I. A évi képzési terv megvalósulása

Átírás

1 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A FSZK évi Éves képzési tervéről, valamint az intézményi akkreditációhoz kötődő és megvalósított intézkedésekről I. A évi képzési terv megvalósulása I.1. Előzmények A Közalapítvány Kuratóriuma VII. 11-én megtárgyalta és 198/2008. (VII.11.) számú határozatában elfogadta és támogatta a Közalapítvány évre vonatkozó Éves képzési tervét, annak rövid- és hosszú távú szakmai koncepcióját, valamint felkérte a Titkárságot, hogy a dokumentumot legkésőbb július 31-ig terjessze a Közalapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete elé (továbbiakban: SzTT). A Szakmai Tanácsadó Testület a július 14-ei tanácskozásán elfogadta a Közalapítvány évre vonatkozó Éves képzési tervét, amelyből 4 program megvalósítására került sor az év végéig. Ezek a következők: Beszédfogyatékos felnőttek logopédiai ellátása o (Munkaügyi Központ azonosítója:10801) Komplex rehabilitáció multiplikátor képzés o (Munkaügyi Központ azonosítója:10804) Tolmácsolás siketvak személyeknek o (Munkaügyi Központ azonosítója:10212) Intézményfejlesztés, fókuszban a kompetencia központú oktatásfejlesztéssel, a munkavállalásra való felkészítés egyéni programjával o (Munkaügyi Központ azonosítója:10818) A programok összesen 111 fő résztvevő képzését biztosították, 45 napban, 48 fő külső szakértő bevonásával. A programok mindegyike sikerrel valósult meg, amelyek alapján 2009-ben újabb megkeresések várhatók. I. 2. A megvalósított programok részletes ismertetése A Beszédfogyatékos felnőttek logopédiai ellátása (Munkaügyi nyilvántartási szám:10801) című képzés megvalósítója a Közalapítvány Rehabilitációs Programirodája volt. A képzés célja, hogy a logopédusokat - kiegészítő képzés keretében - felkészítse a különböző beszédfogyatékosságban szenvedő felnőttek ellátására. A képzés elvégzésével a résztvevők képessé váltak meghatározni a felnőttkori beszédhibák körét, azoknak főbb attribútumait

2 Megismerték a felnőttkori beszédhibák kezelésének módjait, illetve az egyes beszédhibák esetén alkalmazható speciális szükséglet-kielégítés meghatározását és képessé váltak ezen szükségletek alapszintű kielégítésére. A képzés 90 órában valósult meg, amelyből 60 óra elméleti, 30 óra pedig gyakorlat központú volt. A program kiváló arányban ötvözte az andragógiai módszertár elemeit úgy, mint vitát, előadást, megbeszélést, valamint az intézményi gyakorlatot. A képzés célcsoportjai a közintézményekben dolgozó logopédusok voltak, akik közül 21 fő jelentkezett és végezte el sikeresen a programot, valamint kapott tanúsítványt. A képzés megvalósításában 10 előadó működött közre. A résztvevői visszajelzések alapján a szakterületi blokkra (afázia és dizartia, hangképzési és nyelési zavarok, dadogás) igen nagy igény mutatkozik. Amennyiben elegendő számú jelentkező regisztrálja magát a programon való részvételre és a költségvetés lehetővé teszi, a Titkárság nyitott a képzés megismétlésére. A program forrását a /2006. számú SZMM szerződés biztosította. A Komplex rehabilitáció multiplikátor képzés (Munkaügyi nyilvántartási szám:10804) ugyancsak a Rehabilitációs Programiroda szervezésében valósult meg. A program célja az előadói kompetenciák fejlesztése, speciális szakterületen. A program ezért biztosította, hogy a résztvevők olyan képességek birtokába jussanak, amelyek segítségével képessé válnak a komplex rehabilitáció témakörében tudásuk átadására a munkaügyi központok rehabilitációs munkatársai számára. A program elvégzésével a résztvevők képessé váltak a komplex rehabilitáció jogi, gazdasági környezetének és célcsoportjának bemutatására; a komplex rehabilitáció korszerű elméletének és gyakorlatának (folyamatának) prezentálására. Széleskörű rálátást nyertek a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának módszertani lépéseibe. A program 6 napon keresztül zajlott, összesen 48 órában, napi 8 45 perces foglalkozásokkal. A módszerek tekintetében itt is érvényesültek az andragógiai módszertár követelményei, a kooperatív oktatási módszerek alkalmazásával, úgy mint előadás, megbeszélés, vita. A programon a regionális munkaügyi központok által delegált rehabilitációs szakemberekből 17 fő vett részt és kapott tanúsítványt. A képzés megvalósításában 10 fő előadó működött közre. A program a évi fejezeti forrás terhére valósult meg. A Tolmácsolás siketvak személyeknek (Munkaügyi nyilvántartási szám:10812) című képzés szervezője és megvalósítója a Közalapítvány Magyar Jelnyelvi Programirodája volt. A Magyar Jelnyelvi Programiroda a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás szakmai támogatása című évi fejezeti programja keretén belül együttműködést kezdeményezett a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetségével (JOSZ), a jelnyelvi tolmácsok szakmai - 2 -

3 továbbképzésével kapcsolatosan. A programiroda felmérte a JOSZ-tag jelnyelvi tolmácsok érdeklődését a Magyar Jelnyelvi Programirodán belül kidolgozott, a jelnyelvi tolmácsok továbbképzését célzó programok iránt. Az igényfelmérés eredményei alapján a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége előzetes árajánlat alapján megrendelte a Közalapítványtól a Tolmácsolás siketvak személyeknek című képzés lebonyolítását. A képzésnek kiemelt célja volt, hogy a jelnyelvi tolmácsok megismerjék, elsajátítsák és a gyakorlatban alkalmazzák a felnőtt siketvaksággal élő személyek által használt kommunikációs módszereket. Ezért meg kellett ismerniük a látássérülés következményeit, el kellett sajátítaniuk a látássérültek személyi segítésének alapvető technikáit. A résztvevők a program során megismerkedtek minden olyan speciális feladattal, problémával, amire egy siketvak személy számára alkalmas tolmácsnak fel kell készülnie. Megtanulták a siketvakok által használt speciális kommunikációs segédeszközök használatát. A résztvevők a siketvakságról szerzett általános ismeretek birtokában megismerték az állapot általános jellemzőit, előfordulási gyakoriságát, kialakulásának leggyakoribb okait, és annak következményit. Bővebb ismereteket szereztek az Usher-szindrómáról, továbbá a megismerhették a látássérülés leggyakoribb okait és azon következményeit, amelyek hatással lehetnek a tolmácsolás folyamatára. Elsajátították és megtanulták használni a látó vezető technikát különböző helyzetekben (közlekedés, lépcsőn való kísérés, ajtón, szűk helyen való áthaladás, közlekedési eszközök használata, tárgyak kézbeadásának módja, ülőhelyre kísérés módja). A technikák alkalmazását gyakorlatokon keresztül sajátították el. Megismertek minden olyan kommunikációs technikát, alkalmazási módot annak előnyivel és hátrányaival, amiket siketvak személyek használhatnak. Tájékozottá váltak azokkal a segédeszközökkel kapcsolatban, amiket siketvak személyek használhatnak. Elsajátították a siketvak személyek számára ideális jelnyelvi tolmácsolás jellemzőit, megismerték a tolmácsolás folyamatában várható plusz feladatokat, a tolmácsolási szituációt könnyítő és nehezítő tényezőket. A képzésre 26 fő jelentkezett, akik közül 24 fő képzése valósult meg sikeresen. A képzés Szegeden és Budapesten zajlott, 2 fő képző segítségével. A 2883 kódszámú program fedezetét a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége (JOSZ) és az FSZK között létrejött B-4241/08 számú megbízási szerződés biztosította

4 Az Intézményfejlesztés, fókuszban a kompetencia központú oktatásfejlesztéssel, a munkavállalásra való felkészítés egyéni programjával folyamatsegítők képzése (Munkaügyi nyilvántartási szám:10815). A program az Oktatási Programiroda és a Rehabilitációs Programiroda szervezésében valósult meg. A KOMP program átfogó célja a kompetencia központú oktatásfejlesztés a munkavállalásra való felkészítés egyéni programjáért intézményi bevezetésének támogatása a program intézményi bevezetését vezető munkatársak folyamatsegítőkké való képzése. A képzés modulrendszerű, így eleget tesz a felnőttképzési akkreditáció követelményrendszerének is. Három modulja különböző célcsoportot céloz. A Folyamatsegítői modul a KOMP program tesztelésében részt vevő azon szakiskolák munkatársait igyekszik bevonni, akik az intézményi KOMP team vezetői. A Mentorok felkészítése modul célcsoportja a KOMP program mentori csoportjában dolgozó szakértőkből áll. Intézményvezetők felkészítése modul pedig a KOMP program tesztelésében részt vevő azon szakiskolák vezető beosztású munkatársait célozza, akik az intézményi KOMP program bevezetésében részt vesznek. A program céljai is ennek megfelelően három területet ölelnek fel. Egyrészt cél a KOMP program intézményi bevezetését támogató vezető munkatársak folyamatsegítőkké való képzése. Másrészt a KOMP program intézményi bevezetését segítő szakemberek mentorrá képzése. Harmadrészt a KOMP program intézményi bevezetésében együttműködő intézményvezetők képzése. A képzés Budapesten zajlott 6 fő oktató bevonásával. Sikeres résztvevők száma az alábbiak szerint oszlik meg: folyamatsegítői modul: 15 fő; mentorok felkészítése modul: 8 fő; intézményvezetők felkészítése modul: 15 fő. Összesen: 38 fő. A megvalósult képzések mellett a évben munkaerőpiaci képzést is kapnak a résztvevők A program forrását a FKA-KT-7/2007. számú, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel megkötött szerződés biztosította

5 II. A évi képzési terven felül bejelentett új képzések A évi Éves képzési terven felül a Titkárság újabb képzések bejelentését indítványozta a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központba. A képzési programok elsősorban a Közalapítvány Akadálymentesítési Programirodájának pályázati kötelezettség-vállalásához a TÁMOP / A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása, a Dobbantó Projektirodához, valamint a Rehabilitációs Programirodához kapcsolódnak. Ezek a következők: Oktatásügyi változást segítő mentor képzés (Dobbantó Projektiroda) Üzleti tanácsadók educoach képzése (Dobbantó Projektiroda) Komplex minősítést végző bizottságokban részt vevő foglalkoztatási szakemberek módszertani képzését végző multiplikátorok képzése (RPI) Komplex minősítést végző bizottságokban részt vevő szociális szakemberek szakmai módszertani képzését végző multiplikátorok képzése) (RPI) Pszichológiai továbbképzés, szupervízió a látássérült személyek elemi és foglalkozási rehabilitációját végző szakemberek számára (RPI) Foglalkozási rehabilitációs ismeretek a látássérült személyek elemi és foglalkozási rehabilitációját végző szakemberek számára (RPI) Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló info-kommunikációs technológiákba (API- TÁMOP) Jegyzetelő tréning (API-TÁMOP) Jelnyelvi fordítás tréning (API-TÁMOP) Esélyteremtő kapcsolati tréning (API-TÁMOP) Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, fogyatékos emberek szociális segítése című szakmai műhely (API-TÁMOP) Többszintű kapacitásfejlesztés fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci (re)integrációja érdekében. Partnerségépítés, pályázatírás és projektmenedzsment (Titkárság) A fenti képzések többsége terveink szerint 2009-ben valósul meg, a Dobbantó Projektiroda Üzleti tanácsadók edu-coach képzése még év végén, igen nagy sikerrel lezajlott. II. 1. Üzleti tanácsadók edu-coach képzése A Dobbantó program edu-coch képzési programjával nemcsak az edu-coachok képzése, de az intézményvezetők támogatása is megvalósul: az educoach szakemberek a szakiskolák - 5 -

6 vezetőinek nyújtanak segítséget. A fejlesztés során nemcsak a kijelölt intézmények pedagógiai programja alakul át és újul meg: a szakiskolák ennek fenntartására is képesek lesznek. Támogatást kapnak ahhoz, hogyan kell sikeres kapcsolatokat építeni a fenntartóval, a munkaadókkal és a civil szervezetekkel, így maguk az iskolák teremthetik meg a helyi közösségen belül a támogató és befogadó légkör alapjait. A résztvevők pályázati úton kerülhettek a programba. A pályázati lehetőségről a Közalapítvány honlapjáról, a Népszabadságból, a Magyar Nemzetből és a Pályázatfigyelőből értesülhettek az érdeklődők. A program során az üzleti világból érkező coach-ok megismerték az oktatási rendszert, a tanítás-tanulás folyamatának jellemző sajátosságait és a jogszabályi hátteret. A program lehetőséget biztosított arra, hogy a részt vevő iskolák pályázati anyaga ismertetésre kerüljön, továbbá arra is lehetőség nyílt, hogy a leendő diákokkal kapcsolatos problémák is körvonalazódjanak. A képzés egészét átszőtte a reflektivitás, amely mind a program, mind a coaching lényegi eleme. Így az egyes képzési szakaszok élményeinek, reflexióinak az értelmezése is meghatározta a következő szakaszok elképzeléseit, tevékenységeit. Erre ad példát az alábbi szakmai beszámoló: Tréneri reflexióként a következőket fogalmazhatjuk meg: Kezdjük egy személyes jellegű reflexióval: számunkra ez volt az első olyan közös munka, amelyben trénerként dolgoztunk együtt. Ha a megvalósult együttműködésünkre jelzőt kellene keresnünk, akkor a kiváló jut eszünkbe. A kitűzött célok elérésére reflektálva: mindvégig sikerült olyan helyzeteket teremtenünk, amelyekben az educoachsághoz szükséges szellemi táplálékot a hallgatók saját maguk készítették el. A program forrását a B-1284/07 számú, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel megkötött FKA-KT-47/2007. számú szerződés biztosította. II. 2. Képzésekkel kapcsolatos egyéb eredmények A évben a TÁMOP / A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása című program tervezésekor a Közalapítvány és jogelődje a program céljaként olyan képzési programok és ezekhez kapcsolódó tananyagok fejlesztését definiálta, amelyek a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterét hivatottak kialakítani. A támogatási szerződésben vállaltak megvalósulása érdekében a Közalapítvány Akadálymentesítési programirodájában, a TÁMOP / A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása című kiemelt projektjének II. témacsoportja kidolgozta az Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása fogyatékos emberek szociális segítése témakörben a képzési programját, valamint - 6 -

7 elkészítette a program akkreditációjához szükséges dokumentumokat is. Az elkészített dokumentációt októberében az FSZK benyújtotta a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Salgótarjáni Képzésszervezési Központjához és kérvényezte szociális műhelyként történő akkreditációs eljárás lefolytatását decemberében megérkezett a NSZFI határozata a képzés befogadásáról, amelynek értelmében az akkreditáció érvényességi ideje december 31., valamint a képzés akkreditációs pontértékéről, amely 20 pont. Az Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása fogyatékos emberek szociális segítése című szociális műhely keretében szervezett szakmai továbbképzés célja, hogy kialakuljon és mélyüljön az empatikus szemlélet és a felelősségérzet a fogyatékos emberek iránt a szociális ellátásban, dolgozó szakemberekben. Valamint megismerjék azokat a lehetőségeket, amelyekkel elősegíthetik a fogyatékos emberek egyenlő esélyének megteremtését. A képzés célcsoportját a mentálhigiénés munkatársak, a szociális munkások, a fejlesztő pedagógusok, konduktorok és a szociális munkatársak, szakértők képezik. A műhely 7 alkalom összesen 21 óra februárjában az első alkalom 23 fő részvételével a Közalapítvány Titkárságán zajlott le. A TÁMOP / A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása című projektben tervezett további képzések akkreditációja 2009-ben várható. A 2008-ban kezdeményezett akkreditációs eljárások eredményeként a Közalapítvány rendelkezik további 1 db akkreditált képzési programmal az alábbiak szerint: Komplex vizsgálati eljárás, pedagógiai, gyógypedagógiai diagnosztika és tanácsadás a pedagógiai szakszolgálatoknál. A Közalapítvány 2008-ban elindította a program Pedagógus Akkreditációs Testületnél (továbbiakba: PAT) történő indítási engedély kérelmét, amelyet a PAT októberi Határozatában, OKM-2/67/2008. számú indítási engedéllyel engedélyezett. Az indítási engedély érvényességi ideje 5 év. A Közalapítvány egyszerűsített eljárásban kezdeményezte a program Felnőttképzési Akkreditáló Testületnél (továbbiakban: FAT) történő eljárás lefolytatását is. Ennek megfelelően decemberében a FAT megküldte akkreditációs tanúsítványát a képzésről. Akkreditációs lajstromszám: PLP Az akkreditáció érvényessége: november 1. A továbbképzés célja a nevelési tanácsadói és szakértői bizottsági keretekben folyó pedagógiai, gyógypedagógiai diagnosztikai és tanácsadói tevékenység egységes szakmai szemléletének, illetve gyakorlatának formálása, a pedagógiai, gyógypedagógiai vizsgálati és - 7 -

8 diagnosztikai tevékenység minőségének javítása. Ennek megfelelően a képzés során megszerezhető kompetenciák az alábbiak szerint: A résztvevő megismeri az egységes szemléletű és tartalmú pedagógiai diagnosztikai fogalomtárat, az ezekhez szorosan kapcsolódó, pszicho-diagnosztikai fogalmi kategóriákat, amely alapján elhatárolható a fogyatékosság és nem fogyatékosság kategória, meghatározható az eltérés súlyossági foka szerinti ellátás helyszíne, formája; A képzésben résztvevő szakember a képzés végére rendelkezik a pedagógiai vizsgálati módszerek - a megfigyelés, a dokumentum-elemzés, az interjútechnikák, a kérdőíves eljárások és a konkrét pedagógiai vizsgálati eljárások - alkalmazásának képességével; A szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadók résztvevő szakemberei képessé válnak egységes szemlélettel végezni a diagnózis kialakításának folyamatát és a gyermekek ellátásának megvalósítását; A résztvevő a képzés során elsajátítja a gyermek egész személyiségének feltárásárhoz szükséges képességeket az alábbi területeken: elmaradások, zavarok, fogyatékosságok feltárása, erősségek, a meglévő képességek feltérképezése; A résztvevők felkészültekké válnak az egységes vizsgálati protokoll és fejlesztési javaslattétel kialakítására, megismerik a fejlesztő eljárások széles választékát, kicserélik az általuk használt eszköztár hatékonyságával kapcsolatos tapasztalataikat; A résztvevő integrálni tudja saját pedagógiai vizsgálatát és annak eredményeit a komplex diagnosztikai rendszerbe, és hatékonyan tud részt venni a szakvélemény és szakértői vélemény kialakításában; A jártasság szintjén ismeri a fejlesztő eljárásokat és képessé válik a helyes és szakszerű fejlesztési javaslat elkészítésére, használni tudja azt a vizsgálati protokollt, amelyet a továbbképzés során megtanult. A képzés az Oktatási Programiroda szervezésében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karával szoros együttműködésben márciusmájus hónapokban fog megvalósulni

9 III. Közalapítványi workshopok, szabadegyetemi napok III. 1. Közalapítványi workshopok A Közalapítvány Kuratóriuma a 259/2008. (X.9.) határozatában felkérte az ügyvezető igazgatót, hogy a Titkárság dolgozói számára december 31-ei határidővel szervezzen határozatíró workshopot, valamint pályázatkiírást támogató workshopot. A határozatírói workshop célja az volt, hogy a Titkárság dolgozói olyan átfogó ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek birtokában magasabb színvonalon, szakszerűbb előterjesztéseket és határozat-javaslatokat készíthetnek el a Kuratóriumi ülésekre. A work-shopon a Titkárság összes dolgozója (43 fő) részt vett. A pályáztató és pályázási ismeretek című workshopon is a Titkárság összes dolgozója részt vett. A program célja az volt, hogy a dolgozóknak széleskörű ismereteket nyújtson a pályáztatás megvalósításában. A program csoportbontásban zajlott, így két nap alatt a Titkárság dolgozói teljes létszámmal részt vettek. III. 2. A szabadegyetemi napok programjai A szabadegyetemi programok célja, hogy a Titkárság dolgozói széleskörű és komplex ismereteket szerezzenek a fogyatékosügy múltjára, jelenére, jövőjére vonatkozóan, valamint, hogy mélyítsék a vonatkozó jogszabályokban megszerzett ismereteiket, megismerjék a média szerepét a fogyatékosügyben, átfogó képet kapjanak a komplex rehabilitáció lényegérő, hazai megvalósulásáról, és gyakorlatáról. A foglalkozásokat a Titkárság 6 alkalommal szervezte meg, 90 perces időtartamban. A Titkárság dolgozóinak részvétele 75%-os volt. A programok a következők voltak: A fogyatékosügy hazai múltja, jelene és jövője civil szemmel; előadó: dr.hegedűs Lajos a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke A komplex rehabilitáció lényege, elemei, hazai megvalósulása; előadók: Horváth Péter az Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára, Szauer Csilla az FSZK ügyvezető igazgatója Az akadálymentesítés Európai eszméje; előadó: Pandula András az FSZK szakmai témavezetője Foglalkozási rehabilitációs alapismeretek; előadó: Lechnerné Vadász Judit a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szakmai tanácsadója A média szerepe a fogyatékosügyben; előadók: Gáspár Judit, Szekeres Csaba a Duna TV munkatársai - 9 -

10 A parasport rövid története, szerepe a fogyatékos emberek életében; előadó: Nádas Pál a Mozgásjavító Általános Iskola igazgatója Komplex rehabilitáció a gyakorlatban: Intézménylátogatás A szabadegyetemi napok keretében intézménylátogatásra is sor került. A három intézmény meglátogatásának kiemelt célja az volt, hogy a Titkárság dolgozói saját élmény jelleggel tapasztalhassák meg azoknak a fogyatékos személyeknek az intézményesített ellátását, akik érdekében a Közalapítvány számos területen tevékenykedik. A meglátogatott intézmények az alábbiak szerint: Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Módszertani Intézménye és Diákotthona (Budapest XIV. ker.) intézményvezető: Tóth Egon a Közalapítvány Kuratóriumának Elnöke Csillagház Mozgásjavító Általános Iskola, EGYMI (Budapest. III. ker.) intézményvezető: Nádas Pál, tagintézmény-vezető: Dombainé Esztergomi Anna Holnap Háza Nappali Rehabilitációs Központ (Budapest, II. ker.) intézményvezető: Szakkayné Oroszi Andrea III. 3. Egyéb rendezvények Érzékenyítő foglalkozás az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karáról érkező hallgatóknak A Közalapítvány ügyvezető igazgatójához felkérés érkezett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karáról. A megkeresés célja az volt, hogy a kar negyedéves hallgatói megismerkedhessenek egyrészt a Közalapítványi tevékenységével, másrészt bővítsék tudásukat a fogyatékosügyről, a vonatkozó törvényekről, saját élmény keretében tapasztalhassák meg, hogy milyen az akadálymentes környezet, hogyan nyújtható fizikai segítség a fogyatékos embereknek. A hallgatók előzetesen tájékozódtak a Közalapítvány tevékenységéről az alapítvány honlapjáról, ezért a rövid bemutatkozás után a hallgatókat megkértük az elégedettségi kérdőív első kérdésének megválaszolására: Mit vár a mai naptól? A válaszadók 81,8%-ban az Közalapítvány megismerését, a munkatársaink munkájának, tevékenységének bemutatását, valamint 27,2 %-ban jó gyakorlatok ismertetését várták. A válaszok ismeretében kezdődött meg a 3 órás program, amelynek keretében az érzékenyítő tréninget a Rehabilitációs Programiroda munkatársai, Nagy Zsuzsa és Gifló Péter vezették

11 A saját élmény jellegű tréning során a hallgatók betekintést nyerhettek a különböző fogyatékossággal élő emberek életébe, a részletes ismereteket szerezhettek a fogyatékossági típusoknak megfelelő segítségnyújtási technikák alkalmazásáról, megismerhették a Közalapítvány komplex rehabilitációban elfoglalt helyét és szerepét. A tréning sikeréhez a trénerek nagyfokú hozzáértése és elhivatottsága jelentős mértékben hozzájárult. Mindennek eredményeként a hallgatók a továbbiakban szívesen vennék, ha a Közalapítvány különböző programjairól a Titkárság meghívást küldene részükre. Kiemelt érdeklődésre tart számot a mozgássérült emberek élete, a jelnyelv, a mozgás-, úszás-, lovas-terápia. Volt olyan vendégünk, aki önkéntes munkát is szívesen vállalna az Közalapítványnál, illetve jelenleg két hallgató tölti a Titkárságon szakmai gyakorlatát. A program végén Vendégeink értékelték a nap eseményeit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók elvárásainak jelentős részét sikerült a program során teljesíteni. A program összesen 3 órában zajlott, 12 fő hallgató részvételével

12 IV. Intézményi akkreditáció IV.1. Előzmények A Közalapítvány Kuratóriuma 95/2008. (I. 22.) sz. határozatában döntött arról, hogy elindítja a Közalapítvány felnőttképzési intézményi akkreditációját, valamint meghatározta az ehhez kapcsolódó feladat és ütemtervet, továbbá a pénzügyi koncepciót. Az akkreditáció szakmai lépései közül ennek megfelelően február 13-án megalakult a Közalapítvány felnőttképzési Szakmai Tanácsadó Testülete (továbbiakban: SzTT), amely szakmai segítséget nyújtott az Éves képzési terv megalkotásához. Az SzTT 2008-ban négy alkalommal ülésezett az alábbiak szerint: I február 13. Az SzTT megalakulása; az SzTT feladatainak meghatározása a évi CI. Törvény alapján; az FSZK képzései és tervei a időszakra; a munkák ütemezése. II március 17. A Program Irodák által átadott képzések tematikájának áttekintése; Az Éves képzési terv struktúrája. III július 1. A TÁMOP / A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása című projekt összefoglalása, a projekt képzései és jövőjük. IV július 3. a Közalapítvány évre vonatkozó Éves képzési tervének elfogadása. A Közalapítvány évi képzési tevékenységének megvalósításáért augusztus 1. óta egy főállású felnőttképzési referens a felelős, szoros együttműködésben az ügyvezető igazgatóval, a titkárságvezetővel, a programiroda és projektiroda vezetőkkel, valamint a Szakmai Tanácsadó Testülettel. A fentiek alapján a 2008-as év felnőttképzési célkitűzése az intézményi akkreditáció alapjainak megteremtése, az ehhez kapcsolódó szakmai tevékenységek biztosítása volt. Ezért a Közalapítvány kiemelt figyelmet fordított a felnőttképzési tevékenység jogszerű folytatására, valamint a minőségirányítás alapjainak megteremtésére. A 48/2001. (XII.29) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól rendelet értelmében felnőttképzési tevékenység folytatására a képző szerv akkor jogosult, ha a Munkaügyi Központ nyilvántartásában szerepel. A Közalapítvány nyilvántartását a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ vezeti. (Nyilvántartási szám: ) A Közalapítvány első nyilvántartásba vétele

13 2004. októberében történt meg. Mivel a nyilvántartás érvényessége 4 évre szól, aktuálissá és szükségessé vált a regisztráció megújítása. Ezzel egy időben a Közalapítvány benyújtotta ez elmúlt 4 (ezen belül 2) évről szóló beszámolóját is. IV.2. Intézményi akkreditáció szakmai lépései Akkreditált képzési program Az intézményi akkreditációnak feltétele, hogy a képző intézmény rendelkezzen legalább egy akkreditált felnőttképzési programmal, amelyet saját szervezésben, a kötelezően vezetendő dokumentációk biztosításával meg is tart. Ezért a Titkárság kezdeményezte a Komplex vizsgálati eljárás, pedagógiai, gyógypedagógiai diagnosztika és tanácsadás a pedagógiai szakszolgálatoknál című képzés Pedagógus Akkreditációs Testületnél történő, akkreditációs eljárásának lefolytatását az indítási engedélyt illetően. Az eljárás eredményeként a Közalapítvány rendelkezik a képzés alapítási és indítási engedélyével, az alábbiak szerint: Alapítási engedély száma: OKM-3/17/2006. Indítási engedély száma: OKM-2/67/2008. Az akkreditáció érvényessége október-ig tart. A képzés pontértéke 90 órának megfelelő pont, amely a 277/1997. (XII. 22.) (Kormány rendelet a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről) Kormány rendelet értelmében a pedagógusok 7 évente kötelező 120 órás továbbképzési kötelezettségének teljesítésekor 90 óra teljesítését igazolja novemberben a Közalapítvány kezdeményezte a program Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél (FAT) történő akkreditációs eljárását is. A FAT egyszerűsített eljárásban vizsgálta a program megfelelőségét, majd december 3-ai ülésén, akkreditált felnőttképzési programmá nyilvánított a programot. Akkreditációs lajstromszáma: PLP Az akkreditáció érvényessége: november 1. IV.3. Intézményi akkreditáció szakmai lépései - Minőségirányítási rendszer Az intézményi akkreditációs eljárás követelményi között szerepel a felnőttképző intézmény minőségirányítási rendszerének kiépítése és működtetése is. Ennek érdekében a Közalapítvány megkezdte a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó minőségirányítási rendszer kiépítésének folyamatát. Első lépésben a Titkárság megalakította a Közalapítvány Minőségirányítási Csapatát (továbbiakban: MINCS). A MINCS tagjai az ügyvezető igazgató, a titkárságvezető, a gazdasági vezető, a Magyar Jelnyelvi Programiroda vezetője, az Akadálymentesítési Programiroda vezetője és a felnőttképzési referens. A MINCS három munkamegbeszélést tartott, amelyek keretében az első alkalommal elkülönítette az intézményi akkreditációhoz szükséges lépéseket a Közalapítvány egészére

14 vonatkozó minőségirányítási rendszer kiépítésétől. A második alkalommal meghatározta a potenciális árajánlat adók körét, majd a harmadik alkalommal a szűkebb körben lefolytatott bírálati eljárás eredményét ismertette a MINCS tagjaival novemberében (K-8838/08 számú, az NPM Új Közmenedzsment Tanácsadó és Szolgáltató Bt-vel kötött szerződés szerint) megkezdődött a felnőttképzéshez kötődő minőségirányítási rendszer kiépítése. A munkafolyamat négy nagy területet ölelt fel, az alábbiak szerint: 1. A rendelkezésre álló, kötelező dokumentumok felülvizsgálata; 2. A minőségirányítási rendszer, felnőttképzési tevékenységhez, valamint a Közalapítvány vezetési, értékteremtő és támogató folyamatainak meghatározása; 3. A folyamatokhoz kötődő eljárásrendek elkészítése; 4. A minőségirányítási rendszer kiterjesztésének lehetősége a Közalapítvány egészére. Az első szakaszban megtörtént a felnőttképzésről vezetendő kötelező dokumentumok felülvizsgálata, majd a szükséges korrekciók végrehajtása. A változtatások a évi CI Törvény a felnőttképzésről, valamint a 24/2004. FMM rendelet előírásainak teljes részletességgel megfelelnek. A második szakasz fő célja a Közalapítvány, valamint a felnőttképzési tevékenységhez kötődő vezetési, értékteremtő és támogató folyamatainak, meghatározása volt. Ehhez a Tanácsadó irányításával, személyes interjúk keretében feltáró interjúk zajlottak az ügyvezető igazgatóval, a titkárságvezetővel, a gazdasági vezetővel, valamint a Programirodák és a Projektiroda vezetőjével. A harmadik szakaszban elkészült a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó minőségirányítási rendszer eljárásainak leírása, amely az alábbi eljárásrendeket foglalja magában: MinőségirányításiKézikönyv Humánerőforrás terv Minőségpolitika Tárgyévi minőségcélok A képzési és értékelési folyamat leírása Az előzetesen megszerzett tudás felmérésének és beszámításának folyamatleírása Két felnőttképzési szolgáltatás folyamatleírása (Előzetesen megszerzett tudás mérése, Tolmácsdiagnosztika) Ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer leírása A képzésben résztvevők igényeinek feltárását és elégedettségük mérésének, valamint a mérési eredmények képzés-fejlesztésbe történő visszacsatolásának folyamatleírása Önértékelési rendszer leírása és az önértékelés szempontsora

15 Az elkészült eljárásrendjeket a Titkárság Minőségirányítási Csapata február 10-i munkacsoport megbeszélésén véleményezte és a szükséges módosításokat indítványozta a Tanácsadó felé. A korrekciók átvezetése megtörtént. Az ügyvezető igazgató az elkövetkezőkben a minőségirányítási eljárásrendeket a Kuratórium és a Szakmai Tanácsadó Testület elé terjeszti jóváhagyásra. IV. 4. Intézményi akkreditáció Felnőttképzési szolgáltatások Tolmácsdiagnosztika A Közalapítvány felkészülve az intézményi akkreditációra megtette azokat az alapozó lépéseket is, amelyek a szolgáltatási repertoár bővítését teszik lehetővé. Ennek során a Regionális Munkaügyi Központban megtörtént a Tomácsdiagnosztika című szolgáltatás regisztrációja, valamint megkezdődött a szolgáltatás végzéséhez szükséges szakmai koncepció kidolgozása, elkészült a szolgáltatás folyamatának leírása is az alábbiak szerint: A szolgáltatás célja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő jelnyelvi tolmácsok tolmácsolási tevékenysége során előforduló hibákat, hibafajtákat feltérképezzük és egyéni fejlesztési tervet készítsünk a jeltolmácsolási tudás fejlesztéséhez. A Tolmácsdiagnosztikai szolgáltatásunkra az érdeklődő a Jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhet. A jelentkezési lap megtalálható ügyfélszolgálatunkon, honlapunkon, illetve a Magyar Jelnyelvi Programiroda vezetője kérésre ben, vagy faxon is továbbítja az érdeklődőnek. A jelentkezési lapot az FSZK címére, vagy fax számára szükséges megküldeni. A jelentkezést követően a Magyar Jelnyelvi Programiroda vezetője felveszi a kapcsolatot a szolgáltatást megvalósító diagnoszta nyelvész, jelnyelvi tolmáccsal annak érdekében, hogy diagnosztika időpontját és feltételeit egyeztessék. A személyes találkozóra a Közalapítvány Magyar Jelnyelvi Programirodájának Stúdió helyiségében kerül sor. A szolgáltatást igénybe vevő előzetesen elküldi portfolió anyagát elektronikus formában (DVD-n, CD-n, video kazettán rögzítve) a szolgáltatást végző szakembernek. A diagnoszta nyelvész, részletesen, kidolgozott szempontrendszer alapján elemzi az anyagot. Ez után az előre megbeszélt időpontban a diagnoszta és a szolgáltatást igénybe vevő személyes találkozás keretében közösen elemzik a látottakat, illetve a a diagnoszta által elkészített javasolt fejlesztési tervet. Ez a találkozó kb percet vesz igénybe, amelynek keretében A diagnoszta nyelvész, jelnyelvi tolmács visszajelzést ad a résztvevőnek, az alábbi témakörökben: - a tolmács beszédtempója - a tolmács által tartott szünetek - a tolmácsolás tempója - a késleltetési idő

16 - elkövetett hibák és fajtái A diagnoszta nyelvész, jelnyelvi tolmács és a szolgáltatáson résztvevő közösen véglegesítik a fejlesztési tervet, amelyben rögzítik, hogy a résztvevő célkitűzéseit és azok megvalósításának lehetséges menetét (pl.: képzések, gyakorlatok, irodalom felhasználása). IV. 5. Intézményi akkreditáció Felnőttképzési szolgáltatások Előzetesen megszerzett tudás mérése A Közalapítvány a felnőttképzési tevékenysége során a képzési programban megfogalmazott követelményekből kiindulva végzi el az előzetesen megszerzett tudás felmérését. A felmérés előre meghatározott kérdéssor alapján, de többnyire szóbeli konzultáció keretében valósul meg, csakúgy, mint ahogy a felmérés eredményeinek visszajelzése. A szóbeli konzultáció keretében végzett felmérést és annak eredménye rögzítésre kerül. A Közalapítvány munkatársai a programokra jelentkezőket minden esetben több információs csatorna alkalmazásával is tájékoztatják az előzetesen megszerzett tudás mérésének lehetőségéről. Ilyen fórumok az alábbiak: - az FSZK honlapja, - ezen információs füzet az ügyfélszolgálaton, - egyes képzések tájékoztatói Az előzetesen megszerzett tudás mérését minden esetben az adott programot megvalósító oktató(k) végzi(k). Az előzetesen megszerzett tudás méréséhez minden esetben a megbízott oktató(k) készít(enek) Kérdéssorokat. Az előzetesen megszerzett tudás mérése történhet szóban és írásban egyaránt, továbbá megvalósulhat a programot megelőzően, vagy a program lebonyolításának kezdetén. A módszertani döntést minden esetben az oktató hozza meg, mivel a program és a résztvevői kör ismeretében lehet eldönteni, hogy milyen módszer alkalmazásával lehet, illetve kell megvalósítani a felmérést. Az oktató annak ellenére is dönthet a felmérés lebonyolítása mellett, hogy azt egyik résztvevő sem kérte. Az előzetes tudás felméréséről minden esetben visszajelzést adunk az érintetteknek, annak érdekében, hogy megismerjék a program követelményeinek és saját tudásuk, képességeik viszonyát, továbbá tájékoztatást kapjanak arról, hogy milyen programelemeken való részvétel alól kérhetnek felmentést (pl.: programodul, vizsga), illetve ez térítésköteles képzés esetén mekkora díjcsökkenést eredményez. A visszajelzést minden esetben az oktató teszi meg, mely történhet szóban, vagy írásban is. Az írásbeli visszajelzés egy példányát a képzési program dokumentációjával együtt tároljuk, míg a szóbeli tájékoztatás megtörténtét a Haladási naplóban rögzítjük

17 A szolgáltatásokról szóló folyamatleírást és eljárásrendeket az ügyvezető igazgató a Kuratórium és a Szakmai Tanácsadó Testület elé terjeszti jóváhagyásra

18 V évi képzési tervek V. 1. A Közalapítvány Titkárságának saját szervezésű képzései A Titkárság a évben, saját szervezésben az alábbi területeken tervezi képzései megvalósítását: Speciális kommunikációt támogató képzések Komplex (re)habilitációt támogató képzések Oktatást támogató képzések Civil aktivitást támogató képzések V. 2. A Közalapítvány Titkárságának kiszervezett képzései A támogatási szerződésben vállaltak megvalósulása érdekében a Közalapítvány Akadálymentesítési programirodájában a TÁMOP / A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása című projekt keretében az év első felében az alábbi kiszervezett képzések megvalósítását tervezi. A képzési programok megvalósításának kiszervezést a támogatási szerződés indokolja, amelyek alapján a Támogató csak akkreditált intézményben megvalósított képzés anyagi forrását támogatja. A programok a következők: A program címe Közreműködő intézmény A megvalósítás helyszíne Az esélyegyenlőség biztosítása a sajátos ellátású páciensek egészségügyi ellátásában B1 modul Akadálymentes építészet B3 modul Egyetemes tervezés épületvillamossági szempontjai Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet ETI Építész Továbbképző Kht. Vilodent Kft. B6 modul Ergonómia és járműgépészet DSGI Mérnökiroda B7 modul Akadálymentes Út- és Vasúttervezés B8 modul Akadálymentes kert-, és szabadtervezés Széchenyi István Egyetem Győr Építész Továbbképző Kht. Budapest Területi Mérnök Kamara Székesfehérvár Győr

19 Autizmus szempontú infokommunikációs akadálymentesítés a szolgáltatásokban "A" Modul: Bevezetés az autizmus spektrumzavar alapismereteibe szolgáltatóknak és szolgáltatásszervezőknek "B" Modul: Autizmus spektrumzavarral élő gyermekek alapismeretek szolgáltatóknak és szolgáltatásszervezőknek "C" Modul: Autizmus spektrumzavarral élő felnőttek alapismeretek szolgáltatóknak és szolgáltatásszervezőknek Súlyosan, halmozottan sérült személyek kommunikációs segítője Fejlődésmenetükben súlyosan akadályozott személyek kommunikációs segítője Felnőttkorban hallássérültté váltak kommunikációs trénere A könnyen érthető kommunikációt használó segítők intenzív képzési programja Siketvakok kommunikációs segítője alapképzés Jegyzetelő technikák (online képzés) Esőemberekért Egyesület Mozgásjavító Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon - Csillagház tagozat Nyitott ház Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógpedagógiai Módszertani Intézmény és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János karán folyó szociálpedagógus képzés Egyeztetés alatt Egyeztetés alatt Egyeztetés alatt Tata Budapest Zalaegerszeg Győr Debrecen A1 jelnyelvi tanfolyam Debreceni Egyetem Debrecen A2 jelnyelvi tanfolyam Szegedi Tudományegyetem Szeged B1 jelnyelvi tanfolyam Katedra Nyelviskola Veszprém B2 jelnyelvi tanfolyam Karrina Szakképző Iskola Miskolc C1 jelnyelvi tanfolyam Feliratozási technikák tanfolyam Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Mikrokozmosz Oktatási Központ Budapest Budapest

20 V.3. Szabadegyetemi napok A Titkárság szeretné folytatni a Szabadegyetemi napok programjait, amelyek keretében a dolgozók újabb, a fogyatékosság területét érintő, széleskörű ismeretanyagot sajátíthatnak el. A szabadegyetemi napok szervezése jelenleg folyamatban van. Tartalmi és ütemezési tervek az alábbiak szerint: Gyógypedagógiai alapismeretek: a magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai; előadó: Tóth Egon a Közalapítvány Kuratóriumának Elnöke A gyógypedagógia, mint tudomány; előadó: Mesterházi Zsuzsa Sajátos nevelési igényű gyerek és fiatalok ellátórendszere; előadó: Nagy Gyöngyi Mária Ismeretek a hallássérültekről; előadó: dr.kósa Ádám A beszédfogyatékosság és annak rehabilitációja; előadó: Fehérné Kovács Zsuzsa Közösségi pszichiátria- és szolgáltatásai; előadó: dr.harangozó Judit Ismeretek a látássérültekről; előadó: Szuhaj Mihály Esélyegyenlőség a felsőoktatásban; előadó: Andrásné dr.teleki Judit Intézménylátogatások: o Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona; intézményvezető: Tóth Egon o Csillagház Mozgásjavító Általános Iskola, EGYMI (Budapest, III. ker.) intézményvezető: Nádas Pál, tagintézmény-vezető: Dombainé Esztergomi Anna o Emberbarát Alapítvány (Budapest, X. ker.) Az alapítvány képviseletében Bereczki Sándor és Bereczkiné Loránt Ágnes o Reménysugár Habilitációs Intézet (Budapest, XXII. ker.) igazgató: Gyene Piroska V. 4. Minőségirányítási rendszer A Titkárság céljai között szerepel a minőségirányítási rendszer kiterjesztése a Közalapítvány egészére. Ehhez további folyamatok szabályozása szükséges, melyre 2009-ben kerül sor