Tervezési program a pécsi Leıwey Klára Gimnázium költözésével kapcsolatban kiírandó építészeti tervpályázathoz

Átírás

1 Tervezési program a pécsi Leıwey Klára Gimnázium költözésével kapcsolatban kiírandó építészeti tervpályázathoz 1. A terület ismertetése A Gimnázium átköltözésével és a beépítéssel érintett terület Pécs Megyei Jogú város 4641 hrsz-ú telkén helyezkedik el. Megvalósítandó építészeti program A Leıwey Klára Gimnázium Pécs városának emblematikus középiskolája, az elmúlt évtizedek során kitőnı oktató munkájának köszönhetıen országosan is a legelismertebb oktatási intézmények közé sorolható. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata eleget téve szerzıdéses kötelezettségeinek a jelenleg a Szent István téren mőködı gimnáziumot új helyszínre kívánja költöztetni. Annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályi elıírásoknak az önkormányzat meg tudjon felelni, az intézményt olyan helyszínen kell elhelyezni, hogy annak szellemiségéhez, egyfajta elit gimnáziumi pozíciójához méltó környezetben fogadja majd diákjait, tanárait, látogatóit. Ugyanakkor fontos szempont, hogy a nagy presztízzsel bíró középiskola környezete, építészeti kialakítása a hatályos törvényeknek, szabványoknak megfeleljen, az új épület kialakítása ezek szerint történjen. A pécsi Leıwey Gimnázium egyfajta szimbóluma is a városnak, a neve szorosan összefonódott Pécs kulturális életével, és nem csak a kulturális élet tekintetében neve a minıség szinonimája is. A kiíró elképzelései szerint az új középiskola létrehozását - a helyszíni adottságokat figyelembe véve olyan építészeti eszközökkel kell megvalósítani, melyek a Pécsett, az Európa Kulturális Fıvárosa program keretében megvalósult, a magyarországi kortárs középület tervezés mintáiként is szolgáló Kodály Központ illetve Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont építészeti minıségével azonos szintet képviselnek. A tervezı feladata, hogy a környezeti lehetıségek figyelembe vételével alakítsa ki az új épületet, illetve épületeket, olyan módon, hogy a fenntarthatósági, környezeti, városépítészeti, megközelíthetıségi, városszerkezeti szempontokat prioritásként kezeli. Az épület, az azt használó diákok, hallgatók számára a praktikus, oktatási funkciókon túlmenıen szolgálja a vizuális környezeti nevelést. Szolgálja az épített környezet értékeire való figyelmet, legyen 1

2 képes közérthetı formában közvetíteni narratív és kevésbé kézzel fogható építészeti eszközökkel - melyek a látogatók, használók tudatára hatnak - a térélmény, mint érték megszületését. Az épületnek olyannak kell lennie, mely emblematikus építészeti értékkel bír. Járuljon hozzá a város építészeti arculatának színesítéséhez, egyfajta szentélye legyen az itt folyó oktatási munkának. Szolgálja ki az oktatási program igényeit, ugyanakkor kényelmes, átlátható, akadálymentes környezetet biztosítson, a diákok legyenek képesek azt második otthonukként kezelni és elfogadni, továbbá a jelenlegi helyén mőködı iskolához hasonlóan az új intézmény is legyen befogadója a sokszínő pécsi kultúrának, a nemzetiségi illetve több tannyelvő oktatásnak, legyen exportképes az itt megvalósuló oktatási modell Pécs számára. A Gimnáziumban az oktatás a következı, fı tevékenységek mentén zajlik: - hagyományos középiskolai oktatás, - szaktárgyak oktatása, - nyelvoktatás, - informatikaoktatás, - testnevelés. A funkcionális egységeket a hatékonyabb mőködés érdekében lehetıleg tömör építészeti kialakítású (aula, csarnok-zsibongó stb.) alaprajzi rendszerekbe kell szervezni. Törekedni kell a közlekedıterek többcélú hasznosítására. Ha a funkcionális egységek között belsı zárt kapcsolatot gazdaságosan nem lehet teremteni, akkor külsı, nyitott, de fedett közlekedıt kell közöttük kialakítani. Természetesen a fentieken túl számos egyéb funkciót is ellát a középiskola, melyeket az alábbi részletes tervezési program tételesen bemutat. I. oktatási funkciók I.1. Általános tantermek A fentiekben megfogalmazottak szerint a Gimnáziumban hagyományos, tantermi oktatás zajlik. A középiskolába 900 diák jár, és nagyságrendileg 120 tanár dolgozik ott. Ezeken túlmenıen 4 fıs technikai személyzet segíti a középiskola mőködését. 2

3 Az egyes évfolyamokon több, mint 200 diák tanul, akiket osztálytermekben el kell tudni helyezni. Minden osztálynak saját tanterme van, a termekben a diákok mindegyike önálló asztallal/paddal és ülıhellyel rendelkezik. A középiskola tanítási modelljének és a csökkenı diákszámnak megfelelıen az osztályok szám a következık szerint alakul: 2013/14-es tanév: 2014/15-ös tanév 2015/16-os tanév 2016/17 es tanévtıl 25 osztály, 24 osztály 23 osztály 22 osztály Ennek megfelelıen az épületet úgy kell megtervezni, hogy a 25 osztály igényeit ki tudja szolgálni a szaktantermi és egyéb igényeken felül. További tervezési szempont, hogy az így felszabaduló 3 tanterem az oktatási programba beilleszthetı legyen, azok késıbbi hasznosíthatósága ne igényeljen jelentıs átépítéseket. Várhatóan mind a három terem az oktatás céljait fogja szolgálni, de elképzelhetı, hogy speciális, szaktanteremként mőködnek majd. Az iskola törekvése, hogy a nagyszámú osztályt a törvényi, jogszabályi keretek adta lehetıségek mentén az átlagosnál valamivel nagyobb létszámmal töltse fel. A törvényi keretek adta 35 fıs maximális osztálylétszámokkal folyik az oktatás jelenleg. Egyes esetekben a jogszabály megengedi, hogy az egyes csoportok osztályok létszáma e keretet túllépje, így van olyan osztály ahová 40-en is járnak. A középiskolai funkciók, így a tantermek kialakítását is a 11/1994 MKM rendeletben foglaltak szerint (az 32/2008 OKM rendelettel) a kötelezıen alkalmazandó MSZ számú szabvány írja elı. A szabványban kötelezıen teljesítendı igényeken túl a tantermeket az alábbiak szerint kell kialakítani: A tanterem alapvetı funkciója az oktatás. A fentiekben megfogalmazott tanulói létszámot el kell tudni helyezni. Minden diák számára figyelemmel az ergonómiai szükségletekre kényelmes széket és asztalt/padot kell biztosítani. Ezek elhelyezésénél ügyelni kell a megfelelı rálátás biztosítására, a tanár és a tábla akadályok nélküli láthatóságára. 3

4 Kiemelten fontos szempont a kellı megvilágítás, árnyékolhatóság, szellıztetés, az egy fıre jutó légköbméter arány biztosítása. A szabvány elıírja, hogy a tantermek minimum 20%-át meg kell tudni osztani, hangszigetelt mozgatható válaszfalakkal kell megoszthatóvá tenni. Ezen termek esetében két ajtó beépítése szükséges, de mindkét részben meg kell oldani az osztályteremre elıírt légállapotot és világítást. A kiíró szándékai szerint a termekben interaktív táblák kerülnek beépítésre, melyre a komplex tervezés során figyelemmel kell lenni. A tanteremben meg kell oldani a diákok kabátjainak, tornafelszerelésének, valamint egyéb, az oktatáshoz kapcsolódó eszközeinek biztonságos, mások által hozzá nem férhetı tárolását. Ezek a hatályos tőzvédelmi szabályzat szerint a folyosókon nem helyezhetıek el, így ennek megoldása tervezési feladat. A tantermek méretét úgy kell meghatározni, hogy egy fıre minimálisan 2 m 2 jusson, de a szabvány szerint egy terem mérete nem legyen nagyobb 68 m 2 -nél, de legalább érje el az 52 m 2 -et. tanterem 68 m m 2 1. Szaktantermek Ahogy azt feljebb is említettük, az iskolában speciális szakoktatás is folyik. Ennek célja, a diákok a hagyományos tanítás keretein túl egyéb, emelt óraszámú oktatásban is részt vegyenek csoportokban, összesen nyolc tantárgyat érintve. A pontos tárgyak a tervezési program további egyeztetése során kerülnek meghatározásra. A szaktanterem is tanterem, így minden, a tantermekre vonatkozó szabványnak és elıírásnak meg kell tudni feleltetni. 4

5 szaktanterem 68 m m 2 2. Nyelvi termek, laborok Az iskolában a nyelvoktatás kiemelten fontos szerepet kap. Ennek megfelelıen speciálisan felszerelt és berendezett szakoktatási célokat szolgáló termeket kell tervezni. A gimnáziumban több nyelvet oktatnak kisebb csoportokban a hatékonyság növelése érdekében, melyek kihasználtsága ennek következtében meghaladja a napi 10 órát. A tantermek esetében elıírt légcsereszámot, hangszigetelést itt kiemelt fontossággal kell kezelni, az eszközök, berendezések és bútorok kialakítása adott esetben speciális, egyedi igényeket is támaszthat. Ezeket a tervezıi egyeztetések során majd tisztázni kell. nyelvi labor 30 m m 2 3. Informatika termek Az iskolában minden osztályban zajlik informatikai oktatás. Ennek megfelelıen a kellı számú termet létre kell hozni. Szükség lesz az egyszerre fıt befogadó termek mindegyikében a számítógépek elektromos energia ellátására, a gyengeáramú hálózat teljes kiépítésére. A termek bútorozásánál figyelemmel kell lenni a tükrözıdésmentességre, így a bútorok, padló, valamint a falfelületek esetében a matt, de könnyen tisztítható, portaszító felületek megvalósítására. A termeknél a fokozott árnyékolás, klimatizálás alapvetı követelmény. Mindegyik helyiségnek 80-90%ban elsötétíthetınek kell lennie. 5

6 informatika terem 45 m m 2 4. Az oktatáshoz kapcsolódó szertárak, elıkészítı helyiségek. A korábban említett szaktantermek és informatikai helyiségek kialakításához szükség lesz az azokat háttértevékenységgel támogató elıkészítı helyiségek, szertárak megépítésére is. Különösen fontos és jelentıs odafigyelést igénylı helyiség a szerverszoba lesz. Ez az iskola informatikai rendszerének központja, az itt mőködı szerver a 4 informatikai tantermen túl az iskola egyéb számítógépes rendszereit is felügyeli, mőködteti. Ennek védelme, a helyiség állandó, alacsony hımérsékleten tartása tervezési feladat. Az egyes szertárak pontos kialakítása a tervezési folyamatban pontosítható lesz, de mindegyikben el kell helyezni egy munkahelyet, mely biztosítja adott esetben a szaktanár felkészülését az órára. A szertárakat össze is lehet vonni, amennyiben a tervezési koncepció ezt megengedi, de a kémiai szertárat mindenképpen elkülönítetten kell kezelni. Minimálisan az alábbi tárgyak számára kell szertárat kialakítani: - általános, - számítástechnikai, - idegen nyelvi, - fizikai, kémiai - biológiai, - rajz és képzımővészeti - hangszerraktár szertárak 20 m m 2 6

7 II. közösségi funkciók 1. Aula, fogadótér A gimnáziumnak, mint minden középiskolának szüksége lesz közösségi funkciókat ellátó terekre. Itt történnek az iskola ünnepségei, rendezvényei, e tér a találkozás helyszíne, a fogadótere is egyúttal az épületnek. Létesítése a tervezési program szerint tehát szükséges, a porta, a várakozóhelyiség, a büfé és a ruhatár funkcióját is betöltheti. Padló-, oldalfal- és mennyezetburkolatát, kiegészítı helyiségeit (színpad, vetítı, technikai helyiség, büfé, ruhatár, illemhely stb.) úgy kell kialakítani, hogy többcélú használatot biztosítson: - oktatási, nevelési, - közösségi, - mővelıdési, - sport és szabadidıs tevékenységekre. A kiegészítı helyiségeket a legnagyobb használati létszámra kell méretezni. A közlekedıterületeket lehetıleg összevontan kell kialakítani (pl. aula, zsibongó), így lehet megoldani a terület többcélú használatát (pl. iskolai, mővelıdési, sport- és szabadidıs tevékenységre). A bejáratokat, közlekedıket, lépcsıket, felvonókat a kiürítésre vonatkozó elıírások szerint kell méretezni. A tervezési feladat tehát egy megfelelı használatot biztosító elıcsarnok megtervezése, melynek mérete akkora kell, hogy legyen, ami képes a teljes iskolai létszámot (diákok, tanárok) és az egyes rendezvények vendégeit is befogadni (szülık, stb. ). aula 450 m m 2 7

8 2. Könyvtár Az iskola jelentıs könyvgyőjteménnyel is rendelkezik, melynek tárolását meg kell oldani. A könyvtár is többes funkciót lát el, olvasó, tanuló hely, ugyanakkor nem csak a csendes tanulás lehetıségét kell itt biztosítani, hanem adott esetben csoportfoglalkozások megtartásának lehetıségét, illetve a diákok körében általánosnak mondható számítógép használatot. A helyiségben 1 fı könyvtáros részére ki kell alakítani munkahelyet, illetve a látogatók számára a kabátok táskák elhelyezését meg kell oldani. A könyvtárból nyílik egy kb négyzetméteres könyvraktár is, melyet zárhatóan kell kialakítani. könyvtár 150 m m 2 3. Tornacsarnok Az iskola méretébıl adódóan az MSZ szabvány értelmében várhatóan egy C típusú tornacsarnokot kell megtervezni, melynek mérete 30/45 m és minimálisan 10 m-es belmagassággal rendelkezik. A termet úgy kell kialakítani, hogy azt három egyforma részre lehessen osztani alaprajzi értelemben. A tornacsarnok padozatát sportolásra tervezve és ahhoz méretezetten kell kialakítani. A teremben biztosítani kell a megfelelı légcserét és megvilágítást is. A tornacsarnok méretébıl adódik, hogy egy ekkora tér alkalmas nagyobb rendezvények megtartására is. Amennyiben a tervezı úgy dönt, hogy a program szerinti közösségi tevékenységeket itt kívánja biztosítani, akkor az aula zsibongó tér mérete ezzel arányosan csökkenthetı. A tornacsarnokhoz a szabvány által elıírt mérető kiszolgáló tereket (vizesblokk, küzdıtéri wc, öltözık, tanári öltözı, elsısegély szoba) is ki kell alakítani. Ezek biztosítására nagyságrendileg 120 m 2 elegendı. 8

9 tornacsarnok 1350 m m 2 III. irodák, épületfelügyelet A középiskola mőködéséhez az igazgatás és a hozzá kapcsolódó ügyintézık valamint a tanárok számára irodákat szükséges tervezni. 1. Igazgatás igazgatói iroda. Az iskola vezetıje számára 1 munkahelyes irodát szükséges kialakítani. Ez a helyiség nem rendelkezik közvetlen bejárattal a közlekedı területek irányából, oda a titkárságon keresztül lehet bejutni. Az irodát olyan méretőre kell tervezni, hogy az igazgatóhoz érkezı vendégek, kb.: 5-6 fı számára leülı hely, illetve tárgyaló asztal elhelyezhetı legyen. A tantestületi értekezleteket nem itt tartják, hiszen a több, mint 100 tanár leültetésére itt nem lenne mód. Az irodát úgy kell elhelyezni az épületben, hogy könnyen megtalálható legyen és kapcsolódjanak hozzá, vagy a közelében kerüljenek elhelyezésre az egyéb, pl.: gazdasági, munkaügyi funkciókat ellátó további irodák. Ugyanakkor tekintettel kell lenni a vagyonbiztonságra, javasolt tehát ezen helyiségekhez elektronikus beléptetı rendszert is tervezni. igazgatói iroda + titkárság 40 m m 2 2. Háttér irodák Ahogy az korábban is említésre került az igazgatás és mőködtetés számára további irodákat kell kialakítani. Ezek a következı funkciók számára készülnek: - igazgató helyettesi iroda, - gazdaságvezetıi iroda, - ügyviteli helyiség, 9

10 - irattár, Az esetlegesen további funkciók számára készülı irodák a tervezési folyamat során pontosításra kerülnek. Az irodákban 1, vagy maximum 2 fı dolgozik, a munkahelyeket ennek megfelelıen kell elhelyezni. Az elızetes igényfelmérések szerint 6 irodát kell elhelyezni a fenti funkciók számára. irodák 35 m m 2 3. Tanári szobák A 120 fıs oktatói létszámot ezekben a szobákban kell elhelyezni. A nagy létszámból fakadóan ennyi embert nem lehet 1 helyiségben elhelyezni, ezért a gimnázium vezetése úgy döntött, hogy 8 helyiséget alakít ki a tervezési program szerint. A méretüket úgy kell megválasztani, hogy a 3 m 2 /fı fajlagos területi arány biztosítható legyen. Minden tanár számára biztosítani kell egy íróasztalt zárható kivitelben leülı hellyel. Itt kell megoldani a tanárok kabátjainak, és egyéb értéktárgyainak biztonságos tárolását is. A tanári szobákhoz biztosítani kell szociális helyiséget, ahol kávét, teát lehet fızni, vagy adott esetben ételt lehet melegíteni. Itt minimálisan egyszerre 8 fınek kell étkezıasztalt és széket biztosítani. A tanári szobában biztosítani kell egy olyan részt, amely alkalmas arra, hogy a szülıket a tanárok fogadhassák és a kollégákat nem zavarva konzultálni lehessen. A tanári szoba munkahely is egyúttal. Biztosítani kell a szabványban szereplı megvilágítást, légcserét és klimatikus viszonyokat. tanári szoba 56 m m 2 4. karbantartás, kiszolgáló helyiségek 10

11 Az épületben vagy ahhoz kapcsolódóan a viszonylag nagymérető épülethez karbantartó mőhelyt, szerszám tárolót, a technikai személyzet számára tartózkodó és szociális helyiségeket kell tervezni. Meg kell oldani az épületfelügyelet, porta, gazdasági bejárat, kerti szerszám tároló elhelyezését. A pontos helyiség méreteket a tervezés során lehet meghatározni, de várhatóan 10 különbözı funkciójú helyiséget kell majd kialakítani. kiszolgáló helyiség 50 m m 2 5. étterem, konyha Az épületben el kell helyezni az iskola számára szükséges konyhát és éttermet. Ennek méretezése a hatályos szabvány szerint történjen. konyha - étterem 150 m m 2 IV. területrendezés, közlekedési kapcsolatok Az iskolához tartozó udvart a hatályos jogszabályok szerint kell kialakítani. Ott az alábbi funkciókat kell elhelyezni: - sportudvar - pihenı terület A sportudvaron el kell tudni helyezni egy darab tornapályát melynek mérete 25/45 méter. A burkolatát sportolásra alkalmas anyagból kell kialakítani. Az udvar méretét úgy kell megválasztani, hogy kb. 3-4 m 2 /fı fajlagos területi értéknek megfeleljen. Ebben kell elhelyezni a pihenı területet és a sportpályát is. A telken belül elhelyezendı parkolók számát tekintve az OTÉK elıírásai a mérvadóak, azonban ha a szabályozási terv a telket ún.: hiányzónába sorolja, a parkoló mérleget ennek alapján kell elkészíteni. 11

12 Az épületet és a környezetét úgy kell kialakítani, hogy az akadálymentesítésrıl rendelkezı valamennyi jogszabálynak megfeleljen. A tervezınek gondoskodnia kell a gépjármővel, tőzoltó jármővel való megközelítésrıl, a szükségessé váló közúti kapcsolatok kialakításáról is. Tervezési feladat az épület megfelelı megközelíthetıségének biztosítása. Gondoskodni kell arról is, hogy adott esetben a diákokat autóbusszal szállítják, így a busz számára le és felszálló helyet kell kialakítani. Rendezvények esetén a telken belül, vagy ha a hatályos Építési Szabályzat megengedi a terület közelében a szükséges mennyiségő parkolóhelyet biztosítani szükséges. A tervnek ki kell terjednie a teljes terület megvilágítására, a balesetmentes környezet kialakítására. A tervezési program alapvetıen nem számol a kiszolgáló területekkel, vizes blokkokkal, stb. Ezek elhelyezése és kialakítása a tervezı feladata. sportudvar, rekreáció 2000 m m 2 A fenti programból adódik, hogy a fı funkciók szerint a szükséges nettó alapterület a gimnázium szabályszerő mőködéséhez minimálisan 5972 m 2. 12