HEVES MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA

Átírás

1 a Heves megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozására és a Heves Megyei Klímastratégia kidolgozására című, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében meghirdetett Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás című felhíváshoz Pályázati azonosító: KEHOP HEVES MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA Társadalmasítási verzió Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Tender Assistance Kft.

2 Tartalom Vezetői összefoglaló... 4 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE... 5 Természeti adottságok... 5 Domborzat... 5 Éghajlat... 6 Vízrajz... 7 Erdőterületek... 8 Felszíni és felszín alatti vízkészletek... 9 Energiaforrások, ásványkincsek Társadalmi Helyzetkép Demográfia Gazdasági ágak és szolgáltatások klímavédelmi helyzetképe Közlekedés Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok Mezőgazdaság Öntözés Turizmus Ipar Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás Energiaellátás Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás A települések jellemző lakásviszonyai Vízkárt okozó elemek és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés A környezetvédelemhez és energiahatékonysághoz kapcsolódó Európai Uniós támogatások Heves megyében Kapcsolódás a nemzetközi éghajlatvédelmi törekvésekhez és a hazai stratégiákhoz EU-s szakpolitikai háttér Területi Agenda Partnerségi Megállapodás ( ) Párizsi Klímakonferencia (2015) Marokkói Klímacsúcs Hazai szakpolitikai háttér Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Területrendezési Terv Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljai Nemzeti Energiastratégia

3 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve Nemzeti Környezetvédelmi Program Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Energiastratégia Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Energia- és klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) ( ) való kapcsolódás Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója ( ) Heves Megyei Területfejlesztési Programja ( ) Heves Megye Területrendezési Terve Eger Megyei Jogú Város Éghajlatvédelmi Stratégiája Gyöngyös város klímastratégiája Klímavédelmi helyzetértékelés Üvegházgáz leltár Éghajlati tényezők várható változása Heves megye területén fellépő veszélyeztető tényezők árvíz, villámárvíz és belvíz általi veszélyeztetettség aszály veszélyeztetettség ivóvízbázisok veszélyeztetettsége természeti értékek veszélyeztetettsége erdőtűz veszélyeztetettség turizmus veszélyeztetettsége klímaváltozás egészségügyi veszélyeztetettsége Épített környezet veszélyeztettsége Klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási helyzetértékelés Klímavédelmi helyzetelemzés SWOT analízis Problémafa Heves megye klímavédelmi jövőképe és célkitűzései mitigációs célkitűzések és intézkedések adaptációs célkitűzések és intézkedések szemléletformálási célkitűzések és intézkedések Végrehajtási keretrendszer meghatározása Partnerség Finanszírozás Monitoring és felülvizsgálat Intézményi együttműködési keretek Melléklet

4 Vezetői összefoglaló A globális klímaváltozás századunk egyik legjelentősebb kihívása. Egy olyan változás, amely közvetlen, vagy közvetett módon minden társadalom életére jelentős hatással lehet. Annak érdekében, hogy az ebből fakadó nehézségekkel meg tudjunk birkózni a probléma megelőzésére a kibocsátások jelentős csökkentésére és a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra egyaránt nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A klímaváltozás ugyan globális folyamat és hatásai térben, valamint részben időben is függetlenek az azt okozó üvegházhatású gázkibocsátástól a hatások kezelése mégis lokális feladat. Ennek oka a területi különbségekben rejlik, amelyek alapvetően befolyásolják a klímaváltozás következményeinek természetét és súlyosságát, nemcsak az eltérő természeti adottságok, hanem a nagyon változatos társadalmi-gazdasági jellemzők következtében is. A várható változásokhoz való alkalmazkodást úgy kell megtervezni, hogy az a helyi tudásra és ismeretekre messzemenően épülve mindig a helyi viszonyokhoz illeszkedjen, továbbá integrálható legyen a helyi fejlesztési tevékenységekbe, mert így nem idegen elemként nagyobb eséllyel lesz sikeres. A fenti feladat megvalósításának elősegítésében jelentős szerepe lehet a megyei klímastratégiáknak. A megyei klímastratégia elkészítésének módszertanát a Klímabarát Települések Szövetsége megbízásából a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ készítette el. Ezen útmutató alapján készült el többek között Heves megye üvegház-gáz leltára, mely azért is fontos, mert megyei szinten nem készült még ilyen jellegű elemzés. A helyzetértékelés során áttekintésre kerültek továbbá az éghajlatváltozással leginkább érintett tényezők, melyek alapján Heves megye közepesen vagy erősen érintett a klímaváltozás várható hatásaival. Fontos megemlíteni, hogy egyes folyamatok megyén belül is differenciáltan jelennek meg, több esetben egybevágóan a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ( ) fejlesztési dokumentumban megállapított hármas területi tagozódással (Észak-Heves, Gazdasági tengely, Dél-Heves). Kiemelendő, hogy szemléletformálás és alkalmazkodás tekintetében jelentős gyengeségek jelentkeznek a megye gazdaságilag és társadalmilag gyengébb járásaiban. A SWOT analízis és a problémafa állítás konklúzióit levonva a stratégia három nagy témakörben állított fel célokat: az ÜHG kibocsátás csökkentése (mitigáció,, dekrbonizáció), az alkalmazkodás és a szemléletformálás. Mindezek együttesen szolgálják a megye klímavédelmi jövőképét, mely a következő képpen hangzik: Heves megye 2030-ra a globális klímaváltozás kihívásaira proaktívan reagáló egészséges, klímatudatos humán tőkével, innovatív gazdasággal, természeti erőforrásaival fenntartható módon gazdálkodó megyévé válik. 4

5 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE Természeti adottságok Domborzat Heves megye az Északi - Középhegység és az Alföld határterületeit foglalja magában. A két nagytáj találkozása fokozza a térség változatos arculatát, mivel az Északi-középhegység több résztájból tevődik össze természetföldrajzi, geológiai adottságánál fogva. A térség természetföldrajzi határai: északon a Heves-Borsodidombság, keleten a Bükk-hegység nyugati fele, délen az Alföld északi perem a Tiszával, Nyugaton a Zagyvavölgy. A megye területe 3637 km 2, az ország területének 3,9%-a. A Zagyva és a Tarna között helyezkedik el az ország legmagasabb hegysége, a Mátra. Eredetét és felépítését nézve a Kárpátok vulkanikus eredetű, belső övezetének tagja. Néhány kisebb triász mészkőrög kivételével a Mátra nagy része vulkáni eredetű. A Mátra felszíni formái változatosak. Tönkösödése miatt az elsődleges vulkáni formákat elvesztette. A lejtők és a völgyek formája tükrözi a tektonikus mozgásokat és a kőzetek minőségét. A Központi Mátra a Mátrabérc fennsíkjára, a Galyatető és a Kékes csoportjára bomlik. A Mátrabérc környékén van hazánk legmagasabban fekvő települése Mátraszentimre. A Keleti-Mátra erősen letarolt tönkökből álló vonulata a Kékestetőtől a Tarna - völgyig terjed. A hegység keletre fokozatosan alacsonyodik. A Mátra északi lába nagyrészt dombsági tájat mutat, melyről a vulkanikus takaró erősen lepusztult. A Mátraalja a hegység Alföldre tekintő elővidéke. Felszínét a folyók enyhén hullámossá alakították. A megye keleti részén merőben más természetű, hazánk legtagozottabb mészköves formákat mutató hegysége a Bükk helyezkedik el. Az alapzatát alkotó kristályos tönköt a karbon korszak elejétől a juráig tenger borította, amelyből nagyrészt ókori és középkori agyagpalát, mészkövet rakott le. A hegység fő tömegét triász mészkő építi fel. Alaktani szempontból a Bükkhegységet három fő részre illetve szintre, a Magas-Bükk mészkősíkjára ( m), a kevésbé ellenálló, palás rétegbe ágyazott, leszakadt mészkőrögökre ( m) és a hegység környezetét alkotó harmadkori dombságok területére lehet osztani. A megyében a Magas-Bükk és a Délnyugati-Bükk egy része helyezkedik el. A magas-bükk központi mészkőfennsíkja a Bükk-plató. A Bükkplató felszíne ugyan hullámos, de egyenletes magasságú peremkövek tagolják. Ilyenek például a Bél-kő, a Tar-kő. A fennsík peremén helyezkedik el a Bükk legmagasabb pontja az Istállós-kő (959 m). A Magas-Bükkben emeletes barlangrendszerek alakultak ki. A Bükk-plató kiemelkedése miatt víztelenné vált forrásbarlangok 5

6 magasan fekszenek, a ma élő források alacsonyabb járatokból bújnak elő. A hegység másik fő területe a Délnyugat-Bükk. Meredek lejtőit V alakú völgyeikkel a patakok erősen tagolják, köztük előbb merész formájú, majd ellankásodó gerincek futnak ki sugárirányban. A Közép-Tiszavidék a Nagyróna -i folyószabályozások előtt szabad ártér volt, ahol a széles sávban meanderező folyók alakították a felszínt. A Tisza nagy térségben letarolta a pleisztocén hordalékkúpokat. A felszín felépítésében a pleisztocén képződmények közül az ártéri, vagy mocsári lösz a legelterjedtebb. A Közép-Tiszavidékhez kapcsolódó Hevesi-ártér kb. 40 km hosszúságban és km szélességben kíséri a Tiszát. Az ártér az alföld mélyvonalában helyezkedik el, és a miocéntól a jelenkorig folyamatosan süllyedt. A 2000m vastagságot is meghaladó pannon üledékre kb. 200 m-es pleisztocén rétegsor települt. Felszínét holocén lösz-iszap, valamint réti agyag takarja. Az észak-alföldi hordalékkúp-síkság alig észrevehetően válik el a Mátraalja és a Bükkalja törmeléklejtő övezetétől. A vidék mélységbeli magvát a bükki jellegű középkori üledékek alkotják. A lezökkent triász alaphegységet harmad- és negyedkori rétegek temették be. A hordalékkúp-síkságot az északról érkező jégkorszaki folyók és patakok építették fel, emiatt az üledék északról dél felé fokozatosan finomabbá válik. A jégkorszak és a jelenkor határán az alföldperemi süllyedékek és a Tisza-árok kialakulása miatt nőtt az erózióbázis, amiatt bevágódtak pleisztocénkori hordalékkúpjukba. A síkság Heves megyére eső nyugati részét a Zagyva, középső területén a Gyöngyös, a Tarna és a betorkolló mátrai patakok, keleten a Laskó és az Eger patakok hordalékkúpjai építik fel. Az észak-magyarországi medencék a Mátra és Bükk északi homlokterében helyezkednek el. A harmadkori medencék felszíne dombvidéki jellegű. A Felső - Zagyva és Tarna közti dombságot, valamint a Gömöri - Hevesi dombságot foglalja magában. Egercsehi körzetében miocén széntelepek vannak. A harmadkor és a negyedkor határán tektonikus mozgások a területet erőteljesen feldarabolták, majd a külső erők munkája révén dombsággá alakult a vidék. A Mátra és a Bükk verőfényes déli lejtőin, a vulkáni kőzetek málladékain képződött jó talajon az egri történelmi borvidék, valamint több, igen híres bortermelő régió alakult ki (Gyöngyös-Visonta, Debrő). A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bősége jó alapot ad a turizmusnak. Éghajlat Heves megye éghajlata, az alföldi részeket leszámítva, az országos átlagnál kissé hűvösebb és csapadékosabb, nem szélsőséges. Megyénk klímáját jelentősen befolyásolja a hegyvidék és alföldi terület közötti m-es szintkülönbség. A felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos éghajlati sajátosságok, mikroklímák jellemzik. Az évi középhőmérséklet attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó 8-10 C fok közötti. A csapadék évi eloszlását tekintve a csapadékos hónapok május, június illetve a téli hónapok. A hegységek szintjein mm, a déli területeken mm. Télen a magasabb csúcsokat 100 napig, az alföldi területeket napig borítja hó. Az uralkodó szélirány északnyugat-északi irányú. A napsütés órák évi összege óra, de a hegységekben 1350 óra. 6

7 Vízrajz Folyók Heves megye forrásokban nem mondható gazdagnak. Oka ennek egyrészt a hegységek kőzete, mely nem kedvez a forrásképződésnek, másrészt az a körülmény, hogy a dombokat és hegytetőket, különösen a Mátrától éjszakra eső fennsíkon megfosztották a csapadék gyűjtését elősegítő erdőktől, s így a kevésszámú forrás is, a melegebb nyár folyamán, többnyire kiapad. Tavasszal, vagy felhőszakadások alkalmával megduzzadnak ugyan a patakok, sőt néha nagy károkat is okoznak, de a nyár folyamán annyira kiapadnak, hogy csak a fenéken csörgedezik csekélyke víz. Tisza A Tisza vízgyűjtőjét, a folyók pályáját évmilliók alatt a külső és belső felszínalakító erők, vagyis egyrészről a kéregmozgások és a vulkáni tevékenység, másrészről a víz és a szél alakították mai formájára. A szorosabban vett tiszai vízrendszer kialakulásának kezdete a harmadidőszak végére, nagyjából 1,5 millió évvel ezelőttre esik. A pliocénben a hegytömbök több szakaszban történt kiemelkedése következtében hazánk területén zárt medence alakult ki, - a Pannon beltenger - amely a korszak végére folyamatosan feltöltődött. Ebben az időben az Északi- és Északkeleti-Kárpátokból lefolyó vizek a mai Ér, Berettyó vonalán igyekeztek a Pannonmedence legmélyebb pontja felé és ide ömlöttek az Ős-Maros völgyének közvetítésével az Erdélyi-medence és a Bihar-hegység vízfolyásai is. A pleisztocén időszakban a Tisza medrének alakulását döntően a helyi jellegű tektonikus változások határozták meg. Jelentős mozzanat a Bodrogköz-Szatmári-síkság mérsékelt megsüllyedése és a Nyírség erőteljesebb megemelkedése, amelyek következtében a folyó elhagyta az Ér-Berettyó-Körösök menti útvonalát, pályája északra tolódott és észak-nyugati kanyarra kényszerült az Alföld északi peremén. További útvonalát a Bodrogközből a hortobágykunsági és a borsodi-hevesi-jászsági területek határán ugyancsak süllyedékek jelölték ki. E mederváltozások során a Tisza keresztezte jobb parti mellékfolyóit és több ágra szakadt. Vize egyrészt a mellékfolyók régi medrében, másrészt a süllyedések által kijelölt új mederben folyt tovább. A Tiszának Tokajtól délre levő folyásától is számos kiágazás vezetett az általa elhagyott régi medrekben a sárréti depresszió felé. Zagyva A Tisza mellékfolyói közül legtekintélyesebb a Zagyva. Ez Nógrád megyében, a Zagyva nevű községnél ered s Nádújfalu mellett lép a megye területére. Mátraverebélyig határt alkot Heves és Nógrád megyék közt, majd délre fordulván, Pásztó, Szentjakab, Szurdokpüspöki, Apc községek érintésével, miután két ízben is Nógrád megye területére lépett, Hatvan mellett folyik el, s onnan egészen a Pest megyei Boldog községig határvonalat alkot Heves és Pest megyék közt. Szolnok fölött ömlik a Tiszába. Tarna Második folyóvize a megyének, s egyszersmind legnagyobb vízgyűjtője a Tarna, mely Istenmezeje fölött lép be a megyébe. A Tarna mellékfolyói jobbról: a Szűcsi fölött eredő Ágói patak, melyet Jákóhalma mellett vesz föl, a gyöngyöspatai, a szárvágyi, a Nagy- és Mérges patakokkal bővült Gyöngyös patak, a Bene patak és a Tarnócza patak, melyek Tarnaörs fölött egyesülvén, éppen a megye határán ömlenek a Tarnába. Balról a Tarna fölveszi a váraszói, szt.-domonkosi, a széki csermelyeket és Aldebrő alatt a vele párhuzamosan folyó Kigyós patakot. 7

8 Laskó Harmadik folyóvíz a Laskó patak, mely Szúcs határában ered s Bátor, Bakta, Egerszalók, Demjén, Kerecsend, Füzesabony, Mezőtárkány községek mellett elhaladva, Sarud fölött ömlik a Tisza-tóba. Tisza-tó A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km 2 -nyi kiterjedésével a Kárpátmedence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében egymástól habituálisan, hidrológiai, hidrobiológiai jellemzőikben markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A tározótérben az árasztás óta a makrofita növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik. Erdőterületek Heves megye erdőterülete megközelíti a 88 ezer hektárt. A megye erdősültsége 24,65%. Ez az országos átlag feletti érték, a megye a magas erdősültségű megyék közé tartozik. Az erdőtűzvédelmi szempontból veszélyeztetett erdőterületek elsősorban a megye északi és középső részén helyezkednek el. A megye erdőterületei 60-40% arányban állami és magán tulajdonosok kezében van. Az állami tulajdonú erdőterületek 95%-át az Egererdő Zrt, kezeli. Mindössze hektárnyi állami erdőterületet kezel még a Bükki Nemzeti Park, a vízügyi igazgatóságok és egyéb állami szervek. A közösségi tulajdonú (önkormányzat, egyház, alapítvány, stb.) erdőterület nagysága elhanyagolható, nagysága nem éri el a 300 hektárt. A megye erdőterületének valamivel több, mint egyharmada magántulajdonosok kezében van (kezelőik főként erdőbirtokosságok, magánszemélyek és gazdasági társaságok). A megye területén az elmúlt 10 évben csekély mennyiségű erdőtelepítés valósult meg ( ha/év). Ezek zöme a nem állami szektorba tartozó területeken történt, ugyanis az állami tulajdonú termőterületeken már kevés a telepítésre alkalmas terület. Az erdőtelepítések zöme gazdasági céllal létesített faanyagtermelést szolgáló erdő, hiszen a magántulajdonban lévő területeken a tulajdonos érdeke alapvetően ez. A létesített erdők főként tölgy, cser és akác faállományokat jelentenek, mivel a termőhelyi adottságok elsősorban ezen állományoknak felelnek meg. A fenyőféléket, mint leginkább tűzveszélyes fafajokat gyakorlatilag nem telepítik a megyében. Erdő és természetvédelem Heves megye területén ha erdő található. Az elmúlt évtizedek gyakorlata szerint a védett erdőkben is ugyanolyan gazdálkodás folyik, mint a gazdasági erdőkben, azzal a különbséggel, hogy eseti jelleggel, megfelelő indoklással ez korlátozható (ennek eszköztára jellemzően kimerül abban, hogy az erdőn belül egy kisebb részterület nem érinthető erdőgazdálkodási munkával). Ez a gyakorlat teljesen elfogadható lenne a gazdasági erdőkben. A védett erdőkben végzett munkák célja azonban az erdőtörvény alapján elsősorban a természeti 8

9 állapotok javítása kell, hogy legyen. Gazdálkodás ezért ezekben az erdőkben csak olyan módon és mértékben lenne végezhető, hogy az ezt a célt (a természetvédelmet) ne veszélyeztethesse. Könnyen belátható, hogy a kisebb módosításokkal a gazdasági erdőkben folytatott gazdálkodás alkalmazása a védett erdőterületeken nem biztosítja a természet védelmét. Ezért az elmúlt évtizedek gyakorlata helyett az erdőtervezések során a természetvédelem olyan módszerek általános alkalmazását / előírását javasolja amelyek egybefüggően sokkal kisebb területekről teszik lehetővé a fák kitermelését, ezáltal minimalizálható a gazdálkodás erdőkre gyakorolt hatása (összességében viszont ugyanannyi fát lehet kitermelni, azaz a gazdálkodót kár nem éri); amelyekben a gazdálkodással nem érinthető területek olyan nem csak gazdasági értelemben, hanem valóban idős erdők létrehozását jelentik, amelyek biztosítják a zárt erdőkhöz kötődő fajok hosszú távú fennmaradását és vándorlásának lehetőségét, és ezért ezeket az erdőket lehetőleg egyenletes hálózatban kell kijelölni; amelyek biztosítják a ritka, egyedi tulajdonságokkal bíró élőhelyek köztük kiemelten a gazdasági erdőkből jellemzően teljesen hiányzó holt fák fennmaradását, jelenlétét amelyek biztosítják a honos, kis arányban megtalálható elegyfafajok fennmaradását, jelenlétét amelyek biztosítják az idegenhonos, inváziós fafajok visszaszorítását Ezekkel a módszerekkel a jelenleginél sokkal hatékonyabban lehet(ne) biztosítani, hogy a természeti értékeink is megmaradjanak, miközben erdőgazdálkodás is tovább folytatható. Felszíni és felszín alatti vízkészletek Korunk egyik legnagyobb kihívása a vízzel való komplex gazdálkodás a fenntartható fejlődés figyelembevételével. A vízgyűjtő-gazdálkodás az egyik meghatározó eleme a gazdasági- társadalmi vízigények kielégítésének, a természetes vízkészletek számontartásának, megőrzésének és védelmének, illetve a megfelelő árvízvédelem és vízkárelhárítás megválasztásának, az anyagi és természeti javak védelmének. Az EU tagjaként kiemelt feladattá vált a vizek jó ökológiai állapotban tartását megcélzó un. "Víz Keretirányelv" végrehajtásával összefüggő feladatok ellátása. Felszín alatti vízkészletek A Heves megyei Vízmű ZRt. az ellátási területén található 66 vízbázisból, felszín alatti vizekből szerzi az éves közel em3 nyersvíz mennyiséget. A közel em3/év szolgáltatott víz 96 % -a saját vízszerzésből származik, míg 4% -a társvízműtől átvett víz. A vízszerzést biztosító ~ 190 db működő vízmű kút 75 %-a mélyfúrású kút és a nyersvíz 78 %-át szolgáltatja, míg a kitermelt nyersvíz 22 %-át sekélymélységű és talajvíz kutakból nyerjük. A felszín alatti vízkészletek megoszlása em3/év nyers-víz 66 %-a réteg, 12 %-a karszt és 22 %-a talajvíz. 9

10 12% 22% 66% Karsztvíz Talajvíz Rétegvíz 1. ábra: Felszín alatti vízkészletek megoszlása Forrás: A termálvízre épülő turizmus feltételei országos szinten is kiemelkedőnek tekinthetők Heves megyében. A megye és különösen a megyeszékhely termálvizeinek gyógyító hatása régóta ismert, az erre alapozott fürdőkultúra több százéves hagyományokra épül (pl. Eger Török Fürdő, Parád, stb.). A XX. századi szénhidrogén-kutatások nyomán újabb gyógyhatású termál-vízkészleteket tártak fel (pl. Egerszalók, Mátraderecske, Bükkszék, stb.). A megyében található termálvízkincs sajátossága, hogy az egyes fürdők, kutak vízösszetétele és a vizek jellemzői különbözőek, ezáltal a legkülönfélébb betegségek gyógyítására alkalmasak. Környezetvédelemi tükör az Eger-patak völgyében Az Eger-patakot viszonylag sok környezeti kár érte, természetes élővilága nagyrészt kipusztult. Az Eger-patak menti területeken az 1970-es években kezdték el kijelölni a szemétlerakó helyeket, ám ekkortájt nemigen vették figyelembe a környezet megóvását, illetve a hulladéklerakók korszerűtlenül, környezetszennyező módon működtek. A korábbi évtizedekben hulladéklerakók üzemeltek a következő településeken: Andornaktálya, Eger (három darab is), Felsőtárkány, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Ostoros. Az egyre szigorodó jogszabályi környezet miatt a korábbi lerakók nagyobb részét már bezárták, ám ezeknek a helyeknek a rekultivációja nem történt meg. A már bezárt lerakók továbbra is veszélyeztetik a környezetet és a felszín alatti vízkészletet, valamint a talajokat is szennyezik tovább. Az érintett térségben több helyen természet-, víz- és talajvédelmi szempontból érzékeny terület található. A korábbi évtizedekben az egyáltalán nem létező, illetve csak később elinduló rendszeres hulladékelszállítás részleges igénybevétele miatt mind a mai napig kezeletlen, illegális lerakókban heverő hulladékok szennyezik a környezetet. Ezek felszámolása ugyan folyamatban van, de a teljes felszámoláshoz az érintett területek talajának kicserélésére vagy szűrésére lenne szükség.2008-ban a vízügyi szakemberek harmadfokú vízkár elhárítási készültséget rendeltek el a patak Maklár és Szihalom közti szakaszán, mert kommunális hulladék gyülemlett fel az érintett szakaszon. A kárelhárítást a mintegy 100 köbméternyi hulladék begyűjtésével és elszállításával rendezték. A patak felsőbb folyásán kiépített szennyvízhálózattal rendelkezik: Balaton, Bélapátfalva, Mikófalva, Egercsehi. A térségben jelentős a karsztforrások száma. Ennek és a szennyvízberuházásoknak köszönhetően a patak felső folyásán a vízminőség kiváló. Az Eger-patak völgye Andornaktálya és Maklár közelében vízbázisforrás, ahonnan a környező településeket és Egert is ellátják ivóvízzel. Az Eger-patak teljes vízgyűjtő területén harmadik fokozatú (nitrogén- és foszforeltávolító) szennyvíztisztítást kell biztosítani. A patak felső-középső folyásán is kiépített a szennyvízhálózat, így csatornázott Eger, Felsőtárkány, Novaj, Ostoros, Noszvaj, Maklár, Andornaktálya, Nagytálya és Szarvaskő is. A csapadékvízelvezetés többnyire nyílt árkos, útmenti árkokkal történik, zárt csapadékelvezető rendszerrel csak Eger, Füzesabony és Mezőkövesd rendelkezik. A csapadékvíz szennyezőanyagoktól való megtisztítása jelenleg nem megoldott, így a településekről olaj, nehézfémek és növényvédő szerek mosódhatnak be az Eger-patak vizébe. A hiányosságokat felismerve az 1970-es évektől folyamatosan alakultak nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek az Eger-patak vízgyűjtő terében és közvetlen közelében. Ezek a nemzeti parkok, természetvédelmi területek jelenleg a következők: Bükki Nemzeti Park (1976 óta védett, Heves megyében a park hektárnyi területen terül el) Bél-kő 10

11 Nagy-Eged (1978 óta védett, 21 hektárnyi területen fekszik) Eger védett fái (1978-ban és 1982-ben jelölték ki a város helyi jelentőségű védett fáit) Érsekkert (8 hektárnyi területe 1996 óta védett) Mészhegy és Nyerges-tető (1996 óta áll védelem alatt 126 hektárt kitevő területe) Kőlyuktető Természetvédelmi Terület (135,92 hektáros terület Eger és Andornaktálya területén) Ostoros-Novaji gyepek helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület (159 hektárnyi területe 2001 óta élvez védettséget) Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet (Füzesabony és Poroszló közelében) Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet (a pataktól keletebbre fekvő terület) Tisza-tavi madárrezervátum Ezen kívül Natura 2000-es természetvédelmi területek a patak mentén: Bükk-fennsík ( hektárnyi kiterjedésű) Szarvaskő (496 hektár) Várhegy, Nagy-Eged (1991 hektár) Ostoros-patak menti erdős puszta (44 hektár) Energiaforrások, ásványkincsek Heves megye legjelentősebb ásványi nyersanyaga a lignit, a színes érc és a mészkő. Az Ózd-Egercsehi medencében több széntelep keletkezett, melyek közül a miocén-kori a legvastagabb között Bükkszéken kőolaj kitermelés is folyt, Demjénben pedig 1960-ban kezdték a fúrásokat. A kőolajkutatások számos helyen termálvizet hoztak a felszínre (Bükkszék, Eger, Demjén), amelyekre alapozva később fürdő létesült. Fedémesen földgázt is találtak. A réz és színesfém jelentős készlete található Recsken. A nagy mélység miatt kitermelése jelenleg vitatott ig Gyöngyösorosziban is folyt színesérc bányászat. Említésre méltó építési mészkő, vegyipari homok található még a megyében nagyobb mennyiségben. A visontai külszíni bányaművelés előrehaladásától eltekintve napjainkra a bányászat fokozatos visszavonulása vált jellemzővé. A Mátrai Erőmű Zrt. hazai alapanyagból, lignitből termel villamos energiát. A társaság két külszíni bányája Visontán és Bükkábrányban található. A visontai ún. Déli bányamező Detk Ludas Karácsond Halmajugra községek által határolt területen fekszik. A részvénytársaság bükkábrányi bányája Visontától 55 km-re keletre a Bükkábrány Vatta Csincse községek közötti területen helyezkedik el. A rendelkezésre álló biomassza Heves megyében (2005) Megnevezés Összes szárazanyag (t) Energetikai lehetőség (GJ) Szőlővenyige 14692, ,7 Gyümölcsfa-nyesedék 5265, ,22 Szántóföldi növények Energiaerdő , ,91 Összesen , ,83 1. táblázat: A rendelkezésre álló biomassza Heves megyében (2005) Heves megye megújuló energia potenciáljának komplex meghatározására ez ideig komplex alapkutatást nem végeztek. Jó néhány becslés napvilágot látott ugyanakkor az egyes energia- típusok potenciáljának leírásáról. Az ily módon előállított közelítő adatok ugyanakkor csak hozzávetőlegesek, azaz a konkrét gazdasági-műszaki hasznosítási lehetőségek megalapozására nem alkalmasak. Szakmai trivialitás, hogy a konkrét hasznosítási projektek megvalósításához ugyanakkor helyszín-specifikus, vagy legalábbis kistérségi szintű alapkutatások szükségesek. Ilyen jellegű vizsgálatok indultak az EKF Agria-Innoreg Tudáscentrum vezetésével 2012 őszén Eger térségében. A kutatás kiterjesztése a megye többi területére mindenképpen szükséges a következő években. 11

12 A Károly Róbert Főiskolán végzett és 2001-es statisztikai adatokra épülő kutatások a megyében rendelkezésre álló, energetikai célokra hasznosítható biomasszából előállítható energia mennyiségét kb. 6,3 millió GJ/év nagyságúra becsülték. A napenergia tekintetében Heves megye délnyugati része a leginkább kedvező adottságú terület, ahol a globálsugárzás mértéke elérheti az 4400 MJ/m2 éves értéket is. Észak és kelet felé ez az érték némileg csökken, a legrosszabb adottságú térségekben csak 4300 MJ/m2-es szinten van. Társadalmi Helyzetkép Demográfia Heves megye népsűrűsége 2004-et követően tendenciaszerűen csökkent, a fogyás átlaga meghaladta a vidéki átlagot. Megyei szinten komoly problémákat okozott a csökkenés gyorsuló üteme. A vázolt folyamatok együttes hatásának köszönhetően a népsűrűség értéke 2011-ben jelentősen elmaradt a vidéki átlagtól ban tovább esett Heves megye népsűrűsége, 2012-ben az egy km 2 -re jutó lakónépesség száma 85 volt, ameddig a rákövetkező esztendőben 84. A korábbi években megkezdődött tendencia a mai napig meghatározó eleme a megye demográfiai sajátosságainak, január 1-jén a KSH adatai alapján Heves megye népsűrűsége 82 fő/ km 2 -re fogyatkozott, ezzel továbbra is jócskán a vidéki átlag alatt maradt. Megyei összehasonlításban Heves megye a 2016-os népsűrűségi mutatók alapján 9. helyen áll, régiós viszonylatban Borsod-Abaúj-Zemplén megye mögött a második. Az adatokból kitűnik, hogy a megyét az elnéptelenedés a vidéki átlaghoz képest lényegesen jobban sújtja. Népsűrűség Népsűrűség fő/km Vidék Heves megye 2. ábra: Népsűrűség Forrás: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére projekt megvalósíthatósági tanulmánya A népsűrűségre komoly befolyást gyakorol a természetes szaporodás. Megállapítható, hogy Heves megyét a vidéki Magyarországhoz hasonlatosan a természetes fogyás jellemzi és 2011 között megyei tendenciák a vidék egészéhez mérten rosszabbnak minősült, ugyanis a természetes fogyás üteme a vidéki természetes fogyás ütemének több mint 2,6-szerese volt. Az elmúlt több mint öt év távlatából vizsgálva a megye helyzetét feltűnő, hogy az országban zajló kedvezőtlen népesedési folyamatok még mindig éreztetik hatásukat, s Heves megye helyzete ma is kedvezőtlenebb a vidékhez képest, hiszen természetes fogyásának mutatója (-1709) 2015-ben is a vidéki átlag felett van (-1405). A népsűrűséget determináló másik tényező a vándorlási egyenleg, a jelenség folyamatait elemezve megállapítható, hogy a vidéki Magyarországon negatív irányú trendek érvényesülnek, Heves megye pedig végig az amúgy is rossz vidéki átlag alatt szerepelt. A belföldi elvándorlás mérlege Heves megyében 2010-ben érte el mélypontját, 2010 után mutatkozott némi enyhülés a fogyás tekintetében, 2011-től azonban újra nőtt az elvándorlási veszteség, amely 2012-re ismételten fogyást okozott őt követően érzékelhető némi pozitív irányú változás és az alapvetően még mindig negatív tendenciába hajló elvándorlási egyenleg javított a megye 12

13 vidéki Magyarországon elfoglalt helyén. Heves megye vidéki átlagban 2011-ben a 13. helyen állt, 2015-re a megye pozíciója valamelyest erősödött a belföldi elvándorlási egyenleg mérlegét illetően, ekkor a 7. helyet foglalta el a rangsorban. A belföldi elvándorlástól eltérő képet mutat Heves megye a nemzetközi elvándorlási egyenleg felől vizsgálva. A megye nemzetközi elvándorlási egyenlege a belföldihez hasonlóan az utóbbi 15 évben végig a vidéki átlag alatt maradt, ám belföldi elvándorlás jócskán meghaladta az ország határain kívülre történő migráció léptékét. A nemzetközi elvándorlási egyenleg 2010-ben okozott lakosságcsökkenést, a folyamat 2013-ban sújtotta a legjobban a területet. Heves megye a nemzetközi elvándorlási mérleg kapcsán a 19 megye közül a 11. helyet foglalta el 2015-ben Elvándorlási egyenleg Vidéki belföldi elvándorlási egyenleg Vidéki nemzetközi elvándorlási egyenleg Heves megyei belföldi elvándorlási egyenleg Heves megyei nemzetközi elvándorlási egyenleg 3. ábra: Elvándorlási egyenleg Forrás: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére projekt megvalósíthatósági tanulmánya Amennyiben a megye demográfiai helyzetét az aktív korúak (15 és 64 közötti lakosság) fókuszán keresztül vizsgálva szeretnénk bemutatni, abban az esetben azt lehet mondani, hogy 2010 és 2013 között a 2012-es esztendő komolyabb visszaesését leszámítva lassú növekedés, majd 2013-tól kezdődően fokozatos csökkenés, ben stagnálás, 2016-ra pedig újra növekedés diagnosztizálható IV. negyedévében fő aktív korút tartottak számon, ez a szám alapvetően kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de az Észak-Magyarországi régióban itt a legnagyobb az aktivitási arány év azonos időszakában an voltak jelen a munkaerőpiacon, az aktivitási arány továbbra is a régiós átlag fölött maradt 1,7%-al, az országostól 2,3 százalékponttal maradt el IV. negyedévében visszaesés tapasztalható 15 és 64 év közötti lakosság tekintetében, személyt regisztrált a KSH ban újra emelkedő tendenciát mutatnak Heves megye témát érintő népmozgalmi adatai, munkaképes korú személyt tartottak számon a IV. negyedévben, ez a szám 6,5%-kal több az előző év azonos időszakában rögzítettnél től kezdve lassú fogyatkozás figyelhető meg a munkaképes korúak körében, az esztendő IV. negyedévében személy tartozott ebbe a csoportba IV. negyedévében az azt megelőző évhez képest nem történt komoly változás, an sorolhatóak a gazdaságilag aktív korúak közé I. negyedévében aktív korú személyt tartott nyilván a KSH. 13

14 Aktív korú lakosság Heves megyében Aktív korú lakosság 4. ábra: Aktív korú lakosság száma Forrás: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére projekt megvalósíthatósági tanulmánya A középtávú prognózisokat tekintve néhány Dél-hevesi települést kivéve további népességcsökkenés várható a megyében. 5. ábra: Demográfiai prognózis 2021 Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció A foglalkoztatási paktumok célcsoportjába tartoznak többek között a roma népességhez tartozó emberek. A megye roma lakosságának számáról és eloszlásáról eltérő adatok láttak napvilágot. A évi népszámláláskor Heves megyében roma nemzetiségűnek ember vallotta magát. A népszámláláson magukat romának vallók száma a szakmai vélemények szerint jelentősen alatta marad a romák valódi létszámának. Az össznépességből a magukat romáknak vallók száma fő. Ezen társadalmi csoporthoz tartozó népesség megyénken belüli arányát a következő ábra mutatja be. 14

15 6. ábra: Magas arányú roma népességgel rendelkező térségek és települések Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Gazdasági ágak és szolgáltatások klímavédelmi helyzetképe Közlekedés Heves megye fekvéséből adódóan nem határos szomszédos országokkal, azonban a nemzetközi kapcsolattartásban és országos szintvonalon fontos szereppel bír a vonalas infrastruktúra rendszerek közül a közúthálózat, a vasúthálózat, a szénhidrogén-szállító vezetékek és az energiaellátást biztosító vezetékek hálózatában egyaránt. Heves megye hegyvidéki adottságai alapján a fő közlekedési útvonalak a megye déli részén, az Alföld határában lettek kialakítva. Itt húzódnak a megyén áthaladó országos és nemzetközi jelentőségű közúti és vasúti útvonalak egyaránt. 15

16 7. ábra: Közúthálózat Észak-Magyarországon Forrás: KSH alapján, 2010 Heves megye a legfrissebb adatok alapján összesen km hosszúságú közúttal rendelkezik, amelyből 189 km gyorsforgalmi,1 171 km nem gyorsforgalmi úthálózat. Tovább vizsgálva a megyei úthálózat jellegét említést érdemel, hogy a közigazgatási egységben 132,2 km autópálya 97,9 km I. rendű főút, 190,4 km II. rendű főút, 37,4 km autópálya, vagy autóút csomóponti ága található. A mellékúthálózat kapcsán a következő adatokat érdemes kiemelnünk: 603,4 km összekötő út, 262,9 km bekötő út, 10,8 km állomáshoz vezető út, 5,7 km egyéb csomóponti ág, 19,6 km gyorsforgalmi utak pihenőútja. Az elmúlt években látványosan csökkent az egyes közúti járművek éves futásteljesítménye, azonban a gépjármű állomány mennyiségi gyarapodása ellensúlyozta a tendenciát. Összességében az országos közúthálózat forgalmi teljesítménye 2005 és 2015 között 11%-kal növekedett, 113,96-ról 126,49 millió egységjármű kilométerre. Az autópályák és autóutak (együttesen a gyorsforgalmi úthálózat) teljesítménye több év átlagában kiemelkedő növekedést mutat, mely elsősorban az új szakaszok átadásának köszönhető. A főutak és a mellékutak forgalmi teljesítményéről ugyanakkor a 2005 és 2015 közötti években elmondható, hogy kezdetben stagnálást mutatott, ami egyértelműen a forgalomnak a gyorsforgalmi úthálózatra történő átterelődésével magyarázható, ez átváltott lassú növekedésbe, majd változó mértékű csökkenés következett. A tíz évet és a főúthálózat egészét tekintve majdnem 22%-os a növekedés, 74,45-ről 90,83 millió egységjármű kilométerre nőtt a teljesítmény. A mellékúthálózat forgalmi teljesítménye 2005 és 2015 között majdnem 10%-os (9,7%) csökkenést mutat, ezzel szemben az országos átlag, hasonló mértékben,11%-kal növekedett, 113,96-ról 126,49 millió egységjármű kilométerre. Az országos közúthálózatba tartozó utak burkolatán az utolsó beavatkozás óta eltelt idő átlagosan év (ebbe a felületi bevonatok készítése nem értendő bele), és a hálózat kb. 3 %-át teszi ki a beavatkozások évenkénti hossza. 16

17 8. ábra: Az utolsó beavatkozás éve a hálózat hosszához viszonyítva (2015) Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.: Országos közúthálózat működtetése Heves megyében Heves megyében az ország más pontjaihoz hasonlóan a főutak jelentős részének egyenetlensége megfelelő, azaz követve az Országos Közúti Adatbank öt osztályzatos értékelési rendszerét 1-3 osztályzatú. Amint az alábbi ábrán is jól látszik, a kedvezőtlen állapotú útszakaszok főként a mellékúthálózatra esnek, ahol az egyenetlenség háromnegyed részben nem elfogadható. 9. ábra: Egyenetlenség megoszlás útkategóriánként Heves megyében Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.: Országos közúthálózat működtetése Heves megyében A Magyar Közút Nonprofit Zrt. útjain hasonlóan az általánosan beavatkozási határnak tekintett 17 mm feletti nyomvályús útszakaszok mértékéhez a nyomvályús szakaszok száma 2006-tól 2012-ig visszaszorulóban volt ra a romlás csökkenést mutatott, majd az említett trend a következő években is folytatódott. A nyomvályús utak tekintetében mostanra a megelőző évhez képest csekély romlás tapasztalható. 17

18 10. ábra: Teherbírás megoszlása útkategóriánként Heves megyében Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.: Országos közúthálózat működtetése Heves megyében Az következő diagramokon a deformációkat, kátyúkat, kipergéses és izzadásos felületeket, hossz- és keresztirányú, valamint mozaikos repedéseket, továbbá a burkolatszél hibáit összegző jelleggel vizsgáló felületállapot minőség Heves megyei megoszlására láthatunk példákat. Az első ábrán az úthálózat minőségi megoszlását szemléltetjük, a második diagramon a burkolati állapot útkategóriánkénti aránya látható. A rendelkezésre álló adatok alapján azt lehet mondani, hogy a Heves megyei utak több mint fele (55%) a felületállapot osztályzat tekintetében rossznak minősül, az úthálózat mintegy 16%-a a tűrhető kategóriába esik, 10%-a a nem megfelelő, 5%-a megfelelő végül mindössze 14%-a jó. Amennyiben útkategóriánként szeretnénk vizsgálni a kérdéskört az egyenetlenség és a teherbírás esetében tapasztaltakhoz hasonló eredményeket olvashatunk le a témában közölt másik ábráról. A mellékutak burkolata sokkal nagyobb arányban van rossz állapotban, mint a főutaké. 11. ábra: Burkolat állapotának megoszlása Heves megyében Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.: Országos közúthálózat működtetése Heves megyében 18

19 12. ábra: Burkolat állapotának megoszlása Heves megyében útkategóriánként Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt.: Országos közúthálózat működtetése Heves megyében Az úthálózattal kapcsolatosan lényeges megvizsgálnunk a hidak jellegét. Heves megyében országos közúton 364 db híd található (a gyorsforgalmi hálózaton kívül), ebből 31 db hídon található valamilyen fajta súlykorlátozás. Az országos közút hálózaton db híd található, ebből 312 db hídon található valamilyen fajta súlykorlátozás. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok A közlekedés, a minél gyorsabb és hatékonyabb helyváltoztatás egyre fontosabb társadalmi-gazdasági elvárás a globalizálódó világban. Heves megyében 2015-ben az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 303 darab volt, mely elmaradt az országos adatoktól (325 darab), viszont Észak-Magyarország regionális átlagát (277 darab) meghaladta. Az elmúlt évek tendenciáinak ismertetésével összefüggésben elmondható, hogy a gépkocsik száma számottevően növekedett a 2000-es 207,2 darab 1000 lakosra jutó személygépkocsi értékhez képest, azonban a recesszió hatására 2008-tól csökkenő tendenciát (289,2-ről 285,3-ra csökkent 2008 és 2010 között) mutat hasonlóan az országos trendhez, 2010 után újra emelkedést diagnosztizálhatunk. A Heves megyében található összes személygépkocsi számában az utóbbi években lezajlott változás pozitív irányú ben darab, ban darab, 2014-ben darab, végül 2015-ben darab személygépkocsi gyarapította a megye közútijármű-állományát. A környezet szempontjából kiemelt témát képvisel a személygépjármű állomány üzemanyag-felhasználás szerinti megoszlása. A benzinüzemű autók aránya fokozatos csökkenést mutat, 2013-ban darabot, 2014-ben darabot, 2015-ben darabot tartottak számon. Ezzel szemben a kibocsátás tekintetében komolyabb terheléssel rendelkező gázolaj meghajtású kocsik száma markánsabb növekedést mutatott: 2013 és 2015 között dízelüzemű személyautóval gyarapodott Heves megye állománya, amely így elérte a darabot. A haladó irányú trendek közé sorolható, hogy a hibrid személygépkocsik aránya évről-évre, még ha lassú ütemben is, de emelkedik, 2013-ban mindössze 81 ilyen típusú gépkocsit regisztrált a KSH, 2015-ben ez a szám 139-re nőtt. A teljes egészében elektromos hajtású személygépkocsik száma azonban még mindig csekély, 2015-ben összesen 5 ilyet tartottak számon Heves megyében, amely egyfelől összefüggésben van a magas vételárral másfelől a megyében fellelhető csekély töltési lehetőségekkel. 19

20 Járás Személygépkocsi ezer lakosra Bélapátfalvai járás 277 Egri járás 318 Füzesabonyi járás 249 Gyöngyösi járás 341 Hatvani járás 322 Hevesi járás 229 Pétervásárai járás 272 Összesen táblázat: Személygépkocsik ezer lakosra jutó száma járásonként Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A közösségi közlekedés legmeghatározóbb eleme az autóbusz, s csak ezután következik a vasútforgalom. Az autóbusz forgalom vonalhálózat hossza 2010-től (94 km) kezdve folyamatosan csökken, 2015-ben 85 km volt. A helyi autóbuszok átlagos számában azonban enyhe emelkedés tapasztalható, 2013-ban 54 darabot, 2015-ben 56 darabot regisztrált a KSH. A szállított utasok száma az egyre gyarapodó személygépjármű-állománnyal párhuzamosan csökkenő tendenciát mutat, a 2010-ben márt utas 2015-re re redukálódott. A lenti táblázatban rögzített paraméterek alapján elmondható, hogy Heves megyében csökken a tömegközlekedés jelentősége és teljesítménye. Megnevezés Vonalhálózat hossza, km Viszonylatok száma Helyi autóbuszok átlagos száma Szállított utas, ezer fő Utaskilométer, ezer Férőhelykilométer, ezer táblázat: Helyi autóbusz közlekedés adatai Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A megye legfőbb közúti közösségi közlekedési szolgáltatója a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. A megyében számos olyan település van, melyről nem érhető el közösségi közlekedéssel átszállás nélkül a megyeszékhely, de adott esetben a térségi központ (jelenleg kistérségi, majd 2013-tól járási igazgatási székhely) sem. Sajátos problémát hordoz busz közlekedés szempontjából a megye több települése is, ugyanis átszállás nélkül nem lehet elközlekedni a járási központba a Füzesabonyi járás 3 települése (Kál, Kompolt és Nagyút) és a Pétervásárai járás (Parádsasvár) esetében. Ugyanezen járásokból további 6 településen (Aldebrő, Bodony, Fedémes, Kápolna, Parád és Tófalu) pedig 1 közvetlen lehetőség van az eljutásra a járási központba. Az alacsony járatszámokat tekintve 11 településen 10 alatti a járatszám a járási központba átszállással és közvetlenül összesen (ez előző 6 településhez csatlakozik Bekölce, Kisfüzes, Mátraballa, Tarnabod és Váraszó). Mezőgazdaság Heves megye az Északi-középhegység és az Alföld határterületeit foglalja magába. A két nagy táj találkozása a térségnek változatos arculatot kölcsönöz és meghatározza a mezőgazdasági termelés éghajlati, természetföldrajzi és termőhelyi adottságait. Ezek alapján a megye nem tartozik a legjobb, legfejlettebb növénytermesztő és állattenyésztő megyék közé. Jó színvonalúnak mondható viszont a zöldségtermesztés és magas szintű a szőlőtermesztés és borászat. A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb mezőgazdasági szerepvállalás jellemző, beleértve az erdő-, vad- és halgazdálkodást is. A lakosság %-a érintett a mezőgazdasági 20

21 termelésben. Több mint a működő gazdasági szervezetek száma és emellett fő őstermelő tevékenykedik, 9300 termelő kap területalapú támogatást a mezőgazdasági tevékenységéhez kötődően. A megye összes földterülete hektár, ebből a termőterület hektárt tesz ki. A termőterület 47,4 %-a szántó, 33,2 %-a erdő, 12,3 %-a gyep. Heves megyében van az ország termőterületének 3,8 %-a, a szántó 3,5 %-a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 %-a valamint a szőlőültetvények 8,6 %-a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A megyében terem az ország búzatermésének 4,3 %-a, a kukorica 1,1 %-a a cukorrépa 2,5 %-a, a dinnye 26,4 %-a, a szőlő 14,8 %-a. A megyében nagy jelentőségű a szőlőtermesztés és a hozzákapcsolódó borászat, a gyümölcstermesztés, továbbá a szántóföldi zöldségtermesztés. Ezen belül a dinnye- és a paradicsomtermesztés országosan is jelentős. Szőlőből több mint hektár a termő és ebből hektár új telepítésű ültetvény van. A gyümölcsösök területe hektár. A megye szántóterülete hektár. A növénytermesztés adottságai az országos átlagtól kedvezőtlenebbek, amelyet az egy hektár szántóterületre jutó 19,31 aranykorona érték is mutat, az országos 20,91 értékkel szemben. A szántóföld vetésszerkezetében a kalászos gabonafélék termőterülete meghatározó. A művelt szántóterület 52%-án termelnek gabonaféléket, ezen belül őszi búzát átlag hektáron. Jelentős a kukorica hektár, a tavaszi árpa hektár, az őszi árpa vetésterülete átlag hektár. A gyengébb adottságú szántóterületeken a triticale termesztése vált jellemzővé, hektár vetésterülettel. A megyében a kalászos gabonák betakarított területe az országosnál számottevőbben, 4,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A megyében ez évben hektáron termesztettek kalászos gabonát, melynek 74%- át a búza foglalta el. Területe a kalászosok átlagától kisebb mértékben csökkent. Valamennyi kalászos gabona termésátlaga az őszi árpa kivételével elmaradt az előző évitől, de meghaladta az évek átlagát. A búza termésátlaga mintegy 6%-kal csökkent, a hektáronkénti 4460 kg a megyék sorában a 10. helyet foglalja el. Az egységnyi területen elért terméshozamok valamelyest elmaradnak az országos termésátlagoktól, de az őszi búza kg/ha, az őszi árpa 4098 kg/ha, a triticale kg/ha termésátlagai miatt nem kell szégyenkeznie megyénknek. Az utóbbi években az őszi káposztarepce termesztése vált kedveltté a gazdálkodók körében. Bár a repcetermesztés költségei is növekedtek, vetésterülete hektárra növekedett. A megye éghajlati adottságai nem igazán kedveznek a kukorica termesztésének, de az abrakigényes állatállomány takarmányszükségletének kielégítésére hektáron termesztik 4,0-5,0 t/ha termésátlaggal. Napraforgót hektáron termesztenek, terméseredményei 1,3-1,8 t/ha között váltakoznak, de térségenként igen változóak a terméseredmények, hiszen a 3,0 t/ha terméseredmények sem ritkák. A cukorrépa termesztése az utóbbi években jelentősen lecsökkent, alapvetően a cukorgyárak alapanyagigényének mérséklődésével összhangban, a korábbi évek termőterületének egyötödére, mintegy 520 ha -ra. A birtokszerkezet változásával a megye szántóföldi vetésszerkezete jelentős változáson megy keresztül, amelynek fő jellemzője, hogy az őszi búza dominenciája csökken és a korábban kis területen termesztett növények termőterülete számottevően növekszik (őszi káposztarepce, triticale, zab, őszi árpa). A mezőgazdasági beruházások 1993-ban a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap létrehozásával indultak meg. Ettől az időponttól évenként növekedett a megyében felhasználható állami támogatás, melynek következtében az ültetvénytelepítési ütem is felgyorsult. A megyében kiemelt jelentőségű a szőlő-bor ágazat, valamint a gyümölcstermesztés. Heves megye két borvidéke egri, mátraaljai adja a magyarországi szőlőtermesztés %-át, mely mennyiségileg, de legfőképpen minőségileg meghatározó a magyar borászat számára. A jelenlegi ágazati gondok alacsony és bizonytalan felvásárlási árak, a szőlő termelésben és a borászattal foglalkozók között fennálló érdekellentétek, és nem kevésbé felvevő borpiac hiánya okozzák a legnagyobb problémát a termelők részére. A szőlő és gyümölcs ültetvényekben jelentős fajtaváltás történt, elsősorban a piaci és tárolási igényeket kielégítő fajták kerültek eltelepítésre a gyümölcsösökben. Több helyen öntözött körülmények között folyik a termesztés ban a gyümölcsösként nyilvántartott terület ha volt, jelenleg ha van megyénkben. A szőlő ültetvényeknél is elsősorban a világ fajták kerültek eltelepítésre, ami jelentős mértékben átrendezte a fajtaösszetételt. Elsősorban kék szőlők telepítése történt meg az egri borvidéken, míg a mátrai borvidéken továbbra is a fehér szőlő került előtérbe. Szőlőtelepítésekre támogatást igényelni jelenleg a szerkezetátalakítási program keretében lehet. Az a tapasztalat, hogy csak támberendezés felújításra vesznek igénybe támogatást. A kedvezőtlen, inkorrekt alacsony 21

22 felvásárlási árak és a ki nem fizetett több éves szőlőtermés miatt, mintegy 530 ha-on igényeltek támogatást a szőlőültetvények kivágásához. Előzetes igény a következő borpiaci évre további ha t fedne le. Sajnos a lassú engedélyezési eljárás miatt a szőlőtáblákban sokhelyütt, elhanyagolt ültetvényt látni. A bevételek lehetővé tették, hogy fejlesztéseket végezzenek. Megnövekedett a telepítési kedv, a gépesítés és öntözési beruházás az ültetvényekben. A folyamatosan bővülő termelést azonban nem követte piacbővülés, sok esetben inkább csökkenés következett be, melynek következtében a jó minőségű alap és feldolgozott termék is alacsony, nyomott áron kelt el évben az EU csatlakozást követően a sok olcsó dömpingtermék hatása egyre jobban ellehetetlenítik a termékek, legalább önköltségen történő értékesítését. Továbbra sem jellemző a borvidékek termelőinek összefogása, sem a szőlőtermesztés, sem a borászat terén. A megyében lévő két termelői csoport szinte formális. A neki szánt szőlő-bor termelési összefogást kis felületen tudja koordinálni, ami nem számottevő a megye szőlőterületéhez viszonyítva. Egyedüli eredmény az egri borvidék védett eredetű borainak szabályozása, mely FVM miniszteri rendelet formájában évben megjelent (Egri Bikavér, Egri Bikavér Superior, Debrői Hárslevelű) évtől kezdve a zöldségfélék szántóföldi termesztése folyamatosan csökkent. A valamikori paprika, paradicsom, burgonya, dinnye termesztéséről ismert Heves megyéről napjainkba már nem mondható el mindez. Például a hatvani konzervgyár visszafejlesztése miatt a paradicsom közel 300 ha-ról 5-10 ha-ra esett vissza, amit már csak kisüzemi formában termelnek. Hasonló a tendenciája a paprikának kivéve Boldog környékén-vagy említhetnénk a burgonyát vagy dinnyét. A megye állattenyésztésének vágóállat és állati termék termelése a megye lakosságának ellátására részben elegendő. A megye északi részén extenzív legeltetésen alapuló juh és szarvasmarha-tenyésztés folyik, a megye déli részén nagyüzemi szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztés dominál. Az elmúlt évekre az állatlétszám folyamatos csökkenése volt juhállomány kivételével a jellemző. Csökkent a vágóállat termelés összvolumene is. A jelenlegi szarvasmarha létszám db indokolatlanul kevés melyből db a tejtermelő egyedszám, amely a megye tej ellátását részben fedezi. A tehénállomány fajlagos termelési mutatója l/tehén igen alacsony. A megye juhállománya db, amely 1998-tól folyamatosan növekszik. Az ágazat fő bevétele bárányeladásból származik, mely szoros összefüggést mutat a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságával. Az évi t vágóbaromfi termelés nem jelentős a megye állattenyésztésében. Fejlődik a vágónyúl termelés, a pulykatenyésztés, méhészet, valamint a kecsketenyésztés. Heves megyei adottságai a jelenleginél nagyobb állatállomány tartását teszi lehetővé. Elsősorban a tömegtakarmányt fogyasztó, legelőterület jobban hasznosító állatfajoknak kedvezőek az adottságok, így a húsmarhatartás, a juhtenyésztés fejlesztése indokolt, kisállattenyésztésen belül a nyúl, liba, kecske és méhtartás. Megyénkben 13 beszerző és értékesítő szövetkezet, 8 termelői csoport, valamint 3 termelő és értékesítő szövetkezet működik. A termelői csoportok és a zöldség-gyümölcs termelői-értékesítő szervezetek előzetes elismerése megtörtént, de végleges állami elismerést csak három termelői csoport kapott. Fő feladatuk tagjaik felé a termelés, beszerzés és az értékesítés szervezése oly módon, hogy a tagság termelése szoros integrációban valósuljon meg. Heves megye mezőgazdasága az elmúlt öt évben sokat fejlődött. A beruházások között főleg a megyére jellemző szőlőfeldolgozó épületek, pincék és palackozó épületek építése szerepeltek, melyek a megye összes beruházásainak 40 %-át jelentették. A szőlőtermelők a termesztés mellett feldolgozó és palackozó beruházásokat is megvalósítottak, ezek a fejlesztések viszont sok esetben nehéz anyagi helyzetbe sodorták a gazdálkodókat a bor iránti kereslet visszaesése következtében. A megépített palackozó épületek viszonylag magas fajlagos beruházási költséggel épültek és működési költségük is magasak a bennük lévő kis ( palack/ óra) palackozási teljesítményű gépsorok miatt. A megye déli részén, ahol a szántóföldi növénytermesztés a jellemző terménytárolók építésére is sor került, ettől viszont több korszerű technológiával ellátott magtárak létesítése lett volna indokolt. Épültek még támogatással hűtőtárolók, gyümölcsmanipulálók és fűtött fóliaházak is. Az állattenyésztés területén felhasznált állami támogatásból főleg a meglévő épületeket korszerűsítették. Gépberuházás keretén belül új és korszerű gépeket beszerzésére került sor. A beruházások főleg a szántóföldi termelésben valósultak meg, de a szőlőtermesztés is jelentős erő és munkagépfejlesztésben részesült. A beruházásokról el lehet mondani, hogy nagyon indokolt volt, de voltak olyan területek, amelyek fejlesztése teljesen elmaradt, pl. a gabonatároláshoz szükséges magtári és anyagmozgató gépek. Az utóbbi években előforduló probléma, hogy lízingeléssel vásárolt gépek lízingdíjait a termelők nem tudják fizetni és a lízingelő 22

23 cégek a gépeket a termelőktől elszállítják, mely az igénybe vett támogatás időarányos részének a visszavonását eredményezi. A fentebb említett beruházások ellenére megállapítható, hogy a megye mezőgazdasági termelőinek eszközállománya döntő többségében elhasználódott, elöregedett. A korábban létesített épületállomány csak részben hasznosított. Az utóbbi években főként a magángazdaságok érdeklődése növekedett az állami támogatása megvásárolható mezőgazdasági gépek iránt. Az épületek, építmények vonatkozásában megállapítható, hogy a korábbi években jelentkező igények pályázati támogatási kerethiány miatt nem voltak kielégíthetők. A megye mezőgazdaságának eszközállományában a gazdálkodók erőfeszítései ellenére sem sikerült az elhasználódott, kiöregedett gépek, épületek pótlása. Ehhez biztonságosabb, kiegyensúlyozottabb jövedelmezőség, nagyobb állami szerepvállalás lenne szükséges. Öntözés Hazánkban elsősorban a szántóföldi kultúrák öntözése jellemző, gyümölcsösökre mindössze 3470 hektáron juttattak ki vizet az elmúlt évben. Az öntözésfejlesztés utolsó nagy, nyolcvanas évekbeli hulláma óta alig történt érdemi változás e téren - már persze ha a birtokrendszer teljes átalakulásától eltekintünk, aminek hatására töredékére esett az öntözött terület nagysága -, igaz, maga a beruházás is erőteljesen forrásigényes, a szükséges vízügyi és egyéb engedélyek beszerzésének költségeiről nem is beszélve. A korábban nagyüzemi rendszerben, lineár öntözőrendszerekkel végzett öntözés csak helyenként maradt fenn, de továbbra is ez a legjellemzőbb használatban lévő módszer. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2015-ös évi öntözési jelentése szerint esőztető öntözőberendezéssel oldják meg a vízpótlást az öntözött területek kilenctizedén, és ennek 56 százalékán használnak lineár öntözőberendezéseket. A második legnépszerűbb módszer a csévélődobos (a terület 23 százalékát fedi le), a körforgóst pedig az öntözött terület 11 százalékán alkalmazzák. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás, a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek egy százalékán használtak. A vízjogilag engedélyezett öntözhető terület több mint háromnegyede, mintegy 154,3 ezer hektár az Alföldön található. Országos szinten az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyénként átlagosan 15 millió köbméter volt, de négy megyében az 1 milliót sem éri el: Nógrádban 39 ezer, Zalában 613 ezer, Vasban 680 ezer és Heves megyében 721 ezer köbméter volt 2015-ben. Továbbra is elsősorban a szántóföldi kultúrák öntözése dominál - összesen 75,924 ezer hektáron, és ezen belül is elsősorban a zöldségfélék esetében éri meg a gazdálkodók szerint, mivel utóbbiaknak mintegy 23 ezer hektáron biztosították a vízpótlást. A zöldségfélék közül a konzerv- és hűtőipari felhasználásra szánt csemegekukorica és a zöldborsó a meghatározó 13,25 ezer, illetve 6230 hektárral, valamint a zöldbab mellett a paprika és a paradicsom a legmeghatározóbb, 802, 574 illetve 433 hektárral. Az egyéb szántóföldi kultúrák közül a legjelentősebb a kukorica 11,4 ezer, a napraforgó 6200, a rizs 3194, a szója 3278 hektáros öntözött területe. Egyéb takarmánynövényeket emellett mintegy 8468 hektáron termesztettek vízpótlás mellett. Heves megye déli része jelentős zöldségtermesztéssel rendelkezik, amit mind a természeti hagyományok, mind a történelmileg kialakult termelési körzetek lehetővé tesznek (pl. étkezési paprika és dinnyetermesztés). A második, igen jelentős öntözési kapacitást lekötő terület a vetőmagtermesztés. A legjellemzőbb, és egyben az egyik legjövedelmezőbb, a 11,7 ezer hektáron végzett hibridkukorica vetőmag termesztés. A gazdák összesen 989,7 hektáron javították az egyéb zöldségfélék vetőmagjainak előállítási hatékonyságát öntözéssel, mintegy 693 hektáron pedig a szójabab vetőmag termesztését biztosították ezzel. Gyümölcsösökre mindössze 3470 hektáron biztosították a vízpótlást. Ennek közel fele, 1477 hektár alma, 583 hektár pedig meggyültetvény volt. A harmadik legöntözöttebb kultúra a kajszi 322 hektárral. Egyéb mezőgazdasági kultúrákat (erdősítést, fásítást stb.) mintegy kétezer hektáron öntöztek 2015-ben. A tájpotenciálon alapuló öntözéses gazdálkodás hosszabb távon csak a fenntarthatóság jegyében valósítható meg. A természeti erőforrások, a termelési kapacitások megőrzése elemi érdek a globális kihívások korszakában. A hagyományos, józan gazdálkodó magától értetődő gyakorlata volt a termelés természeti feltételeinek megőrzése, a termelés természeti feltételeinek újratermelése. Az intenzívebb gazdálkodás, különösen az 23

24 öntözéses termelés, a nagyobb műtrágya-, növényvédő, gyomirtószer-használat, a talaj degradációja veszélyezteti az agroökológiai potenciált. Mindezt bonyolítja, sürgeti a klímaváltozás ténye és jövőbeni hatása. Turizmus Az Észak-magyarországi régió az ország harmadik legkedveltebb turisztikai célpontja a belföldi utazóközönség körében, a KSH I-XII. hó végleges adatai alapján az Észak-magyarországi régió kereskedelmi szálláshelyein több mint 2 millió vendégéjszaka realizálódott. A változás nagyságát tekintve elmondható, hogy 117 vendégéjszakával jobb átlaggal zárt a 2015-ös év a 2014-es esztendőnél. Megyei szinten vizsgálva a kérdéskört a KSH mérései szerint a régió 5 leglátogatottabb települése Heves megyében található. A TOP 20 legnépszerűbb településből 8 szintén a megyében fekszik. Értelemszerűen a közigazgatási egység leglátogatottabb települései képezik Heves megye turisztikai magterületét. Heves megye TOP Megyei megoszlás % Eger ,8% Egerszalók ,6% Gyöngyös ,4% Mátraszentimre ,1% Szilvásvárad ,0% 4. táblázat: Heves megye 5 leglátogatottabb települése Forrás: KSH 2015 Eger Gyöngyös Mátraszentimre Egerszalók Változás % 2007/ ,8% 181,0% 180,1% 631,2% 5. táblázat: Heves megye turisztikailag jelentős településeinek vendégforgalmi elemzése Forrás: KSH 2015 Heves megye turizmusa több lábon áll, a megyék közti rangsort illetően továbbra is kiemelkedő turisztikai teljesítményt nyújt megelőzve Borsod-Abaúj-Zemplén megyét és Nógrád megyét. A gyorsuló ütemű vendégforgalom növekedés mögött részben a kapacitásnövekedés áll, ennek leglátványosabb megnyilvánulásai Heves megyében az utóbbi években épült, országos és nemzetközi hírnévre szert tett vendéglátóhelyeket (Cascade, Shiraz, Bambara, Hotel Eger & Park, Minaret, Lifestyle, Ózon stb.). Heves megye vendégforgalmának dinamikája 2015-ben a 2014-es szinten maradt (2014/ ,4%, 111%). A nemzetközi kereslet 2014-es lassabb üteméhez képest 2015-ben ismét nagyobb arányú volt, a nemzetközi forgalom jellemzően Egerhez és térségéhez köthető. Heves megyében a belföldi vendégéjszakák száma , a külföldi vendégéjszakáké volt 2016 I. félévében. A külföldi vendégek jelentős része Lengyelországból és Szlovákiából érkezik a megyei turisztikai célterületekre. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a következőképpen alakult: 2016 I. félévében a megyébe érkező fő közül szállodában, panzióban szállt meg, az átlagos tartózkodási idő mindkét szállástípus esetében 2,1 éjszaka. Az elmúlt időszakban komoly fejlesztések mentek végbe a turisztikai ágazaton belül. Egerben a belvárosban folytak város rehabilitációs projektek. A város egész hosszán kiépült a kerékpárút és kijelölt útvonal áll rendelkezésre egészen Lillafüredig. Az Egri vár várfalán 10 megállóhelyes tanösvény létesült, ezen kívül megújult a Kazamata, Szép-bástya, Törökkert és a Fegyvertár. A település másik kiemelkedő történelmi látványossága az Érseki Palota restaurációja befejeződött, az épület Turisztikai Központtal bővült. Az Egerszalók, Demjén és Egerszólát településekből álló Gyógyvizek Völgye Turisztikai Desztináció tekintetében fontos kiemelnünk elsőként a legnagyobb volumenű korszerűsítést a Cascade Barlangfürdő kiépülését Demjénben, a közös honlap kialakítását, a bővülő szolgáltatási kínálatot az egerszalóki Barlanglakásoknál és a két új információs pontot. A falvakban rendszeressé váltak a jeles napokhoz kötődő gasztrorendezvények, Demjénben pedig sziklamászással 24

25 gyarapodott a turisztikai kínálat. A Mátra térségében csak a legfontosabbakat említve Parádsasváron túraközpontot alakítottak ki, rehabilitálták a parádi üveggyárat és környezetét. A vendégfogadóhelyek is fejlesztés alá estek, tizenötnél is több új szálláshely várja az utazóközönséget. A hegyi sportok kedvelőinek a Mátrafüreden létrehozott Hegyi Sportok Bázisa nyúlt kikapcsolódási lehetőséget. A kulturális értékek közül fejlesztés alá esett az országban a második legnagyobb egyházi kincstára, amely Gyöngyösön a Szent Bertalan Templomban található, illetve a siroki és kisnánai várak. Említést érdemelnek a mátraszentimrei síparkban végbement bővítések (környezetbarát hóágyúk, beülős felvonók, esti síeléshez alkalmas világítás kiépítése stb.). A Mártai Borvidéken megújult Borpalota kreatív dizájnt és termékcsomagokat kapott. Az újítások harmadik magterülete Szilvásvárad, idegenforgalmi kínálata két rendezvénnyel frissült: a Családi Napokkal és a Retro és Country hétvégével. A természeti kincsekben gazdag térség a korábbiaknál bővebb tematikus- és kalandtúrák szervezési helyszínéül szolgál. A 2016-os legfiatalabb fejlesztés a Szilvásváradi Lovas- és Rendezvényközpont, illetve az Információs Iroda. Turisztikai szempontból külön régiót képez a Tisza-tavi turisztikai régió, a régió jelentős hányada Heves megye déli részén terül el, így az ide köthető idegenforgalmi sajátosságokról érdemes röviden szót ejteni. A Tisza-tó kínálatában jelentős változás nem történt 2015-ben. A zömében 2010 után lezajlott, Tisza-tó tekintetében végbement kínálat változások az ökoturizmus és az aktív turizmus irányába határozzák meg régió profilját ( Természet élménytára, Természet új dimenzióban mottók). Országos szinten is érzékelhető beruházások az elmúlt nyolc esztendőben a következők voltak: első Tisza-tavi 4 csillagos szálloda, Robin Kalandpark, Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tisza-tavi Vízi Sétány, Túraközpont Hálózat, a Tisza-tavi Ökocentrum szinte átrendezte Kelet- Magyarország kiránduló turizmusát. A KSH Heves megyei adatsoraiból kiderül, hogy Poroszló 2007 és 2015 között megduplázta vendégéjszakáit, a vizsgált időszakban +63%-os növekedés tapasztalható, Kisköre ezzel szemben visszaesett. A sarudi önkormányzat beszámolójában összefoglaltak alapján a település vendégforgalma növekszik, a 2015-ös esztendőben idegenforgalmi adóból befolyt összeg tükrében egészen pontosan 15 ezer vendégéjszakát regisztráltak. Szervezet neve Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. Gyógyvizek völgye TDM Egyesület Gyöngyös - Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület Mátra Jövője Turisztikai Egyesület Poroszló Turizmusáért Egyesület Szilvásvárad Idegenforgalmi Egyesület Eger és Térsége TDM Egyesület Mátra Térségi TDM Nonprofit Kft. Működési terület Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Helyi Térségi Térségi 6.táblázat: Heves megyében működő Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetekforrás: Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség 25

26 Ipar A megyében az Ipari Park címet viselő iparterületek száma nyolc, ebből négy önkormányzati tulajdonú. Ezeket a következő táblázat mutatja be. Ipari Park megnevezése Abasári Ipari Park (Abasár) Bélapátfalvi Ipari Park (Bélapátfalva) Hatvani Ipari Park (Hatvan) HEVESI IPARI PARK (Heves) PIKOPACK Ipari Park Ipari Park címet viselő szervezet Abasár Község Önkormányzata Bélapátfalva Város Önkormányzata, Bélkő Területfejlesztési Kht. Hatvan Város Önkormányzata Heves Város Önkormányzata, HEVA Kft. Pontos megnevezés Abasári Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Bélkő Nonprofit Közhasznú Területfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság Hatvani Ipari Kereskedelmi Szolgáltató és Szerelő Épitőipari Szövetkezet (Nem bejegyzett) HEVA Hevesi Önkormányzati Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság Tagok/tulajdonos Abasár Község Önkormányzata Balaton Község Önkormányzata, Bekölce Község Önkormányzata, Bélapátfalva Város Önkormányzata, Bükkszentmárton Község Önkormányzata, Mikófalva Község Önkormányzata, Mónosbél Község Önkormányzata, Nagyvisnyó Község Önkormányzata, Szilvásvárad Község Önkormányzata Heves Város Önkormányzata Füzesabony Város Önkormányzata 7. táblázat: Ipari Park címet viselő iparterületek Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium A Kormány 1515/2016. (IX. 22.) Korm. határozatával döntött többek között a Hatvani Ipari Park fejlesztéséről, mely döntés értelmében között cca. 18 Md Ft forrást biztosít a beruházásra. A Kormány a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet alapján a foglalkoztatás-bővítés, az új munkahelyek teremtésének ösztönzésére a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész központi keretének terhére meghirdetett pályázat alapján a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások, az alaptámogatáson és a kiegészítő támogatásokon kívül - az éves pályázati felhívásban meghatározott formában, támogatási mértékben - többlettámogatást igényelhetnek. A Kormány Heves megyében a Pétervásárai, a Bélapátfalvai, a Füzesabonyi és a Hevesi járást jelölte ki szabad vállalkozási zónaként. Gazdasági szerkezet Heves megye, mint az Észak-Magyarországi régió három megyéjének egyike Magyarország regionális térképét tekintve a leszakadó sorban lévő területek egyikében foglal helyet. A megye fekvésénél fogva azonban egy potenciális híd szerep betöltésére alkalmas pozícióban van, természeti tőkével igen jól ellátott terület, amely szoros kapcsolódási pontokkal rendelkezik a Tisza-tó és a Hortobágy irányába. Ez a pozitív jövőkép komolyan befolyásolja a térség jövőbeni közép- és hosszútávú területfejlesztési elképzeléseit, s komoly gazdasági potenciált rejt magában. A megye a KSH 2016 januárjában közzétett adatai alapján az ország bruttó hazai termékének 2,13 százalékát adta, egészen pontosan 687 milliárd forintot. Az egy főre jutó termelés 2 millió 76 ezer forintról 2,27 millióra emelkedett, ezzel valamelyest sikerült közelíteni a hazai átlaghoz (68,8 százalékról 69,7 százalékra), de még mindig nem érte el a 2008-as, 70,3 százalékos szintet. Heves megye gazdasági teljesítménye az idézett eredményekkel együtt a legjobb a régióban, ám így sem éri el az országos átlagot, a gazdaságban a kutatásfejlesztés-innováció hasonlatosan a korábbi esztendőkhöz csekély arányban van jelen (főként a Hatvan- Gyöngyös-Eger gazdasági tengely térségében jellemzőbb). 26

27 Aktivitási arány Foglalkoztatási ráta % 8. táblázat: Munkaerő piaci helyzet Forrás: KSH 2016 I. negyedév Munkanélküliségi ráta % B-A-Z. megye 56,6 52,4 7,4 Heves megye 57,3 54,4 5,0 Nógrád megye 54,3 49,9 8,1 Észak- Magyarország 56,4 52,5 6,9 Ország 60,3 56,7 6,0 Heves megyében március 31-én gazdasági szervezetet tartottak számon, ennek kilenctizedét vállalkozások tették ki (47 748). A vállalkozások megoszlása a következőképpen alakult 2016 I. negyedévében: korlátolt felelősségű társaság, 88 részvénytársaság, betéti társaság, 182 szövetkezet, egyéni vállalkozó. A vállalkozások 21%-a társas, 79%-a önálló vállalkozó volt. A társas és egyéni vállalkozások aránya alapvetően nem mutat eltérést a hazai arányokhoz mérten. Magyarországon június 31-ig 1 millió 844 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, a szervezetek kilenctizedét vállalkozások tették ki, ezek közül társas vállalkozás 1 millió 147 ezer pedig önálló vállalkozó volt. A KSH kimutatásai alapján azt lehet mondani, hogy Heves megye valamivel az országos átlag alatt teljesít a regisztrált vállalkozások terén június végén az ezer főre jutó regisztrált vállalkozások országos átlaga (beleszámítva Budapestet is) 173 darabban állapítható meg, ameddig Heves megyében ez a szám 160 volt. Vállalkozások megoszlása Heves megyében március Egyéni vállalkozó Korlátolt felelősségű társaság Betéti társaság Szövetkezet Részvénytársaság 13. ábra: Vállalkozások megoszlása Heves megyében március 31 Forrás: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére megvalósíthatósági tanulmány A vállalkozások közül gazdasági ág és gazdálkodási forma tekintetében a legnagyobb részarányt (39%) a mezőgazdaság képviselte, ezt követte az ingatlanügyletek (11%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (10%). A korábbi évek tendenciáit is figyelembe véve (2012-ben az összes vállalkozás 35%-a, 2013-ban pedig az összes vállalkozás 38%-a volt bejelentve a fő tevékenység tekintetében a mezőgazdaság területén) észlelhető, hogy Heves megye gazdaságában a mezőgazdaság domináns jelentőségre tett szert. Országos összehasonlításban azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanebben az időszakban a Heves megyeihez hasonló trendek érvényesültek Magyarországon. Az országban regisztrált vállalkozásokból kialakított rangsorban a 27

28 mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat állt az első helyen ( vállalkozás), az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások foglalták el a második helyet ( vállalkozás), végül a kereskedelemmel és gépjárműjavítás került a harmadik helyre ( vállalkozás). A regisztrált vállalkozások száma gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint a március 31-én lezárt adatok alapján Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Összesen korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság Ebből betéti társaság szövetkezet egyéni vállalkozó Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenységek Összesen Előző év azonos időpontja = 100,0 99,7 93,6 101,1 93,8 115,9 101,8 9. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint a március 31-én lezárt adatok alapján Forrás: KSH 28

29 Heves megye gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő területi egysége az úgynevezett Hatvan- Gyöngyös-Eger gazdasági tengely. Itt telepedtek le az exportképes multinacionális és hazai cégek (pl. ZF Hungária Kft., Robert Bosch Kft., SBS Szerelő Javító és Szolgáltató Kft., Sanatmetal Kft., Detki Keksz Kft., HESI Kft stb.). Heves megye húsz legnagyobb munkáltatója Nettó Hozzáadott Átlagos állományi Export Név/Megnevezés árbevétel érték létszám Millió Ft Millió Ft Millió Ft Fő Mátrai Erőmű Zrt Robert Bosch Elektronikai Gyártó Kft ZF Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt Aventics Hungary Kft Horváth Rudolf Intertransport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft VAMAV Vasúti Berendezések Kft Johnson Electric Hungary Elektromechanikai Termékek Kft LKH Leoni Kábelgyár Hungaria Kft. na. na. na. na. HE-DO Útépítő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. na. na. na. na. Heves Megyei Vízmű Zrt Mátrametál Fém Csomagolóeszköz Gyártó és Értékesítő Kft. Stanley Electric Hungary Fénytechnikai Eszközök Kft. Pikopack Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft na. na. na. na. Mader Logisztikai és Szolgáltató Kft. na. na. na. na. Sanatmetal Ortopédiai és Traumatológiai Eszközöket Gyártó Kft K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft Betonbauer 2000 Ingatlanforgalmazási Építőipari Export Kft. na. na. na. na. Ruag Ammo Tec Magyarországi Zrt. na. na. na. na. Egererdő Erdészeti Zrt Magnetec-Ungarn Mágnestechnológiai Ipari Zrt. 10. táblázat: Heves megye húsz legnagyobb munkáltatója Forrás: NAV A térség fő húzóágazatai továbbra is az energiatermelés, a gépipar és a feldolgozóipar maradtak. Az említett cégeknek kulcsszerepet kell játszaniuk az innovációs együttműködésekben és törekedniük kell a helyi kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének beindítására, vagy a már meglévő továbbfejlesztésére. Az innovációs törekvésekhez megfelelő táptalajt biztosít a megyében és a gazdasági tengely területén elhelyezkedő Eszterházy Károly Egyetem egri és gyöngyösi kampusza, valamint a helyi vállalkozók és a K+F szolgáltatók. A Hatvan- Gyöngyös-Eger tengely logisztikai és ipari parkjaiban iparterületein már ma is számos 29

30 vállalkozás talált otthonra, ám a gazdasági vonzóerő fokozása érdekében az elkövetkezendő években dinamikus korszerűsítésre és bővítésre szorulnak a már meglévő telephelyek, illetve a potenciális helyszínek. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházási kedve 2010-től vizsgálva egyszeri kisebb visszaeséssel ugyan, de folyamatosan nőtt, azonban 2016 első feléig az országos átlag alatt maradt ben 59,5 milliárd forintot, 2011-ben 62,9 milliárd forintot, 2012-ben 58,5 milliárd forintot, 2013-ban 72,9 milliárd forintot, 2014-ben 108 milliárd forintot 2015-ben 118,4 milliárd forintot fordítottak a Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek eszközök beszerzésére és különböző fejlesztésekre. A legfrissebb kimutatások szerint I. félévében a Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak értéke 49 milliárd forint volt, összehasonlító áron 16%-kal nagyobb mint az előző év első hat hónapjában. A szinte töretlen növekedést mutató beruházási kedv ellenére Heves megye 2016 I. félévéig az országos átlag alatt maradt, ezzel kapcsolatosan elég, ha csak az utóbbi évek számadataira hivatkozunk ban Heves megyében az egy lakosra jutó beruházási összeg forint, a hazai átlag forint, 2014-ben az egy lakosra jutó teljesítményérték forint, a hazai átlag forint, 2015-ben egy főre forint teljesítményértékkel szemben az országos átlag forint volt. A 2016 I. félévében mért adatok pozitív irányba mutatnak, a KSH a Heves megyei beruházási összeget forint/főben, az országos átlagot pedig /főben állapította meg. A 2016 I. negyedéves Heves megyei fejlesztések 53%-a a feldolgozóiparba, 17%-a az energiaiparba, 6,8%-a a mezőgazdaságba került. A feldolgozóiparban 0,5%-kal csökkent, az energiaiparban és a mezőgazdaságban nőtt a beruházások nagysága, előbbiben 103, utóbbiban 9,3%-kal. A fejlesztésekre szánt összeg a kis részarányt képviselő bányászatban nőtt legnagyobb mértékben (négyszeresére). A beruházások 19%-a épületek és egyéb építmények építése, 80%-a gépek, berendezések, járművek beszerzése volt. Építésekre 47%-kal kevesebb összeget invesztáltak, mint január márciusban. A gépek, berendezések, járművek beszerzésének 63%-a import volt, ami 25%-kal csökkent, a belföldi vásárlás 26%-kal nőtt. A fejlesztendő terület versenyképességének bemutatásához elengedhetetlen elemezni annak munkaerő-piaci helyzetét. A KSH felmérései alapján 2016 I. negyedévében Heves megyében a éves népesség 57,3%-a tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Számuk 2015 I. negyedévéhez képest alig változott. Az alábbi táblázatban a 2015-ös év és a 2016 I. negyedéves KSH adatok alapján a foglalkoztatásban állók megoszlása látható negyedéves felosztásban. Az összesítésben a fizikai és szellemi dolgozók aránya, illetve a munkavégzéshez tartozó havi bruttó és nettó átlagkeresete, ezen felül az átlagos havi bérek kerültek illusztrálásra. A 2015 és os esztendők részletes kimutatásai alatt egy összefoglaló a 2010 és 2015 között foglalkoztatottak gazdasági ágankénti megoszlását szemlélteti. Időszak I. negyedév Alkalmazásban állók főbb adatai Alaklazásban álló, fő Havi bruttó átlagkereset, Ft Havi nettó átlagkeret, Ft Átlagos havi fizikai fogl. szellemi fogl. összesen fizikai fogl. szellemi fogl. összesen fizikai fogl. szellemi fogl. összesen munkajövedelem, Ft I. félév I-III. negyedév I-IV. negyedév I. negyedév táblázat: Alkalmazásban állók főbb adatai Forrás: KSH I. negyedév 30

31 Alkalmazásban állók száma Heves megyében gazdasági ágak szerinti megoszlásban Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás-, légkondicionálás Ipar (víz- és hulladékgazdálkodás nélkül) Vízellátás, szennyvízgyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogatótevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás táblázat: Alkalmazásban állók száma Heves megyében gazdasági ágak szerinti megoszlásban Forrás: KSH Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás A települések vízellátásának célja a lakosság ivó- és háztartási vízigényének kielégítése, valamint a közintézmények és kisebb ipai üzemek ivóvíz minőségű vízzel való ellátása. Ez történhet magánkutakból, közkutakból, az üzemek vagy intézmények saját vízműveivel és közüzemi vízvezetékkel. A fejlődés általános iránya természetesen a közösség egészét ellátó közműves vízművek építése volt. A megye 121 települése közül 2015-ben az összes település rendelkezett közüzemi ivóvízellátással, a közüzemi ivóvíz-hálózat teljes hossza 2 375,5 km. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a 2015-ös KSH adatok alapján re tehető, amely a lakások 94,3 %-át érinti, közel ugyanannyi, mint az országos arány (94,9%). A megye vízellátási és vízbiztonsági helyzete tehát megfelelő. Közüzemi ivóvíz ellátás a megye szinte minden településén ill. településrészén biztosított (kivétel 3 kisebb településrész, ahol az ellátást egyedi fúrt kutak biztosítják). A lakosság ellátottsága közel 100%-os (99,9%). Heves megyében jelenleg három szolgáltató a Heves Megyei Vízmű Zrt., az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. biztosítja a fogyasztók számára a víziközmű- 31

32 szolgáltatást. Az ivóvíz-szolgáltatás gyakorlatilag mennyiségi oldalról biztonságos, korlátozásmentes. Megfigyelhető azonban, hogy a lakossági fogyasztók tényleges ivóvíz-fogyasztása az utóbbi években folyamatosan csökkent, amely a fogyasztói árak emelkedésével magyarázható. A szolgáltatott ivóvíznek a mindenkori érvényben lévő jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie. A szolgáltatott víz minősége alapvetően a vízbázisokból termelt nyersvíz minősége, másrészt az elégtelen vízkezelés miatt kifogásolt. A közüzemi ivóvíz szolgáltatás területén fennálló vízminőségi problémák megoldását szolgáló Ivóvízminőségjavító Program valósult meg több dél-hevesi településen (pl. Tiszanána, Újlőrincfalva, Poroszló, Sarud), illetve nemrég fejeződött be a Kiskörét, valamint Hevest, Pélyt és Kömlőt érintő program végrehajtása. Kisköre esetében a beruházást a településen szolgáltatott ivóvíz határértéket meghaladó arzéntartalma, valamint az alkalmazott vízkezelési technológia fejlesztése tette szükségessé. A szolgáltatott ivóvíz egyes paraméterei nem teljesítik az előírt határértékeket Heves város, illetve Kömlő és Pély községek esetében sem. Heves és Kömlő településeken az ivóvíz ammónium tartalma, Pély községben az ivóvíz arzén és ammónium tartalma nem felel meg az előírt határértékeknek. A Heves várost ellátó vízmű ivóvíztisztító technológiája a 60-as évek végén épült, a műszaki berendezések műszakilag elhasználódtak, Kömlő és Pély községek jelenleg egyáltalán nem rendelkeznek ivóvíztisztító technológiával Szolgáltatott víz, ezer m3 Ebből: a lakosságnak 14. ábra: Szolgáltatott víz mennyisége Heves megyében Forrás: Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A fenti ábra a szolgáltatott víz mennyiségét (m3-ben) mutatja Heves megyében 2000 és 2015 között. A szolgáltatott víz mennyisége a megyében a kétezres év adatihoz képest csökkenést mutat ben m3 volt a szolgáltatott víz éves mennyisége, amelyből m3 tekinthető lakossági felhasználásúnak, ehhez képest ez a szám 2015-re m3-re csökkent, ebből m3 számított lakossági felhasználású vízkivételnek. A 2015-öt megelőző években a vízkivétel aránya csekély mértékben emelkedett, de jócskán elmaradt a 2000-res adatokhoz képest ben a Heves megyei lakásállomány 77,1% volt bekapcsolva a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba, ez valamelyest meghaladja a regionális mutatót (75,1%), s megközelíti az országos arányt (78,8%). A Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózattal rendelkező település száma folyamatos bővülést mutat: 2000-ben 46 település, ben 80 település, 2015-ben 93 település. A trend megmutatkozik a szennyvízgyűjtő-hálózat hosszában is: ben 836,7 km, 2010-ben 1 423,2 km, 2015-ben 1 616,0 km. 32

33 Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás 15. ábra: Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának alakulása Heves megyében Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve ábra: A szennyvízhálózat néhány területi jellemzője Heves megyében Forrás: KSH adatok alapján,

34 Energiaellátás Heves megye területén 2 db elsősorban fosszilis energiahordozókon alapuló erőmű működik Lőrinciben és Visontán, valamint 1 db megújuló energiaforráson (víz) alapuló erőmű Kiskörén. A Mátravidéki Erőmű (Lőrinci) területén as években létesített lignit-tüzelésű erőmű az 1980-as évek első felében megszüntetésre került. A területen között létesített 128 MW teljesítményű gázturbinás erőmű szekunder tartalék céljára szolgál, normál üzemben nem termel. Az utóbbi erőművi blokk várható leállításának ideje re tehető. A Mátrai Erőmű (Visonta) blokkjainak száma 7 db. Az erőműben található: 2 db 100 MW-os teljesítményű energiatermelő blokk, mely lignit elégetésével biztosít áramot, 1 db 220 MW-os blokk, valamint 2 db 232 MW-os blokk, amelyek szintén lignit tüzelésűek. Ezen felül 2 db 33 MW-os gázüzemű energiatermelő blokk is működik az erőműben, amelyek részben az energia termelés, részben a két 215MW-os bokk kapacitásának, hatékonyságának a növelésére lettek beépítve. A későbbi fejlesztések szempontjából érdemes figyelembe venni, a különböző blokkok leállításának időpontját: az alacsony hatékonyságú 100MW teljesítményű blokkok leállításának várható időpontja , míg a nagyobbaké A megye területén található egy megújuló energia alapú vízerőmű Kiskörén, a Tiszavíz Vízerőmű Kft., amely évente átlagosan MWh energiát termel. Működik még a megyében egy szélerőmű is Erk község határában. A megye területén a villamosenergia szállítását biztosító 400 és 220kV-os nagy-feszültségű (átviteli), elosztását szolgáló 120kV-os és középfeszültségű (20 és 10kV-os) és a közvetlen ellátást biztosító kisfeszültségű (0,4 kvos) villamos hálózatok találhatók. Az országos 120kV-os hálózat részét képező Lőrinci-Detk- Mezőkövesd, Detk-Heves-Kisköre-Füzesabony vonalakról kapnak megtáplálást a megye területét ellátó Lőrinci, Heves, Kisköre, Hatvan, Gyöngyös, Eger Észak és Eger Dél 120kV/Középfeszültségű állomások valamint a MÁV igényeit kielégítő Hatvan-MÁV és Füzesabony- MÁV. A középfeszültségű távvezetékek az előző 120kV/középfeszültségű állomásokból a letranszformálást követően kapják az energiát, amelyet települési szinten Középfeszültségű/kisfeszültségű állomásokban tovább transzformálnak 0,4kV-os feszültségszintre, ahonnan a lakások és intézmények kapják a felhasználni kívánt energiát. Megyei szinten valamennyi háztartás bekötésre került a villamosenergia-rendszerbe, sokszor komoly problémát jelentenek más megyékhez hasonlóan a szociális okok miatt nem fizető és ezáltal a hálózatról lekapcsolt háztartások, valamint az illegális árambekötések Szolgáltatott villamos energia, MWh Ebből: háztartásnak ábra: Szolgáltatott villamos energia Heves megyében Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve

35 Heves megye a szolgáltatott villamos energia tekintetében a ig vizsgált időszakban növekedés tapasztalható ben a szolgáltatott villamos energia mennyisége MWh volt, ez a száma 2010-re elérte a MWh-t, 5 évvel később, 2015-ben pedig a MWh-t. Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás 2010 után (2450 kwh) csökkenésnek indult: 2013-ban kwh, 2014-ben kwh, 2015-ben kwh. Ezzel párhuzamosan az áramfogyasztók számában is csökkenés tapasztalható: 2010-ben ( háztartási fogyasztó), 2013-ban , 2014-ben , 2015-ben Ha a megye fajlagos lakossági energiafogyasztóinak számát vizsgáljuk, országosan és a vidéki átlaghoz viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a megyék közül Heves megye a 18. A szomszédos megyékhez, illetve az Észak-Magyarországi régióhoz viszonyítva, mind a megyék, mind pedig a régió által produkált adatok alapján a terület a vidéki átlag alatt helyezkedik el. A szénhidrogén vezetékek elhelyezkedését tekintve megfigyelhető, hogy a megye déli részén halad át a nemzetközi jelentőségű Mol tulajdonában lévő vezeték, hasonlóan a fő közlekedési útvonalakhoz, illetve a villamosenergia-hálózathoz. A közutakkal ellentétben, a megye északi része is be van kapcsolva az országos és nemzetközi jelentőségű szénhidrogén vezetékek rendszerébe. Nógrád megye felől érkezik Pétervására irányába a fővezeték, amelyben gázt szállítanak. A megyében található és a nemzetközi hálózathoz kapcsolódó gázátadó pontokon keresztül jut el a földgáz a megye településeire. A térség két településén kívül (Szarvaskő és Tarnabod) minden településen kiépült a gázhálózat. A megyében fellelhető gázvezeték-hálózat bővítését, az elkövetkezendő években nem tervezik Gázfogyasztó Háztartási fogyasztó Fűtési fogyasztó ábra: Gázfogyasztók számának alakulása Heves megyében Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A gáz árának töretlen emelkedése az elmúlt években teret adott az alternatív fűtési rendszerek kiépítésére (mindazonáltal ez nem jelenti feltétlenül a korszerűsítést, hiszen sokan visszaálltak a régi, elavult fűtési rendszerek újraindítására, ami jelentősen megnöveli a környezet terhelését), azonban Heves megyében mégis erősen érezhető a földgázfelhasználás dominanciája. Heves megyében mint ahogyan a lenti diagram adatiból is jól látszik 2010-től jelentősen csökkent a fajlagos szolgáltatott gáz mennyisége a háztartások számára. A háztartási vezetékesgáz-fogyasztók a lakásállomány százalékában Heves megye a szomszédos megyékhez képest, valamint a magyar átlaghoz viszonyítva is magasabb arányszámmal rendelkezik. Észak-Magyarországon a háztartási vezetékesgáz-fogyasztók a lakásállomány százalékában mutatószáma 69,4, a magyarországi 72,8, ameddig a Heves megyei mutatószám 78,2. 35

36 Értékesített gáz, ezer m3 Ebből: háztartásnak 19. ábra: Értékesített gáz mennyisége Heves megyében Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 Ha az országos lakossági fajlagos gázfogyasztók számát, akik a felhasznált gázt fűtési célra használják fel, összevetjük a megyékkel, Budapesttel és a vidéki átlaggal, azt a megállapítást kell levonnunk, hogy a vidék első számú gázos fűtési fogyasztói a Heves megyében élők. Ha ezek a gázfogyasztók nem tudnak rövid távon függetlenedi a gáztól, igen jelentős problémákkal kell majd szembenézni a későbbiekben. A megyék közül a Heves megyei gázfelhasználók - és az országos gázfelhasználók is - jelentősen ki vannak téve a nemzetközi gázcsap-elzárások által okozott veszélyeknek, ezért fontos a gázos fűtésű lakások minél hamarabbi függetlenítése a nemzetközi gázszolgáltatóktól és javasolt más, egyéb fűtési rendszerre való áttérés. A távfűtésbe és melegvizes hálózatba bekapcsolt lakások aránya Heves megyében alacsony, csupán két településen vehető igénybe a szolgáltatás: Egerben és Gyöngyösön. A megyékhez, Budapesthez és a vidéki átlaghoz képest Heves megye jelentősen le van maradva a távfűtéses hálózatba bekapcsolt lakások fajlagos számának tekintetében. Heves megye bekapcsolódott és szerves része az országos és nemzetközi energia-ellátórendszernek, azonban nagy probléma, hogy a megye gázfelhasználása jelentősen függ a nemzetközi gazdaságpolitikai helyzettől. Szükséges lenne a gáztól való függetlenedés és más, alternatív energia-hasznosítási lehetőségek feltárása, a villamos energia- és gázárak folyamatos emelkedése mellett. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása a megyében még gyermekcipőben jár, meg kell említenünk, hogy itt működik az ország legnagyobb, megújuló vízenergiát hasznosító vízerőműve (Kisköre), melynek teljesítményére a kötött végrehajtott nagyjavítást és felújítást követően biztonsággal lehet számítani az elkövetkező évtizedekben is. A megye gazdaságának fejlődése érdekében azonban nagy hangsúlyt kell fektetni a különféle megújuló energiaforrások mind teljesebb kihasználására. Heves megye nap- és geotermikus energia valamint biomassza terén jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik. A megújuló energiaforrások széles körű elterjedésével növelhetjük a megye energiabiztonságát és elősegítjük az Európai Unió azon célkitűzését, miszerint 2020-ra a megújuló energiák részaránya 20%-ot kell, elérjen az összes energiafelhasználásból. 36

37 Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás Heves megyében a hulladékgyűjtés tekintetében elmondható, hogy jelenleg az összes település bevonásra került. A településekről elszállított lakossági hulladék aránya az évek múlásával folyamatosan növekszik: ben 69,3 ezer t, 2012-ben 70,9 ezer t, 2013-ban 67,5 ezer t, 2014-ben 71,8 ezer t, 2015-ben 73.4 ezer t. Örömteli, hogy mindezzel párhuzamosan a szelektív módon gyűjtött hulladék mértéke gyarapszik. Az érzékelhető növekedés ellenére a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán hozzá kell tennünk, hogy a megyében gyűjtött összes hulladékhoz viszonyítva még mindig alacsony arányokat láthatunk ben az összes 69,3 ezer t elszállított lakossági hulladék közül mindössze 1,2 ezer tonna gyűjtése történt szelektálva, 2014-ben a 71,8 ezer t hulladékból 1,7 ezer tonnát gyűjtöttek megyei szinten ilyen módon, ameddig 2015-re ez az arány jócskán megnőtt, a 73,4 ezer t hulladékból 2,7 ezer tonna szelektálva került elszállításra. A tudatos hulladékgyűjtés ilyen típusú fellendülésének kettős oka van, egyfelől egyre több település alakított ki hulladékgyűjtő szigeteket, illetve biztosít a lakosság számára különböző típusú hulladék gyűjtésére alkalmas szemeteseket, másfelől feltétlen ki kell emelnünk a helyi szintű szemléletformálási akciókat (települési szemétszedési akciók, KEOP pályázatokhoz kötődő komposztálási bemutatók stb.). Az elszállított hulladék hasznosítása, illetve ártalmatlanítása kedvező irányba halad. Az újrafeldolgozással hasznosított hulladék aránya töretlen ütemben nő, bár hozzá kell tennünk, hogy a lakosságtól elszállított hulladék is szakadatlanul növekvő trendet mutat ben az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége 2,9 ezer t volt, 2013-ban 3, 6 ezer tonnára nőtt, majd 2014-ben 3,1 ezer tonnára csökkent, 2015-ben azonban 4,6 ezer tonna hasznosított hulladékot regisztrált a KSH. Az energiahasznosítással történő égetéssel hasznosítás és égetéssel megoldott ártalmatlanítás 2012 óta a KSH legfrissebb adatainak tükrében egyáltalán nem jellemző Heves megyére. A hulladék nagy részének ártalmatlanítása még mindig a szemétlerakó helyeken megy végbe ben elszállított 82,8 ezer t települési szemétből (beleértve a lakossági hulladékot is) 79,7 ezer tonnát ártalmatlanítottak a lerakókon, 2015-ben a településektől elszállított 85,3 ezer t hulladékból végül 80,7 ezer tonna került a szemétlerakóba Elszállított települési hulladék, ezer t Ebből: lakosságtól ezen belül: szelektív hulladékgyűjtésben 20. ábra: Hulladék gyűjtése, kezelése Heves megyében Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A legnagyobb veszélyes hulladék kezelő cégek (tárolás, végleges lerakás) között említhető a Hunviron Energia- És Környezetgazdálkodási Kft Hatvani hulladékhasznosító telepe, az apci Salker Salakfeldolgozó És Kereskedelmi Kft salakfeldolgozó üzeme, valamint a Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft egri, gyöngyösi, valamint hatvani telephelyei. Említésre érdemes a szemléletformáló hatása okán is - a tarnabodi elektronikai hulladékbontó üzem működése. 37

38 Keletkezett szenyvíz összesen Ebből: háztartásoktól közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózaton elvezetett ábra: Szennyvízkezelés Heves megyében Forrás: Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A termelés és a fogyasztás hulladékainak nem szakszerű lerakása környezeti ártalmakat idézhet elő, emellett értékes földterületeket von el a természettől, valamint a mezőgazdaságtól. Heves megyében ezért nagyon fontos feladat a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, ezzel párhuzamosan a kisebb települési hulladéklerakók felszámolása. Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás A települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja Heves megyében a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén a KEOP-2.3.0/2F/ számú projekt keretében folyik. A felszíni és felszín alatti vizek további szennyeződésének megakadályozása és a környezetterhelés mérséklése érdekében, az országos Hulladékgazdálkodási Tervvel és a vonatkozó jogi szabályozással összhangban térségi szinten kell kezelni a települések bezárt, illetve felhagyott szilárdhulladék-lerakóit. Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjával megvalósuló, KEOP-2.3.0/2F/ azonosító számú pályázat 100%-os támogatás mellett, összesen forintot biztosít arra, hogy Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben 36 önkormányzat tulajdonában lévő összesen 38 hulladéklerakó rekultivációja megtörténjen. A hulladéklerakókat 3 féle módon ártalmatlanítják. Az istenmezejei, a sajóhídvégi és a taktaharkányi hulladéklerakót teljesen felszámolják, vagyis a hulladékot felszedik és elszállítják. Kétütemű rekultivációt 10 lerakó: Apc, Boldog, Eger, Erdőkürt, Hatvan, Jászfényszaru, Kálló, Kisköre, Verpelét (valamint Tiszaújváros) esetén végeznek. Ez azt jelenti, hogy a mostani projekt keretében egy átmeneti záróréteget alakítanak ki, amelyet később követhet a végleges záróréteg. A többi helyszínen, 25 lerakónál együtemű, végleges, helyben történő rekultivációja történik meg: Andornaktálya, Ároktő, Bodony, Bükkábrány, Csány, Ecséd, Eger, Egercsehi, Feldebrő, Hort, Kál, Kápolna, Kerecsend, Kompolt, Mátraballa, Noszvaj, Ostoros, Parád, Recsk, Sirok, Szarvaskő, Szirák, Taktaharkány, Tarnaméra, Vanyarc. Ebben az esetben az első lépés a felület formázása, hiszen a hulladéktestet a lehető legkisebb területre össze kell rendezni, majd tömöríteni. Ezután szigetelő réteget alakítanak ki, melynek köszönhetően a csapadékvíz nem jut be a hulladék belsejébe, így nem oldódhatnak ki belőle szennyezőanyagok és nem is kerülhetnek be a talajvízbe. A program legnagyobb eleme éppen az egri lerakó: ebben összesen csaknem 1,5 millió m3 hulladék van, itt végleges és két ütemű rekultiváció is történik. A rekultiváció jelentősen megváltoztatja majd a lerakók korábbi környezetét. REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás A Társulást 33 település alkotja, mely 2 régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), 2 megyében (Jász- Nagykun-Szolnok, Heves) és 2 kistérségben (Jászberényi, Dél-Hevesi) találhatóak. A társulás települései

39 ben Jásztelek határában regionális települési szilárdhulladék lerakót hoztak létre. Ennek főbb feladatai a területükön működő szeméttelepek rekultivációja, illetve az állati hulladékok gyűjtése és elszállítása. A REGIO- KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás Jászberényi és Dél-hevesi kistérségében lévő 31 település felhagyott szilárd hulladéklerakójának rekultivációja (KEOP-2.3.0/2F/ ) keretein belül 31 település felhagyott hulladéklerakója kerül rekultiváció alá. A projekt II. fordulós támogatási szerződéssel rendelkezik, a közbeszerzések elkezdődtek. A REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás Jászberényi és Dél- Hevesi kistérsége szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerének fejlesztése (KEOP / ) az első forduló végén tart, szeptemberre tervezett a II. fordulós projekt beadása. Ennek megvalósulása 4 hulladékudvar építését, a hulladéklerakó telep fejlesztését, a térségben házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését és a házi komposztálást eredményezi. Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás A Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulást négy megye 42 települése alkotja, Heves megyéből 10 település tagja a szervezetnek, a gesztorságot Tiszafüred látja el. 39

40 A települések jellemző lakásviszonyai Heves megyében a lakásállomány 2015-ben volt. A laksűrűség, vagyis a száz lakásra jutó lakost ekkor 221 főben állapították meg, mely kismértékben alacsonyabbnak mondható a regionális (226) és országos átlagnál (222) ben Heves megyében 108 új lakás épült, a lakások alapterülete átlagosan 133 m2. A lakosra jutó épített lakások aránya a KSH felmérései alapján 4. Ez az érték jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál (8), annak egészen pontosan 50%-ka ben a megye 81 településén nem regisztráltak lakásépítési tevékenységet. A legjobb helyzetben 2015-ben Eger Megyei Jogú Város volt, ahol 38 új lakás épült. Járási szintre vetítve a megyei lakásépítési trendeket a mellékelt táblázatból jól látszik, hogy a sort az Egri járás vezeti 60 darab lakással, a második a Hatvani járás 16 darab épített lakással, a harmadik a Gyöngyösi járás 13 darabbal és 2015 között 315 lakás épült Heves megyében. Járás Lakásállomány az év végén Száz lakásra jutó lakos száma összesen 4 és több szobás ebből vállalkozás által építtetett aránya, % Az épített lakások természetes személy által építtetett átlagos alapterülete, m 2 tízezer lakosra Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás között épült lakások a évi lakásállomány százalékában Bélapátfalvai járás ,0 50, ,9 Egri járás ,7 20,0 80, ,3 Füzesabonyi járás ,0 100, ,4 Gyöngyösi járás ,3 15,4 84, ,6 Hatvani járás ,8 25,0 75, ,7 Hevesi járás ,0 60, ,2 Pétervásárai járás ,0 100, ,3 Összesen ,8 16,7 79, ,7 13. táblázat: Heves megyei lakásállomány járási megoszlásban Forrás: Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve ábra: Épített lakások aránya 10 ezer lakosra vetítve 2015 MBN Lakáspiaci Jelentés május Az alábbi térképen a magyarországi komfort nélküli és szükséglakás arányának megoszlását szemléltetjük. Az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás és a mitigáció szempontjából fajsúlyos tényezőként kezelendő a lakásállomány állapota. Az adaptáció tekintetében az egyre gyakoribbá váló viharok elleni védekezést érdemes kiemelnünk, a mitigáció terén pedig a gyenge szigetelés és az elavult, sokszor hagyományos, akár illegális tüzelőanyagokra alapozott fűtés sokszorozza az otthonok károsanyaga-kibocsátását. Az ábrán az egészen világostól a legsötétebb árnyalatokig jelzi az alacsony komfortfokozatú lakások eltérő mértékét az adott térségekben. Látható, hogy a Heves megyéhez tartozó részek közül különösen kiemelkedő arányban találunk a legsötétebb árnyalattal ábrázolt 14% és 25,6% közé eső területeket. Ezek javarészt Észak-hevesben és Délhevesben helyezkednek el, ahol települési szintre vetítve akár minden negyedik ház ebbe a kategóriába 40

41 tartozhat. Az említett két területek gazdaságilag és társadalmilag Heves megye legelmaradottabb területei közé esik, éppen ezért a vizsgált szempontok alapján klímaváltozás hatásainak való kiszolgáltatottság és az épületszektor kibocsátása itt egyaránt magas. 23. ábra: Komfort nélküli és szükséglakás arányának megoszlása Magyarországon Forrás: KSH A klímaváltozás szempontjából érdekes megvizsgálni a fűtési módok szerinti lakásmegoszlást. A témában rendelkezésre álló adatok jellege miatt a regionális helyzetet áll módunkban részletesebben elemezni, azonban az adatsorok lehetőséget adnak bizonyos következtetések levonására Heves megye lakásállományának fűtéstechnikai adottságai tekintetében is. A távfűtéses lakások aránya az Észak-Magyarországi régióban 11,6%, amely az országos átlaghoz (17,4%) viszonyítva alacsonyabb. Az egy épület több lakását fűtő kazánnal szerelt lakóépületek az összes lakás 5,2%-át teszik ki a régióban, ez az arány majdnem annyi, mint a Magyarországon ugyanilyen technikai megoldással rendelkező lakásátlag (5,4%). Az egy lakást ellátó gázkazánnal fűtött otthonok az állomány 15,2%-át, ameddig az egy lakást ellátó egyéb tüzelőanyaggal üzemeltett kazánnal ellátott lakások magasabb, 24,7%-át teszik ki a régióban található otthonoknak, előbbi alulmúlja (20,7%), utóbbi pedig meghaladja (17,6%) az országos mutatószámokat. Az egyedi helyiségfűtés jellemzően három fűtőanyag segítségével történik: gázzal (11,8%), villannyal (1,4%) és az egyébként magas károsanyag-kibocsátású hagyományos, tehát fa, vagy szén stb. tüzelőanyagokkal (30,1%). A hagyományos tüzelőanyagot hasznosító lakások száma Magyarország összes régiója közül az Észak-Alföld (33,1%) után itt a legnagyobb, Észak- Magyarországot a Dél-Dunántúl követi 29,9 %-kal, az országos átlag pedig 21,5%. Vízkárt okozó elemek és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés Heves megye területe 3 Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik, melyek az alábbiak: Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság I. Heves megye Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) illetékességi területének árvízi veszélyeztetettsége Heves megye területe magába foglalja a Tarna vízgyűjtőterületének nagy részét, a Tisza jobb part Rima torkolat alatti szakaszát a Hanyi-ér betorkollásáig, valamint a Zagyva Jászfényszaru-Jobbágyi közötti szakaszát. A mentesített terület kiterjedése 406,0 km2, a teljes ártéri terület nagysága 510,0 km2. A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 227,7 km. A magyarországi folyókra vonatkozó Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) előírások megváltoztak, az érvényes MÁSZ-t a 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet tartalmazza. A jelenleg érvényben lévő MASZ szintek jelentős mértékben növekedtek a korábbiakhoz képest, így az I. rendű árvízvédelmi 41

42 védvonalak a kiépítési előírásoknak (MÁSZ+ 1, 0 m) nem felelnek meg. A magassági hiány általában 0,2 2,1 m között változik az egyes folyószakaszok mentén. A megváltozott MÁSZ értékek a jövőbeni fejlesztésekhez szolgálnak tervezési alapadatokként. A védvonalak ütemezett fejlesztését ágazati szinten az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja. A megye településeinek ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását (A, B, C) a 18/2003. (XII.9.) KvVM BM együttes rendelet I. sz. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint: erősen veszélyeztetett (A) 28 település közepesen veszélyeztetett (B) enyhén veszélyeztetett (C) 45 település 2 település Heves megyében az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság illetékességi területe tekintetében 108 db település található, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 75 db, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 21 db. A megye árvízvédelmi műveinek rendszere Tisza jobb part: számú Sarud-négyesi árvízvédelmi szakasz hossza 43,829 km, ebből Heves megye területén 19,234 km található. A védelmi szakaszon a Kiskörei Vízlépcső kapcsolódó beruházásaként került sor a Tiszamenti, illetve a Laskó- Rima közvetlen torkolati szakaszaihoz tartozó védművek kiépítésére, míg az Újlőrincfalva - Sarudi út feletti töltésszakaszok nem épültek ki. Az ott jelentkező árvizek ellen a mederkotrásból kikerülő depóniákon kell védekezni. Tarna-menti árvízvédelmi művek: számú Jászjákóhalma-káli árvízvédelmi szakasz hossza 36,214 km ebből Heves megyében 26,959 km található. A magassági hiány 0,2 1,6 m számú Jászdózsa-káli árvízvédelmi szakasz hossza 111,145 km, ebből Heves megyében 90,470 km található. A magassági hiány 0,2 2,5 m A Tarna mentén Összesen 117,429 km árvízvédelmi vonal található. A védművek ha területet mentesítenek, amelyen 12 település helyezkedik el. Az állami kezelésű fővédvonalakon kívül a Tarna mentén Visznek, Nagyfüged, Tarnazsadány, Verpelét községek lokális árvízvédelmére önkormányzati kezelésű körtöltések szolgálnak, amelyek nagy része szintén fejlesztést igényel. 42

43 Síkvidéki belvízvédelmi vízrendezési művek: 24. ábra: Heves Megye árvízvédelmi rendszere Forrás: ÉMVIZIG A számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakasz egy része esik Heves megye közigazgatási területére. Kizárólagos állami tulajdonban és ÉMVIZIG kezelésben lévő belvízvédelmi létesítmény az Újlőrincfalvai és Poroszlói szivattyútelepek, a Pusztahídvégi szivattyúállás, a Laskó-patak, a Csincsa-csatorna, az Eger-csatorna és a Rima-patak (Egerfarmos-Mezőszemere) egy szakasza, valamint a Tisza-tó melletti szivárgó csatorna. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 3. értelmében az állami tulajdonban és a kormányhivatalok, vagy a vízgazdálkodási társulatok vagyonkezelésében lévő vizek és vízilétesítmények a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok kezelésébe kerültek. A Heves Megyei Kormányhivataltól 29,2 km hosszúságú belvízcsatorna, az Eger-Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulattól közel 40 km belvízcsatorna (10 db) kerül vízügyi kezelésbe. A földhivatali átvezetés megtörtént, a művek üzemeltetését, fenntartását az ÉMVIZIG végzi. Hegy- és dombvidéki vízrendezési művek: A megye területén 274,3 km kizárólagos állami tulajdonú dombvidéki kisvízfolyás és 2 db árvízcsúcs-csökkentő funkciót is ellátó völgyzárógátas tározó (Gyöngyös-Nagyrédei és Laskó-völgyi) van az ÉMVIZIG kezelésében. A vízgazdálkodásról szóló törvény 3. értelmében a kormányhivataloktól Heves megyében 15 km hosszú kisvízfolyás és 6 szivattyúállás került átvételre. A dombvidéki területen 2 vízgazdálkodási társulattól (Eger- Tarnavölgyi, Mátraaljai) 480 km hosszúságú kisvízfolyás és 1 záportározó (Pál-bükki) kezelői jogának átvétele történt meg. Összesen tehát 770 km kisvízfolyást, 2 db állandó tározót, 1 db záportározót és 6 db szivattyúállást kezel az ÉMVIZIG Heves megyében. Erdőgazdálkodás - véderdők: Az ÉMVIZIG vagyonkezelésében lévő, faállománnyal borított, erdőtervvel rendelkező erdőterületek aktualizált nagyága mintegy 2352 ha. Ebből 2102 ha a Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, míg 148 ha a Cigánd, Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó területén található és 102 ha 43

44 mentett oldalon terül el. Az erdőállományok az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza- tó térségében lévő sávok, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladatunk. Ezen túlmenően kb ha ún. szórvány erdőfolt, facsoport, illetve fasor van, részben a zátonyokon, az Ároktő Tiszadorogma közötti hullámtéren, és a kisebb vízfolyások mellett. Az erdőket érintő károsítások, falopások országszerte elszaporodtak, így Igazgatóságunk területén is egyre nagyobb problémát okoz e tevékenység megelőzése, erdeink megvédése. Különösen igaz ez a folyókat szegélyező galériaerdőkre, valamint azok hullámterében fekvő folyamatos erdősítéseinkre, amelyekben a települések közelsége miatt gyakori a falopás és rendszeres a szándékosan vagy gondatlanságból bekövetkező tűzkár. II. Heves megye Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság illetékességi területének árvízi veszélyeztetettsége A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: KDVVIZIG) feladata az árvíz-, belvíz- és vízminőségi kárelhárítás végrehajtása a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott esetekben, illetve a működési területén fekvő állami védműveken. A KDVVIZIG működési területe kiterjed Pest megye mintegy 90 %-ra, Nógrád megye teljes területére és Bács-Kiskun megye, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Fejér, valamint Komárom-Esztergom megye egy részére. 1. A KDVVIZIG kezelésében lévő, Heves megye területét érintő vízfolyások és árvízvédelmi művek Zagyva-folyó (Heves megyét mintegy 24 km-es szakasza érinti, a 98,00 és a 121,16 folyamkilométer szelvények között); Zagyva-folyó mentén húzódó jobb és bal parti elsőrendű árvízvédelmi töltések (az összesen 83,460 km hosszú töltések négy megye (Nógrád, Pest, Heves és JászNagykun-Szolnok) területét érintik, ebből Heves megye területén 55,471 km töltés húzódik, 4 db árvízvédelmi öblözetet érintve). Zagyva-folyó KDVVIZIG kezelésű mellékvízfolyásai (összesen 18,6 km hosszan: Szuha-patak, Herédi-Bér-patak és Nógrád-Vanyarc-patak Heves megyei szakasza) 2. Árvízvédelem Heves megye területét a Zagyva-folyó mintegy 24 km-es szakasza érinti. A folyó mellett 1 db, az Igazgatóság kezelésében lévő és Heves megye területét érintő árvízvédelmi szakasz található az alábbiak szerint. 44

45 száma neve Árvízvédelmi szakasz hossza (km) árvízvédelmi szempontból az előírásoknak nem felel meg* (km) Jászfelsőszentgyörgy-Jobbágyi 55,471 45,543 Zagyva-folyó jobb és bal part 50,859 40, Herédi-Bér-patak jobb és bal part 1,800 1,800 Szuha-patak jobb és bal part 2,351 2,351 Tolvajló-patak jobb part 0,488 0,488 Összesen: 55,471 45,543 * magassági hiányos, illetve keresztmetszeti hiányossággal rendelkező (meredek rézsű, keskeny korona) töltésszakaszok 10. táblázat: Heves megyei árvízvédelmi szakaszok 3. Helyi Vízkárelhárítás A helyi vízkárelhárítás eszközrendszere alapvetően a vízfolyások vízszállító képességének fenntartását és a depóniák (depónia: a kotrásokból származó anyag tömörítetlenül elhelyezésre kerül a meder partéleinél, így töltésszerű, mesterséges magaslatként jelentkezik, de nem árvízvédelmi műként épül) karbantartását jelenti. Ez a feladat megoszlik az KDVVIZIG és az önkormányzatok között. Az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló évi CCXLIX. törvény értelmében a vízitársulatok által üzemeltetett állami tulajdonú közcélú forgalomképes vízgazdálkodási művek január 1. napjától a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kerültek. Heves megyében a törvénymódosítás értelmében a Tolvajló-patak torkolati szakasza a KDVVIZIG vagyonkezelésébe került. Az Igazgatóság kezelésében lévő kisvízfolyásokon Országos Közfoglalkoztatási Program keretében került sor a fenntartási munkák elvégzésére (kaszálás, cserjeirtás). Az elmúlt időszakban a KDVVIZIG Heves megyei területén helyi vízkár készültség elrendelésére nem került sor. III. Heves megye Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) illetékességi területének árvízi veszélyeztetettsége Az árvízvédelmi művek állapota: A KÖTIVIZIG területén közvetlen védbiztonságot veszélyeztető hiányosság nincs, az árvízvédelmi létesítmények a lehetőségekhez mérten ápoltak és karban tartottak, az őrtelepek, szertárak rendezettek, az őrszemélyzet felkészültsége megfelelő, az árvízvédelmi szertárakban az előírás szerinti (a védekezés indításához szükséges) védelmi anyag készlet rendelkezésre áll. Az árvízvédelmi művek és tartozékok karbantartottsága a magas közfoglalkoztatott létszám munkája nyomán, illetve a bővülő fenntartási keretnek köszönhetően a megelőző évekhez képest javult. A közfoglalkoztatási program keretében elsősorban azon munkákat végezzük el, melyek kézi munkaerőt igényelnek, illetve ahol a gépi fenntartás eszköz vagy anyagi feltételei nincsenek meg. A közfoglalkoztatottak a KÖTIVIZIG szinte teljes területén többek között vagyonvédelmi, cserjeirtási, kaszálás-gaztalanítási, erdészeti, parkápolási, illetve iszaptalanítási munkákat végeznek. 45

46 Összességében a tapasztalatok jók, a közfoglalkoztatás elsősorban a belvízvédelmi műveken eredményez jelentős állapot javulást. A csatornák és műtárgyak vízvezető képessége megnövekedett, megközelíti a kívánatos mértéket. Az eddig elért eredmények megtartása érdekében fontos a program folytatása, az évenkénti rendszeres kézi munkavégzés, ami jelenleg csak a közfoglalkoztatási program segítségével biztosítható. Az árvízvédelmi művek és tartozékok tekintetében a rendelkezésre álló források függvényében a lehető legjobb állapot elérése a cél. A védművek gyepfelületének karbantartása és ápolása évek óta a kaszálásban és gaztalanításban merül ki. A felülvetés, pótlás, fogasolás, műtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás elmaradása miatt a gyeptakaró állapota folyamatosan romlik. Az árvízvédelmi töltések gyeptakaróját általában 1-2 alkalommal sikerült az év során lekaszálni. A gyom- és cserjefertőzöttség rendkívül erős, több helyütt csak a vegyszerezés jelent megoldást. A fenntartási keret bővülése ebben az évben lehetővé tette a legfertőzöttebb helyszíneken a vegyszeres gyomirtás alkalmazását, amely látható eredményt hozott. A vegyszerezésen túl lehetőség nyílt műtrágya alkalmazására is több helyen. A fővédvonalat keresztező műtárgyak tekintetében a védbiztonság összességében kielégítő, azonban azok jelentős része kisebb-nagyobb javítási munkát igényel. Jellemző, hogy általában csak az állagmegőrző karbantartást, illetve a legszükségesebb kisebb javításokat tudjuk elvégezni a rendelkezésre álló forrásból. Problémát jelent a horgászok és vadkempingezők által a töltéseken és azok előtereiben hátrahagyott nagy mennyiségű kommunális hulladék, valamint a véderdő rongálása, irtása. A Kiskörei-tározó jobb parti töltéskoronáján létesített kerékpárúton közlekedhetnek a 3500 kg össztömeget meg nem haladó gépjárművek, melynek feltétele az árvízvédelmi töltésen történő tartózkodásra szolgáló engedély megvásárlása a horgászhelyek megközelítése érdekében. A védtöltésen a kerékpáros forgalom mindenkor elsőbbséget élvez a gépjármű forgalommal szemben. A Kiskörei-tározó menti árvízvédelmi szakaszon akut probléma a megnövekedett átmenő forgalom az aszfaltburkolattal ellátott töltésszakaszokon, melyet sokan a közút helyett vesznek igénybe személy, vagy áruszállítás céljából. Ennek visszaszorítására augusztus 25-től a kerékpáros sorompók zárására került sor. Az árvízvédelmi rendszer fontos eleme a gátőri szervezet. Az őrszemélyzet felkészültségét jól jellemzi, hogy kollégáink az ország bármely szegletébe vezényelve szélsőséges árvízi helyzetben is jól megállták helyüket, mindenfelől elismerő szavakat kaptunk munkájuk nyomán. A gátőri szolgálat működésének hatékonysága az őrök életkörülményeinek javítása, illetve az őrtelepek szociális fejlesztése nélkül nem őrizhető meg. Az őrházak és őrtelepek állagmegóvására csak minimális anyagi eszköz állt a rendelkezésünkre az elmúlt években, amelyet java részben az üzemben tartásukra fordítottunk. Jelentős segítséget nyújtott a jelenlegi nehéz helyzetben a közfoglalkoztatási program, melynek keretében több őrházon, illetve az őrtelepek melléképületein sikerült a legsürgősebb hibaelhárítási munkákat elvégezni. Árvízi tározók: Árvízcsúcs csökkentő tározók: A KÖTIVIZIG területén jelenleg három, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében épült árvízcsúcs csökkentő tározó található, a Tiszaroffi, a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági. A Tiszaroffi tározó átadása 2009-ben, a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági tározók átadása 2012-ben megtörtént. A Tiszaroffi tározó júniusában, alig fél évvel átadása után árapasztási céllal megnyitásra került a VTT keretében épült árvízi tározók közül elsőként és eddig egyedüliként. A tározó árapasztó hatása beigazolta az előzetes várakozásokat. A Tiszaroffi tározó a évi árvízvédekezés utáni helyreállítási munkálatok, a Hanyi- 46

47 Tiszasülyi, illetve a Nagykunsági tározók pedig a garanciális hibajavítások elkészültével funkciójuk ellátására alkalmas, karbantartott állapotban vannak. Az árvízcsúcs csökkentő tározók beeresztő műtárgyai üzemképesek, működésük megbízható. A Tisza-völgyi üzemirányítási rendszerhez kapcsolódó modellezési feladatok keretében a KÖTIVIZIG a Tiszaroffi árvízcsúcs csökkentő tározóra külső vállalkozóval döntéselőkészítő modellt készíttetett, amely a tározónyitás döntéselőkészítése során alkalmazandó műszaki-gazdasági elemzésekhez szükséges számítási és megjelenítési modell. A próbafuttatások tapasztalatai alapján a modell könnyen kezelhető és használata nagy segítséget nyújthat a tározó megnyitás szükségességének eldöntésében. Szükségtározók: A KÖTIVIZIG területén egy szükségtározó van a Zagyva folyó mentén, a Jásztelki szükségtározó, melynek északi és déli védtöltése megfelelő állapotú, a déli védtöltés jelentős részen magasításra került a évi árvízvédekezés után. A későbbiekben szükséges a tározó üzemeltetésének megkönnyítésére, hatékonyságának növelésére egy állandó beeresztő műtárgy kialakítása. A tározót jelenleg a Zagyva folyó jobb parti árvízvédelmi töltésének megbontásával lehet feltölteni. Vésztározók: A KÖTIVIZIG területén egy vésztározó van, a Borsóhalmi vésztározó, amely a Tarna árhullámai tetőző vízszintjének csökkentésére alkalmas. A későbbiekben szükséges a tározó kiépítése, hivatalos tározóvá nyilvánítása, illetve egy állandó beeresztő műtárgy kialakítása. Árvízvédelmi célú fejlesztések: A közelmúlt évek árvízvédelmi fejlesztései: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében állami költségvetési forrásból elkészült a Tiszaroffi, Európai Uniós forrásból pedig a Hanyi-Tiszasülyi és a Nagykunsági árvízcsúcs csökkentő tározó és között. Így már összesen 443 millió m 3 tározókapacitás áll rendelkezésre a közép-tisza térségében a Tisza folyó mentén. Az árvízvédekezés eredményességének növelése, illetve az időjárási körülmények befolyásoló hatásának mérséklése céljából az elmúlt években szilárd burkolattal sikerült ellátni az árvízvédelmi töltések koronáját a korábban már meglévőeken felül a Kiskörei tározó mentén, a Hármas-Körös jobb partján Szelevény és Kunszentmárton között, a Tisza jobb partján Kőtelek és Tiszasüly, valamint Szolnok és Tószeg között összesen több mint 59 km hosszúságban. A Komplex Tisza-tó projekt kivitelezése befejeződött. A projekt közvetve növeli az árvízbiztonságot a Tisza-tó partvonalainak rögzítésével, illetve hullámverés elleni védelem kiépítésével a hullámverés károsító hatásai által leginkább érintett szakaszokon. A kivitelezés keretében a Jászsági és a Nagykunsági főcsatornák torkolati műtárgyai fő elzáró szerkezeteinek teljes felújítása és korszerűsítése is megtörtént. 47

48 25. ábra: A Komplex Tisza-tó projekt keretében megépült ökológiai halátjáró Megtörtént a KÖTIVIZIG működési területét érintő ártéri öblözetek lokalizációs terveinek korszerűsítése. Az árvízi biztonságot közvetve növelő beavatkozásként az Országos Vízügyi Főigazgatóság bonyolításában befejeződött az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése című projekt. Ugyancsak közvetve növeli az árvízbiztonságot a jogszabályi kötelezettség alapján a KÖTIVIZIG kezelésében lévő folyókra elkészült nagyvízi mederkezelési terv. A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyók nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges árvízvédelmi előírások megállapítása, a tervezett állapotra vonatkozó előírások és intézkedések megfogalmazása, valamint a nagyvízi meder használatára vonatkozó korlátozások bevezetése. Folyamatban lévő árvízvédelmi fejlesztések: Folyamatban van a Tisza folyó nagyvízi medrének rendezése a Kisköre és Szolnok közötti szakaszon. A projekt a Tisza folyó nagyvízi medre vízszállító képességének javítását célozza, a folyó mintegy 62 km hosszú középső szakaszán. A projekt keretében megvalósuló beavatkozások: - a hullámtér szűkületeinek feloldása az árvízvédelmi töltések áthelyezésével - a hullámtéren az árvizek levonulását akadályozó természetes és mesterséges terepalakulatok eltávolítása (nyári gátak, övzátonyok, földdepóniák) - az árvízi levező sáv rehabilitációja az árvizek levezetésének megfelelő állapot, művelési ágak helyreállítása, a szabálytalanul fejlődött és akadályt jelentő növényzet eltávolításával. A nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója projekt keretében folyamatban van a Kiskörei Vízlépcső rekonstrukciója, melynek keretében a vasbeton műtárgy, a főelzáró berendezések, a villamos berendezések, a bakdaruk, valamint a parti létesítmények villamos berendezéseinek felújítása fog megtörténni. Az üzemirányítási és a monitoring hálózat fejlesztése projekt keretében a Tisza-völgyi árapasztó tározórendszer üzemirányításának fejlesztése fog megtörténni, ezen belül az előrejelzés és hidrodinamikai modellezés követelményeinek megfelelő részletességű, biztonságosan működő monitoring rendszer kiépítése, az árvízvédekezés gyakorlatának és az árvízi üzemirányításának a felülvizsgálata, az árapasztást megcélzó üzemvitel kialakítása. 48

49 Távlati árvízvédelmi fejlesztési elképzelések: A Hanyi-Jászsági árvízcsúcs csökkentő tározó megépítése a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében tervezett a Hanyi Tiszasülyi tározó mellett, a Jászsági öntöző főcsatorna és a Hanyi-ér ölelésében. A Tározó tervezett területe 37 km 2, befogadóképessége 145 millió m 3. A Komplex Tisza-tó projekt folytatása is távlati elképzelés, amely többek között a Tisza-tó partvonalainak további rögzítését, illetve a hullámverés elleni védelem további kiépítését tartalmazza. 26. ábra: Belvíz elleni felkészülés aktuális helyzete, feladatai Hevesi és Füzesabonyi járás a KÖTIVIZIG területén A KÖTIVIZIG által jelenleg kezelt kizárólagos állami tulajdonú 1122 km csatornából mintegy 150 km található Heves Megyében: csatorna 4700 m Sajfoki-csatorna m 12. csatorna m ök. csatorna 4230 m Hanyi-csatorna m Hanyi-Sajfoki ök. csatorna 914 m Tiszasüly-Sajfok-ök. csatorna 696 m 14. csatorna 9523 m Jobb parti szivárgó csatorna m Jászsági jobb oldali övcsatorna m Jászsági bal oldali övcsatorna m Fenti csatornákon túl 175,5 km csatorna került átvételre a Vízgazdálkodási Társulatoktól. 49

50 Belvízcsatornák állapota: A Heves Megyei belvízvédelmi szakaszon a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő főművek állapota megfelelő, a főcsatornák befogadóképesek. A Heves megyére eső KÖTIVIZIG es Kiskörei belvízvédelmi szakaszának őszi felülvizsgálata én megtörtént évben eddig végrehajtott fenntartási feladatok Heves Megyében: Hossza Csatorna (km) Munka megnevezése V-b csat. 3,921 kaszálás, kotrás Tisza-tó jp. 19,950 Szivárgó kaszálás, kotrás Sajfoki fcs. 32,900 kaszálás Nyitrai tói csat. 2,189 kaszálás Nagyfertői csatorna 2,855 kaszálás, műtárgymunka Malatinszky 2,841 vegyszerezés Kőkerti csatorna 4,678 kaszálás, vegyszerezés Királyfertői 5,814 csatorna vegyszerezés Kázsmándi 6,582 kaszálás Kanyari V. 4,599 kaszálás Káli árok 3,908 vegyszerezés Holt-Hanyi 3,000 kaszálás Hevesvezekényi 1,362 I. csatorna kaszálás Hanyi fcs 40,690 kaszálás Görbe-éri ,978 sz. bvcs. kaszálás Forrás csatorna 9,149 kaszálás Egri úti cs. 4,105 kaszálás Császi I. 1,292 kotrás Császi bvcs. 7,225 kaszálás Bútelki bvcs. 13,115 kaszálás Bábere északiág 4,339 műtárgymunka Bábere déli-ág I.mellék 1,692 kaszálás, műtárgymunka 9-50 csatorna 3,488 kaszálás 7.sz. csatorna 3,166 kaszálás 6. bvcs. 2,825 kaszálás 55-I. 1,587 kaszálás 55 sz. csatorna 7,588 kaszálás, műtárgymunka 53. csatorna 1,000 kaszálás bvcs. 4,700 kaszálás 2.sz. csatorna 2,715 kaszálás 12-es csatorna 9,520 kaszálás 127.sz. 6,880 kaszálás 50

51 csatorna összekötő csatorna 7,497 kaszálás 11-es csatorna 3,011 kaszálás ,480 kaszálás 10-es csatorna 1,661 kaszálás 1-19-es csatorna 4,652 kaszálás 14. táblázat: évben végrehajtott fenntartási feladatok Heves Megyében Önkormányzati vízgazdálkodási létesítmények: Az 527/2013. kormányrendelettel módosított, a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. (3) bekezdés a) pontja alapján a Vízügyi Igazgatóság hagyja jóvá a települési vízkár-elhárítási védelmi terveket. 27. ábra: Települések belvízveszélyeztetettsége (2016) 51

52 Belvízveszélyeztetettségi besorolás Nem veszélyeztetett Mérsékelten veszélyeztetett Közepesen veszélyeztetett Erősen veszélyeztetett Átány X Erdőtelek X Tenk X Kömlő X Heves X Hevesvezekény X Tarnaszentmiklós X Pély X Kisköre X Tiszanána X Sarud X Összesen: táblázat: Belvízveszélyeztetettségi besorolás 52

53 12:00 9:00 T 12:00 P 06:00 T2 18:00 Önkormányzati művek őszi felülvizsgálata: A őszén Heves megyében a KÖTIVIZIG működési területén az önkormányzati helyi vízkárelhárítási létesítmények őszi felülvizsgálata a ami napig 3 önkormányzatnál (Kisköre, Erdőtelek és Átány) történt meg. A települések védelmi tervei részben megfelelőek, azonban 3 település nem rendelkezik védelmi tervvel. Védelmi szakasz Település Átány Erdőtelek Heves Hevesvezekény Kisköre Kömlő Pély Sarud Tarnaszentmiklós Tenk Tiszanána Aktuális belvízvédelmi helyzet értékelése: MEGYE Heves Felülvizs gálat időpontj a 16. táblázat: KÖTIVIZIG működése Heves megyében Védelmi terv RÉSZBEN MEGFELELŐ RÉSZBEN MEGFELELŐ RÉSZBEN MEGFELELŐ nincs RÉSZBEN MEGFELELŐ RÉSZBEN MEGFELELŐ nincs RÉSZBEN MEGFELELŐ RÉSZBEN MEGFELELŐ nincs RÉSZBEN MEGFELELŐ A KÖTIVIZIG területén évben e tájékoztató összeállításáig a csapadék területi átlaga 576 mm volt, ami a sokévi átlagtól 143,6 mm-rel marad el. Az év első 3 hónapjában lehullott csapadék a sok éves három havi átlag 208 %-a volt, aminek hatására a befogadók vízszintje megemelkedett és az év elején fokozatelrendelésekre került sor az alábbiak szerint. A KÖTIVIZIG-nél a Heves megyét érintő (Kiskörei) belvízvédelmi szakaszon évben az alábbi belvízvédelmi fokozatok kerültek elrendelésre BELVÍZVÉDELMI KÉSZÜLTSÉG IDŐTARTAMA Belvízvédelmi szakasz Kiskörei Belvízvédelmi szakasz Kiskörei január február Belvízvédelmi szakasz Kiskörei március I. fok nap II. fok nap III.fok nap összesen: 0 nap 28. ábra: A KÖTIVIZIG Heves megyét érintő belvízvédelmi szakaszán elrendelt belvízvédelmi fokozatok 2016-ban Az év további részében Heves megyében belvízvédelmi készültség elrendelésére nem került sor. 53

54 KÖTIVIZIG védekezési tevékenysége: A tavaszi időszak belvízvédekezési tevékenysége rámutatott, hogy a törvényi változások folytán igazgatóságunkhoz került nagy számú csatorna és szivattyútelep, az ezekkel együtt megnövekedett érdekeltségi terület jelentős többlet feladatot ró a vízügyi szolgálatra. A KÖTIVIZIG vagyonkezelésébe került művek hatására nagyságrendekkel megnőtt a kezelendő, üzemeltetendő művek száma, mely nagyban nehezítette a belvízvédekezést, mivel a műszaki és őrszemélyzet száma nem növekedett. Az átvett művek átvételkori elhanyagolt állapotához viszonyítva a csatornák vízvezetőképessége az átvételt követően elvégzett fenntartási munkák hatására számottevően növekedett. A beavatkozással érintett csatornák hatásterületén a vízelvezetés hatékonysága a tavaszi védekezési időszak tapasztalatai alapján érzékelhetően javult, ami felhívja a figyelmet a csatornák folyamatosan jó állapotban tartásának szükségességére. Önkormányzati védekezés: A KÖTIVIZIG belvízvédelmi szakaszának területén önkormányzatok részéről segítségkérés nem érkezett. A területileg érintett 3 vízügyi igazgatóság (KDVVIZIG, ÉMVIZIG, KÖTIVIZIG) közös tervezett projektje a Zagyva- Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztése. A területileg érintett 3 vízügyi igazgatóság (KDVVIZIG, ÉMVIZIG, KÖTIVIZIG) továbbra is fontos célkitűzésének tartja a Zagyva-Tarna rendszer vízgazdálkodási rendszere rehabilitációjának megvalósítását. Amennyiben a projektjavaslat a jövőben támogatást nyer, azzal megvalósulhat a Zagyva és a mellékvízfolyások meder- és hullámtér rendezése, az árvízvédelmi töltések fejlesztése és a műtárgyak átépítése, valamint a monitoring rendszer fejlesztése is. Összefoglalás Heves megye fontos szereppel bír a vonalas infrastruktúra rendszerek közül a közút- és a vasúthálózat, a szénhidrogén-szállító és az energiaellátást biztosító vezetékek hálózatában egyaránt. A fő közlekedési útvonalak a megye középső sávjának déli részén, az Alföld határában lettek kialakítva. Itt húzódnak a megyén áthaladó országos és nemzetközi jelentőségű közúti és vasúti útvonalak egyaránt. Összességében megállapítható, hogy Heves megye közlekedési infrastruktúrája a jelentős területi egyenlőtlenségek miatt fejlesztésre szorul. A megye déli részén húzódó országos és nemzetközi vonalas infrastruktúra rendszerek adják a megye közlekedési hálózatának a gerincét, azonban a megye többi (északi) részein a déli részekhez viszonyítva jelentős elmaradások mutathatók ki az infrastruktúra fejlettségének terén. A megye versenyképességének növelése érdekében olyan beruházásokra van szükség a megyében, amelyek összekötik Észak-Heves megyét Dél-Heves megyével, ezzel megteremtve a lehetőséget az elmaradott, fejlesztésekre váró települések számára. A közösségi közlekedési kapcsolatok javítása, valamint a kerékpárúthálózat infrastrukturális fejlesztése elengedhetetlen a térség európaiabbá válásához. Az 1000 lakásra jutó szolgáltatott víz mennyiségének alakulása (m3-ben) Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében csökkenő tendenciát mutat, a többi környező megyében változó. Mennyisége Pest megyében a legmagasabb, a legalacsonyabb Nógrád megyében. Heves megye adatai a középmezőnyben vannak m3 körüli szolgáltatott víz mennyiséggel. Heves megye területén 2 db - elsősorban - fosszilis energiahordozókon alapuló erőmű működik Lőrinciben és Visontán, valamint 2 db megújuló energiaforráson (víz és szél) alapuló erőmű Kiskörén illetve Erken. A megye területén 3 fajta villamosenergia-átviteli távvezeték húzódik: nagyfeszültségű (400/120 kv), középfeszültségű és alacsonyfeszültségű távvezeték. Megyei szinten valamennyi háztartás bekötésre került a villamosenergia-rendszerbe, problémát a szociális okok miatt nem fizető és ezáltal, a hálózatról lekapcsolt háztartások, valamint az illegális árambekötések jelentik. Heves megyében 2005-ben volt a legtöbb villamosenergia-fogyasztó a megyében, onnantól kezdve folyamatosan csökkent a szolgáltatásért fizető polgárok száma, hasonlóan a szomszédos megyékhez. A távfűtésbe és melegvizes hálózatba bekapcsolt lakások aránya Heves megyében alacsony, csupán két településen vehető igénybe a szolgáltatás: Egerben és Gyöngyösön. 54

55 Heves megye bekapcsolódott és szerves része az országos és nemzetközi energia-ellátórendszernek, azonban nagy probléma, hogy a megye gázfelhasználása jelentősen függ a nemzetközi gazdaságpolitikai helyzettől. Szükséges lenne a gáztól való függetlenedés és más, alternatív energia-hasznosítási lehetőségek feltárása, a villamos energia- és gázárak folyamatos emelkedése mellett. A megújuló energiaforrások felhasználása a megyében még gyermekcipőben jár, azonban a megye gazdaságának fejlődése érdekében, minél hamarabb hangsúlyt kell fektetni a megújuló-energia alapú fejlesztésekre. 55

56 A környezetvédelemhez és energiahatékonysághoz kapcsolódó Európai Uniós támogatások Heves megyében Heves megyében 515 pályázat került benyújtásra az előző, as időszakban a KEOP felhívásaira. A kérelmek több mint fele pozitív elbírálásban részesült, így 284 esetben került támogatási szerződés aláírásra. Az odaítélt támogatások összértéke meghaladta az 54 mrd Ft-t. Ez ugyan jelentősen elmarad megyei átlagtól, de más képet fest, ha a fajlagos támogatási összegeket hasonlítjuk össze. Ebből az látható, hogy a Heves megyei adat (184 eft/fő) közel azonos a megyei átlag értékével (197 eft). Heves megye Országos megyei átlag Országos megyei átlag Közép-Magyarország kivételével ÁROP ROP GOP KEOP KÖZOP TÁMOP TIOP 29. ábra: A időszak Operatív Programokból származó támogatások összértéke (mrd Ft) Forrás: EMIR 56

57 KEOP Beérkezett pályázatok Heves megye (db) IH által támogatott Heves megyei projektek (db) IH által támogatott projektek Magyarország (db) Heves megyei IH által támogatott projektek az országos adatokhoz képest (%) 16. táblázat: KEOP támogatások megoszlása prioritástengelyenként Heves megyében, forrás: EMIR Heves megyei megítélt Megítélt Megítélt támogatás támogatások az támogatás Heves Magyarország (Ft) országos megye (Ft) adatokhoz képest (%) KEOP Operatív Program % % KEOP-1. Egészséges tiszta települések Prioritás % % KEOP-1.1. Hulladékgazdálkodás Intézkedés KEOP-1.2. Szennyvízkezelés Intézkedés KEOP-1.3. Ivóvízminőség Javítás Intézkedés KEOP-1.4. Országos Víziközmű Kataszter Intézkedés KEOP-1.5. Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges laboratóriumi fejlesztés a népegészségügyben Intézkedés KEOP-2. Vizeink jó kezelése Prioritás % % KEOP-2.1. Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása KEOP-2.2. Komplex vízgyűjtő fejlesztés Intézkedés KEOP-2.3.Települési szilárdhulladék lerakók rekultivációja Intézkedés KEOP-2.4. Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése KEOP-2.5. Vízgazdálkodási tervezés Intézkedés KEOP-3. Természeti értékeink jó kezelése Prioritás % % KEOP-3.1. Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése intézkedés KEOP-3.2. Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktura fejlesztés Intézkedés KEOP-3.3. Erdei iskola hálózatfejlesztés Intézkedés KEOP-4. Megújuló enegriaforrás-felhasználás növelés Prioritás % % KEOP-4.1. Hő és/vagy energia-előállítás támogatása megújuló enegriaforrásból Intézkedés KEOP Megújuló enegrialapú hő- és villamosenergia-termelés Intézkedés KEOP Napelemes rendszer fejlesztése költségvetési és állami szervek villamosenergia költségének csökkentése érdekében Intézkedés KEOP-4.2. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból Intézkedés KEOP-4.3. Megújuló enegria-alapú térségfejlesztés Intézkedés KEOP-4.4. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés Intézkedés KEOP-4.6. Nagy- és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Intézkedés KEOP-4.7. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása Intézkedés KEOP-4.8. Pénzügyi eszközök támogatása Intézkedés KEOP-4.9. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Intézkedés KEOP-5. Hatékony energia-felhasználás Prioritás % % KEOP-5.1. Hatékony energia-felhasználás Intézkedés KEOP-5.2. Harmadik feles finanszírozás Intézkedés KEOP-5.3. Épületenergetikai fejlesztések Intézkedés KEOP-5.4. T ávhő-szektor energetikai fejlesztése Intézkedés KEOP-5.5. Épületenergetikai konstrukciók Intézkedés KEOP-5.6. Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai Intézkedés KEOP-5.7. Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése Intézkedés KEOP-6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás Prioritás % % KEOP-6.1. A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok Intézkedés KEOP-6.2. Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Intézkedés KEOP-6.3. Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (E- Környezetvédelem) Intézkedés KEOP-6.4. A fenntartható életmód a fogyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül Intézkedés KEOP-6.5. Környezeti és energetikai non-profit információs központ kialakítása Hatvan városában Intézkedés KEOP-7. Projekt előkészítés Prioritás % % KEOP-7.1. Egészséges tiszta települések Intézkedés KEOP projekt előkészítés Intézkedés KEOP ivóvízminőség-javító projektek műszaki-gazdasági előkészítéséhez szükséges szakmai háttér dokumentáció és adatállomány elkészítése Intézkedés KEOP energetikai projekt előkészítés Intézkedés KEOP energetikai projekt előkészítése kormányhivatalok és minisztériumok részére Intézkedés KEOP-7.2. Vizeink jó kezelése Intézkedés KEOP-7.3. Természeti értékeink jó kezelése Intézkedés KEOP-7.4. Energetikai projektek előkészítésének támogatása Intézkedés KEOP-7.6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás Intézkedés KEOP-7.9. Stratégia és előkészítés Intézkedés

58 Alintézkedés Település Pályázó neve Projekt megnevezése Megítélt támogatás (Ft): KEOP 2.2.1/2F/09 Komplex vízvédelmi Kisköre Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Komplex Tisza-tó Projekt beruházások ,00 KEOP 2.3.0/2F/09 Települési Eger Heves Megyei Regionális Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja szilárdhulladék-lerakók rekultivációit érintő projektek Hulladékgazdálkodási Társulás a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén ,00 KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és Kompolt Káli Szennyvízelvezetési Önkormányzati Káli szennyvízelvezetési agglomeráció tisztítás Társulás csatornázása és szennyvíztisztítása ,00 KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és Hatvan Hatvan és Térsége Szennyvíz-beruházási Hatvan és térsége szennyvízelvezető rendszer tisztítás Társulás bővítése, fejlesztése, teljes kiépítése ,00 KEOP 1.1.1/B/10-11 Települési Hatvan HATVAN ÉS KÖRNYÉKE TELEPÜLÉSI Hatvan és térsége települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése SZILÁRDHULLADÉK-GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE TÁRSULÁS hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése ,00 KEOP 2.1.3/11 A tájgazdálkodást Heves Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése kialakítása a Hanyi-Tiszasülyi árvízszint ,00 KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és Erdőtelek Erdőtelek Község Önkormányzata ERDŐTELEK-SZENNYVÍZGYŰJTŐ CSATORNA ÉS tisztítás SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ÉPÍTÉSE ,00 KEOP 1.2.0/B/10 Szennyvízelvezetés és Karácsond Karácsond Község Önkormányzata Karácsond község szennyvízelvezetés-és tisztítás tiszítás ,00 KEOP 2.3.0/2F/09 Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációit érintő projektek KEOP 2.4.0/2F/09-11 Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése Abasár Eger Települési Szilárdhulladék-lerakókat Rekultiváló Társulás EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS Önkormányzata 17. táblázat: Legnagyobb összköltségű KEOP projekt Heves megyében Forrás: EMIR Gyöngyösi Kistérség Hulladékgazdálkodási Program - TSZH lerakók rekultivációja ,00 Eger, Ipari Park 9847 hrsz-ú ingatlan és környékének kármentesítése ,00 A 10 legnagyobb KEOP projektet áttekintve mind az összköltség nagysága, mind a klímavédelemmel való kapcsolódása miatt kiemelendő a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által megvalósított Komplex Tisza-tó projekt. A Tisza-tó és a főcsatornák gazdasági-társadalmi jelentőségét több aspektusból kell vizsgálnunk. Egyrészt a Tisza-tó vízbázis teremtő alapfunkciójának, az öntözővíz igények mindenkori kielégítése a fő szempont, másrészt a hasznosítási módok között prioritást élvez a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom. Az ország talán legértékesebb mezőgazdasági területei a Jászsági és Nagykunsági öntözőrendszer hatásterületén találhatóak. Az agrártermelés a térség jelene és jövője, melynek egyik nélkülözhetetlen feltétele a jó minőségű, megfelelő mennyiségű és elosztású víz rendelkezésre állása. Ugyanakkor vagy talán éppen ezért a mezőgazdasági termelés kárérzékenysége a klímaváltozásra adott válaszként folyamatosan növekszik és ez az érzékenység egyaránt jellemző a víztöbblet és a vízhiány eseteire is. Kapcsolódás a nemzetközi éghajlatvédelmi törekvésekhez és a hazai stratégiákhoz EU-s szakpolitikai háttér Területi Agenda 2020 Az Európai Unió területfejlesztési miniszterei május 19-én gödöllői informális ülésükön elfogadták a kiegyensúlyozott területi fejlődést célzó Területi Agenda 2020 című uniós iránymutatást, amelynek célja a területi szempontok beépítése a regionális és szakpolitikákba. A területi tervezésért és területfejlesztésért felelős miniszterek az Európai Bizottsággal együttműködésben, valamint a Régiók Bizottságának támogatásával felülvizsgálták a 2007-ben elfogadott Területi Agendát és megállapodtak az Európai Unió új, 2020-ig szóló Területi Agendájáról (TA2020). A TA2020 figyelembe veszi Az Európai Unió területi helyzete és kilátásai című, aktualizált dokumentumban, valamint az Európai Bizottság gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló ötödik jelentésében foglaltakat, illetve az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos legújabb fejleményeket. Kijelentik, hogy a TA2020 a tagok cselekvésorientált szakpolitikai kerete, mely az európai területi kohézió, mint az Európai Unió (EU) egyik új, a Lisszaboni Szerződés (EUSZ 3. cikke) által bevezetett célját támogatja. A TA2020 a fő szakpolitikai dokumentumok időtávjával összhangban 2020-ig fogalmaz meg célkitűzéseket. A TA2020 célja stratégiai iránymutatások biztosítása a területfejlesztés számára, elősegítve ezáltal azt, hogy a különböző politikákban valamennyi irányítási szinten megjelenjen a területi dimenzió, valamint annak biztosítása, hogy az Európa 2020 stratégia a területi kohéziós elveknek megfelelően valósuljon meg. Hisznek abban a résztvevők, hogy az Európa 2020 stratégiában az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés stratégiájában meghatározott uniós célok csak akkor érhetők el, ha a stratégia területi dimenzióját figyelembe 58

59 veszik, mivel a különböző régiók eltérő fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. Az Európai Bizottságnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló ötödik jelentésében kifejtette javaslatát, miszerint a területi kohéziót jobban kell integrálni a kohéziós politikába. A kohéziós politika olyan kulcsfontosságú keretrendszer, amelyen keresztül az EU képes a területi fejlődés kapcsán felmerülő kihívásokat kezelni, ugyanakkor segít a területi potenciál helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten történő kiaknázásában. A TA2020 nem előlegezi meg a jövőbeli pénzügyi keretet vagy a strukturális alapokra vonatkozó következő jogszabálycsomagot érintő tárgyalásokat, hanem a területi dimenzió figyelembevételének jelentőségét hangsúlyozza. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében (174. és 175. cikk) az Unió valamennyi politikájának és tevékenységének hozzá kell járulnia a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz. Ennél fogva az ágazati politikák kialakításáért és végrehajtásáért felelős személyeknek figyelembe kell venniük a Területi Agenda alapelveit és célkitűzéseit. Az uniós és nemzeti politikák koherenciája alapvető fontosságú a területi kohézió szempontjából. A legtöbb szakpolitikának jelentős területi hatása van, különböző módokon befolyásolva az egyes területek fejlődési lehetőségeit. A különféle ágazati politikák sikerét jelentősen növelheti területi hatásaik optimalizálása és a szakpolitikáknak a koherencia maximalizálása érdekében való összehangolása, ami valamennyi területi szinten segít az egymásnak ellentmondó politikák eredményezte negatív hatások kiküszöbölésében. A fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi kohézió közötti optimális egyensúly a területek integrált fejlesztése útján valósítható meg. A résztvevők hiszünk abban, hogy a területi kohézió olyan elvek tárháza, amelyek a harmonikus, kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható területi fejlődést szolgálják. Egyenlő esélyeket nyújt a polgárok és vállalkozások számára egyaránt, függetlenül lakóhelyüktől vagy székhelyüktől, annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhassák a saját területükben rejlő lehetőségeket. A területi kohézió megerősíti a szolidaritás elvét, amely szerint elő kell segíteni a gazdagabb, valamint a fejlődésben lemaradt területek gazdaságai közötti konvergenciát. A területi kohézió minőségi megközelítéssel egészíti ki a szolidaritási mechanizmusokat, valamint rávilágít arra, hogy a fejlesztési lehetőségeket az adott terület sajátosságaihoz kell igazítani. A régióknak különös figyelemmel a lemaradó régiókra külső támogatásra lehet szükségük ahhoz, hogy megtalálják a saját, fenntartható fejlődéshez vezető útjukat. A régiók közötti kölcsönös függés egyre jelentősebb, ami különféle régiók közötti folyamatos hálózatépítést, együttműködést és integrációt igényel valamennyi fontos területi szinten. Felhívják az államokat, régiókat, városokat (beleértve a kis- és középvárosokat is), egyéb területeket és valamennyi érintett szinten az ágazati politikákat arra, hogy járuljanak hozzá a közös európai területi prioritásokhoz. Szorosabb együttműködésen keresztül segítik őket abban, hogy az Európa előtt álló fő kihívásokra hatékonyabb válaszokat tudjanak adni. Meggyőződésük, hogy az effajta együttműködés kulcsfontosságú az intelligens, befogadó és fenntartható növekedés, illetve a területi kohézió előmozdításához az EU-ban. A horizontális koordináció, a bizonyítékokon alapuló szakpolitikai döntéshozatal és az integrált funkcionális területeket középpontba helyező megközelítés révén, és a szubszidiaritás elvét a többszintű kormányzáson keresztül szem előtt tartva valósulhat meg. A területi potenciál kiaknázása olyan fejlesztési stratégiákon keresztül történik, melyek helyi és regionális ismereteken alapulnak, ezáltal az adott térség versenyképességéhez hozzájáruló speciális előnyökre és tényezőkre épülnek. A térségek saját területi tőkéjükre építő hosszú távú fejlesztési megoldásokat dolgozhatnak ki, ezáltal járulva hozzá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Így a területek sokszínűsége a fejlődés mozgatórugója, és e tekintetben a helyi és regionális közösségek identitása és sajátosságai alapvető fontosságúak. A hasonló adottságokkal rendelkező vagy azonos kihívásokkal szembesülő térségek együttműködhetnek a közös megoldások keresésében, és területi potenciáljukat a tapasztalatok megosztása révén hasznosíthatják. Az egymást kiegészítő erőforrásokkal rendelkező gyakran szomszédos területek egymással összefogva egyesíthetik erejüket, hogy közösen tárják fel komparatív előnyeiket, ezzel további fejlesztési potenciált teremtve. Európa területének és erőforrásainak befogadó, fenntartható és hatékony felhasználása a kohézió kulcsfontosságú eleme. A területek adottságainak megfelelőbb kihasználása pozitív hatással lehet a gazdasági fejlődésre, az alapvető szolgáltatásokhoz, az infrastruktúrához és a közjavakhoz való egyenlő hozzáférésre, valamint a természeti és kulturális kincsek körültekintő kezelésére. A globalizáció egyre gyorsabb üteme és a külső sokkhatásokkal szembeni egyre nagyobb kiszolgáltatottság a helyi és regionális közösségeket sem kerülte el. Egyes esetekben még a városok és régiók jóléte, fenntarthatósága és stabilitása is veszélybe került. A legutóbbi pénzügyi és gazdasági válságban a negatív hatások még szembetűnőbbé váltak. Mivel a válság fejlődési lehetőségekre gyakorolt hosszú távú hatása területenként eltérő, a fellendülés sem egyszerre indul be, és a lehetséges politikai válaszlépések is régiónként különbözőek. A krízis ugyanakkor lehetőséget teremt a fenntarthatóbb és az erőforrások hatékonyabb felhasználásán alapuló gazdasági szerkezet irányába történő elmozduláshoz, amennyiben sor kerül a megfelelő intézkedések meghozatalára. A globalizáció uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt jelentős területi 59

60 következményekkel jár. A nagyvárosi és egyéb városrégiók, a nemzetközi és globális központok az egész európai terület fejlődése szempontjából jelentős értéket képviselnek, feltéve, hogy hálózatokon keresztül összekapcsolódnak és dinamizmusukból más régiók is hasznot húzhatnak. A helyi adottságok és a területi jellegzetességek egyre fontosabb szerepet játszanak abban, hogy a régiók meg tudjanak küzdeni a külső sokkhatásokkal, és azok bekövetkezte után fejlődési pályára tudjanak állni. Az éghajlatváltozás hatásai Európa-szerte nagy különbségeket mutatnak: az egyes földrajzi régiókban a hatások jellegét és a kiszolgáltatottság mértékét tekintve is eltérések tapasztalhatók. A tengerszint emelkedése, a szárazodás, az elsivatagosodás, az árvizek és egyéb természeti veszélyek területenként más-más válaszokat kívánnak meg. A régiók eltérő lehetőségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy stratégiáikba alkalmazkodási és enyhítő intézkedéseket is beillesszenek, csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és társadalmigazdasági rendszereiket alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá alakítsák. Az éghajlatváltozás egyúttal új fejlesztési lehetőségek előtt is megnyithatja az utat, például a mezőgazdaságban, a zöld gazdaságban és a megújuló energia előállítása terén. Az éghajlatváltozás okozta kihívások a szakpolitikák területi koordinációjára irányítják a figyelmet, különösen a klímapolitika, az energia- és az agrárpolitika, a vízgazdálkodás, a lakhatás, a turizmus és a közlekedés terén. A levegő, a talaj és a víz minősége Európa-szerte változó, a lég- és zajszennyezés pedig komoly egészségi problémákat okoz. Bizonyos esetekben ezek összefüggést mutatnak a társadalmi egyenlőtlenséggel. A tiszta levegőhöz, vízhez és talajhoz való hozzáférés terén az egyenlőtlenség nemcsak országok és régiók, hanem városi és vidéki területek között, illetve adott városokon belül is megjelenik. Az energetikai kihívások erősödnek és veszélyeztetik a régiók versenyképességét. Bizonyos európai régiók számára nehézséget okoz az energiaellátás bizonytalansága, mivel nagyban függenek az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, vagy energiaigényes tevékenységekre specializálódtak. A gazdaságilag vagy politikailag instabil harmadik országokból származó nagymértékű behozatal még bizonytalanabbá teszi az energiaellátást. Az energiaárak és a kibocsátás növekedése a fenntartható energetikai megoldások mint a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciál kiaknázása, valamint környezetbarátabb és alacsonyabb szén-dioxidkibocsátású gazdasági tevékenységekre történő átállás szükségességére hívja fel a figyelmet. A hiányos energiainfrastruktúra és a jelenlegi hálózatok okozta energiafüggés miatt elengedhetetlen az energiatermelés és - ellátás diverzifikációja, valamint az energiapiac fejlesztése és integrációja. Egyes területek, mint például a szigetek és alacsony népességű, távoli térségek jobban ki vannak téve az energiahiánynak és a növekvő áraknak, míg a városok túlzott növekedése miatt az energiafogyasztás mértéke túl magas, nem fenntartható. Az urbanizáció, az intenzívebbé váló mezőgazdasági termelés és halászat, a közlekedési és egyéb típusú infrastrukturális fejlesztések különösen, ha azokat területi szempontból nem koordinálják súlyos környezeti károkhoz vezethetnek. A tengeri területek és erőforrások fokozott és koordinálatlan kiaknázása a fenntartható területi fejlődést is befolyásolja. A föld- és tengerhasználatban bekövetkezett változások, az urbanizáció és a tömegturizmus veszélyeztetik a kulturális értékeket és a tájakat, ráadásul a természetes élőhelyek és ökológiai folyosók felaprózódását eredményezhetik. A történelmi és kulturális szempontból jelentős térségekben, valamint az új fejlesztési vagy építési területeken az adott hely jellegére figyelve javítható az épített környezet minősége és koherenciája. Kijelentették a résztvevők, hogy a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartában, valamint a városfejlesztéssel kapcsolatos marseille-i és toledói nyilatkozatban a városfejlesztésért felelős miniszterek által meghatározott célkitűzéseket és aggályokat a területi politikák megalkotásakor valamennyi szinten figyelembe kell venni. Támogatták azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a városok az intelligens, fenntartható és befogadó fejlődés motorjaivá váljanak, és vonzóak legyenek az élhető lakhelyet és munkát keresők, valamint a turisták és a befektetők számára is. Ennél fogva integrált és többszintű megközelítést javasoltak a városfejlesztési és városrehabilitációs politikákban. A városok közötti együttműködés és hálózatépítés hosszútávon különböző mértékben szolgálhatja a városi régiók intelligens fejlődését. A városoknak adott esetben a közigazgatási határaikon kívülre is figyelniük kell, a funkcionális régiójukat tartva szem előtt, melybe a városkörnyéki területek is beletartoznak. A sokféle vidéki terület fejlesztése során az egyedi adottságokat is figyelembe kell venni. A vidéki, periférikus és gyéren lakott területek esetében a megközelíthetőség javítására, a vállalkozói aktivitás növelésére és erős helyi kapacitások kiépítésére lehet szükség. Számos kulturális és természeti értékekben gazdag vidéki terület sérülékeny. Támogatják e területek területi tőkéjének, az ökológiai funkcióknak és az általuk biztosított szolgáltatásoknak a védelmét és fenntartható használatát. Különös figyelmet kell fordítani a fejlődésben lemaradt, periférikus vidéki és gyéren lakott területekre, ahol a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok gyakran szegregálódnak. A nagymértékű elnéptelenedés által veszélyeztetett területeknek gazdasági tevékenységük fenntartása érdekében távlati megoldásokkal kell rendelkezniük, úgymint a munkahelyteremtés fokozása, vonzó életkörnyezet és közszolgáltatások biztosítása 60

61 mind a lakók, mind a vállalkozások számára. Az olyan vidéki területeken, ahol a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás még mindig jelentős szerepet játszik a földhasználatban, elengedhetetlen a primer ágazat modernizációja az új és alternatív ágazatokba történő erőforrás-hatékony beruházásokon keresztül, csakúgy, mint a kiváló minőségű szántóföldek és az ökológiai funkciók megóvása. A területi dimenzió fontosságának felismerése, valamint az uniós és nemzeti ágazati szakpolitikák összehangolása a területi kohézió előmozdításának fontos eleme. A területi dimenzió és a területi hatások figyelembevételével a legtöbb szakpolitika legyen szó bármilyen területi szintről jóval hatékonyabbá tehető és más politikákkal való szinergiája erősíthető. A szakpolitikák kidolgozásakor a területi hatások figyelembe vétele segít a végrehajtást nehezítő akadályok és a más szakpolitikai ágakban vagy magukban a térségekben felmerülő nem várt mellékhatások elkerülésében. A szakpolitikáknak figyelembe kell venniük a területek közötti különbségeket, emellett a beavatkozásokat az adott terület típusának megfelelően kell kialakítani, a tervezés szakaszában pedig területi megközelítést kell alkalmazni. Mindez hozzájárul a területi tőke megfelelőbb kihasználásához. Az ágazati szakpolitikák eredményes összhatását az erősítheti, ha a politikákat valamennyi területi szinten összehangolják. A területi koordinációt olyan eszközökkel kell támogatni, mint a területi hatások értékelése, a tervezési mechanizmusok összehangolása és a területi szempontú nyomon követés. Hangsúlyozzuk, hogy amint azt Az Európai Unió területi helyzete és kilátásai aktualizált jelentésben szereplő példák is bizonyítják az uniós politikák különböző mértékben és módokon járulhatnak hozzá az uniós területi prioritások végrehajtásához. Arra kérik az uniós intézményeket, hogy az uniós politikák megalkotásakor és végrehajtásakor vegyék figyelembe a TA2020-ban lefektetett elveket, és osszák meg azokat a saját érdekelt feleikkel és hálózataikkal. Hangsúlyozzák, hogy uniós szinten ki kell dolgozni a területfejlesztés és a területi kohézióra irányuló erőfeszítések megfelelőbb nyomon követését és értékelését úgy, hogy közben a tagállamok adminisztratív terhei ne növekedjenek. A jelenlegi uniós értékelési és nyomonkövetési gyakorlatoknak és követelményeknek beleértve a strukturális és kohéziós alapokra, valamint az Európa 2020 stratégia végrehajtására vonatkozókat is megfelelő területi szempontokat is tartalmazniuk kell. Az érdekelt felektől származó információk alapján valamennyi jelentős uniós politika és program vonatkozásában folytatni kell az integrált hatásvizsgálatok kidolgozását. Az Európai Bizottság által a jogalkotási kezdeményezéseket megelőzően elvégzett hatásvizsgálatok területi dimenziójának megerősítése érdekében arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy a szóban forgó hatásvizsgálatok során vegye tekintetbe a területi kérdéseket, és arra kérik a Régiók Bizottságát, hogy bocsássa rendelkezésre a regionális és helyi önkormányzatoktól származó információkat. Kiemelik, hogy határozott módszertani támogatásra és átfogó területi tudásalapra van szükség ahhoz, hogy az uniós szintű szakpolitikai döntéshozatali folyamat kellő információs bázisra támaszkodjon. Ebben a tekintetben intézmények egész sora szolgálhat értékes információkkal. Javasolják, hogy az ESPON program kutatásai során vegyék figyelembe a TA2020-ban foglalt prioritásokat és kihívásokat. Emellett a területi kohézió erőteljesebb előtérbe helyezése és az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulás szándéka miatt fontos, hogy az érdekelt felek további tudásalapot és módszertani támogatást kapjanak. Az ESPON program jelenlegi helyzetét, szerepét és eredményeit az Európai Bizottsággal egyetértésben a következő időszakhoz kell igazítani, hogy még inkább a területfejlesztéssel és a területi kohézióval kapcsolatos európai politikák megalkotását szolgálja. A határokon átnyúló, transznacionális és interregionális szinten végzett tevékenységek központi szerepet játszanak a TA2020 területi prioritásainak végrehajtásában. Az európai területi együttműködés az érintett városokban és régiókban rejlő nagymértékű potenciált tárt fel. Mindazonáltal van még mit javítani, főként a valódi területi integráció érdekében, a munkavállalók, fogyasztók és kis- és közép vállalkozások piacai fenntartható bővítésének előmozdítása, valamint a magán- és közszolgáltatásokhoz való hatékonyabb hozzáférés támogatásával. Ebben a tekintetben hangsúlyozzák a rugalmas területi programozás jelentőségét, ami azt jelenti, hogy a különböző területi illetékességű együttműködési tevékenységeknek elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy regionális jellegzetességekkel is foglalkozzanak. Javasolják, hogy a területi együttműködési kezdeményezések a területi kohézió hosszú távú célkitűzéseinek irányába mutassanak, az INTERREG közösségi kezdeményezés korábbi B pillére és a jelenlegi transznacionális programok tapasztalataira építve. Ebben a tekintetben az integrált makroregionális stratégiák mint a balti-tengeri és a Duna-régióban úttörő jelleggel elindított stratégiák tapasztalatai is hozzájárulhatnak a sikerhez. Ezért azt ajánlják, hogy a végrehajtási szakaszban lévő európai makroregionális stratégiák által elért eredmények értékelését alapul véve továbbra is támogassák ezt a megközelítést. Támogatják azokat az európai eszközöket például a hálózatépítő és interregionális programokat (INTERREG IVC, INTERA CT, URBACT), amelyek elősegítik a bevált gyakorlatok cseréjét, a közös innovatív projekteket és a tudás átadását a résztvevő szervezetek között, valamint kiemelik az általuk képviselt, egyedi hozzáadott értéket. 61

62 Partnerségi Megállapodás ( ) A Partnerségi Megállapodás küldetése és szerepe a tervezési rendszerben és az erdőgazdálkodás alapvető feladata a klímaváltozás figyelembevételével is a fenntartható erdőgazdálkodási megoldások és a fenntartható földhasználat elterjesztése. Ezen megoldások egyben az erdők szénelnyelést is növelik, hozzájárulva a 4-es tematikus cél eredményeihez. A termelési szerkezet diverzifikálása, a jobban adaptálódó haszonnövények és -állatok elterjesztése, a talajállapotot javító technológiák javítják a termelésbiztonságot (és szolgálják a fenntarthatóságot). Ezek alapjául szolgálnak a jelentős hazai genetikai tartalékok, a sikeres génmegőrzési programok. A fenntartható mező- és erdőgazdálkodáshoz szorosan kapcsolódó biodiverzitás védelem és a természetes élőhelyek védelmének helyzetértékelése és fejlesztési céljai a 6-os tematikus cél alatt szerepelnek. A as költségvetési időszak beruházásainak jelentős része már hozzájárult az EU Víz Keretirányelvében, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megfogalmazott célok eléréséhez. A Vizeink jó kezelése prioritási tengely keretében eddig 161 projekt került elfogadásra, összesen 384 Mrd Ft forrást allokálva árvízvédelemre, komplex vízgyűjtőkezelésre és Az Európai Unió (EU) 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből jelentős fejlesztési források érkeznek Magyarországra, az uniós csatlakozásunk óta már létező eljárások mentén. E forrásátadás az EU Kohéziós Politikájának, valamint Vidékfejlesztési Politikájának törekvéseit szolgálja. A források egyrészt elősegítik Magyarország és a magyar térségek társadalmi-gazdasági felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz, másrészt a mezőgazdaság versenyképességét és a vidéki térségek népességmegtartó képességének megőrzését szolgálják. A vonatkozó uniós jogszabályok szerint a tagállamok - így Magyarország - számára átadott forrásokat a fejlesztési programokban rögzítettek szerint kell felhasználni. E programokat Magyarország tervezi meg, és az EU Bizottságával való egyeztetést követően indulhat a végrehajtásuk. A as időszak tervezési hierarchiájának csúcsán a Partnerségi Megállapodás című dokumentum áll. A Partnerségi Megállapodáshoz (PM) csatlakoznak a különböző programok. A PM, mint a as időszak tervezési folyamatának alapdokumentuma, több szempontból is jelentős változást képvisel a korábbi uniós finanszírozású fejlesztési ciklusok alapdokumentumaihoz képest (ld : Nemzeti Fejlesztési Terv, : Új Magyarország Fejlesztési Terv, később az Új Széchenyi Terv). A PM az eddigiekhez képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap SA/KA) által finanszírozott operatív programokat (OP), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló programokat. Emellett a PM összhangot teremt a magyar tagállami programok és az EU Európai Területi Együttműködési programjai között is (ld. a határ menti programok és a Duna térség transznacionális programja), és kitekint egyéb uniós forrásokra és kezdeményezésekre is. A Partnerségi Megállapodás nem hagyományosan felépülő tervdokumentum. Erősen kötött formátumban készül, a dokumentumnak az EU Bizottsága által kiadott sablonoknak kell megfelelnie. Az uniós szinten egységesített műfaji, tartalmi és szerkezeti elvárások olykor azt eredményezik, hogy a PM-ben megfogalmazott üzenetek egyes tagállami partnerek számára nehezen átláthatók. Ezért a lehetőségekhez mérten, a megértést segítő információk is helyet kaptak a dokumentum szövegében. A Partnerségi Megállapodás azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. Az előző fejlesztési ciklusok tervezési alapdokumentumainak tükrében szintén újszerű jelenség, hogy a PM elsősorban nem az egyes tagállamok, így nem Magyarország nemzeti céljait hivatott bemutatni. Küldetése az, hogy ismertesse a tagállam hozzájárulását az EU 2020-as céljaihoz. Ezeket az EU szintű célokat az Európa 2020 Stratégia, valamint a belőle a fejlesztések fókuszáltsága érdekében levezetett ún. 11 tematikus célkitűzés (II. CÍM, STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉS, I. FEJEZET, Az ESB-alapok és a közös stratégiai keret tematikus célkitűzései, 9. cikk, Tematikus célkitűzések) jelöli ki. Ugyanakkor a hazai tervezés számára nagyon fontos, hogy ezt a magyar hozzájárulást a létező nemzeti célrendszereinkből vezessük le, ezért a PM dokumentumában helyet kapott a fő nemzeti fejlesztési prioritások bemutatása is. Ezeket a prioritásokat a korábban megkezdődött átfogó nemzeti, területi (megyei, nagyvárosi) és ágazati tervezési folyamatok jelölik ki. E tekintetben különösen fontos tényező a 2014 januárjában elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK). 62

63 A Partnerségi Megállapodást az EU Bizottsága hagyja jóvá a Magyarország Kormányával folytatott egyeztetések után. A PM az 1600/2012. (XII. 17.) Kormányhatározat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közreműködésével készült. Az 1344/2014. (VI. 18.) Kormányhatározat szerint június 18-tól a PM készítésének és tárgyalásának felelősségét a Miniszterelnökség vette át. A 2013 elején indult PM tervezés először szintetizálta a már elkészült, vagy széles körű társadalmi és szakmai partnerségben még jelenleg is formálódó hazai tervezési folyamatok (ld. fentebb) üzeneteit. Emellett a tervdokumentumot fel kellett készíteni az EU Bizottsága által meghatározott módszertani elvárásokra is júniusában indult az így elkészített PM változat szakmai partnerek közvetlen bevonásával zajló konzultációja, és megkezdődött a partneri észrevételek integrálása. Az egyik legfontosabb tervezési állomás július elején volt. Ekkor az EU Bizottsága szakmai-módszertani szempontból részletes bizottsági véleményezésre alkalmasnak találta a PM tervezetét. Magyarország az EU tagállamok közül az elsők között ért a tervezés eme előrehaladott fázisába, sikerrel szerepelt a Bizottság módszertani-teljességi megfelelőségi tesztjén (Finnország után a másodikként). A jelen fórumon nyilvánosan is elérhető tervezet már hordozza a végleges PM változat minden fontosabb módszertani és szerkezeti ismérvét. A PM tartalma a szakmai partnerektől kapott észrevételek, javaslatok alapján, és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések függvényében is sokat változott. A dokumentum fejlődésének számos tényezője közül kettőt érdemes külön is megemlíteni. Egyrészt júliusban lezajlott a PM vázlatának EU bizottsági részletes véleményezése, amelyben az EU Bizottságának minden érintett főigazgatósága részt vett. Az így kapott észrevételek rendkívül fontos információt jelentettek a PM végső változatának kialakításához. A PM továbbtervezésének másik fontos tényezője a partneri bevonás kiszélesítése nyarán szakmai szervezeteket és szakembereket buzdítottunk arra, hogy tegyék meg észrevételeiket, és az elektronikus elérhetőség mellett rendezvényeken is lehetőség nyílt a dokumentum megismerésére és véleményezésére. Ennek során több mint ötszáz vélemény, javaslat érkezett hozzánk. Azért is volt jelentős a vélemények feldolgozása és beépítése, mert e folyamattal párhuzamosan zajlott a dokumentum informális egyeztetése az Európai Unió Bizottságával, melynek során e véleményeket is ismertetni kellett októberében a partnerségi bevonásnak egy újabb körét nyitottuk meg. Az as időszakra szóló fejlesztési programok (operatív programok és vidékfejlesztési program) társadalmi egyeztetésével párhuzamosan kitárult a PM partnerségének széles körű társadalmi dimenziója is. Ez esetben már nem csak a szakmai szervezeteket, hanem minden érintettet arra biztattunk, hogy tegye meg észrevételeit a lenti hivatkozásokon elérhető dokumentumokkal kapcsolatban. Az elektronikus információáramláshoz ebben a szakaszban is csatlakoztak egyéb fórumok, leginkább rendezvények, melyek vagy a PM-ről, vagy egyes operatív programokról szóltak. A Partnerségi Megállapodás újabb, immár véglegesnek szánt változatába a társadalmi egyeztetés eredményeit is beépítettük. A partneri észrevételek integrálását követően a PM végleges változata a hivatalos benyújtást lehetővé tévő uniós és hazai (pl.: 1122/2014. (III.6.) Korm. határozat a közötti Partnerségi Megállapodás elfogadásáról és Európai Bizottság számára történő benyújtásáról) jogszabályokban foglaltakhoz igazodva március 7-én benyújtásra került az Európai Bizottság részére. A benyújtást követően megkezdődtek a hivatalos (formális) egyeztetések. A hivatalos egyeztetések is több körben zajlottak augusztus 29-én az EU Bizottsága végül elfogadta a PM szövegét, amelyet szeptember 11-én írt alá Budapesten Magyarország miniszterelnöke és az Európai Unió Bizottságának elnöke. A PM benyújtásától kezdve az operatív programok (OP-k) is hivatalosan benyújtásra kerültek a Bizottságnak, június 7-én. A Partnerségi Megállapodás felépítése A Partnerségi Megállapodás sem műfajában, sem szerepében nem szokványos tervdokumentum. Mivel az európai célkitűzésekhez (Európa 2020 Stratégia EU2020) való tagállami hozzájárulást mutatja be, így nem kötelező eleme a tagállam önálló fejlesztési célrendszerének teljes körű bemutatása sem. Lényegében az EU 2020 intelligens, fenntartható és befogadó növekedési célkitűzésein belüli nemzeti súlypontokat, eredményeket és az azok eléréséhez szükséges alapvető beavatkozások elveit azonosítja. Az ezekhez kapcsolódó kérdéseket azonban, több esetben, a stratégiai szintnél részletesebben mutatja be. Sajátos logikai szerkezete példa nélkül álló a magyar tervezés történetében, ezért érdemes azt alaposabban is bemutatni. 63

64 A Partnerségi Megállapodásban kijelölt fejlesztési irányok részleteit operatív programok rögzítik: a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaira épülő ágazati és területi operatív programok (OP), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak felhasználását meghatározó vidékfejlesztési program, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap operatív programja. A Partnerségi Megállapodás és az operatív programok tervezése a többszintű kormányzás és a partnerség elvét követi. A PM felépítése is tükrözi az erősen kötött uniós tervezési kereteket. A dokumentum szerkezetét, a december 20-án az EU Bizottsága által kiadott dokumentumsablon szigorúan meghatározza (Draft Template and Guidelines on the Content of the Partnership Agreement), a vonatkozó rendeletek alapján (Common Provisions CPR (1303/2013 EU rendelet). A PM egy átfogó, alapvetően makrogazdasági mutatókra épülő helyzetértékeléssel indul, majd tematikus analíziseket rögzít, amelyek Magyarország helyzetét értékelik az EU tizenegy tematikus céljának témájában (1.1. fejezet). Minden tematikus cél értékelésében állandó önálló részt képez egy területi kitekintés, a Nemzeti Reformprogrammal és az Ország-specifikus Ajánlásokkal való kapcsolat vizsgálata, az agrár- és vidékfejlesztési, valamint a halgazdálkodási vonatkozások értékelése, továbbá a as fejlesztési időszak tapasztalatainak bemutatása. Az analízis keretében komplex, az egyes beavatkozási térségtípusok mentén felépülő területi helyzetértékelés is található (az OFTK-ban rögzítetteken alapulva). A PMben helyet kellett biztosítani a kapcsolódó operatív programok és a Vidékfejlesztési Program előzetes programértékeléseinek bemutatására is (1.2. fejezet). Az analízist követi az elvárt eredmények meghatározása (1.3. fejezet), szintén tizenegy alfejezettel az egyes tematikus célok szerint bontva. Csak a fontosabb, várható beavatkozások és/vagy az ezek kapcsán jelentkező eredmények egyszerű, illusztratív bemutatása olvasható, nem indikátorok vagy célértékeik szerepelnek itt. Ennek az az oka, hogy az operatív programok kötelező és komoly következményeket hordozó célérték-vállalásait nem célszerű újabbakkal bővíteni a PM szintjén. A vonatkozó rendeletek a vállalt indikátor-célértékek elérésének számon kérésére épülő, ún. teljesítménykeretet csak az operatív programok szintjén teszik kötelezővé. Az uniós módszertani előírások szerint a PM-nek csak a magyarországi fejlesztések uniós szintű célokhoz való hozzájárulását, és annak elvárt eredményeit kellett volna bemutatnia. Magyarország Partnerségi Megállapodása viszont rögzít egy önálló célrendszert is ( fejezet), amely az OFTK öt középtávú prioritása köré szerveződik. Az elvárt eredmények meghatározása e célrendszer mentén zajlott. A várható eredmények bemutatását a tematikus célok szerint rögzített forrásallokáció követi (1.4. fejezet). A PM rögzíti még az egyes operatív programok és más programok összesített és éves szintű forrásallokációját (1.6. fejezet), valamint a rendelettervezetekben előírt számos forrásallokációs szabály és lehetőség alkalmazását bemutató táblázatokat is közöl ( fejezet). Érdemes külön kiemelni a 6% eredményességi tartalékról szóló táblázatot (1.10. fejezet). E tartalékösszeg csak akkor kerülhet felhasználásra, ha a korábban már említett az OP-kban található teljesítménykeret indikátor-célértékei időben teljesülnek. Az első fejezetben kapott helyett a horizontális célok bemutatása is (1.5. fejezet). A hagyományos esélyegyenlőségi, és a klímaváltozást is magában foglaló fenntarthatósági horizontális célokon túl Magyarország Partnerségi Megállapodása sajátos horizontális megfontolásokat is bevezet. A második fejezet a végrehajtás körülményeit tárgyalja. Hangsúlyos eleme a különböző programok közötti integráció biztosítása (2.1. fejezet). A PM a Kohéziós és a Vidékfejlesztési Politika nemzeti koordinációját különösen részletesen tárgyalja. A kötelező tematikus célonkénti építkezés annak ellenére is megnehezítette az integrált célok vezérelte programok kialakítását, hogy a következő időszak programjai támaszkodhatnak több különböző alapra is (ellentétben a as időszakkal). Ezért néhány tématerület több operatív programban is megjelenik (pl. turizmus, közszolgáltatás-fejlesztés, közutak). A fejezet felsorolja a legfontosabb ilyen - több programot, alapot és tematikus célt érintő - tématerületeket és azok integrált kezelésének módját. A már többször említett teljesítménykeret rendszer működésének leírása is a második fejezetben található (2.3. fejezet). Ezt a fejezetet terjedelmileg az úgynevezett előzetes feltételek teljesítését bemutató mintegy 80 oldalnyi táblázat uralja (2.4. fejezet), a tematikus célok, általános kérdések, valamint az EMVA és ETHA forrásokhoz kapcsolódó feltételek szerint bontva. Ezeknek, a leginkább szabályozási és tervezési jellegű feltételeknek teljesítése szükséges ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson a fejlesztési forrásokhoz. Különösen az új tagállamok esetében számos előzetes feltétel került meghatározásra, uniós szinten. A még nem teljesített feltételek megvalósításáról akciótervek készültek, melyek szintén ebben az alfejezetben olvashatók. 64

65 A második fejezetben olvashatók továbbá a hazai végrehajtási rendszer megújításáról szóló alapelvek és lépések a végrehajtás adminisztratív kapacitásainak megerősítésével (2.5. alfejezet) és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentésével (2.6. alfejezet) összefüggésben. A harmadik fejezet a területi fejlesztésekkel kapcsolatos elképzeléseket mutatja be, a negyedik fejezet pedig a végrehajtás során az Európai Bizottsággal végzett elektronikus adatcsere körülményeit ismerteti, kitérve a monitoring rendszerek fejlesztésére is. A pénzügyi konszolidáció lezárulása után Magyarország immár fokozottabban fordulhat az európai felzárkózás felé. A felzárkózásban kitüntetett szerep jut a fejlesztéspolitikának, amely Magyarországon a as időszakban összhangban a már elfogadott vagy a jelenleg is formálódó uniós és hazai tervdokumentumok és szakpolitikai dokumentumok fejlesztési irányaival öt középtávú fő nemzeti prioritásra és az azokat az uniós finanszírozási elképzeléseket összegző, a Partnerségi Megállapodás szempontjából összefűző átfogó nemzeti fejlesztési célra épül. Az átfogó cél elérésében és a nemzeti fejlesztési prioritások érvényesítésében döntő szerepe van az uniós támogatások felhasználásának, de ezeket a törekvéseket hazai fejlesztéspolitikai, szabályozási eszközök és egyéb kezdeményezések is támogatják. Annak érdekében, hogy a fejlesztések valóban a változások kritikus tömegéhez vezessenek el, az átfogó nemzeti fejlesztési célhoz az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban kijelölt öt fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritás kapcsolódik, amelyek átfogják a fejlesztéspolitika egészét, beleértve a vidékfejlesztési célkitűzéseket és hozzájárulást is: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása, 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre), 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése, 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása A mindenkori biztonságos energiaellátás garantálása, a környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség növelése, valamint az energiafüggőség csökkentése jelentik a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia fő célkitűzéseit. A Stratégia fejlesztéseket szorgalmaz a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása, az energiahatékonyság növelése, valamint az új karbonszegény technológiák bevezetése terén. Az innovatív és kutatás-fejlesztési akciókban iránymutató még az Európai Stratégiai Energiatechnológiai Terv is (KFI tematikus cél alatt). Csökkenő CO2 kibocsátás, de függés a fosszilis energiahordozóktól Fokozatosan csökkenő üvegházhatású-gázkibocsátás: Magyarország üvegházhatású gázkibocsátása 33 %-kal csökkent 1990 és 2011 között (ÜHG Leltár, 2013). Magyarország évi ÜHG-kibocsátása 66,2 millió tonna szén-dioxid egyenérték volt, 1985 óta a legalacsonyabb (ÜHG Leltár, 2013). A teljes kibocsátás 71,6%-át az energetikai szektor képezi. A hazai energiafüggőség és sérülékenység kihívásai: Magyarország energetikai szempontból sérülékeny. Mind a villamosenergia-termelésben, mind a hőellátás területén jelentős a földgáz használata (primer energiafelhasználáson belül 2011-ben 37%; Eurostat), miközben korlátozottak a belföldi szénhidrogén-készletek. Ennek hatásaként magas az ország külső energiaimport-függősége (primer energiahordozóra vetítve összesen: 52%, földgáz: 65,57%, kőolaj: 82,28% Eurostat, 2011). A megújuló energiaforrások felhasználása elmarad az EU átlagtól (HU: 9,6%; az EU átlaga 14,1% 2012-ben, Eurostat). Magyarország a természeti adottságai alapján különösen a biomassza és a geotermikus energia területén rendelkezik jelentős potenciállal, fokozottabb alkalmazásuk ezért kiemelt jelentőségű fejlesztési cél. A hazai adottságokra alapozva Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve a bruttó energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrásokból termelt energia 14,65%-os arányát tűzi ki célul 2020-ra, amelynek elérésében az ország jelentős hangsúlyt fektet a 2009/29/EK RED irányelv által előírt kötelezettségek teljesítésére is. A geotermikus gradiens kimagasló (5 K/100 m), közel másfélszerese a világátlagnak. Magyarország területének közel 80%-a áll mezőgazdasági vagy erdészeti művelés alatt, így a biomassza energetikai célú hasznosítása területén jelentős, hosszú távon és fenntarthatóan hasznosítható potenciál áll rendelkezésre. Az erdőgazdálkodás melléktermékei, valamint a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok különösen a helyi, kisléptékű energiaigények kiszolgálásában és a távhőszolgáltatásban lehetnek jelentősek. A napenergia hasznosításában a fotovoltaikus napelemek árának csökkenése új lehetőségeket nyithat meg, de várhatóan ezek csak egyedi, hálózatra nem termelő megoldások maradnak. A hőenergiát adó napkollektorok szerepe hangsúlyosabb lehet. A szélenergia potenciál további kihasználásában elsősorban a piaci folyamatok játszhatnak szerepet. A vízenergia hasznosítása a természeti 65

66 adottságokhoz igazodva elsősorban a 10 MWe alatti teljesítményű vízerőművekkel, illetve a meglévő erőművek hatékonyabbá tételével növelhető. A megújuló energiaforrások hasznosításában új technológiák kifejlesztése nélkül nem lehet jelentős előrelépést elérni. Az új technológiák kifejlesztése viszont ezen a téren költséges és lassú, valamint demonstrációs projekteket is igényel. Az energia-megtakarítás kiemelt tényezője az épületenergetika és a termeléstechnológia Magyarországon az energia több mint 40%-a az épületek fűtésére-hűtésére szolgál, ez a legnagyobb CO2 kibocsátó szektor. Mindeközben az épületállomány 70%-a nem felel meg a korszerű energetikai követelményeknek (NFM, 2012). Az energiahatékonyság területén tehát az egyik legnagyobb potenciált az épületek energetikai korszerűsítése (hőszigetelés, fűtési és légkondicionáló eszközök, megújuló energiaforrások alkalmazása, stb.) jelenti. Így összhangban a 2012/27/EU energiahatékonysági irányelvvel az épületek energetikai korszerűsítésének támogatása a következő időszakban prioritásként jelenik meg. További jelentős potenciált jelent a meglevő távhőrendszerek korszerűsítése és részben megújuló energiaforrásra való átállítása, mivel ezek mintegy 2 millió lakos részére biztosítják a fűtést és a meleg vizet. A vállalkozások (mind a KKV-k, mind a nagyvállalkozások) esetében is igen jelentős a telephelyek, épületek energetikai igénye, amelynek csökkentése közvetlen költségcsökkenéssel segítené a vállalkozások versenyképességét. A termelésben alkalmazott technológiák energiaigénye szintén magasnak mondható az elérhető technikai színvonalhoz képest, a magyar gazdaság energiaintenzitása majdnem a kétszerese az EU 27 átlagának (HU: 283,1 kgoe/1000 euro, EU27: 144,3 kgoe/1000 euro 2011-ben, Eurostat). Az energiahatékonyság a KKV-k egyik versenyképességi tényezője, és jelentős potenciál van a vállalkozások saját energiafelhasználásának megújuló forrásokra helyezésében is. A közvetlen beruházások mellett az energia- és környezettudatosság erősítése is segíti az energia-megtakarítás növelését. Az EMVA források a as időszakban számos on-farm megújuló energetikai beruházást finanszíroztak. A beruházásoknak hatása volt az ÜHG-kibocsátás csökkentésére is, az ilyen típusú támogatások folytatása mindenképpen indokolt. A as ciklus vidékfejlesztési programjában ezek a szempontok még hangsúlyosabban kell, hogy megjelenjenek. A biogáz hasznosítását a as programban is támogatni kell. Szükséges új irányok a tapasztalatok tükrében: Az energiahatékonysági és a megújuló energiák alkalmazására irányuló fejlesztések iránti hatalmas igények a kedvezményes pénzügyi eszközök nagyobb mértékű alkalmazását teszik lehetővé és szükségessé. A pénzügyi eszközök ugyanakkor az igények és a megtérülés kellő felmérése után más területeken is nagyobb hangsúlyt kaphatnak. Magyarország az Nemzeti Reform Programban rögzített vállalásai szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra növeli a teljes bruttó energiafogyasztáson belül, és 18%-os teljes energia-megtakarítást ér el. Ezen kívül az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005- ös szinthez képest) legfeljebb 10%-os növekedését tűzi ki célul. A klímaváltozás a legnagyobb környezeti kockázatok egyike, ami nemcsak a gazdaságot, hanem közvetlenül a lakosság életmódját és életfeltételeit is érintheti. Magyarország éghajlatában előreláthatóan magasabb átlaghőmérséklettel, kismértékben csökkenő és a téli félévre koncentrálódó csapadékkal, nagyobb potenciális párolgással kell számolni. Emellett várható a szélsőséges időjárási események (felhőszakadás, szélvihar, hőhullámok), az árvizek és erdőtüzek gyakoriságának és intenzitásának növekedése is, valamint új kártevők és betegségek megjelenése, a természetes ökoszisztéma, valamint ezzel szoros összefüggésben az agrárgazdálkodási lehetőségek változása. A vízgazdálkodás infrastruktúrájának így a jövőben a rendkívüli árvizek és az aszály egyaránt kihívást jelent majd. Magyarországon jelenleg nem áll rendelkezésre olyan koherens, több ágazatot átfogó adatbázis, amely az alkalmazkodási intézkedések megtervezéséhez szükséges területi felbontásban nyújtana információkat a várható változásokról. Az adathiány következtében csak korlátozott mértékben és néhány szűk szakterületre vonatkozóan készültek elemzések a klímaváltozás hatásairól. A kockázatok mérséklésének teljes körű tervezéséhez további adatgyűjtés, a gyakorlati alkalmazkodást közvetlenül is támogatni tudó (pl. árvízi) monitoringrendszerek felállítása és kiterjedtebb kutatás szükséges. A 2008-ban elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részeként 2014-ben lesz elfogadva a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, valamint szintén 2014-ben készül el a Katasztrófa Kockázatértékelési Módszertan és Országjelentés. A hazai adaptációs stratégiák megalapozásához az EU alkalmazkodási stratégiája, valamint CLIMATE-ADAPT platform ajánlásai is hozzájárulnak. A területi vízgazdálkodás stratégiai megalapozását a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) mellett a 2014-ben véglegesítendő Nemzeti Vízstratégia biztosítja. Az integrált vízgazdálkodás szellemében az egyes vízgazdálkodási, vízhasználatokat érintő és árvízvédelmi beavatkozások egyaránt ennek keretében kerülnek 66

67 központi összehangolásra. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén kiemelten fontosak az integrált vízgazdálkodás keretében megvalósuló árvízvédelmi beruházások, mivel az ár- és belvizekkel veszélyeztetett területek nagysága megközelíti az ország területének 50%-át (NKP, 2009). A folyók védett árterén 700 település van, melyek lakossága közel 2,5 millió fő. Az árvízvédelmi művekkel védett nemzeti vagyon a GDP mintegy harmadát termeli meg (OVF, 2013). Az árvizek kockázatának kezelését célzó és az árvíz-megelőzési infrastruktúra javításához hozzájáruló árvízvédelmi beruházások elsődleges célja az emberi élet és egészség védelme. Ezen beruházások előkészítése és megvalósítása az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelv és az - alapvetően ökológiai szemléletű /60/EK irányelv (Víz Keretirányelv) figyelembe vételével történik. A beruházásoknak a 2007/60/EK irányelv előírása szerint 2015-re elkészítendő árvízi kockázat-kezelési tervvel összhangban kell megvalósulniuk. A fokozódó árvízi kockázat mellett a belvizek okozta károk is növekedhetnek. Az időjárási szélsőségek kezelése ugyanakkor elkerülhetetlenné teszi a víztakarékos technológiák, a vízvisszatartás alkalmazásának és a természetes vízvisszatartás lehetőségeinek kiterjesztését. Az árvízvédelem rendszerei megújításra várnak: Az önkormányzati védművek közel kétharmadának (65%) állapota az igényekhez képest nem megfelelő, fejlesztést, erősítést igényel (OVF, 2013). Az árvízvédelem a területileg integrált, vízgyűjtő-gazdálkodáson alapuló vízgazdálkodás keretében, a természetszerű (mély) árterek reaktiválásával, vízgazdálkodásba történő bevonásával valósítható meg. Ennek szellemében a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) megvalósítása folyamatban van. A VTT alkalmas a hullámtéren kívüli víztározásra is, alapot nyújtva a vizes élőhelyekre épülő tájgazdálkodás vagy aszályos időszakban a vízpótlás megvalósítására. Az árvízvédelem fejlesztésére emellett a Duna és a kisebb folyók mentén is szükség van, mint azt a közelmúlt árvizei bizonyították. A beruházások a Víz Keretirányelvben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzített intézkedéseket természetes megoldásokat is tartalmaznak. Ilyenek például azok az intézkedések, amelyek elősegítik az árterek reaktiválását, a nagyvízi mederben az áramlási, vízszállítási feltételek javítását az ökológiai szempontok figyelembe vételével. Ezek az intézkedések amellett, hogy hozzájárulnak az árvizek kockázatának kezeléséhez és/vagy az árvíz-megelőzési infrastruktúra javításához, elősegítik a vizek jobb állapotba hozását, a jó állapot fenntartását. A potenciálisan növekedő belvízi károkért az elvezető rendszerek korlátozott befogadóképessége okolható. A dombvidéki területeken a csapadékvíz elvezetése, tározása, a rendkívüli vízhozamok levonulásának kiegyenlítése kevéssé megoldott. A csapadékvizek kezelése szinte mindenhol megköveteli a belterületi és külterületi elvezető rendszerek felkészítését a rendkívüli vízhozamokra, ami különösen a kistelepüléseken jelent további jelentős feladatokat. A területi vízgazdálkodás integrált fejlesztése: A vízszétosztás, vízvisszatartás és - tározás fejlesztését elkerülhetetlenné teszi a rapszodikusabb csapadékeloszlás, az aszályok és belvizek súlyosabbá válása is. A vízgazdálkodás infrastruktúrája ennek csak kettős hasznosítással képes megfelelni: a vízelvezetésre és vízvisszatartásra egyaránt alkalmas csatornahálózattal. A meglevő belvízhálózat ilyen jellegű fejlesztései szükségesek a megfelelően működő vízgazdálkodás érdekében. A csatornák mellett a kisebb dombvidéki tározók is alkalmasak mind a rendkívüli áradások, felhőszakadások kártételei elleni védekezésre, mind a lokális vízvisszatartásra, jóléti és ökológiai célokat is támogatva. A katasztrófavédelem infrastruktúráját és kapacitásait tovább kell erősíteni, hogy hatékonyan tudják kezelni a jövő fokozódó környezeti kockázatait is. Az utóbbi két évben jelentős előrelépések történtek a katasztrófavédelem működésének átszervezésével, de további javulás érhető el e szolgáltatások modernizációjával, a kockázatok tervszerű, rendszeres és a katasztrófavédelmi szervezetrendszer működésébe integrált értékelésével. A természeti kockázatok kiértékelése, mint a felkészülés egyre fontosabbá váló eszköze nem vált még a katasztrófavédelem általános gyakorlatává. A védekezéshez szükséges járműpark és eszközállomány nagy része elavult, a monitoring rendszer kiépítése szükséges (OKF, 2013). Az informatikai háttér és a nyilvántartó adatbázisok felújításra szorulnak. A veszélyelhárítás lehetőségeit segíti az infrastruktúra hálózatok (távközlés, közlekedés) fejlesztésekor azok felkészítése a rendkívüli helyzetekre. A városokban a korlátozott műszaki beavatkozási lehetőségek, valamint a koncentrált lakosság és anyagi érték miatt nagyobbak a kockázatok és költségesebbek az alkalmazkodási lehetőségek. Ezek a kihívások csak integrált, klímavédelmi szempontokat is figyelembe vevő településfejlesztéssel kezelhetők (ld. 6. tematikus cél alatt). A kistelepüléseken az elöregedő lakosság fokozott egészségi sérülékenysége igényel térségspecifikus beavatkozásokat. A szegregált, telepszerű körülmények között élők gyakran a klímaváltozással szemben is különösen kiszolgáltatottak. Számos adaptációs intézkedés csak akkor lehet hatékony, ha a Duna menti országok összehangolják azokat. E törekvéseket az EUDRS "Környezeti kockázatok" és "Vízminőség" című 67

68 prioritásai támogatják (Magyarország és Szlovákia, illetve Magyarország és Románia közös koordinálásában), fontos együttműködési és fejlesztési platformot biztosítva a térség környezetbiztonságának javításához. Az EUDRS keretében az árvízi és a polgári védelem összehangolásában rejlő potenciális lehetőségek feltárása jelenleg is zajlik. A makroregionális árvízvédelem felülvizsgálata is megkezdődött a júniusi árvizek után. Az EUDRS keretében létrejött ukrán-magyar közös árvízvédelmi fejlesztési program a szintén a transznacionális koordináció egyik alapja. A vidékfejlesztés a klímaváltozás szempontjából elválaszthatatlan a mező- és erdőgazdaságtól, a településeket körülvevő művelt és nem művelt, vagy erdővel fedett területek állapotától. A falvak, vidékies települések életében többnyire meghatározó a klímaváltozás hatásainak fokozottan kitett mező- és erdőgazdaság szerepe. Ezen ágazatok alkalmazkodóképessége a vidékies térségek gazdasági erejét, életkörülményeit is erősen meghatározza. A környezeti adottságokhoz igazodó gazdálkodáson túl a vidékfejlesztés leginkább a lakosság környezeti tudatosságának javításában vállal szerepet. Hasonlóképpen hozzájárulhatnak a helyi fejlesztések a más fejezetekben tárgyalt megújuló energetikai beruházásokhoz, amelyeknek szintén jelentős klímavédelmi hatása lehet. A klímaváltozás hatásainak enyhítése a vidéki lakosság szempontjából elsősorban egészségügyi kérdés. Ebben a vonatkozásban jelentős előrelépés érhető el felvilágosítással, párbeszéddel és képzésekkel, el kell érni, hogy ezek mindenhol a helyi fejlesztési stratégiák részévé váljanak. A klímaváltozás miatt a mezőgazdasági termésbiztonság romlik (ld. búza: 35%-os, minden más 50%-os hozamingadozását az elmúlt 5 évben; VM, 2013), ami elkerülhetetlenné teszi a komplex kockázatkezelési stratégia (pénzügyi eszközök, kockázatcsökkentő technológiák) alkalmazását. Magyarország már ma is érzi a klímaváltozás hatását, az utóbbi három évtized során a napi maximumhőmérséklet drámai mértékben emelkedett, mellyel párhuzamosan csökkent az éves csapadékmennyiség is. A csapadék mennyiségének időbeli eloszlása ugyanakkor nagy különbségeket mutat. A klímaváltozás hatásainak kezelése rávilágít a komplex vízgazdálkodás jelentőségére. Az EMVA-ból finanszírozott beavatkozások egyik alapvető célja a felszíni és felszín alatti víztestek megfelelő jó állapotba hozásukhoz és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása, ezen belül a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás és a mechanikai talajvédelmi módszerek biztosítása. A vízgazdálkodásnak a víztakarékos öntözési technológiák elterjesztése is része, mely klímaváltozáshoz történő adaptáció mellett, javítja a gazdálkodók versenyképességét is. A vízgazdálkodásnak kétségtelenül egyik kulcsszereplője a gazdálkodó, mint vízfelhasználó. Ennélfogva a gazdálkodók ösztönzése a vízhatékonysági fejlesztésekre multiplikátor hatással bír. Ezen ösztönzés pedig kizárólag akkor lehet eredményes, ha a gazdálkodónál üzemi szinten is jelentkező, számszerűsíthető termelési előny is képződik, úgymint termelési költségmegtakarítás, hozambiztonság, vízmegtakarítás. A mezőgazdaság tervezésre (BM, 2013). A regionális operatív programok térségi és belterületi vízrendezési kiírásai esetében jelentős túlpályázások voltak, ami a további szükségleteket támasztják alá. A műszaki beavatkozások közül a VTT folytatása és befejezése a jövő egyik nagy feladata. A VTT keretében tervezett árvízszint-csökkentő tározók közül eddig négy készült el, a as költségvetési időszak végéig pedig várhatóan további kettő és 2013 között a vidékfejlesztési támogatások az agro-biodiverzitás növelését, az öntözést, és a víztakarékos agrotechnika terjedését is szolgálták. Az erdőgazdálkodásban az erdőtelepítések ösztönzése mellett megjelent a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló természetközeli gazdálkodási módok, fafaj-politika váltás ösztönzése, valamint az erdő-környezetvédelmi többletvállalások térnyerése. Ezek az eszközök a as tervezési időszakban is kiemelt jelentőségűek. Szükséges új irányok a tapasztalatok tükrében: A vízgazdálkodás fejlesztései a hatékonyabb alkalmazkodás megalapozását is szolgálták, de ezen a téren az újabb modellezési módszerek, konkrét beavatkozásokat tartalmazó tervek kidolgozására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A vízgazdálkodás infrastrukturális fejlesztései a szélsőséges időjárási helyzetek kezelésére, valamint a víztározásra kell, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek. A nagyvízi meder vízszállító képességének javítását célzó beruházások eddig elmaradtak, megvalósításuk azonban az árvízi kockázatok csökkentése érdekében elengedhetetlen. Az árvízszint-csökkentő tározók csak ezekkel együtt képesek biztosítani a kitűzött célok elérését. Az állami felelősségbe tartozó fejlesztéseknél (sík- és dombvidéki vízrendezés, térségi vízszétosztó művek) országos koordináció, a vizet hasznosító ágazatokkal erősebb együttműködés szükséges. A célirányos klímaadaptációs fejlesztések ellenére a as időszak fejlesztéseiben többnyire nem volt meghatározó szempont a klímaváltozás. Az adaptációs intézkedések és hatásaik nyomon követésére nem alakult ki megfelelő részletességű rendszer. A as időszakban e szempontoknak minden releváns fejlesztésben megfelelő hangsúllyal, integráltan, nyomon követhetőn meg kell jelenniük (ld. 1.5-ös fejezet). A jövőben a víztakarékos agrotechnológia, művelési módok támogatására kell koncentrálni, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési 68

69 támogatások az on-farm megoldásokra koncentrálnak, szoros összhangban a területi vízgazdálkodás biztosította lehetőségekkel és a VGT által szabott feltételekkel. Az uniós követelmények teljesítése érdekében vizeink jó állapotban tartása, az ivóvízminőség, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a hulladékhasznosítás a as időszakban nagy fejlődésen ment keresztül. A kiépült hulladékgazdálkodási infrastruktúra megfelelő alapokat nyújt a hulladék-hierarchiához illeszkedő rendszerhez. A időszakban elindított élőhely-fejlesztési beruházások jelentősen hozzájárultak a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének javításához (2013- ban már több elem természetvédelmi helyzete javul; VM, 2013). A LIFE+ program pedig fontos kiegészítő szerepet játszott kulcsfontosságú természetvédelmi fejlesztések megvalósításában, olyan fejlesztési szükségletekre és célterületekre összpontosítva, amelyek az operatív programok keretében nem voltak támogathatók. Az integrált városfejlesztési stratégiák tapasztalatai alapján a jövőben is indokolt a településfejlesztés integrált kezelése. Fontos, hogy ezt programozható, előre ismert nagyságú és felelősségű fejlesztési csomagokban, nem eseti pályázati rendszerekben kell végrehajtani. Az EMVA fenntartható gazdálkodás elterjedését biztosító intézkedései (AKG, Natura 2000, KAT) segítették a természeti erőforrásokhoz, a tájhoz, az élőhelyekhez, azok minőségi javításához illeszkedő földhasználati rendszer megvalósítását. A fenntarthatósági szemlélet erősítése továbbra is fontos: a gazdák környezetvédelemmel kapcsolatos képzése a következő időszakban is támogatást kap, a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok alkalmazása a támogatási kérelmek kiválasztása során még hangsúlyosabb előnyt jelent. Az AKG-ban részt vevő gazdálkodóknak alapkövetelmény lesz a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK irányelv alapján bevezetett Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat, valamint a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK irányelv alapján meghatározott integrált növényvédelem általános alapelveinek betartása. Az akvakultúra tevékenységhez köthető ökoszisztémák fenntartható kezelését célzó halastavi környezetgazdálkodási programban a haltermelő vállalkozások mintegy 24%-a összesen ha tóterülettel vett részt, amelynek jelentős része Natura 2000 terület. Szükséges új irányok a tapasztalatok tükrében: A szennyvízelvezetés és - tisztítás területén a as időszakban elsősorban a nagy integrált rendszerek kiépítése folyt, kevésbé terjedtek az egyedi rendszerek. Érdemes a még fejlesztésre szoruló térségekben lehetőség szerint jobban preferálni az egyedi rendszereket, a települések vagy csak településrészek összefogását, valamint fontosabb szempontként kell tekinteni a fenntartási költségek és a lakossági terhek minimalizálására. Az ivóvíz esetében a kis víztisztítási technológiák mellett a hatékonyabb regionális vagy kistérségi rendszerekben is szükséges gondolkodni. A hulladékgazdálkodás terén a jövőben a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás kerül a fejlesztések fókuszába. A szilárd hulladéklerakók rekultivációja esetében tapasztalt konkurens forráselosztást el kell kerülni (területi és ágazati források egyaránt rendelkezésre álltak). Fokozottabb figyelmet kell fordítani az integrált fejlesztések kezelését biztosító megfelelő koordinációs mechanizmusok létrehozására és fenntartására. A kedvezményezetti kör megválasztása, a projektméret kialakítása jelentősen befolyásolhatja a fejlesztések sikerét. A nagy környezeti infrastruktúrafejlesztési projektek végrehajtásában nehézséget jelentett az előkészítettség hiánya, a jövőben gondoskodni kell a kedvezményezettek felkészítéséről és folyamatos szakmai támogatásáról, valamint az adminisztratív terhek leszorításáról. A közszféra kezdeményezettjei körében, különösen a derogációs témákban eredményesebb lehet a központi, megfelelő szakértelemmel rendelkező projektszervezetben megvalósított fejlesztés, ill. a pályázatok helyett kisebb adminisztrációs terhet jelentő kiválasztási eljárások, amelyek érvényesítik a környezeti szakpolitika szempontjait, és megtartják a pályáztatás során (elsősorban a szennyvízkezelési kiírásokban) kiforrott költséghatékonysági szempontokat is. Fontos tanulság továbbá, hogy a szennyező vagy felhasználó fizet elv következetes érvényesítése egyes területeken aránytalanul nagy terhet ró a lakosságra. Egyes természetvédelmi fejlesztésekben (pl. helyi védettség) a kisebb projektméret és kevésbé korlátozott kedvezményezetti kör jelentősen hozzájárulhatna az értékmegőrzéséhez és a lakossági elköteleződés növeléséhez. A városi környezet és infrastruktúrák fejlesztésében erős hangsúlyeltolódásra van szükség: a gyermekek és családosok igényeinek szolgálata, a klímaváltozásra való felkészülés, a gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás, a városok és térségeik igényeinek integrált kezelése az elsődleges. A közterületi infrastruktúrák általános, ill. a gazdaságfejlesztést csak közvetve szolgáló megújítása nem lehet jelentős (a jelen időszak forrásaival e téren komoly előrelépést sikerült elérni). Az örökség megőrzése és hasznosítása során az eddigieknél jobban figyelemmel kell lenni az országos hálózati (pl. tematikus utak), és a nagytérségi (pl. Balaton) összefüggésekre. A vidékfejlesztésnek a jövőben hangsúlyt kell helyezni olyan támogatási formák kialakítására, amelyek jobban alkalmazkodnak a területek természeti adottságaihoz, kiemelt figyelmet fordítva a Magas Természeti Értékű Területekre. Az AKG intézkedések konkrét, ellenőrizhető előírásokra építenek, amelyek 69

70 közvetett, vagy közvetlen hatásuk által érik el az intézkedés által meghatározott célokat. Elő kell segíteni az extenzív földhasználati módszerek minél szélesebb körű elterjesztését. A közlekedés CO2-kibocsátása 2011-ben 11,39 millió tonna (EUROSTAT) volt, melynek jelentős hányada a személygépkocsi-használatból és a közúti tranzitból ered (KTI, 2013). A hazai személygépkocsi-állomány átlagéletkora folyamatosan növekszik, 2012-ben 12,5 év, jelentősen meghaladva a nyugat-európai országok értékét (KBA, KSH, 2012). A közúti közlekedésben a megújuló energia aránya az EU átlagnak megfelelő (2011- ben 4,5%; EUROSTAT Energiastratégia). Magyarország jelentős energiaimportja és az elöregedett hazai épületállomány, az épületgépészeti eszközök alacsony energiahatékonysága miatt az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése az ellátásbiztonságra és a klímavédelemre irányuló nemzeti és EU 2020 célkitűzések megvalósításának legfontosabb tényezői. Általuk a közszféra, a vállalkozások és a lakosság energiakitettsége, a fosszilis energiahordozók felhasználása csökken, jelentős környezetvédelmi és fenntarthatósági hasznokat vonnak maguk után. Az épületenergetikai korszerűsítések növelik az építőipari szektor kapacitáskihasználtságát és ez által élénkítik a gazdaságot és a foglalkoztatottságot. A technológia-intenzív megújuló energia-hasznosítás, hatékony nyersanyagforrás-felhasználás és az egyéb környezetvédelmi technológiák alkalmazása az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság ösztönzése mellett egyben a gazdasági innovációt is segíti. Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazása a zöldgazdaság-fejlesztés fontos területei is egyben. A zöldgazdaság erősítésének szintén meghatározó tényezője kell, hogy legyen az ökoinnováció és a környezetvédelmi technológiák fejlesztése. Az energiahatékonyságot és az erőforrások védelmét egyaránt támogatja a klímaváltozási folyamatok megelőzését és negatív hatásainak csökkentését szolgáló új szemlélet bevezetése. A klímaváltozással fokozódó környezeti kockázatokra különösen a vízgazdálkodásnak, az agráriumnak, a katasztrófavédelemnek és a településfejlesztésnek kell felkészülnie. A megkezdett hulladékkezelési, ivóvízminőség-javítási és szennyvízkezelési infrastrukturális beruházásokat folytatni kell egyrészt az uniós előírásoknak való megfelelés, másrészt a hatékonyabb, erőforrás-takarékos gazdaság megteremtése, az újrahasznosítás és újrahasználat bővítése érdekében. Ezen környezetvédelmi infrastrukturális, valamint vízgazdálkodási, természetvédelmi és agrár-környezetvédelmi fejlesztések is hozzájárulnak a legfontosabb természeti erőforrásaink, a vizeink, a talajok és biológiai sokféleség állapotának javításához. A közlekedési ágazat korszerűsítése jelentősen hozzájárulhat az energiafelhasználás csökkentéséhez és a széndioxid kibocsátás csökkentésén keresztül a természeti erőforrások védelméhez, valamint a klímaváltozás mérsékléséhez. Ezért a prioritás tárgykörébe tartozik az energiahatékony és fenntartható infrastrukturális hálózatok, kiemelten a fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása. A vállalkozások piacra jutása és az eredményes befektetés-ösztönzés és a tranzitjövedelmek növelése érdekében is fejleszteni kell közlekedési hálózatunkat, fel kell számolni a hazánkon átmenő európai jelentőségű hálózati elemek szűk keresztmetszeteit. Mindezt a közlekedés okozta környezeti terhelés és energiafelhasználás minimalizálásával, a hatékony és környezetbarát közlekedési módok terjedésének fokozásával együtt kell elérni. A közlekedés másik fontos funkciója a rendszeres munkába járás és a munkavállalók földrajzi mobilitásának támogatása. Különösen a városi és elővárosi közösségi közlekedés, valamint a vasúti közlekedési folyosók fejlesztésével. Az energetikai hálózatok fejlesztése a megújuló energiafelhasználás és az energiahatékonyság növelésének alapfeltételeként szintén hozzájárul az erőforrás-hatékony gazdaság kialakításához. Célkitűzések: A fejlesztések központjában a rendkívüli helyzetekre való megelőző felkészülés áll. A fő cél az árvízvédelmi biztonság fokozása és a többcélú, integrált területi vízgazdálkodás kialakítása, valamint az agrárvidékfejlesztésben a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének fejlesztése. A fejlesztések által érintett fontosabb tématerületek: Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztése a szélsőséges vízjárás és csapadékviszonyokhoz alkalmazkodva, a VGT és a VKI céljait is támogatva, a VTT keretein belül lehetővé téve a hullámtéren kívüli víztározást is. A tervezett beruházások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzített intézkedéseket, természetes megoldásokat is tartalmaznak, ezáltal hozzájárulnak az alapvetően ökológiai szemléletű Víz Keretirányelv végrehajtásához is. A vízi létesítmények többcélú rekonstrukciója a komplex vízgazdálkodás jegyében (pl. belvízelvezető csatornák rendszerének modernizációja a vízelvezetés és mederben történő víztározás 70

71 megvalósításával), különösen a víztározási lehetőségek, a sík- és dombvidéki sajátosságok szem előtt tartásával (az arra alkalmas területeken az öntözési lehetőségekre is tekintettel). A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozásához nélkülözhetetlen tudásbázis megteremtése, természeti katasztrófákra vonatkozó kockázatbecslési gyakorlat elterjesztése, monitoring rendszerek kialakítása. A katasztrófavédelem eszközeinek és felkészülési terveinek alkalmassá tétele a szélsőséges természeti eseményekre, a fokozódó környezetbiztonsági kockázatokra. Az agrárszféra számára kulcsfontosságú a víztakarékos agrotechnológia, a klímaváltozáshoz, a helyi adottságokhoz jobban alkalmazkodó gazdálkodási módok elterjedésének ösztönzése. A gazdálkodók körében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás elterjedése. Kockázatkezelési eszközök bevezetése, bővítése, kiterjesztése a mezőgazdaságban. A kedvezőtlen éghajlati események elleni védekezésre szolgáló beruházások támogatása. A városi alkalmazkodást integrált, többcélú településfejlesztési akciók támogatják, amelyeknek szerves része a klíma-adaptáció infrastrukturális és közszolgáltatási elemeinek fejlesztése is, de nem elsősorban erre irányulnak. A tematikus cél hozzájárulása az Európai Unió Duna Régió Stratégiájához, az árvízvédelmi létesítmények vízgyűjtő szinten összehangolt és optimalizált tervezése, működtetése az EUDRS keretében, a fokozott árvízkockázatok elleni védelem és a hatékonyabb üzemeltetés érdekében. Az operatív árvízi védekezés és a polgári védelmi hatóságok együttműködésének kibővítése. A klímaváltozás célkitűzésre allokált indikatív EU támogatás összege eléri az összes Magyarországra jutó SA, KA, EMVA és ETHA uniós támogatás összegének a 20,31%-át, ,68 -t. A között az egyes alapokból biztosított európai uniós fejlesztési források felhasználását erős központi koordináció biztosítja. Olyan intézményrendszer kerül kialakításra, amely a lehető legnagyobb mértékben segíti a szakpolitikai és a végrehajtással kapcsolatos hatékonysági és abszorpciós szempontok teljesülését. A as programozási időszakban egységes, hatékony szabályrendszer mentén kerülnek megvalósításra az egyes alapokból finanszírozásra kerülő programok. Annak érdekében, hogy a szakpolitikai döntéshozatal és stratégiaalkotás, valamint az ennek megvalósítását segítő fejlesztéspolitikai eszközrendszer szoros összhangban tudjon működni, az irányító hatóságok január 1-jén az ágazati szakpolitikáért felelős minisztériumokba kerültek át. Ez segíti továbbá a nemzeti és az uniós források, valamint szakpolitikai célok összhangjának megteremtését. Ezáltal támogatja a kohéziós politika stratégiai irányait meghatározó Európa 2020 stratégia céljainak elérését és Magyarország Nemzeti Reformprogramjának sikeres megvalósulását. Az uniós programokkal kapcsolatos, a 1303/2013/EU rendelet 123. cikkének (8) bekezdése szerinti koordináló szervezet feladatait a Miniszterelnökség (ME) látja el. Ezáltal a legfontosabb alábbi koordinációs feladatok egy helyen, a szakmai végrehajtástól elkülönítetten a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős szervénél, a Miniszterelnökségen kerülnek ellátásra. A koordináció kiterjed az ESB alapok mindegyikére. Párizsi Klímakonferencia (2015) ember vett részt a november 30. és december 12-e között Párizs mellett, Le Bourget-ben megrendezett 21. nemzetközi klímaegyezmény rendezvényein, tárgyalásain. Voltak országok, ahonnan több tucatnyi politikus, szakember, üzletember és civil szervezeti képviselő érkezett, de a szegényebb országokból csak néhányan képviselték hazájukat. Az ENSZ tagállamainak mintegy 95 százaléka (187) vett részt a klímaegyezmény alakításában és készített beszámolót országa vállalásairól. 114 amerikai nagyvállalat csatlakozott a Science Based Targets elnevezésű társuláshoz, amelynek célja, hogy a párizsi klímaegyezményben rögzített 2 Celsius-fok küszöbérték megtartásában aktív szerepet vállalnak, és tudományos adatokra támaszkodva új üzletpolitikát folytatnak. Bejelentésük súlyát mutatja, hogy a Világ Erőforrásainak Intézetének számításai szerint (WRI) együttes éves árbevételük 932 milliárd dollárt tesz ki, mely Indonézia teljes GDP-jét fedezhetné, és együttesen mintegy 476 millió tonna CO 2 -kibocsátással tevékenykednek jelenleg. Közülük már tíz nagyvállalat (Coca-Cola Enterprises, Dell, Enel, General Mills, Kellogg's, NRG Energy, Procter & Gamble, Sony, Thalys) máris konkrét célokat jelölt ki, amellyel összesen 799 milliót tonna szén-dioxid elkerülését teszik lehetővé. 400 város csatlakozott egy kezdeményezéshez, mely a világ nagyvárosainak polgármestereit tömöríti. Ők is amellett tették le voksukat, hogy az általuk vezetett közösségekben a károsanyag kibocsátást csökkentik különféle helyi intézkedésekkel, kezdeményezésekkel. Ezzel az összefogással 2030-ig évente 750 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet 71

72 a légkörbe. A Párizsi Egyezmény legnagyobb ereje és jelentősége abban rejlik, hogy valóban új korszakot nyithat meg a mai, alapvetően fosszilis energiahasználaton alapuló világban. A Föld országai többségének elkötelezettsége és a megvalósítás folyamatos nyomon követhetősége okot ad az optimizmusra, hogy 2050-re már valóban főként megújuló és új technológiák révén előállított energiaforrások fedezik majd az emberiség energiaszükségleteit december 12. az éghajlatváltozás elleni összefogás sikernapjaként könyvelhető el. A felfokozott hangulatban várt párizsi klímakonferencia zárása után a sajtó nem fukarkodott a szélsőséges kijelentésekkel: Tapsvihar a klímacsúcson, Megmenekül a Föld, December 12. történelmi jelentőségű nap, A fosszilis energiahordozóknak befellegzett. Az ENSZ klímakonferenciájának 195 résztvevő országa közel két hét alatt, hosszadalmas tárgyalások során egyezett meg végül az első egyetemes klíma-megállapodás, a Párizsi Megállapodás szövegében, amelyben az aláíró államok vállalták, hogy 2100-ig 2 Celsius fok alatt tartják az átlaghőmérséklet-emelkedést, illetve elkötelezettségüket rögzítették, hogy lehetőség szerint 1,5 Celsius fok alá csökkentik ezt az értéket. Az eredményesség érdekében 2023-tól ötévenként felülvizsgálják a célok teljesítésének folyamatát, így nyomon követhetővé és összevethetővé válnak az országok eredményei. A Párizsi Megállapodás aláírásával az országok globálisan vállalták a célok teljesítését, ugyanakkor az egyes országok vállalásait nem tartalmazza a dokumentum, ebben kompromisszumot kellett hozniuk a konferencia résztvevőinek. Távlati célként a résztvevők kitűzték, hogy 2050 utánra kerüljön egyensúlyba az emberiség által kibocsátott széndioxid mennyisége a Föld bioszférájának természetes abszorpciós kapacitásával, tehát egy tulajdonképpeni üvegházhatású gázsemlegesség jöjjön létre. Mindehhez természetesen jelentős pénzügyi források bevonására is szükség lesz. Ehhez kapcsolódóan a fejlett államok vállalták, hogy 2020-ig évente összesen 100 milliárd dollár támogatást adnak a fejlődő államok részére az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra és annak működtetésére. A célérték, amelyre leginkább fókuszáltak a döntéshozók, az a globális felmelegedés. Az iparosodás óta mért globális átlaghőmérséklet jelenleg 0,86 Celsius-fokkal tér el a korábbiaktól, és tudományos becslések szerint 2100-ra elérhetjük a kritikus 2 Celsius-fokot is, melynek súlyos, visszafordíthatatlan következményei is lehetnek. A megemelkedett tengerszint miatt komplett szigetek tűnhetnek el vagy éppen a tengerparti városok, partszakaszok rendeződnek át gyökeresen, természeti katasztrófák, aszály, még nagyobb népvándorlás, társadalmi konfliktusok várhatóak. A tudományos élet és számos fejlett ország is kampányolt a 1,5 Celsius-fokos célérték mellett, így nem meglepő, hogy a klímaegyezmény szövegébe a 2 Celsius-fok mint kötelező irányelv mellé betették a 1,5 Celsius-fokot is, mintegy alternatívát, hogy azért erre irányulnak majd a törekvések. 72

73 127 millió hektárnyi afrikai és latin-amerikai terület állapotának helyreállításról döntöttek a klímatalálkozón. Itt elsősorban fatelepítési programokról beszélhetünk. 20 ország élükön Franciaország és az USA és Bill Gates ötlete nyomán 30 dollármilliomos üzletember közös csoportja arra tett ígéretet, hogy megduplázzák a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre szánt összegeket. Vagyis a jelenlegi 5 milliárd dollár helyett 10 milliárd dollárt fordítanak erre a szektorra a következő 5 évben. A Bill Gates által kezdeményezett koalíció (Breakthrough Energy Coalition) mellett az India vezette Nemzetközi Napenergia Szövetség célja is hasonló, ők arra törekednek, hogy világszerte 100 országot hozzanak össze, hogy közösen növeljék a napenergiával kapcsolatos fejlesztéseket. A cél egymilliárd napelemes beruházás megvalósulása. India önmaga szeretne ig 100 gigawatt energiát napenergiából előállítani. 90 új elektromos autó töltőállomást építettek a konferencia idejére Párizsban. 147 ország magas rangú képviselője vett részt személyesen a megnyitó ünnepségen és mondott köszöntő beszédet az első napon. Ezen felül 6000 újságíró akkreditált a COP21-re a világ minden szegletéből, és számolt be a nap mint nap a helyszíni eseményekről, 2800 rendőr felügyelte a COP21 fő helyszínét a Le Bourget-ben, de összességében 120 ezer rendőr, csendőr és katona volt szolgálatban Párizsban a rendezvény ideje alatt. 21 tonna szén-dioxid volt a rendezvény teljes szénlábnyoma, és hogy karbonsemlegessé tegyék a párizsi klímatalálkozót, ezt kompenzálták egy perui fatelepítési programban való részvétellel, ahol 27 ezer fát ültetnek. 187 millió eurót kóstál a rendezvény teljes költségvetése, ebből 20 millió 73

74 eurót az előkészületekre, 151 millió eurót a szervezésre és 7,5 millió eurót a vendégek fogadására költöttek. Ezen belül 79,5 millió euróból a klímatalálkozó ideje alatt ingyenesen biztosított tömegközlekedést finanszírozták. A párizsi klímakonferenciát záró nyilatkozat általában mint jó hír került be az újságokba, szakpolitikusok, újságírók, és úgy általában mindenki pozitívumként értékelte a tényt, hogy sikerült elérni, hogy a résztvevők közös nevezőre jussanak. Azonban vannak vélemények, amik szerint érdemes kicsit alaposabban megkapargatni a megegyezést ahhoz, hogy lássuk: most is pont ugyanolyan semmitmondó és semmire sem kötelező eredmény született, mint eddig bármikor. Világformáló végeredmény, a fosszilis tüzelőanyagok korának vége, diplomáciai győzelem ilyen és ehhez hasonló vélemények jelentek meg világszerte, mikor a párizsi klímakonferencia végén a legnagyobb országok vezetői is beálltak a közös zászló alá. A cél az volt, hogy egy olyan tervet alkossanak, amely megakadályozza, hogy a globális felmelegedés két Celsius-foknál jobban meghaladja az iparosodás megindulása előtt mért értékeket. A legnagyobb szó talán az volt, hogy még az USA, Oroszország, Kína, India és más, komoly iparral (és környezetszennyezéssel) rendelkező ország is aláírta az egyezményt. Hat évvel ezelőtt, Koppenhágában még ennyi sem jött össze, az a találkozó eredmény nélkül zárult. Környezetvédő szakemberek szerint azonban túl nagy ára van annak, hogy ilyen nagy volt az egyetértés. Komoly célok, kötelező érvényű szabályok, jutalmak és retorziók helyett igazából csak annyi áll a papíron, hogy igen, tényleg jó lenne, ha történne valami. Az amerikai és kínai aláírást például csak úgy lehetett kikönyörögni, ha az egyezményből kimarad minden kötelező érvényű elem. Az USA küldöttsége nem is nagyon tehetett volna mást, az ottani jogrendszer csak ritkán fogadja el az országot szabályozni kívánó, de a határokon kívül születő egyezményeket. Kína ahhoz ragaszkodik, hogy hagyni kéne, hogy minden ország a saját módszereivel küzdjön a negatív környezeti hatások ellen. Nagyjából ennyi kellett, hogy az amúgy meglehetősen eltérő gazdasági és politikai érdekekkel rendelkező nagyhatalmak összeboruljanak a nagy egyetértésben. A párizsi egyezmény jelenlegi változatából nem látszik, mi van akkor, ha egy ország nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket. Az emisszió-csökkentési vállalások összességében, világviszonylatban talán kiadják majd azt az erőfeszítést, ami elég lehet a 2 fok alatti melegedés eléréséhez, de hogy ki mekkora részt vesz ki ugyanannak a világnak a megmentéséből, már szinte országról országra változott. A megállapodást áttörésnek tartók is elismerik, hogy ez elég gyenge pontja a közös nyilatkozatnak, és azzal védik a dolgot, hogy ez csak átmeneti állapot, a 2020 utáni ötéves időszakban már mindenkinek komolyan kell vennie a központilag kiszabott kvótákat. Hogy a közös célt ne mindenki a képességei szerint próbálja elérni, az országok egy pénzügyi alap létrehozásában is megegyeztek. Ebbe a gazdagabb országok fizetnek be, és a szegényebb országok kapnak belőle a baj csak az, hogy itt sem születtek kötelező felajánlások. Évente százmilliárd dolláros kasszáról van szó, és mivel a bemondott összegeket bármikor büntetlenül meg lehet változtatni vagy vissza lehet vonni, csak bízni lehet abban, hogy nem jön közbe valami fontosabb, az előre tervezetthez képest több forrást felemésztő feladat. Nem született terv például a szén, mint energiaforrás kiváltására, márpedig Kína és India nem csak a legnagyobb szénfogyasztók, de azok is maradnak: gombamód szaporodnak a széntüzelésű erőművek. Egyes becslések szerint nagyjából ezer ilyen épülhet a következő évtizedben, ennek ellenére Párizsban nem került elő a téma. Elemzők szerint a párizsi egyezmény pont fordítva próbálja megfogni a kibocsátás csökkentését, mint az eddigi nekifutások tették. Eddig mindig volt egy magasztos cél, amit mindenki ünnepélyesen elvállalt, hogy aztán csúfosan belebukjon. Párizsban ezzel szemben hagyták, hogy mindenki mondjon egy sokkal kisebb vállalást, hátha az esetleg össze is jön. A fenti gazdasági kerettel elméletileg segítik is a célok teljesítését, és a kevésbé túlzó vállalásokat követni is egyszerűbb lesz. Lehet, hogy ez a hozzáállás eredményesebb lehet. Kis lépésekben haladunk, hátha így sikerül. Biztosan lesznek országok, akik így sem tesznek semmit, de ezek az országok amúgy sem tettek volna semmit. Viszont a párizsi megállapodás nem egyetlen, rövid időszakra szól, mint az eddigi ötletek, hanem ötéves szakaszokra osztja a jövőt. A felajánlást tett országok a káros gázok kibocsátásának 95 százalékáért lehetnek felelősek. A legnagyobb szennyezők Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India. A világ 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója felelős az emisszió mintegy 70 százalékáért, így Kína 24, az Egyesült Államok 15, az Európai Unió 10, India 6, Oroszország 4,9, Japán 2,9, Brazília 2, Irán és Indonézia egyaránt 1,6-1,6, valamint Kanada 1,5 százalékkal. Az egy főre jutó éves kibocsátásban azonban Katar áll az élen, őt az Egyesült Államok és Ausztrália követi. A negyedik helyen Oroszország áll, az ötödik Németország, majd Nagy-Britannia, Kína és India. Az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázkibocsátás 35 százalékáért az energiaipar, 24 százalékért a mező-és erdőgazdálkodás a felelős, 21 százalékot juttat a légkörbe az ipar, 14 százalékot a közlekedés és 6 százalékot az építőipar. A globális emisszió 76 százalékát a szén-dioxid, 16 százalékát a metán, 6 százalékát a dinitrogén-oxid és 2 százalékát a fluor alapú gázok teszik ki. Ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos emelkedés tartható legyen, az üvegházhatású gázkibocsátásnak 2025-ben nagyjából milliárd tonnával, 2030-ban milliárd tonnával 74

75 kéne kevesebbnek lennie a felajánlott mennyiségeknél a tudósok becslései szerint. Klímakutatók emlékeztetnek arra, hogy egy 2 Celsius-fok fölötti felmelegedésnek már visszafordíthatatlan következményei lennének. A brit meteorológiai szolgálat novemberben közzétett előrejelzése szerint már idén egy Celsius-foknál nagyobb lehet a Föld hőmérsékletének növekedése az 1850 és 1900 közötti időszak átlagához viszonyítva a januártól szeptemberig mért adatok alapján. Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéshez vezető út felén. Marokkói Klímacsúcs A marokkói Marrákesben november 7-étől két héten keresztül fogadta a résztvevőket az ENSZ 22. klímakonferencia. Ez volt az első nemzetközi tanácskozás a 2015-ös párizsi klímacsúcs óta, ahol elfogadták a klímaegyezményt, amely november 4-én lépett hatályba. A konferencia fő célkitűzése volt, hogy a résztvevők Párizsban tett vállalásaik részletszabályait kidolgozzák. A keretegyezmény (UNFCCC) ügyvezető titkára beszédében úgy fogalmazott, a megállapodás gyors hatálybalépése ok az ünneplésre, de egyúttal emlékeztetett minden résztvevő államot a magas elvárásokra is. A célkitűzések teljesítéséhez önmagában a párizsi egyezmény nem elegendő. Ez csupán az első lépés ahhoz, hogy megtörjük a fosszilis energiahordozók két évszázados, egyre intenzívebb felhasználású korszakát mondta Patricia Espinosa. Ebben a szűk két hétben közel 20 ezer résztvevőt várnak Marrákesbe, köztük mintegy harminc állam- és kormányfőt. A konferencia legfőbb célja továbbá az volt, hogy tovább javítsanak a 2015-ben kitűzött célokon, hogy az országok ledolgozzák a tényleges vállalások és az éghajlatváltozás megállításához szükséges kibocsátás-csökkentés közötti különbséget, mellyel feltételezhetően megtartható a globális felmelegedés a biztonságos, 1,5 Celsius fokos határérték alatt. A konferencián kiemelt figyelem irányult az afrikai mezőgazdaság klímaváltozás miatti kihívásaira, a szárazságtűrő növények fejlesztésére, valamint a hagyományos öntözőrendszerek fejlesztésére az oázisok megőrzése érdekében. 75

76 Hazai szakpolitikai háttér Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció funkciója és időtávja Az OFTK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy 2030-ig szóló hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján középtávú fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a as európai uniós programidőszak nemzeti fejlesztéspolitikája számára. Fejlesztéspolitikai kapcsolódások A koncepció illeszkedik a kiemelt nemzeti stratégiai tervdokumentumokhoz, a fejlesztéspolitikai eszközökön keresztül kapcsolódik a nemzeti fejlesztési programok megvalósításához. Az OFTK fejlesztéspolitikai és területfejlesztési szempontból közös irányt határoz meg a szakpolitikák számára. Egyik fő funkciója az EU 2020 Stratégiához és a Közös Stratégiai Kerethez illeszkedve a hazai fejlesztés- és területfejlesztési politikai keretek, célok és prioritások kijelölése. Az OFTK képezi a Partnerségi Megállapodás koncepcionális hátterét, megalapozza az uniós források felhasználásra irányuló operatív programok tartalmát, továbbá orientálja a hazai fejlesztési források felhasználását. 30. ábra: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kapcsolódása az uniós programozáshoz 76

77 AZ OFTK HOSSZÚ ÉS KÖZÉPTÁVÚ ÜZENETEI Összefoglaló környezetstratégiai üzenetek Középtávon az épített környezet értékeinek és a természeti erőforrások védelme, természet- és tájvédelem, környezetvédelem, örökségvédelem, a települési környezet védelme és élhetőbbé tétele, a kedvező táji adottságok megőrzése, a táj szerkezete és karaktere kedvezőtlen irányú változásának lassítása, megállítása agrár- és erdő környezetgazdálkodási rendszerek működtetése természeti erőforrásaink és ásványkincseink nemzeti kézben tartása, kiemelten a termőföld és a víz védelme, fenntartható használata az épített örökség fenntartható fejlesztése integrált, a vízkészlet megőrzését és fenntarthatóságát szolgáló vízgazdálkodás klímaadaptáció, negatív hatások csökkentése környezettudatosság növelése, az újrahasznosítást és a takarékos anyag-, energia-, térhasználatot ösztönző szabályozás, szemléletformálás Hosszútávon a fenntarthatóságot, az épített környezet és a természeti erőforrások mennyiségi, minőségi védelmét és a gazdasági versenyképességet, megélhetést, a foglalkoztatást és az önellátást egyidejűleg biztosító gazdasági tevékenységek és ágazatok fejlesztése szemléletváltás a vízgazdálkodásban, vízmegtartás, -pótlás és -elvezetés komplex, a gazdálkodással, tájszerkezettel összhangban történő működtetése energiatakarékosság, alternatív, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése az épített környezet értékeinek védelme, valamint az épített örökség erőforrásként való használata barnamezős beruházások szorgalmazása a fenntarthatóság elvrendszerét erősítő környezeti nevelési és szemléletformálási feladatok erősítése értékalapú település, illetve városrehabilitáció, valamint innovatív városfejlesztés 77

78 Az Országos Területrendezési Terv Országos Területrendezési Terv (OTrT) A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. A területrendezési tervek között legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv (OTrT), amely a léptéknek megfelelő mélységben az ország egészére határozza meg a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. A évi L. törvény az országos területrendezési tervről szóló évi XXVI. törvény módosítása A Törvény 29. -a előírja a Törvény öt évenkénti felülvizsgálatát, de azt a törvényi kötelezettségek mellett az elfogadás óta felgyorsuló területi és tervezési folyamatok, valamint az ágazati koncepcionális változások is indokolták. Az OTrT módosítását időszerűvé tett továbbá az is, hogy a társadalmi, gazdasági rendszerváltozásnak a területi fejlődést és az országos léptékű területhasználatot már konkrét módon is befolyásoló következményei voltak. Ilyen az országos térszerkezeti súlypontok és erővonalak eltolódása, a határ menti térségek helyzetének átalakulása, a szuburbanizálódási - agglomerálódási folyamatok felgyorsulása, azaz olyan területi változások, amelyek országos szintű rendezés napra késszé tételét sürgették. Mindezeken kívül Magyarország EU-s tagságával összefüggésben egyre jelentősebbekké váltak az ország nemzetközi térszerkezeti kapcsolatai, amelyek további változásokat generáltak. Több éves előkészítő munkát követően az Országgyűlés 2008-ban fogadta el az Országos Területrendezési Terv módosításról szóló évi L. törvényt. A módosított törvény értelmében az Országos Területrendezési Terv magában foglalja az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat. Emellett a törvény (a 218/2009 Kormány rendelettel együtt) a megyei és kiemelt térségek területrendezési tervezését is meghatározta, így a törvénymódosítást követően a megyei rendezési terveket is felül kellett vizsgálni. E folyamat jelenleg is zajlik, és várhatóan ez végre fejeződik be. Az Országos Területrendezési Terv 6 országos területfelhasználási kategóriát és 11 országos és 15 kiemetl térségi, illetve megyei övezetet határoz meg. Az ország szerkezeti tervére vonatkozó szabályok Térségi területfelhasználási kategóriák (1) Országos területfelhasználási kategóriák a) legalább 1000 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, ad) települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ba) vízgazdálkodási térség, 78

79 bb) építmények által igénybe vett térség, bc) települési térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 50 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű térségek: ba) városias települési térség, bb) hagyományosan vidéki települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriát is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően. Térségi övezeti szabályok Térségi övezetek (1) Országos övezetek: országos ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület, országos jelentőségű tájképvédelmi terület, kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, együtt tervezhető térségek, kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: magterület, ökológiai folyosó, pufferterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, világörökség és világörökség-várományos terület, történeti települési terület, rendszeresen belvízjárta terület, nagyvízi meder, földtani veszélyforrás területe, 79

80 vízeróziónak kitett terület, széleróziónak kitett terület, honvédelmi terület. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai A Stratégia szerint a magyar nemzet jelenleg igen távol van attól az állapottól, ami kielégítené a fenntarthatóság követelményeit, ezért a fenntartható fejlődési pálya elérése fokozatosan, lépésről-lépésre valósítható meg. A Keretstratégia a fenntarthatóság felé való átmenet első lépcsőjét jelenti, és azokra a fenntarthatóságot szolgáló területekre összpontosít, ahol valószínűleg a leghatékonyabban lehet a fenntarthatatlansághoz vezető okokat felszámolni, mérsékelni. A Stratégia a fenntartható fejlődés fogalmát általánosabb értelemben használja, mint azok, akik azt az ökológiai lehetőségekhez kötik, bár nem tagadja azok elsőrendű fontosságát. A fogalom boncolgatása során külön értelmezi a fejlődést és a fenntarthatóságot, és abból próbálja levezetni a fogalom értelmét. Fejlődésen a Stratégia az egyének és a közösségek, a nemzet, továbbá az emberiség számára a jó élet feltételeinek, lehetőségeinek egymástól el nem választható, harmonikus bővülését érti, továbbá megjegyzi, hogy a jó életnek nemcsak anyagi dimenziója, hanem szellemi és lelki oldala is van. A jó élet kifejezés az általában használt jól-lét szinonimája a Stratégia szóhasználatában. Fenntarthatóságon a Stratégia azt érti, hogy az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat. A még meg sem születettek, vagyis a szavazati joggal még nem rendelkezők érdekeit úgy lehet megvédeni, hogy a most élők értékrendi, alkotmányos vagy más intézményi korlátokat állítanak önnön mozgásszabadságuk elé. Tisztázzák azokat a határokat, amelyeken túl bizonyos lépéseket nem tesznek, nem tehetnek meg, és hogy a kísértésnek ellen tudjanak állni, előre akadályokat gördítenek maguk elé. A Stratégia túllép azon a szokásos megközelítésen, hogy a technikai megoldást tekintse a fenntartható fejlődés eszközének. A fenntartható társadalom kialakulása szélesebb körű, elsősorban kulturális probléma. Az alapkérdés az, miként képes az adott emberi közösség folytonosan és eredményesen alkalmazkodni az állandóan változó (gazdasági, társadalmi-humán, természeti, táji és épített) környezetéhez, illetve miként képes belátni önnön igényei korlátozásának szükségességét. A fenntarthatóság tehát új viszonyrendszer az emberek, a társadalmak és a természeti környezet között, ahol az emberi cselekvéseket az értékkövetés határozza meg. Az emberiség válasza erre a kihívásra a kulturális adaptáció: az értékek, az intézmények, a társadalmigazdasági szerkezet, a tudományos-technológiai ismeretek szükséges mértékű a hagyományokra szervesen építkező, az értékeket tisztelő, megőrző, a társadalom szövetét önkényesen fel nem szakító - megváltoztatása, fejlesztése, hozzáigazítása a környezeti kihívások szerinti megfelelő mértékben..egy nemzet fenntartható fejlődési stratégiája ennek a kulturális alkalmazkodásnak a terve, zsinórmértéke. A Stratégia erőforrás szemléletű, négy alapvető erőforrás fenntartására épít. Ebből három, a gazdaság, a társadalom és a környezet, amelyet a fenntartható fejlődés három lábának tekintenek a klasszikus megközelítésben. A negyedik a Magyarország esetében kiemelt fontosságú emberi (humán) dimenzió. Ezt a Stratégia a következő módon indokolja: Szüksége lesz minden generációnak emberi erőforrásokra: megfelelő létszámban és jó egészségi állapotban élő emberekre, tudásukkal, képességeikkel együtt. Nem engedhető meg, hogy a társadalom egy része leszakadjon, s így képességeik elvesszenek a társadalom számára. A nemzet társadalmi erőforrásait a Stratégia szerint az erkölcsi normák és értékek, az egyének közötti kapcsolatok és a bizalom, valamint az egyének alkotta szerveződések, intézmények, továbbá a kulturális tevékenységek és a kulturális örökség alkotják. A Stratégia a természeti erőforrások megfelelő mennyiségét és minőségét a jó élet alapjának tekinti. A természeti erőforrások helyzete szorosan összefügg egyes nemzetstratégiai jelentőségű kérdéskörökkel, többek között az élelmezés-, energia- és környezetbiztonsággal, megőrzésük pedig hosszú távon szolgálhatja a közjót, a gazdasági fejlődést és az életminőség javítását. Az adott társadalom anyagi gyarapodásához a Stratégia a gazdasági erőforrásokat tekinti alapnak, úgy mint a fizikai tőkét, a pénztőkét, a technológiai tudást, valamint az épített környezetet. A termelőeszközök technikai színvonala, az infrastruktúra minősége, a befektetési hitelezési intézmények megbízhatósága nemcsak az előállított javak értékét határozzák meg, de a termelés-fogyasztás során igénybe vett természeti tőke nagyságára is hatással vannak. Az emberi erőforrások hasznosítása és kiteljesedése szintén elképzelhetetlen gazdasági erőforrások nélkül. A gazdaságtól elválaszthatatlan a humántőke egy sajátos formája: a vállalkozói tudást, tapasztalatokat és képességeket felölelő vállalkozói tőke. A vállalkozók azzal válnak a fenntartható fejlődés 80

81 mozgatórugóivá, hogy ők tárják fel az értékteremtés még kiaknázatlan formáit, és irányítják az emberi, a természeti és az ember által teremtett fizikai erőforrások nagy részének hasznosítását. A Stratégia a fenntarthatósági politikát az utódaink erőforrásait bővítő, az ilyen beruházásokat ösztönző, valamint az erőforrásokat felélő döntéseket visszaszorító politikai cselekvések együtteseként határozza meg. Fontos felsorolni a Stratégia szándékait is, amelyek meglehetősen szokatlanok a mai politikai és közgondolkodáshoz képest: Harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom. Az egyénnek a társadalomban, közösségben történő kiteljesedése a szellemi, lelki, érzelmi, fizikai egészség teljességének megőrzése érdekében. A gazdaság az ökológiai korlátain belül működik. Az okokra, hajtóerőkre kell koncentrálni, a tüneti kezelés - bár a jelenben könnyebben elviselhető helyzetet teremthet - hosszú távon nem segít, a problémák újratermelődnek. Erőforrásaink hosszabb távú megóvása a rövidtávú érdekekkel egyensúlyba hozó kormányzást, szabályozást és gazdálkodást jelent. A fenntarthatósági politika középpontjába - az eddigi ágazati megközelítés helyett az embert és a közösségeket kell helyezni. A Stratégia helyzetelemzésében is a négy fő erőforrást jellemzi, és mind a négy nemzeti erőforrásunk területén kedvezőtlen folyamatokat azonosít. Emberi erőforrások: Magyarország népessége veszélyes ütemben fogy. A tudás gyarapításában lemaradóban vagyunk. Az emberek egészségi állapota rosszabb, mint ami gazdasági fejlettségi szintünkön elvárható lenne. A tudás gyarapításának, az egészség megőrzésének jelentős akadálya a szegénység, a társadalmi kirekesztettség. Társadalmi erőforrások A hedonista szemléletmód. A kockázatvállalás elutasítása, és az államra való túlzott hagyatkozás. Alacsony mind az emberekbe, mind az intézményekbe vetett bizalom. Természeti erőforrások: Egyre kisebb területre szorul vissza a természetes környezet. Magyarország területének természetes ökoszisztéma-szolgáltatásaiból mintegy 90%-ot már elvesztettük. A természetes területek felszámolása, beépítése továbbra is nagy ütemben folytatódik. A termőföld termékenységét degradációs folyamatok (talajszerkezet-romlás, szikesedés, erózió, szervesanyag-tartalom csökkenése, stb.) veszélyeztetik. Számolni kell az éghajlatváltozásból eredő kedvezőtlen következményekkel. Gazdasági erőforrások Magas a magyar gazdaság nemzetközi kitettsége, a külföldi tőkétől és nyersanyagoktól való függése. Külföld felé való eladósodottság. A közösségi infrastruktúra helyenként rendkívül lepusztult. Alacsony a vállalkozások K+F és innovációs tevékenysége. Alacsony a foglalkoztatottság szintje. A közkiadások legnagyobb tételét jelentő jóléti rendszer fenntarthatatlan, jelentős rejtett adósságot hárít a jövő nemzedékekre. 81

82 A Stratégia célja és célkitűzései: A nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célja a folytonosan változó társadalmi-humángazdasági - természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. - Emberi erőforrások Cél a népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom. - Demográfia Közép távon kívánatos és elérhető a születések számának növelése, a halandóság csökkentése, ezek eredményeképpen a népességfogyás lassítása, hosszú távon a népességszám stabilizálása. A súlyos problémát jelentő elvándorlás lefékezéséhez szükség van a kritikus mértékben érintett szakmákban versenyképes munkabérek biztosítására Meg kell kezdeni egy bevándorlási politika kialakítását. - Egészség A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás a cél, az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők mérséklése. - Tudás Olyan oktatás-nevelés-képzés kialakítása a cél, amely egyfelől fejleszti az értékeket, erkölcsi normákat, a társadalmi minőséget, az érzelmeket, a közösségekhez való kötődést, rendszerszemléleti képességet ad, másfelől biztosítja a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását. Fontos a fenntarthatóságot szolgáló hétköznapi életstratégiákkal kapcsolatos (pl. egyszerű mezőgazdasági, kertművelési és háztartási) ismeretek átadása is. Cél továbbá, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés fő forrásává a tudás és az innováció váljon. - Társadalmi erőforrások Cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. - A bizalom infrastruktúrájának erősítése Elkerülhetetlen a korrupció és a gazdasági járadékvadászat elleni fellépés, a normák betartásának biztosítása, a társadalmi-gazdasági kapcsolatokat befolyásoló állami szabályzórendszer stabilitásának megteremtése, a kormányzás kiszámíthatóságának erősítése. - A munka társadalmi körülményei Növelni kell a munkakörülményekkel való elégedettséget és örömérzést, a szervezeti kultúra fejlesztésével csökkenteni kell a munkahelyi stresszt, a társadalmi kirekesztettség mérséklését célzó programok segítségével a munkába bevonható polgárok körét. - A családi értékek erősítése A párkapcsolatokhoz, házassághoz kapcsolódó értékek támogatása a nevelésben. - A múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatások fejlesztése A társadalmi összetartozás erősítése, a bizalom újratermelése, működőképes közösségi hálózatok fenntartása, a fenntarthatósággal kapcsolatos értékek erősítése, a kulturális hagyományok felélesztése, a kulturális sokszínűség elismerése, a szellemi, tárgyi és épített örökség megőrzése, értékeinek kibontakoztatása, fenntartható használata. - Természeti erőforrások A környezeti eltartó-képességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. - Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások 82

83 A fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma szolgáltatások kimerítésének megakadályozása, a talaj termőképességének fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése. - Az embert érő környezeti terhelések csökkentése Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások korlátok között tartása. - Nem megújuló természeti erőforrások Ésszerű, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal. - Gazdasági (fizikai) erőforrások Az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása a gazdaságpolitikai döntésekben. Cél a fizikai tőke szelektív gyarapítása, a közösségi tőkejavak amortizációjának pótlása. Kiemelt feladat a vállalkozói réteg megerősítése, a hazai tőkebefektetések fokozatos növelése, a külföldi kitettség csökkentése. Fontos a lokalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kihasználása közötti ésszerű arány megteremtése, a helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése. - A vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése A vállalkozások fenntartható fejlődéséhez szükséges üzleti környezet fejlesztése, a bizalom infrastruktúrájának erősítése, az innovációs ráfordítások és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a környezetterhelést csökkentő technológiák elterjesztésének ösztönzése. - Költségvetési politika Az államadósság ésszerű szintre csökkentése, a prudens költségvetési gazdálkodás tartósítása. - Életpálya-finanszírozás A korosztályos egyensúly, az erőforrások generációk közötti, jóléti célú (pl. gyermek-támogatások és nyugdíj) átcsoportosítása, egyensúlyának fokozatos visszaállítása. A Stratégia a célok megvalósítása érdekében a társadalom különböző szereplőire szabottan osztja el a feladatokat. Külön fejezetben tárgyalja a családok és a polgárok, a vállalkozások, a kisközösségek, civil szervezetek és vallási közösségek, a kormány és az önkormányzatok felelősségét és feladatait. A Stratégia a célok és feladatok megvalósításának garanciáját egy fenntarthatósági intézményrendszer működtetésében látja, amelynek három típusát különíti el. Ennek indoka, hogy szükség van a jövő nemzedékek érdekeit képviselő intézményre, alkotmányos és egyéb intézményes korlátok felállítására, továbbá automatikus szabályozó mechanizmusok kiépítésére. A Stratégia a következő intézmények működtetését javasolja: Társadalmi közbeszéd és vita a fenntartható fejlődésről. Társadalmi párbeszéd a gazdaság szereplőivel. Döntések előzetes elemzése (hatásvizsgálat, tanácskozó testületek). Az érintettek megbeszélései, helyi döntések. Alkotmányos szabályok betartatása (alkotmánybíróság, biztosok). Automatikus kormányzás eszközeinek felállítása (politikai kurzustól független normák). A fenntartható fejlődés indikátorainak kimunkálása, mérése és nyilvánossága. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljai A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. tv. (V. 28.) 3. rendelkezése írja elő. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, első alkalommal a időszakra kell kidolgozni az éghajlatváltozási stratégiát. A NÉS célkitűzéseit a kétévenként kidolgozásra kerülő Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják megvalósítani. A NÉS illeszkedik a kormány által a 1054/2007 (VII.9) Korm. határozatban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához is. 83

84 Az éghajlatváltozás a magyar társadalmat, nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat. A sokoldalú elemzések alapján az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentős mértékben megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket, a lakosság egészségét és életminőségét egyaránt. Az ENSZ egyik tudóscsoportja azt állapította meg, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. A NÉS tudományos megalapozását A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok VAHAVA (VÁltozás HAtás VÁlaszok) néven ismert kutatási projekt adja. A NÉS Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki: az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő, az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelőzése érdekében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyagés energia-igényes irányba változzon. a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazda sági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza; valamint az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését. A NÉS kiemelten ágazatközi és össztársadalmi keretrendszer, minden gazdasági ágazatot és társadalmi csoportot érint. Ezért a vonatkozó stratégiai célokat, feladatokat minden szektor (és tárca) tevékenységébe integrálni kell. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény kimondja, hogy az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS) fogadott el. Az Országgyűlés 29/2008 (III. 20.) határozatával elfogadta a re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). A dokumentum legfontosabb elemei közé tartozik a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, a kibocsátás-csökkentés és az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A következő öt évben több mint 100 milliárd forint áll rendelkezésre klímavédelemmel kapcsolatos beruházásokra. A NÉS végrehajtása érdekében a kormány két évre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el. Nemzeti Energiastratégia 2030 A nemzeti Energiastratégia 2030 másfél éves munka eredményeként született meg 2012-re, melynek célja a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságának, biztonságának és gazdasági versenyképességének biztosítása. A stratégia kidolgozása 2010 augusztusában indult és a gazdaság közel 110 jelentős gazdasági-, tudományos-, szakmai- és társadalmi szereplőjével egyeztettek. Figyelembe vették a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett működő szakmai konzultatív bizottságok és a Nemzetközi Energiaügynökség ajánlásait, valamint az Európai Unió energiapolitikai elképzeléseit is. Az elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és lehetővé teszi, hogy hazánk nemzetközi súlyának és erőforrásai mértékének megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. A kormány az állami 84

85 szerepvállalás megerősítését és a korábban feladott állami pozíciók visszaállítását nélkülözhetetlennek tartja a stratégia sikeréhez vezető folyamatban. A célok elérése érdekében öt fontos pillért fogalmaz meg a dokumentum: 1. Energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása 2. Megújuló energiák részarányának növelése 3. Közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése 4. Az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése 5. A hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergiatermelésben Néhány fontos gondolat kiemelésre került, melyek leginkább elgondolkodtatják a mai embert. 1. A XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása. 2. A világ kőolajkészletek 70-80% a politikailag instabil, illetve diktatórikus rezsimek területén fekszik. 3. Földgázimport igényünket 80%-ban Oroszországból fedezzük, gyakorlatilag egyetlen szállítási útvonalon keresztül (Testvériség gázvezeték), ami ellátásbiztonsági szempontból kiszolgáltatott helyzetet teremt. 4. Egyoldalú gázimport-függőségünk súlyos ellátásbiztonsági kockázatot, annak tartóssá válása pedig jelentős árkockázatot is jelent a hazai fogyasztók számára. 5. Magyarország számára ez új, alternatív technológiák elérhetőségét jelenti, törekedni kell a hazai K+F és innovációs potenciál kiaknázására és a gyakorlatba való átvételére. Ezzel elérhető, hogy Magyarország technológia exportőrré váljon. 6. A jövő útja, hogy az energiahatékonysági intézkedések hatására csökkenő energiafogyasztást új, innovatív technológiák alkalmazásával biztosítsuk és célzott szemléletformálással karbon-tudatossá tegyük a társadalmi szereplőket. 7. A fűtési célú energiafelhasználás csökkentése mellett az energiastratégia a megmaradó felhasználás a teljes tüzelőanyag szerkezetén belül a mai 10%-ról 25%-ra növelné a megújuló energiaforrások arányát 2030-ra. 8. A tervezett épületenergetikai programok megvalósítása jelentős és folyamatos támogatást igényelnek. 9. A támogatási igény a kezdeti 200 mrd forint/évről 2013-ra 300, 2015-től kezdődően pedig évi 400 milliárd körüli értékre növekszik. 10. Jelenleg Magyarországnak két alternatívája van energiapolitikájának formálása során: vagy belemegyünk egy folyamatos, és egyre durvuló konfliktusokkal terhelt jövőbe, vagy megpróbálunk minél inkább függetlenedni a globális tendenciáktól. A cél eléréséhez öt eszközünk lesz: energiatakarékosság, megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, az európai energiapiachoz való csatlakozás, valamint a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Magyarország megújuló energia hasznosítását célzó Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy az ország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése. 85

86 Hazánk jövőbeli sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a hagyományos energiahordozókra épített gazdasági modellt hogyan tudja egy alternatív gazdasági modellel felváltani. Miként fogunk szembenézni a globális klímaváltozásnak a gazdasági, társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásával, a nem fenntartható növekedéssel, a világszerte növekvő energiaigényekkel, a fosszilis energiahordozók árának kiszámíthatatlan változásával? A megújuló energiaforrások jövőben tervezett hasznosítása a Nemzeti Cselekvési Terv megalkotását tette szükségessé. A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozóan 2020-ra érvényes 13 százalékos célértéket jelentősen meghaladó, ambiciózusabb megújuló részarány, ami 14,65 százalék. Az NCsT elkészítését szakmailag támogatta az EBRD által létrehozott nemzetközi konzorcium. Tagjai jelentős tapasztalattal rendelkeznek a megújuló energia felhasználásával kapcsolatos elemzésekben, szakpolitikák kialakításában és nemzeti cselekvési tervek elkészítésében. A Cselekvési Terv több fázisban került társadalmi egyeztetésre. Első lépésben, az összeállítása során hét szakmai fórumot rendeztek meg, melyeken esetenként szakmai és civil szervezet vett részt. Második lépcsőben, előzetes társadalmi konzultációként 26 civil és társadalmi partner bevonásával folytatódott a témakörök megvitatása. Ezt követően a Nemzeti Cselekvési Tervet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján tették közzé, hogy a társadalmi vita tovább folytatódhasson. Az NCsT törekszik mind teljesebb képet adni azokról az intézkedésekről, amelyekkel a Kormány a cé- lok elérését ösztönözni, míg a meglévő problémákat, akadályozó tényezőket (pl. bürokratikus akadá-lyok lebontása, jogszabályi anomáliák, finanszírozási nehézségek stb.) felszámolni szándékozik. A magyarországi megújulóenergia-politika kulcsterületei a következők: Ellátásbiztonság. Környezeti fenntarthatóság, klímavédelem. programok kialakítására. Mezőgazdaság-vidékfejlesztés Zöldgazdaság-fejlesztés Közösségi célokhoz való hozzájárulás A megújuló energiaforrás-mix, a célértékek és az NCsT egyes elemeit képező ösztönző intézkedések meghatározása során többek között a következő korlátozó tényezőket kell figyelembe venni: Versenyképesség és teherbíró képesség Forrásallokációs és finanszírozási hatékonyság Versenyszabályok A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága Jövedelemmegosztás A megújuló energiaforrások széleskörűen hozzájárulnak a nemzetgazdasági célok teljesítéséhez (munkahelyteremtés, a GDP növelése, ellátásbiztonság stb.), ezért stratégiai cél azok felhasználásának a lehetőségek határáig történő növelése. Ezért a nemzeti célkitűzés nem a kötelező EU-célszámból indul ki, hanem a lehetőségek, korlátozó tényezők által behatárolt maximumot célozza meg. Ebből következően, ha a korlátozó tényezőt jelentő területeken történő előrelépések (pl. a tervezettnél több támogatási forrás áll rendelkezésre) vagy a technológiai fejlődés azt lehetővé teszik, akkor a megújuló energiaforrások felhasználása a tervezett célokat várhatóan meg fogja haladni. Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve Az intézkedések fentiekben felsorolt jelentős problémákat kezelik. Ugyanannak a problémának a megoldására számos intézkedés alkalmas lehet. Az intézkedések között megkülönböztethetünk hajtóerőt és terhelést mérséklő, az állapotot javító, illetve a hatást ellensúlyozó intézkedéseket is, továbbá egy típuson belül lehet 86

87 többféle műszaki és nem szerkezeti megoldás. A legmegfelelőbb intézkedést költség-hatékonysági, környezeti hatásvizsgálati és a társadalmi igények érvényesítésével lehet kiválasztani. Környezeti és általában gazdasági szempontból is akkor a leghatékonyabb az intézkedés, ha a hajtóerőt, az igényt sikerül csökkenteni (pl. gazdasági ösztönző alkalmazása, ismeretterjesztés), mivel ebben az esetben a terhelés egy része meg sem történik. A terheléscsökkentés (pl. szennyvíztisztítás hatásfokának növelése) hatékonysága felülmúlja az állapotjavító intézkedését (pl. rehabilitáció, revitalizáció), míg a hatásmérséklő beavatkozás (pl. vízpótlás) a legkevésbé hatékony. Az intézkedéseket egyrészt olyan víztesteken kell először megvalósítani, ahol integráltan más vízgazdálkodási céllal együtt, több probléma összehangolt megoldására van lehetőség. Másrészt viszont minden, vizeket jelentősen terhelő beavatkozásnál kell lennie hatásmérséklő VGT intézkedésnek is, azért hogy a fejlesztések mellett a vizek állapota is javuljon, vagy legalább ne romoljon. Az első VGT óta az intézkedések lényegében nem változtak, azonban a tartalmi meghatározás a VGT2-ben részletesebb. Az intézkedési struktúra meghatározásánál az európai szinten egységesen alkalmazott úgynevezett kulcsintézkedési csomagok (KTM) sorrendjéből és számozásából indultunk ki. Kiegészítettük a hazai igények miatt szükséges intézkedési csomagokkal. Az intézkedési csomagok önmagukban túlzottan átfogóak, ezért kellett a terhelés-intézkedés kapcsolati rendszerre építve (összhangban az EU útmutatóval) részletesebb intézkedéseket tervezni, így összesen 37 intézkedési csomag, 138 intézkedés szerepel, amelyet az 1. táblázat mutat be. Az intézkedések alkalmazásának kiindulási alapja azoknak az intézkedéseknek a listája, amelyek szükségesek a jó állapot (mesterséges és erősen módosított víztestek esetén a jó ökológiai potenciál) eléréséhez. Az intézkedések kiválasztásában és ütemezésében műszaki, gazdasági és társadalmi szempontok együttesen érvényesülnek, amelynek eredményeként meghatározható a víztest környezeti célkitűzése: a jó állapot/potenciál elérésének időpontja, illetve szükség szerint az alkalmazandó mentesség típusa. A mentességet nyomós érvekkel kell megindokolni. Nagyon fontos európai bizottsági követelmény, hogy a VGT2 végrehajtási ciklusára ( ) a terv csak olyan intézkedést tartalmazhat, aminek van, vagy várhatóan biztosítva lesz a forrása (legyen az fejlesztési, működtetési forrás, uniós vagy hazai forrás). A évi célkitűzések meghatározásakor tehát figyelembe kellett venni a VGT1 időszakában 2015-ig megvalósuló, vagy már befejezett projektek hatását, és azt, hogy a VGT2 időszakában igénybe vehető állami és EU fejlesztési források nagy része determinált, a as Operatív Programok és a Vidékfejlesztési Program tartalma eldöntött. Ugyanakkor a fejlesztési Programok tartalmában sokkal jobban érvényesülnek a VKI szempontok, mint a időszakban. Jelentős szerepe lehet a VGT2-nek és az érdekeltek tájékoztatására kidolgozott jó gyakorlat útmutatóknak abban, hogy a rendelkezésre álló keretekből, amennyire csak lehet VGT intézkedéseket, vagy VKI konform fejlesztéseket valósítsanak meg, amelyben döntő szerepe van a pályázati kiírások tartalmi meghatározásának is. A jelenlegi VGT alapja egy több ezer oldalas dokumentum, amelyben a kívülállóknak nehéz eligazodni, ezért az érdekeltek (tervező, beruházó, hatóság, támogató, stb.) célzott tájékoztatására a következő, nyilvánosan elérhető segédletek készültek el: Intézkedési adatlapok (műszaki intézkedési elemek rövid leírása, esetenként jó gyakorlatok bemutatása) Hidromorfológiai jó gyakorlatok (nemzetközi és hazai példákkal) Települési csapadékvíz gazdálkodás útmutató a jó gyakorlatról Településszintű, programszerű szennyvízkezelés kistelepüléseken Természetvédelmi intézkedések és jó gyakorlatok Általános útmutató a VKI 4. cikk (7) bekezdés szerinti elemzés elvégzéséhez Terhelhetőség meghatározása. Módszertani útmutató a felszíni vizek vízminőség-szabályozásának tervezéséhez, a kibocsátási határértékek megállapításához A 2021-ig tervezett VGT2 Intézkedési Program figyelembe veszi a már eldöntött kereteket, így reális és megvalósítható. Hangsúlyozni kell azonban, hogy gyakorlati jelentősége mind a 2021-ig végrehajtandó intézkedéseknek, mind a 2027-ig végrehajtandó intézkedéseknek van ig csak a valós, ténylegesen megvalósítható (finanszírozása biztosítható) intézkedéseket tartalmazza a terv. Itt lényegében a VGT2 inkább követő szerepet játszik, döntően az adott kereteken belül mozoghat, térben és időben is korlátozottak a lehetőségek. A célokat (pl. enyhébb célkitűzések többszöri alkalmazását) a harmadik tervben (2021-ben), a pontosabb állapotértékelés, az előkészítő vizsgálatok, a megvalósítás addigi tapasztalatai és a változó finanszírozási lehetőségek figyelembevételével kell majd felülvizsgálni és a megvalósíthatóságot újraértékelni. Az összes intézkedést meg kell valósítani 2027-ig, azonban vannak olyan víztestek is, ahol a természeti folyamatok 87

88 időigénye miatt később következik be az állapotjavulás. A VGT intézkedési program előrehaladásának nyomon követése a környezeti célkitűzéseken keresztül történik. A tervben a környezeti célkitűzés elérését kell ütemezni, amelynél azt is figyelembe kell venni, hogy az intézkedések megvalósulása után bizonyos időnek kell eltelnie a jó ökológiai állapot/potenciál bekövetkezéséhez. A tervezett eredmények a következők: 2021-ig összesen a vízfolyások 16%-a, az állóvizek 12%-a éri el a jó állapotot/potenciált ig a vízfolyások 26%-a, az állóvizek döntő többsége, 66%-a éri el a jó ökológiai állapotot/potenciált. A vízfolyás víztestek nagyobbik fele, 58%-a, az állóvíz víztestek közel 22%-a a jó ökológiai állapotot/potenciált várhatóan csak 2027 után éri el ig a felszín alatti víztestek 83%-a éri el a jó mennyiségi és mintegy 71%-a jó kémiai állapotot. A felszín alatti víztestek 91%-a várhatóan 2027-re jó állapotba kerül. Az alábbi ábra az ország összes víztestjére a vonatkozó célkitűzések (a felszíni víztestek esetében a jó/kiváló ökológiai állapot/potenciál) elérésének ütemezését foglalja össze. 31. ábra: Víztestekre vonatkozó célkitűzések megvalósulása (a megfelelő víztestek aránya az összes víztesthez viszonyítva %) A VGT3 előkészítése során, a 2027-es célok minden víztestre történő elérése érdekében szükséges a VGT2-ben megfogalmazott, 2021-ig nem végrehajtható intézkedések további tervezése 2018-ig, majd azok megvalósításának megkezdése még 2021 előtt. Itt a műszaki, szabályozási intézkedéseken túl kimagasló jelentősége van a finanszírozási, gazdasági megalapozásnak. A VGT végrehajtási feltételeit megteremtő, átfogó intézkedések (szabályozási, gazdasági ösztönzők, valamint a monitoring és az információs rendszerek fejlesztése, a támogatási rendszerek fejlesztése, képességfejlesztés és szemléletformálás). Az átfogó intézkedések közül azokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az intézkedési program végrehajtásához (jogi, egyéb szabályozási, gazdasági ösztönzők) már között ütemezetten meg kell valósítani. A kiemelt jelentőségű jogszabályok módosítására (amelyeket 2018-tól feltétlenül be kell vezetni) és a jogalkalmazásra vonatkozóan alábbi részletes szakmai alapanyagok kerültek kidolgozásra: A vízjogi engedélyezési rendszer átalakítása az ökológiai szempontok érvényesítéséért a fenntartható felszín alatti vízhasználatok megvalósítása érdekében Szakszerűtlenül kiképzett kutak ellenőrzése, rekonstrukciója, felszámolása Ivóvízbázis-védelmi szabályozás felülvizsgálata 88

89 Gazdaság-szabályozási koncepció, ami számos intézkedés gazdasági és jogi környezetét is alapvetően átalakítja pl. területi vízgazdálkodás, települési csapadék-gazdálkodási rendszer kialakítása, vízkészletjárulék szabályozása, mezőgazdasági vízszolgáltatás, vízjogi engedélyezés A felszíni vizek vízminőség védelmi jogszabályrendszerének komplex továbbfejlesztése, amely tartalmazza: a kibocsátás szabályozást, a kibocsátási határérték rendszer továbbfejlesztését, a monitoring rendszer szabályait és a víztest, mint befogadó terhelhetőségi vizsgálati módszertanát. Egyes vízgazdálkodási jogszabályok továbbfejlesztése a VKI céljainak figyelembe vételével (147/2010 (IV.29) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról, 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról, 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról) A kidolgozott gazdaságszabályozási koncepció a tematikus víz ex-ante feltétel évi teljesítésén túl (víziközmű és mezőgazdasági vízhasznosítás területe) számos olyan javaslatot tett, aminek kidolgozása és bevezetése a VGT2 időszakában, legkésőbb 2018-tól szükséges. A víz-ár politikára vonatkozó ex-ante feltétel teljesítésére külön Kormányhatározat készült. A legfontosabb és sürgető javaslat a vízvagyon megőrző használatát biztosító igazgatási tevékenység megerősítése. Erre az alapra tudnak ráépülni a korlátos vízkészletekkel való gazdálkodás és a vízgazdálkodási infrastruktúra korlátos kapacitásaival való gazdálkodás új megoldásai. Ezekkel az intézkedésekkel lehet a vízpolitika saját eszközrendszerén keresztül ösztönző hatást gyakorolni a vizek állapotára döntő hatással bíró területhasználati gyakorlat ésszerűsítésére is. A VGT2 intézkedési programjának megvalósítása érdekében a többletfeladatok hatékony ellátása szükséges. Össze kell hangolni a különböző hatáskörrel, működési területtel és feladatokkal rendelkező szervezetek vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatait és felelősségi köreit. Ki kell alakítani az érintett szervezetek együttműködésének stabil, tervszerű rendszerét és finanszírozását. Szükséges a vízügy és vízvédelem szervezeteinek és eszközrendszerének bővítése. A VKI végrehajtásához a vízügyi, vízvédelmi intézmények mellett stabil környezetvédelmi és természetvédelmi intézményrendszerre (például a szükséges jogosítványokkal rendelkező nemzeti park igazgatóságokra) van szükség, valamint ezek együttműködésének fejlesztése (pl. vízvédelem-környezetvédelem) elengedhetetlen. A monitoring tevékenységet mind finanszírozási szempontból, mind szervezetek együttműködése szempontjából fejleszteni kell. Ez utóbbi esetben különösen fontos a vízügyi, vízvédelmi hatóságok, a vízügyi igazgatóságok és a kormányhivatali rendszerbe átszervezett környezetvédelmi laboratóriumok közötti szoros és stabil együttműködés rendszerének kialakítása. Az operatív monitoring ellátását szabályozni kell, mivel ebben az esetben alkalmazható (VKI szerint kötelezően) a költségek megosztása, még pontosabban ráterhelése a környezet(víz)használókra, szennyezőkre. Összeállításra kerültek a VGT2-hez kapcsolódó K+F témajavaslatok és egyedi felmérések, vizsgálatok témakörei és költségei. A VGT2 kiemelt jelentőséget tulajdonít a különböző képzési, képesség-fejlesztési intézkedéseknek a szaktanácsadói hálózatok (kiemelt a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás, vízvédelem együttműködése) kialakításának. Tekintettel arra, hogy a vízgazdálkodásban érdekelt ágazatok, társadalmi csoportok rendkívül széles kört ölelnek fel (mezőgazdaság, erdészet, ipar, közlekedés, településfejlesztés (önkormányzat), energiatermelés, vízienergia, árvízvédekezés, rekreáció, halászat, horgászat, akvakultúra, stb.), nagyon fontos, hogy a VGT2 végrehajtásáért felelős intézmények más szektorok számára kommunikálják a VGT2 céljait, és érthetővé tegyék szerepüket a végrehajtásban. Ez azért különösen fontos, mert keretirányelvről lévén szó, ennek végrehajtása csak akkor lesz hatékony, ha a témában eddig nem járatos szektorok is ( mindenki ) részt vesznek benne. A VKI célkitűzéseit horizontális szempontként szükséges beépíteni a különböző szakpolitikák programjaiba. Ennek érdekében további útmutató készítése szükséges arról, hogyan építhetők be más ágazati programokba, tervekbe (például agrárium, területfejlesztés) a VGT intézkedések, hogyan érdemes figyelembe vennie a VKI elvárásait (környezeti célkitűzéseit) és ennek megfelelően a VGT2 célkitűzéseit. Az útmutató egyszerűen és átláthatóan fogja bemutatni, hogy mi lesz a horizontális szempontok bevezetésének gyakorlata, valamint érdemes gyakorlati javaslatokat tartalmaznia, rávilágítva arra, hogy a nagyon összetett és bonyolult VGT2 dokumentációból mely mellékletek és fejezetek fontosak a horizontális szempontok érvényesítése során. 89

90 EU források a VGT2 intézkedéseihez Az intézkedések jelentős részének (jellemzően fejlesztéseknek) a finanszírozási forrásai EU forrásból biztosítottak. Az európai uniós forrásokból származó támogatások alapján a VGT2 intézkedésekre a között várható teljes ráfordításokat, figyelembe véve a forrásonkénti támogatási intenzitásokat is az intézkedési program EU támogatásokhoz kapcsolható költségbecslését (az adott forrásból származó támogatás és az önerő összegét) intézkedéscsoportonként az alábbi 2. táblázat foglalja össze. Szám VGT2 intézkedési csomagok elnevezése 1 Szennyvíztisztító telepek építése és korszerűsítése 2 Mezőgazdasági eredetű tápanyagszennyezés csökkentése 4 Bekövetkezett szennyezések csökkentése, felszámolása, beleértve a felhagyott szennyezett területek kármentesítését 5 Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, a duzzasztás és a vízszintszabályozás hatásának csökkentése 6 A hidromorfológiai viszonyok javítása, a hosszirányú átjárhatóságon kívül 7 A vízjárási viszonyok javítása illetve az ökológiai kisvíz helyreállítása 7/A Ökológiai szempontok érvényesítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításában. 8 A víz hatékony felhasználását elősegítő műszaki intézkedések, az öntözés, az ipar, az energiatermelés és a háztartás területén 12 Tanácsadó szolgáltatás a mezőgazdaság részére 13 Ivóvízbázisok védelmét szolgáló intézkedések (védőterületek, pufferzónák), ivóvízminőség-javító program Teljes ráfordítás, MFt KEHOP LIFE VP MAHOP TOP Összesen

91 14 Kutatás, tudásbázis fejlesztés a bizonytalanság csökkentése érdekében 17 Talajerózióból és/vagy felszíni lefolyásból származó hordalék- és szennyezőanyag terhelés csökkentése 18 Invazív, tájidegen fajok és betegségek terjedésének megelőzése és szabályozása 19 A rekreáció (beleértve a horgászatot is) káros hatásainak megelőzése és szabályozása 20 A halászat és egyéb olyan tevékenységek káros hatásainak megelőzése és szabályozása, amelyek állatok és növények eltávolításával járnak 21 Településekről, épített infrastruktúrából és közlekedésből származó szennyezések megelőzése és szabályozása 22 Erdészeti tevékenységből származó szennyezés megelőzése vagy ellenőrzése 23 A természetes vízvisszatartást elősegítő intézkedések 26 Halgazdasági hasznosítás káros hatásainak megelőzése és szabályozása 29 Mezőgazdasági telepekről (állattartásból) származó terhelés csökkentése 30 Hordalék- és tápanyagvisszatartás felszíni befogadókba történő bevezetés előtt 33 Károsodott vízi és vizes és szárazföldi élőhelyek védelme a vízjárást befolyásoló hatásokkal szemben, az egyéb

92 intézkedéseken felül Összesen táblázat: Az EU támogatások segítségével megvalósuló VGT intézkedések költségbecslése intézkedéscsoportonként Tehát a es európai uniós támogatások segítségével megvalósuló VGT2 intézkedések becsült költsége összesen mintegy 1241 milliárd Ft. Az intézményileg széttagolt VGT felügyeleti funkciók egymásrautaltságának figyelembevétele és erre alapozva a koherens finanszírozásuk megteremtése érdekében meghatároztuk az egybetartozó feladatok költségigényét. Tartalmi oldalról a hatósági és igazgatási feladatok (beleértve a monitoringot is) magas szintű megvalósítása szükséges a vízvagyon megőrző használatához. Fontos kiemelni az államigazgatási szervezetek feladatellátásának egymásra épülő, egymást kiegészítő jellegét. Ennek legfontosabb terepei egyrészt a vízügyi hatósági tevékenység szakmai hátterét nyújtó vízügyi igazgatósági vagyonkezelői tevékenységek, amelyeket kiegészít a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet felszín alatti víztestek és a geotermikus energiafelhasználást összekapcsoló háttér tevékenysége. Nemzeti Környezetvédelmi Program Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét 1997 óta a Nemzeti Környezetvédelmi Programok jelentik. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a 96/2009. (XII.9.) OGY határozattal elfogadott 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: NKP-3) 2014-ben lejár, szükségessé vált a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: Program) kidolgozása. A Program feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, EU-tagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges feladatokat és eszközöket. A Program összhangban van az Európai Unió 2020-ig tartó időszakra szóló 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjával és az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával. A Program egyúttal a közötti időszakban rendelkezésre álló európai uniós környezetügyi célú fejlesztési források felhasználásának szakmai megalapozását is szolgálja. A Program a stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III.12.) Korm. rendelet előírásai szerint szakpolitikai stratégia. A jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a Program részét képezi a IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv. A Program kidolgozásában a Földművelésügyi Minisztérium illetékes szakmai egységei mellett részt vettek más érintett minisztériumok munkatársai is. A Program helyzetértékelése a környezet állapotát befolyásoló társadalmi és gazdasági tevékenységek elemzésére, az egyes környezeti elemek és rendszerek jelenlegi helyzetének bemutatására épül. A Program helyzetértékelése jelentős mértékben épít az NKP-3 végrehajtásáról szóló részletes beszámolóra. A helyzetértékelés főbb megállapításait a SWOT elemzés foglalja össze. Ezt követi a jövőkép és a stratégiai célok megfogalmazása. A Program átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Stratégiai céljai: Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. A Program stratégiai céljainak elérését az egyes stratégiai területeken meghatározott célok és intézkedések, illetve az átfogó intézkedési területeken megfogalmazott cselekvési irányok biztosítják. A Program keretstratégia, amelynek végrehajtása az EU, nemzetközi támogatások, az éves költségvetés és az ország teherbíró képessége függvényében alakul. A Program megvalósítása elsősorban nem többlet-ráfordítási igényt jelent, hanem a tervezhető források koordinált, hatékony, a prioritásokhoz igazodó felhasználását célozza. Emellett az intézkedések számos esetben többletforrást generálnak (pl. energiatakarékosság és -hatékonyság az erőforrás felhasználás és kibocsátás csökkentése mellett folyamatos pénzügyi megtakarításokat is eredményez, melyek más fontos célokra is felhasználhatók), illetve hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez (pl. az 92

93 agrárkörnyezetgazdálkodás, környezeti ipar, környezeti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedések, beruházások jelentős munkahelyteremtő és megtartó hatással rendelkeznek). A Program finanszírozásán belül meghatározó szerepe van az EU és egyéb nemzetközi támogatásnak, valamint a hazai költségvetési társfinanszírozásnak. A környezetvédelmi fejlesztések a időszakban alapvetően a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül jelennek meg, de természetesen a környezetpolitika integrációja lehetővé és egyben szükségessé teszi azt, hogy más operatív programok is hozzájáruljanak a hazai környezetpolitikai célok megvalósításhoz. A Program megfelelő végrehajtása az egész társadalom részvételét igényli, melynek során a legszélesebb körű partnerség megvalósítása szükséges. Ebben a kormányzat aktív partnerei az önkormányzatok, a vállalkozások, a gazdálkodók, a tudományos, oktatási-nevelési, szakmai intézmények és civil szervezetek, valamint a lakosság. Az együttműködés fontos eleme az országos, megyei és települési szintű feladatok összehangolása is annak érdekében, hogy az adott feladatok megoldása azon a szinten valósuljon meg, ahol az a leghatékonyabban biztosítható és a megfelelő tudás és helyismeret rendelkezésre áll. Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A megváltozott gazdasági környezet és a gyorsuló természeti változások sürgetik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) megújítását. A dokumentum meghatározza a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges hazai feladatokat, továbbá iránymutatást ad az éghajlatvédelem és fejlesztéspolitika összehangolásához. A Stratégia felülvizsgálatát a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2-t) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézeten belül működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ készítette. Az egyre szaporodó szélsőséges időjárási jelenségek mind gyakrabban juttatják eszünkbe, hogy a klímaváltozás nem egy a jövő fenyegetései közül, hanem a jelenben zajló, gyorsuló folyamat. Az éghajlatvédelem nemzetközi erőfeszítéseiben való arányos részvételünk, továbbá várható kedvezőtlen hatásokra való felkészülés jegyében az Országgyűlés a módosította az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvényt. A Stratégia kitér az éghajlatváltozást kiváltó folyamatokra, a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatások eredményeire. Meghatározza az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatokat. A Stratégia bemutatja a célok végrehajtásához szükséges eszközöket, valamint meghatározásra kerültek a rövid, közép és hosszú időtávra vonatkozó cselekvési irányok. Az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmigazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése is a NÉS-2 része, melyre alapozva Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia épül be a dokumentumba. Az alkalmazkodás és felkészülés koncepcionális keretei érintik többek között, a vízgazdálkodás, a vidékfejlesztés, az egészségügy, az energetika, a turizmus és más ágazatok éghajlatbiztonsággal kapcsolatos helyzetét, kockázatait, a felkészülés lehetséges cselekvési irányait. A NÉS-2 részét képezi a Hazai Dekarbonizációs Útiterv is, amely felvázolja a lehetséges üvegházgáz-kibocsátás csökkentési pályákat, valamint meghatározza a kibocsátás-csökkentés hazai lehetőségeit, céljait és eszközeit. A hazai dekarbonizáció és az éghajlati alkalmazkodás teendőit éghajlati szemléletformálási program egészíti ki. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia is hangoztatja, hogy az energiahordozókért folytatott verseny erősödik, amelynek kedvezőtlen hatását az európai unión belüli integráció, együttműködés és szolidaritás növekedése csökkentheti. Az energiahordozók rendelkezésre állásának kockázatai hosszú távon növekednek, a folyékony szénhidrogéneknél már az energiastratégia időtávjában is számítani lehet a kereslet-kínálat egyensúlyának felbomlására. Az energia előállításával, felhasználásával szemben támasztott környezetvédelmi elvárások növekednek. Az előbbiek következtében az energiahordozók kitermelése, a hasznosításra alkalmas energiafajták előállítása folyamatosan drágul. Az elektromos technológiák további térnyerése következtében a villamos energia részaránya az energiafelhasználáson belül folyamatosan nő, megjelennek új alkalmazási területek (közlekedés, fűtés-hűtés). 93

94 A klímaváltozás már jelenleg is tapasztalható következményeként növekszik az extrém időjárási helyzetek gyakorisága, miközben azok előrejelzésének pontossága csökken. Ez megnehezíti a gazdasági tervezést és csökkenti a mezőgazdasági termelés biztonságát. A károk elhárítása komoly költségeket jelent majd mind a lakosság, mind a költségvetés számára. Az éghajlatváltozás következtében fellépő időjárási szélsőségek jelentős mértékben befolyásolják a kritikus infrastruktúrák köztük az energiaellátó rendszerek biztonságos működését. Nemzeti Épületenergetikai Stratégia A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia főbb, átfogó céljai: Harmonizáció az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival Az EU az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az uniós szintű energiafelhasználás növekedésének megállítására, az energiaszükségletek csökkentésére és az ÜHG kibocsátás visszaszorítására, Magyarország nemzeti érdekeivel is egybevág az EU e téren kifejtett aktivitása, ezért fontos, hogy az uniós célkitűzéseket elősegítő irányelveket minél hamarabb beillesszék a magyar jogrendszerbe és hazánk részt vegyen az uniós épületenergetikai közös kezdeményezésekben, amelyek a tagországok részére kötelezőek. Ez egyben lehetőséget teremt arra is, hogy Magyarország az EU támogatási alapjaiból épületenergetikai céljainak eléréséhez finanszírozási forrásokhoz jusson. Épületkorszerűsítés, mint a lakosság rezsiköltség csökkentésének eszköze A hazai háztartási energiafelhasználás egy főre jutó értéke a fejlett EU tagországokkal összehasonlítva alacsony, ennek ellenére a háztartások jelentős részének gondot okoz az energiaszámlák kifizetése. Így, az épületek energetikai korszerűsítése nagyban hozzájárulhat a rezsiköltségek erőteljes mérsékléséhez. Költségvetési kiadások mérséklése A kormányzati és önkormányzati kiadások között a közületi épületek fenntartása jelentős tétel. A középületek energiahatékony felújítása tartós költségcsökkentést jelent az állami és önkormányzati szektorban, amely javítja a költségvetés pozícióját. Az energiaszegénység mérséklése Magyarországon jelentős azoknak a családoknak a száma, akik számára szociális helyzetük következtében nagy nehézségeket okoz az alapvető szolgáltatásokhoz, ezen belül az energiaszolgáltatásokhoz való hozzájutás. ÜHG kibocsátás-csökkentés A világ szinte valamennyi országa, ezen belül különösen az EU tagországok jelentős erőfeszítéseket tesznek a klímaváltozás megelőzésére. Az ÜHG kibocsátás egyik legjelentősebb forrása a fosszilis energiahordozók felhasználása. Az épületenergetikai felújítások a követlen hatásaik mellett (alacsonyabb energiaköltség, komfortérzet növekedés, stb.) elősegítik az ÜHG kibocsátás csökkenést is. A hőszigetelési projektek megújuló energia alkalmazásokkal való kiegészítése még jelentősebb eredményeket hoz az ÜHG kibocsátás csökkentésében. A legnagyobb mértékű energia megtakarítás az épület szektoron belül a meglévő épületállomány energetikai felújításával (hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtési rendser korszerűsítése) érhető el. Ennek hatását kiegészíti számos olyan intézkedés, amelyek hatása önmagában kisebb nagyságrendű, de az épület-felújítások eredményességét és az eredmények fenntarthatóságát nagyértékben segíti. Energia- és klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv Az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv kormányhatározat formájában ad végrehajtandó feladatokat a kormány számára, melyeket 2020-ig, illetve a nem egyszeri intézkedések esetében azt követően folyamatosan meg kell valósítania. A fenntartható fejlődést szolgáló életmód, az ahhoz szükséges szemléletváltás kialakításában nélkülözhetetlen a célcsoport-specifikus megközelítés alapján kialakított kommunikációs intézkedések végrehajtása. Az azok során átadott ismeretekkel és speciális üzenetekkel fel kell hívni a fogyasztók figyelmét egyéni cselekedeteik közvetlen környezetre és a globális folyamatokra gyakorolt hatásaira, továbbá arra hogy miért szükséges mindenkinek cselekednie és, hogy milyen egyéni előnyökkel jár az energia- és klímatudatos fogyasztás. 94

95 A modern fogyasztói társadalom szerepére való figyelemfelhívás érdekében szükséges egy széleskörű és átfogó, kreatív elemekben gazdag kommunikációs kampány megvalósítása, amely a kormány fenntartható fejlődés és klímavédelem iránti elkötelezettségének megjelenítéséül is tud szolgálni. Az elkötelezettség bemutatása, annak példaértéke és ezzel együtt szemléletformálási hatása miatt különösen fontos, hogy a kampányt valamely államigazgatási szerv valósítsa meg. A kampány célcsoportja a lakosság és a vállalkozások, illetve azok minden szegmense. A kampánynak rendezvények és különböző médiaelérések útján kell felhívnia a társadalom figyelmét a tudatos energiafogyasztásra. A kampánynak be kell mutatnia azokat a mindennapi, sokszor egészen egyszerűen kivitelezhető lehetőségeket, melyeket a lakosok tehetnek saját fenntartható energiafogyasztásuk érdekében, hozzájárulva ezzel a globális klímavédelmi célokhoz. A kampánynak ösztönöznie kell továbbá a lakosságot annak érdekében, hogy háztartásuk energiahatékonysági szempontú működéséről, energiafogyasztási szokásaikról és azok költséghatásairól hiteles képet kapjanak és, hogy végeztessenek energetikai auditot. A motiválás érdekében a kampány üzeneteiben jelentős hangsúlyt kell kapnia az egyéni, tudatos cselekedeteknek, az azokból származó személyes, egészségügyi és költségoldali előnyöknek, szembeállítva a pazarló energiafogyasztásból eredő káros hatásokkal. A vállalkozások felé történő üzenetek és tájékoztatási felületek kialakítása során a célcsoportnak tématerületek mentén kell megfogalmazni a releváns üzeneteket, hangsúlyozva a környezeti- és energiamenedzsment-rendszerek bevezetéséből, továbbá a zöld- és kékgazdasági törekvésekből származó előnyöket. A vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások vonatkozásában ösztönözni kell az energiafelhasználásuk aktuális helyzetét felmérő energetikai auditok lefolytatását. Az energetikai auditok számszerűsítik a vállalkozás által elérhető potenciális megtakarításokat, emellett több beavatkozási kategóriában fogalmazzák meg a potenciál kiaknázásához szükséges intézkedéseket, ismertetve a szükséges beruházási költségeket és a megtérülési időt. A kis- és középvállalkozásokat ösztönözni kell az auditokban foglalt ajánlások végrehajtására. A kampány fő üzeneteinek kialakítása az alábbi tématerületeket érintve valósul meg: energiatakarékosság és energiahatékonyság, megújuló energiahasznosítás, közlekedési energia-megtakarítás és kibocsátás-csökkentés, erőforrás-hatékony és alacsony széndioxid-intenzitású gazdasági és társadalmi berendezkedés. A kampány megvalósítása során különös figyelmet kell fordítani a szükséges hazai szemléletformálási kulcstényezők integrálására. Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig Az EED 3. cikke alapján, 2013 áprilisában bejelentett indikatív célkitűzés a közös erőfeszítés forgatókönyv szerint 2020-ra 1113 PJ volt (a primerenergia felhasználás várható értéke). Ez az energiafelhasználási prognózis a 2008-as adatokra épülő Energiastratégia alapján került bejelentésre. A Nemzeti Energiastratégia elkészítése óta eltelt időszak a korábban feltételezettnél lényegesen alacsonyabb gazdasági növekedést hozott, és az energiafelhasználás szintén ezzel összefüggésben a vártnál alacsonyabban alakult. A KSH és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közlése szerint a évi tényadatok 992 PJ nagyságot mutatnak a primerenergia-felhasználás vonatkozásában, ami a primerenergia-igény 12%-kal való csökkenését jelenti az Energiastratégia évi kiinduló adatához képest. A évi értékekből kiindulva készült a jelenlegi trendek, GDP előrejelzések, illetve a tervezett energiahatékonysági intézkedések figyelembe vételével a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről szóló 1160/2015. Korm. határozat alapján, 2020-as primerenergia fogyasztás célértéke: 1009 PJ (a "közös erőfeszítés" pálya szerint). A végső energiafelhasználás célértéke 693 PJ. Ezzel összhangban a bruttó végső energiafelhasználás (a primerenergia felhasználás és az átalakítási, átszámítási, hálózati veszteségek, valamint a nem energetikai felhasználás különbözete) évi értéke várhatóan 603 PJ/év értékű lesz. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) ( ) való kapcsolódás A KEHOP program keretén belül a 2015-ös évben megközelítőleg 749 milliárd Ft támogatás kerül kiírásra. A között rendelkezésre álló uniós források felhasználásához elkészült 8 operatív program, melyek közül a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) támogat legnagyobb aránnyal néhány főbb környezeti ügyet. Az ESB alapok részét képezi az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, melynek támogatásai (az EU vidékfejlesztési prioritásai alapján megalkotott Vidékfejlesztési Program keretében) is hozzájárulnak a környezeti célok eléréséhez. 95

96 A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés elősegítése, valamint hogy ez a növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. Az Operatív Program által meghatározott beavatkozási irányok: 1. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 3. Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések 4. Természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Mindezt áthatják azon horizontális célok, mint a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése; az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása; a szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése, valamint az egészséges és fenntartható környezet biztosítása. Cselekvési irányok, alapvető feladatok A direkt módon környezetvédelemre fordítható fejlesztési források korlátozott mértékben állnak majd rendelkezésre a időszakban, ezért fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az operatív programok környezetvédelmet érintő fejlesztései megfelelő szempontok szerint, hatékonyan szolgálják a környezetpolitikai célok megvalósítását. A horizontális környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére az elmúlt időszak tapasztalatait is figyelembe véve megfelelő hangsúlyt kell helyezni, mivel ezek közvetett módon szintén hozzájárulnak a környezeti célok megvalósításához. A támogatási rendszerben (pl. EU támogatások) az erőforrás-hatékonysági szempontok érvényesítése szükséges a pályázati kiírásokban és a pályázatok bírálata során. A gazdaságfejlesztést kiemelt figyelem övezi a tervezési időszakban, ezen belül azonban fokozott figyelmet kell fordítani az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság, a körkörös gazdaság, valamint a gazdaság zöldítésének szempontjaira. A beruházások során az ökoszisztéma-szolgáltatás alapú értékelési módszertan alkalmazása, mintaprojektek indítása. A vidékfejlesztés keretében számos lehetőség van a környezetbarát és energiatakarékos megoldások támogatására (pl. zöld infrastruktúra támogatása, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztése), melyek megfelelő alkalmazását elő kell segíteni/érvényesíteni kell. A időszak során az egyik horizontális ex-ante feltétel a stratégiai környezeti vizsgálatok és a környezeti hatásvizsgálatok megfelelőségének biztosítása a fejlesztések során. Ez egyben lehetőséget is biztosít a környezeti szempontok jobb érvényesítésére és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer megerősítésére. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a beruházások megvalósítása és működtetése ne eredményezze a környezeti terhelések növekedését, átterhelését, illetve előnyben kell részesíteni a megelőzési célú megoldásokat. A KEHOP fő célkitűzései: A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása (pl. élőhely-fejlesztési és faj-megőrzési beavatkozások, a fajok szabad mozgását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok biztosítását szolgáló infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, vonalas létesítmények természetkárosító, tájromboló hatásának mérséklése, védett földtudományi értékek és területek, illetve a kunhalmok, földvárak és fülkés sziklák, valamint ezek természeti környezetének rekonstrukciója). A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása (a természetvédelmi kezelés eszközrendszerének fejlesztése, a fajok és élőhelyek, illetve az azokat veszélyeztető tényezők monitorozásához 96

97 szükséges eszközpark fejlesztése, a természetvédelmi őrszolgálat eszköz-ellátottságának javítása). A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása (a hazai Natura 2000 hálózat egységes szemléletben történő bemutatásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása, célzott szemléletformálási tevékenységek). A fentiek mellett a természetvédelmi célokat szolgáló kifizetések megjelennek a készülő Vidékfejlesztési Program (VP) valamint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) tervezeteiben is. 97

98 LIFE program A időszakra szóló többéves pénzügyi keret egyetlen dedikáltan csak környezetvédelmi és klímapolitikai célokat támogató uniós finanszírozási eszköze a LIFE program. A 2007-ben indult LIFE+ program 2014-ig 18 magyar LIFE+ Természet és Biodiverzitás pályázat révén összesen közel 39,2 millió euró (300 Ft/EUR árfolyamon számítva mintegy 11,8 milliárd Ft) európai uniós pénzügyi támogatást eredményezett a magyarországi természetvédelem számára, részben élőhelyrekonstrukciós, illetve részben fajvédelmi projektek megvalósítását elősegítve (rákosi vipera, kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse, szalakóta). A 18 projekt egyike (Pannon magbank projekt) a LIFE+ Biodiverzitás komponensbe tartozik, amelyre kevés példa van uniós szinten, míg a többi a LIFE+ Természet elemben nyert el támogatást. Továbbá 2014-ben első alkalommal hazai LIFE+ Információ és Kommunikáció projektek is kaptak támogatást. A LIFE pályázati lehetőség a európai uniós pénzügyi időszakban is kiemelt forrást fog jelenteni a természetvédelem számára. A LIFE forrásból továbbra is mind a nemzeti park igazgatóságok, mind egyéb állami és önkormányzati, valamint civil szervezetek részére fennáll a pályázati lehetőség. A időszakra vonatkozó, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról szóló uniós rendelet (1293/2013/EU) alapján ebben az időszakban a LIFE pénzügyi keret legalább 55%-át természetvédelemre kell fordítani uniós szinten. Új projekttípusra, ún. integrált projektekre is lehet pályázni a megújult LIFE program keretében. Az integrált projekt az eddigi ún. hagyományos projektektől jóval nagyobb volumenű projektet jelent egy adott stratégia, terv vagy program megvalósítása érdekében, más uniós vagy hazai pénzügyi források egyidejű felhasználásával. Az NTA-IV végrehajtási időszaka alatt ( ) is kiemelt prioritást kell kapniuk az európai uniós támogatásoknak, fejlesztési forrásoknak a természetvédelmi szakmai feladatok ellátása és a jelen stratégiában foglalt célkitűzések elérése érdekében. Az uniós pénzügyi források jelenleg tervezés alatt állnak, azok mértéke várhatóan a jelenlegi szinten marad. Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója ( ) A Heves megyei területfejlesztéssel összefüggő dokumentumokban fellehetőek azok a célok és a hozzájuk kötődő intézkedések, amelyek harmonizálnak a megyei klímastratégia elképzeléseivel. Elsőként fontos kiemelnünk a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója ( ) Javaslattevő Munkarészében található, éghajlatváltozáshoz köthető átfogó célokat. A Koncepció 2., Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom átfogó célja a településeken egyre nagyobb területet nyerő beépítések okoznak komolyabb környezeti terhelést, amelyeket a környezetvédelmi infrastruktúra hivatott ellentételezni. A munkanélküliséggel sújtott területeken gyakran felüti a fejét a környezeti károkozással együtt járó bűnözés (pl. az É-hevesben előforduló falopások). Az átfogó cél az előzőekben ismertetett problémák kapcsán a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítésére, a környezeti nevelés fontosságára, a fenntartható termelési eljárások, illetve fogyasztási szokások, végül a környezeti információs rendszerek súlyára hívja fel a figyelmet. A Koncepció szándéka, hogy megteremtse a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, amelyek végeredményben a hosszú távú gazdasági potenciált és életfeltételeket biztosítják a jövő generációjának, a dokumentum prioritásként kezeli továbbá a környezeti értékek védelmét, a kiegyensúlyozott, egészséges élhetőbb környezet feltételeit. A Javaslattevő Munkarész 3. kiemelt célja a környezetvédelem és gazdaság ésszerű egyensúlyát meghatározó Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet elnevezést viseli. A fejlesztési dokumentum e szakasza legelőször az épített környezet védelmének jelentőségét említi, hiszen ezek a nemzeti identitásunk egyik zálogát jelentik. A klímaváltozással összefüggésben azt lehet mondani, hogy a megye elmaradottabb térségekben alacsony szinten stagnál a helyi értékekre való odafigyelés, ennek következtében nem kizárólag a természet, de a kulturális örökség védelmére sem érzékeny a lokális közösség. A növekvő, javarészt munkahelyek koncentráltságából eredő ingázásból következő közúti közlekedés szempontjából lényeges az úthálózat infrastrukturális fejlesztése, ennek során minőségi és mennyiségi korszerűsítések végrehajtását célozz a Koncepció. A meglévő útszakaszok javítását, másfelől az északi és déli vonalak a Hatvan- Gyöngyös-Eger gazdasági tengely összekötését szükséges kihangsúlyoznunk, amelyek áttételesen hozzájárulhatnak az ÜHG kibocsátás csökkenéséhez is. Itt találjuk még a települések, településrészek rehabilitációját erősítő törekvést. A települések leromlott állapotú településközpontjainak, településrészeinek, közösségi, közművelődési tereinek rehabilitációján kívül törekedni kell a zöldfelületek növelésére, folyamatos gondozására, parkok felületének gyarapítására. Utóbbiak a mitigáció és az adaptáció tekintetében töltenek be markáns pozíciót. Az épített környezet fejlesztésekor kitüntetett helyen áll az energetikai korszerűsítés 98

99 problematikája, a tartós anyagokból épített épületek hosszú távon anyag - és energia megtakarítást eredményezzenek, megelőzve a fölös hulladékképződést és az energiapazarlásból eredő környezeti terhelést, ide értve a korszerű szigetelés, ami hosszútávon ez anyag - és energia megtakarítást eredményez. Heves megye kiemelt természeti erőforrásokkal és értékekkel, kedvező táji adottságokkal rendelkezik, a Bükki Nemzeti Park mellett, a tájvédelmi körzetek és természeti értékek óvását, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzésesét valamint az országos ökológiai hálózat megyei elemeinek fejlesztését ösztönzi a dokumentum. E célok elérése nagyban hozzájárul az elmaradott térségekben alacsony szinten megrekedt környezeti felelősségvállalás erősödéséhez. A természeti környezet megfelelő állapotba hozatala (megyei víztestek és erdők) hozzátesz a klímaváltozáshoz történő megyei alkalmazkodáshoz (véderdők létesítése, illegális fakitermelés visszaszorítása, vízterületek ökológiai helyzetének normalizálása). A természeti, környezeti viszonyoknak megfelelő tudatos környezettechnológia barnamezős területeinek hasznosítása, új funkciókkal való ellátása, a zöldmezősterületek felhasználásának minimalizálása, a települési zöldterületek védelme, a legjobb elérhető technikák alkalmazása, környezetközpontú irányítási rendszerek alkalmazása, ipari ökoszisztéma kiterjesztése továbbá épületek és létesítmények tájba illesztése környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen. A koncepció 3. átfogó céljának összetevői között feltétlen említést érdemel a klímatudatos szemléletformáláshoz köthető természeti nevelés (erdei iskolák, zöld napok) témaköre. A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója ( ) Javaslattevő Munkarészében található kiemelt célok mellett ott találjuk az úgynevezett stratégiai célokat is, amelyek jellemzően Heves megye jól elkülönült térségeihez tapadnak. Az itt fellehető célok közül több komoly átfedéseket mutat Heves megye klímastratégiájával. A Hatvan-Gyönygös-Eger gazdasági tengely közlekedésfejlesztési elképzelései közül figyelmet érdemel az egyéni közlekedéssel szemben a közösségi közlekedés versenyképességének erősítése, s az ezzel együtt az elöregedett, így magas ÜHG kibocsátással rendelkező géppark cseréje. A térség egyedülálló természeti, kulturális és épített környezeti adottságainak köszönhetően (Bükk, Eger számottevő termál- és gyógyvíz-készlete) jelentős turisztikai potenciállal bír. A jövőre nézve tovább kell növelni a természeti és kulturális értékeken nyugvó turizmusfejlesztést. Az éghajlatváltozás egyik következménye a nyári hőségnapok számának megugrása, amely további forgalomemelkedést vonhat maga után. A dokumentumban feltüntetett kívánalmak között szerepel a termékkínálat bővítése mellett a kapacitásbővítés is. A gazdasági tengelyen is falsúlyos tényezőként jelennek meg a térség barnamezős területeinek hasznosítása, új funkciókkal való ellátása, emellett a zöldmezős területek és a települési zöldterületek és vízadó rétegek minőségének védelme. Az Észak-hevei térség természetközpontú fejlesztése cél hatásterülete jellegzetesen a gazdasági tengelytől északra húzódó térséget jelenti. A térség lakosságának életminőségét áthatja az alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya, amely óhatatlanul gyenge színvonalú energiafelhasználást és a fosszilis tüzelőanyagok nagyszámú alkalmazását vonja maga után. A jövőben infrastrukturális fejlesztésekkel mérsékelhetik a fennálló területi különbségeket, a gazdaságilag súlypontosabb területek irányába meg kell teremteni a megfelelő minőségű, teljesítőképességű és kapacitású úthálózattal az egyszerűbb, gyorsabb elérhetőséget. Fontos kitérnünk a térségben számon tartott recski és gyöngyösoroszi színesfémérc nemzetgazdasági szintű jelentőségét, ám annak kitermelését környezetbarát módon szükséges megvalósítani. Észak-heves turisztikailag heterogén terület, a Mátrában a fürdő- és gyógyturizmus színterén jelentős attrakciókkal találkozunk (Bükkszék, Parádfürdő, Mátraderecske). A klímaváltozásból következő, gazadási tengelyen is diagnosztizált kihívások és veszélyek, illetve ezek enyhítésére tett lehetséges megoldásoknak (fogadókapacitás elemeinek kiépítése, zöld beruházások) Észak-hevesben is komoly relevanciájuk van. A Bükk Észak-nyugati részének mára már hagyományosnak tekinthető és ismert vonzerejének forrása az aktív és természetjáró turizmus egyéb helyszínein kívül Szilvásvárad, amely fokozottan ki van téve az éghajlatváltozás veszélyeinek (Fátyol vízesés kiapadása). Az Észak-hevesi térség részben a megye legjelentősebb természetvédelmi területéhez, a Bükki Nemzeti Park területéhez tartozik. A biológiai sokféleség megóvása, valamint a hasznosítás és a természetvédelem érdekeinek összehangolásának szabályozása kiemelt fontosságú a NATURA 2000 területekhez tartozó, hagyományosan mezőgazdasági művelés alatt álló földek, legelők és természetesen az erdők tekintetében is. A természetvédelem és a természeti értékek megőrzése a térség természetközpontú fejlesztése érdekében elengedhetetlen. A Heves megyében elkülöníthető harmadik terület a Dél-Hevesi térség, melynek a Koncepció helyi értékekre épülő fejlesztését tűzte ki célul. A térséget az elmúlt időszakban jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti válságoktól sújtották, távol esik minden nagyobb gazdasági centrumtól, belső perifériaként is jellemezhető. A dokumentum a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen koncentrálódó munkahelyek miatt jelen térség esetében is a közlekedésfejlesztés súlyára hívja fel a figyelmet (beleértve a klímavédelem szempontjából jelentős kerékpárutakat is). A megyén belül a térség kiváló agráradottságokkal bír, ám a folyószabályozások, a 99

100 2.1 Prioritás: A megye kiemelt ipari ágazatainak fejlesztése az üzleti környezet javításával nagyüzemi mezőgazdasági művelés és napjaink egyre szélsőségesebb időjárása következtében a térség vízhiányossá, aszállyal, árvízzel, belvízzel egyaránt veszélyeztetett területté vált, növekszik a komplex tájrehabilitációra szoruló területek aránya. A vízrendszer rehabilitációja és az ésszerű gazdálkodás közvetve javíthatja a társadalmi állapotokat, csökkentheti az ivóvízbázis depresszióját. A mitigációval összefüggésben pozitívumként említhető a Koncepció által is erősségként rögzített megújuló energiahasznosítás feltételinek jó adottságai. A geotermikus energiát potenciálisan kiaknázható, lezárt vagy működő kutak majd minden településen rendelkezésre állnak (pl. a mezőgazdasághoz kapcsolódóan üvegház-fűtési célokra kiválóan felhasználhatóak). Az egyéb szóba jöhető energiaforrások közül a víz-, nap-, szélenergia hasznosítása az Alföld természeti adottságai alapján megalapozottnak tekinthető. Biomassza hasznosítás elsősorban a mezőgazdaságiilletve zöld hulladékokra alapozható, energiaültetvények telepítése csak a más célra nem hasznosítható vagy egyéb okokból korlátozottan használható területeken (pl. Pély-Tiszasülyi tározó területén) javasolt. A térség legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Tisza-tó. A tó és környékének természeti adottságai Európában is egyedül állóak, a térség több olyan jellemvonással is rendelkezik, melyek a turisztikai kereslet legújabb irányzataihoz kapcsolódnak. Páratlan természeti kincseire alapozva cél egy kiegyensúlyozott, egyedi arculatú ökoturisztikai fejlesztés, összhangban a természeti-, környezeti terhelhetőségnek megfelelő aktív turizmus fejlesztésével Heves Megyei Területfejlesztési Programja ( ) A Program természetesen a Koncepcióra épít, az ott meghatározott célok eléréséhez szükséges intézkedéseket és beavatkozásokat tartalmazza. Ezek klímavédelemhez való kapcsolódását a következő Prioritás Intézkedés Beavatkozás Klímaváltozás szempontjából releváns beavatkozás: Innovatív vállalkozói tevékenységek támogatása beavatkozás: Beszállítói kapcsolatok fejlesztése intézkedés: Üzleti környezet javítása, a vállalkozások versenyképességének növelése beavatkozás: A vállalkozások munkahelyteremtő támogatása beavatkozás: Iparterületek infrastruktúra- és szolgáltatás fejlesztése beavatkozás: Piacra jutás segítése X intézkedés: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és stabil enegriagazdálkodás megteremtése az energiaimport függőség csökkentése érdekében intézkedés: Élelmiszeripar kapacitás- és beavatkozás: Kisvállalkozói tőkejuttatási programok kidolgozása beavatkozás: Munkahelyi képzések támogatása a vállalkozások számára beavatkozás: Vállalkozások megújuló energia hasznosítását és energia-hatékonyság növelését célzó fejlesztéseinek támogatása beavatkozás: Helyi energia ellátását biztosító kiskapacitású erőművek létesítése beavatkozás: Stabil energiabázis megteremtése, energetikai szerkezetváltás támogatása beavatkozás: Technológiai fejlesztések és K+F+I támogatása a megyei élelmiszer-feldolgozóipar versenyképességének növeléséért X X X 100

101 2.3.Prioritás: Versenyképes agrárium, helyi termék központú vidékfejlesztés 2.2.Prioritás: Helyi adottságokra épülő, fenntartható turizmusfejlesztés minőségfejlesztése beavatkozás: A borágazat technológiai fejlesztésének támogatása beavatkozás: Szállás és szolgáltatásfejlesztés X Intézkedés: Versenyképes turisztikai kínálat megteremtése beavatkozás: Új innovatív megoldások és turisztikai attrakciók létrehozása a helyi gazdaság élénkítéséhez való fokozottabb hozzájárulás érdekében beavatkozás: Megyei turisztikai együttműködések erősítése a turisztikai desztinációk köré szerveződő gazdasági szereplők között X Intézkedés: Húzó turisztikai ágazatok minőség és kapacitásfejlesztése beavatkozás: Humánerőforrás feltételeinek javítása beavatkozás: Egészség és gyógyturizmus fejlesztése beavatkozás: Kulturális örökségre alapuló turizmus fejlesztés beavatkozás: Ökoturizmus fejlesztése beavatkozás Bor- és gasztronómia turizmus fejlesztése beavatkozás Aktív turizmust szolgáló feltételrendszer kialakítása X X X X X beavatkozás: Technológia fejlesztések támogatása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében beavatkozás: Mezőgazdasághoz kapcsolódó innovatív tevékenységek támogatása X X intézkedés: A klímaváltozáshoz alkalmazkodó, versenyképes agrárszerkezet létrehozása beavatkozás: Fiatak gazdák képzésének, induló tevékenységének támogatása, szaktanácsadási rendszer működtetése beavatkozás: A szőlészet és a magas élőmunka-igényű kertészeti kultúrák támogatása beavatkozás: A hal-, erdő- és vadgazdálkodás támogatása beavatkozás: Az állattenyésztés ágazatának támogatása X X X intézkedés: A helyi termékek versenyképességének növelése termékpálya modellek kialakításával beavatkozás: Rövid ellátási lánc (REL) kialakításának támogatása helyi piacok létrehozatalával beavatkozás: Helyi termékek előállításának támogatása beavatkozás: A háztáji gazdálkodás támogatása X 101

102 2.4.Prioritás: Értéktudatos és befogadó társadalom megteremtése intézkedés: A munkaerőpiacra történő visszatérés elősegítése beavatkozás: Bölcsődei szolgáltatások helyben vagy lakóhelyhez közeli biztosítása beavatkozás: Óvodai szolgáltatások helyben vagy lakóhelyhez közeli biztosítása beavatkozás: Családi napközik fejlesztése beavatkozás: Gyermekjóléti szolgáltatások erősítése X X X beavatkozás: A részmunkaidő vagy távmunka lehetőségének elősegítése beavatkozás: A lakosság felvilágosítását szolgáló programok X X beavatkozás: Az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése intézkedés: Egészséges társadalom kialakítása intézkedés: A társadalmi befogadás erősítése a foglalkoztathatóvá válás elősegítésével beavatkozás: Az egészségügyi szakemberhiány pótlásának támogatása beavatkozás: Az egészségügyi intézmények műszerezettségi, informatikai fejlesztése beavatkozás: Idősek életét támogató ellátások és szolgáltatások bővítése, minőségének javítása beavatkozás: A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a szociális szolgáltatások infrastruktúrális fejlesztése beavatkozás: A hátrányos helyzetű fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése (ösztöndíj rendszer) beavatkozás: Fiatalok első munkahelyhez jutásának elősegítése (gyakornoki program) beavatkozás:a letelepedés elősegítése a képzett fiatalok megtartására (bérlakás program) beavatkozás: Munkaerő piaci igényekhez igazodó felnőttképzési programok elindítása a foglalkoztathatóság biztosítása érdekében beavatkozás: Komplex felzárkózási programok beavatkozás: Foglalkoztatási Paktum létrehozása és működtetése beavatkozás: közfoglalkoztatás támogató rendszer létrehozása X X X X X X X X X intézkedés: A sport, a mozgás, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére intézkedés: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében beavatkozás: Sporttáborok támogatása, erdei iskolák korszerűsítése beavatkozás: Az egészséges testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás programok megvalósítása a megye településein beavatkozás: Sportlétesítmények korszerűsítése, építése (kivéve tornatermek,) diáksport versenyek rendezése és közösségi szabadidős programok támogatása beavatkozás: Általános, közép- és felsőfokú oktatási intézmények és tornatermeik infrastrukturális fejlesztése, eszközigényeik fejlesztése beavatkozás: Felsőoktatási intézmények és gazdasági szereplők együttműködésének fokozása X X 102

103 2.5.Prioritás: Város-vidék kapcsolatok környezettudatos fejlesztése beavatkozás: Távoktatás, a nem-formális és informális, valamint a rugalmas tanulási lehetőségek támogatása, hatékonyabbá tétele beavatkozás: Az iskolai tehetséggondozás megerősítése beavatkozás: A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés kialakítása. X beavatkozás: Közúthálózat-fejlesztés intézkedés: Az elérhetőség feltételeinek javítása beavatkozás: Intelligens közösségi közlekedés beavatkozás: Vasút szerepének növelése beavatkozás: Kerékpárút hálózat fejlesztése X X X beavatkozás: Ivóvíz minőségének javítása, távlati vízbázisvédelem beavatkozás: Ár- és belvízvédelem X X intézkedés: Stratégiai erőforrások megóvása, természet- és környezetvédelem intézkedés: Fenntartható település- és térszerkezet beavatkozás: Hatékony hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése; folyékony hulladék elvezetése és kezelés beavatkozás: Közvilágítás korszerűsítése beavatkozás: Természetvédelmi területek és értékek megóvása beavatkozás: Barnamezős területek hasznosítása beavatkozás: Környezeti tudatosság ösztönzése beavatkozás: Az önkormányzati közszolgálatást nyújtó intézmények fejlesztései beavatkozás: Az épített környezet fejlesztése a vonzó települési arculat megteremtése érdekében (A vidéki természeti- és kulturális örökség védelmének támogatása) beavatkozás: A közösségi terek fejlesztése az életminőség javítása céljából beavatkozás: Települési infrastruktúra fejlesztések a közbiztonság javí tása érdekében beavatkozás: Leszakadó településrészek komplex fizikai és társadalmi megújí tása beavatkozás: A helyi identitás megerősítése és közösségformálás X X X X X X X X X X X 103

104 beavatkozás: Vállalkozások informatikai fejlesztéseinek támogatása intézkedés: Infokommunikációs fejlesztések beavatkozás: Közszféra informatikai fejlesztése; elektronikus közszolgáltatások elérhetővé tétele, megismertetése beavatkozás: Az információs társadalom kiépítéséhez szükséges hálózatok fejlesztése beavatkozás: Digitális írástudatlanság felszámolása, ITtechnológiák használatának ösztönzése Heves Megye Területrendezési Terve Az Országos Területrendezési Terv (OTrT), a megyei területrendezési tervek (MTrT), és a településrendezési eszközök egymásra épülő rendszert alkotnak. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 30. (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy rendelkezéseit alkalmazni kell a megyei területrendezési terv (MTrT) készítése és elfogadása során, valamint, hogy a megyei területrendezési terv (MTrT) rendelkezéseit alkalmazni kell a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során. A megyei területrendezési tervek övezeti tervlapjai kijelölik a rendszeresen belvízjárta területek övezetét, és a nagyvízi meder övezetének területét. A megyei területrendezési tervek meghatározzák, hogy a rendszeresen belvízjárta területek övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul, valamint, hogy a nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Ezek a jogszabályi rendelkezések egyértelműen a kockázatkerülés érdekében kerültek és kerülnek kidolgozásra. Az övezetek lehatárolásánál bekért szakmai adatszolgáltatások alapján, a területi-és településrendezési tervekkel folyamatosan követni lehet a klímaváltozás okozta kitettségi változásokat. A megyei területrendezési tervek felülvizsgálata során lehetőség kínálkozik sajátos megyei övezetek kialakítására. Tehát a megyei önkormányzatoknak lehetőségük lesz, a megye sajátosságait figyelembe vevő terület lehatárolások kidolgozására. Ezeknek az övezeti lehatárolásoknak egyik alapja éppen a klímaváltozás veszélyeivel érintett területek sajátos rendezése lehet. A megyei területrendezési tervek jelenleg is tartalmaznak olyan, közgyűlési határozattal elfogadott munkarészeket, amelyek a szigorúbb jogalkotási kötöttségeknél tágabb teret adnak a megyék számára ajánlások és intézkedési javaslatok megtételére. A hatályos Heves megyei területrendezési terv ajánlásai és intézkedési javaslatai jelenleg is tartalmaznak klímaváltozással kapcsolatos elemeket, még ha kidolgozásuk idején nem is ilyen megközelítésből merültek fel. A jelentős kockázatokkal járó intézkedési javaslatokban külön szerepel az anyagi védelem és az értékvédelem tárgyalása. Az anyagi védelemmel foglalkozó munkarész kitér az ár-és belvízvédelem, a többcélú-többirányú vízgazdálkodás, a hullámterek bővítése, a holtágak revitalizációja, a vizes élőhelyek gyarapítása, a kisvízfolyások tározóinak fejlesztése, a vizek visszatartása, az ártéri gazdálkodás, a vízbázis védelem témakörök tárgyalására. Az ajánlások munkarész is tárgyalja a vízvisszatartó képesség és az árvízveszély, a veszélyeztetett területek és a beépítés, valamint a vízgazdálkodás és az élőhelyvédelem összefüggéseit. 104

105 Eger Megyei Jogú Város Éghajlatvédelmi Stratégiája Eger Városa 2012-ben készítette el a saját éghajlat-változási stratégiáját. Eger és környékének éghajlata sajátos, környezetétől eltérő, átmenetet képez az alföldi és az északi-középhegységi klíma között. Az évi középhőmérséklet 9-10 C (míg az ország túlnyomó részén C). Az évi csapadékösszeg 600 mm, ami az országos évi átlagos csapadékérték-határok közé esik ( mm). Időjárási katasztrófák terén Eger számára a legfőbb veszélyforrás a szélsőséges vízjárás, ezen belül különösen az árvíz. Nemcsak a csapadék megfelelő elvezetése, hanem sokszor a gyorsan lezúduló esővíz visszatartása és az általa okozott erózió csökkentése is súlyos nehézségeket okoz a városnak. A beavatkozásokat nehezíti, hogy a terület érzékeny ivóvízbázisára fokozott figyelemmel kell lenni. A lakosság védelme érdekében fontos továbbá a nyári hőhullámok és a fokozott UV-sugárzás kommunikálására is figyelmet fordítani. A szántóföldi gazdálkodás területén a legnagyobb problémát Egerben és környékén (is) a vízháztartás fenntartása jelenti; a vízhiány és a víztöbblet egyaránt gondot okoz. További problémát jelent a gazdálkodó réteg szűkülése és a parlagon heverő területek arányának növekedése. Az Eger középpontjától számított 15 km-es sugarú körön belül az Egererdő Erdészeti Zrt. által kezelt erdőterületek összterülete 14198,25 ha. Az Eger külterületén levő valamennyi erdő vagy a nemzeti ökológiai hálózat része, vagy a természet védelméről szóló törvény szerinti természeti területnek minősül. Egyúttal Eger számos védett területtel és természeti értékkel is rendelkezik. Az éghajlatváltozás szempontjából fontos, hogy a társulás alkotó fajok tekintetében a száradásos tölgypusztulás az Eger környéki erdőkben is megjelent, továbbá a viharkárok, csapadék okozta erózió illetve a tűzesetek fokozódó veszélye jelent gondot. Ugyanakkor rendkívül fontos szerepe van az erdőállománynak, mint a kibocsátott szén-dioxid természetes megkötőjének. Eger Észak-Magyarország idegenforgalmi központja, 2010-ben a belföldiek által leglátogatottabb városok ranglistáján a kilencedik helyet érte el. A területre leginkább a kultúr-, bor- és a gyógyturizmus a jellemző. A város nemzetközi hírű rendezvényekkel büszkélkedhet (pl. az évenkénti Bikavér ünnep). Eger térsége a Mátra és a Bükk páratlan természeti kincseinek köszönhetően igen népszerű kirándulóhely is. Eger és térsége turisztikai vonzerejét termálvíz-adottságainak és az ezekre épülő gyógyfürdőknek is köszönheti. A térségben erős megújuló energia-hasznosítási potenciált jelent a napenergia, a geotermikus energia és a biomassza, azonban a megújuló és megújítható energiaforrások használata fűtési hőenergia-, illetve melegvízelőállításra kizárólag energiahatékonysági intézkedések elvégzése után javasolható. Egerben települési szinten nagy jelentősége lehetne a rendelkezésre álló termálvíz hasznosításának integrált rendszerű felhasználás esetén. Eger Megyei Jogú Város éghajlat-változási stratégiájának célja, hogy megfelelően felkészítse a települést a várható éghajlati változásokra, átsegítse lakosságát és gazdaságát e változásokon, illetve támpontot nyújthasson a fenntartható pályára való teljes átállásban. Ennek részeként a stratégia célja, hogy a település csökkentse ökológiai lábnyomát; megőrizze környezetének páratlan természeti kincseit; egészségesebb életfeltételeket biztosítson a lakosság számára a levegőminőség javításával és az időjárási szélsőségek hatásának helyben történő mérséklésével; hatékonyan gazdálkodjon a vízkészleteivel, és elhárítsa a szélsőséges vízhozamok okozta károkat; fenntartható módon gazdálkodjon saját erőforrásaival; csökkentse a településen képződő hulladék mennyiségét; csökkentse energiaigényét és ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéket; csökkentse a külső energiaforrásoktól való függőségét, és energiagazdálkodása tekintetében egyre növekvő arányban támaszkodjon a helyben rendelkezésre álló megújuló erőforrásokra; csökkentse egyéb ellátási területein is az importfüggőséget, a szükséges fogyasztási javakat minél inkább helyben termelje meg, és a településüzemeltetéshez szükséges szolgáltatásokat is helyi munkaerővel biztosítsa, ezáltal növelve a foglalkoztatottságot; megtartsa turisztikai vonzerejét, és ugyanakkor fenntartható módon szolgálja ki a turisztikai igényeket; támogassa a lakosság szemléletformálását, növelje az energia- és környezettudatosságot. A célok számszerűsítéséhez az Európai Unió energiapolitikai célkitűzései biztosítják az alapot. Ennek keretében az unió 2020-ig 20%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20%-ra növeli az 105

106 energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja az 1990-es bázisévhez képest. Gyöngyös város klímastratégiája Gyöngyös Város Önkormányzata is elkészítette a Város klímastratégiáját. A stratégia célja, hogy megmutassa a megtakarítási potenciálokat és alkalmazkodási feladatokat, vagyis kijelölje az éghajlatváltozás miatt szükséges fejlődési irányokat és lehetőségeket. A stratégia gyűjteményét adja a szükséges beavatkozási területeknek és lépéseknek. Az Önkormányzat ezek közül - a város lehetőségeit, a lakosok és érintettek véleményét figyelembe véve - kiválasztja és ütemezi a lépéseket, vagyis egy 4 éves cselekvési tervet készít, amelyben az elkövetkező időszak konkrét lépéseit és azok megvalósítási kereteit meghatározza. Gyöngyös Város és Heves megye klímaváltozással kapcsolatos problémái hasonlóak, mivel Gyöngyös (és környéke) egy meghatározó városa Heves megyének. A hasonló kihívások miatt, hasonlóak a céljai is. Gyöngyös város elsődleges célja, hogy a város lakosságát és gazdálkodó szervezeteit a lehető leghatékonyabban megvédje az éghajlatváltozás káros hatásaitól. Ennek érdekében az éghajlat-változási stratégiában foglaltak szerint az alkalmazkodási lépéseket megkezdi. A város felméri éghajlat-változási szempontból sérülékeny területeket, és a vészhelyzetek kezelése forgatókönyveket dolgoz ki. Az Önkormányzat alkalmazkodással összefüggő intézkedéseket tesz következő területeken: a lakosság és érintettek képzése, tájékoztatása, ár-és belvízvédelem, hőségriadó, UV riadó, vízbázis védelme, allergén növények visszaszorítása, klímabarát építészeti megoldások elterjesztése, zöldfelületek növelése, környezetbarát közlekedési módok támogatása, egészségügyi intézmények felkészítése, aszályos időszakokra való felkészülés (víztározás), ivóvízbázis fokozott védelme. Mind a lakossági szektorban, mind az önkormányzati intézmények épületeiben, mind pedig a megújuló energiákban rejlő óriási potenciálokat figyelembe véve elmondható, hogy a nemzetközi elvárással összhangban, 2020-ra Gyöngyös számára egy minimum 20%-os energia-megtakarítási cél vállalható. Amennyiben az energia-megtakarítási lépések a megfelelő ütemben megindulnak, valamint tekintetbe véve a megújuló energiákban rejlő potenciálokat, a város számára egy minimum 20%-os szén-dioxid kibocsátáscsökkentési cél elérhető 2020-ig. Nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy az önkormányzatok éghajlatvédelmi tevékenységének eredményei jobbak a globális vagy állami szinten elérteknél. Fontos szempont, hogy a lakosság közvetlen megszólításában, a helyi hatások észlelésében az önkormányzatok sokkal sikeresebbek, mint a felsőbb szinteken lévő vezetők. A stratégia csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom közös felelősségvállalása és a jövő iránti elkötelezettsége kialakul. A hatásvizsgálati és alkalmazkodási kérdések tipikusan helyben megoldandó feladatok. Az energiahatékonyság kérdésköre, a víz takarékos felhasználása jellemzően olyan témakörök, amelyekre közösségi szinten sok esetben könnyebb megoldásokat találni, mint az egyes családok szintjén. A helyi közösségek ismerik a helyi lehetőségeket, lakosokat és hatékonyabb megoldást tudnak találni az éghajlatvédelem céljainak elérése érdekében. A helyi fenntarthatóság megvalósításához fontos tudatosítani azt a tényt, hogy az alkalmazkodásnak lesznek helyi hasznai is, melyek nem igényelnek hosszú távú kifutási időt, vagy olyanok, amelyek másokkal összekapcsolva már úgyis megoldásra várnak (például a vízelvezetés kérdése). Az éghajlatvédelem céljából megvalósuló energiahatékonysági beruházások rövidtávú anyagi hasznot hozhatnak az önkormányzatnak, az intézményi működési költségek jelentős csökkenésével. Az ez által csökkenő üvegházgáz kibocsátás globális léptékben ugyan nem jelentős, de sok kicsi sokra megy, ha az éghajlatvédelemben, energiahatékonyságban élen járó városok példáját egyre több település követi, az összeadódó hatások minden bizonnyal globális szinten is érzékelhetőek lesznek. A világ számos térségében beigazolódott, hogy az erőteljes globális hatások elleni védekezésben a helyi (lokális) reagálás - amennyiben az a helyi lakosság, közösségek és önkormányzatok együttműködésére épül - gyorsabb, racionálisabb, tehát eredményesebb, mint az országos, lassan mozduló apparátusi intézkedéseknél. 106

107 Klímavédelmi helyzetértékelés Üvegházgáz leltár A megyei ÜHG leltár kidolgozásának elsődleges célja, hogy a megye képet kapjon arról, hogy melyek a fő kibocsátó ágazatok, milyen időbeni tendenciák tapasztalhatók és főként, hogy viszonyítási alapot adjon a megyei éghajlatpolitika dekarbonizációs, mitigációs tevékenységéhez. Az ÜHG leltár olyan nemzetközileg egységesített szabályok alapján - felépített számítási eljárás és adattár, mely az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a szén-megkötésnek számszerű becslésére alkalmas. Nemzetközi megállapodás és kapcsolódó EU-s és hazai jogszabályok alapján az országos ÜHG leltárról Magyarország évente jelentést tesz az ezzel foglalkozó ENSZ testület számára. A megyei ÜHG leltár elkészítésekor az alábbi témakörök kerültek megvizsgálásra: ÜHG kibocsátók 1. energiafelhasználás kibocsátása 1.1. áramfogyasztás kibocsátása 1.2. földgázfogyasztás kibocsátása 1.3. lakossági tűzifa- és szénfogyasztás kibocsátása 2. nagyipari kibocsátás 2.1. egyéb ipari energiahordozó-felhasználás kibocsátása 2.2. különösen szennyező ipari folyamatok kibocsátásai 3. közlekedés 3.1. közúti közlekedés 3.2. vasúti közlekedés 4. mezőgazdaság 4.1. kérődzők kibocsátása 4.2. hígtrágya-emisszió 4.3. szerves- és műtrágya emisszió 5. hulladékgazdálkodás 5.1. szilárdhulladék-kezelés 5.2. szennyvíz-kezelés ÜHG nyelők: 1. erdők A leltár készítésének célja, hogy a különböző ágazatok kibocsátásait közös nevezőre hozza, azaz egymással összehasonlíthatóvá tegye, illetve ezek összesítésével meghatározható legyen a megye összes kibocsátása t CO 2 egyenértékben kifejezve. összes kibocsátás ,77 nagyipar nélkül ,77 erdők (nyelők) ,00 végső kibocsátás ,77 nagyipar nélkül , táblázat: Heves megye ÜHG kibocsátása (t CO2 egyenérték) 107

108 Az ágazati kibocsátókat azok nagyságrendje szerint a következő ábra mutatja be: egyes ágazatok ÜHG terhelése t CO2 egyenérték E fogyasztás / áram E fogyasztás / földgáz közlekedés / közúti közlekedés E fogyasztás / lakossági szén és tűzifa nagyipar / egyéb ipari energiafogyasztók mg / állatállomány mg / hígtrágya hulladék / szennyvízkezelés közlekedés / vasúti közlekedés mg / szántóföldek hulladék / hulladéklerakás , , , , , ,92 201,76 84, , , , ábra Heves megye ÜHG kibocsátása ágazatonként szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kwh) értékesített földgáz (1000m3) háztartások 2% 24% 35% 33% 5% 1% lakosság kommunális közvilágítás ipar mezőgazdaság egyéb 10%1% 23% 7% 5% 1% 53% lakóépületek központi kazánjai kommunális távfűtést ellátó vállalkozások egyéb ipari mezőgazdasági 33. ábra: szolgáltatott villamosenergia mennyisége 34. ábra: értékesített földgáz közúti közlekedés ÜHG terhelése Egyéni közlekedés 43% 9% 48% Tömegközlekedés Teherszállítás 35. ábra: Közúti közlekedés ÜHG terhelése 108

109 SZEMÉLYGÉPKOCSI KISTEHERGÉPKOCSI AUTÓBUSZ ÖSSZESEN NYERGES TGK. KÖZEPES NEHÉZ TGK. NEHÉZ TGK. PÓTKOCSIS TGK. LASSÚ JÁRMŰ MOTORKERÉKPÁR SPECIÁLIS ábra: Közúti közlekedés ágazati megoszlása (járműkm/nap) A megyei ÜHG leletár eredményeit vizsgálva szembetűnő, hogy Heves megyében a legkomolyabb terhelést a villamos energia felhasználás jelenti ( ,72 t CO2 egyenérték). Az ágazat részletes adatait tartalmazó diagramból jól látszik, hogy a lakossági és az ipari felhasználás azonos arányú kibocsátással rendelkezik (35% és 33%). Az ágazati kibocsátás második helyén a földgáz áll ( ,46 t CO2), amelynek több mint felét a lakossági földgázfelhasználás teszi ki (53%), a sorban következő, 23%-ot kitevő egyéb kategóriát az iparban értékesített földgáz követi, ami az összes megyei érték 10%-át adja, a negyedikként érdemes még kiemelnünk a távfűtést ellátó vállalkozásokat kibocsátását (7%). A Heves megyei közúti közlekedés felelős a harmadik legnagyobb üvegházgáz terhelését ( ,86 t CO2). A közlekedés kibocsátásának részletesebb feltárásához érdemes lehet megvizsgálni az ágazati megoszlást a futott napi járműkilométer szempontjából. Az élen napi kilométerrel a személygépkocsi forgalom áll, második helyen találjuk a teherszállításhoz köthető kistehergépkocsit kilométerrel, az egyébként legalacsonyabb ÜHG kibocsátással rendelkező tömegközlekedést képviselő autóbusz átlagos napi megtett kilométerszáma A felsoroltakon túl lényeges a tehergépkocsik adatainak ismertetése: nyerges tehergépkocsi km, közepesen nehéz tehergépkocsi km, nehéz tehergépkocsi km, a pótkocsis tehergépkocsi km. A közúti közlekedés kapcsán fontos kiemelnünk, hogy a legnagyobb forgalmi tényezőként beazonosítható gépkocsiforgalom az ágazati ÜHG kibocsátása 48%-át teszi ki. A teherszállítás gépkocsiforgalomtól csekélyebb arányú napi kilométerszámokkal rendelkezik, ennek ellenére a káros anyag kibocsátás szempontjából mégis közel ugyanolyan közúti ÜHG terhelési adatokkal bír (megyei összes közúti ÜHG kibocsátás 43%) mint az egyéni közlekedés. E két tényező és a legalacsonyabb terhelést (9%) generáló tömegközlekedés tehát meghatározó a megyei ÜHG kibocsátás összértékének alakulásában. A három legkomolyabb kibocsátó után a cizelláltabb képalkotás érdekében szemügyre kell vennünk a többi ágazat terhelését is. A földgáz és az áram mellett a harmadik lakossági energiafogyasztáshoz kötődő ágazat a szén és tűzifa, amelynek CO2 egyenértéke ,90 tonna. A nagyipar és az egyéb ipari energiafogyasztók terhelése t/co2. A Heves megyei mezőgazdasági ágazat ÜHG terhelésének témájában három kibocsátót lényeges megemlítenünk, az állatállományt (19 171,58 t CO2), a hígtrágyát (7 694,82 t CO2), végül a szántóföldeket (201,76 t CO2). Végül a hulladékgazdálkodási ágazaton belül a szennyvízkezelés (6 797,75 t CO2) és a hulladéklerakás (84,76 t CO2), a közlekedési ágazaton belül pedig a vasúti forgalom (6 634,92 t CO2) érdemel figyelmet. 109

110 Éghajlati tényezők várható változása Hazánkban a műszeres megfigyelések kezdete óta az ezredforduló és az azt követő évek bizonyultak a legmelegebbnek. A XX. század második felében kimutatható, statisztikailag igazolt (szignifikáns) változások kétséget kizáróan az éghajlat megváltozását jelzik: a napi középhőmérséklet évi, tavaszi és nyári idősora hazánkra vonatkozóan rendre 0,14 C/évtized, 0,21 C/évtized, illetve 0,16 C/évtized szignifikáns emelkedést mutat. Hasonló mértékű a napi minimumhőmérséklet évi, tavaszi és nyári melegedő tendenciája rendre 0,15 C/évtized, 0,20 C/évtized, illetve 0,18 C/évtized nagyságú ugyancsak szignifikáns trendegyütthatókkal. A legnagyobb mértékű felmelegedés az ország nyugati részén jelentkezik. Az elkövetkező évtizedekben a modellszámítások alapján a felmelegedés várhatóan nyáron lesz a legmagasabb (egyes modellek szerint akár 6 o C-kal is!) ig hazánk éves átlaghőmérséklete 1-2,5 o C mértékben emelkedhet, míg a időintervallumra 2-5 o C melegedés prognosztizálható. 37. ábra: Magyarországra várható évszakos hőmérséklet változás ( o C) térbeli eloszlása 110

111 Jól látható, hogy a négy évszak közül egyértelműen nyáron várható a legnagyobb mértékű felmelegedés, amely jellegzetes térbeli eloszlást mutatva északnyugatról délkelet felé haladva egyre növekszik. Ugyanakkor a többi évszakban a felmelegedés térbeli eloszlása többé-kevésbé egynemű, nem tapasztalható számottevő területi különbség. A hőmérsékleti szélsőségeket tekintve a modellszámítások alapján az ún. extrém hőmérsékleti indexek múltbeli átlagos értékeihez viszonyítva jelentős elmozdulásokra lehet számítani: a hideg extrémumok előfordulása csökken, míg a meleg extrémumok gyakoribban jelentkeznek. A várható változás mértéke a időszakra vonatkozóan megközelítőleg a fele az évszázad végére becsült változás értékének. Az országon belüli térbeli szerkezetet a zonális elrendeződés jellemzi: a délebbi térségekben nagyobb változások valószínűsíthetők. A hegységekben, a magasabban fekvő területeken a meleg hőmérsékleti szélsőségeket jellemző éghajlati indexek sokkal kisebb mértékű növekedése várható, mint a sík vidékeken, s a fagyos napok számában várható változás még az átlagosnál is nagyobb. 20. táblázat: hőmérsékleti szélsőségek várható jövőbeli alakulása Magyarországon A hőségriadós napok száma a négy vizsgált állomás közül Budapesten és Szegeden volt a legnagyobb, több évben is meghaladta a 20 napot, míg Debrecenben csak két év során történt ez meg, Szombathelyen pedig egyszer sem. Az ország középső és az Alföld déli részén jellemző évente a legtöbb hőségriadós nap, számuk meghaladja az 5-öt, a nyugati határszélen és az Északi-középhegység nagy részén évi átlagban nem éri el az egyet sem. 38. ábra I. fokú hőségriadós napok idősora ábra I. fokú hőségriadós napok évi átlagos száma az évek közötti időszakban 111

112 A jövőbe tekintő modellek számításai szerint jelentős növekedés várható és szemben az évszakos változással jellegzetes térbeliséget mutat. A legnagyobb mértékű változás a déli megyéket fogja érinteni, de jelentős növekedés lesz az ország északi, északkeleti részein is. Összességében elmondható, hogy 2050-ig több, mint 30 nappal növekedhet a hőségriadós napok száma. 40. ábra: I. fokú hőségriadós napok jövőbeli várható alakulása Az E-OBS adatbázis alapján Magyarországon az átlagos évi csapadékösszeg 430 mm és 700 mm közé esik, de az ország területének legnagyobb részén mm a jellemző. Az 500 mm alatti legalacsonyabb évi csapadékösszeg az ország középső részén és az alföldi régióban jellemző. Az átlagos évszakos csapadékösszegek térbeli szerkezete alapvetően az átlagos évi csapadékösszeg szerkezetét követi. A legalacsonyabb ( mm) csapadékösszegek télen, a legmagasabbak ( mm) nyáron jelentkeznek. A teljes országra meghatározott lineáris trend a XX. század második felében növekedést mutat, a trendegyüttható értéke 5,2 mm/évtized. Az utolsó harminc évre illesztett lineáris trendegyüttható értéke 24 mm/évtized. A félévszázadra számított trendegyüttható azonban statisztikailag nem szignifikáns a relatíve nagymértékű, évek közötti változékonyság miatt. A legnagyobb növekedés (20 mm/évtized) a Dunántúl déli részén volt, a csökkenő tendencia hazánk északi részén jellemző. 41. ábra: Átlagos évi csapadékösszeg (mm) ábra: Évi csapadékösszegek évtizedes trendegyütthatói (mm/évtized) A csapadék mennyiségének és térbeli változásának becslése jelentősen meghaladja a hőmérsékleti modellek bizonytalanságát, mivel a csapadék térben és időben igen változékony meteorológiai elem. 112

113 43. ábra: Várható csapadékváltozás (%) térbeli eloszlása A modellek eredményeit elemezve a csapadékhozamokban kismértékű változások várhatóak, bár elég nagy a hibahatár ra várhatóan a téli csapadék mennyisége 15-20%-kal nő, míg a nyári 10-30%-kal csökken. Tavasszal és ősszel is növekedés várható. A térbeli különbségek nyáron lesznek a legmarkánsabbak ÉNy-tól DK felé történő csökkenéssel. 113

114 44. ábra: Száraz periódusok (R<1 mm) maximális hosszának várható változásai (%) Heves megye területén fellépő veszélyeztető tényezők A 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet 11 -a alapján a megye területén a felsorolt kiváltó okok közül az alábbiak kialakulásával lehet számolni: 1. ár és belvíz; 2. vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben; 3. rendkívüli időjárási körülmények, úgymint a nagymennyiségű csapadék (eső, hó), szélvihar, aszály; 4. földrengés, földcsuszamlás; 5. veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, tárolása; 6. veszélyes anyagok szállítása közúton, vasúton, vízi és légi úton; 7. veszélyes hulladékok hatásai; 8. robbanás üzemi környezetben, lakókörnyezetben; 9. tűzeset, ha az a lakosságot vagy az anyagi javakat tömeges mértékben veszélyezteti; 10. energetikai közüzemi rendszerek zavarai, leállása; 11. jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások; 114

115 12. járvány, járványveszély, állat-egészségügyi járványveszély; 13. nukleáris veszélyhelyzet; 14. terrorcselekmények, illetve az azzal való fenyegetés hatásai; 15. bajbajutott légi járművekkel kapcsolatos tevékenység. 45. ábra: Települések veszélyeztetettségi besorolása Forrás: Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság árvíz, villámárvíz és belvíz általi veszélyeztetettség A globális melegedés következményeként országunk és tágabb térségének éghajlata melegszik, rövidtávon az évi középhőmérséklet 1-2,5 C-kal emelkedik. Az évi csapadék változása bizonytalan, a modellszámítások alapján kisebb csökkenése vagy növekedése egyaránt lehetséges. Az azonban várható, hogy az éven belüli eloszlás átrendeződik, nő a téli-tavaszi és csökken a nyári-őszi félévben. Az éghajlat szélsőségesebb lehet, gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek, nő a tartósságuk és intenzitásuk. Vizeink, vízfajtától függően eltérő mértékben, érzékenyek az éghajlatra, az időjárásra, főként a hőmérséklet és a csapadék mind területi, mind időbeli változására. Az antropogén hatások ellenére a vízjárásban többnyire nemcsak kimutatható az éghajlat területi változatosságának hatása, hanem egzaktul igazolható annak vizeinkben történő felerősödése. Az éghajlatváltozás következtében a felszíni vizek tekintetében várható változások: ha az éghajlatváltozás miatt módosul a vízgyűjtői növényzet, ez kihathat a vízgyűjtők vízháztartására, a lefolyásra és a talajvizekre Az éghajlat szárazabbá válása, a hőmérséklet és a párolgás növekedése, az évi csapadék csökkenése következtében várhatóan kisebb lesz az évi lefolyás. az extrém időjárási események gyakoriságának növekedése miatt várhatóak hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozta hirtelen áradások 115

116 hamarabb jönnek a tavaszi olvadásból származó árhullámok nyáron a kisvizes időszak hosszabbodik, kisebb patakok ideiglenesen ki is száradhatnak. Ez nemcsak a víz mennyiségeben okoz problémát, de ha kevesebb vízbe ugyanolyan mennyiségű es koncentrációjú szennyvíz, vagy egyéb szennyezes érkezik, ami jelentősen ronthatja a vízminőséget gyakoribb, hosszabb ideig tartó, súlyosabb nedvességhiány várható a talajban. A felszíni vizek beszivárgásból származó utánpótlása csökken a vizek fogyása es a vízcsere lassulása a vízhőmérséklet emelkedésével párosulva kedvezőtlenül hat a vizek minőségére, csökkenti a vizek öntisztuló képességét, és növelheti a víz vagy a vízi élővilág által közvetített fertőzések kockázatát. növekszik a növények víz- es öntözővíz-igénye, a lakosság személyi használatú vízigénye, a halastavak es hűtővizek párolgási vesztesége az áradás után visszamaradt nagyobb mennyiségű hordalék problémát okozhat az átlaghőmérséklet növekedésével a felszíni vizek átlaghőmérséklete is nőhet, erre érzékeny fajoknál ez elvándorlást, kipusztulást eredményezhet a beszivárgás csökken, ebből adódóan csökkenhet a felszín alatti vizek természetes utánpótlása gyakoribbá válnak a kisvízgyűjtők villámárvizei szélsőségessé válhat a belvizek alakulása Alkalmazkodás nélkül leginkább sérülékenyek lehetnek az árvizekkel, s főként a nagycsapadékok által kiváltott heves árhullámokkal fenyegetett térségek és települések, a hasznosítható vízkészletek valamennyi fajtája (határokon belépő és helyben keletkező felszíni vízkészlet, felszín alatti vízkészlet), az üdülő-tóként hasznosuló nagytavak, a vízi és vizes ökoszisztémák. A sérülékenységet növelik a nem éghajlati hatások, pédául a nem megfelelő gazdálkodás a vizekkel, a növekvő környezetterhelés, az árvízi létesítmények nem megfelelő fenntartása, a hidrológiai, terhelési, vízminőségi problémák bonyolult kölcsönhatása. A sérülékenység alkalmazkodással csökkenthető. Vízgazdálkodási szakterület Vízkészlet-gazdálkodás Vízminőség-szabályozás Árvízvédelem Területi vízgazdálkodás Éghajlati hatások Nem éghajlati hatások Az alkalmazkodás igénye A hasznosítható felszíni és felszín alatti vízkészlet csökken, egyes tevékenységek fajlagos vízigénye (hűtővíz, öntözés) nő, növekvő konfliktus a vízfogyasztók között. Gyakoribb kedvezőtlen vízminőségi állapotok, csökkenő természetes öntisztuló képesség, kedvezőtlen ökológiai hatások. A téli esőeredetű árvizek kockázata nő, az olvadásos árvizeké bizonytalan, a villámárvizek gyakorisága és intenzitása növekszik, növekvő árvízkárok. Növekvő aszályhajlam, nő az öntözés és a halastavak vízigénye, csökken az öntözésre fordítható vízkészlet főként az Alföldön, a belvizek bizonytalanok. A lakossági vízigény alig változik, az ipar vízigénye bizonytalan, a mezőgazdasági vízigények területi megoszlása változhat. Növekvő szennyvíz és környezetterhelés, nő a nem éghajlati hatásokból (bemosódás, tisztítatlan szennyvizek) eredő vízminőségi kockázat. Örökölt árvédelmi rendszerek, védőképesség hiányosságai, a védett és védetlen árterek vagyoni növekedése, növekvő igény a biztonság iránt. Növekvő élelmiszerbiztonság, földhasználat rendszerének átalakítási igénye, örökölt és romló állapotú vízellátó és vízelvezető rendszerek. Csökkenő vízkészletek és növekvő vízigények mellett kell a vízkészlet-vízigény egyensúlyt biztosítani. Romló feltételek mellett kell biztosítani a vizek VKI szerinti jó ökológiai állapotát. Gyakoribb és intenzívebb árvizek és növekvő árvízi kitettség mellett kell fenntartani a lét- és vagyonbiztonságot. Az alkalmazkodás csak a földhasználati rendszer átalakításával együtt lehetséges, az öntözés növekvő vízigényét csökkenő vízkészlet mellett kell kielégíteni. 116

117 Települési vízgazdálkodás Folyó- és tóhasznosítás Csökkenő vízkészletek, romló vízkivételi feltételek (parti szűrésű víz), nő a lakosság csúcsvízfogyasztása, a vízfolyások terhelhetősége csökken, gyakoribb vízkárok. Csökkenő vízerőkészlet, többnyire romló hajózási feltételek, tavak vízmérlege romlik, az üdülőtavak vízszinttartási feltételei romlanak. Az üdülési idény hossza növekedhet. Növekvő igény az ivóvízellátás biztonsága iránt, bővülő technológiai lehetőségek az ivóvíz és a szennyvíz tisztítása terén, az élet- és vagyonbiztonság növekvő igénye. Növekvő hajózási igény a nemzetközi kötelezettségek miatt is, növekvő igény a vízzel kapcsolatos jóléti hasznosítások iránt. Növekvő energetikai hűtővízigény. 20. táblázat: Az éghajlati és nem éghajlati hatások a vízgazdálkodás szakterületeire A vízellátás biztonsága a vízbázisok felülvizsgálatát igényli, növekvő igény a szennyvizek fokozottabb tisztítására, gyakoribb és intenzívebb árvizek mellett kell biztosítani a települések biztonságát. Romló vízháztartási feltételek mellett kell biztosítani a tavak jóléti hasznosítását, a folyók hajózási hasznosítását, továbbá a hűtővízigényeket. A települések villámárvíz veszélyeztetettségét alapvetően a vízgyűjtő területének tulajdonságai határozzák meg. A villámárvíz tényleges kialakulása a vízgyűjtőn előforduló csapadék intenzitásától függ. A vízgyűjtő villámárvíz szempontjából döntő tulajdonságai a lehulló csapadék összegyülekezését, a felszíni lefolyását meghatározó tényezők, mint a mérete, alakja (pl. a körhöz való hasonlóság), lejtésviszonyai, legnagyobb szintkülönbség és az erdővel való borítottság. Karszt terület vagy annak közelsége erősen befolyásolhatja a felszíni vízgyűjtőn összegyülekező és átfolyó csapadék mennyiségét. Ez a modell nem számol a karszt módosító hatásával. A villámárvíz veszélyeztetettség meghatározásának célja felhívni a figyelmet arra, hogy a települések kitettsége, helyzetüktől és a felszíni környezettől függően különböző, és ez a különbözőség osztályozható, rangsorolható. A vízgyűjtő kitettsége csak egy erősebb vagy gyengébb lehetőségre hívja fel a figyelmet, a tényleges bekövetkezés csak olyan extrém csapadékkal együtt áll fenn, amelynek elvezetésére a településhez kapcsolható vízelvezetés nem alkalmas. A domborzati terepmodell, a vízfolyások és a település kontúrok térinformatikai eszközökkel való feldolgozása lehetővé teszi a településhez kapcsolódó részvízgyűjtő lehatárolását. Ezt követően a vízgyűjtők más felszíni témakörökkel való összevetése (pl. növényzet) és statisztikai kiértékelése eredményeként juthatunk mértékegység nélküli átlagértékekre épülő osztályozáshoz. Az eredményül kapott értékekhez (osztályozás), viszonyszámokhoz nem lehet biztos nem -et vagy bekövetkezés-t hozzárendelni. Település szintű döntés vagy alkalmazkodási stratégia kidolgozása csak szakértő bevonásával és jelentősen megnövelt részletességgel, az információk újraértelmezésével alakítható ki. A helyismerettel rendelkező számára nyilvánvalóan nem megfelelő térképi alakzatok a méretarányból következő egyszerűsítés, ill. kis mértékben az alapadat hibájára vezethető vissza. A NATÉR projekt erős hangsúlyt fektetett a klímaváltozás várható hatásaira 117

118 való válaszadási készség bemutatására, ugyanakkor elfogadta a különböző forrásokból származó adatok minőségét, bizonytalanságát. 46. ábra: Települések villámárvíz érzékenysége Forrás: NATéR 47. ábra: Heves megyei villámárvíz veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége 118

119 aszály veszélyeztetettség Az aszály nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány. Közvetlenül elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Magyarország területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati, délnyugati része tekinthető. A legsúlyosabb aszályok természeti adottságainknak és földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelően az Alföldön, főleg annak középső részén alakulnak ki. Az aszály a meteorológiai elemekhez hasonlóan véletlenszerű jelenség, földrajzi kiterjedése szintúgy, súlyosságát is nehéz előre jelezni. Az aszály alapvető oka az, hogy huzamos időn keresztül nem hullik elegendő csapadék. A szárazságot a globális légáramlás sajátosságai vagy emberi beavatkozások is okozhatják. A gátak és az öntözőrendszerek megzavarhatják a folyók és tavak vizeinek természetes körforgását, és előfordulhat, hogy nem jut elég pára a levegőbe ahhoz, hogy kialakuljanak az esőfelhők. A szárazságot erősítő további tényezők: a magas hőmérséklet, az alacsony páratartalom és az erős szél. Aszály idején a növényzet kipusztul, nem lehet aratni, és ez súlyosan érinti a környék állatvilágát és embereket is. Mire végül mégis megjön az eső, addigra a talajt az ásványi sók már esetleg tönkretették, illetve kellő tápanyag hiányában a termés nagyon gyenge lesz. A talaj eróziója is hosszan tartó problémákat okozhat, ezért fontos, hogy az aszályos vidékeken jó öntözőrendszerek épüljenek. A súlyos aszály súlyos éhínséget okozhat, és ezrek, sőt milliók életét olthatja ki. Aszály idején megnő a homokviharok és az erdőtüzek veszélye is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánkban 10 évből átlagosan 4 évben káros vízhiánnyal kell számolni között például 3, míg között 7 aszályos esztendő fordult elő. Ezek a számok kis azt támasztják alá, hogy fel kell készülni a vízhiányos időszakokban bekövetkező károk - aszálykárok - kivédésére, megelőzésére. Az aszálykárok elhárítása érdekében az állam legfőbb feladata a nagytérségek közötti vízátvezetést biztosító rendszerek létesítése, üzemeltetése, továbbá a tulajdonában lévő műveken a vízvisszatartás, a vízkészletek megőrzésének megteremtése. E tevékenység eredményeként mind a települési vízgazdálkodás, a rekreáció, az ipari és mezőgazdasági termelés, mind az ökológia vízbeszerzési lehetőségei a szárazság idején is megteremthetők. A mezőgazdáságban bekövetkező növényi károsodás ellen a területen gazdálkodók meliorációval, öntözéssel, az öntözéses gazdálkodás bevezetésével tudnak eredményesen védekezni. Az öntözésre való felkészülést nagymértékben segíti az 1990-es évek elején kidolgozott aszály-előrejelzés, amit az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal együtt készít és tesz közzé az FVM és az MTI útján. A kialakult aszály mértéke az ún. "aszályossági index"-szel jellemezhető, amely mérőszám a mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi a párolgási és csapadékviszonyok, valamint az a növények időben változó vízigénye alapján. Értéke országos átlagban: mérsékelt aszály idején 5-6, közepes aszály esetén 6-7, súlyos aszály esetén 7-8, rendkívül súlyos aszály esetén meghaladja a 8-at. Az aszály elleni védekezés A káros vízhiányok kivédése érdekében egyaránt biztosítani kell a térségek közötti vízátvezetési lehetőséget, valamint az ésszerű vízvisszatartást. Ez különböző létesítményekkel valósítható meg, pl. vízátvezető csatornák, tározók, vízlépcsők, vízvisszatartó és vízkormányzó műtárgyak építésével és üzemeltetésével. Az ily módon vízfolyásokban, csatornákban, tározókban biztosított vízkészletekből a vízkivétel helyétől különböző módserekkel lehet eljuttatni az öntöző vizet a növényzethez. A melioráció (magyarul: talajjavítás) az aszálykárok kivédésének egyik leghatékonyabb eszköze. Komplex tevékenység, amellyel a talajok termőképességének megóvása, illetve javítása biztosítható. Alapjaiban egyrészt agronómiai és agrotechnikai, másrészt műszaki tevékenységet tartalmaz. A talajok termékenységének kulcsa a talajok vízgazdálkodásában rejlik. Ehhez megfelelő agrotechnikával - mélyszántással, mélylazítással - kell biztosítani a talaj vízbefogadó képességét. Ezzel az egyszerű agrotechnikai elemmel a területre hullott csapadék helyben tartása, a növényzet számára optimális időben való felhasználása biztosítható. Alkalmazásával egyrészt csökken a belvízveszély, mert a felesleges víz nem áll meg a talaj felszínén, hanem beszivárog, másrészt aszályos időben csökkenti a vízhiány, okozta károkat. A rendszeresen mélylazított és ősszel mélyszántott területeken hirtelen tavaszi hóolvadáskor sem találunk felszíni vízborítást, mivel a talajszelvény a vizet befogadja, mintegy elraktározza a vegetációs időre a növény számára. A műszaki létesítmények, beavatkozások körében ismerni kell a vízháztartás-szabályozás eszközeit. Ezek alkalmasak a káros vizek elvezetésére, a felesleges vizek visszatartására és a megfelelő időben történő 119

120 felhasználás biztosítására. Kiépítésük szerint lehetnek felszíni létesítmények (csatornák, árkok, vízkormányzó műtárgyak) és felszín alattiak (talajcsőhálózatok). Az öntözés is a leghatékonyabban a komplex melioráció részeként valósítható meg. 48. ábra: Mezőgazdasági károk kár-nemenkénti megoszlása, Forrás: NÉS2 ivóvízbázisok veszélyeztetettsége 49. ábra: Heves megye aszályveszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége A Heves Megyei Vízmű Zrt szolgáltatási területén a vízszerzést biztosító ~ 190 db működő vízmű kút 75 %-a mélyfúrású kút és a nyersvíz 78 %-át szolgáltatja, míg a kitermelt nyersvíz 22 %-át sekélymélységű és talajvíz kutakból nyerjük. A felszín alatti vízkészletek megoszlása em 3 /év nyers-víz 66 %-a réteg, 12 %-a karszt és 22 %-a talajvíz. 120

121 ivóvízbázis jellege 12% 66% 22% karsztvíz talajvíz rétegvíz 50. ábra: Ivóvízbázis jellege a Heves Megyei Vízmű Zrt. mérései alapján Forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt. adatszolgáltatása Az Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. (ÉRV. Zrt.) 33 darab települést lát el, a vízmű évi termelése m3 volt. A szolgáltató 8 termelőkúttal rendelkezik, a kutak által kitermelt m3 víz a évi termelés 16,6%-át adta. A termelőkutak által 2016-ban biztosított víz megoszlása a következőképpen alakult: m3 rétegvíz, m3 talajvíz. A karsztvizek aránya az ÉRV Zrt. felmérései alapján m3 volt. A felszín alatti vízkészletek megoszlását az alábbi diagramon szemléltetjük. ivóvzívbázis jellege 10% 64% 26% karsztvíz talajvíz rétegvíz 51. ábra: jellege az Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. mérései alapján Forrás: Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. adatszolgáltatása 121

122 Megnevezés Vízellátás Közüzemi ivóvízellátással rendelkező település Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat, km 2 115, , , , ,5 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás Szolgáltatott víz, ezer m Ebből: a lakosságnak táblázat: Heves megye ivóvíz ellátásának főbb adatai Forrás: Forrás: Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015 A statisztikai adatokból látható, hogy a közüzemi ivóvízhálózat hossza és a bekapcsolt lakások száma folyamatosan emelkedett az elmúlt 15 évben, viszont a vízfogyasztás közel azonos mértékű az elmúlt években. Az éves középhőmérséklet várható emelkedése magával hozza a megnövekedő vízigényt mind a lakosság, mind a termelő szféra főleg a mezőgazdaság részéről. Emellett a fürdőturizmus várható bővülése is jelentős vízigényt jelenthet a rétegvizeinket tovább terhelheti. A várható szárazodási viszonyok következtében a csapadék beszivárgása a karsztrendszerbe csökkenhet, ezért dinamikus karsztvízszint nem, vagy csak nehezen jöhet létre, és emiatt a karsztforrások megszűnhetnek. További veszélyt jelenthet a vízbázisainkra a már jelenleg jelentős számú engedély nélkül létesített és üzemeltetett rétegvíz kutak, melyek részben az ellenőrizetlen mértékű vízkivétel, részben az esetleg nem megfelelő minőségben végzett kiépítés miatt fellépő szennyezőgóc miatt is problémát okozhatnak. Az ivóvízhálózat üzemeltetése szempontjából fokozottan jelentkezhet fertőzésveszély a vízhálózatban az átlaghőmérséklet növekedésével. Az Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. által végzett trícium vizsgálat eredménye alapján azt lehet mondani, hogy 13 vízbázis közül 9 sérülékenynek számít. természeti értékek veszélyeztetettsége 52. ábra: Heves megyei ivóvízbázis veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége Védett természeti értékek Heves megyében Természeti értékeink veszélyeztetettsége A természetvédelem azon élettelen és élő természeti értékeknek a védelméről, megőrzéséről és fenntartásáról gondoskodik, amelyek az egyes területek kedvező természeti tulajdonságait, történeti, szakismereti és 122

123 előfordulási ritkaságait, valamint tájképi megjelenésének tudományos és kulturális szempontból fontos megtartását és bemutatását jelentik. 1. Terület nélkül védett természetvédelmi értékek a barlangok (ha külön védett felszíni területe nincs is) azok a hatóságilag védetté nyilvánított tárgyak, amelyek előfordulási helye különböző okok miatt nem, vagy nehezen lehatárolható (pl. fák, sziklák, stb ) azok a növény- és állatfajok, amelyek területtől függetlenül országosan (avagy egy területi előfordulási helytől függetlenül is) védettek. 2. Védett területek, mint természetvédelmi értékek Nemzeti park (NP): az országra jellemző, kevésbé módosított táj vagy tájrész; amely tájképi jellegzetességei és kedvező természeti tulajdonságai valamint természeti és kultúrtörténeti értékei és azok megóvása végett a tudomány, a közművelődés és a felüdülés szempontjaiból különleges jelentőségű. Tájvédelmi körzet (TVK): a természetvédelmi értékek, valamint kedvező természetvédelmi tulajdonságok megőrzésére és fenntartására szolgáló nagyobb terület vagy tájrész. Alkalmas arra, hogy az ember természetes és művi környezetét egységes keretben, harmonikusan fejleszthessük. Természetvédelmi terület (TVT): védett természeti értékek megóvására és fenntartására szolgáló terület. Jellege szerint lehet: földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi, kultúrtörténeti és egyéb. Természeti emlék: a természet különleges egyedi képződménye (pl. egyes fák, facsoportok, sziklák, források, földtani szelvény, stb.) Országos jelentőségű természetvédelmi területek Heves Megyében Név Település Védettségi szint 1 Bél-kő TT Bélapátfalva 2 Bükki NP Demjéni Bányaél kaptárköve TE Demjéni Hegyes-kő-tető és Ereszvény-völgy kaptárkövei TE Demjéni Remete-völgy kaptárköve TE Egerbaktai Szent-völgy kaptárköve TE Bélapátfalva, Bükkszentkereszt, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Dédestapolcsány, Eger, Felsőtárkány, Kács, Kisgyőr, Mályinka, Miskolc, Mónosbél, Nagyvisnyó, Parasznya, Répáshuta, Sály, Szarvaskő, Szilvásvárad, Tard, Varbó Demjén Demjén Demjén Egerbakta országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi Védelmi kategóri a TT NP TE TE TE TE 123

124 Egerszalóki Menyecskehegy kaptárkövei TE Egerszalóki Öreg-hegy kaptárköve TE Egri Cakó-tető kaptárkövei TE Egri Mész-hegy déli sziklacsoportjának kaptárkövei TE Egri Mész-völgy kaptárköve TE Egri Nyerges-hegy keleti oldalának kaptárköve TE Egri Nyerges-hegy nyugati oldalának kaptárkövei TE Egerszalók Egerszalók Eger Eger Eger Eger Eger 14 Erdőteleki arborétum TT Erdőtelek 15 Erdőtelki-égerláp TT Erdőtelek 16 Gyöngyösi Sár-hegy TT 17 Hevesi Füves Puszták TK 18 Hortobágyi NP Abasár, Gyöngyös, Pálosvörösmart, Visonta Átány, Besenyőtelek, Boconád, Dormánd, Erdőtelek, Erk, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény, Jászivány, Kál, Kerecsend, Kisköre, Kompolt, Kömlő, Nagyút, Pély, Poroszló, Sarud, Tarnaméra, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tiszanána, Újlőrincfalva Ároktő, Balmazújváros, Egyek, Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Karcag, Kunmadaras, Nádudvar, Nagyhegyes, Nagyiván, Négyes, Polgár, Poroszló, Püspökladány, Tiszabábolna, Tiszacsege, Tiszafüred, Tiszavalk, Újlőrincfalva, Újszentmargita 19 Kerecsendi-erdő TT Kerecsend 20 Kőlyuktető TT Andornaktálya, Eger 21 Közép-tiszai TK Besenyszög, Cibakháza, Csataszög, Fegyvernek, Kisköre, Kőtelek, Lakitelek, Martfű, Nagykörű, Nagyrév, Pély, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasüly, Tiszaug, országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi TE TE TE TE TE TE TE TT TT TT TK NP TT TT TK 124

125 22 Mátrai TK Noszvaji Dóc kaptárkövei TE Noszvaji Farkas-kő kaptárköve TE Noszvaji Pipis-hegy kaptárköve TE Ostorosi Pajdos kaptárkövei TE Ostorosi Tag-gödör kaptárkövei TE Ostorosi Vizes-völgy kaptárköve TE Siroki Földkunyhó-tető kaptárköve TE Tiszavárkony, Törökszentmiklós, Vezseny Bátonyterenye, Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Kisnána, Markaz, Mátraszentimre, Parád, Parádsasvár, Pásztó, Recsk, Sirok Noszvaj Noszvaj Noszvaj Ostoros Ostoros Ostoros Sirok 30 Siroki Nyírjes-tó TT Sirok Siroki Rozsnak-völgy kaptárkövei TE Siroki Törökasztal és Bálványkövek kaptárkövei TE Siroki Várhegy kaptárkövei TE Sirok Sirok Sirok 34 Szőlőskei-erdő TT Eger 35 Tarnavidéki TK Arló, Borsodszentgyörgy, Bükkszenterzsébet, Csernely, Domaháza, Hevesaranyos, Istenmezeje, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Váraszó országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi országos jelentőségű, egyedi TK TE TE TE TE TE TE TE TT TE TE TE TT TK 22. táblázat: Heves megye Országos-, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi területei 125

126 1 Helyi jelentőségű természetvédelmi területek Heves Megyében Név Település Védettségi szint Andornaktálya, Nagykert Természetvédelmi Terület Védelmi kategória Andornaktálya helyi jelentőségű TT 2 Apci Széleskő tó és környéke Apc helyi jelentőségű TT 3 Arborétum Recsk helyi jelentőségű TT 4 Bába-kő Gyöngyössolymos helyi jelentőségű TT 5 Demjéni-gyepek Demjén helyi jelentőségű TT 6 Demjéni-kaptárkövek Demjén helyi jelentőségű TT 7 Édesvízű mészkőbányák és patak Mónosbél helyi jelentőségű TT 8 Egerszalók, Lepkés zug Természetvédelmi Terület Egerszalók helyi jelentőségű TT 9 Egri Agria Park fái (7 tiszafa) Eger helyi jelentőségű TE 10 Egri Csákány utcai japánakác Eger helyi jelentőségű TE 11 Egri Diófakút utcai diófa Eger helyi jelentőségű TE 12 Egri Egészségház előtt álló páfrányfenyő Eger helyi jelentőségű TE Egri Érseki Palota felső-kert, középső-kert és díszkert Egri Esterházy Károly Főiskola botanikus kertje Egri Eszterházy Károly tér fái (vérbükk és törökmogyoró) Egri Gárdonyi Géza Múzeum kertjének fái (2 vasfa, 1 tamariska, 1 papíreperfa) Eger helyi jelentőségű TT Eger helyi jelentőségű TT Eger helyi jelentőségű TE Eger helyi jelentőségű TE 17 Egri Gárdonyi Gimnázium fái (2 db tiszafa) Eger helyi jelentőségű TE 18 Egri Gőber urnatemető piramistölgyei (3 db) Eger helyi jelentőségű TE 19 Egri Hősök temető kegyeleti park fái Eger helyi jelentőségű TE Egri Kisfaludy u. 6. sz. előtt álló mamutfenyő Egri Megyei Rendőr-kapitányság udvarán állópáfrányfenyő és juharlevelű platán Egri Rendelőintézet udvarán álló juharlevelű platán Egri Sancta Maria Leánykollégium udvarán álló páfrányfenyő és hegyi szil Egri Szent János Továbbképző Központ udvarán álló vadgesztenye Egri Termálfürdő fái (5 db juharlevelű platán, 3 db mocsárciprus) Eger helyi jelentőségű TE Eger helyi jelentőségű TE Eger helyi jelentőségű TE Eger helyi jelentőségű TE Eger helyi jelentőségű TE Eger helyi jelentőségű TE 26 Érsekkert Eger helyi jelentőségű TT 27 Fajzatpusztai park Gyöngyöstarján helyi jelentőségű TT 126

127 28 Fakövületek lelőhelye Mikófalva helyi jelentőségű TT 29 Füzesabony, 3. sz. főút melletti idős fasor Füzesabony helyi jelentőségű TE Gyöngyös, Egri út 2. sz. alatt álló páfrányfenyő Gyöngyösi Fő tér 13. sz. alatt található japánakác Gyöngyösi Klapka u. 1. sz. alatt álló 3 tiszafa Gyöngyös helyi jelentőségű TE Gyöngyös helyi jelentőségű TE Gyöngyös helyi jelentőségű TE 33 Gyöngyösi Rigó utcai kert Gyöngyös helyi jelentőségű TT 34 Gyöngyösi Sástói-kőbánya Gyöngyös helyi jelentőségű TT Gyöngyösi Szent Bertalan u. 3. sz. alatt álló 2 db japánakác Heves Megyei Önkormányzat udvarán álló 5 db vadgesztenye Gyöngyös helyi jelentőségű TE Eger helyi jelentőségű TE 37 Ilona-völgyi fasor Parád helyi jelentőségű TE 38 Kastély-park, Sósi-rét Gyöngyöstarján helyi jelentőségű TT Kiserdei Természetvédelmi Terület és szabadidőpark Mátrafüred, Akadémia u. 11. sz. alatt található 2 db lucfenyő Mátraballa helyi jelentőségű TT Gyöngyös helyi jelentőségű TE 41 Mészhegy Nyerges-tető Eger helyi jelentőségű TT 42 Mihalovics-féle kőbánya Nagyvisnyó helyi jelentőségű TT 43 Millenáris Emlékpark nagylevelű hársfái Kápolna helyi jelentőségű TE 44 Nagyegedi növénytársulás Eger helyi jelentőségű TT 45 Novaj, Csátés-völgy, Ostorosi-völgy Novaj helyi jelentőségű TT 46 Novaji-Kányás Novaj helyi jelentőségű TT 47 Novaji Kerek-domb, Homokos-tető, Alsó- Rakottyás Novaj helyi jelentőségű TT 48 Novaji Nagy-gyepföld, Macskás-domb Novaj helyi jelentőségű TT 49 Novaji-rét Novaj helyi jelentőségű TT 50 Novaji-völgy Novaj helyi jelentőségű TT 51 Novaj, Szihalmi-part, Óvoda-domb Novaj helyi jelentőségű TT 52 Orczy-kastély kertje Gyöngyös helyi jelentőségű TT 53 Ostoros, Csátés-völgy, Ostorosi-völgy Ostoros helyi jelentőségű TT 54 Öreg kocsányos tölgy Kisköre helyi jelentőségű TE 55 Parádfürdői park Parád helyi jelentőségű TT 56 Siroki domb és víztározó Sirok helyi jelentőségű TT 57 Szilvásvárad belterületi parkja Szilvásvárad helyi jelentőségű TT 58 Szociális otthon parkja Vámosgyörk helyi jelentőségű TT 59 Tenki Blaha Lujza emlékpark Tenk helyi jelentőségű TT 60 Tenki milleniumi emlékpark Tenk helyi jelentőségű TT 61 Történelmi emlékhely Kápolna helyi jelentőségű TT 127

128 62 Tőzegmohás láptavak Egerbakta helyi jelentőségű TT 63 Útmenti hársfa Hort helyi jelentőségű TE 64 Védett fák Gyöngyös helyi jelentőségű TE 65 Verpeléti Várhegy Tarnaszentmária helyi jelentőségű TT 53. ábra: Helyi jelentőségű védett természeti területek száma Forrás: KVMV természetvédelmi Hivatala 54. ábra: Heves megyei természeti értékek veszélyeztetettsége, forrás: Klímabarát Települések Szövetsége 128

129 4. A Mátra vidékének természeti értékei 4.1 Földtani értékek a Mátra vidékén A Mátra hegység jellegzetes vulkáni kőzetvidék, kialakulásának fő időszaka millió évvel ezelőttre tehető. A vulkáni tevékenység csökkenése után a szél, a víz, a jég okozta erózió vált a hegység fő továbbformálójává. A vulkáni kőzetes kihűlési folyamat és a természeti erők formálták ki évmilliók során az elkülönülten álló kőzetoszlopokat. A hajdani tenger hullámverésének nyomát őrzik a térszintből kiemelkedő konglomerátum szirtek, a szél munkáját a szerkövek. A jégkorszakra emlékeztetnek a Kékes déli oldalán levő kőtengerek. Az eróziós patakmedrek némelyike kanyonszerű, érdekes sziklaalakzatokkal (Tarjánka völgy, Ilona patak felső völgye, Ördögvályú völgy). A vulkáni hegység érdekes ritkaságai a nagyobb eróziós üregek (Csörgőlyuk-barlang) és gejzírkúpok (Bábakő). 4.2 Növényvilág A Mátra az Északi-középhegység flóravidék mátrai flóra-járásába tartozik. A klimatikus viszonyok alapján erdőzónákra tagozódik, ezek kiemelt értékei: Erdős-sztyepp zóna: a Mátra D-i lábánál a lejtőlábi törmelék-kúpon, löszön és andeziten kialakult csernozjom barna erdőtalajon a középhegységi melegkedvelő tölgyesek csatlakoznak a Heves-Borsodi síkság tatárjuharos lösztölgyeséhez. A két erdőzóna találkozásánál a két erdőtársulás átmeneti állománya fordul elő. Ilyen pl. a Mátrafüredi Dobogóhegyen található felálló iszalag, magyar zergevirág, borzas peremizs, taréjos csormolya, sziki kocsord, macskahere. A cseres tölgyes erdők a Mátra legnagyobb kiterjedésű erdőtársulásai. Jellemző lágyszárú növényei a magyar bogáncs, a sárgás sás, a pázsitos nőszirom, az erdei gyöngyköles, a pilisi bükköny, stb... A bokorerdők a cseres tölgyes és bükkös erdőzóna gerincélein, meredek déli lejtőin megtalálhatók. Ehhez szorosan csatlakoznak a gyöngyvessző cserjések. Termőhelye a mérges sásnak, a magas gyöngyperjének, stb... A hárs-kőris sziklaerdőben fordul elő a bugás macskamente, a tarka gyöngyperje, a bajuszos kásafű, valamint a helyi karakterfajnak tekinthető békaszem. A fenti erdőtársulásokhoz szorosan csatlakoznak a nyílt és zárt andezit sziklagyepek, melyek legszembetűnőbb helye a Saskő É-i sziklái. Itt van az alpesi szirti páfrány egyetlen hazai előfordulása. A szirti ternye, a magyar kőhúr, a fürtös kötőfű, a deres varjúháj. A gyertyános-tölgyes és bükkös erdőzóna 600 m felett váltja fel a cseres-tölgyes erdőzónát. Az aljnövényzetben tömeges a szagos müge, erdei szélfű; a bükkösökre jellemző a békabogyó, a völgy csillag, a farkas-boroszlán, stb... A bükkösök és gyertyános tölgyesek tarra vágásával kialakult hegyi réteken (NY-i Mátra) számos ritka védett növényfaj él, mint pl. az osztrák tárnics, a szunyoglábú bibircsvirág, a gömbös kosbor. A szőrfüvesrétek növénye a palástfű, a fehér májvirág. A hűvös hegyi klímához kötötten, 900 m felett és É-i oldalakon jelenik meg a hegyi bükkös, olyan növényekkel, mint a nyúlsaláta, a karcsú sisakvirág, a farkasbogyó, stb... A Mátra belső területeinek gazdálkodási formájára jellemző volt a természetes növényvilág adottságait kihasználó állattenyésztés, elsősorban szarvasmarhákat legeltettek ezeken a területeken. A tevékenység az elmúlt években alábbhagyott. A legeltetéses állattartás hatásainak megszűnése, a háztáji jószágállományra való korlátozódás a területek arculatát is gyökeresen átalakították, és az egykori gyepek számára igen kedvezőtlen hatást eredményeztek, hiszen az egykori rétek, legelők becserjésedtek, lassú ütemben beerdősödtek, nyomuk sem maradt. A klímaváltozás hatására erősödő inváziós fajok elterjedése a gyepek, rétek területét visszaszorította. 4.3 Állatvilág A Mátra legnagyobb emlősei a szarvas, őz, a vaddisznó, a róka és a betelepített muflon. Számos kisebb emlősfaj egyedeit megtaláljuk az erdők mélyén és a szegélyterületeken. Ritkán találjuk meg a védett nyuszt, nyest, a 129

130 vadmacska és a borz egy-egy képviselőjét. Az egyre fogyatkozó öreg erdők, a növekvő üdülési és túristaforgalom miatt a ragadozó madarak kevés fészkelésre alkalmas területet találnak. A hegyek közé szorult falvakat körülvevő erdőkben találunk néhány pár galambász-héját, egerész- és darázsölyv fészket. A közép- és nyugat Mátra kevéssé zaklatott helyein megtaláljuk a császármadarakat. Egy-két állandó folyású hegyi patak mentén még hegyirigó párok is fészkelnek. A Mátra madárvilágához tartozik a holló, a macskabagoly, a fekete harkály, a kék galamb, a királyka, a légykapó és a léprigó számos példánya. Ritka kétéltű és hüllő fajai a Mátrai TVK-nek a sárgahasú unka, a gyepi béka, az alpesi gőte és a faligyík. Galyatető és a NY-i Mátra térségében gazdag lepkefaunával találkozhatunk. 5. A Bükk természeti értékei 5.1 A Bükk földtani értékei Az 1976-ban alapított Bükki Nemzeti Park első hegyvidéki nemzeti parkunk, igen gazdag földtani, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékekben. A hegység változatos szerkezeti, kőzettani adottságaira alapozva sokszínű formakincs képződött. A Bükkalja felszínalkotó kőzetei mintegy millió év között, a Kárpát-medence vulkanizmusának fő szakaszában, többször ismétlődő vulkáni törmelékszórások során m vastagságban rakódtak le. A vulkáni tufák elég változatosak; a könnyen porlótól az összesült, kemény tufaváltozatokig több típus is előfordul. A könnyen porló szürkésfehér tufaváltozat az anyaga a kaptárköveknek, amelyekkel elsőként találkozunk a Mangó-tető oldalában. A kúpszerű formákat mintegy 2 millió éve a folyóvizek alakították ki szerkezeti törések mentén, főleg a Ny-D-DNy-i völgyoldalakon, a lejtők inflexiós pontja közelében. A 1,5-30 m magas formák fokozatosan fejlődnek. Előbb egy kisebb csoportosan álló formacsoport keletkezik; majd egy nagyobb, a hegyoldalhoz csatlakozó kúpszerű forma; később egy típusos kúp, amely végül egy pusztuló formává alakul át ban a Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyedülálló természeti jellege miatt elnyerte a hungarikum címet természeti környezet kategóriában. A Bükkalja kialakulása, természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján is hazánk egyik legkülönlegesebb kistájcsoportja. A bükkaljai kőkultúra magában foglalja a bükkaljai táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszerét, a kő mint (építő)anyag jelentőségét a tájgazdálkodásban, a kőfaragómesterséget, a barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket és a kaptárköveket. A bükkaljai kőkultúra élő hagyományokkal rendelkező, összetett természeti-tájgazdálkodási-kulturális rendszere igen sérülékeny és veszélyeztetetett a klímaváltozás szempontjából. Az 1950-es évek közepéig a Bükkalja domboldalait gyümölcsös parcellák szabdalták, kisebb erdőfoltokkal és a parcellákat elválasztó cserjés-fás mezsgyékkel. A gyümölcsösök nagy része hagyományos művelésű, kaszált aljú gyümölcsös volt, szőlőkkel tarkítva. Az államosítást követően fokozatosan felhagyták a gyümölcsösök művelését, az egykor ápolt területek elvadultak, elakácosodtak. A jégkorszakok idején alakultak ki az összesült, kemény tufavonulatokat átvágó patakok szurdokvölgyei. Szerkezeti vonalak mentén zömében mészkövön alakult ki a Hór-völgy, amely földtani alapszelvények, feltárások, barlangok sokaságával és a Bükk legszebb krioplanációs azaz a jégkorszakokban a fagyaprózódás 130

131 hatására kialakult formakinccsel rendelkezik. A Subalyuk-barlang vízszintes járatait valószínűleg a Hór, vagy egy mellékpatakja formálta ki, míg a függőleges szakaszok az itt húzódó törésvonalak találkozásánál helyezkednek el. A barlang kedvező fekvése miatt a neandervölgyi ősember számára védelmet és jó szálláshelyet biztosított, s Európa hírű leleteket őrzött meg. A Hór-völgy legszebb részén emelkedik az Ódorvár meredek, sziklás csúcsa tetején őskori és középkori vár nyomaival. Itt található továbbá a kiemelkedő földtaniőslénytani értékeket rejtő Hajnóczy-barlang, mely valószínűleg a Bükk egyik legidősebb barlangja. A Hosszúvölgy és a Hór-völgy mentén futó törésvonalak találkozásánál emelkedő Füzérkőn egy középkori vár alig felismerhető alapjai, valamint az erősen összetöredezett mészkőrétegeken kialakult szurdokszerű völgyrészletek és az ismert kőtornyok, kőkapuk és rombarlangok láthatók. A Bükk legismertebb geomorfológiai értékeit a triász mészkőformációk hordozzák. Ezek jó oldhatósága segítette a karsztos formakincs kialakulását. A túra felmegy a fennsík peremére, ahol karsztos sziklafelszínek, vagy ördögszántások, függőtöbrök vagy víznyelők (Pénzpataki-víznyelő, Nagy-Hársas-, Tányéros-, Zsérci-Nagy-Déliteber stb.), töbörsoros völgyek (pl. a Nagymezőn, a Zsidó-réten stb.), különböző típusú átmenő-, akna- és rombarlangok (Létrási-vizes-bg, Szamentu-bg, Kis-Kőháti-zsomboly, Kálmán-réti-zsomboly, Pes-kői-bg, Tar-kőibg, Anna-mésztufa-bg stb.) láthatók. A fennsíkperemen kőzetminőségi, szerkezeti okok miatt alakultak ki, a tájképileg is értékes bükki kövek. A fennsíkperemi szurdokvölgyek kialakulása a földtörténeti óidőben és középidőben ( millió éve) lerakódott üledékek érintkezési zónájához kapcsolódik. 5 millió évvel ezelőtt a Bükk kitakaródásakor fokozatosan felszínre kerültek az egyre idősebb kőzetrétegek, s az akkori felszíni vízhálózat átöröklődött a karsztos térszínre. A jégkorszakok közötti (2,4 millió évtől) meleg-nedves időszakokban a patakok fokozatos bevágódásával nőtt a szurdokok mélysége. A könnyebben pusztuló kőzetsávokon (pl. agyagpala) a völgyoldalak lealacsonyodtak, a patakmedrek pedig kiszélesedtek. A kemény mészkőfalakat a patakok a hátravágódás során látványos szurdokokkal, sokszor vízesésekkel törik át, a sziklafalakon pedig gyűrődések, törések figyelhetők meg. A Nyomó-hegy, a Bükk idősebb, 7-8 millió éves, hegylábfelszínének szigetszerű maradványa. A pliocén során a meleg-mérsékelt, félig-száraz éghajlaton a mállékony felszín formálását a záporpatakok végezték. A legnagyobb vízfolyások ősei a lassan emelkedő, félig kitakart Bükk peremvidékén fokozatosan egy enyhe lejtésű síkot, úgynevezett hegylábfelszínt alakítottak ki. Ezeket a korszak végi újabb emelkedés hatására, a folyók fokozatosan felszabdalták, és tovább alacsonyították. Az eróziónak ellenálló, összesült riolittufa részletek kipreparálódtak, s a kialakuló új felszín fölé magasodtak. Egerszalók belterületi határától mintegy 1300 méterre DDK-i irányban, a Maklány-völgyben, a gyógy- es wellness fürdő épülete mellett található egy igen ritka morfológiai képződmény, a Sódomb. A kifolyónál C hőmérsékletű, gyógyvíznek minősülő, nátriumot is tartalmazó, kénes, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, fosszilis eredetű (kb eves) mélységi karsztvíz igen sok értékes kémiai komponenst tartalmaz. A magas mélységi nyomás hatására jelentős a karsztvíz oldott szén-dioxid-tartalma, amely enyhen savas 6,2 6,5 ph érteket eredményez. A felszínre jutó víz szénsavtartalma a nyomáscsökkenés es a magas hőmérséklet hatására elbomlik, a keletkező szén-dioxid elillan a légkörbe. Ennek következtében, valamint a mésztufadombon lefolyó víz felületi feszültségének csökkenése hatására csökken a vízben oldott formában levő intenzív mészsókiválás figyelhető meg. A mészsó jelentős része kicsapódik, és változatos felszínű, teraszos mésztufa-lépcsőket, csobogókat es medencécskéket alakit ki. A mésztufa egyéb köznapi nevein: forrásmészkő, 131

132 édesvízi mészkő, darázskő hasonló keletkezese több helyen is ismert, ilyen a Szalajka-völgyben található Fátyolvízesés is. A Szalajka-völgy egyik fő nevezetességével, Magyarország kiemelkedő természeti szépségével elő szokott fordulni, hogy a nyári aszályban kiszárad, ami elmúlt évek csapadékhiányos forró nyári hónapjai során többször megismétlődött. Az egerszalóki Sódomb impozáns méretének es intenzív növekedési ütemének köszönhetően egyedülálló Közep-Európában. A mésztufadomb fennmaradásához állandó vízutánpótlásra van szükség, mivel víz nélkül a szárazon maradó felszín viszonylag gyorsan elveszti fehéres ragyogását, megszürkül és kiszárad, majd erózió, defláció es aprózódás következtében elpusztul. Ezt elkerülendő, az Egerszalóki Sódomb és vízfolyás helyi jelentőségű védett természetvédelmi területen a mésztufadomb fenntartásához mesterséges vízkormányzást alkalmaznak. 5.2 Növényvilág A Bükk növényzeti képét elsősorban a kontinentális, valamint az Erdély és a Kárpátok közelségére utaló növényfajok és társulások megjelenése határozza meg. A méterig emelkedő, változatos alapkőzetű hegység a Kárpátok és az Alföld közötti köztes helyzetben igen gazdag lehetőséget nyújt a kontinentális síksági és a hűvös magashegységi vegetáció találkozásának. A Bélkő napsütéses mészkőszikláin, a szirti pereszlény, amely ma legközelebb a Balkán-félsziget szubmediterrán mészkővidékén található és a pannóniai bennszülött magyarföldi husáng. A jégkorszak alhavasi vegetációjáról tanúskodnak azok a máig fennmaradt fajok, amelyek a felmelegedés után is megtalálták életfeltételeiket, a Bükk hegység meredek, északi szikláin, hűvös szurdokaiban. Igazi alhavasi reliktumnövényei a Bükknek a sárga ibolya, mely hazánkban csak itt található meg, a havasi ikravirág, a hegyi kőtörőfű, a tarka nyúlfarkfű, a havasi iszalag és a korai szegfű. Azok a maradványfajok, amelyek kis területre visszaszorulva éltek, időközben alkalmazkodtak az új létfeltételekhez és új endemikus fajok, alfajok kialakulásához vezettek. A Bükknek két sajátos bennszülött faja ismeretes: a Vrabélyi-estike (Hesperis vrabelyiana) és a meredek dolomit- és mészkősziklák gyepalkotója a magyar nyúlfarkfű. A hegységet hatalmas erdőségek uralják, melyekben jól megfigyelhető az észak-déli és a magassági elrendeződés, az ún. zonalitás. Az Alföld-peremi részektől a magasság növekedésével a hegység közepe felé haladva egymás felett alakultak ki az alföldi erdős-sztyepp erdők, a középhegységi száraz, melegkedvelő tölgyesek, a hűvösebb gyertyános tölgyesek és a hűvös bükkösök övei. Az övek növénytársulásait gazdagon variálják a különféle alapkőzet típusokon, valamint az extrém mikroklimatikus viszonyokat létrehozó sziklás termőhelyeken (töbrök, mély völgyek, meredek sziklagerincek, sziklafalak stb.) kialakult edafikus és extrazonális vegetációtípusok. A Bükk-fennsíkon, méter tengerszint feletti magasságban, hatalmas összefüggő montán bükkösök - hazánkban a bükkös zóna a legmagasabban előforduló vegetációs öv, a lucfenyvesek a Bükkben mind ültetettek - vannak. Aljnövényzetükben jellemző a kárpáti flóraelemek, például a társulás névadó növényeinek, a kárpáti sisakvirág és a karcsú sisakvirág megjelenése. A montán bükkösök irtása nyomán alakultak ki a nyár elején színpompás hegyi kaszálórétek, szőrfüves gyepek melyek számos növényritkaságnak adnak otthont. A szőrfű sűrű, rugalmas gyepje a töbrök fenekét borítja, ahol a nyáron is fellépő fagyhatás miatt a bükkösök már sohasem újulhatnak fel. A montán bükkösöket körülvevő alacsonyabb régiók nagy kiterjedésű szubmontán bükköseiben szembetűnő a növényzet összetételének a megváltozása. A bükk mellett megjelennek más elegyfafajok is, pl. magas kőris, gyertyán. A bükkösök talajnedves-ségi és kémiai viszonyainak hatására az aljnövényzetnek sokszor sajátos arculatot ad egy-egy növényfaj dominanciája. Szigorú védelmet élveznek azok a meredek, északias kitettségű dolomit-mészkő sziklás oldalakon, törmelék-lejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (utóbbi csak eocén mészkövön), amelyek számos növényritkaságnak és glaciális reliktumnak adnak otthont. Itt található a boldogasszony papucsa amelynek országos fennmaradása szempontjából kiemelkedő szerepet tölt be a Bükk-hegység, sziklai bükköseinek, tölgyeseinek a megóvásával. A délies, nyugatias kitettségű meredek mészkő-sziklás lejtők legnevezetesebb növénytársulása a hárskőris sziklaerdő, amely a jégkor utáni felmelegedés, a mogyorókor kevert erdeinek az emlékét őrzi és 132

133 azokra a xerotherm termőhelyekre szorult vissza, ahol már a bükk nem versenyképes. Lazán záródó lombkoronaszintjét a magas kőris, kislevelű hárs és nagylevelű sás alkotja, de számos más fafaj is megjelenhet benne. Dús cserjeszintjére jellemző, hogy benne a mogyoró és a húsos som kisebb fává is megnő. Gyepszintjének legjellemzőbb növényfaja a mérges sás. A legmeredekebb nyugati kitettségű sziklaoldalakon lép fel a hársas-berkenyés reliktumerdő, ami igen gazdag alhavasi maradványfajokban. Sporadikus, unikális foltjai kiemelt védelemben részesülnek. Egyik karakterfaja a hunyorfélékhez tartozó poloskavész biztosan már csak a Bükkben fordul elő, az ország más részéből kipusztult. A hegytetők, meredek sziklás lejtők erdőiből lejjebb ereszkedve, a mélyen bevágódott meredek falakkal határolt szurdokvölgyekbe, egy újabb sajátos társulással találkozunk, a szurdokerdővel. Létrejötte szorosan összefügg a mély völgyek sajátos környezeti tényezőivel. A kevés behatoló napfény, a hideg mikroklíma, a későn elolvadó hó, az állandóan nyirkos kőzettörmelék miatt páratelt levegő hozzájárult ahhoz, hogy számos nevezetes alpin flóraelem található itt meg. A fényes levelű havasi turbolya a völgyaljak humuszban és nitrogénben gazdag talaját kedveli. A nedves, hűvös klímájú központi bükköt veszi körül, 450 m magasságig széles zónát alkotva, az ország legelterjedtebb növénytársulása, a cseres-tölgyes. A déli kitettségű oldalakon messze benyomul a gyertyános-tölgyesek zónájába. A cseres-tölgyesben állományalkotó tölgyek lazán záródó lombkoronáján a fény jól áthatol, így gazdag a cserje és a gyepszint. Az alapkőzet és a tengerszint feletti magasságból adódik, hogy az aljnövényzetben egyes növényfajok dominánssá válnak. A hegytetőkre az egyvirágú gyöngyperje, a savanyúbb talajokon a ligeti perje, míg az erősen mészszegény termőhelye-ken a fehér perjeszittyó a jellemző. A meleg, száraz délies fekvésű lejtőkön - ahol meszesebb erdei talajok találhatók - fejlődtek ki az igen gazdag cserjeszinttel rendelkező melegkedvelő tölgyesek. A tölgyes zóna jellegzetes társulásai még a palakőzeten vagy kvarciton kialakult savanyú talajokon, meleg száraz termőhelyeken található mészkerülő tölgyesek és a dolomiton megtalálható igen fajgazdag, reliktum dolomit tölgyes. Utóbbi egyes állományaiban helyenként orchidea faj is előfordul egymás mellett. A Bükk hegység legmelegebb, sekély talajú lejtőin jellegzetesek a tölgyesek letörpülő, cserjeszinttől alig elválasztható társulásai a bokorerdők: a mészkedvelő sajmeggyes molyhostölgyes és reliktum nyúlfarkfüves molyhostögyes, a vulkáni kőzeten kialakult magyar-perjés bokorerdő és a hegység délnyugati peremén, dolomiton és eocén mészkövön kialakult szubmediterrán jellegű cserszömörcés karszterdő. A bokorerdők igen fajgazdagok, de ez érthető is, hiszen itt kerülhettek egymás mellé a szubmediterrán elemek, a keleti kontinentális, pontusi fajok a pannon növényekkel, a tölgyes erdőssztyepp-fajok, a sztyepprétek és a sziklagyepek elemeivel. A bokorerdő-társulásokhoz gyakran kapcsolódnak különböző sziklagyep- és lejtősztyepp rétek, amelyeknek számos bükki formája van. A vékony rétegű talajjal borított sziklák úttörő növénytársulásainak a hegység területén három eltérő típusát különböztetjük meg: a szilikát-, a mészkőés a dolomit sziklagyepeket. Az alapkőzet mellett a fajösszetételt befolyásoló tényezők: a lejtő expozíciója és a vízháztartása. A sziklagyep társulások névadó növényei közé tartoznak az állományalkotó pázsitfűfélék, a magyar nyúlfarkfű és a merev szürkészöld levelű deres csenkesz. A mészkősziklagyep-társulásban a Bükkben csupán a Bélkőn él egy kárpát-pannóniai benszülött faj, a korai szegfű. A tátrai hölgymál alpin flóraelem, a sárgás virágú, mirigyes szőrű sziklai borkóró és a kárpát-pannóniai bennszülött pillás zanót, a sziklagyepek ritka jellemző fajai. A hegység vulkanikus eredetű szikláinak nevezetes szilikát sziklagyepje a magyarkőhúros szilikátsziklagyep, amelynek egyik névadó növénye a kárpáti-bennszülött magyar kőhúr. Ebben a társulásban él hazánkban az igen ritka, kistermetű páfrányféle az északi szirtipáfrány, amely alpincirkumpolaris flóraelem. A dolomit a Bükkben csupán kis kiterjedésű, de a rajta kialakult sziklagyepek annál fontosabbak, növényzetük egyedi megjelenése miatt. A legértékesebb társulása a tarka nyúlfarkfüves-sziklagyep, amelynek csak egyetlen előfordulása ismert a hegységben, és amelyben az alpin-subalpin névadó fűfélék közül a tarka nyúlfarkfű és tarka nádtippan a gyepalkotó, de a szárazabb napsütötte részeken megjelenik benne a lappangó sás is. 133

134 5.3 Állatvilág Egyes fajoknak itt él a legnagyobb hazai állománya és van olyan faj is, melynek eddigi kizárólagos lelőhelye a Bükk hegység. Hideg-nedves élőhelytípusain a boreális, boreo-alpin, montán, kárpáti elemek, míg a fennsík déli letöréseinél, vagy a Dél-Bükkben található száraz-meleg élőhelyeken a szubmediterrán, balkáni, kontinentális elemek dominálnak. Értékes színezőelemek a csak a Bükkben élő endemikus fajok, (pl. Gebhardt-vakfutrinka), ill. szubendemikus alfajok, mint pl. a bükki szerecsenboglárka lepkefajok. A különböző faunahatások, a változatos felszíni formák és a rajtuk kialakult vegetáció lehetővé tette, hogy fajgazdag állatvilág találja meg életfeltételeit a hegységben. A halak köréből a Kárpát-medencei endemikus petényi márna a patakok ritka lakója. A hegység montán régiójában szórványosan előforduló alpesi gőte a legkarakteresebb, veszélyeztetett Urodela-faj, aktív védelmére program indult. Az Anura-rend legjellemzőbb faja a gyepi béka. A Reptiliafajok közül a lokálisan, csupán a hegység néhány pontján előforduló pannon gyík emelhető ki. A hüllővédelem általánosságban a melegkedvelő társulástípusok területi védelmével valósítható meg, amely a nemzeti parkban biztosítva van. A madarakat a nemzeti park területén körülbelül 100 fészkelő faj képviseli. A hegység orniszának legnagyobb értékei a veszélyeztetett fajok jelentős állományából álló nappali ragadozómadarak. Kiemelkedő a hazai állomány 10%-át kitevő, globálisan veszélyeztetett parlagi sas megőrzésének programja és a többi Európában veszélyeztetett faj itteni állománya: békászósas, kígyászölyv, kerecsensólyom, vándorsólyom. Fajspecifikus védelmi projektek segítik e fajok megőrzését. A számos veszélyeztetett fajt őrző baglyok kárpáti-montán képviselői az uráli bagoly és a gatyáskuvik. A hegységből a '70-es években kipusztult uhu jelen időszakban foglalja vissza egykori költőhelyeit. Az afrikai telelőhelyekről visszaérkező fecskefajok, poszáták és nádiposzáták rosszabbul reagálnak az évszakok eltolódására és az időjárási anomáliákra, mint az állandó madaraink. A mezőgazdasági területekhez kötődő fajok állománycsökkenése egyértelmű. Ahol a két hatás együtt jelentkezik, ott rendkívül gyors állománycsökkenés tapasztalható és prognosztizálható. A harkályok közül a legnagyobb hazai állománnyal és természetvédelmi státussal rendelkező fehérhátú harkály emelendő ki. Az erdei énekesek egyik legritkább madara a kis légykapó. Egyik legveszélyeztetettebb faj a nemzeti parkban a császármadár rendkívül lecsökkent állománnyal. A telepített fenyvesekben számos olyan faj megtelepedett, melyeknek a környező magashegységek fenyő régiójában van az elterjedési centrumuk. Az emlősök köréből a szinte összes hazai fajt magában foglaló denevérek emelendők ki. A fajgazdagság és a másutt ritka fajok jelentős állománya a nagy, idős erdőtömböknek és sok száz barlangnak köszönhető. Fontos természetvédelmi probléma a hegységben a túltartott patás nagyvadlétszám, melynek szabályozásában fontos szerepe lehetne a visszatelepülő nagyragadozóknak, a farkasnak és hiúznak. A bemutatott jellemző növényzeti típusok, a bükki tájképhez tartoznak. Állományaik őrzik az élővilág értékes és ritka elemeit, amelyeket az emberi tevékenységekkel összhangban, természetes, zavartalan állapotukban kell fenntartani a jövő számára. Heves megye helyi jelentőségű természetvédelmi területeit a következő térkép szemlélteti. 134

135 55. ábra: Heves megye helyi jelentőségű természetvédelmi területei, Forrás: Pro Vértes 135

136 6. Fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás - természeti értékeink megőrzése A mezőgazdasági eredetű üvegházgázforrások vonatkozásában az állattartásból származó metán emisszió és a műtrágya-felhasználásból származó dinitrogén-oxid kibocsátás együttes részesedése az összkibocsátásban 5%-ra tehető. Részarányuk növekedése - a mezőgazdaság EU követelményeknek megfelelő átalakulása mellett - nem valószínű. A klímatudatos fenntartható mezőgazdasági és állattartási módok elterjesztésének ösztönzése mellett népszerűsíteni szükséges a keletkező szerves hulladékok visszajuttatásával a talajok termékenységének megóvását. Magyarországon az elmúlt 80 évben folyamatosan és jelentősen növekedett az erdőborítás. Ennek köszönhetően mára már a magyar termőföld mintegy 25%-át erdők borítják. A hazai erdőterületek szénmegkötő képessége az összkibocsátás 4-5%-át ellensúlyozza. Továbbra is mind országos mind megyei szinten ösztönözni szükséges a telepítést, valamint a faanyag, mint megújítható nyersanyagforrás fokozottabb felhasználására szolgáló beruházásokat. Ösztönözni kell a meglévő erdőkből és az ültetvényekből kikerülő energetikai célú faanyag hatékony és környezetbarát módon történő felhasználását lehetővé tevő helyi fűtőművek létrehozását, összhangban az EU környezetvédelmi és vidékfejlesztési célkitűzéseivel. 56. ábra: Erdőtelepítések alakulása Magyarországon, Forrás: NÉBIH A tájidegen és inváziós fajok térhódítása (elsősorban fehér akác, bálványfa, kanadai aranyvessző) miatt a természetes növényzetnek és az eredeti élőhelyeknek is csak kisebb foltokban maradt hírmondója. A klímaváltozás ezen inváziós fajok térhódításának kedvez és a művelés, ápolás elmaradása csak gyorsítja egyre nagyobb és nagyobb területeken történő megtelepedésüket. Azonban ezek a fajok nem csak a biológiai sokféleségre jelentenek növekvő veszélyt. Az akác a gyökérzetével mállasztja, repeszti a vulkáni tufát, roncsolva a terület természeti és kultúrtörténeti kincseit (a barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket és a kaptárköveket). Gyökereivel a legkisebb sziklarepedésbe is behatol, és akár néhány év alatt is szétfeszíti az egyébként is repedezett kőzetet. A folyamatot az akác terjedésének megakadályozásával, az agresszív fafaj visszaszorításával lehet lassítani. Az enyhe telek kedveznek az élősködők elszaporodásának, beleértve az invazív fajok helyenként kártékony megtelepedésének is. 7. Klímaérzékeny élőhelytípusok Természetes ökoszisztémák éghajlati sérülékenységének vizsgálata során a klímaérzékenységet szemléltető AUC mérték alapján a kiváló kategóriába sorolhatók a lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek és a sztyep-cserjések, ahol 0,9-nél kisebb az AUC-érték. Sérülékenységük alapján 12 élőhely bizonyult a leginkább klímérzékenynek, ezek a mészkerülő lombelegyes fenyvesek, törmeléklejtő-erdők, padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete, bükkösök, úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok, alföldi zárt kocsányos tölgyesek, löszgyepek és kötött talajú sztyeprétek, hegylábi zárt erdőssztyep és lösztölgyesek, cseres tölgyesek, erdőssztyeprétek, fűzlápok, gyertyános tölgyesek. Ezek mindegyikében a klímaváltozók relatív fontossága legalább 55% volt (100-ból). 136

137 Heves megyében a 12 leginkább klímaérzékeny természetes élőhely közül a bükkösök, tölgyesek, cseres tölgyesek előfordulása számottevő, melyek klímaváltozással járó veszélyeztetettsége a fentnevezett inváziós fajok térhódítását is figyelembe véve beavatkozást igényel. Az elmúlt években előforduló szélsőséges időjárási körülmények a tölgyeseket érintő jelentős pusztítást végeztek. A hirtelen lehulló sok csapadék, az erős szél jelentős erdőterületeken végzett pusztítást. A fiatal telepítésekre a késői fagyok kedvezőtlen hatással bírhatnak. 8. A klímaváltozás várható hatása A Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2016-ban készült kutatási jelentése alapján megállapítható, hogy a klímaváltozás hatása a CSH-k többségére nézve kedvezőtlen, és különösen igaz ez az erdőterületekre. A természetes vizekhez kötődő élőhelyeket valószínűleg ha csak részben is, de előnyösen fogja érinteni az éghajlatváltozás. Ez legnagyobb valószínűséggel a klímaváltozással járó magasabb téli csapadékösszeggel indokolható. A löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek szintén kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek az éghajlat megváltozásával. A klíma-változásra pozitívan reagáló élőhelyek legfeltűnőbb példája a szikes élőhelyek (padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete), mely leginkább azzal magyarázható, hogy az az egyébként a száraz klímában gyakran kialakuló szikes talajokhoz alkalmazkodott. A szélsőségesen száraz területekről elvándorolnak a mezei vadfajok. A gyepesítés, az erdősávok létesítése, a mozaikos erdőfoltok, ligetek az apróvadaknak kedveznek, míg az erdősítés a nagyvadak életterét növeli, de a klímaváltozás okán csökkenhet az utódok minősége, száma, s így a nagyvadállomány is megsínyli a változásokat. 137

138 57. ábra: A klímaváltozás várható hatása a meglévő bükkös NATéR négyzetekre vonatkoztatva Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 9. Alkalmazkodóképesség A legtöbb klímzonális élőhely, mint például a gyertyános-tölgyesek és a bükkösök, illetve más olyan élőhelyek, amelyek nagyobb összefüggő állományokat alkotnak jelenleg is az állományfoltok közepén magas alkalmazkodóképességgel jellemezhetők. A szintén klímazonális cseres-tölgyesek azonban különlegesek abból a szempontból, hogy a teljes jelenlegi elterjedési területükön magas az alkalmazkodó-képességük. 138

139 58. ábra: Alkalmazkodóképesség a bükkösök esetében- NATéR rácsra vonatkoztatva. AC 0-tól 4-ig (pirostól a zöldig) növekszik Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 59. ábra: Alkalmazkodóképesség a cseres-tölgyesek esetében- NATéR rácsra vonatkoztatva. AC 0-tól 4-ig (pirostól a zöldig) növekszik Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 10. Sérülékenység Általánosságban elmondható, hogy a sérülékenység akkor magas, ha a várható hatás (PI) magas és az alkalmazkodóképesség (AC) alacsony. A két mérőszám viszonya lehet szakértői döntés alapja is. Például a PI jellemzően magas a bükkösök esetén szinte mindenhol az országban. Ugyanakkor az állományfoltok közepén az AC is magas, így a hegységek közepén lévő bükkösök kevésbé lesznek sérülékenyek az éghajlatváltozással szemben, mint a széli helyzetben lévők. 139

140 60. ábra: Természetes élőhelyek sérülékenysége a leginkább klímaérzékeny 12 élőhely sérülékenysége alapján a NATéR négyzetekre vonatkoztatva. A részábrák címei a jövőbeli időszakokra valamint a használt klímamodellre vonatkoznak. Sérülékenység a zöldszíntől a pirosig növekszik 140

141 61. ábra: Heves megyei erdők sérülékenysége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége 11. A Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése A megye déli része hátrányos helyzetű kistérségeket foglal magában. A Tisza-tó komplex fejlesztése Heves megye érintett települései számára gazdasági kitörési pontot jelent. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Hortobágyi Nemzeti Park között elhelyezkedő terület, nem csak hazánk második legnagyobb összefüggő vízfelülete, hanem Európa fő madárvonulási útvonalának részét képező nemzetközi rangú vizes élőhely is. A klímaváltozásnak különös mértékben kitett térség védelme és fejlesztése kiemelt feladat. A klímaváltozás a vadállományt is kedvezőtlenül érinti. Például szűkül a vízi vad fajok élettere, különösen a fészkelő helyek kerülnek veszélybe. A sekély vizek nyári felmelegedése tömeges botulizmust, tavi-bénulást okozhat. erdőtűz veszélyeztetettség Az erdőtüzeket nem lehet határozottan elválasztani a nem erdőterületen égő egyéb ún. vegetációtüzektől, hiszen a tüzek gyakran a nem erdőterületről terjednek át az erdőre. A hazai vegetációtüzeket 5 fő csoportba sorolhatjuk: 1. Az első tüzek tavasszal (február-április) a hótakaró elolvadása után keletkeznek mielőtt a vegetáció még nem zöldült ki, ugyanis az előző évből azonban nagyobb mennyiségű elszáradt lágyszárú vegetáció, illetve lomb található a területen, amely könnyen és gyorsan képes kiszáradni. Jellemzően a lombos (főleg tölgy és cser) erdőfelújításokban illetve egyes gyep és cserjetársulásokban fordul elő. 2. A száraz aszályos nyarakon jelentkeznek nagyobb számban idősebb lombos és fenyves állományokban. Lombos állományoknál általában felszíni tűz alakul ki, azonban a fenyves állományokban a tűz legtöbbször rövid időn belül átterjed a koronára is. 3. Külön csoportot képeznek az alföldi borókás-nyáras társulásokban, elsősorban nyáron keletkező tüzek. 4. Az alföldi régióra jellemzőek nyár végén, illetve késő ősszel gyepterületeken keletkező tüzek. 5. Aszályos, száraz nyarakon fordulnak elő a tőzegtüzek, általában a tőzegterület felett meggyulladó felszíni vegetációtűz következtében keletkeznek. A nemzetközi szakirodalom szerint a vegetációtüzek kialakulását, a tűz életciklusát, terjedését a tűzháromszögként emlegetett három természeti tényező határozza meg: a biomassza (mint tüzelőanyag) tulajdonságai, a domborzati viszonyok, valamint az időjárás. Ezek közül a meteorológiai és éghajlati tényezők kiemelt szerepet kapnak. 141

142 . 62. ábra: Erdőt és fás területet érintő tűzesetek 63. ábra: Tűzesetek településenként összesített területe Heves megye az erdőtűz statisztika, a szocio-ökonómiai elemzések és az erdőállomány adattár alapjánképzett erdőtűzveszélyeztetettségi index figyelembevételével az ország közepesen tűzveszélyes erdőterületei közé tartozik. A statisztikák alapján elmondható, hogy az erdőtüzek nagy része a mezőgazdasági területeken gyújtott vagy gondatlanságból keletkező tüzekből alakul ki. A térségmezőgazdálkodása gép, eszköz és kézimunka igényes. A gyengébb műszaki állapotú traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek tűzveszélyesek lehetnek (pl.egy-egy ilyen jármű kipufogójából kipattanó szikra erdőterületet, vagy gyepet gyújthat fel), de a kézimunkát végzők gondatlansága is jelentős tűzveszélyt okoz. A koratavaszi szárazabb periódusban a venyige- és nyesedékhalmok égetése már eddig is sok gyep és kisebb-nagyobb erdőtüzet okozott. A megyében elsősorban a nagy kiterjedésű, mezőgazdasági területekkel körülvett lombos erdőfelújítások a legveszélyeztetettebb állományok. A statikus szempontú kockázatot növelik a felhagyott mezőgazdasági területek, melyekről a megnövekedett biomassza mennyiség miatt nehezen oltható vegetációtűz gyakran terjed át az erdőterületekre. A dinamikus kockázatot elsősorban a strukturális problémákkal küzdő egykori ipari régiók közelsége, illetve az ott felmerülő, évtizedek óta megoldatlan szocio-ökonómiai problémák (munkanélküliség, lakosság elszegényedése, stb.) jelentik. Erdőtűzvédelmi szempontból veszélyeztetett erdőterület nagysága mintegy 32 ezer hektár. A megye erdőterületének 10,4 %-a erősen, 25,8 %-a közepesen tűzveszélyes kategóriába van sorolva. Az összes veszélyeztetett terület mintegy ha, ami a megye erdőterületének 36,7 %-a. A megye területén a hosszú vágáskorú erdők a jellemzőek. Állományalkotó fafajok bükk (15,5%), gyertyán és tölgyek (34,1%), cser (18,7%), akác (13,0%) és a fenyők (6,9%). A felsorolt fafajok a faállományok 89,5% adják. Erdőtűz veszélyesség szempontjából a megye területén továbbra is a tölgy és cser erdőfelújítások adják a veszélyeztetett erdőterületet 142

143 64. ábra: Heves megye erdőinek tűzvédelmi besorolása Az egyes klímamodellek esetében ugyan eltérő lehet a változás nagysága, de az iránya nagyjából megegyezik. Nagy általánosságban elmondható, hogy a Kárpát-medencében a hőmérséklet minden évszakban növekedni fog a referencia időszakhoz ( ) viszonyítva. A nyári és az őszi átlaghőmérséklet emelkedése a többi évszakhoz képest jelentősebb azonban a nyári és a téli csapadék mennyisége várhatóan el fog maradni a referencia időszakban tapasztaltakhoz képest. Mindezekből valószínűsíthető, hogy hazánkban erdőtüzekkel a jövőben fokozottabban kell számolni. A kora tavaszi erdőtűz szezonban jelentősebb tűzesetekre kell számítanunk és ugyanez várható a nyári erdőtűz szezonban is, azzal a kiegészítéssel, hogy ebben az időszakban gyakrabban találkozhatunk majd kiterjedt, nehezen kezelhető koronatűzzel. 65. ábra: Heves megye természeti értékeinek veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége 143

144 turizmus veszélyeztetettsége Az éghajlatváltozás az élet más szegmenseihez hasonlóan komoly hatást gyakorol a turizmusra. Az ágazat egyre nagyobb jelentőséggel bír hazánkban, ezt bizonyítja, hogy a GDP 10%-át adja, illetve közel 300 ezer embernek nyújt tartós munkalehetőséget Magyarországon, élénkíti a gazdasági növekedést másfelől javítja a gazdasági egyensúlyt. Heves megye különösen jó adottságokkal rendelkezik az idegenforgalom szempontjából, hiszen a természeti, kulturális és épített környezete egyedülálló. Az idegenforgalom tehát az ország más részeihez hasonlóan a gazdaság egyik motorjaként funkcionál a megyében is, teljesítőképessége azonban nagymértékben függ az éghajlatváltozástól. A klimatikus adottságok alapvetően képesek meghatározni egy adott terület turisztikai vonzerejét, legyen szó akár a turisztikai tevékenységek köréről, akár a turisztikai kínálatról. Összességében megállapítható, hogy nem kizárólag a klímaváltozás közvetlen következményei érzékelhetőek a turizmus területén (hőhullámok, viharok, aszály), hanem a közvetetten jelentkező természeti hatások is (bioderogáció), végül nem szabad megfeledkezni a társadalmi-gazdasági fejleményekről sem (energia- és ivóvízárak emelkedése). A fenntartható turizmusfejlesztés szempontjából éppen ezért kiemelt terület a klímaváltozás problémájának kezelése, a szolgáltatók és a települések esetében az ÜHG kibocsátás csökkentése, klímatudatosság erősítése, szemléletformálás, oktatás. A klímaváltozás évszakonként kettős, pozitív és negatív befolyást gyakorol az ágazat különböző szektoraira. Az említett kettősség kapcsán érdemes legelőször megvizsgálni Heves megye szempontjából a klímaváltozásból fakadó lehetséges, nyári időszakra vonatkozó pozitívumokat és negatívumokat. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az egyre melegebb nyarak növelik a vízpart iránti keresletet, ide értve a Magyarország nemzetközi hírnévre szert tett szabad strandjait és az épített fürdőhelyeit. Az évszakos minimum hőmérséklet növekedése hangsúlyos szerepet tölt be az utazási magatartás alakulásában. Az éghajlatváltozás vázolt kísérőjelensége idővel egyre vonzóbbá teheti Magyarországot, nagyobb számban eshet az utazóközönség választása a mediterrán térség helyett 66. ábra: Heves megye turisztikai desztinációi a hazai fürdőhelyekre. Az elkövetkezendőkben Heves megye turisztikai magterületei közül elsődlegesen a Tiszató és Eger-Bükk magterületek nyári látogatottságában történhet elmozdulás. A Tisza-tó, mint a megye legkedveltebb, egyre jobban kiépülő szabad strandokkal és turisztikai szolgáltatásokkal tűzdelt térségében (Poroszló, Tiszanána, Kisköre) másrészről a megyeszékhely és a környezetében fellelhető (Egerszalók, Demjén), egyre komolyabb infrastrukturális fejlesztéseken átesett gyógyfürdők esetében számíthatunk további fokozott forgalomemelkedésre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a turisták számának várható gyorsütemű fellendülésével együtt jelentkezik a vízpartokon érzékelhető zsúfoltság, amely magától értetődően a negatív jelenségek sorát bővíti. A legfrissebb KSH adatok segítségével, országos perspektívából vizsgálva a kérdést Eger és Egerszalók fürdőhelyek Magyarország TOP 20 leglátogatottabb célterületei között szerepelnek. Heves megyében a vendégéjszakák hirtelen megugrásából következő esetleges problémák oldására a fürdőhelyek környékén kiépülő pihenőhelyek és a vendégfogadás tekintetében a közelmúltban komoly fejlesztések indultak (demjéni Cascade Barlang- és Élményfürdő, egerszalóki Hotel Shiraz bővítése). Szerencsés módon a beruházások esetében Heves megyében is egyre nagyobb figyelmet kap a környezettudatos gondolkodás, amely követendő, jó példaként szolgálhat. A Mátrában található Sástó Hotel 2016-ban elnyerte az ország legzöldebb szállodája címet, a szállodaépületben hőszivattyús fűtést alkalmaznak, ami geotermikus energiát hasznosít, a tetőkre napkollektort telepítettek, az építkezésnél pedig ügyeltek a fakitermelés minimalizálására. Az éghajlatváltozás esetleges hatásai között beazonosítható nyári látogatószámok trendszerű emelkedésére és a turisztikai magterületeken előforduló zsúfoltság a jövőben további környezetbarát, klímatudatos kapacitásbővítést igényel. A tömeges látogatottság az előzőekben taglalt negatívumok mellett markánsabb ökológiai terhelést fejt ki 144

145 az adott térség természeti értékeire, példaként említhetjük ebben az esetben a Tisza-tó környékét, a kerékpáros és természetjáró turizmus kapcsán pedig a Bükköt és a Mátrát. A klímaváltozás további elkerülhetetlen velejárója az időjárás egyre kevésbé kiszámítható természete. Az ország más részeihez hasonlóan Heves megye turisztikai kínálata is sok esetben erősen függ a klimatikus változások közvetlen hatásaitól, vonatkozik ez a megállapítás legfőképpen az aktívturizmusra. A megyében lényeges kiemelnünk a fürdőturizmus mellett az időjárástól szintén nem függetleníthető lovas, kerékpáros és természetjáró turizmust. A változás egyik következménye például a turistaszezon hosszabban tartó enyhe idő okozta kitolódása, ám a csapadék eloszlásának egyenetlenségei miatt fennáll a veszélye annak, hogy az eső elmossa a turistaszezont. Nem beszélve arról, hogy a gyakorta extrémitásba hajló nyári forróságok megsokszorozzák a hűtési költségeket, illetve a gyakori hőségriadók nehézségeket okoznak a Heves megyében, kiemelten Egerben jelenlévő városi turizmus területén. Az ágazat időjárási jelenségekre épülő formái mellett éppen ezért szükséges megfelelő alternatívát biztosítani más, időjárástól független turisztikai attrakciókkal, például fedett fürdőkkel, rendezvényközpontokkal, játszóparkokkal, amelyek eső, vagy éppen kánikula esetén is lehetőségként kínálkoznak. Heves megye kiváló adottságokkal és már meglévő színvonalas, a jövőben tovább bővülő kínálattal rendelkezik a klimatikus viszonyoktól kevésbé függő bor és gasztronómia turizmus területén. A nyári forróságra hatékony válaszként szolgálhatnak a látogatottabb településeken felállított szökőkutak, hűsölők, párakapuk, a klímaváltozás mérséklésére és a hőség okozta kihívások oldására egyaránt alkalmasak a pl. a parkosítások. Az éghajlat átalakulásának környezetre gyakorolt súlyát tovább növelik a nyári melegben a szárazsággal együtt jelentkező aszályos időszakok, illetve az erdőtüzek. Az átalakuló éghajlat által érintett természeti erőforrások közvetett hatást fejtenek ki az idegenforgalomra, hiszen a biodiverzitás, a vízbázisok, a tájkép módosulása hátrányosan érintheti a különböző szabadtéri turizmusformákat. Heves megyében a klímaváltozás ilyen jellegű következményére adott példát a Szilvásvárad mellett, a Szalajka-völgyben található Fátyol-vízesés aszályos években végbement kiapadása. A jelenség nem ismeretlen, ám 2012-ben a tartós csapadékhiány a vízesés alsó kétharmadának teljes kiszáradását eredményezte. A Szalajka-völgy talán leglátványosabb természeti képződménye a kirándulók által komoly népszerűségnek örvend, ennél fogva a csapadékeloszlás aránytalanságai a turizmus színterére is kihathatnak. A téli időszakban észlelhető változások között tartható számon az idő előrehaladtával egyre enyhébb időjárás, amely ugyan lehetőséget ad a természetjárásra és az aktív turizmus egyéb válfajainak, ám ezzel együtt a téli sportok terrénuma jócskán leszűkül. Heves megye fekvése a sportturizmus szempontjából szerencsésnek mondható, a Bükk és a Mátra kiépült túraútvonalaival, kerékpárútjaival és az ezekre rátelepült turisztikai szolgáltatásaival az éghajlatváltozás okozta elnyúló melegebb időszak miatt tovább képes lesz az aktív kikapcsolódásra vágyók fogadására. A hómennyiség csökkenésével feltételezhetően a Heves megyében fellelhető mátraszentistváni, mátraszentimrei, galyatetői, illetve az ország leghosszabb sípályájaként számon tartott kékestetői síparkok látogatottsága esetében tartós csökkenés állhat be. A hóhiány és az esetlegesen meglévő hóréteget romboló téli csapadék egyre inkább cseppfolyóssá válásával beálló vendégszám-apadás a sípályák fejlesztésével valamelyest tompítható, elsősorban hóágyúk beszerzésével, amelyekkel eddig Mátraszentistván és Kékestető rendelkezik. A hóágyúk működtetéséhez azonban több feltételnek is fenn kell állnia, így például a fagyos napok csökkenésével korlátozódik a hó mesterséges előállításának lehetősége is. A síparkok üzemeltetésével szemben a felmelegedés a szállodák, panziók, vendégházak, látogatóközpontok és turisztikai desztinációk téli rezsiterhelését jelentősen csökkentheti. Bár gyakran hallani, hogy a klímaváltozás következtében egyre jobban eltűnőben vannak az átmeneti évszakok, ám mégis a turizmus szempontjából esetükben feltételezhető egyedül kizárólagosan pozitív hatás. A növekvő tavaszi és őszi minimumhőmérséklet hozzájárul az ökoturizmus, természetjárás és városlátogató turizmus látogatószámainak emelkedéséhez. A korábbi felmelegedést követően a kirándulásra alkalmas napok száma nőhet, a klímaváltozás miatt ősszel később állnak be a fagyok, ezzel a szezon hosszabb lehet. A felvázolt tendencia érvényesül többek között a Mátrában. A téli sportokra építő koncepciókat a klimatikus viszonyok alakulásából következően a téli szezonon kívüli turisztikai kínálat válthatja fel. Jó megoldás lehet erre vonatkozóan a kulturális programok számának növelése, a turistaútvonalak fejlesztése, téli-nyári bob pálya kiépítése, illetve a wellness szállók megjelenése és térhódítása. A hosszan tartó meleg a Bükkben és a Tisza-tó környékén is jótékony hatású, a tavaszi és őszi periódusban is magas látogatószámokat generálhat. A Bükkben a Mátrához hasonlóan a kerékpáros és természetjáró turizmus, a Tisza-tó mentén, pedig a Poroszlón kiépült Tiszatavi Ökocentrum és a létesítményhez tartozó, a környék bebarangolásával egybekötött szabadtéri programcsomagok (tanösvény, túrázás szárazon és vízen, kalandpark, kézműves- és gasztronómiai rendezvények), illetve a kerékpáros turizmus kaphatnak nagyobb figyelmet. 145

146 klímaváltozás egészségügyi veszélyeztetettsége 67. ábra: Heves megyei turizmus veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége Általánosságban az időjárási viszonyok három módon befolyásolhatják az emberek egészségi állapotát: A direkt hatások az extrém időjárási helyzetekből adódóan. Ezek közül főleg a szélsőséges hőmérséklet okozta káros egészségügyi hatások (hőhullámok) A klímaváltozásból következő környezetváltozás és az ökológiai rendszer károsodása. Ebbe a körbe tartoznak a növény- és állatvilágra gyakorolt éghajlati hatások, amelyeknek közvetetten emberi egészségre gyakorolt káros hatásuk is van. A vektorok (fertőző ágenst hordozó, annak átvitelét megvalósító élőlény) okozta megbetegedések, az allergén növényfajok pollentermelődésének fokozódása a hőmérséklet növekedésével összefüggésben ebbe a problémakörben vizsgálandók. Azok az egészségi állapotbeli változások (sérülések, fertőzések, táplálkozási, pszichológiai és egyéb károsodások), amik a demoralizált és kitelepített lakosság körében fordulnak elő a klímaváltozással kapcsolatos helyzetekben (árvíz, vihar, stb). Az IPCC arra a következtetésre jutott, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a klímaváltozás megnöveli a hőhullámokkal kapcsolatos halálozást és megbetegedéseket, csökkenti a hideg okozta halálozást, növeli az árvizeket és viharokat követő fertőző betegségek számát, valamint a tengerszint emelkedését követő kitelepítésekkel kapcsolatos egészségi problémákat. A hazai vizsgálatok a következő összefüggéseket tárták fel országon belüli területi differenciálást is vizsgálva. Az időjárási változók és a napi halálozás vizsgálata A hőmérséklet és a napi összes és okspecifikus halálozás kapcsolatát vizsgálva az összefüggés nyáron a legkifejezettebb a napi össz halálozás és a hőmérséklet között. 26 o C átlaghőmérsékletig lineáris összefüggés tapasztalható, majd e fölött egy erősebb növekedés figyelhető meg a halálozásban. Hasonló kapcsolat írható le a szív és érrendszeri betegségek miatti halálozás növekedésében napi átlaghőmérséklet 5 o C-os növekedése szignifikánsan növeli az összes vizsgált halálozás kockázatát, legnagyobb mértékben, mintegy 10%-kal növekszik a szív- érrendszeri halálozás kockázata. Hasonlóan szignifikáns, hozzávetőleg 6,5%-os kockázatnövekedést jelent a hőmérséklet változékonysága is az összhalálozás esetén, a szív érrendszeri halálozás kockázatát 6,2%-kal növeli. Sztratoszférikus ózonréteg csökkenése, kóros ultraibolya (UV) sugárzás és egészség 146

147 A sztratoszférikus ózonréteg csökkenése többféle bizonyított és valószínűsített egészségkárosító hatást eredményez (pl. rosszindulatú festékes bőrdaganat (melanoma), egyéb rosszindulatú bőrdaganatok, fényérzékenység, szürkehályog, fokozott fertőzési fogékonyság) Szignifikáns összefüggést állapítotható meg a globális sugárzás mennyisége (MJ/m2) és a melanoma esetek térbeli halmozódása között. 68. ábra: A szürkehályog esetek halmozódása, hasonlóan a melanoma daganatokéhoz elsősorban az ország déli részén, illetve Vas megyében fedezhető fel. Vektorok által közvetített megbetegedések kapcsolata a klimatikus változásokkal 69. ábra: Kullancsos agyhártya gyulladás esetszámainak országos eloszlása 147

148 A klímaváltozás közvetett egészségi hatásai; az allergén pollentermelő növényekre és allergén penészgombákra gyakorolt hatás A kora tavasszal virágzó fák virágzási szezonja korábban indul, akár 2 hónapos időbeli ingadozások is elképzelhetők a napi maximális hőmérséklet változásával összhangban a 11 éves adatbázis elemzése alapján. Kimutathatóan megnövekedett aeroallergén koncentráció tapasztalható, illetve jelentősen megnőtt az allergén gombaspórák mennyisége is a légkörben. Az allergén pollen koncentrációk közül erős korreláció figyelhető meg a fű és gyomnövények pollen mennyisége és a napi maximális hőmérséklet között. Épített környezet veszélyeztettsége A klímaváltozásra való felkészülés, az épített környezet vonatkozásában többirányú fejlesztést jelent. Egyik fejlesztési irány a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése. Ez elérhető takarékossággal, és a szükségletek csökkentésével, de a szükségletek visszafogása nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával, valamint új megújuló erőforrások nagyobb arányú igénybevételével is. Másik fejlesztési irány a káros kibocsátás, a természet károsításának csökkentése. Az ártalommentesítés szintén hatalmas természeti erőforrás felhasználással jár. Az egyik legértékesebb, és egyben legvégesebb természeti erőforrásunk a terület. A káros kibocsátás, és az ezzel kapcsolatos ártalommentesítés éppen ebből a természeti erőforrásból igényel a legtöbbet. Az emberiség jelenleg ezzel a természeti erőforrással (a területtel) bánik a legpazarolóbban. Harmadik fejlesztési irány az önellátás és önfenntartás minél magasabb szintű elérése. Az önellátásra és önfenntartásra való törekvés nagymértékben csökkentheti a szállítás okozta környezetterhelést. Látnunk kell, hogy a természet okozta legjelentősebb ellenállásnem az éghajlat, hanem a távolság. Ennek legyőzésére fordítja az emberiség a legtöbb természeti erőforrást. Az emberiség eddigi fejlődése a távolság legyőzésének története. A szállítási eszközök (a vízi-, szárazföldi-és légi járművek) fejlődése, és a természeti környezet átalakításának fejlődése(utak, vasutak, kikötők, repülőterek építése)a szállítás körülményeinek javítása érdekében. Az önfenntartó, alacsony fogyasztású és alacsony kibocsátású épületek létrehozása két irányban is megvalósítható. Az egyik irány a legfejlettebb technológiák alkalmazása, a másik irány az évszázadok alatt kialakult eszköz nélküli technológiák újrafelfedezése, e terület szakértő kutatása, és új technológiák kifejlesztése. A sűrűbben lakott, magasabb ingatlanértékű területeken a fejlett eszközöket használótechnológiák alkalmazása figyelhető meg. A perifériás, igen alacsony ingatlanértékű területek esetén az eszköz nélküli technológiák fejlesztése és alkalmazása segíthet leginkább az elnéptelenedés megállításában. Az ingatlanérték visszaesése nem csak az épületállomány környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességére (műszaki állapotára) van csökkentő hatással, hanem a káros kibocsátások (levegő-, víz-és talajszennyezés) növekedésével is együtt jár. Ezek a kedvezőtlen folyamatok tovább fokozzák az ingatlanérték romlását. Az ilyen öngerjesztő káros folyamatok megállításánál éppen az eszköznélküli technológiák fejlesztésére és népszerűsítésére jelentheti a kiutat, a fejlett eszközök használatával szemben. Csak egy példával bemutatva az eszköz nélküli technológiák szerepét, a száraz toalettek (más néven komposzt toalettek) alkalmazása jelentősen csökkenti az ivóvíz fölhasználást és még ennél is nagyobb mértékben a szennyvíz keletkezését. A kibocsátás mértékének visszaesését az is fokozza, hogy keletkező szennyvíznek nem csak mennyisége, de összetétele, és így ártalommentesítésének problémája is jelentősen lecsökken. Az építményeket és környezetüket érő természeti hatások szempontjából a nagyobb szélterhelés, az intenzívebb csapadékhatás, a szélsőségesebb hőmérséklethatások gyakoriságának, intenzitásának és időtartamának növekedésével kell számolni. Az építményeket és környezetüket ezek elviselésére kell alkalmassá tenni. Ezen a területen nem elegendő, ha csak az új építések válnak alkalmassá a megváltozott igénybevételek elviselésére, hanem a meglévő épületállomány felkészítésére is egyre fokozottabb szükség mutatkozik. A rendszeres karbantartás és műszaki állapotot érintő korszerűsítések mellett fokozott szerep jut gondosság alapú fejlesztési eszközöknek, a megelőző tevékenységek értő elvégzésének. A hatások elleni védekezésbe nem csak az építményeket lehet bevonni, hanem azok közvetlen környezetét is. Az épületek környezetének kialakítására is egyre nagyobb figyelmet és kutatási erőt kell fordítani. Amikor nincs mód a meglévő épületállomány műszaki fejlesztésére, jelentékeny javulás érhető el az építmények 148

149 környezetének szakszerű átalakításával is. Itt szintén a gondosság alapú és megelőző jellegű fejlesztési eszközök kerülhetnek előtérbe. Néhány példával bemutatva az épületek környezetének fejlesztési lehetőségeit, a következő összefüggésekkel találkozhatunk: Az épületek körüli talajfelszín vízelvezető és vízmegtartó képessége nagymértékben befolyásolhatja a szélsőséges csapadékhatás következményeit. A mélyművelésű, növényzettel fedett talajfelszín nagy mennyiségű csapadékot képes magában tárolni. Az épület és burkolt talajfelszín ellenben levezeti magáról a csapadékot, amely összegyűlve komoly elvezetési gondokat okozhat. A megfelelően telepített lombhullató fák, árnyékoló hatásukkal csökkenthetik a nyári szélsőséges hőmérsékletek hatását, és kedvezőbb településklímát eredményeznek. Az épületek körüli túlkoros, beteg vagy sérült növényzet, az elhanyagolt műszaki állapotú épületekkel együtt szélsőséges körülmények között veszélyhelyzetet is eredményezhetnek. Az épületek és növényesített környezetük minősége, sűrűsége, valamint kitettségük mértéke nagyban befolyásolhatja az időjárás okozta károkat. A kidőlő fák, leszakadó ágak, tetőzetről lezúduló csapadék, fel-vagy leszakadó tetők, ledőlő kémények és oromfalak okozta veszélyeztetés nem csak erős szélhatásra, de más különleges időjárási körülmény (pl.: nagy hóteher, hosszan tartó porhó vagy ónos eső) esetén is kialakulhat. Az épületek és környezetük szakszerű kialakítása értő szaktudást, további kutatást és fejlesztési technikák kidolgozását igényeli. Ezen a területen a fizikai (építés) jellegű és a szoft (szemléletformálás) jellegű fejlesztési eszközök együttes használata szükséges. Csak egyikük alkalmazásával nem lehet hatékony megoldást elérni. Heves megye épített környezete vonatkozásában a veszélyes sűrűségű, és a veszélyes kitettségű helyek aránya nem jelentős. Kevés a nagyvárosi és magas beépítésű terület. Nem jelentős a lakótelepi beépítés. A veszélyes kitettségű helyek elsősorban a hegyi patakok villámárvízével, illetve a belvízzel érintett területek. Míg a veszélyes sűrűségű helyeken az épületállomány felkészítése, addig a veszélyes kitettségű területeken éppen az épületek környezetének fejlesztése igényli az elsődleges beavatkozást. A gondosság alapú és megelőző jellegű felkészülés a szegregációval érintett és szegregációval veszélyeztetett helyeken a legalacsonyabb. Ezeken a területeken az előzetes és hatékony szemléletformálás nélkül, mindenféle fizikai fejlesztés hatástalan marad. A művelt háztáji kertekkel rendelkező települések esetén lehetnek leghatékonyabbak a szemléletformálással megalapozott fizikai jellegű (építési tevékenységet eredményező) fejlesztések. Ezeken a helyeken nem csak a szemléletformálással kapcsolatban mutatkozik nagyobb lakossági érdeklődés, hanem saját erőforrások is jobban rendelkezésre állnak. Látható, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszközök alkalmazását nagymértékben meghatározza az érintett lakosság gondolkozásmódja és gondossága, így a klímaváltozás problémáihoz való hozzáállása és érzékenysége. Heves megye vonatkozásában, a klímaváltozásra való felkészülés területén jelentékeny eredmények lehetne elérni az alacsony eszközigényű technológiák fejlesztésében, mind az építkezések, mind az épülethasználat területén, valamint a kertművelés arányainak növelésével. Az egyik ilyen terület lehet a korszerű műszaki tulajdonságokkal rendelkező, de átgondolt (optimalizált) technikai felszereltségű épületterv ajánlások kidolgozása, amely kiterjedne az épülethasználat újragondolására és célszerűségi szempontú ajánlásaira is. Az épülethasználat ilyen jellegű újragondolását (optimalizálását) ki lehetne terjeszteni (adaptálni lehetne) a meglévő épületállományra is. A kertművelés népszerűsítése oda-vissza ható szemléletformálást eredményezhet. Ha a kertművelés népszerűsítésével növekszik a megművelt kertek aránya, az egy öngerjesztő folyamatot tud beindítani, hiszen ezzel a kertművelő lakosság aránya is növekedésnek indul. A kertek művelése pedig önmagában is folyamatos szemléletformálást okoz, az abban résztvevők életében és gondolkozásában. Klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási helyzetértékelés Helyzetértékelés a megye társadalmának klímaváltozásához való attitűdjéről, tudatosságról Magyarországon a társadalom klíma-, energia- és környezettudatosságának, azaz a társadalom tagjainak energetikai, környezet- és klímavédelmi ismereteinek, motivációinak, cselekvési hajlandóságuknak jellemzésére 149

150 és számszerűsítésére számos kutatás és felmérés készült 1992-től napjainkig. Ezek alapján megállapítható, hogy a 1992 és 2016 között szignifikáns változás állt be a hazai klímaváltozással kapcsolatos szemlélet tekintetében. Napjainkra a lakosság és az önkormányzati vezetők már tisztában vannak az éghajlatváltozás jelenségével és problémakörével, azonban ennek hatásai és a különböző érintettek szerepvállalásainak lehetőségei (mérséklés és alkalmazkodási lehetőségek) terén még számottevő ismeret- és információhiány lelhető fel. A lakosság legfőképpen a média által közvetített információkból tájékozódik, és még nem érzékeli saját szerepvállalásának fontosságát, azaz az érzékenységét és felelősségét sem. A lakosság a megoldást mindenekelőtt a kormánytól, az önkormányzatoktól várja, e mellett azonban számos lehetőség kínálkozik az egyén és a közösség életmódjának megváltoztatására. 1 Heves megye klímastratégiája a klímaváltozás megelőzését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgálja. A térség páratlan természeti kincseinek megóvása és a környezetterhelés csökkentése érdekében több csoport is foglalkozik a környezetvédelem témakörével (pl. tudatosabb energia felhasználás, megfelelő hulladékkezelés). A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK) kutatói és megbízottjai által 2015-ben a lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Az országos szinten lekérdezettek 98%-a hallott már a klímaváltozásról, és 92%-uk tudja, hogy az mit is jelent. A vizsgálatból megállapítható, hogy szignifikáns az összefüggés abban, hogy minél magasabb szintű a település kategóriája, annál alacsonyabb a nemleges válaszok aránya. A válaszadók majd 93%-a tudott megnevezni legalább egy klímaváltozási okot, illetve a megkérdezettek 91%-a legalább egy hatást is megnevezett, amelyet véleménye szerint a klímaváltozás okoz. A kutatók arra kérték a válaszadókat, hogy más társadalmi problémákkal együtt értékeljék a klímaváltozás fontosságát, így megtudhattuk, hogy a klímaváltozásnál más társadalmi problémákat akutabbnak tekintettek a válaszadók. Kiderült, hogy a környezetért való aggódás a válaszok alapján jobban jellemzi a budapestieket, mint a más városokban vagy vidéken élő lakosságot. Heves megyében a válaszadók fele gondolja úgy, hogy Majdnem minden, amint a modern életben csinálunk, árt a környezetnek (1.ábra). 70. ábra A modern élet negatív környezetvédelmi hatásaival részben vagy teljesen egyetértők aránya (%, N=3256) A demográfiai változók alapján a férfiak, a fiatal korosztály tagjai, az aktív dolgozók vállalnának nagyobb arányban anyagi áldozatot, de a település mérete is meghatározó az áldozatvállalás szempontjából, azaz minél nagyobb a település, annál valószínűbb a fizetési hajlandóság. A válaszadókat a kutatók két kategóriába, az anyagi áldozatot vállalók és az anyagi áldozatot nem vállalók csoportjába rendezték, s e csoportokban vizsgálták meg a fizetési hajlandóság átlagos mértékét megyei szinten. Heves megyében a pozitívan nyilatkozó csoport anyagi áldozatvállalási készsége magasabb szintű, mint a teljes minta átlaga, míg a többletforrást erre nem fordítók átlagos fizetési hajlandósága a mintaátlag alatt marad. 1 Klímabarát Települések Szövetsége: Módszertani útmutató megyei klímastratégiák kidolgozásához 150

151 A kutatás rávilágított, hogy az országos mintára nézve egyének életvitelében és életkörülményeiben a globális felmelegedés az elkövetkezendő húsz évben milyen változásokat jelent. A megkérdezettek csaknem tizede (9,4%) semmilyen változásra nem számít, a válaszadók negyede (24,3%) szerint kismértékű, egy másik negyede (26,8%) nagymértékű, a fennmaradó csoport (39,4%) pedig közepes mértékű hatásokkal számol. A lakossági attitűdindexből (2.ábra) megállapítható, hogy a megyék átlagindexének rangsorolásánál Heves megye környezetvédelemhez kapcsolódó attitűdje nem a pozitívak közé sorolható, sőt az átlag alatt helyezkedik el. 71. ábra: Az attitűdindexek megyei különbségei A klímaváltozás hatásai miatt történő elköltözési hajlandóság tekintetében Heves megye lakosainak kevésbé áll szándékában elköltözni, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod vagy Fejér megyében élőknek. 72. ábra: Az elvándorlási mutató eltérése az országos átlagtól (%) A kapott eredményekből leszűrhető, hogy magyar társadalom jelentős része a jelenség súlyosbodásáért felelős okokkal és a kedvezőtlen hatásokkal is tisztában van. Annak ellenére, hogy a klímaváltozás a megkérdezettek szerint nem tartozik a legégetőbb társadalmi-gazdasági problémák közé, s a kihívásokkal szembeni fellépést sem elsődlegesen az egyének szintjén jelentkező feladatnak tartják, mind a jelenlegi és várható érintettség, mind a szerepvállalás kérdéskörét vizsgálva széles, a klímaváltozás iránt érzékeny tömeget találunk. A kedvezőtlen hatások elleni védekezés (többletköltségek vállalása, beruházások), illetve a környezet- és klímatudatos tevékenységek az eredmények szerint részben az attitűd, részben a társadalmi státusz (illetve klímasérülékenység ) szerint képzett csoportok közötti különbségekkel jellemezhető. A szkeptikusabb, azaz a klímaváltozás tényét elutasító vagy jelentéktelennek tekintő réteg értelemszerűen kisebb áldozatokat vállal. Az alacsonyabb státuszúak alacsony végzettségűek, alacsony jövedelemmel rendelkezők a többi társadalmi csoportnál szűkebb ismeretanyaggal rendelkeznek, s bár jobban ki vannak téve a kedvezőtlen hatásoknak és azokat erőteljesebben érzékelik, egyéni szerepvállalásuk (ismeretek és/vagy anyagi lehetőségek hiányában) alacsonyabb. 2 2 Baranyai N. Varjú V. (2015): A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata 151

152 Az Észak-Heves 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület ra vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célok között szerepel az élhető település kialakítás. A lakosság társadalmi életében fontos szerepet játszó épületek megújítása, környezetbarát anyagból készített autóbuszvárók kihelyezése, mely hozzájárul a lakosság klímatudatos magatartásához. Az Egyesület fontosnak tartja a környezeti szempontokat és azok fenntarthatóságát. Eddig is nagy hangsúlyt fektettek a megújuló és bioenergia minél szélesebb körben való megjelenésére, felhívják a pályázók figyelmét annak fontosságára és előnyeire. A LEADER pályázatoknál külön megjelentek a kritériumok között az újrahasznosított, környezetbarát anyagok, környezet kímélő technológiák és technikák alkalmazásának elvárásai, növénytelepítések, őshonos fák / növények ültetése, szelektív hulladékgyűjtés, kötelezően kihelyezendő hulladékgyűjtők. 3 Különbségek tapasztalhatóak az egyes régiókban élők válaszai között a kérdések közel felében. A Budapesten és pest megyében élőknek fontosabb probléma a klímaváltozás, nagyobb arányban fizetnének többet a környezetbarát termékekért is. Jelentősen eltér ettől az Észak-Magyarországon élők attitűdje. Jóval kevesebb káros hatást, lassítási és alkalmazkodási módot említenek, mint a többi régióban lakók. Nem annyira fontos probléma számukra az éghajlatváltozás, kevesebbet fizetnének a környezetbarát termékekért és kevésbé tudnak/akarnak saját forrást rendelni az energetikai beruházásokhoz. A régiók közötti eltérés szignifikáns. Ez részben abból adódik, hogy az egyes régiókban élők különböző számú káros hatást említettek a kérdezőbiztosoknak. A legtöbb hatást a Dél-Dunántúlon lakók mondták, a legkevesebbet az Észak- Magyarországon és Észak-Alföldön élők. Észak-Magyarországon az átlagtól jelentősen többet említett hatások közé tartozik a levegő- és porszennyezés, illetve kiugróan magas a nem válaszolók aránya. A regionális eltérések egy része jól magyarázható a természeti és gazdaság földrajzi viszonyokkal. Észak-Magyarországon a légszennyezés jelentős környezeti probléma, bár közvetlenül nem az éghajlatváltozás hatása, az emberek fontosnak tartották jelezni. A tudósok tájékoztató munkájára vonatkozó kérdésnél Észak-Magyarországon voltak a legelégedetlenebbek a tájékoztatás mennyiségével. Az alkalmazkodási lehetőségekre vonatkozó kérdésben a regionális szórás egyes választípusokban jelentős, szeres különbségeket is mutat, amire nem tudtak a kutatók magyarázattal szolgálni. A regionális különbségek ugyanis nem mutatnak egyértelmű tendenciákat, például összefüggést a regionális jövedelemszintekkel. Egyetlen régióként Észak-Magyarországot érdemes megemlíteni, ahol a legtöbb választípus jóval alacsonyabb arányban fordul elő, a 'nem tudja/nem válaszolt' érték pedig rendkívül magas, közel háromszorosa az országos átlagnak és a rá következő legmagasabb értéknek (21%, Észak-Alföld) is több, mint kétszerese. Ez azt jelenti, hogy ebben a régióban volt messze a legkevesebb ötlete a válaszadóknak az alkalmazkodás módjaira. Regionális bontásban a kevésbé fejlett régiókban, az Észak- Alföldön és Észak- Magyarországon élők áldoznának jelentősen kevesebbet a környezetbarát termékekért. A regionális elemzés csak Közép-Dunántúlon mutatott ki nagyobb arányt a saját forrást választókban, míg Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon az arány az átlagnál is alacsonyabb. A környezetbarát termékekért többet fizetők jobban bevállalják az épületek felújítását saját forrásból is. Észak-Magyarországon (24%) élők számára az átlagosnál kevésbé vállalható saját forrásból finanszírozni a felújítást. Szignifikáns eltérés van a válaszokban az életkor szerint. Minél fiatalabb valaki, annál inkább azt gondolja, hogy a magyar embereket anyagi szempontok mozgatják az éghajlatváltozás elleni cselekvésben. A fiatal és nyugdíjas válaszadók közötti különbség jelentős. Ugyancsak van szignifikáns összefüggés az iskolai végzettség és a kérdésre adott válaszok között. Minél magasabb egy válaszadó iskolai végzettsége, annál inkább gondolja, hogy az anyagi szempontok határozzák meg a magyar emberek éghajlatvédelmi cselekvését. Az általános iskolát el nem végzett emberek negyede szerint szívesen tesznek a magyarok az ügyben, 46%-uk szerint akkor, ha az anyagilag is megéri. Körükben magas azoknak a száma is, akik szerint a magyarokat egyáltalán nem érdekli az éghajlatvédelem. A felsőfokú végzettségű válaszadók 11%-a jelölte meg válaszként az érdek nélküli cselekvést és kétharmaduk (66%) az anyagi motivációk dominanciáját. Önbevallás alapján a magyar háztartások az elmúlt években átlagosan öt területen tettek az éghajlatvédelem irányába ható lépéseket, és a következő három évben legalább további két fejlesztést terveznek. Ide tartoznak az alábbiak: - Tudatos kevesebb fogyasztás (életmódváltás) 3 Észak-Heves 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület- Helyi Fejlesztési Stratégia

153 - Környezetbarát napi közlekedés (közösségi közl., kerékpározás) - Energiatakarékos háztartási gépek beszerzése és takarékos használatuk - Zöldfelületek növelése, fa telepítés, árnyékolás - Nyílászárócsere - Fűtéskorszerűsítés, energiahatékonyabb fűtés, kazáncsere - Hőszigetelés (fal és/vagy tető) A háztartások több mint fele valósított meg legalább egy épületenergetikai fejlesztést és ötödük a következő három évben is tervez ilyen fejlesztést. 4 Stakeholder-elemzés Stakeholder analízis a klímastratégia szempontjából azért fontos, mert egy feladat megoldásával kapcsolatos döntések előtt figyelembe kell venni az érintettek teljes körét, hiszen részvételük és támogatása kritikus a stratégia működésének sikerében. Célunk az érintettek valamint az általuk leginkább befolyásolt kérdések közötti kapcsolatrendszer, illetve a folyamatra gyakorolt hatásuk felvázolása az elvárások felismerése és a megfelelő kommunikáció kialakítása. Fő érintettek Stakeholdernek (érintett) kell tekinteni minden olyan szervezetet vagy személyt, személyekből álló csoportot, intézményt, az állami, magán és a civil szektor szereplőt, melyek valamilyen módon kapcsolatba kerülhetnek a klímaváltozással. Valamilyen módon befolyásolják, vagy befolyásolhatják a célkitűzések realizálódását, aki érdekeltek a vizsgált beavatkozásban. Ide sorolhatók Heves megyében található alábbi érintettek: civil szervezetek, gazdasági szereplők, szakmai szervezetek, kamarák oktatási és kutatási intézmények, érintett hatóságok, és területi állami szereplők, közszolgáltatók, önkormányzatok, szakterületi specialisták Stakeholderek által gyakorolt hatás mértéke A vállalkozások nem használják ki kellő mértékben a megújuló energiára vonatkozó fejlesztéseket, hisz megannyi lehetőség nyílik kamattámogatott hitelek, kombinált pályázatok és vissza nem térítendő támogatások igénybevételére. A klímaváltozással kapcsolatos ismereteik hiánya meghiúsíthatja a várható változásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések hatékony megvalósítását. Önkormányzati épületek jobban igénybe vették a támogatási lehetőségeket a megújuló energiák tekintetében. Az ő szemléletformálásuk már az előző időszakban megkezdődött. A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálatából megállapítható, hogy akik még nem hallottak a klímaváltozásról, azok többsége a fiatal (15-39 éves) korcsoportot képviselte. Ebből kifolyólag fontos, hogy elérjük és bevonjuk ezt a korosztályt. Az ismerettel nem rendelkezők fele legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett. Célok elérése A gazdasági szereplőket tájékoztatni kell a támogatási lehetőségekről. A konferenciák, workshopok, szemléletformáló rendezvények során információkat kapnak az aktuális pályázatokról, fejlesztési programokról. Fontos cél, hogy csökkentsék, káros anyag kibocsájtásukat Az adaptációs intézkedések közé soroljuk a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitel és a környezettudatos gondolkodásmódot, amikre 4 Magyar Természetvédők Szövetsége - A magyar lakosság klímaváltozási attitűdvizsgálata - 153

154 már általános iskolás kortól szükséges a gyermek figyelmét felhívni. Így a mindennapi életük részévé válik a környezettudatosság. Nem elhanyagolható intézkedés a diákok körében a természettudományi tárgyak oktatása. Heves megye megvalósult és folyamatban lévő klíma-, környezet- és energiatudatossági, szemléletformálási projektjeinek listája és értékelése Az egyes intézkedések kritériumaiban megjelenik a megújuló és bioenergia alkalmazása, energiahatékonyság növelése, támogatható tevékenységek között az élhető települések kialakításánál, fából készült hulladékgyűjtők, őshonos fa telepítése, autóbuszváró csak újrahasznosított vagy környezetbarát anyagból. Épülete korszerűsítésénél, bővítésénél valamint eszköz és gép beszerzésnél elvárt a környezetbarát technológia, technika alkalmazása. Rendezvények esetében, olyan rendezvények szervezése is támogatható, amely célja a környezettudatosság erősítése, a megújuló és bioenergia alkalmazásának még szélesebb megismertetése, környezetvédelem. A civilszervezetek székhely vagy telephely fejlesztéseknél, nyújthatnak be támogatási kérelmet, olyan civil szervezetek amelyeknek tevékenységi körében szerepel az egészségre nevelés, környezet és természetvédelem, fejlesztéseikkel még színvonalasabban tudják ellátni ezen tevékenységi körökhöz kapcsolódó feladatokat. 5 5 Észak-Heves 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület- Helyi Fejlesztési Stratégia

155 A KEOP 6. tengelyének támogatásaiból megvalósult projekteket az alábbi táblázatok mutatják be. járás KEOP 6. prioritás KEOP 6. prioritás/fő Bélapátfalvai járás - Ft - Ft Egri járás Ft Ft Füzesabonyi járás Ft Ft Gyöngyösi járás Ft Ft Hatvani járás Ft Ft Hevesi járás - Ft - Ft Pétervásárai járás Ft Ft 23. táblázat: KEOP 6. tengelyén megvalósult projektek járásonként Forrás: EMIR KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/09 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/09 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/09 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/11 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) Eger Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Családok és cégek a zöld jövőért Ft Eger Komplex Közhasznú Egy esület "Körny ezetv édelemmel a jöv őnkért" - Szemléletformáló Mátraszentimre Ft rendezv ény sorozat Hev es megy ében Viaticum Természet és Körny ezetv édelmi Közhasznú A Mátra felfedezése Ft Alapítv ány Nagy réde NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Fenntartható életmódra nev elés Nagy rédén Ft Nagy réde NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Fenntartható életmód népszerűsítése Nagy rédén Ft Ostoros Ostoros Községi Önkormány zat Környezettudatosság népszerűsítése Ostoroson Ft Sarud Sarud Község Önkormány zata Tó-Vidék Fesztivál Ft Sarud Wesselényi Miklós Szabadidős Egyesület II. Tó-Vidék Fesztivál Ft Szihalom SZIHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Körny ezettudatosságra nev elés a szihalmi iskolában Ft Tarnalelesz ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT TARNALELESZ Fenntartható életmódra v aló nev elés a 2011/2012 tanév ben Tarnaleleszen Ft 155

156 KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Aldebrő Aldebrő Községi Önkormány zat Komposztálást népszerűsítő projekt Aldebrő Községi Önkormány zat szerv ezésében Ft KEOP 6.2.0/A Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási Apc Becse 2004 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Hely i komposztálási kultúra kialakítása Apc, Boldog, Ft lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Társaság Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Lőrinci, Nagy kökény es, Petőfibány a, Rózsaszentmárton, Zagy v aszántó településeken KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és Beseny őtelek Redlion 2008 Korlátolt Felelősségű Társaság Komposztálás elterjedésének elősegítése Beseny őtelek és Ft fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Dormánd településeken. KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és Bodony BODONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Komposztálás Bodony Községben Ft fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és Csány NS 60 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Komposztálás a megelőző környezetvédelem tükrében Ft fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Társaság KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Dormánd DORMÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Házi komposztálás Dormándon Ft KEOP 6.2.0/A Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási Eger HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Példamutatás Eger v áros lakosai számára: kerékpáros Ft lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek munkába járást biztosító feltételek kialakítása a Hev es Megyei Rendőr-főkapitányságon KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Feldebrő EuroHungaricum Alapítvány Komposztálás a Tarnamentén Ft KEOP 6.2.0/A Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási Hatv an EuroHungaricum Közhasznú Alapítv ány Lakásfelújítással és építéssel kapcsolatos fenntartható Ft lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.5.0/14 Körny ezeti és energetikai non-profit információs központ kialakítása Hatv an v árosában KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek megoldásokat népszerűsítő demonstrációs központ fejlesztése Hatv anban és v onzáskörzetében. Bemutatóterem kialakítása és berendezése fenntartható építési és felújítási megoldásokkal. Hatv an Hatv an Város Önkormány zata Körny ezeti és energetikai non-profit információs központ Ft kialakítása Hatvan városában Iv ád Iv ád Községi Önkormány zat Komposztálást népszerűsítő projekt Iv ád Községi Ft Önkormány zat szerv ezésében Ludas LUDAS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Házi komposztálás Ludason Ft Markaz Mátra Nagy családos Egy esület Komposztálás elterjedésének elősegítése Markaz és Abasár településeken Ft Mátraballa Községi Önkormány zat Mátraballa Komposztálás Mátraballán Ft Mátraderecske KONTAKT-R Üzletkötő és Kereskedelmi Kft. Házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt Ft megvalósítása Mátraderecskén Mátraderecske Községi Önkormány zat Mátraderecske Körny ezettudatos életmódra ösztönzés Mátraderecskén szerves hulladék komposztálóban v aló hasznosításával Ft Mezőtárkány MEZŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Házi komposztálás Mezőtárkányon Ft Nagy réde NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA Komposztálás Nagy réde községben Ft Nagy réde "KONTAKT-R" Üzletkötő és Kereskedelmi Korlátolt Komposztálási mintaprojekt Nagy réde községben Ft Felelősségű Társaság Nagy tály a Nagy tály a Község Önkormány zata "Kertünk földje ettől zöldebb - körny ezetv édelemi mintaprojekt megv alósítása Nagy tály án" Ft Péterv ására Péterv ására Város Önkormány zata A komposztálási mintaprojekt megv alósítása Péterv ásárán Ft Poroszló Kov ács Tüzép Kereskdelmi, Szolgáltató Kft. Kerékpáros közlekedés népszerűsítése a Kov ács Tüzép Ft Kft. dolgozói körében Szajla Szajlai Önkormányzat Komposztálás Szajla községben Ft Szihalom SZIHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Házi komposztálás Szihalmon Ft Szihalom Szihalom Községi Önkormány zat A hiv atásforgalmú kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek jav ítása Szihalmon iskolai mintaprojekt keretében Ft Szűcsi EuroHungaricum Közhasznú Alapítv ány Komposztálási kultúra kialakítása a lakosság körében, Ft Gy öngy ös kistérség falv aiban: Szücsi, Nagy réde, Atkár, Gy öngy öshalász, Vámosgy örk, Adács, Karácsond, Ludas, Nagy füged. Vécs Vécs Községi Önkormány zat Komposztálást népszerűsítő projekt Vécs község lakosai számára Ft Verpelét Verpelét és Térsége Idegenforgalmáért Egy esület Komposztálás elterjedésének elősegítése Verpelét és Ft Tarnaszentmária településen Visonta VISONTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Körny ezettudatos kampány Visontán Ft 24. táblázat: KEOP 6. tengelyén megvalósult Heves megyei projektek, Forrás: EMIR 156

157 Klímavédelmi helyzetelemzés SWOT analízis Erősség Üvegházgáz kibocsátás jelentős megújuló energia beruházások a Mátrai Erőműnél Fenntartható energiagazdálkodás és fenntartható közlekedési projektek tapasztalati jó abszorpciós képesség KEOP forrásokban távhő-rendszer (megújuló forrásokat integráló) megújulása megindult Releváns megyei éghajlatváltozási problémakörök Kitettség Észak-hevesnek a hegyvidéki fekvése miatt a hőmérsékleti kitettsége alacsony Érzékenység fajgazdagság kevésbé klímaérzékeny őshonos ökoszisztémák jelenléte jelentős gyepterületek találhatóak a megyében, melyek érzékenysége kisebb klímaváltozásra viszonylag alacsony a karsztos vízbázisok aránya a vízellátásban Alkalmazkodási képesség energetikai és mezőgazdasági kutatókapacitás az Eszterházy Károly Egyetemen kiemelkedő beruházások az árvízvédelem területén széles turisztikai termékpaletta felhagyott hulladéklerakók rekultiválásra kerültek Heves Megyei Önkormányzat klímapolitika kapcsán releváns szakemberellátottsága kiemelkedő Energia- és klímatudatossági szemléletformáló programok tapasztalatai erős helyi identitás a megyeszékhely egyes városrészein és egyes településeken felkészült tanári kar a megye tanintézményeiben Lehetőség gépjárműállomány összetétele modernizálódik, így csökken a CO2 kibocsátás hulladéklerakókon képződő depóniagázok befogása és hasznosítása megyei oktatási intézmények szervezett bevonása a szemléletformálási kampányokba tenyészidőszak várható növekedése növeli az agrárpotenciált új, melegkedvelő termények termesztésére nyílik lehetőség településközi együttműködések lehetőségeinek kiaknázása a klímavédelem terén is nemzetközi és hazai jó gyakorlatok adaptálása az aktív turizmus feltételei javulnak időskorúak nappali ellátása megerősítése a hőhullámok és időjárási szélsőségek idejére közintézmények komplex energetikai felújítása klímaváltozáshoz alkalmazkodó élőhelyfejlesztés Gyengeség Üvegházgáz kibocsátás elavult lakásállomány és épületenergetikai háttér a gépjárműállomány elöregedett a közlekedési szektor ÜHG kibocsátása nem csökkent a Mátrai Erőmű elsődleges fűtőanyag ellátása helyi lignit nem csökkenti az ÜHG kibocsátást alternatív hajtásmódok elterjedtsége alacsony elektromos gépjárműveket kiszolgáló töltőállomások és szervizek száma rendkívül alacsony Fenntartható energiagazdálkodási projektek tapasztalati smart rendszerek nagyon alacsony fokú kiépítettsége Releváns megyei éghajlatváltozási problémakörök Kitettség az alföldi területek hőmérsékleti kitettsége nagyobb változós csapadékgyakoriság- és intenzitás miatt a belvízveszély nő kiszámíthatatlan csapadékviszonyok miatt a hegyvidéki területek villámárvíz kitettsége a megye déli részén nő a belvízveszély a változó csapadékgyakoriságés intenzitás miatt az északi területeken nő az erdőtüzek gyakoriságának veszélye téli sportok kitettsége magas Érzékenység érzékeny (váz- és öntéstalajok) mezőgazdasági területek a megyében Alkalmazkodási képesség elöregedő, romló anyagi körülmények között élő népesség nagy aránya átlagjövedelem az országos jövedelem alatt É és D-Heves gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, így az alkalmazkodó képessége ezen területeknek gyenge a mezőgazdasági területek öntözési lehetősége kiemelten a szőlőtermelő területek gyenge csapadékvíz-elvezető csatornák kiépítésének, meglévő rendszerek karbantartásának hiánya Energia- és klímatudatossági szemléletformáló programok tapasztalatai klíma-szemléletformálási projektek alacsony száma között lezajlott szemléletformálási programok eredményességi utókövetése alacsony a éves korosztály klímaérzékenysége alacsonyabb az országos átlaghoz képest kultúrtörténeti értékek megóvására tett szemléletformáló intézkedések száma alacsony Veszély megye-specifikus értékek veszélyeztetettsége (pl. Fátyol-vízesés) szárazodási trendek folytatódnak a városlátogató turizmus versenyképessége a hőhullámok gyakorisága miatt romlik a hóval borított napok számának csökkenése átlaghőmérséklet növekedése miatt a síturizmus lehetősége romlik az elmaradott járások további leszakadása csökkenti a klíma-alkalmazkodó képességet árvízvédelmi infrastruktúra megújítása elmarad klímaprobléma felismerése és a válaszlépések meghozatala elmarad kapcsolódó uniós támogatások egy időben való megjelenése csökkenti a sikeres felkészülés lehetőségét hőhullámok miatt növekvő egészségügyi kockázat szélsőséges időjárás okozta vízigény növekedése szemléletformálás elmaradása miatt bekövetkező erdőtüzek aránya magas belvízelvezetés elmaradásából adódóan a települési elöntések száma növekszik nagyobb arányú vegyszerhasználat az invazív fajok elterjedése miatt a szemléletformálás elmaradása miatt előforduló természeti és kulturális értékek amortizációja 157

158 Problémafa A klímaváltozás kihívásai növekvő mértékben befolyásolják Heves megye életét Megyei ÜHG kibocsátás stagnál Nem fenntartható életmód/fogyasztói szkások Növekvő éghajlati sérülékenység közlekedés ÜHG kibocsátása nem csökken épületszektor kibocsátása stagnál alacsony szintű környezeti feleősségvállalás környezet állapota romlik gyengülő adaptációs képesség éghajlati kitettség nő közösségi közlekedés növekvő eszközállománya közúti elavult forgalom gépjárműállomány elektromos elöregedett, gépjármű kifejezetten az töltőállomások elmaradott száma nagyon járásokban alacsony (4 db) ingázók száma nő gazdasági szurburbanizásiós gépjárművek tengelyre folyamatok a száma nő koncentrálódó városok körül munkahelyek alternatív hajtások elterjedée alacsony elektromos autók ára magas SMART rendszerek hiánya alacsony energiahatékonyság fosszilis tüzelőanyagok aránya magas elvault lakásállomány lakásépítés megújuló felújítások aránya energia hiánya alacsony az integrálása elmaradott alacsony térségekben elszegény edő lakosság E felhaszná lás nő (hűtés) alacsony komfortfokoza tú lakások magas aránya É- és D- Hevesben kultúrtörténeti értékek megóvására tett intézkedések elmaradása elmaradott térségek természetvédelmi érzékenysége alacsony hőségnapok számának növekedése kiemelten káros alacsony a fogyasztási évesek szokások és felszíni és klímatudatossága életmód felszín közeli mintázatok vízek vegyszerrel fertőzöttsége nő ivóvízbázis megyespecifikus alacsony depresszió látványosságok környezeti veszélyeztettsége ismeretek nő (pl. Fátyol illegális vízesés) É-heves fúrt növényvédőszer erdőtűz kutak használat nő gyakorisága száma erőforrások nő pazarló helyi használata identitás gyenge helyi vegyszerhasználat ismeretek kevés nő szemléletformáló oktatása kevés kezdeményezés kártevők, vízigény nő penészgombák (lakosság, elszaporodása mg, turizmus) ivóvízhálózat KEOP fertőzésveszélye forrásokból nő alacsony a helyi nyári klímavédelmi időjárási értékekre lakóhelyhez erdősültség középhőmérsé kötődés szemléletformál szélsőságek gyenge magas klet nő ó projektek fokozódnak figyelem gyenge megvalósulása megbetegedések száma nő lakosság gyakoribb gyengülő romló anyagi aszálykárok mobilitás, helyzete főleg az ökológiai és elmaradott egészségügyi járásokban terhelés nő invazív és allergén öntözött növények, fürdőhelyek téli sportok városlátogató területek vektorok zsúfoltsága lehetősége turizmus aránya hőhullámok elszaporodása nő csökken csökken alacsony gyakoribbá aktív korú elöregedés válnak lakosság (É) csökkenése csapadékvíz, öntözési külterületi belvízrendszerek technológiák árokrendszer vízvisszatartási fagyos havas elavultak sok helyen hőhullámok napok lakosság funkciója gyenge napok megszűnt gyakorisága csökkenése száma száma nő csökken csökken ár-és belvízveszély nő É Heves vízhozam villámárvíz ingadozás kitettsége nő nő aszályos időszakok gyakoribbá válnak csapadék csapadék hőmérsékleti időbeni intenzitás szésőségek egyenetlensége nő fokozódnak