TÁVOKTATÁSI ANYAG KAMERAKEZELÉS.

Átírás

1 TÁVOKTATÁSI ANYAG KAMERAKEZELÉS. 1.lecke Bevezetés, kamera működése, jellemzői, segédfelszerelések 2.lecke A film formanyelve 3.lecke Hangtechnika, világítástechnika, forgatókönyv, kamerakezelés 1.LECKE 01. Általános bevezetés A kamera optikája elé kerülő látvány meghatározza, hogy a felvételt hogyan készítsük el. Szükséges-e világítanunk vagy nem, egyáltalán tudjuk-e befolyásolni valamivel a fényviszonyokat? Át kell gondolnunk, hogy hangfelvételt is fogunk-e készíteni, vagy csak képet? Dokumentumfilmet készítünk-e vagy mást, vágásra kerül a forgatott anyag vagy nem? Van-e forgatókönyvünk vagy nincs, magunknak készítjük-e a felvételt vagy másnak, mik az elvárásai az illetőnek, mit szeretne? A munka megkezdése előtt kell számba vennünk, hogy van-e elegendő üres kazettánk, feltöltött akkumulátorunk, egyedül dolgozunk-e, vagy van segítőtársunk, tudjuk-e befolyásolni az események menetét (pl. megismételtetni egy-egy jelenetet) vagy nem, a felvétel elkészítéséhez mennyi idő áll rendelkezésre, stb.? Ismerjük-e a kamerát amivel dolgozni fogunk? Ha igen akkor is alaposan meg kell nézni a kezelőgombokat rajta, úgy vannak-e beállítva ahogyan szeretnénk, vagy valaki más használta közben és minden másképp van? Ha pedig nem ismerjük, akkor bizony még több időt ajánlatos eltölteni a tanulmányozásával, beállításaival. Nem elegendő azt tudnunk hol kell megnyomni, hogy elinduljon a felvétel. Még sokéves gyakorlat után is előfordulhatnak meglepetések, csak akkor vesszük észre hogy valami baj van, amikor már forog a gép, vagy az esemény elmúltával. Nem szabad csodálkoznunk azon, hogy aki először vesz kezébe kamerát használhatatlan felvételt fog készíteni. Képzeljük el, ha úgy kellene egy vizsgán jót produkálni, hogy nem tanultunk semmit! Ugye ez nem megy? Nagyon sok technikai és művészi ismeretre kell szert tennünk ahhoz, hogy jó felvételt készítsünk. Sőt, sokan még arra a szintre is nehezen jutnak el, hogy észrevegyék a jó és rossz felvétel közti különbséget! Hosszabb tanulás, tapasztalatszerzés után pedig már odáig is eljuthatunk, hogy hibákat találunk a televízió műsorában, hírműsorokban, sugárzott filmekben stb. Jegyezzük meg jól:

2 GYAKORLAT TESZI A MESTERT! 02. A videokamera működése A mai kamerák nagy része ún. kamkorder, vagyis a kamera és a rekorder (felvevőegység) egybe van építve. A kamkorder rendszerétől függ, hogy a rögzített jelek analóg, vagy digitális formában rögzítődnek-e a szalagon. A kisméretű kamerákra használják a handycam, palmcam angol kifejezéseket is. A fény egy lencserendszeren keresztül (optika) jut egy érzékelő felületre. Ez egy ún. CCD eszköz. A fizikailag 0,5-2 cm méretű képfelbontó eszköz több százezer pixelből áll. Nevében benne van (charge coupled device), hogy a beeső fény hatására töltés elrendeződés alakul ki a felületén. Az elektronika kiolvassa ezt a töltéstérképet és időben folyamatosan továbbítja a kapott jelet. Sok-sok áramkörön átjutva a videojel egy mágnesszalagon kerül rögzítésre. A CCD pixel elrendezése, adatok kiolvasása Az amatőr, olcsóbb kamerákban csak egy CCD van, a drágább, jobb minőségűekben három darab, a három alapszín külön-külön érzékelésére. A hangot a kamerán elhelyezett, vagy külső mikrofon érzékeli. Ezt is a videoszalagon rögzítjük. Hányszor kell kiolvasnunk a CCD-ről az adatokat másodpercenként? A klasszikus filmtechnikával szemben, ahol 24 kocka/sec a vetítési sebesség, a videotechnika őskorában technikailag könnyebben megvalósítható volt a 25 kép/sec, így ez lett a videoszabvány. (Európában!) Szintén fogadjuk el, hogy egy kép 625 sorból épül fel. (Európa nagy részén!) A kamera által előállított jelet nem csak a benne elhelyezett kazettára rögzíthetjük, hanem a kimeneti csatlakozóján megjelenve a kép kivetíthető, továbbítható, más videomagnón is rögzíthető.

3 Napjainkban egyre inkább teret hódítanak a digitális kamerák. Ezek a videojelet digitális formában rögzítik mágnesszalagra. A legismertebb, legelterjedtebb, legolcsóbb ilyen rendszer a mini DV. Noha amatőr rendszer, igen jó képminőséggel rendelkezik. Csak a kezelését kell elsajátítanunk. Vigyázzunk, ezek nem fényképezőgépek, sokan azt gondolják, hogy a digitális kamera valamilyen memóriakártyára rögzít. Jelenleg 99 %-uk mágnesszalagra dolgozik. 03. A videokamera főbb részei Előszőr a főbb részekkel ismerkedjünk meg, később észrevesszük majd, mennyi minden van még rajta. 1. optika 2. kereső 3. kameratest 4. mikrofon 5. kezelőszervek 6. akkumulátor 7. kivezetések 8. felvétel start/stop Feladat: vegye kézbe a rendelkezésre álló kamerát, azonosítsa a főbb részeket.

4 04. Videokamera jellemző adatai Napjainkban már elmondhatjuk, hogy a gyengébb képminőséget adó analóg rendszereket, a digitális kamera leváltotta. Tehát a következőkben egy átlagos, amatőr, mini DV kamera néhány műszaki jellemzőjét, szolgáltatásait, beállítási lehetőségeit soroljuk fel. Képfelbontó eszköz: CCD, kb. 0,5-1,5 Mpixel Optikai zoom: szeres Digitális zoom: szoros Kereső: színes LCD, 4-6 cm átlóval Minimális megvilágítás: 0,5-5 lux Éjszakai üzemmód: fekete-fehér színben készít felvételt igen kis megvilágításnál Kézremegés kompenzáció: elektromos (steady shot) Színhőmérséklet: több fix beállítás, továbbá automatikus és kézi Élesség: automatikus vagy kézi Blende: automatikus vagy kézi Dátum és idő beállítás SP, LP, EP felvételi üzemmód Shutter üzemmód, gyorsan mozgás videózására Programozott üzemmódok Állókép felvétele szalagra Állókép felvétele memóriakártyára Mozgókép felvétele memória kártyára Analóg kimenet csatlakozások (kép és hang) Digitális kimeneti csatlakozások (IEEE1394 és USB) Balról jobbra haladva: DV csatlakozó, hang 1, hang2, kompozit video, S video Feladat: látogassunk el egy nagyobb szakboltba, tanulmányozza a kiállított mintadarabokat, nézze meg műszaki paramétereiket. Aki nem tudja ezt megtenni, internetes honlapon tájékozódjon a kamerák adatairól, szolgáltatásairól.

5 05. Segédfelszerelések Megfigyeltük már utcán, rendezvényeken, színházban, koncerten, sporteseményen a filmeseket? Általában azt láthatjuk, hogy sokan vannak, rengeteg felszerelésük van, és látszólag csak jönnek -mennek. Ez nem igaz, mindenkinek megvan a maga feladata. Nem véletlen, hogy profi szinten egy stáb sok - sok főből áll. Nézzük csak felsorolásszerűen, mi kell egy komolyabb forgatáson? Kamera, táska, hordszíj (persze több kamera is lehet) Statív (állvány) Lámpák, állványok, szűrők Mikrofonok, állványok, elemek Hálózati kábelek, dobok, elosztók Video kábelek, átalakítók Hang kábelek, átalakítók Fejhallgató Ellenőrző monitor Akkumulátorok, töltő Kazetták Fehér lap Forgatókönyv Mindezek kezeléséhez felelős, hozzáértő emberek kellenek, kell egy stáb! Feladat: tanulmányozzuk egy komplett kameratáska tartalmát, nézzük meg alaposan a tartozékokat. Tudjuk-e mi mire szolgál? Mielőtt a következő leckébe belekezdünk, készítsünk egy eseményről videofelvételt. Most már a technikai kezelését ismerjük a kamerának, a művészeti oldalát nem. Javasolt hétköznapi témák: otthoni ünnepség, születésnap, vasárnap délutáni családi program, gyermekünk reggeli készülődése az iskolába, stb. Nézzük vissza, megértettük-e a cselekményt? Élveztük-e? Nem volt-e unalmas? Mérjük meg milyen hosszú, hány snittből áll? Legyen ez a felvétel etalon, őrizzük meg.

6 2.LECKE 01. A film formanyelve Ebben a fejezetben megismerkedhetünk azzal, milyen lehetőségeink vannak, milyen művészi kifejezőeszközökkel élhetünk, hogy mondanivalónkat tolmácsoljuk leendő nézőinknek. Tekintsük ezeket építőelemeknek, amelyből házat kell építenünk. Vegyük úgy, hogyha jól szeretnénk sakkozni, előbb meg kell tanulnunk, hogy az egyes figurákkal hogyan léphetünk, de ez csak a kezdet, hiszen sakkozni ettől még nem tudunk! A szakirodalom általában négy fő csoportosításban tárgyalja ezeket a képi kifejezésmódokat: képkompozíció, plánok, gépállás, kameramozgás. Természetesen papíron megtanulni mindezeket nem lehet, kamerakezelési gyakorlatokat kell végeznünk, hogy némi rutint szerezzünk a gépállások kiválasztásában, a kameramozgások megfelelő végrehajtásában, plánok és kompozíciók alkalmazásában. 02. Gépállások Objektív a gépállás akkor, ha a kamera szemmagasságban van elhelyezve. A szubjektív gépállás eltér attól, ahogyan normálisan látjuk a világot, valamilyen érzelmet közvetítünk a nézőnek. Alábbiakban néhány esetre adunk példát. Alsó gépállás esetén a világot a normálisnál lejjebbről szemléljük, így a kamera előtt lévő személy, tárgyak nagyobbnak látszanak. Ha egészen alacsonyra megyünk, ezt békaperspektívának is nevezik. Felső gépállásnál miden és mindenki kisebb lesz mint a valóságban, tehát kisebítjük a világot. Egész magasról nézve madárperspektíváról beszélünk. Ferde gépállás is létezik. A kamera nem függőlegesen áll, ezért a képen ferde lesz a világ, egy könnyebb, feldobottabb hangulatot fejezhetünk ki ezzel, például egy koncerten. Készítsünk hasonló beállításokat, nézzük vissza. Sikerült-e kifejezni amit szerettünk volna? Ha nem úgy sikerült, mint terveztük, akkor ismételjük meg!

7 03. Képkompozíció Egyteres beállításnak nevezzük, amikor a mondanivalónk, a téma, a kamerától egy bizonyos távolságra van, mélységben egy síkon helyezkedik el. Két, három, vagy többteres kompozíció esetén mélységben több képsík van, vagyis egymás mögött több dolog, ami meghatározó, fontos a képen. többteres kép egyteres kép Ha valaki, vagy valami a függőleges középtengelyre szimmetrikusan van beállítva a képen, akkor ezt szimmetrikus beállításnak nevezzük. Ha a téma főtengelye ettől jobbra, vagy balra eltér, az egy aszimmetrikus kompozíció. Előfordulhat, hogy a fő esemény a képen átlósan helyezkedik el, ebben az esetben átlós kompozícióról beszélünk. Ha olyan képszerkesztéssel találkozunk, hogy a fő téma szemből van felvéve, de egy tárgy, személy sziluettje is benne van a képben akkor ez az ansnittes beállítás. ansnittes beállítás átlós kompozíció

8 Gyakoroljuk az összes kompozíciót, mindegyikre készítsünk példát! 04. Plánok Totál képek: nagytotál, totál, kistotál Ha valamit, vagy valakit a környezetével együtt ábrázolunk, ezt nevezzük totál képnek. Ennél tágabb, még nagyobb látószögű kép a nagytotál, tehát még több van a képen a környezetből. Ha szűkítjük a totált, tehát a környezetből nem, vagy alig marad valami, ezt nevezzük kistotálnak. Totálkép egy városrészről Félközeli képek: bőszekond, szekond, szűkszekond Félközeli képnél a témának csak egy nagyobb részletét láthatjuk a képen. Tehát pl. a templomnak a kapuját, vagy az épület egyik szárnyát. Ha személyt mutatunk úgy hogy kb. könyöktől látszódik fejtetőig ez a szekond. Ennél picit tágabb a bőszekond, ennél közelibb a szűkszekond. Közeli képek: premierplán, szuperplán Közeli képek azt jelentik, valamilyen kisebb részlet tölti ki teljesen a képernyőt. Előbbi példánál maradva, egy szobor az épületen. Ha az emberi arc tölti ki teljesen a képet, azt premierplánnak nevezzük, a még ennél is közelibb kép a szuperplán. Az alábbi képekről állapítsa meg melyik plánhoz tartoznak!

9 A plánok gyakorlásához az is elegendő, ha van egy fényképezőgépünk! Készítsünk lakóhelyünkről, lakásunkról fotókat! Alkalmazzuk a fent felsorolt plánokat. 05. Kameramozgások Fix: amikor a kamera fixen áll, akkor természetesen nem mozog, tehát nincsen kameramozgás. A leggyakoribb kép, csak ezt kevesen tudják. Persze műfajoktól függ alkalmazásának gyakorisága. Az amatőr kezdő videós sohasem készít ilyet, azt hiszi a kamerát állandóan mozgatni kell. Svenkelés vagy átigazítás: a kamera tengely körüli elfordulása. Ha függőleges tengely körül forgatjuk, akkor az egy vízszintes svenk, ha vízszintes tengely körül akkor függőleges svenkről beszélünk. Panorámázás: ha a svenk elfordulási szöge nagy, akár 180 fokos, vagy még nagyobb, akkor ezzel a külön névvel illetjük. Variózások. a kamera variooptikájának változtatásával érünk el mozgást! Tehát változik a látószög. Közeledünk a témához, vagy távolodunk tőle. Gyakori kifejezésmód. A kezdők túlságosan gyakran használják. Rávarióról, ráközelítésről beszélünk, ha a látószög csökken. Elvarióról, nyitásról beszélünk, ha közeliből indulunk és tágabb a befejező kép. Kocsizás, vagy fahrt: mikor egy szereplőt mozgása közben lekövetünk, vagy mutatjuk egy autóból az előttünk elvonuló tájat. Tehát tulajdonképpen fizikailag mozgatjuk a kamerát, egy előre eltervezett pálya mentén. Ezt kézből is megtehetjük, de gyakran egy úgynevezett fahrt kocsira van a kamera téve, operatőrrel együtt.

10 Daruzás: ehhez a mozgáshoz egy darura van szükség. Ez egy több méter (2-10) hosszú rúd, daru, mozgatószerkezettel együtt, amelynek egyik végén az operatőr kezeli a berendezést, a másik végén a kamera csücsül. Gyorsan lehet vele nagy tereket befogni, koncerteken, sporteseményeken, de stúdióban is alkalmazzák. Ha külön-külön már megy, próbáljuk meg kombinálni a mozgásokat. Egy nyitás után például folytassuk svenkkel, de az átmenet finom, észrevehetetlen legyen. A svenkeknek legyen az elején is pár másodperc fix, és a végén is! Ugyanezt mondhatjuk el a ráközelítésről, nyitásról is. Lehet, hogy a vágáskor azokat fogjuk használni. Az építőelemeket kombináltan is alkalmazhatjuk. A leggyakoribb hiba kezdőknél, hogy állandóan mozgatják a kamerát. Tehát a vario gombot nyomkodják állandóan, vagy a kamerával folyamatosan svenkelnek, illetve a kettő együtt. Ha ilyen felvételt visszanézünk, egyszerűen szédülni kezdünk. Alapszabály, amikor elindítom a felvételt meg kell tudni mondani az eddig tanult filmes kifejezésekkel, hogy most mi következik. Kamerakezelési gyakorlatunk során próbáljuk modellezni a fenti kameramozgásokat. Ezek pontos kivitelezését a legnehezebb elsajátítani. Ne csak egyszer, hanem többször csináljuk meg mindegyiket, és válasszuk ki visszanézéskor a legjobbat. Vigyázzunk arra, hogy ráközelítéskor az élességet előre állítsuk be a kívánt értékre.

11 3.LECKE 01. Hangtechnika A kamera saját mikrofonja általában elég érzékeny ahhoz, hogy jó hangfelvétel szülessen. Sőt inkább az a probléma vele, hogy felveszi a kamerakezelésnél keletkező kéz zajt, vagy a motoros zoom zaját is. Erre tehát vigyázzunk. Akkor használunk külső mikrofont, ha igényesebb hangot szeretnénk produkálni, vagy például zajos környezetben készítünk felvételt. Riportok készítésére használhatunk kézi, riporter mikrofont, amely érzéketlensége miatt csak a közeltérből, cm-ről érkező hangokat veszi. Hosszabb, fix helyszínen történő riportoknál csipeszmikrofont használunk. Ez lehet vezetékes vagy vezeték nélküli is. Előadás felvétele esetén is csipeszmikrofon szükséges, de ez mindenképpen vezeték nélküli legyen. A narrátor szöveg stúdióban történő felvételére bemondó mikrofont használunk. A kameráknak legalább két hangcsatornája van, esetenként használhatjuk külön-külön is őket. Mivel az amatőr kamerák felvételi szintszabályozása automatikus, a legjobb amit tehetünk, hogy fejhallgatóval kontrolláljuk a hangot felvétel közben, így hiba esetén beavatkozhatunk. 02. Világítástechnika A világítás is egy külön szakma, akárcsak a hangmérnöki és sorolhatnánk a többit is. Tehát hogy hová kellenek lámpák, milyen fényerejűek, milyen színhőmérséklettel, effektekkel azt a fővilágosító szabja, meg aki irányítja a világosítók munkáját. Ezúttal csak érzékeltetni szeretnénk a fények jelentőségét, hatását, és néhány szabályt, világítási módot bocsátunk közre annak, aki ezzel is javítani szeretné felvételei minőségét. Világítanunk kell, ha nem elegendő a felvétel elkészítéséhez a meglévő fény, vagy ha elegendő ugyan mennyiségre, de nem jó az iránya, színhőmérséklete stb. Jegyezzük meg kevés fénynél tompábbak a színek. Ugyanakkor a sötétedést, éjszakát nem vehetjük fel eredeti fényében, azt is megfelelő fénnyel kell előállítanunk. Tudniillik a nézőnek sötétben is látni kell valamit. Két fő módja a lámpák elhelyezésének a direkt és indirekt mód. Az indirekt mód azt jelenti, a lámpa fénye nem közvetlenül a megvilágítandó tárgyat világítja meg, hanem valahonnan visszaverődik. Direkt módnál pedig rá van irányítva a fénycsóva közvetlenül. A gyakorlatban a kettőt kombinálhatjuk is.

12 A fényforrások színhőmérséklete meghatározza a felvétel színét, így azok bekapcsolása után fehéregyensúlyt kell állítani. Egy gyakran használt módszer, az úgynevezett hárompontos világítás. Ennél három lámpát alkalmazunk, egy főfényt, egy derítést, és egy gegent.(ellenfényt) Hárompontos világítás A főfény általában a legerősebb fényforrás, és valahonnan a kamera irányából világítja meg a témát. A derítőfény feladata azon részek megvilágítása amelyeket a főfény nem világít meg, továbbá a háttér kiemelése, ha szükséges, de a főfény miatt keletkezett árnyékot is tompíthatjuk vele. Ez általában gyengébb fényt ad mint a főfény. Az ellenfény egyik fontos feladata a harmadik dimenzió, a mélység érzékeltetése. Tehát a hátteret és az előteret szétválasztja. Feladat: gyakoroljuk az indirekt világítást és a direkt világítást. Próbáljunk meg beállítani egy ún. hárompontos világítást. Egyesével helyezzük el a lámpákat mindig. Először állítsuk be a főfényt, nézzük meg hogyan változik a kép. Ha elfogadjuk, helyezzük el a derítő lámpát. Ezt is pozícionáljuk. Végül az ellenfényt állítsuk be. Figyeljünk meg televíziós riportokat, kerekasztal beszélgetéseket. Próbáljuk megtippelni, hol lehetnek a lámpák. Ez a kép alapos tanulmányozásával ki fog derülni.

13 03. Forgatókönyv Forgatókönyvre azért van szükség, hogy ne csak rögtönözzünk a helyszínen, gondoljuk jobban át a snittek sorrendjét, képzeljük el a filmet, esetleg más is (operatőr, megrendelő stb.) tudjon hozzászólni, jóváhagyni. A stáb tagjai ennek ismeretében előkészülhetnek a következő snitthez, látjuk az egyes részek terjedelmét, milyen eszközök kellenek. Ha van forgatókönyvünk, tetszőlegesen választhatjuk meg a felvételek elkészítésének sorrendjét. Szüksége van-e az amatőrnek is erre? Feltétlenül! Mikor leül, hogy megírja, akkor döbben rá, milyen sokféleképpen lehet egy adott témát felvenni, és jobban ki tudja választani az általa gondolt legjobb megoldást. Olyan dolgok is eszébe juthatnak, ami egyébként nem, és mivel nem feltétlenül sorban vesszük fel a jeleneteket, így a témát átlátva jobban tud csoportosítani, helyszíneket, szereplőket stb. Természetesen a forgatókönyvtől legtöbb esetben még el lehet térni, adódhatnak olyan helyzetek, hogy a helyszínen jobb jut eszünkbe. Hogyan néz ki egy forgatókönyv? Párhuzamosan vezetjük a kép és hang részeket. A papírlap bal oldalán a képi elképzelést írjuk le, a jobb oldalán a hozzá tartozó hanghatást, szöveget. KÉPOLDAL HANGOLDAL 1. snitt gépállás, kameramozgás, képi tartalom, Ehhez tartozó szöveg, zene, atmoszféra téma, hangulati hatások, snitthossz stb. 2. snitt ugyanezek leírása 3. snitt stb. Adott esetben szükségünk lehet külön irodalmi és technikai forgatókönyvre, kellék listára, forgatási jegyzékre is.

14 04. Kamerakezelés Először is nagyon alaposan meg kell ismernünk a kezelőszerveket, gombokat, beállítási lehetőségeket, menürendszert, csatlakozásokat, mert ha felvétel közben mindezek kezelése, állítgatása sok időt vesz el, akkor nem tudunk a művészi kifejezésre koncentrálni. Sőt, meg kell hogy szokja kezünk és szemünk a kamerát a minőségi munkához. Ha már tisztában vagyunk minden gomb funkciójával próbáljunk felvételeket készíteni különböző körülmények között. Sőt, ugyanazon helyzetet is megpróbálhatunk feldolgozni másképpen. A felvett anyagot többször nézzük vissza, olyan-e amilyennek képzeltük? Figyeljük a keresőben a visszajelzéseket, ennek megfelelően tegyünk beállításokat. Válasszunk egy témát ami folyamatosan rendelkezésre áll és próbáljunk másnap jobb felvételt készíteni. Tűzzünk ki egy feladatot, pl. a Gellérthegy bemutatása 2 percben. Forgassuk le, nézzük meg! A tapasztalatok alapján készítsünk még egyet, egy jobbat. Aztán egy harmadikat! Ha van hozzáértő ismerősünk, kérjük nézze meg és mondja el véleményét. Más és más szituációkkal próbálkozzunk. Kirándulás, ballagás, esküvő, névnap, karácsony, erdő, napfény, borult idő, utcai környezet stb. Figyeljünk arra, minden snittnek legyen eleje és vége. Alkalmazzuk a tanult művészi kifejező eszközöket. Ugyanazt más és más gépállásban, plánban mutassuk meg. Próbáljuk ki az automatikus és kézi beállításokat. Az első lecke végén készített felvételt ismételjük meg. Alkalmazzuk a 2. leckében tanultakat, tehát több különálló snittből építsük fel a filmet. Gondoljuk át milyen plánokat, kameramozgásokat alkalmazunk. Nézzük vissza második felvételt! Jobban tetszik-e? Ha jól elsajátítottuk a tananyagot ez a felvétel rövidebb kell hogy legyen, de ennek ellenére többet fejez ki. A snittek száma pedig meg kellett hogy nőjön. Figyeljük meg tévéműsorokban, milyen plánokat, kameramozgásokat, képkompozíciókat használnak az egyes műfajokban.

15 05.Zárszó Mint láttuk, nagyon bonyolult átalakításokon, komoly technikai eszközökön vezet oda az út, hogy a televízió képernyőjén a valóságot otthonunkba hozza. Valójában teljesen azonos képet nem kaphatunk a kiindulásival, ilyen jól beállított rendszer nem létezik. Mondhatjuk tehát, hogy a vetített kép csak közelíti a valóságot. Bizonyos szempontból kevesebbet, más szempontból többet ad. Nem ugyanaz, ha ott vagyunk a futball mérkőzésen és minden érzékszervünkkel érezzük ezt, mintha csak otthon nézzük. Ugyanakkor, ott bárhol ülünk, nem tudunk egyidejűleg rálátni a pályára, majd rögtön utána megfigyelni közeliben a cselező lábat. Hiszen vagy közel vagyunk az eseményhez, vagy távol. Közvetítéskor a sok kamera tulajdonképpen egy-egy szem, és mi mindig máshonnan, a legoptimálisabb helyről látjuk az eseményeket, többet kapunk, mint aki a helyszínen van. Nem is beszélve a visszajátszás, lassítás és más technikai lehetőségekről. Nem véletlen, hogy sporteseményeken, koncerteken, más tömegrendezvényeken óriási kivetítőket alkalmaznak, így növelve meg a helyszínen kapott élményt. Ne feledjük, az utókornak dolgozunk. Emlékeket készítünk. Egy új mozgóképi kifejezési forma kezdő évtizedeit éljük.

16 Kamerakezelés modulhoz ELLENŐRZŐ FELADATOK Amikor a kamera a tengelye körül elfordul, ezt a mozgást úgy nevezzük hogy svenk Ha a kamera lekövet, kísér egy mozgást, vagy folyamatosan egyenletesen mozog azt úgy nevezzük, hogy fahrt Ha a szereplő személy arca teljes egészében kitölti a képernyőt annak filmes kifejezése premier plán Ha valamit teljes egészében, a környezetével együtt mutatunk be, ez a plán a totál Ha egy személyt mellmagasságtól felfelé mutatunk, ez a plán a film nyelvén a szekond A kamera irányából érkező, általában legerősebb fény neve főfény Ha szükség van az árnyékok tompítására, árnyékban maradó részek megvilágítására, ennek a lámpának feladata a derítés Egy átlagos amatőr kamera optikája.-szeres átfogású Igaz vagy hamis A digitális kamerák azért jobbak, mert nem szalagra, hanem memóriára rögzítenek. H Felvételkor igyekezzünk csak a legszükségesebbet felvenni, ha rossz a felvétel tekerjük vissza. H A kamerát mindig automatában használjuk, így nem lehet nagyobb baj. H Forgatókönyvet azért készítünk, hogy annak megfelelően sorban forgassuk le a snitteket. H Az amatőr mini DV rendszer a kis kazettára nem képes minőségi képet rögzíteni. H A felvételen szereplő személy fejteteje és a képernyő teteje között mindig maradjon egy kis hely a képen. I A főszereplőt mindig a képernyő közepére szerkesztjük. H Az operatőr legfontosabb feladata, hogy színhelyes legyen a kép. H A digitális zoom használatával felvételeink minősége javul. H Az alábbi képek mellé húzza oda a megfelelő kifejezéseket: ansnitt totál többteres ellenfényes

17