoztathatja. A kérelemnek a tanú kihallgatására halasztó hatálya van. a vallomástétel megtagadása I. Államtitok/szolgálati titok esetén (ha nem kapott felmentést), köteles megtagadni a vallomástételt II. Pp (1) A tanúvallomást megtagadhatja: Pp (3) a tanúságtétel nem tagadható meg, ha a kérdés: 1. a) a felek bármelyikének a - a) olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél a tanú mint valamelyik fél képviselője 13. (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója; vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy amelynél valamelyik fél a tanúságtételt tanúnak képviselője volt, vagy ha a tanú a 2. kérdéses jogviszonyban a felek valamelyikének jogelődje; b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy a 13. (2) - b) a tanú családtagjának származására, bekezdésében megjelölt hozzátartozóját bűncselekmény házasságára, életben létére, halálára, kiskorú családtagjának elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló va- elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben; gyonjogi ügyre vonatkozik. 3. c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette; 4. d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő; 5. e) az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg. - a szakmai szabályok általában előírják a titoktartási kötelezettséget, de a titok jogosultja felmentést adhat - a közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll Pp (4) a tanúságtétel nem tagadható meg, ha: - a) az érdekelt az üzleti titok megtartására köteles személyt e kötelessége alól felmentette, - b) ha a kérdés a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi rendelkezések alapján nem minősül üzleti titoknak, vagy - c) ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az érintett adat közérdekű adatnak minősül e házassági, apasági, szülői felügyeleti és gondnoksági perekben a hozzátartozó e minősége folytán, a tanúként kihallgatott orvos pedig hivatásbeli titokra hivatkozva nem tagadhatja meg a - hozzátartozó: Pp. 13. (2) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. - titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad - ha az üzleti titoktartás alól nem kapott felmentést, felel az üzleti titok megsértése miatt, de vallomása ennek ellenére bizonyítékként figyelembe vehető (2) Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyivel áll a 13. (2) bekezdésében megjelölt viszonyban, a tanúságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás nem különíthető el. Pp (7) Ha a tanút a jelen esetében a mentességre való alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető.

127 68. A szakértői bizonyítás a szakértő fogalma o Pp (1) Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. valójában a szakértő bizonyítási eszköz, a szakvélemény pedig bizonyíték o szakértő: az a személy, aki olyan különleges szakismeretekkel, szakértelemmel rendelkezik, amelynek igénybevétele folytán a bíróság képes lesz egyes, a per szempontjából releváns tények felismerésére (észlelésére), illetve megfelelő értékelésére o a szakértő csak ténybeli kérdések tekintetében tehet megállapításokat, jogi kérdésekben nem nyilváníthat még véleményt sem (pl. forgalmi értékkülönbséget megállapíthatja, de nem mondhatja meg, hogy ez beleesik-e a feltűnő értékaránytalanság körébe) a szakértő kirendelése o 177. (1) Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. Rendszerint egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különböző szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni. a bíróság maga jogosult eldönteni, hogy rendelkezik- e a per eldöntéséhez szükséges szakértelemmel ha nem rendelkezik, köteles szakértőt kirendelni a személyállapoti pereken kívül a bíróság csak féli indítványra rendelheti ki a perek nagy százalékában merül fel szakkérdés, ezért gyakori bizonyítási eszköz a szakértő nem nélkülözhető például a származás megállapítása iránti perekben a vércsoport- illetve DNS vizsgálatok miatt o Pp (1) Ha a bíróság vértulajdonság vizsgálatot, vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti. [ ] szabadalmi perekben biztosan van bírósági szakértelem: évi XXXIII. tv. 87. A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. a fél által felkért és fizetett szakértő véleményét a bíróság a fél magánvéleményeként veszi figyelembe o Pp (2) A bíróság [elsődlegesen] a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. ha a meghatározott szakértő kirendelését kérő fél ellenfele nem ért egyet a szakértő személyével (az ellen tiltakozik), a bíróság dönt róla: (3) Ha a felek a szakértő személyében nem állapodnak meg, arról a bíróság dönt. Az utóbbi esetben a feleket a szakértő kirendelése tárgyában szükség esetén meg kell hallgatni. (4) Ha a perbíróság a szakértő meghallgatása iránt megkeresés útján intézkedik, és a felek a szakértő személyében nem állapodnak meg, a szakértő kirendelését is a megkeresett bíróságra bízhatja. a szakértő meghallgatása o Pp (1) A bíróság a szakértőt a vélemény írásbeli előterjesztésére megidézése nélkül kirendelésekor utasíthatja. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a szakértőt megidézheti. (4) Gazdasági társaság vagy szakértői intézmény kirendelése esetén, a társaság, illetve az intézmény a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a bíróságnak és a feleknek bejelenteni, hogy az ügyben a társaság melyik tagja vagy alkalmazottja, illetve az intézmény melyik alkalmazottja jár el. o A megidézett szakértő meghallgatása előtt meg kell állapítani személyazonosságát igazságügyi szakértő esetében a szakértő nevének, szakértői igazolványa számának és elérhetőségi címének rögzítésével, továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, és hogy nem áll e fenn reá kizáró ok; a szakértőt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire is. (2) A bíróság az írásbeli kirendelésben, illetve a tárgyaláson ismerteti a szakértő előtt azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania. (3) A szakértőhöz egyes kérdések feltevését a felek is indítványozhatják. o a Pp. nem korlátozza az igénybe vehető szakértők számát o lehet tartani szembesítést is két szakértő között, de a szakkérdések léte miatt nem biztos, hogy a bíróság meg tudja ítélni, melyiknek van igaza 127

128 több szakértő a perben Társszakértő Szakközreműködő Más szakértő Új szakértő Szakértői testület 177. (1) [ ] több szakértőt csak különböző szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni. akit az egyes -szakértő a vizsgálat egy részének elvégzésére megkér - Pp (2) A bíróság [elsődlegesen] a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. - Pp (6) A bíróság a fél kérelmére ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik a kirendelt szakértő helyett más szakértőt rendelhet ki. [ ] Ha a bíróság a szakértőt a felek egyetértő javaslatára rendelte ki, más szakértő kirendelésének a szakvélemény előterjesztése előtt csak akkor van helye, ha a szakértő a véleményadással késlekedik, kizárás okából vagy valamely más fontos okból nem járhat el. - Pp (3) [ ] ha a [kizárásra vonatkozó] bejelentés a szakértő véleményének előterjesztése után történt, a bíróság a vélemény figyelembevételével dönti el, hogy más szakértő meghallgatása szükséges e. - Pp (3) Ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. [ ] - Pp (3) [ ] Ha a bíróság a bizonyítást hivatalból rendelte el, szükség szerint hivatalból jogosult új szakértő kirendelésére is. Pp (1) A bíróság az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott körbe tartozó szakkérdésekre szakértőként történő véleménynyilvánítás végett a rendeletben meghatározott szakértői testületet kereshet meg. A testület külön törvényben meghatározott bizottságban jár el. [pl. Szerzői Jogi Testület, Iparjogvédelmi Szakértői Testület] (2) A bíróság szakértői testületet akkor rendelhet ki, ha a perben felmerülő szakkérdés a 182. alapján, két egymástól független szakvélemény előterjesztése után, a kirendelt szakértők személyes meghallgatása során sem tisztázható. A szakértői testület azonban nem kötelezhető a korábbi szakvélemények felülvéleményezésére, szakvéleménye a szakértő szakvéleményével esik egy tekintet alá. a szakértő kizártsága (lényegében megegyezik a bíró kizártságával!) Általános szabály Közigazgatási per Igazságügyi szakértő Pp. 13. (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró [itt szakértő] nem vehet részt: - a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet; - b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt; - c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa; - d) [!] az, aki a perben bíróként vett részt, illetve aki olyan gazdasági társaságnak tagja, alkalmazottja, amely az ügyben szakértőként már korábban eljárt. - e) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). - Pp (2) Az ügyben szakértőként nem járhat el az a gazdasági társaság, amelynek tagjával vagy vezető tisztségviselőjével szemben a 13. (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában, illetve vezető tisztségviselőjével szemben a 13. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn. Az ügyben nem járhat el az a szakértői intézmény sem, amelynek vezetőjével szemben 13. (1) bekezdésének a), b), c) vagy e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn. Pp (1) A per elintézéséből a , valamint a 21. ban felsorolt eseteken kívül ki van zárva, és abban mint bíró [itt szakértő] nem vehet részt: - a) az, aki mint ügyintéző a közigazgatási szerv határozatának meghozatalában részt vett, - b) az a) pont alá eső személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa, - c) a határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig, [ ] évi XLVIII. tv. az igazságügyi szakértői tevékenységről 28. (2) Nem jelölhető ki a szakértői intézménynek az az igazságügyi szakértője, akinél a jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok az intézmény vezetőjére áll fenn, az intézményben működő egyetlen igazságügyi szakértő sem adhat szakvéleményt. 128

129 Szakértői testület 33/2007 IM rendelet 17. (1) Az [ ] ügyek intézésében és tárgyalásában nem vehet részt a szakértői testület azon tagja, - a) akire az adott ügyben [ ] kizáró ok áll fenn, b) aki olyan gazdasági társaság, szakértői intézmény vagy egyéb állami szerv, intézmény, szervezet tagja vagy alkalmazottja, amely az adott ügyben félként vagy hatóságként vesz vagy vett részt, c) aki az adott ügyben korábban már szakvéleményt adott. A kizárási eljárás Pp (3) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt szakértő az eljárásban ne vegyen részt. A kizárási okot maga a szakértő, valamint a fél köteles a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni; ha a bejelentés a szakértő véleményének előterjesztése után történt, a bíróság a vélemény figyelembevételével dönti el, hogy más szakértő meghallgatása szükséges e. (4) A bíróság a kizárás tárgyában a felek és a szakértő meghallgatása után határoz; határozata ellen külön fellebbezésnek helye nincs. Ha a szakértőt a megkeresett bíróság rendelte ki, a kizárás felől is ez határoz; ha azonban a kizárási okot a szakvélemény előterjesztése után jelentik be, a (2) bekezdés alkalmazásával a perbíróság dönt. a szakértő jogai és kötelezettségei a perben Jogok (nem nyomozhat!) Pp (1) A szakértővel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése végett szüksége van. Evégből a szakértő - a per iratait megtekintheti; - a tárgyaláson, ideértve a bizonyítási eljárást is, jelen lehet, - a felekhez, a tanúkhoz és a többi szakértőhöz közvetlenül kérdéseket intézhet, végül - egyéb bizonyítást is indítványozhat, amennyiben ez feladatának teljesítéséhez szükséges. - egyéb: tárgyi bizonyíték megszemlélése, szükséges vizsgálatok elvégzése - Pp (2) A bíróság elrendelheti, hogy a szakértő a véleményadáshoz szükséges vizsgálatot a bíróság és esetleg a felek távollétében teljesítse. - az igazságügyi szakértő a kirendelő hatóságtól, valamint a felektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges további adatok, felvilágosítás közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti. Kötelezettségek - bíróság előtt való megjelenés - szakértői vizsgálat elvégzése - helyes szakvélemény adásának kötelezettsége a szakértői vélemény o előterjeszthető szóban vagy írásban, törvény előírhatja annak elektronikus előterjesztését is 180. (1) A bíróság a szakértőt a vélemény írásbeli előterjesztésére megidézése nélkül kirendelésekor utasíthatja. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a szakértőt megidézheti. [ ] (2) A bíróság az írásbeli kirendelésben, illetve a tárgyaláson ismerteti a szakértő előtt azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania. o tartalom a kirendelő hatóság által és a kirendelő hatóság útján feltett kérdések megválaszolása a feltett kérdésekkel összefüggő más szükséges megállapítások közlése több szakértő esetén a vélemény milyenségére vonatkozó utalás együttes vélemény: több szakértő azonos véleményre jut és a szakvéleményt közösen terjesztik elő egyesített vélemény: több szakághoz tartozó szakkérdésben a szakértők egyesített véleménye igazságügyi szakértő esetén: aláírás, szakértői nyilvántartási száma, bélyegzője o a szakvéleményadás jogkövetkezményei Pp (1) Ha a szakértő a véleményt nyomban nem terjesztheti elő, a bíróság a vélemény előterjesztésére új határnapot tűz ki, vagy a szakértőt arra utasítja, hogy véleményét meghatározott idő alatt írásban terjessze a bíróság elé. Az írásbeli szakvélemény bemutatásáról a feleket értesíteni kell. A bíróság a szakértőt írásbeli véleményének kiegészítése vagy részletesebb kifejtése végett személyes megjelenésre is kötelezheti. (2) A szakértőhöz a véleményre vonatkozólag ennek előterjesztése után kérdéseket lehet intézni. (3) Ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. Ha a bíróság a bizonyítást hivatalból rendelte el, szükség szerint hivatalból jogosult új szakértő kirendelésére is. 129

130 kényszerítő eszközök a szakértővel szemben o Pp (1) Az eljáró bíróság a) azt a tanút, illetve szakértőt, aki szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott, b) azt a tanút, aki a vallomástételt, illetve a közreműködést, továbbá azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja, c) azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a véleménynyilvánításának várható késedelméről a részére nyitva álló határidő lejártát megelőzően a bíróságot nem értesíti, o az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújthatja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú vagy szakértő elővezetését is. o (2) Az eljáró bíróság annak a szakértőnek a munkadíját, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik és a véleménynyilvánításra nyitva álló határidő alatt a határidő meghosszabbítását nem kéri, illetve a meghosszabbított határidő alatt sem nyilvánít véleményt, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti. o (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozat ellen, továbbá az olyan határozat ellen, amely az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, a tanú, illetve a szakértő fellebbezéssel élhet. (ennek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya) a szakértő díjazása o Pp (2) A bíróság a szakértő díját a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével a szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően, de legkésőbb harminc napon belül végzéssel megállapítja. A szakértő díját a perbíróság állapítja meg akkor is, ha a szakértőt a megkeresett bíróság rendelte ki. A bíróság határozata ellen a szakértő és a felek külön fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya. A bíróság a szakértőt a végzés jogerőre emelkedéséről a jogerő megállapításától számított nyolc napon belül értesíti. o (3) A bíróság a jogerősen megállapított összeg letéttel fedezett részét ha törvény eltérően nem rendelkezik a szakértő által benyújtott számla alapján 30 napon belül kiutalja. Az összeg előlegezésére a 186. (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. o ha van, a munkatervben meg kell jelölni Pp (5) [ ] a munkatervben megjelölt szakértői díjat [ ] o szakértői díj részei: munkadíj, jelenléti díj, költségtérítés, költségátalány o díjcsökkentés, mint szankció: Pp (2) Az eljáró bíróság annak a szakértőnek a munkadíját, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik és a véleménynyilvánításra nyitva álló határidő alatt a határidő meghosszabbítását nem kéri, illetve a meghosszabbított határidő alatt sem nyilvánít véleményt, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti. a tolmács o Pp (1) Ha a perben meghallgatandó személy magyarul nem beszél, és az általa használt nyelvben az eljáró bíróságnak nincs kellő jártassága, a meghallgatásnál tolmácsot kell alkalmazni. o (2) Tolmácsot kell alkalmazni akkor is, ha a süket vagy néma személy meghallgatása írásbeli érintkezés útján nem lehetséges. o Pp. 6. (3) A bíróság köteles tolmácsot alkalmazni, ha az az anyanyelv használata alapelv érvényesülése érdekében szükséges. Pp. 6. (1) A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. (2) A bírósági eljárásban nemzetközi egyezményben meghatározott körben mindenki jogosult anyanyelvét, regionális vagy kisebbségi nyelvét használni. o (3) A tolmácsra a törvénynek a szakértőkre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 69. Az okirat fogalma, fajai és bizonyító ereje Pp (1) Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. o itt a bizonyíték az okirat tartalma, de bizonyíték lehet az okirat állapota is pl. megpróbálták elégetni az okirat fogalma o okirat: gondolati tartalmat írásjegyek segítségével kifejező irat (irreleváns a rögzítési mód és eszköz) o elhatárolás a tárgyi bizonyítéktól: ált. nem az okirat fizikai valója a bizonyíték, hanem az okirat tartalma o az egyik legmegbízhatóbb bizonyítási eszköz, így kiemelt szerepe van Pp Olyan tényállásra vonatkozóan, amely okirattal [a bíró szerint kétséget kizáróan] bizonyítható, a bíróság az egyéb bizonyítást mellőzheti. 130

131 az okirati bizonyítás foganatosítása (az okirati bizonyítékok megismerésének módjai) A keresetlevél csatolmányai által Beszerzés útján Tárgyaláson Szemle útján - Pp (2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell. - Pp. 121/A. (2) Ha a [gazdálkodó szervezet] felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell: - a) a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy - b) azt az iratot, amivel a FP igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte. - Pp (1) Házassági perben a keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve, ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell. ez a szabály irányadó a többi státusperre is - SHP: Pp (4) A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és a napilap, folyóirat (időszaki lap) esetében amennyiben az rendelkezésre áll, csatolni kell a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt. - (1) a bíróság tárgyalást előkészítő intézkedése: iratok beszerzése más hatóságtól vagy szervezettől; - (2) Pp (1) Bíróságnál, más hatóságnál, közjegyzőnél vagy valamely szervezetnél lévő irat beszerzése iránt a fél kérelmére a bíróság intézkedik, ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti. Az eredeti okirat beszerzése mellőzhető, ha az eredeti okirat megtekintésére nincs szükség és a fél a tárgyaláson annak hiteles vagy egyszerű másolatát bemutatja [191. (1) bek.]. - (2) Az okirat megküldése csak akkor tagadható meg, ha az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaz; a titoktartás alóli felmentésre a 169. t kell megfelelően alkalmazni. - (3) Ha a perbíróság megítélése szerint a megküldött okirat tartalma üzleti titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősül, a bíróság megkeresi a titoktartás alóli felmentés megadására jogosultat (titokgazda) a titok megismerésének engedélyezése céljából. Ha a titokgazda a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, az engedélyt megadottnak kell tekinteni; erre a titokgazdát a megkeresésben figyelmeztetni kell. Egyebekben a 170. t megfelelően alkalmazni kell. Ha a titokgazda határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy az üzleti vagy hivatásbeli titok felek által történő megismeréséhez nem járul hozzá, az okirat ezen része bizonyítékként nem használható fel. - (4) Nem kell a (3) bekezdést alkalmazni, ha az okirat tartalma a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi rendelkezések alapján nem minősül üzleti titoknak, vagy ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma közérdekű adatnak minősül e. - (5) A bíróság az iratok, valamint a titokgazda nyilatkozatának beérkezéséről, illetve ennek elmaradásáról a feleket tájékoztatja. - Pp (1) Ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, az okiratot a tárgyaláson megtekintés végett be kell mutatnia. - (2) A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában levő olyan okirat bemutatására, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles kiadni vagy bemutatni. Ilyen kötelezettség az ellenfelet különösen akkor terheli, ha az okiratot a bizonyító fél érdekében állították ki, vagy az reá vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogviszonnyal kapcsolatos tárgyalásra vonatkozik. - (3) Ha az okirat olyan személy birtokában van, aki a perben nem vesz részt, az utóbbi személyt tanúként kell kihallgatni s a kihallgatás során kötelezni kell az okirat bemutatására. - Pp (1) Ha az okiratot a bíróság elé vinni nem lehet vagy aránytalanul nehéz volna, a bíróság azt a helyszínen szemléli meg. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy az okiratot az elnök tekintse meg. - (2) Az (1) bekezdés esetében a feleket és az okirat birtokosát az okirat megszemlélésének idejéről előzetesen értesíteni kell. 131

132 o az okirati bizonyítás lefolytatásának egyéb szabályai Pp (1) Az eredeti okirat helyett annak hiteles vagy egyszerű másolatban való bemutatása is elegendő, ha ezt az ellenfél nem kifogásolja, és az eredeti okirat bemutatását a bíróság sem tartja szükségesnek. Ha azonban az eredeti okiratról készített okirat (másolat, felvétel, adathordozó útján készített okirat) a 195. vagy 196. ban meghatározott bizonyító erővel rendelkezik, az eredeti okirat bemutatására a felet az ellenbizonyítás keretén belül a 190. (2) bekezdése szerint lehet kötelezni. (2) Ha könyvnek vagy egyéb nagyobb terjedelmű okiratnak csak egy része szolgál bizonyítékul, a bíróság rendelkezéséhez képest elegendő a bevezetéssel és a befejezéssel együtt csupán ezt a részt bemutatni. (3) A bíróság elrendelheti, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített másolatot (kivonatot) az iratokhoz csatolják; ha fontosabb eredeti okiratot kell az iratokhoz csatolni, a bíróság külön gondoskodik annak kellő megőrzéséről. (6) A bíróság a szükséghez képest elrendelheti, hogy a bizonyító fél a nem magyar nyelven kiállított okiratot hiteles vagy egyszerű magyar fordításban is csatolja. Pp. 192/A. (1) A perben bizonyítékként nem használható fel az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó okirat (az okirat ilyen titkot tartalmazó része), melynek a fél általi megismeréséhez a minősítő nem járult hozzá. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a pert a megismerési kérelem megtagadása miatt indították, vagy a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az okirat tartalma államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül e. Az ilyen perben a felperes, a felperes oldalán beavatkozó személy és ezek képviselője az államtitkot, szolgálati titkot az eljárás során nem ismerheti meg. A perben résztvevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az államtitkot, szolgálati titkot csak akkor ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték. az okiratok fajtái I. Tartalom II. Forma III. Keletkezés IV. Bizonyító erő 1. rendelkező: az okirat kiállítójának rendelkezését tartalmazza, általában valamely jogviszonyt, jogügyletet hoz létre, változtat vagy szüntet meg pl. tartozáselismerés, pénzbírságot kiszabó bírósági végzés, egyezség 2. tanúsító: a benne foglalt nyilatkozat általában múltbeli tényekről ad tájékoztatást vagy valamely tényt, adatot tartalmaz (pl. anyakönyvi kivonat, vételár-átvételi igazolás) 1.papír alapú: kézzel vagy nyomdai eljárással papírra felvitt írásjegyeket tartalmaz 2. elektronikus: elektronikus eszközökkel elektronikus jelek létrehozásával készült (más joghatások kinyomtatva, már papír alapúnak minősül) 3. egyéb pl. fába, kőbe vésve, műanyagba karcolva 1. eredeti: annak kiállításával egyidejűleg tartalma is nyilvánvalóvá válik 2. másodlat: a több eredeti példányból az egyik 3. másolat: az az okirat, amely az eredetivel nem azonos módon készül (hiteles vagy egyszerű másolat) 4. kiadmány: a közokirat olyan másolata, amelyet a kiállító hatóság a rá vonatkozó szabályok szerint állít ki és hitelesít 5. kivonat: az okirat egyes részeinek másolata 6. valódi: a benne feltüntetett kiállítótól származik 7. hamis: nem a benne feltüntetett kiállítótól származik 8. hamisított: valódi, de a tartalmát (az aláírás feletti részét) az aláírását követően megváltoztatták arra ad választ, hogy az okirat által tanúsított tartalmat miként értékeli a bíróság 1. közokirat 2. teljes bizonyító erejű magánokirat (TBEM) 3. egyszerű okirat (Pp [ ] a jelen fejezet rendelkezései valamely okirat bizonyító erejét nem határozzák meg, vagy az okirat a ok rendelkezéseinek nem felel meg.) - bizonyító erejét a bíróság mérlegeli 132

133 Közokirat Pp (1) Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki [ ] Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. - hatóság: a hatósági jogkörben eljáró szerv vagy személy - attól, hogy nem szerepel a határozat szó benne, még közokirat, de ha pl. nem tűnik ki belőle a kiállító hatóság, már nem Pp (1) [ ] teljesen bizonyítja - a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, - az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén - az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. [ ] (6) Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza. (7) A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban ha szükségesnek találja az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék. (8) A jelen rendelkezéseit a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve, hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség. (2) Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról általában műszaki vagy vegyi úton készült felvételnek (fénykép, film, hang stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette. Ugyan- TBEM Pp (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál [ ] feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: - a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; - b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét), tanúi minőségét fel kell tüntetni; - c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; - d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; - e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; - f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el. Pp (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy - kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, [ ] Pp (1) A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. (2) Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást megelőző szöveget elektronikus okirat esetén az aláírt adatokat az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik. (3) A magánokiraton levő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát kétség esetében más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság evégből íráspróbát rendelhet el, s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja. (5) A bíróság a 8. megfelelő alkalmazásával pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki a saját, illetőleg az általa képviselt fél aláírásának valódiságát jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból tagadta. (2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és ha jogszabály így rendelkezik időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy 133

134 ilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak. (5) A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus magánokiratról készített papír alapú okiratot is teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással és ha jogszabály így rendelkezik időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje a magánokirat tartalmát illetően megegyezik az eredeti okiratéval. őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje az okirat tartalmát illetően az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos. (3) Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta. (4) A jelen rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek egyes magánokiratok bizonyító erejét másként szabályozzák, vagy amelyek egyes esetekben az okirati bizonyításhoz valamely meghatározott alakban kiállított okiratot kívánnak meg. Pp. 69. (2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. Pp (3) Házassági perben a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell. Elektronikus okirat - papír alapú és elektronikus okirat egyenrangúsága: évi XXXV. tv. az elektronikus aláírásról 3. (1) Elektronikus aláírás, illetve dokumentum elfogadását beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni a (2) bekezdés szerinti korlátozással nem lehet kizárólag amiatt, hogy az aláírás, illetve dokumentum elektronikus formában létezik. - kivételek az öröklési jogi és a családi jogi jogviszonyok! - elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes évi XXXV. tv. az elektronikus aláírásról Minősített elektronikus aláírás: olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki. - az ilyen aláírással ellátott elektronikus dokumentumhoz a TBEM bizonyító ereje fűződik - Pp (4) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat aláírójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványt kibocsátó hitelesítés szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző szolgáltatót keresi meg. - Pp (3) Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van - (1) annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást, valamint ha jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezett el. - (2) annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve - (3) amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít. (4) Az eredeti elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus közokiratról készített papír alapú okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban vagy külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az elektronikus közokirat megőrzésére hivatott szerv által vagy ellenőrzése mellett készített papír alapú okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által az elektronikus közokiratot tároló adathordozó útján nyert adatok alapján készített papír alapú okiratnak. 134

135 az okiratokhoz fűződő vélelmek I. Valódiság II. Hamisítatlanság Elektronikus okirat valódiság vélelme: az okiratot ellenkező bizonyításig valódinak, tehát az okiraton szereplő kiállítótól származónak kell tekinteni hamisítatlanság: az aláírás feletti szöveg meg nem változtatott hamisított voltát jelenti Pp (7) A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban ha szükségesnek találja az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék. magánokirat: nincs ilyen vélelem, 197. (1) A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. - csak a TBEM-hez kapcsolódik - Pp (2) Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást megelőző szöveget elektronikus okirat esetén az aláírt adatokat az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik. (3) A magánokiraton levő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát kétség esetében más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság evégből íráspróbát rendelhet el, s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja. (5) A bíróság a 8. megfelelő alkalmazásával pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki a saját, illetőleg az általa képviselt fél aláírásának valódiságát jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból tagadta. - amennyiben az ellenfél a TBEM hamisított voltára hivatkozik, a bizonyítási teher megfordul, vagyis a valódiságot kell bizonyítani az okirattal bizonyító félnek - a vélelmek csak a fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirathoz kötődnek - (1) ha az időbélyegző-vizsgálat eredményéből más nem következik, az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a dokumentumban foglalt adatok az időbélyegző elhelyezése óta nem változtak - (2) ha olyan szolgáltató helyezte ez az elektronikus aláírást a dokumentumon, aki szerepelt a minősített szolgáltatók nyilvántartásában, ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az elektronikus aláírás a szolgáltatást igénybe vevő birtokában van a külföldön kiállított okiratok Külföldi közokirat Külföldi magánokirat Külföldön felhasználásra kerülő közokiratok Felülhitelesítés - külföldi közokirat: a nem magyar bíróság, közjegyző vagy más hatóság által kiállított, közokiratnak minősülő okirat - az Apostille-egyezményhez (1961. évi Hágai egyezmény) csatlakozás óta hazánk nem kívánja meg az egyezmény tagállamainak szervei által kiállított közokiratok felülhitelesítését - alakiságként csak egy apostille-nevű tanúsítvány okiraton létét lehet megkövetelni, de a hazai külképviseletnek nem kell felülhitelesítenie - ezen kívül azokat a közokiratokat sem kell felülhitelesíteni, amelyek olyan államból érkeztek, amely állammal Magyarország jogsegély-egyezményt kötött - egyébként a kiállítás helye szerinti magyar külképviseletnek felül kell hitelesítenie - Pp A 196. és 197. ok rendelkezéseit [közokirat és TBEM] a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy - a) a jogügylet bizonyítása céljából kiállított okirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja, ha a 196. rendelkezéseinek nem felel meg; - b) a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak és az igazságügyért felelős miniszter rendeletében a szükséghez képest megjelölt egyéb magánokiratoknak csak akkor van a 196. ban meghatározott bizonyító ereje, ha azt a kiállítási hely szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette - az apostille-tanúsítványt az IRM (pl. bírósági iratok), a MOKK (közjegyzői iratok), illetve a KÜM (egyéb szervek) állítja ki és ezekről nyilvántartást vezet - a tanúsítvány az aláíró aláírásának és pecsétjének hitelességét igazolja - akkor kell alkalmazni, ha az állam nem az Apostille-egyezmény tagja és jogsegélyszerződése sincs Magyarországgal - ez egy olyan záradék, amelyet a magyar külképviseleti hatóság (követség, konzulátus) helyez el, az okirat kiállítójának ellenőrzését követően - ez annak igazolását is jelenti, hogy az okirat a vele szemben támasztott alaki követelményeknek a kiállító hazai joga szerint megfelel 135

136 70. A tárgyi bizonyítékok és a szemle tárgyi bizonyítékok o Pp (1) Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. bizonyíték: az az információ, amelynek segítségével következtetés vonható le a bizonyítandó tényekre vonatkozóan, és amelyet a bizonyítási eszköz közvetít a bírósághoz tárgyi bizonyítási eszköz: minden olyan tárgy, személy vagy élőlény, amelynek a fizikai valója hordozza a bizonyítékot (pl. hibás teljesítés miatt megrepedt fal, foltosan lemeszelt falak) a bíróság a tárgyi bizonyítási eszköz segítségével észleli a tárgyi bizonyítékot, és ezáltal szerez valamiféle meggyőződést a tárgyi bizonyítási eszközt a bíróság megszemléli, ez történhet a bíróságon vagy helyszínen is így a tárgyi bizonyíték egyben szemletárgy is szemle o Pp (1) Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. a szemle nem bizonyíték és nem is bizonyítási eszköz szemle: a bizonyítási eljárás lefolytatásának egy módja, amely a tárgyi bizonyíték bíróság általi észlelésére szolgál o Pp (1) Szemlének van helye, ha lényeges körülmény megállapításához vagy felderítéséhez személy, tárgy, tény vagy helyszín közvetlen megfigyelése, illetőleg megvizsgálása szükséges. (2) Ha a szemlét a helyszínen kell megtartani, a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a szemlét az elnök tartsa meg. (a kiküldött bíróság eljárásának egyik esete!) általában a perbíróság foganatosítja, de a szemletárgy birtokosát lehet kötelezni a felmutatásra ha a megszemlélendő tárgyi bizonyíték nem a perbíróság illetékességi területén található, a perbíróság megkeresett bíróság közreműködését veheti igénybe o Pp (1) A szemle céljára szükséges tárgy birtokosát a bíróság arra kötelezi, hogy a tárgyat mutassa be vagy bocsássa rendelkezésre, illetőleg a tárgy megszemlélését tegye lehetővé. Az [nyilvánosság kizárása, adatok zártan kezelése + tanúzási mentességek, kihallgatás szabályai, kényszerítő eszközök] szabályait. alkalmazni kell. A bíróság szükség esetén a szemlét a rendőrség igénybevételével is foganatosíthatja. o Pp (1) Ha az okiratot a bíróság elé vinni nem lehet vagy aránytalanul nehéz volna, a bíróság azt a helyszínen szemléli meg. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy az okiratot az elnök tekintse meg. a szemletárgy birtokosa: az a személy, akinek a birtokában van a bíróság által megszemlélni kívánt tárgyi bizonyítási eszköz ha a szemletárgy birtokosa a tárgyi bizonyítási eszközt harmadik személy nevében gyakorolja, ezt a harmadik személyt kell a szemletárgy bemutatására felhívni és kötelezni a kényszerítő eszközök alkalmazása nem jelenti, hogy a bíróság jogosult a szemletárgy után a szemletárgy birtokosánál kutatni (2) A szemle tárgyának birtokosa követelheti a szemle foganatosítása folytán felmerült költségének, illetőleg kárának megtérítését; erre a bíróság őt figyelmeztetni köteles. (3) A költség, illetőleg a kár összegét a szemlét teljesítő bíróság állapítja meg; annak előlegezésére a 186. (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal azonban, hogy a határozat elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van. 71. A bizonyítás eredményének mérlegelése a bizonyítás eredményeként a bíróság rendelkezésére állnak a beszerzett bizonyítékok ezeket a bíróság értékeli abból a szempontból, hogy o melyiknek milyen bizonyító erőt tulajdonít, o melyikek vonhatóak be a bizonyítékok mérlegelése körébe, valamint, hogy o melyiket kell kirekeszteni a bizonyítékok mérlegelése köréből és miért a bizonyítékok mérlegelése o mérlegelés: kizárólag a bíróság által végezhető percselekmény, amely a logikus gondolkodás szabályai szerint folyik, és amelynek eredményénél a bíróság belső meggyőződése a korlát lényegében egy következtetési művelet, amelynek eredményeként a bíróság dönt arról, hogy a bizonyítandó tények fennállnak-e ennek során egybeveti a felek előadását és a bizonyítékokat 136

137 o a bizonyítékok szabad mérlegelése a bíróság szabadon értékeli és veti egybe (mérlegeli) a beszerzett bizonyítékokat, megállapítja azok bizonyító erejét, értékét, illetve a kizárandó bizonyítékokat (pl. ellentmondásos tanúvallomás, aggályos szakértői vélemény), és ezek alapján megállapítja a bizonyítandó tények fennállását vagy fenn nem állását, valóságát vagy valótlanságát megkötés: a közvetlenség elve (bírói kötelezettség) + bizonyítékok alkalmassága a tényállás felderítésére Pp. 4. (1) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. a szabad bírói belátás (pl. kártérítés vagy egyéb követelés összegét meghatározza a bíró) nem ez o ezzel a bíróság megállapítja a tényállást o szabályai Pp (1) A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. (2) A per adataival egybevetett mérlegelés alapján a bíróság azt is meggyőződése szerint ítéli meg, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítani annak, ha a személyes megjelenésre idézett fél nem jelent meg, vagy a fél vagy képviselője valamely felhívásnak nem tett eleget, a hozzáintézett kérdésre nem felelt, vagy kijelentette, hogy valamely tény valóságáról nincs tudomása, vagy arra nem emlékszik. (3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével határozza meg. o ez a szubjektív értékelés nem jelent önkényt, mert fennáll az ellenőrizhetőség feltétele: az indoklás Pp (1) Az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. emellett: Pp (3) Ha a bizonyítási eljárásnak nagyterjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges [de nem járt el kizárt bíró és nem volt lényeges eljárási szabálysértés] a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja. o a szabad mérlegelés alóli kivételek, annak korlátai közokirat és TBEM teljes bizonyító ereje vélelmek és olyan körülmények, melyeket az ellenkező bizonyításig igaznak kell elfogadni Pp. 4. (2) Ha jogerősen elbírált BCS vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt BCS-t. Pp (7) Ha a tanút a [ ] mentességre való alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést [mentességre figyelmeztetés] nem tartják meg, a tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető. Pp. 192/A. (1) A perben bizonyítékként nem használható fel az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó okirat (az okirat ilyen titkot tartalmazó része), melynek a fél általi megismeréséhez a minősítő nem járult hozzá. nem alkalmazható azokban a jogvitákban, amelyek megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, és azzal a bíróság nem rendelkezik eredményeként a bíró kialakítja az ítéleti tényállást 72. A nemzetközi bizonyítás-felvétel hagyományos és európai uniós eszközrendszere - a) a hagyományos bizonyítási jogsegély: 1970-es Hágai Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyítás- - Az egyezmény a részes államok által kijelölt Központi Hatóságok által közvetített és felügyelt bizonyítás-felvételt tekinti a külföldön történő bizonyítás-felvétel alapvető és elsődleges módjának. - A mindenkori KH továbbítja a saját (megkeresett állami) illetékes szervhez/bírósághoz a megkeresést, amelyet a megkeresett állam bizonyítási joga és az ott rendelkezésre álló kényszerítő eszközök alkalmazásával kell teljesíteni. - A megkereső szerv, ill. a felek kérelmükre jelen lehetnek a bizonyítás-felvételnél. - Idegen (tipikusan a megkereső állambeli) bizonyítási jog alkalmazása kivételesen szintén lehetséges, ha az nem összeegyeztethetetlen a megkeresett állam jogával. - A bizonyítás-felvételbe bevont személyek (bizonyítási eszközök) tekintetében a bizonyítási privilégiumok legnagyobb kedvezményének elve érvényesül ( most favoured nation rule, pl. 137

138 felvételről (Magyarországon kihirdette: évi CXVI. törvény.) - b) az EU-n belüli liberalizált bizonyításfelvételi szabályok: 1206/2001/EK tanácsi rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről okirat-felmutatás vagy tanúvallomás tétele nemcsak a megkeresett, de a megkereső, sőt akár valamely harmadik állam joga szerinti mentesség alapján is megtagadható.) - alternatív módok: diplomáciai, konzuli képviselők, és egyéb megbízott/érdeket személyek általi bizonyítás-felvétel, ezek azonban csak korlátozásokkal vagy a megkeresett állam külön engedélye alapján kerülnek alkalmazásra (korlát pl.: diplomáciai út alapvetően csak a diplomáciai képviselő küldő állama állampolgáraival, mint bizonyítási személyekkel szemben.) - Magyarország is élt a 23. cikk alapján lehetséges, de értelmetlen fenntartással: az angolszász discovery (bizonyítékok felkutatását célzó eljárás) keretében érkező megkereséseknek nem tesz eleget. Ez a fenntartás és az egyezmény KH-ra építő konzervatív szemlélete nehézkessé teszi alkalmazását. - Ez a rendelet hozta a szuverenitási korlátok eddigi legmesszebbmenő feladását a polgári igazságügyi együttműködés területén azzal, hogy a hagyományos megkeresésen alapuló bizonyítási jogsegély mellett lehetőséget ad a perbíróság közvetlen külföldi eljárására. - A Hágai egyezményhez képest egyszerűbb, gyorsabb eljárást tesz lehetővé a rendelet a központi hatóságok szerepének kivételes esetekre való korlátozásával és ezzel párhuzamosan a közvetlen, bíróságok közötti decentralizált érintkezés főszabállyá tételével (ld. hasonlóan a kézbesítési rendeletnél.) - Magyarországon annak a megyei bíróságnak a székhelyén működő helyi bíróságnak (Budapesten a BKKB-nak) a hatáskörébe és illetékességébe tartozik a megkeresés teljesítése, amelynek területén - a) a meghallgatandó személy belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található, - b) a lefolytatandó szemle tárgya található, vagy c) egyéb esetekben a bizonyítás a legcélszerűbben eszközölhető. Hasonlóan az Egyezményhez itt is érvényesül a megkeresett állam lex fori-ja szerinti eljárás, a megtagadási okok tekintetében a legnagyobb kedvezmény elve, a felek és a megkereső bíróság jelenlétének lehetősége, valamint a lex fori szerinti kényszerítő eszközök alkalmazhatósága. - További újdonság az egyezményi joggal szemben, hogy legkésőbb 90 napon belül a jogsegélyt teljesíteni kell (ha nincs megtagadási ok). - A rendelet már csak a bíróságok közötti közvetlen érintkezést szabályozza, diplomáciai/konzuli útra vonatkozó szabályozást nem tartalmaz. Ehelyett egy sokkal progresszívebb lehetőséget bocsát a perbíróság rendelkezésére, ami világszinten újdonságot jelent: valamely tagállami bíróság kérheti, hogy a másik tagállam területén saját maga folytathasson bizonyítási cselekményeket, saját eljárásjoga (kényszerítő eszközök kivéve) alkalmazásával. A közvetlenség elve ezzel nemzetközi viszonylatban is minőségekkel jobban érvényesülhet. (Ilyen lehetősége eddig értelemszerűen csak a választottbíróságoknak volt, amelyek eljárását az országhatárok eddig sem kötötték.) - A rendelet területi hatálya az Dániára nem terjed ki (ott Hágai Egyezmény), a tárgyi hatály pedig jóval tágabb, mint a 44/2001-nél (polgári nemperes eljárások is, pl. felszámolás ill. a családi jogi ügyek is, miután nincs negatív taxáció). 73. A bírósági határozat fogalma, fajai a határozat fogalma o az az eljárási cselekmény, amely o joghatást előidéző döntés formájában a bíróság akarat-kijelentését tartalmazza, o állásfoglalást tartalmaz valamely anyagi jogi és/vagy eljárásjogi kérdésben, és ezzel o a felek magatartását valamilyen irányban befolyásolja a határozatok fajai 1. Egy edi ügye kben meg hozott határozat ok I. Ítélet II. Ítélethat ályú határozat Pp (1) A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben ideértve a per megszüntetését is végzéssel határoz. 1. BMH: Pp (2) Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben.[ ] (lásd 56. tétel) a bíróság ítéletet hoz, ha a jogvita vagy annak egy része érdemben elbírálható, vagyis a bíróság dönteni tud a keresettel/viszontkeresettel/beszámítási kifogással érvényesített anyagi jogi igény tárgyában (ezt a bíróság mérlegeli) Pp (3) [ ] a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. [ ]

139 (bővebb en lásd 75. tétel) III. Végzés IV. Végzéshatályú (egyéb) határozatok 2. FMH: Pp (1) A pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló lejárt követelés FMH útján is érvényesíthető 3. perbeli egyezség: (bővebben: 82. tétel) (1) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. - (3) Ha az egyezség ideértve a (2) bekezdésben meghatározott egyezséget is megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. - Pp (4) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; [ ] 4. választottbíróság ítéletbe foglalt egyezség 5. közjegyző által jóváhagyott egyezség Pp (1) A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben ideértve a per megszüntetését is végzéssel határoz. (lásd 79. tétel) Pp (1) Ha a FMH-t ellentmondással a [kézbesítéstől számított 15 napon belül] nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, s ellene [ ] perújításnak van helye. - sajátos jogintézmény: egyaránt tartalmaz anyagi jogi és eljárásjogi elemeket - anyagi jogi: a felek egybehangzó akaratnyilatkozata (szerződése) (kivéve közigazgatási perben a hatóság nem engedhet a JSZ-ok kógens rendelkezéseiből) - eljárásjogi: a bíróság jóváhagyó végzése (csak, ha megfelel az anyagi jogszabályoknak) - az egyezség jóváhagyásának törvényes feltételeit a bíróság hivatalból vizsgálja - akkor is jóváhagyható, ha közvetítői eljárásban született - egyezség kizárt: - házassági perben a kötelék kérdésében - bírói úton nem érvényesíthető követelésre - ha a felek per tárgyával való rendelkezésének hatályossága feltételtől függ és az még nem következett be - aki a per tárgya tekintetében nem jogosult/nem kötelezett (pl ügyész, a többi pertárs nélkül az egységes pertársaság tagja, a beavatkozó - vele szemben felülvizsgálati kérelem kizárt - önálló keresettel a PJ megtámadhatósági/semmisségi okai alapján megtámadható! - kiegészítő egyezségnek nincs helye - a jövőbeli szolgáltatásra vonatkozó perbeli egyezség módosítását utóperben lehet kérni évi LXXI. tv. a választottbíráskodásról 39. (3) A választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a választottbíróság által hozott ítélet hatályával A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; [ ] - pl. 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet a hagyatéki eljárásról 58. (3) Ha az örökös a tárgyaláson az örökségét vagy annak egy részét örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, a közjegyző a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja és dönt annak jóváhagyása felől. A közjegyző által jóváhagyott ilyen egyezségnek a bírósági egyezséggel azonos hatálya van. - az a határozat, melyet a bíróság a perben nem az ügy érdemében hoz - érdemi végzések a peres eljárásban - KIKNE és permegszüntetés a követelés időelőttisége és bírói úton való érvényesíthetetlensége esetén - ideiglenes intézkedés elrendelésekor (amennyiben ezt nem követi ítélet) - ítélet kiegészítése iránti kérelmet elutasító végzés - egyezséget jóváhagyó és azt megtagadó végzés - végzéshatályú határozat: olyan határozatforma szerint nem nevesített határozatok, amelyeket az eljárás során hoz a bíróság egyes percselekmények intézésére Értesítés Bírósági rendelkezés Pp. 9. (2) [ ] Ha az ügyészi fellépés törvényi feltételei fennállnak, a bíróság erről az ügyészt értesíti. Ptké. 32. (1) A bíróság köteles az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehető, hogy szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor. - a bíróság egyéb döntései, amelyek nem öltik végzés formáját, de hozzájuk bizonyos joghatások fűződnek - pl. fél figyelmeztetése a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására, fél felhívása nyilatkozattételre, tanú figyelmeztetése a hamis tanúzás következményeire 139

140 2. Általános jellegű határozatok - jogegységi határozat és EBH: - Alk. 47. (2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. - Bszi. 27. (1) A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata. - (2) A Legfelsőbb Bíróság az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, és elvi bírósági határozatokat tesz közzé. 74. A határozat meghozatala és közlése határozat: az az eljárási cselekmény, amely joghatást előidéző döntés formájában a bíróság akarat-kijelentését tartalmazza, állásfoglalást tartalmaz valamely anyagi jogi és/vagy eljárásjogi kérdésben, és ezzel a felek magatartását valamilyen irányban befolyásolja a határozat egy döntéshozatali folyamat részeként születik meg o ennek a szabályait, kereteit részben a Pp., részben a bírósági ügyviteli szabályok határozzák meg Egyesbírói határozat Pp. 12. (1) Az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal. (2) A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal. - a határozathozatal módja kívül esik a Pp. szabályozásán (bírósági ügyviteli szabályok) Bírósági tanács határozata Pp (1) A bíróság a határozatát ha tanácsban jár el zárt tanácskozás után szavazással hozza meg. 1. Tanácskozás 2. Szavazás - tanácskozás: az ügy bírósági tanács által történő megbeszélése, megvitatása - sor kerülhet rá a tárgyaláson (kisebb jelentőségű kérdésekben halk tanácskozás) - az elnök vezeti, a Pp. nem szabályozza a lefolytatását - jegyzőkönyvet kell róla készíteni, csatolni kell az esetleges különvéleményt (zárt borítékban!) - a jegyzőkönyvet titkosan kell kezelni: - Pp (2) [ ] A tanácskozásról készült jegyzőkönyvet és a különvéleményt csak a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult személy, fegyelmi eljárás során a fegyelmi bíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárás kezdeményezésére jogosult, illetve a jogegységi eljárást lefolytató tanácsa tekintheti meg. - probléma a fegyelmi bírósággal: így lehetőség nyílik a bírák szakmai meggyőződésének, jogértelmezésének fegyelmi jellegű értékelésére - a szavazásra a vélemények kölcsönös kifejtése után kerül sor - a bíró nem tartózkodhat, állást kell foglalnia - Pp (1) [ ] Egyhangúság hiányában a határozatot szavazattöbbséggel dönti el. (2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le szavazatát. A szavazásnál kisebbségben maradó bíró jogosult írásbafoglalt különvéleményét zárt borítékban az okirathoz csatolni. [ ] - Pp (2) A határozat rendelkező részét a határozat kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a tanács tagjainak alá kell írniuk. ( kisítélet ) a határozatok közlése o a határozatokat a bíróság közlés útján hozza a felek és az egyéb érdekeltek tudomására o a közlés jelentősége Pp (6) A teljesítés határideje a határozat közlését követő napon kezdődik. Pp (1) Az ítélet [és a végzés] kiegészítését annak közlésétől számított tizenöt nap alatt bármelyik fél kérheti [ ] PP (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve. Pp (1) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap, váltóperekben három nap. Pp (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. [ ] Pp (1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. 140

141 o a közlés módjai 1. Kihirdetés 2. Kézbesítés (bővebben: 30. tétel) - kihirdetés: a határozat szóbeli közlése Pp (1) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell hirdetni. - A kihirdetést azonban az ítéletre nézve legfeljebb tizenöt napra a bíróság elhalaszthatja azzal, hogy a kihirdetés határnapját nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. (2) A határozat rendelkező részét a határozat kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a tanács tagjainak alá kell írniuk. (ún. kisítélet) (3) A határozatok kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll; az utóbbi elmarad, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni. (pl. egyezséget jóváhagyó végzés) - hiányában törvényesen hozott ítéletről nem beszélhetünk - Pp (3) Az olyan határozatot, amely nem esik az (1) bekezdés [kézbesítés] alá, már a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni. - Pp (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, [ ] - Pp (1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével emelkedik jogerőre;[ ] - Pp (3) [ ] A lemondás csak akkor hatályos, ha azt a határozat kihirdetése után valamennyi fél bejelenti. [...] - kézbesítés: a bíróság iratának a címzett részére meghatározott formában történő, dokumentált átadása - a kézbesítés módjai: 1. Postai szolgáltató útján 2. Irat átvétele címzett által a bírósági irodában, 3. Bírósági alkalmazott által a bíróság székhelyén 4. Faxon, elektronikus úton 5. Hirdetményi úton 6. Bíróság a tárgyaláson - Pp (1) Kézbesítés útján kell közölni: a) az ítéletet a felekkel; b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve; c) a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta; (pl. permegszüntető végzés) d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel; e) az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet az eljárást megindította. (ún. materiális fél) (2) A határozatot kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni és az írásba foglalást követő nyolc napon belül kézbesíteni kell. - Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig nyolc napon belül kézbesíti. A felek részére a határozatnak nemcsak a rendelkező részét, hanem indokolását is kézbesíteni kell, kivéve, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni. (pl. egyezséget jóváhagyó végzés) (5) A jelen rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a határozatot nem a felekkel, hanem más érdekelttel kell közölni. 75. Az ítélet fogalma, fajai és az ítélethatályú határozatok kézbesítés útján kell közölni a permegszüntető végzést is azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta - kézbesíteni kell minden határozatot a perben fellépő ügyésznek is - Pp. 57. (2) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell. - Pp (4) A büntetés végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában fogvatartott részére a büntetés végrehajtási intézet parancsnoka, illetve a fogda parancsnoka útján kell az iratot kézbesíteni. - külföldi kézbesítés: 31. tétel az ítélet fogalma o ítélet: a bíróságnak a pert érdemben eldöntő határozata o döntés, mely hatósági akarat-kijelentést tartalmaz, meghatározott magatartást ír elő vagy megállapítást foglal magában, illetőleg jogot alakít és megfelelő joghatásokat von maga után o főszabály: Pp (1) A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben ideértve a per megszüntetését is végzéssel határoz. a per érdeme: a perbe vitt (vagyis keresettel/viszontkeresettel/beszámítási kifogással érvényesített) anyagi jogi igény kivételek (ítéletet hoz a bíróság, mégsem az ügy érdemében dönt) Pp [ ] Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. o ha a bíróság a keresetet elutasítja azon az alapon, hogy a megállapítás a felperese jogainak védelme érdekében nem szükséges kiegészítő ítélet hozatala az előzetes végrehajthatóság tárgyában

142 az ítélet fajai I. Kereseti kérelemre adott válasz szerint II. Kereseti kérelem jellege szerint III. Kereseti kérelem terjedelméhez képest 1. helyt adó (teljesíti a kereseti kérelmet) 1. marasztaló (valamely kötelezettség teljesítésére, pénzfizetésre, ingók szolgáltatására, tevékenységre vagy tartózkodásra kötelez) 1. ítélet (a bíróságnak a pert érdemben eldöntő határozata) 2. részítélet (egyes kereseti kérelmek felőli vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felőli külön ítélet) 2. elutasító (a bíróság a kereseti követelés alaptalansága miatt azt nem teljesítette) 2. megállapító (jogviszony és számadási kötelezettség fennállása vagy fenn nem állása, számadás helyessége) 3. közbenső ítélet (ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés összege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, a jog fennállását előzetesen megállapító ítélet) 3. vegyes (részben helyt adó, részben elutasító) 3. jogalakító (jogviszonyt létesít, módosít vagy szüntet meg a felek között) az ítélethatályú határozatok o fogalom: olyan határozat, amelynek jogerőre emelkedés esetén ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek 4. kiegészítő ítélet (az ítélet kiegészítésére vonatkozó határozott kérelemnek helyt adó ítélet) 1. Jogerős BMH Pp (3) [ ] a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. Pp (1) Ha a fizetési meghagyást ellentmondással a [kézbesítéstől számított 15 napon belül] nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, s 2. Jogerős FMH ellene [ ] perújításnak van helye. 3. Bíróság által jogerős végzéssel jóvá- ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására - Pp (4) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói hagyott egyezség nincs halasztó hatálya. 4. Választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség 5. Közjegyző által jóváhagyott egyezség évi LXXI. tv. a választottbíráskodásról 39. (3) A választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a választottbíróság által hozott ítélet hatályával A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; [ ] - pl. 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet a hagyatéki eljárásról 58. (3) Ha az örökös a tárgyaláson az örökségét vagy annak egy részét örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, a közjegyző a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja és dönt annak jóváhagyása felől. A közjegyző által jóváhagyott ilyen egyezségnek a bírósági egyezséggel azonos hatálya van. 76. Az ítélet tartalmi kellékei ítélet: a bíróságnak a pert érdemben eldöntő határozata az ítélet tartalmi kellékei 1. Fejrész 2. Rendelkez ő rész 3. Perorvoslati záradék Pp (1) Az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell: a) a bíróság megjelölését és a bírósági ügyszámot; a1) utalást, hogy Pp (2) A bíróság ítéletét A Magyar Köztársaság nevében hozza. a2) az ítélet elnevezést (ítélet, részítélet, közbenső ítélet, kiegészítő ítélet) b) a feleknek és képviselőiknek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; c) a per tárgyának megjelölését; - Pp (1) Az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell: [ ] d) az ítélet rendelkező részét [ ]; - tartalmazza - a bíróság döntését a kereseti kérelemről és a viszontkeresetről, tömör megfogalmazásban (elutasítást ki kell mondani, a helyt adás nem tűnik ki szó szerint, csak a rendelkezés tartalmából) - teljesítési határidő - perköltségek viselése, le nem rótt és az állam által előlegezett illetékek megfizetése - előzetes végrehajthatóságra történő utalás Pp (3) Az ítéletnek a rendelkező részt követően tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ítélet ellen van e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. A feleket tájékoztatni kell arról is, hogy a 256/A. (1) bekezdésének b) d) pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető. 142

143 4. Indoklás 5. Záró rész - Pp (1) Az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell: [ ] d) az ítélet [ ] indokolását; - Pp (1) Az ítélet indokolásában röviden elő kell adni - a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, - hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. [ha az ügy tárgya szempontjából lényeges, a szövegét is be kell idézni] - Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, [annak a magyarázata, hogy melyik bizonyíték milyen szerepet játszott az ítéleti tényállás megállapításában, illetve a belőle levonható következtetés], végül - utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. - egyszerűsített indoklás esetei (bizonyítékok értékelése és jogi indoklás elhagyható) - Pp (2) A jogról való lemondás, illetőleg a jog elismerése alapján hozott ítélet indokolásában a tényállás rövid leírása mellett csak a lemondásra, illetőleg az elismerésre kell utalni. - Az eljárás folyamán hozott határozatokat csak annyiban kell megindokolni, amennyiben azok csak az ítélet elleni fellebbezésben támadhatók meg. - Pp (3) Ha az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, az ítélet indokolásának csak a megállapított tényállás rövid leírását kell tartalmaznia, valamint utalásként az alkalmazott jogszabályokat kell feltüntetnie. - Pp (4) A (3) bekezdésben foglaltak az irányadók abban az esetben is, ha a fellebbezésre jogosultak e jogukról valamennyien lemondtak. - az indoklási kötelezettség elmulasztása lényeges eljárási szabálysértésnek minősül - Pp (1) Az írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell: [ ] e) az ítélethozatal helyének és idejének megfelelő keltezést. - Pp (1) A bíróság által hozott határozatokat a tanács elnöke és tagjai, ha pedig a bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el, a bíró írja alá. Ha valamelyikük az aláírásban akadályozva van, ezt az akadály megjelölésével a határozaton fel kell tüntetni. - [és helyette az eljáró tanács elnöke vagy egyik tagja írja alá] - [kivéve a kihirdetés előtt írásba foglalt ítélet (kisítélet), mert azt a tanács minden tagjának alá kell írnia] (2) Az elnök, valamint a megkeresett bíróság által hozott határozatokat az elnök, illetőleg a megkeresés folytán eljáró bíró írja alá. (3) A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatot csak abban az esetben kell külön aláírni, ha a határozat az eljárást befejezi. az ítélettel szembeni tartalmi követelmények 1. Törvényesség 2. Megalapozottság 3. Teljesség - azt a követelményt jelenti, hogy a polgári perbeli ítélet mind meghozatalát, mind rendelkezéseit és megállapításait tekintve teljes összhangban legyen a bíróság szervezetére és eljárására vonatkozó szervezeti és polgári eljárásjogi normákkal, és az ügy érdemére vonatkozó anyagi jogszabályokkal is - azt a követelményt jelenti, hogy az ítéletnek valóságos tényeken kell nyugodnia - az ítélet tényállást tartalmaz - a tényállásnak bizonyítottnak kell lennie - a tényállásból a bíróságnak helyes következtetésre kell jutnia a vitás jogviszony minősítése tekintetében - Pp (1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a 149. alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre, de Pp A döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; [ ] - ha mégis, a nem ipso iure hatálytalan, ellene fellebbezésnek van helye, aminek folytán a másodfokú bíróság a túlterjeszkedő részt hatályon kívül fogja helyezni Nem kereseti kérelmen túlterjeszkedés - még le nem járt követelés esetén marasztalás helyett megállapítás tétele - végrehajtás megszüntetése helyett a végrehajtást korlátozása - tartásdíj-fizetési kötelezettség megszüntetése helyett mértékének leszállítása - feltétlen vagy azonnali teljesítés helyett feltételes vagy jövőbeli teljesítés kimondása - keresettől eltérő számítási mód alkalmazása - a követelt pénz helyett természetbeni, vagy a követelt dolog helyett pénzbeli ellenérték megfizetésére kötelezés - a közös tulajdon megszüntetésénél a legmegfelelőbb mód választása - személyhez fűződő jogok sérelme esetén a szankciók közül nem a keresetben megjelölt alkalmazása - SHP-ben eltérés a fél által megfogalmazott helyreigazító közlemény tartalmától - a kártérítés módjának a kereseti kérelemben foglaltaktól eltérő meghatározása 143

144 4. Határozottság Kivétel a túlterjeszkedés tilalma alól (a bíróságnak hivatalból határoznia kell) - Pp. 78. (2) A bíróság a perköltség felől hivatalból határoz, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri. - Pp. 78. (2) [ ] a költségmentesség, az illetékmentesség vagy az illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek, valamint a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó kötelezettséget. - Pp Fellebbezésre tekintet nélkül [előzetesen] végrehajthatónak kell nyilvánítani [ ] - a bíróság megszabja a végrehajtás kereteit (pl. Pp Ha a kereseti követelés a polgári jog szabályai szerint az alperes vagyonának csupán valamely részéből hajtható be, a bíróságnak ezt a részt határozatában meg kell jelölnie.) - Pp (1) A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől szükség esetében erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. - Ptké. 27. (3) A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. - Ptk (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell viszszaállítani. - azt a követelményt jelenti, hogy az ítéletben foglalt döntés egyértelmű, világos, félreérthetetlen, mennyiségileg, időbelileg és egyéb módon pontosan megjelölt tartalmú rendelkezéseket tartalmaz - a legnagyobb gyakorlati jelentősége a teljesítés módjára és határidejére vonatkozó rendelkezések határozottságának van 77. A részítélet és a közbenső ítélet ítélet: a bíróságnak a pert érdemben eldöntő határozata az ítélet teljességének követelménye o Pp (1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a 149. alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. o az ez alóli kivételek: Részítélet Pp (2) A bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha - ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha - a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. - előfeltétele több kereseti kérelem vagy a kereseti kérelem részeinek önálló elbírálhatósága - a bíróság munkáját leegyszerűsíti, áttekinthetőbbé válik a jogvita - az egyes kereseti kérelmek felől, vagy a kereseti kérelem önállóan elbírálható egyes részei felől, ha - ebben a vonatkozásban nincs szükség további tárgyalásra, de a többi igény vonatkozásában a tárgyalást el kell különíteni - de ezt követően a b íróság már nem újabb részítéletet, hanem ítéletet hoz! - fő különbség: az eljárás menetét nem akasztja meg: a bíróság nem várja be a részítélet jogerőre emelkedését, hanem a még el nem bírált kereseti kérelmek vonatkozásában tovább folytatja az eljárást - kivétel: házassági perekben (Pp (2) [ ] az eljárás a vagyonjogi kereset tárgyában csak az érvénytelenítés, illetőleg bontás kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedése után folytatható.) Közbenső ítélet Pp (3) Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megillető követelés összege (mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthető, a bíróság a jog fennállását ítélettel előzetesen is megállapíthatja (közbenső ítélet). - közbenső ítélet: a jogalap és összegszerűség szerint elkülöníthető követelés iránt folyó perben a jogalap fennállását előzetesen megállapító bírósági határozat - nem feltétele a követelés jogalapjának és mennyiségének elkülönített tárgyalása - hivatalból is meghozhatja a bíróság - ha a jogalap és az összegszerűség tekintetében jogvita elkülöníthető: - a bíróság a jogalap fennállását előzetesen megállapíthatja - negatív közbenső ítélet hozatala fogalmilag kizárt! (ha maga a jogalap nem áll fenn, a bíróság nem közbenső ítéletet, hanem érdemben elutasító ítéletet fog hozni) - fő különbség: az eljárás menetét megakasztja: az összegszerűség tekintetében a jogvita csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után folytatható - felfüggesztési lehetőség az összegszerűség kérdésében folyó per tárgyalása tekintetében: a közbenső ítélet elleni perújítás vagy felülvizsgálat esetén az eljáró, illetve a Legfelsőbb Bíróság 144

145 önálló fellebbezésnek van ellene helye - jogereje feltételes: utóbb a bíróság a beszámítási kifogásra, illetve a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezheti vagy módosíthatja Másodfokon hozható: - ha az elsőfokú bíróság részítéletét bírálja felül és azt helybenhagyja vagy megváltoztatja - ha az elsőfokú bíróság ítéletet hozott ugyan, de a másodfokú bíróság érdemben csak egyes kereseti kérelmek felől dönt - részítélet rendszerint hatályon kívül helyezést is tartalmaz az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezéseire, amelyek a másodfokú bíróság által érdemben el nem bírált kereseti (viszontkereseti) kérelmekre vonatkoznak - LB: beszámítási kifogás tárgyában részítélet nem hozható, azt a vele szemben álló, követeléssel együtt kell elbírálni - 3/2000. PJE: a kereset egészét is el lehet bírálni, ha az AP beszámítási kifogása miatt a tárgyalás elhalasztása szükséges, de pl. Éless Tamás ezt vitatja - LB: ha a viszontkereset szorosan összefügg a keresetben érvényesített joggal, csak a kereseti követelés tárgyában nem hozható ítélet (tehát csak akkor, ha annak megalapozottsága tekintetében a viszontkereset elbírálása nélkül is dönteni lehet) - gyakorlat: házassági bontóper (érvénytelenítései, illetve bontókereset, és vagyonjogi kereset felől külön határozat) a fellebbezés mellett meg lehet támadni perújítással vagy felülvizsgálati kérelemmel is - a közbenső ítélet jogereje nem feltételes, anyagi jogerővel rendelkezik: utóbb akkor sem lehet eltérni tőle, ha a követelés összegének megállapítása iránti eljárás során felvett bizonyítás erre alapot adna - nem vonja maga után feltétlenül a kereset mennyiségi teljesítését (de megtartja a hatályát, és ha az ebben megítélt jogalapból származó, a perben nem érvényesített újabb FP-i követelések iránti következő perben praeiudicium (megállapítás) lesz) Másodfokon hozható: - ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja - ha az elsőfokú bíróság ítéletet vagy részítéletet hozott, de a másodfokú bíróság csak a jogalap fennállását állapítja meg közbenső ítélettel - (gyakorlatilag) nem hozható - kötelesrészi jogosultság (előbb a mennyiséget kell eldönteni, utána lehet tudni, hogy jár-e) - házassági vagyonjogi perek: csak az öszszegszerűség után lehet megállapítani, hogy a vagyonközösség megosztása folytán megilleti-e - különösen nincs helye: abban a kérdésben, hogy valamely vagyontárgy valamelyik házastárs különvagyonába tartozik-e - gyakorlat: kártérítési perek (rendszerint előbb az igényel döntést, hogy fennáll-e a károkozó kártérítési felelőssége), szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló perek 78. A teljesítés módja és határideje teljesítés: a bírósági határozatban foglalt kötelezettség önkéntes végrehajtása, annak eleget tevés a teljesítés módja o az erre vonatkozó bírói rendelkezés a per tárgyát képező jogviszony természetéhez és a kereseti kérelemhez (ellenkérelemhez) igazodik a per eredményéhez képest o így tartalmazhat pl. pénzfizetési kötelezettséget, természetbeni szolgáltatást, meghatározott magatartást stb. o az ítélettel szembeni határozottság követelményének itt van a legnagyobb gyakorlati jelentősége o alternatív ítélet: vagylagos szolgáltatás esetén a keresetnek helyt adó ítélet vagylagosan kötelezi az AP-t több szolgáltatásra akként, hogy a választás joga a teljesítési határidőn belül az AP-t illeti meg (ennek lejártával a FP-re száll át a választás joga) vagylagos szolgáltatás: ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet o fakultatív ítélet: az adóst egy meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezi, de a feljogosítja a hitelezőt arra, hogy a szolgáltatás tárgyára vonatkozó végrehajtás meghiúsulása esetén más szolgáltatásra vezethessen végrehajtást o teljesítés részletekben Pp (3) A bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését is elrendelheti. Kivételes esetekben a határozat jogerőre emelkedése után az első fokon eljárt bíróság a részletekben való teljesítést, illetőleg a részletekben való teljesítés módosítását bármelyik fél erre irányuló indokolt kérelme alapján az ellenérdekű fél meghallgatása után végzésben engedélyezheti. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül hozza meg, de határozathozatal előtt a másik felet köteles meghallgatni. [ ] a bíróság azt is kimondhatja, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik. 145

146 engedélyezhető a marasztaló határozatban és a marasztaló határozat jogerőre emelkedése után külön végzéssel csak a marasztaló határozatban rendelhető el hivatalból mérlegelni kell a felek jövedelmét, vagyonát, eltartottak számát stb., de azt is, hogy a teljesítés időbeli kitolódása nem sérti-e méltánytalanul a jogosult érdekét a teljesítés határideje o teljesítési határidő: az az időtartam, amely alatt a határozatban foglaltak önként teljesíthetőek, és amelynek lejártával a határozat végrehajthatóvá válik o eljárásjogi intézmény: a követelés lejártán nem változtat és nem érinti az adós felelősségét (a kötelezetti késedelem jogkövetkezményeit: a késedelemből eredő kár megtérítése, jogosult elállási lehetősége, pénztartozás esetén kötelező kamatfizetés) o a határidő kezdete Pp (6) A teljesítés határideje a határozat közlését követő napon kezdődik. a bíróság a kötelezettségről rendelkező határozatban meghatározott teljesítési határidőn a határozat jogerőre emelkedése után nem módosíthat, a felek azonban attól közös megegyezéssel eltérhetnek ideiglenes intézkedés: Pp (7) A teljesítési határidő ha a bíróság másként nem rendelkezik a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik. a teljesítési határidő megállapításánál döntő jelentőség: követelés jogcíme, rendeltetése, a felek helyzete és perbeli magatartása o az egyes teljesítési határidők Tizenöt nap Tizenöt napnál hosszabb vagy rövidebb Azonnali hatállyal Három nap A lejárat napja Legfeljebb hat hónap rendszerint ennyi a teljesítési határidő ha a felek méltányos érdekére vagy a kötelezettség természetére tekintettel indokolt birtokperben a birtokállapot helyreállítása, illetőleg a birtoklás zavarásának megszüntetése váltóperben a le nem járt szolgáltatásokra vonatkozó marasztalás esetén ingatlan kiürítésekor kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben, ha a) az ingatlan a kötelezett lakóhelye, egyúttal az ő és közvetlen családtagjainak egyedüli lakóingatlana, b) a kérelemben a kötelezett valószínűsítette: saját és családja elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani, c) a per során bírsággal nem sújtották, és a per vitele során nem tanúsított rosszhiszemű magatartást, d) nem önkényesen elfoglalt lakást kell kiüríteni. 79. A végzés és a végzéshatályú határozatok a végzés fogalma o végzés: az a határozat, melyet a bíróság a polgári perben nem az ügy érdemében hoz o főszabály: Pp (1) A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben ideértve a per megszüntetését is végzéssel határoz. o kivételek (anyagi jogi kérdésben dönt a bíróság végzéssel) KIKNE a követelés időelőttisége vagy bírói úton érvényesíthetetlensége esetén ideiglenes intézkedés elrendelésekor o érdemi végzések (nem tévesztendő össze az ügy érdemében hozott végzésekkel, amelyekkel a bíróság a PNP-kben érdemben határoz) KIKNE és permegszüntetés a követelés időelőttisége és bírói úton való érvényesíthetetlensége esetén ideiglenes intézkedés elrendelésekor (amennyiben ezt nem követi ítélet) ítélet kiegészítése iránti kérelmet elutasító végzés egyezséget jóváhagyó és azt megtagadó végzés 146

147 o a végzés tartalma Pp (1) A végzésekre az [ítéletek tartalma, lásd 76. tétel] megfelelően irányadó azzal, hogy a feleknek és képviselőiknek lakóhelyét a végzésben csak a szükséghez képest kell feltüntetni, továbbá, hogy megindokolni csak olyan végzést kell, amely külön fellebbezéssel megtámadható. Az egyezséget jóváhagyó végzést nem kell megindokolni. (2) A tárgyaláson hozott végzéseket a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvbe is belefoglalhatja; ebben az esetben a végzésnek csupán a rendelkező részt és az indokolást kell tartalmaznia. a bíróság az olyan jegyzőkönyvbe foglalt végzés esetén, amely ellen fellebbezésnek van helye, köteles a fellebbezés lehetőségéről tájékoztatást adni, és ennek megtörténtét jegyzőkönyvezi végzéshatályú határozatok o végzéshatályú határozat: olyan határozatforma szerint nem nevesített határozatok, amelyeket az eljárás során hoz a bíróság egyes percselekmények intézésére o fajtái: Értesítés - Pp. 9. (2) [ ] Ha az ügyészi fellépés törvényi feltételei fennállnak, a bíróság erről az ügyészt értesíti. - Ptké. 32. (1) A bíróság köteles az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehető, hogy szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor. 80. A határozat kijavítása és kiegészítése Bírósági rendelkezés - a bíróság egyéb döntései, amelyek nem öltik végzés formáját, de hozzájuk bizonyos joghatások fűződnek - pl. fél figyelmeztetése a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására, fél felhívása nyilatkozattételre, tanú figyelmeztetése a hamis tanúzás következményeire határozat: az az eljárási cselekmény, amely joghatást előidéző döntés formájában a bíróság akarat-kijelentését tartalmazza, állásfoglalást tartalmaz valamely anyagi jogi és/vagy eljárásjogi kérdésben, és ezzel a felek magatartását valamilyen irányban befolyásolja a határozat hibáinak orvoslása: a határozatban mutatkozó olyan hibák és hiányok helyesbítése, pótlása, amelyek tárgyában nincs szükség a határozat törvényességét vagy megalapozottságát támadó perorvoslat (pl. fellebbezés, perújítás) igénybevételére Kijavítás Pp (1) A bíróság névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti. Kiegészítés Pp (1) Az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított tizenöt nap alatt bármelyik fél kérheti, ha a bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől, vagy a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felől akár a fő, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselése vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. hiányok pótlására szolgál hiányok helyesbítésre szolgál az a bíróság határoz, amelyik a hibás határozatot hozta kérelemre vagy hivatalból is elrendelhető Pp (5) A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni fellebbezésre és a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. Pp (2) A kijavítás tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat. [de rendszerint meghallgatja a feleket] - Pp (1) Az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított tizenöt nap alatt bármelyik fél kérheti,[ ] - Pp (6) Ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező, a mulasztást a bíróság a hiányosság észlelését követően haladéktalanul köteles hivatalból pótolni. Az ítélet kiegészítésének hivatalból helye van akkor is, ha a 233/A. ban meghatározott végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hozott döntés következtében az szükséges. - ennek nincs határideje, így ma nincs abszolút jogerő Mo.-n Pp (5) A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek az ítélet elleni fellebbezés beadására és az ítélet végrehajtására halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban az ítélet végrehajtását a kiegészítési kérelem elintézéséig hivatalból is felfüggesztheti. - Pp (3) A kérelemről a bíróság tárgyalás alapján határoz; [ ] A kérelemben a fél az ellenfél egyetértő nyilatkozatának csatolása mellett kérheti, hogy a bíróság a kérelemről tárgyaláson kívül határozzon. - a felek új tényeket is felhozhatnak, új bizonyítékokra hivatkozhatnak, a bíró új bizonyítás felvételét is elrendelheti - végzés esetén a felek meghallgatása mellőzhető 147

148 Pp (2) 2. A meghallgatásra kitűzött határnap írásbeli meghallgatás esetében a határidő elmulasztása a határozathozatalt nem gátolja, s e mulasztás miatt igazolásnak helye nincs. végzéssel dönt a bíróság - Pp (4) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha az a rendelkező részre vonatkozik. - ha a bíróság a kellő időben nem fellebbezett határozatot kijavítja, a határozat elleni fellebbezési jog a kijavítás miatt nem éled fel Pp (3) A határozat kijavítását rendelő végzést a kijavított határozatra s lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a határozatot már kézbesítették, a kijavítást feltüntető kiadmányt is kézbesíteni kell. Pp (3) [ ] a feleknek vagy egyiküknek elmaradása a határozathozatalt nem gátolja és a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. [ ] - Pp (4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, kiegészítő ítéletet hoz, ellenkező esetben a kérelmet végzéssel elutasítja. [ ] - Pp A 225. rendelkezései a végzések kiegészítésére is megfelelően irányadók, ilyen esetben azonban a bíróság helyt adás esetén is végzéssel határoz, a felek meghallgatását pedig mellőzheti. a kiegészítés tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye Pp (4) [ ] A kiegészítő ítéletet az eredeti ítéletre s lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. 81. A határozat joghatásai határozat: az az eljárási cselekmény, amely joghatást előidéző döntés formájában a bíróság akarat-kijelentését tartalmazza, és amellyel a bíróság a felek magatartását valamilyen irányban befolyásolja a határozat joghatásai I. Egyszerű kötőerő - egyszerű kötőerő: a bíróság részéről való visszavonhatatlanság és módosíthatatlanság - Pp (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve. - ez a nem jogerős határozat joghatása, amely csak a bíróság felé nyilvánul meg - kezdete: a határozat kihirdetése (ha nem volt kihirdetve, a közlése) - vége: - (1) a határozat jogerőre emelkedése, - (2) a határozat a másodfokú bíróság döntése értelmében történő hatálytalanná válása, illetve - (3) a határozat megváltoztatása Nem érvényesül ítéleteknél - Pp (4) [ ] Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell. - Pp (2) [ ] A részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetőleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető, vagy megfelelően módosítható. - az ítélet kijavítható és kiegészíthető (lásd 80. tétel) - Pp Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert a perköltségre vonatkozó határozathozatal nélkül megszünteti, és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi. Nem érvényesül végzéseknél - Pp (2) A pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet elutasító végzéshez a bíróság nincs kötve, olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, a bíróság csak annak jogerőre emelkedése előtt változtathat meg. - Pp (3) A bíróság a pénzbírságot megállapító végzést fontos okból megváltoztathatja. - tehát nem köti a kötőerő a bíróságot: - igazolási kérelem elbírálása (a jogerő előtt!) - kijavítás, kiegészítés esetén - pervezető végzések - egyoldalú kérelmet elutasító végzések - határidőhöz kötött perbeli cselekményt elutasító - pénzbírságot megállapító - tárgyalás felfüggesztését elrendelő - eljárás félbeszakadását megállapító - ideiglenes intézkedést elrendelő végzése - Pp (1) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve, a fellebbezésnek maga is eleget tehet. 148

149 II. Jogerő - jogerő: az a hatás, amelynél fogva a bírósági határozat megtámadhatatlanná, véglegessé és marasztaló ítélet esetén végrehajthatóvá válik 1. ALAKI JOGERŐ (MEGTÁMADHATATLANSÁG) - megtámadhatatlanság: a határozat fellebbezéssel egyáltalán nem vagy többé nem támadható meg - alakilag jogerőre emelkedik az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, vagy van helye, de a jogosultak nem éltek fellebbezéssel vagy erről lemondtak, illetve a fellebbezésüket visszavonták Az alaki jogerő beálltának időpontja 1. Nem fellebbezhető határozat 2. Előzetes lemondás 3. Lemondás a határozat kihirdetése után 4. Fellebbezés visszavonása 5. Fellebbezési határidő letelte (fellebbezés és előzetes lemondás nélkül) kihirdetés (jogerőtől számítandó határidők esetén a közlés) közlés ha minden fél bejelentette: utolsó bejelentés bírósághoz érkezését követő nap 6. Elkésett vagy egyébként szabálytalan fellebbezés Pp (1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől kezdődnek. Pp (2) A jogi képviselővel eljáró felek legkésőbb az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig benyújtott közös nyilatkozatban a fellebbezési jogukról előzetesen lemondhatnak. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A fellebbezési jogról történő előzetes lemondás esetében az ítélet a közlésével jogerőre emelkedik. A lemondás nem hatályos, ha a bíróság az első fokú eljárás szabályait olyan súlyosan megsértette, amelynek következtében a 252. (1) bekezdése alkalmazásának lenne helye. A lemondás hatálytalanságára alapított fellebbezésben foglalt kérelemre a másodfokú bíróság az ítélet végrehajtását felfüggesztheti. a) még nem mindenkivel szemben járt le a határidő b) mindenkivel szemben lejárt a határidő az ezt követő nap (HP az ezt követő 15. nap) - véglegesség: az alakilag jogerőre emelkedett ítélethez fűződő joghatás: a határozat tovább már nem vitatható módon rendezi a felek jogviszonyát, és a benne foglalt döntés végérvényesen irányadó a per útján érvényesített jog tekintetében A res iudicata részei - pozitív irány: a döntés a felekre, a bíróságokra és más hatóságokra egyaránt irányadó, a bíróságok és más hatóságok bármilyen későbbi döntésüknél a jogerős ítéletet alapul venni kötelesek - negatív irány: a felek az ítéletben elbírált jogot többé vitássá nem tehetik, a jog iránt újabb pert nem lehet indítani - hivatkozhat rá a fél, de a bíróság hivatalból is figyelembe veszi, és KIKNE vagy permegszüntetés (a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt a per tárgyában már jogerős ítéletet hoztak) - perújítási ok is lehet: Pp (1) c) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak; - a permegszüntetés nem eredményez res iudicata-t! (ezért áll az AP rendelkezésére a negatív megállapítási viszontkereset) Ha a fellebbezésről lemondtak, a határozat akkor emelkedik jogerőre, amikor a lemondást a bíróságnál bejelentették. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt a határozat kihirdetése után valamennyi fél bejelenti. A lemondást visszavonni nem lehet. A határozat az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő nappal válik jogerőssé. a határidő leteltét követő nap a visszavonó bejelentés bírósághoz érkezése Pp (3) Ha a határozat ellen fellebbezésnek helye van és a felek a (2) bekezdésben meghatározott lehetőséggel nem éltek, de fellebbezést az erre jogosultak egyike sem nyújtott be, a határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős. a fellebbezés a jogerőre emelkedést nem érinti, így a fellebbezési határidő leteltét követő nap 2. ANYAGI JOGERŐ (VÉGLEGESSÉG) Pp (1) A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek ideértve azok jogutódait is egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a perben nem a fél, hanem az érdekében eljáró ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet keresete alapján hozott a bíróság ítéletet, ha a fél részére az ítéletet szabályszerűen kézbesítették, és az vele szemben is jogerőre emelkedett. (3) Az ítélet anyagi jogereje kiterjed a beszámítás erejéig az ítéletben beszámított ellenkövetelésre is. 149

150 3. Az anyagi jogerő keretei 4. Részjogerő 5. A jogerő rögzítése Tárgyi keretek Alanyi keretek a kereseti (viszontkereseti) - azok a személyek, akikre az anyagi jogerő kiterjed tényállás, a belőle eredő jog (felek és jogutódaik, egységes pertársaság tagjai, beavatkozó, akinek az igénye érvényesítése iránt az (jogviszony), és az erre alapított kérelem, valamint az ezek ügyész pert indított) tárgyában hozott bírósági - mindenkivel szemben hatályos ítéletek (házasság döntés érvénytelenítése, családi jogállás megállapítása) - Pp (4) A határozat jogerőre emelkedésére a kellő időben benyújtott fellebbezésnek, illetőleg csatlakozó fellebbezésnek halasztó hatálya van; [ ] - Ha a fellebbezésre jogosult a határozatnak csak valamely része vagy valamely rendelkezése ellen él fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel), a határozatnak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik. - Jogerőre emelkedik a határozatnak az a része is, amely ellen fellebbezésnek (csatlakozó fellebbezésnek) helye nincs. - a másodfokú bíróság kérelemre végzéssel megállapíthatja, hogy az ítéletnek a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) nem támadott része jogerőre emelkedett - ha a bíróság az elsőfokú ítéletet teljes egészében hatályon kívül helyezi, a részjogerőt megállapító végzés is hatályát veszti, a részleges jogerő elenyészik Pp. 230/A. (1) Az első fokon eljárt tanács elnöke a határozat eredeti példányára vezetett záradékkal tanúsítja a határozat jogerejét. (2) Ha a több személy részvételével vagy a több tárgyban folyó eljárásban az első fokon eljárt bíróság határozatának csak egyes személyekre vonatkozó vagy bizonyos tárgyú rendelkezései emelkedtek jogerőre, ezt a záradékban kifejezésre kell juttatni. A záradékban fel kell tüntetni azt a napot, amelyen a határozat részben jogerőre emelkedett, valamint azt, hogy mely részében hajtható végre. (3) A jogerő megállapításáról a felet a jogerő beálltától számított nyolc napon belül értesíteni kell. Az értesítés a jogerőt megállapító végzés, ha pedig a fél részére a határozatot még nem kézbesítették, a záradékolt határozat kiadmányának kézbesítésével történik. A záradékkal ellátott határozatkiadmányt vagy a jogerőt megállapító végzést utóbbit a határozat kiadmányával együtt jogszabályban megjelölt külön szerveknek is meg kell küldeni. (4) Ha a részjogerő valamely okból csak az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő felterjesztése után állapítható meg, a (3) bekezdésben foglalt intézkedés megtétele a másodfokú bíróság feladata. - Pp (2) Ha a bíróság a [bizonyítatlanság esetét kivéve] az első fokú ítéletet teljes egészében hatályon kívül helyezi, a jogerőt megállapító végzés is hatályát veszti. az ítélet joghatásának elrelativálódása, az az alóli kivételek (a kvázi perorvoslatok ) o az utóper ez tulajdonképpen a clausula rebus sic stantibus perjogi leképeződése, analógiája Pp (1) Ha az ítélet egyik felet olyan szolgáltatásra kötelezi, amely az ítélet meghozatala után jár le, az ítélet anyagi jogereje nem gátolja, hogy a felek bármelyike keresetet indíthasson a szolgáltatás mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása iránt, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság az ítéletét alapította, utóbb lényegesen megváltoztak. o tartásdíj, járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt szolgáltatásokra is előterjeszthető o lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem már a visszabocsátási kötelezettség lejárta előtt előterjeszthető, feltéve hogy a visszabocsátásnak határozott időpontban kell történnie nem helyezi hatályon kívül az ítéletet, így itt valójában nem az anyagi jogerő-hatás alóli kivételről van szó, hanem csak a végrehajtás módját módosítja, megváltozott ténybeli alapokon álló követelés alapján lényeges megváltozás: viszonylag hosszabb időtartamot érintő, nem csak átmeneti változás (2) Az (1) bekezdés alapján indított perekre a III. fejezet illetékességi szabályai irányadók. Ha azonban valamelyik fél az (1) bekezdés alapján már pert indított, ennek folyamatban léte alatt a másik fél által indított ugyanilyen perre kizárólag a folyamatban levő per bírósága illetékes. (3) A bíróság a jelen alá tartozó perben a korábbi ítélettel megállapított szolgáltatást legfeljebb a kereset megindítását megelőző hat hónaptól kezdődő időre változtathatja meg. 150

151 o részletekben történő teljesítés utólagos engedélyezése Pp (3) [ ] Kivételes esetekben a határozat jogerőre emelkedése után az első fokon eljárt bíróság a részletekben való teljesítést, illetőleg a részletekben való teljesítés módosítását bármelyik fél erre irányuló indokolt kérelme alapján az ellenérdekű fél meghallgatása után végzésben engedélyezheti. o az ideiglenes intézkedés hatály-vesztése Pp (8) [ ] Ha az elsőfokú bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében (permegszüntető végzésében) nem helyezte hatályon kívül, az elsőfokú ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésével az ideiglenes intézkedés a hatályát veszti. o a részítélet (egyébként önálló és végrehajtást eredményező) jogerejének relativizációja Pp (2) [ ] A részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetőleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető, vagy megfelelően módosítható. a közbenső ítélet jogereje nem feltételes, ellene csak perorvoslattal lehet élni 82. A perbeli egyezség a per érdemi befejezése nem csak ítélettel vagy meghagyással érhető el perbeli egyezség: a felek közös akaratnyilatkozattal történő megállapodása a bíróság előtt a per tárgyát képező jogvita rendezésében, valamint ennek bíróság által jóváhagyott formája o Pp (1) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. (2) A bíróság amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól. Ha a felek a közvetítői eljárás során egyezséget kötnek, azt a 137. (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül [6 hónap] a bírósághoz jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el. (3) Ha az egyezség ideértve a (2) bekezdésben meghatározott egyezséget is megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. Pp (4) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya. jellemzők o sajátos jogintézmény: egyaránt tartalmaz anyagi jogi és eljárásjogi elemeket anyagi jogi: a felek egybehangzó akaratnyilatkozata (szerződése) különbség a polgári jogi egyezségtől: nem csak kölcsönös engedmény esetén köthető közigazgatási perben a hatóság nem engedhet a jogszabályok kógens rendelkezéseiből eljárásjogi: a bíróság jóváhagyó végzése csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel az anyagi jogszabályoknak az egyezség jóváhagyásának törvényes feltételeit a bíróság hivatalból vizsgálja, valamint bontóperben a járulékos kérdésekben kötött egyezség esetén azt is, hogy az egyezség megfelel-e a kiskorú gyermek érdekeinek a szükséges bizonyítás lefolytatása nem mellőzhető o akkor is jóváhagyható, ha közvetítői eljárásban született o egyezség kizárt házassági perben a kötelék kérdésében bírói úton nem érvényesíthető követelésre ha a felek per tárgyával való rendelkezésének hatályossága feltételtől függ és még nem következett be aki a per tárgya tekintetében nem jogosult/nem kötelezett (pl ügyész, a többi pertárs nélkül az egységes pertársaság tagja, a beavatkozó o vele szemben felülvizsgálati kérelem kizárt, de fellebbezéssel és perújítással élhetnek a felek ellene o önálló keresettel a PJ megtámadhatósági/semmisségi okai alapján megtámadható! o kiegészítő egyezségnek nincs helye (ha nem rendeztek az egyezségben minden vitás kérdést) kiegészítés csak a jóváhagyó végzés vonatkozásában történhet o a jövőbeli szolgáltatásra vonatkozó perbeli egyezség módosítását utóperben lehet kérni (lásd. 85. tétel) egyéb (bírósági egyezséggel azonos hatályú) egyezségek o választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség o közjegyző által jóváhagyott egyezség (lásd 75. tétel) 151

152 83. Az ideiglenes intézkedés ideiglenes intézkedés: a bíróság marasztaló határozata, amelynek tartalmi körét az anyagi jog határozza meg o pl. valamely perben (pl. gyermekelhelyezés) ingók kiadása iránti igény is felmerül, a bíróság sürgős szükség esetén az igény jogosságának valószínűsítése mellett ideiglenes intézkedésként rendelkezhet a nélkülözhetetlen személyes szükségleti tárgyak kiadásáról o pl. birtokperben ugyanígy a birtoklás zavarásának megszüntetését eljárásjogi feltételek o Pp 156. (1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, o Pp Munkaügyi perben a munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül. és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. o (2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő. Az ideiglenes intézkedésről a bíróság az első tárgyalás kitűzését megelőzően is dönthet. o hivatalbóli elrendelés esetei személyállapoti perekben a tárgyalás elhalasztása esetén a szükséghez képest ideiglenesen intézkedik a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, illetve a szülő és a gyerek közötti kapcsolattartás kérdésében Pp. 308/A. Ha a gondnokság alá helyezés szükségessége valószínű és az alperes érdekének védelme ezt indokolja, a Ptk. 18. ában és 18/A. ában meghatározott zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést a bíróság is elrendelheti ideiglenes intézkedéssel a tárgyalást megelőzően, a 308. (2) bekezdés előzetes bizonyításra vonatkozó rendelkezésének megfelelő alkalmazásával, illetve a tárgyalás elhalasztása esetén. az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása o Pp (3) Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság soron kívül határoz. o (4) A bíróság döntése előtt a feleket személyesen meghallgatja, illetve lehetővé teszi, hogy a kérelemre írásban nyilatkozzanak. A felek meghallgatása csak rendkívül sürgős szükség esetében, valamint akkor mellőzhető, ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot, illetve határidőt elmulasztja. o (5) Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó döntéssel kapcsolatban bizonyítás lefolytatásának csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el. o (6) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. nem eredményez ítélt dolgot, vagyis ha a per ítélethozatal nélkül megszűnt, az ideiglenes intézkedés nem akadálya újabb per megindításának o A bíróság kérelemre ha a felperes a keresetét leszállítja, hivatalból a végzést maga is megváltoztathatja. o (7) A teljesítési határidő ha a bíróság másként nem rendelkezik a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik. o (8) A végzés előzetesen végrehajtható. A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére a másik fél meghallgatása után hozott végzésével vagy ítéletében hatályon kívül nem helyezi. Ha az elsőfokú bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében (permegszüntető végzésében) nem helyezte hatályon kívül, az elsőfokú ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésével az ideiglenes intézkedés a hatályát veszti. 152

153 84. Az előzetes végrehajthatóság jogerő: az a hatás, amelynél fogva a bírósági határozat megtámadhatatlanná, véglegessé és marasztaló ítélet esetén végrehajthatóvá válik a törvény egyes esetekben olyan marasztaló ítéletek végrehajtását is lehetővé teszi, amelyek még nem emelkedtek jogerőre o ez az előzetes végrehajthatóvá nyilvánítással történik o oka: bizonyos marasztalási tartalmak nem tűrik a jogerő bevárását, mert a ténylegesen célzott joghatás meghiúsulna, az eljárás nem érné el jogvédelmi célját Pp Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani: a) a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítéletet; c) a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítéletet; d) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet; e) a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményeket ilyen okirattal bizonyították; f) a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és ha a felperes megfelelő biztosítékot nyújt. Pp (2) A bíróság kivételesen indokolt esetben mellőzheti az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében (1) A bíróság az előzetes végrehajthatóság kimondását mellőzheti, ha az az alperesre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése a felperesre. Az alperesnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése előtt kell előterjesztenie. [ ] ez egy kimerítő jellegű, taxatív felsorolás, kiterjesztő értelmezésének nincs helye az esetek fennállásakor a bíróság hivatalból köteles kimondani az előzetes végrehajthatóságot o (3) Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre nem terjed ki. o Pp (1) [ ] A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is végrehajthatóvá nyilváníthatja. Pp (8) A[z ideiglenes intézkedést elrendelő] végzés előzetesen végrehajtható. [ ] 85. A perorvoslat fogalma, elemei a perorvoslat fogalma Alkotmányos értelem Perjogi Értelem Ab Értelmezése Nemzetközi értelem 1. Jogorvoslat (tágabb fogalom, mint a perorvoslat) mindenkit megillető emberi jog, alkotmányos jogvédelmi eszköz az állami cselekvések ellen, amely az államtól pozitív cselekményeket követel (eljárási szabályok és infrastruktúra megalkotása) abból a célból, hogy a többi jog érvényesülését, illetve érvényesítését megsértésük esetére biztosítsa olyan eljárási cselekmény, amely alapján az arra jogosultak a bíróság vagy más hatóság határozata megváltoztatását kérhetik jogorvoslathoz való jog: az érdemi (ügydöntő, az ügyfél helyzetét, jogait lényegesen befolyásoló) határozatok tekintetében a más szervhez vagy magasabb fórumhoz fordulás lehetősége, vagyis a határozatok kifogásolhatóságának joga a különböző nemzetközi egyezményekben említett remedy magában foglalja a jogérvényesítést is 2. Perorvoslat (Németh János definíciója) az a bírósághoz intézett kérelem, amely a polgári peres eljárás során hozott, illetve azzal azonosnak minősülő, a törvénynek meg nem felelő vagy meg nem felelőnek vélt bírósági határozat ellen irányul, abból a célból, hogy az okozott jogsérelem egy újabb bírósági határozat által, közvetlenül a sérelmezett határozatra visszaható módon megszüntetésre kerüljön 153

154 a perorvoslat elemei Elem Kifejtés Mit zár ki a perorvoslatok fogalmából? Címzett - mindig az a bíróság, amely a törvény előírása szerint jogosult a kérelem tárgyában helyt adó vagy elutasító határozat hozatalára - bírósági határozat jogsértő voltát panaszoló más szervhez (személyhez) benyújtott kérelem Forma Tárgy Alap (ok, előfeltétel) Cél Eredmény Mód - a kérelem, amelynek előterjesztésére általában a határozat által közvetlenül érintett személyek (többnyire a felek) jogosultak - a polgári peres eljárás során hozott (vagy a törvény rendelkezése folytán azzal azonosnak minősülő) bírósági határozatok - a keresetek - a hivatalból történő joghátrány-orvoslás - PNP során hozott bírósági határozat (kiv. egyezségi kísérlet során létrejött egyezség) - a bírósági határozat törvényben meg nem felelő vagy meg nem felelőnek vélt volta - általában akkor nem felel meg a törvénynek, ha a döntés alapjául szolgáló tényállás nem egyezik meg az objektív valóságnak vagy a bíróság nem megfelelően alkalmazott anyagi vagy eljárási jogszabályt - a jogsérelem, joghátrány elhárításán keresztül a jogvédelem biztosítása úgy, hogy az a per céljával összhangban megfeleljen a törvényesség és az objektív igazság körülményeinek - egy, a perorvoslatot elbíráló bíróság által hozott újabb bírósági határozat - szűken értelmezve csak a jogorvoslati kérelemnek helyt adó, orvoslást nyújtó bírósági határozatot kellene perorvoslatnak tekinteni - a sérelmes határozat vagy a határozat sérelmes része félre tételével, vagy a határozat hiányosságai pótlásával, - közvetlenül a sérelmes határozat felülbírálása útján - a téves, helytelen határozatot hozó bíró ellen indított kártérítési kereset (mert a határozatot nem érinti) - a végrehajtás megszüntetése iránti kereset - utóper iránti kereset 86. A polgári eljárásban szabályozott perorvoslatok, a perorvoslatok fajai a perorvoslat fogalma (Németh János) o az a bírósághoz intézett kérelem, o amely a polgári peres eljárás során hozott, illetve azzal azonosnak minősülő, o a törvénynek meg nem felelő vagy meg nem felelőnek vélt bírósági határozat ellen irányul, o abból a célból, hogy az okozott jogsérelem egy újabb bírósági határozat által, o közvetlenül a sérelmezett határozatra visszaható módon megszüntetésre kerüljön a polgári eljárásban szabályozott perorvoslatok Harmadik Részben, Perorvoslatok cím alatt - fellebbezés - csatlakozó fellebbezés - perújítás - felülvizsgálati kérelem - csatlakozó felülvizsgálati kérelem a perorvoslatok fajai I. Rendes és rendkívüli II. Fellebbviteli és nem fellebbviteli 1. rendes (általános): még jogerőre nem emelkedett bírósági határozatot támad Az adott jogintézménnyel szoros összefüggésben - bírósági meghagyás elleni ellentmondás (rendes perorvoslatként érvényesül, ha az AP védekezik a meghagyásban foglalt marasztalás ellen és igazolási kérelmét a bíróság jogerősen elutasítja) - határozat kijavítása iránti vagy kiegészítése iránti kérelem BMH elleni ellentmondás (a továbbiakban: BMHE), fellebbezés, határozat kijavítása/kiegészítése iránti kérelem (!) perújítás, határozat kijavítá- 2. rendkívüli (kivételes): már jogerőre emelkedett bírósági határozatot támad sa/kiegészítése iránti kérelem (!) 1. fellebbviteli: a megtámadott határozatot nem a határozatot hozó bíróság bírálja felül lülvizsgálat, csatlakozó felülvizsgálat fellebbezés, csatlakozó fellebbezés, fe- a) átszármaztató hatályú: az elsőfokú bíróság jogköre a fellebbvitel következtében egészben vagy részben átháramlik a másodfokú bíróságra, amely meghozza azt a döntést, amelyet az első fokú bíróságnak meg kellett volna hoznia (lehet teljes vagy részleges!) b) nem átszármaztató hatályú: a másodfokú bíróság csak arról dönt, hogy az elsőfokú bíróság jogszabályt sértett-e 2. nem fellebbviteli: a megtámadott határozatot magasabb vagy alacsonyabb fokú bíróság bírálja el BMHE, határozat kijavítása/kiegészítése iránti kérelem, perújítás (ez lejjebbviteli) 154

155 III. Önálló és járulékos IV. VH-ra halasztó hatály szerint V. Általános és speciális a perorvoslatok definíciója Fellebbezés Csatlakozó fellebbezés Perújítás Felülvizsgálati kérelem Csatlakozó felülvizsgálati kérelem Bírósági meghagyás elleni ellentmondás Határozat kijavítása/kiegészítés e iránti kérelem 1. önálló: más perorvoslattól függetlenül vehető igénybe, és amelyre más perorvoslat létének a megszűnése nincs hatással 2. járulékos: csak akkor jelenthető be, ha már van egy másik bejelentett önálló perorvoslat 1. végrehajtásra halasztó hatály 2. nincs a végrehajtásra halasztó hatály 1. általános: a határozatok minden fajtája ellen igénybe vehető 2. speciális: a határozatok csak egyes fajtái ellen vehető igénybe (csak ügy érdemében hozott bírósági határozatok vagy ítélethatályú határozatok ellen) fellebbezés, perújítás, felülvizsgálati kérelem, BMHE, határozat kijavítása/kiegészítése iránti kérelem csatlakozó fellebbezés, csatlakozó felülvizsgálati kérelem BMHE, fellebbezés, csatlakozó fellebbezés határozat kijavítása/kiegészítése iránti kérelem, perújítás, felülvizsgálat, csatlakozó felülvizsgálat fellebbezés, határozat kijavítása/kiegészítése iránti kérelem BMHE, csatlakozó fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat, csatlakozó felülvizsgálat rendes, önálló, fellebbviteli, teljes átszármaztató hatályú és a végrehajtásra halasztó hatállyal bíró perorvoslat, amely a határozatok minden formája ellen igénybe vehető rendes, járulékos, fellebbviteli, teljes átszármaztató hatályú, végrehajtásra halasztó hatállyal bíró perorvoslat, amely szintén minden típusú határozat esetében alkalmazható olyan rendkívüli perorvoslat, amely önállóan előterjeszthető, nem fellebbviteli, a végrehajtásra nincs halasztó hatállyal és csak érdemi határozatra vonatkozóan nyújtható be a perújítási kérelem rendkívüli, önálló, tisztán fellebbviteli perorvoslat, részleges átszármaztató hatállyal rendelkezik (mert a LB csak a jogszabályok helytelen alkalmazásával okozott jogsérelmeket orvosolhatja, de eltérő tényállást nem állapíthat meg), továbbá a végrehajtásra halasztó hatálya nincs és csak az ügy érdemében hozott határozat megtámadását teszi lehetővé rendkívüli, járulékos, fellebbviteli, részleges átszármaztató hatályú perorvoslat, amelynek a megtámadott határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, és csak érdemi határozatra vonatkozóan terjeszthető elő rendes, önálló, nem fellebbviteli perorvoslat, amely a végrehajtásra halasztó hatállyal bír, és csak a bírósági meghagyásra vonatkozóan terjeszthető elő ezek a vegyes jellegű perorvoslatok, mert akár jogerős, akár nem jogerős határozat ellen igénybe vehetőek, önállóak, nem fellebbviteliek, a végrehajtásra nem bírnak halasztó hatállyal, de a határozatok bármely típusa esetén előterjeszthetőek 87. A perorvoslati rendszerek perorvoslat (Németh János) o az a bírósághoz intézett kérelem, o amely a polgári peres eljárás során hozott, illetve azzal azonosnak minősülő, o a törvénynek meg nem felelő vagy meg nem felelőnek vélt bírósági határozat ellen irányul, o abból a célból, hogy az okozott jogsérelem egy újabb bírósági határozat által, o közvetlenül a sérelmezett határozatra visszaható módon megszüntetésre kerüljön a perorvoslati rendszer fogalma o perorvoslati rendszer: az a megoldási mód, amelyet valamely jogrendszer alkalmaz a törvényeknek meg nem felelő bírósági határozatokból eredő jogsérelmek orvoslására a perorvoslati rendszerek fajtái o valójában a világ egyik jogrendszerének perorvoslati rendszere sem sorolható be tisztán a három kategória valamelyikébe, mindegyik vegyes rendszerű 155

156 Érvényesülés Tény- és jogkérdés A másodfok jogköre Hátrányai Reformatórius Kasszációs Revíziós teljes átszármaztató fellebbviteli perorvoslatok mindkét kérdésben (tehát érdemben) sor kerülhet a megváltoztatásra bármit, amire az elsőfokú bíróságnak jogköre volt, így ez kvázi az eljárás folytatása, megismétlése az ítélkezés súlypontja a másodfokra helyeződik át nem származtató hatályú fellebbviteli perorvoslatok tényállást nem vizsgálhat felül, csak jogkérdést, az elsőfokú bíróság jogszabálysértését csak hatályon kívül helyezhet és új eljárásra utasíthat lassítja az eljárást 156 nem teljes átszármaztató hatályú fellebbviteli perorvoslatok a felsőbb bíróság az alsóbb bíróság ítéletét az abban foglalt tényállás alapján bírálja felül (nem jogosult a tényállás helyesbítésére) változatlan tényállás mellett orvosolhatja a jogsértéseket a határozat megváltoztatásával, de hiányos tényállás esetén csak hatályon kívül helyezhet a Pp. perorvoslati rendszere o reformatórius mozzanat: a fél a másodfokú eljárásban új tényeket és bizonyítékokat hozhat fel, ha az az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a tudomására, és ha elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna (így az egész ügy másodfokon lesz elbírálva, csak az új tények és bizonyítékok elsőfokon) nem reformatórius mozzanat: ezekre az új tényekre és bizonyítékokra a másodfokú bíróság nem köteles bizonyítást lefolytatni o kasszációs jelleg pl.: Pp (3) Ha a bizonyítási eljárásnak nagyterjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges, anélkül azonban, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállanának, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja. o felülvizsgálat revíziós jellege: 88. A fellebbezés fogalma és tárgya a fellebbezés fogalma o fellebbezés: rendes, önálló, fellebbviteli, teljes átszármaztató hatályú és a végrehajtásra halasztó hatállyal bíró perorvoslat, amely a határozatok minden formája ellen igénybe vehető kivétel (amikor nem fellebbviteli): Pp (1) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve, a fellebbezésnek maga is eleget tehet. kivétel (amikor át nem származtató hatályú): Pp (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben kizáró ok áll fenn. a fellebbezés tárgya V A N H E L Y E Pp. főszabályok - Pp (1) Az elsőfokú bíróság határozata [ítélete vagy végzése] ellen amennyiben a törvény ki nem zárja fellebbezésnek van helye. [ ] - a fellebbezési jog terjedelmileg nem korlátozott, lehet az ítélet csak rendelkező része ellen vagy csak az indoklás ellen benyújtani - (2) Az elnök határozata a fellebbezés szempontjából a bíróság határozatával egy tekintet alá esik. - Pp. 233/A. Fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés. - pl. ha a fél csak a másodfokú eljárásban kér költségmentességet, az ezt elutasító vagy engedélyező határozat másodfokú eljárásban hozott elsőfokú határozat lesz - ez a rendelkezés nem teszi lehetővé pl. a felülvizsgálati eljárásban esetlegesen meghozott első fokú döntésekkel szembeni jogorvoslatot (pl. igazolási kérelmet elutasító végzés) - Pp (3) [ ] a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzések, valamint azokat a végzések, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi. - Pp (2) [ ] ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja.

157 N I N C S H E L Y E Pp. egyéb végzés LB iránymutatásai, döntései Pp. zárja ki Eljárási kérdések Bizonyítás Perorvoslat, egyéb - a perbíróság tanúvallomás - határozat rendel- tételére kező részét érintő kötelező kijavító - tanúval, szakértővel - a perújítás megengedése szembeni kényszerítőeszköz tárgyá- alkalmazását ban külön hozott tartalmazó, illetve - előzetes döntésban az ilyen tartalmú hozatali eljárást határozat hatályon kezdeményező kívül helyezésére - másodfokú eljárásban irányuló kérelmet illetve köz- elutasító igazgatási perben - tanúdíj megállapítása az előzetes döntészott, tárgyában hohozatali eljárás szakértői díjat kezdeményezését megállapító elutasító - szemle költségét és a szemlével kapcsolatos kárt megállapító - előzetes bizonyítás iránti kérelmet elutasító - keresetlevél áttételét elrendelő - ideiglenes intézkedést tartalmazó - beavatkozást elutasító - a felek személyében történt változás alapján (jogutódlás, elődmegnevezés, nem megfelelő AP perlése esetén) a perbelépést megengedő vagy a perből elbocsátást kimondó - a perköltség-biztosíték kérdésében hozott (kivéve a PKB összegének meghatározására irányuló) - kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló - eljárás félbeszakadását megállapító - a feleknek a perek egyesítése iránti közös kérelmét elutasító - tárgyalás felfüggesztését elrendelő - a per elállás vagy a felek megegyezése folytán kért megszüntetését elutasító - igazolási kérelmet elutasító - ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania (törvény által kizárt, elkésett, az igazolással együtt a mulasztást nem pótoló fél) - a felfüggesztés megszüntetésére és az eljárás folytatására irányuló kérelmet elutasító végzés - a viszontkeresetet érdemi tárgyalás nélkül elutasító végzés - ha a felek úgy kötnek egyezséget, hogy a PK megállapítását a bíróra bízzák, az ilyen végzés ellen - a tárgyaláson hozott és kihirdetett permegszüntető végzés ellen - a végrehajtásnak a perújítási eljárás során elrendelt felfüggesztése ellen - a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben a választottbírósági ítélet végrehajtását felfüggesztő végzés ellen - a per INYT-ba bejegyzése tárgyában hozott végzés ellen - a fellebbezés kizártsága csak a külön fellebbezésre vonatkozik, az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés keretében járulékos jelleggel ezek is nyerhetnek jogorvoslást! - Pp (3) Fellebbezésnek nincs helye az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi. - a perköltség-biztosíték összegének meghatározására irányuló végzés - előzetes bizonyítás elrendelő végzés - a bíró (bíróság, jegyzőkönyv-vezető) kizárását kimondó végzés - a beavatkozást megengedő végzés - a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés és az ebben az esetben az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat - igazolási kérelemnek helyt adó, valamint az eljárást és a végrehajtást az igazolási kérelem valószínű sikere alapján felfüggesztő végzés, kivéve, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania (törvény által kizárt, elkésett, az igazolással együtt a mulasztást nem pótoló fél) - BMH-t hatályában fenntartó végzés - a per megszüntetésére irányuló kérelmet elutasító végzés, ha a fél a PKB-adási kötelezettség elmulasztása vagy az első tárgyalásnak a FP által történt elmulasztása miatt kérte a per megszüntetését - szakértő kizárása tárgyában hozott határozat - határozat kijavítása tárgyában hozott végzés, ha a kijavítás nem a határozat rendelkező részére vonatkozott - Pp (1) [közigazgatási perben] A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja. E rendelkezés nem vonatkozik a menekültügyi per tárgyában hozott bírósági döntésre. 157

158 Bírói gyakorlat - hiánypótlást elrendelő végzés, hiánypótlási határidő meghosszabbítására irányuló kérelmez elutasító végzés - hatásköri vagy illetékességi kifogást elutasító végzés, a bíróság saját hatáskörét és illetékességét megállapító végzés - szakértői díj előlegezésére kötelező végzés - per megszűnését megállapító végzés - képviseleti jog hiányát megállapító végzés - jogi képviselőnek a perből kizárása tárgyában hozott végzés - a keresetkiterjesztéssel történő perbe vonás tárgyában hozott végzés - a tárgyalás felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés - tárgyalási jegyzőkönyv kiegészítésére irányuló kérelmet elutasító végzés - a perben eldöntendő egyes vitás kérdések elkülönített tárgyalását, illetve a perek egyesítését hivatalból elrendelő végzés 89. A fellebbezésre jogosultak köre a fellebbezés fogalma o fellebbezés: rendes, önálló, fellebbviteli, teljes átszármaztató hatályú és a végrehajtásra halasztó hatállyal bíró perorvoslat, amely a határozatok minden formája ellen igénybe vehető a fellebbezésre jogosultak köre o Pp (1) [ ] Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. o Pp. 9. (3) Az ügyészt az általa indított perben, illetve fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el. [de fellebbezni fellebbezhet] Fél Beavatkozó Ügyész - fél a FP, illetve az AP (akik között a jogvita fennáll) - korlátozás nélküli jogosultság: független attól, hogy a határozatot milyen okból és mennyiben tartja sérelmesnek - kivételek: beavatkozást elutasító, beavatkozót a perből kizáró határozat, amely ellen csak a beavatkozó élhet fellebbezéssel, vallomástételre kötelező határozat, amely ellen csak a tanú élhet fellebbezéssel - eljárásjogi értelemben félnek kell tekinteni azokat az állami, társadalmi szerveket, illetve személyeket, amelyek különböző másokat illető követelések érvényesítése érdekében keresetet indíthatnak (pl. jegyző, gyámhatóság, egyes érdekképviseletek) - pertársaság esetén a felek bármelyike jogosult önállóan is fellebbezni - egységes pertársaság esetén azonban az egyik pertárs fellebbezésének hatálya kiterjed a fellebbezést elmulasztó többi pertársra is, feltéve, hogy azok mulasztásukat utóbb nem pótolták - egyszerű pertársaság esetén egyik fél fellebbezése sem szolgálhat a többi pertárs előnyére vagy hátrányára - Pp. 57. (1) A beavatkozó az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet [pl. fellebbezés!], cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed [önálló beavatkozó], a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. - tehát az önálló beavatkozó akkor is fellebbezhet, ha az általa támogatott fél a fellebbezési jogáról lemondott, illetve a fellebbezés ellentétes lehet a fél fellebbezésével - Pp. 9. (3) Az ügyészt az általa indított perben, illetve fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el. [de fellebbezni fellebbezhet] - önálló, független fellebbezési jog: a fél fellebbezésétől, illetve az általa végzett előző perbeli cselekményektől való függetlenség - akkor is fennáll az ügyész fellebbezési joga, ha az elsőfokú eljárásban nem vett részt (ekkor a fellebbezés minősül a perben való fellépésnek) - de ekkor csak addig, amíg a határozat jogerőre nem emelkedik (minden fél fellebbezési jogról történt lemondása után nem fellebbezhet) - kivétel: Pp (5) Az elsőfokú bíróságnak a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítéletét az ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vesz részt, és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is fellebbezhet. 158

159 Egyéb érdekeltek - ha a bíróság nem értesítette az érdekeltet, aki helyett az ügyész vagy más állami szerv pert indított, de részére az ítéletet szabályszerűen kézbesítette, az érdekelt fellebbezhet - a határozat rendelkezést tartalmaz: pl. tanú, szakértő, tolmács, szemletárgy birtokosa, hallgatóság olyan tagja, akire a bíróság ismételt vagy súlyosabb rendzavarás miatt pénzbírságot szabott ki - korlátozott jog: a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - de ezen a körön belül önálló és a felektől független 90. Lemondás a fellebbezésről, a fellebbezés visszavonása a fellebbezés fogalma o fellebbezés: rendes, önálló, fellebbviteli, teljes átszármaztató hatályú és a végrehajtásra halasztó hatállyal bíró perorvoslat, amely a határozatok minden formája ellen igénybe vehető Pp. Feltételei Határideje Jogkö következ ménye Viszszavo nhatós ága I. Lemondás 1. Előzetes 2. Utólagos Pp (2) A jogi képviselővel eljáró felek legkésőbb az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig benyújtott közös nyilatkozatban a fellebbezési jogukról előzetesen lemondhatnak. A lemondó nyilatkozat nem vonható viszsza. A fellebbezési jogról történő előzetes lemondás esetében az ítélet a közlésével jogerőre emelkedik. A lemondás nem hatályos, ha a bíróság az első fokú eljárás szabályait olyan súlyosan megsértette, amelynek következtében a 252. (1) bekezdése alkalmazásának lenne helye. A lemondás hatálytalanságára alapított fellebbezésben foglalt kérelemre a másodfokú bíróság az ítélet végrehajtását felfüggesztheti. - a felek jogi képviselővel járnak el - a felek a nyilatkozatot közösen teszik meg EIMMTB az ítélet a közlésével jogerőre emelkedik Pp (3) [ ] Ha a fellebbezésről lemondtak, a határozat akkor emelkedik jogerőre, amikor a lemondást a bíróságnál bejelentették. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt a határozat kihirdetése után valamennyi fél bejelenti. A lemondást visszavonni nem lehet. A határozat az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő nappal válik jogerőssé. - a határozat kihirdetése után - valamennyi fellebbezésre jogosult bejelenti (lehet egyszerre és külön is) a fellebbezési jog megnyílta után, amikor még nincs bejelentve a fellebbezés (ezért lehet csak az elsőfokú bíróságnál megtenni, mert ha már be van jelentve (és így került a másodfok elé), csak visszavonni lehet) az ítélet jogerőre emelkedik - együttes lemondás esetén a bejelentéssel - külön lemondás esetén az utolsó bejelentés bírósághoz érkezését követő napon - nem lehet visszavonni (oka: a lemondás miatt a határozat jogerőre emelkedik, és ezt nem szabad a felek akaratától függővé tenni a lemondás visszavonásának lehetővé tételével) II. Visszavonás Pp (1) A fellebbező a fellebbezését mindaddig viszszavonhatja, amíg a bíróság a másodfokú határozat meghozatala céljából vissza nem vonul. A visszavont fellebbezést újból előterjeszteni nem lehet. (2) A fellebbezés visszavonása esetén az elnök az ügyet visszaküldi az elsőfokú bíróságnak; ha ezzel kapcsolatban a költségek megállapításának szüksége merül fel, ebben a kérdésben is határoz. - a fellebbezés felterjesztése előtt az elsőfokú, utána a másodfokú bíróságnál lehet kérni - nem kell hozzá az ellenfél hozzájárulása - jogosulttól (képviselőtől) eredő határozat nyilatkozat amíg a másodfokú bíróság határozat meghozatala céljából vissza nem vonult - újból előterjeszteni nem lehet - hatálytalanná válik a fellebbezési ellenkérelem és a csatlakozó fellebbezés (mert járulékosak) - az ítélet jogerőre emelkedik - visszavonható - Itv. 58. (7) A [ ] fellebbezési eljárás, illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor. - ha a másodfokú bíróságnál vonják vissza, az visszaküldi az iratokat az első fokra 159

160 a fellebbezés visszavonása egyéb esetekben Egységes pertárs Egyszerű pertárs Beavatkozó - a fellebbező pertárs visszavonhatja saját fellebbezését a többi pertárs beleegyezése nélkül, és ez kihat a többi pertársra is - a nem fellebbező pertárs nem vonhatja vissza a másik pertárs fellebbezését - a fellebbezés egyik pertárs általi visszavonása nem hat ki a másik pertársra - a beavatkozó fellebbezését az általa támogatott fél is visszavonhatja, és ezáltal a beavatkozó fellebbezése hatálytalanná válik - ha a beavatkozó fellebbezéséhez csatlakozott az általa támogatott fél, már nem vonhatja vissza, mert ez ellentétes lenne az általa támogatott fél érdekeivel (kivéve önálló beavatkozó) 91. A fellebbezés tartalma, hatálya, határideje a fellebbezés fogalma o fellebbezés: rendes, önálló, fellebbviteli, teljes átszármaztató hatályú és a végrehajtásra halasztó hatállyal bíró perorvoslat, amely a határozatok minden formája ellen igénybe vehető a fellebbezés tartalma o Pp (3) Ha a határozat ellen fellebbezésnek helye van, annak bármilyen címen előterjesztett megtámadását a kijavításra és a kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével ( ) fellebbezésnek kell tekinteni. a tartalom szerinti értelmezés elvéből következően a határozat bármilyen címen előterjesztett megtámadását (kijavításra/kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével) fellebbezésnek kell tekinteni o a fellebbezés tartalmi kellékei Kötelező Esetleges - Pp (1) A fellebbezésben meg kell jelölni 1. azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és - határozat száma és/vagy a peres felek és a per tárgyának megjelölése 2. elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. [ ] - oka: Pp (3) (3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja meg,[ ] - Pp (1) [ ] A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha 1. az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. 2. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; - ekkor is irányadó: Pp (6) Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti. - olyan kérelem, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt bíráljon felül a per folyamán hozott olyan egyéb határozatot, amely külön fellebbezéssel nem támadható meg (lásd 88. tétel) ugró fellebbezés iránti kérelem o tulajdonképpen egy felülvizsgálati funkciót betöltő jogintézmény célja az eljárás gyorsítása úgy, hogy a felek az általuk döntő fontosságú (jogértelmezést igénylő) kérdésre szűkítik le a rendes jogorvoslati eljárás funkcióját és ehhez a szerepkörhöz a legautentikusabb döntéshozó fórumot választják, ezáltal kikerülve az Ítélőtábla előtti eljárást (az adott kérdésben szinte biztosan felülvizsgálatot kérnének, így a LB ügyterhe nem nő ezzel a jogintézménnyel) o Pp (3) Ha a határozatot első fokon a megyei bíróság hozta, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a 24. alapján megállapított értéke) az ötszázezer forintot meghaladja. o ekkor az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás nem vitatható o új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet o elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt o ellene felülvizsgálatnak nincs helye 160

161 a fellebbezés (halasztó) hatálya A jogerőre emelkedésre Pp (4) A határozat jogerőre emelkedésére a kellő időben benyújtott fellebbezésnek, illetőleg csatlakozó fellebbezésnek halasztó hatálya van; - Ha azonban a fellebbezésre jogosult a határozatnak csak valamely része vagy valamely rendelkezése ellen él fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel), a határozatnak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik. - Jogerőre emelkedik a határozatnak az a része is, amely ellen fellebbezésnek (csatlakozó fellebbezésnek) helye nincs. A végrehajtásra Pp A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a törvény vagy a törvény alapján a bíróság másként rendelkezik. - ha a határozat nem emelkedett jogerőre, akkor a kivételektől eltekintve végrehajtásra sem kerülhet sor - kivételek - Pp (2) [ ] A tanúdíj megállapítása tárgyában hozott határozat ellen a tanú és a felek külön fellebbezéssel élhetnek; a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. - az előzetesen végrehajthatónak nyilvánított határozatok esetében (de a bíróság utóbb felfüggesztheti) a fellebbezés határideje o Pp (1) A[z ítélet és a végzés elleni] fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap, váltóperekben három nap. 8 nap: KDB és NHH Tanácsa határozatának bírósági felülvizsgálat tárgyában hozott ítélet ellen o célja, hogy az arra jogosult eldönthesse, hogy él-e fellebbezéssel, valamint, hogy a fellebbezni szándékozó kellően megfontolhassa fellebbezése tartalmát o az, hogy az ítéleteknél csak a féllel való közléstől számít a határidő, lehetővé teszi, hogy a fél a határozat ellen a rendelkező rész és az indoklás ismeretében nyújthasson be fellebbezést o ügyész fellebbezési határideje: ha félként vett részt, vagy fellépett az elsőfokú eljárásban, ugyanúgy a határozat vele való közlésétől kell számítani (kivéve, ha a fellebbezéssel lép a perbe, mert ekkor a felek számára nyitva álló határidőn belül élhet a fellebbezéssel) kivétel: Pp (5) Az elsőfokú bíróságnak a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítéletét az ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vesz részt, és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is fellebbezhet. a fellebbezés benyújtásának helye o az elsőfokú bíróságnál, a másodfokú bíróságnak címezve (más bíróságnál hatályosan nem nyújtható be) o ha rossz helyen nyújtják be, tipikusan elkésett lesz, mert itt nem érvényesül az áttétel visszaható hatálya oka: nincs áttétel, csak megküldés intézkedések 1. Hiánypótlásra visszaadás 2. Elutasítás 92. Az első fokú bíróság (elnök) intézkedései a fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt - Pp (2) Ha a fellebbezés nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a 95. ban az elnök hatáskörébe utalt intézkedéseket az első fokon eljárt tanács elnöke teszi meg. - Pp. 95. (2) Ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni. (3) Ha az illeték lerovására kötelezett felet az illetékfeljegyzési jog vagy az illetékmentesség nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy csak hiányosan rója le, a felet azzal a figyelmeztetéssel kell felhívni az illeték lerovására vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha a beadványt újból az illeték lerovása, illetőleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani. (4) Az elnök a helyben lakó felet a beadvány hiányainak pótlása végett maga elé is idézheti. (5) Ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be. - Pp az első fokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja, ha - a fellebbezés elkésett, vagy - olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, továbbá - ha a fél a fellebbezést [a hiánypótlási] felhívás ellenére nem, vagy hiányosan adja be, - Pp. 73/B. (4) Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel [ ], vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja. 161

162 3. Helyt adó elintézés 4. Felterjesztés - Pp (1) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve, a fellebbezésnek maga is eleget tehet. - pl. Pp (2) A pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet elutasító végzéshez a bíróság nincs kötve [pl. bizonyítás elrendelése], olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, a bíróság csak annak [alaki] jogerőre emelkedése előtt változtathat meg. - ez valójában egy másik határozat meghozatalát jelenti - felterjesztés helye: első fokon helyi bírósághoz tartozó ügyekben a megyei bírósághoz, első fokon megyei hatáskörbe tartozó ügyekben az ítélőtáblához (ugró fellebbezés esetén a LB-hez), ha az első fokú határozatot az ítélőtábla hozta, a LB-hez kell felterjeszteni - az iratokkal együtt történő felterjesztés ideje: 8 napon belül (főszabály) Hiánypótlás teljesítésétől Azonnal - ha a fellebbezési határidő valamennyi féllel [jogosulttal] szemben lejárt, illetőleg - ha a fellebbezést valamennyi fél [jogosult] hiánytalanul benyújtotta ha hiánypótlásra került sor ha a fellebbezés a határozatnak előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányul - Pp (2) Részítélet elleni fellebbezés esetén csak a [fellebbezés elintézéséhez] szükséges periratokat kell felterjeszteni. A felterjesztett iratok közül azokat, amelyekre az első fokú eljárás folytatása végett is szükség van, a felterjesztés előtt le kell másolni. - (3) Az eljárás folyamán hozott végzés elleni fellebbezésre az előző rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezésnek csupán első példányát terjeszti fel a másodfokú bírósághoz a szükséges iratokkal együtt; egyébként a 257. ilyen esetben is irányadó. - Pp A fellebbezés másodpéldányát az elsőfokú bíróság azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elő. Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye. A határidő indokolt esetben megrövidíthető. A határidő eltelte után az elsőfokú bíróság az iratokat az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt felterjeszti. - (4) Ha a fellebbezés mellett a fél a határozathozatalt megelőző tárgyalás vagy határidő elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. - oka: csak az elutasítás esetében marad fenn a szüksége, hogy a határozatot felülbírálják - (5) A megkeresett bíróság határozata ellen beadott fellebbezést a megkereső bíróság másodfokú bírósága, ha pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkereső bíróság bírálja el. 93. A másodfokú bíróság (elnök) intézkedései a fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt a tanács elnökének lehetséges intézkedései ha a fellebbezéssel együtt igazolási kérelmet is benyújtottak (a fellebbezési határidő elmulasztása miatt), a bíróság először az igazolási kérelem tárgyában határoz. ha annak helyt ad, sor kerülhet a többi intézkedésre, ha elutasítja, a fellebbezést is el kell utasítani, mint elkésettet Pp (1) Ítélet ellen irányuló fellebbezés esetében az elnök az iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezése után a szükséghez képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt, [ ] Pp (1) [ ] ha pedig a fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania, ennek megfelelően határoz. Pp (2) Ha a felperes az (1) bekezdés alapján hozott határozat ellenére biztosítékot nem nyújt, az elnök az alperes kérelmére a felperes fellebbezését tárgyalás kitűzése nélkül elutasítja. - Pp. 95. (2) Ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni. - Pp Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, továbbá ha a fél a fellebbezést felhívás [235. (2) bekezdése] ellenére nem, vagy hiányosan adja be Pp (1) További biztosíték adására a fellebbezési eljárásban csak a fellebbező felperest lehet kötelezni és csak akkor, ha az alperes kimutatja, hogy a követelés megítélt része elegendő biztosítékul nem szolgál. Pp (2) Az elnök határoz a végrehajtás felfüggesztése kérdésében, ha az elsőfokú bíróság az ítéletet a ok ellenére nyilvánította előzetesen végrehajthatónak. (lásd 84. tétel) Pp (2) A fellebbezés visszavonása esetén az és ha ezzel kapcsolatban a költségek megállapításának elnök az ügyet visszaküldi az elsőfokú bíróságnak; szüksége merül fel, ebben a kérdésben is határoz. 162

163 7 8 Pp (2) A másodfokú bíróság kérelemre a másodfokú eljárás során végzéssel bármikor megállapíthatja, hogy az ítéletnek fellebbezéssel, illetőleg csatlakozó fellebbezéssel meg nem támadott része jogerőre emelkedett. [azért a II. fokú bíróság állapítja meg, mert a csatlakozó fellebbezést itt kell benyújtani] Pp. 230/A. (3) A jogerő megállapításáról a felet a jogerő beálltától számított nyolc napon belül értesíteni kell. Az értesítés a jogerőt megállapító végzés, ha pedig a fél részére a határozatot még nem kézbesítették, a záradékolt határozat kiadmányának kézbesítésével történik. (4) Ha a részjogerő valamely okból csak az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő felterjesztése után állapítható meg, a (3) bekezdésben foglalt intézkedés megtétele a másodfokú bíróság feladata. megteszi mindazokat az egyéb előkészítő intézkedéseket, amiket az elnök az elsőfokú eljárásban a keresetlevél alapján megtehet - Pp (4) A bíróságnak a [tárgyalást előkészítő] intézkedései különösen a következők: a) iratok beszerzése más hatóságtól vagy szervezettől; b) a gyermek tartása, elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben - az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását; c) előzetes bizonyítást folytathat le; d) ideiglenes intézkedést tehet; e) elrendelheti a felek tárgyaláson kívüli, egymás jelenlétében történő előzetes meghallgatását 94. A fellebbezési tárgyalás kitűzése, csatlakozó fellebbezés, a fellebbezési ellenkérelem a fellebbezési tárgyalás kitűzése o Pp (1) Ha a ok alkalmazására [vagyis nem adta vissza hiánypótlásra vagy visszaadta és a hiányok pótlása megtörtént, nem utasította el amiatt, hogy azt más az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania, és az ügyet nem küldte vissza ez elsőfokú bíróságnak (mert a fellebbezést nem vonták vissza)] nincs ok, a fellebbezés tárgyalására a tanács elnöke a fellebbezés felterjesztését követően legkésőbb harminc napon belül határnapot tűz ki és arra a feleket, valamint a beavatkozókat, továbbá azokat, akik a határozat ellen fellebbezéssel éltek, megidézi. Az idézéshez csatolni kell a fellebbezés másolatának egy egy példányát. Pp (3) Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy elmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja, továbbá, hogy a tárgyaláson ha nem személyesen jelennek meg csak a 67. ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat. Pp (1) A fellebbező fél ellenfelét a fellebbezési tárgyalásra szóló idézésben arra is figyelmeztetni kell, hogy a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását is kívánja annyiban, amennyiben az ítélet ellen fellebbezésnek helye van csatlakozó fellebbezést nyújthat be. Ha az első fokú eljárásban az ügyész részt vett, a tárgyalásról az illetékes ügyészt is értesíteni kell. ha félként vett részt, vagy mint fellépő, fellebbezett, őt is idézi az elnök o kitűzés: Pp (2) Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás az iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezését követő négy hónapon belül megtartható legyen. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját legkésőbb tizenöt nappal megelőzze. A tárgyalási időköz nem rövidíthető le. ennek indoka: ez alatt nyújthatja be a fél a csatlakozó fellebbezését, aminek a határideje 8 nap o végzések esetén Pp (1) [ ] [ha a bíróság a végzéséhez kötve van,] a végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz. [ ] A másodfokú bíróság a feleket a szükséghez képest meghallgatja. Pp (1) [ ] A fellebbezés másodpéldányát az elsőfokú bíróság azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elő. [ ] 163

164 csatlakozó fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem o a fellebbező fél ellenfele a fellebbezésre háromféle választ adhat Fogalom Élhet vele Mit támad Pp. Járulékos jelleg a fellebbező fél ellenfele, amennyiben önálló a fellebbező fél ellenfele fellebbezésnek helye lett volna az elsőfokú bíróság nem jogerős ítéletét (a fellebbezéssel megtámadott ítéletet) csak a fellebbezést Pp (1) A fellebbező fél Pp (1) A fellebbező fél ellenfelét a fellebbezési tárgyalásra szóló idézésben arra is ellenfelét a fellebbezési tárgyalásra szóló idézésben arra figyelmeztetni kell, hogy [ ] ha a fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását is kíván- is figyelmeztetni kell, hogy a fellebbezésre vonatkozóan ja annyiban, amennyiben az ítélet ellen fellebbezésnek helye van csatlakozó fellebbezést ellenkérelmet terjeszthet elő, [ ] nyújthat be. - kizárólag akkor terjeszthetők elő, ha fellebbezést nyújtottak be (mert a fellebbezés alapján kitűzött tárgyalásra szóló idézésben figyelmeztették a felet erre a két lehetőségre) - csak addig és annyiban állhatnak meg, ameddig és amennyiben a fellebbezés hatálya fennáll, mert Pp (3) [ ] - a fellebbezés hivatalból való elutasítása (elkésettség, kizártság, hiánypótlás elmulasztása vagy ismételt hiányos benyújtása), és - a fellebbezés visszavonása esetén, valamint ha a fellebbező külföldi FP által elmulasztott további PKB nyújtása miatt elutasítják a fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetőleg csatlakozó fellebbezés hatálytalanná válik. - Pp (1) Ha a fellebbezés a per főtárgyát [pl. rendelkező részét] nem érinti, a per főtárgyára vonatkozóan csatlakozó fellebbezésnek nincs helye. - kivétel: Pp (4) A fél részére nyitvaálló fellebbezési határidő alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezést önálló fellebbezésnek kell tekinteni. - oka: ne függjön a fellebbezés visszavonásától Benyújtás Ítélet elleni fellebbezés Végzés elleni f. 1. Fellebbezési ellenkérelem 2. Csatlakozó fellebbezés 3. Észrevételek - a fellebbező fél ellenfelének olyan nyilatkozata, amelyben a - rendes, járulékos, fellebbviteli, teljes átszármaztató fellebbezés teljes vagy részleges hatályú, végrehajtásra (és a fellebbezés- alaptalanságára hivatkozva hez hasonlóan a jogerőre emelkedésre) halasztó azt kéri, hogy a bíróság a fellebbezésnek hatállyal bíró perorvoslat, amely minden típusú részben vagy határozat esetében alkalmazható egészben ne adjon helyt Pp (2) A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a tárgyaláson, [ ] kell a másodfokú bíróságnál előterjeszteni. Pp [ ] a csatlakozó fellebbezést a fellebbezés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell a másodfokú bíróságnál előterjeszteni - Pp (3) A kizárt vagy elkésett csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság elutasítja,[ ] - A 235. (1) bekezdése a fellebbezési ellenkérelemre, valamint a csatlakozó fellebbezésre is irányadó. [a fellebbezés tartalmi kellékei] - Pp (2) [ ] A másodfokú bíróság a fellebbezési ellenkérelem, illetőleg a csatlakozó fellebbezés másodpéldányát haladéktalanul kézbesíti a fellebbező félnek. - ha a fél nem nyújt be fellebbezési ellenkérelmet, a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy megjelenik, de ott nem nyilatkozik, akkor is úgy kell tekinteni, mintha ellenkérelmében a fellebbezés elutasítását kérné (mert ilyen esetben a kérelemre történő Pp (1) [ ] A fellebbezés másodpéldányát az elsőfokú bíróság azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elő. [ ] nem járulékos jellegű Pp (1) [ ] a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál 164

165 eljárás alapelve miatt a bíróság nem utasíthatná el a fellebbezést kérelem hiányában érdemben, ezzel a másodfokú bíróság kezét indokolatlanul kötnénk meg) - az elkésetten benyújtott önálló fellebbezés sem utasítható el elkésettség okából, ha az csatlakozó fellebbezésnek minősülhet - ha a csatlakozó fellebbezés elkésett vagy kizárt, azt nem kell elutasítani, hanem fellebbezési ellenkérelemnek kell tekinteni, ha tartalma szerint annak minősíthető 95. A fellebbezési tárgyalás sajátos szabályai a másodfokú bírósági tanács elnöke által kitűzött határnapon kerül sor az elsőfokú bíróság ítéletével egyszer már eldöntött ügy fellebbezési tárgyalására a tárgyalás menete Megnyitás S - Pp A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen megidézettnek vagy valamelyiküknek az elmaradása a Z tárgyalás megtartását és a fellebbezés elintézését nem gátolja. Ilyen esetben a tárgyalás elmulasztása miatt Á igazolásnak nincs helye. M - A bíróság azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel a másodfokú eljárás során egyszer, új tárgyalási határnap kitűzésével a tárgyalást elhalaszthatja. B A - Pp (1) [ ] Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra V szabályszerű idézése megtörtént-e. Ha ez megtörtént, a tárgyalást a fél részéről elmulasztottnak kell tekinteni, É s a mulasztás esetére megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni; ellenkező esetben a tárgyalást el kell T halasztani. E - ha az érdekeltek (pl. ügyész) részére csak értesítést kell küldeni, akkor az értesítés kézbesítésének elmaradása vagy a felek távolléte a tárgyalás megtartását egyáltalán nem L befolyásolja I R A T I S M E R T E T É S S Z Ó V Á L T Á S B I Z O N Y Í T Á S - Pp (1) [...] az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti az első fokú eljárásban előterjesztett keresetet és ellenkérelmet, valamint a bizonyítás eredményét és a per eldöntése szempontjából lényeges egyéb adatokat. - Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét fel kell olvasni, és ismertetni kell az indokolást is. - Pp (2) Az ügy ismertetése után a fellebbező fél vagy az elnök, illetőleg az általa kijelölt bíró ismerteti a fellebbezést. - Az ügy ismertetésének befejezése után a bíróság tagjai, valamint a felek az iratokból további ismertetést kérhetnek. - [az iratismertetés után] a fellebbező fél az írásbeli fellebbezését a 247. korlátai között módosíthatja vagy kiegészítheti. (vagyis főszabályként nincs keresetváltoztatás) - Pp (3) A fellebbezés előadása után az ellenfél terjeszti elő fellebbezési ellenkérelmét. Az írásban már előterjesztett fellebbezési ellenkérelmet, illetőleg a csatlakozó fellebbezést csupán ismertetni kell, és csak az azoktól való eltéréseket kell külön előterjeszteni. - ha még nem nyújtotta be: Pp (2) A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a tárgyaláson [ ] kell a másodfokú bíróságnál előterjeszteni. - Pp (1) [ ] A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha - az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. - A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141. (6) bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. [ok nélküli késlekedés esetén a bíróság e nélkül határoz, kivéve, ha szerinte nem késlelteti a pert] - Pp (2) Ha a másodfokú bíróság akár a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem vagy a fellebbezési ellenkérelem folytán bizonyítást rendel el, ezt közvetlenül vagy megkeresés útján foganatosítja. Az eljárásra a 201. azzal az eltéréssel irányadó, hogy az ítélőtábla a bizonyítási eljárás lefolytatása végett az első fokon eljárt megyei bíróságot, illetőleg ennek a székhelyén levő helyi bíróságot is megkeresheti. - (3) Azokban az esetekben, amikor bizonyítást a törvény szerint az elsőfokú bíróság helyett az elnök is lefolytathat, a másodfokú bíróság a bizonyítás lefolytatásával a tanács bármely tagját megbízhatja. 165

166 a tárgyalás keretei o a kivételektől eltekintve a tárgyalás kereteit a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetve a fellebbezési ellenkérelem határozza meg o ezeket meg lehet változtatni: Pp (2) [ ] a fellebbezési, illetőleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet a tárgyalás bezárásáig meg lehet változtatni. o a megváltoztatás korlátai Pp (1) A másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a) az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen; b) a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, és járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse; c) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen. o Pp (2) A fellebbezési, illetőleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet az első fokú ítéletnek fellebbezéssel, illetőleg csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni. [ ] o Pp (3) A másodfokú eljárásban beszámítási kifogást csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az első fokú tárgyalás berekesztését követően járt le. a fellebbezési tárgyalás átmeneti megakadása Eljárás félbeszakadása (mint elsőfokon:) - fél halála vagy megszűnése - cselekvőképesség elveszítése - törvényes képviseleti jog megszűnése - bíróság működésének szünetelése Tárgyalás felfüggesztése - Pp Ha az elsőfokú bíróság előtt - az ítélet kijavítása, illetőleg kiegészítése iránt előterjesztett kérelem vagy - igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a fellebbezési bíróság a tárgyaláson az előtte folyó eljárást a jelenlevő felek meghallgatása után a kijavítás, illetőleg a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig, illetőleg az ellene bejelentett fellebbezés felterjesztéséig hivatalból is felfüggesztheti. - ennek indoka: ezek következtében a fellebbezés tárgytalanná válhat Eljárás szünetelése - nincs helye az eljárás szünetelésének: ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, Pp (2) Ha a per szünetelés folytán megszűnik, a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott első fokú határozatok, illetőleg az első fokú határozatoknak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik. a fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül o Pp. 256/A. (6) A fellebbezés (csatlakozó fellebbezés) tárgyaláson kívül történő elbírálásának időpontjáról a feleket értesíteni és az eljárásról jegyzőkönyvet készíteni nem kell. - a felek a tárgyalás mellőzését kérik - a felek a bíróság felhívása ellenére sem kérték tárgyalás tartását Pp. 256/A. (1) A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha Kötelező Lehetséges a) az elsőfokú bíróság ítéletét a 251. ban, illetve a 252. (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; - az eljáró bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva - a döntéshozatalban kizárt bíró vett részt - lényeges eljárásjogi szabálysértés történt - a Pp a alapján permegszüntetésnek lett volna helye 166

167 Kizárt b) a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; c) a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; f) megítélése szerint tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges. Pp. 256/A. (2) Ha a fél nem kérte a tárgyalás megtartását, a tanács elnöke a fellebbezésnek az ellenfél részére történő kézbesítésekor figyelmezteti az ellenfelet arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. Figyelmezteti arra is, hogy amennyiben tárgyalás tartását nem kéri, a fellebbezésre a kézhezvételtől számított nyolc napon belül írásbeli ellenkérelmet, illetve a 244. (1) bekezdésében meghatározott keretek között csatlakozó fellebbezést nyújthat be. Az ellenkérelmet ill. csatlakozó fellebbezést a II. fokú bíróság haladéktalanul közli az ellenféllel. - erről a perorvoslati záradékban tájékoztatni kell Pp. 256/A. (3) Ha a másodfokú bíróság ezt indokoltnak tartja, erről a feleket értesíti, azzal a tájékoztatással, hogy ha bármelyikük nyolc napon belül írásban kéri, tárgyalást tart. Pp. 256/A. (5) Nem lehet tárgyaláson kívül elbírálni a fellebbezést, ha bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elintézés során merül fel, a fellebbezés elbírálására a másodfokú bíróság tárgyalást tűz ki. a fellebbezési tárgyalás eredménye o az ügy érdemére nem vonatkozó végzések (pl. hiánypótlás, előzetes végrehajtás felfüggesztése) o az ügy érdemére vonatkozó, az I. fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzések o az ügy érdemét felülbíráló határozatok két hatályon kívül helyezési mód 1. A per megszüntetésével együtt 96. Az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzések - Pp (1) Ha a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. értelmében megszünteti, az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi. - részben helyezi hatályon kívül, pl. ha a tárgyi keresethalmazat esetén az egy keresetlevélbe foglalt több kérelem közül csak az egyik elbírálására nincs hatásköre - (2) Ha a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre a per megszüntetése előtt megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni. (pl. törvényes képviselő mellőzése esetén) Eltérések a 157. permegszüntetési okaitól - a hatáskör vagy az illetékesség hiánya miatt akkor is van helye permegszüntetésnek és hatályon kívül helyezésnek, ha áttétel a szükséges adatok birtokában alkalmazható és áttételre kerül sor - nem lehet amiatt megszüntetni a pert, mert a külföldi FP a PKB-adási kötelezettségét elmulasztotta, mert ekkor a fellebbezés elutasításnak van helye - nem lehet amiatt megszüntetni a pert, mert a FP az első tárgyalást elmulasztotta, mert Pp A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen megidézettnek vagy valamelyiküknek az elmaradása a tárgyalás megtartását és a fellebbezés elintézését nem gátolja. 2. A per megszüntetése nélkül (az elsőfokú bíróság új tárgyalásra és határozathozatalra utasításával) Kötelező Pp (1) [ ] - az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy - az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. - itt lényegileg hiányzik a törvényes elsőfokú eljárás, ezért ha a másodfokú bíróság pótolná a hiányosságokat, az az elsőfokú eljárás kiesését jelentené (és ellentétben állna a kétfokú elbírálás elvével) Nem kötelező - Pp (2) [ ] ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése. - a lényegességet a bíró mérlegeli (pl. a jogi képviselő nélküli fél kitanításának elmulasztása) - Pp (3) Ha a bizonyítási eljárásnak nagyterjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges, anélkül azonban, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállanának - Pp (1) és (2) [ ] a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül [ ] hatályon kívül helyezi / helyezheti [ ] - oka: az orvosolhatatlan hiányosság az ítélet minden részére kihat - kivétel a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű megismétlése, ott a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet 167

168 - Pp (2) A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott ítéleti rendelkezése abban a részében, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályát veszti. a hatályon kívül helyező végzés sajátosságai o ezt a végzést a bíróság hivatalból hozza o Pp (4) A hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell az első fokú ítélet ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat. o A másodfokú bíróság csupán a perköltség összegét állapítja meg, a költség viselésének kérdésében pedig az elsőfokú bíróság határoz. [mert érdemben nem dőlt el a jogvita, nem lehet tudni, hogy ki lesz a pernyertes és a pervesztes] o A másodfokú bíróság elrendelheti, hogy a pert az elsőfokú bíróság másik tanácsa vagy azonos hatáskörű más bíróság tárgyalja. LB: más megyei bírósághoz tartozó helyi bíróságot nem lehet kijelölni 97. Az ügy érdemére vonatkozó másodfokú határozatok Pp (1) A másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás alapján, ha nem kell [az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezni], az ügy érdemében dönt. 1. Helybenhagyó 2. Megváltoztató 3. Közbenső ítélet 4. Részítélet - Pp (2) Ha az elsőfokú bíróság ítélete érdemben helyes [ ] - a fellebbezés elutasítása tartalma lehet ugyan az ítéletnek, de rendelkező szövege nem - akkor kerül rá sor, ha a másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság ítélete érdemben nem helyes - Pp (3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. - A másodfokú bíróság a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről. - ha csak részben változatja meg, ki kell mondani, hogy az ítéletet egyebekben helybenhagyja - a bíróság helybenhagyja a megtámadott közbenső ítéletet, vagy - a közbenső ítélet helytelenségét állapítja meg - Pp (4) Ha a közbenső ítélet elleni fellebbezés elbírálása után a követelés összegére (mennyiségére) nézve a tárgyalást folytatni kell, a másodfokú bíróság az iratokat az elsőfokú bíróságnak küldi meg. - ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán közbenső ítéletet hoz [és ezzel megállapítja, hogy a jogalap fennáll, de az összegszerűség megállapítását az elsőfokú bíróságra bízza:], a II. fokú bíróság az iratokat az elsőfokú bíróságnak küldi meg. - az elsőfokú bíróság részítéletének helybenhagyása - a tárgyalás elhalasztása mellett egyes fellebbezések, vagy a fellebbezések önállóan elbírálható egyes részei felől az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatva határoz Pp (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével együtt a per folyamán hozott egyéb határozatokat is felülbírálja, kivéve azokat, o amelyek ellen fellebbezésnek egyáltalában nincs helye, vagy o amelyek külön fellebbezéssel támadhatók meg. az eljárást befejező határozat o Pp (3) Az eljárást befejező határozatban az elsőfokú bíróságot meg kell nevezni, és ügyszámát is fel kell tüntetni. Ha a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet indokai alapján hagyja helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán erre a körülményre kell utalnia. o Ha a másodfokú bíróság a határozata kihirdetését elhalasztotta, a már írásba foglalt határozatát a jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti. az eljárás befejeződése után: Pp (4) A másodfokú eljárás befejezése után az iratokat a bíróság legkésőbb harminc napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak. o A másodfokú eljárást befejező határozatot a felekkel kézbesítés útján az elsőfokú bíróság közli az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezését követő legkésőbb tizenöt napon belül. 168

169 98. A végzés elleni fellebbezés a végzés fogalma o végzés: az a határozat, melyet a bíróság polgári perben nem az ügy érdemében hoz érdemi végzések a peres eljárásban KIKNE és permegszüntetés a követelés időelőttisége és bírói úton való érvényesíthetetlensége esetén ideiglenes intézkedés elrendelésekor (amennyiben ezt nem követi ítélet) ítélet kiegészítése iránti kérelmet elutasító végzés egyezséget jóváhagyó és azt megtagadó végzés önállóan és az érdemi ítéletben megfellebbezhető végzések Külön fellebbezéssel támadható Csak az érdemi ítélet elleni fellebbezésben támadható - megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés. Elsőfokú eljárás Bizonyítás Egyéb - beavatkozást elutasító - a felek személyében történt változás alapján a perbelépést megengedő vagy a perből elbocsátást kimondó - a perköltség-biztosíték kérdésében hozott (kivéve a PKB összegének meghatározására irányuló) - ideiglenes intézkedést tartalmazó - kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló - eljárás félbeszakadását megállapító - keresetlevél áttételét elrendelő - a feleknek a perek egyesítése iránti közös kérelmét elutasító - tárgyalás felfüggesztését elrendelő - a per elállás vagy a felek megegyezése folytán kért megszüntetését elutasító - igazolási kérelmet elutasító - ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania (törvény által kizárt, elkésett, az igazolással együtt a mulasztást nem pótoló igazolási kérelem) LB iránymutatásai, döntései szerint külön fellebbezéssel támadható a perbíróság tanúvallomás tételére kötelező - tanúval, szakértővel szembeni kényszerítőeszköz alkalmazását tartalmazó, illetve az ilyen tartalmú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmet elutasító - tanúdíj megállapítása tárgyában hozott, szakértői díjat megállapító - szemle költségét és a szemlével kapcsolatos kárt megállapító - előzetes bizonyítás iránti kérelmet elutasító - határozat rendelkező részét érintő kijavító - a perújítás megengedése tárgyában külön hozott - előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező - másodfokú eljárásban illetve közigazgatási perben az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését elutasító - a felfüggesztés megszüntetésére és az eljárás folytatására irányuló kérelmet elutasító végzés - a viszontkeresetet érdemi tárgyalás nélkül elutasító végzés - ha a felek úgy kötnek egyezséget, hogy a perköltség megállapítását a bíróra bízzák, az ilyen tárgyú végzés ellen - a tárgyaláson hozott és kihirdetett permegszüntető végzés ellen - a végrehajtásnak a perújítási eljárás során elrendelt felfüggesztése ellen - a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben a választottbírósági ítélet végrehajtását felfüggesztő végzés ellen - a per INYT-ba bejegyzése tárgyában hozott végzés ellen (BH ) - taggyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő bírósági határozat - az eljárás folyamán hozott (pervezető) végzéseknél általános szabály a külön fellebbezés kizártsága, kivéve, ha törvény kifejezetten kimondja: - a perköltség-biztosíték összegének meghatározására irányuló végzés - a bíró (bíróság, jegyzőkönyv-vezető) kizárását kimondó végzés - a beavatkozást megengedő végzés - a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés és az ebben az esetben az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat - igazolási kérelemnek helyt adó, valamint az eljárást és a végrehajtást az igazolási kérelem valószínű sikere alapján felfüggesztő végzés, kivéve, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania (törvény által kizárt, elkésett, az igazolással együtt a mulasztást nem pótoló igazolási kérelem)

170 (nincs külön fellebbezés) - BMH-t hatályában fenntartó végzés - a per megszüntetésére irányult kérelmet elutasító végzés, ha a fél a PKB-adási kötelezettség elmulasztása vagy az első tárgyalás FP általi elmulasztása miatt kérte a per megszüntetését - szakértő kizárása tárgyában hozott határozat - előzetes bizonyítás elrendelő végzés - határozat kijavítása tárgyában hozott végzés, ha a kijavítás nem a határozat rendelkező részére vonatkozott - a bírói gyakorlat szerint kizárt a külön fellebbezés: - hiánypótlást elrendelő végzés, hiánypótlási határidő meghosszabbítására irányuló kérelmez elutasító végzés - hatásköri vagy illetékességi kifogást elutasító végzés, a bíróság saját hatáskörét és illetékességét megállapító végzés - szakértői díj előlegezésére kötelező végzés - per megszűnését megállapító végzés - képviseleti jog hiányát megállapító végzés - jogi képviselőnek a perből kizárása tárgyában hozott végzés - a keresetkiterjesztéssel történő perbe vonás tárgyában hozott végzés - a tárgyalás felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító végzés - tárgyalási jegyzőkönyv kiegészítésére irányuló kérelmet elutasító végzés - a perben eldöntendő egyes vitás kérdések elkülönített tárgyalását, illetve a perek egyesítését hivatalból elrendelő végzés az elsőfokú bíróság intézkedései a végzés elleni fellebbezés alapján o 1. észrevételezésre küldés Pp (1) [ ] A fellebbezés másodpéldányát az elsőfokú bíróság azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az elsőfokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elő. [ ] a végzés elleni fellebbezést csak a fellebbező fél ellenfelének kell kézbesíttetni, a többi félnek és résztvevőnek nem (pl. tanú fellebbez a tanúdíjat megállapító végzés ellen, azt csak annak a félnek kell kézbesíttetni, akit a bíróság a tanúdíj megfizetésére vagy előlegezésére kötelezett ha a fél fellebbezi meg ugyanezt a végzést, azt már a tanúnak kell kézbesíttetni észrevételezésre) az észrevétel o tartalma csak fellebbezési ellenkérelem lehet o az ellenfél a végzés saját javára történő megváltoztatását nem kérheti (csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye) o írásban kell benyújtani az első fokú bíróságnál vagy [kizárólag a perbíróságnál] jegyzőkönyvbe kell mondani o benyújtása eljárási határidő: nem tekinthető elkésettnek, ha azt a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adják ha az ellenfél nem nyújt be észrevételt, akkor is úgy kell tekinteni, mintha az első fokú végzés helyben hagyását kérné (mert különben elutasítási okok hiányában csak a fellebbezésnek megfelelően dönthetne, mert Pp (3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét [itt végzését] csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja meg) ha a fél észrevételeit a részére nyitva álló fellebbezési határidő alatt nyújtja be és abban a végzés megváltoztatását is kéri, az észrevételt önálló fellebbezésnek kell tekinteni A határidő indokolt esetben megrövidíthető. A határidő eltelte után az elsőfokú bíróság az iratokat az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt felterjeszti. elkésetten érkezettnek tehát csak olyan észrevétel tekinthető, amely a felterjesztés után érkezett o 2. támadott végzés megváltoztatása Pp (1) Ha az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve a fellebbezésnek maga is eleget tehet. [ ] a határidőhöz kötött perbeli cselekményt elutasító végzést a bíróság csak a jogerőre emelkedése előtt változtathatja meg Pp (3) A bíróság a PB-t megállapító végzést fontos okból [bármikor] megváltoztathatja. o 3. elintézés Pp (1) Egyébként a végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz. A másodfokú bíróság a feleket a szükséghez képest meghallgatja. (de ekkor sem tart tárgyalást) bizonyítás felvételének nincs helye (kivéve iparjogvédelmi perek) 170

171 a végzés elleni fellebbezés alapján hozott határozatok o az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályok érvényesülnek, két kivétellel: 258. (1) Ha a fellebbezéssel megtámadott végzés jogszabályt sért, a megváltoztatásához szükséges adatok pedig nem állapíthatók meg, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasítja. (2) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a pert megszüntető végzését hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot utasítja a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára. az általános szabályok alkalmazása o Pp Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályokat végzés elleni fellebbezés esetében is megfelelően alkalmazni kell. (pl.: a fellebbezési jog és annak kizártsága, a fellebbezés visszavonása a fellebbezés határideje, benyújtása, a fellebbezés tartalom szerinti elbírálása a fellebbezés tartalmi és alaki kellékei hiánypótlás, előzetes végrehajtás felfüggesztése a határozat alakja és közlés fellebbezés a másodfokú bíróság végzése ellen o Pp. 233/A. Fellebbezéssel megtámadható a másodfokú eljárásban hozott olyan végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés. nem fellebbezhető a hivatalból elutasító végzésen kívül a többi első fokon meg nem hozható végzés (pl. elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzés) nem fellebbezhető az olyan végzés, amelyet az elsőfokú bíróság fellebbezhető végzéseinek elbírálása tárgyában hoztak, illetve az olyan végzés, amelyet a másodfokon hozott, kvázi elsőfokú végzés elleni fellebbezés elbírálása tárgyában hoztak tehát pl. ha az elsőfokú bíróság fellebbezést elutasító végzése ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság elutasítja, az ellen nem lehet fellebbezni az ítélőtáblához (kétfokú jogorvoslat lenne) nincs helye fellebbezésnek a másodfokú bíróságnak a pert a tárgyalás alapján a 157. értelmében megszüntető végzése ellen sem felülvizsgálatnak van helye két esetben Pp (1) a) ha a keresetlevelet már a 130. (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani; [ ] g) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jog-utódlást kizárja [ ] 99. A perújítás tárgya, kizártsága, alapja, határideje, a perújításra jogosultak köre perújítás: olyan rendkívüli (jogerős határozat ellen benyújtható) perorvoslat, amely önállóan előterjeszthető, nem fellebbviteli, a végrehajtásra nincs halasztó hatállyal és csak érdemi határozatra vonatkozóan nyújtható be o nem fellebbviteli, hanem általában lejjebbviteli perorvoslat o célja súlyos ténybeli hibák korrigálása o indoka: a perjogban nincs semmisség vagy érvénytelenség, de ha a súlyos hibában szenvedő ítélet (ítélethatályú határozat) nem felel meg a valóságnak, azt felül kell vizsgálni 1. a perújítás tárgya - Pp (1) A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, [ ] I. Jogerős ítélet - nem csak az ún. befejező ítéletet, hanem a közbenső- és a részítélet is 1. Büntetőbíróság PJ csak a polgári perben eljáró bíróságnál lehet helye az arra meghatározott feltételek alap- - Be (5) Kizárólag a polgári jogi igény [...] kérdésében azonban perújításnak igény kérdésében - a büntetőbíróság felmentő ítélete esetében is lehetőség van erre ján és eljárás szerint. döntő végzése a figyelmeztetéssel, hogy a polgári jogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti. - Be (2) A [büntető]eljárás megszüntetéséről a bíróság értesíti a magánfelet azzal II. Jogerős 2. Bíróság Pp Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, [ ] akkor, ha a ítélethatályú által jóváhagyott perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról (ítéletről, határozatról) az egyezség megkötésekor nem tudott. határozatok egyezség 3. Jogerős BMH - a felülvizsgálati kérelem folytán hozott határozat rendes perorvoslattal nem támadható, 4. felülvizsgálati vagyis mindig jogerős - perújítással megtámadható, ha ez kerül az első- vagy másodfokú bíróság ítéletének határozat helyébe (Pp (4) [ ] a LB a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz [ ]) 171

172 5. Jogerős FMH 6. Közjegyző által jóváhagyott egyezség Pp (1) Ha a fizetési meghagyást ellentmondással [ ] nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, s ellene a XIII. fejezet megfelelő alkalmazásával perújításnak van helye. - pl. 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet a hagyatéki eljárásról 58. (3) [ ] A közjegyző által jóváhagyott ilyen egyezségnek a bírósági egyezséggel azonos hatálya van. - ebből következően ellene szintén van helye perújításnak 2. a perújítás kizártsága o Pp (5) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen a per főtárgya tekintetében perújításnak helye nincs. [vagyis pl. perköltség kérdésében lehetséges!] o Pp (2) A sajtóhelyreigazítási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye. o Pp (1) A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak helye nincs. o Pp (2) Az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen az apaság vélelmét megdöntő részében perújításnak nincs helye, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetőleg a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni. 3. a perújítás alapja (a perújítási okok) novum, crimen, res iudicata, hirdetmény, alkotmányjogi panasz Pp (1) A jogerős ítélet [és ítélethatályú határozatok] ellen perújításnak van helye, ha a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna; b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes; c) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak; - Pp (2) [ ] a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette. - el nem bíráltság: az alapperbeli ítélet nem terjed ki rá (közömbös, hogy milyen okból) - nem lehet új tény: a ténynek már a megtámadott ítélet hozatalakor fenn kell állnia (ha nem, csak új keresettel érvényesíthető) - tényre rendszerint bizonyíték megjelölésével együtt kell hivatkozni, kivételek: - köztudomású vagy olyan tény esetén, amelyről a bíróságnak hivatalos tudomása van, önmagában, a bizonyíték megjelölése nélkül is alap lehet a perújításra - tény megjelölése nélkül lehet hivatkozni bizonyítékra, ha a bizonyíték az alapperben már elbírálást nyert, de a bizonyítást a bíróság nem találta elégségesnek a tény megállapításához vagy azt helytelenül állapította meg - prejudiciális kérdés esetén a bíróságnak vagy lehetősége vagy kötelessége felfüggeszteni a tárgyalást, ha ezt a bíróság elmulasztja, lehetséges, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után születik döntés a prejudiciális kérdésről, amely, ha ellentétes az ítélettel a kérdésben, perújításra ad alapot (lásd 61. tétel) - a LB jogegységi határozata nem egyedi ügyben jött létre, ezért nem perújítási ok (kivéve abban a felülvizsgálati eljárásban, amelynek kapcsán indult a jogegységi eljárás) - az AB határozata közokiratként bizonyítja az alkotmányellenességet és így azt, hogy a félre kedvezőbb határozatot eredményezett volna, ezért ebben az esetben ezt nem kell elbírálni Pp (3) [ ] csak akkor van helye, ha - a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy - ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki. - ha sem a Pp alapján nem történik meg a KIKNE, sem a Pp alapján a per megszüntetése, előfordulhat, hogy valamely polgári ügy ismételten elbírálásra kerül - az utóbb hozott jogerős ítélet hatályon kívül helyezését biztosítja ezzel a perújítási okkal a jogalkotó d) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették. - pl. a FP tagadja, hogy tudja az alperes hollétét, és így éri el a hirdetményi idézést - Pp (4) [ ] csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 101. (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá. - Pp (2) [ ] a hirdetményi kézbesítés és az azt követő eljárás érvénytelen, a felet pedig a felmerült költségben és ezenfelül pénzbírságban is el kell marasztalni. 172

173 Pp. 262/A. A jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján a XXIV. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak. (és ez alapján a LB perújítást engedélyezett) 4. a perújítás határideje Szubjektív Objektív Ügyész Alkotmányjogi panasz esetén - Pp (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. - Pp (3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. - Pp (2) Az ügyész ha az eljárásban nem vett részt az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll. - Pp (1) a) ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nemperes eljárás) volt folyamatban, [a Legfelsőbb Bíróság] értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál; - Pp Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, [ ] és ezzel egyidejűleg Pp a) anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nemperes eljárás) volt folyamatban, a LB értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő [ ] - célja az alkotmányellenes szabály alkalmazási tilalmát megállapító határozat tényleges érvényesülés, biztosítása a tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni - viszont bizonyítani kell azt a körülményt, hogy a perújítás okáról ugyan tudott, de személyes akadályoztatása folytán csak később jutott olyan helyzetbe, hogy perújítással élhessen - erre a jogbiztonság érdekében van szükség - meghosszabbítani nem lehet - oka: Pp. 9. (3) Az ügyészt az általa indított perben, illetve fellépése esetén megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el. - ekkor tehát sem a szubjektív, sem az objektív határidő szabálya nem alkalmazható! o probléma: a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat ez a határidő erősebb -e a perújítás határidejénél? LB: a jogviszony dinamikus állapotában már az eljárásjogi határidők érvényesülnek, mert a jogerős elbírálással az igény bekerült a perjog szerkezetébe (ráadásul a semmisség a jogerővel implicite el lett bírálva, így már csak a jogerő áttörésére irányadó határidőn belül lehet támadni) a perújításra jogosultak köre o nincs a Pp.-ben kifejezett rendelkezés o közvetetten derül ki: fél, felek, ügyész a felek jogosultságának érvényesíthetősége korlátozott: a Pp a) és b) pontjára alapítottan a per főtárgya tekintetében csak teljes vagy részleges pervesztességük esetén élhetnek perújítással hirdetményi kézbesítés esetén: Pp (4) [ ] csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 101. (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá o elmélet és bírósági gyakorlat álláspontja: azok is, akik a fellebbezésre jogosultak, tehát a beavatkozó és az egyéb érdekelt is Kiss Daisy: a törvény nem említette meg kifejezetten a jogosultak körét (mint a fellebbezésnél és a felülvizsgálatnál), így nem értelmezhető kiterjesztően; az egyéb érdekeltek nem tekinthetőek jogosultnak a beavatkozó jogosultsága Kiss Daisy: a jogorvoslati jog máshol biztosítva van neki (a fellebbezésnél és a felülvizsgálatnál), de itt nincs külön megnevezve PK 145. szám o a) [az önálló] beavatkozó az általa támogatott fél tiltakozása ellenére is élhet perújítással o b) de egyéb esetekben sem lehet a beavatkozó által benyújtott perújítási kérelmet jogosultság hiánya okából idézés kibocsátása nélkül elutasítani, hanem tárgyalást kell kitűzni, azon a perújítás kérdésében a támogatott felet is meg kell hallgatni, s ha ő a perújítás ellen nem tiltakozik, akkor a beavatkozó perújítási kérelmét, mint arra jogosult által előterjesztettet el kell bírálni. Ha pedig tiltakozik a perújítás ellen, akkor azt, mint az arra nem jogosult által előterjesztett kérelmet el kell utasítani.

174 100. A perújítási kérelem előterjesztése, annak tárgyalás kitűzése nélküli elutasítása. A perújítási kérelem vizsgálata a megengedhetőség körében, az érdemi tárgyalás folytán hozható határozatok perújítás: olyan rendkívüli (jogerős határozat ellen benyújtható) perorvoslat, amely önállóan előterjeszthető, nem fellebbviteli, a végrehajtásra nincs halasztó hatállyal és csak érdemi határozatra vonatkozóan nyújtható be o nem fellebbviteli, hanem általában lejjebbviteli perorvoslat a perújítási kérelem előterjesztése o Pp (1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban [beadványként] benyújtani. A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja. ez kizárólagos joghatóságot és illetékességet jelent o a perújítási kérelem tartalma Beadványok általános szabályai szerint Pp. 93. (1) A beadványokon fel kell tüntetni - a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá - a felek nevét, lakóhelyét és a per tárgyát, - a folyamatban levő ügyekben pedig ezenfelül a bírósági ügyszámot is. (2) A beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van; ha több félnek közös képviselője (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. (3) Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát a nak megfelelően kell kitölteni. Többletkövetelmények Pp (2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni - azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni, - a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; - ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni. ha a tartalmi elemek hiányoznak, hiánypótlásra visszaadásnak van helye o áttétel, hiánypótlás az általános szabályok szerint a perújítási kérelem tárgyalás nélküli elutasításának esetei o a hiánypótlásra történő visszaadást követően a kérelmet nem vagy hiányosan adták be újra o Pp Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja. o Pp Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; [ ] (kivéve, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg.) a kérelem vizsgálata o A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és végzéssel határoz. 1. vizsgálat a megengedhetőség körében o a vizsgálat menete 1. a fél a perújítási kérelmet a törvényben megjelölt okok valamelyikére alapítottan terjeszti elő 2. nem olyan ítélet ellen irányul-e a perújítási kérelem, amellyel szemben a perújítás kizárt 3. a perújítást kérő fél a szubjektív határidő megtartotta-e, valamint 4. van-e a perújítást kérő személynek perújítási jogosultsága o Pp (1) A[z alapperben eljárt elsőfokú] bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a ban meghatározott előfeltételei [perújítási alap megléte, határidő megtartása stb.] fennállnak e. el nem bírált tény/bizonyíték/jogerős határozat: A megengedhetőség körében [ ] azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. kivételesen sor kerülhet bizonyításra is (pl. periratok beszerzése annak megállapítására, hogy volt-e a korábban jogerős ítélet) az AB határozata közokiratként bizonyítja az alkotmányellenességet és így azt, hogy a félre kedvezőbb határozatot eredményezett volna, ezért ebben az esetben ezt nem kell elbírálni o kizárási szabály: Pp. 21. (2) A perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában részt vett. o hirdetményi kézbesítés esetén Pp. 266/A. A 260. (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet az elsőfokú bíróság ha azt a 264. alapján hivatalból nem utasítja el az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége és érdeme tárgyában való döntés végett felterjeszti a másodfokú (felülvizsgálati) bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés szabályait a másodfokú (felülvizsgálati) eljárásban sértették meg. Ebben az esetben az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni. Egyebekben a másodfokú (felülvizsgálati) bíróság [ eljárása megegyezik az elsőfokúéval]. 174

175 o Pp (2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja. (3) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható. (4) A 262/A. alapján[alkotmányjogi panasz] előterjesztett perújítási kérelem esetében a perújítás a törvény erejénél fogva megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell. az érdemi tárgyalás o Pp (1) A perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni; [ ] o a tárgyalás az általános szabályok (tárgyalási időköz, kézbesítés stb.) szerint egy kivétel: Pp Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. o Pp (1) [ ] a keresetváltoztatásra a 247. (1) bekezdése irányadó (1) A másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a) az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen; b) a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse; c) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen (123. ). a kérelem korlátainak akkor van jelentősége, ha az alapperbeli ítéletnek csak egy részét támadták meg ha a hirdetményi kézbesítésre vonatkozó rendelkezések megsértése miatti perújítás esetén a perújítást a bíróság megengedte, az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni. o (2) Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti; a feleket ha a tárgyaláson jelen vannak a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja. az érdemi tárgyalás eredményeként hozható határozatok o Pp A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest 1. a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetőleg 2. annak egészben vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz. - akkor, ha a perújítási okokra vonatkozó bizonyítás után sem változik meg a tényállás úgy, hogy az alapperbeli döntés megváltoztatása válna szükségessé - ezt ítélettel kell megtenni, mert érdemi döntés - akkor, ha a tárgyalás során a bíróság meggyőződik a perújítási kérelem alaposságáról - szintén ítélettel kell megtenni - az ítélet nem terjeszkedhet túl a perújítási kérelmen - az ítélet az alapperbeli jogerős ítélet helyébe lépve visszaható hatályú o a bíróság permegszüntető végzést hoz, ha a Pp (1) ill ban foglalt permegszüntető okot észlel o ha a perújító fél hatályosan eláll a kérelmétől, a bíróság a pert végzéssel megszünteti 175

176 a felülvizsgálat fogalma Németh János szerint A perorvoslatok fajai szerint Egyéb 101. A felülvizsgálat fogalma, tárgya - olyan jogszabálysértésre (vagy rossz jogszabály alkalmazására, hibás interpretációra) alapítható - alanyi jogon igénybe vehető rendkívüli perorvoslat, - amelynek során a Legfelsőbb Bíróság a peres felek jogviszonyára is kiterjedő hatályú határozatában - a jogsérelmet kasszációs vagy a rendelkezésre álló adatok alapján reformációs jogkörében - eljárva orvosolja - rendkívüli, önálló, tisztán fellebbviteli perorvoslat, - részleges átszármaztató hatállyal rendelkezik, mert a LB csak a jogszabályok helytelen alkalmazásával okozott jogsérelmeket orvosolhatja, de eltérő tényállást nem állapíthat meg, továbbá - a végrehajtásra halasztó hatálya nincs és - csak az ügy érdemében hozott határozat megtámadását teszi lehetővé - alanyi jogon biztosított, kérelemhez kötött, a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozó, - a törvényességi óvást felváltó, jogegységi funkciót nem hordozó rendkívüli perorvoslat, - amely a rendes jogorvoslat alapján hozott jogerős bírósági határozat (ítéletek és egyes végzések) - valamely jogkérdésben megmutatkozó hibájának orvoslására szolgál a felülvizsgálat tárgya M E G E N G E D E T T N I N C S H E L Y E - Pp (2) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés [ ] - főszabály: csak a másodfokon eljárt bíróság ügy érdemében hozott, jogerőre emelkedett határozata - az ítéleten belül lehet mind a négy ítéletfajta, lehet az ítélet része, egésze vagy indoklása ellen - Pp (3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek - a keresetlevelet a Pp (1) bek. a) h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és - a pert a 157. a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzés ellen. - a) ha a keresetlevelet már a 130. (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján KIKNE - g) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja; - oka: ezek a végzések az ügy érdemében hozottak, és jogaik érdemi érvényesítésében akadályozzák a feleket, mert az általuk kezdeményezett eljárást megtagadják vagy megszüntetik - érdemi végzés pl. az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés, mégsincs helye felülvizsgálatnak - Pp (2) [ ] az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik (vagyis van helye felülvizsgálatnak - azokra a perekre, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak, - az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perekre, valamint - tartási / élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás / haszonvétel iránti perekre, - a munkaügyi perekben előterjesztett pénzkövetelésre. Pp (1) Nincs helye felülvizsgálatnak a) az I. fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kiv., ha azt törvény lehetővé teszi Pp. [pl. kizárt]; b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta; c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen, kivéve, ha a fellebbezés is kizárólag az elsőfokú határozat e rendelkezései ellen irányult; d) a jogerős határozatnak csupán a teljesítési határidőre, illetve a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen; e) ha a határozatot a Legfelsőbb Bíróság hozta; f) a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében; g) az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen az apaság vélelmét megdöntő részében, ha megdöntést követően a gyermeket valaki teljes hatályú apai elismeréssel elismerte, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetve ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni; h) az egyezséget jóváhagyó végzés ellen; i) a hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen; j) a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés ellen; k) a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat ellen; l) ha azt törvény kizárja. eljárásjogi kérdések miatt anyagi jogi kérdések miatt 176

177 N I N C S H E L Y E Vagyon jog Pp. e- gyéb Külön tv. LB gyakorlata - Pp (2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24., valamint a 25. (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke az egymillió forintot nem haladja meg. - ezáltal a kisértékű perekben automatikusan ki van zárva a felülvizsgálat - a koncepciós hibás, mert a pertárgyértéknek nincs köze a jogkérdés bonyolultságához - Pp. 24. (1) A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. (+ vannak kivételek, lásd 13. tétel) - Pp. 25. (3) Ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgy értékének megállapításánál az összes követeléseket össze kell adni. - (4) A főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) az érték megállapításánál figyelmen kívül marad. Pp (3) Nincs helye a felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta - a) a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben; - b) a XXV. fejezetben meghatározott végrehajtási perekben, kivéve a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult; - c) a gyermek elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyekben. Pp (1) Nincs helye felülvizsgálatnak [ ] l) ha azt törvény kizárja. - választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti per - idegenrendészeti kiutasítás tárgyában hozott bírósági határozat - menekültügyi eljárásban hozott bírósági határozat - nemperes eljárások pl. - felszámolást elrendelő, felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés - cég törlését elrendelő végzés, hivatalból hozott bejegyzési végzés - választási eljárásban hozott végzés Csak elsőfokon hozható határozatok Csak másodfokú határozatok Mindkét fokon hozható - a perújítás megengedhetősége tárgyában hozott végzés - a beavatkozás megengedését elutasító végzés - a viszontkeresetet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés - az áttételt elrendelő végzés - a másodfokú bíróság elsőfokú ítéletét hatályon kívül helyező végzés - elsőfokú ítélet elleni fellebbezést elutasító végzés - a másodfokon hozott igazolási kérelmet elutasító végzés - az ítélet kijavítása iránti kérelmet elutasító végzés - az utólagos részletfizetési kérelem engedélyezése iránti kérelmet elutasító végzés - költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet elutasító végzés - a per tárgyalását felfüggesztő végzés - a szakértői díjat megállapító végzés - a pénzbírságot kiszabó végzés - az igazolási kérelem tárgyában hozott végzés - az ideiglenes intézkedést elrendelő vagy elrendelését megtagadó végzés - a jogutódlást megállapító végzés - az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illeték megfizetésére kötelező végzés - a tárgyalás felfüggesztésének mellőzése 177

178 102. A felülvizsgálati kérelem és ennek elbírálása felülvizsgálat (Németh János szerint): o olyan jogszabálysértésre alapítható, alanyi jogon igénybe vehető rendkívüli perorvoslat, o amelynek során a Legfelsőbb Bíróság a peres felek jogviszonyára is kiterjedő hatályú határozatában o a jogsérelmet kasszációs vagy a rendelkezésre álló adatok alapján reformációs jogkörében eljárva orvosolja a felülvizsgálati kérelem o a kérelem alapja: anyagi jogszabálysértés (eljárási is, ha az ügy érdemére valószínűsíthetően kihatott) o előterjesztésre jogosultak Fél Pertársak beavatkozó Egyéb érdekelt Ügyész - Pp (1) b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta - ekkor a fellebbezési jogával nem élt fél vonatkozásában kizárt a felülvizsgálat - az egyszerű pertársak ilyen joga egymástól független - egységes vagy kényszerű pertársaság esetén bármelyik pertárs mulasztása kihat a felülvizsgálati kérelemmel nem élő pertársra is nem önálló beavatkozó esetén csak annyiban, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben - vagyis az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz - tanú, szakértő, szemletárgy birtokosa - azokban az ügyekben, amelyekben félként részt vett vagy fellépett (kivéve, ha fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta) o a kérelem alaki és tartalmi kellékei a beadványokra vonatkozó rendelkezések azzal, hogy kettővel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van (oka: a jogerős határozatot hozó bíróságot értesíti az elsőfokú bíróság, mikor a felülvizsgálati kérelmet felterjeszti a Legfelsőbb Bírósághoz) Pp (2) A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni a jogszabálysértés megjelölését [a konkrét jogszabály megjelölésével együtt], valamint hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. [emellett a fél felülvizsgálati jogosultságára vonatkozó adatok] Jogszabálysértő a határozat, ha - megalapozatlan - érdemben nem felel meg a jogszabályoknak - meghozatalára nem megfelelő [vagy megfelelő, de tévesen értelmezett] jogszabály alkalmazásával kerül sor - a határozat indoklásából nem tűnik ki a tényállás, a döntés alapjául szolgáló jogszabályok és az ezekből levont jogi következtetés - LB: ha az ítéleti tényállás iratellenes, okszerűtlen vagy logikai ellentmondásokat tartalmaz - a határozat alapját képező eljárásban súlyos eljárási szabálysértés történt 178 Súlyos eljárási szabálysértés pl. - a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva - az ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt - ha a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező fél törvényes képviselő nélkül járt el, és ezt nem pótolták - ha valamelyik fél nevében harmadik személy meghatalmazás nélkül járt el, és a hiányt nem pótolták Pp (3) A felülvizsgálati kérelemhez ha arra korábban nem került sor csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is. illetékkötelesség (ezer Ft) Itv. 50. (1) [ ] az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálatnál 6%, legalább 10, legfeljebb (2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az előbbi illeték fele, de legalább 7, legfeljebb (3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 7, legfeljebb a kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya o a kérelem előterjesztésének határideje Pp (1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. a harminc napon belül benyújtott igazolási kérelmet a LB bírálja el

179 o a kérelem benyújtásának helye Pp (1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál [ ] kell benyújtani oka: a per első- és másodfokú iratai ott találhatóak o ez kizárólagos joghatóságot és illetékességet jelent Pp (4) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú határozatot hozó bíróság azt az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Legfelsőbb Bírósághoz, a jogerős határozatot hozó bíróságot pedig a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. Ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént, illetve ha végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni. o a kérelem megváltoztatása, visszavonása Pp (5) A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Legfelsőbb Bíróság a határozatát meg nem hozta, illetve tárgyalás tartása esetén a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Legfelsőbb Bíróság határoz. a felülvizsgálati kérelem visszavonása esetén az elnök az ügyet visszaküldi az elsőfokú bíróságnak; ha ezzel kapcsolatban a költségek megállapításának szüksége merül fel, ebben a kérdésben is határoz a visszavont felülvizsgálati kérelmet újból előterjeszteni nem lehet csatlakozó felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati ellenkérelem o Pp (6) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a 244. és a 257. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni. Pp (1) A fellebbező fél ellenfelét a fellebbezési tárgyalásra szóló idézésben arra is figyelmeztetni kell, hogy a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elő, ha pedig a fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását is kívánja annyiban, amennyiben az ítélet ellen fellebbezésnek helye van csatlakozó fellebbezést nyújthat be. Ha a fellebbezés a per főtárgyát nem érinti, a per főtárgyára vonatkozóan csatlakozó fellebbezésnek nincs helye. A 235. (1) bekezdése a fellebbezési ellenkérelemre, valamint a csatlakozó fellebbezésre is irányadó. (2) A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a tárgyaláson, a csatlakozó fellebbezést pedig a fellebbezés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell a másodfokú bíróságnál előterjeszteni. A másodfokú bíróság a fellebbezési ellenkérelem, illetőleg a csatlakozó fellebbezés másodpéldányát haladéktalanul kézbesíti a fellebbező félnek. (3) A kizárt vagy elkésett csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság elutasítja, a fellebbezés hivatalból való elutasítása, úgyszintén a 241. (2) bekezdése és a 242. (2) bekezdése esetében [visszavonás, nem ad biztosítékot] pedig a fellebbezéssel szemben előterjesztett fellebbezési ellenkérelem, illetőleg csatlakozó fellebbezés hatálytalanná válik. (járulékos jelleg) (4) A fél részére nyitvaálló fellebbezési határidő alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezést önálló fellebbezésnek kell tekinteni. Pp (1) [végzés elleni felülvizsgálat: ] Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye. a felülvizsgálati kérelem elbírálása o Pp (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el. o Pp. 11. (5) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Legfelsőbb Bíróság elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el. o Pp. 21. (3) A felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok bármelyikének meghozatalában részt vett. 179

180 a felülvizsgálati kérelem elbírálásának folyamata I. Kérelem megvizsgálása, intézkedések 1. Hiánypótlásra visszaadás 2. Ha a fél költségmentességet kér a kérelemmel együtt, illetve a költségmentes fél pártfogó ügyvéd kirendelését kéri, a LB határoz a költségmentesség, illetve a pártfogó ügyvéd kirendelése tárgyában 3. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás (indokolt végzésben) Pp (1) A Legfelsőbb Bíróság a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az - nem felel meg a 272. (2) bekezdésében előírtaknak [vagyis hiányos a tartalma, nem szerepel benne a megtámadott határozat, a jogszabálysértés, illetve a megváltoztatás kérésének oka és mértéke], vagy ha - megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg. (2) A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság az eljárás bármely szakában akkor is hivatalból elutasítja, ha a) felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, b) azt nem az arra jogosult nyújtotta be, vagy c) a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött. - ezenfelül - ha a kérelem elkésett és igazolási kérelmet nem nyújtottak be vagy azt a LB elutasította - Pp. 73/B. (4) Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel - ide nem értve a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetet -, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik [ ] 4. Végrehajtás felfüggesztése (kivételesen) Pp (3) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Legfelsőbb Bíróság kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére ha annak jogszabályi feltételei fennállnak a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Legfelsőbb Bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot. II. Érdemi elbírálás Pp (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Legfelsőbb Bíróság a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető. (2) Tárgyalás tartását a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmében, illetve az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati kérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, az ellenfél pedig a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. (3) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. (4) A felülvizsgálati tárgyalásra a 247. ban foglalt rendelkezések kivételével a fellebbezési tárgyalás szabályai megfelelően irányadóak. Pp (1) A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. (2) A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, [vagyis csak a hivatkozott jogszabálysértést vizsgálhatja, ellentétben az ABvel!] kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. Pp (5) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez [Bsz. 29. (2) bekezdés b) pont], ezzel egyidejűleg az ügy elbírálását a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogegységi eljárás befejezése után a bíróság a jogkérdést elvi jelleggel eldöntő jogegységi határozatnak megfelelő határozatot hoz. 180

181 103. A Legfelsőbb Bíróság határozatai a felülvizsgálat során Pp (2) A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, o ha a pert hivatalból megszünteti, vagy o ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve o a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. a LB lehetséges döntései 1. Hivatalbóli elutasítás 2. Permegszüntetés 3. Határozat hatályában fenntartása 4. Hatályon kívül helyezés, új határozat hozatala 5. Hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás - Pp (2) [ ] - a) felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, - b) azt nem az arra jogosult nyújtotta be, vagy - c) a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött. - Pp. 73/B. (4) Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel [kivéve, ha pártfogó ügyvéd kirendelését kéri vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet], vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik - ha akár az első-, akár a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyott olyan adatokat, amelyek következtében a pert már meg kellett volna szüntetni, vagy KIKNE lett volna helye, a LB a pert megszünteti - oka: 158. (1) A bíróság a 157. a), b) vagy g) pontja esetében a pert az eljárás bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles. Pp A bíróság a pert megszünteti: - a) ha a keresetlevelet már a 130. (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani; - b) ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták; - g) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja; Pp (3) Ha - a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy - olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, [ ] Pp (4) Ha a határozat a (3) bekezdésben foglalt eljárási szabály megsértésének kivételével jogszabályt sért [vagyis a felülvizsgálatot kérő alappal hivatkozott felülvizsgálati okra], a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz [ ] - az eljárás ezen szakaszában (érdemi elbírálás) már nincs helye hivatalbóli elutasításnak a kérelem hiányos tartalma miatt, ekkor már érdemben el kell bírálni - a kereset jogerős elbírálására már sor került, így a per megszüntetésére irányuló kérelmet már nem lehet előterjeszteni és nem lehet a keresettől elállni, ezért emiatt nem kerülhet sor megszüntetésre (Pp e) és f)) - ezt az LB kifejezetten rögzíti a határozatában - ez egy jogerős határozat jogerőben fenntartása (nem másodfokú helybenhagyó határozat!) - ha nem helyezné hatályon kívül, adott ügyben két jogerős ítélet is létezne Pp (4) Ha a határozat a (3) bekezdésben foglalt eljárási szabály megsértésének kivételével jogszabályt sért [vagyis a felülvizsgálatot kérő alappal hivatkozott felülvizsgálati okra], a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, [és ha a döntéshez szükséges tények nem állapíthatóak meg,] az ügyben eljárt első vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Pp (5) Ha a Legfelsőbb Bíróság az első vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. Ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. (6) Ha a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik a határozathoz képest a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt. (7) Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Legfelsőbb Bíróság határozatának ismertetésével kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást. o a LB döntésének joghatása: további fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs ha a LB érdemi döntést hoz (határozat hatályában fenntartása, valamint hatályon kívül helyezés és új határozat hozatala), ellene perújítási kérelem nyújtható be 181

182 104. A különleges perek köre, a különleges szabályozás indokai a különleges per fogalma o különleges per: amikor a jogalkotó bizonyos perekre, az ügyek bizonyos csoportjára sajátos eljárási szabályokat állapít meg o általános indok: az anyagi jogi szabályozás bővülése miatt az általánosságban megállapított előírások kiegészítésre szorulnak, illetve részben vagy egészben nem alkalmazhatóak a különleges perek köre, a szabályozás indokai Típus Fogalom Különös szabályozás indokai Személyállapoti perek Közigazgatási perek Sajtóhelyreigazítási perek (SHP) Munkaügyi perek Végrehajtási perek Gazdasági társaságokkal kapcsolatos perek Társadalmi szervezetekkel kapcsolatos perek Iparjogvédelmi perek a személyiségi jogi perek közül azok, amelyek az ember státusával kapcsolatos élet-és jogviszonyokkal függnek össze (státus: olyan jogilag releváns körülmények összessége, amelynek az ember személyi minőségét és kapcsolatait határozzák meg) - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló peres eljárás - a közigazgatási szerv határozatával szembeni sajátos jogorvoslat a sajtó-helyreigazítási eljárásra épülő speciális, a jogsértő személyét és a jogsértés sajátos eszközét figyelembe vevő peres jogvédelmi eszköz a munkajogviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek a végrehajtási eljárásban felmerülő egyes kiemelt jelentőségű kérdések bíróság általi elbírálása - gt-k létesítésével összefüggő jogviták - társasági határozatok bírósági felülvizsgálata - gt tagjának bírósági kizárása - szövetkezetekkel kapcsolatos hasonló tárgyú perek - törvényességi felügyelet körében indítható perek - a társadalmi szervezetek határozatainak bírósági felülvizsgálata az iparjogvédelemmel (egyes műszaki- természettudományos alkotásfajták jellegéhez igazodó differenciált jogvédelem) kapcsolatos perek - a házasság és a család intézményének védelme - a gyermek családi helyzetének és érdekeinek védelme és biztosítása - az ember bizonyos személyiségi jogainak fokozott polgári jogi védelme - az állampolgárok rendelkezési jogának biztosítása - ha az ember személyi állapota valamely vonatkozásának védelme vagy megváltoztatása olyan fokú védelmet igényel, amely már csak peres úton biztosítható - az ügyfélegyenlőség biztosítása, mert a közigazgatási eljárásban az ügyfél az állami szervhez képest alárendelt viszonyban van - célja a határozatok törvényességének ellenőrzése, az állampolgárok jogainak védelme a közigazgatási szervekkel szemben - a személyiségi jogok hatékony védelmének szükségessége, annak biztosítása, hogy a sajtó útján személyiségi jogaiban megsértett személy a sajtótól, a sajtóban kapjon gyors elégtételt - célja nem elsősorban a jogsértő elmarasztalása, nem is a sérelmet szenvedett anyagi kártalanítása, hanem a sérelem legalább ugyanolyan esélyekkel megvalósuló orvoslása, mint ahogy a sérelem bekövetkezett - ennek elengedhetetlen eszköze a gyorsaság - társadalmi jelentőségénél fogva kiemelt és fokozottan kényes jogviszony - az ügyfélegyenlőség biztosítása a munkajogviszonyban alá- és fölérendelt munkáltató és munkavállaló között- - a végrehajtás során felmerülő kérdés súlya a peres eljárás garanciáinak alkalmazását indokolja (pl. az eljárás olyan harmadik személyt érint, aki korábban nem vett részt a peres eljárásban) - egy korábbi pert követő nemperes végrehajtási eljárásba ékelődik be, így az általános szabályok önmagukban nem alkalmazhatóak (nem a végrehajtási eljárás része!) - határozatok felülvizsgálata: a társaságok döntéshozatalában az (esetlegesen jogszabályokba is ütköző) döntést ellenző kisebbségnek nincs módja a meghozatal megakadályozására, így részben a tagok érdekében, részben a közrend és a törvényesség biztosítása érdekében került sor ennek bevezetésére - de cél a megtámadás miatti bizonytalanság mielőbbi megszüntetése is - a társadalmi szervezetek tagjainak azon jogának érvényesítése, hogy a rá kötelező határozatok törvényes jelleget öltsenek - az ügyészség törvényességi felügyelet alkotmányos jogokat (pl. egyesülés) is érinthet, így a végső döntést ezek indokoltságáról és alkalmazásuk módjáról a bíróság mondja ki - tehát részben az alanyi jogok védelme, részben a gyors beavatkozás indokolja a részjogterület jelentősége, valamint az eltérő, speciális szakmai háttér, amely a jogviták elbírálásához nélkülözhetetlen

183 105. A személyállapoti perek köre és az összes személyállapoti perre vonatkozó közös szabályok, a Pp. XV XVIII. fejezetében szabályozott személyállapoti perek közös szabályai a személyállapoti per fogalma o személyállapoti per: a személyiségi jogi perek közül azok, amelyek az ember státusával kapcsolatos élet-és jogviszonyokkal függnek össze o státus: olyan jogilag releváns körülmények összessége, amelynek az ember személyi minőségét és kapcsolatait határozzák meg a személyállapoti perek köre 1. Házassági perek - érvénytelenítés - érvényesség - létezés - nemlétezés - bontóper 2. Származás megállapítási iránti perek (szmp) - apaság megállapítása - apaság vélelmének megdöntése - anyaság megállapítása - utólagos házasságkötés hatályának megállapítása I. Pp.-ben szabályozott 3. Szülői felügyelettel kapcsolatos perek - szülői felügyelet megszüntetése - szülői felügyelet visszaállítása 4. Gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perek - gondnokság alá helyezés - gondnokság alá helyezés megszüntetése - gondnokság alá helyezés módosítása - gondnokság alá helyezés fenntartása II. Nem a Pp.- ben szabályozott - örökbefogadás megszüntetése - volt házastárs névviselőstől eltiltása o az örökbefogadással kapcsolatos, a gondnok kijelölésével kapcsolatos, illetve az állampolgársággal kapcsolatos közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata a közigazgatási perek körébe tartozik az összes személyállapoti pere vonatkozó közös szabályok 1. különös és háttérszabályok egymásra épülése, kisegítő szabályok közbeékelődése kisegítő szabályok: általános eljárásjogi rendelkezések, melyek nem a Pp.-ben vannak szabályozva, hanem pl. joghatósági szabályok az NMJtvr.-ben NMJtvr. 62/B. Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság kizárólagos, kivéve, ha a) magyar állampolgár házasságának felbontása vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a magyar állampolgárságú félnek, illetőleg ha mindkét fél magyar állampolgár, legalább azok egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van; b) magyar állampolgár gondnokság alá helyezése, illetőleg gondnokság alá helyezésének megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a gondnokság alá helyezendő, illetőleg gondnokság alatt álló fél lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van; c) magyar állampolgárságú gyermeket érintő apaság megállapítása vagy apaság vélelmének megdöntése iránt indul külföldön eljárás, és mind a gyermeknek, mind az apának a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van; d) magyar állampolgárságú gyermeket érintő szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránt indul külföldön eljárás, és mind a gyermeknek, mind annak a szülőnek, akinek felügyeleti jogát az eljárás érinti, lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van; e) magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, jóváhagyása, illetőleg megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, feltéve, hogy az örökbefogadó külföldi állampolgár, és az örökbefogadást a magyar gyámhatóság jóváhagyta. NMJtvr. 62/D. (1) Nem magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével nem járhat el. (2) Nem magyar állampolgárok közötti, személyi állapotot érintő perben magyar bíróság eljárhat, ha a felek egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. (3) Nem magyar állampolgár holtnak vagy eltűntnek nyilvánítása vagy halála tényének megállapítása iránt magyar bíróság eljárhat, ha az eltűnt személy utolsó ismert lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön volt, és holtnak vagy eltűntnek nyilvánítását vagy halála tényének megállapítását belföldi jogi érdek - így különösen az eltűnt személy magyar állampolgárságú vagy belföldön lakóhellyel rendelkező házastársával vagy bejegyzett élettársával fennálló házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata, illetőleg belföldön lévő vagyona jogi sorsának rendezése - szükségessé teszi. (4) Nem magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, illetőleg felbontása iránti eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat, ha az örökbefogadó magyar állampolgár, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. 183

184 2. jellegüknél fogva jogalakításra vagy megállapításra irányulnak és nem marasztalásra 3. általában csak személyesen, meghatározott személyek által és ellen indíthatóak személyes eljárás: eljárhat jogi képviselő, de a rendelkező cselekmények megtételéhez szükséges a fél személyes nyilatkozata (aláírása) 4. korlátozott vagy kizárt az ügyész eljárást kezdeményező szerepe (kivétel a házasság érvénytelenítése) a Pp. XV XVIII. fejezetében szabályozott személyállapoti perek közös szabályai o ezen perek köre: házassági perek, SZMP, szülői felügyelettel kapcsolatos perek, gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perek o főszabály: a gondnoksággal kapcsolatos perek kivételével a házassági perek szabályainak alkalmazása Eljáró bíróság Felek Keresetindít ás - a helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel - az egyes pertípusok esetében rendszerint külön illetékesség kerül meghatározásra - kisegítő illetékesség: Pp (3) Ha a házassági pernek sem a 29., sem a jelen alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. - ez érvényesül a gondnoksággal kapcsolatos perekben is - egy többlet kizárólagos illetékességi ok: Pp (4) Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per. - házassági perekben: Pp (2) [ ] az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. - az egyes perekben általában meg van határozva az al- és felperesi legitimáció - Pp A házassági perben a korlátozottan cselekvőképes házastárs teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. - ez érvényesül a gondnoksággal kapcsolatos perekben is - a meghatalmazott eljárása egy korlátozással érvényesül: - Pp (3) Házassági perben a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell. - Pp (2) A [gondnoksággal kapcsolatos] perben a 13. (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozó részére adott meghatalmazáson a fél aláírását, illetve kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell. - Pp (2) A házassági perbe beavatkozásnak helye nincs. - Pp (1) Házassági perben a keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell. (3) Az érvénytelenítési per megindításáról a keresetlevél egy példányának megküldésével az ügyészt is értesíteni kell. - Pp (1) A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben a 121. ban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, illetve az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat. (2) A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes ingatlanainak tulajdoni lapját. Ha a gyámhatóság a felperes, a keresetlevélhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, az alperes lakóhelyén készített környezettanulmányt, ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre vonatkozó határozatot is. Intézkedés a keresetlevél alapján - a bíróság fokozottan vizsgálja, hogy a pert a törvényben meghatározott személy kezdeményezte-e, illetve ezt a törvényben meghatározott személy ellen tette-e - oka: a perbeli legitimáció nem érdemi kérdés, hanem mint perelőfeltétel, már az érdemi vizsgálatnak is akadálya lehet - Pp (1) A bíróság a KIKNE, ha megállapítható, hogy [ ] g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe; [ ] - az alapos előkészítésre a jogalkotó nagy hangsúlyt fektetett: nincs helye a kereset jegyzőkönyvbe mondása alkalmával a (szóbeli) kereset azonnali tárgyalásának 184

185 Tárgyalás Bizonyítás Határozatok Perorvoslatok - a nyilvánosság elve korlátozás alá esik: - Pp (1) A házassági per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot az 5. ban foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni. - vagyis elég csak a féli kérelem, nem kell államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy más titok, közerkölcs védelme vagy a fél személyiségi jogainak védelme, sem a tanú adatainak zártan kezelése illetve a tanú vagy hozzátartozója testi épsége, élete megóvásának érdeke sem - Pp (1) A gondnokság alá helyezési per tárgyalásáról a nyilvánosságot a felperes kérelmére is ki lehet zárni, ha az alperes személyiségi jogainak védelme érdekében ez indokolt. - oka: az ember személyhez fűződő jogainak, a kiskorú személyiségének és fejlődésének védelme - a nyilvánosság kizárása tárgyában a bíróság mérlegelés útján, pervezető végzéssel határoz (de ez a mérlegelés általában formális, a bíróságok automatikusan helyt adnak a kérelemnek) - de: Pp. 5. (3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki. - a Pp ában foglalt korlátozás (a keresettől az AP érdemi perbe bocsátkozása után csak az AP hozzájárulásával lehet elállni) nem érvényesül, vagyis: - Pp (2) A felperes házassági perben keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a felperes a keresetétől az első fokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre emelkedése előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán való felterjesztése előtt az elsőfokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül. - a szabály gondnoksággal kapcsolatos perekben is érvényesül - PK 212.: Ha a felperes a házassági perben az alperes ellenkérelmének előterjesztése előtt áll el a keresettől, az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányul, vagy az alperes ellenkérelme mindössze annyi, hogy védekezni nem kíván és a házasság felbontását nem ellenzi a felperes elállására figyelemmel a pert meg kell szüntetni, és az alperes a házasság felbontása iránt viszontkeresetet nem támaszthat. Ha az alperes azt az ellenkérelmet terjeszti elő, hogy ő maga is kéri a házasság felbontását és kétséges, hogy ez az ellenkérelem viszontkereset-e, az alperest fel kell hívni annak a bejelentésére, hogy ellenkérelmét viszontkeresetnek kívánja-e tekinteni. Igenlő esetben a pert ennek alapján folytatni kell, ellenkező esetben pedig a pert meg kell szüntetni. - mulasztás - Pp (1) Ha a házassági pernek akár első, akár folytatólagos tárgyalását az alperes mulasztja el, a mulasztás következményeit nem lehet alkalmazni. A felperes mulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tűz ki. [kivéve gondnoksági perekben] Az a felperes, akinek lakóhelye külföldön van, kérheti, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. - vagyis a mulasztó AP-vel már előzetesen közölt kérelmeket, tényállításokat nem lehet úgy tekintetni, hogy azok teljesítését nem ellenzi, illetve nem vonja kétségbe a tényeket - (2) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. E szabályt kell alkalmazni a 285. (4) bekezdésében meghatározott határidő [három hónap békülési idő] elmulasztása esetében is. - kivételesen (kisegítő jelleggel) a bíróság hivatalból is lefolytathat bizonyítási eljárást, mert különleges érdekek fűződnek a perek eldöntéséhez, és így a perek befejezése nem múlhat a felek indítványain - Pp (1) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. (gondnoksággal kapcsolatos perekben is) - ezzel a bíróság a feleknek nem okozhat felesleges költségeket - a felek személyes meghallgatása gyakorlatilag kötelező - Pp (3) Házassági perben ha e törvény kivételt nem tesz a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen. - Pp (2) Házassági perben a tanú a 170. (1) bekezdésének a) pontja [hozzátartozó] alapján, a tanúként kihallgatott orvos pedig ugyane rendelkezés c) pontja [orvosi titok] alapján a tanúságtételt nem tagadhatja meg. - oka: a releváns tényekről elsősorban (ha nem kizárólag) e személyeknek van tudomása, és a rokoni jó viszonyoknál és az orvosi titoktartásnál nagyobb társadalmi érdek ezen perek megfelelő módon történő elbírálása - nincsenek közös szabályok, mert a jogvita érdeme adja ezen perek sajátosságait és különbözőségeit, és ezek a különbségek teljes eltérést eredményeznek a határozatok esetében 185

186 106. A házassági per fogalma, a felperesi és alperesi legitimáció a házassági perekben a házassági per fogalma o házassági per: a házasság jogintézményével összefüggő jogviták bíróság általi rendezése peres eljárásban o Pp (2) Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni. 1. Házasság érvénytelenítése 2. Házasság érvényességének megállapítása 3. Házasság létezésének megállapítása 4. Házasság nemlétezésének megállapítása 5. Házassági bontóper - a FP keresetében a házasság érvénytelennek nyilvánítását kéri a bíróságtól - Csjt. 13. (1) A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. - a kereset annak megállapítására irányul, hogy a házasság érvényes (vagyis nem áll fenn olyan ok, amely miatt a házasságot egy külön perben érvényteleníteni lehetne, vagy a házasság a törvényben meghatározott ok folytán érvényessé vált) - arra irányul a bizonyítás, hogy nem áll fenn olyan ok, amely miatt a házasság ne létezne - tárgya annak a bíróság általi kimondása, hogy a házasság létrejöttéhez megkívánt, törvényben meghatározott, érvénytelenséghez azonban nem vezető alaki kellékek (együttesen jelenlevő házasulók, anyakönyvvezető előtt, személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek) meg nem tartása miatt a házasság nem jött létre - tárgya érvényes és létező házasság felbontása (jövőre nézve történő megszüntetése - Csjt. 20. [ ] a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. o a külön szabályozás indokai a házasság intézményének alkotmányos védelme a házasság (bár sokkal több is annál) alapvetően jogviszony, és e jogviszony módosításával, megszüntetésével gyakran együtt jár jogvita is, amelynek rendezése hagyományosan bírói feladat a házassághoz sokrétű (jog)viszonyrendszer is kapcsolódik, amelynek egyes elemei (pl. a kiskorú gyermek helyzete) különös figyelmet igényelnek, és a házasság, mint jogviszony módisítása és megszüntetése kihat ezen kapcsolódó viszonyokra is, így indokolt a bírósági kontroll o ezen perek általában jogalakító vagy megállapító perek a felperesi és alperesi legitimáció a házassági perekben Felek FP (potenciális felperesek) AP Perbeli legitimáció fogalma - jelentése: a fél perbeli igazolása, vagyis a kereset alapjához tartozó tények közül azon tények megjelölése és fennállása, amelyek a feleknek a perbevitt joghoz vonatkozó személyes kapcsolatára vonatkoznak - bírói gyakorlat: a fél és a pertárgy közötti anyagi jogi kapcsolat: abból áll, hogy az adott igény éppen azt a FP-t éppen az ellen az AP ellen illeti meg - aktív értelem: az, amelynél fogva valaki az igényét bíróság előtt FP-ként érvényesítheti passzív értelem: az, amelynél fogva az AP a konkrét perben, a per tárgyánál fogva helyesen lett perbe vonva Szabályozás Csjt. Pp. 1. Házasság érvénytelenítése - bármelyik házastárs - az ügyész - akinek a házasság érvénytelenítéséhez jogi érdeke fűződik - ha az a jogosult, aki a pert megindította, meghal, a perben helyére bármely másik jogosult beléphet - a nagykorúság elérése után (házasságkötési engedély hiányában) a kiskorúság miatt, illetőleg a gondnokság megszüntetése után a gondnokság alatt állás miatt kizárólag az a házastárs [ ] akinek személyében az érvénytelenség oka fennállott. - teljes cselekvőképtelenség okából kizárólag az a házastárs, [ ] aki a házasságkötéskor teljesen cselekvőképtelen állapotban volt. (ha a házastárs cselekvőképességének visszanyerése előtt meghalt, a házastárs halálától számított hat hónap alatt a házasság érvénytelenítése iránt az ügyész indíthat pert.) - ha az előbbi két esetben kizárólagosan jogosult házastárs meghal, az általa megindított perben helyébe bárki beléphet, aki érvénytelenítési per indítására általában jogosult - a házastársnak a másik házastárs ellen, - az ügyésznek, valamint a per megindítására jogosult harmadik személynek pedig mindkét házastárs ellen kell indítania. - ha az a fél, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani - ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége és közte, valamint törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a bíróság ügygondnokot rendel ki

187 2. Érvényesség megállapítása 3. Létezés megállapítása 4. Nemlétezés megállapítása 5. Házassági bontóper Jogkövetkezmények - bármelyik házastárs - az ügyész - az, akinek a megállapításhoz jogi érdeke fűződik - ha az a jogosult, aki a pert megindította, meghal, a perben helyére bármely másik jogosult beléphet - bármelyik házastárs (nem függ attól, hogy kinek a hibájából került sor a bontásra) - a fél halálát követően nincs helye a bontóper megindításának átvételére, de ez egyébként is értelmetlen lenne, mert a házasság megszűnik az egyik fél halálával - személyesen kell megindítani (Csjt. 19. [ ] Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes házastárs is. Ha a házastárs a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a per indítására a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő jogosult.) - a másik házastárs ellen kell megindítani (akkor is, ha közösen kérik, mert ilyenkor is bár inkább formálisan peres úton kerül sor a házasság felbontására, a pernek pedig előfeltétele, hogy legyen AP és FP) - perbeli legitimáció hiánya: KIKNE, illetve permegszüntetés - a bíróság fokozottan vizsgálja, hogy a pert a törvényben meghatározott személy kezdeményeztee, illetve ezt a törvényben meghatározott személy ellen tette-e - oka: a perbeli legitimáció nem érdemi kérdés, hanem mint perelőfeltétel, már az érdemi vizsgálatnak is akadálya lehet - Pp (1) A bíróság a KIKNE, ha megállapítható, hogy [ ] g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a FP e személyt (személyeket) felhívás ellenére nem vonta perbe; - Pp A bíróság a pert megszünteti: a) ha a keresetlevelet már a 130. (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani; [ ] 107. Perindítás a házassági perekben a házassági per fogalma o házassági per: a házasság jogintézményével összefüggő jogviták bíróság általi rendezése peres eljárásban o Pp (2) Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni. a keresetlevél tartalma és előterjesztése Házassági perekben általában Pp (1) Házassági perben a keresetlevélben elő kell adni - a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint - a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell. Bontóperben - az általános többlet-tartalmon felül elő kell adni, hogy a felek a házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott - Csjt. 18. (2) A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy b) a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. Bontóperben jóváhagyott egyezség megváltoztatása Csjt. 18. (3) A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha - az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, - ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. 187

188 a keresetlevél benyújtása o az illetékes helyi bíróságnál kell benyújtani (mert elbírálására annak van hatásköre) Pp (2) A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. kisegítő illetékesség: Pp (3) Ha a házassági pernek sem a 29., sem a jelen alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. egy többlet kizárólagos illetékességi ok: Pp (4) Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per. a keresetek összekapcsolása o Pp A házassági per bírósága előtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra vonatkozó más érvénytelenítési vagy bontókeresetet, továbbá a házasfelek gyermekének származására, elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetet, valamint a házassági vagyonjogi keresetet lehet összekapcsolni. Pp (1) Az érvénytelenítési és a bontókereset a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi keresettel is összekapcsolható, illetőleg az ilyen vagyonjogi igény viszontkeresettel a házassági perben is érvényesíthető. A jelen fejezet rendelkezései az ilyen kereset, illetőleg viszontkereset tárgyában folyó eljárásra nem terjednek ki. o a szabály irányadó a viszontkeresetek tekintetében is (kivéve a házassági vagyonjogi keresetet) a perindítással összefüggő bírósági intézkedések o Pp (3) Az érvénytelenítési per megindításáról a keresetlevél egy példányának megküldésével az ügyészt is értesíteni kell. o Pp A különélő házastárs által tartás iránt indított pert - feltéve, hogy a per első fokon még nincs befejezve - a házassági per megindítása esetében a tartást kérő fél indítványára át kell tenni a házassági per bíróságához. o PK 180: A különélő házastárs által a házassági per megindítása előtt tartás iránt folyamatba tett pert a később megindult házassági per bíróságához a Pp a értelmében csak a tartást igénylő fél kérelmére lehet áttenni, feltéve, hogy a per elsőfokon még nincs befejezve. Ha a tartási per megindításakor a házassági per már folyamatban van, a Pp ának (4) bekezdésében foglaltak folytán a házastárs tartása iránt indított pert függetlenül attól, hogy a tartást kérő ilyen irányú kérelmet terjeszt-e elő vagy sem a házassági per bíróságához kell áttenni A házassági perekre vonatkozó különleges eljárási szabályok Eljáró bíróság Felek Keresetindít ás - a helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel - egy különleges illetékességi ok: Pp (2) [ ] az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. - kisegítő illetékesség: Pp (3) Ha a házassági pernek sem a 29., sem a jelen alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. - egy többlet kizárólagos illetékességi ok: Pp (4) Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per. - a potenciális felperesek, illetve az alperesek köre: lásd tétel - Pp A házassági perben a korlátozottan cselekvőképes házastárs teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. - a meghatalmazott eljárása egy korlátozással érvényesül: - Pp (3) Házassági perben a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell. - Pp (2) A házassági perbe beavatkozásnak helye nincs. - Pp (1) Házassági perben a keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell. (3) Az érvénytelenítési per megindításáról a keresetlevél egy példányának megküldésével az ügyészt is értesíteni kell. (bővebben lásd 106. és 107. tétel ) 188

189 Tárgyalás A békítő tárgyalás Bizonyítás - a nyilvánosság elve korlátozás alá esik: - Pp (1) A házassági per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot az 5. ban foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni. - a Pp ában foglalt korlátozás (a keresettől az AP érdemi perbe bocsátkozása után csak az AP hozzájárulásával lehet elállni) nem érvényesül, vagyis: - Pp (2) A felperes házassági perben keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a felperes a keresetétől az első fokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre emelkedése előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán való felterjesztése előtt az elsőfokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül. - mulasztás - Pp (1) Ha a házassági pernek akár első, akár folytatólagos tárgyalását az alperes mulasztja el, a mulasztás következményeit nem lehet alkalmazni. A felperes mulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tűz ki. Az a felperes, akinek lakóhelye külföldön van, kérheti, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. - vagyis a mulasztó AP-vel már előzetesen közölt kérelmeket, tényállításokat nem lehet úgy tekintetni, hogy azok teljesítését nem ellenzi, illetve nem vonja kétségbe a tényeket - (2) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. E szabályt kell alkalmazni a 285. (4) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása esetében is. - az eljárás szünetelése - Pp (3) Az eljárás szünetelésének házassági perben a 137. (1) bekezdésének c) és d) pontja, bontóperben pedig ezenfelül még a 137. (1) bekezdésének a) pontja esetében is helye van. - vagyis: házassági perben nincs helye közös kérelem, illetve a tárgyalás elmulasztása okán történő szünetelésnek, bontóperben pedig csak az utóbbi esetén Pp (3) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi. (4) Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, illetve, ha a felek a házasság felbontását [3 év különélés igazolása] alapján kérték, vagy a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni. - kivételesen (kisegítő jelleggel) a bíróság hivatalból is lefolytathat bizonyítási eljárást, mert különleges érdekek fűződnek a perek eldöntéséhez, és így a perek befejezése nem múlhat a felek indítványain - Pp (1) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. - ezzel a bíróság a feleknek nem okozhat felesleges költségeket - ha csak az egyik fél kéri a házasság felbontását, akkor azt kell bizonyítani, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e (ha mindkét fél kéri, a bíróság mérlegelése szerint a bizonyítás lehet egyszerűbb) - a felek személyes meghallgatása gyakorlatilag kötelező - Pp (3) Házassági perben ha e törvény kivételt nem tesz a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen. - Pp (2) Házassági perben a tanú a 170. (1) bekezdésének a) pontja [hozzátartozó] alapján, a tanúként kihallgatott orvos pedig ugyane rendelkezés c) pontja [orvosi titok] alapján a tanúságtételt nem tagadhatja meg. - oka: a releváns tényekről elsősorban (ha nem kizárólag) e személyeknek van tudomása, és a rokoni jó viszonyoknál és az orvosi titoktartásnál nagyobb társadalmi érdek ezen perek megfelelő módon történő elbírálása 189

190 - Hivatalbóli határozat - Pp A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez képest hivatalból is határoz ideiglenesen a) a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, b) a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, c) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, illetve d) a házastársak lakáshasználatának kérdésében. - Pp (1) A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől szükség esetében erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. Határozatok - Határozatok a házassági perekben általában Pp (5) Az elsőfokú bíróságnak a házasság érvénytelenítése iránt indított perben hozott ítéletét az ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vesz részt, és az ügyész az ítélet ellen ilyenkor is fellebbezhet. (6) Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre. oka: Pp (2) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. [ ] (7) Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítéletet jogerőre emelkedése után közli az illetékes anyakönyvvezetővel. - Határozatok a bontóperekben - Pp (2) A bíróság a házasság felbontása felől ha a felek a házasság felbontását a Csjt. 18. a (2) bekezdésének a) pontja alapján [járulékos kérdésekben megegyezés] kérték egyező akaratnyilvánítással addig nem dönthet, míg az ott meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jogerős végzésével jóvá nem hagyta. - Ha a házassági perben a névviseléstől való eltiltás iránti kérelmet is előterjesztettek, arról a bíróság a házasság felbontásával (érvénytelenné nyilvánításával) egyidejűleg dönt. Részítélet hozatalának egyik kérdésben sincs helye. - (3) A házassági bontóperben a bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek közös kiskorú gyermekének érdekére figyelemmel kell lennie. (a Csjt. is kimondja) - (4) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz. Jogorvoslato k - Pp Ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert a perköltségre vonatkozó határozathozatal nélkül megszünteti, és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi. - fellebbezésnek az általános szabályok szerint van helye - PK 210: A házassági bontóperben hozott elutasító határozatot az alperes akkor is megfellebbezheti, ha az első fokú eljárás során a házasság felbontását ellenezte. - a fellebbezési határidő elmulasztása: Pp (2) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. - oka a házassági perben érintett érdekek és a jogbiztonság fokozott érvényre juttatása - Pp (8) A házasságot felbontó vagy az érvénytelenséget megállapító rendelkezés részjogerejét az első fokon eljárt tanács elnöke az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő felterjesztése előtt köteles megállapítani. - perújítás - Pp (1) A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében perújításnak helye nincs. - PK 216: Ezt a megszorító rendelkezést szorosan kell értelmezni. Ebből pedig az következik, hogy a házasságot felbontó vagy érvénytelenítő ítélet egyéb rendelkezése, így a perköltség kérdésében hozott rendelkezés ellen perújításnak helye lehet. 190

191 109. A házastársi vagyonjogi perekre vonatkozó sajátos eljárási szabályok a házassági vagyonjogi perek köre o a házastársi vagyonközösség megosztására és a különvagyoni vagyontárgyak kiadására irányuló per o a közös- vagy különvagyoni szerzésre alapított tulajdonjog megállapítására irányuló per o a házastársi lakáshasználat rendezésére és a lakáshasználati jog ellenértékének megállapítására irányuló per o a házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos jogviták o házastársi tartásra vonatkozó perek a házassági vagyonjogi perek jellege o Pp (1) [ ] A jelen fejezet [házassági perek] rendelkezései az ilyen [házassági vagyonjogi] kereset, illetőleg viszontkereset tárgyában folyó eljárásra nem terjednek ki. vagyis ezeket nem tekinthetjük különleges pernek, bár szorosan összefüggnek a házassági perekkel o ha a házasság felbontását a felek nem kívánják a közös vagyon megosztása mellett, erre PNP-ben kerül sor Érvényesíthe tőség Eljáró bíróság Felek Kereset Pp (1) Az érvénytelenítési és a bontókereset a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi keresettel is összekapcsolható, illetőleg az ilyen vagyonjogi igény viszontkeresettel a házassági perben is érvényesíthető. - ez csak egy lehetőség, lehet önállóan is indítani, de abban az esetben érvényesül a keresetösszekapcsolási szabály - Pp (4) Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per. - hatáskör - ha a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják, a helyi bíróság jár el pertárgyértéktől függetlenül (ha külön érvényesítik, a megyei bíróság fog eljárni) - Pp. 23. (1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: [ ] a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg; - általános illetékességi szabályok, kivéve a fentebb említett kereset-összekapcsolási szabályt - felperesi és alperesi oldalon is valamelyik házastárs áll (egyiknek a másik ellen kell indítani) - a keresetlevélnek nem kell tartalmaznia a házassági perekben megkövetelt többletelemeket (vagyis a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható) - a FP szabadon határozhatja meg a követelését - BH : Ha a peres felek házassági vagyonjogi követeléseik közül csak egyeseket érvényesítettek a perben, a bíróságnak oda kell hatnia, hogy a felek a házassággal kapcsolatos valamennyi igényüket abban a perben érvényesítsék. - BH : Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a bíróság a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben valamennyi, a felek életközösségét érintő vagyoni kérdést együttesen, összefüggően és véglegesen bírálja el. Tárgyalás és bizonyítás: nincsenek különleges szabályok Határozatok Perorvoslato k - Pp (2) Ha a bíróság az érvénytelenítési, illetőleg a bontókereset és a házassági vagyonjogi kereset felől külön határoz, mindegyik kérdésben külön hoz ítéletet (részítéletet). Ilyen esetben az eljárás a vagyonjogi kereset tárgyában csak az érvénytelenítés, illetőleg bontás kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedése után folytatható. - vagyonjogi kérdésben részítélet nem hozható, mert a házassági vagyonközösség egy egységet képet és ezért megosztása csak egy határozatban rendezhető - közbenső ítélet hozatalának általában nincs helye, mert a vita a keresettel érvényesített jog fennállása és a FP-t annak alapján megillető követelés összege tekintetében nem különíthető el - Pp (3) Ha a felek a házassági és vagyonjogi keresetre egyaránt kiterjedő első fokú ítélet ellen kizárólag a vagyonjogi kérdés tárgyában éltek fellebbezéssel, ez a házasság kérdésében hozott ítélet jogerőre emelkedését nem érinti, s ehhez képest a fellebbezési kérelem vagy a csatlakozó fellebbezés erre a kérdésre utóbb sem terjeszthető ki. - a jogerős ítélet ellen perújításnak és felülvizsgálatnak is helye van 191

192 110. A származás megállapítási perek köre és a legitimáció az apaság vélelmének megdöntése iránti perben a származás megállapítási per fogalma o származás megállapítási per: azok az eljárások, amelyek tárgya az ember és egy másik személy közötti szülői viszony tisztázásán keresztül a gyermek státusának meghatározására a származás megállapítási perek köre o apaság megállapítása iránti perek o apaság vélelmének megdöntése iránti perek o anyaság megállapítása iránti perek o utólagos házasságkötés hatályának megállapítása iránt indított perek legitimáció az apaság vélelmének megdöntése iránti perben Oldal Felperesi Alperesi - jelentése: a fél perbeli igazolása, vagyis a kereset alapjához tartozó tények közül azon tények megjelölése és fennállása, amelyek a feleknek a perbevitt joghoz vonatkozó személyes kapcsolatára vonatkoznak - bírói gyakorlat: a fél és a pertárgy közötti anyagi jogi kapcsolat: abból áll, hogy az adott igény éppen azt a FP-t éppen az ellen az AP ellen illeti meg - személyállapoti perekben általában meg van határozva az al- és felperesi legitimáció JSZ Csjt. Pp. Perbeli legitimáció fogalma Jogosultak Egyéb szabályok Jogkövetkez mény Csjt. 43. (3) A megtámadásra jogosult - a gyermek, - az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, - a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész. - az anya volt férje (akkor is ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni) Pp (2) [ ] - a gyermeknek az apa ellen, - az apának a gyermek ellen, - más jogosultnak pedig a gyermek és az apa ellen kell indítania; - a keresetet a gyermek által indított kereset kivételével az anya ellen is meg kell indítani, kivéve, ha ez halála folytán nem lehetséges. - Ha a gyermek az anya újabb házasságának fennállása alatt, de az anya korábbi házasságának megszűnésétől számított 300 napon belül született, a keresetet az anya korábbi férje ellen is meg kell indítani. - Pp (3) Ha az apa, illetőleg a korábbi férj vagy az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, [ ] a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. - Csjt. 43. (5) Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesüléstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét. (6) Ha az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg. Megtámadásnak azonban csak a vélelmezett apa életében van helye. - Csjt. 44. (1) [ ] A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. (2) A korlátozottan cselekvőképes személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja. (3) Cselekvőképtelen jogosult helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő léphet fel. (4) Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében elháríthatatlan akadályt kivéve az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg. - Pp (3) Az egyenesági rokon [ügygondnok ellen indított per esetén] beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségeiről. - perbeli legitimáció hiánya: KIKNE, illetve permegszüntetés - a bíróság fokozottan vizsgálja, hogy a pert a törvényben meghatározott személy kezdeményezte-e, illetve ezt a törvényben meghatározott személy ellen tette-e - oka: a perbeli legitimáció nem érdemi kérdés, hanem mint perelőfeltétel, már az érdemi vizsgálatnak is akadálya lehet 192

193 111. A származás megállapítása iránti perekre vonatkozó sajátos eljárási szabályok ezen perekre főszabályként a házassági perek szabályait kell alkalmazni (bizonyos kivételekkel, amelyek esetében az általános szabályok érvényesülnek) Eljáró bíróság Felek Beavatkozók - első fokon a helyi bíróság jár el - az általános illetékességi okokon felül belép a kisegítő illetékesség is: Pp (3) Ha a házassági pernek sem a 29., sem a jelen alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. - alkalmazandó a kereset-összekapcsolási szabály is: Pp (4) Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per. - nem alkalmazható a házastársak utolsó közös lakhelye illetékességi okként (kivéve, ha a gyermekre vonatkozó származás-megállapítási keresetet kapcsolják össze a bontó- vagy érvénytelenítési keresettel) Per FP AP - a gyermek, - az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, - a gyermek halála után leszármazója, ennek hiányában az ügyész. - az anya volt férje Apaság vélelmének megdöntése Apaság megállapítása Anyaság megállapítása Utólagos házasságkötés hatálya Közös szabályok - a gyermeknek az apa ellen, - az apának a gyermek ellen, - más jogosultnak pedig a gyermek és az apa ellen; - a keresetet a gyermek által indított kereset kivételével az anya ellen is meg kell indítani, kivéve, ha ez halála folytán nem lehetséges. - apa - apa - gyermek (halála után leszármazója) - apa által indított perben a gyermek - kivétel: Csjt. 38. (1) [ ] Ha a gyermek származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. - gyermek (halála után leszármazója) - aki állítja, hogy ő a gyermek anyja - az anyaként állított személy (gyermek/leszármazó által indított perben, + ha más van az anyakönyvbe bejegyezve, akkor őt is perbe kell vonni alperesként) - gyermek (anya által indított perben) - kivétel: Csjt. 40. (3) Ha a gyermek származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történő megállapításának azzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. - gyermek - gyermek anyja - gyermek anyjának férje - a gyermeknek és az anyának az anya férjét - a férjnek a gyereket kell perelnie - Csjt. 44. (1) [ ] A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. (2) A korlátozottan cselekvőképes személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja. (3) Cselekvőképtelen jogosult helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő léphet fel. - Pp (3) Ha az apa, illetőleg a korábbi férj vagy az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, [ ] a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. - Pp Az anya beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. - ez azért garanciális, mert egyébként törvényes képviselőként nem vehetne részt az eljárásban: Csjt. 87. (1) A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona, avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. - Pp A tárgyalás kitűzéséről a keresetlevél egy példányának megküldésével az anyát akkor is értesíteni kell, ha nem peres fél; az értesítésben az anyát figyelmeztetni kell beavatkozási jogára. (mivel törvény teszi lehetővé a beavatkozást, a jogi érdeket nem kell valószínűsíteni) - Pp (3) Az egyenesági rokon [ügygondnok ellen indított per esetén] beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségeiről. 193

194 Keresetindí tás Tárgyalás Teljes hatályú apai elismerő nyilatkoz at Bizonyítás - külön e perfajtában érvényesülő keresetindítási szabály: Pp (4) [ ] keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható. - PP Az apaság megállapítására irányuló kereset annak bírósága előtt összekapcsolható a gyermek tartására irányuló keresettel is, illetőleg az apaság megállapítása iránt az elsőfokú bíróság előtt folyamatban levő perben a gyermek tartására irányuló kereseti kérelem utóbb is előterjeszthető. - PK 139: ekkor nem alkalmazható a Pp. 34. (1) A tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. - Pp. 96. (4) A gyermek tartása, elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását. (5) Az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatásának elrendeléséről hozott végzést a bíróság az illetékes rendőrkapitánysághoz küldi meg. (6) Ha az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatása elrendelésének oka megszűnt, erről a bíróság végzésének megküldésével haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot. - Pp (1) Ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a 185. rendelkezéseit kell alkalmazni. [okozott költségek megtérítése, pénzbírság, elővezettetés] (2) A gyermek anyját, ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt, tanúként kell kihallgatni; kihallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen, vagy kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van. (3) Ha a tárgyaláson a kiskorú felperesnek a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnoka nem jelenik meg, a per megszüntetésének nincs helye. Ilyen esetben a bíróság felhívja a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtételére, illetőleg új eseti gondnok kirendelésére. - Pp (1) Ha helye lehet annak, hogy az alperes a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerje el, az apaság megállapítására irányuló perben őt erre az első tárgyaláson és a bizonyítás lefolytatása után is figyelmeztetni kell. (2) Ha az apa a gyermeket a magáénak ismeri el, és azok az érdekeltek, akiknek hozzájárulására a nyilatkozat hatályához szükség van, a tárgyaláson jelen vannak, figyelmeztetni kell őket, hogy hozzájárulásukat a tárgyaláson szóval is megadhatják. Az apa elismerő nyilatkozatát az egyéb érdekeltek hozzájárulásával együtt külön jegyzőkönyvbe kell foglalni s azt velük alá is kell íratni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett figyelmeztetéssel együtt az apát és a többi érdekelteket is tájékoztatni kell a nyilatkozat, illetőleg a hozzájárulás jelentőségéről és következményeiről; ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben szintén fel kell tüntetni. (4) A tárgyaláson jelen nem levő érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat a megszabott alakban mutassák be, vagy a bíróságnál mondják jegyzőkönyvbe. (5) Elismerés esetében az apát fel kell hívni a törvényben megkívánt korkülönbség igazolására. A gyámhatóság részéről szükséges hozzájárulás vagy megerősítés iránt a gyámhatóságot hivatalból kell megkeresni. (6) Az elismerésről felvett jegyzőkönyvet az előbbi rendelkezések szerint megszerzett okiratokkal kiegészítve a per tárgyalásának egyidejű felfüggesztése mellett át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetőhöz. Ha az apát az anyakönyvbe bejegyezték, a pert meg kell szüntetni. Ha az elismerő nyilatkozat alapján az apát az anyakönyvbe nem jegyzik be és az ennek okául szolgáló hiány nem pótolható, a bíróság a per felfüggesztését megszünteti, és a tárgyalást folytatja. - Pp (1) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. - Pp (1) Ha a bíróság vértulajdonság vizsgálatot, vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti. Ha a bíróság a vizsgálatra az anya férjét, vagy olyan tanút kötelez, aki a per adatai szerint az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, ezt a személyt a bíróság végzésének közlésétől kezdődően a fél jogállása illeti meg. (2) Ha az érdekelt a kijelölt szakértőnél (orvosnál) vizsgálat vagy vérvétel céljából nem jelenik meg, illetőleg a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg, vele szemben a 185. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy elővezetésnek helye nincs. Ugyanez a rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselőjével szemben is, ha a gyermeket vizsgálat vagy vérvétel végett nem állítja elő, vagy a vizsgálatot, illetve a vérvételt ő nem engedi meg. - PK 219: [ ] pénzbírság kiszabásának az anyával szemben is helye van, ha a gyermeket vérvétel céljából nem állítja elő, vagy a vérvételt egyébként nem engedi meg. 194

195 Határozato k Perorvoslat ok (3) Ha a vértulajdonság vizsgálat azon személy apaságának megállapítását alapozza meg, akit az (1) bekezdés értelmében a fél jogállása illet meg, a felperes e személyt alperesként perbe vonhatja akkor is, ha az új alperessel szemben a bíróságnak nincs illetékessége. A bíróság egyúttal az eredeti alperest a perből elbocsátja, és költségeiben a 80. (2) bekezdésében foglalt kivétellel a felperest marasztalja. - Pp Előzetes bizonyításnak a 207. ban meghatározott előfeltételek hiányában is helye van. [a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna; b) valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti; c) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli; d) a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi.] - Csjt. 45. A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. - Pp (4) A jelen eseteiben [apasági perek] keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható. - Pp (7) Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítéletet jogerőre emelkedése után közli az illetékes anyakönyvvezetővel. - az általános szabályok szerint, egy kivétellel: - Pp (2) Az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen az apaság vélelmét megdöntő részében perújításnak nincs helye, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetőleg a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni. a szülői felügyeleti perek köre 112. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek sajátos szabályai I. Szülői felügyelet megszüntetése iránti per Csjt. 88. (1) A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet: - a) ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti, - b) ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat, - c) ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. - (2) [ ] megszüntetheti a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni. II. Szülői felügyelet visszaállítása iránti (szülői felügyeletet megszüntető határozat hatályon kívül helyezésére irányuló) per Csjt. 89. A bíróság a jövőre nézve visszaállítja a szülői felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna. a szülői felügyelet tartalma: a gyermek gondozása és nevelése, vagyonkezelés, törvényes képviselet, gyámnevezés és a gyámságból kizárás joga a szülői felügyelettel kapcsolatos perek sajátos szabályai Eljáró bíróság - első fokon a helyi bíróság jár el - az általános illetékességi okokon felül belép a kisegítő illetékesség is: Pp (3) Ha a házassági pernek sem a 29., sem a jelen alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. - nem alkalmazható a házastársak utolsó közös lakhelye illetékességi okként - két kizárólagos illetékességi ok: - ugyanazon szülő felügyeleti jogának megszüntetése iránt már folyamatban lévő per mellett csak ugyanannál a bírósága alatt indítható meg újabb ilyen per - Pp A szülői felügyeletet megszüntető határozat hatályon kívül helyezésére irányuló perre [ ] kizárólag az a bíróság illetékes, amely a megtámadott határozatot hozta. - Pp (2) A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perben a bíróság soron kívül jár el. [ ] 195

196 Felek, beavat avatkozók Meghatalmazott Keresetindí tás Intézkedés ek Tárgyalás Bizonyítás Határozato k FP AP Beavat avatkozó Csjt. 90. (1) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, visszaállítása iránt pedig bármelyik szülő indíthat pert. Ezenfelül mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is. (2) A szülői felügyelet megszüntetése, valamint visszaállítása iránt a teljesen cselekvőképtelen szülő és gyermek helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthat pert. A cselekvőképességében korlátozott szülő és gyermek a pert törvényes képviselője hozzájárulásával maga indíthatja meg. Pp (4) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a keresetet az ellen a szülő ellen kell megindítani, akinek szülői felügyeletét megszüntetni kívánják. - A szülői felügyelet visszaállítása iránt az ellen kell pert indítani, akinek keresete folytán a bíróság a szülői felügyelet megszüntetését kimondotta; ha ez már - Pp A perben a korlátozottan cselekvőképes fél teljes perbeli cselekvőképes séggel rendelkezik. nem él, a pert a bíróság által kirendelendő ügygondnok ellen kell megindítani. - Pp (4) [ ] Ha a visszaállítás iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen meghallgatni, ha beavatkozóként a perben nem kíván részt venni. - Pp (1) a) a szülő bármelyik félhez beavatkozóként is csatlakozhat; - más személy beavatkozásának és perbehívásának helye nincs (Pp (2) A házassági perbe beavatkozásnak helye nincs.) - Pp (1) c) a tárgyalás kitűzéséről a perben félként részt nem vevő szülőt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell, és egyben figyelmeztetni kell beavatkozási jogára. - Pp (3) Házassági perben a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetőleg kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell. - a keresetlevélben elő kell adni a házasságból [együttélésből] származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve, ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben utalni kell. - sajátos kereset-összekapcsolási szabály: Pp (1) [ ] b) a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereset annak bírósága előtt összekapcsolható az ugyanazon szülő más gyermeke feletti szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel, a gyermek elhelyezésére és tartására irányuló keresettel vagy a szülő gondnokság alá helyezésére irányuló keresettel is; más keresetet a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel összekapcsolni nem lehet; [ ] - Pp (1) c) a tárgyalás kitűzéséről a perben félként részt nem vevő szülőt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell, és egyben figyelmeztetni kell beavatkozási jogára. - Pp (2) [ ] A tárgyalást ha egyéb intézkedésre nincs szükség legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni. - az igazolás határideje az általános szabályok szerint számítandó - az eljárás szünetelésének sem közös kérelemre, sem a tárgyalás elmulasztása okán nincs helye - Csjt. 74. A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülői felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során elháríthatatlan akadály esetét kivéve mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatni a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat. Pp (4) Ha a bíróság a perben a Családjogi törvény 74. a alapján a házastársak kiskorú gyermekének, mint érdekeltnek a meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg a gyermek részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is határozhat, hogy a gyermeket a házastársak távollétében hallgatja meg. [ ] - további személyes meghallgatási kötelezettség: Pp (4) [ ] Ha a visszaállítás iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen meghallgatni, ha beavatkozóként a perben nem kíván részt venni. - Pp (3) Ha a gyermek súlyos veszélyeztetése miatt [vagyis bármikor] a szülői felügyelet sürgős megszüntetése szükséges, arról a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése iránti perben ideiglenesen hivatalból is határozhat. 196

197 - Pp A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez képest hivatalból is határoz ideiglenesen - a) a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, - b) a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, - c) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, illetve - d) a házastársak lakáshasználatának kérdésében. - elméletileg részítélet és közbenső ítélet hozatalának is helye lehet - a határozat joghatásai (Csjt. 88. ) - (3) Ha a bíróság a szülői felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is. - (4) Az, aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, gyámságot nem viselhet, gyermek nála nem helyezhető el és nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson. Perorvoslatok: nincs külön rendelkezés 113. A gondnoksággal kapcsolatos perek sajátos szabályai a gondnoksággal kapcsolatos perek o cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési per o cselekvőképességet érintő gondnokság megszüntetése iránti per o cselekvőképességet érintő gondnokság módosítása iránti per o cselekvőképességet érintő gondnokság fenntartása iránti per a cselekvőképességet érintő gondnokság jelentheti a cselekvőképesség általános, vagy egyes ügycsoportokra nézve történő korlátozását a cselekvőképesség kizárását - Ptk. 14. (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. - (4) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. - (5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza. - Ptk. 15. (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. - (4) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik. a gondnoksággal kapcsolatos perek sajátos szabályai Eljáró bíróság Felek, beavat avatkozók - a helyi bíróság jár el első fokon - Pp (1) A gondnokság alá helyezési perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg gyógyintézetben tartózkodik. - (2) Ha a gondnokság alá helyezési pernek sem a 29., sem a jelen alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. Ptk. 14. (15. ) (2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. (3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli FP hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő 60 napon belül nem teszi meg. - Ptk. 21. (2) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet. - gondnokság alá helyezés: a gondnokság alá helyezendő személy ellen kell megindítani - Pp (1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítása, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvő- AP képességet kizáró gondnoksággá változtatása, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a 197

198 Keresetindí tás Intézkedés ek - Pp (1) A gondnokság alá helyezési perben az alperes részére a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni. (2) Ha a gyámhatóság a felperes és a perindítást megelőzően az alperes vagyonára zárlatot rendelt el, vagy az alperes számára ideiglenes gondnokot rendelt (Ptk /A. ok), a bíróság a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja a gyámhatóság által hozott intézkedések fenntartásának szükségességét. Ennek során a 207. ban meghatározott előfeltételek hiányában is előzetes bizonyítást rendelhet el, így különösen az alperes igazságügyi elmeorvosszakértővel történő megvizsgálását. (3) Ha az előzetes bizonyítás 30 napon belül nem fejeződik be, a bíróság a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. (4) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként a bíróság a zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést a per jogerős befejezéséig hatályában fenntartja, vagy a gyámhatóság döntését megváltoztatva a zárlatot, illetve ideiglenes gondnokságot megszünteti és erről a feleket haladéktalanul értesíti. - Pp. 308/A. Ha a gondnokság alá helyezés szükségessége valószínű és az alperes érdekének védelme ezt indokolja, a Ptk. 18. ában és 18/A. ában meghatározott zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést a bíróság is elrendelheti ideiglenes intézkedéssel a tárgyalást megelőzően, a 308. (2) bekezdés előzetes bizonyításra vonatkozó rendelkezésének megfelelő alkalmazásával, illetve a tárgyalás elhalasztása esetén. Az ideiglenes intézkedésre hivatalból is sor kerülhet. A zárlatra, illetve az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó végzését a bíróság a szükséges intézkedések megtétele, így az ideiglenes gondnok kirendelése érdekében megküldi a gyámhatóságnak. - Pp. 308/B. A zárlat, illetve az ideiglenes gondnokrendelés fenntartására, valamint elrendelésére vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye, de azt a bíróság előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja. - Pp. 308/C. Az ideiglenes gondnokrendelés az alperes perbeli cselekvőképességét nem érinti. Tárgyalás gondnokság megszüntetését vagy módosítását az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. (2) Ha a bíróság a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítéletében a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatát írta elő a Ptk. 14/A. ának megfelelően, a gyámhatóság keresete az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a gondnokság alá helyezés fenntartására is irányulhat. - Pp (1) A gondnokság alá helyezési perben a korlátozottan cselekvőképes felperes, valamint az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. - Pp (3) [ ] A [a gondnokság alá helyezés megszüntetése, módosítása, fenntartása iránti perekben a] gondnokság alá helyezett a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik. Mindkét fél Meghatalmazott Pp (2) A perben a 13. (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozó részére adott meghatalmazáson a fél aláírását, illetve kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell. - Pp (1) A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben a 121. ban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, illetve az alperes ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat. (2) A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes ingatlanainak tulajdoni lapját. Ha a gyámhatóság a felperes, a keresetlevélhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, az alperes lakóhelyén készített környezettanulmányt, ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre vonatkozó határozatot is. - Pp. 307/A. (2) A gondnokság alá helyezésre [megszüntetésre, fenntartásra, módosításra] irányuló kereset csak ugyanazon személy gondnokság alá helyezésére vagy szülői felügyeletének megszüntetésére irányuló más keresettel kapcsolható össze. - szóbeli kereset azonnali tárgyalásának nincs helye (előkészítés alaposságának követelménye miatt) - Pp (1) A gondnokság alá helyezési per tárgyalásáról a nyilvánosságot a felperes kérelmére is ki lehet zárni, ha az alperes személyiségi jogainak védelme érdekében ez indokolt. (2) A felperes a keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a felperes a keresetétől az első fokú eljárás befejezése után, de még az ítélet jogerőre emelkedése előtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán való felterjesztése előtt az elsőfokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül. (3) A gondnokság alá helyezés iránti perben az alperes személyes meghallgatása csak kivételesen indokolt esetben, különösen akkor mellőzhető, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy a meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik. Ha a személyes megjelenésre idézett alperes a tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését, egyéb kényszereszköz alkalmazásának azonban nincs helye. (4) Ha a gondnokság alá helyezés iránti pernek akár az első, akár a folytatólagos tárgyalását az alperes 198

199 Bizonyítás Határozato k Felülvizsgálat mulasztja el, a mulasztás jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni. (5) Az eljárás szünetelésének a 137. (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye. - Pp. 310/A. Ha az alperes a gondnokság alá helyezés iránti per jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság a pert megszünteti, és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi. - Pp (1) A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. (2) A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára igazságügyi elmeorvosszakértőt rendel ki. A szakértő kirendelése csak a 309. (3) bekezdésében meghatározott okokból mellőzhető. Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelésére van szükség, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az alperes megfelelő fekvőbeteg gyógyintézetben való legfeljebb harminc nap időtartamú elhelyezését. Az erre vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. (3) A perben a tanú a 170. (1) bekezdésének a) pontja alapján, a tanúként kihallgatott orvos pedig ugyanezen rendelkezés c) pontja alapján a tanúvallomást nem tagadhatja meg. Pp (1) A gondnokság alá helyezés hatálya a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő nap kezdődik. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos. (2) Az alperes gondnokság alá helyezését elrendelő jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság a gondnok kirendelése és az esetleg szükséges egyéb intézkedések megtétele végett közli a gyámhatósággal. (3) Ha az alperesnek ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, az elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan nyilvántartásba való feljegyzése iránt, kivéve, ha az ingatlannal való rendelkezés tekintetében a bíróság az alperes teljes cselekvőképességét fenntartotta. (4) A gondnokság alá helyezést be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett névjegyzékbe. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés esetén a névjegyzékben fel kell tüntetni, ha a bíróság csak egyes ügycsoportok tekintetében korlátozta a gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét. Ha az ítélet erről rendelkezik, a névjegyzéknek tartalmaznia kell a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatának bíróság által megállapított időpontját is. A névjegyzék adatairól csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik az ehhez fűződő jogi érdeküket igazolják. (5) A bíróság a gondnokság alá helyezettek névjegyzékének adatairól számítógépes nyilvántartást vezet. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli. A Hivatal jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében az országos névjegyzék adatairól a (4) bekezdésben meghatározottak szerint felvilágosítást ad. Az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adatkérő személye megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés, illetve adatfelhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli. - Pp (4) Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, illetve megszünteti, a gondnokoltak névjegyzékében az alperesre vonatkozó adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell. - Ptk. 14/A. (1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, mely nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év. - Ptk. 15. (5) A bíróságnak a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében rendelkeznie kell a 14/A. szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető. Erről az igazságügyi orvosszakértőnek szakértői véleményében nyilatkoznia kell. Ptk. 14/A. (2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania. A kereseti kérelem a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatására, a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, illetve cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök módosítására irányulhat. Perorvoslatok: nincs külön rendelkezés 114. A közigazgatási per célja, jelentősége, alapvető jogforrásai és tárgya a közigazgatási per fogalma o a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló peres eljárás o a közigazgatási szerv határozatával szembeni sajátos jogorvoslat a közigazgatási per célja o a határozatok törvényességének ellenőrzése, az állampolgárok jogainak védelme a közigazgatási szervekkel szemben Alk. 50. (2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. 199

200 további alkotmányos alap: Alk. 70/K. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. o eszköze az ügyfélegyenlőség biztosítása, mert a közigazgatási eljárásban az ügyfél az állami szervhez képest alárendelt viszonyban van a közigazgatási per jelentősége: a bíróságok közigazgatás feletti közvetlen, törvényességi kontrollja o a törvényességi felülvizsgálat jogerős döntéssel szemben igénybe vehető jogorvoslati eszköz, amely kontradiktórius eljárásként folyik le a közigazgatási eljárásban ügyfélként szereplő természetes és jogi személy mint FP és a határozatot hozó szerv mint AP között o AB iránymutatása ez a bírósági hatáskör nem korlátlan: nem terjed ki a nem érdemi döntésekre és az érdemi döntések célszerűségi tartalmának vizsgálatára nem korlátozódhat a formális jogszerűség vizsgálatára, a bíróság a közigazgatási szerv mérlegelését is felülvizsgálhatja a perben a bíróság nincs kötve a határozatban megállapított tényálláshoz a közigazgatási per alapvető jogforrásai Alkotmány Bszi. Pp. XX. fejezet évi XVII. tv. Ket. egyes jogszabályok uniós jogforrások a bírói út lehetősége (tágabb értelemben vett hatáskör) Bszi. 8. A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg. (szűkebb hatáskörre utalás) a közigazgatási perek szabályozása egyes közigazgatási nemperes eljárások (pl. közigazgatási végzés felülvizsgálata) rendelkezések a bírósági úttal kapcsolatban - utalás meghatározott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségére (pl. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény a versenyhatóság határozata tekintetében, közjegyzői törvény a MOKK egyes határozatai tekintetében) - ahol a Ket. szabályai csak szubszidiárius jelleggel alkalmazhatóak (pl. piacfelügyeleti eljárások), ezen eljárásokat szabályozó törvények (pl. tőkepiaci törvény a PSZÁF határozata tekintetében) - ügyészségi törvény az óvást elutasító közigazgatási határozat tekintetében - Ötv. a helyi önkormányzat határozata tekintetében ahol a Ket. szabályai nem alkalmazhatóak, mert EU-s közvetlenül alkalmazandó jogi aktus vagy nemzetközi szerződés eljárási szabályt határoz meg, ott ezen jogforrás lesz a perre a vonatkozó joganyag a közigazgatási per tárgya o a közigazgatási per tárgya a felülvizsgálni kért (általában másodfokú, ha a fellebbezést a törvény zárja ki, akkor elsőfokú) közigazgatási határozat o Pp (2) E fejezet [a közigazgatási perek] alkalmazásában közigazgatási határozat - a) a [Ket-ben] meghatározott közigazgatási hatóság vagy vezetője által hatósági ügyben hozott határozat, - Ket. 12. (2) Közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: hatósági ügy): a) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés a fegyelmi és etikai ügyek kivételével ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. - pl. ügyvédi kamara, MOKK - kizárólag egyedi hatósági ügy lehet (tehát pl. jogszabály-előkészítés nem!) - Ket. 12. (3) E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező a) államigazgatási szerv, b) helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint a 19. (2) bekezdése szerint átruházott hatáskörben annak szervei és társulása, c) a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője (a továbbiakban együtt: polgármester), d) főjegyző, jegyző, körjegyző, a KT hivatalának ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás, e) egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására. 200

201 - a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése miatt végrehajtást elrendelő végzés, - b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, - c) más szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata, amely nem tartozik az a) pont hatálya alá, de felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli. - törvény kizárja: Kulturális Örökségvédelmi hivatalnak az ideiglenes védelem alá helyezésről vagy a listáról törlésről rendelkező határozat, a vízumkérelem tárgyában kiadott határozat - külön törvény állapítja meg a bírósági út lehetőségét: - ORTT, GVH, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, megyei földhivatal, NHH Tanácsa, EBH, KDB, Nemzeti Akkreditáló Testület határozata - hatósági ár megállapítójának határozata - kárpótlás, vagyonátadás, ingatlannak egyházi tulajdonba adása tárgyában hozott - nemzeti gondozási díj iránti kérelem elutasítása - a címernek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használatát megtiltó határozat - nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának kényszerintézkedésével kapcsolatos határozat - vadászati hatóság határozata - közigazgatási szerv versenyjogot sértő határozata - magyar igazolvány kiadásával, visszavonásával kapcsolatos határozat - felsőoktatási intézmény határozata (döntés, intézkedés vagy intézkedés elmulasztása miatt, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés, ha az nem ellentétes az intézmény SZMSZ-ével és nem szegték meg a vizsga megszervezésére vonatkozó szabályokat a soron kívül eljáró bíróság a döntést megváltoztathatja) - kiemelt jelentőségű beruházás engedélyezése tárgyában hozott határozat - Ket. 77. (3) Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. [a közigazgatási eljárás során hozott nem érdemi végzések PNP-ben kerülnek felülvizsgálatra a évi XVII. törvény rendelkezései alapján] - Ötv. 11. (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. - ÖK hatósági ügy: általában állampolgárokat érintő, egyedi, szociális jellegű ügyek (2) A polgármester (főpolgármester), valamint a képviselő-testület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. - Ket. 20. (5) Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete, a társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzati hatóság) önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére vagy hivatalból a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb huszonkét munkanapon belül folytassa le az eljárást. (6) Az (5) bekezdés alapján az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására. (8) [ ] A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve értesíti az ügyfelet az (5) bekezdés szerinti felhívásáról, egyidejűleg felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a felhívás eredménytelensége esetén a (6) bekezdés szerint bírósághoz fordulhat. 1. Egyes kamarák törvényességi felügyeleti eljárásában hozott pl. gyógyszerészkamara, orvosi kamara határozatok 2. Egyes kamarák etikai, fegyelmi ügyben hozott határozatai p. igazságügyi szakértői kamara, illetve fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén ügyvéddel és szabadalmi ügyvivővel szemben hozott másodfokú határozat 3. Nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett gyakorolt miniszteri törvényességi felügyelet keretében indított per, ha a fenntartó nem tesz eleget kötelezettségének 4. Egyéb határozatok pl. Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének határozata, vadászkamara vadászjegy kiállításáról hozott határozata 201

202 115. A közigazgatási perek sajátos eljárási szabályai (a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perek sajátos szabályai is) a közigazgatási határozat felülvizsgálatának feltételei o Ket (1) Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással [vélt vagy valós jogszabálysértés] kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. [ ] (3) A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés törvény rendelkezései szerint kizárt. a felülvizsgálni kért határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabály nem zárja ki hatáskör o Pp. 23. (1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: [ ] i) a közigazgatási perek, kivéve: munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztésével kapcsolatosan hozott határozat, az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével, az abban való részvétel, illetve gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata illetékesség o általános Pp (1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége meghatározva nincs, vagy törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. o FB kizárólagos illetékessége Pp (6) A Magyar Köztársaság területére történő beutazásra és az ott való tartózkodásra vonatkozó ügyekben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben az illetékességet az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapozza meg. Ha az eljárt hatóság székhelye alapján az illetékesség nem állapítható meg, a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. (7) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed a (12) bekezdésben foglalt kivétellel a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. külön törvény: állampolgársági ügyek, NHH Tanácsa, EBH, menekültügyi eljárás, ügyvédi kamarai fegyelmi határozat, PSZÁF határozata, kiemelt jelentőségű beruházások engedélyezése o különös illetékességi okok (3) Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat tárgya valamely ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve valamely ingatlanra vonatkozó jogviszony, a pert az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt kell megindítani. (4) Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat valamely bejelentéshez vagy engedélyhez kötött, illetve azzal kapcsolatos tevékenységre vonatkozik, az a bíróság illetékes, ahol e tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják. o több megyére kiterjedő illetékesség (5) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), de a felperesnek nincsen belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, és az illetékes bíróság a (3) és (4) bekezdés alapján sem állapítható meg, a perben az első fokon eljárt közig szerv székhelye szerint illetékes bíróság jár el. (2) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt értve a fővárost is), a bíróság illetékességét a (3) és (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapítja meg; jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében az a bíróság illetékes, ahol a szervezet belföldi székhelye található. (11) E fejezet alkalmazásában: a) a fővárosi székhelyű, de kizárólag Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szervet, valamint b) a fővárosi székhelyű, de működését kizárólag Pest megye területén végző felperes szervezetet illetékesség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. 202

203 o (8) Ha ugyanazon közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt több bíróság előtt indítanak pert, az az illetékes bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként továbbították. [ ] o másodfokú eljárás (9) Közigazgatási perekben a megyei bíróság által első fokon hozott határozatok tekintetében ha törvény a fellebbezést megengedi a másodfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes. o (10) A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot a Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki. o társadalombiztosítási per illetékes az a munkaügyi bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye található, ha az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed, továbbá ha az ügyben a fővárosi székhelyű közigazgatási szerv kizárólagos illetékességgel jár el, a perre a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes, az eljáró bíróság összetétele o Pp. 11. (1) Az első fokon eljáró bíróság [ ] egy hivatásos bíróból áll. Bjt. 14. (3) A közigazgatási perekben, eljárásra jogosult bírákat, [ ] a bíróság elnökének javaslatára az OIT jelöli ki. három hivatásos bíróból álló tanács jár el EBH határozatának felülvizsgálata Pp (4) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság az ügy tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb az ügyben egyesbíró nem járhat el. o kizárási szabályok Pp (1) A per elintézéséből a , valamint a 21. ban felsorolt eseteken kívül ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt: a) az, aki mint ügyintéző a közigazgatási szerv határozatának meghozatalában részt vett, b) az a) pont alá eső személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa, c) a határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig, d) az, akit a közigazgatási eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak. [KDB határozatának felülvizsgálata esetén, aki közbeszerzési biztosként sem járhatna el] [NHH Tanács határozatának felülvizsgálata esetén, aki az ügy elbírálásában sem járhatna el (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell. a felek Általában - Pp (4) A perben fél lehet az is, akit a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége. - beavatkozásnak van helye - a perbeli legitimáció annak ellenére érdemi kérdés, hogy meg vannak határozva a perindításra jogosultak - Pp (1) A közigazgatási per indítására jogosult: - a) az ügyfél, (Ket. 15. (1) [ ] az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.) - b) a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője. - ügyész - Pp. 327/A. (1) Az ügyész akkor kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, ha az ügyészi óvás folytán hozott határozat továbbra sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek. - Pp (4) Ha a közigazgatási szerv az ügyészi óvással nem ért egyet, az ügyész az erre vonatkozó határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. - aki nemzetközi szerződés alapján információt kér a közigazgatási szervtől, ha azt elutasítják vagy figyelmen kívül hagyják - ÖK határozata ellen: a közigazgatási hivatal vezetője - nem indíthat pert: az első fokon eljárt közigazgatási szerv a másodfokú szerv ellen - Pp (2) A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. - közigazgatási határozat esetén a másodfokú hatóság (kivéve, ha fellebbezés kizárt) Felperes Alperes 203

204 Képviselet - ÖK határozat felülvizsgálata esetén az ÖK - más határozat: a jogszabályban megjelölt szerv - Pp (3) Ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az első fokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja. - szakhatóság nem lehet AP, de Pp (6) Ha a közigazgatási határozat meghozatalára szakhatósági állásfoglalás alapulvételével került sor, az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja, amely a perbehívást nem utasíthatja vissza. - Pp (1) Ha a közigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszűnik, vagy az ügy időközben más közigazgatási szerv hatáskörébe került, azt a közigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni, amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint a közigazgatási határozat meghozatala tartozik. (2) Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét a per megindítása előtt bármelyik megyei bíróságnál előterjesztheti (94. ). A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani. (3) A bíróság a felügyeleti szervet keresi meg annak közlése iránt, hogy a határozat meghozatala melyik közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Ha ilyen közigazgatási szerv nincs, a felügyeleti szerv kijelöli az alperesként perbe vonható közigazgatási szervet. - pertársaság kizárt - társadalombiztosítási per - a keresetet az első fokú határozatot hozó szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot nem ez a szerv hozta, - c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival ideértve a baleseti táppénzt és a baleseti járadékot is kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási szerv vagy nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha az elsőfokú határozatot nem ez a szerv hozta, - felperes esetén a Pp. általános szabályai irányadóak - Pp (1) Az alperes közigazgatási szerv ügyintézője képviseleti jogosultságát külön meghatalmazás nélkül munkáltatói igazolványával igazolja. Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt első fokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók, ha a pert a közigazgatási szerv vezetője ellen kell megindítani. - a közigazgatási hivatal nevében annak munkatársa jár el - a GVH képviseletében az eljáró versenytanács tagja is eljárhat - a képviselő-testületet a polgármester (vagy a polgármesteri hivatal dolgozója) képviseli - a jogi képviselet kötelező a kiemelt jelentőségű beruházás engedélyezése tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata esetén a keresetlevél, keresetindítás Keresetlevél Benyújtási határidő - Pp (1) A keresetlevélnek a 121. ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell: a) a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát, b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint c) ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást. - Pp (1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha a felperes a keresetlevélben ezt kéri, és a közigazgatási szerv a 330. (2) bekezdése szerint tett nyilatkozatában ehhez hozzájárul. - közbeszerzési ügyben kötelező nyilatkozni arról, hogy a FP kéri-e tárgyalás tartását - illetéket leróni nem kell, mert tárgyi illetékfeljegyzési jog áll fenn az ügyfajtára nézve - Pp (2) A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. [ ] - ha a közlés elmaradt, tudomásszerzéstől kézbesítést lehet kérni, ekkor a kézbesítéstől számít - ha az ügyfél szerződésszegése folytán a hatósági szerződés határozatnak minősül, akkor a végrehajtás elrendelésétől kell számítani - tizenöt nap: KDB, NHH Tanács határozata, menekültügyi eljárásban hozott határozat - nyolc nap: idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat - közigazgatási szerv versenyjogot sértő határozata esetén a határozat meghozatalától számított hat hónap után nincs helye per kezdeményezésének - eljárási határidő, igazolásnak van helye (kivéve állatorvosi kamara határozata) - Pp (5) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazo- 204

205 Benyújtás helye lással élhet. A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el: köteles azt a bírósághoz továbbítani akkor is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. - ha a közigazgatási határozat nem tartalmazza a bírói út igénybevételének lehetőségére való kioktatást, az objektív határidőn belül előterjesztett igazolási kérelemnek helyt kell adni - Pp (2) Ha a fél igazolja, hogy a keresetlevelet a 330. rendelkezéseinek megfelelően az elsőfokú határozatot hozó szervnél határidőben benyújtotta, a keresetlevél és az ügy iratai azonban a felterjesztésre és továbbításra nyitva álló határidőkre figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg, a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a bíróság az igazolással egyidejűleg hozzá eljuttatott eredeti szövegű keresetlevelet az általános szabályok szerint közli az alperessel, intézkedik az iratok és az alperes nyilatkozatának beszerzése iránt, a mulasztó közigazgatási szervet pedig pénzbírsággal sújthatja. - Pp (2) A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél [ ] kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. [ ] - Pp (1) Ha a fél törvény rendelkezése ellenére a keresetlevelet a bírósághoz nyújtotta be, azt a bíróság vizsgálat nélkül haladéktalanul megküldi az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervnek. (a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül ajánlott küldeményként postára adták vagy a bírósághoz benyújtották.) - Ket (1) A keresetlevél, illetve [végzés felülvizsgálata esetén] a kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult azonban a keresetlevélben, illetve a kérelemben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható.[kivéve felsőoktatási intézmény határozata] (2) A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is. (3) Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat - a) a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, - b) jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja, - c) a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg. - Pp (3) Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését már a tárgyalás kitűzése előtt is kérelemre bármikor elrendelheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. (4) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Benyújtás hatása intézkedések a keresetlevél alapján Iratok felterjesztése a közigazgatási eljárásban Bírósági intézkedé sek A tárgyalás előkészítése - Pp (2) [ ] Az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely azokat a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz. - KDB határozata esetén haladéktalanul, GVH határozata esetén 30 napon belül, NHH Tanácsa határozata esetén öt napon belül, kiemelt jelentőségű beruházással kapcsolatos ügyben nyolc napon belül - KIKNE, hiánypótlás, áttétel alkalmazása az általános szabályok szerint, az alábbiakkal: - Pp. 332/A. A bíróság a keresetlevelet a 130. alkalmazása során elutasítja különösen akkor, ha: - a) a felperes olyan közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kéri a keresetében, amelynek bírósági felülvizsgálatát törvény kizárja, - b) a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna. - ha a keresetlevél alkalmas tárgyalás kitűzésére - Pp (1) Az elnök a 124. keretében c) írásban közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel; d) az alperes kérelmére elrendeli a keresettel megtámadott környezetvédelmi bírság bírói letétbe helyezését. 205

206 Soron kívüli eljárás (2) Ha a keresettel felülvizsgálni kért határozatot a közigazgatási szerv ügyészi óvás folytán hozta, a bíróság a perről az ügyészt értesíti. (3) Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztését már a tárgyalás kitűzése előtt is kérelemre bármikor elrendelheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. (4) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (5) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél is szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről. (6) Ha a közigazgatási határozat meghozatalára szakhatósági állásfoglalás alapulvételével került sor, az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja, amely a perbehívást nem utasíthatja vissza. - Pp. 332/C. Közigazgatási perben a perindítás hatályai a bíróságnak a 332. szerint megtett intézkedésekről szóló értesítésének az alperessel való közlésével állnak be. - a tárgyalás kitűzése - Pp. 332/B. Ha előzetes bizonyításra nem kerül sor, a bíróságnak az első tárgyalás napját úgy kell kitűznie, hogy az legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás megtartására előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. - kiemelt jelentőségű beruházási ügyben 30 nap, PSZÁF-határozat esetén a keresetlevél beérkezésétől számított 8 nap - Pp (1) Kiskorú felperes által indított közigazgatási perben, valamint a helyi illetékességgel eljáró gyámhivatal által hozott olyan határozat felülvizsgálata iránt indított perben, amelyben a gyermek védelme érdekében a gyámhatóság - a) elhelyezi a gyermeket a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél ha ezekre nincs mód, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben, - b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, - c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről vagy megváltoztatásáról, - d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket és gyámot (hivatásos gyámot) rendel, - e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, - f) dönt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, - g) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, a bíróság a (3) (5) bekezdésekben meghatározottak szerint soron kívül jár el. - eljárás - (3) A bíróság a keresetlevelet nyomban megvizsgálja és nyolc napon belül intézkedik a tárgyalás kitűzése iránt. Amennyiben a 124. ban, illetve a 332. ban foglalt intézkedések megtételére nincs szükség, a bíróság az első tárgyalást a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki. - (4) A bíróság a határozat felülvizsgálatáról harminc napon belül érdemben dönt, ha a bíróságnak a megtámadott határozat tekintetében megváltoztató jogköre nincs. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe. - (5) A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell foglalni, és további nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni kell. - soronkívüliség egyéb esetei: kisajátítási ügy, közbeszerzési ügy, felsőoktatási intézmény határozata, PSZÁF határozata, NHH Tanács határozata tárgyalás, bizonyítás és tárgyaláson kívüli elbírálás Tárgyalás - BMH-nak, viszontkeresetnek nincs helye - perek egyesítése - Pp (2) A bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. (közig perben akkor függ össze, ha a kérelmek 206

207 ugyanazon határozat felülvizsgálatára irányulnak) - Pp. 335/B. A közigazgatási perekben az azonos hatáskörű bíróságok előtt folyamatban lévő perek egyesítésének is helye van. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörű bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről korábban határozott. - felfüggesztés plusz esete: Pp (1) Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a közigazgatási szerv felülvizsgálni kért határozata ellen az ügyész óvást nyújtott be, vagy pedig a felettes közigazgatási szerv a határozatnak felügyeleti úton való felülvizsgálata iránt intézkedett, a tárgyalást az óvás elbírálásáig, illetőleg a felügyeleti intézkedéssel elrendelt újabb határozat meghozataláig legfeljebb azonban harminc napra felfüggeszti. A harminc nap eltelte után a tárgyalást akkor is folytatni kell, ha a közigazgatási szerv érdemi határozatot még nem hozott. - megszüntetés plusz esete: Pp (2) Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és a közigazgatási szervet a perköltség megfizetésére kötelezi. - keresetváltoztatás - Pp. 335/A. (1) A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse. - főszabály a tárgyaláson elbírálás, kivételek: - csak a felek kérelmére van tárgyalás: KDB, NHH Tanácsa, kiemelt jelentőségű beruházással kapcsolatos határozat felülvizsgálata - Pp (1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha a felperes a keresetlevélben ezt kéri, és a közigazgatási szerv ehhez hozzájárul. Bizonyítás - Pp. 336/A. (1) A bíróság hivatalból bizonyítást rendelhet el: - a) a közigazgatási határozat semmisségének észlelése esetén az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékok tekintetében, - b) ha a bizonyítás elrendelésének elmaradása kiskorú érdekeit sérti, vagy - c) ha azt törvény kifejezetten megengedi. (2) Ha a közigazgatási eljárás hivatalból indult, vagy a közigazgatási szerv a tényállás megállapítási kötelezettségének nem tett eleget, a közigazgatási szerv köteles a határozata (a szakhatóság az állásfoglalása) alapjául szolgáló tényállás valóságának bizonyítására, ha azt a felperes vitatja. 336/B. (1) A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére a közigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségfeljegyzési jog esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Közigazgatási perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 325. (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt kizáró ok áll fenn. Tárgyaláson kívüli elbírálás - Pp (1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha a felperes a keresetlevélben ezt kéri, és a közigazgatási szerv a 330. (2) bekezdése szerint tett nyilatkozatában ehhez hozzájárul. (2) A közigazgatási eljárásban szerepelt ellenérdekű felet a bíróság a 332. (5) bekezdése szerint megküldött értesítésben figyelmezteti, hogy annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem a beavatkozás bejelentésének minősül. (3) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az okirati bizonyítást ide nem értve bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elbírálás során merül fel, a per elbírálására a bíróság tárgyalást tűz ki. (4) A per tárgyaláson kívül történő elbírálásának határidejére a 332/B. ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) A per tárgyaláson kívül történő elbírálásának időpontjáról a feleket értesíteni és az eljárásról jegyzőkönyvet készíteni nem kell. A tárgyaláson kívül hozott határozatokra a 339. ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (6) Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni: a) a 333. és a 337. ban foglaltak alkalmazása esetén, [soronkívüliség, ügyészi óvás esetén] b) ha a felperes az alperes kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri, illetve c) ha a bíróság a per elbírálására már tárgyalást tűzött ki. 207

208 a határozat 1. Jogszabálysértés megállapítása 2a. Hatályon kívül helyezés 2b. Megváltoztatás 3. Döntés a perköltségről Joghatás A jogerőre emelkedés utáni eljárás - a jogszabálysértés lehet anyagi jogi vagy eljárásjogi (ha lényeges és kihatott az ügy érdemére) - Pp. 339/A. A bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. - Pp. 339/B. Mérlegelési jogkörben hozott közig határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közig szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és az indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. - kérelemhez kötöttség: a bíróság csak a keresetben megjelölt jogszabálysértés körében hozhat határozatot, ha más vonatkozásban jogsértő, a bíróság erre nem alapíthatja döntését - Pp (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a jogszabálysértő közig határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közig határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. (3) A bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak. Pp. a) az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbe fogadhatónak nyilvánító, b) a kiskorú intézeti nevelésbevételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító, c) a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó, d) az anyakönyvi bejegyzés, és az állami népesség nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, ill. közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező, f) az ingatlanügyi hatóságnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító, g) az adó, vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott, h) a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő, j) a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott, m) az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbe vételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogva tartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. ának (1) bekezdésében felsorolt, valamint a 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. ában meghatározott személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, n) a családtámogatási ellátásról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási, o) a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott, p) lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá q) ha törvény azt megengedi. 208 Külön tv. pl. - felsőoktatási intézmény határozata - ORTT közigazgatási ügyben hozott határozata - GVH, NHH Tanács, Fogyasztóvédelm i Főfelügyelőség, szociális hatáskört gyakorló szerv határozata - a bíróság a társadalombiztosítási határozatot a méltányossági jogkörben hozott határozat kivételével megváltoztathatja. - Pp. 339/C. [Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltak egy részének tesz csak eleget, a bíróság a pert csak ebben a részben szünteti meg, és] az eljárást befejező határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak figyelembevételével kötelezi, hogy a pernek a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek a közigazgatási szervet terhelik. - költségmentességi rendelet: az állam által előlegezett illeték megfizetésére, az eljárást befejező határozatban, a feleket abban az arányban kell kötelezni, amilyen arányban egyébként a perköltség viselésére kötelesek - pervesztessége esetén a FP köteles meghatározott összegű illetéket befizetni az állam javára, míg az AP pervesztessége esetén a le nem rótt illetéket az állam viseli Ket (2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével nincs helye új eljárásnak. - a bíróság a közig iratokat a határozattal együtt visszaküldi (az AP képviselője útján) a szervnek - ha a bíróság a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte, az eljárást le kell folytatni - Ket (3) A hatóságot a közig ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. - kivéve, ha új bizonyíték merül fel

209 perorvoslatok Fellebbezés - Pp (1) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye. de végzések ellen főszabályként van! (2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja. E rendelkezés nem vonatkozik a menekültügyi per tárgyában hozott bírósági döntésre. - Pp (9) Közigazgatási perekben a megyei bíróság által első fokon hozott határozatok tekintetében ha törvény a fellebbezést megengedi a másodfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes. - a fellebbezés határideje - elsőfokú bírósági határozat kézhez vételétől számított tizenöt nap (KDB és NHH Tanács határozata esetén nyolc nap) (5) A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. (6) Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének (fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Felülvizsgálat, perújítás - felülvizsgálat - Pp. 340/A. (1) A 271. (1) bekezdésének a) pontja [nincs helye felülvizsgálatnak az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi] közigazgatási perben nem alkalmazható, ha az ítélet ellen a 340. alapján fellebbezésnek nincs helye. - vagyis lehetővé teszi a felülvizsgálatot olyan esetben is, ha a bírósági eljárásban rendes perorvoslatnak nem volt helye (ami a főszabály) (2) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt. (kiemelt jelentőségű beruházás esetén kilencven nap) - kivéve vízumügy - perújítás - (3) Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az elsőfokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság erről az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében értesíti az eljáró közigazgatási szervet. (4) A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább folytatja, vagy megszünteti. a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perek sajátos szabályai o b) a keresetet az első fokú határozatot hozó szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot nem ez a szerv hozta, o c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival ideértve a baleseti táppénzt és a baleseti járadékot is kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási szerv vagy nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha az elsőfokú határozatot nem ez a szerv hozta, o d) illetékes az a munkaügyi bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye található, o e) ha az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed, továbbá ha az ügyben a fővárosi székhelyű közigazgatási szerv kizárólagos illetékességgel jár el, a perre a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes, o f) a bíróság a társadalombiztosítási határozatot a méltányossági jogkörben hozott határozat kivételével megváltoztathatja Sajtó-helyreigazítási eljárás és per Fo gal om Cél SHE a sajtószabadsággal visszaélőkkel szemben, a sajtó útján elkövetett jogsértések elleni jogvédelmi eszköz SHP a sajtó-helyreigazítási eljárásra épülő speciális, a jogsértő személyét és a jogsértés eszközét figyelembe vevő peres jogvédelmi eszköz - a személyiségi jogok hatékony védelmének szükségessége, annak biztosítása, hogy a sajtó útján személyiségi jogaiban megsértett személy a sajtótól, a sajtóban kapjon gyors elégtételt (a tömeghatás miatt) - céljuk a sajtó arra késztetése, hogy az általa közvetített információk valóságtartalmáról a közlés előtt lehetőleg minél alaposabban győződjön meg - céljuk nem elsősorban a jogsértő elmarasztalása, nem is a sérelmet szenvedett anyagi kártalanítása, hanem a sérelem legalább ugyanolyan esélyekkel megvalósuló orvoslása, ahogy a sérelem bekövetkezett 209

210 Al ap ok Eljárás Ptk. 79. (1) Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). - Pp (1) Sajtóhelyreigazítást az érintett személy a közlemény megjelenésétől [folytatólagos közlés esetén az utolsó közlemény megjelenésétől], illetőleg a közvetítéstől számított harminc napon belül írásban kérheti a sajtótól [sajtószervtől]. - anyagi jogi határidő (ez után már csak a jó hírnév sérelme miatt kérhet elégtételt) - A helyreigazítást az érintett személyen kívül, de az ő hozzájárulásával a feladatkörében érintett miniszter bíró és bírósági dolgozó hivatalos működésével összefüggően az OIT elnöke is kérheti, ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti. (2) A határidőben kért helyreigazítás közlését csak akkor lehet megtagadni, ha a helyreigazítási kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. - a kérelemnek tartalmaznia kell: - a közlemény pontos megjelölését - a kifogásolt tényállításokat - a helyreigazításra vonatkozó kifejezett kérelmet - az esetleg közölni kívánt való tények - a SHP-ben ennél a kérelemnél többet, illetve mást már nem lehet követelni (kevesebbet igen) - nincs helye eljárásjogi jogutódlásnak az eljárásban - Ptk. 79. (2) A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó - a pert szükségképpen megelőzi az SHE, amennyiben nem: Pp (1) A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása elutasítja, ha megállapítható, hogy [ ] c) a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie; [ ] - Pp (1) Ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidőben [8 nap, következő szám] nem teljesíti, a helyreigazítást igénylő fél az időszaki lap szerkesztősége, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat. - hatáskör: megyei bíróság - illetékesség: Pp (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az időszaki lap szerkesztősége, a hírügynökség vagy a rádió, illetve a televíziótársaság székhelye található. A bíróság illetékességét a rádió vagy televíziótársaság helyi stúdiójának székhelye is megalapítja. - felperes: a helyreigazítást kérő fél, aki már a SHE-ban is jogosult volt - alperes: időszaki lap szerkesztősége, műsorszolgáltató, MTI (ezek félként járnak el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképességük) - keresetindítás: Pp (3) A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. [ ] - keresetlevél: Pp (4) A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és a napilap, folyóirat (időszaki lap) esetében amennyiben az rendelkezésre áll, csatolni kell a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt. - összekapcsolás: Pp (2) [ ] A sajtó-helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet. - illeték: Itv. 62. (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül [tárgyi] illetékfeljegyzési jog illeti meg: [ ] f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben; [ ] - soron kívüli eljárás: Pp (2) A bíróság [ ] soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve, ha a keresetlevél benyújtása elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. - tárgyalás - Pp (3) A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye. - Pp (1) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. [ ] bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani. - Pp (2) [ ] A tárgyalást legfeljebb nyolc napra csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik. - bizonyítás Pp (2) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is. [ ] - FP bizonyítja, hogy a közlemény rá vonatkozik, vele kapcsolatos vagy közérdeket sért, törvényes határidőn belül kért helyreigazítást - AP bizonyítja: sérelmezett tényállítások valóságosak (csak így tud objektív felelőssége alól mentesülni) 210

211 esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. [kivéve, ha a felek kifejezetten másban állapodtak meg] - határozatok: - Pp (3) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság által megállapított szövegű helyreigazítás közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi. - nem érvényesül a kérelemhez kötöttség a helyreigazítás megszövegezésében - perorvoslatok - Pp (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított 8 napon belül köteles tárgyalni. (2) Az [ ] ítélet ellen perújításnak nincs helye A munkaviszonyból származó perek munkaügyi per fogalma, alapja és külön szabályozásuk indoka o munkaügyi perek: a munkajogviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek a munkaviszony jellegű jogviszonyok: közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati (pl. bírói, ügyészi, rendőrségi), szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonya, bedolgozói jogviszonyból Pp (2) Az [ ] szerinti munkaügyi pernek minősül: o a) a munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra, a munkaviszony megszűnését követően a munkaviszonyból eredő jogra, o b) a kollektív szerződés kötésére jogosult felek, illetve ezek és harmadik személy között, a kollektív szerződés fennállására, továbbá a kollektív szerződésből eredő jogra, o c) a sztrájkkal, egyéb munkaharccal vagy a szervezkedési szabadsággal kapcsolatos jogellenes magatartásra, o d) az európai részvénytársaságban, valamint az európai szövetkezetben a munkavállalók döntéshozatalba történő bevonására vonatkozó szabályok megsértésére alapított igény érvényesítése. adhéziós perek: Pp (3) A munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított igény [ ] munkaügyi perben is érvényesíthető. o alapja: a munkaviszony alanyai közötti azon vita, amely a munkaviszonyból származik és a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel függ össze a különös szabályozás indokai o társadalmi jelentőségénél fogva kiemelt és fokozottan kényes jogviszony o az ügyfélegyenlőség biztosítása a munkajogviszonyban alá-fölérendelt munkáltató és munkavállaló között a munkaügyi perek sajátos szabályai Eljáró bíróság Hatáskör - különbíróság, a munkaügyi bíróságok járnak el (megyénként és a fővárosban van, de szervezetileg a helyi bíróságokkal egy szinten helyezkedik el) - a munkaügyi perek, lásd fentebb, a munkaügyi per fogalmánál, az adhéziós perek is - Pp (5) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a - munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, - a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztésével kapcsolatos határozat, az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével, az abban való részvétel, illetve gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint - a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata; [közig per szabályai] - egyéb jogszabály utalja a munkaügyi bíróság hatáskörébe - gyakornoki munka esetén a hallgató és a foglalkoztató közötti jogvita - hivatásos nevelőszülő és a működtetője közötti jogvita a nevelőszülői jogviszonyból - bírói gyakorlat állapítja meg a munkaügyi bíróság hatáskörét (pl.) - közérdekű munkára ítélt és a foglalkoztatója közötti jogviták a munkavégzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek körében - munkaszerződésben kikötött óvadékkal kapcsolatos jogviták - munkáltató által a szakszervezet ellen,a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges hozzájárulás pótlása iránt indított jogvita - gt vezető tisztségviselőjének kártérítésre kötelezésével kapcsolatos jogviták - Pp. 349/B. (1) A pertárgy értékének megállapításánál a végkielégítést figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha a kereset kizárólag végkielégítés megfizetésére irányul. - MK 160.:A munkaügyi bíróság hatáskörét a per alapjául szolgáló munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső egyéb jogviszonyban bekövetkezett jogutódlás nem érinti. 211

212 Felek Keresetindí tás Intézkedés ek - az általános szabályok szerint jár el a bíróság, további intézkedések: - Pp (1) Ha az ügy természete vagy bonyolultsága megkívánja, az alperes az idézéssel együtt rövid határidő kitűzése mellett felszólítható, hogy a keresetlevélre írásban nyilatkozzék. (2) A bíróság a megtámadott határozat vagy intézkedés végrehajtását indokolt esetben hivatalból is felfüggesztheti. Előkészítés, kitűzés Illetékesség Összetétel Általában FP AP Képviselet - Pp. 349/B. (2) Munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. - a székhely szerinti bíróság csak akkor illetékes, ha nincs illetékességet megállapító telephely - telephely (bírói gyakorlat): minden olyan a munkáltató székhelyén kívüli szervezetis egység, ha azt a munkaszerződés munkavégzési helyként jelölte meg - ez kizárólagos illetékesség, így a FP nem választhat más vagylagos illetékességet, illetve illetékességi alávetésnek sincs helye - Pp. 11. (2) Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. - Pp. 349/A. Munkaügyi perben az elsőfokú bíróság eltérő rendelkezés hiányában ülnökök közreműködésével jár el. - az ülnököket elsősorban a munkavállalók és a munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik ki - Pp (1) A per elintézéséből a okban, valamint a 21. ban felsorolt eseteken felül ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt - a) az, aki a keresettel megtámadott intézkedést tette, határozatot hozta; - b) az a) pont alá eső személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa; - c) az, aki a fegyelmi vagy egyeztetési eljárásban részt vett, ideértve a tanúként vagy szakértőként történő részvételt is. (2) Az (1) bek. rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell. - Pp A perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdek képviseleti szervezet vagy üzemi (közalkalmazotti) tanács is, amelynek a 48. értelmében nincs perbeli jogképessége. - a peres felek a munkaügyi jogvita alanyai, vagyis a munkaviszony alanyai - a munkavállaló kizárólag természetes személy lehet - a munkáltató ellen kell a kereset benyújtani (nem pedig a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személlyel szemben) különben eredménytelen hiánypótlási felhívás esetén KIKNE - a keresetindításra jogosult személy (elsősorban a munkavállaló) - az, aki ellen a keresetlevelet benyújtották (elsősorban a munkáltató) - Pp. 67. (1) A perben meghatalmazottként eljárhat: [ ] f) a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben; - Pp Munkaügyi perben meghatalmazottként a munkáltatói érdek képviseleti szervezet is eljárhat a saját tagjának perében. - Pp (4) A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. - a keresetindítási határidő megegyezik a munkajogi elévülési idővel, amely három év - harmincnapos keresetindítási határidő - Mt (1) A keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni: - a) a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott munkaszerződés-módosítással; - b) a munkaviszony megszüntetésével, ideértve a közös megegyezésen alapuló megszüntetést is; - c) a rendkívüli felmondással; - d) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel (109. ); - e) a fizetési felszólítással, illetve a kártérítésre ideértve a leltárhiány megtérítésére kötelező határozattal kapcsolatban. (2) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. (eljárásjogi határidő) - az előkészítésnek kiemelt jelentősége van, mert a munkavállaló a per jogerős lezárásáig valószínűleg munkanélküli lesz, így megélhetése veszélybe kerülhet, ennek érdekében: - Pp (4) A megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. 212

213 Tárgyalás, bizonyítás Határozatok Perorvoslato k - Pp (3) A tárgyalást ha külön intézkedésre (előkészítés, iratbeszerzés, hiánypótlás stb.) nincs szükség legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezéstől számított tizenötödik napon belül ki kell tűzni. - Pp A bíróság indokolt esetben a tárgyalást a székhelyén kívül, a helyi bíróság hivatalos helyiségébe tűzi ki. ez az ügyfélegyenlőség biztosításának eszköze - Pp (1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a Mt a alapján alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében vagy a fegyelmi felelősség alapján indult per kivételével a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Evégett az elnök a jogvita egészét az összes körülmény szabad mérlegelésével a felekkel megvitatja. (2) Ha az (1) bekezdésben szabályozott egyeztetés eredménytelenül végződött, a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja. - Pp A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is bármikor elállhat. - Pp Munkaügyi perben a munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem a 156. [ideiglenes intézkedés] alkalmazásában különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül. - a kérelemhez kötöttség elvének alkalmazása tekintetében a bíróságot nem a munkáltató határozatában foglalt jogi minősítés, hanem a kereseti kérelem és az ellenkérelem keretei kötik - így a bíróság a kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, annak végrehajtását felfüggesztheti, vagy a munkáltató esetleges téves jogi minősítését megváltoztathatja (pl. rendes-rendkívüli felmondás) - fellebbezés, felülvizsgálat - Pp (1) A fellebbezést a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes megyei bíróság bírálja el. - perújítás - Pp (1) A munkaügyi bíróság jogerős ítélete vagy a jogerős végzésével jóváhagyott egyezség ellen az általános szabályok szerint perújításnak van helye. (2) A munkaviszony megszüntetése ellen a perújításnak hat hónap utáni megindítása (kezdeményezése) esetén a munkavállaló nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatását. Ugyanebben az esetben a munkavállaló a perújítás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre munkabér-követelést sem támaszthat A választottbírósági eljárás általános jellemzői. A választottbíróságok fajtái. Joghatóság és választottbírósági eljárás általános jellemzők o választottbírósági (VB) eljárás: olyan eljárás, amely keretében a felek jogvitájukat általuk közösen meghatározott szerv elé viszik, amely a felek által megállapított eljárási szabályok szerint jár el o a szabályozás alapja az évi LXXI. tv. a választottbíráskodásról (Váb.), amely az ENSZ mintatörvény, az UNICTRAL alapján készült o a választottbíráskodási eljárás megítélése kapcsolata az igazságszolgáltatással nem minősül külön bíróságnak, mert főszabályként ad hoc jelleggel jön létre, és inkább magánbíráskodás, közvetítő jellegű, de semmiképpen sem állami bíróság ennek ellenére az ítéletének hatálya egyenlő az állami bíróságokéval, vagyis anyagi jogereje van (a Váb. rendelkezései alapján) vagyis: nem gyakorolhat igazságszolgáltatást, de ítéletének hatálya olyan, mintha gyakorolhatna az alternatív vitarendezési módok egyike érvek mellette: gyorsaság, nyilvánosság kizárása, egyezségi rendezésre való nagyobb esély, a bírák semlegessége és az adott területen való nagyobb szakértelme + az ítéletek végrehajtásához az állam nyújt segítséget o állami segítség a végrehajtásban Váb. 58. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók. Váb. 59. A bíróság megtagadja a választottbírósági ítélet végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy a) a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy b) az ítélet a magyar közrendbe ütközik. 213

214 a választottbíróságok fajtái Intézményes ülés Ad hoc (eseti) Állandó (intézményes hazai nemzetközi Nemzetköziség - általában egyetlen jogvita elbírálására jön létre, és a felek határozzák meg az eljárás szabályait (sokszor valamelyik állandó VB szabályzatát veszik alapul)) - valamely szervezethez kapcsolódik (jellemző módon gazdasági kamara) - kidolgozott eljárási szabályzattal, választottbírói névjegyzékkel és ügyintéző szervezettel rendelkezik ha a jogvita nemzetközi elemet tartalmaz, lásd a következő táblázat joghatóság és választottbírósági eljárás o akkor merül fel a joghatóság kérdése, ha a jogvita nemzetközi elemet tartalmaz Váb. 47. (1) A választottbíráskodás nemzetközi, ha - a) a választottbírósági szerződést kötő felek székhelye, ennek hiányában telephelye a szerződés megkötésének időpontjában különböző államokban van, vagy - b) a következő helyek egyike azon az államon kívül van, amelyben a felek székhelye (telephelye) van: - ba) a választottbíráskodásnak a választottbírósági szerződésben meghatározott helye; - bb) az a hely, ahol a felek jogviszonyából eredő kötelezettségek lényegi részét teljesíteni kell, vagy amelyhez a jogvita tárgya a legszorosabban kapcsolódik. - (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában - a) ha a félnek több telephelye van, telephely az, amely a legszorosabb viszonyban van a választottbírósági szerződéssel; - b) ha a félnek nincs telephelye, a hivatkozást a szokásos tartózkodási helyre kell érteni. NMJtvr. 62/F. (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek - a) írásban; - b) szóban, írásbeli megerősítéssel; - c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy - d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. (2) A felek kifejezett eltérő megállapodása hiányában a kikötött bíróság vagy bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. Ha azonban a felek külföldi bíróság joghatóságát kötötték ki, és e bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, magyar bíróság az általános szabályok szerint megállapíthatja joghatóságát. o az eljárás Váb. 46. (1) A nemzetközi választottbírósági eljárás során az I-V. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Nemzetközi választottbíráskodás esetén a 8. -t és viszonosság esetében a 37. (1) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a választottbíróság székhelye Magyarországon kívül van. Váb. 8. (1) Az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben keresetet indítottak kivéve az 54. szerinti keresetet, a KIKNE, vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan. A per megszüntetésére irányuló kérelmet az alperes legkésőbb a keresetlevélre benyújtott érdemi ellenkérelmében terjesztheti elő. [ ] Váb. 37. (1) A félnek a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a bíróság e kérelemnek helyt adó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással. Váb. 46. (3) Nemzetközi ügyekben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - állandó választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó választottbíróság jár el. 214

215 119. A választottbíróság kikötése, a választottbíróság megalakítása választottbírósági eljárás: olyan eljárás, amely keretében a felek jogvitájukat általuk közösen meghatározott szerv elé viszik, amely a felek által megállapított eljárási szabályok szerint jár el a választottbíróságok hatásköre Tágabb értelemben VB hatáskörébe tartozik-e az ügy? - Váb. 3. (1) Bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha - a) legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá - b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és - c) a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. - Váb. 4. Nincs helye választottbírósági eljárásnak a Pp. XV-XXIII. fejezetében szabályozott eljárásokban [különleges perek], továbbá olyan ügyekben, amelyekben törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja. Szűkebb értelemben Az ügy melyik VB hatáskörébe tartozik? - alapvetően a kikötött VB hatáskörébe, de vannak meghatározott hatáskörű VB-k (bizonyos ügyekben csak ezen VB hatásköre köthető ki) Váb. 1. (2) Az ügyek meghatározott körére törvény előírhatja valamely állandó választottbíróság kizárólagos hatáskörét, és e választottbíróság eljárásáról e törvénytől eltérően rendelkezhet. pl. - Pénz- és Tőkepiaci Állandó VB: részvényesi jogokkal, tőzsdei ügylettel, tőzsde szabályzatával kapcsolatos jogviták stb. - Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő állandó VB: nemzetközi ügyek (kivéve, ha törvénye eltérően rendelkezik) - Hírközlési Állandó VB: egyik szolgáltató a másik szolgáltató elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette - Sport Állandó VB: sportszövetségek és tagjaik, a tagok egymás közötti, sporttal kapcsolatos jogvitái stb. VB kikötés (Váb. 3. (1) c)) határozza meg A VB hatáskörének megállapítása - Váb. 24. (1) A választottbíróság saját hatásköréről beleértve bármely, a választottbírósági szerződés létezését vagy érvényességét illető kifogást maga dönt. Ebből a szempontból a szerződés részét képező választottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerződés egyéb kikötéseitől független megállapodást. (2) A választottbíróságnak az a döntése, amely szerint egy szerződés semmis, önmagában nem vonja maga után a választottbírósági kikötés érvénytelenségét. (3) A választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást legkésőbb a válaszirat előterjesztésével egy időben kell megtenni, míg a választottbíróság hatáskörének túllépésére alapított kifogást a hatáskör feltételezett túllépésekor nyomban elő kell terjeszteni. A választottbíróság kifogást később is elfogadhat, ha a kifogásolás késedelmét igazoltnak ítéli. (4) Az a tény, hogy a fél jelölte ki a választottbírót, vagy részt vett a kijelölésben, nem zárja el a felet attól, hogy a választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást előterjesszen. - Váb. 25. (1) A választottbíróság a 24. -ban említett kifogásokról akár a kifogás felmerülésekor, akár az érdemben hozott határozatban dönthet. Ha a választottbíróság megállapítja hatáskörét, bármelyik fél az ezen döntésről kapott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti az 51. -ban megjelölt bíróságot, hogy határozzon a választottbíróság hatásköréről. (2) A kérelemre vonatkozó döntés meghozataláig a választottbíróság folytathatja az eljárást, és határozatot hozhat. a VB kikötés o Váb. 3. (1) Bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha a) legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és c) a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. o Váb. 3. (2) Választottbírósági eljárás az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel hiányában is kiköthető, ha azt törvény megengedi. Tpt. (tőkepiaci törvény) 376. (4) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása kiköthető a Váb. 3. (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is. o fogalma Váb. 5. (1) A választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amely szerint meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik. o tartalmi és alaki kellékek 215

216 (2) A választottbírósági szerződés más szerződés részeként vagy önálló szerződésként köthető, és akár eseti, akár állandó választottbíróság kikötését tartalmazhatja. (3) A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni. Írásban létrejött szerződésnek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely a felek közötti levélváltás, táviratváltás, géptávírón vagy más, a felek üzenetét tartósan rögzítő eszközön történt üzenetváltás útján jött létre. (4) Írásban létrejött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt is, ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerződés jött létre. (5) Választottbírósági szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben választottbírósági kikötést tartalmazó iratra való hivatkozás azzal, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja. a VB megalakítása o a Váb. a választottbírák kijelölését a felekre bízza, de van néhány kógens rendelkezés Váb. 12. Nem lehet választottbíró a) aki 24. életévét nem töltötte be; b) akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott; c) akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett; d) akit a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül. Váb. 11. A választottbírák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, és teljes titoktartásra kötelezettek a teendőik ellátása keretében tudomásukra jutott körülmények tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről állandó választottbíróság esetében megválasztásuk (kijelölésük) alkalmával írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni. összeférhetetlenség: pl. alkotmánybíró, állami vezető, bíró, ügyész a felek ellenkező rendelkezése hiányában az, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban de az ügyvédi hivatás gyakorlásával összeférhető! Váb. 17. (1) A választottbírónak javasolt személy és a kijelölt választottbíró haladéktalanul köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, kivéve, ha a feleket ezekről már korábban tájékoztatta. o a VB kijelölése 1. A felek általi kijelölés - Váb. 14. (1) A felek a választottbíró vagy a választottbírák kijelölésének szabályait a 15. és 16. alkalmazása mellett szabadon állapíthatják meg. Ilyen megállapodás hiányában a (2)-(4) bekezdésben szabályozott módon kell eljárni. - Váb. 13. (1) A felek a választottbírák számában szabadon állapodhatnak meg, a választottbírák száma azonban csak páratlan lehet. - Váb. 15. Ha a felek megállapodása szerinti kijelölési eljárás során - a) az egyik fél a megállapodástól eltérően jár el, vagy - b) a felek vagy a választottbírák nem tudnak az ilyen eljárás szerint megkívánt megállapodásra jutni, vagy - c) egy harmadik fél, beleértve valamely szervezetet is, nem teljesíti az ezen eljárás szerint rábízott feladatok bármelyikét a kijelölés érdekében, a fél az AP székhelye vagy a szerződéskötési hely szerint illetékes megyei bírósághoz (ilyen hiányában az FB-hoz) fordulhat, kivéve, ha a kijelölési eljárásra vonatkozó megállapodás ilyen esetre a kijelölés más módját írja elő. - Váb. 16. A hiányzó választottbíró kijelölése során figyelemmel kell lenni a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre és minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan választottbíró kijelölését. 2. A felek általi kijelölés hiányában történő eljárás - Váb. 13. (2) Ha a felek a választottbírák számában nem állapodnak meg, a választottbírák száma három. - (3) E törvény alkalmazásában választottbíróság mind az egyedül eljáró választottbíró, mind pedig a több bíróból álló választottbírósági tanács. - Váb. 14. (2) Három választottbíróból álló választott-bíróság esetében mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl ki, és az így kijelölt két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót. Ha az egyik fél a másik fél felhívásának kézhezvételétől számított harminc napon belül elmulasztja saját választottbírójának kijelölését, vagy ha a két választottbíró a kijelölésüktől számított harminc napon belül nem egyezik meg a harmadik választottbíró személyében, a hiányzó választottbírót bármelyik fél kérelmére az AP székhelye vagy a szerződéskötési hely szerint ille- 216

217 tékes megyei bíróság (ilyen hiányában az FB) jelöli ki. - (3) Háromnál több választottbíróból álló választottbíróság esetében, a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a hiányzó választottbíró kijelöléséről a megválasztott bírák szótöbbséggel döntenek. - (4) Egy választottbíróból álló választottbíróság esetében - ha a felek a választottbíró személyében nem tudnak megállapodni -, bármelyikük kérésére az AP székhelye vagy a szerződéskötési hely szerint illetékes megyei bíróság (ilyen hiányában az FB) jelöli ki. Egyéb szabályok - Váb. 17. (1) A választottbírónak javasolt személy és a kijelölt választottbíró haladéktalanul köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, kivéve, ha a feleket ezekről már korábban tájékoztatta. - (2) A választottbíró a kijelölést a felekhez intézett írásbeli nyilatkozatban fogadja el. A választottbíró kijelölését tartalmazó okirat részéről történő aláírása elfogadásnak minősül. - (3) A választottbíróság tagjai ha a felek eltérően nem állapodnak meg maguk közül elnököt választanak. a VB-i megbízatás megszűnése Kizárás Lemondás, a felek megállapodás a Megszűnés Jogkövetkez mény Váb. 18. (1) A választottbíró ellen csak abban az esetben lehet kizárási kérelmet előterjeszteni, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, vagy ha nem rendelkezik a felek megállapodása szerint szükséges szakképzettséggel. (2) A fél az általa kijelölt vagy azon választottbíró ellen, akinek a kijelölésében részt vett, csak olyan okból élhet az (1) bekezdés alapján kifogással, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté. Váb. 19. (1) A felek a 20. -ban foglaltak figyelembevételével a választottbíró elleni kizárási eljárás rendjében szabadon állapodhatnak meg. (2) Ilyen megállapodás hiányában annak a félnek, aki a választottbíró ellen kizárási indítvánnyal kíván élni, az indítvány indokolását is tartalmazó írásbeli nyilatkozatát attól a naptól számított tizenöt napon belül kell a választottbíróságnak megküldenie, amikor a választottbíróság összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a 18. (1) bekezdésében említett körülmények előtte ismertté váltak. (3) Ha a kizárási indítvánnyal érintett választottbíró nem mond le megbízatásáról, vagy a másik fél nem ért egyet az indítvánnyal, a kérelemről a választottbíróság dönt. Váb. 20. Ha a 19. -ban előírt eljárás szerinti kizárási indítvány nem vezetett eredményre, az indítványozó fél az elutasító határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti az 51. -ban megjelölt bíróságot, hogy döntsön a kizárási kérelemről. E döntés meghozataláig a választottbíróság - a kizárással érintett választottbírót is beleértve - folytathatja az eljárást, és határozatot hozhat. Váb. 21. (1) A választottbírói megbízatás lemondással, illetve a felek megállapodása alapján csak a 19. (3) bekezdésében, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetekben szűnhet meg. (2) Ha a választottbíró a 12. -ban előírt feltételeknek a kijelölés elfogadása után bekövetkező változás miatt nem felel meg, vagy ténylegesen képtelenné válik feladatai ellátására, úgyszintén, ha más okból kellő időben nem jár el, a tisztségéről lemondhat, illetve a felek megállapodhatnak a megbízatása megszüntetésében. (3) Ha a választottbíró lemond tisztségéről vagy a fél egyetért a választottbíró megbízatásának megszűnésével, ez nem jelenti a 18. -ban, illetve a (2) bekezdésben foglalt bármely ok tényleges fennállásának elismerését. Váb. 22. Ha a választottbírói megbízatás megszűnésével kapcsolatban a felek között vita merül fel, bármelyikük kérheti az 51. -ban megjelölt bíróságot, hogy döntsön a megbízatás megszüntetéséről. Váb. 42. (3) A választottbíróság megbízatása az eljárás megszűnésével kivéve a szerinti eljárást [ítélet kijavítása, kiegészítése] megszűnik. Váb. 23. Ha a választottbíró megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette új választottbírót kell kijelölni ugyanazon rendelkezések alkalmazásával, mint amelyek szerint korábban a választottbírót kijelölték. 217

218 120. A választottbíróság eljárása. A választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti per választottbírósági eljárás: olyan eljárás, amely keretében a felek jogvitájukat általuk közösen meghatározott szerv elé viszik, amely a felek által megállapított eljárási szabályok szerint jár el a VB eljárása A törvény hatálya Eljárási alapelvek Az eljárás szabályai Nyilvánosság Az eljárás helye Az eljárás nyelve Az eljárás megindítása Keresetlevél és válaszirat Szóbeli tárgyalás és eljárás - Váb. 1. E törvényt eltérő rendelkezése hiányában akkor kell alkalmazni, ha az eseti vagy állandó választottbíróság helye (székhelye) Magyarországon van. - Váb. 61. E törvény rendelkezéseitől a felek akkor térhetnek el, ha azt e törvény lehetővé teszi. Váb. 27. A feleket a választottbírósági eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy ügyét előadhassa. Váb. 28. A felek a választottbíróság által követendő eljárás szabályaiban e törvény keretei között szabadon állapodhatnak meg, ideértve valamely állandó választottbíróság eljárási szabályzatának kikötését is. Megállapodás hiányában a választottbíróság az eljárási szabályokat e törvény keretei között belátása szerint határozza meg. Váb. 29. A választottbírósági eljárás a felek ellenkező megállapodása hiányában nem nyilvános. - mivel gazdálkodó szervezetek ügyeiről van szó, nagy a valószínűsége üzleti titok érintettségének Váb. 31. (1) A felek a választottbíráskodás helyében szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíráskodás helyét a választottbíróság az eset körülményeit figyelembe véve állapítja meg, az állandó választottbíróság pedig az alapító okiratában meghatározott székhelyén jár el. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől függetlenül a választottbíróság ha a felek másképpen nem állapodnak meg a bírák közötti megbeszélés, a felek, a tanúk vagy a szakértők meghallgatása, valamint tárgyak, okiratok megszemlélése céljából más helyen is összeülhet. Váb. 30. (1) Az eljárás során használandó nyelvben a felek szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában az eljárás nyelve magyar. (2) A felek eltérő rendelkezése hiányában, az (1) bekezdés szerint meghatározott nyelvet kell alkalmazni a felek nyilatkozataira, a tárgyalásra, a VB határozatára vagy bármely más közlésére. Váb. 48. (1) A felek szabadon állapodhatnak meg a nemzetközi választottbírósági eljárás során használandó nyelvben vagy nyelvekben. Ilyen megállapodás hiányában az eljárás során használandó nyelvet vagy nyelveket a választottbíróság határozza meg. (2) A választottbíróság elrendelheti, hogy bármely írásbeli bizonyítékhoz a felek vagy a választottbíróság által meghatározott nyelven vagy nyelveken fordítást kell csatolni. Váb. 32. (1) Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a jogvita vonatkozásában az eseti választottbíróság eljárása azon a napon indul, amelyen az ellenérdekű fél (a továbbiakban: alperes) a vita választottbíróság elé utalására irányuló nyilatkozatot kézhez veszi. (2) Ha a felek állandó választottbíróságot kötöttek ki, az eljárás a keresetlevélnek a választottbírósághoz történő megérkezése napján indul. Váb. 33. (1) A felperes a felek vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül köteles előadni kereseti kérelmét, az azt alátámasztó tényeket, a vitatott kérdéseket, míg az alperes köteles az ezekre vonatkozó válasziratát előterjeszteni. A felek a perbeli nyilatkozatok megkívánt tartalmát illetően eltérően is megállapodhatnak. (2) A felek nyilatkozataikkal együtt mindazon okiratokat is előterjeszthetik, amelyek megítélésük szerint az üggyel összefüggnek, hivatkozhatnak továbbá minden olyan okiratra vagy egyéb bizonyítékra, amelyet elő kívánnak terjeszteni. (3) A felek eltérő megállapodásának hiányában bármelyik fél módosíthatja vagy kiegészítheti keresetét vagy válasziratát a választottbírósági eljárás során, kivéve, ha a választottbíróság az ezen eljárással okozott késedelem miatt annak előterjesztését kizárja. (4) Ahol e törvény valamely rendelkezése - kivéve a 35. (1) bekezdését - keresetről szól, az a viszontkeresetre is vonatkozik, ahol pedig válasziratról szól, az a viszontkeresettel szembeni válasziratra is vonatkozik. Váb. 34. (1) A felek eltérő megállapodása hiányában, a választottbíróság köteles a feleket meghallgatni, és lehetőséget adni számukra beadványaik előterjesztésére. A választottbíróság a megjelent tanúkat és szakértőket meghallgatja, pénzbírságot vagy más kényszerítő eszközt azonban nem alkalmazhat. (2) A feleket kellő időben, előzetesen értesíteni kell a tárgyalásról és a választottbíróság olyan eljárási cselekményéről, amelynek célja tárgy vagy okirat megszemlélése. (3) Az egyik fél által a választottbírósághoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel. Ugyanígy közölni kell a felekkel azt a szakértői véleményt vagy más bizonyítékot, amelyet a választottbíróság döntése meghozatalánál figyelembe vehet. (4) A választottbírósági eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek. 218

219 A fél mulasztása Szakértő Kézbesítési szabályok A bíróság által nyújtott jogsegély Határozathozatal Váb. 35. (1) A választottbíróság megszünteti az eljárást, ha a felperes a keresetlevelét elfogadható indok nélkül nem terjeszti elő, kivéve, ha a felek másképpen állapodtak meg. (2) Ha az alperes válasziratát nem nyújtja be, a választottbíróság köteles az eljárást folytatni anélkül, hogy a mulasztást a felperes állításai elismerésének tekintené. (3) Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő a bizonyítékait, a választottbíróság folytathatja az eljárást, és a rendelkezésére álló adatok alapján határozatot hozhat. Váb. 36. (1) A felek eltérő megállapodása hiányában - ha a választottbírósági eljárásban jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a választottbíróság nem rendelkezik - a választottbíróság - a) egy vagy több szakértőt rendelhet ki, hogy adjon véleményt a választottbíróság által meghatározott kérdésekben; - b) bármelyik féltől megkívánhatja, hogy a szakértőnek felvilágosítást adjon vagy mutasson be, illetve tegyen hozzáférhetővé bármely, a tárgyhoz tartozó okiratot vagy tárgyat, hogy azt a szakértő megszemlélhesse. (2) Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a szakértő, ha az egyik fél kéri vagy azt a választottbíróság szükségesnek tartja - írásbeli vagy szóbeli szakvéleményének előterjesztését követően -, köteles részt venni a tárgyaláson, ahol a felek kérdéseket intézhetnek hozzá, és a vitás kérdések bizonyítására tanút vagy szakértőt állíthatnak. Váb. 10. (1) Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, bármely írásbeli közlést azon a napon kell átvettnek tekinteni, amikor - a) azt a címzettnek személyesen átadták, vagy - b) azt a székhelyére, telephelyére vagy lakóhelyére (a továbbiakban együtt: székhelyére), szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére kézbesítették. (2) Ha az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül egyik sem állapítható meg, az ajánlott levélben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizonyító módon a címzett utolsó ismert székhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére elküldött írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstől számított nyolcadik napon, külföldi címzett esetében a tizenötödik napon átvettnek kell tekinteni. Váb. 37. (1) A félnek a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a bíróság e kérelemnek helyt adó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással. (2) A bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el a választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyben, ha a biztosítási intézkedést kérő fél a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. (3) Ha a választottbíróság előtt a bizonyítási eljárás lefolytatása jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a választottbíróság megkeresésére a helyi bíróság a bizonyítás lefolytatásával, valamint a választottbíróság által lefolytatott bizonyítás során szükséges kényszerítő eszközök alkalmazásával jogsegélyt nyújt. (4) A választottbíróság azt a helyi bíróságot keresi meg, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható. Budapesten a PKKB jár el. Váb. 38. (1) Több bíróból álló választottbíróság - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - szótöbbséggel hozza meg határozatát. Többségi álláspont hiányában a választottbírósági tanács elnöke dönt. (2) Eljárási kérdésekben az eljáró tanács elnöke is dönthet, ha a felek vagy a választottbíróság tagjai erre felhatalmazzák. Határozatok Ideiglenes intézkedés Egyez ség Váb. 26. (1) Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, a választottbíróság kérelemre bármelyik felet utasíthatja, hogy minden olyan ideiglenes intézkedést tegyen meg, amelyet a vita tárgya vonatkozásában a választottbíróság szükségesnek tart. A választottbíróság bármelyik felet megfelelő biztosíték adására szólíthatja fel az ilyen intézkedéssel kapcsolatban. (2) Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat mindaddig hatályban marad, amíg azt a választottbíróság újabb határozatával hatályon kívül nem helyezi, vagy ugyanabban a kérdésben ítéletet nem hoz. Váb. 39. (1) Ha az eljárás során a felek a jogvitában egyezséget kötnek, a választottbíróság az eljárást végzéssel megszünteti. (2) Ha a felek kérik, a választottbíróság az egyezséget a megállapodásban rögzített feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve, hogy megítélése szerint az egyezség megfelel a jogszabályoknak. (3) A választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a választottbíróság által hozott ítélet hatályával. 219

220 A határozat formája és tartalma Eljárást megszüntető végzés Ítélet Váb. 42. (2) A választottbíróság megszünteti az eljárást, ha - a) a felperes a keresetét nem terjeszti elő [35. (1) bekezdés]; - b) a felperes keresetét visszavonja, kivéve, ha az alperes ez ellen kifogással él, és a választottbíróság a vita lezárásához fűződő jogos érdekét elismeri; - c) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak; - d) a választottbíróság úgy ítéli meg, hogy az eljárás folytatására bármely okból nincs szükség vagy az lehetetlen. Váb. 42. (1) A választottbírósági eljárás az ügy érdemében hozott ítélettel vagy a választottbíróságnak az eljárást megszüntető végzésével ér véget. Váb. 40. A választottbíróság ítéletét és az eljárást megszüntető végzését írásba kell foglalni, és azt a választottbírónak, illetve a választottbíráknak alá kell írniuk. Több bíróból álló választottbíróság esetében a tagok többségének aláírása elegendő, feltéve, hogy az elmaradt aláírás hiányának okát feltüntetik. 41. (1) Az ítéletben és az eljárást megszüntető végzésben rendelkezni kell az eljárás költségének - ideértve a bírák díjának - összegéről és annak viseléséről. (2) Az ítéletben rögzíteni kell a döntés alapjául szolgáló indokokat, kivéve, ha a felek egyezségét foglalták ítéletbe. (3) Az ítéletben fel kell tüntetni annak keltét és a választottbíráskodás helyét. Az ítéletet úgy kell tekinteni, mint amelyet a feltüntetett helyen hoztak. (4) Az ítéletnek a választottbírák által a 40. szerint aláírt egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek. Jogorvoslat Kijavítás, értelmezés, kiegészítés Egyéb Váb. 43. (1) Ha a felek eltérő határidőt nem állapítottak meg, az ítélet kézhezvételétől számított harminc napon belül - a) az egyik fél a másik fél egyidejű értesítése mellett kérheti a választottbíróságot, hogy az ítéletben előforduló bármely névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki; - b) ha a felek úgy állapodnak meg, egyik fél a másik félhez intézett egyidejű értesítéssel kérheti a választottbíróságot, hogy az ítélet meghatározott része vagy pontja tekintetében adjon értelmezést. (2) Ha a választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés az ítélet indokolásának részévé válik. (3) A választottbíróság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hibát az ítélet meghozatalától számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja. Váb. 44. (1) Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, az ítélet kiegészítését annak kézhezvételétől számított harminc napon belül, bármelyik fél a másik fél egyidejű értesítése mellett kérheti, ha a választottbíróság olyan kérelem vonatkozásában, amelyet az eljárás során előterjesztettek, nem rendelkezett. (2) Ha a választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, harminc napon belül - szükség esetén tárgyalás alapján - kiegészítő ítéletet hoz. Váb. 54. A választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye; csak az ítélet érvénytelenítése kérhető a bíróságtól, az 55. -ban felsorolt okokból. a választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti per o a bíróságok szerepe a VB eljárásban Váb. 7. Az e törvény által szabályozott ügyekben a bíróság akkor járhat el, ha ezt e törvény lehetővé teszi. Váb. 8. (1) Az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben keresetet indítottak kivéve az 54. szerinti keresetet, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan. A per megszüntetésére irányuló kérelmet az alperes legkésőbb a keresetlevélre benyújtott érdemi ellenkérelmében terjesztheti elő. (2) A per megszüntetése esetében a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok harminc napig fennmaradnak. (3) Az (1) bekezdésben említett keresetlevél benyújtása nem akadálya a választottbírósági eljárás megindításának, folytatásának, illetve választottbírósági határozat meghozatalának addig sem, amíg az eljárás a bíróság előtt folyamatban van. a bíróságok határozatai mindenkire kötelezőek, így az is, amelyben megállapítja hatáskörét vagy ennek hiányát ebből következően a VB is megteszi az ebből következő lépéseket (keresetlevél elutasítása) 220

221 a rendes bíróságok lehetséges szerepe válaszottbírák kijelölése, kizárása, megbízatásuk megszűnése VB hatáskörének megállapítása ideiglenes intézkedés, biztosítási intézkedés meghozatala megkeresésre bizonyítási cselekmény lefolytatása o hatáskör és illetékesség Váb. 51. A választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyek a 37. -ban szabályozott kivételekkel a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak.[bizonyítási jogsegély esetén a helyi bíróság] Váb. 52. A választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyekben az a megyei bíróság illetékes, amelynek területén az alperes székhelye (telephelye) található, vagy amelynek területén a jogvitához vezető szerződéskötés történt. Ha az illetékes bíróság ily módon nem állapítható meg, a FB jár el. o az érvénytelenítés Váb. 55. (1) A fél, továbbá az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, a választottbíróság ítéletének részére történt kézbesítésétől számított hatvan napon belül keresettel az ítélet érvénytelenítését kérheti a bíróságtól, ha a) a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége vagy cselekvőképessége; b) a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen; c) a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni; d) az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki; ha a határozat a választottbírósági szerződés keretein kívül eső ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választottbíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyekre a választottbíráskodás nem volt kikötve, az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezések vonatkozásában lehet kérni; e) a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának - kivéve, ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelezően alkalmazandó szabályával -, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek. a) a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy b) az ítélet a magyar közrendbe ütközik. Váb. 55. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Kiegészítő ítélet esetében a határidőt annak kézbesítésétől kell számítani. kizárt: Váb. 6. Azt a felet, akinek tudomása van arról, hogy e törvény bármely, a felek eltérő megállapodását megengedő rendelkezésének vagy a választottbírósági szerződés bármely előírásának nem tettek eleget, és az eljárásban továbbra is részt vesz, anélkül, hogy ezen mulasztás miatti kifogását haladéktalanul, vagy ha arra határidőt szabtak e határidőn belül bejelentené, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott. így nem kérhet érvénytelenítést sem! o a bíróság eljárása Váb. 53. A bíróság kivéve a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti pert nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködése nélkül jár el. Határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. a végrehajtás felfüggesztése Váb. 56. (1) A bíróság a választottbírósági ítélet végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti. (2) A bíróság ítélete kizárólag a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére szorítkozhat. Váb. 57. A bíróság eljárására egyebekben a Pp. rendelkezései irányadók azzal, hogy a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálati kérelem azonban előterjeszthető. 221

222 Fővárosi Bíróság PP sz. eljárás ( B e ) v é g z é s A jegyzetnek vége van, így a jegyzet tanulását megszüntetem, és a hallgatót újbóli elölről kezdésre utasítom. Indoklás A Pp a alapján (a vizsgaidőpontot közölték a hallgatóval) a tanulás hatálya már beállt, így a jegyzet tanulás nélküli elutasításának (Pp ) már nincs helye, ezért a jegyzet tanulását a Pp g) pontja alapján (hallgató agyhalála jogutódlás nélkül) megszüntetem. Az újbóli elölről kezdésre utasítás indoka, hogy a Pp (3) bekezdése alapján a tanulási eljárás nagyterjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges (azonban a hallgató szabályszerűen volt megalakítva és nem járt el kizárt hallgató, valamint súlyos tanulási szabálysértés sem történt). Végzésem ellen felülvizsgálatnak nincs helye, azonban jogerős bukás esetén tanulás-újítási kérelmet lehet előterjeszteni, amennyiben a több tanulás a hallgatóra kedvezőbb vizsgáztatást eredményezett volna (Pp (1) a) pontja). Budapest, május 3. dr. Merani s.k. A kiadmány hiteléül: dr. Merani s.k. írnok P.H. 222