Bevezetés az infravörös csillagászatba. Moór Attila
|
|
- Miklós Fodor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bevezetés az infravörös csillagászatba Moór Attila
2 Infravörös sugárzás Felfedezése, első észlelése: 1800-ban William Herschel először figyelt meg egy láthatatlan sugárzást a Nap színképében. Mivel a sugarak a vörös alatti tartományban voltak találhatók ezért Herschel az infravörös nevet adta neki. Elektromágneses sugárzás infravörös (IR) tartománya: μm (ISO 20473); ~ μm (csillagászat); További felosztás : közeli infravörös hullámhosszak : 0.7- (3-5)μm; közép infravörös: (3-5) (25-40)μm; távoli infravörös: (25-50) ( )μm;
3 Infravörös sugárzás II Elsősorban hősugárzás, minden test a hőmérsékletének megfelelő sugárzást bocsát ki. Wien-féle eltolódási törvény: Tλmax= 2898μmK. ~3000K alatt a sugárzás nagy része az infravörösbe esik.
4 Infravörös sugárzás (főbb forrásai) Elsősorban hőmérsékleti sugárzás. Pl. porszemcsék (csillagközi, csillagok körüli korongok, bolygóközi por), bolygók, kisbolygók, távoli galaxisok (por, vöröseltolódott csillagfény...). Szabad-szabad emisszió (pl. Be csillagoknál tapasztalt IR többlet egy része az ionizált csillagszélben létrejövő szabad-szabad átmenetekből ered. Távoli infravörös hullámhosszakon figyelhetők meg a finomszerkezeti vonalak (pl. O I, C II). Ezeknek nagy szerepe a gáz hűlésében. Az Univerzum története során kibocsátott energia mintegy fele az infravörösben van ma jelen (elsősorban a csillagfény, de AGN-eknél a röntgen is).
5 Infravörös égbolt I
6 Infravörös égbolt II Infravörös hullámhosszakon az optikai mélység általában alacsony: Av/AI~0.482, Av/AJ~0.282, Av/AK~0.112, Av/AL~0.056, Av/AM~ Azaz infravörös hullámhosszakon átláthatunk szinte mindenen.
7 Légkör áteresztése I A légkör a látható- és a rádió ablakban áteresztő. Közeli és közép infravörösben (<20µm) valamelyest áteresztő a légkör a vízgőz sávok között. 20µm felett gyakorlatilag átlátszatlan. Ultraibolya, röntgen és gamma hullámhosszakon átlátszatlan.
8 Légköri áteresztés II Légköri extinkció: abszorpció + szórás. d << λ Rayleigh szórás (molekulák); d ~ λ Mie szórás (aeroszolok, por); Atomok + molekulák átmeneteinek köszönhetően elnyelés (H2O, CO2 a legjelentősebb).
9 Légköri áteresztés megfigyelési sávok Z (0.89μm), Y (1.03). Égi háttér : Hold szórt fénye dominálja. J (1.25), H (1.64), Ks (2.17). Háttér : légkör fény ( airglow ), J és H sávban különösen erős az hidroxil vonal hatása. Ég fényessége a Kanári szigetekről: J=15.5, H=13.8, K=12.9 mag/sq''. L (3.5), M (4.8), N (10.6), Q (21). Háttér: termikus sugárzás. Hosszabb hullámhosszak felé: átlátszóság általában csökken, az ég fényessége pedig nő. Száraz, magas helyek kellenek (kevesebb vízpára). Mauna Kea, Dome C (Antarktisz) jó helyek.
10 Infravörös mérések históriája Charles Piazzi Smyth (1856): telihold infravörös sugárzását méri meg Teneriféről (egy termoelem segítségével). Különböző tengerszint feletti magasságokban mér a magasabbról végzett mérések jobban sikerülnek. Lawrence Parsonsnak (Earl of Rosse) 1870-ben különböző holdfázisokban sikerül ugyanez ban Samuel Pierpont Langley megépíti az első bolométert és azzal vizsgálja a Nap IR sugárzását as évek elején Jupiter, Szaturnusz, Vega, Arcturus ben William Coblentz megméri 110 csillag, továbbá néhány planetáris köd IR sugárzását. 20-as évek: az első szisztematikus felmérések Hold, bolygók, csillagok, napfoltok. 50-es évek PbS detektorok. Amikor IR sugárzás éri a PbS cellát annak ellenállása megváltozik. Alacsony hőmérsékletre hűtve működik hatékonyan (77K folyékony nitrogén). Közeli IR hullámhosszakon jó Harold Johnson bevezeti az IR színeket (I, J, K, L).
11 Jelenkor technikája I (NIR) Közeli-IR mérések. Pl. NOTCam kamera (Hawaii chip). HgCdTe detektor. 1024X1024, QE~60%, 1-2.5μm, FOV~4.1'x4.1'; Folyékony nitrogén hűtés 74K. Problémák és megoldásaik. Változó QE a detektor kül. részein - flatfield kalibráció; Magas háttér gyors kiolvasások + dithering; Nonlinearitás kerülni kell a nonlineáris tartományt; Memória-effektus kerülni kell a szaturációt; Rossz pixelek maszk / dithering; Kozmikus beütések dithering + sok kép; Sötét áram égi háttérrel együtt távolítják el.
12 Jelenkor technikája II (NIR) Telescopio Carlos Sanchez (TCS) Tenerife/Izana. Tükör: 1.5m. Dedikált közeli-ir távcső. Nordic Optical Telescope (NOT). Tükör: 2.5m. United Kingdom Infrared Telescope (UKIRT). Tükör: 3.8m. Dedikált infravörös távcső.
13 Felmérések közeli infravörös hullámhosszakon Two Micron Sky Survey (1968): Mount Wilson obszervatórium, PbS detektor, égbolt 75%, forrás, I és K sávban. the 2MASS All Sky Survey ( ): Mt. Hopkins+Chile (1.3m), HgCdTe (256x256), teljes égbolt, ~500 millió pontforrás, J, H és Ks(15.8,15.1,14.3 mag.). DENIS (Deep Near Infrared Survey of the Southern Sky, ): La Silla (Chile) 1m-ESO, déli égbolt, ~355 millió pontforrás, Gunn-i (0.82μm), J, K (18.5, 16.6, 14.0 mag.). UKIDSS (UKIRT Infrared Deep Sky Survey), UKIRT, 7500 négyzetfok (északon), JHK + bizonyos területeken Y. VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy): Paranal (4.1m), VIRCAM 16 detektor, speciális területeken mély felvételek.
14 NIR célpontok Csillagok (nagy extinkciójú területeken), hideg csillagok keresése, vizsgálata (vörös törpék, barna törpék). Fiatal protoplanetáris korongok legbelső régióinak vizsgálata, akár interferomérek segítségével. Közeli infravörös spektroszkópia is egyre fontosabb szerepet játszik.
15 Közép infravörös (L)MNQ sávokban lehetséges a megfigyelés. Nagyon száraz, magas helyek kellenek. Tényleg csak néhány ilyen hely van a Földünkön. Háttér nagyon magas: távcső + ég + (állatövi fény). Háttérkivonás nagyon fontos: chop-nod technikával. Jóval kevesebb standard csillag. Detektoranyag: HgCdTe, InSb (3-5μm), Si:As (N, Q).
16 Közép infravörös távcsövek Hawaii, Chile, Kanári szigetek. Gemini (északi/déli), Keck távcsövek, Subaru, VLT, Gran Telescopio Canarias, MMT. 6 méteresnél nagyobb tükörrel. Legtöbb helyen fotometria és spektroszkópia is. VLT, Keck (+Large Binocular Telescope) interferometriát is tudnak.
17 MIR célpontok Hideg csillagok (pl. barna törpék). Csillag körüli anyag (protoplanetáris korongok, törmelékkorongok, vörös óriás csillagok körüli por). Galaxisok fotometriai, spektroszkópiai vizsgálata. Spektoszkópia: szilikátoknak fontos vonalai vannak itt, gázvonalak. Üstökösök, kisbolygók, állatövi fény vizsgálata.
18 Távoli infravörös detektorok 1961, Frank Low kifejleszti az első germánium detektort, ami sokkal érzékenyebb távoli IR hullámhosszakon mint a korábbi detektorok. IR fotonok hatására Ge melegszik, vezetőképessége megváltozik. A változás arányos a beérkező IR sugárzással. Mostanában 100μm alatt GeGa detektorok, 100μm felett ún. stressed (mechanikai feszültség) GeGa detektorok. Alacsony hőmérsékleten működnek jól (kriosztátban, általában folyékony hélium hűtéssel). Herschel PACS fotométere viszont egy bolométer.
19 Távoli infravörös Földi légkör elnyelése miatt a légkör fölé kell vinnünk az észlelőberendezést!
20 Lehetséges megoldások I 60-as években ballonokat használnak, amelyekkel az infravörös távcsöveket 40km magasságba juttatják ban egy Ge detektorral megmérik a Mars infravörös sugárzását ban a Goddard Institute of Space Sciences 100μm-en felmérik az égboltot (120 fényes objektum) rakétákkal hűtött infravörös teleszkópokat jutattnak a légkör fölé. Rövid megfigyeléseket lehet csinálni (több repülés során is csak ~Σ30perc mérési idő). Teljes ég térkép 4.2, 11, 20, 27.4μm-en. Összesen 2363 forrás.
21 Lehetséges megoldások II Kuiper Airborne Observatory (KAO) től működik, C141A repülőgépen egy IR távcső km magasságban mér. Felfedezi az Uránusz gyűrűjét és vízet talál a Szaturnusz és Jupiter légkörében. Nagyjából 20 éven keresztül működik. SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy). KAO utódja. Boeing 747, 2.5 méteres távcső.
22 IRAS Távoli infravörös megfigyelések leginkább űreszközök fedélzetéről hajtható végre. Infrared Astronomical Satellite (IRAS) januárjában indul el a misszió. USA, UK, Hollandia közös vállalkozása. A tükör 57cm átmérőjű. 62 téglalap formájú detektor. Szuperfolyékony héliummal hűtve a teljes rendszer.
23 IRAS II Földkörüli napszinkron (kvázipoláris) pálya. 12, 25, 60, 100μm-on feltérképezi az égbolt 96%-át. 10 hónap után merül ki a szuperfolyékony hélium. Felbontás ívperc (12-100μm). SiAs, SiSb, GeGa detektorok. Pontforrás katalógusok (többszázezer forrás) és atlaszok a teljes égről. Low Resolution Spectrometer fényes forrásokról spektrum (7.523μm, R~20). Chopped Photometer Channel nem túl sok eredmény.
24 IRAS III IRAS pontforrás katalógus (PSC): Fluxussűrűség Fν [Jy], Jy = 10-26Wm-2Hz-1. Mérés hibája és minősége (1-es esetén csak felső határ).
25 IRAS felfedezései, eredményei Nagyjából IR forrás felfedezése (teljes ég katalógusok!). Naprendszer: 6 új üstökös, üstökösök több port bocsátanak ki mint korábban gondolták, 2004 aszteroida IR mérése, porsávok az állatövi fényben. Csillagok, csillagkeletkezés: törmelékkorongok felfedezése, egyéb csillagok körüli korongok vizsgálata, felhőkbe beágyazott protocsillagok, Bok globulák némelyikében protocsillagok, többezer felhőmag felfedezése. Tejútrendszer: Galaxis magjának első vizsgálata, infravörös cirrusz felfedezése. Galaxisok: ~75000 csillagontó galaxis felfedezése (IR-ben nagyon fényesek), kölcsönható galaxisokból erős IR sugárzást detektálnak.
26 Égi háttér Az infravörös égi háttér legfontosabb forrásai a galaktikus cirrusz, az extragalaktikus háttér és Naprendszer kis- és mikroszkópikus égitestjei. Közép infravörösben a legjelentősebb az állatövi emisszió és kisbolygóövek. A távoli infravörösben a cirrusz és az extragalaktikus háttér hasonlóan erős. Konfúziós zaj: bizonytalanság egy forrás fényességének meghatározásában az égi háttér egyenetlenségei miatt. A konfúziós zaj határ abszolút határ. A mérést nem lehet javítani hosszabb integrációs idővel, mint pl. a műszerzaj esetén.
27 COBE (Cosmic Background Explorer) NASA misszió, 1989-ben indul. Fő feladat: kozmikus háttérsugárzás infravörös és mikrohullámú tulajdonságainak vizsgálata. A négy éves misszió során a COBE számos IR hullámhosszon térképezi fel az eget. DIRBE (Diffuse Infrared Background Experiment) 1.25 és 240μm között 10 hullámhosszon. A térképek felbontása még az IRAS felbontásánál is rosszabb.
28 IRTS (Infrared Telescope in Space) Japán misszió, amely 1995 márciusában indul. 28 napos működés, ég 7%-át fedik le a mérések.
29 ISO (Infrared Space Observatory) ESA űrtávcső novemberében indul. Az első infravörös obszervatórium (üzemmód). 2.5 éves misszió, 1998 áprilisában fogy ki a hélium. 60cm-es főtükör. Föld körüli, elliptikus pályán.
30 ISO műszerei Négy műszer: ISOCAM - közép-ir kamera, μm, 2 kamera. ISOPHOT - közép és távoli infravörös fotometria,kis felbontású közép-ir spektroszkópia, önmagában sok detektor μm közötti mérések. SWS nagyfelbontású spektrumok (R~ ) μm között. LWS spektrumok R~ v felbontással, μm között. Nagyon fényes források kellenek. Műszerek érzékenysége, felbontása jobb mint az IRAS detektorainál.
31 ISO eredményei Infravörös spektroszkópia az űrből! Víz mindenfelé: óriásbolygók légköre, Titan légköre, Orion köd. Hidrogénfluorid molekula felfedezése a csillagközi térben. Szupernova-maradványok vizsgálata. Csillagkeletkezés korai fázisainak vizsgálata. Hale-Bopp üstökös por és gáz anyagának tanulmányozása. Ultrafényes Infravörös Galaxisok meghajtó mechanizmusa : erőteljes csillagkeletkezés. CII vonal mérése (158μm). A csillagközi anyag hűlésében fontos szerepet játszik.
32 MSX (Midcourse Space Experiment) 1996 április és 1997 február között működik. 33cm-es hűtött tükör. Cél: galaktikus fősík (IbI<5 ) felmérése 4.2 és 26μm között hét sávban. Az IRAS által kihagyott területeket is méri. Termékek: pontforrás katalógus + atlaszok.
33 Hubble űrtávcső - NICMOS 1997-ben telepítik a NICMOS infravörös kamerát és spektrométert a HST-re. Közeli-IR megfigyelések, korábban nem látott érzékenységgel.
34 Spitzer űrtávcső Shuttle Infrared Space Facility (SIRTF), űrrepülőgépeken utazna; 1979, 83-ban felhívás műszerek készítésére, 90-ben már repülne; 1985-ben kiderül: az űrrepülőgép zavarná a méréseket (IRT kísérlet). IRAS sikere alapján már inkább önálló űreszközben gondolkodnak; Space Infrared Telescope Facility (SIRTF); NASA Great Observatories program részeként (Hubble űrtávcső, Chandra, Compton-Gamma Ray Observatory) 1994-ben az eredetileg 2.2mrd $ költségvetést levágják 500 millió $-ra, kisebb távcsőben kell gondolkodni Újratervezés során számos olyan mérnöki megoldás, amely hozzájárul a misszió sikeréhez Néhány halasztás után 2003 augusztus 25-én rajtol; 5.7 éves hideg misszió warm misszió, további évek 85cm-es főtükör.
35 Újdonságok: speciális pálya Földkörüli keringés helyett heliocentrikus Föld követő pálya ( Earth trailing ). Évente 0.1 CSE a lemaradás. Előnyei: 1) hűtés szempontjából kedvezőbb környezet, Föld fűtő hatása elhanyagolható, a sugárzási hűlése a teleszkópnak nagyon hatékony; 2) FöldHold rendszertől eltávolodva a megfigyelések szempontjából kerülendő zónák mérete csökken. Hátránya: adatátvitel problémái (öt év után a távolság 0.62 CSE! A végén már 70mes antenna kell a jel vételéhez)
36 Újdonságok: kriosztát rendszer Korábban az IRAS és az ISO esetében is gyakorlatilag a teljes teleszkóp a kriosztáton belül. Hidegen rajtolnak. ISO esetén 2286 liter hélium, ennek egy része még rajt előtt elpárolog (~2.5 éves missziót tesz lehetővé) Spitzer esetén nincs teljes hűtés a rajtnál. A folyékony hélium egy külön vákuumtartályban található, ezt csak az indulás után a pálya bizonyos részénél nyitják meg, ekkor kezdődik a valódi hűtés (~45 nap alatt érik el az üzemi hőmérsékletet). Csak 350 liter héliummal indul!!
37 Észlelőberendezések The Infrared Array Camera (IRAC) PI: Giovanni G. Fazio, Smithsonian Astrophysical Observatory/Harvard-Smithsonian Centre for Astrophysics; The Multiband Imaging Photometer for Spitzer (MIPS) PI: George H. Rieke, University of Arizona ; The InfraRed Spectrograph (IRS) PI: James R. Houck, Cornell University;
38 Észlelőberendezések a fókuszsíkban
39 Megfigyelési stratégia Egy időben csak egy berendezés van bekapcsolva (csak egy észlel). Berendezések egymást követő kampányokban működnek (7-21 nap hosszú egységek, IRAC/MIPS/IRS sorrendben). A MIPS esetén meleg (8.5K) és cold (5,5K) kampányok attól függően, hogy kell -e 160μm-es mérés; Standard megfigyelési konfigurációk (Astronomical Observation Template AOT); órás mérési szakasz után a tárolt adatokat (1-6Gb) óra alatt sugározzák le; Mérési terveket hetente küldik fel;
40 Archívum Korábban a Leopard szoftverrel lehetett elérni; Leopard szerepét azóta átvette a Spitzer Heritage oldal:
41 Eredmények A Spitzer űrtávcső az egyik legsikeresebb tudományos űrprojekt. A számtalan eredményen, az archívumon és a publikációkon túl ezt még egy dolog jelzi: nagyon sokszor merül fel különböző terveknél, hogy mennyire jól jönne, ha a Spitzernek még minden műszere működne. A távcső persze jelenleg is működik (IRAC 3.6/4.5μm), az ún. warm fázisban. Jelenleg a nyolcadik ciklus fut.
42 AKARI misszió Japán építésű cm-es főtükör. Folyékony héliummal hűtött rendszer februárban indul, 2007 augusztusában kifogy a hélium ig még közeli-ir mérésekre alkalmas. Napszinkron, poláris pálya. Egyfajta szuper-iras-t terveztek: jobb felbontással és érzékenységgel, több hullámhosszon (9 és 160μm között) a teljes ég felmérése. Mellette speciális célpontok megfigyelése.
43 AKARI eredmények Elkészültek a pontforrás katalógusok (9, 18, 65, 90, 140, 160μm). Az atlaszok még váratnak magukra.
44 Herschel űrtávcső ESA távcső május 14-én indul. 3.6m-es tükör, passzív hűtés. Eddigi legnagyobb űrtávcső. Obszervatórium üzemmód. Tudományos célok: Csillagkeletkezés, fiatal csillagok, por a csillagok körül; Korai (z = 1.. 6) galaxisok vizsgálata; Kis hideg égitestek a Naprendszerben; Óriásbolygók légköre és holdjai. Észlelési idő megosztása: három egyforma rész guranteed time, open time key proposals, open time proposals. Várható élettartam: ~ 3 év. Korábbi műszereknél sokkal jobb felbontás, konfúziós zajra kevésbé érzékeny.
45 Herschel pályája Herschel a Föld-Hold-Nap rendszer L2 pontjának környezetében dolgozik (halo görbe az L2 pont körül). Sok szempontból sokkal stabilabb hely, mint egy földkörüli (pl. stabilabb sugárzási tér). Minimalizálható a kóborfény hatása és stabilizál hőmérséklet biztosítható. Átlagosan 1.5 millió km távolság.
46 Herschel műszerei PACS: Kamera bolométer három fotometriai sáv, 70, 100 és 160μm. Kék és vörös detektorok (64x32, 32x16 pixel) Spektrométer Ge:Ga félvezető detektor, 5x5 térbeli pixel, optikai rács. Kék és vörös detektor. Párhuzamos megfigyelés kékben és vörösben. SPIRE: szubmilliméteres fotométer (250, 350, 500μm) + kis felbontású szubmilliméteres spektrométer. HIFI: nagy felbontású infravörös spektrométer.
47 Herschel eredmények
48 WISE misszió A Wide-field Infrared Survey Explorer-t (WISE) 2009 decemberében bocsátották fel. 40cm-es tükörrel szerelt űrtávcső, amely 3.4, 4.6, 12 és 22µm-es hullámhossszakon teljes ég felmérést végez. HgCdTe illetve Si:As alapanyagú detektorok. Napszinkron, poláris pályán működik oktoberében fogy el a hűtőanyag (ez esetben szilárd hidrogén). A pontforrás katalógus első (előzetes) verziója 2011 áprilisában jelent meg.
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenAZ ESA INFRAVÖRÖS CSILLAGÁSZATI KÜLDETÉSEI ÉS A MAGYAR RÉSZVÉTEL
Magyar Tudomány 2015/9 AZ ESA INFRAVÖRÖS CSILLAGÁSZATI KÜLDETÉSEI ÉS A MAGYAR RÉSZVÉTEL Ábrahám Péter Kiss Csaba az MTA doktora, tud. tanácsadó, PhD, tudományos főmunkatárs, MTA Csillagászati és Földtudományi
RészletesebbenAz ős-naprendszer nyomában Korongok fiatal csillagok körül
Az ős-naprendszer nyomában Korongok fiatal csillagok körül Ábrahám Péter MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete Ortvay kollokvium ELTE, 2010. november 18. I. lecke: vegyük észre a kisebb égitesteket! I.
RészletesebbenSZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS
OTKA Nyilvántartási szám: T 037508 SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Ábrahám Péter A téma címe: A galaktikus és extragalaktikus háttérsugárzás infravörös vizsgálata A kutatás időtartama: 2002-2005
RészletesebbenOptikai/infravörös interferometria Magyarországon!?
Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!? Mosoni László MTA Konkoly Obszervatórium Penc, 2005 június 7 Heidelberg Max Planck Institut für Astronomie Hazai csillagászati interferometria VLBI (csak
RészletesebbenSpektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer
Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera
RészletesebbenŰRCSILLAGÁSZAT INFRAVÖRÖS CSILLAGÁSZAT. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem
ŰRCSILLAGÁSZAT INFRAVÖRÖS CSILLAGÁSZAT MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem Az infravörös színképtartomány felosztása tartomány hullámhossz hőmérséklet jellemző objektumok [µ m] [K] közeli IR 0,7 1 5 740
RészletesebbenSugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16
RészletesebbenGalaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.
Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei Bevezetés a csillagászatba 4. 2015. május 12. Miről lesz szó? Hubble vagy nem Hubble? Galaxisok, galaxishalmazok és az Univerzum szerkezete A műszerfejlődés útjai
RészletesebbenMŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK
MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
RészletesebbenA csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1
A csillagc sillagászatszat sötét kihívásai Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 Kitekintés A távcsövek fejlıdése Fontosabb csillagászati felfedezések az ezredfordulón Napjaink csillagászati kihívásai Elképzelések
RészletesebbenCsillagászati eszközök. Űrkutatás
Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.
RészletesebbenŰrtávcsövek. Molnár László MTA CSFK CSI
Űrtávcsövek Molnár László MTA CSFK CSI Minek? γ Földi légkört kikerülni Röntgen UV IR Optikai ablak (szub)mm mikro UHF VHF HF MF Rádió ablak Minek? Földi légkört kikerülni Légkör hatásai Elnyelés: sok
RészletesebbenAZ UNIVERZUM FELTÉRKÉPEZÉSE A SLOAN DIGITÁLIS
AZ UNIVERZUM FELTÉRKÉPEZÉSE A SLOAN DIGITÁLIS ÉGBOLTFELMÉRÉSSEL Varga József MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet ELTE, Komplex rendszerek fizikája tanszék Big data téli iskola Budapest, ELTE
RészletesebbenPulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 7. Cephei és SPB csillagok, megfigyelés Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.10. 2 Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy. I. 6. Cep, SPB, megfigyelés 2 /
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenA Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele
RészletesebbenMilyen színűek a csillagok?
Milyen színűek a csillagok? A fényesebb csillagok színét szabad szemmel is jól láthatjuk. Az egyik vörös, a másik kék, de vannak fehéren villódzók, sárga, narancssárga színűek is. Vajon mi lehet az eltérő
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenMérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal
Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal MTA CSFK CSI szeminárium 2012. december 13 http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/ Medium resolution.html http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/
RészletesebbenTÖBB, MINT ÉGEN A CSILLAG 1. RÉSZ Exobolygók felfedezése
TÖBB, MINT ÉGEN A CSILLAG 1. RÉSZ Exobolygók felfedezése Regály Zsolt MTA CSFK, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Az utóbbi két évtizedben több mint kétezer exobolygót a Naprendszertôl távoli
RészletesebbenÉRDEKESSÉGEK AZ INFRAVÖRÖS SUGÁRZÁSRÓL
ÉRDEKESSÉGEK AZ INFRAVÖRÖS SUGÁRZÁSRÓL Az infravörös sugárzás felfedezése Mi az infravörös sugárzás? A látható fényhez közeli, a közepes és a látható fénytől távoli infravörös sugárzás (Forrás: a NASA
RészletesebbenAsztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.
Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, 2016. augusztus 25. Történeti visszapillantás Asztrometria: az égitestek helyzetének és mozgásának meghatározásával
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenŰrtávcsövek. Molnár László MTA CSFK
Űrtávcsövek Molnár László MTA CSFK 2016 Minek? γ Földi légkört kikerülni Röntgen UV IR Optikai ablak (szub)mm mikro UHF VHF HF MF Rádió ablak Minek? Földi légkört kikerülni Légkör hatásai Elnyelés: sok
RészletesebbenAz Univerzum szerkezete
Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv
RészletesebbenA világűr nem üres! A csillagközi anyag ezerarcú. Pompás képek sokasága bizonyítja ezt.
A világűr nem üres! A kozmoszban (görög eredetű szó) a csillagok közötti teret is anyag tölti ki. Tehát a fejezet címében olvasható megállapítás helyes. Egy példa arra, hogy a világegyetem mennyire üres
RészletesebbenA csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.
A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenFekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp
Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös
RészletesebbenJUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel
JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel Frey Sándor MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Budapest frey.sandor@csfk.mta.hu ESA GISOpen 2019
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenÚjabb eredmények a kozmológiában
Kovách Ádám Újabb eredmények a kozmológiában A 2006. évben immár századik alkalommal kiadott fizikai Nobel-díjat a díj odaítélésében illetékes Svéd Királyi Tudományos Akadémia egyenlő arányban megosztva
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenÉgboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában
Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában Szabó M. Gyula ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, Szombathely, HUNGARY Bevezetés A Big Data módszerek
RészletesebbenFecske az űrben. Szécsi Dorottya. MOEV, április 4. ELTE fizika BSc
Fecske az űrben Szécsi Dorottya ELTE fizika BSc MOEV, 2009. április 4. Az űr új rejtélye 1967 Vela műholdak az űrből jövő nagyenergiájú, ismeretlen eredetű villanásokat detektáltak 1973 adatokat nyilvánosságra
RészletesebbenA csillagfejlődés korai szakaszainak és a csillagkörüli anyag szerkezetének vizsgálata optikai és infravörös hullámhosszakon
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kóspál Ágnes A csillagfejlődés korai szakaszainak és a csillagkörüli anyag szerkezetének vizsgálata optikai és infravörös hullámhosszakon FU Ori és
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2013. augusztus 12-17. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
RészletesebbenCsillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna szeptember. 11.
Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna 2018. szeptember. 11. Csillagképek születése Évszakok periodikus ismétlődése adott csillagképek az égen Szíriusz (Egyiptom): heliákus kelése a Nílus áradását
RészletesebbenVAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT?
VAN-E KAPCSOLAT AZ UV-SUGÁRZÁS VÁLTOZÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTT? Tóth Zoltán Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium Távérzékelési Osztály PLANETÁRIS ATMOSZFÉRÁK MŰKÖDÉSE PLANETÁRIS
RészletesebbenNagyfelbontású spektrumok redukálása a
Nagyfelbontású spektrumok redukálása a közeli-infravörös tartományban Király Sándor 1 1 Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont FIKUT, 2014 Agenda Távcsőidő-pályázat Nyers
RészletesebbenInfravörös források katalogizálása az Orion-ködben
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK Infravörös források katalogizálása az Orion-ködben Nyári-dolgozat Készítette: Témavezető: Makai Zoltán, V. éves csillagász szakos hallgató Dr. Massimo
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenCsillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei
CSILLAGÁSZATI ESZKÖZÖK ŰRKUTATÁS Csillagászati kutatás legfontosabb eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Emberes űrkutatás Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609)
Részletesebben1. 1.1. 1.2. 1.3. A 2. 8 2.1. 2.2 A 10 3. 3.1. A
Fősorozat előtti kettőscsillagok körüli korongok szerkezetének vizsgálata Ládi Tímea Mariann III. csillagász hallgató Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Témavezető: Dr. Ábrahám Péter
RészletesebbenJASCO FTIR KIEGÉSZÍTŐK - NE CSAK MÉRJ, LÁSS IS!
JASCO FTIR KIEGÉSZÍTŐK - NE CSAK MÉRJ, LÁSS IS! Szakács Tibor, Szepesi Ildikó ABL&E-JASCO Magyarország Kft. 1116 Budapest, Fehérvári út 132-144. ablehun@ablelab.com www.ablelab.com JASCO SPEKTROSZKÓPIA
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenA hideg világegyetem varázslatos világa
A hideg világegyetem varázslatos világa Csillagászat a rádión innen, a vörösön túl Ábrahám Péter az MTA doktora, tudományos tanácsadó, MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete abraham@konkoly.hu Bevezetés
RészletesebbenCsillagászati megfigyelések
Csillagászati megfigyelések Napszűrő Föld Alkalmas szűrő nélkül szigorúan tilos a Napba nézni (még távcső nélkül sem szabad)!!! Solar Screen (műanyag fólia + alumínium) Olcsó, szürkés színezet. Óvatosan
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Exobolygók légköre
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék SZAKDOLGOZAT Exobolygók légköre Készítette: Dávid Tamás fizika BSc szakos hallgató Témavezető: dr. Szatmáry Károly
RészletesebbenAktív magvú galaxisok és kvazárok
Aktív magvú galaxisok és kvazárok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2015. március 3. Tipikus vörös galaxis spektruma F λ 1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 4000
RészletesebbenA gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra
A gravitáció hatása a hőmérsékleti sugárzásra Lendvai József A sugárnyomás a teljes elektromágneses spektrumban ismert jelenség. A kutatás során olyan kísérlet készült, mellyel az alacsony hőmérsékleti
RészletesebbenPulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 3. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.03. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.
RészletesebbenFiatal csillagok térben és időben Doktori értekezés tézisei Szegedi-Elek Elza
Fiatal csillagok térben és időben Doktori értekezés tézisei Szegedi-Elek Elza Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizika Doktori iskola Részecskefizika és csillagászat program Doktori
RészletesebbenA galaktikus csillagászat újdonságaiból
A galaktikus csillagászat újdonságaiból 237 Kun Mária A galaktikus csillagászat újdonságaiból Gigantikus molekuláris hurkok a Tejútrendszer centrumában A nagoyai egyetem rádiócsillagászai 4 méteres átmérõjû
RészletesebbenSzínképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.
Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok
RészletesebbenRészecske azonosítás kísérleti módszerei
Részecske azonosítás kísérleti módszerei Galgóczi Gábor Előadás vázlata A részecske azonosítás létjogosultsága Részecske azonosítás: Módszerek Detektorok ALICE-ból példa A részecskeazonosítás létjogosultsága
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenALKALOIDOK MEGHATÁROZÁSAMÁKGUBÓBAN
ALKALOIDOK MEGHATÁROZÁSAMÁKGUBÓBAN DISZPERZIÓS ÉS FOURIER-TRANSZFORMÁCIÓS KÖZELI INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREKKEL 1 Izsó Eszter -Dr. Gergely Szilveszter A MÁK A mák egyéves, lágyszárú, 5-15 cm magas
RészletesebbenPÁPICS PÉTER ISTVÁN CSILLAGÁSZATI SPEKTROSZKÓPIA HF FELADAT: egy tetszőleges nyers csillagspektrum választása, ábrakészítés IDL-ben (leírása az
PÁPICS PÉTER ISTVÁN CSILLAGÁSZATI SPEKTROSZKÓPIA 1. 3. HF FELADAT: egy tetszőleges nyers csillagspektrum választása, ábrakészítés IDL-ben (leírása az objektum, a műszer, és az időpont megjelölésével).
RészletesebbenSpektrográf elvi felépítése
Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenDRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb
RészletesebbenHegyi Ádám István ELTE, április 25.
Hegyi Ádám István ELTE, 2012. április 25. GPS = Global Positioning System Department of Defense = Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma 1973 DNSS = Defense Navigation Satellite System vagy Navstar-GPS
RészletesebbenFOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete
FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris
RészletesebbenMODERN CSILLAGÁSZATI VILÁGKÉPÜNK
MODERN CSILLAGÁSZATI VILÁGKÉPÜNK STONEHENGE-TŐL A KOZMOLÓGIAI NOBEL-DÍJIG Dr. Both Előd a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke Szent László Gimnázium, Természettudományos Önképzőkör Budapest, 2015.
RészletesebbenA 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán
A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenŰRCSILLAGÁSZAT ULTRAIBOLYA CSILLAGÁSZAT. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem
ŰRCSILLAGÁSZAT ULTRAIBOLYA CSILLAGÁSZAT MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem Az ultraibolya színképtartomány Felfedezése: 1801, Johann Ritter (fény hatására megfeketedett az ezüstnitrát). Az ultraibolya
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenPulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 6. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2017.11.21. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.
RészletesebbenCsillagászati földrajz I-II.
Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel
RészletesebbenNA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja
NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja László András Wigner Fizikai Kutatóintézet, Részecske- és Magfizikai Intézet 1 Kivonat Az erősen kölcsönható anyag és fázisai Megfigyelések a fázisszerkezettel
Részletesebben2010/01 január. HUDF infravörösben
2010/01 január HUDF infravörösben TARTALOM Négyszáz év........................... 3 Konkoly Infravörös és Ûrcsillagászati Kutatócsoport.......................... 4 A Magyar Csillagászati Egyesület lapja
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenSugárzáson, alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, alapuló hőmérséklet mérés. Ha egy anyaggal energiát közlünk, belső energiája megnövekszik, molekuláinak és atomjainak mozgásállapota megváltozik: pl. a molekulákban az atomok egymás körüli
Részletesebben2011 Fizikai Nobel-díj
2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784
RészletesebbenALAPVETŐ TUDNIVALÓK Átmérő, fókusz A csillagászati távcsövek legfontosabb paramétere az átmérő és a fókusztávolság. Egy 70/900 távcső esetében az első szám az átmérőre utal, a második a fókusztávolságára
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenAz Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.
A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",
RészletesebbenKettőscsillagok vizuális észlelése. Hannák Judit
Kettőscsillagok vizuális észlelése Hannák Judit Miért észleljünk kettősöket? A kettőscsillagok szépek: Rengeteg féle szín, fényesség, szinte nincs is két egyforma. Többes rendszerek különösen érdekesek.
RészletesebbenKorongok atal csillagok körül
Csillagászati évkönyv 2005 219 Korongok atal csillagok körül Ábrahám PéterKóspál Ágnes Korongok atal csillagok körül Bevezetés Az 1700-as évek második felében I. Kant és P. S. Laplace egymástól függetlenül
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenÖsszeállította: Juhász Tibor 1
A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb
RészletesebbenVan új a Föld felett
Van új a Föld felett A FIZIKAI SZEMLE és METEOR on-line melléklete Összeállította: Szabados László A 20. század utolsó évtizedei látványos felfedezésekkel és eredményekkel jártak a csillagászat tudományában.
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenFedési kett scsillagok fotometriai mérése, az adatok feldolgozása
Szegedi Tudományegyetem TTIK Kísérleti Fizikai Tanszék Fedési kett scsillagok fotometriai mérése, az adatok feldolgozása Szakmai gyakorlat Készítette: Hatala Kornél Fizika BSc hallgató Témavezet : Dr.
RészletesebbenA csillag- és bolygókeletkezés korai fázisai infravörös-csillagászat
Történeti áttekintés A csillag- és bolygókeletkezés korai fázisai infravörös-csillagászat Ábrahám Péter MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete A fiatal csillagok és keletkezésük színterei, a sűrű csillagközi
Részletesebbenfizikai szemle fizikai 2006/5
fizikai szemle 2006/5 Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat havonta megjelenô folyóirata. Támogatók: A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya, az Oktatási Minisztérium, a Magyar Biofizikai
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenWMAP pontforrások mint lehetséges űr-vlbi kalibrátorok
WMAP pontforrások mint lehetséges űr-vlbi kalibrátorok Geréb Katinka Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszék, Budapest Kivonat A WMAP 5 év alatt gyűjtött adatait használtam egy olyan új fényes
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI HÉT BEREKFÜRDŐN AZ EGRI VARÁZSTORONY SZERVEZÉSÉBEN JÚLIUS 7-13.
2014. 07. 7. Hétfő Kísérletek héliummal, Időpont:, Hely: Bod László Művelődési Ház, (ea: Dr. Vida József, Zoller Gábor). Történelmi nap-és holdfogyatkozások, A diaképes előadás során, megismerkedhetünk
Részletesebben