82/2017. ( ) IT

Átírás

1 SZABÁLYZAT a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról Elfogadta az MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár Igazgatótanácsa 82/2017. ( ) IT sz. határozatával

2 Tartalom A szabályozás célja... 4 A szabályzat hatálya... 4 Személyi hatály... 4 Tárgyi hatály... 4 Időbeli hatály... 4 Kapcsolódó jogszabályok... 4 Értelmező rendelkezések... 5 Ügyfél-átvilágítási kötelezettség és intézkedések végrehajtása... 5 Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség... 5 Ügyfél-átvilágítási intézkedések... 6 Általános és közös szabályok... 7 Azonosítás és személyazonosság igazoló ellenőrzése Ügyfél nyilatkoztatása kiemelt közszereplői státuszára vonatkozóan Tényleges tulajdonos azonosítása Ügyfél-adatok naprakészségének biztosítása Az üzleti kapcsolat folyamatos nyomon követése (monitoring) Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazása Normál ügyfél-átvilágítás alkalmazása Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása Normál átvilágítás során személyesen meg nem jelenő ügyfél Kiemelt közszereplő esetében alkalmazandó fokozott eljárás Stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfél átvilágítása Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás felhasználása Auditált elektronikus hírközlő eszköz használata Belső kockázatértékelés Bejelentési kötelezettség A bejelentés tartalma és megtételéhez kapcsolódó szabályok Ügylet felfüggesztése Mentesség A felfedés tilalma

3 Belső ellenőrző és információs rendszer Visszaélés-bejelentő rendszer Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések elrendelésének célja A pénzügyi és vagyoni korlátozó rendelkezések végrehajtása Szűrő-monitoring rendszer Bejelentési kötelezettség a Kit. alapján A vagyon befagyasztása A kijelölt személy Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintéző jogai és kötelezettségei Adatvédelem, nyilvántartás Oktatás, képzési program Mellékletek melléklet - Fogalmak melléklet Alapbizonylatnak tekintett dokumentumok listája melléklet Kockázati mátrix (magas kockázatok) melléklet A Pénztár kockázata melléklet - Bejelentés nyomtatványa (belső használatra) melléklet - Bejelentés pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alapján (belső használatra) melléklet - Az FIU elérhetőségei melléklet Szankciós listák melléklet - Azonosítási adatlap és kiemelt közszereplői nyilatkozat melléklet - Ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkozata

4 A szabályozás célja A jelen Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja a MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár (a továbbiakban: Pénztár) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), valamint a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján egységes rendbe foglalni és szabályozni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos tevékenységeket, valamint biztosítani, hogy a Pénztár valamennyi munkavállalója a Pmt.-ben meghatározott átvilágítási és bejelentési kötelezettségnek eleget tudjon tenni. A szabályzat hatálya Személyi hatály Az e Szabályzatban foglalt rendelkezések hatálya kiterjed: - a Pénzár pénztártagjára, mint a Pénztár ügyfelére, vagy annak rendelkezésre jogosultjára, képviselőjére, meghatalmazottjára - a pénztártag haláleseti kedvezményezettjére, örökösére (továbbiakban örökös) - a Pénztár vezető tisztségviselőire, munkavállalóira - a Pénztárral munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra, valamint - mindazokra, akik az ügyfél-átvilágítással kapcsolatos egyes feladatok ellátásra megbízást kaptak. Az e Szabályzatban foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki a Pénztárral az Öpt. előírásai szerint a pénztártag munkavállalói részére munkáltatói hozzájárulást nyújtó szerződött munkáltatókra és a pénztártag szolgáltatásra jogosultjaira (ideértve a társkártya birtokosokat is). Tárgyi hatály A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását szolgáló önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységekre, az ügyfelek kockázati besorolására, átvilágítására és monitorozására, a gyanús pénzügyi műveletek bejelentésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtására, az ügyletek felfüggesztésére, továbbá a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására. Időbeli hatály A Szabályzat a Pénztár Igazgatótanácsa (a továbbiakban: Igazgatótanács) által történő elfogadást követő napon lép hatályba. Kapcsolódó jogszabályok Jelen Szabályzat az alább felsorolt jogszabályok rendelkezéseinek figyelembe vételével készült: 4

5 - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), - az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) - a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), és évi IV. törvény, (a továbbiakban: régi Btk.) - a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és évi IV. törvény, - a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény, - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet, - a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény, - A nemzetgazdasági miniszter 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről (a továbbiakban. NGM rendelet) - A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2017. (VII.19) rendelete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetéséről (a továbbiakban. MNB rendelet), - a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.), - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (Hpt.), - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény Értelmező rendelkezések A Szabályzatban használt fogalmakat az 1. melléklet tartalmazza. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség és intézkedések végrehajtása Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség A Pénztárban az ügyfél-átvilágítási kötelezettség a pénztártagra, a 3,6 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó örökség esetén az örökös átvilágítására terjed ki. A Pénztár ügyfél-átvilágítást köteles végezni: a) amikor a pénztártaggal üzleti kapcsolat létesít, de legkésőbb a Pénztári szolgáltatások igénybevételét, ügyleti megbízás teljesítését megelőzően; b) a forintot elérő vagy meghaladó összegű örökség kifizetésekor az örökös tekintetében; 5

6 c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az a) -b) pontban meghatározottak szerinti átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A Pénztár mindenkor a pénztártag, örökös ismert, tényleges adatai alapján állapítja meg, hogy az érintett személynél milyen módon, milyen fajtájú (szintű) átvilágítást kell végrehajtani. A Pénztárral az Öpt. 12. rendelkezése alapján szerződést kötő munkáltató a Pmt pontja alapján nem minősül ügyfélnek, így a Pénztár e munkáltató átvilágítását nem végzi el. Ügyfél-átvilágítási intézkedések Az ügyfél-átvilágítás során az alábbi intézkedések az átvilágítás szükséges szintje, módja, az ügyfél személye és egyéb körülmények függvényében történő - végrehajtására kerülhet sor: a) ügyfél azonosítása (Pmt. 7. (2) bekezdés) b) személyazonosságának igazoló ellenőrzése (Pmt. 7. (3) bekezdés) c) ügyfél nyilatkozata tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében való eljárásról (Pmt. 8. ) d) természetes személy ügyfél nyilatkozata kiemelt közszereplői státuszáról (Pmt. 19. ) e) üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozó adatok rögzítése (Pmt. 10. ) f) üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (Pmt. 11. ) A különböző átvilágítási szinteken más-más ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell elvégezni, melyek szabályait az egyes átvilágítási fajták leírásai tartalmazzák az előbbi felsorolás a), b) és d) pontjai (azonosítás, személyazonosság ellenőrzés, közszereplő) tekintetében. A d) pont szerinti tényleges tulajdonosi nyilatkozatra a pénztártag, az örökös esetében nincsen szükség. Az Öpt. alapján a pénztárban az egyéni számla tulajdonosa kizárólag a magánszemély pénztártag lehet, a számla feletti, korlátozott rendelkezési jogosultságot is kizárólag a tag adhatja meg a szolgáltatásra jogosult társkártya birtokosának azzal, hogy a társkártya birtokos kártyahasználatának minden anyagi, adózási és jogi következménye a tagot és nem a társkártya birtokost terheli. A Pénztárban attól függetlenül, hogy az Alapszabály és a tag Belépési nyilatkozata (szerződés a taggal), vagy külön nyilatkozat tartalmazza-e vagy sem a tag tényleges tulajdonosi meghatározását, a tag, mint Pmt. szerinti ügyfél, a Pénztárban kizárólag saját tényleges tulajdonosi minőségében (nevében) jár el. Az átvilágítás során a tagtól nem kötelező a Pénztárnak kérnie/kapnia tényleges tulajdonosi nyilatkozatot, de a tag adhat ilyen nyilatkozatot. Az örökös a tag rendelkezése következtében az egyéni számla, mint hagyaték haláleseti kedvezményezettje, vagy a Ptk. szerinti örököse. Külön nyilatkozat a tényleges tulajdonos nevében történő illetékességükről nem szükséges. Amennyiben a tag vagy az örökös helyett a pénztári ügyintézés során más személy jár el, úgy arra vonatkozóan kell a Tényleges tulajdonos azonosítása fejezetben rögzített szabályok szerint nyilatkozatot (meghatalmazást) kérni, az átvilágítást elvégezni. Az e) pont szerint az üzleti kapcsolatra vagy az ügyletre vonatkozóan kötelezően rögzítendő adatokkal kapcsolatos pénztári eljárás: 6

7 1. üzleti kapcsolat létesítése esetén a szerződés típusa, tárgya, időtartama: minden tag tagsági jogviszonya az Öpt. és az Szja. törvény szerint egészségügyi szolgáltatások igénybevételére irányul, ezt a belépési nyilatkozata és az Alapszabály elfogadása tartalmazza, ezt külön nem kell rögzíteni egyedileg. 2. ügylet esetén a megbízás tárgya és összege: a pénztári egyéni nyilvántartás minden adatot az ügyletekre és azok számviteli alapbizonylatait (jellemzően számla) tartalmaznak, külön feladat, nyilvántartás erre nem szükséges. 3. a teljesítés körülményei (hely, idő, mód): a pénztári egyéni nyilvántartás minden adatot az ügyletekre és azok számviteli alapbizonylatait (jellemzően számla) tartalmaznak, külön feladat, nyilvántartás erre nem szükséges. A számviteli bizonylatok megőrzési ideje keletkezésük utáni 9. év, a személyre vonatkozó személyes adatok őrzési ideje a jogviszony megszűnését követő 6. év. Általános és közös szabályok A tag átvilágítási státusza, az átvilágítás fajtája A pénztártag tagi (törzsadat) nyilvántartásában mindenkor az aktuális állapotnak megfelelően fel kell tüntetni (azt is), hogy az átvilágítási kötelezettséget a Pénztár végrehajtotta-e (tag átvilágítási státusza), milyen módon (átvilágítás fajtája), és a taggal szemben a Pénztárnak milyen intézkedési, eljárási kötelezettsége, lehetősége van. Az átvilágítás fajtái, státuszai a tagnál, örökösnél a következők. Az eredményesek felsorolása fokozati sorrend is, ahol a legerősebb, legmagasabb átvilágítási szint a fokozott átvilágítás. a) Eredményes átvilágítás esetén: egyszerűsített átvilágítás, normál átvilágítás, fokozott átvilágítás. b) Nem eredményes átvilágítás esetén: nem átvilágított. Eredményesnek minősül az átvilágítás, amennyiben a tag, örökös tekintetében a személy adatai alapján a rá előírt, vagy magasabb átvilágítási fajtának megfelelő átvilágítási feladatokat a Pénztár végrehajtotta. Eredményesen átvilágított tag esetében egyéni számla nyitható, vezethető és szolgáltatások igénybevétele miatt kifizetések teljesíthetők, örökös esetében kifizetés teljesíthető. Minden olyan esetben, amikor a Pénztár azt állapítja meg, hogy a tag, örökös az adatai alapján egy magasabb fokozatú átvilágítási kötelezettség alá tartozik/került, úgy az átvilágítási státuszát nem átvilágítottnak kell tekinteni és intézkedni kell a szükséges fokozatú eljárás végrehajtása érdekében. A nem átvilágított státusz jelzésekor a tag esetében egyéni számla nyitható, vezethető, de szolgáltatások igénybevétele miatt kifizetések nem teljesíthetők, örökös esetében kifizetés nem teljesíthető, mindaddig, amíg a megfelelő fokozatú szükséges átvilágítás megtörténik. Sikertelen ügyfél-átvilágítási intézkedés eredménye Ha a Pénztár nem tudja végrehajtani a szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett tagra, örökösre vonatkozóan köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését, vagy csak korlátozott 7

8 ügyleti eseményekre (befizetések) azt jóváhagyni, megtagadja az ügyleti (kifizetési) megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Az ügyfél-átvilágítás elvégzésének ideje, egyéni számla ideiglenes zárolása Fő szabályként az ügyfél átvilágítását az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt el kell végezni. Ha a Pénztár az átvilágítást az üzleti kapcsolat létesítése során folytatja le, akkor a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében tekintettel arra, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége ebben az esetben nagyon alacsony - az első ügylet teljesítéséig fejezi be. A Pénztár ennek megvalósítása érdekében biztosítja, hogy az egyéni számla megnyitása esetén a jellemzően több éves futamidejű ügyletek miatt - az átvilágítási intézkedés lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett ne részesülhessen szolgáltatásban. Az átvilágítás ismételt elvégzésének mellőzése Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha: - a Pénztár a tag vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán a Pmt. hatályba lépését követően már elvégezte, vagy - a Pénztár adott üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán a tag személyazonosságát megállapította, - a tag ügyfél-nyilvántartásban rögzített adataiban nem történt változás, vagy - a tag adatai megváltozásakor (ide értve iratai érvényességének lejártát) a Pénztár által szerkesztett és rendelkezésre bocsátott (pl. honlapjáról letöltött) adatváltozás bejelentő lapot kitöltve az adataiban történt változást az elektronikus ügyintézési felület használatával vagy írásban bejelenti, aláírásával együtt postai úton beküldi a Pénztárnak. Külön vezetői jóváhagyást igénylő esetek Az üzleti kapcsolat létesítéséhez, illetve az ügyleti megbízás teljesítéséhez magas kockázattal rendelkező tagok esetében kötelező a külön vezetői jóváhagyás. Ebben az esetben a feladattal megbízott vezető írásban jelzi az üzleti területnek a nyomtatvány erre szolgáló helyén - az üzleti kapcsolat vagy a megbízás jóváhagyását vagy elutasítását. Ilyen, külön vezetői jóváhagyást igénylő esetek: a) kiemelt közszereplő esetében az üzleti kapcsolat létesítése, az ügylet elvégzése b) a normál eljárásban történő azonosítás során személyesen meg nem jelent tag esetén az üzleti kapcsolat létesítése, az ügyleti megbízás teljesítése. Adatváltozások bejelentése Mindhárom szintű átvilágítás esetén a tag adatainak változását nyomtatványon bejelentheti, melyet postai úton is beküldhet, elfogadásának feltétele azonban az eredeti aláírás. Okmánymásolat beküldése nem kötelező. amennyiben beérkezik, annak tényét rögzíteni kell. A Pénztár az adatok ellenőrzése után, amennyiben pénzmosással, terrorizmussal összefüggésben gyanúsnak minősíti, jogosult azokat nem elfogadni és személyesen történő azonosítást kérni, melynek megtörténtéig a tag számláját zárolja. 8

9 Az átvilágítási nyilvántartásban az adatok változásán kívül rögzíteni kell, hogy szükséges-e intézkedés, ha igen, milyen intézkedés szükséges, és az megtörtént-e. A 2 éves szabály ismertetése Amennyiben a pénztári számla terhére vagy javára az üzleti kapcsolat létrehozását, vagy a legutóbbi ügyletet követően két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor (ide nem értve a többéves futamidejű ügyleteket, illetve a technikai jellegű hozam, kamat jóváírásokat, nem fizetés miatti levonást) a Pénztár harminc napon belül írásban vagy az Alapszabályban meghatározott módon felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére azzal, hogy az azonosító adatok közléséig a számlán megbízás teljesítésére nincs mód. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél 2 év eltelte után a számlára csak befizetést tud kezdeményezni, a kimenő megbízások (szolgáltatások kifizetése, kártya és társkártya használat) teljesítésére nincs lehetőség, csak abban az esetben, ha az ügyfél a Pénztár a 2 év leteltét követő 30 napon belüli felhívására (az alapszabályban meghatározott módon postai vagy elektronikus úton) közli az adataiban bekövetkezett változásokat, vagy nyilatkozik arról, hogy adataiban nem történt változás. (A felhívás és zárolás legkésőbb június 26-át követő 2 év elteltével alkalmazandó. A 2 évet bármely pénzmozgással járó ügylet (az egyéni számlára történt befizetés, számláról történt kifizetés, egészségpénztári társkártya igénylés, stb.) megszakítja, de pénzmozgás nélküli, például törzsadatmódosítási aktusok (hozamjóváírás, kedvezményezett jelölés, törzsadat módosítás) nem.) Az átvilágítás megtörténtének dokumentálása A nyilvántartásban gépi úton rögzített adatok alapbizonylata minden esetben papír alapú bizonylat, melyek dokumentálják az átvilágítás végrehajtását. Az átvilágítás során készített bizonylatok alapján a Pénztár az alábbi adatokat köteles rögzíteni, valamint az ellenőrzés, átvilágítás végrehajtását dokumentáló minden más bizonylatot, dokumentumot, okmánymásolatot megőrizni. A Pénztár által elfogadott alapbizonylatok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza Adatrögzítési kötelezettség A Pénztár a tag, az örökös átvilágításával kapcsolatos adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíteni köteles nyilvántartásában gépi úton, valamint az adatok alátámasztására a Pénztár által meghatározottak szerint papír alapú adathordozón. Az ügyfél-nyilvántartásban rögzítendő adatok köre A tagra, az örökösre (amennyiben örökrésze legalább 3,6 millió Ft), az átvilágítást elvégző természetes személyre vonatkozó, annak azonosításához szükséges, Pmt.-ben előírt kötelezően rögzítendő adatok: 1. családi- és utónév, 2. születési családi és utónév, 3. állampolgárság, 4. születési hely és idő 5. anyja születési neve 6. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely 7. azonosító okmány típusa és száma 9

10 8. okmányok érvényességi ideje, illetve kiállítási dátuma 9. fokozott eljárás alkalmazásakor kiemelt közszereplő esetében a pénzeszköz forrására vonatkozó, az ügyfél által írásban közölt információ 10. az ügyfél-átvilágítás elvégzésére vonatkozó adatok: a) az átvilágítás elvégzésének ideje b) az átvilágítást végző személy azonosító adatai c) az ügyfél-átvilágítás aktuális elvégzett szintje (egyszerűsített, normál, fokozott) d) a monitoringra alkalmazandó megerősített eljárás jelölése (amennyiben ez szükséges) e) amennyiben az ügyfél kiemelt közszereplő, ennek jelölése. A nyilvántartásban pénztári szabályként előírt egyéb adatokat is kötelezően rögzíteni kell az ellenőrzési, monitoring, statisztikai adatszolgáltatási feladatok teljesítése érdekében. Megerősített eljárás A megerősített eljárás során a Pénztár a tagról, a tag pénzügyi eszközéről és annak forrásáról további információk beszerzését írja elő. A megerősített eljárás során a tagtól bekért dokumentumok, a taghoz kötődő üzleti kapcsolatok számának és időzítésének vizsgálata, valamint a taghoz kötődő legalább 10 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű - ügylet értékelése megalapozhatja vagy elvetheti a pénzmosás gyanúját. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését megerősített eljárásban az alábbi esetekben kell végrehajtani: a) személyesen meg nem jelent taggal okirat hiteles másolata alapján létrejött üzleti kapcsolat vagy ügylet esetén; b) amennyiben a tag kiemelt közszereplőnek minősül; c) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel rendelkező tag tekintetében. Azonosítás és személyazonosság igazoló ellenőrzése Az azonosítás a Pmt. felfogásában legalább a Pmt.-ben meghatározott adatok rögzítését jelenti. Egy elvégzett azonosítás alapján a rendelkezésre álló adatokat, azok Pénztár által meghatározott minősítését, jelzését, rögzíteni kell. A személyazonosságot igazoló ellenőrzés a tag, örökös személyének, azonosító okmányaival való tényleges egyezőségének megállapítása. A személyazonosság igazoló ellenőrzése személyes jelenlét esetében, a normál és fokozott szintű átvilágításnál történik. Ennek érdekében az ügyintéző köteles megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását, továbbá köteles ellenőrizni azok érvényességét (az azonosító okmányok érvényességi idejét - az okmány lejártának későbbi, automatikus ellenőrzése érdekében - is rögzíteni kell): a) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas valamely hatósági igazolványát (személyi igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély, útlevél) és lakcímet igazoló hatósági igazolványát (lakcímkártya), 10

11 b) külföldi állampolgár úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát. Ha az átvilágítás során nem kerül sor okmány vizsgálatára, vagy annak tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, az ügyintéző az érvényesség megállapítására felhasználhatja a jogszabályok alapján rendelkezésére álló és a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásokat is (pl. BM Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság adatbázisai, pozitív listás lakossági hitelinformációs rendszer). A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a benyújtott okiratok alapján ellenőrizni kell a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét; a rendelkezésre jogosult esetében annak rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát is. A bemutatott okiratokról másolatot kell készíteni (papír alapon vagy elektronikusan) és visszakereshetően, biztonságosan kell elhelyezni, tárolni. Ügyfél nyilatkoztatása kiemelt közszereplői státuszára vonatkozóan A tag köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Kiemelt közszereplőnek minősülő tag esetében az ügyfelet nyilatkoztatni kell arról is, hogy: - Pmt. 4. (2) melyik pont alapján minősül annak, - honnan származik a felhasznált pénzeszköz. Kiemelt közszereplő átvilágítása fokozottnak minősül. Kiemelt közszereplő esetében az üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügylet elvégzéséhez vezetői jóváhagyás szükséges, és a kiemelt közszereplő esetében az üzleti kapcsolat nyomon követését megerősített eljárásban kell végezni. Tényleges tulajdonos azonosítása A Pénztárban tagsági jogviszonyt létesítő pénztártag a pénztári belépési nyilatkozaton büntetőjogi felelősségének tudatában kijelenti, hogy saját nevében jár el (mivel az Öpt. alapján nincs lehetőség más nevében való belépésre, mely tényt a Pénztár Alapszabályában is rögzítheti). Ez a nyilatkozat különálló formanyomtatvány formájában is elfogadható, amennyiben azt az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában teszi meg. Ha egy természetes személy az ügyleti megbízás, az átvilágítás során nem a saját nevében vagy érdekében jár el, a természetes személy köteles személyes megjelenéssel külön írásbeli nyilatkozatot tenni arról, hogy mely tényleges tulajdonos, a Pénztár mely tagja, örököse nevében vagy érdekében jár el. A nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatokat kell rögzíteni: 1. családi és utónevét, 2. születési családi és utónevét, 3. állampolgárságát, 11

12 4. születési helyét, idejét, 5. lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét. Az eljáró természetes személyt arra vonatkozóan is nyilatkoztatni kell, hogy a tényleges tulajdonos (tag, örökös) kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, akkor az eljáró személlyel ki kell töltetni a tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozatot. A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, - amennyiben ilyen létezik - nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől a Pénztár törvény alapján adatigénylésre jogosult. A tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat az ügyfél-nyilvántartási rendszerben is rögzíteni kell. Amennyiben kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, úgy az eljáró személyt a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre kell felszólítani. Kétség akkor merülhet fel, ha a tényleges tulajdonosként olyan személy kerül megjelölésre: - aki a Pénztár eljáró ügyintézője előtt ismerten elhalt, vagy - aki a Pénztár eljáró ügyintézője előtt ismerten nem létező személy. A tényleges tulajdonos fogalma alatt minden esetben természetes személyt kell érteni. A pénztárak esetén a sztenderd formanyomtatvány tartalmazza az azonosításhoz szükséges adatokat, valamint a tényleges tulajdonosra és a kiemelt közszereplőkre vonatkozó nyilatkozattételt is (10. melléklet). Ügyfél-adatok naprakészségének biztosítása A Pénztár biztosítja, hogy az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. A Pénztár annak érdekében, hogy biztosítsa az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészségét, az ügyfél-átvilágítás során (is) használt formanyomtatványokon szerepelteti, hogy az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a Pénztárat a megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. A Pénztár 5 évente ellenőrzi a Pmt. alapján átvilágított ügyfeleiről a Pmt. hatályba lépése után rendelkezésére álló adatokat. Ha az ellenőrzés során kétség merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten el kell végezni az ügyfél átvilágítási intézkedéseket. Az üzleti kapcsolat folyamatos nyomon követése (monitoring) Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is - annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a tagokról rendelkezésére álló adatokkal. A Pénztár a pénztári nyilvántartást komplex informatikai rendszer segítségével végzi. A nyilvántartás vezetéséhez, különösen a tagi adatokhoz és a pénzügyi műveletekhez kapcsolódóan szabályozott ügyviteli eljárások működnek, melyek tartalmazzák az ügyletek ellenőrzésének és archiválásának 12

13 szabályait is. Az ügyviteli folyamatok során a pénzmosásra utaló jelek, ill. az azonosítási hiányosságok ellenőrizhetők, ellenőrzésre kerülnek. A nyilvántartási rendszer a Pmt. által a pénztártag és az ügylet azonosítására vonatkozó előírt adatokat mindenkor tartalmazza, azok archiválásra kerülnek, visszakereshetők. A pénztári alaptevékenység, valamint a pénztárban végrehajtott ügyletek kifejezetten alacsony szintű kockázatot testesítenek meg. Az ellenőrzések rendszerének kialakításánál az alábbi körülményekre célszerű tekintettel lenni: A Pénztár mindennapos normál üzletmenete alapján és eljárási, nyilvántartási, és elszámolási szabályokból fakadóan is rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat, és folyamatosan figyelemmel kíséri az üzleti kapcsolatot. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését az alábbi esetekben megerősített eljárásban kell végrehajtani: a) személyesen meg nem jelent pénztártaggal, örökössel okirat hiteles másolata alapján létrejött üzleti kapcsolat vagy ügylet esetén b) amennyiben a pénztártag, örökös kiemelt közszereplőnek minősül c) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel rendelkező tényleges tulajdonos tekintetében. Különös figyelmet kell fordítani valamennyi szokatlan ügyletre. Ilyen szokatlan ügyletek lehetnek, vagy ilyenre engednek következtetni az alább esetek: - szokatlanul nagy összegű befizetés - olyan pénztártag, örökös, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell - olyan pénztártag, örökös, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni alkalmazottat, hogy ne tegyen eleget az ügyfél-átvilágítási feladatainak (pl. ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat) Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazása A Pénztár a Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében pénztártagjait és az örökösöket alacsony kockázatot jelentő ügyfeleknek és (gazdasági eseményeiket) alacsony kockázatú ügyleteknek minősíti, így ezek tekintetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz. A Pénztár olyan tag esetében alkalmazhat egyszerűsített átvilágítást az MNB rendeletet figyelembe véve: a) akinek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkáltatója által az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti munkáltatói hozzájárulásként fizetett havi összeg nem haladja meg egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár esetén a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 30%-át, önkéntes nyugdíjpénztár esetén a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 50%-át, 13

14 b) aki munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba az alkalmazottai javára fizetett, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti célzott szolgáltatás finanszírozására teljesített összes befizetés éves szinten nem haladja meg a munkáltatónak a szolgáltatóban tagsági jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak létszáma és a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér szorzatának összegét, c) aki által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg éves szinten nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint érvényesíthető adókedvezmény maximális mértékének igénybevételéhez jogosító befizetés összegét. A Pénztár az előbbi limit összegeket együttesen befizetési korlátok -nak nevezi. A Pénztár a belépő új tagot és a már jelenlegi pénztártagját is úgy tekinti, hogy nem lépi túl tagsági viszonya alatt a befizetési korlátokat, ezért a tagot egyszerűsített átvilágítási szint alá tartozónak minősíti. Ugyanakkor a monitorozási rendszerében előírja a befizetési korlátok figyelését, s amennyiben azok túllépésre kerülnek és a tag aktuális átvilágítási szintje egyszerűsített, úgy zárolja további kifizetésre az egyéni számlát és személyes jelenléttel történő normál átvilágítás elvégzésére hívja fel a tagot. A pénztártag egyszerűsített átvilágítását kell elvégezni: a) új belépő pénztártag esetén, kivéve, amennyiben közszereplőnek minősülő (pozitív) nyilatkozatot ad vagy kíván adni, és/vagy a befizetési korlátokat meghaladó befizetést vállal a belépési nyilatkozatán, b) a Pmt. hatályba lépését megelőzően átvilágított pénztártag esetében, kivéve, amennyiben közszereplőnek minősülő (pozitív) nyilatkozatot adott vagy kíván adni, és/vagy a befizetési korlátokat meghaladó befizetést teljesített évben, c) Ft-ot meghaladó ügyleti megbízás teljesítése előtt (egybeszámítás figyelembe vételével). Ez esetben csak ellenőrizni kell a korábbi átvilágítást, gyanú esetén normál átvilágításra intézkedni. Az örökös esetében ezen ügyleti feltétel alapján történik az azonosítás. Az egyszerűsített átvilágítás feltételei, szabályai: Az egyszerűsített átvilágítás elvégzéséhez a személyes jelenlét nem szükséges. Az átvilágításhoz szükséges adatokat tartalmazó (belépési nyilatkozat, átvilágítási nyilatkozat) nyomtatvány beküldhető postán is, de kizárólag eredeti aláírású példány fogadható el. A Pénztár okirat vagy okmány bemutatását nem kéri, így a személyazonosság igazoló ellenőrzését nem végzi el. Azonban postán beküldött nyomtatványok esetében is csatolható az okmányok másolata, mely tény rögzítésre kerül. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során a tag előírt adatainak hiánytalan rögzítése kell, hogy megtörténjen. Amennyiben a tag egyszerűsített átvilágítása eredményes, úgy részére egyéni számla nyitható, vezethető, szolgáltatások elszámolása (terhelése) megtörténhet. Sajátos esetek: 14

15 Amennyiben az adatok hiányosak a beküldött nyomtatványon, akkor az átvilágítás nem fogadható el (nem átvilágítottnak minősítendő). Értesítést kell küldeni, hogy adatait pontosítsa, addig részére kifizetés nem történhet. Amennyiben postai úton beküldött nyomtatványon a tag jelzi, hogy közszereplő, úgy akkor nem átvilágítottnak minősítendő. Értesítést kell küldeni, hogy személyes átvilágításra jelenjen meg, addig részére kifizetés nem történhet. Amennyiben a tag személyesen megjelenik belépésre, vagy átvilágításra, de okmányait nem tudja másolásra átadni, úgy az átvilágítása egyszerűsített (nem normál). Amennyiben a tag személyesen megjelenik belépésre, vagy átvilágításra, és az okmányait másolásra átadja, úgy az átvilágítása normál átvilágítás lehet. (El kell végezni a normál eljárást.) A nyilvántartásban kötelezően rögzítendő további adatok: tagra vagy örökösre vonatkozó-e azonosítás, a nyomtatvány postai beküldésének, vagy személyes átadásának ténye, okmány másolat rendelkezésre áll-e, vagy sem, a közszereplő kérdésre adott válasz (üres, nem, igen, pénzforrás szövegesen, bemutatott dokumentum). Normál ügyfél-átvilágítás alkalmazása A pénztártag normál szintű átvilágítását kell elvégezni: a) új belépő pénztártag esetén, amennyiben a befizetési korlátokat meghaladó befizetést vállal a belépési nyilatkozatán, b) a Pmt. hatályba lépését megelőzően átvilágított pénztártag esetében, amennyiben a befizetési korlátokat meghaladó befizetést teljesített évben, c) nem átvilágított vagy egyszerűsített eljárással átvilágított tag esetében akkor, amikor a befizetési korlátokat túllépte. A normál átvilágítás feltételei, szabályai: A normál átvilágítás elvégzéséhez a személyes jelenlét szükséges. Az átvilágításhoz szükséges adatokat tartalmazó (belépési nyilatkozat, átvilágítási nyilatkozat) nyomtatvány eredeti aláírású példánya akkor fogadható el, amennyiben azon a személyes jelenléttel történt átvilágítás ténye szerepel. A Pénztár okirat, okmány bemutatását és másolatát kötelezően kéri, a személyazonosság igazoló ellenőrzését okmány alapján köteles elvégezni. A normál átvilágítás során kötelező a közszereplő adattábla kitöltése, azaz üresen nem hagyható (mert ebben az esetben csak egyszerűsített átvilágításnak minősül), nem jelzése esetén a normál szint érvényes, pozitív közszereplő nyilatkozat esetén a forrás szöveges megnevezése és dokumentum bemutatása (szöveges leírás) kötelező. Ez esetben az átvilágítás fokozott szintűnek minősül. Amennyiben a forrást nem nevezi meg a tag, nem mutatja be a dokumentumot, úgy eredménytelen az átvilágítás, nem azonosítottnak kell minősíteni a tagot. 15

16 Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetén a Pmt.-ben meghatározott valamennyi ügyfélátvilágítási intézkedés elvégzése személyes jelenlét mellett kötelező és ezek mellett kerül sor még további, és ezáltal szigorúbb átvilágítást eredményező intézkedések végrehajtására. A Pénztár akkor alkalmaz - a normál ügyfél-átvilágítás kiegészítéseként, azon túlmenően - fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket: a) ha a tag, az örökös, vagy előbbiek rendelkezésre jogosultja, a képviselő vagy a meghatalmazott a normál ügyfél-átvilágítás során nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából b) ha a tag kiemelt közszereplőnek minősül c) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező tag átvilágításakor d) ha a tag a belső kockázat-értékelés alapján magas kockázati besorolású kategóriába tartozik. A fenti esetekben a normál ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően (fokozott elemként) az e fejezetben felsorolt további ügyfél-átvilágítási intézkedéseket is el kell végezni. Fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedés alkalmazása esetén az ügyfél-nyilvántartási rendszerben az ügyfélre vonatkozóan az átvilágítás aktuális szintjét fokozottra kell állítani. Amennyiben fokozott elemként (pl. kiemelt közszereplő esetében) a monitoring megerősített eljárásban történő végrehajtása szükséges, ezt is jelezni kell. Normál átvilágítás során személyesen meg nem jelenő ügyfél A normál ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően (fokozott elemként) az alábbi további ügyfélátvilágítási intézkedéseket is el kell végezni: a) az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az azonosítási adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatát kell minden esetben megkérni, ha a tag, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el a normál eljárásban történő azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha a) azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló törvény másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy b) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. A normál eljárásban történő azonosítás során személyesen meg nem jelent ügyfél esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Pénztár kijelölt vezető tisztségviselője jóváhagyását követően kerülhet sor. 16

17 Kiemelt közszereplő esetében alkalmazandó fokozott eljárás A normál ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően (fokozott elemként) az alábbi további ügyfélátvilágítási intézkedéseket is el kell végezni. [A tag az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás kivételével - köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.] a) Azon tagok esetén, akik kiemelt közszereplőnek minősülnek, kötelesek a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat rendelkezésre bocsátani. b) A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Pénztár kijelölt vezető tisztségviselője jóváhagyását követően kerülhet sor. c) A kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat nyomon követését megerősített eljárásban kell végrehajtani. Stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfél átvilágítása A normál ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően (fokozott elemként) az alábbi további ügyfélátvilágítási intézkedéseket is el kell végezni: Ha a Pénztár az ügyfélkapcsolat fennállása alatt folyamatosan végzett elemző tevékenysége során stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel rendelkező tagot észlel, a kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz. Az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Pénztár kijelölt vezető tisztségviselője jóváhagyását követően kerülhet sor. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás felhasználása A Pénztár nem fogadja el más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét. Auditált elektronikus hírközlő eszköz használata A Pénztár nem alkalmaz a Pmt. szerinti auditált elektronikus hírközlő eszközt. Belső kockázatértékelés A Pénztár tevékenységének jellegéből adódóan a pénzmosási kockázat rendkívül alacsony, a kifizetések minden esetben többször átvilágított magánszemély számlájára (saját vagy közös tulajdonlású bankszámla) történő utalással végződnek és a készpénz be- és kifizetés a pénztár belső szabályozása alapján kizárt. Az üzleti kapcsolat létesítését és az ügyleti megbízás teljesítését az ügyfélkockázati tényezők alapján magas kockázatúnak minősített esetekben (3. melléklet) a kijelölt személy hagyja jóvá. A kockázatok értékelése folyamatos, a felelős személy elemzői tevékenysége során az újonnan felmerülő kockázatot rögzíti és a szükséges intézkedéseket (ellenőrzi az ügyfél tagsági viszonya alatti gyakorlatot, a fennálló viszony alatti ügyfél-szokásokat, az ügyfélről rendelkezésre álló háttérinformációkat és ezek alapján mérlegeli a bejelentés szükségességét) megteszi. 17

18 Bejelentési kötelezettség A Pénztár alkalmazottai a pénzmosásra, a terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén kötelesek a kijelölt személynek haladéktalanul bejelentést tenni. (Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról, 5. melléklet). Amennyiben az alkalmazott a tranzakciót szokatlannak ítéli, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul köteles megküldeni a bejelentésért felelős személynek. Az azonosítási adatok és a bejelentési adatlap kitöltéséért és megküldéséért az az alkalmazott felel, aki a kérdéses tranzakciót teljesítette. Az alkalmazott a bejelentésről tájékoztatja vezetőjét, akire a továbbiakban ugyanazok a titoktartási szabályok vonatkoznak, mint a bejelentési folyamat többi résztvevőjére. (Ha a bejelentés a vezető tevékenységére is utal, ebben az esetben az ügyintéző közvetlenül a vezető kihagyásával - küld a bejelentést a felelős személynek). Az ügyintézők kötelesek a bejelentés tényét az ügyfél előtt titokban tartani (felfedés tilalma). Pénzmosás gyanúja esetén a Bejelentés pénzmosás gyanújára utaló körülményről (5. melléklet) formanyomtatványt kell kitölteni és a felelős személy részére elektronikusan megküldeni. A felelős személy az információkat, adatokat, a tranzakció körülményeit védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában küldi meg a NAV részére. A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és a tagsági jogviszony időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatok ismertetését, körülmények leírását, a tranzakció alapjául szolgáló összeg forrását. A kijelölt személy a bejelentés felülvizsgálata során a bejelentést tévő ügyintézőtől szükség esetén bekérheti a szükséges iratokat, aki a megkeresés időpontjától számított 2 munkanapon belül köteles az adatokat átadni. A Pénztár az átvilágítás során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, valamint a bejelentés megtételét igazoló iratokat, illetve azok másolatait az adatrögzítéstől, illetve a bejelentéstől illetve felfüggesztéstől számított nyolc évig, a szerződéses kapcsolat létesítésekor elvégzett azonosítás elvégzése alapján birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait pedig az üzleti kapcsolat megszűnését követő 8 évig köteles a fentiek szerint megőrizni. A bejelentést a végrehajtott vagy végrehajtandó ügylet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügylet esetében és akkor is kell vizsgálni, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása meghiúsult. A bejelentés FIU részére történő továbbításáig nem teljesíthető az ügylet. Amennyiben az ügylet nem teljesítése nem lehetséges, vagy a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné, a kijelölt személy az ügylet végrehajtása után továbbítja a bejelentést. 18

19 A bejelentés tartalma és megtételéhez kapcsolódó szabályok A bejelentés tartalma: - a Pénztár neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma, - az ügyfél azonosító adatai, - a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, vagy körülmény leírása, - a Pénztár által tett intézkedések, - a bejelentés kelte. A bejelentéshez mellékelni kell a rendelkezésre álló, pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény meglétét alátámasztó, rendelkezésre álló dokumentumokat. A bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért a bejelentő alkalmazott felel. A bejelentéseket az FIU részére kell teljesíteni, amely elérhetőségét e szabályzat 7. melléklete tartalmazza. Az FIU kérheti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény kiegészítését, mely megkeresést teljesíteni kell. A felelős személy felelőssége és kötelessége, hogy az FIU-tól érkező hivatalos megkeresések haladéktalanul megválaszolásra kerüljenek. Ez a kötelezettség egyaránt vonatkozik az MNB-től vagy más bűnüldöző szervektől érkező megkeresésékre is. Ügylet felfüggesztése Az ügylet felfüggesztése annak érdekében történik, hogy pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel vagy körülménnyel összefüggő ügylet felmerülése esetén az FIU azonnali intézkedéseket tehessen. A felelős személy a kijelölt vezető tisztségviselő tájékoztatása mellett értesíti az érintett szervezeti egység vezetőjét a felfüggesztés tényéről. Mivel a Pmt. szerinti, az ügyfélnek adandó tájékoztatás nem utalhat az ügylet felfüggesztésének tényére és a felfüggesztés indokára, az ügyféllel történő kommunikáció kizárólag a felelős személy jóváhagyásával történik (technikai probléma felmerülése ennek megfelelő indoklásával). A felfüggesztés tényéről a felelős személy telefonon értesíti a pénzügyi információs egységként működő hatóságot, és a felfüggesztés ideje alatt végig a tőle kapott instrukciók szerint jár el. A felfüggesztés során keletkezett bejelentést és annak dokumentációját a felelős személy a többi bejelentéstől elkülönítetten kezeli, és tárolja. Az ügylet felfüggesztése az ügyfél által igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügylet felfüggesztésével is teljesíthető, ebben az esetben a bejelentésében erre fel kell hívni az FIU figyelmét. 19

20 A felfüggesztett ügyleti megbízást teljesíteni kell, ha az FIU értesítése alapján az ügyleti megbízás a felfüggesztési idő alatt teljesíthető, vagy ha az ügylet felfüggesztését követően négy munkanap az FIU általi értesítése nélkül telt el. Az ügyletek végrehajtását akkor is fel kell függeszteni, ha az FIU írásban értesítést küld az ügylettel kapcsolatban vagy az ügyféllel összefüggésben bejelentés alapjául szolgáló adatról, tényről, körülményről. Az FIU jogosult a vizsgálatát egy alkalommal további három munkanappal meghosszabbítani, melyről a Pénztárt értesíti. Az FIU 4 munkanapon belül írásban értesítést küld, ha: - a vizsgálatot meghosszabbítja, - az ügylet az FIU vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető. Mentesség A bejelentő személyt, valamint a Pénztárt - jóhiszeműség esetén nem terheli polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul, vagy a felfüggesztett ügylet utólag teljesíthető. A bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését. A felfedés tilalma Az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek nem adható tájékoztatás: - a bejelentésről, az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, - az ügylet felfüggesztéséről, - a bejelentő személyéről, illetve arról, hogy - az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás A bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban kell, hogy maradjon. Nem terjed ki ez a tiltás az MNB bejelentő általi tájékoztatására, és az FIU megkeresése alapján történő információ-továbbításra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt. Belső ellenőrző és információs rendszer A Pénztár a speciális tevékenységéből és szolgáltatási struktúrájából adódóan minimális pénzmosási kockázattal bír. (4. melléklet) A felelős személy az alábbi esetekben vizsgálja meg külön az esetleges pénzmosási kockázatot, ha - a többszöri befizetés évente 10 millió forintot elérő vagy a feletti (kumulált) összegű - egyszeri befizetés meghaladja az 50 millió forintot. A Pénztár biztosítja, hogy saját ügyfél-nyilvántartási rendszere képes legyen az üzleti kapcsolat: - valamely személyes adat, 20

21 - kifizetéskori számlaszám, - ügyfélszám, - ügylettípus - összeghatár alapján történő leválogatására. A Pénztár biztosítja, hogy az ügyviteli rendszer képes legyen a benne rögzített adatoknak a visszakereshetőséget lehetővé tevő nyilvántartására. Visszaélés-bejelentő rendszer A Pénztár a belső ellenőrző és információs rendszer részeként névtelenséget biztosító visszaélésbejelentési rendszert (a továbbiakban: anoním bejelentési rendszer) működtet. Bejelentést a Pénztár azon vezetője, foglalkoztatottja tehet, aki tudomással bír arról, hogy a Pénztár a Pmt. rendelkezéseit megsérti vagy megsértette. A bejelentést a kijelölt vezető tisztségviselő részére kell megtenni, aki jogi ügyekért felelős vezetővel és a felelős személlyel egyeztetve kivizsgálja a bejelentést. Az anoním bejelentési rendszeren keresztül érkezett bejelentést harminc napon belül ki kell vizsgálni. A határidőbe a bejelentés megtételének napja nem számít bele. A bejelentés kivizsgálásában nem vehet részt a bejelentő és a bejelentéssel érintett személy. Ha a Pénztár azt állapítja meg, hogy pénzmosásra, terrorizmus finanszírozásra vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, úgy a felelős személy haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységnek (FIU). Amennyiben a Pénztár azt állapítja meg, hogy bűncselekmény gyanúja áll fenn, úgy haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál. Amennyiben a Pénztár a Pmt., az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény vagy e rendelet megsértését állapítja meg, úgy a felelős személy haladéktalanul bejelentést tesz az MNB felé. A Pénztár a bejelentés megtételét követően biztosítja, hogy ahhoz a bejelentéssel vagy annak kivizsgálásában érintett személyen kívül más személy nem férhet hozzá. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések elrendelésének célja A Kit. célja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek befagyasztása, valamint rendelkezésre bocsátásának tilalma. A Kit-ben szabályozott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása az Európai Unió által közösségi rendeletben, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által határozatban elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtását célozzák. 21

22 A pénzügyi és vagyoni korlátozó rendelkezések végrehajtása A Pénztár folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait. Az MNB az e szabályzat szerinti feladatok végrehajtásához a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja. Szűrő-monitoring rendszer Az ügyfelet, a kedvezményezettet az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a szankciós listák változásakor ellenőrizni kell, hogy szerepel-e az alkalmazott szankciós listák valamelyikén. Az ügyfél szankciós listán való ellenőrzését az ügyfél-nyilvántartó rendszer naprakész adatai alapján, ügyintéző közreműködése nélkül, automatizált megoldással történik. A szankciós listákon történő ellenőrzés legalább a névegyezés alapján, ha a szankciós lista több olyan adatot is tartalmaz, mely az ügyfél-nyilvántartás része, akkor ezek alapján, minden egyes ügyfélre vonatkozóan történik. Észlelt egyezésről a rendszer üzenetet küld, mely esetben az ügyfélkapcsolat kizárólag a felelős személy értesítését és intézkedését követően lehetséges. Amennyiben a felelős személy minden kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy egyezés történt, az ügyintézőt értesíti az ügylet további folytatásával kapcsolatban. Amennyiben a felelős személy nem tudja minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy a listán szereplő információ és az ellenőrzött ügyfél egy és ugyanaz a személy, bejelentést tesz az FIU részére. A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása szempontjából releváns és használni szükséges (ENSZ, EU) listák elérhetőségeit e szabályzat 8. melléklete tartalmazza. Bejelentési kötelezettség a Kit. alapján A bejelentési adatlapot a 6. melléklet tartalmazza. Az FIU a bejelentést annak megtételét követő négy munkanapon belül megvizsgálja. A vizsgálat alapján értesíti a Pénztárat, hogy zárlatot kezdeményezi vagy a zárlat kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn. A vagyon befagyasztása Ha a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, illetve a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén befagyasztandó vagyonnal, erről a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti a bejelentést tevő Pénztárt. Szintén értesíti, ha a befagyasztás feltételei nem állnak fenn. A bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesíthető az az ügylet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet, kivéve, ha a hatóság arról küld értesítést, hogy a befagyasztás feltételei nem állnak fenn. 22

23 Az ügyletet - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak - a bejelentés megtételét követő ötödik munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a hatóság a befagyasztási eljárás elrendeléséről küld értesítést. A zárlat végrehajtását a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni. Ha a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalom ellenére a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, dönteni kell annak végrehajtásáról, és erről haladéktalanul értesíteni kell a hatóságot. Az értesítés az alábbi adatokat tartalmazza: A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés természetes személy alanyának: - családi és utónevét, - születési családi és utónevét, - állampolgárságát, - születési helyét, idejét, - anyja születési nevét, - lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, - személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának típusát és számát; valamint: - az alkalmazott uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésének megjelölését, - a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait, - a vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésre álló adatokat. A kijelölt személy A Pénztár felelős személye a Pénztár ügyvezetője által kinevezett pénzmosási szakreferens. A felelős személy a Pmt. és a Kit. szerinti feladatokat is ellátja. A Pénztár a felelős személy nevéről és elérhetőségeiről a Pénztár alkalmazottait a helyben szokásos módon (pl. ben) értesíti. A felelős személyéről elérhetőségéiről vagy a felelős személy változásáról a Pénztár haladéktalanul írásban értesíti az FIU-t. A felelős személy kötelezettségei: - rendelkezésre állás a bejelentést tevő számára szakmai konzultáció céljából, - a hozzá érkezett bejelentések tartalmi, formai ellenőrzése, majd azok eljuttatása az FIU részére haladéktalanul, elektronikus úton, védett fájlként az Ügyfélkapun keresztül, 23

24 - a bejelentést kezdeményező ügyintéző személyére vonatkozó adatoknak az FIU vagy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv rendelkezésére bocsátása akkor, ha azt az FIU, vagy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv kifejezetten kérte, - a szűrő-monitoring rendszer kidolgozása, működtetése és fejlesztése, - az ügyintézők részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával, - kapcsolattartás az FIU által kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén, információ-szolgáltatás az ügyletekről, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban, így a Hpt.-ben és a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvényben és a büntetőeljárásról szóló évi XC. törvényben megfogalmazott követelményeknek), - információ szolgáltatás a Pénztár ügyvezető igazgatója vagy Igazgatótanácsa felé a bejelentések számáról és évente legalább egyszer a tapasztalatokról tájékoztatást adni az Igazgatótanácsnak, - a bejelentések biztonságos, a titoktartási követelményeknek megfelelő tárolása, - a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tevékenység céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása - a pénzmosással, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos szabályok betartásának rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az Ügyfél-átvilágítás elvégzése, az oktatás és a szűrőrendszer vizsgálata, - a vizsgálatok megállapításairól a Pénztár ügyvezetésének, Igazgatótanácsának tájékoztatása. A felelős személy jogai: - a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokhoz való hozzáférés joga - korlátlan betekintési lehetőség a részére megküldött bejelentésben érintett tranzakció, ügyfélszámla és kapcsolódó számlák adataiba, Ügyfél és kapcsolódó ügyfelek dossziéjába, - a bejelentés további sorsáról információ kérése az azt fogadó hatóságtól, - bejelentés kiegészítésének kérése a bejelentést tevő alkalmazottól. A belső ellenőrzés kötelezettségei: - a pénzmosás elkerülésére vonatkozó szabályok betartásának és a terrorizmus elleni fellépés rendszeres vizsgálata, ezen belül kiemelten az ügyfél-átvilágítás folyamatának, a bejelentések vizsgálatának, valamint a központi egységek, az ügynökök és a felelős személy tevékenységének ellenőrzése - a vizsgálatok megállapításairól az ellenőrző bizottság és az Igazgatótanács tájékoztatása. A belső ellenőrzés jogai: - a pénzmosás vizsgálatoknál az adatokhoz való hozzáférés joga 24

25 Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintéző jogai és kötelezettségei Az Ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyfélreferensek kötelezettségei: - az átvilágítási intézkedések teljesítése, így az Ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele - pénzmosásra, terrorizmus vagy proliferáció finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése, - a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás megléte esetén bejelentő adatlap kitöltése, - a bejelentésben pénzmosásra a terrorizmus vagy proliferáció finanszírozására, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás meglétére utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása, - bejelentéshez a pénzmosásra a terrorizmus vagy proliferáció finanszírozására, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás meglétére utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumok csatolása, - kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a felelős személynek - Ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg a vizsgálat tényének titokban tartása, - bejelentés megtétele meg nem valósult gyanús tranzakció esetén is, - a bejelentés továbbításáig a tranzakció nem hajtható végre, - részvétel a kapcsolódó képzési programban. Az Ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyfélreferensek jogai: - névtelenséghez való jog, mivel a bejelentéseken nem szabad megjelölni a bejelentést tevő ügyfélreferens nevét, amely intézkedés tovább növeli a bejelentő kedvező helyzetét a bejelentések titkos kezelésén túlmenően - mentesülés a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól a bejelentés megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, - szakmai konzultáció lehetősége a felelős személlyel A kötelezettségek megszegésének következményei: A Pénztár vezetői és alkalmazottai amennyiben a korábbiakban megfogalmazott azonosítási, vagy bejelentési kötelezettségüknek szándékosan, vagy gondatlanságból - hanyagságból - nem tesz eleget, fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik. A fegyelmi - illetve a büntetőjogi - felelősség megállapítható, ha: - az alkalmazott azonosítási kötelezettségét nem teljesíti, - ha a szokatlan tranzakció leírásoknak megfelelő tranzakció bejelentését elmulasztja. Amennyiben a pénztári alkalmazott a pénzmosásban közreműködik, akkor a törvény minősített esetként súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. 25

26 Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. Adatvédelem, nyilvántartás A Pénztár visszakereshető és ellenőrizhető módon nyilvántartást vezet: - az ügyfél-átvilágítás során felvett (beleértve az elektronikus azonosítás során keletkezett) személyes és nem személyes adatról, okiratról, illetve az okirat, okmány másolatáról, - a bejelentésről, - a felfüggesztett tranzakció iratairól, - az FIU megkeresései alapján tett intézkedésekről, valamint - a hatósági, az ügyészségi és a bírósági megkeresésekről, valamint az azok alapján teljesített adatszolgáltatásokról Az ennek során felvett adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait az adatrögzítés idejétől számított nyolc évig őrzi. A bejelentés teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését igazoló iratot, illetve annak másolatát, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát a Pénztár a bejelentéstől, illetve a felfüggesztéstől számított nyolc évig őrzi. A nyilvántartáson belül az ügylet felfüggesztését igazoló iratot vagy annak másolatát, továbbá a bejelentés dokumentumait elkülönítetten kell kezelni. Az üzleti kapcsolat létesítésekor megismert adat, okirat, illetve az okirat másolatának megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során megismert személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatok céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben kell megismerni és kezelni. A nyilvántartásában szereplő adatot, okiratot, illetve az okirat másolatát - az MNB, - az FIU, - a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb tíz évig kell megőrizni. Az adatszolgáltatásra vonatkozó ilyen megkeresést a Szolgáltató haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresésben szereplő határidőig teljesíti. Az adatszolgáltatás teljesítésére abban az esetben van lehetőség, ha a megkeresésben meghatározott adatra, okiratra, illetve okirat másolatra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség. A fenti adatokat, okiratokat, illetve azok másolatát a megőrzési határidőt követően haladéktalanul kötelező törölni, illetve meg kell semmisíteni. 26

27 Az adatváltozás, módosulás miatt változott adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abból egyértelműen megállapíthatók legyenek a régi, már nem hatályos adatok, valamint az adatmódosítások dátumai. Oktatás, képzési program A Pénztár gondoskodik arról, hogy a Pmt. szerinti tevékenység ellátásában részt vevő munkavállalói megismerjék a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, felismerjék a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyletet, valamint, hogy a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelően tudjanak eljárni. A Pénztár gondoskodik arról is, hogy a Pmt. szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő munkavállalói az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően járjanak el. Fentiek érdekében a felelős személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait (pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok, definíciók ismertetése, az azonosítás és bejelentés belső eljárási rendje, a NAV és az MNB által publikált szokatlan események tipológiája, új elkövetési trendek megjelenése, szabályzat módosulása). E kötelezettség biztosítása céljából a felelős személy az alkalmazottakat a belépést követő 30 napon belül képzésben részesíti, és részükre évente legalább egy alkalommal továbbképzést szervez. Amennyiben az alkalmazott akadályoztatva van a képzésben való részvételben, úgy az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül pótolnia kell azt. A képzések során elsajátított ismeretet írásbeli vizsga zárja. Sikeres az a vizsga, melyben annak kitöltője a kérdések minimum 80%-át helyesen válaszolja meg. Sikertelen vizsga esetén 30 napon belül újra kell vizsgázni. Az ügyintéző számára legfeljebb öt alkalom (ebből négy pótvizsgalehetőség) áll rendelkezésre, hogy tudásáról sikeresen adjon számot. További pótvizsga-alkalmak nem biztosíthatók. Amennyiben az alkalmazott akadályoztatva van a vizsga letételében, úgy az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül pótolnia kell azt. Az oktatás tematikáját, a vizsgák anyagát és a jelenléti íveket a kijelölt személy tárolja, dokumentálja. 27

28 Záradék Az Igazgatótanács a) Megtárgyalta és elfogadja a Pénztár új, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló belső szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat). A Szabályzat az Igazgatótanács határozatával az elfogadás napján lép hatályba b) A 29/2015. (07.08.) sz. IT határozattal elfogadott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos pénztári feladatokról szóló korábbi szabályzat a Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. c) Felhatalmazza az ügyvezető igazgatót, hogy a Szabályzat elfogadásáról a Felügyeletet tájékoztassa, valamint gondoskodjon arról, hogy a Szabályzat alkalmazásában érintett kollégák az új Szabályzat tartalmáról értesüljenek.. MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár Igazgatótanácsa az Igazgatótanács elnöke 28

29 Mellékletek 1. melléklet - Fogalmak 1) alkalmazott: e Szabályzat alkalmazásában a Pénztár vezetője, vezető tisztségviselője, munkavállalója, a Pénztárral munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (pl. tagszervezői tevékenységet ellátó személy) és segítő családtagja, 2) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol; 3) auditált elektronikus hírközlő eszköz: az ügyfél távoli, elektronikus adatátviteli csatornán történő ügyfél-átvilágításra, az általa tett nyilatkozat értelmezésére, biztonságos tárolására, a tárolt adatok visszakeresésére és ellenőrzésére alkalmas elektronikus valós idejű kép- és hangátviteli rendszer, 4) azonosítás: a Pmt. 7. (2) bekezdésében, a 8. (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése, 5) Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség, 6) Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, 7) Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat; 8) FIU: a Pmt. rendelkezéseivel kapcsolatban a pénzügyi információs egységként működő hatóság (Financial Intelligence Unit), a Kit. rendelkezéseivel kapcsolatban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv (7. melléklet) 9) harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam, 10) hiteles fordítás: az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által készített fordítás, 11) hivatalos fordítás: lektorált, lepecsételt, összefűzött és hivatalos záradékkal ellátott fordítás, amin hivatalos záradék tanúsítja, hogy az elkészült fordítás a fordítóirodához eljuttatott anyag szövegével megegyezik. 12) kedvezményezett: az Öpt. 16/A. -ában meghatározott haláleseti kedvezményezett vagy örökös 13) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany; 14) kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. 15) fontos közfeladatot ellátó személy: a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár, b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló, c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője, 29

30 d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja, e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja, f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei, g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja, h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja. 16) kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője. 17) kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a) bármely természetes személy, aki a kiemelt közszereplővel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa, vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet kiemelt közszereplő javára hoztak létre, 18) kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás; 19) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni; 20) megerősített eljárás: az ügyfélben, a termékben, a szolgáltatásban, az ügyletben, az alkalmazott eszközben vagy a földrajzi kitettségben rejlő kockázat kezelésére szolgáló kockázat alapú intézkedések együttesét magába foglaló fokozott monitoring; 21) MNB: a Pmt. 5.. a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv, és a Bvktv. szerinti hivatal 22) pénzforgalmi intézmény: az Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény; 23) pénzmosás: a régi Btk /A. -ában, illetve a Btk ában meghatározott elkövetési magatartások; 24) pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat: a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása felmerülésének valószínűsége és hatása, 25) pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége; 26) pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés: a) a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása, 30

31 b) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint c) uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás; 27) pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja; 28) proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása; 29) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok (Afganisztán, Bosznia-Hercegovina, Guyana, Irak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Szíria, Uganda, Vanuatu, Irán, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Jemen); 30) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély; 31) személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzése; 32) szokatlan ügylet: olyan ügylet, a) amely nincs összhangban a termékkel vagy a szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal, b) amelynek nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja, c) amely esetében az ügyfél korábbi tevékenységéhez képest indokolatlanul megváltozik az ügyletek gyakorisága, nagysága. 33) a Pénztár vezetője: az a természetes személy, aki a Pénztár képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy a Pénztáron belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult; 34) a Pénztár belső szabályzatban meghatározott vezetője: az a természetes személy, aki a Pénztár vezetője által a belső szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével: a) megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint b) megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon; 35) terrorizmus finanszírozása: a régi Btk (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk ában meghatározott elkövetési magatartások; 36) tényleges tulajdonos: 31

32 a) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett, b) alapítványok esetében az a természetes személy, i) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, ii) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy iii) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, 37) uniós jogi aktus: az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott uniós jogi aktusok, valamint az e jogi aktusok felhatalmazása alapján elfogadott jogi aktusok, illetve intézkedések; 38) ügyfél: A Pmt. megfogalmazásában ügyfél, aki a Pénztárral üzleti kapcsolatot létesít vagy a Pénztár részére ügyleti megbízást ad, vagyis a Pénztárban tagsági jogviszonyt létesítő tag (a továbbiakban pénztártag) és a pénztártag azon kedvezményezettje, aki az egyéni számla felett is rendelkezhet (haláleseti kedvezményezett, örökös). Az ügyfélre vonatkozó szabályok alapján kell kezelni a rendelkezésre jogosultat, meghatalmazottat, képviselőt is. 39) ügyfél-átvilágítás: a Pmt. 6. -ban meghatározott esetben a ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése 40) ügyintéző: az a Pénztári alkalmazott, aki a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzéséért felelős 41) ügylet: a) az üzleti kapcsolat során a Pénztár tevékenységi körébe tartozó valamely szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy b) az ügyleti megbízás. 42) ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a Pénztár között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony; 32

33 2. melléklet Alapbizonylatnak tekintett dokumentumok listája A Pénztár által az átvilágítást elvégzésére, a nyilvántartásban rögzített adatokra vonatkozó alapbizonylatnak tekintett dokumentumok különösen: - az ügyfél-átvilágítás elvégzésére alkalmas adatokat tartalmazó pénztári belépési nyilatkozat - az ügyfél azonosító adatait tartalmazó okmányok hiteles, vagy a Pénztár által a személyes megjelenés során készített másolata - az ügyfél azonosítási adatlapja, kiemelt közszereplői státuszára vonatkozó nyilatkozat - az ügyfél tényleges tulajdonosra és annak kiemelt közszereplői státuszára vonatkozó nyilatkozata - bármely, a Pénztár által rendszeresített, ügyféladatok rögzítésére alkalmas nyomtatvány (pl. adatváltozási nyomtatvány). 33

34 3. melléklet Kockázati mátrix (magas kockázatok) Magas szolgáltatás kockázat - amennyiben az üzleti kapcsolat létesítése során arra utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, hogy a szolgáltatás mögött ténylegesen nem az a személy áll, aki a szerződéskötési kérelemben feltüntetésre került, - amennyiben az ügyleti megbízás az ötvenmillió forintot meghaladja, Magas ügyfél-kockázat - kiemelt közszereplő ügyfél - inaktív számlán előzmény nélkül 3,6M forint feletti beérkező összeg (egyszeri jóváírás) - szokatlanul nagy összegű a befizetés - a kiemelt közszereplő befizető nem adott nyilatkozatot vagy kétséges nyilatkozatot tett a pénzeszközök forrásáról Magas földrajzi kockázat - ha az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik, - ha az ügyfél tulajdonosai között stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet található, - ha az ügyfél tényleges tulajdonosa, rendelkezésre jogosultja, vagy meghatalmazottja stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakcímmel. Kockázati Mátrix Kockázat szintje Kockázat típusa Kockázat leírása Bekövetkezési valószínűség Magas Szolgáltatás az üzleti kapcsolat létesítése során arra utaló olyan adat, tény, illetve körülmény merül fel, mely szerint a szolgáltatás mögött ténylegesen nem az a személy áll, aki a szerződéskötési kérelemben feltüntetésre került Alacsony Magas Szolgáltatás az ügyleti megbízás az ötvenmillió forintot meghaladja, Alacsony Magas Ügyfél politikai közszereplő ügyfél Közepes 34

35 Magas Ügyfél inaktív számlán előzmény nélkül 3,6M forint feletti beérkező összeg (egyszeri jóváírás) Közepes Magas Ügyfél szokatlanul nagy összegű a befizetés Alacsony Magas Ügyfél a politikai közszereplő befizető nem adott nyilatkozatot vagy kétséges nyilatkozatot tett a pénzeszközök forrásáról Alacsony Magas Földrajzi ha az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik, Alacsony Magas Földrajzi ha az ügyfél tulajdonosai között stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet található, Alacsony Magas Földrajzi ha az ügyfél tényleges tulajdonosa, rendelkezésre jogosultja, vagy meghatalmazottja stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakcímmel. Alacsony 35

36 4. melléklet A Pénztár kockázata Az önkéntes egészségpénztári rendszerre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az egészségpénztár tevékenysége a pénzmosás szempontjából kifejezetten alacsony kockázatú. Az önkéntes egészségpénztár a természetes személy Tag számára egészségügyi célú felhasználásra pénzmegtakarításokat gyűjt, ezt kezeli a Pénztár és a Tag a megtakarításait jogszabályban előírt egészségügyi célokra és feltételekkel használhatja fel. A jogszabályok sajátos és részletes előírásokat tartalmaznak a Pénztár teljes tevékenységére vonatkozóan, ezek révén a pénzmosással kapcsolatos kockázatok, lehetőségek minimálisra csökkennek. A jogszabályok betartását törvényi előírások alapján széleskörű és folyamatos belső és külső ellenőrzés felügyeli, továbbá a tevékenység sajátos kapcsolódásai miatt hatóságok (NAV, stb.) A kockázatok, a működési sajátosságok az egészségpénztár két ügyfélköre (a Tagok és a Munkáltatók, Adományozók) tekintetében a következőkkel jellemezhetők. A Tagok pénzmosással összefüggő kockázati körülményei A Tag, mint tulajdonos Az Egészségpénztárban a Tagok követeléseit az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (Öpt.) 2. -a (3) bekezdésének d) pontja alapján az egyéni számla tartalmazza. Az Öpt. konstrukciójában a pénztártagság és az egyéni számlavezetés szorosan összefügg, vagyis csak pénztártagok számára vezethető egyéni számla. Az Öpt konstrukciójából adódóan a Tag mindenkor a saját nevében jár el. A tagsági viszony az Öpt.-ben szabályozott belépéssel (a belépési nyilatkozat záradékolásával, tagsági okirat kibocsátásával) jön létre. Sem a tagsági jogviszony létrejöttekor, sem azt követően nem válhat el az egyéni számla tulajdonosa és a pénztár tagjának személye. A fentiekre tekintettel az Egészségpénztár által záradékolt pénztári belépési nyilatkozat, tagsági okirat megfelel a Pmt. 8. -ának (1) bekezdése szerinti tulajdonosi nyilatkozatnak akkor is, amennyiben egyébként az azonosítás, személyellenőrzés a belépést követően időben később történik meg. A tényleges tulajdonosi ellenőrzést a tagsági viszony alatt nem kell ellenőrizni, dokumentálni. A Tag egyéni befizetése, mint kockázati tényező A Tag a Pénztárba az adózott jövedelméből teljesíthet befizetést. A befizetett összeg Alapszabály szerinti része a Tag egyéni számlájára kerül és szolgáltatásokra használható fel. Az egyéni befizetés gazdasági célja, értelme az, hogy a befizetett összeg szja törvényben meghatározott %-át (az ott meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén) a Tag az éves szja bevallásában a Pénztárba az egyéni számlájára visszaigényelheti. A rendelkezés célja a magánszemély egészségügyi kiadásainak adókedvezménnyel történő támogatása. A Pénztárba készpénzes (házi pénztári) befizetés nem történhet, a befizetést a Pénztár elkülönített jogcímen nyilvántartja, arról a Tagnak évente adóigazolást ad, valamint a NAV-nak magánszemélyenkénti (Tagonkénti) ellenőrző adóbevallást (kontroll adatszolgáltatást) ad. 36

37 Önmagában az egyéni befizetés, akár rendszeres, akár esetenkénti, nem jelenthet pénzmosásra utaló körülményt, tekintettel ezen intézmény eredeti rendeltetésére, céljára. Az indokolatlanul nagy összegű befizetés (jelenleg évi 750 ezer Ft feletti összeg) gyanúra adhat okot, tekintettel arra, hogy ezen összeg felett adókedvezmény nem érvényesíthető. A továbbiakban ismertetett kifizetési körülmények miatt azonban valójában igen kicsi a lehetőség a pénz tisztára mosására ebben az esetben is. Szolgáltatásra kifizetések, mint kockázati tényezők Az önkéntes egészségpénztár alapvető rendeltetése, hogy Tagjai számára megtakarításokat gyűjt és a Tag azt egészségügyi célokra felhasználhatja. Az egészségpénztár alacsony pénzmosási kockázata alapvetően és legfőképpen arra vezethető vissza, hogy a pénztárban a szolgáltatások miatti kifizetések minden egyes esetben számlával igazoltak, alátámasztottak, s ezek a bizonylatok nem csak formai, hanem tartalmi szempontból is ellenőrzésre kerülnek kifizetés előtt, valamint 8 évig a számlák megőrzésre kerülnek. (A Tag betegség miatti jövedelempótlása esetén az alapbizonylat nem számla, hanem a munkáltató cégszerű igazolása a betegállományról és a jövedelem kiesésről.) Az elszámolások tisztaságát erősítik előbbieken felül, hogy a törvényi előírások szerint a szolgáltatók szolgáltatási szerződést kötelesek kötni a Pénztárral, valamint a termékértékesítők döntő része kártyaelfogadási szerződésben áll a Pénztárral. Amennyiben a Tag részére történik általa igénybe vett szolgáltatás számla szerinti ellenértékének kifizetése, úgy valójában a Tag által már megelőlegezett kifizetés visszafizetése történik a Tagnak. Amennyiben egészségkártyás vásárlás történt, úgy az ellenérték a szolgáltatónak átutalással, de a benyújtott és ellenőrzött számla alapján kerül kifizetésre. Házi pénztáron keresztül semmilyen esetben nem történhet szolgáltatási számla kifizetése. A külső körülmények és a megnövekedett igények alakulása következtében az egészségügyi kifizetések között ma már nem ritka sem a magas összegű, sem a több nagyobb értékű számla elszámolása. A nagy összegű kifizetésekre okot adó körülmények: speciális vizsgálatok, súlyos megbetegedések gyógyítási és gyógyszer költsége, speciális gyógyítások, eljárások, pl. lézeres szemműtét, köldökzsinór vér levétele, daganatos megbetegedések, operációk, fogszabályozás, fogpótlás. Sem a nagy összegű, sem a folyamatos és/vagy nagy összegű, azonos jellegű szolgáltatási kiadások önmagukban nem vetik fel a pénzmosás gyanúját. Figyelni kell a következő eseményekre és azok valamennyi körülményét mérlegelve lehet esetleg pénzmosás lehetőségét vélelmezni: - egyszerre, vagy rövid időn belül nagy értékben, és/vagy nagy mennyiségben vásárolt termék (pl. 10 pár Scholl cipő). Ez felveti a kereskedelmi mennyiség kérdését, tekintettel arra, hogy a Pénztár a lakossági szokásos igények kielégítésre hivatott a befizetések adókedvezményére tekintettel. - vélelmezhetően mások részére is, üzletszerűen (gazdasági tevékenységre) is használható (beruházási) termék vásárlása, pl. fogorvosi szék. - nagy számú szolgáltatásra jogosult bejelentése a Pénztárba és rövid időn belül nagy értékű vásárlások, hasonló termékkörből, részükre. - szokatlanul nagy összegű (adójóváírás érvényesítése feletti) befizetés, majd rövid időn belül a teljes, vagy közel teljes összeg szolgáltatásra kifizetése, vagy a Tag kilépés miatti igénylése. 37

38 - előbbi okok miatt az 500 ezer Ft-ot meghaladó kifizetési igények számláit az elszámolást végző (ellenőr) ügyintéző köteles bemutatni a Számlaelszámolás csoportvezetőjének, vagy az egészségpénztári üzletágvezetőnek, szuperellenőrzés érdekében, - Ugyancsak vizsgálandó lehet, amennyiben a nagy összegű befizetést követően az összeg megöröklődik, különösen olyan esetben, amikor a haláleseti kedvezményezett jelölésére is az örökösödési eljárást közvetlenül megelőzően kerül sor. - Az előbbi esetekben is azonban a Tag egyéb körülményeit is vizsgálni kell a végső megállapítás megtétele érdekében. - kieső jövedelem pótlása esetén a munkáltatói igazoláson szereplő kimagaslóan magas összeg: a bruttó és a nettó jövedelmek összetévesztéséből is adódhatnak hibák. A Munkáltatók, Adományozók pénzmosással összefüggő kockázati körülményei Munkáltatói hozzájárulás, mint befizetés kockázati tényezői A munkáltatói hozzájárulás az SZJA törvényben szabályozott mértékkel és módon a munkáltatónál kizárólag a munkavállalója/pénztártag részére a Pénztáron keresztül nyújtott - kedvezményesen adózó béren kívüli juttatás. A törvény a munkáltató számára ír elő nyilvántartási, adóbevallási és fizetési kötelezettséget. A Pénztárnak sem jogszerű lehetősége, sem ellenőrzési eszköze a munkáltatónál a szabályok betartására vonatkozóan nincsen. A Munkáltatóval kötött szerződés az általános szerződési feltételeknek és a pénzmosás miatti azonosításnak megfelel, továbbá kellő szabályokat tartalmaz az egyébként a munkáltatót törvény alapján terhelő kötelezettségeiről is. Előbbiekből adódóan a munkáltatói hozzájárulások teljesítésekor két körülmény esetén vizsgálandó pénzmosásra utaló jel. Amennyiben a munkáltató a pénztártag dolgozóinak a kedvezményes adózás mértékét lényegesen, szokatlanul meghaladó összeget, vagy csak egyes munkavállalójának szokatlanul nagy összeget utal hozzájárulásként, úgy az esetleg pénzmosásra utaló jel lehet. Amennyiben a munkáltató külföldi cég, vagy külföldi cég magyarországi fióktelepe, vagy az utalás külföldről történik, és az összeg(ek) a kedvezményes adózás mértékét lényegesen, szokatlanul meghaladó összegek, akkor szintén felmerülhet a gazdaságilag nem ésszerű eljárás miatt a pénzmosás gyanúja. Adomány, mint befizetés kockázati tényezői Adományt jellemzően munkáltató juttat, jellemzően munkavállalójának. A juttatás adózás szempontjából a munkáltatónál kedvező, jogszabályban adott, szabályozott lehetőség. Az adomány összege után az SZJA törvényben szabályozott módon és mértékkel a Tagnak, mint magánszemélynek van személyi jövedelemadó, továbbá az EHO törvény szerinti Egészségi hozzájárulás fizetési kötelezettsége. A Tag adókötelezettsége teljesítéséhez a Pénztár elkülönítetten nyilvántartja az adomány jogcímű befizetéseket, arról a Tagnak évente adóigazolást ad, valamint a NAV-nak magánszemélyenkénti (Tagonkénti) ellenőrző adóbevallást (kontroll adatszolgáltatást) ad. Az adomány összege akár jelentős is lehet. Ilyen esetben is fennállhat azonban a jogszerűség, a munkáltató méltányos magatartása, eljárása szintén indok lehet a tiszta pénzmozgásra. Pl. humános vállalati magatartás lehet, amennyiben akár egyetlen súlyos helyzetbe került dolgozójának 38

39 (daganatos megbetegedés) ilyen módon kíván anyagi segítséget nyújtani. Részben hasonló, amennyiben a nyugdíjba vonuló dolgozója részére a nyugdíjas időszak egészségügyi kiadásai céljára nyújt nagyobb összegű adományt a munkáltató. Amennyiben az ilyen rendkívüli befizetéseknek az egyéb jogszerű feltételei fennállnak, úgy ezek sem tekinthetők pénzmosási eseményeknek. Egyéb körülmények Sajátos és megfigyelésre indokolt lehet, amennyiben egy Tag részére (szokatlanul) nagy összegű befizetés érkezett, majd rövid időn belül a teljes, vagy közel teljes összeg szolgáltatásra kifizetésre kerül, vagy a Tag kilépése miatt megigényli az összeget. Ugyancsak vizsgálandó lehet, amennyiben a nagy összegű befizetést követően az összeg megöröklődik, különösen olyan esetben, amikor a haláleseti kedvezményezett jelölésére is az örökösödési eljárást közvetlenül megelőzően kerül sor. 39

40 5. melléklet - Bejelentés nyomtatványa (belső használatra) 1 Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról (belső használatra) Figyelem! A bejelentéshez mellékelni kell a rendelkezésre álló, pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény meglétét alátámasztó, rendelkezésre álló dokumentumokat. 1. A Pénztár neve, címe, közvetlen telefonszáma 1.1. A gyanús ügyletet észlelő (egység) megnevezése, címe (ha nem azonos az 1. pontban szereplővel) 1.2. Az észlelés dátuma és időpontja 1.3. Az ugyanerre az ügyre (ügyfélre) vonatkozó előző bejelentések iktatószámai, dátumai (ha volt): 1.4. A kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma 2. A bejelentéssel érintett ügyfél azonosító adatai [Pmt ban (szabályzat fejezet) foglalt adatok] Rendelkezésre áll az összes azonosító adat: Igen / Nem 2.2. Szerepel-e más személy az ügyben? Ha igen, akkor a kapcsolódó és egyéb személy(ek) adatai [fel kell tüntetni azt a személyt is feltéve, ha van ilyen akinek a részére az ügyletet lefolytatják] 3. Az ügylet részletei (ide értve a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyletet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyletet is) Az ügylet leírása (típusa, teljes összege valutánként, befizetés, utalás, összeg fogadása, kp felvétel, stb.) Az ügyletben résztvevő ügyfél és kedvezményezetti számlák típusa(i) és száma(i), ha vannak 3.3. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény leírása 3.4. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény leírását alátámasztó dokumentumok, amennyiben rendelkezésre állnak [az ügyfél Szolgáltatóval kötött szerződéseinek másolata, utalási dokumentumok, egyéb részletes leírások, megjegyzések, feljegyzések pl.] 4. Más, a fentiekben nem ismertetett, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény 5. A szolgáltató szervezet által tett intézkedések. Kelt:.,..év.. hó nap 1 A jelölt űrlap mintaként szolgál. A tényleges megvalósítása a mintában jelölt minimum adattartalom figyelembe vételével a későbbiekben eltérhet. 40

41 6. melléklet - Bejelentés pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alapján (belső használatra) 2 Bejelentés pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alapján (belső használatra) A bejelentésre kötelezett érintett szolgáltató szervezet, egység neve, címe, telefonszáma A pénzeszköz, gazdasági erőforrás észlelésének időpontja A kijelölt személy neve, címe, beosztása, telefonszáma A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának azonosító adatai A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés természetes személy alanyának: - családi és utóneve, - születési családi és utóneve, - állampolgársága, - születési helye, ideje, - anyja születési neve, - lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye, - azonosító okmányának típusa és száma; A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alanya esetén: - neve, rövidített neve, - székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, - képviseletére jogosultak nevet és beosztása, - kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai, - cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási száma; - a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által közzétett egyéb azonosító adatai; - a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) pontban meghatározott adatai - az alkalmazott uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésének megjelölését, - a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait, - a vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésre álló adatokat. [Jelezni kell minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy az adott ügyletből a vagyoni és pénzügyi intézkedés alanyának vagyoni előnye származik. ] A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz, valamint gazdasági erőforrás leírása - Pénzeszköz értéke - Pénzeszköz neme - Pénzeszköz elhelyezésének módja - Gazdasági erőforrás adatai o tárgya o azonosításra alkalmas egyéb adatok Kelt:.,..év.. hó nap 2 A jelölt űrlap mintaként szolgál. A tényleges megvalósítása a mintában jelölt minimum adattartalom figyelembe vételével a későbbiekben eltérhet. 41

42 7. melléklet - Az FIU elérhetőségei Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás Elleni Iroda Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42. Postafiók: 1300 Budapest, Pf: 307 Telefon: 06-1/ Kapcsolattartó szolgálat (kizárólag a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók számára): / Fax: +36-1/ fiu@nav.gov.hu Honlap: o html 42

43 8. melléklet Szankciós listák A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, valamint az embargós korlátozások betartása szempontjából releváns listák elérhetőségei Az Európai Unió szankciós listái: Az Európai Unió szankciós listái online elérés: FSF Platform Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szankciós listái: Az MNB honlapja a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról: 43

44 9. melléklet - Azonosítási adatlap és kiemelt közszereplői nyilatkozat 3 3 A jelölt űrlap mintaként szolgál. A tényleges megvalósítása a mintában jelölt minimum adattartalom figyelembe vételével a későbbiekben eltérhet. 44

45 45

46 46

47 10. melléklet - Ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkozata 4 4 A jelölt űrlap mintaként szolgál. A tényleges megvalósítása a mintában jelölt minimum adattartalom figyelembe vételével a későbbiekben eltérhet. 47

48 48

49 49