Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Átírás

1 Legfőbb Ügyészség Polt Péter legfőbb ügyész részére Budapest, Pf.: Tárgy: feljelentés Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Alulírott Kurtyán Ferenc (7100. Szekszárd, Béri B. Á. 99.) mint a Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség (továbbiakban: MGYSZ, nyilv.szám: 64071) ügyvezető elnöke a évi C. törvény ban megfogalmazott közokirat-hamisítás és a ban megfogalmazott hivatali visszaélés és hamis közokirattal való visszaélés bűntettek elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen feljelentéssel élek mivel az MGYSZ jogát és jogos érdekét a bűncselekmény sérti erkölcsi és anyagi kárt okozva a szervezetnek, mint jogi személynek. Kérem a bűncselekmény felderítését, a nyomozás során felmerülő egyéb bűncselekmények kivizsgálásával együtt, az elkövető, vagy elkövetők személyének megállapítását, büntetőjogi felelősségre vonását, a szükséges intézkedések megtételét az általunk csatolt okiratok, közokiratok, mint a BE ban megfogalmazott bizonyítási eszköz figyelembe vételével. Indoklás: Az MGYSZ szervezet január 30. napján keresetet nyújtott be a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) jogellenes határozatainak hatályon kívül helyezése iránt, a per a Fővárosi Törvényszék előtt 29.P /2017 szám alatt folyamatban van. I. A perben különféle iratok kerültek becsatolásra a beperelt NVESZ részéről, köztük egy közokirat, mely hamis tartalommal bír. II. Az MGYSZ tisztségviselőjétől az MGYSZ nyilvántartási irataiba történő betekintés során a nyilvántartást végző bíróság Btk pont k) alpontja szerint hivatalos személynek minősülő alkalmazottja megtagadta, hogy az iratokat a tisztségviselő az iratokat teljes terjedelmében tekinthesse meg.

2 III. Az NVESZ alakuló közgyűlésére a Btk pont d) alpontban megfogalmazott hivatalos személy hivatali kötelességét megszegve olyan szervezeteket hívott meg, illetve a közgyűlésen olyan szervezetek szavazhattak, melyek a határozathozatalban való részvételre nem voltak jogosultak, ezzel a jegyzőkönyvbe, mint bizonyító erejű magánokiratba valótlan adatok kerültek. I. A hamis közokirat felhasználásáról, a hamis tartalmú közokiratról július 13-i érkeztetéssel az NVESZ ellenkérelmet nyújtott be a bírósághoz. Az ellenkérelemben az NVESZ kifejti, hogy tagjai sportszövetségek lehetnek, az MGYSZ pedig nem sportszövetség. Állításának bizonyítására az NVESZ csatolt egy 11.Pk /2006/111. számú végzést (kelt: június 3.) kérve, hogy a bíróság a pert szüntesse meg, mert a végzés alapján az MGYSZ a kereset benyújtására nem volt jogosult. Ebből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az NVESZ köztestület vezetője arra használta fel a csatolt 11.Pk /2006/111. számú közokiratot, hogy kiváltsa azt a joghatást, melynek eredménye a per tárgyalás nélküli megszüntetése, erkölcsi és anyagi kárt okozva ezzel az MGYSZ-nek. A közokirat olyan papír alapú, vagy elektronikus okirat, melyet pl. a bíróság ügykörén belül, megszabott alakban állít ki és mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt adatok és tények valóságát, valamint annak idejét és módját. Ilyen teljes bizonyító erejű közokiratnak minősül a bíróság által kiadott végzés mint a határozat egyik formája, melynek közhitelű ereje van. Ebből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az NVESZ elnöke által az ellenkérelemhez csatolt 11.Pk /2006/111. számú végzés mint a jogi döntés egyik formája, teljes bizonyító erejű közokiratnak minősül, a benne foglaltaknak közhitelű ereje van, vagyis joghatást előidéző döntés formájában a bírósági akarat kijelentését tartalmazza. A végzés olyan bírósági határozat, melynek kötelező tartalmi elemei vannak (fejrész, rendelkező rész, indoklás, záró rész), melynek az NVESZ által csatolt 11.Pk /2006/111. számú végzés nem felel meg, számos kötelező elemet nem tartalmaz. A végzés (bírósági döntés) kibocsátásának feltétele a kérelem, hiszen a bíróság kizárólag kérelemre jár el, a kérelemben foglaltak alapján hozza meg döntését a kérelemben megfogalmazottakra vonatkozóan. Az MGYSZ nyilvántartásával kapcsolatos nemperes eljárásban hozott végzések vonatkozásában a nyilvántartást végző bírósághoz az MGYSZ (mint jogosult) által benyújtott kérelem teremti meg a végzés kibocsátásának jogalapját. Amennyiben a joghatást kiváltó döntést, annak írásba foglalását nem előzte meg MGYSZ kérelem, akkor jogszerűen nem születhet olyan bírósági döntés, melyben kérelemre adott válasz van megfogalmazva.

3 A bíróság saját döntéseihez kötve van amennyiben a döntése (határozata) véglegessé és megváltoztathatatlanná válik és rendes perorvoslatra a döntés ellen nincs lehetőség, vagyis döntése jogerőssé válik. A jogerőhöz hasonló fogalom, a határozat kötőereje, amely azt jelenti, hogy az eljáró bíróság vagy hatóság az általa meghozott határozattól nem térhet el. Az NVESZ által bizonyítékként csatolt 11.Pk /2006/111. számú végzés által elbírált jog tekintetében március 14-i keltezéssel 11.Pk /2006/4. szám alatt a bíróság már döntött, mely döntés május 12-én alaki és anyagi jogerőre emelkedett. Az alaki jogerő értelmében a határozat ellen jogorvoslati kérelem nem adható be, az anyagi jogerő értelmében pedig ugyanazon jog iránt, ugyanazon felek újabb eljárást nem indíthatnak. Az NVESZ által bizonyítékként csatolt június 3. napján kelt 11.Pk /2006/111. számú végzés tartalma szerint az MGYSZ nem tekinthető a évi I. törvény 19. (3) bekezdésben felsorolt sportszövetségnek. Az MGYSZ nyilvántartásba vételét elrendelő március 14-i keltezéssel 11.Pk /2006/4. szám alatt kiadott végzés ezzel ellentétben jogerősen azt a döntést tartalmazza, hogy A sportról szóló évi I. törvény 19. (4) bekezdés szerint a sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni. Mindezekre tekintettel a bíróság évi I. törvény 19. (3) bekezdés b) pontja szerinti sportági szövetség vonatkozásában a nyilvántartásba vett társadalmi szervezet nevét kiegészítette. Mindez kétség kívül bizonyítja a 11.Pk /2006/111. számú végzés tartalma hamis, hiszen minek fordult volna kérelemmel a bíróság felé az MGYSZ a sportszövetségi jellegével kapcsolatban, mikor azt a bíróság az MGYSZ nyilvántartásba vételekor már jogerősen elbírálta. Mivel az NVESZ által bizonyítékként csatolt június 3. napján kelt 11.Pk /2006/111. számú végzés és az MGYSZ nyilvántartásba vételét elrendelő március 14-i keltezéssel 11.Pk /2006/4. szám alatt kiadott végzés tartalma teljesen ellentétes, így egyértelmű, hogy a 11.Pk /2006/111. számú végzés olyan hamis közokirat, melyet azért készítettek, hogy az MGYSZ-nek szándékos joghátrányt okozva kiváltsa azt a joghatást, melynek eredménye az NVESZ ellen indított per tárgyalás nélküli megszüntetése. A MOB-bal kapcsolatosan augusztus 31. napján, a Fővárosi Törvényszék előtt megtartott tárgyaláson az NVESZ elnöke a bíró és a hallgatóság előtt kijelentette, hogy a 11.Pk /2006/111. számú végzés egy válaszirat a MOB-nak. Az NVESZ elnökének állítása szerint a MOB nem olimpiai sportágak tagozata az MGYSZ tagfelvétellel kapcsolatban kért tájékoztatást a Miskolci Törvényszéktől az MGYSZ jogállására vonatkozóan. A évi I. törvény 2014-ben hatályban levő a MOB-ról szóló 40. g) pontjának rendelkezése szerint:

4 g) az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás bírósági bejegyzését megelőzően igazolja a 20. (4)-(5) bekezdésében és a 28. (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását, Ebből kétség kívül megállapítható, hogy 2014-ben a MOB-nak kellett igazolnia a bíróság felé, hogy az adott sportági szövetség megfelel-e az előírt feltételeknek és nem pedig fordítva, vagyis nem kérelemmel, hanem tájékoztatással kellett volna élnie a bíróság felé, mely tájékoztatásra akkor kerül sor, ha az adott sportági szövetség mint kérelmező a bírósági nyilvántartási adatainak módosítását kéri. Másként fogalmazva teljesen életszerűtlen, hogy a MOB tagfelvételi eljárás során, a tagfelvételt kérő szervezettől bekért bírósági nyilvántartási közokiratok ellenére, elfelejtkezve a törvény által biztosított jogköréről a bírósághoz fordul a feltételek fennállása kapcsán és a bíróság sem veszi észre, hogy azok megállapítása a MOB hatásköre. Az is teljesen életszerűtlen, hogy a bíróság olyan közokiratot adjon ki a MOB kérelmére, mely a tagfelvételt kérő sportszövetség közhiteles nyilvántartásában szereplő anyagi és alaki jogerőre emelkedett végzés tartalmával teljesen ellentétes. A MOB/1236-1/2014. számú irat tanúsága szerint a MOB teljesen tisztában volt a hatáskörével, így az NVESZ elnök (aki a MOB alelnöke is volt) nyilatkozatát ez a MOB/1236-1/2014. számú irat is cáfolja. A hamis közokiraton június 3-i dátum szerepel. az MGYSZ kontra NVESZ per tárgyalásán az NVESZ elnöke (aki egyben ügyvédi irodát is üzemeltet) azt a tényközlést tette, hogy a közokirat az MGYSZ MOB tagfelvételével kapcsolatban keletkezett és ezen közokirat alapján utasította el a MOB az MGYSZ tagfelvételi kérelmét. (Megjegyzem ezzel sikerült belekevernie a MOB-ot is a közokirat-hamisítás cselekményébe.) A tények makacs dolgok és mást bizonyítanak. Az MGYSZ ben és 2015-ben tájékoztatási kérelemmel fordult a MOB-hoz a tagfelvétel kapcsán, tekintve, hogy kérelmére semmiféle érdemi válasz nem érkezett. Az NVESZ ellenkérelméhez csatolt MOB/109-1/2016. iktatószámú válasziratban január 13-i keltezéssel Szabó Bence főtitkár tájékoztatja az MGYSZ szervezetet arról, hogy a MOB szakmai tagozata nem veszi fel az MGYSZ-t a tagjai sorába az MNASZ szervezettel fennálló hatásköri összeütközése miatt. Ez azért egy lényeges irat, mert kétségtelen bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a 11.Pk /2006/111. számú végzés hamis közokirat, az nem készülhetett a MOB tagfelvételi eljárása kapcsán. Ebből kétség kívül megállapítható az is, hogy az NVESZ elnöke hamisan tájékoztatta a bíróságot a MOB 2014-es tájékoztatási kérelméről, mely nem jelenti azt, hogy utólag nem gyártották le a Miskolci Törvényszéknek küldött tájékoztatási kérelmet a közokirat-hamisítás cselekményének elfedése érdekében. A 11.Pk /2006/111. számú hamis közokiraton szereplő bírósági titkár és a törvényszéki írnok aláírásának hitelességével kapcsolatban A közokirat-hamisítás és a hamis közokirat felhasználásának tényét bizonyítja továbbá a felperes nyilvántartási eljárásában keletkezett, június 25. napján kelt 11.Pk /2006/105. számú végzés tartalma is. Ez a végzés ugyanannak a Berecz Péter bírósági titkárnak és Kovács Alexandra törvényszéki írnok hitelesítőnek

5 a nevével fémjelzett végzés, mint az NVESZ elnök által az MGYSZ-NVESZ perben bizonyítékként csatolt 11.Pk /2006/111. számú hamis közokirat. A 11.Pk /2006/105. számú végzésben a bíróság a szervezet új céljaként az alábbi módon rendelkezik: A szövetség közhasznú sportági szövetségként Magyarország területén az alapszabályba bejegyzett sportágait fejleszti, irányítja azok működését, üzemelteti a sportág versenyrendszerét, szabályzataival, előírásaival biztosítja a biztonságos sportgyakorlást, védi a sportágába tartozó sportrendezvények látogatóinak, résztvevőinek biztonságát, érdekképviseleti feladatot lát el. Teljesen valószínűtlen és életszerűtlen, hogy Berecz Péter bírósági titkár amnéziában szenvedve elfelejtette volna az MGYSZ nyilvántartási eljárásában az általa egy évvel korábban kiadott közokirat tartalmát ezzel együtt a saját döntését és azzal teljesen ellentétes végzést ad ki 11.Pk /2006/111. szám alatt a MOB részére, mely végzés a véletlen folytán remekül illeszkedett a 29.P /2017 számú perben alperesként szereplő NVESZ köztestület pert megszüntető kérelméhez. Az NVESZ elnöke által a perben bizonyítékként csatolt hamis végzésen és a 11.Pk /2006/105. számú végzésen szereplő Kovács Alexandra törvényszéki írnok hitelesítő aláírása nyomokban sem hasonlít egymásra. A június 3-i keltezésű 11.Pk /2006/111. számú közokirat hamis tartalmának tényét bizonyítja továbbá az NVESZ perbeli ellenkérelmének tartalmának azon része, mely az MGYSZ ellen ügyészségi kezdeményezésre lefolytatott peres eljárást taglalja. Az ügyészség által az MGYSZ ellen indított perben az ügyészségi kereset kifejezetten az MGYSZ országos sportági szövetség jellegének alapszabályból történő törlésre irányult. Teljesen életszerűtlen az is, hogy a július 14. napján T.C.188/2014/18. szám alatt indult törvényességi eljárásban illetve, a január 21. napján kelt ügyészi keresetben, vagy az ügyészi fellebbezést követő másodfokú eljárásban (melyben június 22-én született ítélet) az ügyészség ne használta volna fel perdöntő bizonyítékként a június 3. napján kelt 11.Pk /2006/111. számú közokiratot, amennyiben az létezett volna a rajta feltüntetett időpontban. Ebből egyértelműen az következik, hogy június 3-i keltezéssel 11.Pk /2006/111. szám alatt valódi közokirat nem került kibocsátásra és alappal feltételezhető, hogy a hamis közokirat június 22. napját követően, az Ügyészség kontra MGYSZ per másodfokú bírósági ítéletét követően készítették. A következtetést teljes mértékben megalapozza az a kétségtelen tény, hogy ben még az ügyészséghez rendelte a törvény a törvényességi felügyeleti jogkört, ebből következően az adott szervezet nyilvántartásában bekövetkezett változást, a keletkezett végzéseket a bíróságnak kötelező módon meg kellett küldenie az ügyészségnek is. Az ügyészség nem kapott a végzésből, hiszen ha kapott volna, akkor fel is használja azt az előzőekben felsorolt eljárásokban. Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítása rendelkezik a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról, ezen belül

6 A BIIR rendszerről; Az írásba foglalt határozat iratkezelési fogalmáról; A hitelesítési eszközökről; A lajstrom adatairól; A kiadmányról A BIIR rendszer 10. (1) A BIIR rendszer a bírósági ügyviteli, ítélkezési és döntéshozatali folyamatok támogatására az OBH Elnöke által jóváhagyott iratkezelési szoftver. (2) A BIR-O alrendszer a bíróságok ítélkezési tevékenységét támogató számítógépes alkalmazás, amely kiterjed a büntető, polgári, munkaügyi, gazdasági, közigazgatási, szabálysértési, büntetés-végrehajtási, végrehajtási peres és nemperes eljárások kezelésére. (3) A BIR-O alrendszer, az ellátandó feladatcsoportok szerint különösen; a) lajstrom, b) tárgyalási napló, c) nyomtatvány kiállító, d) riportok, jelentések, e) iratkészítés, f) dokumentumtár, g) kezelőirodai komponens modulokat tartalmaz. (4) A BIIR rendszer ügyfélkapcsolatok modulja (ÜKE) biztosítja az eljárásjogi törvényekben meghatározott elektronikus kommunikáció lehetőségét. Az írásba foglalt határozat iratkezelési fogalma 13. (2) A tárgyaláson kívül hozott határozat meghozatalának napja az a nap, amikor az eljáró bíró a határozat eredeti példányát keltezéssel elláttak és aláírta. (3) A határozat akkor írásba foglalt, ha annak eredeti példányát a bíró aláírta. A határozat írásba foglalásának napjaként a lajstromban is ezt a napot kell feltüntetni. A hitelesítési eszközök 49. (1) A bíróság hivatalos hitelesítési eszközeiről, így az állami címerrel, sorszámmal és egyéb azonosítással ellátott bélyegzőkről, valamint a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról a bíróság elnöke által kijelölt igazságügyi alkalmazott nyilvántartást vezet.

7 (2) A munkavégzés támogatása érdekében egyéb, nem hivatalos bélyegzők is alkalmazhatók (pl. dátumbélyegző, névbélyegző stb.). (3) A bíróság körbélyegzőiről és az azonosítással ellátott lajstrombélyegzőiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható, hogy melyik sorszámú, azonosítású és lenyomatú bélyegzőt, mely időponttól ki jogosult használni, illetve meddig volt jogosult használni. A nyilvántartásnak tartalmazni kell az átvevő nevét, beosztását, munkakörét, szervezeti egységét, az átadó és átvevő aláírását. (4) A bélyegzőt úgy kell őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá, s azokat a hivatali munkaidő végén el kell zárni. A lajstrom adatai 68. (1) Az iroda minden a bírósághoz papíralapon vagy elektronikus úton érkezett iratot, illetve beadványt ha a Büsz. vagy más jogszabály kivételt nem tesz - bejegyez a lajstromba. A bejegyzéseknek igazodniuk kell a BIIR rendszeréhez, és tartalmaznia kell az OBH Elnöke által évente, de legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig meghatározott, a munkateher méréséhez szükséges adatokat, valamint az ügycsoporton belüli ügyminőséget/ügytárgyat és statisztikai kódszámokat. (2) A lajstromokat elektronikus úton kell vezetni. A lajstromoknak alkalmasnak kell lenniük az eljárásban résztvevő személyek, az ügyminőség, ügytárgy stb. szerinti keresésre, ügyválogatásra, valamint az egyéni statisztikai adatszolgáltatásra. 69. (1) A lajstromba minden iratot az érkezés idejének (év, hónap, nap) rögzítésével kell a soron következő lajstromszámnál bejegyezni. A bíróságra nyilvánvalóan tévesen megküldött iratot a 60. (8) bekezdésében írt intézkedés megtétele mellett - a lajstromba bejegyezni nem kell. (6) Annak elhatárolásánál, hogy az érkezett kezdőirat (illetve kezdőiratként kezelendő irat) melyik lajstromba kerüljön, az ügycsoport jelzése irányadó. (7) Ha az utóiratot tévesen lajstromozták kezdőiratként, azt az ügyben érkezett kezdőirathoz (kezdőiratként kezelendő irathoz) kell utóiratként lajstromozni, a tévesen adott lajstromszámnál pedig fel kell tüntetni a helyes ügyszámot. A tévesen adott lajstromszám nem használható fel újra, a téves bejegyzések nem törölhetőek. Az átlajstromozásra az ügy kiosztása előtt az ügy kiosztására jogosult bírósági vezető, ezt követően pedig a kijelölt bíró adhat írásban utasítást. A kiadmány 99. (1) A papír alapú kiadmányon fel kell tüntetni a bíróság megnevezését, az ügyszámot, a bíró, tanács esetén a tanács elnöke és tagjainak nevét s. k., toldattal,

8 az eredeti keltezést, továbbá a kiadmányt el kell látni a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával. (2) A kiadmányozni jogosult személy a bíróságnak azon sorszámú körbélyegzőjével köteles ellátni a papír alapú kiadmányt, amelynek a használatára a körbélyegzők nyilvántartása szerint jogosult. (5) A papír alapú kiadmányt az eredeti példánnyal egyeztetni kell. Az eredeti példányon fel kell jegyezni a kiadmány elkészítőjének és a kiadmány jellege szerint esetleg szükséges egyeztetőjének nevét, valamint a kiadás napját. Amennyiben az NVESZ által bizonyítékként csatolt június 3. napján kelt 11.Pk /2006/111. számú végzés közhiteles közokirat lenne, akkor a sorszám nem egyezne az elektronikusan vezetett a 111. számú papír alapú nyomtatvány számával, vagyis a közokiratot hamisították. Mindezt igazolja továbbá a 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás 69. (7) bekezdésében megfogalmazott követelmény, mely tiltja a rontott, tévesen adott lajstromszám újra felhasználását, illetve kihangsúlyozza, hogy a téves bejegyzések nem törölhetőek. Az NVESZ által bizonyítékként perben csatolt június 3. napján kelt 11.Pk /2006/111. számú végzés kötelező tartalmi elemeivel is komoly problémák vannak. A hiányosságok miatt fércmunkának tűnik a hamisítás, ám ettől még olyan lajstromszámmal ellátott végzésről beszélünk, mely alkalmas joghatás kiváltására, illetve joghatás kiváltásának érdekében került meghamisításra. Az eddig előadottak alapján joggal merül fel kétely a bíróság működésének szabályszerűsége iránt, hiszen nem csak az NVESZ perhez került csatolmányként a hamis közokiratból, hanem a közokirat megtalálható az MGYSZ nyilvántartását végző bíróságnál is, az MGYSZ papír alapú nyilvántartási iratai között. Mindez azt is jelenti, hogy olyan személy, vagy személyek készítették a hamis közokiratot, akik betekintést nyertek az MGYSZ nyilvántartási irataiba, hiszen ellenkező esetben honnan tudhatta volna a hamisító, hogy hol van olyan hely az MGYSZ nyilvántartási iratai között, ahova a hamis végzést beillesztheti. Tekintve, hogy a betekintést kérőket a bíróság nyilvántartja, így elég a könyv szerint megnézni, hogy kik voltak azok a személyek akik július 13-a és januárja között iratbetekintést kértek. Amennyiben a megjelölt időszakban iratbetekintésre nem került sor, akkor az elkövető személyét vélhetően a bíróságon belül kell keresni. Kijelenthető tehát, hogy az MGYSZ papír alapú nyomtatványán eredetileg szereplő 111-es sorszám áthúzása, tollal való eltüntetése és új sorszám kizárólag kézírással történő megadása kizárólag azért történhetett, hogy az MGYSZ papír alapú iratai közé beilleszthessék a hamis végzést 111-es sorszám alatt. Mivel az MGYSZ papír alapú nyomtatványán eredetileg szereplő 111-es sorszámot törölték és újra felhasználták egy teljes bizonyító erejű közokirat valódiságának igazolásához, így a közokirat-hamisítás elkövetése teljes mértékben megalapozott. II. Az MGYSZ tisztségviselő irat betekintési jogának megsértéséről

9 2017. augusztus 18. napján Mihály József Zsolt az MGYSZ elnökhelyettese a Miskolci Törvényszéken személyesen megjelent és a 11.Pk /2006/111. számú végzés eredeti példányából hiteles másolatot kért. Az iratkezelési szoftver által nyilvántartott lajstromszám alapján közölték vele, hogy ezen a számon végzés nem szerepel, a 11.Pk /2006/111. szám alatt az MGYSZ papír alapú nyomtatványa van nyilvántartva a rendszerben. Az elnökhelyettes közölte, hogy akkor erről az iratról kér hiteles másolatot. A nyilvántartott papír alapú MGYSZ iratanyagból ezek után mégis csak előkerült egy 11.Pk /2006/111. szám alatti végzés. Az elnökhelyettes elmondása szerint az elektronikusan nyilvántartott MGYSZ papír alapú nyomtatvány 111-es sorszáma tollal durván, többször áthúzásra került és 112- es sorszámot írt valaki az iratra. Tekintve, hogy az elektronikus lajstromozást nem lehet manipulálni anonim módon, így az elkövető a papír alapú nyilvántartási iratok átszámozásával és a hamis végzés beillesztésével próbált a hamis közokiratnak valódi látszatot kölcsönözni augusztus 28. napján Kucsora Tamás Rezső igazságügyi szakértő társaságában az MGYSZ nyilvántartását végző Miskolci Törvényszéken megjelent Mihály József Zsolt elnökhelyettes. Az MGYSZ tisztségviselő több iratot kikért vizsgálatra, másolat készítésére. Azzal szembesültek, hogy a kikért iratokon a széljegyzetek, aláírások kitakarásra kerültek. Kérésüket - mely szerint az iratokat teljes terjedelmében vizsgálhassák az írnok kereken megtagadta megsértve ezzel az MGYSZ tisztségviselő jogait abban a tekintetben, hogy az MGYSZ saját iratain szereplő adatokat titkolták el előle. Ebből logikusan csak azt a következtetést lehet levonni, hogy az írnok saját döntése, vagy felettese utasítása alapján cselekedett. A teljes körű betekintés megtagadására pedig azért került sor, hogy a hamis tartalommal készített közokiraton szereplő aláírást ne lehessen összevetni a valódi tartalommal szereplő közokiratokon szereplő aláírással, illetve a széljegyzetekből ne lehessen megtudni az elkövetés idejére, vagy az elkövető személyére utaló információkat. Ellenkező esetben a bíróság nem sértette volna meg szándékosan az irattulajdonos tisztségviselőjének jogait. Ezt igazolja az MGYSZ augusztus 17-én kel megkeresése is, melyben Kovács Alexandra törvényszéki írnokot nyilatkozattételre kérte a szervezet, mely megkeresésre a mai napig nem érkezett válasz. III. Az NVESZ alakuló közgyűlésére a Btk pont d) alpontban megfogalmazott hivatalos személy hivatali kötelességszegéséről Az NVESZ alakuló közgyűlésére 24 olyan szervezet is meghívást kapott és vett részt a döntésekben, mely az NVESZ elnöke szerint nem felel meg a követelményeknek, így a döntésben nem vehettek volna részt. Az MGYSZ kontra NVESZ perben az NVESZ elnöke azt a tényállítást tette a bíróság előtt, hogy az alakuló közgyűlésen csak azon sportszövetségek vehettek részt, melyeknek sportágai szerepelnek az IWGA és a Sportaccord Világjátékainak sportágai között. Elmondta azt is, hogy az alakuló közgyűlést a sportért felelős államtitkár hívta össze, meghívást az előzőekben leírt feltételeknek megfelelő sportszövetségek kaptak.

10 Az MGYSZ felkereste az IWGA és a Sportaccord weboldalát és megtekintette a Világjátékok weboldalon közzé tett sportágait. Megállapítást nyert, hogy az NVESZ köztestület hivatalos weboldalán közzétett tagszervezetek tekintetében 24 szervezet nem felel meg a Világjátékok sportágaira vonatkozó követelményeknek, így azok az NVESZ alakuló közgyűlésének döntéseiben nem vehettek volna részt. Ebből számunkra kétségtelen, hogy Az NVESZ alakuló közgyűlését összehívó, a Btk pont d) alpontban megfogalmazott hivatalos személy hivatali kötelességét megszegve törvénytelen módon hívta össze a közgyűlést. A közgyűlésen 42 sportszövetség jelent meg. A törvényes döntés meghozatalához a megjelent sportszövetségek minimum 50 % + 1 szavazata szükséges, mely számokban kifejezve 22 szavazatot jelent. Ha a megjelent 42 sportszövetségből kivonjuk a jogosulatlanul résztvevő és szavazó 24 tagszervezet, akkor kétségtelen tényként kell kezelni, hogy a kapott 18-as szám matematikailag kevesebb, mint a minimálisan előírt 22 szavazat. Természetesen mindez nem változtat azon a tényen, hogy már a közgyűlés összehívásának jogellenessége miatt is érvénytelen a meghozott döntés. Miként kapcsolódik mindez a közokirat-hamisításhoz és a hamis közokirat felhasználásához A bűncselekmény jogi tárgya jelen esetben a közokirat hitelességébe és valódiságába vetett közbizalom. Ez azt is jelenti, hogy közokirattal a benne foglalt tényeket bárki bizonyíthatja egy peres eljárásban, amennyiben a közokirat tartalma nem hamis, illetve a hamis tartalomra nem derül fény. Tekintve, hogy az MGYSZ pert indított január 30-i keltezéssel az NVESZ köztestület törvényellenes alakuló közgyűlés összehívásával és a törvényellenesen hozott határozatokkal kapcsolatban, így alappal feltételezhető, hogy a közokirathamisításra azért került sor, hogy a hivatali kötelesség szegés elfedésre kerüljön (tekintve, hogy a hamis tartalmú közokirat alapján kérték a per megszüntetését) és ezzel elfedjék a törvénytelen és érvénytelen közgyűlésből fakadó egyéb törvénysértéseket, melyek egyes esetekben büntetőjogi felelősségre vonással is járhatnak. Ha a 11.Pk /2006/111. szám alatti végzés hamis tartalmára nem derül fény, akkor a bíróság a pert megszünteti és ebben az esetben senki sem teszi fel az alábbi kellemetlen kérdéseket: 1. Ki a felelős a közgyűlés törvényellenes összehívásáért, a törvényellenes döntés meghozataláért; 2. Miként került bírósági nyilvántartásba véve az NVESZ törvényellenes közgyűlési döntés alapján; 3. Ki a felelős azért, hogy az előző pontokban felsoroltak miatt törvényellenesen került átutalásra milliós, vagy milliárdos nagyságrendű közpénz az NVESZ számlájára;

11 4. Ki a felelős az átutalt összeg jogellenes felosztásával, elköltésével kapcsolatban. Mindez alapot ad arra a logikus következtetésre is, hogy az NVESZ perbe bizonyítékként becsatolt hamis tartalmú közokirat felhasználása nem csak az NVESZ szervezetnek állt érdekében, hanem a Btk pont d) alpontban megfogalmazott hivatalos személynek, vagy felettesének is. Mindezek alapján kifejezve jogos büntetőjogi igényünket, kérjük a minden részletre kiterjedő nyomozás lefolytatását, a bűnelkövetéssel gyanúsítható személyek kihallgatását, a bűnelkövetők kilétének megállapítását és büntetőjogi felelősségre vonását szeptember 7. Kurtyán Ferenc Ügyvezető elnök csatolt iratok: 1. A 29.P /2017 szám alatti perben benyújtott NVESZ ellenkérelem és mellékleteinek másolata 2. Az MGYSZ 11.Pk /2006/4. szám alatti nyilvántartásba vételi végzésének másolata 3. A MOB/1236-1/2014. számú iratának másolata 4. Az MGYSZ 11.Pk /2006/105. számú végzésének másolata 5. Kucsora Tamás Rezső igazságügyi szakértő tájékoztató iratának másolata 6. Az MGYSZ augusztus 17. napján kelt megkeresésének másolata (törv. írnok) 7. Kovács Alexandra által hitelesített, internetről letöltött más végzések másolata 8. Az MGYSZ elnökhelyettes kérésére a bíróság által kiadott 11.Pk /2006/111. számú közokirat hiteles másolata és az azon szereplő bírósági titkári aláírás felnagyított képe másolatban 9. A ös MGYSZ tájékoztatási kérelem a MOB felé