II.4.3. KÖZMŰVESÍTÉS

Átírás

1 KÖZMŰVESÍTÉS

2 A terület általános jellemzése: VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Kunpeszér közigazgatási területe Bács-Kiskun megye É i középső részének szélén a kunszentmiklósi járáson belül Kunszentmiklós, Kunadacs, Tatárszentgyörgy, Dabas és Bugyi által határolt területen található. A település és térsége a Duna menti síkság és a Duna-Tisza közi síkvidék területének határán, ezen belül a Csepel-Mohácsi-síkság ÉK i és a Kiskunsági-homokvidék ÉNy i határán, a Solti-sík ÉK i Csepelisík DNy i, valamint a Kiskunsági-homokhát ÉNy i részére eső tájegységén helyezkedik el a mbf.-i tengerszint feletti magasságon. A terület enyhe lejtésű a belvízcsatornák felé mutató, fő lejtésviszonya K-ÉK ről Ny-DNy i irányú. Az alacsonyabb területek a közigazgatási terület Ny i részein találhatóak, míg a belterület a középmagas részen települt. Vízgazdálkodás: A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben meghatározott víztestek állapotértékelése és a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések: A vizek védelmét, a vízhasználatokat és a vízgazdálkodás többi elemét, azaz a vízpolitikát az Európai Unió minden tagállamában a Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelv) szabályozza, mely december 22-én lépett hatályba. Az EU-hoz való csatlakozásunk óta (2004. május 1.) Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírtak végrehajtása. A Víz Keretirányelv általános célja a vizek jó állapotának elérése 2015-ig (indokolt esetben legkésőbb 2027-ig), és a jó állapot hosszú távú fenntartásának biztosítása. Ez a célkitűzés a felszíni és a felszín alatti vizekre egyaránt vonatkozik. A Keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz megfelelő minőségét, hanem a megfelelő vízmennyiséget is jelenti, valamint a vizek és a víztől függő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát is. Fontos, hogy a vizek jó állapotának megőrzése és a társadalom fejlődését, létét, életminőségét biztosító vízszükséglet hosszú távon is fenntartható kielégítése egyszerre valósuljon meg. A Víz Keretirányelv általános céljai az alábbiak: - Megakadályozni a vízi és a vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását; védeni és javítani állapotukat; - Támogatni a rendelkezésre álló vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot; - Fokozottan védeni és javítani a vízi környezetet a veszélyes és mérgező anyagok bevezetésének fokozatos csökkentésével és megszüntetésével; - Biztosítani a felszín alatti vizek szennyezettségének fokozatos csökkentését, megakadályozni további szennyezésüket; - Hozzájárulni az árvizek és aszályok mérsékléséhez. A Víz Keretirányelv a fentebb megfogalmazott célok eléréséhez feladatokat fogalmaz meg, melyek végrehajtásához módszertani előírásokat ad, a feladatok végrehajtását határidőkhöz köti, és a végrehajtást kötelező jelentések adásán keresztül ellenőrzi; mulasztások esetén pedig szankcionál. A Víz Keretirányelv ezen feladatok között előírta, hogy az EU minden tagállama 2009 végéig készítsen a vízgyűjtő területeire vízgyűjtő-gazdálkodási terve(ke)t, amely összefoglalja a vízgyűjtőn található vizek állapotfelmérése alapján azokat a szabályozásokat, programokat, intézkedéseket, amelyek biztosítják a 2

3 Keretirányelvben kitűzött célt, azaz a vizek jó állapotának elérését és a jó állapot fenntarthatóvá tételét, azaz a teendőket 2015-ig és az azt követő 12 évben. Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve a 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat mellékleteként jelent meg. Ezen anyagban az ország négy vízgyűjtőre és 42 tervezési alegységre lett felosztva, melyen belül Kunpeszér közigazgatási területe az 1-10 számú Duna-völgyi főcsatorna tervezési alegységre esik. A tervezés legkisebb egységei a víztestek, melyek közül a felszíniek a vízfolyások és az állóvizek, valamint egy külön csoportban találhatóak a felszín alattiak. A felszíni víztesteket a Keretirányelv 3 kategóriába sorolja: természetes, erősen módosított és mesterséges víztestek. A Keretirányelv szerint a természetes vízfolyásoknál és állóvizeknél a jó ökológiai és kémiai (vízminőségi) állapot elérése a cél. Míg az erősen módosított és a mesterséges vizeknél a jó kémiai (vízminőségi) állapot és a jó ökológiai potenciál elérése és fenntartása a cél. Felszín alatti vizeknél pedig a jó mennyiség és a jó kémiai (vízminőségi) állapot elérése és fenntartása a cél. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv az 1-10 számú Duna-völgyi főcsatorna tervezési alegységre vonatkozóan is tartalmazza a víztestek állapotértékelésének eredményét, valamint a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A Tervben az érintett víztestekre meghatározott célkitűzések megadott határidőre történő eléréséhez és megőrzéséhez biztosítani kell felszíni vizek esetén a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendeletben rögzített vízszennyezettségi határértékek betartását. Kunpeszér közigazgatási területén 2 db vízfolyás víztest található: víztest neve víztest típusa - Duna-völgyi főcsatorna mesterséges - XXIII. csatorna mesterséges Minősítés, állapot, célok, intézkedések: Ökológiai állapot: jó Kémiai állapot: Duna-völgyi főcsatorna felső: jó XXIII. csatorna: adathiány Természeti értékei miatt védett terület: védett, jelentősen károsodott Víztestre vonatkozó környezeti célkitűzés: a jó potenciál fenntartandó A szükséges intézkedések: - erózió-érzékeny területre vonatkozó művelési mód és művelési ág váltás (csak a DVCS esetében) - vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ág váltással - a belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarendszer, ill. üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) - vízfolyások mellett vízvédelmi puffersáv kialakítása és fenntartása - mederrehabilitáció síkvidéki kis- és közepes vízfolyásokon, beleértve fenékküszöbök, fenékgátak átépítését (csak a XXIII. csatorna esetében) - vízfolyások medrének fenntartása (csak a DVCS esetében) - szennyvíztisztítás megoldása a Szennyvíz Program szerint (csak a DVCS esetében) - élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő 3

4 élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok további intézkedésekre - károsodott, víztől függő védett élőhelyek védelme, rehabilitációja érdekében a felszíni vízhasználatokat érintő beavatkozások Kunpeszér közigazgatási területén (a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerint) állóvíz víztest nem található. A közigazgatási területet 5 db felszín alatti víztest érinti: víztest neve víztest jele víztest típusa közig. terület - Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő É i rész sp sekély porózus K-i 0,5 %-a - Duna-Tisza köze Duna-völgy É i rész sp sekély porózus 99,5 %-a - Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő É i rész p porózus K-i 0,5 %-a - Duna-Tisza köze Duna-völgy É i rész p porózus 99,5 %-a - Nyugat-Alföld pt.1.2 porózus termál Minősítés, állapot, célok, intézkedések: Mennyiségi állapot: Kémiai állapot: gyenge, oka: vízszintsüllyedés, vízmérleg, szárazf. FAVÖKO (sp ) jó, de bizonytalan, oka: vízmérleg, szárazf. FAVÖKO (sp ) jó, de bizonytalan, oka: vízmérleg (p , p ) gyenge, oka: vízszintsüllyedés (pt.1.2) jó (sp , sp , p , p , pt.1.2) Víztestre vonatkozó környezeti célkitűzés: a jó állapot elérhető (sp , pt.1.2) a jó állapot fenntartandó (sp , p , p ) A célkitűzés elérése: mennyiségi: 2027 (sp ) 2021 (pt.1.2) A szükséges főbb intézkedések (döntően az sp és az sp víztestre vonatkozóan): - élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok, további intézkedésekre - nitrát-érzékeny területekre vonatkozó művelési mód és művelési ág váltás - állattartótelepek korszerűsítése, a trágyaelhelyezés és hasznosítás megoldása - csatornázás, vagy szakszerű egyedi szennyvíztisztítás és -elhelyezés megoldása a Szennyvíz Programban szereplő agglomerációkban - további csatornarákötések megvalósítása - szakszerű szennyvíziszap elhelyezés és hasznosítás megoldása a Szennyvíz Programban szereplő és azon kívüli településeken - engedély nélküli, illetve engedélytől eltérően működő vízhasználatok megszüntetése, felülvizsgálata - vízhasználatok módosítása - vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ág váltással - csapadék-gazdálkodás, beszivárgás növelése egyéb területeken - víztakarékos növénytermesztési módok alkalmazása - a belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve (csatornarendszer, ill. üzemeltetésének módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése) 4

5 - kommunális hulladéklerakók rekultivációja - belterületi csapadékvíz-gazdálkodás - belterületi jó vízvédelmi gyakorlatok - vízkezelési technológia módosítása, vagy áttérés másik vízbázisra az ivóvízminőség biztosítása érdekében (Ivóvízminőség-javító Program) - ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása - ivóvíz-biztonsági terv készítése és a tervben meghatározott biztonsági intézkedések megvalósítása - a vizek állapotát veszélyeztető szennyezett területek kármentesítése (Kármentesítési Program) - felszín alatti vizek szennyeződésének megakadályozása - szakszerű kútkiképzés, kútrekonstrukció - utak-vasutak vízelvezető rendszerének korszerűsítése A Kunpeszér közigazgatási területét érintő víztestenként megfogalmazott fentebb részletezett célok, intézkedések településrendezési tervben kezelendő releváns részleteit az alábbi fejezetek tartalmazzák. Vízrendezés: Kunpeszér település felszíne viszonylag egyenletes, bár egyes területein enyhén hullámos, a közigazgatási terület belvízcsatornák menti, illetve a Ny i és D i részén lévő mélyebb területein réti talajok, lápos réti talajok találhatóak, míg a közigazgatási terület ÉK i részein futóhomok, humuszos homok talajok fordulnak elő. A település területe szerepel a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló módosított 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendeletben foglaltak szerinti C enyhén veszélyeztetett települések között. Az ADUVIZIG tájékoztatása szerint a település a Pálfay-féle belvíz-veszélyeztetettségi besorolás szerint a III, azaz a belvízzel közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik, melyet a korábbi csapadékos évek tapasztalatai is igazoltak a település belterületének mélyebben fekvő részein. A rendezési szinteket, illetve a beépített területek csapadékvíz elvezető rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz maximális tározási vízszint mellett is befogadóba vezethető legyen. A telkek csapadékvíz-elvezetését úgy kell kialakítani, hogy a víz az építményekben, közterületen kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a szomszédos telkek, építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. Csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. A település belterületi csapadékvíz elvezető hálózatának rendszere a település természetes mélyvonulatait követve alakult ki. A jelenleg működő rendszer a belterület vízelvezetésére épült. A csapadékvíz elvezetés általában nyílt árkos rendszerű, illetve egyes helyeken a burkolatok melletti határoló felületeken történik. (A jelenleg meglévő belterületi vízelvezető rendszer döntően az években készült.) Ezen meglévő vízelvezető hálózatok (döntően 90 %-ban földmedrű szikkasztó árkok) többé-kevésbé megfelelően biztosítják és várhatóan a későbbi beépítéseket követően is többé-kevésbé megfelelően biztosítani tudják a megfelelő karbantartás, a talajok általában jó víznyelése és jó víztartása (ilyen értelemben megfelelő vízgazdálkodási tulajdonságai), az általában viszonylag magas, illetve közepes talajvízszintek, valamint a megfelelő lejtésviszonyok miatt a belterületi vízelvezetést. A település belterületén üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező csapadékvíz-csatorna hálózat, felszíni vízelvezető mű nincsen. A belterület csapadékvizeinek a befogadója a belterülettől D-DNy ra húzódó XL. Csatorna. Belvízzel veszélyeztetett területek a belterület DK i és DNy i 5

6 Időszakosan belvíz alá kerülő területek a belterület DK i szélén (Dózsa, Arany, Széchenyi, illetve Béke u.), illetve a DNy i részén (Kossuth u.), valamint a Bajcsy-Kossuth u. közötti erdő területén találhatóak. A fentiek miatt és ellenére, illetve ezért a belterületi vízelvezető rendszer felülvizsgálatára a vízelvezető árkok és csatornák teljes kiépülését és karbantartási utasításait is tartalmazó vízrendezési terv készítését javasoljuk a későbbi 2010-eshez hasonló esetleges csapadékosabb évek által okozható károk megelőzésére. Ezen túlmenően szorgalmazzuk a hálózat mielőbbi megépítését és az előírások szerinti karbantartását, üzemeltetését, hogy a várható későbbi beépítéseket követően is megfelelő, megbízható legyen a belterületi vízelvezetés. Továbbá a csapadékvíz-elvezető hálózatok üzemeltetését az elkészítendő települési belvíz-kárelhárítási (belvíz-védekezési) tervben foglaltak alapján kell végezni, illetve ezen tervet időnként felül kell vizsgálni. Ezen terv elkészítéséig Kunpeszér község veszély-elhárítási tervében beleértve annak speciális részelemeként elkészített Árvíz, belvíz, helyi vízkár fejezetében előírtakat szükséges figyelembe venni. A térség talajainak vízgazdálkodási tulajdonságai, továbbá a nyugalmi talajvízszintek a belterület alatt általában közepes és kis mélysége, továbbá a nem mindenhol megfelelő lejtésviszonyok miatt a beépített, illetve beépítésre szánt mélyebb területek belvizek szempontjából veszélyeztetettek, míg a magasan fekvő területek kevésbé veszélyeztetettek, melyet a néhány évvel korábbi csapadékos évek tapasztalatai is igazolnak a korábbiak szerint. A külterületen található közcélú csatornák az alábbiak: Állami kezelésű főművek: Csatorna neve Kezdő szelvény Végszelvény szelvényszám terv max. szelvényszám terv max. (cskm) fenékszint bvsz. (cskm) fenékszint bvsz. (mbf.) (mbf.) (mbf.) (mbf.) - Duna-völgyi főcsatorna ,03 94, ,51 94,72 - XXIII. csatorna ,02 94, ,41 95,73 A csatorna kezelője: Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Kunszentmiklósi Szakaszmérnöksége (6090 Kunszentmiklós, Hold u. 1.) Társulati kezelésű művek*: Csatorna neve Kezdő szelvény Végszelvény szelvényszám terv max. szelvényszám terv max. (cskm) fenékszint bvsz. (cskm) fenékszint bvsz. (mbf.) (mbf.) (mbf.) (mbf.) - XXIII/a. csatorna XXXVI. csatorna , , XXXVI/1. csatorna , , XXXVII. csatorna , , XXXVII/1. csatorna , , XXXVIII. csatorna , , XXXVIII/1. csatorna XXXVIII/1-a. csatorna XL. csatorna , ,20 - A csatorna kezelője: Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat 6

7 (6087 Dunavecse, Munkácsy telep 1-3.) *: Az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló évi CCXLIX. törvény értelmében állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, amelyek vonatkozásában vízitársulat vagyonkezelői joga, vagy kezelői joga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vagy egyébként vízitársulat üzemeltetésében állnak, e törvény erejénél fogva (2014. január 1.-től) a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerülnek. Ugyanakkor a évi CCXLIX. törvénnyel módosított vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 3. (6) bekezdésének előírásai szerint a vízitársulat az állami tulajdonú műveken az üzemeltetési és fenntartási feladatokat a vagyonkezelői jogának, vagy kezelői jogának az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséig köteles ellátni. Kunpeszér közigazgatási területe a Dél-Duna völgyi belvízrendszer számú Kunszentmiklósi belvízvédelmi szakasz területére esik. A terület fő befogadója a Duna-völgyi főcsatorna, mely gravitációsan, illetve szivattyúzva kerül Bajánál a Dunába. A fentieken túlmenően létezhetnek még üzemi csatornák a közigazgatási területen, melyek Önkormányzati, illetve Mg. Szövetkezeti kezelésbe vannak, ezekről azonban nem rendelkezünk adatokkal. A település közigazgatási területén található belvízcsatornák mindegyike a Duna-völgyi főcsatorna kivételével időszakos vízfolyásnak minősül. A beépítésre szánt területek kijelölésénél, illetve az építési (rendezési) szintek meghatározásánál figyelemmel kell lenni a terület talajvíz viszonyaira, valamint arra, hogy a kérdéses területről a csapadékvíz megfelelő eséssel az érintett befogadóba mértékadó belvízszint mellett is bevezethető legyen. Mély fekvésű területen az épületek alápincézése csak komoly műszaki megszorításokkal lehetséges. Természetes korlátot jelentenek a vízjárta területek, melyeknek feltöltését csak abban az esetben javasoljuk, ha vízpuffer szerepüket alternatív záportározó kiváltotta. A fejlesztésbe mély fekvésű területrész a szükséges mértékű feltöltés és alkalmas pótlólagos vízrendezés nélkül célszerűen nem vonható. A külterületi beépítés során vízrendezési érdekből az alábbi építési tilalmi területeket kell biztosítani: A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet értelmében: - az állami tulajdonú (Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő) csatorna, tározó és holtág partvonalától számított 6,0 m-t; - az egyéb tulajdonú (Társulati, Önkormányzati és Üzemi kezelésű) csatorna és tározó partvonalától számított 3,0 m-t fenntartási célokra szabadon kell tartani, ezen a területen (parti sávon) gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható, ahol csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el a 3. -ban foglaltak szerint. A Vízügyi Igazgatóság /2014. számú adatszolgáltatásában foglaltak alapján: - A Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornák partélétől számított 10,0 m-en belül semmilyen, 10,0-15,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető. - A társulati kezelésű csatornák partélétől számított 4,0 m-en belül semmilyen, 4,0-10,0 m között pedig csak ideiglenes jellegű létesítmény építhető. 7

8 A természet védelméről szóló évi LIII. tv ban foglaltak szerint természeti területen tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. Az előzőeken túlmenően a fenti rendelet szerinti vízjárta területek beépítésével és hasznosításával kapcsolatosan is a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A rendelet pontjában foglaltak értelmében vízjárta területnek minősülnek többek között az időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen: - az olyan terepmélyedések, síkvidéki erek, semlyékek, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak, - a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített, - a folyók elhagyott ősmedrei, a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete a folyó egykori medrére vezethető vissza. Ilyen a fenti rendelet szerinti rendszeresen belvízjárta, belvízveszélyes területek a Megyei Területrendezési Tervben foglaltak alapján a belterület DK i szomszédságában, valamint a közigazgatási terület ÉNy i területének jelentős részén, illetve Ny i szélén találhatóak, melyet a korábbi térképek és a területen található növényzet, valamint egyéb adatok is igazolnak, így a rajzi munkarészen is feltüntetésre kerültek. A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, vasút, csatorna, nyomvonalas létesítmények) építtetője, illetve fenntartója a természetes lefolyás biztosításával az illetékes vízügyi hatóság előírásainak megfelelően köteles gondoskodni. A vizek természetes lefolyását, illetve szabad áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. Vízhasznosítás: Kunpeszér közigazgatási területén jelentősebb engedélyezett öntözőtelep, öntözőcsatorna, vízügyi érdekből biztosítandó építési tilalmi terület nincs a Vízügyi Igazgatóság, illetve a Vízügyi Hatóság adatszolgáltatása szerint. Fejlesztési tervekről nincs tudomása a hatóságnak. A közigazgatási terület É i középső részén a Bugyiba vezető út K i oldala mellett található egy kis tó, mely vélhetően korábban anyagnyerő hely volt. Ezen kívül halastavak, horgásztavak a település közigazgatási területén nem találhatóak és tervezett létesítményekről sincs tudomásunk. A térséget érintő a rendezési terv léptékében is számottevő fentieken túli a közeljövőben megvalósítandó vízrendezési, vízhasznosítási jellegű fejlesztésekről, kezdeményezésekről nem tudunk. Adatszolgáltatás szerint ilyen jellegű beavatkozáshoz elvi, vagy létesítési engedélyt nem kértek a Vízügyi Hatóságtól. Közműellátás: A település vízellátása (közműves vízellátás): Kunpeszér község önálló vízművel rendelkezik. A település belterületének vízellátása a helyi vízbázis fúrt kútjairól történik. A vízbázis 2 db kútja a 313 hrsz.-ú ingatlanon (vízmű telepen) üzemel. A vízellátás vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, melynek száma: K6K3599/06. és /2010. számú határozattal módosított /1995. Vízikönyvi szám: V/1227. Érvényes: február 28.-ig. 8

9 A szükséges vízmennyiség a belterület DK i részén a 313 hrsz.-ú ingatlanon lévő 1. számú (B.11. kataszteri számú), 1985-ben létesített, 156,5 m talpmélységű, 118,0-130,0 m között szűrőzött 270 l/p üzemi vízhozamú, valamint a 2. számú (B.12. kataszteri számú), 1988-ban létesített, 100,0 m talpmélységű, 70,3-89,2 m között szűrőzött 440 l/p üzemi vízhozamú kútból biztosított. Az 1. számú kút főüzemi kút, míg a 2. számú kút csúcsüzemi kút. A vízbázis fejlesztésének tervezéséről nincs tudomásunk. Az éves lekötött vízigény: m 3 /év A vízmű és a vízhálózat mértékadó kapacitása: 858 m 3 /nap (a vízbázisok csúcsidei kapacitása: 42,6 m 3 /h) A 2013-ban termelt vízmennyiség: m 3 /év A község átlagos napi vízigénye: 68 m 3 /nap A vízellátó rendszer (vízbázis, illetve vízmű) szabad kapacitással rendelkezik, vízigény növekedést ki tud elégíteni. A vízhálózat hossza a bekötések nélkül 3004 m, a bekötések száma 281 db. A vezetékes vízhálózat teljes hossza 5810 fm. A vezetékes vízhálózat 1985-től folyamatosan épült ki. Vezetékes vízzel ellátott a belterület és a belterület ÉK i széle mellett lévő gazdasági terület, valamint Középpeszér egy része. A település területén NA mm ac., NA 110 és 160 KPE csőből épült ki a vízvezeték hálózat. A hálózati nyomást és a tűzivíz igényt a belterület Ny i részén a 211 hrsz.-ú ingatlanon lévő AK típusú 50 m 3 -s hidroglóbusz biztosítja. A vízmű vízkezelővel nem rendelkezik. A 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelettel módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében, azaz a szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában nyilvántartott minőségi kifogással érintett települések listájában februárjáig Kunpeszér szerepelt a víz határérték feletti ammóniumion- (>0,5 mg/l) és vastartalma (>0,2 mg/l) miatt. Ezen melléklet február 02. óta hatálytalan a 22/2013. (II. 1.) Korm. rendelet 3. c) pontja értelmében. A korábbi 47/2005. (III. 11.) Korm. rendelettel módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletének B) részének 2. pontjában a település a víz határérték feletti ammóniumion (>0,5 mg/l) tartalma miatt szerepelt. A rendelet értelmében a kifogásolt paraméterek határérték alá történő csökkentését december 25.-ig kellett volna megoldania a településnek. A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletét hatályon kívül helyezte az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 22/2013. (II. 1.) Korm. rendelet 3. (c) pontja. A fenti rendeletben foglalt vízminőségi követelményeknek minden tekintetben megfelelő minőségű víz mielőbbi biztosításáról gondoskodni kell, vagyis ezen komponensek esetében az elkövetkezendő években a vízminőség javítását célzó beruházásra van szükség. Jelenleg a kutak vizét nem kezelik a vízmű telepen. A Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program, ezen belül a Kék-Víz Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás keretében EU-KEOP forrásból készül Kunpeszér vízminőség javítására vonatkozó tervdokumentációja. Az erre vonatkozó /2013. számú elvi vízjogi engedélyben foglaltak szerint a település vízellátása a Dunai Kistérségi Rendszer Tass-Gudmonfoki parti szűrésű vízbázisáról kerül biztosításra távvezetéken keresztül. (Ezzel párhuzamosan a Gudmon-foki vízbázis a tervezett beruházásokhoz kapcsolódóan bővítésre (4 db parti szűrésű kút fúrásával) és rekonstrukcióra kerül.) Kunpeszér és Kunadacs ellátására a Kunszentmiklósi NÁ 300 gerincvezetéktől a Kunbábonyon keresztül új távvezeték 9

10 épül. Kunbábonyig NÁ 200 KPE, majd a Kunbábony határában tervezett nyomásfokozótól Kunpeszér irányába NÁ 125 KPE ivóvíz távvezeték épül, mely összekötésre kerül a meglévő belterületi vízhálózattal. A kunpeszéri hidroglóbuszra a kunbábonyi nyomásfokozó szivattyú emeli a vizet. Emellett a vízminőség-javító program keretében sor kerül a település vízhálózatának részleges rekonstrukciójára, mely 755 m vezetéképítést, 2 db mosatási csomópont kialakítását, 7 db tolózár, 5 db tűzcsap, illetve 160 db bekötés cseréjét jelenti. A tervezett beruházásnak I. félévének végéig kell megvalósulnia. A tervezett beruházás hosszú távon biztosítja a megfelelő vízminőséget a településen. A Vízmű üzemeltetője a BÁCSVÍZ Zrt. (6000 Kecskemét, Izsáki út 13.) A település fejlődésével szükségessé váló vízigény növekedést az előírt minőségben a jelenlegi vízmű, illetve a jövőben a kistérségi rendszer, illetve a vízbázis(ok) kapacitása megfelelő minőségben a fentiek szerint biztosítani tudja. A község ivóvíz készlete földtanilag védettnek tekinthető, jelenleg szennyeződése nem tapasztalható. A vízmű vízbázisára a különböző pontszerű és diffúz szennyező forrásokon kívül a felhagyott és szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutak jelentik a legnagyobb potenciális veszélyforrást, ezért eltömedékelésük a rétegvíz készlet védelme érdekében elsősorban indokolt az üzemelő vízbázis védőidomainak védelme érdekében. A vezetékes ivóvízhálózat a település belterületén gyakorlatilag teljesen kiépített (90 % feletti az ellátottság). A belterületen és a belterület bővítésével tervezett lakó- és a belterület melletti gazdasági területek a meglévő hálózat bővítésével elláthatóak és ellátandóak vezetékes ivóvízzel. Külterületen a vízellátás egyedi fúrt kutakból biztosított és a tervezett távvezetéktől távol eső területeken biztosítható a későbbiekben is. A szükséges oltóvíz biztosítására vonatkozóan a lehetőségek és megoldások tekintetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben foglaltakat kell betartani. A településekre vonatkozó fontosabb előírások az alábbiak: - Egyirányú táplálás (ágvezeték) esetén a vízhálózati gerincvezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 kell legyen. - Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm 2 -es kiáramlási keresztmetszetnél a létesítmények tűzveszélyességi osztályától függően legalább 2-4 bar kifolyási nyomást kell biztosítani. - A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és a tűzcsapcsoportok kivételével egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. - A településen és a létesítményekben az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. - Az elsőfokú tűzvédelmi hatóság engedélyével oltóvízellátásra 200 m-en belül figyelembe vehető természetes, vagy mesterséges víznyerő helynek kell lennie, vagy a szükséges oltóvizet más műszaki megoldással kell biztosítani. - A tűzcsapokat állandóan hozzáférhetően kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. - A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. Egyedi kutas vízellátás: A bel-, illetve külterületen előforduló egyedi kutas vízellátás létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. c. bekezdése alapján a jegyző hatósági engedélye szükséges. A létesítendő kútból legfeljebb a létesítő házi vízigényének maximum 500 m 3 /év mennyiségig terjedő biztosításáig termelhető ki víz a parti szűrésű, karszt-, vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül kizárólag a talajvíz felhasználásával. Talajvíznek minősül az első vízzáró réteg felett található vízkészlet. 10

11 A fentebb rögzített talpmélységtől mélyebb kutak, s a rendelettől eltérő vízbeszerzés vízjogi engedély köteles. A vízjogi engedélyezési eljárásokban a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. és a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet előírásai az irányadók. Öntözővíz igény a vezetékes vízen kívül a felszín alatti vizek közül csak a talajvízből elégíthető ki a VITUKI ajánlásai szerint az öntözött növénykultúra víznormája alapján a meghatározott vízkontingensen belül. A fentiek oka, hogy a Kiskunsági-homokvidék beleértve Kunpeszér közigazgatási területének K i részét is talajvízszint süllyedési problémái miatt a nem ivóvízellátásra történő hidegvíz feltárás, felhasználás az OVF utasítása alapján korlátozás alá esik. Ennek értelmében ilyen célra (pl: öntözés) csak maximum 30 m mélységű kutak létesíthetők (az első vízzáró réteg feletti vízkészlet igénybevételével) korlátozott számban és korlátozott időtartammal. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kiskunsági-homokvidék és az ahhoz hasonló problémákkal (homokos, kevésbé jó vízraktározó képességű talaj, mély talajvízszint, stb.) küzdő területeken mely érinti Kunpeszér közigazgatási területének K i részét is a halastavak, horgásztavak vízigényének biztosítására felszín alatti vízkészletek igénybevétele nem megengedett. Javasolt az egyedi vízszennyezési lehetőségek, szakszerűtlenül, engedély nélkül fúrt csőkutak ellenőrzési rendszerének kimunkálása. További vonatkozó előírások: Egyedi kutas vízellátás esetén a fentieken túl a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a módosított 18/1996. (VII. 13.) KHVM és a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet előírásai is betartandók a létesítés, üzemeltetés és a védőtávolságok tekintetében. A víz minőségére vonatkozó követelményeket "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről" szóló módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásai szerint kell alkalmazni a különböző átmeneti rendelkezések figyelembe vételével. Vízbázis-védelem: Üzemelő vízbázis: A Kunpeszér községi vízmű vízbázisának védőterülete, védőidoma kijelölésre került a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást biztosító vízilétesítmények védelméről rendelkező 123/1997. (VII. 31.) Korm. rendelet értelmében. A tárgyi közcélú vízilétesítmény védőterülete, védőidoma az ADUVIZIG szeptember 19.-én kelt /2002. számú (Vízikönyvi szám: V/1227) határozatában került kijelölésre. Az engedély határozatban foglaltak szerint a VIKUV Rt. modellezési vizsgálatainak eredményeként a kunpeszéri vízmű vízbázisának külső, illetve hidrogeológiai A és B védőövezetének kijelölése nem szükséges, ugyanis a vízműkutak esetében még a 100 éves elérési idejű frontnak sincs felszíni metszete. A vízműkutak védőidomának vertikális kiterjedése -50 és -150 m mélységek (azaz +45 mbf., illetve -55 mbf. szintek) közt került meghatározásra. A szűrőzött szint fedőjében lévő rétegösszlet mindkét kút esetében erősen tagolt, homokos, iszapos, agyagos kifejlődésű. A határozatban előírt védőövezet, védőidom lehatárolások: - Belső védőövezet felszíni határai: az 1. és 2. számú vízműkutak köré írható 10 m sugarú köröket magába foglaló négyzet alakú bekerített vízmű terület. - Külső védőövezet (6 hónapos elérési idő): kijelölése nem szükséges - Hidrogeológiai védőövezet A zóna (5 éves elérési idő): kijelölése nem szükséges 11

12 - Hidrogeológiai védőövezet B zóna (50 éves elérési idő): kijelölése nem szükséges, de a felszín alatti (rétegbeni) védőidom (50 éves elérési idejű) lehatárolása előírt. A hidrogeológiai B zóna védőidom határai: Egy a vízműkutak köré írható kb. 500 m sugarú szabálytalan kör, melyen belül a földfelszínhez viszonyított legközelebbi pont -50 m (+45 mbf.), a földfelszínhez viszonyított legtávolabbi pont pedig m (-55 mbf.). A vízbázis védőterületének és rétegbeni védőidomának (belső védőövezet-védőidom, illetve hidrogeológiai B védőövezet rétegbeni védőidom) kijelölése után a védőterületek és védőidomok által érintett ingatlanokra vonatkozóan az önkormányzatnak be kell tartani (érvényesíteni kell) a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben szereplő, valamint a kijelölő határozatban előírt ingatlanhasználati korlátozásokat, amelyekkel megakadályozható a vízkészletet veszélyeztető tevékenységek betelepülése a védőterületekre, valamint megakadályozható a vízkészletek jelenlegi állapotának (mennyiségi, minőségi) romlása. Az üzemelő vízbázis rétegbeni védőidom lehatárolását a tervlapokon feltüntettük. Távlati vízbázis: Kunpeszér település közigazgatási területét távlati ivóvízbázis, valamint az ehhez kapcsolódó védőterületek nem érintik. Szennyvízcsatornázás, szennyvízelhelyezés: A településen kiépített szennyvízcsatorna hálózat üzemel, melyen keresztül a községi szennyvíztisztító telepre kerül elvezetésre a szennyvíz. A szennyvíztisztító telep kizárólag Kunpeszér szennyvizeit fogadja. A község szennyvízcsatorna hálózatának és települési szennyvíztisztító telepének fenntartására és üzemeltetésére vonatkozóan a /2009. számú határozattal, V/2422 vízikönyvi számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az engedély december 31.-ig érvényes. Megjegyezzük, hogy Kunpeszér 2000 lakosegyenértéknél (LE) kisebb terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású, normál területen lévő agglomerációba nem tartozó település. Az üzemeltetési engedély szerint néhány nyomott szakasz kivételével gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna hálózat épült a település érintett részén (belterületi lakóterületeken és a belterület melletti gazdasági területeken). Az üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint a településen 3 db átemelő (2 db közbenső és 1 db végátemelő) épült. Az I. (vég)átemelő a Béke u. DNy i végén, a II. átemelő a Bajcsy-Zs. Béke u. sarkán, míg a III. átemelő a Kossuth u. ÉNy i részén épült. A település területén NÁ 200 mm KG-PVC és NÁ 90 és 63 mm KPE csőből épült ki a szennyvízcsatorna hálózat. A bekötő csatornák NÁ 150 KG-PVC csőből épültek. A gravitációs csatornák hossza a bekötések nélkül m, míg a nyomóvezetékek hossza 956 m. (A végátemelőtől a szennyvíztisztító telepig 473 m nyomóvezeték épült.) A település bővítési területein figyelembe kell venni a csatornahálózat kiépítésénél a többször módosított 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben foglaltakat a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásának tekintetében. A szennyvíztisztító telep a belterületi lakóterületek szélétől D re mintegy 400 m-re került megépítésre a 316 (jelenleg 316/2) hrsz.-ú ingatlanon. 12

13 A telep SBR rendszerű eleveniszapos mélylégbefúvásos biológiai tisztítás-technológia időprogrammal vezérelve (anaerob-anox, aerob, ülepítő) iszap elősűrítéssel, nitrifikációval, denitrifikációval biológiai és vegyszeres foszforeltávolítással. A szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása: 68 m 3 /d (63 m 3 /d csatornán érkező és 5 m 3 /d szippantott szennyvíz), 870 LE ban a szennyvíztisztító telepre érkezett szennyvízmennyiség: m 3 /év átlagosan 39,4 m 3 /d, azaz a telep alulterhelt. A szennyvíztisztító telep védőtávolsága: 150 m (a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) jelenleg már nem hatályos függelékében foglaltak alapján). A telep védőterülete által érintett területek beépítetlen és a későbbiekben sem beépíthető területek. A tisztított szennyvíz befogadója XXXVII. csatorna cskm szelvénye Kunpeszér közigazgatási területén, ahonnan a Duna-völgyi főcsatornába kerül. Az elősűrített szennyvíziszapot (2,5 % szárazanyag tartalom; 2,0 m 3 /d) a BÁCSVÍZ Zrt. kecskeméti szennyvíztisztító telepére szállítják időszakonként további kezelésre (stabilizálásra, hasznosításra). A rácsszemetet a Dunaújváros-kisapostagi regionális szilárd hulladéklerakó telepre szállítják elhelyezés céljából. Kunpeszérről a szippantott szennyvizeket (nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizeket) a községi tisztítótelep fogadó műtárgyára szállítják. A csatornahálózattal a későbbiekben sem ellátott külterületeken ezután is keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizeket továbbra is a községi szennyvíztisztító telepen kialakított nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogadó helyre, azaz a települési szennyvíztisztító telep fogadó műtárgyára kell szállítani. A szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep úgy került kialakításra, hogy biztonsággal be tudja fogadni és kezelni tudja a várható lakó- és gazdasági terület bővüléssel járó a jelenlegi állapothoz képest többlet szennyvízmennyiségeket is. A fentieket összefoglalva a vízellátás, a szennyvízelvezetés, -tisztítás és -elhelyezés, a vízrendezés, illetve a vízhasznosítás területén egyaránt figyelembe kell venni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásait. Földgázellátás: Kunpeszér község belterületének földgázellátását a belterületre D ről érkező kiépített 8 bar nyomású nagyközép-nyomású gázvezetékről biztosítják. A belterületi lakó- és gazdasági területeket ellátó nyomásszabályzóhoz D ről a 0306 és 0316 hrsz.-ú földutak mentén érkezik a φ 90 KPE vezeték, mely csak Kunpeszért látja el vezetékes földgázzal. A nagynyomású földgáz távvezeték gázátadó állomása Kunpeszéren kívül Kunadacs közigazgatási területén található. A DN 400 és DN 600 Városföld-Adony nagynyomású (60 bar) gázvezeték, valamint a gázátadó állomás és azok biztonsági övezete Kunpeszér közigazgatási területét nem érinti. A község belterületének D i szélétől mintegy 230 m-re a 0316 hrsz.-ú földút mellett a 0327/13 hrsz.-ú ingatlanon nyomásszabályozó épült, ahonnan 3 bar nyomású gázvezeték hálózat került kialakításra a település gázellátására. 13

14 A gáznyomásszabályzó gyártmánya: Fiorentini RD 160/MT 80 nyomásfokozat: 8/3 bar A gázhálózat gerincvezetéke a nyomásszabályzótól vezetve φ 90 és 63 KPE vezetékkel, míg a további elosztó hálózat φ 32 KPE vezetékkel épült. A nyomásszabályzótól a gerincvezeték a Béke és Vörösmarty, illetve a Kossuth u.-ban vezet. A létesítmények kisnyomású gázellátását ingatlanonként épített 3/0,03 bar nyomásszabályozók beépítésével biztosítják. A háztartások ~ 90 %-a rákötött a hálózatra. A meglévő gáznyomás-szabályzó és a hálózat rendelkezik szabad kapacitással, így a lakó- és gazdasági övezet bővítésével a növekvő gázigény a 3,0 bar nyomású gázhálózat továbbépítésével, illetve nagyobb ipari gázigény esetén a nagyközép-nyomású gázvezetékről nyomásszabályozó telepítésével biztosítható. A gázellátó vezetékek védőtávolságait az MSz 7048 és az MSz 7487/2 szabvány, valamint a 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet tartalmazza. A földgázvezeték tulajdonosa az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. (telephely: Győr, Puskás T. u ) A földgázvezetékek üzemeltetője az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Szabadszállási Kirendeltsége (6080 Szabadszállás, Dózsa Gy. u. 10.) Gázvezetékek építés az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. által jóváhagyott tervek alapján végezhető. Villamos-energia ellátás: A község villamos energia ellátása több oldalról biztosított. A 20 kv-s vezeték ÉNy i, D-DNy i, illetve DK i irányból van kiépítve. A belterületre ÉNy i és DK i irányból bekötő 20 kv s hálózatokról leágazva épültek a belterületi általában oszloptranszformátorok, ahonnan 0,4 kv-s kisfeszültségű általában légvezeték hálózatok épültek. A településfejlesztéssel érintett területek villamos energia ellátása kis-, illetve középfeszültségű hálózat bővítéssel, esetenként új transzformátor állomások telepítésével biztosítható. A hálózat bővítésénél be kell tartani a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásait. Légvezeték hálózat és a földkábelek védőtávolságait, valamint a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet, illetve az MSz 151/5-86. és az MSz 7487/2-80 tartalmazza. A bővítéssel érintett területrészek energia igényét az EDF DÉMÁSZ Zrt. Üzemigazgatóságnál (EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft Kecskemét, Szultán u. 2.) kell bejelenteni. Villamos energia hálózat építés és bővítés az EDF DÉMÁSZ Zrt. (EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.) által jóváhagyott tervek alapján végezhető. A középfeszültségű villamos energia hálózat üzemeltetője a DÉMÁSZ Zrt. Üzemigazgatóság (EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft Kecskemét, Szultán u. 2.). Elektronikus hírközlés: A község közigazgatási területén a Magyar Telekom Nyrt. üzemeltetésében lévő gerinchálózat (fényvezető kábel hálózat), valamint optikai kábel nem üzemel. 14

15 A település ellátása mikro hálózaton keresztül biztosított. A község telefonhálózata kiépült, a távhívó hálózatba bekötötték. A körzetszám: 76. A telefonhálózat üzemeltetője a Magyar Telekom Nyrt. (6000 Kecskemét, Kálvin tér 10/12.) A telefonhálózat részben kábel (a 20 kv-s légvezetékkel rendelkező u.-ban), részben pedig légvezeték (a többi utcában) kialakítással épült. A mikro jelvevő a belterület Ny i részén a 188 hrsz.-ú ingatlanon a Magyar Telekom Nyrt. mobil távközlő tornyán található, ahonnan a hálózat kiépült. A vezetékes telefonhálózat a település fejlesztésével tovább bővíthető. A község közigazgatási területén belül 1 db mobil távközlő torony (erősítő állomás) van kiépítve. A Magyar Telekom Nyrt. tornya a belterület Ny i részén a Kossuth u.-ban a 188 hrsz.-ú ingatlanon üzemel. Ezen létesítmény lehetővé teszi a település fejlesztésével párhuzamosan a hírközlő berendezések további bekapcsolását is. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a további mobiltelefon bázisállomás tornyok telepítése előtt be kell szerezni a területileg illetékes földhivataltól az érintett termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatot. Az építési engedély, illetve a bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységeket a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 18. -a tartalmazza. A községben a vezetékes műsorelosztó (kábel TV) hálózat kiépült. A hálózat üzemeltetője a Vidékháló Telekommunikációs Kft. (6000 Kecskemét, Rákóczi út 22.). Belterületen döntően a 0,4 kv-s légvezeték hálózat oszlopain épült ki a hálózat, csak rövid szakaszokon található földkábel. Központ (fejállomás) nem került kialakításra, 2 db node szekrény (helyi elosztó központ) a belterületen és 1 db a Polgármesteri Hivatal épületében (Béke tér 8.) található. A települést ellátó hálózat DNy ról Kunadacs-Kunbábony irányából villamos légvezeték oszlopokon épült ki. A hálózat a település bővülése esetén bővíthető. A település jelentősebb vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó cégei: Magyar Telekom Nyrt. (T-home) (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.), DIGI Kft. (1134 Budapest, Váci út 35.) A elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének szabályait a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 26. -a részletezi. A településrendezési terv keretei, eszközrendszere nem befolyásolják (nem korlátozzák) a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a szolgáltatások szabad áramlását, a szabad szolgáltató- és szolgáltatásválasztás, az esélyegyenlőség, az egyetemes szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítását, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, új technológiák elterjedési lehetőségét. Kunpeszér közigazgatási területét érintő kormányzati célú, illetve a fentieken túl jelentős elhelyezési igénnyel bíró külön célú elektronikus hírközlési hálózatfejlesztésekről nem rendelkezünk információkkal. Kecskemét, augusztus hó. Csuvár Gábor 15

16

17 Távlati 200m 3 /nap víztermelés 50 éves elérési idejő rétegbeli védıidom kontúrja (Védıidomnak nincs felszíni metszete)

18

19

20 Elektromos energiaellátás

21