PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Átírás

1 PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U Postafiók 61 (06-72) , Fax: Ikt. szám: PBK/ /2011. Üi.: Kusz Lajos ( 72/ /225, lajos.kusz@mbfh.hu) Tárgy: A MARKETINFO Műszaki és Befektetési Tanácsadó Betéti Társaság (3100 Salgótarján, Március 15. u. 34.) mint Bányavállalkozó számára a Nagydorog I. homok védnevű bányatelken működő bánya kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyása Jogerőssé vált: november 25-én H A T Á R O Z A T A Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bk.) a Nagydorog I. homok védnevű bányatelken működő bányára vonatkozó, évekre készített kitermelési műszaki üzemi tervet december 31-ig tartó érvényességi idővel az alábbi feltételek, rendelkezések előírásával jóváhagyja. 1. A kitermelési tevékenység a 5102/2004/7. Bk. számú határozattal megállapított Nagydorog I. homok védnevű bányatelken, a Nagydorog külterületén, a 0132/2,6 hrsz.-ú ingatlanokon történhet. A kitermelhető ásványi nyersanyag: 4200 kódszámú vakoló homok. Engedélyezett ásványvagyon veszteség: 0 %, A tervezett termelési kapacitás: Időszak Tervezett kitermelés (m 3 ) xxxx év xxxx év xxxx év xxxx év xxxx év xxxx év xxxx év xxxx év xxxx év xxxx év xxxx év xxxx

2 év xxxx Összesen: xxxx 2. A bányaművelés során a munkaszint legnagyobb megengedett magassága: 5,0 m a művelt bányafalak megengedett legnagyobb dőlésszöge: 70 a gép eltávozása, átállása előtt a bányafal legnagyobb dőlésszöge: 70 a végrézsűk kialakítandó dőlésszöge legfeljebb: A jóváhagyott MÜT-től a fő bányaveszélyek elleni védekezést, az ásványvagyongazdálkodást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmet és a bányakárt érintő tevékenységekkel kapcsolatban eltérni csak a Bk.-nak az érdekelt szakhatóság állásfoglalásán alapuló jóváhagyásával szabad. 4. A bányában csak olyan gépet, villamos berendezést, illetve villamos szerkezetet szabad használatba venni és üzemeltetni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és megfelelőségének a vonatkozó jogszabályok szerinti tanúsítására kiadott dokumentumok a bányavállalkozó rendelkezésére állnak. A gép és villamos berendezés illetve villamos szerkezet megfelelőségét igazoló dokumentumokat a bányavállalkozónak meg kell őriznie. 5. Amennyiben a Műszaki Üzemi Terv végrehajtására adott időn belül bármely, a Bányavállalkozó által művelt kitermelőhely vonatkozásában a bányajáradék bevallására, illetőleg megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy a rá kirótt bírságot nem fizeti meg, úgy a Bk. a Műszaki Üzemi Terv végrehajtását felfüggesztheti, vagy az engedélyt visszavonhatja. 6. A Bányavállalkozó által a tervciklusban kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. számú melléklete szerinti 4200 kódszámú homok csoportba, illetve homok alcsoportba tartozó ásványi nyersanyag. A Bányavállalkozó ezen alcsoportra vonatkozó fajlagos érték figyelembevételével köteles a bányajáradék önbevallási és befizetési kötelezettségének eleget tenni. 7. A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más személyt (a továbbiakban együtt: vállalkozó) vehet igénybe. A tevékenység végzésére az a vállalkozó jogosult, aki (amely) az előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó alvállalkozót a Bányavállalkozó hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében eleget tesz a vállalkozóra előírt feltételeknek. A vállalkozó (alvállalkozó) igénybevételét, az igénybevétel megkezdését megelőzően legalább 15 nappal a Bányavállalkozó köteles a Bk.-nak bejelenteni. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a megbízó Bányavállalkozónak a Bányatörvény hatálya alá tarozó tevékenységért fennálló felelősségét. 8. Az előző pont alatti bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat: a bányavállalkozó, illetve működési engedélyes megnevezését, székhelyét; a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését (leírását);

3 3 a tevékenység helyét; az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét: a vállalkozó 8. pont szerinti alkalmasságának igazolását. 9. A bányában alkalmazott új munkavállalók (beleértve az alvállalkozó által a bányában foglalkoztatni tervezett munkavállalókat is) részére a munkába állításuk előtt megtartandó oktatás módját, időtartamát, ezen belül az elméleti és a gyakorlati oktatás arányát, az oktatás szervezeti körülményeit, valamint a beszámoltatás rendjét a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg kell határozni. A munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkavédelmi, műszaki-biztonsági és alapvető elsősegély-nyújtási követelmények elsajátításáig a bányában önállóan foglalkoztatni nem lehet. 10. A bányában esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavarok és súlyos munkabalesetek bejelentése, ill. kivizsgálása során a vonatkozó biztonsági szabályzat szerint kell eljárni. 11. A bányában a tájrendezési munkákat folyamatosan kell végezni a tájrendezési tervben, illetve a tárgyi határozattal jóváhagyott tervdokumentációban megadott időütemezés betartásával. A bánya tájrendezési, újrahasznosítási célja: az eredeti gyep művelési ág visszaállítása. 12. A Bk. elfogadja a Bányavállalkozónak az őt terhelő kötelezettségek (különösen bányakár, tájrendezés) pénzügyi fedezetére vonatkozó ajánlatát, amely szerint a bánya tárgyi tervciklusbeli legkedvezőtlenebb termelési helyzetére számított tájrendezési költségek fedezetére a Bányavállalkozó xxxx Ft, azaz xxxx forint értékű bankgaranciát ajánl fel, amelynek kedvezményezettje a Pécsi Bányakapitányság. 13. A 12. pont szerinti bankgarancia-szerződés egy eredeti példányát a Bányavállalkozónak a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül be kell nyújtania a Pécsi Bányakapitányságra. 14. Amennyiben a bankgarancia érvényességi ideje a bánya tervciklusánál rövidebb, határozott ideig tart, akkor a Bányavállalkozó a bankgarancia érvényességi idejének lejártát megelőzően 60 nappal nyújtsa be a meghosszabbított bankgaranciát. Amennyiben határidőre nem teszi meg új ajánlatát a Bányakapitányság intézkedik a bankgarancia lehívásáról. 15. A tárgyi Műszaki Üzemi Tervet a Bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és az esetleg megváltozott viszonyok esetén annak módosítását kezdeményezni. Amennyiben a Bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható a Bányavállalkozó kérelmére. Az éves felülvizsgálat során vizsgálni kell a Bányavállalkozót terhelő kötelezettségek (különösen bányakár, tájrendezés) pénzügyi fedezetére rendelkezésre álló összeg nagyságát és elégtelensége esetén új ajánlatot kell tenni. 16. A Bányavállalkozó köteles a tervciklus minden termelési évében a kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségét és minőségét a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. Külfejtés esetén az adott jelentésnek teljes anyagmérleget (teljes kitermelt anyag mennyiséget, ebből: ipari vagyon, ipari ásványvagyon veszteség, nem ipari vagyon meddőhányóra került része, meddőanyag tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része, meddőanyag meddőhányóra került része,

4 4 humuszos feltalaj mentett része, humuszos feltalaj tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része) is tartalmaznia kell. 17. A bányaüzem felelős műszaki vezetője és felelős műszaki vezető helyettes személyei változatlanul: Felelős műszaki vezető: Livó László okl. bányamérnök (szül.: Salgótarján, ) Felelős műszaki vezető helyettes: Vörös György üzemmérnök (szül.: Kalocsa, ) 18. A külszíni bányászati tevékenység végzése során be kell tartani a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában foglalt előírásokat. 19. A Bk. a bányászati hulladék gazdálkodási tervet az alábbi jellemzők figyelembevételével jóváhagyja: A Nagydorog I. homok védnevű bányatelken jelenleg bányászati hulladékkezelő létesítmény nincs, hulladékkezelő létesítményt nem üzemeltet A tárgyi tervciklusban tervezetten keletkező bányászati hulladék mennyisége: xxxx m 3 lefedésből mentendő termőréteg A letakarított fedőréteg anyagát (xxxx m 3 meddőt és xxxx m 3 humuszos feltalajt) a MÜT 2. Műszaki területrendezési tevékenység fejezetének megfelelően 3 éven belül tájrendezésre kell felhasználni. A szakhatóságok közül az alábbiak feltételekkel hozzájárultak a kitermelési Műszaki Üzemi Terv engedélyezéséhez: 20. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a 21370/2011. ügyszámú szakhatósági állásfoglalásában az alábbi előírásokat tette: A bányatelken munkagépek és szállítójárművek javítása, karbantartása, továbbá kenőanyaggal illetve üzemanyaggal való feltöltése tilos. Üzemanyagot és/vagy kenőanyagot a bányatelek területén még átmenetileg sem lehet tárolni. Az üzemeltetés során mindenkor biztosítani kell a területre vonatkozó zajvédelmi követelmények maradéktalan teljesülését. Az üzemeltetőnek a Műszaki Üzemi Terv jóváhagyását követő 30 napon belül zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelmet kell benyújtania a Felügyelőségre, vagy műszeres mérésről készült szakértői véleménnyel kell igazolnia a határérték kérelem alóli mentességét. A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell. A telephelyen végzett bányászati tevékenység végzése során kialakuló diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezetének és az ingatlannak rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. A bányatelken belül a tevékenységet úgy kell ütemezni, hogy a külön deponált talaj, mint a biológiai rekultiváció alapeleme - rendszeres gyomtalanítása az újra felhasználásig megoldott legyen. A biológiai helyreállításhoz más helyről hozott humuszos termőtalaj csak akkor használható fel, ha az idegen talajjal együtt behozott magvak nem veszélyeztetik természeti terület elgyomosodását, nem okoznak flóraszennyezést. A bányában megjelenő és előforduló védett madarak egyedeinek zavarása, veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása tilos. A bányafalnak azon a részein, ahol az aktuális üzemi terv szerint nincs kitermelés a madarak fészkeléséhez alkalmas friss falfelületet (csaknem függőlegesen) a költési időszak előtt ki kell alakítani.

5 5 Amennyiben ezeken a falszakaszokon költés tapasztalható, a madarak védelmében az adott falszakaszt csak október 1- április 1 ig lehet leművelni. 21. A Tolna Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a 26.2/951-2/2011. ikt. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalása szerint: A kitermelést a beküldött dokumentációban részletezett módon kell elvégezni úgy, hogy a környező termőföldeken a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A humuszdepók mögötti területeken nem alakulhatnak ki lefolyástalan területek. 22. A Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 440/2389/001/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a hozzájárulását az alábbi kikötésekkel adta meg: 1. A kivitelezés megkezdése előtt a nyilvántartott régészeti lelőhellyel érintett, és talajbolygatással járó munkálatok területén próba- valamint a próbakutatás eredményeinek ismeretében - amennyiben szükséges - teljes megelőző régészeti feltárást kell lefolytatni. 2. A régészeti szakfeladatok ellátására szerződést kell kötni a régészeti feladatok ellátására jogosult intézménnyel, a Wosinsky Mór Megyei Múzeummal (7100 Szekszárd, Szent István tér 26.). 3. A próba- és megelőző feltárás csak jogerős feltárási engedély birtokában kezdhető meg. 4. A kivitelezési munkálatokat csak a megelőző régészeti szakfeladatok elvégzése után lehet megkezdeni a régészeti lelőhellyel érintett területeken. 5. A munka megkezdéséről, azt 8 nappal megelőzően írásban értesíteni kell a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját. 6. Ha a próba- és megelőző feltárás során régészeti lelet, valamint régészeti korú megtartásra érdemes objektum, fal, épület stb. kerül elő, azt az Iroda felé írásban be kell jelentenie. Az előkerült objektum megtartásáról az Iroda dönt az egyeztetéseket követően. 7. A régészeti szakfeladatok lezárultával, annak tényéről a szerződők (beruházó / kivitelező / feltárást végző intézmény) kötelesek Irodámat értesíteni. 23. Nagydorog Nagyközség Jegyzője a 2619 számú végzésében az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta: A "Nagydorog 1.- homok" védnevű bánya évekre vonatkozó műszaki üzemi terve a helyi önkormányzati rendeletben (Nagydorog Nagyközség Képviselő-testületének Nagydorog helyi építési szabályzatáról szóló 5/2006. (III. 21.) KT. számú rendelete) meghatározott építési követelményeknek megfelel, ahhoz szakhatóságként hozzájárulok. A Bk. felhívja a figyelmet arra, hogy: a határozat végrehajtását csak a jogerőre emelkedést és végrehajthatóvá válást követően, az erre vonatkozó tájékoztatás és a záradékolt tervdokumentáció megküldését követően lehet megkezdeni, a kitermelési MÜT jóváhagyása nem mentesíti a Bányavállalkozót az egyéb jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól, a jelen határozatban elrendeltek teljesítésének elmaradása esetén, ha az a Bányavállalkozónak felróható, eljárási bírságot szabhat ki, amelynek összege Ft, azaz egymillió forintig terjedhet. Amennyiben a Bányavállalkozó a Bk. figyelemfelhívása ellenére továbbra is a Műszaki Üzemi Tervben foglaltaktól eltérően folytatja bányászati tevékenységét, a Bk. az így szabálytalannak minősített bányászati tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve a Bányavállalkozót Ft-ig terjedő bányászati bírsággal sújthatja.

6 6 A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bányafelügyelet határozata ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, azaz Ft. A jogorvoslati eljárás díját az elsőfokú eljárási díj megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számú számlájára, illetőleg postai átutalási utalványon, amelyen fel kell tüntetni az eljárás jogcímét, illetve A053 számú kódszámát. I N D O K O L Á S A MARKETINFO Műszaki és Befektetési Tanácsadó Betéti Társaság (3100 Salgótarján, Március 15. u. 34.) mint a Nagydorog I. homok védnevű bányatelek bányászati jogosítottja (bányavállalkozó) június 03.-án iktatott megkeresésében a homokbánya évekre készített kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyását kérte a Bk.- tól. A Bk. a beterjesztett kérelem felülvizsgálata során hiánypótlásra hívott fel, amelynek teljesítését a Bányavállalkozó kérte meghosszabbítani. A rendelkezésre álló határidőn belül, án a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedély pótlására vonatkozó végzés teljesítése miatt kérte a Bányavállalkozó a hosszabbítást. A Bk. a hiánypótlási határidőt ig meghosszabbította. A Bányavállalkozó a hiánypótlást án kelt PBK/1708-5/2011. iktatószámú, a termőföld más célú hasznosításának megfelelő, módosított ciklusidejű műszaki üzemi terv dokumentáció benyújtásával teljesítette. Az igénybevételre tervezett ingatlan tulajdonjogi helyzetét a dokumentáció ismertette, a kérelem melléklete tartalmazza az ingatlantulajdonos hozzájárulását az ingatlan igénybevételéhez. A Bk. a Bányavállalkozót terhelő kötelezettségekre készített költségtervet nem fogadta el és a PBK/ /2011. számú hiánypótlási felhívásban a költségterv módosítására szólította fel. A Bányavállalkozó a hiánypótlást a án beérkezett levelében teljesítette, a költségtervet a módosította és vállalta, hogy évente felülvizsgálja az őt terhelő kötelezettségeket, és ennek megfelelően szükség szerint módosítja a biztosíték nagyságát. A jóváhagyásra beterjesztett, hiánypótlásokban módosított műszaki üzemi terv a 203/1998. (XII.19.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.) 13. (3) bekezdés szerint került összeállításra, szabályzati, szabványi előírásokkal ellentétes intézkedéseket nem tartalmaz. Az engedélyezési dokumentáció bányatérképei összhangban vannak a MÜT szöveges részével. A terv tartalmazza a bányaüzem meghatározását, veszélyességi besorolását is, mely szerint a bányaüzem nem porveszélyes és nem szilikózisveszélyes minősítésű. A Bányavállalkozó védő-, ill. határpillér lefejtését nem tervezte a tervciklusban. A tervciklusban a kitermeléssel párhuzamosan végez rekultivációs tevékenységet a Bányavállalkozó. A tervezett kitermeléshez a kitermelhető ipari ásványvagyon rendelkezésre áll. Földtani körülmények a kitermelést nem akadályozzák. A benyújtott bányászati hulladék gazdálkodási terv szerint a hulladékkezelő létesítmény nincs a bányatelek területén, a letakarított fedőréteg anyagát védőtöltésben helyezik el és 3 éven belül tájrendezéshez használják fel.

7 7 A Bk. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartásában ellenőrizte a bányajáradékfizetési kötelezettség teljesítésével, az esetleges bányászati bírság, és felügyeleti díj megfizetésével kapcsolatos adatokat, és megállapította, hogy a október 03.-i állapotnak megfelelően a Bányavállalkozónak nincs tartozása. A határozat 1. pontjában a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26. (1) alapján rendelkezett a Bk., a Vhr (3) bekezdése e.) pontja alapján. A határozat 2., pontja szerint a 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelete a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatáról (továbbiakban: KBBSZ) 12. (3) pontja alapján rendelkezett a Bk. A határozat 3. pontja szerint a Vhr. 15. (1) előírására tekintettel rendelkezett a Bk. A 4. pont szerint a 4/2001. (II. 23.) GM rendelet 3. (1),(2) bekezdéseiben leírt biztonsági és egészségvédelmi dokumentum kötelezően előírt meglétére és naprakész állapotban tartására vonatkozó kötelezettségre tekintettel rendelkezett a Bk., külön felhívva a figyelmet, hogy ezen kötelezettség a Bányavállalkozót terheli. Az 5. pont szerinti figyelemfelhívást a Bt. 41. (2), (3) bekezdésben leírtak értelmében tette a Bk. A 6. pontban az 54/2008. (III.20.) Korm. rend. 2. (1) a) pontja alapján rendelkezett a Bk. A 7., és 8. pont szerint a Vhr (5) és (7) bekezdése alapján tartotta szükségesnek rögzíteni a Bk. A 9. pontban a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 55. (1) bek., valamint a 4/2001. (II. 23.) GM rendelet 3. (1),(2) bekezdései alapján rendelkezett a Bk. A határozat 10. pontját a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet alapján rögzítette a Bk. A Bk. a 11. pont szerint a Bt. 27. (2) bekezdése alapján rendelkezett. A rendelkező rész 12., 13. és 14. pontjának indokolása: A bányavállalkozó a Vhr. 25. (5) bekezdés előírásának megfelelően a kérelemhez mellékelte a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát. Az ajánlatában benyújtott költségterv kimutatás alapján a Bk. megfelelőnek találta a biztosíték összegét. A biztosítékadás módja bankgarancia megfelel a Vhr. 25. (7) bekezdésének. A 15. pontban foglaltakat a Vhr (3) bekezdése alapján rögzítette Bk. A rendelkező rész 16. pontjában leírtakat a Bt. 25. (2) b) pontjában és a Vhr. 9. (2) bekezdésében foglaltak alapján írta elő a Bk. A 17. pont szerint a bányaüzem felelős műszaki vezetője és helyettese kijelölésének feltételeiről szóló 25/1994. (X.14.) IKM rendelet előírásai figyelembe vételével rendelkezett a Bk. A 18. pont szerint a Bt (1) és (2) bekezdése és a 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet alapján rendelkezett a Bk. A rendelkező rész 19. pontjában a bányászati hulladék gazdálkodási tervet a Vhr. 13. (3) bek. i) pontja és a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet 4. (4) bekezdése alapján hagyta jóvá, mert az alkalmas a 4. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási célok megvalósítására és tartalmazza az ennek megállapításához szükséges adatokat és leírásokat. A osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény nincs a területen, ezért az arra vonatkozó rendeleti előírásokat nem kellett alkalmazni. A 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdés alapján a Bk. megvizsgálta az eljárásban érdekelt szakhatóságok körét. A Bk. megállapította: A Nagydorog I. homok védnevű bányatelken lévő bányára vonatkozó /2005. számú környezetvédelmi működési engedély időbeli hatálya december 31.én lejárt.

8 8 Érvényes környezetvédelmi engedély hiányában a PBK/1708-6/2011. számú végzésében a Bk. szakhatósági állásfoglalás kérésével kereste meg a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. A rendelkező rész 20. pontjában a Felügyelőség a 21370/2011. ügyszámú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A dokumentáció áttanulmányozását és a rendelkezésemre álló iratelőzmények áttanulmányozását követően az alábbiakat állapítottam meg: A beruházással érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favir.) 7. (4) bek. alapuló 1: es méretarányú érzékenységi térkép (érzékenységi alkategóriák szerinti térkép) alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület. A bányatelken a haszonanyag kitermelését külfejtésessel végzik. A haszonanyag felett lévő gyökérrel átszőtt homokot (0,3 m vastagságban) a teljes frontszélességben és a felső peremvonallal párhuzamosan kotró-rakodó, vagy mélyásó-kotró munkagéppel összegyűjtik és az ideiglenes depónia területére szállítják. A homok jövesztése max. 5,0 m-es szeletekben történik forgóvázas kotrógéppel. A művelt bányafal magassága 5 m, a munkarézsű max. dőlésszöge nem haladja meg a 70 -ot. A kijövesztett homok ideiglenes depóniára kerül, majd homlokrakodóval, vagy kotróval felrakják teherautóra. A bányászati műveletek során a gépi jövesztéssel földnedves anyag kerül kitermelésre, így a kiporzás minimális. A kitermelt haszonanyag mennyiségének meghatározása a szállítójárművek mérlegelésével történik. A talajvizet a bányatalp alatt -7,5 m mélységben fúrással határozták meg. A jövesztés a talajvíz szintje felett történik. A területen felszíni vízfolyás vagy állóvíz nem található. A bányászati technológiához kapcsolódóan ipari szennyvíz nem keletkezik. A bánya csak nappali időszakban üzemel. A tevékenység során a felszín alatti vizekbe történő szennyező anyag közvetett vagy közvetlen bevezetését nem végzik. A fentiek, a favir. 8. b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 6. (1) bek. b) és c) pontjai alapján előírásokat tettem. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajrendelet) 9. (1) bekezdése értelmében a környezetve zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben vagy helyiségben a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A Zajrendelet 10.. (1) bekezdése szerint környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj és rezgésforrás üzemeltetője a (3) bekezdésben foglalt kivétellel köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. A 10. (2) bekezdése értelmében ha az üzemeltető az (1) bekezdése szerinti kötelezettségét elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja annak teljesítésére. A Zajrendelet 10.. (3) bekezdése szerint nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő létesítmény, vagy a környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások illetve mérések szerint a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik, és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja. A Zajrendelet 3. (3) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmének ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. Fentiekre tekintettel a pontokban a zajvédelmi megfelelőség igazolására az üzembe helyezés feltételeként műszeres mérésről rendelkeztem. A pontokban szereplő előírást a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdés és a 26. (2) bekezdése alapján tettem.

9 9 A Nagydorog I. homokbánya műszaki üzemi terve ügyében megállapítható, hogy a homokbánya tervidőszaki műszaki üzemi terve által érintett terület nem országos jelentőségű védett terület, nem tartozik a Natura 2000 hálózatba, nem az ökológiai hálózat része, de a bányafalban megtelepedhetnek védett és fokozottan védett madarak, ezért ezeknek az élőhelyeknek védelme érdekében tettem kikötéseimet. Felhívom a figyelmet arra, hogy a természet védelméről szóló évi LIII. tv. ( Tvt. ) 43. (1) bek. szerint tilos a védett állatfajok élőhelyeinek veszélyeztetése. Ezért jelzem, hogy a bányászati tevékenység nem előírásszerű elvégzéséből eredő természetkárosítás esetén a Tvt. 80. értelmében természetvédelmi bírság szabható ki. A kérelemből megállapítható, hogy a külszíni bányászat a területen évek óta folyik, jelenleg a kitermelt ásványi nyersanyag megnövelését kérelmezik. A megnövekedett területtel a tervszerűen végzett bányászati tevékenység mellett az előírások betartásával minimalizálható a természeti környezetre gyakorolt hatás. A rendelkezés pontjaiban tett természetvédelmi előírások jogi alapja a Tvt (1) bekezdése, és a 80.. (1) bekezdés a) és d) pontja. A 21. pontban a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a 26.2/951-2/2011. ikt. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalása alapján rendelkezett a Bk. A szakhatóság indoklása szerint: A megkeresés elbírálásához az alábbi dokumentációk álltak a rendelkezésemre: 1. "Nagydorog I. homok" védnevű homokbánya Műszaki Üzemi Terve a évekre (készítője: Marketinfo Műszaki és Befektetési Tanácsadó Társaság, 3100 Salgótarján, Március 15. u. 14., készítés ideje: október, munkaszám: -) 2. Talajtani szakvélemény, Termőföld "HOMOKBÁNYA"-célú beruházáshoz kapcsolódó tereprendezéséhez és rekonstrukciójához (készítője: AGLAB Kft., Szekszárd, Mérey u. 29., készítés ideje: szept. 12., munkaszám:-) 3. Kiegészítés a "Nagydorog 1- homok" védnevű homokbánya években érvényes MÜTjéhez (készítője: Marketinfo Műszaki és Befektetési Tanácsadó Társaság, 3100 Salgótarján, Március 15. u. 14., készítés ideje: október, munkaszám: -) 4. "Nagydorog l. homok" védnevű homokbánya Műszaki Üzemi Terve a évekre (készítője: Marketinfo Műszaki és Befektetési Tanácsadó Társaság, 3100 Salgótarján, Március 15. u. 14., Németh László tervező BT-Tell , készítés ideje: június, munkaszám: -) A benyújtott dokumentációk áttanulmányozása után megállapította: - A tervezett bányatelek csak kis részben érint termőföldet, nagyobb része kivett bányaterület. - A kitermelés a tervidőszakban csak a 0132/2 hrsz-ú, kivett (bányatelek művelési ágú) területet veszi igénybe. Az ügyfél a bányaművelést követően a rekultivált területet gyep művelési ágban kívánja hasznosítani. - A talajtani szakvélemény a felső 0-15 cm-es talajréteg deponálását, majd a rekultiváció során történő visszaterítését irányozza elő. - A évekre készített Műszaki Üzemi Terv térképe alapján a bányatelek területén a kitermelés után lefolyástalan terület marad vissza. - A MÜT dokumentációja nem tér ki a vízelvezetés megoldásának részletezésére, de a beküldött kiegészítés összefoglalása szerint nem alakul ki művelést akadályozó belvizes folt a rekultivált, lefolyástalan bányaudvar területén. - A évekre szóló Műszaki Üzemi Terv "XII. Ütemezett tájrendezési feladatok" fejezetében foglaltak szerint: "A külfejtéses bányaművelés befejezése után 32 %-os végrézsűkkel határolt - száraz - bányaudvar marad vissza. A bányaudvar a külön deponált talajtakaró vissza töltése után gyep művelési ágban adható vissza. - A évekre szóló Műszaki Üzemi Terv 2. sz. mellékletében megküldött tervtérkép szerint az ideiglenes humusz depóniát a 0132/6 hrsz-ú szántó művelési ágú területen tervezik tárolni. - A terület időleges más célú hasznosítási engedélyének megszerzését a deponálási munkák megkezdése előtt az illetékes földhivatalnál kezdeményezni kell.

10 10 A benyújtott dokumentációban, valamint állásfoglalásom rendelkezési része szerint üzemeltetett bányaüzem a talajvédelmi kötelezettségeknek megfelel. A 22. pontban a Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 440/2389/001/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a hozzájárulását az alábbi kikötésekkel adta meg: Szakhatósági eljárásom során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.r.) 2. számú melléklet A. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tárgyi ingatlan nyilvántartott régészeti lelőhelyen található. A KÖH azonosítószámon nyilvántartott, Nagydorog-Paksi út (Nagydorog-13. Ih.) nevű, először a 19. század végén ásatással azonosított (Wosinsky M.), részben feltárt lelőhely, jellege alapján ismeretlen korú (népvándorlás kor, avar?) temető. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (Köv.tv.) 3. szerint a kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket - így különösen a terület- és településfejlesztés, terület- és településrendezés, környezet-, természet- és táj védelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését - e védelemmel összhangban kell végezni. A KÖv.tv. 4. (1) bekezdése értelmében a kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. A KÖv.tv. 5. (1) bekezdése szerint a kulturális örökség védelme közérdek, meg\1alósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára. Szakhatósági eljárásom során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (Korm. r.) 2. számú melléklet A. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. Régészeti vonatkozású kikötéseimet a pontos régészeti érintettség mértékének meghatározása, valamint a régészeti lelőhelyek védelme érdekében tettem. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint - a rendelkező részben előírt feltételek mellett - megfelel. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket. ) A. -ain, a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 7-ll. és ain, a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIlI. 18.) NEFMI rendeleten és a Korm. 1'. 2. számú mellékletének A. pontján alapul. A 23. pont szerintieket Nagydorog Nagyközség Jegyzője a 2619 számú végzésében az alábbi szerint indokolta: A MARKETINFO Műszaki és Befektetési Tanácsadó Betéti Társaság (3100 Salgótarján, Március 15. u. 34.) szám alatti ügyfél a "Nagydorog 1.- homok" védnevű bánya évekre vonatkozó műszaki üzemi tervének engedélyezési eljárása tárgyában kérte szakhatósági állásfoglalásomat abban a kérdésben, hogy a tervezett munkálatok a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott építési követelményeknek eleget tesznek-e. A becsatolt tervdokumentációban foglaltak átvizsgálása után megállapítottam, hogy az érintett terület nem minősül helyi jelentőségű védett területnek, továbbá a Nagydorog Nagyközség Képviselő-testületének Nagydorog helyi építési szabályzatáról szóló 5/2006. (Ill. 21.) KT. számú

11 11 rendeletében szabályozott építési követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a Bk. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 44. (1) bek. alapján, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rend. 4/A. (2) bek. előírásai illetve az ott hivatkozott 3. melléklet alapján adtam ki. A Bk. az igazgatási szolgáltatási díjról számviteli bizonylatot állított ki, amelynek végösszege ,- forint. A Bk. a számviteli bizonylat kiállításánál figyelembe vette a tárgyévi felügyeleti díj fizetési kötelezettség teljesítését, a Bt. 43. (9) bekezdés szerint. A Bk. a részére biztosított ügyintézési határidőt betartotta. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 33. (1) bekezdés alapján a kérelemre induló eljárásnál a hatósághoz történt megérkezés napjától június 03-tól - számított 30 napon belül kell meghozni a határozatot. A hiánypótlás jún. 15-től júl. 26-ig és okt. 06-tól október 26-ig tartó ideje, valamint a szakhatósági ügyintézés től ig tartó ideje nem számít az ügyintézés idejébe. A PBK/ /2011. iktatószámú végzésben az ügyintézési határidő további 30 nappal meghosszabbításra került, ezért a tárgyi ügyben a meghatározott határidő: november 02. A Bk. mint érdemi döntésre jogosult szerv a kitermelési műszaki üzemi tervet a kérelem beérkezésekor hatályos évi XLVIII. tv (4) bekezdés és a Vhr. 13. (1) (8) és 14. (1) (4) bekezdés előírásaira tekintettel alapján hagyta jóvá. A Bk. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 140. (1) d) pont alapján, a kötelezettség teljesítés biztosítása érdekében tartotta szükségesnek a kiszabható bírság lehetőségére történő figyelemfelhívást, a határozat rendelkező részében. A bírság mértékét a hivatkozott törvény 61. (2) bekezdése rögzíti. A Bk. a jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98., 99., okban előírtak szerint biztosította. A fellebbezési eljárás díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet alapján állapította meg. A Pécsi Bányakapitányság hatáskörét a Bt. 44. (1) a) pontja, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése határozza meg. Pécs, november 02. dr. Riedl István bányakapitány

12 12 Kapják: Postai úton: 1. MARKETINFO Műszaki és Befektetési Tanácsadó Betéti Társaság, 3100 Salgótarján, Március 15 u Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, 7624 Pécs, Szt. István tér HM Hatósági Hivatal, 1885 Budapest, Pf.: Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Szekszárd; 7100 Szekszárd, Széchenyi u Nagydorog Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője, 7044 Nagydorog, Kossuth L. u Nagydorog Nagyközség Önkormányzata, 7044 Nagydorog, Kossuth L. u Irattár Hivatali kapun keresztül: 1. Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, 7100 Szekszárd, Keselyűsi u Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 8002 Székesfehérvár, Pf.: 137. (eljárási illeték befizetési bizonylat másolattal)