5. Kit illet meg elővásárlási jog a földre és a rajta fekvő épületre? Föld tulaját az épületre, az épület tulaját a földre.

Átírás

1 1. Mi lehet tulajdonjog tárgya? Minden birtokba vehető dolog. Pénz, értékpapír és dolog módjára hasznosítható természeti erő is lehet, ha tv kivételt nem tesz. 2. Mi az alkotórész, és kiterjed-e rá a tuljog? Igen, kiterjed. Alkotórész: minden, ami a dologgal olyanképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, ill. értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. 3. Mi a tartozék, és kiterjed-e rá a tuljog? Igen, kiterjed. Tartozék: minden, ami nem alkotórész, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti. 4. Mire terjed ki, és mire nem terjed ki a földtulajdonos tulajdonjoga? Kiterjed: -földre, ennek alkotórészeire és tartozékaira, -az épület tulajdonjoga is a földtulajdonost illeti meg ( csak akkor lesz az építkező tulajdona, ha tv vagy a földtulajjal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik). Nem terjed ki: -a föld méhének kincseire -természeti erőforrásokra 5. Kit illet meg elővásárlási jog a földre és a rajta fekvő épületre? Föld tulaját az épületre, az épület tulaját a földre. 6. Mi a tartalma a tulajdonjognak? 1. birtoklás joga= birtoklás joga + birtokvédelem 2.használat és hasznok szedésének joga= használja, dologból folyó hasznokat beszedi, dologgal járó terheket viseli, viseli a károkat, amelyek megtérítésére másokat nem lehet kötelezni (cavus nocet domino) 3. rendelkezési jog=dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésésnek jogát másnak átengedheti, dolgot biztosítékul adhatja v. más módon megterhelheti, tuljogát másra átruházhatja v. azzal felhagyhat (kiv.: ingatlan tuljogával nem lehet felhagyni) 7. Mit mond ki a Ptk generálklauzulája a tulajdon használatáról? 100 A tulaj a használat során tartózkodjon minden olyan magatartástól, amivel másokat, különösen szomszédait zavarná, ill. jogaik gyakorlását veszélyezetené. 8. Soroljon fel 5, a tulaj használati jogára vonatkozó részletszabályozást! - nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék -a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulaja fel nem szedi - 1 -

2 - az áthajló ágak és átnyúló gyökereket nem vághatja le, kivéve, ha azok gátolják őt földje rendeltetésszerű használatában, ill a fa tulaja azokat felszólítás ellenére sem távolítja el szomszédjog: - fontos okból a tulaj kártalanítás ellenében köteles megengedni a földjére való belépést, pl.: munkálatok, állatok befogása, gyümölcsgyűjtés, ágak és gyökerek eltávolítása céljából - kártalanítás ellenében használhatja a szomszéd földet, ha ez szükséges a földjén való építkezéshez, stb. munkálatokhoz - szomszédok közösen használják a földjeiket elválasztó kerítést (sövényt) ill. mezsgyét: a fenntartás költségeinek aránya aszerint, hogy ki mennyi kerítést kellett felhúzzon jogszab. alapján, ha ilyen nincs, őket határolt földhosszúság alapján - föld határán álló fa/bokor és gyümölcse egyenlő arányban illeti a szomszédokat (ha a határon álló fa az egyiket zavarja, a földtulaj követelheti a közös költségen történő eltávolítást) - visszatartási jog a tilosban talált állatra, amíg annak tulaja meg nem téríti az állat okozta kárt - jogszab. vagy a felek eltérő megállapodása a szomszédjogra a Ptk rendelkezéseitől eltérhet 9. Mi a szükséghelyzet? Hogyan korlátozhatják ilyenkor a tulajdonjogot? Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély. Tulaj tűrje: dolgát szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, kárt okozzanak benne. (Ha más vagyona van veszélyben, csak akkor köteles ezeket tűrni, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja majd tulajnak a tűrni kényszerült kárát.) 10. Ki és hogyan viseli a szükséghelyzetben a dologban okozott kárt? A tulaj a szükséghelyzetbe került szem.-től kártalanítást, attól, aki indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet. Több veszélyeztetett személy érdekében történő károkozásért ill. az elhárításra fordított költségekért ezek veszélyezetetett érdekeik arányában felelnek. 11. Mikor köteles az ingatlan tulaja tűrni a használati jogában történő akadályoztatást? Ha a jogszab.-ban feljogosított szervek szakfeladataik ellátására használják az ingatlant. Kártalanítás jár. Ha ez a rendeltetésszerű használatot megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, ingatlanának megvásárlását ill. kisajátítását is kérheti. 12. Mit követelhet a szomszéd a földjére jóhiszeműen túlépítőtől? - 2 -

3 - kártalanítást a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért -vásárolja meg a beépített részt (ha a föld megosztható) -az egész földet vásárolja meg ez utóbbi feltételei: használhatatlanná vált a föld többi része a túlépítés miatt földdel kapcsolatos jog v. foglalkozás a túlépítés miatt lehetetlenné vagy sokkal költségesebbé vált 13. Milyen plusz követelési lehetőségei vannak a túlépítőtől annak, akinek a följére rosszhiszeműen építettek túl, vagy a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor még aránytalan károsodás nélkül a túlépítő helyre tudta volna állítani az eredeti állapotot? saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába - az épületet bontsa le (ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik) 14. Milyen jogosultságai és kötelezettségei vannak a rosszhiszemű túlépítőnek? Lebontás ill. eredeti állapot helyreállításának költségei terhelik, a beépített anyag elvitelének joga megilleti. 15. Soroljon fel a tulaj rendelkezési jogára vonatkozó részletszabályokat! - az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni -jogszab. v. bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárhatja v. korlátozhatja (ezzel ellentétes rendelkezés semmis) -csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni v. kizárni az elidegenítés és terhelés jogát szerződéses úton (és csak abból a célból, hogy ez dologi jogot biztosítson valakinek. Ingatlannál ezt a dologi jogot nevesíteni kell a nyilvántartásban.) 16. Mikor semmis a szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés? Ha: -tilalom be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba -rosszhiszemű személy alapította a jogot a rendelkezésre -ellenérték nélkül történt a rendelkezés 17. Mikor évülnek el a tulajdonosi igények? Soha

4 18. Milyen eszközök állnak a tulajdonos rendelkezésére tulajdonának védelmére? - birtokvédelem szabályai szerint önhatalom: jogellenes beavatkozás ellen tulajdonjoga rendeltetésszerű gyakorlásába -követelheti jogellenes beavatkozás megszüntetését -követelheti dolgának visszaadását, ha kikerült a birtokából 19. Mire való az ingatlannyilvántartás? Hitelesen tanúsítja a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását. A tulaj igényt tarthat tulajdonjogának feltüntetésére. 20. Milyen fajtái vannak a tulajdon megszerzésének? 1. Átruházás 2. Hatósági határozattal vagy árverés útján 3. Elbirtoklás 4.Termékek, termények és szaporulat elsajátításával 5. Növedék 6. Gazdátlan javak elsajátítása 7. Vadak, halak tuljogának megszerzése 8. Találás 9.Feldolgozás és egyesítés 21. Mik az érvényes átruházás feltételei? - csak a tulajdostól lehet tuljogot szerezni - átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím - dolog átadása birtokba adással (vagy más módon, ami kétségtelenül hatalomátadás a dolog felett) - ingatlan esetében az ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzés 22. Többszöri eladás vagy ajándékozás esetén ki követelheti tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését? Az a vevő/ajándékozott, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett. Ha ilyen nincs, a korábbi vevő/aj.-ott, kiv. ha a későbbi vevő/aj.-ott tuljogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték. 23. Mikor szerezhet valaki tulajdont úgy, hogy az átruházás nem felelt meg a tvben meghatározott feltételeknek? -Jóhiszemű vevő kereskedelmi forgalomban eladott dolgon akkor is, ha a kereskedő nem volt tulaj. -Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyantól szerezi meg, akire azt a tulaj bízta. (A tulaj a dolgot 1 éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja.) -Akire pénzt v. bemutatóra szóló értékpapírt ruháztak át, akkor is tulajdos lesz, ha az átruhátó nem volt tulajdonos

5 24. Melyik az a tulajdonszerzési forma, amivel tulajdonjossá válik valaki tekintet nélkül arra, hogy ki volt korábban a tulaj? Mi a kivétel ez alól a szabály alól? Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy árverés útján, kiv. ingatlan árverése. 25. Mik az állam kötelezettségei, ha kártalanítás nélkül szerez tulajdont bírósági vagy más hatósági határozattal? A tulajdon értékéig felel a tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor (jogszab., hatósági határozat v. visszterhes szerződés alapján) jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért (ha a volt tulaj egyéb lefoglalható vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt). 26. Mik az elbirtoklás feltételei? - dolgot sajátjaként ingatlan esetében 15, más dolog esetében 10 éven át szakadatlanul birtokolja - az új birtokos hozzászámítja saját elbirtoklásának idejéhez az elődjének birtoklása idején már elbirtoklásnak minősülő időt - nem bűncselekménnyel, erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához -fel nem osztható földön fekvő ingatlan elbirtoklása esetében az elbirtoklás feltételei a föld egészére vonatkozóan fenn kell, hogy álljanak -olyannal szemben, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva az ingatlanon ellenérték fejében jogot szerzett, csak akkor hivatkozhat az elbirtokló tulajdonszerzésre, ha tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti 27. Mikor nyugszik az elbirtoklási idő? Ha a tulaj menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulaji jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított 1 évig az elbirtoklás nyugszik, nem következik be. 28. Mikor szakad meg az elbirtoklás? A megszakadás után figyelembe vehető-e a birtoklásnak addig eltelt ideje? -a tulaj a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul -a tulaj a dologgal rendelkezik - a birtokos kiesik birtokából, és azt 1 éven belül nem szerzi vissza/nem kéri a bíróságnál visszaadását Nem. 29.Mik a feltételei annak, hogy valaki az elválással tulajdont szerezzen termékeken, terményeken és szaporulaton? - idegen dologbeli joga van más dolgán a szaporulat stb. tulajdonba vételére (- ha ez a joga megszűnik, mielőtt tuljogot szerezhetett volna, követelheti a természetben való kiadást munkája arányában és máshonnan meg nem térülő költségei erejéig) - 5 -

6 -ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg -birtokba vétel +jóhiszemű birtokos is addig, amíg rosszhiszeművé válik/bíróság v. községi jegyző vissza nem követelik 30. Mi a növedék, ki szerez rajta tulajdont? Mikor nem lehet alkalmazni ezt a szabályt? Növedék: dolgok, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé. A föld tulaja szerzi meg rajtuk a tuljogot. Ha vmely jogviszon alapján mást illet a termék/termény/szaporulat, ezt nem lehet alkalmazni. 31. Ki szerezhet tulajdont a gazdátlan/tulajdonos nélküli javakon? Bárki birtokbavétellel. 32. Kinek a tulajdonában vannak a vadak és a halak? Az élőhelyükön élők az állam tulajdonában vannak, az elejtettek/kifogottak a vadászati/halászati jog gyakorlására jogosultak tulajdonába kerülnek. 33.Mik a találással való tulajdonszerzés feltételei? - találó mindent megtett, amit a jogszab. annak érdekében ír elő, hogy a dolgot tulajdonosa visszakaphassa -tulaj találástól számított 1 éven belül nem jelentkezett 34. Mikor nem szerez a találó tulajdonjogot? Ha a dogot a közönség számára nyitva álló hivatali v. más helyiségben/épületben ill. közforgalmi szállítóeszközön találta. (A hivatal/közl-i vállalat 3 hónapi őrizet után értékesítheti a dolgot. 1 évig tulaj követelheti vissza a dolgot/vételárat. Ha nem jelentkezik, ez az államot illeti meg.) 35. Mikor jogosult a találó a találódíjra? Ha a talált dolog nagyobb értékű, annak tuljogát a találó nem szerezte meg, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszab. előírt annak érdekében, hogya dolgot a tulaj visszakaphassa. 36. Mi a sorsa annak a talált dolognak, amit ismeretlen személyek rejtettek el, tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment? Találó köteles felajánlani az államnak, ha az elfogadja- találó díjazva a dolog értékéhez mérten, ha nem fogadja el, találó lesz tulajdonos. (Ha a tárgy múzeális vagy műemléki értékű, tuljoga államé.) 37. Kinek a tulajdona lesz az idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával előállított új dolog? 1. Jóhiszemű feldolgozó/egyesítő: -anyag tulajának választása szerint a) megtéríti anyag értékét b)munkája értékének megtérítése fejében átadja - 6 -

7 -ha a munka értéke az anyagénál lényegesen nagyobb, a) lehetséges 2. Rosszhiszemű feldolgozó/átalakító: - választás joga minden esetben anyag tulajáé - b) esetben csak gazdagodását téríti meg 38. Mikor keletkezik közös tulajdon feldolgozás és egyesítés esetén? Kinek a tulajdonába kerül a dolog, ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kíválnja? Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás/költségek útján/nem lehet szétválasztani. Akinek a dolga az egyesülés előtt nagyobb értékű volt, választhat: többiek kártalanítása mellet tulajdonba vesz/kártalanítás ellenében azoknak átengedi. (Nincs választási joga rosszhiszemű összekeverőnek + csak a gazdagodás megtértítését követelheti [a vételárból a teljes kártalanításra jogosultak után fennmaradt összegből]. Ha senki sem igényli tuljogot, eladás és vételár arányos elosztása. ) 39. A beépítés/ráépítés részletszabályai -idegen anyaggal saját földre beépít- anyag értékének megtérítése -saját anyaggal jogosulatlanul idegen földre ráépít- épület tuljogát földtulaj megszerzi, ráépítőt gazdagodásával kártalanítja/földtulaj kérelmére bíróság kötelezheti ráépítőt földrészlet megvásárlására -ha ráépítéskor az építőanyag ára sokkal értékesebb a földnél- a ráépítő megszerzi a föld tulajdonjogát (forgalmi értékét megtéríti tulajnak)/földtulaj kérelmére bíróság megállapíthatja, hogy csak a föld használati jogát (a ráépítő ezért ellenértéket fizet neki)/ bír. megállapítja, hogy csak a föld egy részletének használati jogát szerezte meg (okozott értékcsökkenésért is kártalanítania kell a földtulajt) -más tulajdonában álló épületet bővíti, vagy idegen ingatlanos földre ráépít-megállapodás szerint/ közös tulajdon lesz, tulajdoni hányad megállapítása értékarányosan - a ráépítő sosem szerez tulajdont, ha rosszhiszemű volt/ a földtulajdonos még idejében tiltakozott 40. Mi a közös tulajdon? Tulajdonjog ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet meghatározott hányadok szerint. (Ennek arányában viselik a költségeket, van szavazati joguk stb.) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. 41. Mihez szükséges közös tulajdon esetében a tulajdonostársak egyhangú határozata? -rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz -az egész dolog: 1.átruházásához 2.haszonélvezetbe v. használatba adásához 3.biztosítékul lekötéséhez v. más módon való megterheléséhez 42. Milyen jogosultságai vannak a tulajdonostársnak, amiket a tulajdonjog tekintetében a többi tulajdonostárstól függetlenül, egyénileg gyakorolhat? - saját tulajdoni hányadával rendelkezhet - 7 -

8 -elővásárlási, előbérleti ill. előhaszonbérleti jog illeti meg a többi tulajdonostárs tulajdoni részére harmadik személlyel szemben (ezt az elővásárlási jogot megelőzi a külön jogszabályokban más szem. számára biztosított elővásárlási jog) -önállóan felléphet a tulajdonjog védelmében -követelheti a közös tulajdon megszüntetését (az e jogról való lemondás semmis) -kérheti a közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítását (kérésére a bíróság az átalakítást elrendelheti) 43. A közös tulajdon megszüntetésének részletszabályai -elsősorban természetben kell megosztani a tárgyakat -a bíróság a közös tulajdon tárgyait egy v. több. tul.társ tulajdonába utalhatja megfelelő ellenérték fejében, ha:- a tulajdonjogot megszerző tul.társ beleegyezett (kiv., ha benne lakik az ingatlanrészben, és tves érdekei az elj. nem sérti) -ha természetbeni megosztás nem lehetséges/ értékveszteséggel járna stb., tárgyakat el kell adni, vételárat arányosan elosztani, tul. társak elővásárlási joga ilyenkor is megvan - bíróság nem alkalmazhat olyan tul.megszüntetési módot, amely ellen vmelyik tul.társ tiltakozik 44. Mi a társasház-tulajdon és hogyan keletkezik? Épületen közös tulajdon úgy, hogy az épület meghatározott részei (főleg lakások) a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak. A tul.társak alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasház-tul. ingatlan-nyilvántartásba való felvétele szükséges. (Bármelyik tul.társ kérheti- bír. elrendelheti, ilyenkor alapító okiratot bír. ítélete pótolja.) 45.Milyen módokon szerezhető meg föld illetve földrészlet használati joga, és ezek milyen jogokkal és kötlelezettségekkel járnak? -ha az építkező az épület tuljogát tv vagy a földtulajjal kötött írásbeli megállapodás alapján szerzi meg az épület tul.jogát, a földre használati jog illeti meg az épület fennállásáig 1.Megállapodáson v. bírósági határozaton alapul a földhasználat joga- jogok: föld használata, hasznai szedése; kötelezettségek: fenntartási terhek 2. Örökléssel v. átruházással szerzett földhasználat: változatlan feltételekkel illeti meg az új tulajdonost. 46. Mi a haszonélvezet? Meddig áll fenn? Mennyiben korlátozza a tulajdonost jogainak gyakorlását? Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznait szedheti. Ezeket a jogokat a tulaj csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ez a jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Fennmarad a tulaj személyében beállott változástól függetlenül. 47. Hogyan keletkezik a haszonélvezeti jog? Szerződés alapján azzal, hogy a dolgot átadják, ingatlan esetében az ingatlannyilvántartásba bejegyzik. Ingatlanra közérdekből külön jogszab.-ban feljogosított - 8 -

9 szervek javára államig.-i szerv határozatával haszonélvezeti jogot (v. más használati jogot) lehet alapítani (kártalanítás jár). 48. Mik a haszonélvező jogai és kötelezettségei? Jogai: -jogának gyakorlását átengedheti (de nem ruházhatja át!) Ezt ellenérték fejében csak akkor teheti meg, ha a tulaj azonos feltételek mellett a dolog használatára nem tart igényt -rendelkezhet a jogának keletkezésekor meglévő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal -elvégezheti a rendkívüli javítási v. helyreállítási munkákat, ha felszólítására a tulaj azokat nem végzi el. A tulajdonos a haszonélvezet megszűntekor köteles megtéríteni gazdagodását. Kötelezettségei: -jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelelően köteles eljárni -viseli a fenntartási terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével -dolog használatával kapcsolatos kötelezettségeket viseli -közterheket viseli -köteles értesíteni a tulajt a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról (azt is, ha 3. személy akadályozza őt jogának gyakorlásában) -köteles tűrni, hogy a tulaj a veszély elhárítására, ill. a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye -a haszonélvezet megszüntével a dolgot visszaadni -felelős a károkért kiv. ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az ált.-ban elvárható (a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést nem köteles megtéríteni) -az elhasználható dolgokat, a gazdasági felszerelést, állatállományt, amivel rendelkezett, a haszonélv. megszűnésekor köteles pótolni v. megtéríteni 49. Mik a tulajdonos jogai a dolgában haszonélvezeti joggal rendelkezővel szemben, ill. azzal szemben, akinek a haszonélvező haszonélvezeti jogának gyakorlását átengedte? -jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni -biztosítékot követelhet, ha a haszonélvező a dolgot rongálja v. veszélyezteti, és a tulaj tiltakozása nem vezetett eredményre (ha nem ad biztosítékot, a h. jogának gyakorlását a bír. fel is függesztheti a biztosíték adásáig) 50.Meddig felelős a haszonélvezet alatt álló dolog helyreállításáért? Annak pusztulásáig. Ha a dolog egészben v. jelentős részben elpusztul, a tulaj nem köteles azt helyreállítani. 51. Mikor szűnik meg és mikor éled fel a haszonélvezet? A haszonélvezet a meghatározott idő lejártával, vagy a dolog pusztulásával szűnik meg. Ha a tulaj a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulaj kérheti a - 9 -

10 helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. Ha más dolog lép a haszonélvezet tárgya helyébe, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező követelheti az összegnek a dolog helyreállítására v. pótlásásra fordítását. 52. Mi a feltétele a haszonélvezettel terhelt jog a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal történő megváltoztatásának? Csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni v. a haszonélvező hátrányára megváltoztatni. 53. Mi a különbség a használat és a haszonélvezeti jog között? A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat joga nem engedhető át. Egyebekben a haszonélvezet szabályait kell rá alkalmazni. 54. Mi a telki szolgalom tartalma? Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, v. követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságábó egyébként folyó vmely magatartástól tartózkodjék. Átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, épület megtámasztására stb. a jogosult számára előnyös célokra lehet alapítani. 55. Hogyan létesíthető telki szolgalom? Be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, és egyebekben is az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Elbirtoklással is megszerezhető, ha a szolgáló telek tulaja 10 éven át nem tiltakozik a használat ellen. Szívességből v. visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra. Ingatlanra közérdekből külön jogszab.-ban feljogosított szervek javára államig.-i szerv határozatával szolgalamat (v. más használati jogot) lehet alapítani (kártalanítás jár).a telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet. 56. Hogyan szűnhet meg telki szolgalom? Megszűnik, ha a jogosult 10 éven át nem gyakorolta -bár ez módjában állt-, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában megakadályozzák. A bíróság is megszüntetheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges. 57.Mik állnak kizárólagosan az állam tulajdonában, ha tv eltérően nem rendelkezik? 1. a föld méhének kincsei 2.felszín alatti vizek, ezek természetes képződményei, folyóvizek, természetes tavak, valamint ezek medre 3.folyóvíz elhagyott medre, folyóvízben újonnan keletkezett sziget 4.oszágos közutak, törzshálózati vasúti pályák, nemzetközi repülőtér

11 5.ország területe feletti légtér 6.távközlésre felhasználható frekvenciák 7.hírközlő hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók és ezek tartományai 58. Mit jelent a forgalomképtelenség, mely dolgok forgalomképtelenek? A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. Forgalomképtelenek a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok, és tvben meghatározott más dolgok. 59. Mik az ingatlan kisajátításának feltételei? Ingatlant kivételesen, közérdekből tvben megállapított esetekben módon és célokra lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. 60. Az állami tulajdon védelmének szabályai - aki károsodik az áll.-i tulajdon védelme közben, v. mert széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt (kiv. ha ez a tevékenység munkaköréből folyó közvetlen kötelezettsége volt). -ha eközben életét veszti, eltartottjairól gondoskodni kell, ha tartásra szorulnak (-ezek az igények függetlenek az adott helyzetben elvárhatóságtól és a károsodás minősítésétől) -kártalanításra az állami tulajdon kezelője, széles körben fenyegető veszély elhárítása esetén az állam köteles 61.Ki a birtokos? Aki a birtokot megszerzi/ a dolgot magához veszi/ akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn. 62. Mikor és kivel szemben illeti meg a birtokost birtokvédelem? Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, v. birtoklásában megzavarják (tilos önhatalom). Mindenkivel szemben megilleti, kiv. azzal szemben, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja, illetőleg akinek a birtokát időlegesen átengedte. A közös birtokosokat is megilleti önállóan, akár közös viszonyuk alapján - egymással szemben is a birtokvédelem. 63.Milyen birtokvédelmi eszközök állnak a birtokos rendelkezésére? 1. 1 éven belül kérheti a jegyzőtől az eredeti birtokállapot helyreállítását v. a zavarás megszüntetését 2. 1 éven túl, v. ha a birtokláshoz való jogosultság vitás, a birtokállapot helyreállítását v. a zavarás megszüntetését közvetlenül a bíróságtól kérheti 3. Önhatalom 64. Mikor jogosult a birtokos az önhatalom birtokvédelmi eszközét használni?

12 A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást a birtok megvédéséhez szükséges mértékben önhatalommal is elháríthatja. Csak akkor lehet így fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó idővesztesé a birtokvédelmet meghíúsítaná. 65. A jegyző eljárásának szabályai a birtokvédelemben - határoz az eredeti birtokállapot helyreállításáról, kiv. ha nyilvánvalóan jogosulatlanul birtokolt a folyamodó, vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles -határozatot hozhat a hasznok, károk és költségek kérdésében is -államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs -határozatát 3 napon belül végre kell hajtani 66. A bíróság eljárásának szabályai a birtokvédelemben - a jegyző határozatának kézbesítésétől számított 15 napon belül/ 1 éven túl/ vitás birtoklási jogosultság esetén lehet bírósághoz fordulni -a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt - a birtokperben a békés birtoklásban megzavart fél birtokláshoz való jogosultságát vélelmezni kell 67. Mikor nem köteles kivételesen kiadni a jogalap nélkül birtokló a dolgot a birtoklásra jogosultnak? A dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik (felelős őrzés szabályai az irányadók). Nem tagadhatja meg, ha a dolog birtokába bcs útján, erőszakkal v. alattomos módon jutott. 68.Milyen jogos követelései és milyen kötelezettségei lehetnek a jogalap nélkül birtoklónak, akitől a dolog kiadását követelik? 1. Kövelelheti a dologra fordított szükséges kötségeit, ill. elviheti az általa létesített berendezési tárgyakat- az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet gyakorolni JÓHISZ:hasznokkal nem fedezett hasznos kötségeit követelheti ROSSZHISZ: jogalap nélküli gazdagodás szab.-ai szerint követelhet kártérítést 2.Köteles kiadni a dolog meglévő hasznait, kiv. ha jóhiszeműen, ellenszolg. fejében jutott birtokához 3. Felelős lehet a hasznokért és károkért JÓHISZ:Nem felelős a visszakövetelés időpontja előtti hasznokért/károkért. A visszakövetelés időpontjától az általános szab.-ok szerint felelős, a felelős őrzés szab.-ai vonatkoznak használati és haszonszedési jogára ROSSZHISZ:minden haszont meg kell fizetnie, amit elfogyasztott v. beszedni elmulasztott, továbbá felelős minden kárért, ami a jogosultnál nem következett volna be 69. Mit jelent a felelős őrzés? Aki a dolgot mát érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult v. köteles volna, a dolos őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja. 70. Milyen jogai és kötelezettségei vannak a felelős őrzőnek?

13 Jogai: -nem használhatja, kiv. amennyiben a dolog fenntartásához szükséges (ha mégis használja, minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be) -hohó)a dolgot értékesítheti v. felhasználhatja, ha a jogosult a határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak elszállítása aránytalan nehézséggel/költséggel járna -hohó)a gyorsan romló dolgot amennyiben lehetséges értékesíteni kell, ill. felhasználni Kötelezettségei: -köteles a dolog meglévő hasznait kiadni és az elfogyasztott v. beszedni elmulasztott hasznok értékét az őrzésből folyó igényei beszámításával megtéríteni -a két hohó) esetben az értékesítésből befolyt összeg ill. a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg