Dologi jog Korlátolt dologi jogok. Dr. Pomeisl András József

Átírás

1 Dologi jog Korlátolt dologi jogok Dr. Pomeisl András József

2 A korlátolt dologi jogok szabályozásának szerkezete A régi Ptk.: Harmadik Rész: A tulajdonjog XIII. Fejezet: A használati jogok A földhasználat [ ] A haszonélvezet és a használat haszonélvezet [ ] használat [165. ] A telki szolgalom [ ] Használati jog alapítása [171. ] Az új Ptk.: Ötödik Könyv: Dologi Jog Harmadik rész: A korlátolt dologi jogok VII. Cím: A zálogjog [5:86-5:144. ] VIII. Cím: A használati jogok XXIX. Fejezet: A földhasználat [5:145. ] XXX. Fejezet: A haszonélvezet [5:146-5:155. ] XXXI. Fejezet: A jog és követelés haszonélvezetére vonatkozó különös szabályok [5:156-5:158. ] XXXII. Fejezet: A használat [5:159. ] IX. Cím: Szolgalom és közérdekű használat XXXIII. Fejezet: A telki szolgalom [5:160-5:163. ] XXXIV. Fejezet: Közérdekű használat [5:164. ]

3 Zálogjog I.- A zálogjog fogalma és fajtái 5:86. [A zálogjog] (1) Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (a továbbiakban: zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (a továbbiakban: személyes kötelezett) nem teljesít. A zálogjog a zálogtárgy birtoklása szempontjából lehet: Kézizálogjog az óvadék a közvetlen kielégítés jogát biztosító kézizálogjog Jelzálogjog A zálogjog a zálogtárgy meghatározása szempontjából: egyedi zálogjog egyetemleges zálogjog [5:105. ], ha több zálogtárgyat terhel körülírással meghatározott zálogtárgyon fennálló zálogjog [5:102. ] vagyont terhelő zálogjog funkcióját veszi át A zálogjog járulékossága szempontjából: Járulékos zálogjog a különvált zálogjog is járulékos zálogjog! Önálló zálogjog

4 Zálogjog II. A zálogjogviszony alanyai Zálogkötelezett / dologi kötelezett: Zálogjogosult a személyes kötelezett: nem! helyette: zálogjogosulti bizományos [5:96. ] kijelölése írásbeli alakhoz kötött [5:96. (1) bekezdés]; a kijelölés és visszavonása harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba való bejegyzéssel hatályosul [Ptk. 5:96. (2)-(3) bekezdés]; a zálogjoggal biztosított követelés átruházása a zálogjogosulti bizományos jogait és kötelezettségeit önmagában nem érinti [Ptk. 5:96. (7) bekezdés]; a saját nevében, a zálogjogosult(ak) javára gyakorolja a zálogjogosult(ak) jogait, illetve teljesíti kötelezettségeiket [Ptk. 5:96. (5) bekezdés] a zálogjogosult a zálogjogból fakadó jogokat a zálogjogosulti bizományos bejegyzésének tartama alatt nem gyakorolhatja, azonban a zálogjogosulti bizományos magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el [Ptk. 5:96. (5)-(6) bekezdés]; a zálogjogosulti bizományost köteles saját vagyonától elkülönítve tartani és kezelni mindazt, ami a zálogjog érvényesítése alapján vagy egyébként a zálogjoggal kapcsolatban hozzá befolyt vagy a birtokába került [Ptk. 5:96. (8) bekezdés]

5 Zálogjog III. - A zálogjogviszony tárgya feltételes kielégítési elsőbbségi jog biztosítása a zálogjogosult részére elsőbbség a zálogkötelezettel szembeni más követelésekkel szemben áll fenn, ha azokat a zálogtárgyból akarják kielégíteni; a kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik [Ptk. 5:86. (2) bekezdés]; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, ezek viszonyát a kielégítési rangsor [Ptk. 5:118-5:125. ] határozza meg; a zálogjogok ranghelyét fő szabályként a zálogjog alapításának [5:88. ] időpontja határozza meg [5:118. ]; különös szabályok vonatkoznak a zálogtárgy helyébe lépő vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgáló vagyontárgyon fennálló zálogjog [5:119. ], a körülírással meghatározott zálogtárgyon fennálló zálogjog [Ptk. 5:120. ], a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog [Ptk ], az ingó zálogtárgy vételárának megfizetését, illetve a zálogtárgy vételárának kifizetéséhez nyújtott kölcsönt biztosító zálogjog [Ptk. 5:122. ], illetve az óvadék [Ptk. 5:123. ] ranghelyére; változatlanul lehetőség van ranghely-szerződés [Ptk. 5:125. ] megkötésére, illetve a ranghely előzetes biztosítására [Ptk. 5:126]; a ranghely fenntartásának lehetősége megszűnt.

6 Zálogjog IV. A zálogtárgy általában bármely vagyontárgy [8:1. (1) bek. 5. pont] lehet; kézizálogjog csak ingó dolgon alapítható [5:101. (2) bekezdés]; csak az egész vagyontárgy zálogosítható el [5:101. (3) bekezdés], kivéve: az osztható követelés meghatározott részét; követelés vagy jog eszmei hányada (ideértve a tulajdoni illetőséget is) körülírással meghatározott zálogtárgyon fennálló zálogjog esetén a zálogjog nem egy vagy több, egyedileg meghatározott vagyontárgyat, hanem egy változó összetételű alvagyont terhel; az egyetemleges zálogjog több, egyedileg meghatározott vagyontárgyat terhel; a több zálogtárgyat terhelő zálogjog főszabályként egyetemleges; a megfelelő nyilvántartásban utalni kell a zálogjog egyetemlegességére; kivéve: a hitelbiztosítéki nyilvántartásban; a zálogjog a dolgot mindenkori alkotórészeivel [Ptk. 5:15. ] együtt terheli; a zálogjog kétség esetén kiterjed a dolog mindenkori tartozékaira [Ptk. 5:16. ] is; a zálogjog kiterjed a dolog termékeire, terményeire, szaporulatára és a zálogtárgy egyéb hasznaira is; a zálogjog nem terjed ki a kielégítési jog megnyílása előtt az ingatlantól a rendes gazdálkodás szabályai szerint elvált alkotórészre, tartozékra és haszonra, ha annak tulajdonjogát átruházták és azt az ingatlanról elvitték. a zálogjog hatálya kiterjed a zálogtárgy helyébe lépő vagyontárgyra, illetve értékre is [5:104. ];

7 Zálogjog V. A zálogjog járulékossága A biztosított követelés kizárólag pénzkövetelés lehet; nem pénzbeli szolgáltatás biztosítása esetén a nemteljesítéséből eredő kártérítési vagy egyéb pénzkövetelés; A zálogjogot főszabályként nem lehet önállóan átruházni; a biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára; a biztosított követelés egy részének átruházása vagy átszállása esetén a régi és az új zálogjogosultat azonos ranghelyen, a követeléseik arányában illeti meg a zálogjog; a biztosított követelés átruházása alatt nem érthetjük a biztosított követelés szerződésátruházás [Ptk. 6:208. (1) bekezdés] keretében történő átruházását; A különvált zálogjog: a járulékos zálogjogot - írásbeli szerződéssel - a zálogjogosult önállóan, tartozása biztosítékául átruházhatja a saját hitelezőjére; a zálogjog átruházása harmadik személyekkel szemben általában attól az időponttól hatályos, amikor a különvált zálogjog jogosultját a nyilvántartásba zálogjogosultként bejegyezték, vagy az engedményezésről való értesítés szabályainak megfelelő alkalmazásával, értesítést kapott a zálogjog átruházásáról a különvált zálogjogot csak az általános szabályok [Ptk. 5:99. (3) bekezdés] szerint lehet harmadik személyre átruházni, a zálogjog biztosítéki célú átruházásával biztosított követeléstől különvált zálogjogként nem.

8 Zálogjog VI. A zálogjog alapítása és létrejötte Zálogjog mint dologi jog létrejöttének feltételei: jogcímes ügylet zálogszerződés írásba kell foglalni kézizálog esetén pótolhatja a zálogjogosult által kiállított értékpapír fogyasztói zálogszerződésre különös szabályok jogszabály rendelkezése absztrakt dologi ügylet Kézizálog esetén birtokátruházás zálogtartó részére is lehet óvadékra különös szabályok Jelzálogjog esetén a megfelelő nyilvántartásba való bejegyzés ingatlan-nyilvántartás lajstrom hitelbiztosítéki nyilvántartás rendelkezési jog

9 Zálogjog VII.- A felek jogai és kötelezettségei a kielégítési jog megnyílta előtt Kézizálog esetén a zálogjogosult tarthatja birtokában a zálogtárgyat a visszterhes letét szabályai szerint zálogkötelezett / személyes kötelezett ellenőrizheti a zálogtárgy állagát és használatát a zálogkötelezettet/ személyes kötelezettet megilleti a kicserélés joga kiegészítő biztosíték nyújtása, a zálogjogosult a túlzott biztosíték részére való arányos kiadása a zálogfedezet védelme érdekében a zálogtárgyat a zálogjogosult értékesítheti, ha az értékcsökkenés a kielégítést veszélyezteti zálogkötelezett felszólítása ellenére a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot a zálogkötelezett a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordíthatja Jelzálog esetén a zálogkötelezett tarthatja birtokában a zálogtárgyat, de köteles azt épségben megőrizni rendeltetésszerűen használat, hasznosítás joga; a körülírással meghatározott zálogtárgyat feldolgozni, átalakítani, egyesíteni, vegyíteni és elidegeníteni a zálogjogosult ellenőrizheti a zálogtárgy állagát és használatát a zálogjogosult gyakorolhatja a károsodás veszélye esetén a veszélyeztetettet megillető jogokat a zálogfedezet védelme érdekében a zálogtárgyat a zálogjogosult értékesítheti, ha az értékcsökkenés a kielégítést veszélyezteti zálogkötelezett felszólítása ellenére a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot a zálogkötelezett a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordíthatja

10 Zálogjog VIII. A felek jogai követelés elzálogosítása esetén Az elzálogosított követelés kötelezettjének írásbeli értesítését követően a zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerződés módosítása a zálogjogosulttal szemben hatálytalan A kötelezett a zálogjogosulttal szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkezett kifogásokat érvényesítheti/ellenköveteléseket számíthatja be a zálogkötelezettel szemben; A teljesítés az engedményezés szabályai szerint alakul a követelés kötelezettje a zálogkötelezett részére köteles teljesíteni, amíg a zálogjogosult személyét, székhelyét/lakóhelyét, szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározó teljesítési utasítást nem kap; ezt követően a teljesítési utasításnak megfelelően a teljesítési utasítás az elzálogosításról szóló értesítésbe foglalható, egyébként a zálogkötelezettől kell, hogy származzék; ha az elzálogosításról szóló értesítés megjelölte a zálogjogosultat, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag a zálogjogosult adhat, a kielégítési jog megnyílta után a teljesítési utasítás nem érinti a számlavezető banknak a számlatulajdonossal szemben a számla- illetve betétszerződés alapján fennálló jogait és kötelezettségeit a zálogkötelezett a zálogjogosult kérésére köteles az elzálogosított követelés érvényesítéséhez szükséges okiratokat átadni; a zálogjogosult maga is esedékessé teheti a követelést;

11 Zálogjog IX. A zálogjog érvényesítése a kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet a fizetésiszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítése csak bírósági végrehajtás útján; a kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlásának módozatai (a jogosult választ!); a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése; fogyasztói zálogszerződés esetén csak nyilvánosan, kivéve, ha a felek a kielégítési jog megnyílása után írásban eltérően állapodtak meg; írásbeli előzetes értesítési kötelezettség (értékesítést megelőző 10 nap, fogyasztói szerződésnél 30 nap); zálogtárgy birtokbavételéhez való jog (ingó: 10 nap, ingatlan 20 nap, lakóingatlan: 3 hónap) kereskedelmi ésszerűség követelménye az értékesítés során (vélelem: ha tőzsdei áron vagy az adott piacon szokásos módon) írásbeli elszámolási kötelezettség és a befolyt összeg felosztása a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése; fogyasztói zálogszerződés esetén - óvadék kivételével nem gyakorolható ez a jog; lex commissoria tilalma fennmaradt; Vételi ajánlatot tehet a zálogkötelezettnek, a ki 20 napon belül fogadhatja el; Az egyéb érdekeltekkel közölni kell az ajánlatot, kifogást emelhetnek 20 napon belül; Óvadék esetén fennmaradt a közvetlen kielégítés joga az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése; Követelést biztosító alzálogjog vagy kezesség érvényesítése révén is; a kielégítési jog gyakorlásának átvétele; a rangsorban előrébb álló, írásban, költségek megtérítése mellett a kielégítési jog gyakorlását megkezdő zálogjogosult tájékoztatási kötelezettsége a kielégítési jog gyakorlásának felfüggesztése vagy korlátozása; a zálogkötelezett, a személyes kötelezett vagy bármely más személy, akinek ehhez jogi érdeke fűződik a törvényi szabályok megsértése esetén

12 Zálogjog X. A zálogjog megszűnése A zálogjog megszűnik, ha a zálogjogosult lemond a zálogjogáról, és a kézizálogtárgyat visszaadja a zálogkötelezettnek/a jelzálogjogot törlik a megfelelő nyilvántartásból; a zálogtárgy elpusztul vagy megszűnik anélkül, hogy más vagyontárgy lépne a helyébe; a kézizálogjog jogosultja elveszíti a zálogtárgy birtokát, kivéve, ha késedelem nélkül birtokvédelmi eljárást vagy birtokpert indított; a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, megszűnik; a követelést kielégítő személyes kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására fennmaradhat; ha ugyanaz a személy lesz a zálogkötelezett és a zálogjogosult a zálogjoggal biztosított követelés biztosítékául fennmarad; a zálogjoggal biztosított követelés elévül; a zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti vagy a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi; ha a zálogtárgy értékesítésére a zálogfedezet védelme érdekében kerül sor; a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog, ha forgalomban jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik személy megszerzi a zálogtárgyat; A zálogjogosult kötelezettségei a zálogjog megszűntekor a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni; a zálogjog törléséhez hozzájárulni; a zálogkötelezett számlavezetőjét vagy azt a zálogtartót a zálogjog megszűntéről írásban értesíteni; zálogtartó a zálogjog megszűntéről való írásbeli értesítés kézhezvételét követően késedelem nélkül köteles a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni vagy a számláján jóváírt zálogtárgynak a zálogkötelezett számláján való jóváírásáról rendelkezni;. A különvált zálogjog jogosultja köteles a zálogjog megszűnésekor és az eredeti zálogjogosultra való visszaszállásakor az eredeti zálogjogosulttal elszámolni.

13 Földhasználati jog 5:145. [Földhasználati jog a föld és az épület szétváló tulajdonjoga esetén] (1) Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg. (2) Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges mértékben jogosult a föld használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket. a föld és a rajta álló épület tulajdonjogának elválását az 5:18.-5:20. szabályozzák; megállapodás vagy a föld tulajdonosának rendelkezése alapján; a föld- és épülettulajdonos közötti jogviszony szerződéssel rendezhető; a szerződéses viszony ingatlan-nyilvántartási feljegyzéssel dologi hatályúvá tehető; a földhasználati jog célhoz kötöttsége hangsúlyos: az épület (rendeltetésszerű) használatához szükséges mértékben; a költségviselés a használat arányában; elmaradt az épület átruházásával vagy öröklésével kapcsolatos szabály [régi Ptk (2) bekezdés], mert a tulajdon fő szabályként átruházható és örökölhető Az átruházással kapcsolatosan az 5:19. (2) bekezdés tartalmaz különös szabályt

14 Haszonélvezeti jog I. A haszonélvezeti jog létrejötte és terjedelme A haszonélvezeti jog létrejötte Jogügyleti alapítás esetén két feltétel: jogcímes ügylet: a haszonélvezet alapítására irányuló szerződés vagy más jogcím dologi ügylet: az ingó dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén ingatlan-nyilvántartási bejegyzése; Jogszabályon alapuló haszonélvezet létrejöttére vonatkozó szabályozás változatlan A haszonélvezet tárgyi és időbeli terjedelme: a haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik; kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik; a természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn; jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető;

15 Haszonélvezeti jog II. A haszonélvező jogállása Haszonélvező: jogosult a haszonélvezet tárgyának birtoklására, használatára, hasznosítására és hasznai szedésére; a haszonélvezet keletkezésekor meglevő, természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel állatállománnyal, árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor pótlási vagy értékmegtérítési kötelezettség terheli; Ha e kötelezettség teljesítés e veszélyben van, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet; több haszonélvező egymás közti viszonyára a közös tulajdon szabályait, a haszonélvezeti jog megsértéséből eredő igényekre a tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni; A haszonélvezet gyakorlása során: a haszonélvező a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. a haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyának gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes lenne; a haszonélvező viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal kapcsolatos terheket; a haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el; a haszonélvezet megszűnésekor a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti; a haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye;

16 Haszonélvezeti jog III. - A haszonélvezet megszűnése A haszonélvezet megszűnik: a haszonélvezeti jogról való lemondással, ha a haszonélvező e jogáról a kötelezetthez címzett nyilatkozattal lemond; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni; az ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jogot a nyilvántartásból törlik; a határozott időtartam lejártával, illetve a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát; ha a haszonélvezet tárgya vagy annak jelentős része elpusztul; a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani, de ha helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled; a tulajdonos kérheti a haszonélvezet helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását; ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép, a haszonélvezet erre terjed ki; ha a dolog helyébe pénzösszeg vagy követelés lép, a tulajdonos és a haszonélvező is követelheti ennek az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelel; a tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre a célra a haszonélvezőnek átengedheti;

17 Haszonélvezeti jog IV. - A jog és követelés haszonélvezete haszonélvezettel terhelt jogot vagy követelést a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni; ha a haszonélvezetnek olyan jog a tárgya, amelynél fogva valaminek a szolgáltatását lehet követelni, a haszonélvező és a szolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra megfelelően irányadók azok a szabályok, amelyek a jog átruházásának esetén a jog megszerzője és a kötelezett közötti jogviszonyra vonatkoznak; követelés haszonélvezője jogosult a követelést érvényesíteni, illetve felmondással esedékessé tenni; ha a követelést a haszonélvező hajtja be, a követelés érvényesítéséért a jogosulttal szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel; a haszonélvezőnek a követelésre vonatkozó más rendelkezése semmis; az adós teljesítésével a szolgáltatás tárgyát a követelés jogosultja szerzi meg, azzal, hogy azon a haszonélvező a teljesítéssel egyidejűleg haszonélvezetet szerez.

18 A használat joga a használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti; jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait; a használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át; a használatra a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni;

19 A telki szolgalom alapítása Telki szolgalom a telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni; telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat; elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik; A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez; korábban: a telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kellett eljárni A telki szolgalom megszűnése: a bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges. A szolgalom megszűnik, ha a jogosult - bár ez módjában állt - tizenöt éven át nem gyakorolta vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák; a telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges;

20 A közérdekű használat Közérdekű használat: kizárólag ingatlanra; közérdekből; a jogszabályban feljogosított személyek javára; hatóság határozatával ; alapítható. tartalmilag szolgalom vagy más használati jog (földhasználat, haszonélvezeti jog vagy használat joga); a használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár; a használati jog alapításából eredő károkat a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni;

21 Köszönöm a figyelmüket!