MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL

Átírás

1 MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL

2 MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL TARTALOMJEGYZÉK I -MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 1. A FELFÜGGESZTÉSI RENDSZER Mi a felfüggesztési rendszer? Melyek a felfüggesztési rendszer egyes elemeinek főbb funkciói? A rugó Hogyan működik a rugó? Hogyan működik együtt a rugó és a lengéscsillapító? A felfüggesztés főbb típusai A merev tengelyes és a független felfüggesztés összehasonlítása A felfüggesztési rendszer működési elve szerint: 1. Passzív felfüggesztés Félaktív felfüggesztés Aktív felfüggesztés A felfüggesztési rendszer felépítése szerint: 1. Hagyományos felfüggesztés McPherson felfüggesztés A LENGÉSCSILLAPÍTÓ 2.1. Mi a lengéscsillapító és hogyan működik? Melyek a lengéscsillapító főbb funkciói? Melyek a főbb különbségek a gólyaláb és a lengéscsillapító között?

3 TARTALOMJEGYZÉK 2.4. Lengéscsillapító technológia Kétcsöves - hidraulikus lengéscsillapító A habosodás következményei Gázzal töltött lengéscsillapítók Kisnyomású (kétcsöves) Nagynyomású (egycsöves) Helyzetérzékeny lengéscsillapítási (PSD) technológia Terhelést kompenzáló lengéscsillapítók Mechanikus rugó Légrugó Nivomat automatikus szintszabályozó rendszer Állítható lengéscsillapítók Kétcsöves - "A" típus Kétcsöves - "B" típus Egycsöves - C típusú Háromcsöves - D típusú II - MONROE TERMÉKEK 1. MONROE TERMÉKCSALÁD Monroe Reflex Monroe Adventure Monroe Original Monroe Continuously Controlled Electronic Suspension Monroe Sensa-Trac (Safe-Tech System) Monroe Ride Leveller Monroe Level Light Monroe Van Magnum Monroe Magnum Monroe Springs Monroe Spheres

4 TARTALOMJEGYZÉK MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL Monroe Speciális termékek Monroe Protection Kit Monroe Mounting kit Monroe Magic Camber III LENGÉSCSILLAPÍTÓ DIAGNOSZTIKA 1. AZ ELHASZNÁLÓDOTT LENGÉSCSILLAPÍTÓ HATÁSA A BIZTONSÁGRA Féktávolság A fényszóró beállítása Úttartás Aquaplaning/Vízencsúszás Reakcióidő A biztonság háromszöge A LENGÉSCSILLAPÍTÓ VIZSGÁLATA, HIBAMEGÁLLAPÍTÁS Vizuális vizsgálat Dinamikus vizsgálat "Shock Absorber" tesztelőeszközzel (EUSAMA-módszer) Monroe Expert felfüggesztés tesztelő Monroe "Suspension Tester" felfüggesztés tesztelő IV- TANÁCSOK A LENGÉSCSILLAPÍTÓ CSERÉJÉHEZ 1. ÚTMUTATÓ A LENGÉSCSILLAPÍTÓ CSERÉJÉHEZ MONROE SZERSZÁMOK ÉS MŰSZEREK HASZNÁLT LENGÉSCSILLAPÍTÓK ELTÁVOLÍTÁSA ÜZEMKÉPTELENNÉ TÉTELE

5

6 I MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 1. A FELFÜGGESZTÉSI RENDSZER 1.1. Mi a felfüggesztési rendszer? A felfüggesztési rendszer mechanizmusa kapcsolja össze az úttesten haladó kerekeket a gépjármű felépítményével ill. karosszériájával. A felfüggesztési rendszer továbbítja a járműre nehezedő erőhatást (súlyt) a közlekedési felületre (úttest), valamint függetleníti a jáművet a közlekedési felületből adódó bizonyos erőhatásoktól, ezáltal az gépjárművet könnyebben irányíthatóvá, az utazást pedig kényelmesebbé teszi Mi a szerepe a felfüggesztési rendszer egyes elemeinek? Rugók és stabilizátor rúd - Ezek az alkotóelemek támasztják alá a gépjármű súlyát, valamint megfelelő helyzetben (magasságban) tartják a felépítményt az úttesthez képest. - A rugók emellett az úttest egyenetlenségeiből adódó hatásokat is csillapítják. Összekötő- és rögzítőelemek - Szilentblokkok Lengéscsillapító Az ilyen típusú elemek fő funkciója a keréktapadásból fakadó erőhatások átvitele az úttest és a jármű között, valamint a kerekek megfelelő pozícióban tartása a jármű felépítményéhez képest. - olyan elemek, amelyek elszigetelik az utasteret a kerék- és útzajtól. - A lengéscsillapító fő funkciója a felépítmény és a kerekek lengésének csillapítása; ezáltal a kerék és az úttest közötti állandó kapcsolat biztosítása. A felfüggesztési rendszer fő alkotóelemei: 1) Rugó 2) Stabilizátor rúd (opcionális) 3) Összekötőelemek 4) Szilentblokkok/rögzítőelemek 5) Lengéscsillapító 01

7 1.3. A rugó Bármilyen típusú is a rugó, tehát gumi-, torziós, tekercs-, lég- vagy laprugó, minden esetben egyedül a rugók támasztják alá a gépkocsi súlyát, és tartják fenn a felépítmény és az úttest közötti megfelelő távolságot Hogyan működik a rugó? A rugó elnyeli és tárolja az úttest és a gépjármű-felépítmény közötti mozgásból eredő energiát. Rakománnyal terhelt gépjármű, rugó nélkül Rakománnyal terhelt gépjármű, rugóval Hogyan működnek együtt a rugók és a lengéscsillapítók? Miután a mozgási energiát a rugó összehúzódva elnyelte és tárolta, kirugódással igyekszik megszabadulni ettől az energiától. Ezáltal olyan lengés jönne létre, amely destabilizálná a járművet, valamint veszélyt és kényelmetlenséget jelentene. Az ilyen hatások megelőzésére iktatják be a lengéscsillapítót a rendszerbe. Így a lengéscsillapító az alábbi funkciókat látja el: 1. a kerekeket a talajon tartja 2. stabilizálja a jármű felépítményét 3. kényelemérzetet biztosít. Lengéscsillapító nélküli jármű Lengéscsillapítóval felszerelt jármű Ideális rugódiagram 02

8 I MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 1. A FELFÜGGESZTÉSI RENDSZER Merev tengely A független tengelyes formációban a kerekeket egy csuklós rendszer kapcsolja össze a gépkocsi felépítményével, ezáltal a kerék függetlenül tud emelkedni vagy süllyedni, anélkül, hogy az átellenes kerékre hatást gyakorolna. Ily módon nagyobb stabilitás, jobb úttartás és kényelmesebb utazás érhető el. A két konfiguráció főbb előnyei és hátrányai: Merev tengely + Alacsonyabb költség - Rosszabb kormányzás + Hosszabb élettartam - Gyenge úttartás 1.4. Főbb felfüggesztés-típusok A felfüggesztési rendszereket alapvetően két kategóriába sorolhatjuk - merev tengelyes és független tengelyes típusba. Ezek a szakkifejezések arra utalnak, hogy az átellenes kerekek tudnak-e egymástól függetlenül mozogni, vagy sem A merev és a független tengely összehasonlítása A merev tengelyes rendszerben az egyazon tengelyen lévő kerekeket merev rúd köti össze. Ebben a konfigurációban amikor az egyik kerék oldalirányú dőlésszöge változik, akkor az átellenes kerék oldalirányú dőlésszöge ugyanannyit változik, de az ellenkező irányban. Független felfüggesztés Független tengely + Jobb úttartás - Magasabb költség + Kényelem - Bonyolultabb rendszer 03

9 A felfüggesztési rendszer működési módjától függően Vizsgáljuk meg mindegyik rendszer főbb jellemzőit. Megszokott passzív felfüggesztési rendszer képe Reaktív felfüggesztési rendszerek Minden mai felfüggesztési rendszer egyben reaktív is. Amikor a jármű kereke bukkanóra vagy gödörbe hajt, a felfüggesztési rendszer ennek megfelelően összenyomódik vagy kitágul. Ehhez hasonlóan az irányváltás, fékezés és gyorsulás is megmozgatja a felfüggesztési rendszert, és oldalra, hátra- illetve előredönti a kocsi felépítményét. Ebbe a csoportba tartozik minden olyan felfüggesztési rendszer, amely képes a súlyeloszlás és az aerodinamikai terhelés változása szerint szabályozni a menetmagasság szintjét, valamint a belső terhelésre, azaz pl. az oldaldőlésre is tud reagálni, és ellensúlyozni azt. A passzív reaktív felfüggesztés egyik példája a Tenneco "KineticRSF" felfüggesztési rendszere. Ez a rendszer passzív összekapcsolással rendelkezik, és lehetővé teszi a kerekek közötti terhelésmegosztást, valamint az oldaldőlés-szabályozástól függetlenít számos olyan működési tényezőt és üzemmódot, mint pl. a kereszttengelyes csuklós kapcsolat és az egy kerékre eső rugózási keménység. 1. Passzív felfüggesztés Ebbe a kategóriába soroljuk az összes hagyományos felfüggesztési rendszert. Legfőbb jellegzetességük, hogy üzembehelyezésük után a paramétereik (keménység, magasság) kívülről már nem változtathatók meg. Minden hagyományos rugót és lengéscsillapítót passzív f elfüggesztésnek nevezünk. Kinetic RSF passzív reaktív felfüggesztési rendszer A Kinetic RSF felfüggesztési rendszer kép 04

10 I MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 1. A FELFÜGGESZTÉSI RENDSZER Monroe Continuously Controlled Electronic Suspension A félaktív felfüggesztés legfőbb előnyei: A) Állítható, a kényelmi és irányíthatósági igényeknek megfelelő menettulajdonságok B) A felfüggesztési rendszer keménysége állítható C) A felfüggesztés automatikusan alkalmazkodik az útviszonyokhoz D) Ugyanolyan méretű, mint a hagyományos felfüggesztési rendszerek A Continuously Controlled Electronic Suspension rendszer belső képe. 2. Félaktív felfüggesztés A félaktív felfüggesztés legfőbb jellegzetessége, hogy a felfüggesztési rendszer folyamatosan képes változtatni a csillapítási együtthatót, ezáltal az útviszonyoktól függően keményebbre vagy puhábbra tudja állítani a lengéscsillapítókat. Ez a megoldás egy elektronikus szabályozóegység és négy, változó (és szabályozható) csillapítási együtthatójú lengéscsillapító összekapcsolásával érhető el. Bizonyos esetekben - a normál tekercsrugó kivételével - ezek a lengéscsillapítók más automatikus szintszabályozó termékekkel is összekapcsolhatók, mint pl. a Hydropneumatic, Hydrolastic,és Hydragas felfüggesztési rendszerekkel. A félaktív, folyamatos szabályozású elektronikus "Continuously Controlled Electronic Suspension Kinetic H2" felfüggesztési rendszer képe 05

11 3. Aktív felfüggesztés Az aktív felfüggesztés képes folyamatosan alkalmazkodni a változó útviszonyokhoz. Az eredeti beállításokat folyamatosan változtatva nyomonköveti a körülményeket, alkalmazkodik azokhoz, és ezáltal állandóan alakítja saját tulajdonságait. Az aktív felfüggesztési rendszerekben lévő számítógép utasítja az egyes kerekeknél elhelyezett rásegítőelemeket, hogy az adott kereket mikor, milyen irányban, meddig és milyen gyorsan mozgassák. A kerékmozgás többé már nem az úttest és a különböző rugók, lengéscsillapítók és stabilizátor rudak spontán egymásra hatásától függ. A döntéshozó számítógép egy szenzorokból álló hálózat segítségével méri pl. a kocsi sebességét, hosszirányú és oldalirányú gyorsulását, valamint az egyes kerekeknél fellépő erőhatásokat és gyorsulást. Ezután a számítógép utasítást ad a keréknek az adott körülmények között legmegfelelőbb mozgásfolyamat végrehajtására. 06

12 I MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 1. A FELFÜGGESZTÉSI RENDSZER A felfüggesztési rendszer felépítésétől függően 1 Hagyományos felfüggesztés Ebben a konfigurációban a lengéscsillapító nem szerves része a felfüggesztési rendszernek. Ez azt jelenti, hogy még ha teljesen el is használódott a lengéscsillapító, sőt akár hiányzik is, a kocsit még így is el lehet vezetni a szervizbe és meg lehet javíttatni. Ilyen helyzetben a kerék (az alsó és felső lengőkarok által meghatározott) pozíciója, valamint a kocsifelépítmény magassága az úttesthez képest (amit a rugó határoz meg) nem változik. A hagyományos felfüggesztési rendszerekben a rugót és a lengéscsillapítót külön-külön, egymástól független elemként szerelik fel. Rugó és lengéscsillapító a hagyományos felfüggesztésben Hagyományos félmerev tengely Az ilyen felfüggesztési rendszerekben használt lengéscsillapítókat hagyományos lengéscsillapítóknak nevezzük. Leggyakoribb beszerelési módjaik a következők: - Alul/felül szem típus - Szem/csavarorsó típus - Alul/felül csavarorsó típus - Csavarorsó/keresztcsap típus Alul/felül szem típus Szem/ csavarorsó típus Alul/felül csavarorsó típus Csavarorsó/ keresztcsap típus A hagyományos lengéscsillapítók különböző beszerelési eljárásai 07

13 Toronycsapágy Alsó rugótányér Alsó lengőkar A MacPherson rendszer főbb elemei 2. MacPherson felfüggesztés Jelenleg minden kétséget kizáróan ezt a megoldást alkalmazzák leggyakrabban az európai eredetű kocsik elülső felfüggesztési rendszereiben. A rendszer alapvetően "gólyaláb" típusú, egy rugó és egy lengéscsillapító kombinációjából áll. A tekercs felső része a kocsi felépítményén nyugszik, az alsó rész pedig egy, a kormányzás forgástengelyét jelentő lengéscsillapító szerves részét képező csészében (az alsó rugótányérban). Amikor kormányzunk, a gólyaláb és a lengéscsillapítóház (ezáltal a rugó is) elfordul, így elforgatja a kereket. Az egész szerkezet elfordul a felső részen (a toronycsapágynál) lévő tartólemezen vagy golyópályán, és az alsó lengőkar gömbcsuklóján. Így jön létre a forgó mozgás. A lengéscsillapító alkotja a felfüggesztő gólyalábat; egy leszerelhető rögzítőelemmel csatlakozik a tengelycsonkhoz. A megoldás segítségével nyert nagyobb tér lehetővé teszi a keresztirányú motorok használatát és csökkenti a felfüggesztési rendszer összsúlyát. Az egyszerű alsó lengőkarral felszerelt MacPherson felfüggesztés esetében a háromszögelést a stabilizátor rúd biztosítja, amely az alsó lengőkarokhoz valamint az alváz két pontjáboz csatlakozik. Az alsó lengőkar itt háromszög alakú, így nagyobb oldalirányú merevséget biztosít 08

14 I MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 2. A LENGÉSCSILLAPÍTÓ 2.1. Mi a lengéscsillapító és hogyan működik? A lengéscsillapító tulajdonképpen olajszivattyú. A dugattyúrúd végén egy dugattyú helyezkedik el, amely a nagynyomású csőben lévő hidraulikafolyadék segítségével végzi a munkát. Amikor a felfüggesztés fel-le irányban mozog, a hidraulikafolyadék a dugattyúban lévő apró lyukakon - vagy furatokon - préselődik át. A furatok azonban csak igen kis mennyiségű folyadékot engednek át a dugattyún. Ez lelassítja a dugattyút, amely ezáltal lelassítja a rugó és felfüggesztés mozgását. Lengéscsillapító nélküli rugó Lengéscsillapítóval felszerelt rugó A rugó rezgései A rugó rezgései A fizika alapvető törvényének megfelelően, miszerint az energia nem vész el, csak átalakul, a lengéscsillapító a rugó által tárolt mozgási energiát a kompresszió során hőenergiává alakítja át. A lengéscsillapító ellenállásának mértéke a felfüggesztés sebességétől, a dugattyúban lévő furatok számától és méretétől, valamint a szeleptárcsák mennyiségétől és vastagságától függ. Minél gyorsabban mozog a felfüggesztés, annál nagyobb ellenállást fejt ki a lengéscsillapító. Ezáltal a lengéscsillapító és a rugó az alábbi, a járművet érintő hatásokat kompenzálja: 09

15 A lengéscsillapító fő funkciója az úttest és a kerekek kapcsolatának fenntartása Melyek a főbb különbségek a gólyaláb és a lengéscsillapító között? A gólyaláb olyan lengéscsillapító, amely összekapcsoló és rugós alátámasztó funkcióval is rendelkezik. A gépjármű kulcsfontosságú részét képezi. Ez azt jelenti, hogy a megszokott lengéscsillapítási feladatok mellett a gólyaláb a kocsi súlyát is alátámasztja, miközben a kocsi felépítményéhez viszonyított helyes kerékszöget is fenntartja. Emellett a futó kerék tapadási energiáját is közvetíti az úttest és a jármű között Melyek a lengéscsillapító fő funkciói? A következők: szabályozása. biztosítása. kapcsolat fenntartásának segítése. mozgás közben. irányú (előrebukás fékezéskor és leülés gyorsításkor) dőlésének csillapítása. csökkentése. és fékkopás biztosítása. Lengéscsillapító Hagyományos felfüggesztés lengéscsillapítóval MacPherson gólyaláb Spring seat shock MacPherson gólyaláb Rugótányéros lengéscsillapítóval felszerelt felfüggesztési rendszer 10

16 I MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL 2. A LENGÉSCSILLAPÍTÓ MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 2.4. Lengéscsillapító technológia Az előző fejezetben a különböző felfüggesztési rendszereket mutattuk be: a passzív-reaktív, félaktív, és aktív rendszereket. Most lépjünk tovább és vizsgáljuk meg részletesebben a (leggyakoribb) passzív-reaktív lengéscsillapítókat. KITÁGULÁS KITÁGULÁS TEST Szilentblokk Dugattyúrúd Porvédő cső (Porpajzs) Munkakamra Külső cső Kiegyenlítő kamra Dugattyú (kitágulás) Fenékszelep (összehúzódás) KERÉK Szabad olajbeáramlás Szabályozott olajbeáramlás ÖSSZENYOMÓDÁS ÖSSZENYOMÓDÁS Kétcsöves - Hidraulikus lengéscsillapító A lengéscsillapító összehúzódási üteme során az alsó munkakamrában lévő olaj egy része a kisterhelésű beömlőszelepen keresztül átjut a dugattyún. A fennmaradó olajmennyiség (amely megfelel a belső csőbe behatoló dugattyúrúd térfogatának) átpréselődik a fenékszelep rendszerén, majd bejut a kiegyenlítő kamrának is nevezett külső olajtartályba. A rúd mozgásának sebessége és a fenékszelep munkája határozza meg, hogy az összehúzódási ütem során mekkora ellenállást fejt ki a lengéscsillapító. A kitágulási ütem során a dugattyúban lévő beömlőszelep bezárul, a felső munkakamrában lévő olaj pedig átpréselődik a dugattyú szeleprendszerén. A belső csőből távozó rúd térfogatának ellensúlyozására olaj kerül át a külső olajtartályból a fenékszelep kisterhelésű beömlőszelepén át az alsó munkakamrába, így a belső cső mindig tele van olajjal. A rúd mozgásának sebessége és a dugattyúban lévő szelep munkája határozza meg, hogy a kitágulási ütem során mekkora ellenállást fejt ki a lengéscsillapító. 11

17 Habosodás a kétcsöves lengéscsillapítóban Gázos lengéscsillapító 1. Kisnyomású gáz, kétcsöves lengéscsillapító Hasonlít a hagyományos lengéscsillapítóhoz, bár két fontos alkotóeleme teljesen más - A tartalékcső felső részében lévő levegőt bar nyomású nitrogén (azaz nemesgáz) helyettesíti, amelyet a gyártáskor juttatnak a rendszerbe egyszer és mindenkorra. - A lengéscsillapító felső részén lévő, a dugattyúrudat körbevevő olajtömítő gyűrű igen különleges kialakítású alkatrész. Az egyik pereme a por bejutását gátolja meg, míg a két másik perem az olaj kiszivárgását akadályozza. A tömítőgyűrű legfontosabb eleme egy rugalmas körszalag, amely visszacsapó szelepként működik. A szalag rugalmassága lehetővé teszi, hogy az olaj visszafolyjon a tartalékcsőbe, és a gáznyomást kizárólag a tartályban lévő olajon tartja. Az ilyen típusú lengéscsillapító rendkívül kényelmes futást és igen pontos kormányozhatóságot biztosít. 1. A habosodás hatása, azaz az emulziós jelenség A hidraulikus lengéscsillapító igen hatékony berendezés. Mindazonáltal, amikor az olaj nagynyomású közegből kisebb nyomású közegbe áramlik, mint ahogy a kitágulási és az összehúzódási ütemben ez meg is történik, a hirtelen nyomáscsökkenés következtében az olajban buborékok képződnek. Ezt a folyamatot nevezzük üregesedésnek, illetve habosodásnak. Az olajjal ellentétben a légbuborék összenyomható. Ezért minden ütem során a dugattyúrúd mozgáspályájának elején egyszerűen csak összenyomja a légbuborékokat, és az olajat csak ezután préseli át a szeleprendszeren. Így késlelteti a rendszer csillapító hatását, további problémát okoz, és csökkenti a lengéscsillapító hatékonyságát. Ha nyomás alatt lévő nitrogént helyezünk a rendszerbe, akkor korlátozzuk a habosodást és növelni tudjuk a lengéscsillapító hatékonyságát. Gáz Dugattyúrúd Visszacsapó szelep A tartalékcsőbe visszatérő olaj Kisnyomású, gázos, kétcsöves lengéscsillapító 12

18 I MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 2. A LENGÉSCSILLAPÍTÓ 2. Egycsöves, nagynyomású gázzal töltött lengéscsillapító Az egycsöves lengéscsillapítók ugyanazon az alapelven működnek (olajjal töltött hengerben váltakozó irányban mozgó dugattyú), de a henger egyik végén kis mennyiségű, nagy nyomás (25-30 bar) alatt lévő nitrogén helyezkedik el. Ezt a gázt az olajtól egy úszódugattyú választja el, amely megakadályozza a két közeg összekeveredését. Amikor az összehúzódási ütem során a dugattyúrúd kiszorítja az olajat, az olaj egy kicsit összenyomja a nitrogént. Ezáltal a gáz térfogata változik, és mintegy rugóként működik. - A gáz által az olajra gyakorolt folyamatos nyomás biztosítja az azonnali reakciót, és a dugattyúszelepek csendesebb működését is. Emellett a nyomás megszünteti a habosodást és az emulziós jelenséget, amelyek átmenetileg csökkenthetik a csillapítóhatást. KITÁGULÁS KITÁGULÁS Tömítőgyűrű Munkadugattyú Úszódugattyú Gáz Egycsöves lengéscsillapító főbb részei ÖSSZEHÚZÓDÁS ÖSSZEHÚZÓDÁS 13

19 Helyzetérzékeny csillapítási (PSD) technológia Gázos lengéscsillapító, amely a nagynyomású henger belső falán egy precíziós, kúpos horonnyal van ellátva. Amikor a dugattyú a hornyozott területen halad át, a PSD horony egy másik átáramlási utat biztosít az olaj számára a dugattyúszerkezet mellett, ezáltal a lengéscsillapító egy további csillapítási zónával is rendelkezik. A kiegészítő zónának köszönhetően a mérnökök olyan lengéscsillapítót tudnak kialakítani, amely mintegy "kettős hatású" eszközként működik és automatikusan érzékeli a változó útviszonyokat, valamint reagál is azokra. KOMFORTZÓNA: A hengerben lévő kúpos PSD horony lehetővé teszi, hogy az olaj szabadon átáramoljon a dugattyún és a dugattyú körül is, ezáltal a jármű futása simább és kényelmesebb lesz. KONTROLLZÓNÁK: PONTOS KORMÁNYOZHATÓSÁGOT IGÉNYLŐ FUTÁS A dugattyú a PSD horony mögé ér. A folyadék csak a dugattyún halad át, ilyen esetben a jármű pontosabban kormányozható. 14

20 I MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 2. A LENGÉSCSILLAPÍTÓ Terhelést kompenzáló, szintszabályozó lengéscsillapítók Nagyobb terhelésű utánfutók vontatásakor bizonyos esetekben a jármű utazószintje lesüllyed, ilyenkor a következő hatások jelentkeznek: rugalmasságát ütközési pontot A szintszabályozók megakadályozzák, hogy a gépjármű hátsó része "leüljön" a teher alatt. Teher A mechanikus rugóval ellátott lengéscsillapító alapelve Teher 1. Mechanikus rugó Típusát tekintve, a mechanikus rugóval ellátott szintszabályozó egy kétcsöves (hidraulikus vagy gázos) lengéscsillapító, amely a dugattyúrúdon egy forradalmian új, változtatható rugalmasságú poliuretán rugóval van ellátva. Ha a jármű terhelés alatt áll, a rugó további alátámasztást biztosít. Kialakításának köszönhetően a poliuretán rugó: - Statikus, rakomány nélküli állapotban éppen csak érinti a lengéscsillapítót. - Terhelés alatt a progresszív rugó fokozatosan összenyomódik, így a jármű hátsó része nem ül le. Ezek a lengéscsillapítók olyan járművekhez készülnek, amelyeknek a karosszériája túl kicsi a pneumatikus lengéscsillapító beszereléséhez. 15

21 Levegőbemenet Monroe Ride leveller Pneumatikus szintszabályozó lengéscsillapító Gumimembrán Szorosan ráillesztve a lengéscsillapítóra és a porvédőre. 2. Légrugó Légrugóval ellátott szintszabályozó lengéscsillapító: ez a berendezés egy hagyományos (többnyire hidraulikus kétcsöves) lengéscsillapító, amelyet tehermentesítő rugó egészít ki. Jelentős különbség azonban, hogy ez a tehermentesítő rugó pneumatikus, azaz légrugó. Ez a kombináció három előnnyel rendelkezik: A rugó igény szerint veszi fel a kívánt merevséget. Szabályozza a terhelés alatt lévő jármű utazómagasságát. A normál felfüggesztés egyszerűen visszaállítható a rendszerben lévő légnyomás csökkentésével. Ezeket a berendezéseket készletben értékesítik. A készlet két hagyományos lengéscsillapítót, néhány flexibilis csövet, "T" elágazásos csatlakozószelepet és egy manométert tartalmaz. Ez az alkatrész könnyen és gyorsan beszerelhető. A szintszabályozó lengéscsillapítókat mindig a hátsó tengelyre szerelik fel. A jármű utazómagasságát a rendszerben lévő légnyomás növelésével vagy csökkentésével lehet állítani. Amikor a rakomány a járműre került, a vezető egy fedélzeti kompresszor vagy a szervízben lévő töltőállomás segítségével feltölti a lengéscsillapító légrugóit levegővel. A szintszabályozó lengéscsillapító megemeli a gépjármű hátulját valamint megfelelő, biztonságos úttartást is nyújt. Compressor Battery control unit Shock absorbers Monroe Ride leveller szintszabályozó készlet CK12 pneumatikus kompresszorral 16

22 I MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 2. A LENGÉSCSILLAPÍTÓ Nivomat lengéscsillapítók 3. Nivomat automatikus szintszabályozó rendszer A Nivomat lengéscsillapító egy kisméretű, kompakt szintszabályozó eszköz. A rendszert általában a jármű hátsó tengelyénél szerelik be, vagyis a Nivomat a szintszabályozást is itt végzi. Ez a lengéscsillapító minden szükséges rendszerelemet (alátámasztó elem, szivattyú, akkumulátor, tartály, nyomásszabályzó, stb.) egyetlen blokkban tartalmaz. A Nivomatot a gyártó bizonyos kocsikba opcióként szerel be a hagyományos rendszer (lengéscsillapító vagy gólyaláb és rugó) helyett. A berendezés automatikusan beállítja az adott terhelésnek megfelelő optimális szintmagasságot, emellett a rugózási és csillapítási funkciókat is átveszi. A Nivomat szintszabályozó rendszer különlegessége abban rejlik, hogy az optimális utazómagasság beállításához szükséges energiát az út egyenetlenségeiből adódó, a tengely és a kocsifelépítmény közötti viszonylagos mozgás hozza létre. Ez azt jelenti, hogy a többi rendszerrel ellentétben a Nivomat lengéscsillapítónak nincs szükségük külső energiaforrásra a munkavégzéshez. Amikor elhasználódott, magas költsége miatt a rendszer gond nélkül lecserélhető hagyományos felfüggesztésre, viszont figyelni kell arra, hogy a rugókat olyanokra cseréljük, amilyeneket az adott gépkocsitípushoz, de hagyományos felfüggesztési rendszerhez gyártottak. 17 A Nivomat lengéscsillapító belső képe Felépítés: [1] Nagynyomású gázkamra [2] Az olajtartályt és a nagynyomású gázkamrát elválasztó dugattyú [4] Szivattyúrúd [5] Szintmagasság-szabályzó szelep (szenzor) [6] Csillapító dugattyú [9] Szivattyú beömlőszelepe [10] Szabályzóhüvely, amely a szivattyúrúddal és a ki/ beömlő szelepekkel együtt a szivattyút alkotja [11] Szivattyúkamra [12] Szivattyú kiömlőszelepe

23 Állítható lengéscsillapítók Ebbe a csoportba tartozik minden olyan lengéscsillapító, amelynek a csillapítóhatását a felhasználó illetve a szerelő szabályozni tudja. A lengéscsillapító technológiájától függően különböző módszerek léteznek a csillapítóhatás állítására, de mindegyik ugyanazon az alapelven működik: az olaj áthaladását szabályozza a szelepeken (főleg a kitágulási szelepen) keresztül, ezáltal keményebbre, vagy puhábbra állítja a lengéscsillapítót. Mint tudjuk, a lengéscsillapító hatóerejét a mérnökök mindig a kocsi rugói által kifejtett erőhatások figyelembe vételével alakítják ki. Ezért a Monroe mindig azt javasolja, hogy a felfüggesztési rendszer esetleges változtatásait mindig specialista felügyeletével hajtsuk végre. Tekintsük át a leggyakoribb állítható lengéscsillapító-technológiákat. 1. Kétcsöves - A típusú Az ilyen típusú állítható lengéscsillapító esetében a lengéscsillapító "feszítése" úgy történik, hogy a dugattyúrúd lenyomódik a kompressziós ütem végpontjáig. Amikor a dugattyúszelep csavarja eléri a fenékszelepet, az alkatrészek speciális formája miatt ezen a ponton megakad. Amint a dugattyú csavarja megakadt, a dugattyúrúd jobbra tekeredésével a lengéscsillapító keményebb lesz (amikor a csavar megszorul), a csavar balra tekeredésekor pedig puhább. A lengéscsillapító hatása gyártónként változik, de a termék dobozában lévő tájékoztató anyag részletesen leírja az adott terméktípus jellemzőit. "A" típusú kétcsöves állítható lengéscsillapító beállítása 18

24 I MINDEN, AMIT A FELFÜGGESZTÉSRŐL TUDNI KELL MŰSZAKI ÁTTEKINTÉS 2. A LENGÉSCSILLAPÍTÓ A "B" típusú kétcsöves állítható lengéscsillapító képe 3. Egycsöves - C típus Mivel az egycsöves lengéscsillapító szerkezetében a fenékszelep helyett úszódugattyú található, a szelep belső tárcsáinak megszorítása is más módon történik. Ehhez a művelethez a lengéscsillapítót ki kell szerelni a járműből, és a dugattyúrudat ütközésig ki kell húzni. A szelep rögzítésére szolgáló rendszer a lengéscsillapító henger felső részén található. Ugyanitt egy kis gomb helyezkedik el. Ha a lengéscsillapító teljesen kihúzott állapotában ezt a gombot megnyomjuk, és közben a dugattyúrudat lassan elforgatjuk, akkor egy ponton a szelep megakad, és egyik vagy másik irányú forgatással a lengéscsillapítót keményebbre vagy puhábbra állíthatjuk. 2. Kétcsöves - "B" típusú Ez az állítható lengéscsillapító az "A" típus másik változata. Ebben a modellben nem a fenékszelephez rögzülve szorul meg a csavar, hanem a gyártó más megoldást alkalmaz: a normál dugattyúrudat perforáltra cserélték, és ennek a rúdnak a belsejébe egy vékonyabb rudat helyeztek, amely el tud fordulni. Ez a belső rúd a dugattyúrúd szelepcsavarjához kapcsolódik, így teszi lehetővé a csillapítóerő változtatását a belső rúd egyik vagy másik irányú elforgatásával. Az átállítás megkönnyítésére a gyártó egy kisméretű, a belső rúdhoz kapcsolódó "állítókereket" illesztett a dugattyúrúd végére. Ezáltal a berendezés csillapítóereje anélkül is állítható, hogy ki kellene szerelnünk a járműből. Egycsöves, "C" típusú lengéscsillapító állítása 19