A cikk a SOMOS Alapítvány támogatásával készült
|
|
- Flóra Ráczné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Sugárvédelmi célú mérıeszközök osztályozása, a röntgen sugárzás környezeti dózisegyenértékének meghatározása, és a sugárvédelmi dózismérések mérési bizonytalanságának becslése Abstract Csete István Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Metrológiai Fıosztály 1124 Budapest, Németvölgyi út Classification of radiation protection instruments are given according to the different measurements task and relevant IEC standard. Realization and traceability of the conventional true value of operational protection quantities (H*(1)) and (Hp(1)) at the National Measurement Institute are presented. Uncertainty requirement and detailed uncertainty budget examples of a survey meter used at workplace conditions are delivered. Keywords: ISO,IEC, ICRP,ICRU, ambient dose equivalent H*(1), personal dose equivalent Hp(1), air kerma (K), traceability of measurement, degree of equivalence, equation of measurement, influence quantities. Kivonat Bemutatásra kerül a sugárvédelmi célú mérıeszközök osztályozása, a felhasználásuk és az IEC szabványok követelményei szerint, valamint a dózismérık röntgensugárzás tartományában történı kalibrálásához szükséges operatív dózisegyenérték mennyiségek illetve a levegıben közölt dózis meghatározásának módszere és visszavezetettsége. A terület ellenırzésre használt dózismérık mérési bizonytalanságának becslése két példán keresztül van illusztrálva. Kulcsszavak: ISO, IEC, ICRP, ICRU, környezeti dózisegyenérték H * (1), személyi dózisegyenérték H p (1), levegıben közölt dózis (K), mérések visszavezetettsége, etalon mérıeszköz egyenértékősége, a mérés egyenlete, befolyásoló mennyiségek. I. BEVEZETÉS A sugárvédelemben használatos különféle dózismérık és radioaktivitást mérı mérıeszközök osztályozása, méréstechnikai követelményeinek ismerete alapvetı az adott mérési feladathoz való helyes mérıeszköz kiválasztásánál. A sugárvédelmi dózismérések mérési bizonytalanságának ismerete elengedhetetlen az effektív dózis optimális becsléséhez. A különféle dózismennyiségeket mérı dózismérık hitelesítésekor elvégzett kalibrálásnak visszavezetettnek kell lennie az SI alap és származtatott mennyiségekig a mérések világmérető egységessége és elfogadhatósága érdekében. II. SUGÁRVÉDELMI MÉRİESZKÖZÖK OSZTÁLYOZÁSA A külsı ionizáló sugárzások sugárvédelmi méréseinek célja a radioaktivitás illetve kilépı részecskeszám vagy valamely operatív dózisegyenérték-mennyiség segítségével az effektív dózis meghatározása. Ennek megfelelıen a mérıeszközök két fı csoportját a felületi radioaktívszennyezettség-mérık és a különféle dózismérık alkotják. A dózismérık jellemzıen az effektív dózist közelítı, az ICRU és az ICRP által sugárvédelmi célra definiált, mérhetı, környezeti (H * (1)), illetve személyi (H p (1)) dózisegyenérték-mennyiségeket mérik. Ezen operatív mennyiségek és az effektív dózis, számításokkal meghatározott hányadosa látható az 1-3 ábrákon, a foton és neutronsugárzás tipikus besugárzási irányaira vonatkozóan. A neutron sugárzás bizonyos energiáitól és irányaitól eltekintve, ezen mennyiségek megfelelı felülbecslését adják az effektív dózisnak. További részletek az ICRU 57-ben találhatók.[1]. 7
2 28. szeptember Sugárvédelem I. Évf. 1.szám ábra. Az effektív dózis (E) és a környezeti dózisegyenérték (H*(1) hányadosa a foton energia függvényében 2. ábra Az effektív dózis (E) és a személyi dózisegyenérték (Hp(1) hányadosa a foton energia függvényében A hazai gyakorlatban elıforduló dózismérık csoportosítása az 1. táblázatban található. Az 1. táblázatban megadott mérıeszközöket - amennyiben a mérés eredménye joghatással jár- 2 évente kötelezı hitelesíttetni Magyarországon. A hitelesítési bizonyítvány minden esetben tartalmazza a kalibrációs értékeket. A hitelesség feltétele a típusvizsgálat során megállapított specifikáció teljesülése, melynek legfontosabb eleme a referencia körülmények között mért pontosság (megengedett hiba) ellenırzése. Ennek az újrahitelesítési idıtartam alatti stabilitása garantálja azt, hogy a mérıeszköz alkalmas a mérési feladatra és helyes használat esetén az elvárható pontosságú mérési eredményt szolgáltatja. Az egyes mérıeszköz-típusokra vonatkozó mőszaki követelményeket, beleértve a megengedett eltéréseket is, a 4. oszlopban feltüntetett angol nyelvő szabványok tartalmazzák. Ezen nemzetközi szabványokon, mint ajánlásokon alapul a Mérésügyi Hatóságnál (MKEH) alkalmazott Típusvizsgálati és Hitelesítési Elıírás. További információk az MKEH honlapján találhatók. Az IEC honlapján további, a sugárvédelemben használt mérıeszközökre vonatkozó szabványok találhatók, amelyeket elsısorban nukleáris létesítményekben, baleseti szituációkban illetve sugárzó anyagok felderítéséhez használnak. 3. ábra Az effektív dózis (E) és a környezeti dózisegyenérték hányadosa a neutron energia függvényében 8
3 1. Táblázat Sugárvédelmi mérıeszközök osztályozása Megnevezés Mért mennyiség Vonatkozó IEC szabvány 1 Hordozható radioaktív felületi Alfa és vagy béta sugárzás szennyezettség mérık s -1 ; kibocsátott részecske szám; Bq ; Bqcm -2 2 Telepített személyi sugárkapuk 3 Terület ellenırzésre szolgáló hordozható dózismérık Alfa, béta és gammasugárzás s -1 ; kibocsátott részecske szám; Bq ; Bqcm /23 Béta, foton és neutron sugárzás Környezeti dózis egyenérték H * (1) 6846/22 615/2 Tipikus méréstartomány (,1-1 5 ) s -1 (,1-1 4 ) Bqcm -2 (,3-1 4 ) s -1 (,5-1) Bqcm -2 1 µsvh -1-1 msvh -1 4 Környezet ellenırzésre szolgáló dózismérık 5 Elektronikus személyi dózismérık 6 Passzív dózismérı rendszerek környezeti és személyi monitorozásra (TLD) 7 Nukleáris létesítményeknél telepített dózisteljesítménymérık monitorok Gammasugárzás Közölt dózis K lev Környezeti dózis egyenérték H * (1) Foton, béta és neutron sugárzás Személyi dózis egyenérték H p (1) H p (,7) Béta és gammasugárzás Környezeti dózis egyenérték H * (1) Személyi dózis egyenérték H p (1) Fotonsugárzás Közölt dózis K lev Környezeti dózis egyenérték H * (1) 6117/ ngyh -1-1 µgyh /25 1 µsvh -1-1 Svh / /26 ISO 2199/25 1 µsv -1 Sv,1 msv- 1 Sv 6532/ µgyh -1-1 mgyh -1 III. A DÓZISMÉRİK VIZSGÁLATÁHOZ HASZNÁLT KÖRNYEZETI ÉS SZEMÉLYI DÓZISEGYENÉRTÉK MENNYISÉGEK VISSZAVEZETETTSÉGE A FOTONSUGÁRZÁS (4-3) KV TARTOMÁNYÁBAN A környezeti és személyi dózisegyenérték mennyiségeit a levegıben közölt dózis (Kerma) mennyiségébıl, mint a legalapvetıbb dozimetriai mennyiségbıl lehet un. konverziós tényezık segítségével meghatározni a legegyszerőbben. Ezen (h * (1;K) és h pk (1;E,α) konverziós tényezık a mennyiségek definícióiból kiindulva és az ICRU gömb anyagának hatáskeresztmetszet adatait felhasználva MC számítási módszerrel lettek meghatározva ±2% bizonytalansággal (k=1), és az ISO kiadványban [2] találhatók. (A H * (d), illetve (H p (d) mennyiségeket direkt módon is lehetne mérni a definíciójukból kiindulva, ami a gyakorlatban a Q minıségi tényezı ismeretében az elnyelt dózis pontszerő meghatározását jelentené az ICRU lágy szövetben, de ilyen elsıdleges etalon mérıeszköz még nem terjedtek el.) A fotonsugárzás (4-3) kv un. közepes röntgen tartományában sugárvédelmi célokra 1 db un. keskeny spektrumú sugárminıség van definiálva az ISO 437 szabványban. Ezen sugárminıségekre a levegıben közölt dózist elsıdleges etalonnal tudjuk meghatározni Magyarországon. Az etalon egy un. szabadlevegıs ionizációs kamra, amely a levegıben közölt dózist (K lev ) az alábbi egyenlet szerint méri ±,34% bizonytalansággal (k=1). Q W 1 K = khk ρ V e 1 g s k k k k k d a l p sc k e (1) 9
4 Q a mért ionizációs töltés; ρ a levegı sőrősége;v a mérıtérfogat (vonalkázott rész a 4. ábrán), k i az etalon korrekciós tényezıi; W/e = (33,97 ±,5) J/C a száraz levegıben egy ionpár keltéséhez szükséges átlagos energia; g a keletkezett töltések fékezési sugárzása miatt megszökı energiahányad, ami 3 kev-nél kisebb energiájú röntgensugárzás esetén elhanyagolható. Az (1) egyenletben szereplı nyolc fontosabb korrekciós tényezı szorzata sugárminıségtıl függıen (,2-,9)% között van, jelentésük az alábbi: A levegı nedvességtartalma miatti korrekció k h, értékét az ICRU publikálta; k s a rekombinációs veszteséget, k d az elektromos tér torzulását, k a a belépı blende és a mérıtérfogat súlypontja közötti levegı gyengítését, k l és k p a blende élén illetve a kamra falán átjutó sugárzást korrigálja. Ezeket a korrekciókat, melyek a konstrukciótól és a fotonenegiától függnek, mérésekkel határoztuk meg. 4. ábra Szabadlevegıs ionizációs kamra a röntgensugárzás elsıdleges etalonja A fotonok ionkamrán belüli szóródására és a keletkezett elektronok veszteségére vonatkozó k sc és k e korrekciókat nem lehet kísérletileg meghatározni. Ezek meghatározása Monte Carlo módszerrel (MC)lehetséges a fotonok és elektronok levegıre, és a kamra anyagára vonatkozó különbözı kölcsönhatások (fotoeffektus, koherens v. Rayleigh szórás, compton szóródás, bremsstrahlung, elektron fékezıképesség ) figyelembevételével. Az alkalmazott MC program az EGS4/PRESTA kód volt, 1 kev-es lépésekben a 1 kev-25 kev tartományban monoenergetikus db beesı fotont felhasználva. Mindkét korrekciós tényezı számítása a (2) egyenlet alapján történt, ahol az E dep (E) az E energiájú fotonokból származó átadott energia a mérıtérfogatban, ami arányos a keletkezett töltéssel, ha W/e értékét energia függetlenek tekintjük, a E dep (E) a megfelelı zavaró effektus pozitív vagy negatív energia járuléka, a (µ tr (E)/ρ) air, a levegı fajlagos energia átadási tényezıje és a dφ/de az energia fluens. k Edep ( E) Edep ( E) dφ dφ = ( ( ( ) de E E de de dep 1 µ tr ( E) / ρ) air E de)( ( µ tr ( E) / ρ) air E ) (2) A (2) egyenletbıl látható, hogy egy adott röntgenspektumra (standard sugárminıség) vonatkozó korrekciós tényezı a monoenergetikus fotonsugárzásra számítottból a kerma spektrummal súlyozva kiszámítható. A nemzetközi metrológiai gyakorlatban használt szabványos röntgen sugárminıségek foton fluens és a levegı kerma spektrumait a Német Mérésügyi Intézet (PTB) publikálta 2-ben [4]. Az EGS4 kód alkalmazásainak részletei a [3] publikációban találhatók. Az EGS4 kóddal végzett számításokat az SI referencia értékeket adó Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) laboratóriumában is elvégezték további két (EGSnrc és PENELOPE) MC programmal ellenırizve azt, és az eltérések nem voltak nagyobbak, mint,5%. Részletek a BIPM honlapjáról letölthetık
5 A szabadlevegıs ionizációs kamra, mint nemzeti etalon nemzetközi egyenértékőségét 1974 óta a BIPM etalonjához történı un. kulcs-összehasonlítások eredményei biztosítják. Az 5. ábrán az N-3 jelő közepes röntgen sugárminıségre 28-ban publikált eredmény látható példaként. Az eredmények alapján és a CIPM MRA egyezmény aláírójaként a dozimetriai laboratórium kalibrációs bizonyítványait 53 országban elfogadják etalonunk a világ legjobbjai között van. 5. ábra Az OMH szabadlevegıs ionizációs kamrájára alapuló közölt dózis mérés egyenértékősége 3 kv-os röntgensugárzáson (a vonal a mérési bizonytalanságot jelenti (k=2)) 6 EUROMET.RI(I)-S3 Degrees of equivalence for air kerma - ISO N D I = ( x I - x R ) / PTB OMH NMi BEV ARPANSA NPL NIST STUK NMIJ INER IV. MÉRÉSI BIZONYTALANSÁG MEGHATÁROZÁS A TERÜLETELLENİRZÉSRE HASZNÁLT DÓZISMÉRİK ESETÉBEN Az ICRP 75 (1997) 251. cikkelye szerint az éves dóziskorlát meghatározásának bizonytalansága ±5%, ha a korlát 1 msv/év effektív dózis alatt van, akkor 2 % lehet 95%-os konfidencia szinten. A területellenırzést szolgáló sugárvédelmi mérések teljes mérési bizonytalanságában ami az effektív dózis becslésének bizonytalanságát jelenti- amihez mérıeszköz mérési bizonytalansága akkor nem ad jelentıs járulékot, ha a dózismérı teljes mérési bizonytalansága kisebb, mint 3% k=1-nél. Ebbıl levezethetıen a kalibrálás során, referencia körülmények között, a kalibrálás bizonytalansága nem lehet 1%-nál több. (ICRU 47) A sugárvédelmi mőszerekre vonatkozó nemzetközi elektronikus szabványok relatív saját hibának általában (15-2) %-ot engedélyeznek. Az alábbiakban egy területellenırzésre használt, a gyártó szerint az IEC 6846:22 szabványnak megfelelı, típusvizsgált, analóg kijelzéső dózismérıvel mért környezeti dózisegyenérték teljesítmény mérési bizonytalanságát határozzuk meg akkor, ha a sugárzási térrıl nincs további információnk (a), illetve akkor, ha a sugárzási viszonyokat becsülni tudjuk és a típusvizsgálat eredményei is rendelkezésre állnak (b). A számítások összhangban vannak az IEC 62461ajánlásával [7] A mérés legegyszerőbb egyenlete, amely a szabványban specifikált befolyásoló mennyiségeket figyelembe veszi az alábbi: H*(1)=K intr K EΦ K pow K temp K hum K press K geo (G-D zero - D EMC -D vib -D shock ) (3) ahol K intr a korrekciós tényezı a saját hibára (beleértve a kalibrációs faktort és a nem-linearitást), K EΦ a sugárzás energiájára és irányára, K pow a tápellátásra, K temp a környezeti hımérsékletre, K hum a relatív nedvesség tartalomra, K press a légnyomásra, K geo a készülék pozíciójára (beleértve az analóg skála felbontását és a leolvasás hibáját) vonatkozó korrekciós szorzó tényezı. G a mutatott érték környezeti dózisegyenértékben (beleértve a mért érték szórását) D zero a nullpont csúszása,
6 D EMC a szabványban specifikált 7 EMC, D vib és-d shock a vibrációra és az esésre vonatkozó additív környezetállósági érték. Feltételezhetı, hogy a (3) egyenlet valószínőségi változói nem korrelálnak, vagyis az egyes befolyásoló hatások egymástól függetlenek, így a mért érték standard bizonytalanságának négyzete u 2 (H*(1)), az egyes komponensek érzékenységi együtthatókkal súlyozott négyzetösszege. Az érzékenységi együtthatók a (3) egyenlet komponensek szerinti parciális deriváltja. (Például a G mutatott érték érzékenységi együtthatója egyenlı a K korrekciós tényezık szorzatával.) Részletes magyar nyelvő elmélet a [8] irodalomban található. Egy háromdekádos logaritmikus kitéréső mutatós dózismérı esetén, aminek alsó méréstartományában (,1 µsv/h-1 µsv/h) a leolvasott érték 7,5 µsv/h, az (a) esetre számított bizonytalanság komponenseit a 2. táblázat, a (b) esetre vonatkozót a 3. táblázat tartalmazza. Az IEC 6846:22 szabványban a befolyásoló mennyiségek megengedett hatása a kijelzés/mért értékre (response) szimmetrikus relatív tartományokkal van megadva. Például a dózismérı kijelzését a referencia Cs-137 sugárzás referencia irányához képest, a sugárzás energiája és iránya együttesen ±4%-ban befolyásolhatja. Ez azt jelenti, hogy a kijelzéshez alkalmazott K EΦ korrekciós tényezı 1/1,4=,71 és 1/,6=1,67 között lehet, aminek az átlagát 1,19±,48-at kell használni a legvalószínőbb K EΦ érték körüli szimmetrikus eloszlástartomány megállapítására a mérési bizonytalanság számítás útmutatójával [8] összhangban. A befolyásoló mennyiségek eloszlásfüggvényeinek két független változó esetén és egyéb információ nélkül háromszög eloszlás, 3 változó esetén már Gauss eloszlás lett választva. Eloszlásfüggvényük a 6. ábrán látható. 6. ábra A leggyakoribb egyenletes, háromszög és normál eloszlás sőrőségfüggvényei 1/a egységben. A standard 68%- os értékek a/ 3, a/ 6 és a/3. A (b) eset egy árnyékolt Co-6 sugárforrás körüli mérés példája, ahol a típusvizsgálat eredményei alapján a 3 kev-1,3 MeV és ±45 energia és beesési szög tartományra K EΦ =,92 1,8=1,±8% az egységnyi kalibrációs faktorból (4%) és a nem-linearitás,96 korrekciós tényezıjébıl (1%) K intr =,96±4,1% adódik, a leolvasott 7,5 µs/h érték szórása 6,5% (extrapolált érték a típusvizsgálati adatokból) és az additív EMC és a rázási komponensek elhanyagolhatók. Az (a) esetben a mért érték 9,9 µs/h ±5,1µS/h (51%) (k=2) a mérıeszközrıl leolvasott egyetlen 7,5 µs/h érték helyett, a (b) esetben pedig 7,3 µs/h ±1,2 µs/h (16%) (k=2) A két eredmény ugyan konzekvens a kiterjesztett mérési bizonytalanságot figyelembe véve, de jól mutatja, hogy ugyanaz a mérıeszköz a mérés körülményeire és a mérıeszközre vonatkozó plusz információk esetén - beleértve a megfelelı mérési tapasztalatot az eloszlásfüggvények helyes megválasztásához- az ICRP követelményeknek megfelelı mérési pontosságot tud adni. 12
7 2.Táblázat. Bizonytalansági komponensek az IEC 6846 követelményeibıl számolva. (a) 2.Táblázat Bizonytalansági komponensek az IEC 6846 követelményeibıl számolva. (a) H*(1)=K intr K EΦ K pow K temp K hum K press K geo (G-D zero- D EMC-D vib-d shock) Komponens *Érték Standard bizonytalanság (u) Eloszlás Érzékenységi együttható (c) Bizonytalansági járulék (u c) µsv/h IEC 6846 követelményei K intr 1,4,21/ 6=,86 háromszög 9,47 µsv/h,814 nem lin.+kalibráció±2% K EΦ 1,19,48/ 6=,196 háromszög 8,27 µsv/h 1,622 energia +irány ±4% K pow 1,,5/ 3=,29 négyszög 9,85 µsv/h,286 ±5% K temp 1,4,21/ 3=,121 négyszög 9,47 µsv/h 1,146 K hum 1,,1/ 3=,58 négyszög 9,85 µsv/h,571 K press 1,,1/ 3=,58 négyszög 9,85 µsv/h,571 K geo 1,2,15/3=,5 normál 9,65 µsv/h,483,85 7,5 normál G (µsv/h) 7,5 µsv/h=,638 egy leolv. 1,31,838 D zero µsv/h,15 µsv/h/ 3=,9 négyszög -1,31,11 ** D EMC,7,2 µsv/h µsv/h/ 3=,81 négyszög -1,31,281,7,2 D vib µsv/h µsv/h/ 3=,81 négyszög -1,31,16 D shock µsv/h,7,2 µsv/h/ 3=,81 négyszög -1,31,16 standard bizonytalanság 2,52 A mérés végeredménye: H*(1)=9,85 µsv/h ±5,1 µsv/h (k=2) * A legjobb becslés a várható értékre ** IEC ;3;4;5;6;8;11 szakaszok szerinti 7 zavar típus mindegyikére ±2% ±1% ±1% pozíció+skála felbontás+ parallaxis a végkitérés 2%-a (1 2/33 =1,15) [16-H*(1)/(1µSv/h)] %=8.5%,7 alsó méréshatár,7 alsó méréshatár,7 alsó méréshatár 13
8 3.Táblázat Bizonytalansági komponensek a típusvizsgálat és a mérési körülmények figyelembevételével (b) H*(1)=K intr K EΦ K pow K temp K hum K press K geo (G-D zero - D EMC -D vib -D shock ) Komponens *Érték Standard bizonytalanság (u) Eloszlás Érzékenységi együttható ( c) Járulék (u c) µsv/h Típusvizsgálati eredmények K intr,96,41/ 6=,17 háromszög 7,65 µsv/h,13 nem lin.=,96±1% kalibr.=1±4% K EΦ 1,,8/ 6=,33 háromszög 7,34 µsv/h,242 K EΦ =(,92-1,8) ± 45-ban K pow 1, négyszög 7,34 µsv/h, új elemek!! K temp 1,3,1/ 3=,6 négyszög 7,13 µsv/h,43 K hum,99,5/ 3=,3 négyszög 7,42 µsv/h,22 K temp=1,3±1% 1 C-on K hum=,99±,5% 8% rel. légnedv K press 1, négyszög 7,34 µsv/h, elhanyagolható K geo 1,,7/3=,23 normál 7,34 µsv/h,169 skála felbontással és parallaxissal a végkitérés1%-a G (µsv/h) 7,5,65 7,5 µsv/h=,488 ***normál egy leolv.,98,478 6,5% interpolált érték D zero µsv/h,15 µsv/h/ 3=,9 négyszög -,98,8 D EMC µsv/h µsv/h négyszög -,98, elhanyagolható (jól árnyékolt) D vib µsv/h µsv/h négyszög -,98, kézben tartva D shock µsv/h µsv/h négyszög -,98, kézben tartva standard bizonytalanság,58 A mérés végeredménye: H*(1)=7,34 µsv/h ±1,2 µsv/h (k=2) IRODALOM [1] Conversion coefficients for use in radiation protection against external radiation; International Commission on Radiation Units and Measurements (ICRU) Report 57 Bethesda MD, USA (1998) [2] Calibration of area and personal dosemeters and the measurement of their response as a function of energy and angle of incidence; ISO 437 Part 3 [3] T.W. M Grimbergen et al. Phys. Med. Biol. 43 pp [4] PTB-Bericht PTB-Dos-34 (2) [5] L. Büermann, I. Csete et al. Comparison of National Air Kerma Standards for ISO 437 narrow spectrum series int he range 3 kv to 3 kv EUROMET Report 545 (28) Metrologia, Tech. Suppl. in press. [6] Csete István Új fizikai mennyiségek a sugárvédelemben; Fizikai Szemle 24/7 [7] Determination of uncertainty in measurement; IEC TR 62461/26 [8] Útmutató a mérési bizonytalanság kifejezéséhez. (GUM) BIPM, IEC, IFCC,ISO,IUPAC,IUPAP, OIML
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
A SZEMÉLYI DOZIMETRIAI SZOLGÁLAT ÚJ TLD-RENDSZERE TÍPUSVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI
A SZEMÉLYI DOZIMETRIAI SZOLGÁLAT ÚJ TLD-RENDSZERE TÍPUSVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI Machula Gábor Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39. 1 A kérelmező a rendelkező
A dozimetriai országos etalonok nemzetközi összehasonlító mérései
A dozimetriai országos etalonok nemzetközi összehasonlító mérései Machula Gábor, Nagyné Szilágyi Zsófia Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1124 Budapest, Németvölgyi út 37 39. Jogszabályi háttér
Környezeti paraméterek hatása a nemzeti etalonnal történő mérésekre
Környezeti paraméterek hatása a nemzeti etalonnal történő mérésekre Készítette: Szögi Antal és Machula Gábor XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2012. április 24-26. ND-1005 közölt
DOZIMETRIAI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATALBAN
DOZIMETRIAI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATALBAN Machula Gábor, Szögi Antal, Nagyné Szilágyi Zsófia Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1124 Budapest, Németvölgyi út
Környezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában
Környezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában Szűcs László 1, Károlyi Károly 2, Orbán Mihály 2, Sós János 2 1
A hangnyomás nemzeti etalonja
AKUSZTIKAI MÉRÉSEK Az akusztikus szakterület fontosabb metrológiai feladatai az 1991. évi XLV. mérésügyi törvény alapján: a nemzeti hangnyomás etalon fenntartása, fejlesztése, nemzetközi összehasonlítása,
Egy retrospektív dozimetriai elemzés
Egy retrospektív dozimetriai elemzés Elek Richárd, Lajos Máté, Fülöp Nándor Országos Közegészségügyi Intézet Sugáregészségügyi Főosztály A konkrét eset ismertetése 2016. nyara: Egy FDG* osztó automata
Orvosi aktivitásmérők kalibrációinak tapasztalatai
Orvosi aktivitásmérők kalibrációinak tapasztalatai Szűcs László 1, Nagyné Szilágyi Zsófia 1, Laczkó Balázs 2 1 Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39. 2 A Magyar
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
Méréstechnikai alapfogalmak
Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka
A neutrontér stabilitásának ellenőrzése az MVM PA Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában
A neutrontér stabilitásának ellenőrzése az MVM PA Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában Szűcs László 1, Nagyné Szilágyi Zsófia 1, Szögi Antal 1, Orbán Mihály 2, Sós János 2, Károlyi Károly 2 1 Magyar Kereskedelmi
Kalibrálás és mérési bizonytalanság. Drégelyi-Kiss Ágota I
Kalibrálás és mérési bizonytalanság Drégelyi-Kiss Ágota I. 120. dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu Kalibrálás Azoknak a mőveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható
A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága
Szűcs László Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága Mire alkalmas egy radioaktívszennyezettség-mérő? A radioaktívszennyezettség-mérők
A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
Sugárfizikai mérések
Sugárfizikai mérések Osztályvezető: Nagyné Szilágyi Zsófia, tel.: 4585-838; fax: 4585-937, titkárság: Juhászné Baktai Márta, tel.: 4585-985; fax: 4585-893. e-mail: skmo@mkeh.hu Az ionizáló sugárzások mérése
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
Ionizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
Magspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
A munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai
A munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai ÉS 100 msv / 5 év Fülöp Nándor, Elek Richárd, Glavatszkih Nándor, Papp Eszter és az OSzDSz 487/2015 (XII. 30.) Korm. r. Expozíciós kategória
DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN
DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény
Sugárvédelmi és dozimetriai gyakorlatok. Rakyta Péter. Bornemisza Györgyné. leadás időpontja: május 9.
Mérési jegyzőkönyv: Sugárvédelmi és dozimetriai gyakorlatok Rakyta Péter mérőtársak: Mezei Márk és Pósfai Márton mérés időpontja: 27. április 26. leadás időpontja: 27. május 9. Mérésvezető: Bornemisza
Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész. Előadások (2.) 2011.
Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész Előadások (2.) 2011. 1 Méréstechnika előadás 2. 1. Mérési hibák 2. A hiba rendszáma 3. A mérési bizonytalanság 2 Mérési folyamat A mérési folyamat négy fő
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK
1 I. DOZIMETRIAI MENNYISÉGEK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK 1) Iondózis/Besugárzási dózis (ro: Doza de ioni): A leveg egy adott V térfogatában létrejött ionok Q össztöltésének és az adott térfogatban található anyag
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre
1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés
Radioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
A SUGÁRVÉDELEMBEN HASZNÁLATOS MENNYISÉGEK ÉS AZOK MÉRÉSI LEHETÔSÉGEI
A SUGÁRVÉDELEMBEN HASZNÁLATOS MENNYISÉGEK ÉS AZOK MÉRÉSI LEHETÔSÉGEI Csete István Országos Mérésügyi Hivatal Az ionizáló sugárzások elleni védelem fontos része a sugárforrások és a sugárzási terek mérése.
STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE STATISZTIKA 9. Előadás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Háromszög eloszlás Normális eloszlás Standard normális eloszlás Normális eloszlás mint modell 2/62 Matematikai statisztika
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS 2008. ÉVI JELENTÉS
52/64 I. táblázat. A KFKI telephelyen üzemelı 17 gamma-szonda 10 perces méréseinek 2008-re vonatkozó statisztikai adatai Állomás száma Összadat Értékelhetı adatok* Üzemképtelen Hibás állapot** Átlag Szórás
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
Röntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
Az ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások elállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
Geokémia gyakorlat. 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek. Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka
Geokémia gyakorlat 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport e-mail: reka.harangi@gmail.com ALAPFOGALMAK:
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
Az atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04.
Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Elıadás fı témái Hatósági szabályozások Kibocsátás ellenırzés és rendszerei Környezetellenırzés és
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
Modern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
Vízóra minıségellenırzés H4
Vízóra minıségellenırzés H4 1. A vízórák A háztartási vízfogyasztásmérık tulajdonképpen kis turbinák: a mérın átáramló víz egy lapátozással ellátott kereket forgat meg. A kerék által megtett fordulatok
A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI
A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és hogy a sztochasztikus
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2013. április 24.
Első mérések a TRITEL dozimetriai rendszerrel a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén Hirn Attila *1, Apáthy István 1, Bodnár László 2, Csőke Antal 1, Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, Szántó Péter 1, Zábori
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,
LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem
SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás
Metrológia és mérésügy Magyarországon. Kálóczi László Főosztályvezető-helyettes
Metrológia és mérésügy Magyarországon Kálóczi László Főosztályvezető-helyettes Mérésügyi mérföldkövek 1. 1874: Magyar Királyi Mértékügyi Bizottság 1875: Az Osztrák- Magyar Monarchia csatlakozik a Méteregyezményhez
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
Abszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1
Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) A sugárzások a károsító hatásuk mértékének megítélése szempontjából
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalmak. 3. A sugárzás mérése (42-47) Prefixumok
1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása (2-34) 2. Fizikai dózisfogalak (35-41) Gondolat, 1976 3. A sugárzás érése (42-47) KAD 2010.09.15 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev 5.4
Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Normál eloszlás
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Normál eloszlás A normál eloszlás Folytonos változók esetén az eloszlás meghatározása nehezebb, mint diszkrét változók esetén. A változó értékei nem sorolhatóak
1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások érése KAD 2018.03.26 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása Gondolat, 1976 1 2 levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev
A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN
Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi
Sugárvédelmi felhasználású neutron detektorok metrológiai minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és bevezetése a Paksi Atomerőműben.
Sugárvédelmi felhasználású neutron detektorok metrológiai minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és bevezetése a Paksi Atomerőműben. Orbán Mihály, Sós János, Károlyi Károly Paksi Atomerőmű Zrt. A
Az atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
Molnár István Méréselméletek és mérőrendszerek. Gammatech mérőrendszerek Alfa, Béta és Gamma sugárzás mérésére
Molnár István Méréselméletek és mérőrendszerek Gammatech mérőrendszerek Alfa, Béta és Gamma sugárzás mérésére BNS-298 Adatátvitel: RS-485 soros vonallal Adatátviteli távolság: max. 1 km Hőmérséklet tartomány:
Z bozonok az LHC nehézion programjában
Z bozonok az LHC nehézion programjában Zsigmond Anna Julia MTA Wigner FK Max Planck Institut für Physik Fizikus Vándorgyűlés Szeged, 2016 augusztus 24-27. Nehézion-ütközések az LHC-nál A-A és p-a ütközések
Gamma Műszaki Zrt. SUGÁRFELDERÍTÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI MOBIL LABOR ALKALMAZÁSOKBAN
Gamma Műszaki Zrt. SUGÁRFELDERÍTÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI MOBIL LABOR ALKALMAZÁSOKBAN Petrányi János, Sarkadi András Gamma Műszaki Zrt. Hrabovszky Pál tű. ezredes Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó
Sugárvédelem alapjai Nukleáris alapok Papp Ildikó 2 Emlékeztető A sugárzások és az anyagi közeg kölcsönhatása Dózisfogalmak 3 Pici történelem 1896: Henri Becquerel uránsók Azt találta, hogy sugárzás intenzitása
Modern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
Elérhetőség MÉRÉSTECHNIKA METROLÓGIA. A félév követelményei. A mérés tudománya. 2009.02.10.
Elérhetőség MÉRÉSTECHNIKA Miskolci Egyetem Energia- és Minőségügyi Intézet Minőségügyi Intézeti Kihelyezett Tanszék Szemán László Telefon: 30/229-2587 E-mail: lszeman@metalcontrol.hu Előadások letölthetőek:
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2019. március 18-21. Szóbeli és írásbeli vizsga napja: 2019. március 21. Képzési idő:
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE
A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE Manga László 1, Apáthy István 2, Deme Sándor 2, Hirn Attila 2, Lencsés András 1, Pázmándi Tamás 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 MTA Energiatudományi
Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
Sugárvédelmi mérések a Gamma új izotóp laboratóriumában
Sugárvédelmi mérések a Gamma új izotóp laboratóriumában Reinhardt Anikó*, Bäumler Ede, Sarkadi András, Illés Gyula Gamma Mőszaki zrt. 1097 Budapest, Illatos út 9. *reinhardt@gammatech.hu A kézirat beérkezett:
Személyi felületi szennyezettség ellenőrző sugárkapu rekonstrukció a Paksi Atomerőműben
XLIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2018.04.17-19. Személyi felületi szennyezettség ellenőrző sugárkapu rekonstrukció a Paksi Atomerőműben Dr. Bujtás Tibor, Kiss Mihály, Makovecz Gyula
Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)
Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba
AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1
1. Az ionizáló sugárzások és. az anyag kölcsönhatása. Prefixumok. levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia szükséges
Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások érése KAD 2009.04.06 1. Az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatása levegőben (átlagosan) 1 ionpár keltéséhez 34 ev = 5.4 aj energia
Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.
Valószín ségelméleti és matematikai statisztikai alapfogalmak összefoglalása (Kemény Sándor - Deák András: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, kivonat) Véletlen jelenség: okok rendszere hozza
A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása
A sugárzás és az anyag kölcsönhatása A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása Cserenkov-sugárzás v>c/n, n törésmutató cos c nv Cserenkov-sugárzás Pl. vízre (n=1,337): 0,26 MeV c 8 m / s 2. 2* 10 A sugárzás
A Nukleáris Medicina alapjai
A Nukleáris Medicina alapjai Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet Történet 1. 1896 Henri Becquerel titokzatos sugár (Urán) 1897 Marie and Pierre Curie - radioaktivitás 1901-1914 Rádium terápia
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
Röntgendiagnosztikai alapok
Röntgendiagnosztikai alapok Dr. Voszka István A röntgensugárzás keltésének alternatív lehetőségei (röntgensugárzás keletkezik nagy sebességű, töltéssel rendelkező részecskék lefékeződésekor) Röntgencső:
Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések
Sugárterápia 40% 35% 30% 25% 20% 15% % 5% 0% 2014/2015. tanév FOK biofizika kollokvium jegyspektruma 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
Mérési bizonytalanság becslése (vizsgálólaboratóriumok munkája során)
III. Roncsolásmentes Anyagvizsgáló Konferencia és Kiállítás Eger, 2003. április 7-11. Szóbeli előadás kézirat Előadó: Pintér László tudományos osztályvezető, Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
Charles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Charles Simonyi űrdozimetriai méréseinek eredményei Apáthy István, Pázmándi Tamás Sugárvédelmi és Környezetfizikai Laboratórium Űrdozimetriai Csoport
Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek
Radioizotópok orvosi, gyógyszerészi alkalmazása Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek Dr. Voszka István Az alkalmazás alapja:- A radioaktív izotóp ugyanúgy viselkedik a szervezetben, mint stabil
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András
Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat