KI KICSODA A SEPA-ban RÖVIDEN

Átírás

1 2.0 változat, március Olvassa az EPC blogot! Kövesse az EPC-t a Twitteren! Csatlakozzon az EPC-hez a LinkedIn-en! Magyar SEPA Egyesület 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja Telefon: , Fax: sepahungary@sepahungary.hu Honlap: European Payments Council (aisbl) Avenue de Tervueren 12/B, 1040 Brussels, Belgium Telefon: , Fax: secretariat@epc-cep.eu Honlap: KI KICSODA A SEPA-ban RÖVIDEN Ü Jelen kiadványunkban áttekintést adunk a SEPA jövôképet európai szinten meghatározó fôbb szereplôkrôl, azok szerepérôl és feladatairól. Az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012 februárjában elfogadott EU rendelet bevezetô részének (5) bekezdése értelmében a Bizottságnak 2012 végéig felül kell vizsgálnia a SEPA egészének irányítási rendszerét, és szükség esetén javaslatot kell benyújtania. E felülvizsgálat során többek között az EPC összetételét, az EPC és egy átfogó irányítási struktúra például a SEPA-Tanács közötti kölcsönhatást, illetve ezen átfogó struktúra szerepét kell megvizsgálnia 1. (SEPA rendelet, ld. 2. oldal). Kiadványunkat a késôbbiekben e felülvizsgálati folyamat fényében aktualizáljuk majd. A SEPA jövôkép Ü Az Egységes Euró Fizetési Övezet SEPA az Európai Unió eurófizetésekkel kapcsola - tos integrációs kezdeményezése. Az euróbankjegyek és -érmék évi bevezetését követôen a politikai döntéshozók az euró-pénzforgalmi piac harmonizálására fordították figyelmüket. E rendszerek integrációja természetes lépés abba az irányba, hogy az euró valóban és maradéktalanul betölthesse az egységes európai fizetôeszköz szerepét. Ü Az Egységes Euró Fizetési Övezet egy olyan földrajzi térség, ahol az állampolgárok, a vállalatok és a gazdaság más szereplôi tartózkodási helytôl és országhatártól függetlenül azonos jogok és kötelezettségek mellett tudják lebonyolítani mind a belföldi, mind a külföldi euróalapú fizetési mûveleteiket. A SEPA tagja 27 EU tagország, valamint Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc. Ü Az európai hatóságok által kidolgozott koncepció lényege az, hogy a SEPA-ban valamennyi euróalapú fizetési mûvelet belföldinek minôsül, vagyis megszûnik a különbségtétel az országhatáron belüli és az országok közötti mûveletek között. A kitûzött célnak megfelelôen a SEPA fizetési módok végül felváltják a jelenlegi euróalapú nemzeti fizetési instrumentumokat. 1 Idézet az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, az Európai Parlament által február 14-én elfogadott rendeletbôl (SEPA rendelet). 1

2 Az euróövezet közös valutájának, az eurónak a bevezetése teljes egészében csak a SEPA létrejöttével valósul meg, azaz amikor a fogyasztók, a vállalkozások és a kormányzatok ugyanolyan könnyen, hatékonyan és biztonságosan tudnak készpénz nélküli fizetéseket végrehajtani egyetlen pénzforgalmi számláról, azonos fizetési eszközökkel bárhol az euróövezetben, mint jelenleg azt országon belül teszik. Az Európai Bizottság és az Európai Központ Bank közös közleménye 2 A SEPA rendelet Ü Az Európai Parlament 2012 februárjában elfogadta az euróátutalások és -beszedések technikai követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló rendeletet, amely az eurózóna tagországaira vonatkozóan február 1-ét szabja meg végsô határidôként a rendelet által elôírt alapkövetelmények teljesítésére. Az eurózónán kívüli tagországok számára ez a határidô október 31. Ü A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ez az az idôpont, amikortól az euróátutalások és -beszedések eddig alkalmazott nemzeti eszköztárait felváltja a SEPA átutalás (SCT) és a SEPA beszedés (SDD). A SEPA fizetési modellek és szabályokat az EU kérésére a felhasználói közösségekkel való szoros párbeszéd során az Európai Fizetési Tanács (ld. 10. oldal) alakította ki. A SEPA rendelet az Európai Bizottság jogkörébe utalja a SEPA átutalás és SEPA beszedés technikai követelményeinek meghatározását és azok szükség szerinti módosítását. Ü A SEPA rendelet tíz éven belül a második jelentôs jogi lépés az EU döntéshozói által célul tûzött egységes eurófizetési piac megteremtésére. A SEPA-val kapcsolatos jogszabályi háttérrôl bôvebb információ található az EPC honlapján (SEPA Legal and Regulatory Framework). A SEPA sikere gazdasági és politikai szempontból is igen fontos. A SEPA teljesen összhangban áll az Európa 2020 stratégiával, amelynek célja egy olyan intelligensebb gazdaság létrehozása, amelyben a siker az innovációnak és a rendelkezésre álló erôforrások hatékonyabb felhasználásának köszönhetô. Az Európai Parlament március 12-i és március 10-i, a SEPA végrehajtásáról szóló állásfoglalásai, valamint a Tanács december 2-án elfogadott következtetései egyaránt kiemelték a SEPA-ra való gyors átállás fontosságát. Az euróátutalások és -beszedések technikai követelményeinek megállapításáról szóló rendelet (SEPA rendelet) bevezetô részének (2) pontja május 4-i sajtóközlemény: Egységes Euró Fizetési Övezet. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank közös közleménye ( 3 Idézet az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, az Európai Parlament által február 14-én elfogadott rendeletbôl (SEPA rendelet). 2

3 Az Európai Bizottság (European Commission EC) Ü Az Európai Bizottság az EU általános érdekeit képviseli, és központi szerepet játszik a jogszabály-javaslatok (a Parlamentnek és a Tanácsnak történô) elôterjesztésében, az uniós szakpolitikai intézkedések irányításában és megvalósításában, (a Bírósággal közösen) az uniós jog végrehajtásában, valamint a nemzetközi színtéren folytatott tárgyalásokban 4. Az Egységes Euró Fizetési Övezet története 1990-ig nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság közzétette Making payments in the Internal Market (Pénzforgalmi szolgáltatások az egységes belsô piacon) címû jelentését, amely felvázolta egy egységes euró fizetési övezet létrehozásának tervét. A jelentés megállapította, hogy az egységes belsô piac elônyei csak akkor válhatnak teljessé, ha az egyének és vállalkozások pénzátutalásaikat az egyik országból a másikba ugyanolyan gyorsan, megbízhatóan és olcsón tudják majd lebonyolítani, mint ahogy azt a legtöbb tagország esetében ma belföldön teszik. Ü 1998-ban az Európai Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén az EU jelentôs elmaradásban van az egységes belsô piac nyújtotta elônyök kiaknázását illetôen, ezért megismételte az európai pénzügyi szektor integrációjára vonatkozó felhívását és fokozta az Egységes Euró Fizetési Övezet megteremtésére irányuló munkát. Ü A SEPA politikai ösztönzôjeként az Európai Bizottság s különösen annak Belsô Piacok és Szolgáltatások Fôigazgatósága figyelemmel kíséri az egyes tagországokban a SEPA-ra történô átállás terén elért elôrehaladást, s arról évente jelentéseket tesz közzé. 5 Ü Az Európai Központi Bankkal szorosan együttmûködve az Európai Bizottság kiadta Az egységes eurófizetési térség (SEPA) megvalósítása: Útiterv a közötti idôszakra címû közleményét 6. Az Útiterv valamennyi érintett fél: az európai és nemzeti szintû hatóságok, a szakmai közösség, valamint a SEPA fizetési módok igénybevevôi számára meghatározza a szükséges teendôket az alábbi prioritásokkal: (1) az átállás elômozdítása; (2) a SEPA-val kapcsolatos tájékozottság növelése és a SEPA-termékek népszerûsítése; (3) a SEPA stabil jogi feltételeinek kialakítása és a SEPA elôírásainak való megfelelés erôsítése; (4) az innováció támogatása; (5) A szükséges szabványosítás és átjárhatóság biztosítása; (6) SEPA-irányítás egyértelmûvé tétele és javítása. Ü Az Európai Bizottság látja el a Nemzeti SEPA Koordinációs Bizottságok EU Fóruma (ld. 9. oldal) elnöki tisztét is, továbbá az Európai Központi Bankkal közösen létrehozta a SEPA Tanácsot (ld. 8. oldal). Ü A Európai Bizottság SEPA-val kapcsolatos szerepérôl és tevékenységérôl további információk találhatók a weboldalon. Egy év múltán jóváhagyva az Európai Bizottságnak az egységes eurófizetési módokra való átállás kötelezô határidejének megállapítására vonatkozó javaslatát, az Európai Parlament és az Európai Tanács is csatlakozott ahhoz a nagyszabású feladathoz, amelynek célja a pénzforgalmi rendszerek hatékonyságának növelése, annak érdekében, hogy egységes, elérhetô áron nyújtott, magas színvonalú elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások álljanak az ügyfelek rendelkezésére Európa-szerte. Michel Barnier, az Európai Bizottság Belsô Piacok és Szolgáltatások biztosa 7 4 Ld. Európai Bizottság honlapja: 5 Az Európai Bizottság Szolgálatának a SEPA átállás helyzetérôl szóló legutóbbi éves jelentés (Annual Progress Report on the State of SEPA Migration) elérhetô az EPC honlapján: reports_case_studies_and_indicators 6 Communication from the European Commission Completing SEPA: a Roadmap for Az Európai Bizottság december 20-i sajtóközleménye: Commissioner Michel Barnier Welcomes Agreement by Council and Parliament Establishing SEPA Migration End-Dates (Michel Barnier Biztos üdvözli az Európai Parlament és a Tanács SEPA átállás kötelezô határidejének megállapítására vonatkozó döntését.) 3

4 Az Európai Bizottság új szerepe a SEPA fizetési módok további alakításában Ü A SEPA rendelet (ld. 2. oldal) újradefiniálja a SEPA átutalás és SEPA beszedés alakításának folyamatát. Mindeddig az Európai Fizetési Tanács (ld. 10. oldal) volt az, aki a SEPA fizetési módokat és szabályokat kidolgozta a nemzetközi szabványalkotó testületek által megalkotott globális technikai szabványok alapján, a felhasználókkal folytatott szoros párbeszéd során. Mostantól kezdve viszont a SEPA átutalást és a SEPA beszedés szabályait az Európai Bizottság határozza majd meg. Ü Ez azt jelenti, hogy a SEPA fizetési módoknak meg kell felelniük a SEPA rendelet 5. cikkelyében valamint a rendelet mellékletében elôírt technikai követelményeknek. A SEPA rendelet lehetôséget ad az Európai Bizottságnak arra, hogy a rendelet mellékletében elôírt technikai követelményeket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (delegated acts) útján idôrôl idôre módosítsa. Ü A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az EU döntéshozatali mechanizmusának új elemei, melyeket a decemberében életbe lépett Lisszaboni Szerzôdés, konkrétan az Európa Unió mûködésérôl szóló szerzôdés 290. cikkelye hívott életre. Míg az európai jogszabályokat az EU jogalkotói a 27 ország szakminisztereibôl álló Miniszterek Tanácsa és a 754 fô közvetlenül megválasztott EP képviselôbôl álló Európai Parlament hagyják jóvá, addig az Európa Unió mûködésérôl szóló szerzôdés 290. cikkelye lehetôséget ad az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arra, hogy a nem törvényalkotási aktusok elfogadásának jogát az Európai Bizottságra, mint a végrehajtó testületre delegálja. Ü Az ilyen jogszabályok esetében az Európai Bizottság kötelezi magát arra, hogy a jogszabály elôkészítés során konzultál az EU tagországok kormányai által kijelölt szakértôkkel. Az egyéb érdekcsoportokkal történô konzultációra vonatkozó szabályok még kialakításra várnak. Ü A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról részletesebben az EPC negyedévenként megjelenô elektronikus hírlevelében olvashat. (EPC Newsletter: The New European Decision- Making Landscape: How the European Commission Rules Through Delegated Acts.). Az Európai Bizottság többször kiemelte, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását illetôen széles körû önállósággal rendelkezik, és a szakértôk konzultációs, nem pedig intézményi szerepet töltenek majd be a döntéshozatali eljárás során 8 8 EPC Hírlevél 13. szám (2012. január): The New European Decision-Making Landscape: How the European Commission Rules Through Delegated Acts. (Új európai döntéshozatali forma: mit jelent a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon keresztüli szabályozás?) 4

5 A Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (Economic and Financial Affairs ECOFIN) Ü Az Európai Unió Tanácsa a tagországokat képviseli. A Tanács a tagállamok szakminisztereibôl áll, és a tárgyalt témától függôen változó összetételben ülésezik. A Tanácsban résztvevô szakminiszterek felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy kormányaik nevében megállapodásokat kössenek. A Tanács döntéshozó-jogalkotó testület. Ü A Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (ECO- FIN) a Tanács egyik legrégebbi testülete, a 27 tagország gazdasági és pénzügyminisztereibôl áll, szükség esetén kiegészítve a költségvetésért felelôs miniszterekkel. A Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa hatáskörébe tartozik többek között a gazdaságpolitikai koordináció, a gazdasági folyamatok nyomonkövetése, a tagországok költségvetési és államháztartási politikájának figyelemmel követése, a közös valuta (beleértve annak jogi, gyakorlati és nemzetközi vetületeit), a pénzpiaci- és tôkemozgások, valamint a harmadik országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok. A SEPA átutalási és SEPA beszedési modellre való áttérés végdátumainak kijelölésével biztosítható a piacok számára az a kiszámíthatóság és ösztönzôerô, amely ahhoz szükséges, hogy a SEPA nyújtotta elônyök mielôbb érvényre juthassanak és megszûnhessenek a korábbi fizetési módok és az új SEPA fizetési modellek párhuzamos fenntartásával járó magas költségek. Az ECOFIN SEPA-val kapcsolatos megállapításai, december 9 Az ECOFIN-nel kapcsolatban további információk olvashatók a eu/policies/council-configurations/economicand-financial-affairs?lang=en weboldalon. 9 Az ECOFIN SEPA-val kapcsolatos decemberi megállapításai elérhetôk az EPC honlapján: knowledge_bank_detail.cfm?documents_id=343 5

6 Az Európai Parlament Ü Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott testülete. Az Európai Parlament 754 tagját az Európai Unió 27 tagállamának választói ötévente választják meg 500 millió polgár képviseletére. Az új európai jogszabályokról számos szakpolitikai területen közösen dönt a Parlament és a tagállamokat képviselô Miniszterek Tanácsa (ECOFIN, ld. 5. oldal). A Parlament a Tanáccsal együtt közös hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió éves költségvetése fölött is. Az Európai Parlament munkáját szakbizottságok útján végzi. A szakbizottságok feladata jogszabályok és saját kezdeményezésû jelentések készítése, módosítása, illetve elfogadása. A szakbizottságok feladata az Európai Bizottság és az ECO- FIN által benyújtott javaslatok megvitatása és szükség esetén jelentés készítése az Európai Parlament plenáris ülése számára. A SEPA rendeletet (ld. 2. oldal) az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON) bírálta el. Az Európai Parlament 2009 márciusában, majd 2010 márciusában felszólította a Bizottságot, hogy szabjon világos, megfelelô és kötelezô (...) határidôt a SEPAeszközökre való átállásra vonatkozóan, amely dátum után minden eurófizetést a SEPA-szabályoknak megfelelôen kell végrehajtani. 10 A SEPA a belsô piac alapvetô eleme, amely nélkülözhetetlen a belsô piac hatékony mûködéséhez, s amely egyúttal alapot nyújt a belsô piac fejlôdését szolgáló más fejlesztésekhez is. Sari Essayah, az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON) tagja, az Európai Parlament SEPA rendelettel kapcsolatos jelentéstevôje 11 A SEPA-ra való áttérés kötelezô végdátumaira vonatkozó megállapodás azt mutatja, hogy az EU intézményei a válsággal való küzdelem közepette is tevékenyen dolgoznak a pénzügyi szolgáltatások belsô piacának elmélyítésén, melynek alapja a közös európai valuta, az euró. A megállapodás az euró iránti bizalmi szavazásnak tekinthetô, és meggyôzôdésem, hogy az mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások számára elônyös lesz. Sharon Bowles, az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON) elnöke 11 Az Európai Parlamentrôl és a Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságáról (ECON) további információk olvashatók az Európai Parlament és az ECON honlapján ( Az Európai Parlament márciusi és márciusi határozatai. 11 Az Európai Parlament december 20-i sajtóközleménye: Cheaper, Faster and Saver Cross-Border European Payments (Olcsóbb, gyorsabb, biztonságosabb határokon átnyúló eurófizetések) 6

7 Az Európai Központi Bank (EKB)/az Eurórendszer Ü Az EKB Európa közös valutájáért, az euróért felelôs központi bank. Az Eurórendszerbe az EKB, valamint az eurót bevezetô országok nemzeti bankjai tartoznak. Az EKB fô feladata, hogy megôrizze az euró vásárlóerejét és ezáltal az árak stabilitását az euróövezetben. Az euróövezetet az Európai Unió azon 17 tagállama alkotja, amelyekben 1999 óta bevezették az eurót. 12 Ü Az európénzforgalmi piac integrációjának ösztönzôjeként az EKB régóta hangoztatja, hogy a monetáris unió addig nem lehet teljes, amíg Európa a fizetési forgalom minden területén át nem tér a közös elektronikus európénzre. Az EKB a politikai hatóságokkal, a bankszektorral és a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevevôivel való szoros párbeszéd keretében aktívan követi a SEPA megvalósításának folyamatát, amelyrôl rendszeres helyzetjelentéseket tesz közzé. Az EKB által létrehozott SEPA mutatók folyamatosan jelzik a SEPA piaci bevezetésének alakulását (ld. az EKB SEPA témájú weboldalainak elérését lejjebb). Az EKB az Európai Bizottsággal közösen elnökli a SEPA Tanácsot (ld. 8. oldal). Közel tíz évvel a közös valuta bevezetése után a közös fizetési módok bevezetése egy újabb jelentôs lépést jelent a termékek és szolgáltatások egységes európai piaca mellett a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának megteremtése felé. Gertrude Tumpel-Gugerell, Az Európai Központi Bank Végrehajtó Tanácsának tagja 13 További információért keresse fel az EKB honlapját ( valamint az EKB SEPA-val foglalkozó weboldalait ( ig következô EU tagállamok vezették be az eurót, mint nemzeti valutát: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. 13 EKB weboldal: 7

8 A SEPA Tanács Ü A SEPA Tanácsot, amelynek tagjai a pénzforgalmi piac keresleti és kínálati oldalának képviselôi (így az Európai Fizetési Tanács is), az Európai Bizottság és az EKB hozta létre 2010 júniusában. A SEPA Tanács feladata az egységes lakossági európénzforgalmi piac megvalósításának elômozdítása az érintett érdekcsoportok magas szintû bevonásával, valamint egyetértés kialakítása a SEPA teljes megvalósításához szükséges soronkövetkezô lépéseket illetôen. A SEPA Tanács nem helyettesíti a nemzeti, illetve európai szinten mûködô jelenlegi szervezeteket. A SEPA Tanács konkrét céljai: Ü A SEPA jövôkép valóra váltásának elômozdítása, stratégiai iránymutatás az lakossági eurófizetések lebonyolításával kapcsolatban az EU-ban. Ü A SEPA fizetési módokra történô átállás folyamatának figyelemmel kísérése és támogatása. Ü A SEPA folyamat átláthatóságának és ellenôrizhetôségének biztosítása az öszszes érintett szereplô bevonásával. Ü A SEPA Tanács ajánlásokat, illetve állásfoglalásokat fogalmazhat meg, lehetôség szerint konszenzussal. A SEPA Tanács tagjai felé elvárás, hogy az ôket delegáló közösségek véleményét képviseljék. A SEPA Tanács kötelezô érvényû intézkedéseket nem hozhat. A SEPA Tanács júniusi alakuló ülésén a tagok egyöntetûen kinyilvánították határozott támogatásukat a SEPA átutalási, illetve SEPA beszedési modellekre történô átállás végdátumainak EU jogszabályban történô meghatározását illetôen. A SEPA Tanács nyilatkozata 14 A SEPA Tanáccsal kapcsolatban további információk olvashatók az Európai Bizottság, illetve az EKB SEPA Tanácsot bemutató weboldalain: A SEPA Tanács SEPA végdátumokra vonatkozó nyilatkozata [Formal Declaration on SEPA Migration End-Date(s)] elérhetô az EPC honlapján: cfm?documents_id=416 8

9 A Nemzeti SEPA Koordinációs Bizottságok EU Fóruma A 2008 októberében létrehozott EU fórum az egyes tagországok nemzeti SEPA koordinációs bizottságai számára lehetôséget nyújt arra, hogy egymás tevékenységét megismerjék, a közös érdeklôdésre számot tartó kérdéseket megtárgyalják az EU illetékes intézményeivel, és véleményt cseréljenek a SEPA átállással kapcsolatos kérdésekrôl és követendô gyakorlatokról. A fórum az Európai Bizottság elnökletével évente kétszer ülésezik. A Nemzeti SEPA Koordinációs Bizottságok elsôrendû feladata a SEPA megvalósításának nemzeti szinten történô irányítása. David Wright (Európai Bizottság Belsô Piaci és Szolgáltatási Fôigazgatóság) 15 A Nemzeti SEPA Koordinációs Bizottságok EU Fórumának üléseirôl további információk találhatók a sepa/ec_en.htm weboldalon. A nemzeti SEPA átállási tervek elérhetôk a weboldalon. 15 A Nemzeti SEPA Koordinációs Bizottságok EU Fóruma elsô ülésének jegyzôkönyve elérhetô az alábbi címen: internal_market/payments/sepa/ec_en.htm 9

10 Az Európai Fizetési Tanács (European Payments Council EPC) Ü Az EPC az európai banki közösség fizetési mûveletekkel kapcsolatos koordinációs és döntéshozó fóruma. Az EPC célja az Egységes Európai Fizetési Övezet (SEPA) létrehozásának elôsegítése és támogatása. Az EPC feladata közös álláspontok kialakítása az alapvetô pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az EPC dolgozza ki az egységes eurófizetési piac megvalósításához szükséges közös fizetési módokat és szabályokat. Az EPC-nek 74 tagja van. Az EPC munkájában 32 ország bankjainak, banki érdekképviseleteinek és pénzforgalmi intézményeinek több mint 300 szakembere veszt részt, ezzel biztosítva az európai piacon jelen levô különbözô méretû és fajtájú pénzügyi intézmények érdekeinek képviseletét. Az Európai Központi Bank (ld. 7. oldal) megfigyelôként vesz részt az EPC munkacsoportjainak munkájában valamint az EPC plenáris ülésén (a plenáris ülés az EPC döntéshozó testülete). Ü Az euróbankjegyek és -érmék évi bevezetését követôen az EU hatóságai felszólították a banki iparágat, hogy alakítsa ki az egységes elekronikus eurófizetések rendszerét. Az EPC feladatai közé tartozik a SEPA fizetési módok karbantartása és továbbfejlesztése a SEPA átutalási és SEPA beszedési modellek szabálykönyveiben elôírtaknak megfelelôen. A SEPA szabálykönyvek közös szabályokat állapítanak meg a pénzforgalmi szolgáltatók számára a SEPA területén belül vezetett, adott A számla és B számla közti fizetési megbízás végrehajtására. A SEPA fizetési modellek a szabványügyi testületek (pl. a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetet) által meghatározott technikai szabványokon alapulnak. A Pénzforgalmi Irányelv (PSD) 28. cikkelyével összhangban az EPC a SEPA fizetési modellekkel kapcsolatos anyagokhoz ingyenes hozzáférést biztosít. Ü A SEPA fizetési módokról részletesebb ismertetés található az EPC weboldalán: What is a Payment Scheme? Ü A konkrét termékeket és szolgáltatásokat az egymással versengô bankok maguk alakítják ki. A SEPA fizetési instrumentumokon alapuló egyedi pénzforgalmi termékek és az azokhoz kapcsolódó jellemzôk kialakítása az EPC hatáskörén kívül esik. A közös elôírások betartása mellett az egyes pénzforgalmi szolgáltatók pénzforgalmi termékeiket saját elhatározásuk szerinti további kiegészítô szolgáltatásokkal egészíthetik ki. Ü Az EPC nonprofit szervezet. A SEPA fizetési instrumentumok szabálykönyvei és az egyéb kapcsolódó dokumentumok ingyenesen letölthetôk az EPC honlapjáról. Az EPC nem szállító, sem nem szolgáltató szervezet. Ü A SEPA átutalási és SEPA beszedési modell a felhasználói közösségekkel való szoros párbeszéd során került kialakításra, hosszabb idô alatt, a piaci igényváltozások figyelembevételével. Az EPC változáskezelési eljárása keretében minden érintett érdekcsoportnak lehetôsége van arra, hogy SEPA fizetési módokkal kapcsolatban módosítási javaslatokat tegyen. A módosítási javaslatokat az EPC három hónapos nyilvános konzultációra bocsátja. A felhasználók széles köre által támogatott javaslatok befogadásra kerülnek. A SEPA átutalási és SEPA beszedési modell szabálykönyveinek módosítására vonatkozó elôírások értelmében a szabálykönyvek új, módosított verziói évente egyszer, az adott év novemberében kerülnek közzétételre, és a következô év novemberében lépnek életbe. Ezzel a bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók számára egy teljes év áll rendelkezésre a felkészülésre az új szabályok alkalmazására. A SEPA fizetési módok változáskezelésével kapcsolatban további információ található az EPC honlapján: SCT/ SDD Rulebook Release Management and Scheme Development. 10

11 Az EPC-nek továbbra is az a célja, hogy a SEPA átutalás és a SEPA beszedés szabálykönyvei az indokolt piaci igények alapján egy kiszámítható változáskezelési eljárás keretében kerüljenek módosításra, illetve továbbfejlesztésre. Az EPC ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a jövôben elôfordulhat, hogy a szabálykönyvek által elôírt változáskezelési rendet rövid határidôvel módosítani kell a SEPA rendelet mellékletében elôírt technikai követelmények Európai Bizottság általi mindenkori módosításainak történô megfelelés érdekében (ld. Az Európai Bizottság új szerepe a SEPA fizetési módok további alakításában címû részt a 4. oldalon). Az EPC által kidolgozott SEPA fizetési instrumentumok az Egységes Euró Fizetési Övezet megteremtésének kulcselemei. A folyamat általános irányítása ugyanakkor nem tartozik az EPC hatáskörébe. Gerard Hartsink, az EPC elnöke Az EPC-rôl további információkat az EPC honlapján olvashat: Shortcut to Who is Who in SEPA EPC document reference: EPC317-10, version Copyright European Payments Council (EPC) AISBL Reproduction for non-commercial purposes is authorised; with acknowledgement of the source. 11