JAVASLAT. Heves Megye Klímastratégiájának elfogadására

Átírás

1 22-52/2017/222 Heves Megye Közgyűlése H e l y b e n JAVASLAT Heves Megye Klímastratégiájának elfogadására Tisztelt Közgyűlés! A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Heves Megyei Önkormányzat június 30-án, a Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és Heves Megye Klímastratégiájának kidolgozása címmel benyújtott pályázatát 30 millió Ft összegű, 100 %-os támogatás intenzitású, vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A projekt három fő feladatból áll. Ez alapján valamennyi megyei önkormányzatnak létre kell hoznia a megyei éghajlatváltozási platformot, szükséges megalkotnia a megye klímastratégiáját. Ezen kívül a projekt kötelező eleme a helyi közösségek bevonása, ami a klímaváltozással, azon belül mind a folyamat mérséklésének, mind az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztással, széleskörű szemléletformálási programok segítségével biztosítható. A projekt keretén belül 2 konferenciát, és 3 személyes részvétellel zajló workshopot, valamint 4 figyelemfelkeltő akciót szervezünk. A projekt fontos eleme volt az előzőekben említett Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása, amelyre április 11-én került sor 9 szervezet részvételével. A Platform tagjai nyilatkozat aláírásával vállalták, hogy a továbbiakban részt vesznek a Platform munkájában és szakmai tudásukkal hozzájárulnak a Klímastratégia kidolgozásához. A platformban résztvevő szereplők köre a projekt megvalósítása alatt bővülhet, a fenntartási időszakban 5 évig a platform szervezet működését biztosítjuk. A projekt másik nagyon fontos feladata a korábbiakban említett Heves Megye Klímastratégiája című dokumentum elkészítése. Ennek kapcsán január 20-án megkötésre került a vállalkozási szerződés a Tender Assistance Kft-vel. A klímastratégia kidolgozása során kiemelt célkitűzés a klímaváltozás mérséklése mellett a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos, valamint a szemléletformálási, klímatudatosság erősítésére irányuló cselekvési irányok meghatározása is. A klímastratégia

2 kidolgozásának és végrehajtásának célja a megyei társadalmi gazdasági szereplők így a lakosság, valamint a közintézményi és vállalkozói kör érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokra, valamint a szükséges intézkedések, beavatkozási irányok hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében azok együttgondolkodáson alapuló meghatározása. A Heves Megyei Klímastratégia dokumentumának kidolgozásához kapcsolódóan a Helyzetelemzés, Helyzetértékelés jellegű munkarészt a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal szakemberei készítették el március 13-án a Klímabarát Települések Szövetsége részéről megküldésre került a megyei klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertani útmutató. A módszertani útmutató alapján a vállalkozó a szerződésének megfelelően elkezdte a dokumentum elkészítését. A stratégia elkészítése során folyamatos volt a Klímabarát Települések Szövetségével való kapcsolattartás, követve az általuk megküldött módszertan útmutatásait. A módszertan olyan jellegű szakmai feladatok elvégzését igényelte, amely egyrészt eltér a megszokott stratégia alkotástól, másrészt megyei szinten korábban nem létező új elemeket tartalmaz (pl. az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárának elkészítése). Ezen szakmai egyeztetéseknek megfelelően került megküldésre részünkre (2017. május 15-én) a nyertes cég részéről a vállalkozói szerződésben foglaltak szerint elkészült Heves Megyei Klímastratégia Dokumentum Egyeztetési Változata. A Heves Megyei Önkormányzat a szükséges kiegészítéseket/észrevételeket én megküldte a vállalkozó részére. A kért észrevételek bedolgozásra kerültek és én az Egyeztetési Változat átadásra került a Heves Megyei Önkormányzat részére, mely dokumentum az előterjesztés mellékletét képezi április 28-án került sor a Közgyűlés által a projekthez kapcsolódó partnerségi terv elfogadására. A partnerségi terv az érintett megyei szereplők minél szélesebb körben történő bevonását és a szemléletformálási akciók hatékony megvalósulását szolgálja június 7- én került sor a partnerségi tervnek megfelelően az első munkacsoport ülésre, melyen a résztvevő szakmai szervezetek az előzetesen megküldött dokumentumot véleményezhették, javaslattal, észrevételekkel élhettek június 30-án a Heves Megyei Közgyűlés elfogadta a Heves Megyei Klímastratégia Dokumentum Egyeztetési Változatát melyet társadalmasításra bocsátott. A társadalmasítási verzió véleményezésére augusztus 11-ig nyílt lehetőség. A partnerségi tervben szereplő szakmai szervezetek építő jellegű észrevételei, javaslatai bedolgozásra kerültek melyek az előterjesztés mellékletét képező Klímastratégiai Dokumentum tartalmaz szeptember 12-én kerül megrendezésre a II. Megyei Klímakonferencia melyen bemutatásra kerül a Heves megye klímastratégiája dokumentum, ismertetésre kerülnek a pályázati lehetőségek a klímavédelem érdekében, illetve a klímavédelmi jó gyakorlatok vonatkozásában is tájékoztatást kapnak a tisztelt résztvevők. A megyei klímastratégiát a Heves Megyei Közgyűlésnek szükséges elfogadnia. Az elfogadott klímastratégia Útmutatóban foglalt elvárásoknak való megfelelőségét a Klímabarát Települések Szövetsége által kiadott igazolással kell alátámasztani. Tájékoztatjuk a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Heves megye klímastratégiája dokumentum

3 elfogadásához szükséges a Klímabarát Települések Szövetsége jóváhagyása, melyet reményeink szerint a Közgyűlés szeptemberi üléséig kézhez is kapunk. Tájékoztatjuk továbbá a Tisztelt Közgyűlést, hogy a projekt kötelező részeként az alábbi szemléletformálási akció, workshopok megrendezésére fog sor kerülni a projekt keretében a projekt zárásáig szeptember november 30. között: - Megyei Középiskolai Klímaverseny - Megyei workshop önkormányzatoknak Klímastratégia ismertetése - Megyei workshop iskoláknak Klímastratégia ismertetése - Megyei workshop vállalkozásoknak Klímastratégia ismertetése A Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága szeptember 19-i ülésének döntése alapján egyhangúlag támogatja a határozati javaslat közgyűlési megtárgyalását és a határozati javaslat elfogadását. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot támogatni szíveskedjen. Eger, szeptember 20. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor megyei főjegyző

4 Határozati javaslat: A Heves Megyei Közgyűlés megtárgyalta és jóváhagyta a Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és Heves Megye Klímastratégiájának kidolgozása című pályázat keretében elkészítendő Heves Megye Klímastratégiája Dokumentumot. Felelős: Határidő: Szabó Róbert Heves Megyei Közgyűlés Elnöke Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője azonnal

5 a Heves megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozására és a Heves Megyei Klímastratégia kidolgozására című, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében meghirdetett Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás című felhíváshoz Pályázati azonosító: KEHOP HEVES MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Tender Assistance Kft szeptember

6 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló A tervezés körülményei Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése Természeti adottságok Domborzat Éghajlat Vízrajz Erdőterületek Felszíni és felszín alatti vízkészletek Energiaforrások, ásványkincsek Társadalmi Helyzetkép Demográfia Gazdasági ágak és szolgáltatások klímavédelmi helyzetképe Közlekedés Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok Mezőgazdaság Turizmus Ipar Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás Energiaellátás Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás A települések jellemző lakásviszonyai Vízügy A Környezet és Energia Operatív Programból származó támogatások Heves megyében Kapcsolódás a nemzetközi éghajlatvédelmi törekvésekhez és a hazai stratégiákhoz Területi Agenda Partnerségi Megállapodás ( ) Párizsi Klímakonferencia (2015) és a Marokkói Klímacsúcs (2016) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Területrendezési Terv Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljai Nemzeti Energiastratégia Megújuló Energia - Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve

7 4.11. Nemzeti vízstratégia Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Energia- és klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz ( ) való kapcsolódás A Tisza-tó Térség Területfejlesztési Koncepciója A Tisza-tó Térségfejlesztési Startégiája Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója ( ) Heves Megyei Területfejlesztési Programja ( ) Heves Megyei Integrált Területi Programja ( ) Heves Megye Területrendezési Terve Eger Megyei Jogú Város Éghajlatvédelmi Stratégiája Gyöngyös város klímastratégiája Klímavédelmi helyzetértékelés Üvegházgáz leltár Éghajlati tényezők várható változása Heves megye területén fellépő veszélyeztető tényezők árvíz, villámárvíz veszélyeztetettség belvíz általi veszélyeztetettség aszály veszélyeztetettség ivóvízbázisok veszélyeztetettsége természeti értékek veszélyeztetettsége erdők sérülékenysége, erdőtűz veszélyeztetettség turizmus veszélyeztetettsége klímaváltozás egészségügyi veszélyeztetettsége épített környezet veszélyeztettsége Összefoglalás Klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási helyzetértékelés Klímavédelmi helyzetelemzés SWOT analízis Problémafa Heves megye klímavédelmi jövőképe és célkitűzései mitigációs célkitűzések és intézkedések adaptációs célkitűzések és intézkedések szemléletformálási célkitűzések és intézkedések Végrehajtási keretrendszer meghatározása

8 7.1. Partnerség Finanszírozás Monitoring és felülvizsgálat Intézményi együttműködési keretek Dokumentumjegyzék Melléklet Függelék

9 1. Vezetői összefoglaló Mind Földünk, mind pedig az emberiség történetében számos alkalommal módosult már globális vagy lokális léptékben az éghajlat, amelyek kisebb (az un. kisjégkorszak század) vagy nagyobb (jégkorszak Kr.e. 1,8 millió év ) mértékben gyakoroltak hatást a természeti környezetre illetve az emberi társadalomra. A 20. században összegyűlt elemzések és megfigyelések alapján mértékadó szakmai-tudományos testületek: az ENSZ Kormányközi Éghajlat-változási Szakértő Bizottsága (IPCC) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) megállapításai és következtetései (IPCC, 2007) egyértelműsítették, hogy napjainkban egy ún. globális melegedés megy végbe, ami összefüggésben lehet/van az ipari forradalom kezdete óta fokozatosan, de egyre inkább érvényesülő antropogén tényezőkkel. Bár a globális melegedés rövid távon a társadalom számára közvetlenül nem feltétlenül érzékelhető, de az azzal feltehetően összefüggésben lévő extrém időjárási jelenségek és környezetváltozási folyamatok gyakoriságának növekedése már közvetlenül megtapasztalhatóak. A globális éghajlatváltozásnak széleskörű gazdasági és társadalmi hatásai vannak, amelyek közvetve vagy közvetlenül bolygónk minden élőlényét érintik. Külön figyelmet kívánnak az éghajlatváltozás szempontjából úgynevezett érzékeny területek, amelyek esetében akár a kisebb léptékű globális változások is jelentős lokális hatásokat generálhatnak. A Kárpát-medence Európának e változásokra fokozottan érzékeny régiói közé tartozik. Ezt a megállapítást tették egyértelművé a Láng István akadémikus által vezetett VAHAVA (Változás Hatás Válaszadás) elnevezésű KvVM MTA projekt, valamint az annak folytatásaként a Klímaváltozás Környezet Kockázat Társadalom (Klíma KKT) című program keretében végzett munkálatok eredményei, továbbá a KvKM által előterjesztett, majd az Országgyűlés által 2008-ban elfogadott, a időszakra kidolgozott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, majd a Párizsi Megállapodásban rögzített vállalások alapján véglegesítésre kerülő II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. A klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatban Magyarország erősen elkötelezett. A Kormányzat több szinten, minél több célcsoport bevonásával végrehajtani a szükséges feladatokat. Ennek eredménye többek között a megyei klímastratégiák megalkotása. A megyei klímastratégia elkészítésének módszertanát a Klímabarát Települések Szövetsége megbízásából a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ készítette el. Ezen útmutató alapján készült el többek között Heves megye üvegház-gáz leltára, mely azért is fontos, mert megyei szinten nem készült még ilyen jellegű elemzés. A helyzetértékelés során áttekintésre kerültek továbbá az éghajlatváltozással leginkább érintett tényezők, melyek alapján Heves megye közepesen vagy erősen érintett a klímaváltozás várható hatásaival. Fontos megemlíteni, hogy egyes folyamatok megyén belül is differenciáltan jelennek meg, több esetben egybevágóan a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) fejlesztési dokumentumban megállapított hármas területi tagozódással (Észak-Heves, Gazdasági tengely, Dél-Heves). Kiemelendő, hogy szemléletformálás és alkalmazkodás tekintetében jelentős gyengeségek jelentkeznek a megye gazdaságilag és társadalmilag gyengébb járásaiban. A SWOT analízis és a problémafa állítás konklúzióit levonva a stratégia három nagy témakörben állított fel célokat: az ÜHG kibocsátás csökkentése (mitigáció, dekarbonizáció), az alkalmazkodás és a szemléletformálás. Több olyan cél is megfogalmazásra került, melyek Heves megye unikális értékeink megőrzését célozzák, mint például a szőlő- és bortermelés, illetve a hevesi dinnye termesztése. Mindezek együttesen szolgálják a megye klímavédelmi jövőképét, mely a következő képpen hangzik: Heves megye 2030-ra a globális klímaváltozás kihívásaira proaktívan reagáló egészséges, klímatudatos humán tőkével, innovatív gazdasággal, természeti erőforrásaival fenntartható módon gazdálkodó megyévé válik. 5

10 2. A tervezés körülményei A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Heves Megyei Önkormányzat június 30-án, a Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és Heves Megye Klímastratégiájának kidolgozása címmel a KEHOP konstrukcióra benyújtott pályázatát 30 millió Ft összegű, 100 %-os támogatás intenzitású, vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A projekt november 1-vel indult és november 30-val zárul. A projekt három fő feladatból áll. Ez alapján valamennyi megyei önkormányzatnak létre kell hoznia a megyei éghajlatváltozási platformot, szükséges megalkotnia a megye klímastratégiáját. Ezen kívül a projekt kötelező eleme a helyi közösségek bevonása, ami a klímaváltozással, azon belül mind a folyamat mérséklésének, mind az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztással, széleskörű szemléletformálási programok segítségével biztosítható. A projekt keretén belül 2 konferenciát, és 3 személyes részvétellel zajló workshopot, valamint 4 figyelemfelkeltő akciót szerveztünk. A projekt fontos eleme a Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása, amelyre április 11-én került sor 9 szervezet részvételével. A Platform tagjai nyilatkozat aláírásával vállalták, hogy a továbbiakban részt vesznek a Platform munkájában és szakmai tudásukkal hozzájárulnak a Klímastratégia kidolgozásához. A projekt másik nagyon fontos feladata a korábbiakban említett Heves Megye Klímastratégiája című dokumentum elkészítése. A klímastratégia kidolgozása során kiemelt célkitűzés a klímaváltozás mérséklése mellett a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos, valamint a szemléletformálási, klímatudatosság erősítésére irányuló cselekvési irányok meghatározása is. A klímastratégia kidolgozásának és végrehajtásának célja a megyei társadalmi, gazdasági szereplők így a lakosság, valamint a közintézményi és vállalkozói kör érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokra, valamint a szükséges intézkedések, beavatkozási irányok hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében azok együtt gondolkodáson alapuló meghatározása. A tervdokumentum a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal és a Tender Assistance Kft együttműködésével készült április 28-án került sor a Közgyűlés által a projekthez kapcsolódó Partnerségi Terv elfogadására. A partnerségi terv az érintett megyei szereplők minél szélesebb körben történő bevonását és a szemléletformálási akciók hatékony megvalósulását szolgálja. A stratégiakészítés módszertani támogatását szintén a KEHOP konstrukció keretén belül a Klímabarát Települések Szövetsége (KBTSZ) végezte. A KBTSZ megbízásából a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet dolgozta ki a megyei klímastratégia elkészítésének módszertani útmutatóját. A módszertan olyan jellegű szakmai feladatok elvégzését igényelte, amely részben eltér a klasszikus stratégia alkotástól, másrészt megyei szinten korábban nem létező új elemeket tartalmaz (pl. az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárának elkészítése). A tervezést segítendő a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)-ből kinyerhető eredmények megyei szintű kivonatát is elkészített az MFGI. A stratégia elkészítése során folyamatos volt a Klímabarát Települések Szövetségével való kapcsolattartás, adott esetben pontosítva az útmutatóban leírt elvárásokat. Ezen szakmai egyeztetéseknek megfelelően készült el május 15-vel a Heves Megyei Klímastratégia Dokumentum Egyeztetési Változatának munkaanyaga. A Heves Megyei Önkormányzat észrevételeivel kiegészített anyagot a munkacsoport június 7-én tárgyalta meg. Az ülésen elhangzott szóbeli, illetve az egyes tagok írásbeli véleményének, javaslatainak átvezetését követően a Heves Megyei Közgyűlés Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága mint szakbizottság véleményezte az Egyeztetési Változatot, majd a Platform is megtárgyalta június 29-én június 30-án a Heves Megyei Közgyűlés elfogadta, és társadalmasításra bocsátotta a dokumentumot. A Partnerségi Tervben meghatározottak szerint részben az ott meghatározott partnereknek közvetlenül került megküldésre, részben a Heves Megyei Önkormányzat honlapján került kihirdetésre. A társadalmasítási verzió véleményezésére augusztus 11-ig nyílt lehetőség. A visszajelzéssel élt szervezetek építő jellegű javaslatai a Heves Megyei Önkormányzat honlapján közzétett véleményezési 6

11 lap alapján kerültek bedolgozásra, továbbá beépültek a települési önkormányzatoktól időközben megérkezett helyi értékek listái. Az elfogadásra szánt verziót szeptember 19-én a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, majd a Platform szeptember 20-i ülésén tárgyalta és fogalmazta meg javaslatait. Heves Megye Klímastratégiájának elfogadására a Közgyűlés szeptember 29-én kerül sor. A projekt végrehajtás során mind a tervezést, mind a klímaváltozás témája iránti érzékenyítést segítendő az alábbi rendezvények, szemléletformálási akciók kerültek végrehajtásra: április 11. I. Heves megyei klímakonferencia április 28. A Heves Megyei Közgyűlés által alapított Klímabarát Díj átadása május 9. Családi Klímanap (Eger, Dobó tér) szeptember 12. II. klímakonferencia március-október Megyei Középiskolai Klímaverseny október workshop-ok lakosság, iskolások és vállalkozások részére 7

12 3. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése 3.1. Természeti adottságok Domborzat A megye változatos természetföldrajzi adottságát bizonyítja, hogy mint mezőrégió jelen van a Mátravidék (Központi-Mátra, Mátraalja, Mátralába), Bükkvidék (Központi-Bükk, Bükkalja), Észak-Magyarországi medencék (Felső-Zagyva-Tarna közti dombság, Gömöri-Hevesi dombság), Közép-Tiszavidék, Észak-alföldi Hordalékkúpsíkság (Tápió-Galga-Zagyvavidék, Gyöngyös-Hevesvidék). Heves megye az Északi - Középhegység és az Alföld határterületeit foglalja magában. A két nagytáj találkozása fokozza a térség változatos arculatát, mivel az Északi-középhegység több résztájból tevődik össze természetföldrajzi, geológiai adottságánál fogva. A térség természetföldrajzi határai: északon a Heves-Borsodidombság, keleten a Bükk-hegység nyugati fele, délen az Alföld északi perem a Tiszával, Nyugaton a Zagyvavölgy. Heves megye területén található hazánk három legmagasabb hegycsúcsa. A megye területe 3637 km 2, az ország területének 3,9%-a. A Zagyva és a Tarna között helyezkedik el az ország legmagasabb hegysége, a Mátra. Magyarország (illetve a Mátra) legmagasabb pontja a Kékestető (1014 m). Eredetét és felépítését nézve a Kárpátok vulkanikus eredetű, belső övezetének tagja. Néhány kisebb triász mészkőrög kivételével a Mátra nagy része vulkáni eredetű. A Mátra felszíni formái változatosak. Tönkösödése miatt az elsődleges vulkáni formákat elvesztette. A lejtők és a völgyek formája tükrözi a tektonikus mozgásokat és a kőzetek minőségét. A Központi Mátra a Mátrabérc fennsíkjára, a Galyatető és a Kékes csoportjára bomlik. A Mátrabérc környékén van hazánk legmagasabban fekvő települése Mátraszentimre. A Keleti-Mátra erősen letarolt tönkökből álló vonulata a Kékestetőtől a Tarna - völgyig terjed. A hegység keletre fokozatosan alacsonyodik. A Mátra északi lába nagyrészt dombsági tájat mutat, melyről a vulkanikus takaró erősen lepusztult. A Mátraalja a hegység Alföldre tekintő elővidéke. Felszínét a folyók enyhén hullámossá alakították. 8

13 A megye keleti részén merőben más természetű, hazánk legtagozottabb mészköves formákat mutató hegysége a Bükk helyezkedik el. Az alapzatát alkotó kristályos tönköt a karbon korszak elejétől a juráig tenger borította, amelyből nagyrészt ókori és középkori agyagpalát, mészkövet rakott le. A hegység fő tömegét triász mészkő építi fel. Alaktani szempontból a Bükkhegységet három fő részre illetve szintre, a Magas-Bükk mészkősíkjára ( m), a kevésbé ellenálló, palás rétegbe ágyazott, leszakadt mészkőrögökre ( m) és a hegység környezetét alkotó harmadkori dombságok területére lehet osztani. A megyében a Magas-Bükk és a Délnyugati-Bükk egy része helyezkedik el. A magas-bükk központi mészkőfennsíkja a Bükk-plató. A Bükk-plató felszíne ugyan hullámos, de egyenletes magasságú peremkövek tagolják. Ilyenek például a Bél-kő, a Tar-kő. A fennsík peremén helyezkedik el a Bükk legmagasabb pontja az Istállós-kő (959 m). A Magas-Bükkben emeletes barlangrendszerek alakultak ki. A Bükk-plató kiemelkedése miatt víztelenné vált forrásbarlangok magasan fekszenek, a ma élő források alacsonyabb járatokból bújnak elő. A hegység másik fő területe a Délnyugat-Bükk. Meredek lejtőit V alakú völgyeikkel a patakok erősen tagolják, köztük előbb merész formájú, majd ellankásodó gerincek futnak ki sugárirányban. A Közép-Tiszavidék a Nagyróna -i folyószabályozások előtt szabad ártér volt, ahol a széles sávban meanderező folyók alakították a felszínt. A Tisza nagy térségben letarolta a pleisztocén hordalékkúpokat. A felszín felépítésében a pleisztocén képződmények közül az ártéri, vagy mocsári lösz a legelterjedtebb. A Közép-Tiszavidékhez kapcsolódó Hevesi-ártér kb. 40 km hosszúságban és km szélességben kíséri a Tiszát. Az ártér az alföld mélyvonalában helyezkedik el, és a miocéntól a jelenkorig folyamatosan süllyedt. A 2000m vastagságot is meghaladó pannon üledékre kb. 200 m-es pleisztocén rétegsor települt. Felszínét holocén lösz-iszap, valamint réti agyag takarja. Az észak-alföldi hordalékkúp-síkság alig észrevehetően válik el a Mátraalja és a Bükkalja törmeléklejtő övezetétől. A vidék mélységbeli magvát a bükki jellegű középkori üledékek alkotják. A lezökkent triász alaphegységet harmad- és negyedkori rétegek temették be. A hordalékkúp-síkságot az északról érkező jégkorszaki folyók és patakok építették fel, emiatt az üledék északról dél felé fokozatosan finomabbá válik. A jégkorszak és a jelenkor határán az alföldperemi süllyedékek és a Tisza-árok kialakulása miatt nőtt az erózióbázis, amiatt bevágódtak pleisztocénkori hordalékkúpjukba. A síkság Heves megyére eső nyugati részét a Zagyva, középső területén a Gyöngyös, a Tarna és a betorkolló mátrai patakok, keleten a Laskó és az Eger patakok hordalékkúpjai építik fel. Az észak-magyarországi medencék a Mátra és Bükk északi homlokterében helyezkednek el. A harmadkori medencék felszíne dombvidéki jellegű. 9

14 A Felső - Zagyva és Tarna közti dombságot, valamint a Gömöri - Hevesi dombságot foglalja magában. Egercsehi körzetében miocén széntelepek vannak. A harmadkor és a negyedkor határán tektonikus mozgások a területet erőteljesen feldarabolták, majd a külső erők munkája révén dombsággá alakult a vidék. A Mátra és a Bükk verőfényes déli lejtőin, a vulkáni kőzetek málladékain képződött jó talajon az egri történelmi borvidék, valamint több, igen híres bortermelő régió alakult ki (Gyöngyös-Visonta, Debrő). A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bősége jó alapot ad a turizmusnak Éghajlat A megye éghajlata, alföldi részét leszámítva, az ország átlagánál hűvösebb, csapadékosabb de nem szélsőséges. Megyénk klímáját jelentősen befolyásolja a hegyvidék és alföldi terület közötti m-es szintkülönbség. A felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos éghajlati sajátosságok, mikroklímák jellemzik. A délies lejtők sok besugárzást kapnak, melyek az világhírű borszőlő-fajtákat érlelik. Az évi középhőmérséklet attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó 8-10 C fok közötti. A csapadék évi eloszlását tekintve a csapadékos hónapok május, június illetve a téli hónapok. A napfényben legszegényebb hónap a december, a napsütésben leggazdagabb hónapa július. Az évi napfénytartam átlag 1900 óra. Télen a magasabb csúcsokat 100 napig, az alföldi területeket napig borítja hó. A szél iránya és sebessége a területen rendkívül változatos, ami a tagolt domborzati felület következménye. Az észak-északkeleti szelek a leggyakoribbak. A völgyek irányába eső, szélcsatornaszerű áramlás a legjellemzőbb. Az Északi-Kárpátok szélvédő és szél-irány-eltérítő hatása erősen érvényesül. A csapadék eloszlása változó. A síkvidéki területek csapadékban szegényebb területek, (kb mm) míg a hegyvidék, a Mátra és a Bükk éves viszonylatban 200 mm-rel is több csapadékot kap Vízrajz Heves megye legjelentősebb folyóvizei a Mátra nyugati oldalán a Zagyva, a keleti oldalon a Tarna, a Mátra és a Bükk határán az Eger patak és a Laskó. Valamennyi befogadója a Tisza. A megye délkeleti részét a Tisza, illetve a Tisza-tó határolja. Az éghajlat viszonylag kiegyenlített, a síkvidéki területek kontinentális, a hegyvidékek szubkontinentális jellegűek. A megye több nagy méretű tóval rendelkezik melyek több helyen a települések vízellátását is segítik, illetve üdülési potenciállal is rendelkeznek. (Köszörű-völgyi, Búzásvölgyi, Markazi, Egerszalóki, Adácsi, Gyöngyös-Rédei, Alatkai tavak stb.) Heves megye forrásokban nem mondható gazdagnak. Oka ennek egyrészt a hegységek kőzete, mely nem kedvez a forrásképződésnek, másrészt az a körülmény, hogy a dombokat és hegytetőket, különösen a Mátrától éjszakra eső fennsíkon megfosztották a csapadék gyűjtését elősegítő erdőktől, s így a kevésszámú forrás is, a melegebb nyár folyamán, többnyire kiapad. Tavasszal, vagy felhőszakadások alkalmával megduzzadnak ugyan a patakok, sőt néha nagy károkat is okoznak, de a nyár folyamán annyira kiapadnak, hogy csak a fenéken csörgedezik csekélyke víz. 10

15 Tisza A Tisza vízgyűjtőjét, a folyók pályáját évmilliók alatt a külső és belső felszínalakító erők, vagyis egyrészről a kéregmozgások és a vulkáni tevékenység, másrészről a víz és a szél alakították mai formájára. A szorosabban vett tiszai vízrendszer kialakulásának kezdete a harmadidőszak végére, nagyjából 1,5 millió évvel ezelőttre esik. A pliocénben a hegytömbök több szakaszban történt kiemelkedése következtében hazánk területén zárt medence alakult ki, - a Pannon beltenger - amely a korszak végére folyamatosan feltöltődött. Ebben az időben az Északi- és Északkeleti-Kárpátokból lefolyó vizek a mai Ér, Berettyó vonalán igyekeztek a Pannonmedence legmélyebb pontja felé és ide ömlöttek az Ős-Maros völgyének közvetítésével az Erdélyi-medence és a Bihar-hegység vízfolyásai is. A pleisztocén időszakban a Tisza medrének alakulását döntően a helyi jellegű tektonikus változások határozták meg. Jelentős mozzanat a Bodrogköz-Szatmári-síkság mérsékelt megsüllyedése és a Nyírség erőteljesebb megemelkedése, amelyek következtében a folyó elhagyta az Ér-Berettyó-Körösök menti útvonalát, pályája északra tolódott és észak-nyugati kanyarra kényszerült az Alföld északi peremén. További útvonalát a Bodrogközből a hortobágy-kunsági és a borsodi-hevesi-jászsági területek határán ugyancsak süllyedékek jelölték ki. E mederváltozások során a Tisza keresztezte jobb parti mellékfolyóit és több ágra szakadt. Vize egyrészt a mellékfolyók régi medrében, másrészt a süllyedések által kijelölt új mederben folyt tovább. A Tiszának Tokajtól délre levő folyásától is számos kiágazás vezetett az általa elhagyott régi medrekben a sárréti depresszió felé. Zagyva A Tisza legtekintélyesebb mellékfolyója, melynek vízgyűjtőterülete majdnem teljes egészében Magyarország területén fekszik, így annak állapotát kizárólag hazai behatások alakítják. A folyó Nógrád megyében, a Zagyva nevű községnél ered s Nádújfalu mellett lép Heves megye területére. Mátraverebélyig határt alkot Heves és Nógrád megyék közt, majd délre fordulván, Pásztó, Szentjakab, Szurdokpüspöki, Apc községek érintésével, miután két ízben is Nógrád megye területére lépett, Hatvan mellett folyik el, s onnan egészen a Pest megyei Boldog községig határvonalat alkot Heves és Pest megyék közt. Ez Nógrád megyében, a Zagyva nevű községnél ered s Nádújfalu mellett lép a megye területére. Mátraverebélyig határt alkot Heves és Nógrád megyék közt, majd délre fordulván, Pásztó, Szentjakab, Szurdokpüspöki, Apc községek érintésével, miután két ízben is Nógrád megye területére lépett, Hatvan mellett folyik el, s onnan egészen a Pest megyei Boldog községig határvonalat alkot Heves és Pest megyék közt. A Zagyva Szolnokon ömlik a Tiszába. Tarna Második folyóvize a megyének, s egyszersmind legnagyobb vízgyűjtője a Tarna, mely Istenmezeje fölött lép be a megyébe. A Tarna mellékfolyói jobbról: a Szűcsi fölött eredő Ágói patak, melyet Jákóhalma mellett vesz föl, a gyöngyöspatai, a szárvágyi, a Nagy- és Mérges patakokkal bővült Gyöngyös patak, a Bene patak és a Tarnócza patak, melyek Tarnaörs fölött egyesülvén, éppen a megye határán ömlenek a Tarnába. Balról a Tarna fölveszi a váraszói, szentdomonkosi, a széki csermelyeket és Aldebrő alatt a vele párhuzamosan folyó Kigyós patakot. 11

16 Laskó Harmadik folyóvíz a Laskó patak, mely Szúcs határában ered s Bátor, Bakta, Egerszalók, Demjén, Kerecsend, Füzesabony, Mezőtárkány községek mellett elhaladva, Sarud fölött ömlik a Tisza-tóba. Eger-patak Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén. A Balaton község területén, a Vajda-kútnál eredő kis patakocska innen délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig amelynek jobb oldali mellékfolyója. Tisza-tó A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km 2 -nyi kiterjedésével a Kárpátmedence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A Kiskörei tározó (később Tisza-tó) kialakulása az augusztus 5-én beállított II. duzzasztási ütem idejére tehető. A vízszint elérte a 700 cm-es duzzasztási szintet a Kisköre felső vízmércénél, elöntésre kerül a hullámtér, létrejött a Tisza-tó. A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A tározótérben az árasztás óta a makrofita növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik Erdőterületek Heves megye erdőterülete megközelíti a 101 ezer hektárt. A megye erdősültsége 24,65%. Ez az országos átlag feletti érték, a megye a magas erdősültségű megyék közé tartozik. Az erdőtűzvédelmi szempontból veszélyeztetett erdőterületek elsősorban a megye északi és középső részén helyezkednek el. A megye erdőterületei 60-40% arányban állami és magán tulajdonosok kezében van. Az állami tulajdonú erdőterületek 95%-át az Egererdő Zrt, kezeli. Mindössze hektárnyi állami erdőterületet kezel még a Bükki Nemzeti Park, a vízügyi igazgatóságok és egyéb állami szervek. A közösségi tulajdonú (önkormányzat, egyház, alapítvány, stb.) erdőterület nagysága elhanyagolható, nagysága nem éri el a 300 hektárt. A megye erdőterületének valamivel több, mint egyharmada magántulajdonosok kezében van (kezelőik főként erdőbirtokosságok, magánszemélyek és gazdasági társaságok). 12

17 A megye területén az elmúlt 10 évben csekély mennyiségű erdőtelepítés valósult meg ( ha/év). Ezek zöme a nem állami szektorba tartozó területeken történt, ugyanis az állami tulajdonú termőterületeken már kevés a telepítésre alkalmas terület. Az erdőtelepítések zöme gazdasági céllal létesített faanyagtermelést szolgáló erdő, hiszen a magántulajdonban lévő területeken a tulajdonos érdeke alapvetően ez. A létesített erdők főként tölgy, cser és akác faállományokat jelentenek, mivel a termőhelyi adottságok elsősorban ezen állományoknak felelnek meg. A fenyőféléket, mint leginkább tűzveszélyes fafajokat gyakorlatilag nem telepítik a megyében. Az erdőterületek rendkívül fontos szerepet tölthetnek be a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezek mellett mindenképpen említésre méltó a kiterjedt méretű legelő és rét gazdálkodású területek is. Az erdők nagyrésze a megye területén védett természeti területen található (Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet, Mátrai Tájvédelmi Körzet, Bükki Nemzeti Park). A védett erdőterületeket a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kezeli. Erdő és természetvédelem Heves megye területén ha erdő található. Az erdőtörvény a természetvédelmi törvény, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok (pl.: Natura 2000 rendelet) által megadott keretek rögzítik, hogy a magyarországi - így a Heves megyén belüli - erdőkben milyen feltételekkel és milyen módon lehet gazdálkodni, azokat milyen módszerekkel lehet és kell kezelni, fenntartani. Az erdőkezelés alapját képező erdőterveket a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Hatósága készíti el - védett területek esetében a természetvédelmi kezelő (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) véleményét is figyelembe véve. Ez a hatóság ellenőrzi az erdőgazdálkodás (kezelés) jogszerűségét is. Az elmúlt évtizedek gyakorlata szerint a védett erdőkben is ugyanolyan gazdálkodás folyik, mint a gazdasági erdőkben, azzal a különbséggel, hogy eseti jelleggel, megfelelő indoklással ez korlátozható (ennek eszköztára jellemzően kimerül abban, hogy az erdőn belül egy kisebb részterület nem érinthető erdőgazdálkodási munkával). Ez a gyakorlat teljesen elfogadható lenne a gazdasági erdőkben. A védett erdőkben végzett munkák célja azonban az erdőtörvény alapján elsősorban a természeti állapotok javítása kell, hogy legyen. Gazdálkodás ezért ezekben az erdőkben csak olyan módon és mértékben lenne végezhető, hogy az ezt a célt (a természetvédelmet) ne veszélyeztethesse. A természetvédelmi cél olyan jórészt idős erdőterületeket is tartalmazó, alapvetően változatos szerkezetű (térben, strukturális szerkezetben és fajösszetételben is) állományok megléte lenne, melyekben a gazdasági tevékenység során is folyamatos erdőborítás maradna. Erre van megfelelő gazdálkodói módszer (szálaló üzemmód, készletgondozó fahasználat), ezt azonban itt egyelőre nem használják. (Ennek oka kérdéses, hogy esetleges szakmai hiányosságok miatt, vagy rövid távú anyagi megfontolások következtében nincs előrelépés a gazdálkodók részéről). A folyamatos erdőborítást azért fontos hangoztatni, mert az erdők pufferoló képessége jelentős. A zárt erdő (egy véghasználattal érintett területhez képest) sokkal nagyobb mennyiségű fényt ver vissza. Jelentős a lombozat és az egyéb növényzet vízmegkötő képessége, mely kiegyenlítő hatású csendes esők, de rendkívüli időjárás alkalmával is. A zárt szerkezet megtöri a szeleket, a kipárolgás, szárazodás a talaj vízvesztése lényegesen kisebb mértékű. Összességében elmondható, hogy a megye ¼ résztben erdősült területeinek jelentős kiegyenlítő hatása van a klíma és a vízháztartás szempontjából, ezért ezek kezelése során nem csak a védett természeti területen lévő erdők esetében, hanem minden (egyes ültetvények pl. nyárak esetében is megfontolandó) erdőterület esetében jelentősen növelni kellene a folyamatos erdőborítással járó üzemmódok, módszerek használatát. 13

18 Legelő és rét gazdálkodású területek A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetet 1993 márciusában hozták létre, a Heves megye déli részén elhelyezkedő, ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében. A tájvédelmi körzet 2005-ben és 2008-ban bővült, jelenlegi területe ha. A Hevesi síkság Érzékeny Természeti Területen elsősorban a túzok védelmét szolgáló programcsomagokra (szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal, lucernatermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal, gyepgazdálkodás túzok élőhely fejlesztési előírásokkal, gyeptelepítés érzékeny természeti területen) A területen előforduló védett növények közül megtalálható pl. a réti iszalag, a buglyos boglárka, a macskahere, a réti őszirózsa, a sziki őszirózsa és a fátyolos nőszirom. Vadgazdálkodás Magyarország jelenlegi vadállománya lényegesen magasabb, mint amennyit a terület természetes módon elbírna. Ennek legfőbb oka a vadgazdálkodás során kialakult torz struktúra, szakmai szempontoknak nem megfelelő gazdálkodás. A vadgazdálkodási egységeken belül minden gazdálkodó a területén akarja tartania vadat, ezért jelentős mértékű túletetéssel igyekszik azt a területen tartani. Ennek egyértelmű következménye a vadállomány számának növekedése, miközben a hasznosítás (lelövések, befogások, stb.) mértéke ezt nem követi. A növekedés az 1960-as évek óta töretlen, az utóbbi évtizedekben rendkívüli mértékű volt. A vadállomány mértékének növekedése a klímastratégia szempontjából jelentős. Mára számos területen olyan mérvű a probléma, mely az erdei életközösségek optimális működését hátrányosan befolyásolja. A túlszaporodott vadállomány lerágja az erdők cserjeszintjét, taposásával és túrásával pedig felnyitja az erdő talaját, mely így a vízháztartás szempontjából erősen csökkent működésűvé válik (Konkrétan, a növényzettől mentes csupasz talajfelszín kiszárad, vízmegkötő képessége elenyésző, a hirtelen lezúduló csapadékból gyakorlatilag semmit nem képes megkötni, illetve a leömlő csapadék elmossa a termőtalajt mely hosszú távon a zárt erdők fenntartásának gátja is lehet) Felszíni és felszín alatti vízkészletek Korunk egyik legnagyobb kihívása a vízzel való komplex gazdálkodás a fenntartható fejlődés figyelembevételével. A vízgyűjtő-gazdálkodás az egyik meghatározó eleme a gazdasági- társadalmi vízigények kielégítésének, a természetes vízkészletek számontartásának, megőrzésének és védelmének, illetve a megfelelő árvízvédelem és vízkárelhárítás megválasztásának, az anyagi és természeti javak védelmének. Az EU tagjaként kiemelt feladattá vált a vizek jó ökológiai állapotban tartását megcélzó un. "Víz Keretirányelv" végrehajtásával összefüggő feladatok ellátása. A felszíni és felszín alatti vízkészletek a klímaváltozás szempontjából kiemelt stratégiai természeti elemek. A felszíni- és felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének védelme céljából a bányászat által kiemelt vizek minőségvédelmét és hasznosítása nagyon fontos feladat. Heves megye bányászati szempontból jelentős térsége az országnak, hiszen itt több mint 100 olyan vállalkozás működik, melynek tevékenységében szerepel a 14

19 bányászat. Főleg lignit, mészkő, kavics, homok, kréta és bentonit kitermeléssel, valamint felhasználással foglalkoznak. A legjelentősebb a Mátrai Erőmű Zrt. bányászati tevékenysége melynek során a lignit feletti üledékek rétegvizeit nagy mennyiségben termeli ki víztelenítés miatt. Igaz, a kiemelt víz a felszíni vizek vízhozamát növeli. A Kál környéki kavicsbányák nagy felületű bányatavakat hoztak, hoznak létre, melyek vize közvetlen kapcsolatban van a talajvízzel. A tavak párolgása nagyban befolyásolja a környék talajvízháztartását. Klímavédelmi szempontból a vizek megtartása (tartalékolása), velük való helyes gazdálkodás rendkívül fontos. Az árvízvédelmi szempontok figyelembevétele mellett a vízfolyásokon végzett lefolyást gyorsító, a sík területek minél gyorsabb víztelenítésének elérését célzó beavatkozások nem kedveznek a vízmegtartásnak. A talajvíztározást a vizek hosszabb idejű, (szabályozott) természetközeli helyben tartása nagyban elősegítené. A talajvízháztartás javítását szolgálná a borkolt felületek arányának csökkentése (vagy szinten tartása. A burkolt felületekről lefolyó és összegyülekező vizek sokszor okozhatnak komoly vízkárokat megyénk területén is. Felszín alatti vízkészletek A Heves megyei Vízmű ZRt. az ellátási területén található 66 vízbázisból, felszín alatti vizekből szerzi az éves közel em3 nyersvíz mennyiséget. A közel em3/év szolgáltatott víz 96 % -a saját vízszerzésből származik, míg 4% -a társvízműtől átvett víz. A vízszerzést biztosító ~ 190 db működő vízmű kút 75 %-a mélyfúrású kút és a nyersvíz 78 %-át szolgáltatja, míg a kitermelt nyersvíz 22 %-át sekélymélységű és talajvíz kutakból nyerjük. A felszín alatti vízkészletek megoszlása em3/év nyers-víz 66 %-a réteg, 12 %-a karszt és 22 %-a talajvíz. 12% 22% 66% Karsztvíz Talajvíz Rétegvíz 1. ábra: Felszín alatti vízkészletek megoszlása Forrás: A termálvízre épülő turizmus feltételei országos szinten is kiemelkedőnek tekinthetők Heves megyében. A megye és különösen a megyeszékhely termálvizeinek gyógyító hatása régóta ismert, az erre alapozott fürdőkultúra több százéves hagyományokra épül (pl. Eger Török Fürdő, Parád, stb.). A XX. századi szénhidrogén-kutatások nyomán újabb gyógyhatású termál-vízkészleteket tártak fel (pl. Egerszalók, Mátraderecske, Bükkszék, stb.). A megyében található termálvízkincs sajátossága, hogy az egyes fürdők, kutak vízösszetétele és a vizek jellemzői különbözőek, ezáltal a legkülönfélébb betegségek gyógyítására alkalmasak. 15

20 Energiaforrások, ásványkincsek Az ásványi kincseknél kiemelhető a megye kiemelkedően magas lignit vagyona. A Mátra kőbányászata (andezit, riolit) szintén nem elhanyagolható. Említést érdemel a Kál környéki kavics- és homokbányászat is. A mészkőbányászat elsősorban a Mátrai Erőmű kéntelenítéséhez szállít anyagot. Az Ózd-Egercsehi medencében több széntelep keletkezett, melyek közül a miocén-kori a legvastagabb között Bükkszéken kőolaj kitermelés is folyt, Demjénben pedig 1960-ban kezdték a fúrásokat. A kőolajkutatások számos helyen termálvizet hoztak a felszínre (Bükkszék, Eger, Demjén), amelyekre alapozva később fürdő létesült. Fedémesen földgázt is találtak. A réz és színesfém jelentős készlete található Recsken. A nagy mélység miatt kitermelése jelenleg vitatott ig Gyöngyösorosziban is folyt színesérc bányászat. A visontai külszíni bányaművelés előrehaladásától eltekintve napjainkra a bányászat fokozatos visszavonulása vált jellemzővé. A Mátrai Erőmű Zrt. hazai alapanyagból, lignitből termel villamos energiát. A társaság két külszíni bányája Visontán és Bükkábrányban található. A visontai ún. Déli bányamező Detk Ludas Karácsond Halmajugra községek által határolt területen fekszik. A részvénytársaság bükkábrányi bányája Visontától 55 km-re keletre a Bükkábrány Vatta Csincse községek közötti területen helyezkedik el. A rendelkezésre álló biomassza Heves megyében (2005) Megnevezés Összes szárazanyag (t) Energetikai lehetőség (GJ) Szőlővenyige 14692, ,7 Gyümölcsfa-nyesedék 5265, ,22 Szántóföldi növények Energiaerdő , ,91 Összesen , ,83 1. táblázat: A rendelkezésre álló biomassza Heves megyében (2005) Heves megye megújuló energia potenciáljának komplex meghatározására ez ideig komplex alapkutatást nem végeztek. Jó néhány becslés napvilágot látott ugyanakkor az egyes energia- típusok potenciáljának leírásáról. Az ily módon előállított közelítő adatok ugyanakkor csak hozzávetőlegesek, azaz a konkrét gazdasági-műszaki hasznosítási lehetőségek megalapozására nem alkalmasak. Szakmai trivialitás, hogy a konkrét hasznosítási projektek megvalósításához ugyanakkor helyszín-specifikus, vagy legalábbis kistérségi szintű alapkutatások szükségesek. Ilyen jellegű vizsgálatok indultak az EKF Agria-Innoreg Tudáscentrum vezetésével 2012 őszén Eger térségében. A kutatás kiterjesztése a megye többi területére mindenképpen szükséges a következő években. 16

21 A Károly Róbert Főiskolán végzett és 2001-es statisztikai adatokra épülő kutatások a megyében rendelkezésre álló, energetikai célokra hasznosítható biomasszából előállítható energia mennyiségét kb. 6,3 millió GJ/év nagyságúra becsülték. A napenergia tekintetében Heves megye délnyugati része a leginkább kedvező adottságú terület, ahol a globálsugárzás mértéke elérheti az 4400 MJ/m2 éves értéket is. Észak és kelet felé ez az érték némileg csökken, a legrosszabb adottságú térségekben csak 4300 MJ/m2-es szinten van Társadalmi Helyzetkép Demográfia Heves megye népsűrűsége 2004-et követően tendenciaszerűen csökkent, a fogyás átlaga meghaladta a vidéki átlagot. Megyei szinten komoly problémákat okozott a csökkenés gyorsuló üteme. A vázolt folyamatok együttes hatásának köszönhetően a népsűrűség értéke 2011-ben jelentősen elmaradt a vidéki átlagtól ban tovább esett Heves megye népsűrűsége, 2012-ben az egy km 2 -re jutó lakónépesség száma 85 volt, ameddig a rákövetkező esztendőben 84. A korábbi években megkezdődött tendencia a mai napig meghatározó eleme a megye demográfiai sajátosságainak, január 1-jén a KSH adatai alapján Heves megye népsűrűsége 82 fő/ km 2 -re fogyatkozott, ezzel továbbra is jócskán a vidéki átlag alatt maradt. Megyei összehasonlításban Heves megye a 2016-os népsűrűségi mutatók alapján 9. helyen áll, régiós viszonylatban Borsod-Abaúj-Zemplén megye mögött a második. Az adatokból kitűnik, hogy a megyét az elnéptelenedés a vidéki átlaghoz képest lényegesen jobban sújtja. Népsűrűség Népsűrűség fő/km Vidék Heves megye 2. ábra: Népsűrűség Forrás: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére projekt megvalósíthatósági tanulmánya A népsűrűségre komoly befolyást gyakorol a természetes szaporodás. Megállapítható, hogy Heves megyét a vidéki Magyarországhoz hasonlatosan a természetes fogyás jellemzi és 2011 között megyei tendenciák a vidék egészéhez mérten rosszabbnak minősült, ugyanis a természetes fogyás üteme a vidéki természetes fogyás ütemének több mint 2,6-szerese volt. Az elmúlt több mint öt év távlatából vizsgálva a megye helyzetét feltűnő, hogy az országban zajló kedvezőtlen népesedési folyamatok még mindig éreztetik hatásukat, s Heves megye helyzete ma is kedvezőtlenebb a vidékhez képest, hiszen természetes fogyásának mutatója (-1709) 2015-ben is a vidéki átlag felett van (-1405). A népsűrűséget determináló másik tényező a vándorlási egyenleg, a jelenség folyamatait elemezve megállapítható, hogy a vidéki Magyarországon negatív irányú trendek érvényesülnek, Heves megye pedig végig 17

22 az amúgy is rossz vidéki átlag alatt szerepelt. A belföldi elvándorlás mérlege Heves megyében 2010-ben érte el mélypontját, 2010 után mutatkozott némi enyhülés a fogyás tekintetében, 2011-től azonban újra nőtt az elvándorlási veszteség, amely 2012-re ismételten fogyást okozott őt követően érzékelhető némi pozitív irányú változás és az alapvetően még mindig negatív tendenciába hajló elvándorlási egyenleg javított a megye vidéki Magyarországon elfoglalt helyén. Heves megye vidéki átlagban 2011-ben a 13. helyen állt, 2015-re a megye pozíciója valamelyest erősödött a belföldi elvándorlási egyenleg mérlegét illetően, ekkor a 7. helyet foglalta el a rangsorban. A belföldi elvándorlástól eltérő képet mutat Heves megye a nemzetközi elvándorlási egyenleg felől vizsgálva. A megye nemzetközi elvándorlási egyenlege a belföldihez hasonlóan az utóbbi 15 évben végig a vidéki átlag alatt maradt, ám belföldi elvándorlás jócskán meghaladta az ország határain kívülre történő migráció léptékét. A nemzetközi elvándorlási egyenleg 2010-ben okozott lakosságcsökkenést, a folyamat 2013-ban sújtotta a legjobban a területet. Heves megye a nemzetközi elvándorlási mérleg kapcsán a 19 megye közül a 11. helyet foglalta el 2015-ben Elvándorlási egyenleg Vidéki belföldi elvándorlási egyenleg Vidéki nemzetközi elvándorlási egyenleg Heves megyei belföldi elvándorlási egyenleg Heves megyei nemzetközi elvándorlási egyenleg 3. ábra: Elvándorlási egyenleg Forrás: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére projekt megvalósíthatósági tanulmánya Amennyiben a megye demográfiai helyzetét az aktív korúak (15 és 64 közötti lakosság) fókuszán keresztül vizsgálva szeretnénk bemutatni, abban az esetben azt lehet mondani, hogy 2010 és 2013 között a 2012-es esztendő komolyabb visszaesését leszámítva lassú növekedés, majd 2013-tól kezdődően fokozatos csökkenés, ben stagnálás, 2016-ra pedig újra növekedés diagnosztizálható IV. negyedévében fő aktív korút tartottak számon, ez a szám alapvetően kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de az Észak-Magyarországi régióban itt a legnagyobb az aktivitási arány év azonos időszakában an voltak jelen a munkaerőpiacon, az aktivitási arány továbbra is a régiós átlag fölött maradt 1,7%-al, az országostól 2,3 százalékponttal maradt el IV. negyedévében visszaesés tapasztalható 15 és 64 év közötti lakosság tekintetében, személyt regisztrált a KSH ban újra emelkedő tendenciát mutatnak Heves megye témát érintő népmozgalmi adatai, munkaképes korú személyt tartottak számon a IV. negyedévben, ez a szám 6,5%-kal több az előző év azonos időszakában rögzítettnél től kezdve lassú fogyatkozás figyelhető meg a munkaképes korúak körében, az esztendő IV. negyedévében személy tartozott ebbe a csoportba IV. negyedévében az azt megelőző évhez képest nem történt komoly változás, an sorolhatóak a gazdaságilag aktív korúak közé I. negyedévében aktív korú személyt tartott nyilván a KSH. 18

23 Aktív korú lakosság Heves megyében Aktív korú lakosság 4. ábra: Aktív korú lakosság száma Forrás: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére projekt megvalósíthatósági tanulmánya A középtávú prognózisokat tekintve néhány Dél-hevesi települést kivéve további népességcsökkenés várható a megyében. 5. ábra Demográfiai prognózis 2021 Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás szempontjából különösen érzékeny csoportot képeznek az idősek. Az alábbi diagramon láthatóak Heves megye járásokra bontott 2015-ös lakosságszám adatai, mellettük pedig a 65 éves és annál idősebb népesség számadatai. Feltűnő, hogy a megye két legelmaradottabb, Bélapátfalvai és Pétervásárai járásaiban találjuk az összlakosság arányában mért legtöbb idős korút. Az időskorúak a Bélapátfalvai járásban a teljes népesség 20,9%-át, ameddig a Pétervásárai járásban a teljes népesség 23,4%-át 19

24 teszik ki. A KSH rendelkezésre álló adatai alapján azt lehet mondani, hogy Heves megye egyik járásban sem képviselteti magát ez a korcsoport az említett magasnak minősülő arányban. Az éghajlatváltozás szempontjából az egészségügyi kockázat miatt amúgy is szenzitívnek minősülő korcsoport alkalmazkodóképességét nagyban hátráltatja az a tény is, hogy a lakókörnyezetként szolgáló elmaradott járások jövedelmi és sokszor ebből következő lakásviszonyai sem teszik lehetővé a hatékony adaptációt Járás összlakossága 65 éves és idősebb népesség száma 6. ábra: Heves megye járásainak lakónépessége Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A megye roma lakosságának számáról és eloszlásáról eltérő adatok láttak napvilágot. A évi népszámláláskor Heves megyében roma nemzetiségűnek ember vallotta magát. A népszámláláson magukat romának vallók száma a szakmai vélemények szerint jelentősen alatta marad a romák valódi létszámának. Az össznépességből a magukat romáknak vallók száma fő. Ezen társadalmi csoporthoz tartozó népesség megyénken belüli arányát a következő ábra mutatja be. 7. ábra: Magas arányú roma népességgel rendelkező térségek és települések Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 20

25 3.3 Gazdasági ágak és szolgáltatások klímavédelmi helyzetképe Közlekedés Heves megye fekvéséből adódóan nem határos szomszédos országokkal, azonban a nemzetközi kapcsolattartásban és országos szintvonalon fontos szereppel bír a vonalas infrastruktúra rendszerek közül a közúthálózat, a vasúthálózat, a szénhidrogén-szállító vezetékek és az energiaellátást biztosító vezetékek hálózatában egyaránt. Heves megye hegyvidéki adottságai alapján a fő közlekedési útvonalak a megye déli részén, az Alföld határában lettek kialakítva. Itt húzódnak a megyén áthaladó országos és nemzetközi jelentőségű közúti és vasúti útvonalak egyaránt. 8. ábra: Közúthálózat Észak-Magyarországon Forrás: KSH alapján, 2010 Heves megye a legfrissebb adatok alapján összesen km hosszúságú közúttal rendelkezik, amelyből 189 km gyorsforgalmi,1 171 km nem gyorsforgalmi úthálózat. Tovább vizsgálva a megyei úthálózat jellegét említést érdemel, hogy a közigazgatási egységben 132,2 km autópálya 97,9 km I. rendű főút, 190,4 km II. rendű főút, 37,4 km autópálya, vagy autóút csomóponti ága található. A mellékúthálózat kapcsán a következő adatokat érdemes kiemelnünk: 603,4 km összekötő út, 262,9 km bekötő út, 10,8 km állomáshoz vezető út, 5,7 km egyéb csomóponti ág, 19,6 km gyorsforgalmi utak pihenőútja. Az elmúlt években látványosan csökkent az egyes közúti járművek éves futásteljesítménye, azonban a gépjármű állomány mennyiségi gyarapodása ellensúlyozta a tendenciát. Összességében az országos közúthálózat forgalmi teljesítménye 2005 és 2015 között 11%-kal növekedett, 113,96-ról 126,49 millió egységjármű kilométerre. Az autópályák és autóutak (együttesen a gyorsforgalmi úthálózat) teljesítménye több év átlagában kiemelkedő növekedést mutat, mely elsősorban az új szakaszok átadásának köszönhető. A főutak és a mellékutak forgalmi teljesítményéről ugyanakkor a 2005 és 2015 közötti években elmondható, hogy kezdetben stagnálást mutatott, ami egyértelműen a forgalomnak a gyorsforgalmi úthálózatra történő átterelődésével magyarázható, ez átváltott lassú növekedésbe, majd változó mértékű csökkenés következett. A tíz évet és a főúthálózat egészét tekintve majdnem 22%-os a növekedés, 74,45-ről 90,83 millió egységjármű kilométerre nőtt a 21

26 teljesítmény. A mellékúthálózat forgalmi teljesítménye 2005 és 2015 között majdnem 10%-os (9,7%) csökkenést mutat, ezzel szemben az országos átlag, hasonló mértékben,11%-kal növekedett, 113,96-ról 126,49 millió egységjármű kilométerre Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok A közlekedés, a minél gyorsabb és hatékonyabb helyváltoztatás egyre fontosabb társadalmi-gazdasági elvárás a globalizálódó világban. Heves megyében 2015-ben az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 303 darab volt, mely elmaradt az országos adatoktól (325 darab), viszont Észak-Magyarország regionális átlagát (277 darab) meghaladta. Az elmúlt évek tendenciáinak ismertetésével összefüggésben elmondható, hogy a gépkocsik száma számottevően növekedett a 2000-es 207,2 darab 1000 lakosra jutó személygépkocsi értékhez képest, azonban a recesszió hatására 2008-tól csökkenő tendenciát (289,2-ről 285,3-ra csökkent 2008 és 2010 között) mutat hasonlóan az országos trendhez, 2010 után újra emelkedést diagnosztizálhatunk. A Heves megyében található összes személygépkocsi számában az utóbbi években lezajlott változás pozitív irányú ben darab, ban darab, 2014-ben darab, végül 2015-ben darab személygépkocsi gyarapította a megye közútijármű-állományát. A környezet szempontjából kiemelt témát képvisel a személygépjármű állomány üzemanyag-felhasználás szerinti megoszlása. A benzinüzemű autók aránya fokozatos csökkenést mutat, 2013-ban darabot, 2014-ben darabot, 2015-ben darabot tartottak számon. Ezzel szemben a kibocsátás tekintetében komolyabb terheléssel rendelkező gázolaj meghajtású kocsik száma markánsabb növekedést mutatott: 2013 és 2015 között dízelüzemű személyautóval gyarapodott Heves megye állománya, amely így elérte a darabot. A haladó irányú trendek közé sorolható, hogy a hibrid személygépkocsik aránya évről-évre, még ha lassú ütemben is, de emelkedik, 2013-ban mindössze 81 ilyen típusú gépkocsit regisztrált a KSH, 2015-ben ez a szám 139-re nőtt. A teljes egészében elektromos hajtású személygépkocsik száma azonban még mindig csekély, 2015-ben összesen 5 ilyet tartottak számon Heves megyében, amely egyfelől összefüggésben van a magas vételárral másfelől a megyében fellelhető csekély töltési lehetőségekkel. Járás Személygépkocsi ezer lakosra Bélapátfalvai járás 277 Egri járás 318 Füzesabonyi járás 249 Gyöngyösi járás 341 Hatvani járás 322 Hevesi járás 229 Pétervásárai járás 272 Összesen táblázat: Személygépkocsik ezer lakosra jutó száma járásonként Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A közösségi közlekedés legmeghatározóbb eleme az autóbusz, s csak ezután következik a vasútforgalom. Az autóbusz forgalom vonalhálózat hossza 2010-től (94 km) kezdve folyamatosan csökken, 2015-ben 85 km volt. A 22

27 helyi autóbuszok átlagos számában azonban enyhe emelkedés tapasztalható, 2013-ban 54 darabot, 2015-ben 56 darabot regisztrált a KSH. A szállított utasok száma az egyre gyarapodó személygépjármű-állománnyal párhuzamosan csökkenő tendenciát mutat, a 2010-ben márt utas 2015-re re redukálódott. A lenti táblázatban rögzített paraméterek alapján elmondható, hogy Heves megyében csökken a tömegközlekedés jelentősége és teljesítménye. Megnevezés Vonalhálózat hossza, km Viszonylatok száma Helyi autóbuszok átlagos száma Szállított utas, ezer fő Utaskilométer, ezer Férőhelykilométer, ezer táblázat: Helyi autóbusz közlekedés adatai Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve Mezőgazdaság Heves megye az Északi-középhegység és az Alföld határterületeit foglalja magába. A két nagy táj találkozása a térségnek változatos arculatot kölcsönöz és meghatározza a mezőgazdasági termelés éghajlati, természetföldrajzi és termőhelyi adottságait. Ezek alapján a megye nem tartozik a legjobb, legfejlettebb növénytermesztő és állattenyésztő megyék közé. Jó színvonalúnak mondható viszont a zöldségtermesztés és magas szintű a szőlőtermesztés és borászat. A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb mezőgazdasági szerepvállalás jellemző, beleértve az erdő-, vad- és halgazdálkodást is. A lakosság %-a érintett a mezőgazdasági termelésben. Több mint a működő gazdasági szervezetek száma és emellett fő őstermelő tevékenykedik, 9300 termelő kap területalapú támogatást a mezőgazdasági tevékenységéhez kötődően. A megye összes földterülete hektár, ebből a termőterület hektárt tesz ki. A termőterület 47,4 %-a szántó, 33,2 %-a erdő, 12,3 %-a gyep. Heves megyében van az ország termőterületének 3,8 %-a, a szántó 3,5 %-a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 %-a valamint a szőlőültetvények 8,6 %-a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A megyében terem az ország búzatermésének 4,3 %-a, a kukorica 1,1 %-a a cukorrépa 2,5 %-a, a dinnye 26,4 %-a, a szőlő 14,8 %-a. A megyében nagy jelentőségű a szőlőtermesztés és a hozzákapcsolódó borászat, a gyümölcstermesztés, továbbá a szántóföldi zöldségtermesztés. Ezen belül a dinnye- és a paradicsomtermesztés országosan is jelentős. Szőlőből több mint hektár a termő és ebből hektár új telepítésű ültetvény van. A gyümölcsösök területe hektár, a megye szántóterülete hektár. A megyében kiemelt jelentőségű a szőlő-bor ágazat, valamint a gyümölcstermesztés. Heves megye két borvidéke egri, mátraaljai adja a magyarországi szőlőtermesztés %-át, mely mennyiségileg, de legfőképpen minőségileg 23

28 meghatározó a magyar borászat számára. A klímaváltozás szempontbál (élelmiszertermelés) kulcsfontosságú a mezőgazdaság alkalmazkodásának szerepe. A termőföldek arányának megtartása kiemelt jelentőségű. A természeti hatások mellett a megyében jelentősek az antropogén, indusztriális hatások is (pl. mátraalji lignitbányászat területfoglalása) a termőföldek vonatkozásában. A megye állattenyésztésének vágóállat és állati termék termelése a megye lakosságának ellátására részben elegendő. A megye északi részén extenzív legeltetésen alapuló juh és szarvasmarha-tenyésztés folyik, a megye déli részén nagyüzemi szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztés dominál. Az elmúlt évekre az állatlétszám folyamatos csökkenése volt juhállomány kivételével a jellemző. Csökkent a vágóállat termelés összvolumene is. A jelenlegi szarvasmarha létszám db indokolatlanul kevés melyből db a tejtermelő egyedszám, amely a megye tej ellátását részben fedezi. A tehénállomány fajlagos termelési mutatója l/tehén igen alacsony. A megye juhállománya db, amely 1998-tól folyamatosan növekszik. Az ágazat fő bevétele bárányeladásból származik, mely szoros összefüggést mutat a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságával. Az évi t vágóbaromfi termelés nem jelentős a megye állattenyésztésében. Fejlődik a vágónyúl termelés, a pulykatenyésztés, méhészet, valamint a kecsketenyésztés. Heves megyei adottságai a jelenleginél nagyobb állatállomány tartását teszi lehetővé. Elsősorban a tömegtakarmányt fogyasztó, legelőterület jobban hasznosító állatfajoknak kedvezőek az adottságok, így a húsmarhatartás, a juhtenyésztés fejlesztése indokolt, kisállattenyésztésen belül a nyúl, liba, kecske és méhtartás. Megyénkben 13 beszerző és értékesítő szövetkezet, 8 termelői csoport, valamint 3 termelő és értékesítő szövetkezet működik. A termelői csoportok és a zöldség-gyümölcs termelői-értékesítő szervezetek előzetes elismerése megtörtént, de végleges állami elismerést csak három termelői csoport kapott. Fő feladatuk tagjaik felé a termelés, beszerzés és az értékesítés szervezése oly módon, hogy a tagság termelése szoros integrációban valósuljon meg. Heves megye mezőgazdasága az elmúlt öt évben sokat fejlődött. A beruházások között főleg a megyére jellemző szőlőfeldolgozó épületek, pincék és palackozó épületek építése szerepeltek, melyek a megye összes beruházásainak 40 %-át jelentették. Az öntözésfejlesztés utolsó nagy, nyolcvanas évekbeli hulláma óta alig történt érdemi változás e téren - már persze ha a birtokrendszer teljes átalakulásától eltekintünk, aminek hatására töredékére esett az öntözött terület nagysága -, igaz, maga a beruházás is erőteljesen forrásigényes, a szükséges vízügyi és egyéb engedélyek beszerzésének költségeiről nem is beszélve. A korábban nagyüzemi rendszerben, lineár öntözőrendszerekkel végzett öntözés csak helyenként maradt fenn, de továbbra is ez a legjellemzőbb használatban lévő módszer. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2015-ös évi öntözési jelentése szerint esőztető öntözőberendezéssel oldják meg a vízpótlást az öntözött területek kilenctizedén, és ennek 56 százalékán használnak lineár öntözőberendezéseket. Heves megye KÖTIVIZIG illetékességi területén felszíni vízkészletből 319,94 ha-on ( m3 éves vízmennyiséggel) történik mezőgazdasági vízhasználat, amely vízjogilag is engedélyezett. Felszín alatti vízkészletből 1024,49 ha-on ( m3 éves vízmennyiséggel) történik vízjogilag engedélyezett mezőgazdaság vízhasználat. Heves megye dél, dél-keleti, a KÖTIVIZIG-re eső részein az öntözőtelepek vízellátását zömmel felszín alatti vizekből oldják meg. Mivel a felszín alatti víztestek mennyiségi állapota nem jó, az öntözőtelepek vízellátásának hatásfokát növelni kell, víztakarékos technológiával, valamint fel kell számolni az illegális öntözőkutakat. A második legnépszerűbb módszer a csévélődobos (a terület 23 százalékát fedi le), a körforgóst pedig az öntözött terület 11 százalékán alkalmazzák. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás, a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek egy százalékán használtak. A vízjogilag engedélyezett öntözhető terület több mint háromnegyede, mintegy 154,3 ezer hektár az Alföldön található. Országos szinten az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyénként átlagosan 15 millió köbméter volt, de négy megyében az 1 milliót sem éri el: Nógrádban 39 ezer, Zalában 613 ezer, Vasban 680 ezer és Heves megyében 721 ezer köbméter volt 2015-ben. Továbbra is elsősorban a szántóföldi kultúrák öntözése dominál - összesen 75,924 ezer hektáron, és ezen belül is elsősorban a zöldségfélék esetében éri meg a gazdálkodók szerint, mivel utóbbiaknak mintegy 23 ezer 24

29 hektáron biztosították a vízpótlást. A zöldségfélék közül a konzerv- és hűtőipari felhasználásra szánt csemegekukorica és a zöldborsó a meghatározó 13,25 ezer, illetve 6230 hektárral, valamint a zöldbab mellett a paprika és a paradicsom a legmeghatározóbb, 802, 574 illetve 433 hektárral. Az egyéb szántóföldi kultúrák közül a legjelentősebb a kukorica 11,4 ezer, a napraforgó 6200, a rizs 3194, a szója 3278 hektáros öntözött területe. Egyéb takarmánynövényeket emellett mintegy 8468 hektáron termesztettek vízpótlás mellett. Heves megye déli része jelentős zöldségtermesztéssel rendelkezik, amit mind a természeti hagyományok, mind a történelmileg kialakult termelési körzetek lehetővé tesznek (pl. étkezési paprika és dinnyetermesztés). A második, igen jelentős öntözési kapacitást lekötő terület a vetőmagtermesztés. A legjellemzőbb, és egyben az egyik legjövedelmezőbb, a 11,7 ezer hektáron végzett hibridkukorica vetőmag termesztés. A gazdák összesen 989,7 hektáron javították az egyéb zöldségfélék vetőmagjainak előállítási hatékonyságát öntözéssel, mintegy 693 hektáron pedig a szójabab vetőmag termesztését biztosították ezzel. Gyümölcsösökre mindössze 3470 hektáron biztosították a vízpótlást. Ennek közel fele, 1477 hektár alma, 583 hektár pedig meggyültetvény volt. A harmadik legöntözöttebb kultúra a kajszi 322 hektárral. Egyéb mezőgazdasági kultúrákat (erdősítést, fásítást stb.) mintegy kétezer hektáron öntöztek 2015-ben Turizmus A megyében három nagy, önálló turisztikai régió található: a Mátra, a Bükk és a Tisza-tó. Az Északmagyarországi régió az ország harmadik legkedveltebb turisztikai célpontja a belföldi utazóközönség körében, a KSH I-XII. hó végleges adatai alapján az Észak-magyarországi régió kereskedelmi szálláshelyein több mint 2 millió vendégéjszaka realizálódott. A változás nagyságát tekintve elmondható, hogy 117 vendégéjszakával jobb átlaggal zárt a 2015-ös év a 2014-es esztendőnél. Megyei szinten vizsgálva a kérdéskört a KSH mérései szerint a régió 5 leglátogatottabb települése Heves megyében található. A TOP 20 legnépszerűbb településből 8 szintén a megyében fekszik. Heves megye TOP Megyei megoszlás % Eger ,8% Egerszalók ,6% Gyöngyös ,4% Mátraszentimre ,1% Szilvásvárad ,0% 4. táblázat: Heves megye 5 leglátogatottabb települése Forrás: KSH 2015 Heves megye vendégforgalmának dinamikája 2015-ben a 2014-es szinten maradt (2014/ ,4%, 111%). A nemzetközi kereslet 2014-es lassabb üteméhez képest 2015-ben ismét nagyobb arányú volt, a nemzetközi forgalom jellemzően Egerhez és térségéhez köthető. Heves megyében a belföldi vendégéjszakák száma , a külföldi vendégéjszakáké volt 2016 I. félévében. A külföldi vendégek jelentős része Lengyelországból és Szlovákiából érkezik a megyei turisztikai célterületekre. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a következőképpen alakult: 2016 I. félévében a megyébe érkező fő közül szállodában, panzióban szállt meg, az átlagos tartózkodási idő mindkét szállástípus esetében 2,1 éjszaka. A közelmúltban lezajlott kapacitásbővítéseknek és az egyéb fejlesztéseknek vannak bizonyos klímaváltozással összefüggő relevanciáik is. Érdemes megvizsgálni, hogy a fejlesztések mely ágazatokban történtek meg, s a szóban forgó ágazatoknak mekkora a klímaváltozáshoz köthető érzékenysége. Heves megyében számos wellness üdüléshez kötődő beruházás valósult meg bizonyos hotelek tekintetében, így például az demjéni Cascade Hotel, a mátraházi Ózon Hotel, vagy az amúgy zöldberuházásnak számító mátrafüredi Sástó Hotel 25

30 esetében. Az ágazat sajátossága, hogy a klímaváltozástól függetlenül képes kiszolgálni a látogatók igényeit, hiszen megfelelő hűtési, illetve fűtési technológiák segítségével egész évben képes a vendégfogadásra. Más a helyzet a megyében jelentős szabadtéri fürdőhelyekkel, ebben az esetben fontos kiemelnünk a nemrégiben felújított egerszalóki Nosztalgia Fürdőt, az Egri Korona Borház strandját, vagy a részben nyitott Demjéni Termál Völgy helyzetét. Azt lehet mondani, hogy az éghajlatváltozással jelentkező gyarapodó számú hőségnapok zsúfoltságot okoznak a fürdőhelyeken, ráadásul ezeken a napokon nő a fürdőzéssel együtt járó egészségügyi kockázat is ben a Demjéni Termál Völgyben megnyitotta kapuit a komplexumhoz tartozó barlangfürdő, amely immáron a hőségnapokon is kényelmes kikapcsolódásként kínálkozik a megyébe látogató turisták számára. Említést érdemel az Eger a belvárosában lefolytatott város rehabilitációs projektek. A város egész hosszán kiépült a kerékpárút és kijelölt útvonal áll rendelkezésre egészen Lillafüredig, amely kiváló, s egyben környezetbarát lehetőséget biztosít az aktív sportot kedvelők számára, s egészen tavasztól késő őszig használhatják a településre érkezők. A nyári kánikula kevésbé, viszont az elhúzódó nyár és az enyhébb őszi időjárás kifejezetten előnyös az ágazatnak. A városlátogató turizmus palettáját színesíti az Egri vár várfalán 10 megállóhelyes tanösvény létesült, ezen kívül megújult a Kazamata, Szép-bástya, Törökkert és a Fegyvertár. A település másik kiemelkedő történelmi látványosságának, az Érseki Palotának a restaurációja befejeződött, az épület Turisztikai Központtal bővült. A városlátogató turizmus tekintetében lezajlott beruházásokat komoly kihívás elé állítják a klímaváltozással bekövetkező hőségriadós időszakok, ennek oldására a belvárosban felállított párakapuk és a múzeumokban, illetve látogatóközpontokban beüzemelt klímaberendezések nyújthatnak alternatívát. Gyöngyösön és környékén kevésbé érzékelhető a városlátogató, illetve a fürdőturizmus dominanciája, inkább a túra, szabadidős és síturizmus jellegzetességeit kell kiemelnünk, s ezek az ágazatok járulnak hozzá leginkább a növekvő vendégéjszakák számához. A Mátra térségében csak a legfontosabbakat említve Parádsasváron túraközpontot alakítottak ki, rehabilitálták a parádi üveggyárat és környezetét. A vendégfogadóhelyek is fejlesztés alá estek, tizenötnél is több új szálláshely várja az utazóközönséget. A hegyi sportok kedvelőinek a Mátrafüreden létrehozott Hegyi Sportok Bázisa nyúlt kikapcsolódási lehetőséget. A Mátra két legfontosabb síközpontja Mátraszentistvánon és Kékestetőn lelhető fel. A mátrai turizmust az éghajlatváltozás kontextusából vizsgálva egyértelműen kiderül, hogy a téli sportok veszélyeztetettsége magas, hiszen a felmelegedéssel egyre jobban csökken a fagyos napok száma, így a síelésre alkalmas hómennyiség is. A síturizmussal szemben a szabadidős és túraelfoglaltságok mozgástere a magasabb téli középhőmérséklettel bővülhet, szezonja kitolódhat. A szabadidős és természetjáró turizmus kapcsán lényeges szólnunk Szilvásváradról, ahol a Mátrához hasonlóan súlypontos beruházások zajlottak le az elmúlt években, idegenforgalmi kínálata két rendezvénnyel frissült: a Családi Napokkal és a Retro és Country hétvégével. A természeti kincsekben gazdag térség a korábbiaknál bővebb tematikus- és kalandtúrák szervezési helyszínéül szolgál. A 2016-os legfiatalabb fejlesztés a Szilvásváradi Lovas- és Rendezvényközpont, illetve az Információs Iroda. Heves megye kedvező adottságokkal rendelkezik a bor- és gasztroturizmus területén, Mártai borvidéken megújult a Borpalota, amely kreatív dizájnt és termékcsomagokat kapott, az Egri borvidéken az állandó vendégfogadó helyek, pincészetek mellett megannyi, városi (Egri Bikavér Ünnep) és falusi (Egerszalóki Pünkösdi Tor-Túra) rendezvényekkel egybekötött bor és ételkóstolási lehetőségek kínálkoznak. A klímaváltozás ezen ágazatra gyakorolt hatása csekélyebb, hiszen a kóstoltatások 1-2 nagyobb, kifejezetten szabadtéri rendezvényt leszámítva zárt helyen valósulnak meg, az állandó borhoz kötődő programokkal rendelkező pincészetek pedig az év bármely időszakában, időjárástól függetlenül végezhetik vendégfogadó tevékenységüket. Turisztikai szempontból külön magterületet képvisel Heves megyében a Tisza-tó, a turisztikai régió tetemes hányada Heves megye déli részén terül el. A Tisza-tó addigi kínálatában meghatározó változás nem történt 2015-ben. A zömében 2010 után lezajlott, Tisza-tó tekintetében végbement kínálat változások az ökoturizmus és az aktív turizmus irányába határozzák meg régió profilját ( Természet élménytára, Természet új dimenzióban mottók). Országos szinten is érzékelhető beruházások az elmúlt nyolc esztendőben a következők voltak: első Tisza-tavi 4 csillagos szálloda, Robin Kalandpark, Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tisza-tavi Vízi Sétány, Túraközpont Hálózat, a Tisza-tavi Ökocentrum szinte átrendezte Kelet-Magyarország kiránduló turizmusát. A forróbb nyarak zsúfoltságot okozhatnak a Tisza-tó környéki szabadstrandokon, a fokozott látogatószám pedig markánsabb ökológiai terhelést okozhat. A közelmúltban bekövetkezett kínálatbővülés, azonban csökkentheti az ágazat veszélyeztetettségét, hiszen így már kevésbé kizárólag a strandokra koncentrálódik az idegenforgalom. 26

31 Ipar A megyében az Ipari Park címet viselő iparterületek száma nyolc, ebből négy önkormányzati tulajdonú. Ezeket a következő táblázat mutatja be. Ipari Park megnevezése Ipari Park címet viselő szervezet Pontos megnevezés Tagok/tulajdonos Abasári Ipari Park (Abasár) Abasár Község Önkormányzata Abasári Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Abasár Község Önkormányzata Bélapátfalvi Ipari Park (Bélapátfalva) Bélapátfalva Város Önkormányzata, Bélkő Területfejlesztési Kht. Bélkő Nonprofit Közhasznú Területfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság Balaton Község Önkormányzata, Bekölce Község Önkormányzata, Bélapátfalva Város Önkormányzata, Bükkszentmárton Község Önkormányzata, Mikófalva Község Önkormányzata, Mónosbél Község Önkormányzata, Nagyvisnyó Község Önkormányzata, Szilvásvárad Község Önkormányzata Hatvani Ipari Park (Hatvan) Hatvan Város Önkormányzata Hatvani Ipari Kereskedelmi Szolgáltató és Szerelő Épitőipari Szövetkezet (Nem bejegyzett) HEVESI IPARI PARK (Heves) Heves Város Önkormányzata, HEVA Kft. HEVA Hevesi Önkormányzati Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság Heves Város Önkormányzata PIKOPACK Ipari Park Füzesabony Város Önkormányzata 5. táblázat: Ipari Park címet viselő iparterületek Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium A Kormány 1515/2016. (IX. 22.) Korm. határozatával döntött többek között a Hatvani Ipari Park fejlesztéséről, mely döntés értelmében között cca. 18 Md Ft forrást biztosít a beruházásra. A Kormány a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet alapján a foglalkoztatás-bővítés, az új munkahelyek teremtésének ösztönzésére a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész központi keretének terhére meghirdetett pályázat alapján a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások, az alaptámogatáson és a kiegészítő támogatásokon kívül - az éves pályázati felhívásban meghatározott formában, támogatási mértékben - 27

32 többlettámogatást igényelhetnek. A Kormány Heves megyében a Pétervásárai, a Bélapátfalvai, a Füzesabonyi és a Hevesi járást jelölte ki szabad vállalkozási zónaként. Gazdasági szerkezet Heves megye, mint az Észak-Magyarországi régió három megyéjének egyike Magyarország regionális térképét tekintve a leszakadó sorban lévő területek egyikében foglal helyet. A megye fekvésénél fogva azonban egy potenciális híd szerep betöltésére alkalmas pozícióban van, természeti tőkével igen jól ellátott terület, amely szoros kapcsolódási pontokkal rendelkezik a Tisza-tó és a Hortobágy irányába. Ez a pozitív jövőkép komolyan befolyásolja a térség jövőbeni közép- és hosszútávú területfejlesztési elképzeléseit, s értékes gazdasági potenciált rejt magában. A megye a KSH 2016 januárjában közzétett adatai alapján az ország bruttó hazai termékének 2,13 százalékát adta, egészen pontosan 687 milliárd forintot. Az egy főre jutó termelés 2 millió 76 ezer forintról 2,27 millióra emelkedett, ezzel valamelyest sikerült közelíteni a hazai átlaghoz (68,8 százalékról 69,7 százalékra), de még mindig nem érte el a 2008-as, 70,3 százalékos szintet. Heves megye gazdasági teljesítménye az idézett eredményekkel együtt a legjobb a régióban, ám így sem éri el az országos átlagot, a gazdaságban a kutatásfejlesztés-innováció hasonlatosan a korábbi esztendőkhöz csekély arányban van jelen (főként a Hatvan- Gyöngyös-Eger gazdasági tengely térségében jellemzőbb). Heves megyében március 31-én gazdasági szervezetet tartottak számon, ennek kilenctizedét vállalkozások tették ki (47 748). A KSH kimutatásai alapján azt lehet mondani, hogy Heves megye valamivel az országos átlag alatt teljesít a regisztrált vállalkozások terén június végén az ezer főre jutó regisztrált vállalkozások országos átlaga (beleszámítva Budapestet is) 173 darabban állapítható meg, ameddig Heves megyében ez a szám 160 volt. A vállalkozások közül gazdasági ág és gazdálkodási forma tekintetében a legnagyobb részarányt (39%) a mezőgazdaság képviselte, ezt követte az ingatlanügyletek (11%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (10%). A korábbi évek tendenciáit is figyelembe véve (2012-ben az összes vállalkozás 35%-a, 2013-ban pedig az összes vállalkozás 38%-a volt bejelentve a fő tevékenység tekintetében a mezőgazdaság területén) észlelhető, hogy Heves megye gazdaságában a mezőgazdaság domináns jelentőségre tett szert. Országos összehasonlításban azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanebben az időszakban a Heves megyeihez hasonló trendek érvényesültek Magyarországon. Az országban regisztrált vállalkozásokból kialakított rangsorban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat állt az első helyen ( vállalkozás), az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások foglalták el a második helyet ( vállalkozás), végül a kereskedelemmel és gépjárműjavítás került a harmadik helyre ( vállalkozás). Heves megye gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő területi egysége az úgynevezett Hatvan- Gyöngyös-Eger gazdasági tengely. Itt telepedtek le az exportképes multinacionális és hazai cégek (pl. ZF Hungária Kft., Robert Bosch Kft., SBS Szerelő Javító és Szolgáltató Kft., Sanatmetal Kft., Detki Keksz Kft., HESI Kft stb.). Heves megye legnagyobb munkáltatója a Mátrai Erőmű ZRT. is itt helyezkedik el, amely Paks után a második villamosenergia-termelő és az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve. Az erőmű a széntüzelése miatt meghatározó tényezőként tartható számon a kibocsátás tekintetében (jelentős kéndioxid-kibocsátók közé tartozott 2000 októberéig), éppen ezért komoly figyelmet fordít a levegőtisztaság-védelmi feladatokra. A Mátrai Erőmű Zrt szem előtt tartva a klímaváltozással összefüggő nemzetközi egyezményeket az üvegházhatást okozó gázok csökkentése érdekében jelentős lépéseket tett. A társaság ilyen irányú, hosszú távú tevékenységeinek 28

33 egyik meghatározó eleme az alternatív tüzelőanyagok felhasználása, például biomasszák, vagy kevert hulladék, s itt érdemel említést a kibocsátás mérsékléséért végbement gázbázisú fejlesztés. Az erőműi technológiából származó por-, kéndioxid-, szénmonoxid- és nitrogénoxid-kibocsátások további csökkentése a leválasztó berendezések (füstgáz kéntelenítő, elektrofilterek LURGI, HEG, SNCR) hatásfokának növelésével, tüzeléstechnikai fejlesztésekkel valósul meg folyamatosan. A Mátrai Erőmű Zrt. széntüzelésű blokkjainak távozó füstgázának szilárdanyag tisztítását elektrosztatikus pernyeleválasztókkal végzi. Ezzel a távozó füstgáz portartalma 99,5-99,7 % közötti tartományban leválasztásra kerül. A távozó füstgáz leválasztásából kikerülő égetési maradékok %-a sűrűzagyos salak-pernye eltávolítási rendszeren keresztül B1-b besorolású ipari hulladéklerakókra (zagyterek) kerül. A megmaradó része hasznosításra kerül (pl.: cementipari felhasználás, pernyebeton előállítás stb.) 2000-ben megkezdődött a kéményéből kikerülő füstgáz kéndioxid-tartalmának csökkentését eredményező leválasztó berendezések üzembe helyezése, melyek a Heller-Forgó hűtőtornyok belsejében került kiépítésre. A kiválasztott eljárás a legnagyobb referenciával rendelkező nedves mészköves technológián alapszik, mely nagy hatásfokkal választja le a kén-dioxidot. A keletkező gipsz melléktermék cca t/év, melynek fele értékesítésre, fele pedig a zagytereken kerül elhelyezésre. A Mátrai Erőmű ZRT ban elkezdte az SNCR projekt megvalósítását az üzemelő szenes blokkjainál. Ezzel a technológiával (karbamid beadagolás mellett) a 2016-ban előírt és kívánt 200 mg/m3 határérték betartható. Végül szót érdemel a bányatevékenységből eredő kiporzás mérséklése, amelynek mértékének csökkentését külön locsolójárművek biztosítják, ezek szükség szerint (legfőképpen száraz, csapadékmentes időszakokban) kerülnek beüzemelésre. A fejlesztés volumene és a témához kötődő jelentősége miatt figyelmet érdemel a létesítményben kiépült, s egyébként Magyarország legnagyobb ( darab, egyenként 255 watt névleges teljesítményű polikristályos napelem) fotovoltaikus erőműve, amely október elején kezdte meg működését. A Mátrai Erőmű napenergiát felhasználó egysége szakít a hagyományos fosszilis energiaforrásokkal, csökkentve ezzel a légkörbe jutó káros terhelést, elősegítve a költséghatékonyságot, a gazdasági kapcsolatok fejlődését és a hazai megújuló villamosenergia-ipar fellendülését. A naperőmű-beruházás a megújuló energiaforrások alkalmazásával hazánk magas energiahordozó-import - függősége csökkenthető, illetve hozzájárul a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés részarányának teljesítéséhez; a környezeti fenntarthatóság és klímavédelem tekintetében pedig mintegy 24 ezer tonnával csökkenti a hazai CO2-kibocsátást. Heves megye gazdaságával kapcsolatosan ki kell emelnünk, hogy a térség fő húzóágazatai továbbra is az energiatermelés, a gépipar és a feldolgozóipar maradtak. Az innovációs törekvésekhez megfelelő táptalajt biztosít a megyében és a gazdasági tengely területén elhelyezkedő Eszterházy Károly Egyetem egri és gyöngyösi kampusza, valamint a helyi vállalkozók és a K+F szolgáltatók. A Hatvan- Gyöngyös-Eger tengely logisztikai és ipari parkjaiban iparterületein már ma is számos vállalkozás talált otthonra, ám a gazdasági vonzóerő fokozása érdekében az elkövetkezendő években dinamikus korszerűsítésre és bővítésre szorulnak a már meglévő telephelyek, illetve a potenciális helyszínek. A 2016 I. negyedéves Heves megyei fejlesztések 53%-a a feldolgozóiparba, 17%-a az energiaiparba, 6,8%-a a mezőgazdaságba került. A feldolgozóiparban 0,5%-kal csökkent, az energiaiparban és a mezőgazdaságban nőtt a beruházások nagysága, előbbiben 103, utóbbiban 9,3%-kal. A fejlesztésekre szánt összeg a kis részarányt képviselő bányászatban nőtt legnagyobb mértékben (négyszeresére). A beruházások 19%-a épületek és egyéb építmények építése, 80%-a gépek, berendezések, járművek beszerzése volt. Építésekre 47%-kal kevesebb összeget invesztáltak, mint január márciusban. A gépek, berendezések, járművek beszerzésének 63%-a import volt, ami 25%-kal csökkent, a belföldi vásárlás 26%-kal nőtt Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás Cél a minőségi víziközmű szolgáltatás biztosítása elviselhető fogyasztói teherviselés mellett, műszaki, szolgáltatási és gazdasági értelemben egyaránt kiegyensúlyozott, fenntartható, egységes települési 29

34 vízgazdálkodási szolgáltatási rendszer kialakítása. Feladatok: A szennyvizes és az ivóvizes derogációs feladatok befejezése. A következő időszak fő kihívása a szennyvízprogram felüli VKI követelmények teljesítése, a 2000 LE alatti települések szennyvízkezelésének megoldása. Tartalék vízbázisok kijelölése legfőképpen a hegylábközeli települések esetében. Ez történhet magánkutakból, közkutakból, az üzemek vagy intézmények saját vízműveivel és közüzemi vízvezetékkel. A fejlődés általános iránya természetesen a közösség egészét ellátó közműves vízművek építése volt. A megye 121 települése közül 2015-ben az összes település rendelkezett közüzemi ivóvízellátással, a közüzemi ivóvíz-hálózat teljes hossza 2 375,5 km. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a 2015-ös KSH adatok alapján re tehető, amely a lakások 94,3 %-át érinti, közel ugyanannyi, mint az országos arány (94,9%). A megye vízellátási és vízbiztonsági helyzete tehát megfelelő. Közüzemi ivóvíz ellátás a megye szinte minden településén ill. településrészén biztosított (kivétel 3 kisebb településrész, ahol az ellátást egyedi fúrt kutak biztosítják). A lakosság ellátottsága közel 100%-os (99,9%). Heves megyében jelenleg három szolgáltató a Heves Megyei Vízmű Zrt., az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. biztosítja a fogyasztók számára a víziközműszolgáltatást. Az ivóvíz-szolgáltatás gyakorlatilag mennyiségi oldalról biztonságos, korlátozásmentes. Megfigyelhető azonban, hogy a lakossági fogyasztók tényleges ivóvíz-fogyasztása az utóbbi években folyamatosan csökkent, amely a fogyasztói árak emelkedésével magyarázható. A szolgáltatott ivóvíznek a mindenkori érvényben lévő jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie. A szolgáltatott víz minősége alapvetően a vízbázisokból termelt nyersvíz minősége, másrészt az elégtelen vízkezelés miatt kifogásolt. A közüzemi ivóvíz szolgáltatás területén fennálló vízminőségi problémák megoldását szolgáló Ivóvízminőségjavító Program valósult meg több dél-hevesi településen (pl. Tiszanána, Újlőrincfalva, Poroszló, Sarud), illetve nemrég fejeződött be a Kiskörét, valamint Hevest, Pélyt és Kömlőt érintő programok végrehajtása. Kisköre esetében a beruházást a településen szolgáltatott ivóvíz határértéket meghaladó arzéntartalma, valamint az alkalmazott vízkezelési technológia fejlesztése tette szükségessé. A szolgáltatott ivóvíz egyes paraméterei nem teljesítik az előírt határértékeket Heves város, illetve Kömlő és Pély községek esetében sem. Heves és Kömlő településeken az ivóvíz ammónium tartalma, Pély községben az ivóvíz arzén és ammónium tartalma sokáig nem felelt meg az előírt határértékeknek. A Heves várost ellátó vízmű ivóvíztisztító technológiája a 60-as évek végén épült, a műszaki berendezések műszakilag elhasználódtak, éppen ezért Dél Hevesi Ivóvízminőségjavító Program keretében Kömlő és Pély települések ivóvízminőség javítása is megvalósult évben Szolgáltatott víz, ezer m3 Ebből: a lakosságnak 9. ábra: Szolgáltatott víz mennyisége Heves megyében Forrás: Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve

35 A fenti ábra a szolgáltatott víz mennyiségét (m3-ben) mutatja Heves megyében 2000 és 2015 között. A szolgáltatott víz mennyisége a megyében a kétezres év adatihoz képest csökkenést mutat ben m3 volt a szolgáltatott víz éves mennyisége, amelyből m3 tekinthető lakossági felhasználásúnak, ehhez képest ez a szám 2015-re m3-re csökkent, ebből m3 számított lakossági felhasználású vízkivételnek. A 2015-öt megelőző években a vízkivétel aránya csekély mértékben emelkedett, de jócskán elmaradt a 2000-res adatokhoz képest ben a Heves megyei lakásállomány 77,1% volt bekapcsolva a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba, ez valamelyest meghaladja a regionális mutatót (75,1%), s megközelíti az országos arányt (78,8%). A Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózattal rendelkező település száma folyamatos bővülést mutat: 2000-ben 46 település, ben 80 település, 2015-ben 93 település. A trend megmutatkozik a szennyvízgyűjtő-hálózat hosszában is: ben 836,7 km, 2010-ben 1 423,2 km, 2015-ben 1 616,0 km. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás 10. ábra: Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának alakulása Heves megyében Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve

36 11. ábra: A szennyvízhálózat néhány területi jellemzője Heves megyében Forrás: KSH adatok alapján, Energiaellátás Heves megye területén 2 db elsősorban fosszilis energiahordozókon alapuló erőmű működik Lőrinciben és Visontán, valamint 1 db megújuló energiaforráson (víz) alapuló erőmű Kiskörén. A Mátravidéki Erőmű (Lőrinci) területén as években létesített lignit-tüzelésű erőmű az 1980-as évek első felében megszüntetésre került. A területen között létesített 128 MW teljesítményű gázturbinás erőmű szekunder tartalék céljára szolgál, normál üzemben nem termel. Az utóbbi erőművi blokk várható leállításának ideje re tehető. A vízerőművön kívül a megújuló energiával működtetett erőművek között a Mátrai Erőmű ZRT. Fotovoltaikus erőművét is fontos kiemelnünk, hiszen annak teljesítménye 16 MW, így Magyarország legnagyobb teljesítményű naperőműve. A Mátrai Erőmű (Visonta) blokkjainak száma 7 db. Az erőműben található: 2 db 100 MW-os teljesítményű energiatermelő blokk, mely lignit elégetésével biztosít áramot, 1 db 220 MW-os blokk, valamint 2 db 232 MW-os blokk, amelyek szintén lignit tüzelésűek. Ezen felül 2 db 33 MW-os gázüzemű energiatermelő blokk is működik az erőműben, amelyek részben az energia termelés, részben a két 215 MW-os blokk kapacitásának, hatékonyságának a növelésére lettek beépítve. A megye területén található egy megújuló energia alapú vízerőmű Kiskörén, a Tiszavíz Vízerőmű Kft., amely évente átlagosan MWh energiát termel. Működik még a megyében egy szélerőmű is Erk község határában. A megye területén a villamosenergia szállítását biztosító 400 és 220kV-os nagy-feszültségű (átviteli), elosztását szolgáló 120kV-os és középfeszültségű (20 és 10kV-os) és a közvetlen ellátást biztosító kisfeszültségű (0,4 kvos) villamos hálózatok találhatók. 32

37 Az országos 120kV-os hálózat részét képező Lőrinci-Detk- Mezőkövesd, Detk-Heves-Kisköre-Füzesabony vonalakról kapnak megtáplálást a megye területét ellátó Lőrinci, Heves, Kisköre, Hatvan, Gyöngyös, Eger Észak és Eger Dél 120kV/Középfeszültségű állomások valamint a MÁV igényeit kielégítő Hatvan-MÁV és Füzesabony- MÁV. A középfeszültségű távvezetékek az előző 120kV/középfeszültségű állomásokból a letranszformálást követően kapják az energiát, amelyet települési szinten Középfeszültségű/kisfeszültségű állomásokban tovább transzformálnak 0,4kV-os feszültségszintre, ahonnan a lakások és intézmények kapják a felhasználni kívánt energiát. Megyei szinten valamennyi háztartás bekötésre került a villamosenergia-rendszerbe, sokszor komoly problémát jelentenek más megyékhez hasonlóan a szociális okok miatt nem fizető és ezáltal a hálózatról lekapcsolt háztartások, valamint az illegális árambekötések Szolgáltatott villamos energia, MWh Ebből: háztartásnak ábra: Szolgáltatott villamos energia Heves megyében Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 Heves megye a szolgáltatott villamos energia tekintetében a ig vizsgált időszakban növekedés tapasztalható ben a szolgáltatott villamos energia mennyisége MWh volt, ez a száma 2010-re elérte a MWh-t, 5 évvel később, 2015-ben pedig a MWh-t. Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás 2010 után (2450 kwh) csökkenésnek indult: 2013-ban kwh, 2014-ben kwh, 2015-ben kwh. Ezzel párhuzamosan az áramfogyasztók számában is csökkenés tapasztalható: 2010-ben ( háztartási fogyasztó), 2013-ban , 2014-ben , 2015-ben Ha a megye fajlagos lakossági energiafogyasztóinak számát vizsgáljuk, országosan és a vidéki átlaghoz viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a megyék közül Heves megye a 18. A szomszédos megyékhez, illetve az Észak-Magyarországi régióhoz viszonyítva, mind a megyék, mind pedig a régió által produkált adatok alapján a terület a vidéki átlag alatt helyezkedik el. A szénhidrogén vezetékek elhelyezkedését tekintve megfigyelhető, hogy a megye déli részén halad át a nemzetközi jelentőségű Mol tulajdonában lévő vezeték, hasonlóan a fő közlekedési útvonalakhoz, illetve a villamosenergia-hálózathoz. A közutakkal ellentétben, a megye északi része is be van kapcsolva az országos és 33

38 nemzetközi jelentőségű szénhidrogén vezetékek rendszerébe. Nógrád megye felől érkezik Pétervására irányába a fővezeték, amelyben gázt szállítanak. A megyében található és a nemzetközi hálózathoz kapcsolódó gázátadó pontokon keresztül jut el a földgáz a megye településeire. A térség két településén kívül (Szarvaskő és Tarnabod) minden településen kiépült a gázhálózat. A megyében fellelhető gázvezeték-hálózat bővítését, az elkövetkezendő években nem tervezik Gázfogyasztó Háztartási fogyasztó Fűtési fogyasztó ábra: Gázfogyasztók számának alakulása Heves megyében Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A gáz árának töretlen emelkedése az elmúlt években teret adott az alternatív fűtési rendszerek kiépítésére (mindazonáltal ez nem jelenti feltétlenül a korszerűsítést, hiszen sokan visszaálltak a régi, elavult fűtési rendszerek újraindítására, ami jelentősen megnöveli a környezet terhelését), azonban Heves megyében mégis erősen érezhető a földgázfelhasználás dominanciája. Heves megyében mint ahogyan a lenti diagram adatiból is jól látszik 2010-től jelentősen csökkent a fajlagos szolgáltatott gáz mennyisége a háztartások számára. A háztartási vezetékesgáz-fogyasztók a lakásállomány százalékában Heves megye a szomszédos megyékhez képest, valamint a magyar átlaghoz viszonyítva is magasabb arányszámmal rendelkezik. Észak-Magyarországon a háztartási vezetékesgáz-fogyasztók a lakásállomány százalékában mutatószáma 69,4, a magyarországi 72,8, ameddig a Heves megyei mutatószám 78, Értékesített gáz, ezer m3 Ebből: háztartásnak 14. ábra: Értékesített gáz mennyisége Heves megyében , Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve

39 Ha az országos lakossági fajlagos gázfogyasztók számát, akik a felhasznált gázt fűtési célra használják fel, összevetjük a megyékkel, Budapesttel és a vidéki átlaggal, azt a megállapítást kell levonnunk, hogy a vidék első számú gázos fűtési fogyasztói a Heves megyében élők. Ha ezek a gázfogyasztók nem tudnak rövid távon függetlenedi a gáztól, igen jelentős problémákkal kell majd szembenézni a későbbiekben. A megyék közül a Heves megyei gázfelhasználók - és az országos gázfelhasználók is - jelentősen ki vannak téve a nemzetközi gázcsap-elzárások által okozott veszélyeknek, ezért fontos a gázos fűtésű lakások minél hamarabbi függetlenítése a nemzetközi gázszolgáltatóktól és javasolt más, egyéb fűtési rendszerre való áttérés. A távfűtésbe és melegvizes hálózatba bekapcsolt lakások aránya Heves megyében alacsony, csupán két településen vehető igénybe a szolgáltatás: Egerben és Gyöngyösön. A megyékhez, Budapesthez és a vidéki átlaghoz képest Heves megye jelentősen le van maradva a távfűtéses hálózatba bekapcsolt lakások fajlagos számának tekintetében. Heves megye bekapcsolódott és szerves része az országos és nemzetközi energia-ellátórendszernek, azonban nagy probléma, hogy a megye gázfelhasználása jelentősen függ a nemzetközi gazdaságpolitikai helyzettől. Szükséges lenne a gáztól való függetlenedés és más, alternatív energia-hasznosítási lehetőségek feltárása, a villamos energia- és gázárak folyamatos emelkedése mellett. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása a megyében még gyermekcipőben jár, meg kell említenünk, hogy itt működik az ország legnagyobb, megújuló vízenergiát hasznosító vízerőműve (Kisköre), melynek teljesítményére a kötött végrehajtott nagyjavítást és felújítást követően biztonsággal lehet számítani az elkövetkező évtizedekben is. A megye gazdaságának fejlődése érdekében azonban nagy hangsúlyt kell fektetni a különféle megújuló energiaforrások mind teljesebb kihasználására. Heves megye nap- és geotermikus energia valamint biomassza terén jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik. A megújuló energiaforrások széles körű elterjedésével növelhetjük a megye energiabiztonságát és elősegítjük az Európai Unió azon célkitűzését, miszerint 2020-ra a megújuló energiák részaránya 20%-ot kell, elérjen az összes energiafelhasználásból. 35

40 Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás Heves megyében a hulladékgyűjtés tekintetében elmondható, hogy jelenleg az összes település bevonásra került. A településekről elszállított lakossági hulladék aránya az évek múlásával folyamatosan növekszik: ben 69,3 ezer t, 2012-ben 70,9 ezer t, 2013-ban 67,5 ezer t, 2014-ben 71,8 ezer t, 2015-ben 73.4 ezer t. Örömteli, hogy mindezzel párhuzamosan a szelektív módon gyűjtött hulladék mértéke gyarapszik. Az érzékelhető növekedés ellenére a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán hozzá kell tennünk, hogy a megyében gyűjtött összes hulladékhoz viszonyítva még mindig alacsony arányokat láthatunk ben az összes 69,3 ezer t elszállított lakossági hulladék közül mindössze 1,2 ezer tonna gyűjtése történt szelektálva, 2014-ben a 71,8 ezer t hulladékból 1,7 ezer tonnát gyűjtöttek megyei szinten ilyen módon, ameddig 2015-re ez az arány jócskán megnőtt, a 73,4 ezer t hulladékból 2,7 ezer tonna szelektálva került elszállításra. A tudatos hulladékgyűjtés ilyen típusú fellendülésének kettős oka van, egyfelől egyre több település alakított ki hulladékgyűjtő szigeteket, illetve biztosít a lakosság számára különböző típusú hulladék gyűjtésére alkalmas szemeteseket, másfelől feltétlen ki kell emelnünk a helyi szintű szemléletformálási akciókat (települési szemétszedési akciók, KEOP pályázatokhoz kötődő komposztálási bemutatók stb.). Az elszállított hulladék hasznosítása, illetve ártalmatlanítása kedvező irányba halad. Az újrafeldolgozással hasznosított hulladék aránya töretlen ütemben nő, bár hozzá kell tennünk, hogy a lakosságtól elszállított hulladék is szakadatlanul növekvő trendet mutat ben az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége 2,9 ezer t volt, 2013-ban 3, 6 ezer tonnára nőtt, majd 2014-ben 3,1 ezer tonnára csökkent, 2015-ben azonban 4,6 ezer tonna hasznosított hulladékot regisztrált a KSH. Az energiahasznosítással történő égetéssel hasznosítás és égetéssel megoldott ártalmatlanítás 2012 óta a KSH legfrissebb adatainak tükrében egyáltalán nem jellemző Heves megyére. A hulladék nagy részének ártalmatlanítása még mindig a szemétlerakó helyeken megy végbe ben elszállított 82,8 ezer t települési szemétből (beleértve a lakossági hulladékot is) 79,7 ezer tonnát ártalmatlanítottak a lerakókon, 2015-ben a településektől elszállított 85,3 ezer t hulladékból végül 80,7 ezer tonna került a szemétlerakóba Elszállított települési hulladék, ezer t Ebből: lakosságtól ezen belül: szelektív hulladékgyűjtésben 15. ábra: Hulladék gyűjtése, kezelése Heves megyében Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A legnagyobb veszélyes hulladék kezelő cégek (tárolás, végleges lerakás) között említhető a Hunviron Energia- És Környezetgazdálkodási Kft Hatvani hulladékhasznosító telepe, az apci Salker Salakfeldolgozó És Kereskedelmi Kft salakfeldolgozó üzeme, valamint a Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft egri, gyöngyösi, valamint hatvani telephelyei. Említésre érdemes a szemléletformáló hatása okán is - a tarnabodi elektronikai hulladékbontó üzem működése. 36

41 Keletkezett szenyvíz összesen Ebből: háztartásoktól közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózaton elvezetett ábra: Szennyvízkezelés Heves megyében Forrás: Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A termelés és a fogyasztás hulladékainak nem szakszerű lerakása környezeti ártalmakat idézhet elő, emellett értékes földterületeket von el a természettől, valamint a mezőgazdaságtól. Heves megyében ezért nagyon fontos feladat a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, ezzel párhuzamosan a kisebb települési hulladéklerakók felszámolása. 17. ábra Regionális hulladéklerakók Forrás: Köztisztasági Egyesülés 37

42 A Heves megyei hulladékot három társulás szállítja el a régióban található hulladékgyűjtő helyekre: a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás és a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás. Amint az a fentebbi térképről jól látszik a megye területén nem található regionális hulladéklerakó telep, ennél fogva Heves megyében nem keletkezik számottevő mennyiségű, a szerves hulladék bomlásából származó metán tartalmú depóniagáz A települések jellemző lakásviszonyai Heves megyében a lakásállomány 2015-ben volt. A laksűrűség, vagyis a száz lakásra jutó lakost ekkor 221 főben állapították meg, mely kismértékben alacsonyabbnak mondható a regionális (226) és országos átlagnál (222) ben Heves megyében 108 új lakás épült, a lakások alapterülete átlagosan 133 m2. A lakosra jutó épített lakások aránya a KSH felmérései alapján 4. Ez az érték jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál (8), annak egészen pontosan 50%-ka ben a megye 81 településén nem regisztráltak lakásépítési tevékenységet. A legjobb helyzetben 2015-ben Eger Megyei Jogú Város volt, ahol 38 új lakás épült. Járási szintre vetítve a megyei lakásépítési trendeket a mellékelt táblázatból jól látszik, hogy a sort az Egri járás vezeti 60 darab lakással, a második a Hatvani járás 16 darab épített lakással, a harmadik a Gyöngyösi járás 13 darabbal és 2015 között 315 lakás épült Heves megyében. Járás Lakásállomány az év végén Száz lakásra jutó lakos száma összesen 4 és több szobás ebből vállalkozás által építtetett aránya, % Az épített lakások természetes személy által építtetett átlagos alapterülete, m 2 tízezer lakosra Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás között épült lakások a évi lakásállomány százalékában Bélapátfalvai járás ,0 50, ,9 Egri járás ,7 20,0 80, ,3 Füzesabonyi járás ,0 100, ,4 Gyöngyösi járás ,3 15,4 84, ,6 Hatvani járás ,8 25,0 75, ,7 Hevesi járás ,0 60, ,2 Pétervásárai járás ,0 100, ,3 Összesen ,8 16,7 79, ,7 6. táblázat: Heves megyei lakásállomány járási megoszlásban Forrás: Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve

43 18. ábra: Épített lakások aránya 10 ezer lakosra vetítve 2015 MBN Lakáspiaci Jelentés május Az alábbi térképen a magyarországi komfort nélküli és szükséglakás arányának megoszlását szemléltetjük. Az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás és a mitigáció szempontjából fajsúlyos tényezőként kezelendő a lakásállomány állapota. Az adaptáció tekintetében az egyre gyakoribbá váló viharok elleni védekezést érdemes kiemelnünk, a mitigáció terén pedig a gyenge szigetelés és az elavult, sokszor hagyományos, akár illegális tüzelőanyagokra alapozott fűtés sokszorozza az otthonok károsanyaga-kibocsátását. Az ábrán az egészen világostól a legsötétebb árnyalatokig jelzi az alacsony komfortfokozatú lakások eltérő mértékét az adott térségekben. Látható, hogy a Heves megyéhez tartozó részek közül különösen kiemelkedő arányban találunk a legsötétebb árnyalattal ábrázolt 14% és 25,6% közé eső területeket. Ezek javarészt Észak-hevesben és Délhevesben helyezkednek el, ahol települési szintre vetítve akár minden negyedik ház ebbe a kategóriába tartozhat. Az említett két területek gazdaságilag és társadalmilag Heves megye legelmaradottabb területei közé esik, éppen ezért a vizsgált szempontok alapján klímaváltozás hatásainak való kiszolgáltatottság és az épületszektor kibocsátása itt egyaránt magas. 19. ábra: Komfort nélküli és szükséglakás arányának megoszlása Magyarországon Forrás: KSH A klímaváltozás szempontjából érdekes megvizsgálni a fűtési módok szerinti lakásmegoszlást. A témában rendelkezésre álló adatok jellege miatt a regionális helyzetet áll módunkban részletesebben elemezni, azonban 39

44 az adatsorok lehetőséget adnak bizonyos következtetések levonására Heves megye lakásállományának fűtéstechnikai adottságai tekintetében is. A távfűtéses lakások aránya az Észak-Magyarországi régióban 11,6%, amely az országos átlaghoz (17,4%) viszonyítva alacsonyabb. Az egy épület több lakását fűtő kazánnal szerelt lakóépületek az összes lakás 5,2%-át teszik ki a régióban, ez az arány majdnem annyi, mint a Magyarországon ugyanilyen technikai megoldással rendelkező lakásátlag (5,4%). Az egy lakást ellátó gázkazánnal fűtött otthonok az állomány 15,2%-át, ameddig az egy lakást ellátó egyéb tüzelőanyaggal üzemeltett kazánnal ellátott lakások magasabb, 24,7%-át teszik ki a régióban található otthonoknak, előbbi alulmúlja (20,7%), utóbbi pedig meghaladja (17,6%) az országos mutatószámokat. Az egyedi helyiségfűtés jellemzően három fűtőanyag segítségével történik: gázzal (11,8%), villannyal (1,4%) és az egyébként magas károsanyag-kibocsátású hagyományos, tehát fa, vagy szén stb. tüzelőanyagokkal (30,1%). A hagyományos tüzelőanyagot hasznosító lakások száma Magyarország összes régiója közül az Észak-Alföld (33,1%) után itt a legnagyobb, Észak- Magyarországot a Dél-Dunántúl követi 29,9 %-kal, az országos átlag pedig 21,5% Vízügy A klímaváltozás hatásainak kivédésének alapvető eszköze, mind az aszály, mind pedig a többlet vizekből eredő károk megelőzését szolgáló vízgazdálkodási infrastruktúra folyamatos jó karban tartása, a térség mezőgazdasági termelésbiztonságának fenntartása, valamint a közlekedési-, ipari- és környezeti infrastruktúra gazdaságos és biztonságos üzemeltetése érdekében. A vízhiányos és víztöbblettel rendelkező időszakok közötti szélsőségek áthidalásához jelentős szemléletbeli változásra volna szükség a hazai vízkezelések területén. A többletvizeket azonnal levezetjük, szabadulni igyekszünk tőle, majd tehetetlenül állunk a bekövetkező aszályos periódusokkal szemben. Átfogó strukturális változások lennének indokoltak a vízfolyások és a belvízzel érintett területek kapcsán. Hosszútávon (de jobb lenne középtávon) a hullámterek jelentős szélesítése, a lefolyás sebességének lassítása lenne a cél, a belvizes területeken pedig gazdálkodási struktúra megváltoztatása, a szántóföldi termelés helyett gyepgazdálkodás előtérbe hozatala. Heves megye területe 3 Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik, melyek az alábbiak: Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság I. Heves megye Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) illetékességi területének árvízi veszélyeztetettsége Heves megye területe magába foglalja a Tarna vízgyűjtőterületének nagy részét, a Tisza jobb part Rima torkolat alatti szakaszát a Hanyi-ér betorkollásáig, valamint a Zagyva Jászfényszaru-Jobbágyi közötti szakaszát. A mentesített terület kiterjedése 406,0 km2, a teljes ártéri terület nagysága 510,0 km2. A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 227,7 km. Heves megyében az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság illetékességi területe tekintetében 108 db település található, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 75 db, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 21 db. A Tisza jobb partján található a számú Sarud-négyesi árvízvédelmi szakasz hossza 43,829 km, ebből Heves megye területén 19,234 km fekszik. A védelmi szakaszon a Kiskörei Vízlépcső kapcsolódó beruházásaként került sor a Tiszamenti, illetve a Laskó-Rima közvetlen torkolati szakaszaihoz tartozó védművek kiépítésére, míg az Újlőrincfalva - Sarudi út feletti töltésszakaszok nem épültek ki. Az ott jelentkező árvizek ellen a mederkotrásból kikerülő depóniákon kell védekezni. A Tarna-menti árvízvédelmi művek kapcsán fontos kiemelni a számú Jászjákóhalma-káli árvízvédelmi szakaszt, amelynek hossza 36,214 km, ebből Heves 40

45 megyében 26,959 km található. A számú Jászdózsa-káli árvízvédelmi szakasz hossza 111,145 km, ebből Heves megyében 90,470 km található. A Tarna mentén Összesen 117,429 km árvízvédelmi vonal található. A védművek ha területet mentesítenek, amelyen 12 település helyezkedik el. Az állami kezelésű fővédvonalakon kívül a Tarna mentén Visznek, Nagyfüged, Tarnazsadány, Verpelét községek lokális árvízvédelmére önkormányzati kezelésű körtöltések szolgálnak, amelyek nagy része szintén fejlesztést igényel. A síkvidéki, belvízvédelmi és vízrendészeti művek között említendő a számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakasz, amelynek egy része esik Heves megye közigazgatási területére. Kizárólagos állami tulajdonban és ÉMVIZIG kezelésben lévő belvízvédelmi létesítmény az Újlőrincfalvai és Poroszlói szivattyútelepek, a Pusztahídvégi szivattyúállás, a Laskó-patak, a Csincsa-csatorna, az Eger-csatorna és a Rima-patak (Egerfarmos-Mezőszemere) egy szakasza, valamint a Tisza-tó melletti szivárgó csatorna. A megye területén 274,3 km kizárólagos állami tulajdonú dombvidéki kisvízfolyás és 2 db árvízcsúcs-csökkentő funkciót is ellátó völgyzárógátas tározó (Gyöngyös-Nagyrédei és Laskó-völgyi) van az ÉMVIZIG kezelésében. A vízgazdálkodásról szóló törvény 3. értelmében a kormányhivataloktól Heves megyében 15 km hosszú kisvízfolyás és 6 szivattyúállás került átvételre. A dombvidéki területen 2 vízgazdálkodási társulattól (Eger- Tarnavölgyi, Mátraaljai) 480 km hosszúságú kisvízfolyás és 1 záportározó (Pál-bükki) kezelői jogának átvétele történt meg. Összesen tehát 770 km kisvízfolyást, 2 db állandó tározót, 1 db záportározót és 6 db szivattyúállást kezel az ÉMVIZIG Heves megyében. Az ÉMVIZIG vagyonkezelésében lévő, faállománnyal borított, erdőtervvel rendelkező erdőterületek aktualizált nagyága mintegy 2352 ha. Ebből 2102 ha a Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, míg 148 ha a Cigánd, Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó területén található és 102 ha mentett oldalon terül el. Az erdőállományok az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza- tó térségében lévő sávok, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladatunk. Ezen túlmenően kb ha ún. szórvány erdőfolt, facsoport, illetve fasor van, részben a zátonyokon, az Ároktő Tiszadorogma közötti hullámtéren, és a kisebb vízfolyások mellett. Az erdőket érintő károsítások, falopások országszerte elszaporodtak, így egyre nagyobb problémát okoz e tevékenység megelőzése, erdeink megvédése. Különösen igaz ez a folyókat szegélyező galériaerdőkre, valamint azok hullámterében fekvő folyamatos erdősítéseinkre, amelyekben a települések közelsége miatt gyakori a falopás és rendszeres a szándékosan vagy gondatlanságból bekövetkező tűzkár. II. Heves megye Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) illetékességi területének árvízi veszélyeztetettsége A KDVVIZIG működési területe kiterjed Pest megye mintegy 90 %-ra, Nógrád megye teljes területére és Bács- Kiskun megye, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Fejér, valamint Komárom-Esztergom megye egy részére. Három fontosabb a KDVVIZIG kezelésében lévő, Heves megye területét érintő vízfolyást és árvízvédelmi művet érdemes kiemelnünk. A Zagyva-folyót, amely Heves megyét mintegy 24 km-es szakasza érinti, a 98,00 és a 121,16 folyamkilométer szelvények között. A Zagyva-folyó mentén húzódó jobb és bal parti elsőrendű árvízvédelmi töltést, az összesen 83,460 km hosszú töltések négy megye Nógrád, Pest, Heves és Jász- Nagykun-Szolnok területét érintik, ebből Heves megye területén 55,471 km töltés húzódik, 4 db árvízvédelmi öblözetet érintve. Végül a Zagyva-folyó KDVVIZIG kezelésű mellékvízfolyásait, összesen 18,6 km hosszan (Szuha-patak, Herédi-Bér-patak és Nógrád-Vanyarc-patak Heves megyei szakasza). A folyó mellett 1 db, az Igazgatóság kezelésében lévő és Heves megye területét érintő árvízvédelmi szakasz található: Jászfelsőszentgyörgy-Jobbágyi (55,471 km), Zagyva-folyó jobb és bal part (50,859 km), Herédi-Bérpatak jobb és bal part (1,800 km), Szuha-patak jobb és bal part (2,351 km), Tolvajló-patak jobb part (0,488 km). 41

46 Az előbbi felsorolás szerint haladva a szakaszok teljes terjedelméből a következőkben felsorolt hosszúságú részek nem felelnek meg árvízvédelmi szempontból az előírásoknak. Jászfelsőszentgyörgy-Jobbágyi 45,543 km, Zagyva-folyó jobb és bal part 40,904 km, Herédi-Bér-patak jobb és bal part 1,800 km, Szuha-patak jobb és bal part 2,351 km, Tolvajló-patak jobb part 0,488 km. A helyi vízkárelhárítás eszközrendszere alapvetően a vízfolyások vízszállító képességének fenntartását és a depóniák (depónia: a kotrásokból származó anyag tömörítetlenül elhelyezésre kerül a meder partéleinél, így töltésszerű, mesterséges magaslatként jelentkezik, de nem árvízvédelmi műként épül) karbantartását jelenti. Ez a feladat megoszlik az KDVVIZIG és az önkormányzatok között. Az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló évi CCXLIX. törvény értelmében a vízitársulatok által üzemeltetett állami tulajdonú közcélú forgalomképes vízgazdálkodási művek január 1. napjától a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kerültek. Heves megyében a törvénymódosítás értelmében a Tolvajló-patak torkolati szakasza a KDVVIZIG vagyonkezelésébe került. Az Igazgatóság kezelésében lévő kisvízfolyásokon Országos Közfoglalkoztatási Program keretében került sor a fenntartási munkák elvégzésére (kaszálás, cserjeirtás). Az elmúlt időszakban a KDVVIZIG Heves megyei területén helyi vízkár készültség elrendelésére nem került sor. III. Heves megye Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) illetékességi területének árvízi veszélyeztetettsége Az Igazgatóság Heves megyére eső működési területén 2 árvízvédelmi szakasz és egy árvízcsúcs-csökkentő tározó található. Az árvízvédelmi szakaszok az új MÁSZ rendelet (74/2014. (XII. 23.) BM rendelet) értelmében magassági hiányosak. A árvízvédelmi szakasz jobb parti szakasza km, árvízvédelmi szakasz km. A Hanyi-Tiszasülyi árvízcsúcs-csökkentő tározó szerves része a Tisza-völgy biztonságát növelő tározórendszernek. A tározó területének közel 40%-a esik a megye területére. Heves megye árvízi biztonságát közvetve a Nagykunsági-, a Tiszaroffi árvízcsúcs-csökkentő tározók, a Jásztelki szükségtározó, illetve a Borsóhalmi vésztározó is biztosítja. A Tiszaroffi tározó 2010 júniusában, alig fél évvel átadása után árapasztási céllal megnyitásra került, a VTT keretében épült árvízi tározók közül elsőként és eddig egyedüliként. A tározó árapasztó hatása beigazolta az előzetes várakozásokat. A KÖTIVIZIG területén közvetlen védbiztonságot veszélyeztető hiányosság nincs, az árvízvédelmi létesítmények a lehetőségekhez mérten ápoltak és karbantartottak, az őrtelepek, szertárak rendezettek, az őrszemélyzet felkészültsége megfelelő, az árvízvédelmi szertárakban az előírás szerinti (a védekezés indításához szükséges) védelmi anyagkészlet rendelkezésre áll. A fővédvonalat keresztező műtárgyak tekintetében a védbiztonság összességében kielégítő, azonban azok jelentős része kisebb-nagyobb javítási munkát igényel. A KÖTIVIZIG vagyonkezelésében lévő erdőállományok területe kismértékben bővül évről évre az igazgatóság saját forrású erdőtelepítéseinek és az erdőtervezési állapotfelmérések pontosabb területméréseinek köszönhetően. Az erdőgazdálkodás alapját az árvízvédelmi töltés menti és a hullámtéri erdőállományok képezik, amelyek főbb társulásai a lágy lombos füzesek, nyárasok különböző típusai. Az őshonos lágy lombos faállományaink két korosztályba sorolhatóak fiatal (1-15 év) és idős ( év), sajnos a középkorú korosztály jelenleg hiányzik. Nemesnyáras állomány elenyésző mértékű. Kemény lombos erdőállományaink (tölgyesek, akácosok, kőrisesek) az árapasztó tározókban és a csatornák mentén találhatóak. Új technológia alkalmazásának kísérletébe kezdett bele a KÖTIVIZIG: az idős puhafás erdőállományok természetes megújítása céljából, amelyet az erdész szakma fokozatos felújító vágásnak nevez. Nagykörű és Kőtelek, ill. Tiszabábolna határában található erdősávban jelölték ki a kísérleti területeket. Az állományban kis lékek kialakításával (bontásokkal) a természetes úton megjelenő sarjadásra és önvetényülésre alapozzák az erdő megújítását a fényigényes nyár fajok esetében. Összesen 68 mintaterületen (Tiszabábolnán 17, Kőtelek-Nagykörű térségében 51) nyitották meg a zárt erdőállományt. A lékek területe 350 m m 2 -ig terjed, amelynek monitorozása, nyomon követése kiemelt szerepet tölt be a KÖTIVIZIG erdészei számára, a főbb szakmai feladatok mellett. A megvalósult fejlesztések között említendő, hogy a Komplex Tisza-tó projekt kivitelezése befejeződött. A projekt közvetve növeli az árvízbiztonságot a Tisza-tó partvonalainak rögzítésével, illetve hullámverés elleni védelem 42

47 kiépítésével a hullámverés károsító hatásai által leginkább érintett szakaszokon. A kivitelezés keretében a Jászsági és a Nagykunsági főcsatornák torkolati műtárgyai fő elzáró szerkezeteinek teljes felújítása és korszerűsítése is megtörtént. Az árvízvédelmi fejlesztések közül folyamatban van a Tisza folyó nagyvízi medrének rendezése a Kisköre és Szolnok közötti szakaszon. A projekt a Tisza folyó nagyvízi medre vízszállító képességének javítását célozza, a folyó mintegy 62 km hosszú középső szakaszán. A távlati árvízvédelmi fejlesztések sorát bővíti a Hanyi-Jászsági árvízcsúcs csökkentő tározó megépítése a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében tervezett a Hanyi Tiszasülyi tározó mellett, a Jászsági öntöző főcsatorna és a Hanyi-ér ölelésében. A Tározó tervezett területe 37 km 2, befogadóképessége 145 millió m 3. A Komplex Tisza-tó projekt folytatása is távlati elképzelés, amely többek között a Tisza-tó partvonalainak további rögzítését, illetve a hullámverés elleni védelem további kiépítését tartalmazza. A KÖTIVIZIG vagyonkezelésébe került művek hatására nagyságrendekkel megnőtt a kezelendő, üzemeltetendő művek száma, mely nagyban nehezítette a belvízvédekezést, mivel a műszaki és őrszemélyzet száma nem növekedett. Az átvett művek átvételkori elhanyagolt állapotához viszonyítva a csatornák vízvezetőképessége az átvételt követően elvégzett fenntartási munkák hatására számottevően növekedett. A beavatkozással érintett csatornák hatásterületén a vízelvezetés hatékonysága a tavaszi védekezési időszak tapasztalatai alapján érzékelhetően javult, ami felhívja a figyelmet a csatornák folyamatosan jó állapotban tartásának szükségességére. 43

48 A Környezet és Energia Operatív Programból származó támogatások Heves megyében Heves megyében 515 pályázat került benyújtásra az előző, as időszakban a KEOP felhívásaira. A kérelmek több mint fele pozitív elbírálásban részesült, így 284 esetben került támogatási szerződés aláírásra. Az odaítélt támogatások összértéke meghaladta az 54 mrd Ft-t. Ez ugyan jelentősen elmarad megyei átlagtól, de más képet fest, ha a fajlagos támogatási összegeket hasonlítjuk össze. Ebből az látható, hogy a Heves megyei adat (184 eft/fő) közel azonos a megyei átlag értékével (197 eft). Heves megye Országos megyei átlag Országos megyei átlag Közép-Magyarország kivételével ÁROP ROP GOP KEOP KÖZOP TÁMOP TIOP 20. ábra: A időszak Operatív Programokból származó támogatások összértéke (mrd Ft) Forrás: EMIR 44

49 KEOP Beérkezett pályázatok Heves megye (db) IH által támogatott Heves megyei projektek (db) IH által támogatott projektek Magyarország (db) Heves megyei IH által támogatott projektek az országos adatokhoz képest (%) Heves megyei megítélt Megítélt Megítélt támogatás támogatások az támogatás Heves Magyarország (Ft) országos megye (Ft) adatokhoz képest (%) KEOP Operatív Program % % KEOP-1. Egészséges tiszta települések Prioritás % % KEOP-1.1. Hulladékgazdálkodás Intézkedés KEOP-1.2. Szennyvízkezelés Intézkedés KEOP-1.3. Ivóvízminőség Javítás Intézkedés KEOP-1.4. Országos Víziközmű Kataszter Intézkedés KEOP-1.5. Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges laboratóriumi fejlesztés a népegészségügyben Intézkedés KEOP-2. Vizeink jó kezelése Prioritás % % KEOP-2.1. Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása KEOP-2.2. Komplex vízgyűjtő fejlesztés Intézkedés KEOP-2.3.Települési szilárdhulladék lerakók rekultivációja Intézkedés KEOP-2.4. Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése KEOP-2.5. Vízgazdálkodási tervezés Intézkedés KEOP-3. Természeti értékeink jó kezelése Prioritás % % KEOP-3.1. Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése intézkedés KEOP-3.2. Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktura fejlesztés Intézkedés KEOP-3.3. Erdei iskola hálózatfejlesztés Intézkedés KEOP-4. Megújuló enegriaforrás-felhasználás növelés Prioritás % % KEOP-4.1. Hő és/vagy energia-előállítás támogatása megújuló enegriaforrásból Intézkedés KEOP Megújuló enegrialapú hő- és villamosenergia-termelés Intézkedés KEOP Napelemes rendszer fejlesztése költségvetési és állami szervek villamosenergia költségének csökkentése érdekében Intézkedés KEOP-4.2. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból Intézkedés KEOP-4.3. Megújuló enegria-alapú térségfejlesztés Intézkedés KEOP-4.4. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés Intézkedés KEOP-4.6. Nagy- és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Intézkedés KEOP-4.7. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása Intézkedés KEOP-4.8. Pénzügyi eszközök támogatása Intézkedés KEOP-4.9. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Intézkedés KEOP-5. Hatékony energia-felhasználás Prioritás % % KEOP-5.1. Hatékony energia-felhasználás Intézkedés KEOP-5.2. Harmadik feles finanszírozás Intézkedés KEOP-5.3. Épületenergetikai fejlesztések Intézkedés KEOP-5.4. T ávhő-szektor energetikai fejlesztése Intézkedés KEOP-5.5. Épületenergetikai konstrukciók Intézkedés KEOP-5.6. Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai Intézkedés KEOP-5.7. Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése Intézkedés KEOP-6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás Prioritás % % KEOP-6.1. A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok Intézkedés KEOP-6.2. Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Intézkedés KEOP-6.3. Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (E- Környezetvédelem) Intézkedés KEOP-6.4. A fenntartható életmód a fogyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül Intézkedés KEOP-6.5. Környezeti és energetikai non-profit információs központ kialakítása Hatvan városában Intézkedés KEOP-7. Projekt előkészítés Prioritás % % KEOP-7.1. Egészséges tiszta települések Intézkedés KEOP projekt előkészítés Intézkedés KEOP ivóvízminőség-javító projektek műszaki-gazdasági előkészítéséhez szükséges szakmai háttér dokumentáció és adatállomány elkészítése Intézkedés KEOP energetikai projekt előkészítés Intézkedés KEOP energetikai projekt előkészítése kormányhivatalok és minisztériumok részére Intézkedés KEOP-7.2. Vizeink jó kezelése Intézkedés KEOP-7.3. Természeti értékeink jó kezelése Intézkedés KEOP-7.4. Energetikai projektek előkészítésének támogatása Intézkedés KEOP-7.6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás Intézkedés KEOP-7.9. Stratégia és előkészítés Intézkedés táblázat: KEOP támogatások megoszlása prioritástengelyenként Heves megyében, forrás: EMIR 45

50 Alintézkedés Település Pályázó neve Projekt megnevezése Megítélt támogatás (Ft): KEOP 2.2.1/2F/09 Komplex vízvédelmi Kisköre Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Komplex Tisza-tó Projekt beruházások ,00 KEOP 2.3.0/2F/09 Települési Eger Heves Megyei Regionális Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja szilárdhulladék-lerakók rekultivációit érintő projektek Hulladékgazdálkodási Társulás a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén ,00 KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és Kompolt Káli Szennyvízelvezetési Önkormányzati Káli szennyvízelvezetési agglomeráció tisztítás Társulás csatornázása és szennyvíztisztítása ,00 KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és Hatvan Hatvan és Térsége Szennyvíz-beruházási Hatvan és térsége szennyvízelvezető rendszer tisztítás Társulás bővítése, fejlesztése, teljes kiépítése ,00 KEOP 1.1.1/B/10-11 Települési Hatvan HATVAN ÉS KÖRNYÉKE TELEPÜLÉSI Hatvan és térsége települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése SZILÁRDHULLADÉK-GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE TÁRSULÁS hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése ,00 KEOP 2.1.3/11 A tájgazdálkodást Heves Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése kialakítása a Hanyi-Tiszasülyi árvízszint ,00 KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és Erdőtelek Erdőtelek Község Önkormányzata ERDŐTELEK-SZENNYVÍZGYŰJTŐ CSATORNA ÉS tisztítás SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ÉPÍTÉSE ,00 KEOP 1.2.0/B/10 Szennyvízelvezetés és Karácsond Karácsond Község Önkormányzata Karácsond község szennyvízelvezetés-és tisztítás tiszítás ,00 KEOP 2.3.0/2F/09 Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációit érintő projektek KEOP 2.4.0/2F/09-11 Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése Abasár Eger Települési Szilárdhulladék-lerakókat Rekultiváló Társulás EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS Önkormányzata 8. táblázat: Legnagyobb összköltségű KEOP projekt Heves megyében Forrás: EMIR Gyöngyösi Kistérség Hulladékgazdálkodási Program - TSZH lerakók rekultivációja ,00 Eger, Ipari Park 9847 hrsz-ú ingatlan és környékének kármentesítése ,00 A 10 legnagyobb KEOP projektet áttekintve mind az összköltség nagysága, mind a klímavédelemmel való kapcsolódása miatt kiemelendő a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által megvalósított Komplex Tisza-tó projekt. A Tisza-tó és a főcsatornák gazdasági-társadalmi jelentőségét több aspektusból kell vizsgálnunk. Egyrészt a Tisza-tó vízbázis teremtő alapfunkciójának, az öntözővíz igények mindenkori kielégítése a fő szempont, másrészt a hasznosítási módok között prioritást élvez a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom. Az ország talán legértékesebb mezőgazdasági területei a Jászsági és Nagykunsági öntözőrendszer hatásterületén találhatóak. Az agrártermelés a térség jelene és jövője, melynek egyik nélkülözhetetlen feltétele a jó minőségű, megfelelő mennyiségű és elosztású víz rendelkezésre állása. Ugyanakkor vagy talán éppen ezért a mezőgazdasági termelés kárérzékenysége a klímaváltozásra adott válaszként folyamatosan növekszik és ez az érzékenység egyaránt jellemző a víztöbblet és a vízhiány eseteire is. 4. Kapcsolódás a nemzetközi éghajlatvédelmi törekvésekhez és a hazai stratégiákhoz 4.1. Területi Agenda 2020 Az Európai Unió területfejlesztési miniszterei május 19-én gödöllői informális ülésükön elfogadták a kiegyensúlyozott területi fejlődést célzó Területi Agenda 2020 (TA2020) című uniós iránymutatást, amelynek célja a területi szempontok beépítése a regionális és szakpolitikákba. Az Agenda mindeközben figyelembe veszi, hogy a különböző régiók eltérő fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. A TA2020-nak számos, a területi kihívások és lehetőségek, az Európai Unió fejlesztésének területi prioritásai, illetve az uniós területi kohézió megvalósítása fejezetek között előforduló szegmense van, amely komoly átfedésben van jelen stratégiával. A TA2020 kihívások és lehetőségek között számon tartott éghajlatváltozás és környezeti kockázat kapcsán külön felhívja a figyelmet a tényezők földrajzi régiónkénti eltérő hatására. Az egyes földrajzi régiókban ugyanis változatos képet mutatnak az éghajlatváltozás hatásai a hatások jellegének és a kiszolgáltatottság mértékének tekintetében. A potenciális veszélyforrások, így a szárazodás, az elsivatagosodás, az árvizek és egyéb természeti veszélyfaktorok területenként más-más válaszokat igényelnek, amelyek részletgazdagabb kibontására más vizsgálatokkal, dokumentumokkal kiegészülve alkalmasnak mutatkozhatnak a megyei klímastratégiák is. A TA2020 szóban forgó szempontrendszere rávilágítanak arra a tényre, hogy amennyiben az adaptáció és a mitigáció felől közelítjük meg a problémát, akkor is hasonló következtetéseket vonhatunk le. A régiók más-más 46

51 lehetőségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy stratégiáikba alkalmazkodási és enyhítő intézkedéseket is beillesszenek, csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és társadalmi-gazdasági rendszereiket alacsony széndioxid kibocsátásúvá alakítsák. A dokumentum látóteréből nem esnek ki a kihívások mellett a klímaváltozás okozta fejlesztési lehetőségek sem, jellemzően a mezőgazdaságban, a zöld gazdaságban és a megújuló energiát érintő innovációkban jövőben végrehajtandó beavatkozások merülnek fel az Agendában. A kihívásokra visszacsatolva a különböző szakpolitikák (klímapolitika, energia- és az agrárpolitika, vízgazdálkodás, lakhatás, turizmus, közlekedés) összehangolt területi koordinációja hozhat komolyabb sikert. A TA2020 legfőként a talaj, víz és a levegő minőségét illetően nem kizárólag a regionális eltérésekre, hanem a város és vidék, akár bizonyos településeken belüli különbségekre is hangsúlyt helyez. Az Agenda az éghajlatváltozáshoz is köthető szegmensként említi régiók versenyképességét veszélyeztető energetikai kihívásokat. Bizonyos európai országok helyzete és stabilitása nagyban függ az importált fosszilis tüzelőanyagtól, az energiaárak mellett a nagymértékű kibocsátás szükségessé teszi a fenntartható energetikai megoldások meghonosodását. A hiányos energiainfrastruktúra és a jelenlegi hálózatok okozta energiafüggés miatt elengedhetetlen az energiatermelés és ellátás diverzifikációja, valamint az energiapiac fejlesztése és integrációja. A klímaváltozás az adott helyzettől függően, közvetlen, vagy közvetett módon, de elősegíti a biodiverzitás csökkenését, természeti, a táji és kulturális örökség veszélybekerülését. Az iménti probléma még, ha nem is célzottan az éghajlatváltozás felől közelítve a dokumentum által vázolt kihívásokkal és lehetőségekkel foglalkozó fejezetének részegysége. Az urbanizáció, az intenzívebbé váló mezőgazdaság és halászat, a közlekedési és egyéb infrastrukturális beruházások koordináció híján súlyos környezeti károkhoz vezetnek, beleértve ebbe az éghajlatváltozást is. A téma szempontjából érdekes, hogy szóba kerül a tömegturizmus problematikája, és annak a biodiverzitásra és kulturális örökségre gyakorol negatív befolyása, amelynek erősödéséhez szervesen kötődik a nyári magasabb középhőmérséklet, illetve a hőségnapok szaporodó száma. A TA2020 hat területi prioritást határoz meg annak érdekében, hogy az Európa 2020 sikeres lehessen, ezek közül jelen dokumentumban a klímastratégia szempontjából releváns elemekre kívánunk reflektálnli. A mitigáció tekintetében a területi összeköttetés javítására emelendő ki. A dokumentum kifejezetten támogatja az alapvető közszolgáltatásokhoz, az információkhoz, a tudáshoz és a mobilitáshoz való méltányos és megfizethető hozzáférést, ami növelheti az Európai Unió versenyképességét és csökkentheti a területi különbségeit. A gazdaságélénkítő és társadalmi emelkedést segítő elképzelések mellett, ugyanilyen súllyal van jelen a Területi Agenda 2020 tárgyalt passzusában a megújuló, alacsony széndioxid kibocsátású energia decentralizált, hatékony, biztonságos és környezetbarát előállítása és felhasználása. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás témakörét érinti jobban a régiók ökológiai, táji és kulturális értékeinek kezelése és összekapcsolása prioritás. A prioritás egyik alapvetése az, hogy valamennyi szinten, a regionális sokszínűséget figyelembe véve meg kell oldani az ökológiai rendszerek és a természeti értékeik miatt védett területek környezeti infrastrukturális hálózatokba történő integrációját. A prioritás második tézise, hogy a természeti és kulturális tájakban gazdag térségekben különös figyelmet érdemel az értékek megfelelő kihasználása mellett azok környezetbarát munkahelyekkel, rekreációs funkciókkal történő megerősítése, mindezt természetesen regionális szempontból történő kezeléssel Partnerségi Megállapodás ( ) A Partnerségi Megállapodás (PM) a közötti időszakra megfogalmazza Magyarország legfontosabb kihívásait és kitűzi fő fejlesztési prioritásait. A PM teremt kapcsolatot a kijelölt fejlesztési irányok és az EU 11 fejlesztési célterületei között, meghatározva ezzel a hazai operatív programok szerkezetét. Az EU 11 tematikus célja közül az ötödik, Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása nevet viselő foglalkozik kifejezetten a jelen dokumentum által is taglalt témával. A 47

52 célkitűzés által érintett fejlesztések homlokterében a rendkívüli helyzetekre történő megelőző felkészülés áll. A fejlesztések több komponensből tevődnek össze: az árvízvédelem fokozásából, többcélú, integrált vízgazdálkodás kialakítása, valamint az agrár-vidékfejlesztésben a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének fejlesztése. A fejlesztés által érintett tématerület közül lényeges kiemelnünk a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz engedhetetlen tudásbázis megteremtését, amely szinergiát mutat Heves megye klímastratégiájával, hiszen az végeredményben Heves megyei adatok gyűjtésével és feldolgozásával törekszik az adaptáció helyi szintű erősítésére. Az EU tematikus céljai közül kiemelendő Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban elnevezésű cél. A fejlesztési elképzelés fő irányelve, hogy az egyes országok épületenergetikai színvonala emelkedjen és emellett meghonosodjon a megújuló energiák felhasználása. Mindezekkel csökkenteni lehet a levegőbe kerülő és az éghajlatváltozás egyik okozójaként, így üvegházgázként számon tartott szén-dioxidot. A tematikus cél több tématerületet ölel fel, amelyek javarészt a mitigációs célok elérését erősítik. A megújuló energiák terén a dokumentum figyelmet szentel a biomassza és geotermális adottságok kihasználásara, az ehhez kötődő kutatás-fejlesztésre, ezen kívül a távhő rendszer korszerűsítésére, a KKV és mezőgazdasági szektor épületállományának korszerűsítésére, a tudatos fogyasztói szokások kialakítása, végül az üvegházgázok megkötésére alkalmas zöldfelületek bővítésére. A problémához szintén kötődő 6., A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása célkitűzés fókuszában a víziközmű fejlesztések, és ez által a Víz Keretirányelvnek való megfelelés, a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, valamint a városi környezet fejlesztése áll. Agrár- és vidékfejlesztési vonatkozásban az agrár-környezetvédelem megerősítése. A klímaváltozással jelentkező vízhiány oldására a célterület a szennyvízkezelés korszerűsítését erősíti a meglévő víz minőségének megőrzésére. Kifejezetten a klímavédelmi szempontú megközelítés az élőhely védelem és a zöld infrastruktúra fejlesztése, amelynek különös figyelmet kell szentelnie a klímaváltozásra. A specifikus cél a települési környezet és infrastruktúra kialakítása kapcsán a családbarát jelleg, az egészséges környezetre való törekvés mellett figyelmet szentel a klímabarát megoldások hasznosításának is. A természetes környezet védelmével és a biodiverzitás fokozásával párhuzamosan a helyi értékek (épített és kulturális értékek) óvása mindenképpen kiemelendő, hiszen az említett szegmensek sok esetben fokozottan ki vannak téve az éghajlatváltozásnak. A PM 7. tematikus célkitűzése az egyik legkomolyabb kibocsátóként számon tartott közlekedés korszerűsítését érinti. A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban célkitűzés az energiatakarékos, környezetet (így a klímát is) kevésbé terhelő közlekedési és szállítási módok (vasúti, vízi út, csővezetékes, kerékpáros) arányának EU átlag feletti tartását és fenntartható megoldások meghonosítását preferálja. A közúti közlekedés tematikájában a 7. tematikus célkitűzés külön említi az ÜHG kibocsátás mérséklését különös tekintettel a közúti közlekedésben. Felhívja a figyelmet az intelligens közlekedési rendszerek mellett a sokszor nemzetközi szintű hálózatában hiányos vasút jelentőségére. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések mellett megjelenik a szemléletformálás tényezője is, amely az ésszerű, biztonságos, környezetbarát, a közlekedési igényeket csökkentő magatartásformák elsajátítására sarkallja a társadalmat. Az öt nemzeti fejlesztési prioritás közül az Energia- és erőforráshatékonyság növelése kapcsolódik közvetlenül a klímaváltozáshoz. Ebben megfogalmazásra kerül az épületenergetikai korszerűsítések, a megújuló energiahasznosítás fontossága, továbbá a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, a katasztrófavédelem és a településfejlesztés felkészülésének szükségessége a várható környezeti kockázatokra. Kiemelten fontos a közlekedési ágazat fejlesztése, a fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása, a közlekedési hálózat fejlesztése, segítve ezzel a gazdasági fejlődést is. A 3. nemzeti fejlesztési prioritás külön hangsúlyt fektet az energiahatékonyságot és az erőforrások védelmét, a klímaváltozási folyamatok megelőzését és az ahhoz köthető negatív hatások csökkentését szolgáló új szemléletmód bevezetését. 48

53 4.3. Párizsi Klímakonferencia (2015) és a Marokkói Klímacsúcs (2016) Jelen dokumentum szorosan kötődik a december 12-én született Párizsi Megállapodáshoz, amely egy globális éghajlatváltozási megállapodás és számottevő pozitív hatásokat gyakorolt az EU, így Magyarország, de egyetemes jellege folytán a világ klímadiplomáciájára és a fejlett országok klímavédelem érdekében tett vállalásaira, intézkedésire. A megállapodás, ami valójában egy a 2020 utáni időszakra vonatkozó cselekvési terv, s a globális felmelegedés mértékének jóval 2 C alatt tartását szorgalmazza. A kormányok mintegy hosszú távú tervként megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 C alatt tartják és komoly erőfeszítéséket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindösszesen 1,5 C legyen. A Megállapodás április 22-től egy évig áll nyitva aláírásra New Yorkban. A megállapodás a 2020 utáni időszakra vonatkozik, és akkor lép hatályba, amikor a globális kibocsátások legalább 55%-áért felelős legalább 55 állam ratifikálta. A résztvevő országok mintegy hozzájárulásképpen a párizsi konferencia előtt és alatt átfogó nemzeti éghajlatpolitikai cselekvési terveket terjesztettek elő kibocsátásuk mérséklése érdekében. Mindemellett az államok vezetői vállalták, hogy a hatékonyság és az újabb célok kijelölése érdekében ötévente közzéteszik vállalásaikat. A klímacsúcs másik fontos ismérve az átláthatóság, az egyes országok ennek jegyében vállalták, hogy tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot arról, milyen ütemben haladnak a kitűzött célok irányába. A Megállapodás sarokköveit bővíti a szolidaritás, ami jellemzően az EU és más fejlett országok fejlődő országok felé gyakorolt segítségnyújtásában érhető tetten. Az EU a korábbi időszakhoz hasonlatosan határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét, illetve a klímaváltozás hatásai ellen markánsabb ellenálló képességét anyagilag is támogassa. A Párizsi Megállapodás kiemelt helyet foglal el az európai klímadiplomáciában, erre utalt az EU Külügyi Tanácsának 2016 februárjában elfogadott klímadiplomáciai cselekvési terve is, amely a Megállapodás végrehajtásának elősegítését tűzte zászlajára. A évi klímadiplomáciai cselekvési terv középpontjában három fő terület áll: az éghajlatváltozás kérdésköre mint stratégiai prioritás a diplomáciai párbeszéd és a nyilvános diplomácia során, valamint a külpolitikai eszközök keretében a Párizsi Megállapodás és a tervezett nemzeti hozzájárulások végrehajtása az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlődéssel összefüggésben az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások, a jólét, a stabilitás és a migráció közötti összefüggések kezelése Nem sokkal a Külügyi Tanács februári ülése után márciusban a Környezetvédelmi Tanács szintén megvitatta a Párizsi Klímacsúcs végrehajtásának lehetőségeit és a Megállapodás lehetséges hatásait az EU klímapoétikájára. Az ülés résztvevői abban a kérdésben egyértelmű konszenzusra jutottak, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keretet időben végre kell hajtani, hogy az EU ezzel is bizonyítsa elkötelezettségét a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok elérése iránt. A Megállapodás aláírására április 22-én került sor. Sharon Dijksma, Hollandia környezetvédelmi minisztere és a Tanács soros elnöke, valamint Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke ünnepélyes keretek között hitelesítette aláírásával a dokumentumot New Yorkban. A Párizsi Megállapodás végül november 4-én lépett hatályba, ugyanis október 4-én (30 nappal a hatályba lépés előtt) teljesültek annak feltételei, hiszen addigra legalább 55, az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55%-áért felelős ország ratifikálta azt. A Párizsi Klímacsúccsal szoros kapcsolatban van az ENSZ által a marokkói Marrákeshben november között összehívott egyébként a sorban a 22. klíma csúcstalálkozója, így a konferencia már csak jelen dokumentum tematikája miatt is okvetlen érdemel néhány gondolatot. A Párizsi Megállapodás és a COP22 közötti komoly szinergia legfőképpen abban érhető tetten, hogy a marokkói konferencia fő célja az volt, hogy kidolgozza a Párizsban tett vállalások részletszabályait. A konferencia első, úgynevezett előkészítő szakasza után egy három napos miniszteri szintű szakasz következett. A miniszteri szakaszban indultak meg a finanszírozáshoz köthető tárgyalások, a fórum különös jelentőségét az adja, hogy itt már nem kizárólag a keretrendszer kapcsán, hanem a konkrét megvalósításhoz szükséges pénzügyi források biztosításával 49

54 összefüggésben szintén folytak egyeztetések. A Párizsi Megállapodásnak várhatóan majd 2018-ban lesz érezhető hatása, az eredmények alapján ekkora kristályosodik ki, hogy a résztvevő államok ténylegesen képesnek mutatkoznak-e ledolgozni az ígért vállalásaikat Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció funkciója és időtávja Az OFTK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy 2030-ig szóló hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján középtávú fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a as európai uniós programidőszak nemzeti fejlesztéspolitikája számára. Fejlesztéspolitikai kapcsolódások A koncepció illeszkedik a kiemelt nemzeti stratégiai tervdokumentumokhoz, a fejlesztéspolitikai eszközökön keresztül kapcsolódik a nemzeti fejlesztési programok megvalósításához. Az OFTK fejlesztéspolitikai és területfejlesztési szempontból közös irányt határoz meg a szakpolitikák számára. Egyik fő funkciója az EU 2020 Stratégiához és a Közös Stratégiai Kerethez illeszkedve a hazai fejlesztés- és területfejlesztési politikai keretek, célok és prioritások kijelölése. Az OFTK képezi a Partnerségi Megállapodás koncepcionális hátterét, megalapozza az uniós források felhasználásra irányuló operatív programok tartalmát, továbbá orientálja a hazai fejlesztési források felhasználását. A dokumentum több helyen is foglalkozik az éghajlatváltozás témakörével. A környezeti trendek között mint globális kihívás kerül megfogalmazásra a klímaváltozás, jelezve az élet minden területére történő kihatását, kiemelten az ivóvíz biztosítását, a természeti erőforrások védelmét és mezőgazdasági művelésre alkalmas területek biztosítását. Az erdőgazdaságot bemutató fejezetben a stabil ökológiai állapot kerül kiemelésre a klímaváltozásra adandó válaszként. A térhasználati elvek között is megjelenik a klímaváltozás, felhívva a figyelmet a területhasználat fontosságára a klímaváltozás káros hatásainak megelőzésében és csökkentésében. Az agrárgazdaság fejezetben az öntözés fejlesztése és az extrém időjárásikörülményeket jobban viselő fajtaállományok alkalmazása jelenik meg a fejlesztéspolitikai feladatok között az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan. A klímaváltozás területiségét tekintve a legsérülékenyebb térségek között kerül felsorolásra Heves megyét is érintően aszály szempontjából Észak-Magyarország alacsonyabb területei, árvíz szempontjából a Közép-Tiszavidék. Leghangsúlyosabban a klímapolitika és energiabiztonság fejezetben jelenik meg a klímaváltozás fontossága, kijelölve a fejlesztéspolitikai feladatokat, többek között az energiahatékonyság támogatását, az épületfelújítási programokat, a zöldterületek megóvását a beépített területek térnyerésével szemben, a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezést, az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentését, az erdőgazdálkodás fejlesztését, a lakosság energiatudatosságának növelését, valamint a kockázat-megelőzést és kezelést. 50

55 Összefoglaló környezetstratégiai üzenetek Középtávon az épített környezet értékeinek és a természeti erőforrások védelme, természet- és tájvédelem, környezetvédelem, örökségvédelem, a települési környezet védelme és élhetőbbé tétele, a kedvező táji adottságok megőrzése, a táj szerkezete és karaktere kedvezőtlen irányú változásának lassítása, megállítása agrár- és erdő környezetgazdálkodási rendszerek működtetése természeti erőforrásaink és ásványkincseink nemzeti kézben tartása, kiemelten a termőföld és a víz védelme, fenntartható használata az épített örökség fenntartható fejlesztése integrált, a vízkészlet megőrzését és fenntarthatóságát szolgáló vízgazdálkodás klímaadaptáció, negatív hatások csökkentése környezettudatosság növelése, az újrahasznosítást és a takarékos anyag-, energia-, térhasználatot ösztönző szabályozás, szemléletformálás Hosszútávon a fenntarthatóságot, az épített környezet és a természeti erőforrások mennyiségi, minőségi védelmét és a gazdasági versenyképességet, megélhetést, a foglalkoztatást és az önellátást egyidejűleg biztosító gazdasági tevékenységek és ágazatok fejlesztése szemléletváltás a vízgazdálkodásban, vízmegtartás, - pótlás és -elvezetés komplex, a gazdálkodással, tájszerkezettel összhangban történő működtetése energiatakarékosság, alternatív, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése az épített környezet értékeinek védelme, valamint az épített örökség erőforrásként való használata barnamezős beruházások szorgalmazása a fenntarthatóság elvrendszerét erősítő környezeti nevelési és szemléletformálási feladatok erősítése értékalapú település, illetve városrehabilitáció, valamint innovatív városfejlesztés 4.5. Az Országos Területrendezési Terv Országos Területrendezési Terv (OTrT) A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. A területrendezési tervek között legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv (OTrT), amely a léptéknek megfelelő mélységben az ország egészére határozza meg a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Országos övezetek közül a klímavédelem szempontjából érintett övezetek Heves megyei érintettsége: országos ökológiai hálózat: Észak- és Dél-Heves kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: Heves, Tarnabod, Füzesabony térsége kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: Észak-Heves kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: Eger térsége, Füzesabony, Gyöngyös felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe: Tisza-tó menti települések, Mátraszentimre, Parádsasvár, Parád 51

56 4.6. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai A Stratégia szerint a magyar nemzet jelenleg igen távol van attól az állapottól, ami kielégítené a fenntarthatóság követelményeit, ezért a fenntartható fejlődési pálya elérése fokozatosan, lépésről-lépésre valósítható meg. Fenntarthatóságon a Stratégia azt érti, hogy az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat. A Stratégia túllép azon a szokásos megközelítésen, hogy a technikai megoldást tekintse a fenntartható fejlődés eszközének. A fenntartható társadalom kialakulása szélesebb körű, elsősorban kulturális probléma. Az alapkérdés az, miként képes az adott emberi közösség folytonosan és eredményesen alkalmazkodni az állandóan változó (gazdasági, társadalmi-humán, természeti, táji és épített) környezetéhez, illetve miként képes belátni önnön igényei korlátozásának szükségességét. A fenntarthatóság tehát új viszonyrendszer az emberek, a társadalmak és a természeti környezet között, ahol az emberi cselekvéseket az értékkövetés határozza meg. Az emberiség válasza erre a kihívásra a kulturális adaptáció: az értékek, az intézmények, a társadalmigazdasági szerkezet, a tudományos-technológiai ismeretek szükséges mértékű a hagyományokra szervesen építkező, az értékeket tisztelő, megőrző, a társadalom szövetét önkényesen fel nem szakító - megváltoztatása, fejlesztése, hozzáigazítása a környezeti kihívások szerinti megfelelő mértékben. Egy nemzet fenntartható fejlődési stratégiája ennek a kulturális alkalmazkodásnak a terve, zsinórmértéke. A Stratégia erőforrás szemléletű, négy alapvető erőforrás fenntartására épít. Ebből három, a gazdaság, a társadalom és a környezet, amelyet a fenntartható fejlődés három lábának tekintenek a klasszikus megközelítésben. A negyedik a Magyarország esetében kiemelt fontosságú emberi (humán) dimenzió. Ezt a Stratégia a következő módon indokolja: Szüksége lesz minden generációnak emberi erőforrásokra: megfelelő létszámban és jó egészségi állapotban élő emberekre, tudásukkal, képességeikkel együtt. Nem engedhető meg, hogy a társadalom egy része leszakadjon, s így képességeik elvesszenek a társadalom számára. A nemzet társadalmi erőforrásait a Stratégia szerint az erkölcsi normák és értékek, az egyének közötti kapcsolatok és a bizalom, valamint az egyének alkotta szerveződések, intézmények, továbbá a kulturális tevékenységek és a kulturális örökség alkotják. A Stratégia a természeti erőforrások megfelelő mennyiségét és minőségét a jó élet alapjának tekinti. A természeti erőforrások helyzete szorosan összefügg egyes nemzetstratégiai jelentőségű kérdéskörökkel, többek között az élelmezés-, energia- és környezetbiztonsággal, megőrzésük pedig hosszú távon szolgálhatja a közjót, a gazdasági fejlődést és az életminőség javítását. Az NFFS Stratégia szándékai közt megjelenik a harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom célitűzése. A megyei klímastratégia kiemelt prioritásként kezeli a helyi érték tudatosításának klímavédelmi szempontból történő előtérbe helyezését. A helyi értékek felismerése a kezdeti lépése a klímatudatos gondolkodás kialakításának. A lokális gondolkodás, a helyi szintű cselekvési terv alapköve a globális szintű lépések megtételének. A gazdaság az ökológiai korlátain belül működik. A klímastratégiai dokumentum mind az adaptációs, mind a mitigációs célkitűzéseinek tükrében megjelenik a gazdasági irányultság. Az NFFS kiemelt célkitűzése erőforrásaink hosszabb távú megóvása a rövidtávú érdekekkel egyensúlyba hozó kormányzással, szabályozással és gazdálkodással, mely célkitűzés mind a megyei klímastratégia dokumentumának mitigációs beavatkozásain, mind a szemléletformáláson keresztül történő ráhatásban visszaköszön. Az NFFS helyzetelemzése négy nemzeti erőforrást azonosít, melyek területén kedvezőtlen folyamatokat prognosztizál. 52

57 Ezek közül kiemelt fókuszba helyezendő a megyei klímastratégia dokumentumában is több tématerületet érintő természeti erőforrásokre vonatkozó megállapítás: Egyre kisebb területre szorul vissza a természetes környezet. Magyarország területének természetes ökoszisztéma-szolgáltatásaiból mintegy 90%-ot már elvesztettük. A természetes területek felszámolása, beépítése továbbra is nagy ütemben folytatódik. A termőföld termékenységét degradációs folyamatok (talajszerkezet-romlás, szikesedés, erózió, szervesanyag-tartalom csökkenése stb.) veszélyeztetik. Számolni kell az éghajlatváltozásból eredő kedvezőtlen következményekkel. A Stratégia célkitűzései, azok megyei klímastratégiai célkitűzéseihez kapcsolódó fejezetei: A nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célja a folytonosan változó társadalmi-humángazdasági - természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. - Cél a népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom. - Közép távon kívánatos és elérhető a születések számának növelése, a halandóság csökkentése, ezek eredményeképpen a népességfogyás lassítása, hosszú távon a népességszám stabilizálása. A súlyos problémát jelentő elvándorlás lefékezéséhez szükség van a kritikus mértékben érintett szakmákban versenyképes munkabérek biztosítására Meg kell kezdeni egy bevándorlási politika kialakítását. - A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás a cél, az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők mérséklése. - Olyan oktatás-nevelés-képzés kialakítása a cél, amely egyfelől fejleszti az értékeket, erkölcsi normákat, a társadalmi minőséget, az érzelmeket, a közösségekhez való kötődést, rendszerszemléleti képességet ad, másfelől biztosítja a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását. Fontos a fenntarthatóságot szolgáló hétköznapi életstratégiákkal kapcsolatos (pl. egyszerű mezőgazdasági, kertművelési és háztartási) ismeretek átadása is. Cél továbbá, hogy a gazdaságitársadalmi fejlődés fő forrásává a tudás és az innováció váljon. - Cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. - A környezeti eltartóképességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. - Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások: A fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma szolgáltatások kimerítésének megakadályozása, a talaj termőképességének fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése. - Az embert érő környezeti terhelések csökkentése: Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások korlátok között tartása. - Nem megújuló természeti erőforrások: Ésszerű, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal. A Stratégia a következő, a megyei klímastratégia által is érintett intézményesült beavatkozásokat javasolja: Társadalmi közbeszéd és vita a fenntartható fejlődésről. Társadalmi párbeszéd a gazdaság szereplőivel. Döntések előzetes elemzése (hatásvizsgálat, tanácskozó testületek). Az érintettek megbeszélései, helyi döntések. A fenntartható fejlődés indikátorainak kimunkálása, mérése és nyilvánossága. 53

58 4.7. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljai A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. tv. (V. 28.) 3. rendelkezése írja elő. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, első alkalommal a időszakra kellett kidolgozni az éghajlatváltozási stratégiát. A NÉS célkitűzéseit a kétévenként kidolgozásra kerülő Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják megvalósítani. A NÉS illeszkedik a kormány által a 1054/2007 (VII.9) Korm. határozatban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához is. A megváltozott gazdasági környezet és a gyorsuló természeti változások, valamint a nemzetiközi egyezmények (Párizsi klímacsúcs) újabb célkitűzései sürgették a vonatkozó hazai fejlesztési dokumentumok felülvizsgálatát, így került kidolgozásra a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2). A dokumentum meghatározza a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges hazai feladatokat, továbbá iránymutatást ad az éghajlatvédelem és fejlesztéspolitika összehangolásához. A Stratégia bemutatja a célok végrehajtásához szükséges eszközöket, valamint meghatározásra kerültek a rövid, közép és hosszú időtávra vonatkozó cselekvési irányok. Az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése is a NÉS-2 része. A dokumentum három nagy témakörből épül fel: Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) A HDÚ célja, hogy olyan kibocsátáscsökkentési pályát határozzon meg, amely a klímaváltozás céljainak megfelelve a gazdaság versenyképességét is segíti. A nemzetgazdasági szintű maximum és minimum ÜHGkibocsátási pályák vonatkozásában megállapítható, hogy a 2014-es adatok szerint Magyarország 48%-kal alacsonyabb ÜHG-kibocsátással rendelkezik, mint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményébe foglalt bázisévben ( átlaga) és 40%-kal alacsonyabb az ÜHG-kibocsátás, mint 1990-ben. A 2014-ig tartó tényadatokat követően az előrevetített minimum és a maximum pályák között jelentős mértékben széttartó ÜHGkibocsátási trend figyelhető meg: 1990-hez képest 2030-ra a maximum pálya alapján 29%-os, míg a minimum pálya alapján 64%-os csökkenés várható, 2050-re pedig a csökkenés 34% (maximum pálya) és 76% (minimum pálya) lehet. Ugyanez az es bázisévvel 2030 esetén 38%-os (maximum pálya) és 69%-os (minimum pálya) közötti, míg 2050 esetében 43%-os (maximum pálya) és 79% (minimum pálya) ÜHGkibocsátáscsökkenési érték lehet. Kibocsátás csökkentés szempontjából a következő ágazatok a legfontosabbak: villamosenergia-termelés, épületek, ipar, hulladékgazdálkodás, közlekedés, mezőgazdaság, erdők szénmegkötése. Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) A Párizsi Klímacsúcson elfogadott Megállapodásban is több alkalommal kiemelésre került, hogy a kibocsátás csökkentés mellett az adaptációs intézkedések megfogalmazása és végrehajtása is azonos fontosságú. A Megállapodás szerint a közötti időszak feladata az alkalmazkodás terén többek között a jó gyakorlatok megosztása és minél szélesebb körben való megismertetése, együttműködések létrehozása az alkalmazkodás támogatására, illetve azoknak a megoldásoknak a felkutatása, amelyek segítik az alkalmazkodás politikai, szabályozási, és gyakorlati megvalósulását. A NAS a következő beavatkozási területeket határozza meg: A természeti erőforrások készleteinek és minőségének megőrzése, Sérülékeny térségek alkalmazkodási lehetőségeinek feltárása, térség-specifikus alkalmazkodási stratégiai dokumentumok kidolgozása Sérülékeny ágazatok (többek között a mező- és erdőgazdálkodás, a turizmus, az energetika, a közlekedés, az épületszektor, a telekommunikáció, a hírközlési rendszerek) rugalmas és innovatív alkalmazkodásának megvalósítása, Növekvő kockázatok kezelésére való felkészülés elősegítése, 54

59 A klímaváltozás várható társadalmi hatásainak mérséklése és a társadalom alkalmazkodóképességének javítása, Kutatások, innovációk támogatása, a tudományos kutatási eredmények közzététele. éghajlati szemléletformálási program Az éghajlatváltozással kapcsolatban megfogalmazott mitigációs és adaptációs intézkedések sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a szakmai-tudományos, szakpolitikai és társadalmi konszenzus kialakítása. Legnagyobb potenciál a lakossági szemléletformálásban, hiszen a lakossági energiafelhasználás (villamos energia és földgáz fogyasztás) kiemelkedő a szektorális összehasonlításban. Az általános ismeretbővítés, érzékenyítés mellett megvalósítható válaszokat is be kell mutatni. Kiemelt célcsoport a fiataloké, mivel az ő klímaváltozással kapcsolatos ismereteik korlátozottabbak, viszont a jövőben történő cselekvések rajtuk múlnak Nemzeti Energiastratégia 2030 A Nemzeti Energiastratégia 2030 célja a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságának és gazdasági versenyképességének biztosítása. A stratégia kidolgozása 2010 augusztusától 2012-ig tartott a gazdaság közel 110 gazdasági-, tudományos-, szakmai- és társadalmi szereplőjével történő egyeztetéssel. A Nemzeti Energiastratégia elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és lehetővé teszi, hogy hazánk nemzetközi súlyának és erőforrásai mértékének megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. A Nemzeti Energiastratégia dokumentuma kiemelt figyelmet szentel azon, a megyei klímastratégiai dokumentumban is hangsúlyos szerepkört betöltő problémákra, melyek az alábbi felsorolásban találhatók: o o o o o o Az energiahordozók rendelkezésre állásának kockázatai hosszú távon növekednek, számítani lehet a kereslet-kínálat egyensúlyának felbomlására. Az energia előállításával, felhasználásával szemben támasztott környezetvédelmi elvárások növekednek. Az előbbiek következtében az energiahordozók kitermelése, a hasznosításra alkalmas energiafajták előállítása folyamatosan drágul. Az elektromos technológiák további térnyerése következtében a villamos energia részaránya az energiafelhasználáson belül folyamatosan nő A klímaváltozás már jelenleg is tapasztalható következményeként növekszik az extrém időjárási helyzetek gyakorisága, miközben azok előrejelzésének pontossága csökken. Ez megnehezíti a gazdasági tervezést és csökkenti a mezőgazdasági termelés biztonságát. A károk elhárítása komoly költségeket jelent majd mind a lakosság, mind a költségvetés számára. Az éghajlatváltozás következtében fellépő időjárási szélsőségek jelentős mértékben befolyásolják a kritikus infrastruktúrák köztük az energiaellátó rendszerek biztonságos működését. A hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságának elérése érdekében öt fontos pillért fogalmaz meg a dokumentum, melyek közül az első két pillér nyomatékos szerepet kap a megyei klímastratégia dokumentumában is: 1. Energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása 2. Megújuló energiák részarányának növelése 3. Közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése 4. Az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése 5. A hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergiatermelésben A Nemzeti Energiastratégia egy szeletét kiemelve az energiahatékonyság fokozásának céljából az alábbi követelményeket fogalmazza meg: 55

60 - közintézmények energiahatékonyságának javítása (távhőpotenciál növelése), - nyári állapotú fajlagos hűtési energiafelhasználás csökkentése, - zöld városgazdálkodás támogatása. Az energetikai célok teljesülésén túl az alábbi programoktól további, multiplikátor hatású eredmények is várhatóak: - a levegőminőség javulása (légszennyező pontforrások megszüntetése, átstrukturálása), - a fogyasztói energiaköltségek csökkentése, - az önkormányzati (fenntartói - tulajdonosi) fajlagos költségcsökkentés A megyei klímastratégia megalkotása során lokális szintről indulva feltárásra került a fenti problémák szinte valamennyi megyei szinten is megjelenő beavatkozási szüksége. Elsősorban mitigációs és szemléletformálási intézkedésekkel érhetőek el a Nemzeti Energiastratégia által is kiemelésre került átfogó/megyei energetikai célok. A fogyasztói tudatosság növelése, a fogyasztók meggyőzése nélkülözhetetlen a célok eléréséhez, ennek sikere az állam és a piaci szereplők beleértve a civil szféra összefogásában, együttműködésében rejlik. Kulcsfontosságú az eredmények nyomon követése (monitoring) annak érdekében, hogy valóban hatásos és az erőforrások felhasználása szempontjából hatékony megoldások kerüljenek bevezetésre. A Nemzeti Energiastratégia a megyei klímastratégiával összhangban kiemeli, hogy A jövő útja, hogy az energiahatékonysági intézkedések hatására csökkenő energiafogyasztást új, innovatív technológiák alkalmazásával biztosítsuk és célzott szemléletformálással karbon-tudatossá tegyük a társadalmi szereplőket. A fűtési célú energiafelhasználás csökkentése mellett az energiastratégia a megmaradó felhasználás a teljes tüzelőanyag szerkezetén belül a mai 10%-ról 25%-ra növelné a megújuló energiaforrások arányát 2030-ra. A tervezett épületenergetikai programok megvalósítása jelentős és folyamatos támogatást igényelnek. A támogatási igény a kezdeti 200 mrd forint/évről 2013-ra 300, 2015-től kezdődően pedig évi 400 milliárd körüli értékre növekszik. A cél eléréséhez öt eszközt rendel a Nemzeti Energiastratégia, melyek eszközök közül az energiatakarékosság és a megújuló energia lehető legmagasabb arányban történő felhasználásával a megyei szintű stratégiai tervezésben is kiemelten foglalkozik. A Nemzeti Energiastratégia által felsorolt, a cél elérését szolgáló eszközök : energiatakarékosság, megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, az európai energiapiachoz való csatlakozás, valamint a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása Megújuló Energia - Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Az Európai Tanács 2007-ben tűzte ki célul, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra uniós szinten érje el a 20 százalékot, és ezzel párhuzamosan 10 százalékban határozta meg az elérendő bioüzemanyag hányadot. 56

61 Ezen elváráshoz kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában elkészült a "Megújuló energia Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve " című dokumentum. A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják. A Magyarország megújuló energia hasznosítását célzó Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy az ország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése. A megújuló energiaforrások jövőben tervezett hasznosítása a Nemzeti Cselekvési Terv megalkotását tette szükségessé. A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó célérték. Hazánk jövőbeli sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a hagyományos energiahordozókra épített gazdasági modellt hogyan tudja egy alternatív gazdasági modellel felváltani. Miként fogunk szembenézni a globális klímaváltozásnak a gazdasági, társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásával, a nem fenntartható növekedéssel, a világszerte növekvő energiaigényekkel, a fosszilis energiahordozók árának kiszámíthatatlan változásával? Az Európai Unió 2020-as klíma- és energiapolitikai célkitűzéseihez kapcsolódó magyar vállalások: A megújuló energiaforrások részarányának a bruttó végső energiafelhasználás arányában 14,65 %-ra növelése Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése ra az EU ETS-ben részt vevő iparágak 2005-ös kibocsátásainak 21 %-os csökkentése, 2030-ra 40%-os csökkenés 1990-hez képest A terv elkészítése során több szempontot vették figyelembe melyek egyike a fenntarthatóság, klímavédelem. A megújuló energiák fokozottabb használata jelentősen hozzájárulhat a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez és a környezetvédelemhez. Célszámok elérése Magyarországon (EUROSTAT 2014) megújuló energia részarány a bruttó végső energiafogyasztáson belül: 9,51 % o (az EUROSTAT előrejelzése alapján átlagában: 6,9 % volt) Az egyes szektorokon belüli megújuló részarány: o megújuló alapú villamosenergia-felhasználás arány 7,28% o közlekedési szektorban felhasznált megújuló arány 6,93% o fűtés-hűtésnél az arány 12,40%. Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben túlteljesítette a megújuló energia részarányra vonatkozó időközi célkitűzéseket. Jelenlegi megújuló energiafelhasználásunk összetétele vonatkozásában hazánk megújuló energia felhasználási lehetőségei elsősorban a fűtési szektorban vannak kiaknázva. Ezt tükrözi a 2014-es év megújuló energiafelhasználásának összetétele is: 66 % fűtés-hűtés, 57

62 17 % villamos energia, 17 % közlekedés. 21. ábra A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásból Forrás: Szabó Zsolt államtitkár A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon című előadása (Budapest, június 9.) Az NCsT törekszik mind teljesebb képet adni azokról az intézkedésekről, amelyekkel a Kormány a célok elérését ösztönözni, míg a meglévő problémákat, akadályozó tényezőket (pl. bürokratikus akadályok lebontása, jogszabályi anomáliák, finanszírozási nehézségek stb.) felszámolni szándékozik. A magyarországi megújulóenergia-politika kulcsterületei a következők: Ellátásbiztonság. Környezeti fenntarthatóság, klímavédelem. programok kialakítására. Mezőgazdaság-vidékfejlesztés Zöldgazdaság-fejlesztés Közösségi célokhoz való hozzájárulás A megújuló energiaforrás-mix, a célértékek és az NCsT egyes elemeit képező ösztönző intézkedések meghatározása során többek között a következő korlátozó tényezőket kell figyelembe venni: Versenyképesség és teherbíró képesség Forrásallokációs és finanszírozási hatékonyság Versenyszabályok A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága Jövedelemmegosztás A megújuló energiaforrások széleskörűen hozzájárulnak a nemzetgazdasági célok teljesítéséhez (munkahelyteremtés, a GDP növelése, ellátásbiztonság stb.), ezért stratégiai cél azok felhasználásának a lehetőségek határáig történő növelése. Ezért a nemzeti célkitűzés nem a kötelező EU-célszámból indul ki, hanem a lehetőségek, korlátozó tényezők által behatárolt maximumot célozza meg. Ebből következően, ha a korlátozó tényezőt jelentő területeken történő előrelépések (pl. a tervezettnél több támogatási forrás áll rendelkezésre) vagy a technológiai fejlődés azt lehetővé teszik, akkor a megújuló energiaforrások felhasználása a tervezett célokat várhatóan meg fogja haladni. 58

63 A megyei klímastratégia megalkotása során lokális szintről indulva feltárásra került a fenti problémák szinte valamennyi megyei szinten is megjelenő beavatkozási szüksége. Elsősorban mitigációs és szemléletformálási intézkedésekkel érhetőek el a Megújuló energia Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve által is kiemelésre került átfogó/megyei energetikai célok Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve A vizek, különösen az édesvizek léte, állapota es használata életünk egyik legfontosabb tényezője. Miután a víz nem korlátlanul áll rendelkezésünkre, ezért ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, es a folyok, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni es a felszín alatti vizek megóváséért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelv) a kidolgozásához, mely december 22-en lepett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előirt feladatok végrehajtása. A Kormány az 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozattal tette közzé Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (a továbbiakban: VGT1), amely a közötti időszak intézkedési programját tartalmazza évben megtörtént a VGT1 felülvizsgálata, a felülvizsgált terv (a továbbiakban: VGT2) a közötti hat év cselekvési programja. A VKI december 22-re tűzi ki a jó vízállapotok elérését, amely alól indoklással 2021-ig vagy 2027-ig, vagy tartósan lehet mentességet alkalmazni. Emellett a következő általános célokat is kitűzi a tagállamoknak: a vízi es vizes élőhelyek romlásának megakadályozása, védelme, állapotok javítása, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, veszélyes anyagok fokozatos kiiktatása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizek es aszályok kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Az európai es hazai modellkutatások azt valószínűsítik, hogy Magyarországon az éghajlatváltozás hatására módosulhat az országban rendelkezésre álló vizek mennyisége es minősége is. A legfrissebb vizsgalatok szerint Magyarország klímája valószínűleg mediterrán irányba fog eltolódni, magasabb átlaghőmérséklettel, kevesebb nyári csapadékkal, nagyobb potenciális párolgással, ennek nyomán kisebb átlagos felszíni lefolyással és felszín alatti vizeket tápláló beszivárgással. Emellett várható a szélsőséges időjárási események gyakoriságának es intenzitásának növekedése is, aminek következményeként időszakosan rendkívül nagy felszíni lefolyással (árvízzel es belvízzel) kell számolni, ugyanakkor az aszály kockázata is növekszik. Magyarországon a szélsőséges vízgazdálkodási körülmények az éghajlatváltozás miatt egyre jelentősebb problémát jelentenek. Az árvízvédelem, a belvízvédelem, a szárazság es az aszálykár elleni védekezés mindegyike országos léptékű probléma, de különösen jelentős az Alföldön, illetve a Tisza részvízgyűjtőn. Az éghajlatváltozás kisvizeket apasztó hatása mar most is kimutatható, kisvízfolyásaink hasznosítható hozamának jelentős csökkenésére kell számítani, ezáltal növekszik a vízhiánnyal küzdő es ezért ökológiai szempontból is érzékeny vízfolyások köre. Jelentős és alig kezelhető problémát okoz a klímaváltozással összefüggésbe hozható aszályos évek sorozata, a téli hótakaró rendszeres elmaradása, a nyári hőségek idejének meghosszabbodása vagy akar az egyre 59

64 gyakoribb légköri aszály. A klímaváltozás jelenek tekinthető számos új, délről felhúzódó faj megjelenése es térnyerése. Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése A vízgyűjtő-gazdálkodási terv nem tartalmaz önálló, az éghajlatváltozás hatását mérséklő vagy ahhoz való alkalmazkodást elősegítő külön intézkedési csomagot. Ezek a feladatok beépülnek az egyéb terheléseket kezelő intézkedési csomagokba. Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást vagy a következmények csökkentését célzó intézkedések horizontális megjelenése a VGT2 tervezetében: vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősitése, vízigény-szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, (belvízcsatornák megcsapoló hatásának csökkentése), területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősitése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése, bizonyos tevékenységek tiltása, illetve korlátozása, szennyvízkibocsátás határértékeinek módosítása, vízszintszabályozás, vízpótlás, árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelembevételével. A fenti intézkedések nagy része a megyei klímastratégia problémafájában is bemutatásra kerültek, illetve a megyei klímastratégia mitigációs, adaptációs és szemléletformálásra vonatkozó beavatkozásaiban és intézkedéseiben is megjelennek. Mitigációhoz kapcsolódó megyei intézkedés: - szennyvíziszap hasznosításának fokozása Az adaptációhoz kapcsolódó megyei intézkedések: - Az ár- és belvízvédelmi kockázatkezeléssel érintett területek vízkárelhárítási fejlesztéseinek megvalósítása - A megyei vízszolgáltatási rendszerek (öntözési) felülvizsgálata, indokolt esetben azok átalakítása, felújítása, fejlesztése, újak építése - A helyi vízkár veszélyeztetettség csökkentése és a környezeti káresemények megelőzése (belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek rekonstrukciója illetve kiépítése, tározó, záportározó, árvízcsúcs csökkentő tározók fejlesztése) - A legjobb gyakorlat útmutató kidolgozása és elindítása a vízvisszatartás alkalmazására A szemléletformáláshoz kapcsolódó megyei intézkedés: 60

65 - Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival szemléletformáló akciók népszerűsítése - A tudatos erdő-környezetvédelmi gazdálkodási módok elterjesztése szemléletformáló akciókon keresztül Az éghajlatváltozást mint általában (horizontálisan) megjelenő hatást kell figyelembe venni a vízgazdálkodást érintő tervezésében (nem csupán a VGT-ben szereplő intézkedések esetében, hanem általában, pl. árvízvédelmi vagy vízellátási projektek esetében is). Az éghajlatváltozás bizonytalan ismerete növeli a tervezés bizonytalanságát is. Vizsgálni kell, hogy ez milyen mértékű, nem teszi-e bizonytalanná a projekt célkitűzését, illetve milyen rugalmas megoldásokat kell alkalmazni, hogy a bizonytalanság később kezelhető legyen. A 2021-ig tervezett VGT2 Intézkedési Program figyelembe veszi a már eldöntött kereteket, így reális és megvalósítható. Hangsúlyozni kell azonban, hogy gyakorlati jelentősége mind a 2021-ig végrehajtandó intézkedéseknek, mind a 2027-ig végrehajtandó intézkedéseknek van ig csak a valós, ténylegesen megvalósítható (finanszírozása biztosítható) intézkedéseket tartalmazza a terv. Itt lényegében a VGT2 inkább követő szerepet játszik, döntően az adott kereteken belül mozoghat, térben és időben is korlátozottak a lehetőségek. A célokat (pl. enyhébb célkitűzések többszöri alkalmazását) a harmadik tervben (2021-ben), a pontosabb állapotértékelés, az előkészítő vizsgálatok, a megvalósítás addigi tapasztalatai és a változó finanszírozási lehetőségek figyelembevételével kell majd felülvizsgálni és a megvalósíthatóságot újraértékelni. Az összes intézkedést meg kell valósítani 2027-ig, azonban vannak olyan víztestek is, ahol a természeti folyamatok időigénye miatt később következik be az állapotjavulás. A VGT intézkedési program előrehaladásának nyomon követése a környezeti célkitűzéseken keresztül történik. A tervben a környezeti célkitűzés elérését kell ütemezni, amelynél azt is figyelembe kell venni, hogy az intézkedések megvalósulása után bizonyos időnek kell eltelnie a jó ökológiai állapot/potenciál bekövetkezéséhez. A tervezett eredmények a következők: 2021-ig összesen a vízfolyások 16%-a, az állóvizek 12%-a éri el a jó állapotot/potenciált ig a vízfolyások 26%-a, az állóvizek döntő többsége, 66%-a éri el a jó ökológiai állapotot/potenciált. A vízfolyás víztestek nagyobbik fele, 58%-a, az állóvíz víztestek közel 22%-a a jó ökológiai állapotot/potenciált várhatóan csak 2027 után éri el ig a felszín alatti víztestek 83%-a éri el a jó mennyiségi és mintegy 71%-a jó kémiai állapotot. A felszín alatti víztestek 91%-a várhatóan 2027-re jó állapotba kerül. A es európai uniós támogatások segítségével megvalósuló VGT2 intézkedések becsült költsége összesen mintegy 1241 milliárd Ft. Az intézményileg széttagolt VGT felügyeleti funkciók egymásrautaltságának figyelembevétele és erre alapozva a koherens finanszírozásuk megteremtése érdekében meghatároztuk az egybetartozó feladatok költségigényét. Tartalmi oldalról a hatósági és igazgatási feladatok (beleértve a monitoringot is) magas szintű megvalósítása szükséges a vízvagyon megőrző használatához. A VGT3 előkészítése során, a 2027-es célok minden víztestre történő elérése érdekében szükséges a VGT2-ben megfogalmazott, 2021-ig nem végrehajtható intézkedések további tervezése 2018-ig, majd azok megvalósításának megkezdése még 2021 előtt. Itt a műszaki, szabályozási intézkedéseken túl kimagasló jelentősége van a finanszírozási, gazdasági megalapozásnak Nemzeti vízstratégia A Kvassay Jenő Terv (a továbbiakban: KJT) a Nemzeti Vízstratégia a magyar vízgazdálkodás 2030-ig terjedő keretstratégiája és 2020-ig terjedő középtávú intézkedési terve, a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III.12.) Korm. rendelet értelmében vízügyi szakpolitikai stratégia. A KJT célrendszere a következőkben ragadható meg, amely alapvetően a társadalom és a víz viszonyának feltárásához szükséges intézkedéseket tartalmazza: a világot fenyegető vízválságot hazánk elkerülhesse, annak már mutatkozó jelei ellen időben megtehesse a szükséges intézkedéseket 61

66 őrizzük meg a vizet a jövő nemzedékek számára, mert az élet mással nem pótolható feltétele, és a gazdaság erőforrása, hatékonyan, a gazdaságot támogatóan éljünk a kínálkozó előnyeivel, kellő biztonságban legyünk fenyegető káraitól. A KJT feladata a vizek kezelésével és állapotával kapcsolatos célok kijelölése, az ezek eléréséhez szükséges intézkedések, feladatok azonosítása, valamint a végrehajtás feltételeinek és módjának a meghatározása. Mivel a víz hagyományosan komoly állami felelősség és feladatvállalás a Terv kiemelkedő hangsúlyt fektet a folyamatok kézben tartására szakmailag alkalmas, erőforrásokkal kellően ellátott, konjunkturális hatásoktól mentes, stabil vízügyi intézményrendszer működésére. A KJT hatóköre az előzőekben taglaltak miatt kiterjed az ország teljes területén minden vízzel kapcsolatba kerülő tevékenységre. A KJT különösen fontosnak tartja a természetes folyóvizek védelmét és azok természetes állapotának megtartását, valamint a mezőgazdaság vonatkozásában a természeti adottságokhoz jobban igazodó tájgazdálkodás megvalósulását, így ezek tekintetében a természetvédelem és ökológia igényeihez igazodó vízgazdálkodási keretrendszert vázol fel. Mindez összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Vidékstratégiával, illetve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával. A KJT 2030-ig terjedő jövőképének meghatározó eleme, hogy a vízgazdálkodás szakmaisága és a vízgazdálkodásban érintettek igényei összhangba kerüljenek. A Terv az említett irányelvek eléréséhez a következő célokat határozza meg: Minden vízhasználónak elégséges egészséges víz áll rendelkezésére, egyforma eséllyel, a vízpotenciálunk hatékony kihasználása és a vizek kártételei elleni intézkedések harmóniában vannak a természeti adottságokkal. Ebből is következően a hazai hasznosítható vízkészletek mennyiségének és minőségének a javítása a jó állapot eléréséig megtörténik, a víz mint a természeti rendszerek létezése, működése alapfeltételének megóvása biztosított, majd ennek fenntartási feltételei a változó körülmények között is adottak lesznek. A vizek okozta károk megelőzése kerül előtérbe a mai védekezés helyett, az emberi élet védelme és a nemzeti vagyon kockázathoz igazított mértékű megóvása, a vízgazdálkodási rendszerek és a területhasználati módok összehangolt átalakítása úgy, hogy a víz káros bősége a vízhiány mérséklésére legyen fordítható. A KJT lefektet úgynevezett értékrendi és intézményi jellegű feladatokat, előbbiből négy, utóbbiból három szerepel a Programban. 1. Vízvisszatartás és vízszétosztás a vizeink jobb hasznosítása, a gazdaság-támogató vízgazdálkodás érdekében 2. Kockázat megelőző vízkárelhárítás 3. A vizek Minőségi víziközmű-szolgáltatás és minőségi csapadékvíz-gazdálkodás elviselhető fogyasztói teherviselés mellett. 4. A társadalom és a víz viszonyának a javítása (mind egyéni, mind gazdasági, mind döntéshozói szinten). 5. A tervezés és irányítás megújítása 6. A vízgazdálkodás gazdasági szabályozó rendszerének újjászervezése 7. állapotának fokozatos javítása, a fenntartható jó állapot elérésére Nemzeti Környezetvédelmi Program Az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása. A Föld felszíni átlaghőmérsékletének emelkedése ma már kétségbevonhatatlan tény. Az Éghajlat-változás Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb, 2013 őszén közzétett 5. Helyzetértékelő Jelentése szerint pedig az is egyértelmű, hogy a klímaváltozást az ember okozza. Az ipari forradalom előtt a légkör CO2 koncentrációja 280 ppm volt, 2013 márciusában ez az érték 400 ppm-re (40%-kal) 62

67 emelkedett re a jelenlegi 25 millió helyett körülbelül 1 milliárd embert fognak érinteni a klímaváltozás hatásai. Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét 1997 óta a Nemzeti Környezetvédelmi Programok jelentik. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény rendelkezik. A közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP3) az Országgyűlés 2009-ben fogadta el (96/2009. (XII. 9.) OGY határozat). A program általános célkitűzése: Jelen harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program a közötti időszakra szól, de ennél hosszabb távra is kitekint. Az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. A program részeként elfogadást nyer A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája és az újabb Nemzeti Természetvédelmi Alapterv. Tekintettel arra, hogy a 96/2009. (XII.9.) OGY határozattal elfogadott 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: NKP-3) 2014-ben lejárt, szükségessé vált a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: Program) kidolgozása. A közötti időszakra szóló 4. Környezetvédelmi Programot (NKP4) az Országgyűlés június 9-i ülésnapján fogadta el. A mindenkori NKP 1997 óta a hazai környezetpolitika átfogó keretét adja. A program általános célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához, amely szorosan összefügg az Európai Unió 2020-ig tartó A jólét bolygónk felélése nélkül című 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjával és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával is. A program céljai között szerepel az életminőség, az emberi egészség környezeti feltételeinek, a természeti értékek és erőforrások takarékosságának és fenntartható használatának javítása, a zöld gazdaság előmozdítása. Az NKP4 a közötti időszakra szól, kitekintéssel 2020-ig, összhangban a közötti időszakra szóló pénzügyi kerettel. A jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a Program részét képezi a IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv. A NKP4 Program három stratégiai célt határoz meg: 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja. 2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. 3. Az erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok fenntarthatósága iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és 63

68 hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. Mindhárom célhoz kapcsolódik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási képesség és a környezetbiztonság javítása. Ez utóbbi az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, aszály) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, valamint az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésére. A horizontális cél a társadalom környezettudatosságának erősítése. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Programban fellelhetőek azok a célok és a hozzájuk kötődő intézkedések, amelyek harmonizálnak a megyei klímastratégia elképzeléseivel. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program 3 db stratégiai célja a megyei klímastratégia mitigációs, adaptációs és szemléletformálásra vonatkozó beavatkozásaiban is megjelenik. A stratégiai célok közül a környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek javítása leginkább a megyei mitigációs beavatkozásokban, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása az adaptációs beavatkozásokban illetve a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzése a megyei szemléletformálási beavatkozásokban kap nagy hangsúlyt. A Program stratégiai céljainak elérését az egyes stratégiai területeken meghatározott célok és intézkedések, illetve az átfogó intézkedési területeken megfogalmazott cselekvési irányok biztosítják. A Program keretstratégia, amelynek végrehajtása az EU, nemzetközi támogatások, az éves költségvetés és az ország teherbíró képessége függvényében alakul. A Program megvalósítása elsősorban nem többlet-ráfordítási igényt jelent, hanem a tervezhető források koordinált, hatékony, a prioritásokhoz igazodó felhasználását célozza. Emellett az intézkedések számos esetben többletforrást generálnak (pl. energiatakarékosság és -hatékonyság az erőforrás felhasználás és kibocsátás csökkentése mellett folyamatos pénzügyi megtakarításokat is eredményez, melyek más fontos célokra is felhasználhatók), illetve hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez (pl. az agrárkörnyezetgazdálkodás, környezeti ipar, környezeti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedések, beruházások jelentős munkahelyteremtő és megtartó hatással rendelkeznek). A Program finanszírozásán belül meghatározó szerepe van az EU és egyéb nemzetközi támogatásnak, valamint a hazai költségvetési társfinanszírozásnak. A környezetvédelmi fejlesztések a időszakban alapvetően a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül jelennek meg, de természetesen a környezetpolitika integrációja lehetővé és egyben szükségessé teszi azt, hogy más operatív programok is hozzájáruljanak a hazai környezetpolitikai célok megvalósításhoz. 64

69 4.13. Nemzeti Épületenergetikai Stratégia időszakban elkészültek Magyarországon azok az alapvető kormányzati dokumentumok, amelyek hosszú távon meghatározzák a hazai energiapolitika kereteit, a fenntartható energiarendszerek kialakításának feltételrendszerét, az energiahatékonyság-növelés és a megújuló energiafelhasználás növelés fő feladatait, valamint az energetikával összefüggő környezetvédelmi célkitűzéseket. Ezek a dokumentumok az épületenergetikai hatékonyság-növelés feladatait is szélesebb energetikai, gazdasági, társadalmi és szociális környezetben helyezik el. Magyarországon az országos primerenergia-felhasználásból az épületek részaránya közelítően 40%-os, melybe a fűtési, a hűtési és használati melegvíz készítési energia tartozik bele. Ez nagyjából megfelel a hasonló természeti adottságú európai uniós tagországoknál megfigyelhető aránynak. A hazai épületek jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult, ennek következtében jelentős energia megtakarítási potenciál van az épületek energiafelhasználásának csökkentésében. Az épület szektor energiafelhasználásán belül a földgáz részaránya több mint 50%-os. Ennek következtében az épületenergetikai megtakarítások jelentős hatással vannak a földgáz import alakulására is. Az épületek energiafelhasználásának döntő hányada helyiségfűtés, ezért erős a felhasználás szezonalitása. Ez mind a földgáztárolás, mind a teljesítménygazdálkodás szempontjából kiemelt fontosságú. Magyarország 2011-ben elfogadott energiastratégiája Nemzeti Energiastratégia 2030 az energiahatékonyság-növelés egyik legfontosabb céljaként az épületek energiafelhasználásának csökkentését határozta meg. A hazai középületek és a lakásállomány nagy része közel sem felel meg a ma elvárt műszaki, hőtechnikai követelményeknek, az épületek fűtéséhez és hűtéséhez szükséges energiamennyiség lényegesen nagyobb annál, mint amit a korszerű technológiák alkalmazásával elérhetnénk. Ez a helyzet hosszú távon nyilvánvalóan fenntarthatatlan. E mellett az Európai Unió is kötelezettségeket írt elő a tagállamok számára az épületek energiahatékonyságának javítása terén. A 2020-ig megvalósítandó energiahatékonysági és klímaváltozással összefüggő célkitűzéseinek elérése érdekében több olyan irányelvet dolgozott ki, amelyeket minden tagállamnak át kell ültetnie a saját gyakorlatába, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat is. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (továbbiakban: NÉeS) első sorban a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésének lehetőségeivel, főbb szempontjaival és a megvalósítás feltételeivel foglalkozik. A NÉeS célja, hogy a teljes 290 PJ épületenergia igényből 2030-ra 111 PJ megtakarítást érjünk el. Ebből az ambiciózus célból és a fenti adatokból is látszik, hogy a hazai energiapolitika egyik legjelentősebb tényezője a lakásállomány energiaigénye és annak jövőbeli alakulása. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia főbb, átfogó céljai: Harmonizáció az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival Az EU az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az uniós szintű energiafelhasználás növekedésének megállítására, az energiaszükségletek csökkentésére és az ÜHG kibocsátás visszaszorítására, Magyarország nemzeti érdekeivel is egybevág az EU e téren kifejtett aktivitása, ezért fontos, hogy az uniós célkitűzéseket elősegítő irányelveket minél hamarabb beillesszék a magyar jogrendszerbe és hazánk részt vegyen az uniós épületenergetikai közös kezdeményezésekben, amelyek a tagországok részére kötelezőek. Ez egyben lehetőséget teremt arra is, hogy Magyarország az EU támogatási alapjaiból épületenergetikai céljainak eléréséhez finanszírozási forrásokhoz jusson. Épületkorszerűsítés, mint a lakosság rezsiköltség csökkentésének eszköze A hazai háztartási energiafelhasználás egy főre jutó értéke a fejlett EU tagországokkal összehasonlítva alacsony, ennek ellenére a háztartások jelentős részének gondot okoz az energiaszámlák kifizetése. Így, az épületek energetikai korszerűsítése nagyban hozzájárulhat a rezsiköltségek erőteljes mérsékléséhez. Költségvetési kiadások mérséklése 65

70 A kormányzati és önkormányzati kiadások között a közületi épületek fenntartása jelentős tétel. A középületek energiahatékony felújítása tartós költségcsökkentést jelent az állami és önkormányzati szektorban, amely javítja a költségvetés pozícióját. Az energiaszegénység mérséklése Magyarországon jelentős azoknak a családoknak a száma, akik számára szociális helyzetük következtében nagy nehézségeket okoz az alapvető szolgáltatásokhoz, ezen belül az energiaszolgáltatásokhoz való hozzájutás. ÜHG kibocsátás-csökkentés A világ szinte valamennyi országa, ezen belül különösen az EU tagországok jelentős erőfeszítéseket tesznek a klímaváltozás megelőzésére. Az ÜHG kibocsátás egyik legjelentősebb forrása a fosszilis energiahordozók felhasználása. Az épületenergetikai felújítások a követlen hatásaik mellett (alacsonyabb energiaköltség, komfortérzet növekedés, stb.) elősegítik az ÜHG kibocsátás csökkenést is. A hőszigetelési projektek megújuló energia alkalmazásokkal való kiegészítése még jelentősebb eredményeket hoz az ÜHG kibocsátás csökkentésében Energia- és klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv Az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv kormányhatározat formájában ad végrehajtandó feladatokat a kormány számára, melyeket 2020-ig, illetve a nem egyszeri intézkedéseket érintően folyamatosan meg kell valósítania. Az energiastratégia és a témához kapcsolódó, egyéb hazai stratégiák valamint tervek az energetikai vonatkozású környezettudatosság alapján, szemléletformálási intézkedések tekintetében az alábbi öt fő területet érintik: 1) energiahatékonyság és energiatakarékosság; 2) megújulóenergia-felhasználás 3) közlekedési energiamegtakarítás és kibocsátás-csökkentés 4) erőforrás-hatékony és alacsony széndioxidintenzitású gazdasági és társadalmi berendezkedés 5) megváltozott klímaviszonyokhoz való alkalmazkodás A fenti területek a megyei klímastratégia problémafájának elkészítésekor is bemutatásra kerültek, a tervezett intézkedések és a visszamutató tervezett megyei szintű beavatkozási lehetőségek egyéb, a cselekvési terv öt fő területét érintő beavatkozási lehetőségeket tártak fel. A fenntartható fejlődést szolgáló életmód, az ahhoz szükséges szemléletváltás kialakításában nélkülözhetetlen a célcsoport-specifikus megközelítés alapján kialakított kommunikációs intézkedések végrehajtása. Az azok során átadott ismeretekkel és speciális üzenetekkel fel kell hívni a fogyasztók figyelmét egyéni cselekedeteik közvetlen környezetre és a globális folyamatokra gyakorolt hatásaira, továbbá arra, hogy milyen egyén számára is kézzel fogható előnyökkel jár az energia- és klímatudatos fogyasztás. A Cselekvési Terv szerint a modern fogyasztói társadalom szerepére való figyelemfelhívás érdekében szükséges egy széleskörű, kreatív elemekben gazdag kommunikációs kampány megvalósítása, amely a kormány fenntartható fejlődés és klímavédelem iránti elkötelezettségének megjelenítéseként is tud szolgálni. A megyei stratégia a különböző kommunikációs csatornákra ebben a formában lokális szinten gondol. A kampányok célcsoportja a lakosság és a vállalkozások, illetve azok minden szegmense. A kampánynak rendezvények és különböző médiaelérések útján kell felhívnia a társadalom figyelmét a tudatos energiafogyasztásra. A kampánynak be kell mutatnia azokat a mindennapi, sokszor egészen egyszerűen kivitelezhető lehetőségeket, melyeket a lakosok tehetnek saját fenntartható energiafogyasztásuk érdekében, hozzájárulva ezzel a globális klímavédelmi célokhoz. A kampánynak ösztönöznie kell továbbá a lakosságot annak érdekében, hogy háztartásuk energiahatékonysági szempontú működéséről, energiafogyasztási szokásaikról és azok költséghatásairól hiteles képet kapjanak. A motiválás érdekében a kampány üzeneteiben jelentős hangsúlyt kell kapnia az egyéni, tudatos cselekedeteknek, az azokból származó személyes, egészségügyi és költségoldali 66

71 előnyöknek, szembe állítva a pazarló energiafogyasztásból eredő káros hatásokkal. A vállalkozások felé történő üzenetek és tájékoztatási felületek kialakítása során a célcsoportnak tématerületek mentén kell megfogalmazni a releváns üzeneteket, hangsúlyozva a környezeti- és energiamenedzsment-rendszerek bevezetéséből, továbbá a zöld- és kékgazdasági törekvésekből származó előnyöket. A szemléletformálási akciók legfontosabb üzeneteinek kialakítása az alábbi tématerületeket érintve valósul meg: energiatakarékosság és energiahatékonyság, megújuló energia-hasznosítás, közlekedési energia-megtakarítás és kibocsátás-csökkentés, erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-intenzitású gazdasági és társadalmi berendezkedés. A fenti tématerületek a megyei klímastratégia szemléletformálásra vonatkozó beavatkozásaiban és intézkedéseiben is megjelennek. A Cselekvési Terv 5 fő célcsoportot jelöl meg, elsődleges célcsoportként a lakosságot, ezen belül is kiemelten a gyermekek és a fiatalok körét. Az önkormányzatok és közintézmények, a civil és szakmai szervezetek, a média, valamint az érdekelt vállalatok (érdekképviseleti szervezetükön keresztül) már a megyei klímastratégia megalkotása során is bevonásra kerültek, a szemléletformálás során valamennyi intézkedés által érintett szereplők Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig A Cselekvési terv vázolja a közötti programozási időszak tervezett energiahatékonysági és megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő támogatásainak irányát, prioritás, intézkedés és kedvezményezetti kör megjelölésével. Az EED 3. cikke alapján, 2013 áprilisában bejelentett indikatív célkitűzés a közös erőfeszítés forgatókönyv szerint 2020-ra 1113 PJ volt (a primerenergia felhasználás várható értéke). Ez az energiafelhasználási prognózis a 2008-as adatokra épülő Energiastratégia alapján került bejelentésre. A Nemzeti Energiastratégia elkészítése óta eltelt időszak a korábban feltételezettnél lényegesen alacsonyabb gazdasági növekedést hozott, és az energiafelhasználás szintén ezzel összefüggésben a vártnál alacsonyabban alakult. A KSH és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közlése szerint a évi tényadatok 992 PJ nagyságot mutatnak a primerenergia-felhasználás vonatkozásában, ami a primerenergia-igény 12%-kal való csökkenését jelenti az Energiastratégia évi kiinduló adatához képest. A évi értékekből kiindulva készült a jelenlegi trendek, GDP előrejelzések, illetve a tervezett energiahatékonysági intézkedések figyelembe vételével a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről szóló 1160/2015. Korm. határozat alapján, 2020-as primerenergia fogyasztás célértéke: 1009 PJ (a "közös erőfeszítés" pálya szerint). A végső energiafelhasználás célértéke 693 PJ. Ezzel összhangban a bruttó végső energiafelhasználás (a primerenergia felhasználás és az átalakítási, átszámítási, hálózati veszteségek, valamint a nem energetikai felhasználás különbözete) évi értéke várhatóan 603 PJ/év értékű lesz A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz ( ) való kapcsolódás A KEHOP program keretén belül a 2015-ös évben megközelítőleg 749 milliárd Ft támogatás kerül kiírásra. A között rendelkezésre álló uniós források felhasználásához elkészült 8 operatív program, melyek közül a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) támogat legnagyobb aránnyal néhány főbb környezeti ügyet. Az ESB alapok részét képezi az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, melynek támogatásai (az EU vidékfejlesztési prioritásai alapján megalkotott Vidékfejlesztési Program keretében) is hozzájárulnak a környezeti célok eléréséhez. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés elősegítése, valamint hogy ez a 67

72 növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. Az Operatív Program által meghatározott beavatkozási irányok: 1. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések 4. Természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Mindezt áthatják azon horizontális célok, mint a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése; az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása; a szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése, valamint az egészséges és fenntartható környezet biztosítása. Cselekvési irányok, alapvető feladatok A direkt módon környezetvédelemre fordítható fejlesztési források korlátozott mértékben állnak majd rendelkezésre a időszakban, ezért fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az operatív programok környezetvédelmet érintő fejlesztései megfelelő szempontok szerint, hatékonyan szolgálják a környezetpolitikai célok megvalósítását. A horizontális környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére az elmúlt időszak tapasztalatait is figyelembe véve megfelelő hangsúlyt kell helyezni, mivel ezek közvetett módon szintén hozzájárulnak a környezeti célok megvalósításához. A támogatási rendszerben (pl. EU támogatások) az erőforrás-hatékonysági szempontok érvényesítése szükséges a pályázati kiírásokban és a pályázatok bírálata során. A gazdaságfejlesztést kiemelt figyelem övezi a tervezési időszakban, ezen belül azonban fokozott figyelmet kell fordítani az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság, a körkörös gazdaság, valamint a gazdaság zöldítésének szempontjaira. A beruházások során az ökoszisztéma-szolgáltatás alapú értékelési módszertan alkalmazása, mintaprojektek indítása. A vidékfejlesztés keretében számos lehetőség van a környezetbarát és energiatakarékos megoldások támogatására (pl. zöld infrastruktúra támogatása, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztése), melyek megfelelő alkalmazását elő kell segíteni/érvényesíteni kell. A időszak során az egyik horizontális ex-ante feltétel a stratégiai környezeti vizsgálatok és a környezeti hatásvizsgálatok megfelelőségének biztosítása a fejlesztések során. Ez egyben lehetőséget is biztosít a környezeti szempontok jobb érvényesítésére és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer megerősítésére. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a beruházások megvalósítása és működtetése ne eredményezze a környezeti terhelések növekedését, átterhelését, illetve előnyben kell részesíteni a megelőzési célú megoldásokat. A KEHOP fő célkitűzései: A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása (pl. élőhely-fejlesztési és faj-megőrzési beavatkozások, a fajok szabad mozgását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok biztosítását szolgáló infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, vonalas létesítmények természetkárosító, tájromboló hatásának mérséklése, védett földtudományi értékek és területek, illetve a kunhalmok, földvárak és fülkés sziklák, valamint ezek természeti környezetének rekonstrukciója). A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása (a természetvédelmi kezelés eszközrendszerének fejlesztése, a fajok és élőhelyek, illetve az azokat veszélyeztető tényezők monitorozásához 68

73 szükséges eszközpark fejlesztése, a természetvédelmi őrszolgálat eszköz-ellátottságának javítása). A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása (a hazai Natura 2000 hálózat egységes szemléletben történő bemutatásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása, célzott szemléletformálási tevékenységek). A fentiek mellett a természetvédelmi célokat szolgáló kifizetések megjelennek a készülő Vidékfejlesztési Program (VP) valamint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) tervezeteiben is A Tisza-tó Térség Területfejlesztési Koncepciója JÓ KÖRNYEZETI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT ELÉRÉSE, FENNTARTÁSA Tekintettel a Tiszatavi térség kiemelt üdülőkörzeti státusára, melyben a tó egyedi természeti értékei mellett úgy a Bükki Nemzeti Park, mint a világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park is kiemelten szerepel, a térséget az elnyert Kiemelt Üdülőkörzet rangjához méltó szintre kell fejleszteni. Ennek egyik fontos feltétele a természet működőképes ökológiai állapotának fenntartása, a vonzó természetes táj kialakítása és megőrzése, valamint a környezeti elemek- a levegő, víz talaj- jó minőségének megőrzése és fenntartása. GAZDASÁGI SZERKEZET MEGÚJÍTÁSA Az agrárszférában a földhasználati rendszer adottságokhoz jobban igazodó átalakítása mellett a különböző tevékenységi köröket integráló szervezeti keretek kialakítása, továbbá piaci anomáliákat enyhítő szerveződések (felvásárló raktározási szervezetek, értékesítési szövetségek) ösztönzése kívánatos a megtermelt alapanyagok térségben való feldolgozási arányának növelésével. A turizmus szerepét a Tisza-tó térség gazdasági húzóágazataként az adottságok bővülő igénybevételével, a kínálati elemek programcsomagokba rendezésével és kiajánlásával, a kapcsolódó infrastrukturális elemek mennyiségi és minőségi fejlesztésével kívánatos növelni. Cél a táj társadalmi és környezeti adottságaira épülő, idegenforgalmi- és ökoszociális célokat is integráló vidékgazdálkodás kialakítása. A jövőkép elérése érdekében olyan sikeres, fenntartható turizmus feltételeit szükséges a térségben kialakítani, amely nem jár negatív hatásokkal a természeti és kulturális környezetre, hozzájárul a gazdasági-társadalmi fejlődéshez, a lakosságnak stabil megélhetést nyújt, a vállalkozások számára rentábilis, a turistáknak pedig kifogástalan utazási-üdülési élményt biztosít. Cél a Tisza-tó térségének egységes és egyedi arculatú turisztikai fejlesztése turisztikai termékcsomagok létrehozásával, vezértermék és kísérő attrakciók meghatározásával. TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Az ár- és belvízvédelmi, a közlekedési, az infokommunikációs, az ivóvízellátási-szennyvízkezelési és az energia ellátási hálózatok megfelelő kiépítettsége egy térség társadalmi-gazdasági biztonságának és fejlődésének alapvető feltétele. Az ár- és belvízvédelmi rendszerek megfelelő szintű kiépítése és fenntartása a vízkárok által fokozottan veszélyeztetett Tisza-menti térségben alapvető, az élet- és vagyonbiztonságot garantáló egyik legfontosabb feladat. Az infrastrukturális ellátottság további sarkalatos pontja a térségben a szennyvízkezelés teljessé tétele, a települési csatornahálózat fejlesztése, valamint a korszerű egyedi szennyvízelhelyezés biztosítása a szennyvíztisztítás folyamán keletkező iszap hasznosításával együtt. HUMÁN ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE A térségfejlesztésbe bekapcsolható civil szervezetek még a legtöbb településen hiányoznak. A meglévő civil szerveződések a hagyományőrzés, faluszépítés és faluvédés, sport és iskola támogatás, környezet- és természetvédelem, valamint a roma közösség képviselete terén működnek. Cél a civil szervezetk számának növelése, valamint aktív jelenlétük biztosítása a települések életében. TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE Feladat a térség folyamatainak nyomon követését feltáró vizsgálatok alapján a helyi és térséggel foglalkozó szereplők által elképzelt és kialakított koncepciók, programok, tervek összehangolása, átfogó szakmai irányelvek 69

74 megfogalmazása, az összecsengő, ellenérdekelt és konszenzust igénylő elképzelések megvitatása vezet olyan minőségi területfejlesztéshez, mely a döntéshozásban, forráselosztásban résztvevők megalapozott munkáját segíti. A VTT és a Tisza-tó térség fejlesztési programjainak összehangolása A Tisza-mente területfejlesztési, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási koncepciójának céljait tekintve az árvízi biztonság növelése, a térség lakossága életlehetőségeinek javítása, a táj népességmegtartó erejének növelése, a természeti rendszer fenntartható működtetése mellett a Tisza-tó térségében a turisztikai szerepkör domináns megjelenése egyben a térség fejlesztési irányát meghatározó tényezőként jelentkezik A Tisza-tó Térségfejlesztési Startégiája A stratégia a térség területfejlesztési koncepciójára alapozva hat stratégiai célt tűz ki, melyek közül az alábbiaknak van a klímavédelemmel kapcsolata: 1. JÓ KÖRNYEZETI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT FENNTARTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE A célon belül megjelenik az egykori holtágak rehabilitációja részben az áradások utáni vízmegtartás, részben a biodiverzitás fenntartása érdekében. Kiemelten kezeli a dokumentum az erdősítés feladatát a termőhelyi feltárásokat követő őshonos fajták telepítésével. 2. TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A cél leírásában leghangsúlyosabban az ár- és belvízvédelem szerepel, mely létesítmények fejlesztése a térségben összehangolt feladat, ami jogszabályban is rögzítetten komplex célrendszer mentén felépített árvízvédelmi, terület- és vidékfejlesztési program (VTT) részeként valósítandó meg. Az elmúlt évek árvízvédelmi fejlesztéseit kiegészítendő hangsúlyt kell fektetni a belvízelvezető rendszer fejlesztésére, mely kettős szemlélet mentén valósítandó meg. A vízrendezés a komplex területi vízgazdálkodáson belül nem egyszerűen a felesleges vizek minél gyorsabb elvezetését jelenti, hanem a termőföldhasználattal összhangban megválasztva a vizek visszatartását, hasznosítását is célul tűzi ki. A térség településeinek infrastrukturális helyzetét figyelembe véve meg kell valósítani a szennyvízkezelés és szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztését, valamint a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelését. 3. GAZDASÁGI SZERKEZET MEGÚJÍTÁSA A térségben a megújuló energiaforrásokra támaszkodó iparágak közül a termál, víz, nap, és biomassza energiaipar megteremtése ill. fejlesztése látszik megalapozottnak. A mezőgazdasági tevékenység fejlesztése során a térség környezeti-, természeti-, talaj- és vízgazdálkodási tulajdonságai alapján meg kell határozni a legalkalmasabb gazdálkodási formákat, ennek megfelelően szükséges kialakítani és támogatni a természet- és tájvédelmi meghatározottságú területeken a hagyományos ártéri tájgazdálkodás kereteit, a pusztai gyepgazdálkodásra alapozott legeltető állattartás feltételeit őshonos fajták preferálásával, génmegőrzési és turisztikai célok integrálásával, valamint az ökoszociális típusú, tanyás gazdálkodás és az alacsonyabb termőhelyi értékű területek kímélő jellegű, kézimunka- igényes, gyógy-, fűszer- és bionövény termesztésre alkalmas művelési formáit, ártéri gyümölcsösök újraélesztését is összhangban a Nemzeti Vidékstratégia fejlesztési irányaival. 4. HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS Egyik végrehajtandó feladat a fogyasztói szemléletformálás, melynek stratégiai irányai a következők: az óvodai, valamint az alap és középfokú iskolai képzésbe a legfontosabb fogyasztói, táplálkozási, élelmiszerhigiéniai, ételkészítési ismeretek oktatásának beillesztése, a fogyasztók egészséges, kiegyensúlyozott étrenddel kapcsolatos felvilágosítása, a vásárlói tudatosság kialakulásának segítése a helyi, illetve a környezetbarát termékek irányában, korszerű információs rendszer kiépítése és folyamatosan működtetése a fogyasztói visszajelzések, ötletek, észrevételek gyűjtésére, rendszerezésére és hasznosítására A térség agrárjellegét tekintve kiemelten fontos a tájjellegű gazdálkodási hagyományok megőrzésére, a korszerű gazdálkodás kereteibe illesztésére, mindezek gyakorlati bemutatására bemutató gazdaságok, tájközpontok létesítése és működtetése szükséges. Ezen kívül megjelenik a helyi értékek megőrzésének szükségessége is. 70

75 4.19. Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója ( ) A Heves megye területfejlesztési dokumentumai több helyen kapcsolódnak a klímavédelem témaköréhez Elsőként fontos kiemelnünk a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója ( ) meghatározza a megye fejlesztési irányait, melyek alapja három átfogó célként került megfogalmazásra. Ezek közül kettő közvetlenül kapcsolódhat a klímaváltozáshoz. A Koncepció 2., Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom átfogó célja a településeken egyre nagyobb területet nyerő beépítések okoznak komolyabb környezeti terhelést, amelyeket a környezetvédelmi infrastruktúra hivatott ellentételezni. A munkanélküliséggel sújtott területeken gyakran felüti a fejét a környezeti károkozással együtt járó bűnözés (pl. az É-hevesben előforduló falopások). Az átfogó cél az előzőekben ismertetett problémák kapcsán a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítésére, a környezeti nevelés fontosságára, a fenntartható termelési eljárások, illetve fogyasztási szokások, végül a környezeti információs rendszerek súlyára hívja fel a figyelmet. A Koncepció szándéka, hogy megteremtse a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, amelyek végeredményben a hosszú távú gazdasági potenciált és életfeltételeket biztosítják a jövő generációjának, a dokumentum prioritásként kezeli továbbá a környezeti értékek védelmét, a kiegyensúlyozott, egészséges élhetőbb környezet feltételeit. A Koncepció 3. átfogó célja a környezetvédelem és gazdaság ésszerű egyensúlyát meghatározó Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet elnevezést viseli. A fejlesztési dokumentum e szakasza legelőször az épített környezet védelmének jelentőségét említi, hiszen ezek a nemzeti identitásunk egyik zálogát jelentik. A klímaváltozással összefüggésben azt lehet mondani, hogy a megye elmaradottabb térségekben alacsony szinten stagnál a helyi értékekre való odafigyelés, ennek következtében nem kizárólag a természet, de a kulturális örökség védelmére sem érzékeny a lokális közösség. A növekvő, javarészt munkahelyek koncentráltságából eredő ingázásból következő közúti közlekedés szempontjából lényeges az úthálózat infrastrukturális fejlesztése, ennek során minőségi és mennyiségi korszerűsítések végrehajtását célozz a Koncepció. A meglévő útszakaszok javítását, másfelől az északi és déli vonalak a Hatvan- Gyöngyös-Eger gazdasági tengely összekötését szükséges kihangsúlyoznunk, amelyek áttételesen hozzájárulhatnak az ÜHG kibocsátás csökkenéséhez is. Itt találjuk még a települések, településrészek rehabilitációját erősítő törekvést. A települések leromlott állapotú településközpontjainak, településrészeinek, közösségi, közművelődési tereinek rehabilitációján kívül törekedni kell a zöldfelületek növelésére, folyamatos gondozására, parkok felületének gyarapítására. Utóbbiak a mitigáció és az adaptáció tekintetében töltenek be markáns pozíciót. Az épített környezet fejlesztésekor kitüntetett helyen áll az energetikai korszerűsítés problematikája, a tartós anyagokból épített épületek hosszú távon anyag - és energia megtakarítást eredményezzenek, megelőzve a fölös hulladékképződést és az energiapazarlásból eredő környezeti terhelést, ide értve a korszerű szigetelés, ami hosszútávon ez anyag - és energia megtakarítást eredményez. Heves megye kiemelt természeti erőforrásokkal és értékekkel, kedvező táji adottságokkal rendelkezik, a természeti értékek óvását, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzésesét valamint az országos ökológiai hálózat megyei elemeinek fejlesztését ösztönzi a dokumentum. E célok elérése nagyban hozzájárul az elmaradott térségekben alacsony szinten megrekedt környezeti felelősségvállalás erősödéséhez. A természeti környezet megfelelő állapotba hozatala (megyei víztestek és erdők) hozzátesz a klímaváltozáshoz történő megyei alkalmazkodáshoz (véderdők létesítése, illegális fakitermelés visszaszorítása, vízterületek ökológiai helyzetének normalizálása). A természeti, környezeti viszonyoknak megfelelő tudatos környezettechnológia barnamezős területeinek hasznosítása, új funkciókkal való ellátása, a zöldmezősterületek felhasználásának minimalizálása, a települési zöldterületek védelme, a legjobb elérhető technikák alkalmazása, környezetközpontú irányítási rendszerek alkalmazása, ipari ökoszisztéma kiterjesztése továbbá épületek és létesítmények tájba illesztése környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen. A koncepció 3. átfogó céljának összetevői között feltétlen említést érdemel a klímatudatos szemléletformáláshoz köthető természeti nevelés (erdei iskolák, zöld napok) témaköre. Az átfogó célok elérését szolgáló stratégiai célok közül is több illeszkedik az éghajlatváltozás problémaköréhez, melyek egy része területileg differenciáltan jeleníti meg a fejlesztési irányokat. A Hatvan-Gyönygös-Eger gazdasági tengely közlekedésfejlesztési elképzelései közül figyelmet érdemel az egyéni közlekedéssel 71

76 szemben a közösségi közlekedés versenyképességének erősítése, s az ezzel együtt az elöregedett, így magas ÜHG kibocsátással rendelkező géppark cseréje. A térség egyedülálló természeti, kulturális és épített környezeti adottságainak köszönhetően (Bükk, Eger számottevő termál- és gyógyvíz-készlete) jelentős turisztikai potenciállal bír. A jövőre nézve tovább kell növelni a természeti és kulturális értékeken nyugvó turizmusfejlesztést. Az éghajlatváltozás egyik következménye a nyári hőségnapok számának megugrása, amely további forgalomemelkedést vonhat maga után. A dokumentumban feltüntetett kívánalmak között szerepel a termékkínálat bővítése mellett a kapacitásbővítés is. A gazdasági tengelyen is falsúlyos tényezőként jelennek meg a térség barnamezős területeinek hasznosítása, új funkciókkal való ellátása, emellett a zöldmezős területek és a települési zöldterületek és vízadó rétegek minőségének védelme. Az Észak-hevei térség természetközpontú fejlesztése cél hatásterülete jellegzetesen a gazdasági tengelytől északra húzódó térséget jelenti. A térség lakosságának életminőségét áthatja az alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya, amely óhatatlanul gyenge színvonalú energiafelhasználást és a fosszilis tüzelőanyagok nagyszámú alkalmazását vonja maga után. A jövőben infrastrukturális fejlesztésekkel mérsékelhetik a fennálló területi különbségeket, a gazdaságilag súlypontosabb területek irányába meg kell teremteni a megfelelő minőségű, teljesítőképességű és kapacitású úthálózattal az egyszerűbb, gyorsabb elérhetőséget. Fontos kitérnünk a térségben számon tartott recski és gyöngyösoroszi színesfémérc nemzetgazdasági szintű jelentőségét, ám annak kitermelését környezetbarát módon szükséges megvalósítani. Észak-heves turisztikailag heterogén terület, a Mátrában a fürdő- és gyógyturizmus színterén jelentős attrakciókkal találkozunk (Bükkszék, Parádfürdő, Mátraderecske). A klímaváltozásból következő, gazadási tengelyen is diagnosztizált kihívások és veszélyek, illetve ezek enyhítésére tett lehetséges megoldásoknak (fogadókapacitás elemeinek kiépítése, zöld beruházások) Észak-hevesben is komoly relevanciájuk van. A Bükk Észak-nyugati részének mára már hagyományosnak tekinthető és ismert vonzerejének forrása az aktív és természetjáró turizmus egyéb helyszínein kívül Szilvásvárad, amely fokozottan ki van téve az éghajlatváltozás veszélyeinek (Fátyol vízesés kiapadása). Az Észak-hevesi térség részben a megye legjelentősebb természetvédelmi területéhez, a Bükki Nemzeti Park területéhez tartozik. A biológiai sokféleség megóvása, valamint a hasznosítás és a természetvédelem érdekeinek összehangolásának szabályozása kiemelt fontosságú a NATURA 2000 területekhez tartozó, hagyományosan mezőgazdasági művelés alatt álló földek, legelők és természetesen az erdők tekintetében is. A természetvédelem és a természeti értékek megőrzése a térség természetközpontú fejlesztése érdekében elengedhetetlen. A Heves megyében elkülöníthető harmadik terület a Dél-Hevesi térség, melynek a Koncepció helyi értékekre épülő fejlesztését tűzte ki célul. A térséget az elmúlt időszakban jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti válságoktól sújtották, távol esik minden nagyobb gazdasági centrumtól, belső perifériaként is jellemezhető. A dokumentum a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen koncentrálódó munkahelyek miatt jelen térség esetében is a közlekedésfejlesztés súlyára hívja fel a figyelmet (beleértve a klímavédelem szempontjából jelentős kerékpárutakat is). A megyén belül a térség kiváló agráradottságokkal bír, ám a folyószabályozások, a nagyüzemi mezőgazdasági művelés és napjaink egyre szélsőségesebb időjárása következtében a térség vízhiányossá, aszállyal, árvízzel, belvízzel egyaránt veszélyeztetett területté vált, növekszik a komplex tájrehabilitációra szoruló területek aránya. A vízrendszer rehabilitációja és az ésszerű gazdálkodás közvetve javíthatja a társadalmi állapotokat, csökkentheti az ivóvízbázis depresszióját. A mitigációval összefüggésben pozitívumként említhető a Koncepció által is erősségként rögzített megújuló energiahasznosítás feltételinek jó adottságai. A geotermikus energiát potenciálisan kiaknázható, lezárt vagy működő kutak majd minden településen rendelkezésre állnak (pl. a mezőgazdasághoz kapcsolódóan üvegház-fűtési célokra kiválóan felhasználhatóak). Az egyéb szóba jöhető energiaforrások közül a víz-, nap-, szélenergia hasznosítása az Alföld természeti adottságai alapján megalapozottnak tekinthető. Biomassza hasznosítás elsősorban a mezőgazdaságiilletve zöld hulladékokra alapozható, energiaültetvények telepítése csak a más célra nem hasznosítható vagy egyéb okokból korlátozottan használható területeken (pl. Hanyi-Tiszasülyi tározó területén) javasolt. A térség legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Tisza-tó. A tó és környékének természeti adottságai Európában is egyedül állóak, a térség több olyan jellemvonással is rendelkezik, melyek a turisztikai kereslet legújabb irányzataihoz kapcsolódnak. Páratlan természeti kincseire alapozva cél egy kiegyensúlyozott, egyedi arculatú ökoturisztikai fejlesztés, összhangban a természeti-, környezeti terhelhetőségnek megfelelő aktív turizmus fejlesztésével 72

77 4.20. Heves Megyei Területfejlesztési Programja ( ) A Program természetesen a Koncepcióra épít, az ott meghatározott célok eléréséhez szükséges intézkedéseket és beavatkozásokat tartalmazza. Ezek klímavédelemhez való kapcsolódását a következő táblázat mutatja be: 73

78 2.5.Prioritás: Város-vidék kapcsolatok környezettudatos fejlesztése 2.4.Prioritás: Értéktudatos és befogadó társadalom megteremtése 2.3.Prioritás: Versenyképes agrárium, helyi termék központú vidékfejlesztés 2.2.Prioritás: Helyi adottságokra épülő, fenntartható turizmusfejlesztés 2.1 Prioritás: A megye kiemelt ipari ágazatainak fejlesztése az üzleti környezet javításával Prioritás Intézkedés Beavatkozás beavatkozás: Innovatív vállalkozói tevékenységek támogatása Klímaváltozás szempontjából releváns intézkedés: Üzleti körny ezet jav ítása, a v állalkozások versenyképességének növelése intézkedés: Energetikai szerkezetv áltás a klímav édelem és stabil enegriagazdálkodás megteremtése az energiaimport függőség csökkentése érdekében beavatkozás: Beszállítói kapcsolatok fejlesztése beavatkozás: A vállalkozások munkahelyteremtő támogatása beavatkozás: Iparterületek infrastruktúra- és szolgáltatás fejlesztése X beavatkozás: Piacra jutás segítése beavatkozás: Kisvállalkozói tőkejuttatási programok kidolgozása beavatkozás: Munkahelyi képzések támogatása a vállalkozások számára beav atkozás: Vállalkozások megújuló energia hasznosítását és energia-hatékony ság növ elését X célzó fejlesztéseinek támogatása beavatkozás: Helyi energia ellátását biztosító kiskapacitású erőművek létesítése X beavatkozás: Stabil energiabázis megteremtése, energetikai szerkezetváltás támogatása X beav atkozás: Technológiai fejlesztések és K+F+I támogatása a megy ei élelmiszer-feldolgozóipar intézkedés: Élelmiszeripar kapacitásversenyképességének növeléséért és minőségfejlesztése beavatkozás: A borágazat technológiai fejlesztésének támogatása beavatkozás: Szállás és szolgáltatásfejlesztés X beav atkozás: Új innov atív megoldások és turisztikai attrakciók létrehozása a hely i gazdaság Intézkedés: Verseny képes turisztikai élénkítéséhez v aló fokozottabb hozzájárulás érdekében kínálat megteremtése beav atkozás: Megy ei turisztikai egy üttműködések erősítése a turisztikai desztinációk köré szerveződő gazdasági szereplők között beavatkozás: Humánerőforrás feltételeinek javítása X beavatkozás: Egészség és gyógyturizmus fejlesztése X beavatkozás: Kulturális örökségre alapuló turizmus fejlesztés X Intézkedés: Húzó turisztikai ágazatok beavatkozás: Ökoturizmus fejlesztése X minőség és kapacitásfejlesztése beavatkozás Bor- és gasztronómia turizmus fejlesztése X beavatkozás Aktív turizmust szolgáló feltételrendszer kialakítása X intézkedés: A klímav áltozáshoz alkalmazkodó, v erseny képes agrárszerkezet létrehozása beav atkozás: Technológia fejlesztések támogatása a klímav áltozáshoz v aló alkalmazkodás X jegy ében beavatkozás: Mezőgazdasághoz kapcsolódó innovatív tevékenységek támogatása X beav atkozás: Fiatak gazdák képzésének, induló tev ékeny ségének támogatása, szaktanácsadási rendszer működtetése beavatkozás: A szőlészet és a magas élőmunka-igényű kertészeti kultúrák támogatása X beavatkozás: A hal-, erdő- és vadgazdálkodás támogatása X beavatkozás: Az állattenyésztés ágazatának támogatása X intézkedés: A hely i termékek v erseny képességének növ elése termékpálya modellek kialakításával intézkedés: A munkaerőpiacra történő v isszatérés elősegítése beavatkozás: Rövid ellátási lánc (REL) kialakításának támogatása helyi piacok létrehozatalával beavatkozás: Helyi termékek előállításának támogatása beavatkozás: A háztáji gazdálkodás támogatása X beav atkozás: Bölcsődei szolgáltatások hely ben v agy lakóhely hez közeli biztosítása X beav atkozás: Óvodai szolgáltatások hely ben v agy lakóhely hez közeli biztosítása X beavatkozás: Családi napközik fejlesztése X beav atkozás: Gy ermekjóléti szolgáltatások erősítése beavatkozás: A részmunkaidő vagy távmunka lehetőségének elősegítése X beavatkozás: A lakosság felvilágosítását szolgáló programok X beavatkozás: Az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése beavatkozás: Az egészségügyi szakemberhiány pótlásának támogatása intézkedés: Egészséges társadalom beavatkozás: Az egészségügyi intézmények műszerezettségi, informatikai fejlesztése kialakítása beavatkozás: Idősek életét támogató ellátások és szolgáltatások bővítése, minőségének javítása X beav atkozás: A szociális alapszolgáltatásokhoz v aló hozzájutás és a szociális szolgáltatások X infrastruktúrális fejlesztése beav atkozás: A hátrány os hely zetű fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba v aló eljutásának és X bennmaradásának elősegítése (ösztöndíj rendszer) beavatkozás: Fiatalok első munkahelyhez jutásának elősegítése (gyakornoki program) X intézkedés: A társadalmi befogadás erősítése a foglalkoztathatóv á v álás elősegítésév el beavatkozás:a letelepedés elősegítése a képzett fiatalok megtartására (bérlakás program) X beav atkozás: Munkaerő piaci igény ekhez igazodó felnőttképzési programok elindítása a X foglalkoztathatóság biztosítása érdekében beavatkozás: Komplex felzárkózási programok X beavatkozás: Foglalkoztatási Paktum létrehozása és működtetése X beavatkozás: közfoglalkoztatás támogató rendszer létrehozása X beavatkozás: Sporttáborok támogatása, erdei iskolák korszerűsítése intézkedés: A sport, a mozgás, mint beav atkozás: Az egészséges testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás az egészséges élet nélkülözhetetlen programok megvalósítása a megye településein alappillére beav atkozás: Sportlétesítmény ek korszerűsítése, építése (kiv év e tornatermek,) diáksport versenyek rendezése és közösségi szabadidős programok támogatása beav atkozás: Általános, közép- és felsőfokú oktatási intézmény ek és tornatermeik infrastrukturális fejlesztése, eszközigényeik fejlesztése X intézkedés: Korszerű gy akorlati tudás biztosítása, v alamint a kultúra szerepének növ elése a térségi identitás erősítésében beavatkozás: Felsőoktatási intézmények és gazdasági szereplők együttműködésének fokozása X beav atkozás: Táv oktatás, a nem-formális és informális, v alamint a rugalmas tanulási lehetőségek támogatása, hatékonyabbá tétele beavatkozás: Az iskolai tehetséggondozás megerősítése beav atkozás: A gazdaság igény eihez igazodó szak- és felnőttképzés kialakítása beav atkozás: Közúthálózat-fejlesztés X intézkedés: Az elérhetőség feltételeinek javítása beavatkozás: Intelligens közösségi közlekedés X beavatkozás: Vasút szerepének növelése X beav atkozás: Kerékpárút hálózat fejlesztése X beavatkozás: Ivóvíz minőségének javítása, távlati vízbázisvédelem X beavatkozás: Ár- és belvízvédelem X intézkedés: Stratégiai erőforrások megóv ása, természet- és körny ezetv édelem beav atkozás: Hatékony hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése; foly ékony hulladék X elvezetése és kezelés beavatkozás: Közvilágítás korszerűsítése X beavatkozás: Természetvédelmi területek és értékek megóvása X beavatkozás: Barnamezős területek hasznosítása X beavatkozás: Környezeti tudatosság ösztönzése X beavatkozás: Az önkormányzati közszolgálatást nyújtó intézmények fejlesztései X intézkedés: Fenntartható település- és térszerkezet beav atkozás: Az épített körny ezet fejlesztése a v onzó települési arculat megteremtése érdekében X (A vidéki természeti- és kulturális örökség védelmének támogatása) beavatkozás: A közösségi terek fejlesztése az életminőség javítása céljából X beavatkozás: Települési infrastruktúra fejlesztések a közbiztonság javítása érdekében X beav atkozás: Leszakadó településrészek komplex fizikai és társadalmi megújítása X beavatkozás: A helyi identitás megerősítése és közösségformálás X beavatkozás: Vállalkozások informatikai fejlesztéseinek támogatása intézkedés: Infokommunikációs fejlesztések beav atkozás: Közszféra informatikai fejlesztése; elektronikus közszolgáltatások elérhetőv é tétele, megismertetése beavatkozás: Az információs társadalom kiépítéséhez szükséges hálózatok fejlesztése beav atkozás: Digitális írástudatlanság felszámolása, IT-technológiák használatának ösztönzése 74

79 4.21. Heves Megyei Integrált Területi Programja ( ) A as tervezés tekintetében a fenti felhatalmazások alapján a megyei önkormányzatok a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítenek megyei Integrált Területi Programokat a TOP tartalmi és forrás keretei között. Az ITP megalkotásának menetét, tartalmát, illetve végrehajtásának feltételeit a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg. Az Integrált Területi Program a kormányzat által meghatározott TOP forráskerethez igazodó és abból finanszírozott, területi és tematikus integráltságot prioritásként kezelő, a közösségi tervezés eszközével kialakított, és a horizontális tervezési elveket figyelembe vevő fejlesztési intézkedések összessége, ami racionális forrásfelhasználást és multiplikátorhatások érvényesülését teszi lehetővé a megyék és a megyei jogú városok gazdaságfejlesztési, valamint településfejlesztési tevékenységében a as időszakban. A TOP küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tendenciákat mutató térségek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. A TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az Európai Unió egyik legfontosabb irányvonala. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) stratégiai egyik célja az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a globális erőfeszítésekhez. Bár a klímaváltozás alapvető okainak nagy része a városias térségekben összpontosul, a széndioxid-kibocsátás csökkentés és az erőforráshatékonyság megvalósítása valamennyi településen kihívást jelent, így a város-vidék együttműködés is nagy szerepet kaphat a célkitűzések megvalósításában. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 3.1. intézkedésének legfontosabb célja a kerékpárutak építésének és felújításának támogatásával csökkenteni a közlekedés fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázainak (ÜHG) csökkentése. A TOP 3.2. intézkedés átfogó célja a (ÜHG) kibocsátásának csökkentése az önkormányzati intézmények hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése és a megújuló energiaforrások fokozottabb használata révén. A TOP 1.1., 1.2., 1.4., 2.1., 4.1., 4.2., 4.3 intézkedések részcélja az épület(ek), önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítésre vonatkozó tevékenységek (energiahatékonysági fejlesztések, megújuló energiafelhasználás) támogatása. A 2.1 intézkedésen belül meghirdetett zöld város konstrukció célja a városi klíma javítása zöldfelületek növelésével. Szintén ezen intézkedés keretében van lehetőség a belvízelvezető rendszerek fejlesztésére, melynek egyik fontos szakmai szempontja a vízvisszatartó képesség növelése. 75

80 4.22. Heves Megye Területrendezési Terve Az Országos Területrendezési Terv (OTrT), a megyei területrendezési tervek (MTrT), és a településrendezési eszközök egymásra épülő rendszert alkotnak. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 30. (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy rendelkezéseit alkalmazni kell a megyei területrendezési terv (MTrT) készítése és elfogadása során, valamint, hogy a megyei területrendezési terv (MTrT) rendelkezéseit alkalmazni kell a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során. A megyei területrendezési tervek övezeti tervlapjai kijelölik a rendszeresen belvízjárta területek övezetét, és a nagyvízi meder övezetének területét. A megyei területrendezési tervek meghatározzák, hogy a rendszeresen belvízjárta területek övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul, valamint, hogy a nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Ezek a jogszabályi rendelkezések egyértelműen a kockázatkerülés érdekében kerültek és kerülnek kidolgozásra. Az övezetek lehatárolásánál bekért szakmai adatszolgáltatások alapján, a területi-és településrendezési tervekkel folyamatosan követni lehet a klímaváltozás okozta kitettségi változásokat. A megyei területrendezési tervek felülvizsgálata során lehetőség kínálkozik sajátos megyei övezetek kialakítására. Tehát a megyei önkormányzatoknak lehetőségük lesz, a megye sajátosságait figyelembe vevő terület lehatárolások kidolgozására. Ezeknek az övezeti lehatárolásoknak egyik alapja éppen a klímaváltozás veszélyeivel érintett területek sajátos rendezése lehet. A megyei területrendezési tervek jelenleg is tartalmaznak olyan, közgyűlési határozattal elfogadott munkarészeket, amelyek a szigorúbb jogalkotási kötöttségeknél tágabb teret adnak a megyék számára ajánlások és intézkedési javaslatok megtételére. A hatályos Heves megyei területrendezési terv ajánlásai és intézkedési javaslatai jelenleg is tartalmaznak klímaváltozással kapcsolatos elemeket, még ha kidolgozásuk idején nem is ilyen megközelítésből merültek fel. A jelentős kockázatokkal járó intézkedési javaslatokban külön szerepel az anyagi védelem és az értékvédelem tárgyalása. Az anyagi védelemmel foglalkozó munkarész kitér az ár-és belvízvédelem, a többcélú-többirányú vízgazdálkodás, a hullámterek bővítése, a holtágak revitalizációja, a vizes élőhelyek gyarapítása, a kisvízfolyások tározóinak fejlesztése, a vizek visszatartása, az ártéri gazdálkodás, a vízbázis védelem témakörök tárgyalására. Az ajánlások munkarész is tárgyalja a vízvisszatartó képesség és az árvízveszély, a veszélyeztetett területek és a beépítés, valamint a vízgazdálkodás és az élőhelyvédelem összefüggéseit Eger Megyei Jogú Város Éghajlatvédelmi Stratégiája Eger Városa 2012-ben készítette el a saját éghajlat-változási stratégiáját. Eger és környékének éghajlata sajátos, környezetétől eltérő, átmenetet képez az alföldi és az északi-középhegységi klíma között. Az évi középhőmérséklet 9-10 C (míg az ország túlnyomó részén C). Az évi csapadékösszeg 600 mm, ami az országos évi átlagos csapadékérték-határok közé esik ( mm). Időjárási katasztrófák terén Eger számára a legfőbb veszélyforrás a szélsőséges vízjárás, ezen belül különösen az árvíz. Nemcsak a csapadék megfelelő elvezetése, hanem sokszor a gyorsan lezúduló esővíz visszatartása és az általa okozott erózió csökkentése is súlyos nehézségeket okoz a városnak. A beavatkozásokat nehezíti, hogy a terület érzékeny ivóvízbázisára fokozott figyelemmel kell lenni. A lakosság védelme érdekében fontos továbbá a nyári hőhullámok és a fokozott UV-sugárzás kommunikálására is figyelmet fordítani. A szántóföldi gazdálkodás területén a legnagyobb problémát Egerben és környékén (is) a vízháztartás fenntartása jelenti; a vízhiány és a víztöbblet egyaránt gondot okoz. További problémát jelent a gazdálkodó réteg szűkülése és a parlagon heverő területek arányának növekedése. Az Eger középpontjától számított 15 km-es sugarú körön belül az Egererdő Erdészeti Zrt. által kezelt erdőterületek összterülete 14198,25 ha. Az Eger külterületén levő valamennyi erdő vagy a nemzeti ökológiai hálózat része, vagy a természet védelméről szóló törvény szerinti természeti területnek minősül. Egyúttal Eger számos védett területtel és természeti értékkel is rendelkezik. 76

81 Az éghajlatváltozás szempontjából fontos, hogy a társulás alkotó fajok tekintetében a száradásos tölgypusztulás az Eger környéki erdőkben is megjelent, továbbá a viharkárok, csapadék okozta erózió illetve a tűzesetek fokozódó veszélye jelent gondot. Ugyanakkor rendkívül fontos szerepe van az erdőállománynak, mint a kibocsátott szén-dioxid természetes megkötőjének. Eger Észak-Magyarország idegenforgalmi központja, 2010-ben a belföldiek által leglátogatottabb városok ranglistáján a kilencedik helyet érte el. A területre leginkább a kultúr-, bor- és a gyógyturizmus a jellemző. A város nemzetközi hírű rendezvényekkel büszkélkedhet (pl. az évenkénti Bikavér ünnep). Eger térsége a Mátra és a Bükk páratlan természeti kincseinek köszönhetően igen népszerű kirándulóhely is. Eger és térsége turisztikai vonzerejét termálvíz-adottságainak és az ezekre épülő gyógyfürdőknek is köszönheti. A térségben erős megújuló energia-hasznosítási potenciált jelent a napenergia, a geotermikus energia és a biomassza, azonban a megújuló és megújítható energiaforrások használata fűtési hőenergia-, illetve melegvízelőállításra kizárólag energiahatékonysági intézkedések elvégzése után javasolható. Egerben települési szinten nagy jelentősége lehetne a rendelkezésre álló termálvíz hasznosításának integrált rendszerű felhasználás esetén. Eger Megyei Jogú Város éghajlat-változási stratégiájának célja, hogy megfelelően felkészítse a települést a várható éghajlati változásokra, átsegítse lakosságát és gazdaságát e változásokon, illetve támpontot nyújthasson a fenntartható pályára való teljes átállásban. Ennek részeként a stratégia célja, hogy a település csökkentse ökológiai lábnyomát; megőrizze környezetének páratlan természeti kincseit; egészségesebb életfeltételeket biztosítson a lakosság számára a levegőminőség javításával és az időjárási szélsőségek hatásának helyben történő mérséklésével; hatékonyan gazdálkodjon a vízkészleteivel, és elhárítsa a szélsőséges vízhozamok okozta károkat; fenntartható módon gazdálkodjon saját erőforrásaival; csökkentse a településen képződő hulladék mennyiségét; csökkentse energiaigényét és ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéket; csökkentse a külső energiaforrásoktól való függőségét, és energiagazdálkodása tekintetében egyre növekvő arányban támaszkodjon a helyben rendelkezésre álló megújuló erőforrásokra; csökkentse egyéb ellátási területein is az importfüggőséget, a szükséges fogyasztási javakat minél inkább helyben termelje meg, és a településüzemeltetéshez szükséges szolgáltatásokat is helyi munkaerővel biztosítsa, ezáltal növelve a foglalkoztatottságot; megtartsa turisztikai vonzerejét, és ugyanakkor fenntartható módon szolgálja ki a turisztikai igényeket; támogassa a lakosság szemléletformálását, növelje az energia- és környezettudatosságot. A célok számszerűsítéséhez az Európai Unió energiapolitikai célkitűzései biztosítják az alapot. Ennek keretében az unió 2020-ig 20%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20%-ra növeli az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja az 1990-es bázisévhez képest Gyöngyös város klímastratégiája Gyöngyös Város Önkormányzata is elkészítette a Város klímastratégiáját. A stratégia célja, hogy megmutassa a megtakarítási potenciálokat és alkalmazkodási feladatokat, vagyis kijelölje az éghajlatváltozás miatt szükséges fejlődési irányokat és lehetőségeket. A stratégia gyűjteményét adja a szükséges beavatkozási területeknek és lépéseknek. Az Önkormányzat ezek közül - a város lehetőségeit, a lakosok és érintettek véleményét figyelembe véve - kiválasztja és ütemezi a lépéseket, vagyis egy 4 éves cselekvési tervet készít, amelyben az elkövetkező időszak konkrét lépéseit és azok megvalósítási kereteit meghatározza. 77

82 Gyöngyös Város és Heves megye klímaváltozással kapcsolatos problémái hasonlóak, mivel Gyöngyös (és környéke) egy meghatározó városa Heves megyének. A hasonló kihívások miatt, hasonlóak a céljai is. Gyöngyös város elsődleges célja, hogy a város lakosságát és gazdálkodó szervezeteit a lehető leghatékonyabban megvédje az éghajlatváltozás káros hatásaitól. Ennek érdekében az éghajlat-változási stratégiában foglaltak szerint az alkalmazkodási lépéseket megkezdi. A város felméri éghajlat-változási szempontból sérülékeny területeket, és a vészhelyzetek kezelése forgatókönyveket dolgoz ki. Az Önkormányzat alkalmazkodással összefüggő intézkedéseket tesz következő területeken: a lakosság és érintettek képzése, tájékoztatása, ár-és belvízvédelem, hőségriadó, UV riadó, vízbázis védelme, allergén növények visszaszorítása, klímabarát építészeti megoldások elterjesztése, zöldfelületek növelése, környezetbarát közlekedési módok támogatása, egészségügyi intézmények felkészítése, aszályos időszakokra való felkészülés (víztározás), ivóvízbázis fokozott védelme. Mind a lakossági szektorban, mind az önkormányzati intézmények épületeiben, mind pedig a megújuló energiákban rejlő óriási potenciálokat figyelembe véve elmondható, hogy a nemzetközi elvárással összhangban, 2020-ra Gyöngyös számára egy minimum 20%-os energia-megtakarítási cél vállalható. Amennyiben az energia-megtakarítási lépések a megfelelő ütemben megindulnak, valamint tekintetbe véve a megújuló energiákban rejlő potenciálokat, a város számára egy minimum 20%-os szén-dioxid kibocsátáscsökkentési cél elérhető 2020-ig. Nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy az önkormányzatok éghajlatvédelmi tevékenységének eredményei jobbak a globális vagy állami szinten elérteknél. Fontos szempont, hogy a lakosság közvetlen megszólításában, a helyi hatások észlelésében az önkormányzatok sokkal sikeresebbek, mint a felsőbb szinteken lévő vezetők. A stratégia csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom közös felelősségvállalása és a jövő iránti elkötelezettsége kialakul. A hatásvizsgálati és alkalmazkodási kérdések tipikusan helyben megoldandó feladatok. Az energiahatékonyság kérdésköre, a víz takarékos felhasználása jellemzően olyan témakörök, amelyekre közösségi szinten sok esetben könnyebb megoldásokat találni, mint az egyes családok szintjén. A helyi közösségek ismerik a helyi lehetőségeket, lakosokat és hatékonyabb megoldást tudnak találni az éghajlatvédelem céljainak elérése érdekében. A helyi fenntarthatóság megvalósításához fontos tudatosítani azt a tényt, hogy az alkalmazkodásnak lesznek helyi hasznai is, melyek nem igényelnek hosszú távú kifutási időt, vagy olyanok, amelyek másokkal összekapcsolva már úgyis megoldásra várnak (például a vízelvezetés kérdése). Az éghajlatvédelem céljából megvalósuló energiahatékonysági beruházások rövidtávú anyagi hasznot hozhatnak az önkormányzatnak, az intézményi működési költségek jelentős csökkenésével. Az ez által csökkenő üvegházgáz kibocsátás globális léptékben ugyan nem jelentős, de sok kicsi sokra megy, ha az éghajlatvédelemben, energiahatékonyságban élen járó városok példáját egyre több település követi, az összeadódó hatások minden bizonnyal globális szinten is érzékelhetőek lesznek. A világ számos térségében beigazolódott, hogy az erőteljes globális hatások elleni védekezésben a helyi (lokális) reagálás - amennyiben az a helyi lakosság, közösségek és önkormányzatok együttműködésére épül - gyorsabb, racionálisabb, tehát eredményesebb, mint az országos, lassan mozduló apparátusi intézkedéseknél. 78

83 22. ábra: Heves megye klímastratégiájához illeszkedő nemzetközi és hazai dokumentumok 5. Klímavédelmi helyzetértékelés 5.1. Üvegházgáz leltár A megyei ÜHG leltár kidolgozásának elsődleges célja, hogy a megye képet kapjon arról, hogy melyek a fő kibocsátó ágazatok, milyen időbeni tendenciák tapasztalhatók és főként, hogy viszonyítási alapot adjon a megyei éghajlatpolitika dekarbonizációs, mitigációs tevékenységéhez. Az ÜHG leltár olyan nemzetközileg egységesített szabályok alapján - felépített számítási eljárás és adattár, mely az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a szén-megkötésnek számszerű becslésére alkalmas. Nemzetközi megállapodás és kapcsolódó EU-s és hazai jogszabályok alapján az országos ÜHG leltárról Magyarország évente jelentést tesz az ezzel foglalkozó ENSZ testület számára. A megyei ÜHG leltár elkészítésekor az alábbi témakörök kerültek megvizsgálásra: 79

84 ÜHG kibocsátók 1. energiafelhasználás kibocsátása 1.1. áramfogyasztás kibocsátása 1.2. földgázfogyasztás kibocsátása 1.3. lakossági tűzifa- és szénfogyasztás kibocsátása 2. nagyipari kibocsátás 2.1. egyéb ipari energiahordozó-felhasználás kibocsátása 2.2. különösen szennyező ipari folyamatok kibocsátásai 3. közlekedés 3.1. közúti közlekedés 3.2. vasúti közlekedés 4. mezőgazdaság 4.1. kérődzők kibocsátása 4.2. hígtrágya-emisszió 4.3. szerves- és műtrágya emisszió 5. hulladékgazdálkodás 5.1. szilárdhulladék-kezelés 5.2. szennyvíz-kezelés ÜHG nyelők: 1. erdők A leltár készítésének célja, hogy a különböző ágazatok kibocsátásait közös nevezőre hozza, azaz egymással összehasonlíthatóvá tegye, illetve ezek összesítésével meghatározható legyen a megye összes kibocsátása t CO 2 egyenértékben kifejezve. összes kibocsátás ,77 nagyipar nélkül ,77 erdők (nyelők) ,00 végső kibocsátás ,77 nagyipar nélkül ,77 9. táblázat: Heves megye ÜHG kibocsátása (t CO2 egyenérték) 80

85 Az ágazati kibocsátókat azok nagyságrendje szerint a következő ábra mutatja be: egyes ágazatok ÜHG terhelése t CO2 egyenérték E fogyasztás / áram E fogyasztás / földgáz közlekedés / közúti közlekedés E fogyasztás / lakossági szén és tűzifa nagyipar / egyéb ipari energiafogyasztók mg / állatállomány mg / hígtrágya hulladék / szennyvízkezelés közlekedés / vasúti közlekedés mg / szántóföldek hulladék / hulladéklerakás , , , , , ,92 201,76 84, , , , ábra: Heves megye ÜHG kibocsátása ágazatonként szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kwh) értékesített földgáz (1000m3) háztartások 2% 24% 35% 33% 5% 1% lakosság kommunális közvilágítás ipar mezőgazdaság egyéb 10%1% 23% 7% 5% 1% 53% lakóépületek központi kazánjai kommunális távfűtést ellátó vállalkozások egyéb ipari mezőgazdasági 25. ábra: szolgáltatott villamosenergia mennyisége 24. ábra: értékesített földgáz közúti közlekedés ÜHG terhelése Egyéni közlekedés 43% 9% 48% Tömegközlekedés Teherszállítás 26. ábra: Közúti közlekedés ÜHG terhelése 81

86 SZEMÉLYGÉPKOCSI KISTEHERGÉPKOCSI AUTÓBUSZ ÖSSZESEN NYERGES TGK. KÖZEPES NEHÉZ TGK. NEHÉZ TGK. PÓTKOCSIS TGK. LASSÚ JÁRMŰ MOTORKERÉKPÁR SPECIÁLIS ábra: Közúti közlekedés ágazati megoszlása (járműkm/nap) A megyei ÜHG leletár eredményeit vizsgálva szembetűnő, hogy Heves megyében a legkomolyabb terhelést a villamos energia felhasználás jelenti ( ,72 t CO2 egyenérték). Az ágazat részletes adatait tartalmazó diagramból jól látszik, hogy a lakossági és az ipari felhasználás azonos arányú kibocsátással rendelkezik (35% és 33%). Az ágazati kibocsátás második helyén a földgáz áll ( ,46 t CO2), amelynek több mint felét a lakossági földgázfelhasználás teszi ki (53%), a sorban következő, 23%-ot kitevő egyéb kategóriát az iparban értékesített földgáz követi, ami az összes megyei érték 10%-át adja, a negyedikként érdemes még kiemelnünk a távfűtést ellátó vállalkozásokat kibocsátását (7%). A Heves megyei közúti közlekedés felelős a harmadik legnagyobb üvegházgáz terhelését ( ,86 t CO2). A közlekedés kibocsátásának részletesebb feltárásához érdemes lehet megvizsgálni az ágazati megoszlást a futott napi járműkilométer szempontjából. Az élen napi kilométerrel a személygépkocsi forgalom áll, második helyen találjuk a teherszállításhoz köthető kistehergépkocsit kilométerrel, az egyébként legalacsonyabb ÜHG kibocsátással rendelkező tömegközlekedést képviselő autóbusz átlagos napi megtett kilométerszáma A felsoroltakon túl lényeges a tehergépkocsik adatainak ismertetése: nyerges tehergépkocsi km, közepesen nehéz tehergépkocsi km, nehéz tehergépkocsi km, a pótkocsis tehergépkocsi km. A közúti közlekedés kapcsán fontos kiemelnünk, hogy a legnagyobb forgalmi tényezőként beazonosítható gépkocsiforgalom az ágazati ÜHG kibocsátása 48%-át teszi ki. A teherszállítás gépkocsiforgalomtól csekélyebb arányú napi kilométerszámokkal rendelkezik, ennek ellenére a káros anyag kibocsátás szempontjából mégis közel ugyanolyan közúti ÜHG terhelési adatokkal bír (megyei összes közúti ÜHG kibocsátás 43%) mint az egyéni közlekedés. E két tényező és a legalacsonyabb terhelést (9%) generáló tömegközlekedés tehát meghatározó a megyei ÜHG kibocsátás összértékének alakulásában. A három legkomolyabb kibocsátó után a cizelláltabb képalkotás érdekében szemügyre kell vennünk a többi ágazat terhelését is. A földgáz és az áram mellett a harmadik lakossági energiafogyasztáshoz kötődő ágazat a szén és tűzifa, amelynek CO2 egyenértéke ,90 tonna. A nagyipar és az egyéb ipari energiafogyasztók terhelése t/co2. A Heves megyei mezőgazdasági ágazat ÜHG terhelésének témájában három kibocsátót lényeges megemlítenünk, az állatállományt (19 171,58 t CO2), a hígtrágyát (7 694,82 t CO2), végül a szántóföldeket (201,76 t CO2). Végül a hulladékgazdálkodási ágazaton belül a szennyvízkezelés (6 797,75 t CO2) és a hulladéklerakás (84,76 t CO2), a közlekedési ágazaton belül pedig a vasúti forgalom (6 634,92 t CO2) érdemel figyelmet. 82

87 5.2. Éghajlati tényezők várható változása Hazánkban a műszeres megfigyelések kezdete óta az ezredforduló és az azt követő évek bizonyultak a legmelegebbnek. A XX. század második felében kimutatható, statisztikailag igazolt (szignifikáns) változások kétséget kizáróan az éghajlat megváltozását jelzik: a napi középhőmérséklet évi, tavaszi és nyári idősora hazánkra vonatkozóan rendre 0,14 C/évtized, 0,21 C/évtized, illetve 0,16 C/évtized szignifikáns emelkedést mutat. Hasonló mértékű a napi minimumhőmérséklet évi, tavaszi és nyári melegedő tendenciája rendre 0,15 C/évtized, 0,20 C/évtized, illetve 0,18 C/évtized nagyságú ugyancsak szignifikáns trendegyütthatókkal. A legnagyobb mértékű felmelegedés az ország nyugati részén jelentkezik. Az elkövetkező évtizedekben a modellszámítások alapján a felmelegedés várhatóan nyáron lesz a legmagasabb (egyes modellek szerint akár 6 o C-kal is!) ig hazánk éves átlaghőmérséklete 1-2,5 o C mértékben emelkedhet, míg a időintervallumra 2-5 o C melegedés prognosztizálható. 28. ábra: Magyarországra várható évszakos hőmérséklet változás ( o C) térbeli eloszlása Forrás: NÉS 2. Jól látható, hogy a négy évszak közül egyértelműen nyáron várható a legnagyobb mértékű felmelegedés, amely jellegzetes térbeli eloszlást mutatva északnyugatról délkelet felé haladva egyre növekszik. Ugyanakkor a többi évszakban a felmelegedés térbeli eloszlása többé-kevésbé egynemű, nem tapasztalható számottevő területi különbség. 83

88 A hőmérsékleti szélsőségeket tekintve a modellszámítások alapján az ún. extrém hőmérsékleti indexek múltbeli átlagos értékeihez viszonyítva jelentős elmozdulásokra lehet számítani: a hideg extrémumok előfordulása csökken, míg a meleg extrémumok gyakoribban jelentkeznek. A várható változás mértéke a időszakra vonatkozóan megközelítőleg a fele az évszázad végére becsült változás értékének. Az országon belüli térbeli szerkezetet a zonális elrendeződés jellemzi: a délebbi térségekben nagyobb változások valószínűsíthetők. A hegységekben, a magasabban fekvő területeken a meleg hőmérsékleti szélsőségeket jellemző éghajlati indexek sokkal kisebb mértékű növekedése várható, mint a sík vidékeken, s a fagyos napok számában várható változás még az átlagosnál is nagyobb. 10. táblázat: hőmérsékleti szélsőségek várható jövőbeli alakulása Magyarországon Forrás: NÉS 2. A hőségriadós napok száma a négy vizsgált állomás közül Budapesten és Szegeden volt a legnagyobb, több évben is meghaladta a 20 napot, míg Debrecenben csak két év során történt ez meg, Szombathelyen pedig egyszer sem. Az ország középső és az Alföld déli részén jellemző évente a legtöbb hőségriadós nap, számuk meghaladja az 5-öt, a nyugati határszélen és az Északi-középhegység nagy részén évi átlagban nem éri el az egyet sem. 29. ábra: I. fokú hőségriadós napok idősora , Forrás: NÉS ábra: fokú hőségriadós napok évi átlagos száma az évek közötti időszakban Forrás: NÉS 2. 84

89 A jövőbe tekintő modellek számításai szerint jelentős növekedés várható és szemben az évszakos változással jellegzetes térbeliséget mutat. A legnagyobb mértékű változás a déli megyéket fogja érinteni, de jelentős növekedés lesz az ország északi, északkeleti részein is. Összességében elmondható, hogy 2050-ig több, mint 30 nappal növekedhet a hőségriadós napok száma. 31. ábra: I. fokú hőségriadós napok jövőbeli várható alakulása Forrás: NÉS 2. Az E-OBS adatbázis alapján Magyarországon az átlagos évi csapadékösszeg 430 mm és 700 mm közé esik, de az ország területének legnagyobb részén mm a jellemző. Az 500 mm alatti legalacsonyabb évi csapadékösszeg az ország középső részén és az alföldi régióban jellemző. Az átlagos évszakos csapadékösszegek térbeli szerkezete alapvetően az átlagos évi csapadékösszeg szerkezetét követi. A legalacsonyabb ( mm) csapadékösszegek télen, a legmagasabbak ( mm) nyáron jelentkeznek. A teljes országra meghatározott lineáris trend a XX. század második felében növekedést mutat, a trendegyüttható értéke 5,2 mm/évtized. Az utolsó harminc évre illesztett lineáris trendegyüttható értéke 24 mm/évtized. A félévszázadra számított trendegyüttható azonban statisztikailag nem szignifikáns a relatíve nagymértékű, évek közötti változékonyság miatt. A legnagyobb növekedés (20 mm/évtized) a Dunántúl déli részén volt, a csökkenő tendencia hazánk északi részén jellemző. 33. ábra: Átlagos évi csapadékösszeg (mm) , Forrás: NÉS ábra: Évi csapadékösszegek évtizedes trendegyütthatói (mm/évtized) , Forrás: NÉS 2. 85

90 A csapadék mennyiségének és térbeli változásának becslése jelentősen meghaladja a hőmérsékleti modellek bizonytalanságát, mivel a csapadék térben és időben igen változékony meteorológiai elem. 34. ábra: Várható csapadékváltozás (%) térbeli eloszlása Forrás: NÉS 2. A modellek eredményeit elemezve a csapadékhozamokban kismértékű változások várhatóak, bár elég nagy a hibahatár ra várhatóan a téli csapadék mennyisége 15-20%-kal nő, míg a nyári 10-30%-kal csökken. Tavasszal és ősszel is növekedés várható. A térbeli különbségek nyáron lesznek a legmarkánsabbak ÉNy-tól DK felé történő csökkenéssel. 86

91 35. ábra: Száraz periódusok (R<1 mm) maximális hosszának várható változásai (%) Forrás: NÉS Heves megye területén fellépő veszélyeztető tényezők árvíz, villámárvíz veszélyeztetettség A globális melegedés következményeként országunk és tágabb térségének éghajlata melegszik, rövidtávon az évi középhőmérséklet 1-2,5 C-kal emelkedik. Az évi csapadék változása bizonytalan, a modellszámítások alapján kisebb csökkenése vagy növekedése egyaránt lehetséges. Az azonban várható, hogy az éven belüli eloszlás átrendeződik, nő a téli-tavaszi és csökken a nyári-őszi félévben. Az éghajlat szélsőségesebb lehet, gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek, nő a tartósságuk és intenzitásuk. Vizeink, vízfajtától függően eltérő mértékben, érzékenyek az éghajlatra, az időjárásra, főként a hőmérséklet és a csapadék mind területi, mind időbeli változására. Az antropogén hatások ellenére a vízjárásban többnyire nemcsak kimutatható az éghajlat területi változatosságának hatása, hanem egzaktul igazolható annak vizeinkben történő felerősödése. Az éghajlatváltozás következtében a felszíni vizek tekintetében várható változások: 87

92 ha az éghajlatváltozás miatt módosul a vízgyűjtői növényzet, ez kihathat a vízgyűjtők vízháztartására, a lefolyásra és a talajvizekre Az éghajlat szárazabbá válása, a hőmérséklet és a párolgás növekedése, az évi csapadék csökkenése következtében várhatóan kisebb lesz az évi lefolyás. az extrém időjárási események gyakoriságának növekedése miatt várhatóak hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozta hirtelen áradások hamarabb jönnek a tavaszi olvadásból származó árhullámok nyáron a kisvizes időszak hosszabbodik, kisebb patakok ideiglenesen ki is száradhatnak. Ez nemcsak a víz mennyiségeben okoz problémát, de ha kevesebb vízbe ugyanolyan mennyiségű es koncentrációjú szennyvíz, vagy egyéb szennyezes érkezik, ami jelentősen ronthatja a vízminőséget gyakoribb, hosszabb ideig tartó, súlyosabb nedvességhiány várható a talajban. A felszíni vizek beszivárgásból származó utánpótlása csökken a vizek fogyása es a vízcsere lassulása a vízhőmérséklet emelkedésével párosulva kedvezőtlenül hat a vizek minőségére, csökkenti a vizek öntisztuló képességét, és növelheti a víz vagy a vízi élővilág által közvetített fertőzések kockázatát. növekszik a növények víz- es öntözővíz-igénye, a lakosság személyi használatú vízigénye, a halastavak es hűtővizek párolgási vesztesége az áradás után visszamaradt nagyobb mennyiségű hordalék problémát okozhat az átlaghőmérséklet növekedésével a felszíni vizek átlaghőmérséklete is nőhet, erre érzékeny fajoknál ez elvándorlást, kipusztulást eredményezhet a beszivárgás csökken, ebből adódóan csökkenhet a felszín alatti vizek természetes utánpótlása gyakoribbá válnak a kisvízgyűjtők villámárvizei szélsőségessé válhat a belvizek alakulása Alkalmazkodás nélkül leginkább sérülékenyek lehetnek az árvizekkel, s főként a nagycsapadékok által kiváltott heves árhullámokkal fenyegetett térségek és települések, a hasznosítható vízkészletek valamennyi fajtája (határokon belépő és helyben keletkező felszíni vízkészlet, felszín alatti vízkészlet), az üdülő-tóként hasznosuló nagytavak, a vízi és vizes ökoszisztémák. A sérülékenységet növelik a nem éghajlati hatások, például a nem megfelelő gazdálkodás a vizekkel, a növekvő környezetterhelés, az árvízi létesítmények nem megfelelő fenntartása, a hidrológiai, terhelési, vízminőségi problémák bonyolult kölcsönhatása. A sérülékenység alkalmazkodással csökkenthető. Vízgazdálkodási szakterület Éghajlati hatások Nem éghajlati hatások Az alkalmazkodás igénye Vízkészlet-gazdálkodás A hasznosítható felszíni és felszín alatti vízkészlet csökken, egyes tevékenységek fajlagos vízigénye (hűtővíz, öntözés) nő, növekvő konfliktus a vízfogyasztók között. A lakossági vízigény alig változik, az ipar vízigénye bizonytalan, a mezőgazdasági vízigények területi megoszlása változhat. Csökkenő vízkészletek és növekvő vízigények mellett kell a vízkészlet-vízigény egyensúlyt biztosítani. Vízminőség-szabályozás Gyakoribb kedvezőtlen vízminőségi állapotok, csökkenő természetes öntisztuló képesség, kedvezőtlen ökológiai hatások. Növekvő szennyvíz és környezetterhelés, nő a nem éghajlati hatásokból (bemosódás, tisztítatlan szennyvizek) eredő vízminőségi kockázat. Romló feltételek mellett kell biztosítani a vizek VKI szerinti jó ökológiai állapotát. 88

93 Árvízvédelem A téli esőeredetű árvizek kockázata nő, az olvadásos árvizeké bizonytalan, a villámárvizek gyakorisága és intenzitása növekszik, növekvő árvízkárok. Örökölt árvédelmi rendszerek, védőképesség hiányosságai, a védett és védetlen árterek vagyoni növekedése, növekvő igény a biztonság iránt. Gyakoribb és intenzívebb árvizek és növekvő árvízi kitettség mellett kell fenntartani a lét- és vagyonbiztonságot. Területi vízgazdálkodás Növekvő aszályhajlam, nő az öntözés és a halastavak vízigénye, csökken az öntözésre fordítható vízkészlet főként az Alföldön, a belvizek bizonytalanok. Növekvő élelmiszerbiztonság, földhasználat rendszerének átalakítási igénye, örökölt és romló állapotú vízellátó és vízelvezető rendszerek. Az alkalmazkodás csak a földhasználati rendszer átalakításával együtt lehetséges, az öntözés növekvő vízigényét csökkenő vízkészlet mellett kell kielégíteni. Települési vízgazdálkodás Csökkenő vízkészletek, romló vízkivételi feltételek (parti szűrésű víz), nő a lakosság csúcsvízfogyasztása, a vízfolyások terhelhetősége csökken, gyakoribb vízkárok. Növekvő igény az ivóvízellátás biztonsága iránt, bővülő technológiai lehetőségek az ivóvíz és a szennyvíz tisztítása terén, az élet- és vagyonbiztonság növekvő igénye. A vízellátás biztonsága a vízbázisok felülvizsgálatát igényli, növekvő igény a szennyvizek fokozottabb tisztítására, gyakoribb és intenzívebb árvizek mellett kell biztosítani a települések biztonságát. Folyó- és tóhasznosítás Csökkenő vízerőkészlet, többnyire romló hajózási feltételek, tavak vízmérlege romlik, az üdülőtavak vízszinttartási feltételei romlanak. Az üdülési idény hossza növekedhet. Növekvő hajózási igény a nemzetközi kötelezettségek miatt is, növekvő igény a vízzel kapcsolatos jóléti hasznosítások iránt. Növekvő energetikai hűtővízigény. Romló vízháztartási feltételek mellett kell biztosítani a tavak jóléti hasznosítását, a folyók hajózási hasznosítását, továbbá a hűtővízigényeket. 11. táblázat: Az éghajlati és nem éghajlati hatások a vízgazdálkodás szakterületeire A települések villámárvíz veszélyeztetettségét alapvetően a vízgyűjtő területének tulajdonságai határozzák meg. A villámárvíz tényleges kialakulása a vízgyűjtőn előforduló csapadék intenzitásától, illetve a vízgyűjtő területének jellegétől függ. A vízgyűjtő villámárvíz szempontjából döntő tulajdonságai a lehulló csapadék összegyülekezését, a felszíni lefolyását meghatározó tényezők, mint a mérete, alakja (pl. a körhöz való hasonlóság), lejtésviszonyai, legnagyobb szintkülönbség és az erdővel való borítottság. Karszt terület vagy annak közelsége erősen befolyásolhatja a felszíni vízgyűjtőn összegyülekező és átfolyó csapadék mennyiségét. Ez a modell nem számol a karszt módosító hatásával. A villámárvíz veszélyeztetettség meghatározásának célja felhívni a figyelmet arra, hogy a települések kitettsége, helyzetüktől és a felszíni környezettől függően különböző, és ez a különbözőség osztályozható, rangsorolható. A vízgyűjtő kitettsége csak egy erősebb vagy gyengébb lehetőségre hívja fel a figyelmet, a tényleges bekövetkezés csak olyan extrém csapadékkal együtt áll fenn, amelynek elvezetésére a településhez kapcsolható vízelvezetés nem alkalmas. A domborzati terepmodell, a vízfolyások és a település kontúrok térinformatikai eszközökkel való feldolgozása lehetővé teszi a településhez kapcsolódó részvízgyűjtő lehatárolását. Ezt követően a vízgyűjtők más felszíni témakörökkel való összevetése (pl. növényzet) és statisztikai kiértékelése eredményeként juthatunk mértékegység nélküli átlagértékekre épülő osztályozáshoz. Az eredményül kapott értékekhez (osztályozás), viszonyszámokhoz nem lehet biztos nem -et vagy bekövetkezés-t hozzárendelni. Település szintű döntés vagy alkalmazkodási stratégia kidolgozása csak szakértő bevonásával és jelentősen megnövelt részletességgel, az információk újraértelmezésével alakítható ki. A NATéR modellezés alapján mely 89

94 modell csak a vízfolyásokkal rendelkező településekre terjed ki a megye déli területei nem veszélyeztetettek, az északi települések viszont jelentősen (Bélapátfalvi, Pétervásárai, Gyöngyösi és Egri járások) belvíz általi veszélyeztetettség 36. ábra:: Heves megye villámárvíz veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége A települések belvízi kockázatértékelését, kockázati szintjeinek meghatározását a települések belvíz veszélyeztetettsége alapján végezték a területi katasztrófavédelmi szervek az illetékes vízügyi szervekkel közösen az erre a célra kidolgozott szempontrendszer alapján: 1. Az adott területen összegyűlő, levezetendő vízmennyiség az elmúlt tíz évben bekövetkezett események figyelembevételével. 2. A domborzat lefolyási viszonyai, lefolyástalan területek nagysága, valamint a gravitációs úton nem elvezethető víz mennyisége. 3. A vízkormányzási művek állapota, szivattyútelepek teljesítménye, működőképessége. 4. A belterületi és külterületi csatornák állapota, áteresztő képessége. 12. Az árvízi előrejelző rendszer kiépítettsége. 5. A belvizek átvezetési lehetősége a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő műtárgyakba. 6. A belvízi esemény bekövetkezésének gyakorisága, a belvízvédelmi készenléti fokozatokban eltöltött napjainak száma az elmúlt tíz évben. 7. Az elöntött terület nagysága (érintett település területének várhatóan hány százalékát érinti). 90

95 8. A várhatóan érintett lakosság (elmúlt tíz évben kitelepített, veszélyeztetett lakosság számának figyelembevételével, a település népességéhez viszonyítva). 9. A várhatóan érintett anyagi javak értéke (elmúlt tíz évben helyreállított, újjáépített épületek, építmények, lakóházak száma). 10. Az esemény kritikus infrastruktúrára való hatása az elmúlt tíz évben bekövetkezett események figyelembevételével, illetve a várhatóan elöntött területen található egyéb veszélyforrások (pl.: SEVESO üzem, méreganyagraktár, műtrágya lerakat stb.). 11. A települési vízkár-elhárítási tervek megléte, használhatósága. 12. A védekezés erő-eszköz és védekezési anyag igénye, illetve a rendelkezésre álló védekezési készlet, technikai eszközök. 37. ábra: települések belvízi kockázati besorolása, forrás: Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés 2011 A térképről látható, hogy a megye déli települési veszélyeztetettek, alacsony vagy közepes kockázattal, Vámosgyörk azonban magas kockázati kategóriával került besorolásra aszály veszélyeztetettség Az aszály nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány. Közvetlenül elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Magyarország területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati, délnyugati része tekinthető. A legsúlyosabb aszályok természeti adottságainknak és földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelően az Alföldön, főleg annak 91

96 középső részén alakulnak ki. Az aszály a meteorológiai elemekhez hasonlóan véletlenszerű jelenség, földrajzi kiterjedése szintúgy, súlyosságát is nehéz előre jelezni. Az aszály alapvető oka az, hogy huzamos időn keresztül nem hullik elegendő csapadék. A szárazságot a globális légáramlás sajátosságai vagy emberi beavatkozások is okozhatják. A szárazságot erősítő további tényezők: a magas hőmérséklet, az alacsony páratartalom és az erős szél. Aszály idején a növényzet kipusztul, nem lehet aratni, és ez súlyosan érinti a környék állatvilágát és embereket is. Mire végül mégis megjön az eső, addigra a talajt az ásványi sók már esetleg tönkretették, illetve kellő tápanyag hiányában a termés nagyon gyenge lesz. A talaj eróziója is hosszan tartó problémákat okozhat, ezért fontos, hogy az aszályos vidékeken jó öntözőrendszerek épüljenek. A súlyos aszály súlyos éhínséget okozhat, és ezrek, sőt milliók életét olthatja ki. Aszály idején megnő az erdőtüzek veszélye is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánkban 10 évből átlagosan 4 évben káros vízhiánnyal kell számolni között például 3, míg között 7 aszályos esztendő fordult elő. Ezek a számok kis azt támasztják alá, hogy fel kell készülni a vízhiányos időszakokban bekövetkező károk - aszálykárok - kivédésére, megelőzésére. Az aszálykárok elhárítása érdekében az állam legfőbb feladata a nagytérségek közötti vízátvezetést biztosító rendszerek létesítése, üzemeltetése, továbbá a tulajdonában lévő műveken a vízvisszatartás, a vízkészletek megőrzésének megteremtése. E tevékenység eredményeként mind a települési vízgazdálkodás, a rekreáció, az ipari és mezőgazdasági termelés, mind az ökológia vízbeszerzési lehetőségei a szárazság idején is megteremthetők. A mezőgazdáságban bekövetkező növényi károsodás ellen a területen gazdálkodók meliorációval, öntözéssel, az öntözéses gazdálkodás bevezetésével tudnak eredményesen védekezni. Az öntözésre való felkészülést nagymértékben segíti az 1990-es évek elején kidolgozott aszályelőrejelzés, amit az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal együtt készít és tesz közzé az FVM és az MTI útján. A kialakult aszály mértéke az ún. "aszályossági index"-szel jellemezhető, amely mérőszám a mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi a párolgási és csapadékviszonyok, valamint az a növények időben változó vízigénye alapján. Értéke országos átlagban: mérsékelt aszály idején 5-6, közepes aszály esetén 6-7, súlyos aszály esetén 7-8, rendkívül súlyos aszály esetén meghaladja a 8-at. Az aszály elleni védekezés A káros vízhiányok kivédése érdekében egyaránt biztosítani kell a térségek közötti vízátvezetési lehetőséget, valamint az ésszerű vízvisszatartást. Ez különböző létesítményekkel valósítható meg, pl. vízátvezető csatornák, tározók, vízlépcsők, vízvisszatartó és vízkormányzó műtárgyak építésével és üzemeltetésével. Az ily módon vízfolyásokban, csatornákban, tározókban biztosított vízkészletekből a vízkivétel helyétől különböző módserekkel lehet eljuttatni az öntöző vizet a növényzethez. A melioráció (magyarul: talajjavítás) az aszálykárok kivédésének egyik leghatékonyabb eszköze. Komplex tevékenység, amellyel a talajok termőképességének megóvása, illetve javítása biztosítható. Alapjaiban egyrészt agronómiai és agrotechnikai, másrészt műszaki tevékenységet tartalmaz. A talajok termékenységének kulcsa a talajok vízgazdálkodásában rejlik. Ehhez megfelelő agrotechnikával - mélyszántással, mélylazítással - kell biztosítani a talaj vízbefogadó képességét. Ezzel az egyszerű agrotechnikai elemmel a területre hullott csapadék helyben tartása, a növényzet számára optimális időben való felhasználása biztosítható. Alkalmazásával egyrészt csökken a belvízveszély, mert a felesleges víz nem áll meg a talaj felszínén, hanem beszivárog, másrészt aszályos időben csökkenti a vízhiány, okozta károkat. A rendszeresen mélylazított és ősszel mélyszántott területeken hirtelen tavaszi hóolvadáskor sem találunk felszíni vízborítást, mivel a talajszelvény a vizet befogadja, mintegy elraktározza a vegetációs időre a növény számára. A műszaki létesítmények, beavatkozások körében ismerni kell a vízháztartás-szabályozás eszközeit. Ezek alkalmasak a káros vizek elvezetésére, a felesleges vizek visszatartására és a megfelelő időben történő felhasználás biztosítására. Kiépítésük szerint lehetnek felszíni létesítmények (csatornák, árkok, vízkormányzó műtárgyak) és felszín alattiak (talajcsőhálózatok). Az öntözés is a leghatékonyabban a komplex melioráció részeként valósítható meg. A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló, 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. (5) bekezdése alapján: Öntözővíz beszerzésére 92

97 irányuló tervezés során felszín alatti vizet felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában lehet figyelembe venni. A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 60. (1) bekezdés d) pontja szerint öntözőtelepet a (2)-(6) bekezdésekre ott és akkor szabad létesíteni, illetve öntözési célú vízkivételt engedélyezni, ahol az öntözőtelep és szolgáltató rendszer kialakításánál a lehető legkisebb párolgási veszteséggel járó energia-és víztakarékos technológiákat alkalmaznak. Fentiek betartása/betartatása is a vízkészletek megőrzésére irányul. 38. ábra: Mezőgazdasági károk kár-nemenkénti megoszlása, Forrás: NÉS2 A probléma kapcsán fontos kitérnünk a térségben eddig végrehajtott fejlesztésekre. A KEOP-2.1.3/ azonosító számú "Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása a Hanyi-Tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó területén" című projekt/ projektjavaslat fő célja az aszály és a belvíz okozta szélsőségek enyhítése és a vízháztartás kiegyenlítése a területen keletkező vizek fenntartható használatával, a vízutánpótlás, a vízcsere és leüríthetőség igényeit kielégíteni képes vízi infrastruktúra kialakításával. A projekt eredményeként gyarapodnak a természetes élőhelyek, jelentősen bővül a klímavédelem helyi eszköztára, a vízgazdálkodási rendszer fejlesztésével kezelhetővé válnak a táj sérülései. A projekt megvalósításának számszerűsíthető céljai: - az ökoszisztéma becsült vízvisszatartása: m3; a talajvíz pótlás mértéke: 5-9 cm. A KEHOP azonosító számú "Jászsági Vízgazdálkodási Rendszer Rekonstrukciója" című projekt a projekt fő célja a vízgazdálkodás helyzetének javítása, az éghajlatváltozás felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt káros hatásainak mérséklése, az édesvíz lehetőség szerinti visszatartásával a vízhiányos időszakokban jelentkező térségi vízigények kielégítésének elősegítése; a vízkészletek hasznosíthatóságának növelése. A tervezett beavatkozások megteremtik a térségi, a Jfcs. Zagyvai-ág vízellátásához szükséges vízátvezetés lehetőségét, mindemellett a Jászsági-rendszerből vízpótlással rendelkező csatornák jó ökológiai potenciáljának elérését is szolgálják. Az aszályra vonatkozó NATéR modellezés szerint a tavaszi vetésű haszonnövények (pl. kukorica) esetében nagyarányú terméscsökkenéssel kell számolni. Ezzel szemben az őszi vetésű növények (pl. búza, repce, árpa) hozzam növekedése várható. A modellezés alapján Heves megye a közepesen sérülékeny megyék közé sorolható. 93

98 39. ábra: Heves megye aszályveszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége ivóvízbázisok veszélyeztetettsége A Heves Megyei Vízmű Zrt szolgáltatási területén a vízszerzést biztosító ~ 190 db működő vízmű kút 75 %-a mélyfúrású kút és a nyersvíz 78 %-át szolgáltatja, míg a kitermelt nyersvíz 22 %-át sekélymélységű és talajvíz kutakból nyerjük. A felszín alatti vízkészletek megoszlása em 3 /év nyers-víz 66 %-a réteg, 12 %-a karszt és 22 %-a talajvíz. ivóvízbázis jellege 12% 66% 22% karsztvíz talajvíz rétegvíz 40. ábra: Ivóvízbázis jellege a Heves Megyei Vízmű Zrt. mérései alapján Forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt. adatszolgáltatása 94

99 Az Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. (ÉRV. Zrt.) 33 darab települést lát el, a vízmű évi termelése m3 volt. A szolgáltató 8 termelőkúttal rendelkezik, a kutak által kitermelt m3 víz a évi termelés 16,6%-át adta. A termelőkutak által 2016-ban biztosított víz megoszlása a következőképpen alakult: m3 rétegvíz, m3 talajvíz. A karsztvizek aránya az ÉRV Zrt. felmérései alapján m3 volt. A felszín alatti vízkészletek megoszlását az alábbi diagramon szemléltetjük. ivóvzívbázis jellege 10% 64% 26% karsztvíz talajvíz rétegvíz 41. ábra: jellege az Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. mérései alapján Forrás: Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. adatszolgáltatása Megnevezés Vízellátás Közüzemi ivóvízellátással rendelkező település Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat, km 2 115, , , , ,5 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás Szolgáltatott víz, ezer m Ebből: a lakosságnak táblázat: Heves megye ivóvíz ellátásának főbb adatai Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A statisztikai adatokból látható, hogy a közüzemi ivóvízhálózat hossza és a bekapcsolt lakások száma folyamatosan emelkedett az elmúlt 15 évben, viszont a vízfogyasztás közel azonos mértékű az elmúlt években. Az éves középhőmérséklet várható emelkedése magával hozza a megnövekedő vízigényt mind a lakosság, mind a termelő szféra főleg a mezőgazdaság részéről. Emellett a fürdőturizmus várható bővülése is jelentős vízigényt jelenthet a rétegvizeinket tovább terhelheti. A várható szárazodási viszonyok következtében a csapadék beszivárgása a karsztrendszerbe csökkenhet, ezért dinamikus karsztvízszint nem, vagy csak nehezen jöhet létre, 95

100 és emiatt a karsztforrások megszűnhetnek. További veszélyt jelenthet a vízbázisainkra a már jelenleg jelentős számú engedély nélkül létesített és üzemeltetett rétegvíz kutak, melyek részben az ellenőrizetlen mértékű vízkivétel, részben az esetleg nem megfelelő minőségben végzett kiépítés miatt fellépő szennyezőgóc miatt is problémát okozhatnak. Az ivóvízhálózat üzemeltetése szempontjából fokozottan jelentkezhet fertőzésveszély a vízhálózatban az átlaghőmérséklet növekedésével. Az Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. által végzett trícium vizsgálat eredménye alapján azt lehet mondani, hogy 13 vízbázis közül 9 sérülékenynek számít. A NATéR modell felállításánál figyelembe vételre kerültek az Országos Vízügyi Főigazgatóság klímaérzékenységi kategóriák, továbbá az egyéb klímamodellek eredményei. Mindezeket figyelembe véve Heves megye ivóvízbázisainak érzékenysége az országos átlagnál kedvezőtlenebb. Ez különösen a megye északi részére igaz, ahol egy tömbben, nagyon érzékeny besorolású vízbázisok vannak. Különbség van azonban a Mátra és a Bükk vízbázisai között. Az előbbinél felszíni vízkivétel a jellemző, az utóbbinál karszt vízbázisok vannak, míg a két hegységünk közötti területen sekély mélységű vízadókból nyerik az ivóvizet természeti értékek veszélyeztetettsége 42. ábra: Heves megyei ivóvízbázis veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége A természetvédelem azon élettelen és élő természeti értékeknek a védelméről, megőrzéséről és fenntartásáról gondoskodik, amelyek az egyes területek kedvező természeti tulajdonságait, történeti, szakismereti és előfordulási ritkaságait, valamint tájképi megjelenésének tudományos és kulturális szempontból fontos megtartását és bemutatását jelentik. Klímaérzékeny élőhelytípusok Természetes ökoszisztémák éghajlati sérülékenységének vizsgálata során a klímaérzékenységet szemléltető AUC mérték alapján a kiváló kategóriába sorolhatók a lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek és a sztyep-cserjések, ahol 0,9-nél kisebb az AUC-érték. Sérülékenységük alapján 12 élőhely bizonyult a leginkább klímaérzékenynek, ezek a mészkerülő lombelegyes fenyvesek, törmeléklejtő-erdők, padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete, bükkösök, úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok, alföldi zárt kocsányos tölgyesek, löszgyepek és kötött talajú sztyeprétek, hegylábi zárt erdőssztyep és lösztölgyesek, cseres tölgyesek, erdőssztyeprétek, fűzlápok, gyertyános tölgyesek. Ezek mindegyikében a klímaváltozók relatív fontossága legalább 55% volt (100-ból). 96

101 Heves megyében a 12 leginkább klímaérzékeny természetes élőhely közül a bükkösök, tölgyesek, cseres tölgyesek előfordulása számottevő, melyek klímaváltozással járó veszélyeztetettsége a fentnevezett inváziós fajok térhódítását is figyelembe véve beavatkozást igényel. Az elmúlt években előforduló szélsőséges időjárási körülmények a tölgyeseket érintő jelentős pusztítást végeztek. A hirtelen lehulló sok csapadék, az erős szél jelentős erdőterületeken végzett pusztítást. A fiatal telepítésekre a késői fagyok kedvezőtlen hatással bírhatnak. A klímaváltozás várható hatása A Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2016-ban készült kutatási jelentése alapján megállapítható, hogy a klímaváltozás hatása a CSH-k többségére nézve kedvezőtlen, és különösen igaz ez az erdőterületekre. A természetes vizekhez kötődő élőhelyeket valószínűleg ha csak részben is, de előnyösen fogja érinteni az éghajlatváltozás. Ez legnagyobb valószínűséggel a klímaváltozással járó magasabb téli csapadékösszeggel indokolható. A löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek szintén kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek az éghajlat megváltozásával. A klíma-változásra pozitívan reagáló élőhelyek legfeltűnőbb példája a szikes élőhelyek (padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete), mely leginkább azzal magyarázható, hogy az az egyébként a száraz klímában gyakran kialakuló szikes talajokhoz alkalmazkodott. A szélsőségesen száraz területekről elvándorolnak a mezei vadfajok. A gyepesítés, az erdősávok létesítése, a mozaikos erdőfoltok, ligetek az apróvadaknak kedveznek, míg az erdősítés a nagyvadak életterét növeli, de a klímaváltozás okán csökkenhet az utódok minősége, száma, s így a nagyvadállomány is megsínyli a változásokat. 97

102 43. ábra: A klímaváltozás várható hatása a meglévő bükkös NATéR négyzetekre vonatkoztatva Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Alkalmazkodóképesség A legtöbb klímazonális élőhely, mint például a gyertyános-tölgyesek és a bükkösök, illetve más olyan élőhelyek, amelyek nagyobb összefüggő állományokat alkotnak jelenleg is az állományfoltok közepén magas alkalmazkodóképességgel jellemezhetők. A szintén klímazonális cseres-tölgyesek azonban különlegesek abból a szempontból, hogy a teljes jelenlegi elterjedési területükön magas az alkalmazkodó-képességük. 98

103 44. ábra: Alkalmazkodóképesség a bükkösök esetében- NATéR rácsra vonatkoztatva. AC 0-tól 4-ig (pirostól a zöldig) növekszik Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 45. ábra: Alkalmazkodóképesség a cseres-tölgyesek esetében- NATéR rácsra vonatkoztatva. AC 0-tól 4-ig (pirostól a zöldig) növekszik, Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 99

104 Sérülékenység Általánosságban elmondható, hogy a sérülékenység akkor magas, ha a várható hatás (PI) magas és az alkalmazkodóképesség (AC) alacsony. A két mérőszám viszonya lehet szakértői döntés alapja is. Például a PI jellemzően magas a bükkösök esetén szinte mindenhol az országban. Ugyanakkor az állományfoltok közepén az AC is magas, így a hegységek közepén lévő bükkösök kevésbé lesznek sérülékenyek az éghajlatváltozással szemben, mint a széli helyzetben lévők. 46. ábra:. Klímaérzékeny természetes élőhelyek együttes sérülékenységének mértéke Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége Természetes élőhelyek sérülékenysége a leginkább klímaérzékeny 12 élőhely sérülékenysége alapján a NATéR négyzetekre vonatkoztatva. A részábrák címei a jövőbeli időszakokra valamint a használt klímamodellre vonatkoznak. Sérülékenység a zöldszíntől a pirosig növekszik Heves megye mindkét klímamodellt figyelembe véve kevésbé veszélyeztetett megyének számít. A megye déli része előnyösebb helyzetben van, de Füzesabony térségben a legmagasabb sérülékenységi besorolású élőhelyet azonosít mindkét modell erdők sérülékenysége, erdőtűz veszélyeztetettség Az erdőtüzeket nem lehet határozottan elválasztani a nem erdőterületen égő egyéb ún. vegetációtüzektől, hiszen a tüzek gyakran a nem erdőterületről terjednek át az erdőre. A hazai vegetációtüzeket 5 fő csoportba sorolhatjuk: 1. Az első tüzek tavasszal (február-április) a hótakaró elolvadása után keletkeznek mielőtt a vegetáció még nem zöldült ki, ugyanis az előző évből azonban nagyobb mennyiségű elszáradt lágyszárú vegetáció, illetve lomb található a területen, amely könnyen és gyorsan képes kiszáradni. Jellemzően a lombos (főleg tölgy és cser) erdőfelújításokban illetve egyes gyep és cserjetársulásokban fordul elő. 100

105 2. A száraz aszályos nyarakon jelentkeznek nagyobb számban idősebb lombos és fenyves állományokban. Lombos állományoknál általában felszíni tűz alakul ki, azonban a fenyves állományokban a tűz legtöbbször rövid időn belül átterjed a koronára is. 3. Külön csoportot képeznek az alföldi borókás-nyáras társulásokban, elsősorban nyáron keletkező tüzek. 4. Az alföldi régióra jellemzőek nyár végén, illetve késő ősszel gyepterületeken keletkező tüzek. 5. Aszályos, száraz nyarakon fordulnak elő a tőzegtüzek, általában a tőzegterület felett meggyulladó felszíni vegetációtűz következtében keletkeznek. A nemzetközi szakirodalom szerint a vegetációtüzek kialakulását, a tűz életciklusát, terjedését a tűzháromszögként emlegetett három természeti tényező határozza meg: a biomassza (mint tüzelőanyag) tulajdonságai, a domborzati viszonyok, valamint az időjárás. Ezek közül a meteorológiai és éghajlati tényezők kiemelt szerepet kapnak ábra: Erdőt és fás területet érintő tűzesetek 47. ábra Tűzesetek településenként összesített területe Heves megye az erdőtűz statisztika, a szocio-ökonómiai elemzések és az erdőállomány adattár alapjánképzett erdőtűzveszélyeztetettségi index figyelembevételével az ország közepesen tűzveszélyes erdőterületei közé tartozik. A statisztikák alapján elmondható, hogy az erdőtüzek nagy része a mezőgazdasági területeken gyújtott vagy gondatlanságból keletkező tüzekből alakul ki. A térségmezőgazdálkodása gép, eszköz és kézimunka igényes. A gyengébb műszaki állapotú traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek tűzveszélyesek lehetnek (pl.egy-egy ilyen jármű kipufogójából kipattanó szikra erdőterületet, vagy gyepet gyújthat fel), de a kézimunkát végzők gondatlansága is jelentős tűzveszélyt okoz. A koratavaszi szárazabb periódusban a venyige- és nyesedékhalmok égetése már eddig is sok gyep és kisebb-nagyobb erdőtüzet okozott. A megyében elsősorban a nagy kiterjedésű, mezőgazdasági területekkel körülvett lombos erdőfelújítások a legveszélyeztetettebb állományok. A statikus szempontú kockázatot növelik a felhagyott mezőgazdasági területek, melyekről a megnövekedett biomassza mennyiség miatt nehezen oltható vegetációtűz gyakran terjed át az erdőterületekre. A dinamikus kockázatot elsősorban a strukturális problémákkal küzdő egykori ipari régiók közelsége, illetve az ott felmerülő, évtizedek óta megoldatlan szocio-ökonómiai problémák (munkanélküliség, lakosság elszegényedése, stb.) jelentik. Erdőtűzvédelmi szempontból veszélyeztetett erdőterület nagysága mintegy 32 ezer hektár. A megye erdőterületének 10,4 %-a erősen, 25,8 %-a közepesen tűzveszélyes kategóriába van sorolva. Az összes veszélyeztetett terület mintegy ha, ami a megye erdőterületének 36,7 %-a. A megye területén a hosszú vágáskorú erdők a jellemzőek. Állományalkotó fafajok bükk (15,5%), gyertyán és tölgyek (34,1%), cser (18,7%), akác (13,0%) és a fenyők (6,9%). A felsorolt fafajok a faállományok 89,5% 101

106 adják. Erdőtűz veszélyesség szempontjából a megye területén továbbra is a tölgy és cser erdőfelújítások adják a veszélyeztetett erdőterületet 49. ábra: Heves megye erdőinek tűzvédelmi besorolása Az egyes klímamodellek esetében ugyan eltérő lehet a változás nagysága, de az iránya nagyjából megegyezik. Nagy általánosságban elmondható, hogy a Kárpát-medencében a hőmérséklet minden évszakban növekedni fog a referencia időszakhoz ( ) viszonyítva. A nyári és az őszi átlaghőmérséklet emelkedése a többi évszakhoz képest jelentősebb azonban a nyári és a téli csapadék mennyisége várhatóan el fog maradni a referencia időszakban tapasztaltakhoz képest. Mindezekből valószínűsíthető, hogy hazánkban erdőtüzekkel a jövőben fokozottabban kell számolni. A kora tavaszi erdőtűz szezonban jelentősebb tűzesetekre kell számítanunk és ugyanez várható a nyári erdőtűz szezonban is, azzal a kiegészítéssel, hogy ebben az időszakban gyakrabban találkozhatunk majd kiterjedt, nehezen kezelhető koronatűzzel. Az erdők éghajlatváltozás szempontjából történő sérülékenységét a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete végzett modellezéseket. A vizsgálat lényege hogy az erdészeti klímatípusok a klímamodellek becslései alapján mennyiben rendeződnek át a század közepére, és ez mekkora hatást fejthet ki a faállományok produkciójára (fatermésére). A számítások az adott terület jelenleg meglévő erdőtípusból indultak ki. Az erdőborítással nem rendelkező területeken a klimatikus viszonyok alapján kiválasztották az optimális erdőtípust, és ennek potenciális érzékenységét vizsgálták. Heves megye erdős területei országos összehasonlításban a közepesen érzékeny kategóriába esnek. A legkedvezőbb helyzetben a Mátra és a Bükk erdős területei vannak. Ugyanakkor a megye déli része, Hatvan, Heves, Poroszló környezete van a kedvezőtlenebb helyzetben. Ezen területek erdő borítottsága jelenleg is minimális és a modell alapján erdészeti hasznosításuk a jövőben sem javasolt. 102

107 50. ábra: Erdő sérülékenység mértéke, Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége 51. ábra: Heves megye természeti értékeinek veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége 103

108 turizmus veszélyeztetettsége Az éghajlatváltozás az élet más szegmenseihez hasonlóan komoly hatást gyakorol a turizmusra. Az ágazat egyre nagyobb jelentőséggel bír hazánkban, ezt bizonyítja, hogy a GDP 10%-át adja, illetve közel 300 ezer embernek nyújt tartós munkalehetőséget Magyarországon, élénkíti a gazdasági növekedést másfelől javítja a gazdasági egyensúlyt. Heves megye különösen jó adottságokkal rendelkezik az idegenforgalom szempontjából, hiszen a természeti, kulturális és épített környezete egyedülálló. Az idegenforgalom tehát az ország más részeihez hasonlóan a gazdaság egyik motorjaként funkcionál a megyében is, teljesítőképessége azonban nagymértékben függ az éghajlatváltozástól. A klimatikus adottságok alapvetően képesek meghatározni egy adott terület turisztikai vonzerejét, legyen szó akár a turisztikai tevékenységek köréről, akár a turisztikai kínálatról. Összességében megállapítható, hogy nem kizárólag a klímaváltozás közvetlen következményei érzékelhetőek a turizmus területén (hőhullámok, viharok, aszály), hanem a közvetetten jelentkező természeti hatások is (bioderogáció), végül nem szabad megfeledkezni a társadalmi-gazdasági fejleményekről sem (energia- és ivóvízárak emelkedése). A fenntartható turizmusfejlesztés szempontjából éppen ezért kiemelt terület a klímaváltozás problémájának kezelése, a szolgáltatók és a települések esetében az ÜHG kibocsátás csökkentése, klímatudatosság erősítése, szemléletformálás, oktatás. A klímaváltozás évszakonként kettős, pozitív és negatív befolyást gyakorol az ágazat különböző szektoraira. Az említett kettősség kapcsán érdemes legelőször megvizsgálni Heves megye szempontjából a klímaváltozásból fakadó lehetséges, nyári időszakra vonatkozó pozitívumokat és negatívumokat. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az egyre melegebb nyarak növelik a vízpart iránti keresletet, ide értve a Magyarország nemzetközi hírnévre szert tett szabad strandjait és az épített fürdőhelyeit. Az évszakos minimum hőmérséklet növekedése hangsúlyos szerepet tölt be az utazási magatartás alakulásában. Az éghajlatváltozás vázolt 52. ábra: Heves megye turisztikai desztinációi kísérőjelensége idővel egyre vonzóbbá teheti Magyarországot, nagyobb számban eshet az utazóközönség választása a mediterrán térség helyetta hazai fürdőhelyekre. Az elkövetkezendőkben Heves megye turisztikai magterületei közül elsődlegesen a Tisza-tó és Eger-Bükk magterületek nyári látogatottságában történhet elmozdulás. A Tisza-tó, mint a megye legkedveltebb, egyre jobban kiépülő szabad strandokkal és turisztikai szolgáltatásokkal tűzdelt térségében (Poroszló, Tiszanána, Kisköre) másrészről a megyeszékhely és a környezetében fellelhető (Egerszalók, Demjén), egyre komolyabb infrastrukturális fejlesztéseken átesett gyógyfürdők esetében számíthatunk további fokozott forgalomemelkedésre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a turisták számának várható gyorsütemű fellendülésével együtt jelentkezik a vízpartokon érzékelhető zsúfoltság, amely magától értetődően a negatív jelenségek sorát bővíti. A legfrissebb KSH adatok segítségével, országos perspektívából vizsgálva a kérdést Eger és Egerszalók fürdőhelyek Magyarország TOP 20 leglátogatottabb célterületei között szerepelnek. Heves megyében a vendégéjszakák hirtelen megugrásából következő esetleges problémák oldására a fürdőhelyek környékén kiépülő pihenőhelyek és a vendégfogadás tekintetében a közelmúltban komoly fejlesztések indultak (demjéni Cascade Barlang- és Élményfürdő, egerszalóki Hotel Shiraz bővítése). Szerencsés módon a beruházások esetében Heves megyében is egyre nagyobb figyelmet kap a környezettudatos gondolkodás, amely követendő, jó példaként szolgálhat. A Mátrában található Sástó Hotel 2016-ban elnyerte az ország legzöldebb szállodája címet, a szállodaépületben hőszivattyús fűtést alkalmaznak, ami geotermikus energiát hasznosít, a tetőkre napkollektort telepítettek, az építkezésnél pedig ügyeltek a fakitermelés minimalizálására. Az éghajlatváltozás esetleges hatásai között beazonosítható nyári látogatószámok trendszerű emelkedésére és a 104

109 turisztikai magterületeken előforduló zsúfoltság a jövőben további környezetbarát, klímatudatos kapacitásbővítést igényel. A tömeges látogatottság az előzőekben taglalt negatívumok mellett markánsabb ökológiai terhelést fejt ki az adott térség természeti értékeire, példaként említhetjük ebben az esetben a Tisza-tó környékét, a kerékpáros és természetjáró turizmus kapcsán pedig a Bükköt és a Mátrát. A klímaváltozás további elkerülhetetlen velejárója az időjárás egyre kevésbé kiszámítható természete. Az ország más részeihez hasonlóan Heves megye turisztikai kínálata is sok esetben erősen függ a klimatikus változások közvetlen hatásaitól, vonatkozik ez a megállapítás legfőképpen az aktívturizmusra. A megyében lényeges kiemelnünk a fürdőturizmus mellett az időjárástól szintén nem függetleníthető lovas, kerékpáros és természetjáró turizmust. A változás egyik következménye például a turistaszezon hosszabban tartó enyhe idő okozta kitolódása, ám a csapadék eloszlásának egyenetlenségei miatt fennáll a veszélye annak, hogy az eső elmossa a turistaszezont. Nem beszélve arról, hogy a gyakorta extrémitásba hajló nyári forróságok megsokszorozzák a hűtési költségeket, illetve a gyakori hőségriadók nehézségeket okoznak a Heves megyében, kiemelten Egerben jelenlévő városi turizmus területén. Az ágazat időjárási jelenségekre épülő formái mellett éppen ezért szükséges megfelelő alternatívát biztosítani más, időjárástól független turisztikai attrakciókkal, például fedett fürdőkkel, rendezvényközpontokkal, játszóparkokkal, amelyek eső, vagy éppen kánikula esetén is lehetőségként kínálkoznak. Heves megye kiváló adottságokkal és már meglévő színvonalas, a jövőben tovább bővülő kínálattal rendelkezik a klimatikus viszonyoktól kevésbé függő bor és gasztronómia turizmus területén. A nyári forróságra hatékony válaszként szolgálhatnak a látogatottabb településeken felállított szökőkutak, hűsölők, párakapuk, a klímaváltozás mérséklésére és a hőség okozta kihívások oldására egyaránt alkalmasak a pl. a parkosítások. Az éghajlat átalakulásának környezetre gyakorolt súlyát tovább növelik a nyári melegben a szárazsággal együtt jelentkező aszályos időszakok, illetve az erdőtüzek. Az átalakuló éghajlat által érintett természeti erőforrások közvetett hatást fejtenek ki az idegenforgalomra, hiszen a biodiverzitás, a vízbázisok, a tájkép módosulása hátrányosan érintheti a különböző szabadtéri turizmusformákat. Heves megyében a klímaváltozás ilyen jellegű következményére adott példát a Szilvásvárad mellett, a Szalajka-völgyben található Fátyol-vízesés aszályos években végbement kiapadása. A jelenség nem ismeretlen, ám 2012-ben a tartós csapadékhiány a vízesés alsó kétharmadának teljes kiszáradását eredményezte. A Szalajka-völgy talán leglátványosabb természeti képződménye a kirándulók által komoly népszerűségnek örvend, ennél fogva a csapadékeloszlás aránytalanságai a turizmus színterére is kihathatnak. A téli időszakban észlelhető változások között tartható számon az idő előrehaladtával egyre enyhébb időjárás, amely ugyan lehetőséget ad a természetjárásra és az aktív turizmus egyéb válfajainak, ám ezzel együtt a téli sportok terrénuma jócskán leszűkül. Heves megye fekvése a sportturizmus szempontjából szerencsésnek mondható, a Bükk és a Mátra kiépült túraútvonalaival, kerékpárútjaival és az ezekre rátelepült turisztikai szolgáltatásaival az éghajlatváltozás okozta elnyúló melegebb időszak miatt tovább képes lesz az aktív kikapcsolódásra vágyók fogadására. A hómennyiség csökkenésével feltételezhetően a Heves megyében fellelhető mátraszentistváni, mátraszentimrei, galyatetői, illetve az ország leghosszabb sípályájaként számon tartott kékestetői síparkok látogatottsága esetében tartós csökkenés állhat be. A hóhiány és az esetlegesen meglévő hóréteget romboló téli csapadék egyre inkább cseppfolyóssá válásával beálló vendégszám-apadás a sípályák fejlesztésével valamelyest tompítható, elsősorban hóágyúk beszerzésével, amelyekkel eddig Mátraszentistván és Kékestető rendelkezik. A hóágyúk működtetéséhez azonban több feltételnek is fenn kell állnia, így például a fagyos napok csökkenésével korlátozódik a hó mesterséges előállításának lehetősége is. A síparkok üzemeltetésével szemben a felmelegedés a szállodák, panziók, vendégházak, látogatóközpontok és turisztikai desztinációk téli rezsiterhelését jelentősen csökkentheti. Bár gyakran hallani, hogy a klímaváltozás következtében egyre jobban eltűnőben vannak az átmeneti évszakok, ám mégis a turizmus szempontjából esetükben feltételezhető egyedül kizárólagosan pozitív hatás. A növekvő tavaszi és őszi minimumhőmérséklet hozzájárul az ökoturizmus, természetjárás és városlátogató turizmus látogatószámainak emelkedéséhez. A korábbi felmelegedést követően a kirándulásra alkalmas napok száma nőhet, a klímaváltozás miatt ősszel később állnak be a fagyok, ezzel a szezon hosszabb lehet. A felvázolt tendencia érvényesül többek között a Mátrában. A téli sportokra építő koncepciókat a klimatikus viszonyok alakulásából következően a téli szezonon kívüli turisztikai kínálat válthatja fel. Jó megoldás lehet erre 105

110 vonatkozóan a kulturális programok számának növelése, a turistaútvonalak fejlesztése, téli-nyári bob pálya kiépítése, illetve a wellness szállók megjelenése és térhódítása. A hosszan tartó meleg a Bükkben és a Tisza-tó környékén is jótékony hatású, a tavaszi és őszi periódusban is magas látogatószámokat generálhat. A Bükkben a Mátrához hasonlóan a kerékpáros és természetjáró turizmus, a Tisza-tó mentén, pedig a Poroszlón kiépült Tiszatavi Ökocentrum és a létesítményhez tartozó, a környék bebarangolásával egybekötött szabadtéri programcsomagok (tanösvény, túrázás szárazon és vízen, kalandpark, kézműves- és gasztronómiai rendezvények), illetve a kerékpáros turizmus kaphatnak nagyobb figyelmet. Heves megye turisztikai veszélyeztettsége meghaladja az országos átlagot kb. 10%-kal, aminek okai a gyengébb alkalmazkodóképesség és a nagyobb kitettség. Elsősorban a téli sportok, a hegyvidéki és vízparti-, valamint a szabadtéri rendezvény turizmus a leginkább veszélyeztetett, de a városlátogató-, a kerékpáros-, a természetjáróés az élményfürdő turizmus is erősen veszélyeztetett. 53. ábra: Heves megyei turizmus veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége klímaváltozás egészségügyi veszélyeztetettsége Általánosságban az időjárási viszonyok három módon befolyásolhatják az emberek egészségi állapotát: A direkt hatások az extrém időjárási helyzetekből adódóan. Ezek közül főleg a szélsőséges hőmérséklet okozta káros egészségügyi hatások (hőhullámok) A klímaváltozásból következő környezetváltozás és az ökológiai rendszer károsodása. Ebbe a körbe tartoznak a növény- és állatvilágra gyakorolt éghajlati hatások, amelyeknek közvetetten emberi egészségre gyakorolt káros hatásuk is van. A vektorok (fertőző ágenst hordozó, annak átvitelét megvalósító élőlény) okozta megbetegedések, az allergén növényfajok pollentermelődésének fokozódása a hőmérséklet növekedésével összefüggésben ebbe a problémakörben vizsgálandók. Azok az egészségi állapotbeli változások (sérülések, fertőzések, táplálkozási, pszichológiai és egyéb károsodások), amik a demoralizált és kitelepített lakosság körében fordulnak elő a klímaváltozással kapcsolatos helyzetekben (árvíz, vihar, stb). 106

111 Az IPCC arra a következtetésre jutott, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a klímaváltozás megnöveli a hőhullámokkal kapcsolatos halálozást és megbetegedéseket, csökkenti a hideg okozta halálozást, növeli az árvizeket és viharokat követő fertőző betegségek számát, valamint a tengerszint emelkedését követő kitelepítésekkel kapcsolatos egészségi problémákat. A hazai vizsgálatok a következő összefüggéseket tárták fel országon belüli területi differenciálást is vizsgálva. Az időjárási változók és a napi halálozás vizsgálata A hőmérséklet és a napi összes és okspecifikus halálozás kapcsolatát vizsgálva az összefüggés nyáron a legkifejezettebb a napi össz halálozás és a hőmérséklet között. 26 o C átlaghőmérsékletig lineáris összefüggés tapasztalható, majd e fölött egy erősebb növekedés figyelhető meg a halálozásban. Hasonló kapcsolat írható le a szív és érrendszeri betegségek miatti halálozás növekedésében napi átlaghőmérséklet 5 o C-os növekedése szignifikánsan növeli az összes vizsgált halálozás kockázatát, legnagyobb mértékben, mintegy 10%-kal növekszik a szív- érrendszeri halálozás kockázata. Hasonlóan szignifikáns, hozzávetőleg 6,5%-os kockázatnövekedést jelent a hőmérséklet változékonysága is az összhalálozás esetén, a szív érrendszeri halálozás kockázatát 6,2%-kal növeli. Sztratoszférikus ózonréteg csökkenése, kóros ultraibolya (UV) sugárzás és egészség A sztratoszférikus ózonréteg csökkenése többféle bizonyított és valószínűsített egészségkárosító hatást eredményez (pl. rosszindulatú festékes bőrdaganat (melanoma), egyéb rosszindulatú bőrdaganatok, fényérzékenység, szürkehályog, fokozott fertőzési fogékonyság) Szignifikáns összefüggést állapítotható meg a globális sugárzás mennyisége (MJ/m2) és a melanoma esetek térbeli halmozódása között. 54. ábra A szürkehályog esetek halmozódása, hasonlóan a melanoma daganatokéhoz elsősorban az ország déli részén, illetve Vas megyében fedezhető fel. Vektorok által közvetített megbetegedések kapcsolata a klimatikus változásokkal 107

112 55. ábra: Kullancsos agyhártya gyulladás esetszámainak országos eloszlása A klímaváltozás közvetett egészségi hatásai; az allergén pollentermelő növényekre és allergén penészgombákra gyakorolt hatás A kora tavasszal virágzó fák virágzási szezonja korábban indul, akár 2 hónapos időbeli ingadozások is elképzelhetők a napi maximális hőmérséklet változásával összhangban a 11 éves adatbázis elemzése alapján. Kimutathatóan megnövekedett aeroallergén koncentráció tapasztalható, illetve jelentősen megnőtt az allergén gombaspórák mennyisége is a légkörben. Az allergén pollen koncentrációk közül erős korreláció figyelhető meg a fű és gyomnövények pollen mennyisége és a napi maximális hőmérséklet között. A hőhullámok elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, az embólia, agyvérzés, illetve a közúti balesetek számának növekedésében éreztetik negatív hatásukat (hőhullám: legalább három egymást követő nap a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 o C-t). Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, kisgyermekek, a 65 év felettiek, a fogyatékkal élők és a krónikus szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. Területiségét tekintve a hőhullámok a városokban okoznak nagyobb esetszámot. A NATéR modellezés járási szinten kezel adatokat. A sérülékenység modellezése ebben az esetben arra irányul, hogy a hőhullámok alatti többlethalálozás mértéke mekkora növekedést okoz 2050-re. Megyénkben jellemzően másfélszeresére fog emelkedni ez az érték, ami az országos átlagtól magasabb. A megyén belüli differenciálódás jelentéktelen, így gyakorlatilag a megye teljes területét érinti a probléma. 108

113 épített környezet veszélyeztettsége 56. ábra: Hőhullámok miatt bekövetkezett többlethalálozás növekedése Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége A klímaváltozásra való felkészülés, az épített környezet vonatkozásában többirányú fejlesztést jelent. Egyik fejlesztési irány a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése. Ez elérhető takarékossággal, és a szükségletek csökkentésével, de a szükségletek visszafogása nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával, valamint új megújuló erőforrások nagyobb arányú igénybevételével is. Másik fejlesztési irány a káros kibocsátás, a természet károsításának csökkentése. Az ártalommentesítés szintén hatalmas természeti erőforrás felhasználással jár. Az egyik legértékesebb, és egyben legvégesebb természeti erőforrásunk a terület. A káros kibocsátás, és az ezzel kapcsolatos ártalommentesítés éppen ebből a természeti erőforrásból igényel a legtöbbet. Az emberiség jelenleg ezzel a természeti erőforrással (a területtel) bánik a legpazarolóbban. Harmadik fejlesztési irány az önellátás és önfenntartás minél magasabb szintű elérése. Az önellátásra és önfenntartásra való törekvés nagymértékben csökkentheti a szállítás okozta környezetterhelést. Látnunk kell, hogy a természet okozta legjelentősebb ellenállásnem az éghajlat, hanem a távolság. Ennek legyőzésére fordítja az emberiség a legtöbb természeti erőforrást. Az emberiség eddigi fejlődése a távolság legyőzésének története. A szállítási eszközök (a vízi-, szárazföldi-és légi járművek) fejlődése, és a természeti környezet átalakításának fejlődése(utak, vasutak, kikötők, repülőterek építése)a szállítás körülményeinek javítása érdekében. Az önfenntartó, alacsony fogyasztású és alacsony kibocsátású épületek létrehozása két irányban is megvalósítható. Az egyik irány a legfejlettebb technológiák alkalmazása, a másik irány az évszázadok alatt kialakult eszköz nélküli technológiák újrafelfedezése, e terület szakértő kutatása, és új technológiák kifejlesztése. 109

114 A sűrűbben lakott, magasabb ingatlanértékű területeken a fejlett eszközöket használótechnológiák alkalmazása figyelhető meg. A perifériás, igen alacsony ingatlanértékű területek esetén az eszköz nélküli technológiák fejlesztése és alkalmazása segíthet leginkább az elnéptelenedés megállításában. Az ingatlanérték visszaesése nem csak az épületállomány környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességére (műszaki állapotára) van csökkentő hatással, hanem a káros kibocsátások (levegő-, víz-és talajszennyezés) növekedésével is együtt jár. Ezek a kedvezőtlen folyamatok tovább fokozzák az ingatlanérték romlását. Az ilyen öngerjesztő káros folyamatok megállításánál éppen az eszköznélküli technológiák fejlesztésére és népszerűsítésére jelentheti a kiutat, a fejlett eszközök használatával szemben. Csak egy példával bemutatva az eszköz nélküli technológiák szerepét, a száraz toalettek (más néven komposzt toalettek) alkalmazása jelentősen csökkenti az ivóvíz fölhasználást és még ennél is nagyobb mértékben a szennyvíz keletkezését. A kibocsátás mértékének visszaesését az is fokozza, hogy keletkező szennyvíznek nem csak mennyisége, de összetétele, és így ártalommentesítésének problémája is jelentősen lecsökken. Az építményeket és környezetüket érő természeti hatások szempontjából a nagyobb szélterhelés, az intenzívebb csapadékhatás, a szélsőségesebb hőmérséklethatások gyakoriságának, intenzitásának és időtartamának növekedésével kell számolni. Az építményeket és környezetüket ezek elviselésére kell alkalmassá tenni. Ezen a területen nem elegendő, ha csak az új építések válnak alkalmassá a megváltozott igénybevételek elviselésére, hanem a meglévő épületállomány felkészítésére is egyre fokozottabb szükség mutatkozik. A rendszeres karbantartás és műszaki állapotot érintő korszerűsítések mellett fokozott szerep jut gondosság alapú fejlesztési eszközöknek, a megelőző tevékenységek értő elvégzésének. A hatások elleni védekezésbe nem csak az építményeket lehet bevonni, hanem azok közvetlen környezetét is. Az épületek környezetének kialakítására is egyre nagyobb figyelmet és kutatási erőt kell fordítani. Amikor nincs mód a meglévő épületállomány műszaki fejlesztésére, jelentékeny javulás érhető el az építmények környezetének szakszerű átalakításával is. Itt szintén a gondosság alapú és megelőző jellegű fejlesztési eszközök kerülhetnek előtérbe. Néhány példával bemutatva az épületek környezetének fejlesztési lehetőségeit, a következő összefüggésekkel találkozhatunk: Az épületek körüli talajfelszín vízelvezető és vízmegtartó képessége nagymértékben befolyásolhatja a szélsőséges csapadékhatás következményeit. A mélyművelésű, növényzettel fedett talajfelszín nagy mennyiségű csapadékot képes magában tárolni. Az épület és burkolt talajfelszín ellenben levezeti magáról a csapadékot, amely összegyűlve komoly elvezetési gondokat okozhat. A megfelelően telepített lombhullató fák, árnyékoló hatásukkal csökkenthetik a nyári szélsőséges hőmérsékletek hatását, és kedvezőbb településklímát eredményeznek. Az épületek körüli túlkoros, beteg vagy sérült növényzet, az elhanyagolt műszaki állapotú épületekkel együtt szélsőséges körülmények között veszélyhelyzetet is eredményezhetnek. Az épületek és növényesített környezetük minősége, sűrűsége, valamint kitettségük mértéke nagyban befolyásolhatja az időjárás okozta károkat. A kidőlő fák, leszakadó ágak, tetőzetről lezúduló csapadék, fel-vagy leszakadó tetők, ledőlő kémények és oromfalak okozta veszélyeztetés nem csak erős szélhatásra, de más különleges időjárási körülmény (pl.: nagy hóteher, hosszan tartó porhó vagy ónos eső) esetén is kialakulhat. Az épületek és környezetük szakszerű kialakítása értő szaktudást, további kutatást és fejlesztési technikák kidolgozását igényeli. Ezen a területen a fizikai (építés) jellegű és a szoft (szemléletformálás) jellegű fejlesztési eszközök együttes használata szükséges. Csak egyikük alkalmazásával nem lehet hatékony megoldást elérni. Heves megye épített környezete vonatkozásában a veszélyes sűrűségű, és a veszélyes kitettségű helyek aránya nem jelentős. Kevés a nagyvárosi és magas beépítésű terület. Nem jelentős a lakótelepi beépítés. A veszélyes kitettségű helyek elsősorban a hegyi patakok villámárvízével, illetve a belvízzel érintett területek. Míg a veszélyes sűrűségű helyeken az épületállomány felkészítése, addig a veszélyes kitettségű területeken éppen az épületek környezetének fejlesztése igényli az elsődleges beavatkozást. 110

115 A gondosság alapú és megelőző jellegű felkészülés a szegregációval érintett és szegregációval veszélyeztetett helyeken a legalacsonyabb. Ezeken a területeken az előzetes és hatékony szemléletformálás nélkül, mindenféle fizikai fejlesztés hatástalan marad. A művelt háztáji kertekkel rendelkező települések esetén lehetnek leghatékonyabbak a szemléletformálással megalapozott fizikai jellegű (építési tevékenységet eredményező) fejlesztések. Ezeken a helyeken nem csak a szemléletformálással kapcsolatban mutatkozik nagyobb lakossági érdeklődés, hanem saját erőforrások is jobban rendelkezésre állnak. Látható, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszközök alkalmazását nagymértékben meghatározza az érintett lakosság gondolkozásmódja és gondossága, így a klímaváltozás problémáihoz való hozzáállása és érzékenysége. Heves megye vonatkozásában, a klímaváltozásra való felkészülés területén jelentékeny eredmények lehetne elérni az alacsony eszközigényű technológiák fejlesztésében, mind az építkezések, mind az épülethasználat területén, valamint a kertművelés arányainak növelésével. Az egyik ilyen terület lehet a korszerű műszaki tulajdonságokkal rendelkező, de átgondolt (optimalizált) technikai felszereltségű épületterv ajánlások kidolgozása, amely kiterjedne az épülethasználat újragondolására és célszerűségi szempontú ajánlásaira is. Az épülethasználat ilyen jellegű újragondolását (optimalizálását) ki lehetne terjeszteni (adaptálni lehetne) a meglévő épületállományra is. A kertművelés népszerűsítése oda-vissza ható szemléletformálást eredményezhet. Ha a kertművelés népszerűsítésével növekszik a megművelt kertek aránya, az egy öngerjesztő folyamatot tud beindítani, hiszen ezzel a kertművelő lakosság aránya is növekedésnek indul. A kertek művelése pedig önmagában is folyamatos szemléletformálást okoz, az abban résztvevők életében és gondolkozásában. A rendelkezésre álló modellezés kizárólag a lakóépületekre vonatkoztatva és csak a viharok (széllökések) szempontjából elemzi a veszélyeztetettséget. Ennek alapján Heves megye az országos átlagot meghaladó igaz csak 7%-kal eredményt produkált, ami okai elsősorban a falvakban fellelhető nagyszámú, elavult (1945 előtt épült) lakóépület, de a városokban is az 1990 előtt épült gyakran felújítás nélküli lakóházak jellemzők. 57. ábra: Épületállomány klímaváltozásnak való kitettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége 111

116 Összefoglalás kiemelt éghajlati problémakör veszélyeztetettség mértéke területi differenciálódás árvíz, villámárvíz általi veszélyeztetettség magas Észak-Heves belvíz veszélyeztetettség magas Dél-Heves aszály veszélyeztetettség közepes a megye teljes területe ivóvízbázisok veszélyeztetettség magas Észak-Heves természeti értékek veszélyeztetettsége magas Füzesabony térsége erdők sérülékenysége, erdőtűz veszélyeztetettség közepes Dél-Heves turizmus veszélyeztetettsége közepes a megye teljes területe klímaváltozás okozta egészségügyi veszélyeztetettség magas a megye teljes területe épített környezet veszélyeztettsége magas a megye teljes területe 5.4. Klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási helyzetértékelés Helyzetértékelés a megye társadalmának klímaváltozásához való attitűdjéről, tudatosságról Magyarországon a társadalom klíma-, energia- és környezettudatosságának, azaz a társadalom tagjainak energetikai, környezet- és klímavédelmi ismereteinek, motivációinak, cselekvési hajlandóságuknak jellemzésére és számszerűsítésére számos kutatás és felmérés készült 1992-től napjainkig. Ezek alapján megállapítható, hogy a 1992 és 2016 között szignifikáns változás állt be a hazai klímaváltozással kapcsolatos szemlélet tekintetében. Napjainkra a lakosság és az önkormányzati vezetők már tisztában vannak az éghajlatváltozás jelenségével és problémakörével, azonban ennek hatásai és a különböző érintettek szerepvállalásainak lehetőségei (mérséklés és alkalmazkodási lehetőségek) terén még számottevő ismeret- és információhiány lelhető fel. A lakosság legfőképpen a média által közvetített információkból tájékozódik, és még nem érzékeli saját szerepvállalásának fontosságát, azaz az érzékenységét és felelősségét sem. A lakosság a megoldást mindenekelőtt a kormánytól, az önkormányzatoktól várja, e mellett azonban számos lehetőség kínálkozik az egyén és a közösség életmódjának megváltoztatására. 1 Heves megye klímastratégiája a klímaváltozás megelőzését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgálja. A térség páratlan természeti kincseinek megóvása és a környezetterhelés csökkentése érdekében több csoport is foglalkozik a környezetvédelem témakörével (pl. tudatosabb energia felhasználás, megfelelő hulladékkezelés). 1 Klímabarát Települések Szövetsége: Módszertani útmutató megyei klímastratégiák kidolgozásához 112

117 A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK) kutatói és megbízottjai által 2015-ben a lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Az országos szinten lekérdezettek 98%-a hallott már a klímaváltozásról, és 92%-uk tudja, hogy az mit is jelent. A vizsgálatból megállapítható, hogy szignifikáns az összefüggés abban, hogy minél magasabb szintű a település kategóriája, annál alacsonyabb a nemleges válaszok aránya. A válaszadók majd 93%-a tudott megnevezni legalább egy klímaváltozási okot, illetve a megkérdezettek 91%-a legalább egy hatást is megnevezett, amelyet véleménye szerint a klímaváltozás okoz. A kutatók arra kérték a válaszadókat, hogy más társadalmi problémákkal együtt értékeljék a klímaváltozás fontosságát, így megtudhattuk, hogy a klímaváltozásnál más társadalmi problémákat akutabbnak tekintettek a válaszadók. Kiderült, hogy a környezetért való aggódás a válaszok alapján jobban jellemzi a budapestieket, mint a más városokban vagy vidéken élő lakosságot. Heves megyében a válaszadók fele gondolja úgy, hogy Majdnem minden, amint a modern életben csinálunk, árt a környezetnek (1.ábra). 58. ábra: A modern élet negatív környezetvédelmi hatásaival részben vagy teljesen egyetértők aránya (%, N=3256) A demográfiai változók alapján a férfiak, a fiatal korosztály tagjai, az aktív dolgozók vállalnának nagyobb arányban anyagi áldozatot, de a település mérete is meghatározó az áldozatvállalás szempontjából, azaz minél nagyobb a település, annál valószínűbb a fizetési hajlandóság. A válaszadókat a kutatók két kategóriába, az anyagi áldozatot vállalók és az anyagi áldozatot nem vállalók csoportjába rendezték, s e csoportokban vizsgálták meg a fizetési hajlandóság átlagos mértékét megyei szinten. Heves megyében a pozitívan nyilatkozó csoport anyagi áldozatvállalási készsége magasabb szintű, mint a teljes minta átlaga, míg a többletforrást erre nem fordítók átlagos fizetési hajlandósága a mintaátlag alatt marad. A kutatás rávilágított, hogy az országos mintára nézve egyének életvitelében és életkörülményeiben a globális felmelegedés az elkövetkezendő húsz évben milyen változásokat jelent. A megkérdezettek csaknem tizede (9,4%) semmilyen változásra nem számít, a válaszadók negyede (24,3%) szerint kismértékű, egy másik negyede (26,8%) nagymértékű, a fennmaradó csoport (39,4%) pedig közepes mértékű hatásokkal számol. A lakossági attitűdindexből (2.ábra) megállapítható, hogy a megyék átlagindexének rangsorolásánál Heves megye környezetvédelemhez kapcsolódó attitűdje nem a pozitívak közé sorolható, sőt az átlag alatt helyezkedik el. 113

118 59. ábra: Az attitűdindexek megyei különbségei A klímaváltozás hatásai miatt történő elköltözési hajlandóság tekintetében Heves megye lakosainak kevésbé áll szándékában elköltözni, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod vagy Fejér megyében élőknek. 60. ábra: Az elvándorlási mutató eltérése az országos átlagtól (%) A kapott eredményekből leszűrhető, hogy magyar társadalom jelentős része a jelenség súlyosbodásáért felelős okokkal és a kedvezőtlen hatásokkal is tisztában van. Annak ellenére, hogy a klímaváltozás a megkérdezettek szerint nem tartozik a legégetőbb társadalmi-gazdasági problémák közé, s a kihívásokkal szembeni fellépést sem elsődlegesen az egyének szintjén jelentkező feladatnak tartják, mind a jelenlegi és várható érintettség, mind a szerepvállalás kérdéskörét vizsgálva széles, a klímaváltozás iránt érzékeny tömeget találunk. A kedvezőtlen hatások elleni védekezés (többletköltségek vállalása, beruházások), illetve a környezet- és klímatudatos tevékenységek az eredmények szerint részben az attitűd, részben a társadalmi státusz (illetve klímasérülékenység ) szerint képzett csoportok közötti különbségekkel jellemezhető. A szkeptikusabb, azaz a klímaváltozás tényét elutasító vagy jelentéktelennek tekintő réteg értelemszerűen kisebb áldozatokat vállal. Az alacsonyabb státuszúak alacsony végzettségűek, alacsony jövedelemmel rendelkezők a többi társadalmi csoportnál szűkebb ismeretanyaggal rendelkeznek, s bár jobban ki vannak téve a kedvezőtlen hatásoknak és azokat erőteljesebben érzékelik, egyéni szerepvállalásuk (ismeretek és/vagy anyagi lehetőségek hiányában) alacsonyabb. 2 Az Észak-Heves 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület ra vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célok között szerepel az élhető település kialakítás. A lakosság társadalmi életében fontos szerepet játszó épületek megújítása, környezetbarát anyagból készített autóbuszvárók kihelyezése, mely hozzájárul a lakosság klímatudatos magatartásához. 2 Baranyai N. Varjú V. (2015): A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata 114

119 Az Egyesület fontosnak tartja a környezeti szempontokat és azok fenntarthatóságát. Eddig is nagy hangsúlyt fektettek a megújuló és bioenergia minél szélesebb körben való megjelenésére, felhívják a pályázók figyelmét annak fontosságára és előnyeire. A LEADER pályázatoknál külön megjelentek a kritériumok között az újrahasznosított, környezetbarát anyagok, környezet kímélő technológiák és technikák alkalmazásának elvárásai, növénytelepítések, őshonos fák / növények ültetése, szelektív hulladékgyűjtés, kötelezően kihelyezendő hulladékgyűjtők. 3 Különbségek tapasztalhatóak az egyes régiókban élők válaszai között a kérdések közel felében. A Budapesten és pest megyében élőknek fontosabb probléma a klímaváltozás, nagyobb arányban fizetnének többet a környezetbarát termékekért is. Jelentősen eltér ettől az Észak-Magyarországon élők attitűdje. Jóval kevesebb káros hatást, lassítási és alkalmazkodási módot említenek, mint a többi régióban lakók. Nem annyira fontos probléma számukra az éghajlatváltozás, kevesebbet fizetnének a környezetbarát termékekért és kevésbé tudnak/akarnak saját forrást rendelni az energetikai beruházásokhoz. A régiók közötti eltérés szignifikáns. Ez részben abból adódik, hogy az egyes régiókban élők különböző számú káros hatást említettek a kérdezőbiztosoknak. A legtöbb hatást a Dél-Dunántúlon lakók mondták, a legkevesebbet az Észak- Magyarországon és Észak-Alföldön élők. Észak-Magyarországon az átlagtól jelentősen többet említett hatások közé tartozik a levegő- és porszennyezés, illetve kiugróan magas a nem válaszolók aránya. A regionális eltérések egy része jól magyarázható a természeti és gazdaság földrajzi viszonyokkal. Észak-Magyarországon a légszennyezés jelentős környezeti probléma, bár közvetlenül nem az éghajlatváltozás hatása, az emberek fontosnak tartották jelezni. A tudósok tájékoztató munkájára vonatkozó kérdésnél Észak-Magyarországon voltak a legelégedetlenebbek a tájékoztatás mennyiségével. Az alkalmazkodási lehetőségekre vonatkozó kérdésben a regionális szórás egyes választípusokban jelentős, szeres különbségeket is mutat, amire nem tudtak a kutatók magyarázattal szolgálni. A regionális különbségek ugyanis nem mutatnak egyértelmű tendenciákat, például összefüggést a regionális jövedelemszintekkel. Egyetlen régióként Észak-Magyarországot érdemes megemlíteni, ahol a legtöbb választípus jóval alacsonyabb arányban fordul elő, a 'nem tudja/nem válaszolt' érték pedig rendkívül magas, közel háromszorosa az országos átlagnak és a rá következő legmagasabb értéknek (21%, Észak-Alföld) is több, mint kétszerese. Ez azt jelenti, hogy ebben a régióban volt messze a legkevesebb ötlete a válaszadóknak az alkalmazkodás módjaira. Regionális bontásban a kevésbé fejlett régiókban, az Észak- Alföldön és Észak- Magyarországon élők áldoznának jelentősen kevesebbet a környezetbarát termékekért. A regionális elemzés csak Közép-Dunántúlon mutatott ki nagyobb arányt a saját forrást választókban, míg Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon az arány az átlagnál is alacsonyabb. A környezetbarát termékekért többet fizetők jobban bevállalják az épületek felújítását saját forrásból is. Észak-Magyarországon (24%) élők számára az átlagosnál kevésbé vállalható saját forrásból finanszírozni a felújítást. Szignifikáns eltérés van a válaszokban az életkor szerint. Minél fiatalabb valaki, annál inkább azt gondolja, hogy a magyar embereket anyagi szempontok mozgatják az éghajlatváltozás elleni cselekvésben. A fiatal és nyugdíjas válaszadók közötti különbség jelentős. Ugyancsak van szignifikáns összefüggés az iskolai végzettség és a kérdésre adott válaszok között. Minél magasabb egy válaszadó iskolai végzettsége, annál inkább gondolja, hogy az anyagi szempontok határozzák meg a magyar emberek éghajlatvédelmi cselekvését. Az általános iskolát el nem végzett emberek negyede szerint szívesen tesznek a magyarok az ügyben, 46%-uk szerint akkor, ha az anyagilag is megéri. Körükben magas azoknak a száma is, akik szerint a magyarokat egyáltalán nem érdekli az éghajlatvédelem. A felsőfokú végzettségű válaszadók 11%-a jelölte meg válaszként az érdek nélküli cselekvést és kétharmaduk (66%) az anyagi motivációk dominanciáját. Önbevallás alapján a magyar háztartások az elmúlt években átlagosan öt területen tettek az éghajlatvédelem irányába ható lépéseket, és a következő három évben legalább további két fejlesztést terveznek. 3 Észak-Heves 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület- Helyi Fejlesztési Stratégia

120 Ide tartoznak az alábbiak: - Tudatos kevesebb fogyasztás (életmódváltás) - Környezetbarát napi közlekedés (közösségi közl., kerékpározás) - Energiatakarékos háztartási gépek beszerzése és takarékos használatuk - Zöldfelületek növelése, fa telepítés, árnyékolás - Nyílászárócsere - Fűtéskorszerűsítés, energiahatékonyabb fűtés, kazáncsere - Hőszigetelés (fal és/vagy tető) A háztartások több mint fele valósított meg legalább egy épületenergetikai fejlesztést és ötödük a következő három évben is tervez ilyen fejlesztést. 4 Stakeholder-elemzés Stakeholder analízis a klímastratégia szempontjából azért fontos, mert egy feladat megoldásával kapcsolatos döntések előtt figyelembe kell venni az érintettek teljes körét, hiszen részvételük és támogatása kritikus a stratégia működésének sikerében. Célunk az érintettek valamint az általuk leginkább befolyásolt kérdések közötti kapcsolatrendszer, illetve a folyamatra gyakorolt hatásuk felvázolása az elvárások felismerése és a megfelelő kommunikáció kialakítása. Fő érintettek Stakeholdernek (érintett) kell tekinteni minden olyan szervezetet vagy személyt, személyekből álló csoportot, intézményt, az állami, magán és a civil szektor szereplőt, melyek valamilyen módon kapcsolatba kerülhetnek a klímaváltozással. Valamilyen módon befolyásolják, vagy befolyásolhatják a célkitűzések realizálódását, aki érdekeltek a vizsgált beavatkozásban. Ide sorolhatók Heves megyében található alábbi érintettek: civil szervezetek, gazdasági szereplők, szakmai szervezetek, kamarák oktatási és kutatási intézmények, érintett hatóságok, és területi állami szereplők, közszolgáltatók, önkormányzatok, szakterületi specialisták Stakeholderek által gyakorolt hatás mértéke A vállalkozások nem használják ki kellő mértékben a megújuló energiára vonatkozó fejlesztéseket, hisz megannyi lehetőség nyílik kamattámogatott hitelek, kombinált pályázatok és vissza nem térítendő támogatások igénybevételére. A klímaváltozással kapcsolatos ismereteik hiánya meghiúsíthatja a várható változásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések hatékony megvalósítását. Önkormányzati épületek jobban igénybe vették a támogatási lehetőségeket a megújuló energiák tekintetében. Az ő szemléletformálásuk már az előző időszakban megkezdődött. A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálatából megállapítható, hogy akik még nem hallottak a klímaváltozásról, azok többsége a fiatal (15-39 éves) korcsoportot képviselte. 4 Magyar Természetvédők Szövetsége - A magyar lakosság klímaváltozási attitűdvizsgálata - 116

121 Ebből kifolyólag fontos, hogy elérjük és bevonjuk ezt a korosztályt. Az ismerettel nem rendelkezők fele legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett. Célok elérése A gazdasági szereplőket tájékoztatni kell a támogatási lehetőségekről. A konferenciák, workshopok, szemléletformáló rendezvények során információkat kapnak az aktuális pályázatokról, fejlesztési programokról. Fontos cél, hogy csökkentsék, káros anyag kibocsájtásukat Az adaptációs intézkedések közé soroljuk a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitel és a környezettudatos gondolkodásmódot, amikre már általános iskolás kortól szükséges a gyermek figyelmét felhívni. Így a mindennapi életük részévé válik a környezettudatosság. Nem elhanyagolható intézkedés a diákok körében a természettudományi tárgyak oktatása. Heves megye megvalósult és folyamatban lévő klíma-, környezet- és energiatudatossági, szemléletformálási projektjeinek listája és értékelése Az egyes intézkedések kritériumaiban megjelenik a megújuló és bioenergia alkalmazása, energiahatékonyság növelése, támogatható tevékenységek között az élhető települések kialakításánál, fából készült hulladékgyűjtők, őshonos fa telepítése, autóbuszváró csak újrahasznosított vagy környezetbarát anyagból. Épülete korszerűsítésénél, bővítésénél valamint eszköz és gép beszerzésnél elvárt a környezetbarát technológia, technika alkalmazása. Rendezvények esetében, olyan rendezvények szervezése is támogatható, amely célja a környezettudatosság erősítése, a megújuló és bioenergia alkalmazásának még szélesebb megismertetése, környezetvédelem. A civilszervezetek székhely vagy telephely fejlesztéseknél, nyújthatnak be támogatási kérelmet, olyan civil szervezetek amelyeknek tevékenységi körében szerepel az egészségre nevelés, környezet és természetvédelem, fejlesztéseikkel még színvonalasabban tudják ellátni ezen tevékenységi körökhöz kapcsolódó feladatokat. 5 5 Észak-Heves 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület- Helyi Fejlesztési Stratégia

122 A KEOP 6. tengelyének támogatásaiból megvalósult projekteket az alábbi táblázatok mutatják be. járás KEOP 6. prioritás KEOP 6. prioritás/fő Bélapátfalvai járás - Ft - Ft Egri járás Ft Ft Füzesabonyi járás Ft Ft Gyöngyösi járás Ft Ft Hatvani járás Ft Ft Hevesi járás - Ft - Ft Pétervásárai járás Ft Ft 12. táblázat: KEOP 6. tengelyén megvalósult projektek járásonként Forrás: EMIR KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/09 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/09 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/09 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) Eger Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Családok és cégek a zöld jövőért Ft Eger Komplex Közhasznú Egy esület "Körny ezetv édelemmel a jöv őnkért" - Szemléletformáló Mátraszentimre Ft rendezv ény sorozat Hev es megy ében Viaticum Természet és Körny ezetv édelmi Közhasznú A Mátra felfedezése Ft Alapítv ány Nagy réde NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Fenntartható életmódra nev elés Nagy rédén Ft Nagy réde NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Fenntartható életmód népszerűsítése Nagy rédén Ft Ostoros Ostoros Községi Önkormány zat Környezettudatosság népszerűsítése Ostoroson Ft Sarud Sarud Község Önkormány zata Tó-Vidék Fesztivál Ft Sarud Wesselényi Miklós Szabadidős Egyesület II. Tó-Vidék Fesztivál Ft Szihalom SZIHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Körny ezettudatosságra nev elés a szihalmi iskolában Ft Tarnalelesz ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT TARNALELESZ Fenntartható életmódra v aló nev elés a 2011/2012 tanév ben Tarnaleleszen Ft 118

123 KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Aldebrő Aldebrő Községi Önkormány zat Komposztálást népszerűsítő projekt Aldebrő Községi Önkormány zat szerv ezésében Ft KEOP 6.2.0/A Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási Apc Becse 2004 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Hely i komposztálási kultúra kialakítása Apc, Boldog, Ft lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Társaság Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Lőrinci, Nagy kökény es, Petőfibány a, Rózsaszentmárton, Zagy v aszántó településeken KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és Beseny őtelek Redlion 2008 Korlátolt Felelősségű Társaság Komposztálás elterjedésének elősegítése Beseny őtelek és Ft fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Dormánd településeken. KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és Bodony BODONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Komposztálás Bodony Községben Ft fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és Csány NS 60 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Komposztálás a megelőző környezetvédelem tükrében Ft fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Társaság KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Dormánd DORMÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Házi komposztálás Dormándon Ft KEOP 6.2.0/A Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási Eger HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Példamutatás Eger v áros lakosai számára: kerékpáros Ft lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek munkába járást biztosító feltételek kialakítása a Hev es Megyei Rendőr-főkapitányságon KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Feldebrő EuroHungaricum Alapítvány Komposztálás a Tarnamentén Ft KEOP 6.2.0/A Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási Hatv an EuroHungaricum Közhasznú Alapítv ány Lakásfelújítással és építéssel kapcsolatos fenntartható Ft lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.5.0/14 Körny ezeti és energetikai non-profit információs központ kialakítása Hatv an v árosában KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek megoldásokat népszerűsítő demonstrációs központ fejlesztése Hatv anban és v onzáskörzetében. Bemutatóterem kialakítása és berendezése fenntartható építési és felújítási megoldásokkal. Hatv an Hatv an Város Önkormány zata Körny ezeti és energetikai non-profit információs központ Ft kialakítása Hatvan városában Iv ád Iv ád Községi Önkormány zat Komposztálást népszerűsítő projekt Iv ád Községi Ft Önkormány zat szerv ezésében Ludas LUDAS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Házi komposztálás Ludason Ft Markaz Mátra Nagy családos Egy esület Komposztálás elterjedésének elősegítése Markaz és Abasár településeken Ft Mátraballa Községi Önkormány zat Mátraballa Komposztálás Mátraballán Ft Mátraderecske KONTAKT-R Üzletkötő és Kereskedelmi Kft. Házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt Ft megvalósítása Mátraderecskén Mátraderecske Községi Önkormány zat Mátraderecske Körny ezettudatos életmódra ösztönzés Mátraderecskén szerves hulladék komposztálóban v aló hasznosításával Ft Mezőtárkány MEZŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Házi komposztálás Mezőtárkányon Ft Nagy réde NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA Komposztálás Nagy réde községben Ft Nagy réde "KONTAKT-R" Üzletkötő és Kereskedelmi Korlátolt Komposztálási mintaprojekt Nagy réde községben Ft Felelősségű Társaság Nagy tály a Nagy tály a Község Önkormány zata "Kertünk földje ettől zöldebb - körny ezetv édelemi mintaprojekt megv alósítása Nagy tály án" Ft Péterv ására Péterv ására Város Önkormány zata A komposztálási mintaprojekt megv alósítása Péterv ásárán Ft Poroszló Kov ács Tüzép Kereskdelmi, Szolgáltató Kft. Kerékpáros közlekedés népszerűsítése a Kov ács Tüzép Ft Kft. dolgozói körében Szajla Szajlai Önkormányzat Komposztálás Szajla községben Ft Szihalom SZIHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Házi komposztálás Szihalmon Ft Szihalom Szihalom Községi Önkormány zat A hiv atásforgalmú kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek jav ítása Szihalmon iskolai mintaprojekt keretében Ft Szűcsi EuroHungaricum Közhasznú Alapítv ány Komposztálási kultúra kialakítása a lakosság körében, Ft Gy öngy ös kistérség falv aiban: Szücsi, Nagy réde, Atkár, Gy öngy öshalász, Vámosgy örk, Adács, Karácsond, Ludas, Nagy füged. Vécs Vécs Községi Önkormány zat Komposztálást népszerűsítő projekt Vécs község lakosai számára Ft Verpelét Verpelét és Térsége Idegenforgalmáért Egy esület Komposztálás elterjedésének elősegítése Verpelét és Ft Tarnaszentmária településen Visonta VISONTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Körny ezettudatos kampány Visontán Ft 119

124 5.5. Klímavédelmi helyzetelemzés SWOT analízis Üvegházgáz kibocsátás Erősség Üvegházgáz kibocsátás Gyengeség jelentős megújuló energia beruházások a Mátrai Erőműnél Fenntartható energiagazdálkodás és fenntartható közlekedési projektek tapasztalati jó abszorpciós képesség KEOP forrásokban távhő-rendszer (megújuló forrásokat integráló) megújulása megindult Releváns megyei éghajlatváltozási problémakörök Kitettség Észak-hevesnek a hegyvidéki fekvése miatt a hőmérsékleti kitettsége alacsony Érzékenység fajgazdagság kevésbé klímaérzékeny őshonos ökoszisztémák jelenléte jelentős gyepterületek találhatóak a megyében, melyek érzékenysége kisebb klímaváltozásra viszonylag alacsony a karsztos vízbázisok aránya a vízellátásban Alkalmazkodási képesség energetikai és mezőgazdasági kutatókapacitás az Eszterházy Károly Egyetemen kiemelkedő beruházások az árvízvédelem területén széles turisztikai termékpaletta felhagyott hulladéklerakók rekultiválásra kerültek Heves Megyei Önkormányzat klímapolitika kapcsán releváns szakemberellátottsága kiemelkedő Energia- és klímatudatossági szemléletformáló programok tapasztalatai erős helyi identitás a megyeszékhely egyes városrészein és egyes településeken felkészült tanári kar a megye tanintézményeiben Lehetőség gépjárműállomány összetétele modernizálódik, így csökken a CO2 kibocsátás hulladéklerakókon képződő depóniagázok befogása és hasznosítása megyei oktatási intézmények szervezett bevonása a szemléletformálási kampányokba tenyészidőszak várható növekedése növeli az agrárpotenciált új, melegkedvelő termények termesztésére nyílik lehetőség településközi együttműködések lehetőségeinek kiaknázása a klímavédelem terén is nemzetközi és hazai jó gyakorlatok adaptálása az aktív turizmus feltételei javulnak időskorúak nappali ellátása megerősítése a hőhullámok és időjárási szélsőségek idejére közintézmények komplex energetikai felújítása klímaváltozáshoz alkalmazkodó élőhelyfejlesztés elavult lakásállomány és épületenergetikai háttér a gépjárműállomány elöregedett a közlekedési szektor ÜHG kibocsátása nem csökkent a Mátrai Erőmű elsődleges fűtőanyag ellátása helyi lignit nem csökkenti az ÜHG kibocsátást alternatív hajtásmódok elterjedtsége alacsony elektromos gépjárműveket kiszolgáló töltőállomások és szervizek száma rendkívül alacsony Fenntartható energiagazdálkodási projektek tapasztalati smart rendszerek nagyon alacsony fokú kiépítettsége Releváns megyei éghajlatváltozási problémakörök Kitettség az alföldi területek hőmérsékleti kitettsége nagyobb változós csapadékgyakoriság- és intenzitás miatt a belvízveszély nő kiszámíthatatlan csapadékviszonyok miatt a hegyvidéki területek villámárvíz kitettsége a megye déli részén nő a belvízveszély a változó csapadékgyakoriságés intenzitás miatt az északi területeken nő az erdőtüzek gyakoriságának veszélye téli sportok kitettsége magas Érzékenység érzékeny (váz- és öntéstalajok) mezőgazdasági területek a megyében Alkalmazkodási képesség elöregedő, romló anyagi körülmények között élő népesség nagy aránya átlagjövedelem az országos jövedelem alatt É és D-Heves gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, így az alkalmazkodó képessége ezen területeknek gyenge a mezőgazdasági területek öntözési lehetősége kiemelten a szőlőtermelő területek gyenge csapadékvíz-elvezető csatornák kiépítésének, meglévő rendszerek karbantartásának hiánya Energia- és klímatudatossági szemléletformáló programok tapasztalatai klíma-szemléletformálási projektek alacsony száma között lezajlott szemléletformálási programok eredményességi utókövetése alacsony a éves korosztály klímaérzékenysége alacsonyabb az országos átlaghoz képest kultúrtörténeti értékek megóvására tett szemléletformáló intézkedések száma alacsony Veszély megye-specifikus értékek veszélyeztetettsége (pl. Fátyol-vízesés) szárazodási trendek folytatódnak a városlátogató turizmus versenyképessége a hőhullámok gyakorisága miatt romlik a hóval borított napok számának csökkenése átlaghőmérséklet növekedése miatt a síturizmus lehetősége romlik az elmaradott járások további leszakadása csökkenti a klíma-alkalmazkodó képességet árvízvédelmi infrastruktúra megújítása elmarad klímaprobléma felismerése és a válaszlépések meghozatala elmarad kapcsolódó uniós támogatások egy időben való megjelenése csökkenti a sikeres felkészülés lehetőségét hőhullámok miatt növekvő egészségügyi kockázat szélsőséges időjárás okozta vízigény növekedése szemléletformálás elmaradása miatt bekövetkező erdőtüzek aránya magas belvízelvezetés elmaradásából adódóan a települési elöntések száma növekszik nagyobb arányú vegyszerhasználat az invazív fajok elterjedése miatt a szemléletformálás elmaradása miatt előforduló természeti és kulturális értékek amortizációja 120

125 Problémafa A klímaváltozás kihívásai növekvő mértékben befolyásolják Heves megye életét Megyei ÜHG kibocsátás stagnál Nem fenntartható életmód/fogyasztói szkások Növekvő éghajlati sérülékenység közlekedés ÜHG kibocsátása nem csökken épületszektor kibocsátása stagnál alacsony szintű környezeti feleősségvállalás környezet állapota romlik gyengülő adaptációs képesség éghajlati kitettség nő közösségi közlekedés növekvő eszközállománya közúti elavult forgalom gépjárműállomány elektromos elöregedett, gépjármű kifejezetten az töltőállomások elmaradott száma nagyon járásokban alacsony (4 db) ingázók száma nő gazdasági szurburbanizásiós gépjárművek tengelyre folyamatok a száma nő koncentrálódó városok körül munkahelyek alternatív hajtások elterjedée alacsony elektromos autók ára magas SMART rendszerek hiánya alacsony energiahatékonyság fosszilis tüzelőanyagok aránya magas elvault lakásállomány lakásépítés megújuló felújítások aránya energia hiánya alacsony az integrálása elmaradott alacsony térségekben elszegény edő lakosság E felhaszná lás nő (hűtés) alacsony komfortfokoza tú lakások magas aránya É- és D- Hevesben kultúrtörténeti értékek megóvására tett intézkedések elmaradása elmaradott térségek természetvédelmi érzékenysége alacsony hőségnapok számának növekedése kiemelten káros alacsony a fogyasztási évesek szokások és felszíni és klímatudatossága életmód felszín közeli mintázatok vízek vegyszerrel fertőzöttsége nő ivóvízbázis megyespecifikus alacsony depresszió látványosságok környezeti veszélyeztettsége ismeretek nő (pl. Fátyol illegális vízesés) É-heves fúrt növényvédőszer erdőtűz kutak használat nő gyakorisága száma erőforrások nő pazarló helyi használata identitás gyenge helyi vegyszerhasználat ismeretek kevés nő szemléletformáló oktatása kevés kezdeményezés kártevők, vízigény nő penészgombák (lakosság, elszaporodása mg, turizmus) ivóvízhálózat KEOP fertőzésveszélye forrásokból nő alacsony a helyi nyári klímavédelmi időjárási értékekre lakóhelyhez erdősültség középhőmérsé kötődés szemléletformál szélsőságek gyenge magas klet nő ó projektek fokozódnak figyelem gyenge megvalósulása megbetegedések száma nő lakosság gyakoribb gyengülő romló anyagi aszálykárok mobilitás, helyzete főleg az ökológiai és elmaradott egészségügyi járásokban terhelés nő invazív és allergén öntözött növények, fürdőhelyek téli sportok városlátogató területek vektorok zsúfoltsága lehetősége turizmus aránya hőhullámok elszaporodása nő csökken csökken alacsony gyakoribbá aktív korú elöregedés válnak lakosság (É) csökkenése csapadékvíz, öntözési külterületi belvízrendszerek technológiák árokrendszer vízvisszatartási fagyos havas elavultak sok helyen hőhullámok napok lakosság funkciója gyenge napok megszűnt gyakorisága csökkenése száma száma nő csökken csökken ár-és belvízveszély nő É Heves vízhozam villámárvíz ingadozás kitettsége nő nő aszályos időszakok gyakoribbá válnak csapadék csapadék hőmérsékleti időbeni intenzitás szésőségek egyenetlensége nő fokozódnak 121

126 A Heves megyét érintő, klímaváltozásból származtatható problémák alapvetően három nagyobb téma köré épülnek fel, melyek közül az első a Megyei ÜHG kibocsátás stagnál nevet viseli. A problémafa legalsó hányadában a közlekedést, munkaerőpiacot, társadalmi- és a klimatikus viszonyokat ért kihívásokat találjuk. A gépjárművek növekvő száma, a jellemzően Hatvan-Gyöngyös-Eger gazdasági tengelyre koncentrálódó munkahelyek, illetve az előzővel szoros összefüggést mutató szuburbanizációs folyamatok képezik a problémakör talpazatának egyik csoportját. A megyében használatban lévő gépjármű- illetve közösségi közlekedési eszközállomány nagymértékben elöregedett, cserére szorul, ezzel párhuzamosan növekszik a közúti közlekedés aránya. Az utóbb említett jelenség a koncentrálódó munkahelyekre és a szuburbanizációra visszavezethető, egyre növekvő munkahelyi ingázási trendből eredeztethető. A jelenleg magas piaci árakon forgalmazott elektromos autók elterjedése alacsony, ebből fakadóan a Heves megyei közúti közlekedés szereplői között elvétve találunk ilyeneket. A felsorolt viszonyok tehát a közlekedési ÜHG kibocsátás csökkenését nagyban akadályozzák. A problémafa első harmadában elhelyezkedő épületszektor kibocsátásának stagnálása elsődlegesen gazdasági- és társadalmi gondokra vezethető vissza. Az elmaradott térségekben élő, szerényebb anyagi körülményekkel rendelkező lakosság szűkös lehetőségeinél fogva kevésbé fogékony a megújuló energia integrálására. A gazdasági tengellyel szemben a hátrányos térségekben lényegesen ritkábbak a lakásfelújítások és a lakásépítések, ezzel összefüggésben Észak- és Dél-hevesben túlnyomórészt alacsony komfortfokozatú lakásállománnyal találkozunk. A háztartások így javarészt alacsony energiahatékonyságú fosszilis tüzelőanyagot hasznosítanak. A megújuló energiára történő átálláshoz szükséges SMART rendszerek az elektromos autókhoz hasonlóan kevés példát leszámítva hiányoznak Heves megye életéből, ennél fogva az energiahatékonyság további csorbát szenved. Az épületszektor energiafelhasználását az egyre elterjedtebb klímaberendezések üzemeltetése miatt fokozza a klímaváltozás hatásaként számon tartott hőségnapok arányának emelkedése is. Mindezek következményeként Heves megye épületenergetikai kibocsátása évek óta azonos szinten mozog. A nem csökkenő közlekedési és lakossági ÜHG kibocsátás összességében a megyei ÜHG kibocsátás stagnálását eredményezi. A Nem fenntartható életmód/fogyasztási szokások problémakör két lábon áll, egyfelől a szemléletformálás hiányosságaira visszafejthető alacsony szintű környezeti felelősségvállalást, másfelől ugyanitt a környezeti állapot romlását kell kiemelnünk. Heves megye társadalma nem fordít elegendő figyelmet helyi értékeire, a lakosság lakóhelyhez kötődése gyenge. A klímatudatos társadalmi szemléletformálás elmaradása párhuzamba állítható a korábbi, erre a területre irányuló KEOP forrásokból finanszírozott Heves megyei projektek kis számával. Az elmaradott térségek természetvédelmi érzékenysége és helyi identitása elenyésző, emellett kevés példát láthatunk az ismeretátadásra. Az említett faktorok miatt a kultúrtörténeti értékek sokhelyütt elhanyagolt állapotban vannak, a környezeti ismeretek hiányosak, s kiemelten gyenge a éves korosztály klímatudatossága, mindezek eredményeként Heves megyében alacsony szintű környezeti felelősségvállalást diagnosztizálhatunk. A Heves megye életét komolyabban befolyásoló, klímaváltozás visszafordíthatatlan jelenségei között tarthatjuk számon az időjárási szélsőségeket, a nyári középhőmérséklet növekedését, a fagyosés a havas napok számának csökkenését, végül a hőhullámok gyarapodását. Az időjárási extrémitások veszélyeztetik a megyespecifikus látványosságainkat, például az utóbbi években több alkalommal vízhiány miatt kiapadt Szalajka-völgyben található Fátyol vízesést. A nyári középhőmérséklet emelkedése több szempontból is problematikus lehet, s gyakorta más tényezőkkel együttesen járul hozzá a környezeti, egészségügyi és gazdasági kihívások erősödéséhez. Az átlaghőmérséklet emelkedése az ivóvizek fertőzésveszélyét, ezzel együtt növekvő vegyszerhasználatot von maga után, emellett kedvező hatással bír a tájidegen és allergén növények elterjedésének, amely komolyabb növényvédőszer használatot generál. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a vegyszer- és növényvédőszer alkalmazásának egészségkárosító kockázatát, amely a munkaerő kiesést, hosszú távon pedig a gazdasági versenyképesség mérséklődését eredményezheti. A hőmérsékletváltozás és a hőhullámok összetett eredőjeként jelentkezik a fürdőhelyeken tapasztalható zsúfoltság. A tömeges látogatottság azonban emeli fürdőhelyek ökológiai terhelését. A fagyos napok számának csökkenése elősegíti a kártevők és penészgombák elszaporodását. A károsítók elleni védekezéshez alkalmazott vegyszerek pedig fokozzák a felszíni és felszín közeli vizek fertőzöttségének lehetőségét. Szükséges kiemelnünk Észak-heves sűrű erdőborítottságával összefüggésben, hogy az aszályos időszakok és a szemléletformálás hiányaiból következően egyre gyakoribbak az erdőtüzek. 122

127 A szemléletformáló akciók elmaradása emellett érzékelhető hatással van a klímaváltozással megugró arányú vízkivételi szokásokra, itt kell megemlítenünk az illegális fúrt kutak arányának emelkedését. Mindezen felsorolt tényezők közvetve, vagy közvetlenül rombolják Heves megye környezeti állapotát. Az állapotromlás, illetve a társadalomi felelősségvállalás látótérből történő kiesésének együttes kimeneteleként jelentkeznek a kevésbé fenntartható életmódbeli, illetve fogyasztási szokások. A problémafa által beazonosított harmadik nagyobb problémakör a Növekvő éghajlati sérülékenység, amelynek gyengülő adaptációs képességgel összefüggő ága több ponton átfedéseket mutat az előzőekben ismertetett szegmensekkel. A nyári középhőmérséklet emelkedése fokozottabb ökológiai és egészségügyi terhelést gerjeszt, így a megbetegedésekből adódó munkaerő-kiesés újabb gazdasági próbatételek elé állítják Heves megyét, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség ezzel negatív irányt vesz. Az ismétlődő hőhullámok az egészségügyi kockázat mellett terhet rónak a megyében jelentős városlátogató turizmusra, hiszen a hőségnapok beköszöntével a települések látogatottsága csökken, az adaptáció erősödéséhez és látogatószámok emeléséhez markáns anyagi ráfordítással járó infrastrukturális beruházások szükségesek. Amennyiben a gyengülő alkalmazkodóképességet Heves megye kedvezőtlen demográfiai viszonyainak fókuszán keresztül vizsgáljuk, okvetlenül figyelemmel kell lennünk az Észak-hevesben tapasztalható elöregedésre és az aktív korú lakosság apadására. Az azonosított demográfiai problémákból eredő gazdasági természetű jelenségek közül a társadalom romló anyagi helyzete mellett az elmaradott járásokban felfedezhető gyengülő mobilitást szükséges kiemelnünk. Az éghajlati sérülékenység kapcsán lényeges faktor az éghajlati kitettség növekedése. A gyakoribb aszálykárok forrása két tematikai elemből tevődik össze, egyrészről a technológiai és infrastrukturális hiányosságokból, másrészről az éghajlatváltozásból adódó hőmérsékleti szélsőségek fokozódásából. Az előbbiek tekintetében okvetlen kiemelendő a Heves megyében alkalmazott öntözéses technológiák korszerűtlensége, a csapadékvíz, illetve belvízrendszerek vízvisszatartási funkciójának alacsony kapacitása és a külterületi árokrendszerek megszűnése. Mindezekkel együtt az öntözött területek nagysága szűkül és erősödnek az aszálykárok. A klímaváltozással jelentkező hőmérsékleti szélsőségek látványos megnyilvánulása az aszályos időszakok elnyúlása. A tartós vízhiány szintén növeli a hosszan tartó szárazságból adódó természeti és gazdasági ártalmakat. Az éghajlati kitettséggel kapcsolatban a problémafa alsó hányadában látható a csapadék időbeni egyenetlensége, s a csapadék intenzitásának növekedése. A csapadék eloszlásához és intenzitásához köthető előnytelen jelenségek hozzájárulnak a vízhozam ingadozáshoz, É-hevesben pedig gyakori villámárvizek kialakulásához, mindezzel együtt növekszik az ár- ás belvízveszély és az éghajlati kitettség. Végezetül azt lehet mondani, hogy a gyengülő adaptációs készség és a fokozódó éghajlati kitettség együttes eredői az éghajlati sérülékenységnek. 123

128 6. Heves megye klímavédelmi jövőképe és célkitűzései Heves megye klímavédelmi jövőképét a következők szerint fogalmaztuk meg: Heves megye 2030-ra a globális klímaváltozás kihívásaira proaktívan reagáló egészséges, klímatudatos humán tőkével, innovatív gazdasággal, természeti erőforrásaival fenntartható módon gazdálkodó megyévé válik. Az EU a időszakban kiemelt célterületként határozta meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást. A következő költségvetési időszak közösségi forrásainak 20 százalékát éghajlatvédelmi célokra kell felhasználni. Ennek megfelelően a Partnerségi Megállapodás keretében kiemelt nemzeti fejlesztési prioritás az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése, továbbá az alkalmazkodás. A Partnerségi Megállapodás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és felkészülés vonatkozásában kiemeli a vízgazdálkodás átalakításának sürgető kihívásait, illetve a katasztrófavédelmi infrastruktúra fejlesztését és a lakossági tájékoztatás és felkészítés feladatait. Szintén hangsúlyosan említi a romló mezőgazdasági termésbiztonságot és ezzel összefüggésben a víztakarékos öntözést és az agrotechnikákat, valamint a városi alkalmazkodást és ennek egészségügyi összefüggéseit. 61. ábra: Heves megye klímastratégiájának célrendszere 124