Polgári Eljárásjog I.

Átírás

1 Polgári Eljárásjog I.

2

3 Szerkesztette: Udvary Sándor Polgári Eljárásjog I. Jogi szakvizsga felkészítő kötet Patrocinium Budapest, 2015

4 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...9 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...11 I. ALAPVETŐ ELVEK A törvény célja, személyi és tárgyi hatálya A tisztességes eljárás elve (a bíróság előtti egyenlőség, a bírósághoz fordulás joga, a törvényes bíróhoz való jog, az igazságos tárgyaláshoz való jog, különös tekintettel az eljárás befejezésének ésszerű határidejére) A perindítás. A perindítási jog. A rendelkezési elv, a kérelemhez kötöttség elve A bizonyítási rendszer és szabályai (a peranyag szolgáltatás elve, a közvetlenség elve, a szóbeliség elve, a kétoldalú meghallgatás elve, a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve). A bizonyítás mellőzése A nyilvánosság elve, az iratok megtekintése. A bírósági eljárás nyelve és az anyanyelv használatának elve A jogérvényesítés segítésének elve (bíróság tájékoztatási és kioktatási kötelezettsége jogi képviselővel, illetve a személyesen eljáró féllel szemben) A jóhiszemű joggyakorlás elve és megsértésének jogkövetkezményei A jogorvoslathoz való jog. Az ügyész feladatai a polgári perben...44 II. BÍRÓSÁGOK Az első- és másodfokú bíróságok, a bíróságok összetétele A kizárásra vonatkozó szabályok, a kizárási kérelem elbírálása...57 III. BÍRÓSÁGI JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG A joghatóság, hatáskör, illetékesség szabályai, vizsgálata A pertárgy értéke, az ehhez kapcsolódó illetékszabályok Az eljáró bíróság kijelölése...85

5 IV. A FELEK ÉS MÁS PERBELI SZEMÉLYEK A perképesség A pertársaság és ennek fajtái A perbehívás, perbelépés (félként és beavatkozóként). Változások a felek személyében V. KÉPVISELET A meghatalmazással kapcsolatos főbb szabályok. Az általános meghatalmazás Az ügygondnok jogállása A kötelező jogi képviselet esetei VI. PERKÖLTSÉG A perköltség fogalma. A bírósági eljárásban érvényesíthető ügyvédi munkadíj mértéke Költségkedvezmények. Jogi segítségnyújtás igénybevétele, a támogatás formái, igénybevételének feltételei, a polgári eljárásokban nyújtott támogatásra vonatkozó külön szabályok A költségek előlegezése, viselésének szabályai, a perköltség-biztosíték VII. EGYÉB ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Beadványok A hiánypótlásra felhívás esetei, teljesítésének, illetve elmulasztásának joghatásai A kézbesítés szabályai kül- és belföldön, a kézbesítési vélelem megdöntése, a hirdetményi kézbesítés szabályai. Kézbesítési megbízott A határidők számítása A mulasztás következményei, az igazolási kérelem Az eljárás félbeszakadása Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen, kifogás az eljárás elhúzódása miatt A jegyzőkönyv tartalma, kiegészítésének szabályai. Az iratok megtekintése, másolatok készítése A pénzbírság kiszabásának feltétele, összege, jogorvoslat...194

6 VIII. KERESETINDÍTÁS A keresetlevél tartalma, kötelező mellékletei Kötelezettség a jogvita peren kívüli elintézésének megkísérlésére jogi személy vállalkozások egymás közötti pereiben A kereseti kérelmek fajtái: marasztalási, megállapítási, jogalakítási (konstitutív) kereset Az idézés főbb szabályai és annak kötelező mellékletei, a tárgyalási időköz főbb szabályai A szóbeli kereset azonnali tárgyalása. Egyezségi kísérletre idézés A perindítás hatályainak beállása Az áttétel szabályai A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának esetei A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradásának esetei IX. A TÁRGYALÁS A pervezetés. A rendfenntartás. Felvételkészítés a tárgyaláson A tárgyalás megnyitása és az ehhez kapcsolódó eljárási cselekmények. A tárgyalás elmulasztásának következményei A bírósági meghagyás kibocsáthatóságának esetei, a bírósági meghagyás tartalma, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondás szabályai A folytatólagos tárgyalás elmulasztásának következményei Az eljárás szünetelésének esetei és főbb szabályai az első és másodfokú eljárásban A tárgyalás menete, a tárgyalás berekesztése Az ellenkérelem, a beszámítási kifogás és a viszontkereset szabályai és előterjesztésének határideje. Keresetváltoztatás A perbeli egyezség szabályai Az ügyek egyesítése, elkülönítése A tárgyalás felfüggesztésének szabályai. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése Ideiglenes intézkedések a tárgyaláson...270

7 52. A per megszüntetésének esetei, módja és következményei X. BIZONYÍTÁS A bizonyítási teher, a bizonyítás elrendelése, lefolytatása, a bizonyítás eredményének mérlegelése A polgári perben alkalmazható bizonyítási eszközök, alkalmazásuk részletes szabályai A tanúk és szakértők díjazásának fontosabb szabályai Az előzetes bizonyítás...302

8 Előszó A jogi szakvizsgára készülő jogászok mindig nagy kihívással néznek szembe a felkészülés során, hiszen a felkészülés alapjául szolgáló törvényi és bírósági gyakorlat anyagán kívül kevés támpontjuk van. És ez így is van rendjén egy gyakorló jogásznál, aki az egyetem elvégzésével arról tett bizonyságot, hogy jelentős terjedelmű anyagok rendszerező áttekintésére képes. Mindazonáltal a jelölti, fogalmazói időszakban végzett gyakorlat tárgya jelentősen behatárolja azt a joganyagot, amelyen belül a fiatal kollegák elmélyültek. Ezt a szükségszerű specializációt rendszeres, szervezett felkészüléssel enyhíthetik az adott szakmák, de hasznos egy olyan összefoglaló, rendszerező jegyzet is, ami az Igazságügyi Minisztérium elvárásai, a kiadott tételsor alapján segíti a vizsgaanyag áttekintését. A széles, minden jelentős jogászi szakma összefogásán alapuló szerzőcsapat akiknek többsége maga is a szakvizsgabizottság cenzora ezt a célt tűzte maga elé: egy olyan tananyag, segédanyag megírását, amely rendszeres áttekintést ad a polgári eljárásjog szakvizsgán előkerülő (ill. a szorosan kapcsolódó) részeiről. A könyv lezárása július 15-e, legjobb igyekezetünk szerint hatályos anyagot tükröz. Persze a gyorsan változó joganyag miatt különösen a végrehajtási rész tekintetében figyelmeztetéssel kell élnünk: a könyv nem váltja ki a jogszabályok áttekintését, de azt rendszerbe foglalja. Tartalmazza és figyelembe vette viszont az anyag az 1/2014. PJE, a 2/2015. BKMPJE és a 3/2015. PJE határozatokat, amelyek a Ptk. hatálybalépésére tekintettel vizsgálták felül az elvi iránymutatásokat. Ennek áttekintéséért külön köszönet illeti meg Goldea Zsuzsát. A hatályossághoz kapcsolódó kérdés az egyes közjogi intézmények elnevezése: itt azt a módszert követtük, hogy az Alaptörvény ill. a módosuló státusztörvények hatályba lépése előtt született gyakorlatnál az akkori, a hatálybalépést és elnevezés megváltozását követő gyakorlatnál a mai elnevezést használtuk (vö.: Legfelsőbb Bíróság ill. Kúria). További stilisztikai megjegyzés, hogy a bírósági gyakorlatra való hivatkozást mindenhol a legrövidebb érthető formára korlátoztuk, így pl. a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 169. számú állásfoglalását PK 169.-ként hivatkoztuk, stb. Bízunk abban, hogy hasznos segítséget tudunk adni a felkészülőknek a vizsgához és a tudásuk nem csak a cenzorok tetszésére, de a megszerzett tudáson keresztül a polgárok hasznára is fog válni a későbbiekben! Budapest, július 15. A szerzők 9

9

10 Rövidítések jegyzéke Alaptörvény Abtv. Áht. BKMPJE. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25), a módosításokkal egységes szerkezetben az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény a Kúria büntető közigazgatási polgári jogegységi határozata Brüsszel I. rendelet az Európai Parlament és a Tanács december 12-i 1215/2012/ EU rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Brüsszel IIa. rendelet Bszi. BÜSZ Ctv. Cnytv. Ectv. EuB vagy Európai Bíróság Cstv. Díjr. Fmhtv. Hetv. Infotv. a Tanács november 27-i 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról a végelszámolásról szóló évi V. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény az Európai Unió Bíróság a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény a szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet a fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény a hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 11

11 Itv. Jstv. Ket. Kjnp. Kmr. Medtv. Mötv. MK Mt. Nmjtvr. OBH Pdr. PJE PK PKKB Pp. Ptk. Ptké. Rhszt. Smtv. Üdr. Ügyészségi tv. Ütv. az illetékekről szóló évi XCI. törvény jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló évi CXL. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban közvetítői tevékenységről szóló évi LV. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. tvr. Országos Bírósági Hivatal a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet a Kúria polgári jogegységi határozata a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának állásfoglalása Pesti Központi Kerületi Bíróság a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló évi XLII. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény az ügyvédekről szóló évi XI. törvény 12

12 Tkr. Thtv. Ve. Vht. a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet a társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény A kötetben használt ábrák: - vonatkozó bírói joggyakorlat. - az Alkotmánybíróság határozata. 13

13

14 Alapvető elvek I. A polgári perrendtartás a polgári peres eljárásokat szabályozó törvény, amely maga is tartalmaz egyes nemperes eljárásokat, illetve közvetetten is kiterjed hatálya azokra. A Pp. I. fejezete a polgári perben érvényesülő alapeveket fejti ki bár további alapelvek az Alaptörvényben és más (pl. szervezeti) törvényekben is találhatók. Az ily módon törvénybe foglalt alapelvek normatív hatállyal bírnak, érvényesülésüket a bíróság a tisztességes eljáráshoz való jog keretében bizotsítani köteles.

15

16 1 1. A törvény célja, személyi és tárgyi hatálya A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 1. -a a polgári államok jogalkotásától eltérően rendelkezett a törvény céljáról. Ez a cél-megjelölés ma is hatályos perrendtartásunk bevezető rendelkezésének tekinthető és inkább a törvényhozói szándék kifejezéseként értelmezhető, semmint törvényi célként. A törvénynek ugyanis nem célja, hanem rendeltetése van. Eszköz, amely valamely szervet, annak tevékenységét, a törvényi előírások érvényesítése révén alkalmassá tesz arra, hogy a törvényhozói célt megvalósítsa. Az eredeti megfogalmazás szerint a törvénynek a jogviták eldöntését az anyagi igazság alapján kellett biztosítani. Ezt finomította a jogalkotó január 1-jei hatállyal az igazság kifejezésre, ám tartalmában nem változott a rendelkezés. Továbbra is az volt az uralkodó szocialista ideológiának megfelelő elvárás, hogy az igazság megismerhető és a bírósági eljárásokban is kideríthető. Ezt pedig adott esetben a felek hanyagsága ellenére is, a bíróságnak hivatalbóli kötelessége volt megkísérelni. Ennek érdekében, esetleg a felek mulasztása ellenére, a bíróság kötelessége volt a bizonyítás elrendelése. A rendszerváltást követően súlyosbodott a polgári perek elhúzódásának terhe, s társadalmi elvárássá vált az eljárások hatékonyságának növelése, a befejezési határidők javítása. Ugyanakkor elfogadottá vált, hogy a bíróságokkal szemben sem támaszthatók olyan elvárások (pl. az igazság kiderítése), amelyeknek teljesítésére képtelenek, hiszen nincsenek hozzá eszközeik. Ezt a gondolkodást tükrözte az évi LX. törvény miniszteri indokolása, amikor kifejtette, hogy ( ) a bíróság feladata nem a felek saját érdekeinek érvényesítése a felek helyett és esetlegesen akaratuk, de legalábbis nemtörődömségük ellenében, hanem a felek egyéni érdekérvényesítési lehetőségének a biztosítása egy hatékony, semleges perrendben. A semleges per megvalósítása azonban csak az évi CX. törvénnyel valósult meg, amikor a jogalkotó egyensúlyt teremtett a törvényi cél és a bíróságtól elvárt pervezetési magatartás között. A törvény kiiktatta az igazság kiderítésére törekvés kötelezettségét és a törvényi céltételezésből is mellőzte az igazság-követelményt. A legiszlatúra az okat is újrakodifikálta. A törvény jelenlegi szövege mögötti helyes tartalom alapját az Alkotmánybíróság 9/1992. (I. 30.) AB határozata adja, amely szerint az anyagi igazság kiderítésére nincs alkotmányos garancia. Az igazság kiderítése, mint törvényi cél és bírósági feladat, nem alkotmányos elvárás, az államnak az az alkotmányos kötelezettsége összhangban az EJEE 6. cikkében foglalt követelménnyel, hogy biztosítsa a jogviták pártatlan eldöntését. Ezért a kódex nem is az igazság kiderítésére szólítja fel a bíróságot, hanem az eljárás igazságosságát kell garantálni. 17

17 1 1. Személyi hatály A Pp. 1. -a némelyest felemás módon rendelkezik a törvény személyi és tárgyi hatályáról, ugyanakkor a területi és időbeli hatály kérdését nem rendezi. (Egyes szerzők szerint a törvénynek van funkcionális hatálya is, ami a nemperes eljárásokkal való kapcsolatot rendezi.) A személyi hatály vonatkozásában a törvény a természetes és más személyeket jelöli meg, ezzel pótolja a korábbi rendelkezések hiányosságait, ahol a természetes személyek mellett a jogi személyek (illetve az állam) voltak megjelölve. 18 Korábban külön értelmezést igényeltek a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (bt., kkt.) vagy az alapítványok, mint perbeli jogalanyok. A ma hatályos Ptk. azonban a jogi személyiségű gazdasági társaságok közé emelte a közkereseti és a betéti társaságot is. [Ptk. 3:89. (1) bek.] Ennek ellenére a Pp. jelenlegi szövegezése elfogadható, hiszen a megújult Ptk. sem tartalmaz minden jogi személyre vonatkozóan speciális rendelkezéseket. Ez utóbbiakra nézve a jogi személyekre vonatkozó Ptk-beli általános szabályok vonatkoznak, melyeket a törvény még azzal is kiegészít, hogy ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. [Ptk. 3:3. (2) (3) bek.] A törvény személyi hatálya kiterjed a külföldi természetes vagy más személyekre is, ha magyar bíróság előtt perben félként szerepelnek vagy más perbeli pozícióban érintettek. A személyi hatály alóli kivételt a diplomáciai (konzuli) mentesség esetei jelentik. A diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló évi 22. törvényerejű rendelet szerint a diplomáciai képviselő mentes a fogadó állam polgári és államigazgatási joghatósága alól, azonban a következő perek tekintetében eljárás alanya lehet: a) a fogadó állam területén fekvő, magántulajdonban álló ingatlanra vonatkozó dologi jogi per, hacsak a diplomáciai képviselő az ingatlant nem a küldő állam javára, a képviselet céljára tartja birtokában; b) az olyan hagyatéki eljárással kapcsolatos per, amelyben a diplomáciai képviselő magánszemélyként, mint végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok, örökös vagy hagyományos és nem a küldő állam képviselőjeként szerepel; c) az olyan per, amely a diplomáciai képviselő által a fogadó államban, hivatalos tevékenysége körén kívül folytatott bármilyen szabadfoglalkozással vagy kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos. (31. cikk 1. pont) A végrehajtási intézkedések vele szemben ugyanígy korlátozottak, kivéve az itt sorolt perek tekintetében, a sérthetetlenség csorbítása nélkül foganatosítható végrehajtási cselekményeket. (31. cikk 3. pont) Kifejezetten kimondja az Egyezmény, hogy a diplomáciai képviselő mentes a tanúvallomás tételének kötelezettsége alól. (31. cikk 2. pont) A küldő állam kifejezett nyilatkozattal lemondhat az eljárás alóli mentességről, s az immunitás nem terjed ki a képviselő által indított perben a viszontkereset alóli mentességre sem. A végrehajtás tekintetében azonban külön lemondó nyilatkozat szükséges. (32. cikk)

18 1 Az évi LXXXV. törvény kiterjeszti e kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményeire, tisztségviselőire és alkalmazottaira, a részt vevő államok képviselőire és az EBEÉ missziók tagjaira is; az egyezmény Magyarország tekintetében december 25-étől alkalmazandó. A konzuli kapcsolatokról Bécsben, április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló évi 13. törvényerejű rendelet a fentiekhez hasonlóan szabályozza a konzuli mentességek rendszerét. A konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak a konzuli feladatok gyakorlása során végzett cselekményeik tekintetében nem tartoznak a fogadó állam bírói és államigazgatási joghatósága alá. E mentesség azonban nem érvényesül a) az olyan szerződés kötéséből eredő polgári per esetén, amelyet valamely konzuli tisztviselő vagy konzuli alkalmazott kifejezetten vagy hallgatólagosan nem a küldő állam megbízottjaként kötött; vagy b) valamely harmadik személy által indított olyan polgári per esetén, amelyet gépjármű, hajó vagy repülőgép által a fogadó állam területén okozott balesetből származó kártérítés iránt indítottak. (43. cikk) A konzuli tisztviselők tanúzási kötelezettségére azonban a diplomáciai mentességtől lényegesen eltérő szabályok vonatkoznak. A konzuli képviselet tagjait fel lehet hívni arra, hogy bírói vagy államigazgatási eljárás során tanúvallomást tegyenek. A konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai a tanúvallomást általában nem tagadhatják meg; kivéve hogy a konzuli képviselet tagjai nem kötelesek vallomást tenni a hivataluk gyakorlásával kapcsolatos tényekről, és nem kötelesek bemutatni az erre vonatkozó levelezést és hivatalos okmányokat. Joguk van megtagadni azt is, hogy mint a küldő állam nemzeti jogának szakértői tegyenek vallomást. Ha valamely konzuli tisztviselő a tanúkénti közreműködést megtagadja, vele szemben semmiféle kényszerintézkedés vagy más szankció nem alkalmazható. A tanúvallomást kérő hatóság köteles elkerülni, hogy a konzuli tisztviselőt feladatai teljesítésében akadályozza. E hatóság a konzuli tisztviselő tanúvallomását minden olyan esetben, amikor az lehetséges annak lakásán vagy a konzuli képviseleten is felveheti vagy írásbeli nyilatkozat formájában is elfogadhatja. (44. cikk) A küldő állam a konzuli képviselet tagjának valamennyi eljárási mentességéről lemondhat, a lemondásnak azonban kifejezettnek kell lennie, s nem foglalja magában a végrehajtás alóli mentességről való lemondást, amely tekintetében külön nyilatkozat szükséges. (45. cikk) A diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról az évi 7. törvényerejű rendelet rendelkezik. 2. Tárgyi hatály A törvény szerinti tárgyi hatály az 1. -ban jelölt vagyoni és személyi jogokkal kapcsolatos jogvita. Ez a megfogalmazás szűknek tekinthető abban az értelemben, hogy két vonatkozásban is kirekesztőnek tűnik. Vannak ugyanis olyan polgári eljárások, amelyek lényegében nem tartalmaznak jogvitát, [pl. a Pp. XVI/A. fejezetében szabályozott apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban, (Pp. 301/A 301/H. ) a Pp. XIX. fejezetében szabályozott fizetési meghagyásos eljárás előtti bírósági feladatok (Pp )] vagy éppenséggel nem a bíróság előtt folynak (közjegyzői eljárás, a végrehajtó 19

19 1 eljárása, némelyest a választottbírósági eljárás során igénybe vehető jogsegély). Ennek ellenére külön törvényi rendelkezés alapján, illetve a gyakorlat szerint ezen eljárásokban is megfelelően érvényesülnek a Pp. szabályai. A jelenlegi szabályozás szemben a korábbival, amelyik a természetes személyek vonatkozásában mind a vagyoni, mind a személyi jogok, az állam és a jogi személyek vonatkozásában azonban csak a vagyoni jogok védelmét említve, felemás és hiányos volt figyelemmel van arra a tényre is, hogy mind a természetes, mind a más személyek tekintetében egyaránt felmerülhetnek vagyoni és személyiségi jogi jogviták is. Röviden úgy határozható meg, hogy a Pp. rendelkezéseit mindazokban a perekben alkalmazni kell, melyek tárgya polgári ügy. A polgári ügy meghatározáson értjük a klasszikus polgári anyagi jogra alapozott ügyeken kívül a családjogi, munkaügyi, társadalombiztosítási ügyeket, valamint egyes közjogi természetű ügyeket is. Ezek közé sorolhatók a közigazgatási határozatok törvényességének felülvizsgálatával, az állampolgársággal, az egyesülési, a gyülekezési jog gyakorlásával, a pártok megszűnésével és gazdálkodásával, a helyi önkormányzatok határozataival kapcsolatos jogviták is. (Itt jelezzük, hogy a közigazgatási perrendtartás a jelenlegi jogalkotási szándékok szerint kikerül a Pp-ből.) A jogalkotó a törvény céljának megfogalmazásakor meghatározta a cél elérésének módszerét is. Kiemeli, hogy a jogviták eldöntése során érvényesülniük kell az I. fejezetben megfogalmazott eljárási alapelveknek, amelyek a jogállamiság követelményének eljárási garanciái. 20

20 2. A tisztességes eljárás elve (a bíróság előtti egyenlőség, a bírósághoz fordulás joga, a törvényes bíróhoz való jog, az igazságos tárgyaláshoz való jog, különös tekintettel az eljárás befejezésének ésszerű határidejére) 2 A Pp. 2. (1) bekezdése a bíróság feladatául szabja a perek tisztességes lefolytatását, és a jogviták ésszerű időn belüli eldöntését. Az Alaptörvénynek a perbeli jogokra vonatkoztatható XXVIII. cikk (1) bekezdése szerint (m)indenkinek joga van ahhoz, hogy (a) perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amely semmilyen más cél vagy jog érvényesítése érdekében sem korlátozható (pl. akár még az igazság feltárása érdekében sem megengedett valamely bizonyíték jogellenes úton való beszerzése és felhasználása). A rendelkezés komplex követelményként foglalja magában a tisztességes eljárás követelményét. Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy a tisztességes eljárás követelménye eljárási garanciákat és bizonyos nem jogi elemeket is megtestesít. Olyan abszolút jogként értelmezendő, amellyel szemben más mérlegelhető jog nem jöhet szóba. Egyes elemei azonban nem tekinthetők abszolútnak, lehetnek megszorítások (korlátozások), az összhatást kell értelmezni. [19/2009. AB hat.; 11/2007. AB hat.; 1/2008. AB hat.; 14/2004. AB hat.; 6/1998. AB hat.; 14/2002. AB hat.; 15/2002. AB hat.; 35/2002. AB hat.; 605/D/2006. AB hat.] A bíróság előtti egyenlőség követelményéről mind alapjogi, mind szervezeti szinten rendelkezett a jogalkotó. Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének általános fogalmazása szerint a törvény előtt mindenki egyenlő. A Bszi. 7. -a azonban már az igazságszolgáltatásra konkretizálva úgy szól, hogy a bíróság előtt mindenki egyenlő. E két nézőpontúság fejezi ki, hogy mindenkire ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak és mindenki ügyében azonos bíróságok járnak el. Egységes bíróság, egységes jog: lényegében a diszkrimináció tilalmának igazságszolgáltatási érvényesülését jelenti szervezeti és eljárási szempontból. Az egységes igazgatást az Országos Bírósági Hivatal, az egységes jog alkalmazását, a jogszabályok egységes érvényesülését a Kúria biztosítja. Kivételesen, meghatározott ügyekben különbíróságok is eljárhatnak, illetve más szervek is gyakorolhatnak igazságszolgáltatásszerű tevékenységet, azonban ez utóbbiak döntését követően mindig biztosított a bírósághoz fordulás joga. [Alaptörvény 25. cikk (1) (6) bek.] 21