PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Átírás

1 PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U Postafiók 61 (06-72) , Fax: Ikt.sz.: PBK/620-13/2011 Üi.: Nagy Endre ( 72/ /212, [email protected]) Jogerőre emelkedett: június 2-án. Tárgy: Kitermelési Műszaki Üzemi Terv jóváhagyása a Lenti III. - agyag védnevű bányatelken működő bányára, a Creaton Hungary Kft. (8960 Lenti, Cserépgyár u. 1.) mint bányavállalkozó számára H A T Á R O Z A T A Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bk.) a Lenti III. - agyag védnevű bányatelken működő bánya évekre készített kitermelési Műszaki Üzemi Tervét a Creaton Hungary Kft. (8960 Lenti, Cserépgyár u. 1.; a továbbiakban: Bányavállalkozó) számára december 31-ig tartó érvényességi idővel, az alábbi feltételekkel jóváhagyja. 1. A kitermelési tevékenység a Bk. 5579/1999/15. ikt. számú határozatával megállapított Lenti III. - agyag védnevű bányatelken, a Lenti 0547/50, 0547/54, 0547/55, 0547/63, 0547/66 és 0547/67 hrsz-ú ingatlanokon, az alábbi termelési jellemzőkkel történhet: A kitermelés legnagyobb mennyisége: m 3 /év, amely magában foglalja a haszonanyag mennyiségét, a meddőhányóból kitermelt, legfeljebb m3/év mennyiséget és a letakarítás mennyiségét is. A letakarítás tervezett mennyisége: Év Meddő (m 3 ) Humusz (m 3 ) Összesen: Engedélyezett ásványvagyon veszteség: 0 %,

2 2 Engedélyezett termelvény veszteség: 0 %. 2. A bányaművelés során a művelt bányafalak legnagyobb megengedett magassága: 4 m, a művelt bányafalak megengedett legnagyobb dőlésszöge: 80, a művelt munkaszint megengedett legkisebb szélessége: 10 m és a munkaszint szélessége nem lehet kisebb, mint a hozzá tartozó művelt bányafal magassága 3. A tájrendezési végrézsűk kialakítása során a végrézsűk kialakítandó generálrézsűszöge legfeljebb: A kitermelés során ténylegesen bekövetkező ásványvagyon-, ill. termelvény veszteségeket, azok indokait dokumentálni kell. Az engedélyezett ásványvagyon veszteség túllépése esetén a veszendőbe ment ásványi nyersanyag után is meg kell fizetni a bányajáradékot. Nem tekintendő veszteségnek azon nyilvántartott, a jóváhagyott technológia alkalmazásával kitermelt ásványi nyersanyagrész, amelyre ugyan a Bányavállalkozó jogosultsága nem terjed ki, de amelynek kitermelése (áthelyezése) után is biztosított az értékmegőrzés, a szelektív hozzáférés és így a későbbi hasznosítás lehetősége. 5. A Bk. a bányászati hulladékgazdálkodási tervet jóváhagyja, az alábbiak szerint: 5.1. A meddőhányó nem A osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény, inert hulladékot tartalmaz, EWC kódja: A deponált humusz EWC kódja: A meddő és humusz tárolója a bányaüzem Ny-i részén került kialakításra. A szintosztás legfeljebb 5 m lehet, os rézsűszöggel A meddőhányó kiképzésénél a külszíni bányászati tevékenységek bányabiztonsági szabályzata vonatkozó rendelkezéseit be kell tartani. Így különösen: a csapadékvizek összegyűjtéséről és befogadóba történő elvezetéséről gondoskodni kell, a hányó csúszásának megelőzésére intézkedni kell, a hányón meg kell jelölni azt a határvonalat, ameddig személyek és járművek a hányó peremét megközelíthetik, a hányó képzése, megszűntetése és a kitermelést követő tájrendezés során a vonatkozó műszaki-biztonsági és munkavédelmi szabályokat be kell tartani. 6. A bányában csak olyan gépet, villamos berendezést, illetve villamos szerkezetet szabad használatba venni és üzemeltetni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és megfelelőségének a vonatkozó jogszabályok szerinti tanúsítására kiadott dokumentumok a bányavállalkozó rendelkezésére állnak. A gép és villamos berendezés illetve villamos szerkezet megfelelőségét igazoló dokumentumokat a bányavállalkozónak meg kell őriznie. 7. Amennyiben a Műszaki Üzemi Terv végrehajtására adott időn belül bármely, a Bányavállalkozó által művelt kitermelőhely vonatkozásában a bányajáradék

3 3 bevallására, illetőleg megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy a rá kirótt bírságot nem fizeti meg, úgy a Bk. a Műszaki Üzemi Terv végrehajtását felfüggesztheti, vagy az engedélyt visszavonhatja. 8. A Bányavállalkozó által a tervciklusban kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. számú melléklete szerinti 4100 kódszámú agyag megnevezésű ásványi nyersanyag. A Bányavállalkozó ezen csoportra, illetve agyag, képlékeny agyag alcsoportra vonatkozó fajlagos érték figyelembevételével köteles a bányajáradék önbevallási és befizetési kötelezettségének eleget tenni. 9. A Bányavállalkozó által a tervciklusban meddőhányóból kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. számú melléklete szerinti 0000 kódszámú meddőhányóból nyert nyersanyagok megnevezésű ásványi nyersanyag. A Bányavállalkozó ezen csoportra vonatkozó fajlagos érték figyelembevételével köteles a bányajáradék önbevallási és befizetési kötelezettségének eleget tenni. 10. A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más személyt (a továbbiakban együtt: vállalkozó) vehet igénybe. A tevékenység végzésére az a vállalkozó jogosult, aki (amely) az előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó alvállalkozót a Bányavállalkozó hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében eleget tesz a vállalkozóra előírt feltételeknek. A vállalkozó (alvállalkozó) igénybevételét, az igénybevétel megkezdését megelőzően legalább 15 nappal a Bányavállalkozó köteles a Bk.-nak bejelenteni. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a megbízó Bányavállalkozónak a Bányatörvény hatálya alá tarozó tevékenységért fennálló felelősségét. 11. Az előző pont alatti bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat: a bányavállalkozó, illetve működési engedélyes megnevezését, székhelyét; a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését (leírását); a tevékenység helyét; az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét: a vállalkozó 8. pont szerinti alkalmasságának igazolását. 12. A bányában alkalmazott új munkavállalók (beleértve az alvállalkozó által a bányában foglalkoztatni tervezett munkavállalókat is) részére a munkába állításuk előtt megtartandó oktatás módját, időtartamát, ezen belül az elméleti és a gyakorlati oktatás arányát, az oktatás szervezeti körülményeit, valamint a beszámoltatás rendjét a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg kell határozni. A munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkavédelmi, műszaki-biztonsági és alapvető elsősegély-nyújtási követelmények elsajátításáig a bányában önállóan foglalkoztatni nem lehet. 13. A bányában esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavarok és súlyos munkabalesetek bejelentése, ill. kivizsgálása során a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelettel hatályba léptetett biztonsági szabályzat szerint kell eljárni. 14. A bányászati kitermelést úgy kell megtervezni és végezni, hogy a bányatelek területén a bányaművelés befejezése után a csapadékvizek elvezetése gravitációs úton biztosítva legyen. 15. A bányában a tájrendezési munkákat folyamatosan kell végezni.

4 4 16. A Bányakapitányság elfogadja a Bányavállalkozónak az őt terhelő kötelezettségek (különösen bányakár, tájrendezés) pénzügyi fedezetére vonatkozó ajánlatát, mely szerint a bánya tárgyi tervciklusbeli legkedvezőtlenebb termelési helyzetére számított tájrendezési költségek fedezetére x.- Ft, azaz x forint összegű biztosítékot kíván óvadékként elhelyezni. Az óvadéki szerződést jelen határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megküldeni a Bk.-hoz, három eredeti példányban. A kitermelési tevékenység csak a szerződés felek által történő aláírása után kezdhető meg. 17. A tárgyi Műszaki Üzemi Tervet a Bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és az esetleg megváltozott viszonyok esetén annak módosítását kezdeményezni. Amennyiben a Bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható a Bányavállalkozó kérelmére. 18. A Bányavállalkozó köteles a tervciklus minden termelési évében a kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségét és minőségét a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. Külfejtés esetén az adott jelentésnek teljes anyagmérleget (teljes kitermelt anyag mennyiséget, ebből: ipari vagyon, ipari ásványvagyon veszteség, nem ipari vagyon meddőhányóra került része, meddőanyag tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része, meddőanyag meddőhányóra került része, humuszos feltalaj mentett része, humuszos feltalaj tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része) is tartalmaznia kell. 19. A külszíni bányászati tevékenység végzése során be kell tartani a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában foglalt előírásokat. 20. A Bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, akár mérleg telepítésével is, hogy a bányában a tehergépjárműveket csak az okmányaikban megengedett legnagyobb össztömeg eléréséig rakják meg. Ennek végrehajtását üzemi utasításban is szabályozni kell. 21. A bányaüzem felelős műszaki vezetőjének és felelős műszaki vezető helyettesének személye változatlan. A Bk. a bejelentést alábbiak szerint elfogadja. Felelős műszaki vezető: Szabó Péter (8300 Tapolca, Egry J. u. 60.) Felelős műszaki vezető helyettes: Brenner László (8960 Lenti, Csalogány u. 5.) A tárgyi kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyásában az alábbi közreműködő szakhatóságok feltétel nélkül adták meg a hozzájárulásukat a terv engedélyezéséhez: 22. Lenti Város polgármesteri Hivatala Önkormányzati és Városfejlesztési Osztály Építésügyi Hatósága a /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását a kitermelési MÜT-höz. 23. A Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség HDMCSF/985-1/2011/szakhat. számú szakhatósági állásfoglalásában a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyásához hozzájárult. A Bk. felhívja a figyelmet arra, hogy a határozat végrehajtását csak a jogerőre emelkedést és végrehajthatóvá válást követően, az erre vonatkozó tájékoztatás és a záradékolt tervdokumentáció megküldését követően lehet megkezdeni,

5 5 a kitermelési Műszaki Üzemi Terv jóváhagyása nem mentesíti a Bányavállalkozót az egyéb jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól, a jelen határozatban elrendeltek teljesítésének elmaradása esetén, ha az a Bányavállalkozónak felróható, eljárási bírságot szabhat ki, amelynek összege Ft, azaz egymillió forintig terjedhet. Amennyiben a Bányavállalkozó a Bk. figyelemfelhívása ellenére továbbra is a Műszaki Üzemi Tervben foglaltaktól eltérően folytatja bányászati tevékenységét, a Bk. az így szabálytalannak minősített bányászati tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve a Bányavállalkozót Ft-ig terjedő bányászati bírsággal sújthatja. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bányafelügyelet határozata ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, azaz Ft. A Bányavállalkozó a tárgyévben fizetendő felügyeleti díj mértékéig mentesül az igazgatásiszolgáltatási díjak így a jogorvoslati eljárási díj - megfizetési kötelezettsége alól. I N D O K O L Á S A Bk. felülvizsgálta a Bányavállalkozó által február 25-én beterjesztett kérelmet, melyben a Lenti III. - agyag védnevű bányatelken működő bánya évekre kidolgozott kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérte. A Bk. a beterjesztett műszaki üzemi tervdokumentáció felülvizsgálata során azt állapította meg, hogy a kérelem hiányos, ezért hiánypótlásra hívta fel a Bányavállalkozót. A Kérelmező hiánypótlásban teljesített. A jóváhagyásra beterjesztett, hiánypótlásban kiegészített műszaki üzemi terv a 203/1998. (XII.19.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.) 13. (3) bek. szerint került összeállításra, szabályzati, szabványi előírásokkal ellentétes intézkedéseket nem tartalmaz. Az engedélyezési dokumentáció bányatérképei összhangban vannak a MÜT szöveges részével. Az igénybevételre tervezett ingatlan tulajdonjogi helyzetét, az ingatlantulajdonosok ingatlan igénybevételi hozzájárulását ismertette az engedélyezési dokumentáció. A terv tartalmazza a bányaüzem meghatározását, veszélyességi besorolását is, mely szerint a bányaüzem nem porveszélyes minősítésű. A tervdokumentáció rendelkezik bányászati hulladék-gazdálkodási fejezettel. A Bányavállalkozó védő- ill. határpillér lefejtését nem tervezte a tervciklusban. A tervciklusban a kitermeléssel párhuzamosan végez rekultivációs tevékenységet a Bányavállalkozó. A tervezett kitermeléshez a kitermelhető ipari ásványvagyon rendelkezésre áll. Földtani körülmények a kitermelést nem akadályozzák. A Bk. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartásában ellenőrizte a bányajáradékfizetési kötelezettség teljesítésével, az esetleges bányászati bírság, és felügyeleti díj megfizetésével kapcsolatos adatokat, és megállapította, hogy a május 4-i állapotnak megfelelően a Bányavállalkozónak nincs tartozása. A Bk. az igazgatási szolgáltatási díjról számviteli bizonylatot állított ki, amelynek végösszege nulla forint, mivel a bányafelügyeleti nyilvántartás szerint a Bányavállalkozó által befizetett felügyeleti díj fedezi az igazgatási szolgáltatási díj ,- Ft-os összegét.

6 6 A határozat 1. pontjában a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26. (1) alapján rendelkezett a Bk., a Vhr (3) bekezdése e.) pontja alapján és a kiadott környezetvédelmi működési engedélyben foglaltak figyelembevételével. A Vhr.13. (3) bekezdés hb) pontja úgy értelmezi az ásványvagyon veszteséget, mint a kitermeléssel érintett területen (térrészben) nyilvántartott ásványvagyonból visszahagyni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségét, a termelvény veszteséget pedig. mint a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét érintő veszteséget. A Bk. nem tudta elfogadni az ásványvagyon veszteség és termelvény veszteség indokolását, mert nem az említett veszteségértelmezésen alapul. A határozat 2., 3. pontja szerint a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata Továbbiakban: KBBSZ; a 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelet Melléklete 7.7. pontja alapján rendelkezett a Bk. A határozat 4. pontjában foglaltakat a Bt (3) bekezdése Vhr (3) bekezdése h.) pontja alapján írta elő a bányafelügyelet. A rendelkező rész 5. pontjában a Bk. a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet 4. (4) bekezdése alapján hagyta jóvá a hulladékgazdálkodási tervet, és rendelkezett a Bt. 34. (1)-ben előírtak alapján, a 101/2004. (VII.30.) GKM rend. melléklete 8. pontjában leírtak figyelembe vételével. A 6. pont szerint a 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelettel hatályba léptetett Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata (KBBSZ) pontja alapján rendelkezett a Bk. A 7. pont szerinti figyelemfelhívást a Bt. 41. (2), (3) bekezdésben leírtak értelmében tette a Bk. A 8., 9. pont szerint az 54/2008. (III.20.) Korm. rend. 2. (1) a) pontja alapján rendelkezett a Bk. A 10.,11. pont szerint a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított Vhr (5) és (7) bekezdése alapján tartotta szükségesnek rögzíteni a Bk. A 12. pontban a KBBSZ 5.2. és pontja alapján rendelkezett a Bk. A határozat 13. pontját a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet alapján rögzítette a Bk. A határozat 14. pontja szerint a lefolyástalan terület kialakulásának elkerülésére, a Bányatörvény 2.. ill (2) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 15. pontban foglaltakról a Bt (1) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 16. pont szerint a Bt (7) bekezdése, ill. a Vhr (5) és (6) bekezdései alapján járt el a Bk. A 17. pont szerint a Vhr (3) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 18. pont szerint a Vhr. 9.. (2) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 19. pont szerint a Bányatörvény 34.. (1) és (2) bekezdése és a 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelet alapján rendelkezett a Bk. A 20. pont szerint a Bt (2) bekezdése, ill. a Vhr (1) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 21. pont szerint a bányaüzem felelős műszaki vezetője és helyettese kijelölésének feltételeiről szóló 25/1994. (X.14.) IKM rendelet előírásai figyelembe vételével rendelkezett a Bk. A 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A (1) bekezdés alapján a Bk. megkérte az eljárásban érdekelt szakhatóságok nyilatkozatait, a műszaki üzemi terv dokumentáció és kiegészítése megküldésével. A megkeresett szakhatóságok megállapították a hatáskörük hiányát, így a Lenti Város Polgármesteri Hivatala Önkormányzati és Városfejlesztési Osztály Építésügyi Hatósága /2011. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A

7 7 Creaton Hungary Kft. (8960 Lenti, Cserépgyár u. 1.) kérelmező kérelmére a Lenti III. agyag védnevű bányatelken működő bánya műszaki üzemi tervének jóváhagyása ügyében a Pécsi Bányakapitányság (7623 Pécs, József Attila u. 5.) a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése alapján megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett Lenti III. agyag védnevű bányatelken működő bányára készített, évekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv megfelel Lenti Város Önkormányzatának többször módosított 15/2003. (IX.08.) számú rendeletével jóváhagyott Lenti Város Szabályozási Terve, valamint Helyi Építési Szabályzata valamint É-14 rajzszámú külterületi szabályozási tervlapja előírásainak. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatósági ügyintézési határidő leteltének napja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 33. (8) bekezdésében előírtak szerint tizenöt nap, azaz április 19. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatósági állásfoglalást a Ket. 21. (1) bekezdés b) pontja, 44. (2) bekezdése, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) korm. rendelet alapján meghatározott hatáskörben és illetékességi területen biztosított elsőfokú építésügyi hatósági jogkörben eljárva adtam meg. A Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség HDMCSF/985-1/2011/szakhat. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Pécsi Bányakapitányság PBK/620-6(2011) hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Lenti III. agyag védnevű bányateleken működő bánya évekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyása tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi kitermelési műszaki üzemi tervben foglaltak a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolják, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény 1. (1), 101., 204. (1) n) pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket ának (9) bekezdése tartalmazza A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a /1/2011. számú, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága az /1-TAL/2011/T34 ügyiratszámú, a Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda a 420/1096/1/2011 iktató számú végzésében a hatáskörének a hiányát állapította meg az ügyben. A Bk. mint érdemi döntésre jogosult szerv a kitermelési műszaki üzemi tervet, a kérelem beérkezésekor hatályos évi XLVIII. tv (4) bekezdése alapján hagyta jóvá. A Bk. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 140. (1) d) pont alapján, a kötelezettség teljesítés biztosítása érdekében tartotta szükségesnek a kiszabható bírság lehetőségére történő figyelemfelhívást, a határozat rendelkező részében. A bírság mértékét a hivatkozott törvény 61. (2) bekezdése rögzíti.

8 8 A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdései, valamint a 99. (1) bekezdés alapján biztosította a Bk. Az eljárás és a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdés, és a rendelet melléklete szerint állapította meg a Bk. A Bk. a hatáskörét a Bt. 44. (1) a) pontja alapján, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján állapította meg. Pécs, május 4. dr. Riedl István bányakapitány