A gépjárművek forgalombiztonsági értékelése

Átírás

1 A motorizáció fejlődésének sajátos, de nem szükségszerű velejárója a közlekedési balesetek számának a növekedése. A közlekedési balesetek általában több okra vezethetők vissza, s legtöbb esetben a baleset akkor következik be, ha az előidéző okok együtt következnek be. A balesetek okozói lehetnek a gépjármű, a gépjárművet irányító ember, az út és a jogi szabályozás. Forgalombiztonság elemei: - gépjármű - ember - pálya - jogi szabályozás A gépjárművek forgalombiztonsági értékelése A gépjármű közlekedésekor számos rendellenesség, előre nem várt és nem kívánt esemény fordulhat elő, például valamelyik szerkezeti elem hibája. Ez a balesetek viszonylag csekély százalékában fordul elő. Általában a gépjárművek műszaki biztonságával szemben kettős követelményt támasztanak: - aktív biztonság - passzív biztonság Aktív biztonság: Az aktív biztonság azokat a műszaki megoldásokat jelenti, amelyek a balesetek megelőzését szolgálják azáltal, hogy csökkentik a gépjárművezető fizikai és szellemi igénybevételét: - Amilyen az ülés, olyan az autózás: a gépkocsivezető kifáradása ellen jó védelmet nyújt a kényelmes ülés. A jó csillapítás csökkenti a vibrációt és a lökésszerű terheléseket. Különösen hosszú utazásoknál fontos az ergonómiailag jól megformált többrétegű ülés, amely a testalkatnak megfelelően beállítható. A gerinc megfelelő alátámasztása az egyik legfontosabb tényező. - A zajszint csökkentése: legyen az motor-, gördülési vagy mentszél okozta zaj, a zajszigetelés nemcsak kellemessé teszi az utazást, de csökkenti a kifáradást is. - Kellemes klíma: a speciális fényvisszaverős üvegezéssel csökkenthető az utastér felmelegedése. A huzat-, és zajmentes légcserét kényszerkeringtetéssel érik el. Leghatásosabb azonban az automatikus működésű klímaberendezés. - Látni és látszani: Az ablaktörlő minél nagyobb felületet tisztít meg, annál kisebb a holttér. A biztonságos vezetést nagyban segíti, ha a külső visszapillantó tükrök elektromosan könnyen és gyorsan állíthatóak és fűthetőek, ami megakadályozza a jégés páraréteg képződését. Az első és hátsó ködfényszórók hozzájárulnak a biztonságos közlekedéshez. - Gumiabroncsok hatása a menetbiztonságra: hirtelen fékezések közben a jármű stabilitását a gumiabroncs tenyérnyinél is kisebb felfekvő felületén lejátszódó folyamatok határozzák meg. Biztonságtechnikai szempontból a gumiabroncs optimálisa két módon lehetséges: - legmegfelelőbb gumikeverék előállítása, - futófelület profiljának kialakítása. - Lengéscsillapítás és rugózás: nemcsak a kényelem, hanem a biztonság fontos tényezője. A lengéscsillapítót és a rugót egymással összhangban választja ki a konstruktőr az adott gépkocsihoz. A rugalmas gumiabroncs pattogását a lengéscsillapító akadályozza meg. Erre azért van szükség, mert amikor a kerék felemelkedik az útburkolatról, alkalmatlanná válik az erőátvitelre. 1

2 - Hagyományos és aktív kerékfelfüggesztés: a menetkényelem érdekében egyre bonyolultabbá váló lengőkaros rendszerek végzik a kerekek megvezetését. A rugózás miatti elmozdulásokat gömbcsuklók és rugalmas gumielemek teszik lehetővé. - Meghajtás módja: - állandó összkerékhajtás a menetbiztonság szempontjából a legkedvezőbb, de sajnos drága. A vonóerő kettő helyett négy keréken oszlik meg, ezért jelentős oldalvezető erőtartalék áll rendelkezésre. Ez növeli a menetbiztonságot. - elsőkerék hajtás: a kormányzott kereken létrejövő vonóerő a gépkocsit mindig a kívánt irányba húzza. Hirtelen gázadás hatására csúszós úton sem farol meg. - hátsókerék hajtás: klasszikus meghajtási mód, menetdinamikailag a legkedvezőtlenebb. Hátrányos menetstabilitást elektronikus szabályozórendszerekkel ellensúlyozzák. - Fékrendszer: tehergépkocsik és autóbuszok nagy mozgási energiát birtokolnak, sok utast, olykor pedig veszélyes rakományt is szállítanak. A haszonjárművek balesetei a legtöbb estben súlyosabb kimenetelűek, bár sokkal ritkábban fordulnak elő. - Blokkolásgátló: veszélyes helyzet adódhat száraz útburkolaton pánikszerű fékezéskor, és csúszós úton már mérsékeltebb fékpedál lenyomáskor is. Csúszó kerékkel megnő a fékút és romlik a menetstabilitás. Passzív biztonság: A passzív biztonság kategóriájába azok a megoldások tartoznak, amelyek a már bekövetkezett baleset során a személyek sérülésének csökkentését hivatottak biztosítani. - A közlekedési partnerek védelme: gyalogosok, kerékpárosok ütközéses, gázolásos baleseteinél a sérülések csökkenthetők, ha a motorháztetőre nem szerelnek kiálló részeket, az ablakok átmenet nélkül illeszkednek a karosszériához, az ablaktörlők hajtótengelyeit a motorháztető alá rejtik, besüllyesztik az ajtónyitókat. - Energiaelnyelő deformációs zónák: a karosszériák elején, végén és a lehetőségek szerint oldalt is energiaelnyelő, úgynevezett deformációs zónákat alakítanak ki. Ütközéses baleseteknél a mozgási energia az előre megtervezett deformációkra fordítódik, emiatt a bent ülőket kisebb lassulás terheli. - Lökhárítókba beépített passzív biztonság: az első és hátsó lökhárítókat nem közvetlenül a karosszériához erősítik fel, hanem köztes elemként egy speciális lengéscsillapítót építenek be. A lökhárító műanyag burkolata kisebb koccanásoknál a felületi sérülésektől is véd. - Biztonsági öv: erős fékezéskor vagy ütközéskor a tehetetlenség miatt a gépkocsiban ülők nagy erővel vágódnak előre, vagy a kormánykeréknek, vagy a műszerfalnak. A sok esetben végzetes következmények ellen véd a perlonból vagy más műszálas szövetből készült biztonsági öv. - Automatikus biztonságiöv-csévélő szerkezet: különösen veszélyes a laza biztonsági öv, melybe az emberi test nagy sebességgel belezuhan. Ennek elkerülésére szerelik be az automatikusan működő biztonságiöv-csévélő szerkezeteket. - Biztonsági gyerekülés: A kevésbé fejlett csontozatú gyermekek védelmére még nagyobb gondot kell fordítani. Hatásos védelmet a biztonsági gyerekülések nyújtanak. - Kabrioletek védelme felborulás ellen: az első ablakoszlopba beépített nagy szilárdságú rozsdamentes acélcső biztosítja felborulás esetén a bent ülők túlélési terét. Igényesebb esetben egy speciális elektronika felügyeli a gépkocsi sebességét, lassulását és a megbillenés mértékét. A tárolt küszökértékek átlépése esetén a másodpercek töredéke alatt felpattan a sátortető részére kialakított rejtekhely mögül a bukócső, mely védelmet nyújt a bent ülőknek borulás esetén. - Biztonságos tüzelőanyag-ellátó rendszer: a gépkocsi felborulása, összeütközése esetén megakadályozza a tüzelőanyag kifolyását, kikapcsolja az elektromos működtetésű 2

3 tápszivattyút, súlyszeleppel elzárja a tüzelőanyag csővezetékét és a szellőzőcsőét, ezzel megakadályozza a tüzet vagy a robbanást. Az emberi szervezet forgalombiztonsági értékelése: A közúti balesetek jelentős hányada, több, mint 90%-a valamely emberi mulasztás következménye. A gépjárművezetésre való alkalmasságot a testi adottságok mellett a személyiségszerkezet, az intellektus, az aktuális hangulati állapot is döntően befolyásolja. A kóros személyiségalkat éppúgy alkalmatlanná teheti az embert a gépjárművezetésre, mint a fizikai fogyatékosságok, testi betegségek. A.; Közúti balesetet előidézhető fiziológiás változások az emberi szervezetben: - fáradság - életkor - aktuális idegállapot - endokrin mirigyek fiziológiás változásai - a környezeti tényezők hatása az emberre B.; Közúti balesetet előidézhető kóros változások az emberi szervezetben: - az alkohol hatása - gyógyszerhatás - narkózisra használt szerek - helyi érzéstelenítők - altatók - nyugtatók - kábítószerek - antiepileptikumok - izgatószerek - fájdalomcsillapítók - vérnyomáscsökkentő szerek - cukorbetegek gyógyszerei - érzékszervi fogyatékosságok látás hallás - mozgásszervi rendellenességek - belszervi betegségek - anyagcsere zavarok - személyiség zavarai - ideg- és elmegyógyászati betegségek Az út forgalombiztonsági értékelése: Az utak kialakítása nagymértékben befolyásolja a járművezetők viselkedését, ennek következtében a forgalombiztonságot is. Ismert az a tény, hogy a balesetek döntő többsége a közlekedő személyek hibájából következik be, de statisztikai vizsgálatokkal mégis megállapítható, hogy bizonyos útkialakítások esetén kevesebb, másféle kialakítás esetén pedig több baleset következik be. Az utak forgalombiztonsági értékelése: - az autópályák kialakítása - forgalmi csomópontok - autópálya műtárgyak - útpályaszerkezet Az utak műszaki berendezései: - forgalomirányító jelzőlámpák 3

4 - a közutak kivilágítása - közúti jelzőtáblák - útburkolati jelek és jelzőoszlopok - útkorlátok - az utak síkosság elleni védelme Az időjárás és más külső tényezők hatása a forgalombiztonságra: - a légköri viszonyok forgalombiztonsági hatása - a levegőszennyezés hatása a forgalombiztonságra - a zaj hatása a forgalombiztonságra - a szél hatása a forgalombiztonságra. A jogi szabályozás forgalombiztonsági értékelése: A közúti közlekedésről szóló törvény igazi kerettörvény, jól felépített általános rendelkezésekkel, a közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogainak és kötelezettségeinek megfogalmazásával, illetőleg a részt vevő személyekre, az eszközökre és a pályára (útra ) vonatkozó hármas tagolással. A törvény ugyan közel 10 éves, de ma is időtálló rendelkezései lehetőséget adtak arra, hogy a jogalkotók a közúti közlekedésbiztonság érdekében szükséges szabályozási feladataikat a jogalkotásról szóló évi XI. törvényben foglaltak alapján teljesítsék. A törvény 1. -ában megfogalmazott célja rögzíti, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban részt vevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét. A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni. A Ktv. 3. -a kimondja, hogy a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közlekedés céljából gyalogosként vagy meghatározott feltételek teljesítése esetén járművezetőként bárki igénybe veheti. A meghatározott feltételek különféle közlekedésbiztonsági célokat szolgáló külön jogszabályokban öltenek testet. Elsőként a közúti járművek vezetőinek képzéséről, valamint vizsgáztatásáról, és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII.21.) Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által kiadott rendeletet kell megemlítenünk, amely a járművezetőként résztvevők ismeretelsajátításának lehetőségeit, az oktatás tartalmát, a vizsgáztatást szabályozza. Járművezetőként közlekedésbiztonsági okokból csak egészséges és alkalmas személy vehet részt a közúti közlekedésben. A pszichológiai alkalmasság vizsgálatát a meghatározott járművek vezetéséhez, illetőleg tevékenységek végzéséhez a 11/1988. (XII.20.) KM-BM együttes rendelet alapján a Közlekedési Főfelügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézete látja el. 4

5 A közlekedésbiztonság fejlesztése érdekében született jogi karakterét illetően legtöbbet vitatott jogintézményünk az utánképzés. A közúti járművek vezetőinek utánképzéséről a 139/1991. (X.29.) kormányrendelet intézkedik. A forgalombiztonság fokozásának lehetőségei: - a forgalombiztonság növelése balesetelemzés felhasználásával - a gépjármű forgalombiztonságot növelő hatásának kialakítása - a közúti balesetek lehetséges megelőzése orvosi szempontból - a gépjárművezetők és a gyalogosok képzése a forgalombiztonság növelése érdekében - a környezet befolyásolása a forgalombiztonság növelése érdekében. A közúti balesetelemzések elsődleges feladata a baleset előzményeinek meghatározása, a felelősség megállapítása. Sokkal fontosabb azonban a másodlagos feladat, melynek célja a balesetek elemzése által a további balesetek megelőzése, a forgalombiztonság növelése. A gépjárművek aktív- és passzív biztonságát szolgáló műszaki megoldások állandó fejlesztése, korszerűsítése biztosítása a jármű oldalról a forgalombiztonság növelését. A krónikus betegségek esetén az orvosi ellenőrzés szigorítása, az alkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi hálózat kiszélesítése csökkentené a balesetek előfordulási valószínűségét, de a szükségtelenül gyakori időszakos orvosi vizsgálat bevezetése nem célszerű. A képzés területén a balesetek megelőzéséhez, csökkentéséhez a legfontosabb feladatok közé tartozik a helyes közlekedés iskolai oktatása, a közlekedésre való nevelés, a szakszerűbb gépjárművezetői oktatás, a biztonságos gyalogos-átkelőhelyek kialakítása. 5