Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ

Átírás

1 Vállalkozás gazdaságtan TAVASZ

2 Tárgyi eszközgazdálkodás

3 Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling 3

4 Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati érték jellegüket megtartják. Amikor a tárgyi eszközt üzembe helyezik, műszaki állapota 100%. A műszaki állapot az elhasználódás következtében romlik, ezt karbantartás késleltetheti. Amikor eléri gazdasági használhatóságának a határát, leselejtezzük. Az eszközök másik csoportja mennyiségileg a termelés terjedelméhez, a technológiához messzemenően igazodva egy vagy néhány termelési perióduson belül megtérül, miközben fizikai állapotát megváltoztatva beépül a késztermékbe. Ezek a forgó eszközök. 4

5 Termelési eszközök és megtérülésük A körforgási idő alatt az egységnyi termelési periódus által előállított pénzjövedelem és benne a nyereség realizálódik. Az értékesítési forgalom és a vállalat által működtetett eszközök arányát a tőkeforgás sebességének szokás nevezni, és az eszközgazdálkodás komplex hatékonysági mutatójaként alkalmazni. A forgóeszközök nagyságát az adott műszaki-gazdasági környezet függvényében leggyakrabban a megtérülési idejük, forgási sebességük mutatóival szokták optimalizálni. 5

6 Termelési eszközök és megtérülésük A bruttó nyereségrés, a nyereség és az értékesítési forgalom hányadosa. A tőkemegtérülés az összes működtetett eszköz éves nyereségtermelő képességét fejezi ki %-ban. Bruttó nyereség Értékesítés * Értékesítés Működtetett tőke = Bruttó nyereség Müködtetett tőke Bruttó nyerség* Tőkeforgási sebesség = Tőkemegtérülés 6

7 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai A tárgyi eszköz körébe azok az anyagi eszközök tartoznak, amelyek eredeti megjelenési formájukat hosszabb időn át megőrzik, elhasználódásuk, ezzel együtt értékátadásuk több termelési perióduson keresztül, fokozatosan történik. Élettartamuk alsó határa 1év. Az eszköz újkori értéke a bruttó érték, a későbbi mindenkori értéke a nettó érték. A kettő különbsége az amortizáció. A tárgyi eszköz korszerűségi foka: f = Te Te N B *100% 7

8 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai A tárgyi eszköz értékcsökkenésének okai: fizikai kopás, erkölcsi kopás. Az általános műszaki fejlődés következtében a munkaeszköz értéke fizikai elhasználódástól függetlenül is csökken, ez az erkölcsi kopás. A tárgyi eszköz gazdálkodás főbb területei: gazdaságos élettartam meghatározása a tárgyi eszköz kihasználása a tárgyi eszköz fenntartása, javítása. 8

9 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai Tárgyi eszközök élettartama Fizikai élettartamon értjük azt az időt, teljesítményt, amíg eredeti funkciójában üzemel. A gazdaságos élettartam az ameddig az eszköz gazdaságosan üzemeltethető, ez az erkölcsi avulás következtében általában rövidebb. A tárgyi eszközök megtérülési ideje, azaz időtartam, amely alatt a tárgyi eszköz létesítésére, üzemeltetésére fordított költségek megtérülnek. Az élettartamát meghatározó tényezői: fizikai elhasználódás, erkölcsi kopás, egyéb tényezők. A fizikai elhasználódás üteme a berendezés szerkezeti tulajdonságaitól és a kihasználás fokától függ. A fizikai élettartam meghosszabbítása szakszerű karbantartással valósítható meg. Az erkölcsi avulás a hosszú ideig működő, illetve a gyors technikai fejlődésnek kitett gépeket sújtja. 9

10 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai A gazdaságos élettartam meghatározása esetén a tárgyi eszközhöz tartozó költségeket és az elérhető bruttó hozamot vizsgáljuk az idő függvényében. beruházási ráfordítások berendezés teljesítőképessége, illetve az elérhető bruttó hozam értéke az üzemeltetési költségek karbantartási és javítási költségek. a berendezés maradványértéke. 10

11 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai Fajlagos költségek alakulása a tárgyi eszköz élettartam függvényében 11

12 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai Az amortizáció a tárgyi eszközöknek, a kopásának pénzben elszámolt és az áru értékesítése során megtérült formája. Az értékcsökkenési leírás útján viszi át a tárgyi eszköz értékét az általa termelt termékbe. Ezt termelési költségként számolják el. Az amortizáció objektív alapja a tárgyi eszköz kopása. A leírási rendszerek lehetnek időarányosak, teljesítményarányosak, kombináltak. A leírási módszerek fajtái: lineáris degresszív progresszív kombinált 12

13 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai Lineáris rendszerben az élettartam egységére jutó leírási összeg állandó. a = TE t B Ahol: a: amortizáció; t: amortizációs élettartam (év); TE B : tárgyi eszköz bruttó értéke a k = *100% TE B Azt az értéket, amely azt mutatja, hogy a tárgyi eszköz bruttó értékének hány százaléka kerül leírásra, amortizációs kulcsnak nevezzük. Degresszív leírás estén az értékcsökkenési leírás évi összege állandóan csökken. Progresszív leírásnál az évi amortizáció összege az idő függvényében növekszik, tehát egyre nagyobb összeget számolnak el. 13

14 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai 14

15 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai A tárgyi eszközök, és a termelés közötti számszerű összefüggést mutatja az eszközigényesség, azaz az egységnyi termelésre jutó tárgyi eszköz értéke. TárgyiEszk özigényesség = TárgyiEszközÁllomány TermelésiÉ rték Ennek reciproka a tárgyi eszköz kihasználási mutató, ami egységnyi tárgyi eszközre jutó termelés nagyságát fejezi ki. TárgyiEszk özkihasználás = TermelésiÉ rték TárgyiEszközÁllomány 15

16 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai 16

17 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai Tárgyi eszköz fenntartása A termelés folyamatossága érdekében a különböző tárgyi eszközök üzemállapotát folyamatosan fenn kell tartani. A megfelelő üzemállapot ugyanis a tervszerű és folyamatos termelés alapfeltétele. A gépeken üzemképesség és rendeltetésszerű használat érdekében az üzembe helyezést követően, különböző célú és terjedelmű karbantartási munkákat kell elvégezni. Ezek: Tervszerű gondozás, állagmegőrzés Rendszeres időközönként végzett vizsgálatok Javítások 17

18 Forgóeszközgazdálkodás

19 Forgóeszközgazdálkodás A forgóeszközök közé a következő eszközök sorolhatók: anyagok befejezetlen termelés és félkész termékek késztermékkészlet vásárolt árú vevőkkel szembeni követelések pénzeszközök A forgóeszközök szerkezetének legfontosabb mutatói a készletek és a pénzügyi eszközök aránya, ill. az anyagkészletek a befejezetlen termelés és az árukészletek aránya. A forgóeszközök szerkezetének megtervezése meghatározó, mert ez hatással van a vállalatba befektetett tőkeszükségletre, a forgóeszközökben ténylegesen forgó, vagy éppen pihenő pénz nagysága az a forgótőke hatékonysága. 19

20 Forgóeszközgazdálkodás A forgóeszköz lekötési mutató: = Forgóeszközök átlagos álománya Termelési érték A forgóeszköz kihasználási mutató = Termelési érték Forgóeszközök átlagos állománya A forgóeszköz igényességet a forgóeszköz lekötési mutató lenne hivatott kifejezni. A forgóeszköz igényességet alapvetően igen sok tényező befolyásolja. Anyagkészletek nagysága az anyagok megrendelési és szállítási feltételeitől is függ. Hosszú szállítási határidők, ütemtelen szállítások mellett a felhasználónak nagyobb termelési készletre van szüksége. Folyamatos szállítások, raktárról történő ellátások esetén az alacsony átlagkészlet is biztosíthatja, melynek legfejlettebb megoldása a Just In Time anyagellátás. A befejezetlen termelésben, a félkész termékekben lekötött forgóeszköz készlet nagysága elsősorban a gyártási átfutási idejétől függ, valamint a sorozatnagyságtól. 20

21 Forgóeszközgazdálkodás A késztermékek készlete folyamatos kiszállítással minimalizálható. A forgási sebesség, amit a forgóeszköz időegység alatt megtett fordulatainak számával, vagy a körforgás időtartamával mérnek. s = Á Fe n = Fe *365 Á ahol: s: fordulatok száma; Á: éves érbevétel; Fe: éves átlagos forgóeszköz állomány; n: forgási napok száma. 21

22 Forgóeszközgazdálkodás A termelés és a forgalom zavartalan biztosításához szükséges forgóeszköz mennyiségét a termelés, illetve a forgalom mérete és a forgóeszközök forgási sebessége határozza meg. A relatív forgóeszköz meghatározás: F r = Fe 0 * Á1 Fe Á 0 Ahol: F r : a forgóeszköz állomány változásának relatív mértéke; Fe 0 : bázis időszaki forgóeszköz állomány; Á 1 : vizsgált időszak árbevétele; Á 0 : bázis időszaki árbevétel; Fe 1 : vizsgált időszaki forgóeszköz állomány. Ha a számítás eredménye pozitív előjelű, akkor relatív forgóeszköz csökkenésről van szó, ha negatív, akkor relatív forgóeszköz növekedésről beszélünk. Ha a F=0, akkor a termelés forgóeszköz igénye változatlan. 1 22

23 Forgóeszközgazdálkodás A termelés alapkövetelménye, hogy az árbevétel növekedésének az üteme nagyobb legyen, mint a forgóeszköz állomány növekedésének az üteme. A forgóeszköz forgási sebességének a növelésével a gazdálkodás a színvonalának emelését lehet elérni. A forgási sebesség mutatója (n) nem más, mint a körforgásba fokozatosan belépő eszközöknek az értékükkel súlyozott, átlagos megtérülési ideje. Az anyagkészletben lekötött forgóeszközök nagysága két tényezőtől függ: a készletezés átlagos időtartamától az időegységre jutó anyagfelhasználás értékétől. 23

24 Forgóeszközgazdálkodás A befejezetlen termelésben lekötött forgóeszközök nagysága függ: a termék önköltségétől (Ö) a napi átlagos termékkibocsátástól (Q n ) a gyártási ciklus átfutási idejétől (T gy ) ráfordítás növekedési tényezőtől ( ) Képletben, a befejezetlen termelésben lekötött eszközök átlagos értéke: F = Q b n * Ö* Tgy * 24

25 Forgóeszközgazdálkodás A készáruk értékesítési ideje a termelési folyamat befejezésétől az árbevétel realizálásáig tart. A készáru készletben lekötött forgóeszközök nagysága függ a termék önköltségétől (Ö) a napi átlagos termékkibocsátástól (Q n ) az árukészlet átlagos tárolási idejétől (t r ) F = Q * Ö * k n t r 25

26 Forgóeszközgazdálkodás Az átlagos napi felhasználás az egy napra jutó anyagfelhasználás matematikai átlaga természetes mértékegységekben: f napi Ahol: f napi : átlagos napi felhasználás; f i : egyes felhasználások mennyisége; t n : időszak napjainak száma. n = i= 1 t n f i 26

27 Forgóeszközgazdálkodás Az átlagos készlet-utánpótlási idő a két egymást követő beérkezések között eltelt naptári időnek a beérkezett mennyiségekkel súlyozott átlaga: t átl = q i * t q i i 27

28 Forgóeszközgazdálkodás 28

29 Forgóeszközgazdálkodás 29

30 Forgóeszközgazdálkodás Az anyagbeszerzések átfutási ideje a rendelés feladásától a beérkezésig eltelt idő, beleértve a szállítás, raktározás, adminisztrációhoz szükséges átfutási időt is. A folyó készlet a termelés, illetve felhasználás folyamatos anyagellátását fedező mennyiség, feltételezve egy adott időszakra az egyenletes átlagos napi felhasználást. K = f * t f napi n 30

31 Forgóeszközgazdálkodás A minimális készlet a szállítási lemaradásokból adódó esetleges anyaghiányok megelőzését, a termelés biztonságának növelését szolgálja. t K átl min = = t q átl i / t * f i q t i napi átl / 31

32 Forgóeszközgazdálkodás A biztonsági készlet a fent említett minimális készlet felül további tartalékot jelent a termelés zavartalan folytatásához. A készlettartás tőkelekötést jelent, és készletezési költséget. A maximális készlet meghatározása a forgóeszköz finanszírozási megfontolásokból szükséges: K max =K min +K f Átlagos készlet nagysága: K átl = K min 1 2 K f 32

33 Munkaerőgazdálkodás

34 Munkaerőgazdálkodás 34

35 Munkaerőgazdálkodás A munkaerő a termelési folyamatban résztvevő embert, aki szellemi, fizikai képességeinek felhasználásával munkát végez. Az iparvállalat termelőfolyamat munkaerő szükségletét alapvetően a gyártás és a vállalat jellege, karakterisztikája határozza meg. A profil, a termékek köre és bonyolultsága elsősorban a szükséges létszámra, szakmai összetételre és nagyságrendjére van hatással. 35

36 Munkaerőgazdálkodás A munkaerő szükséglet megállapítása: az időszaki termelés alapján normák, normatívák felhasználásával számítják a szükséges létszámot. a vállalati és piaci karakterisztika ismeretében az adott gyártási kapacitások működtetéséhez szükséges munkaerő állományt határozzák meg. speciális munkaerő struktúratervezés funkcióelemzéssel. 36

37 Munkaerőgazdálkodás Az időnorma a munkafeladat elvégzéshez szükséges idő. Alkalmazása ott célszerű, ahol a munkavégzés módszerét, intenzitását a technológia egyértelműen meghatározza. A teljesítménynorma adott idő alatt elvégzendő munka mennyiségét határozza meg. Ha a tevékenység tartalma határozott, és emellett a munkát végző dolgozó személyes adottságaitól nagymértékben függ a termelés tényleges teljesítménye. A létszámnorma adott feladat elvégzéséhez szükséges létszámot határozza meg. A normák kidolgozhatók: adott munkafeladatra munkakörre több munkafeladatot ellátó csoportra. 37

38 Munkaerőgazdálkodás A gyártási feladatokból adódó terhelés normaidő szükségletének a munka tényleges elvégzéséhez szükséges időhöz viszonyított aránya a dolgozók átlagos teljesítményszázaléka: telj% átl = t : tényleges időráfordítás; t n : normaidő A létszámszükséglet adott időszakra: L = T I pr * telj% T: az időszak terhelése; I pr : produktív időalap átl t n t' 38

39 Munkaerőgazdálkodás A munkaidőalap összetevői: törvényes munkanapok száma fizetett szabadság átlagosan felmerülő betegállomány egész- és törtnapi kieső idők munkaidőn belüli veszteségidők túlmunka mértéke A túlterhelés megoldásai: a tervezett teljesítményszázalék növelése túlmunka igénybevétele kooperációs kihelyezés 39

40 Munkaerőgazdálkodás A megelőző időszak bázisán alapuló létszámtervezés, amely a tervidőszak termelési és hatékonysági célkitűzéseinek figyelembevételével módosítja a bázis időszak munkaerő mennyiségét és struktúráját. Újszerű speciális célok és igények kielégítéséhez szükséges munkaerő struktúra meghatározásának célszerű módszere a funkcióelemzésen alapuló létszámtervezés: beruházások kivitelezése új termelő egységek működtetésének megszervezése vállalati rekonstrukció új tervező, szervező, fejlesztő tevékenységet ellátó szervezetek vállalat átszervezése, munkaerő átcsoportosítás. 40

41 Munkaerőgazdálkodás A munkaerő hatékony felhasználásának alapja, hogy a megtervezett és az előkészített munkafeladatokat a dolgozók a munkarend szerint meghatározott időalap alatt, folyamatosan végezzék. A veszteségidők rontják a munkaidő és a munkaerő kihasználtságát, a munka termelékenységét. A munkaidőben végzett tevékenységeket két csoportra osztjuk: norma szerinti tevékenységek veszteségidők A norma szerinti tevékenységek technológia által előírt követelményben benne foglalt normaidő elemek a következők: előkészületi és befejezési idő darabidő: alapidő, kiszolgálási idő, pihenési idő, személyes szükségleti idő. 41

42 Munkaerőgazdálkodás 42

43 Munkaerőgazdálkodás Az extenzív út a hasznos munkaidőalap növelését jelenti. Az intenzív út a munkavégzés szellemi és fizikai intenzitásának növelésére irányul. A munkamódszerek fejlesztése részben technológiai, szervezési lehetőségekre épül. A három tényező egymásra épül, hatásuk szorzatként jelenik meg. A korszerű színvonal 100%. A munkaerő továbbképzés a fejlesztés egyik kulcsa. 43

44 Munkaerőgazdálkodás A vállalat számára a munkaerőnek, mint termelési tényezőnek az igénybevétele, felhasználása ellenértékeként kifizetett ráfordítás a munkabér és egyéb, ehhez kapcsolódó költségek. A dolgozó összes keresetének elemei: törzsbér bérpótlék kiegészítő fizetés prémium, jutalom egyéb kifizetés 44

45 Munkaerőgazdálkodás A bérformák a következő ismérvek szerint csoportosíthatók: egyenes időbér teljesítményhez kötött időbér prémiumos időbér egyenes darabbér degresszív darabbér A személyi béren alapuló teljesítménybér besoroláson alapuló bérforma. Az utalványozott normaóra és a tényleges ráfordítás arányától függően változik a tényleges bér. A csoportbér esetén több munkás közös teljesítménye alapján számítják ki a bért. 45

46 Gazdaságosság, hatékonyság

47 Gazdaságosság, hatékonyság A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás. Mérésére különféle mutatók léteznek: gazdaságosság gazdasági hatékonyság termelékenység jövedelmezőség 47

48 Gazdaságosság, hatékonyság A gazdaságosság mutatói: a gazdaságosság. g = E R E: gazdasági eredmény (Ft) R: az E elérése érdekében tett ráfordítás A mutató alkalmas a fejlesztési döntések előkészítéséhez. Ez alapján hasonlítunk össze gazdasági vállalatokat és választunk befektetéseket. Egy adott gazdasági tevékenységet akkor tekintünk gazdaságosnak, ha minél nagyobb eredményt érünk el, minél kisebb ráfordítással. A gazdaságosság minimumának feltétele, hogy a g mutató nagyobb legyen, mint 1! A vizsgált tevékenység gazdaságosságának megállapítása annál biztosabban elvégezhető, minél több összehasonlítási alap van 48

49 Gazdaságosság, hatékonyság Gazdaságossági hatékonyság A gazdaságosságot, hatékonyságot, a gazdasági hatékonyságot a szakirodalom hasonló jellegű fogalomként tárgyalja. A gazdasági hatékonyság felfogható, mint a gazdasági tevékenységnek olyan értelmű hatásfoka, amelyben a gazdaságosság elve úgy érvényesül, hogy tevékenységek egyben a lehetőségek maximális kihasználására épülnek. 49

50 Gazdaságosság, hatékonyság Termelékenység A munka termelékenysége a munkavégzés azon képességét, hatékonyságát fejezi ki, amellyel egységnyi idő alatt meghatározott mennyiségű, és minőségű terméket hoz létre. Munkaterme lékenység foka = Munka eredménye Munkaráfordítás Munkaintenzitás az egységnyi munkaidőbe foglalt munka fiziológiailag meghatározott mennyisége. 50

51 Gazdaságosság, hatékonyság A termelékenység növelése elérhető: jobb munkaszervezéssel munkafolyamatok begyakorlásával szakképzettség növelésével munkafegyelem javításával műszaki fejlesztéssel 51

52 Gazdaságosság, hatékonyság Az élőmunka termelékenysége összefügg a termelési eszközök hatékonyságával és technikai színvonalával. A termelési eszközök hatékonyságát az egységnyi termelőeszköz által előállított termelési érték fejezi ki. T = E Termelőermköz hatékonysága A technikai színvonalat jellemzi az eszközfelszereltség mutatója, amely kifejezi az egy fő által működtetett eszközállományt: E = L Az élőmunka átlagos termelékenysége: eszközfelszereltség T L = T E E L 52

53 Gazdaságosság, hatékonyság A munkatermelékenység tehát egyenes arányban változik a termelőeszközök hatékonyságának és a munkaerő eszközfelszereltségének függvényében. A gyakorlatban az élőmunka termelékenységét vizsgálják, és ennek javítására összpontosítanak. A mutató emelkedhet, ha másik vállalattal bérmunkában, kooperációban végeztetik a munkát. 53

54 Gazdaságosság, hatékonyság Jövedelmezőség A jövedelmezőség alapdefiníciója szerint minden olyan gazdasági tevékenység jövedelmező, amelynek eredményei (bevételei) hosszabb időn át meghaladják a ráfordításokat (költségeket), azaz a vállalat nyereséges. J = Á - K Jövedelem (Nyereség) = Árbevétel - Költségek A jövedelmezőség mérésénél, elemzésénél a gyakorlatban többnyire a hányados alakú mutatót alkalmazzák (rentabilitási ráta): Nyereség Árbevétel 54

55 Gazdaságosság, hatékonyság Az eszközjövedelmezőségi mutatóban a vállalt egy évi nyereségét viszonyítják a vállalatnál a termelés céljára lekötött álló, és forgó eszközök éves átlagos értékéhez. Nyereség Lekötötteszközök A bérjövedelmezőség az éves vállalati nyereséget az egy év alatt felhasznált bértömeghez viszonyítja. Nyereség Bértömeg 55

56 Gazdaságosság, hatékonyság A jövedelmezőségi mutató egyben Eredmény/Ráfordítás típusú gazdaságossági mutató. A jövedelmezőséget általában vállalati szinten vizsgálják. Két vagy több vállalat jövedelmezősége összehasonlítható egymással, mégpedig úgy hogy a jövedelmezőség számításához felhasznált adatokból Eredmény / Ráfordítás típusú gazdaságossági mutatókat képzünk. A vállalat lehet jövedelmező, kevésbé gazdaságos, illetve nem hatékony. 56

57 Beruházások gazdaságossága Beruházáson általában tárgyi eszközök létesítésének, beszerzésének, üzembe helyezésének folyamatát értjük. Szokásos csoportosítani: Első beruházás Pótló beruházás Racionalizáló beruházás Bővítő beruházás Kötelező beruházás Értékelni lehet a beruházást gazdaságosság, rentabilitás, finanszírozhatóság, minőség, kockázat szerint 57

58 Termelésirányítás és gazdaságosság

59 Termelésirányítás és gazdaságosság A termékirányítás célrendszere A vállalati működés folyamatos fenntartásához ütemes termékkibocsátás és egyenletes árbevétel szükséges. Amennyiben a termelési ráfordítások időben egyenletesek, de a kibocsátás egyenlőtlen, a jelentkező különbségeket a gyártási folyamat, mint tároló rendszer fogja fel készletek formájában. Gyártásirányítás feladata, hogy az egyenletes árbevétel érdekében egyenletes ütemben töltse fel az anyag-, befejezetlen-, és késztermékkészletét. Miközben a ráfordítások és az értékesítések egyidőben töltik és ürítik a tároló rendszert fontos, az egyes termékek gyártásának folyamatossága is, így biztosítható a gyártmányok legkisebb átfutási ideje. Ennek két okból van jelentősége: rendelések visszaigazolása a gyártásban lekötött forgóeszközök gyorsabb megtérülése. 59

60 Termelésirányítás és gazdaságosság A gyártási programoknak egyenletesen kell terhelnie a különféle erőforrásokat. Az összehangolás problémája leginkább a rendszertelenül fellépő, egyedi igények kielégítése esetén merül fel. Fontos szerepet játszik a tömegszerűség, és az erre hatással lévő tényezők. A termelési folyamat akkor hatékony, ha megvalósítja egy-egy konkrét átalakítási cél előállításában a legrövidebb átfutási időt, a legkisebb ráfordítás mellett, a lehető legnagyobb gazdasági eredmény mellett. Tárolási, készletezési szükségletek lépnek fel, ezek összessége alkotja a vállalat szükséges forgóeszköz készletét. A cél a készletek minimális szinten való tartása. Az egyszerre gyártandó termékmennyiségek megállapítására a gazdaságossági számítások két irányból közelíthetőek meg: gyártási egységköltségek optimalizálása kapacitás kihasználás maximalizálása A korszerű, összehangolt, rugalmas gyártási kapacitások lehetővé teszik a rövid átfutási időket, csökkentve az anyagok tárolási, áramlási idejét. 60

61 Termelésirányítás és gazdaságosság Célrendszerek: ütemes termékkibocsátás átfutási idők minimalizálása kapacitások egyenletes terhelése készletek minimális szinten tartása gazdaságos indítási mennyiségek rugalmasság A komplex célrendszer a gyakorlatban egymás ellenható tényezők eredőjeként, optimálási feladat formájában jelentkezik. 61

62 Termelésirányítás és gazdaságosság A termelési logisztika teljesítményei és költségei A termelésirányítás célrendszerében megfogalmazódó optimalizálási feladat az anyagáramlás áramlási feltételeinek optimalizálása. A logisztikai koncepció, amely a teljes anyag-, és információáramlás integrált tervezési, irányítási és ellenőrzéséi rendszerét jelenti a beszállítóktól a vállalaton keresztül a vevőkig. A logisztika nyersanyagok, félkész termékek és készgyártmányok, és az ezekkel összefüggő információk szállítási pontról fogadási pontra történő hatékony, költségek szempontjából kedvező mozgatásának és tárolásának tervezési, végrehajtási és ellenőrzési folyamata. A termelési logisztika teljesítménye az anyagok és áruk átvételével kezdődik, végighalad az anyagáramoltatás valamennyi fázisán, és a késztermék kiszállítással ér véget. 62

63 Termelésirányítás és gazdaságosság Hely- és helyzetváltoztatás: rakodás, helyzetbeállítás szállítás, továbbítás tárolás Átalakítás: megmunkálás összeépítés, szerelés A logisztikai teljesítmények meghatározása során a befolyásoló tényezők vizsgálatából lehet kiindulni. Ezek a következők mennyiség áramlás intenzitása áramlás sebessége logisztikai munka anyagáramlási útvonal gyártástechnológiai elrendezés 63

64 Termelésirányítás és gazdaságosság A mennyiségi jellemző: az előállítandó terméktől, annak anyagigényességétől, a feldolgozó technológiától függ: alapanyagok, áruk, segéd és üzemanyagok, szerszámok, késztermékek tömege, súlya határozza meg. Az áramlás intenzitását az időegység alatt áramoltatott anyag mennyisége fejezi ki. Függ az anyagmozgató és a megmunkáló eszköz technológiai teljesítményétől, valamint az irányítástól. Az áramlás sebessége az anyagáramlási rendszeren áthaladó termékegység átfutási idejével egyenlő. A logisztikai munka az áramlás mennyiségi és az út dimenzióinak felhasználásával nyert és fizikai értelemben is munkaként definiált munkavégzést jelenti. Az anyagáramlási útvonal csoportosítása: Anyagáramlási technológia figyelembevétele nélkül Anyagáramlás az intenzitás figyelembevételével Anyagáramlás dinamikus jellemzése 64

65 Termelésirányítás és gazdaságosság A gyártás technológiai elrendezése nemcsak a tényleges logisztikai teljesítményt határozza meg, hanem egyúttal a termelési logisztika gazdaságosságát is. A tömegszerűségi fok függvényében tesznek javaslatot az egyes termelő egységek térbeli elrendezésének javítására, aminek a célja a logisztikai költségek minimalizálása. Az anyagáramoltatás költségeinek a számítása: K = K r K sz K t K m Ahol, K r : rakodási költség, K sz : szállítási; K t : tárolási; K m : átalakítási költség. A célfüggvény a költségek minimalizálását írja elő. 65

66 Termelésirányítás és gazdaságosság A logisztikai egységköltségek: A költségek értelmezhetők egységnyi mennyiségre vetítve, fajlagos költségként. A fajlagos költségek a logisztikai termelékenységre vonatkoztatott költséget fejezik ki. A közvetlen gyártási átalakítási költségek fajlagos értéke nem változik a gyártási mennyiség függvényében. Az előkészületi, átállási költségek kis mennyiségeknél igen magasak, és mennyiség növekedésével egy Y = konstans/ x alakú függvény szerint csökken. A készletezési és készlet finanszírozási költségek a rendelkezésre álló eszközök teljesítő képességének kedvező műszaki kihasználási határáig emelkednek, a túlterhelés, vagy pénzügyi források túllépése esetén azonban progresszíven emelkedő tendenciát mutatnak. 66

67 Termelésirányítás és gazdaságosság 67

68 Termelésirányítás és gazdaságosság A görbe minimumpontjának helye a vízszintes tengelyen az üzemi optimumot adja. Az ehhez tartozó költség érték az adott technológiai változat esetén a legkisebb fajlagos költséget mutatja. A vállalat érdeke, hogy lehetőleg ennek a minimum pontnak a közelében működtesse kapacitásait. Ábra jelentése: K f : fajlagos logisztikai költség K gy : gyártási költség K i : indítási, átállási költség K k : készletezési költség Q: logisztikai teljesítmény K min minimális fajlagos költség Q opt : optimális üzem 68

69 Termelésirányítás és gazdaságosság 69

70 Vagyon és pénzügyek

71 Vagyon és pénzügyek Eszközök és források A vállalt pénzügyi eseményeiről éves beszámolót kell készíteni. Az éves beszámolónak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásairól a tényleges körülményeknek megfelelő képet kell mutatnia. A vállalat eszközeinek fő eszközcsoportok szerinti összevont értékadatai és az eszközök forráscsoportok szerint részletezett értéke egymással szembeállított rendezettségben alkotja a vállalti mérleget. A vállalti mérleg tehát a vagyonmérleg, amely egyik oldalon megmutatja a vagyoni eszközöket, és ezek szerkezetét - az, ami van -, a másik oldalon pedig a vagyon forrását - azt, hogy honnan van, ami van. 71

72 Vagyon és pénzügyek A mérleg szerkezete (egyszerűsítve) Eszközök: A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak (szellemi termék, jogok) II. Tárgyi eszközök ( ingatlan, gépek, berendezések, járművek, egyéb berendezések ) III. Befektetett pénzügyi ( részesedés, értékpapír kamat céljából ) B. Forgóeszközök I. Készletek (anyagok) II. Értékpapírok (forgatási célból vett kötvények, részvények) III. Követelések ( már teljesített ki nem fizetett munka ) IV. Pénzeszközök (csekk, bankbetét) C. Aktív időbeli elhatárolások 72

73 Források: Vagyon és pénzügyek D. I. Saját tőke Jegyzett tőke ( a cégbíróságon bejegyzett (saját) tőke ) II. Tőketartalék ( hazai, külföldi részvények, juttatások) III. Eredménytartalék ( elöző évi eredmény, veszteség, eredménytartalék stb. ) IV. Előző évek áthozott vesztesége ( nyereségből leírható összeg ) V. Mérleg szerinti eredmény ( eredménytartalékkal növelt, osztalékkal, részesedéssel csökkenetett adózott összeg) E. Céltartalék ( előleg, kétes követelések, határidőn túli követelések) F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek ( 1 évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön ) II. Rövid lejáratú kötelezettségek ( 1 évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, ide tartozik az előleg is ) G. Passzív időbeli elhatárolások 73

74 Vagyon és pénzügyek 74

75 Vagyon és pénzügyek Pénzgazdálkodás, likviditás A vállalti gazdálkodásban igen fontos szerepet tölt be a folyamatos fizetőképesség, a likviditás. A fizetőképes vállalat rendszeresen rendelkezik azzal a pénzmennyiséggel, amely folyamatos kiadásainak határidőben történő teljesítéséhez szükséges A pénzintézetek mutatószámok alapján ellenőrzik, hogy a vállalat megfelelő biztosítékot nyújt a hitelek törlesztésére. Mutatószámok: saját forrás ellátottság, adósságszolgálati mutató likviditási mutató 75

76 Vagyon és pénzügyek A likviditási mutatók közös jellemzője, hogy a vállalat likvid eszközeinek értékét viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettséghez. A likvid eszköz és a rövid lejárat fogalmát szokás kötni legfeljebb 1 éves megtérülési, illetve lejárati időtartamhoz is. Likviditási mutatók: L 1 = pénzeszközök vevőe bankok szállítók L 2 = pénzeszközök vevőe készletek bankok szállítók 76

77 Vagyon és pénzügyek A pénzügyi tervezés és gazdálkodás feladata, hogy a vállalat időben felmérje és megtervezze a jövőre vonatkozó pénzbevételeit és kiadásait, majd azt folyamatosan kísérje figyelemmel. Módszerei: mobilitás vizsgálat likviditás terv diszponibilitás 77

78 Vagyon és pénzügyek A mobilitás vizsgálat feltárja a vállalat eszközeinek a termelés folyamatos finanszírozásában játszott szerepét. A likviditás terv a vállalt tervidőszakra előirányzott tényleges pénzbevételeinek és kiadásainak időütemezett összegeit tartalmazza, amelyek alapján a folyamatos pénzügyi egyensúly megtervezhető. A bevételek és kiadások folyamatos összhangja a diszponibilitás, amely a rövidtávra lebontott, pontosított likviditási terv és a bankszámlakivonatok alapján naprakészen megmutatja a vállaltok fizetőképességét. 78