GS1 Perfect Beszállítói Portál kézikönyv

Átírás

1 GS1 Perfect Beszállítói Portál kézikönyv Esemény Verzió Név Dátum Létrehoza 1.0 Elek Márta május 05. Módosítva 1.1 Elek Márta október 19. Módosítva 1.2 Szilágyi Balázs április 21. 1

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS... 5 I.1. MI A GDSN?... 5 I.2. CSATLAKOZÁSI LEHETŐSÉG A MULTINACIONÁLIS VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA... 5 I.3. CSATLAKOZÁSI LEHETŐSÉG A HAZAI VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA... 6 I.4. CSATLAKOZÁSI LEHETŐSÉG A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA... 7 I.5. A GS1PERFECT KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEI... 8 II. ALAPFOGALMAK, ALAPFUNKCIÓK... 9 II.1. AZONOSÍTÁS, GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK II.1.1. Válasz a MIVEL kereskedik kérdésre (GTIN) GS1 Global Trade Item Number=Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám, röviden GTIN II.1.2. Válasz a KI, KIVEL, azaz melyik beszállító, melyik kereskedővel kereskedik kérdésre (GLN) II.1.3. Válasz a MELYIK piacon kereskedik kérdésre célpiac (Target Market, röviden TM) II.2. A KERESKEDELMI TERMÉK ÉS A TERMÉKHIERARCHIA (CSOMAGOLÁSI SZINTEK) II.2.1. Alapszint II.2.2. Gyűjtő szint II.2.3. Szállítási szint II.3. GTIN KÉPZÉSI SZABÁLYOK A TERMÉKHIERARCHIA AZONOSÍTÁSÁRA (GTIN-14) III. TERMÉKADATOK TERJESZTÉSE, ÉS ELŐFIZETÉSE III.1. TERMÉKADATOK TERJESZTÉSE III.2. ELŐFIZETÉS TERMÉKADATOKRA III.3. ÁRUTERJESZTÉS ELINDÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE III.3.1. Áruterjesztés elindítása III.3.2. Áruterjesztés megszüntetése IV. TERMÉKEK OSZTÁLYOZÁSA, A GPC HASZNÁLATA IV.1. AZ OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREKRŐL ÁLTALÁBAN IV.2. A GPC, MINT OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER V. KÜLÖNLEGES ESETEK V.1. A TERMÉKEK MEGNEVEZÉSEINEK SZABÁLYA V.1.1. Kereskedelmi áru polccímke név alkalmazása a magyar piacon V.2. A NETTÓ TÖMEG ÉS A NETTÓ TARTALOM HASZNÁLATA V.3. AZ ÁRU KERESKEDELMI FUNKCIÓI V.4. ÁR ÖSSZEHASONLÍTÁS, ÁRKEZELÉS V.4.1. Összehasonlító ár alkalmazása a magyar piacon V.4.2. Kereskedelemi áru adóinformációk kezelése V.5. VÁLTOZÓ MENNYISÉGŰ TERMÉKEK V.5.1. Változó mennyiségű áruk GTIN képzése V.5.2. A es számtartomány használata V.5.3. GDSN attribútumok használata változó mennyiségű termékeknél V.6. GTIN NÉLKÜLI: ALAPTERMÉK, GYŰJTŐ, RAKLAP V.6.1. GTIN nélküli alaptermék V.6.2. GTIN nélküli gyűjtő (normál 3 szintű hierarchiát feltételezve) V.6.3. GTIN nélküli raklap (normál 3 szintű hierarchiát feltételezve) V.7. GTIN KIADÁS SZABÁLYAI

3 V.8. SAJÁT MÁRKÁS TERMÉKEK GTIN KIADÁSI SZABÁLYAI V.9. KÜLÖNBÖZŐ KERESKEDELMI KAPCSOLATOK JELLEGZETES ESETEI V.9.1. Ha a márkatulajdonos azonos az adatforrással (portál esetében a portál adatfeltöltőjével) V.9.2. Ha márkatulajdonos nem azonos az adatforrással (portál esetében a portál feltöltőjével) V.9.3. A márkatulajdonos disztribútornak/nagykereskedőnek is és a kereskedőnek is küld adatot VI. A GS1PERFECT BESZÁLLÍTÓI PORTÁL HASZNÁLATA VI.1. RENDSZERKÖVETELMÉNYEK A PORTÁL HASZNÁLATÁHOZ VI.2. BELÉPÉS A PORTÁLRA VI.3. PARTNEREK KEZELÉSE A PORTÁLON VI.4. TECHNIKAI TUDNIVALÓK A BESZÁLLÍTÓI PORTÁLRA VALÓ ADATBEVITELLEL KAPCSOLATBAN VI.4.1. Egyszerű szöveges mező VI.4.2. Legördülő menü VI.4.3. Igen/Nem rádiógomb segítségével VI.4.4. Dátum megadása naptár segítségével VI.4.5. Speciális eset adatbevitel (beépített GPC böngésző a portálon) VI.4.6. Segítségkérés egy rovat jelentéséhez VI.4.7. A kitöltendő mezők számának bővítése VI.5. ÚJ TERMÉK FELVITELE A PORTÁLON KERESZTÜL VI.5.1. Kereskedőtől független adatok feltöltése a portálra VI.5.2. Kereskedő függő adatok feltöltése VI.6. ADATOK MÁSOLÁSA (KLÓNOZÁS FUNKCIÓ) VI.6.1. A klónozás szabályai VI.6.2. Klónozás funkció használata kereskedő független adatok esetén VI.6.3. Klónozás funkció használata kereskedőfüggő adatok esetén VI.7. A TERMÉK LEGMAGASABB CSOMAGOLÁSI SZINTJÉNEK PUBLIKÁLÁSA AZ ADOTT KERESKEDŐ FELÉ VI.7.1. Publikált termékhierarchia publikációs állapotának ellenőrzése VI.8. KORÁBBAN FELTÖLTÖTT TERMÉKEK ADATAINAK MÓDOSÍTÁSA A PORTÁLON VI.9. ADOTT KERESKEDŐ FELÉ KIPUBLIKÁLT TERMÉKADATOK VISSZATÖLTÉSE VI.10. CÉLPIAC FÜGGŐ ATTRIBÚTUMOK HASZNÁLATA VI.11. NYOMTATHATÓ TERMÉK ADATLAP KÉSZÍTÉSE VI.12. KORÁBBAN FELTÖLTÖTT TERMÉKADATOK, TERMÉKPUBLIKÁLÁSOK TÖRLÉSE, MEGSZÜNTETÉSE VI Termékpublikálás törlése VI Termékadat törlése VI Forgalomba még nem helyezett termékadatok törlése VI Korábban már forgalomba helyezett termékadatok törlése VI Kereskedő felé nem kipublikált termékadatok törlése VI.13. ÜZENETEK MENÜPONT HASZNÁLATA A PORTÁLON VI Kereskedői, beszállítói üzenetek VI A válaszüzenetek típusai VI Az üzenetek menüpont használata VI.14. KÉP ÉS DOKUMENTUMFELTÖLTÉS VI Előkészületek képek feltöltéséhez VI Előkészületek dokumentumok feltöltéséhez VI Képek, dokumentumok feltöltése saját gépről VI Képek, dokumentumok feltöltése tárhelyről VI Kép és dokumentumfájlok publikálása a kereskedő felé VI Korábban publikált kép vagy dokumentumok megtekintése módosítása VI Korábban publikált kép vagy dokumentumok törlése VI.15. TERMÉKADATOK IMPORTÁLÁSA A GS1 MAGYARORSZÁG SZÁMKIADÓ ÉS NYILVÁNTARTÓ KLIENS SZOFTVERBŐL

4 VI.16. TESCO SPECIFIKUS ADATOK MEGADÁSA VI.17. ADATAINK MEGTEKINTÉSE VI.18. A PORTÁL DOKUMENTÁCIÓ ELÉRÉSE VII. ONLINE HELPDESK HASZNÁLATA A PORTÁLON VII.1. BELÉPÉS AZ ONLINE HELPDESK OLDALÁRA VII.2. ÚJ IGÉNY BEKÜLDÉSE A GS1ERFECT HELPDESK SZOLGÁLATÁRA VII.3. SAJÁT BEKÜLDÖTT HIBAJEGYEINK LISTÁZÁSA VII.4. KERESÉS A HIBAJEGYEK KÖZÖTT VII.5. SÚGÓ HASZNÁLATA

5 I. Bevezetés Ezen dokumentumnak a célja az, hogy megismertesse a GS1Perfect beszállítói portál felhasználóit a rendszerrel, annak működésével és a portál mindennapi használatához szükséges információkkal lássa el. I.1. Mi a GDSN? A GDSN (Global Data Synchronisation Network = Globális Adatszinkronizációs Hálózat) olyan internet alapú, egymással szoros kapcsolatban álló adatbázisokból felépülő hálózat, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok a világ bármely pontján, szabványos módon tárolt adatokat cserélhessenek ki, illetve szinkronizálhassanak az ellátási láncban résztvevő kereskedő partnereikkel. Ezt az adatszinkronizációs hálózatot a GS1 hozta létre és működteti óta. A hálózatot certifikált adatbankok alkotják, illetve kapcsolják be a hálózatba a felhasználókat. 1. ábra A GS1 Magyarország hazai adatbanki modelljén, (továbbiakban GS1Perfect) keresztül kívánja biztosítani tagvállalatai számára a globális hálózathoz való csatlakozást. A GS1 Magyarország többféle kommunikációs lehetőséget dolgozott ki annak érdekében, hogy minden, a magyar piacon jelenlévő vállalkozás számára megteremtse a kapcsolódás lehetőségét. I.2. Csatlakozási lehetőség a multinacionális vállalkozások számára A multinacionális vállalkozások regionális vagy globális központi adatbázisokat építettek ki a termék törzsadatok tárolására és karbantartására. Ezeket a központi adattárakat pedig nemzetközi adatbanki szolgáltató cégeken keresztül kapcsolták a globális adatszinkronizációt biztosító hálózathoz. 5

6 A központi adatbázisok kiépítésénél azonban mindig figyelemmel kell lenni azoknak az országoknak a sajátosságaira, törvényi szabályozásaira, kialakult kereskedelmi hagyományaira, amelyekben a leányvállalatok működnek. A nemzeti sajátosságok megfelelő kezelésére tekintettel a központi adattárakhoz egyenként kapcsolják az adott országokban jelenlévő leányvállalatokat és ezt minden multinacionális cégnél meg kell tenni a magyarországi egységekre vonatkozóan. Az adott cég adatbanki szolgáltató partnere és a GS1Perfect közötti kapcsolat kiépítésének meg kell történnie, mielőtt a cég elindítja a GDSN-en keresztüli adatkommunikációt. A multinacionális vállalkozások magyarországi leányvállalatai tehát több szakaszból álló kommunikációs csatorna kiépítésével kapcsolódhatnak a globális adatszinkronizációs megoldásokhoz. Ezért a partnereknek előzetes egyeztetéseket kell kezdeményezniük. Globális adatbanki szolgáltatók a magyar piacon A magyar piacon jelenlévő egyik adatbanki szolgáltató cég a 1SYNC, amely az Egyesült Államok GS1 szervezete által működtetett adatbank. Elsősorban az USA-ból származó cégek adatbanki szolgáltatását végzi világszerte. A 1SYNC és a GS1Perfect kapcsolat technikai előkészítő munkálatai befejeződtek. Az elsősorban Németország központú cégek adatbanki partnere az SA2 Worldsync, amellyel együttműködésben a GS1Perfect szintén megteremtette a technikai előfeltételeit a cégek megfelelő kiszolgálásának. Földrajzi közelsége, az ebből adódóan már működő kereskedelmi kapcsolatok és a GS1 tagszervezetek közötti, hagyományosan jó kapcsolat okán a horvátországi ecrokat adatbankkal is aktív a kapcsolat, tehát az ez irányú, kereskedelmi tevékenység adatkommunikációjának támogatására is készen áll a rendszer. I.3. Csatlakozási lehetőség a hazai vállalkozások számára Azok a hazai vállalkozások, amelyek különböző belső vállalatirányítási rendszerekkel dolgoznak, egyszerűbb helyzetben vannak. Hiszen csupán azt kell biztosítani, hogy a belső informatikai rendszerek képesek legyenek adatot fogadni a GS1Perfect-ből, illetve adatot küldeni a GS1Perfectnek. A belső rendszerek és a nemzeti adatbank közötti adatcserére a GS1 Magyarország munkatársai minden olyan XML alapú üzenetet kifejlesztettek, amelynek implementálása akár adatfogadó (kereskedő), akár adatküldő (gyártó/szállító) vállalkozásról van szó, csekély emberi erőforrást és időráfordítást igényel. A kapcsolat kifejlesztéséhez pontos előkészítő munkára és kb. 4-6 hetes fejlesztői kapacitásra van szükség. A cégeket a csatlakozás során a GS1 Magyarországgal képzéssel és tanácsadással segíti. 6

7 2. ábra I.4. Csatlakozási lehetőség a kis- és középvállalkozások számára A minimális informatikai háttérrel rendelkező kisvállalkozások számára a GS1 Magyarország egy interneten bárki számára hozzáférhető webes alkalmazást, az ún. Beszállítói portált kínálja. Minimális befektetéssel (személyi számítógép, internet böngésző), a beszállítók teljes értékű terméktörzsadat kommunikációt tudnak lebonyolítani kereskedelmi partnereikkel. 7

8 3. ábra I.5. A GS1Perfect kommunikációs lehetőségei A GS1Perfect kapcsolódási lehetőségeit összefoglaló ábrán jól látható, hogy a nemzeti adatbank egyrészt egypontú adatközlési, illetve adatfogadási lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az egyes cégek minden partnerük számára biztosítani tudják, illetve minden partnerüktől fogadni tudják a termékadatokat. Ezen kívül ez a kommunikációs séma remekül illusztrálja a különböző méretű vállalkozások közötti átjárhatóságot is az adatcsere tekintetében. 8

9 4. ábra Arra is lehetőség van, hogy egy adott cég ne építsen magának adatbázist termékadatainak karbantartására, hanem a saját adatbanki felületeit használja erre a célra. Ez a megoldás többek között azt jelentheti egy gyártó számára, hogy egy új termékről azonnal és minden kereskedelmi partnerét értesíteni tudja, míg a kereskedő számára biztosított, hogy a termékadatok folyamatosan frissülnek, ráadásul ezt az aktualizálást a szállító partnerek maguk végzik el. II. Alapfogalmak, alapfunkciók Egy kereskedelmi kapcsolatban az első néhány dolog, amit minden esetben meg kell határozni: KI KIVEL MILYEN áruval MELYIK piacon kereskedik A GDSN S1 ezen kérdések megválaszolására azokat az azonosító kulcsokat alkalmazza, amelyeket a vállalkozások már alkalmaznak egyéb területeken. Pl. a GTIN számot tüntetik fel a termékeken vonalkóddal, vagy az EDI (Electronic Data Interchange - Elektronikus Adatcsere)-ben alkalmazzák a GLN számokat a partnerek azonosítására. Ezek a kulcsok önmagukban azonban nem nyújtanak elegendő információt, ezért ki kell egészíteni őket leíró tulajdonságokkal, mint például termék vagy hely (partner) leírása, áradatok, méretadatok, csomagolási adatok, név, cím, stb. 9

10 II.1. Azonosítás, GS1 azonosító kulcsok II.1.1. Válasz a MIVEL kereskedik kérdésre (GTIN) GS1 Global Trade Item Number=Globális Kereskedelmi Áruazonosító Szám, röviden GTIN A GTIN a kereskedelmi termékek (nyersanyag, készáru), vagy szolgáltatások minden egységének globális és egyedi azonosítására szolgáló szám. Ennek a számnak a segítségével tudunk előre meghatározott információkat visszanyerni az adott áru valamely egységéről, és a kinyert információkat az elosztási folyamat bármely pontján árazás, megrendelés vagy számlázás céljából fel tudjuk használni. GTIN típusai: GTIN-13: A kereskedelmi egységekben találhatóm termékeken leggyakrabban ezt az azonosítót jelenítik meg vonalkóddal. Hogyan is épül fel a GTIN-13? Ha a 13 számjegyet balról jobbra olvassuk, akkor abból az első 6-10 számjegy a terméket beszállító céget azonosítja (ún. cégprefix). A cégprefix után következő számjegyek egyértelműen beazonosítják magát az árut. Végül az utolsó, 13. számjegy az ún. ellenőrzőszám, amely szerepe, hogy az azonosító számból generált vonalkód jelkép leolvasásakor ellenőrizni lehessen a számsor sértetlenségét. 5. ábra GTIN-14: minden olyan kereskedelmi áru esetében alkalmazhatjuk, amely az alaptermék magasabb csomagolási szintje és kiskereskedelmi értékesítési ponton (POS) nem kerül a belőle képzett vonalkód leolvasásra. Képzése: a termék GTIN-13 típusú azonosító számából lehet képezni, és a termék magasabb csomagolási szintjének azonosítására szolgál. A számsor egy ún. indikátorszámmal kezdődik, amely megkülönbözteti az ugyanabból a GTIN-13 típusú azonosító számból képzett magasabb szintű termékeket. Az indikátor szám 1-9 értéket vehet fel, azonban nincs egységesen meghatározott jelentése (kivéve a 9, ld. lejjebb) és nem kell sorrendben használni őket. 10

11 Általánosan alkalmazható szabályok: 1-8: több termék csoportosítása 9: változó mennyiségű termékek (ömlesztett v. lédig áru) 6. ábra GTIN-8 használata csak abban az esetben javasolt, ha a termék csomagolásán nem áll rendelkezésre elég felület hosszabb azonosító szám vonalkód jelképpel történő feltüntetésére. A GTIN-8-at minden esetben a GS1 Magyarországtól kell igényelni, a konkrét kereskedelmi áru megadásával. II.1.2. Válasz a KI, KIVEL, azaz melyik beszállító, melyik kereskedővel kereskedik kérdésre (GLN) GS1 Globális Helyazonosító Szám, röviden GLN (Global Location Number). A GLN egy olyan GS1 azonosító kulcs, amely jogalanyok (például: vállalkozások, jogi személyiségű illetve azzal nem rendelkező jogalanyok), fizikai helyek (például: raktárak, cégen belüli telephelyek, csarnokok, stb.), vagy funkcionális helyek (például: raktár, pénzügy, logisztika, stb.) egyértelmű, egyedi azonosítására szolgál. A GLN szám képzése megegyezik a GTIN-13 száméval. A GS1 Magyarország minden partnerének biztosít egy GLN számot. Amennyiben egy cégnek több GLN számra van szüksége, akkor célszerű azok meghatározáshoz elkülönített cégprefixet igényelni a GS Magyarországtól. 7. ábra 11

12 II.1.3. Válasz a MELYIK piacon kereskedik kérdésre célpiac (Target Market, röviden TM) A célpiac az a földrajzi egység 1, ahová a katalógusban szereplő termékinformációt szánják (nem mindig egyezik meg az értékesítés helyével). A GDSN esetén a földrajzi régiók listáját az ISO kód rendszer határozza meg. II.2. A kereskedelmi termék és a termékhierarchia (csomagolási szintek) A kereskedelmi termék mindaddig nem kerül kereskedelmi forgalomba, amíg azt a beszállító el nem juttatja a kereskedőhöz. A terméket be kell csomagolnia, ki kell számláznia a kereskedő felé. Nagyobb méretű termékek kivételével a beszállító nem egyedileg csomagolva juttatja el termékét a kereskedőhöz, hanem egyszerre többet szállít, illetve számláz a kereskedő felé. Attól függően, hogy milyen kiszerelésben szállítja a beszállító, illetve fogadja a kereskedő az adott terméket, többféle csomagolási szintet (hierarchia szintet) különböztetünk meg. Maga a kereskedelmi termék, egy olyan egység (termék vagy szolgáltatás), amely teljesíti az alábbi követelményeket: árazható; rendelhető, számlázható az ellátási lánc bármely pontján A csomagolás minden olyan terméket jelent, amit tárolásra, védelemre, mozgatásra, stb. használnak, függetlenül attól, hogy milyen alapanyagból készült vagy milyen a jellege. A termékhierarchia a termékek és azok csomagolási egységeinek egymáshoz való kapcsolatát jellemzi. A termékhierarchia szerepe nagyon lényeges, hiszen az mondja meg, hogy a gyártó/forgalmazó cég milyen alaptermék(ek)et gyárt/forgalmaz vagy milyen gyűjtőcsomagolás(oka)t vagy kereskedelmi csomagolás(oka)t, illetve szállítási egysége(ke)t állít össze az alaptermék(ei)ből. A termékhierarchiának 3 szintje van: 1. Alapszint 2. Gyűjtőszint 3. Szállítási szint 1 Egyesült Nemzetek által meghatározott geográfiai határvonalakon alapuló terület meghatározás 12

13 Egy GTIN azonosító számmal azonosított hierarchia (csomagolási) szintet homogénnek nevezünk akkor, ha csak egy adott GTIN azonosító számmal rendelkező beépülő termék egy vagy több példányát tartalmazza (pl. 6db 1,5l csendes ásványvíz), illetve heterogénnek (vegyes), ha egynél több fajta GTIN azonosító számmal rendelkező terméket tartalmaz (pl. 3db 1,5l csendes ásványvíz és 3db 1,5l dús ásványvíz összecsomagolva). A hierarchiák lényegét az alábbi táblázat mutatja. Szállítási szint Gyűjtőszint Alapszint Homogén raklap Homogén kínáló raklap Homogén csoportcsomagolás Vegyes csoportcsomagolás Homogén gyűjtőkarton Alaptermékek Vegyes raklap Vegyes kínáló raklap Vegyes gyűjtőkarton Homogén kínáló Vegyes kínáló II.2.1. Alapszint Alaptermék Az a csomagolási egység - termék vagy szolgáltatás -, amely egyedi egységként értékesítésre kerül a kiskereskedelemben, vagy az a további egységekre nem bontható része a kereskedelemben értékesített egységnek, amely egyedi azonosító kóddal (GTIN azonosító számmal) rendelkezik. A termékhierarchia legalacsonyabb szintje. Példa: 1 pár fehér zokni alaptermék, ha önállóan értékesítik a kereskedelemben és egyedi GTIN azonosító számmal rendelkezik. Amennyiben az 1 pár fehér zoknit nem értékesítik önállóan a kereskedelemben (pl. csak 5- ösével, befóliázva értékesítik), ekkor a gyártó/forgalmazó cégnek két lehetősége van: 1. a gyártó/forgalmazó ennek az 1 pár fehér zokninak egyedi GTIN azonosító számot határoz meg és a kereskedelemben értékesített pl. 5-páras összecsomagolást a hierarchia következő (gyűjtő) szintjén azonosítja (azaz minden zoknit ellát külön GTIN azonosító számmal, és az 5-páras zacskós zoknit ő már gyűjtőnek azonosítja). 2. az 5-páras összecsomagolást minősíti alapterméknek, és a termékleírásban adja meg, hogy az adott alaptermék 5 pár zoknit tartalmaz. Ebben az esetben az 1 pár fehér zokni nem rendelkezik egyedi GTIN azonosító számmal. FIGYELEM: A termék elektronikus adatkommunikációja, forgalmának nyomon követése és a hierarchia pontos felépítése érdekében javasolt minden egyedi termék (a példában 1 pár fehér zokni) GTIN azonosító számmal történő azonosítása és alaptermékként történő rögzítése. 13

14 Példák alaptermékre: BRAND BRAND BRAND 8. ábra II.2.2. Gyűjtő szint Az alaptermék(ek)ből vagy alacsonyabb szintű egység(ek)ből összeállított különböző csomagolások vagy csoportosítások helyezkednek el ezen a szinten, amelyek célja kiskereskedelmi kihelyezés, kiskereskedelmi értékesítés, vagy kereskedelmi (szállítási), illetve logisztikai egységek képzése. Típusai: Csoportcsomagolás Alaptermék(ek)ből vagy alacsonyabb szintű egység(ek)ből képzett egység, melynek célja, a termékek összecsomagolása, esetleges kereskedelmi értékesítése vagy olyan logisztikai egység képzése, amely a gyártó/forgalmazó és a kereskedő közötti forgalomban egyedi GTIN azonosító számmal történő azonosítást igényel. Attól függően, hogy egyfajta, vagy többfajta terméket csomagolunk össze, megkülönböztetünk: homogén csoportcsomagolást, vegyes csoportcsomagolást. A homogén csoportcsomagolásnál azonos típusú termék több példányát, míg a vegyes csoportcsomagolásnál többféle termék több példányát csomagoljuk össze. Példa homogén csoportcsomagolásra: Ha 6 darab egyedi GTIN azonosítószámmal rendelkező egyforma ásványvizet befóliázunk, akkor azt homogén csoportcsomagolásnak nevezzük, hiszen a benne levő termékek pontosan egyforma paraméterekkel rendelkeznek, és kereskedőhöz érve az eladó kibonthatja a csomagokat és a benne levő egységek önálló termékként értékesíthetők. 14

15 9. ábra Példa vegyes csoportcsomagolásra: Erről a csomagolástípusról akkor beszélhetünk, ha az egyedi GTIN számmal rendelkező különféle funkciójú termékeket egy közös csomagban, ún. készletként, szettként árusítják. Példa: higiéniai termékeket egy közös díszdobozban készletként árusítjuk. (tusfürdő, dezodor, szappan). Gyűjtőkarton Az a csomagolási egység (karton vagy doboz), amely egy, vagy több termék (alaptermék vagy alacsonyabb hierarchia szintű egység) több példányát tartalmazza. Ennek a hierarchia szintnek a célja elsősorban a gyártótól/forgalmazótól a kereskedelemig történő eljuttatás. Hasonlóan a csoportcsomagoláshoz, attól függően, hogy egyfajta, vagy többfajta terméket teszünk a dobozba, megkülönböztetünk: homogén gyűjtőkartont, vegyes gyűjtőkartont. Példa homogén gyűjtőkartonra: Az is homogén gyűjtőkarton, ha az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 1 pár fehér zokniból 100 db van a dobozban, de az is, ha az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 5 páras fóliás összecsomagolásból 20 fólia van egy gyűjtőkartonban. Példa vegyes gyűjtőkartonra: Az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 1 pár fehér zokniból 50 db és az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 1 pár fekete zokniból is 50 db egy gyűjtőkartonban, vagy az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 5 páras feketefehér szín-összeállítású összecsomagolásból 10 db és az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 5 páras piros-kék szín-összeállítású összecsomagolásból 10 db egy gyűjtőkartonban. Megjegyzés: a csoport és a gyűjtő között a legfontosabb különbség a funkcionalitás. A csoport sok esetben megvásárolható, míg a gyűjtő csak nagyon kivételesek esetekben. Persze ez az állítás is csak általában igaz, mint a csomagoló anyagra vonatkozó megállapítás. 15

16 Tipp:a csoportcsomagolás általában hajlékonyfalú (flexibilis) csomagolás, a gyűjtőkarton pedig merevfalú csomagolás. Például: a fóliázott ásványvíz, amiben van 6 flakon ásványvíz, az csoportcsomagolás, a doboz, amiben 12 db. ananászkonzerv található, az gyűjtőkarton. Kínáló csomag Az a csomagolási egység, amely egy, vagy több termék (alaptermék vagy alacsonyabb hierarchia szintű egység) több példányát tartalmazza és célja a kereskedelemben történő kihelyezés, azaz a kereskedő a csomagot nem bontja szét, hanem a kijelölt (pl. perforált) felületén megnyitja és így helyezi el a polcon, és a vevők vesznek ki belőle terméket. 10. ábra Attól függően, hogy egyfajta, vagy többfajta terméket teszünk a kínálóba, megkülönböztetünk: homogén kínálót, vegyes kínálót. Példa homogén kínáló csomagolásra: Az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 20 db ételízesítőből, vagy az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 5 darabos fóliázott ételízesítőket tartalmazó összecsomagolásból 4 db egy olyan kartondobozban, amelyet az üzletben megnyitnak, elhelyeznek a bolti polcon, és a vásárlók vesznek ki a dobozból maguknak. Példa vegyes kínáló csomagolásra: Az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 1 pár fehér zokniból 10 db és az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 1 pár fekete zokniból is 10 db, vagy az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 5 páras fekete-fehér színösszeállítású összecsomagolásból 3 db és az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 5 páras piros-kék szín-összeállítású összecsomagolásból 3 db olyan kartondobozban, amely megnyitva alkalmas a bolti polcokon történő elhelyezésre. 16

17 Megjegyzés: A könnyebb érthetőség kedvéért, a csoportcsomagolásnál, és a gyűjtőkartonnál az elsődleges cél a szállítás megoldása a forgalmazótól a kereskedőig, ami ugyan nem zárja ki a kereskedelemben ilyen formában való értékesítést. Ellenben a kínáló csomagnál az elsődleges cél az, hogy kikerüljön a polcra, és abból a vásárlók árut vegyenek ki. Különleges példa: Amennyiben egy vegyes gyűjtőt (pl. egy zsugorfóliában 3 alma és 3 málna ízű üdítő összecsomagolva) vonalkóddal látnak el és a kereskedő a polcra feltölti, a vásárló pedig a fólia megbontása nélkül vásárolhatja meg a pénztárnál, akkor ez a vegyes csoportcsomagolás lesz az alaptermék a hierarchiában, függetlenül attól, hogy az alma és a málna ízű üdítőket külön-külön palackos kiszerelésben is lehet kapni. II.2.3. Szállítási szint Az alaptermék(ek)ből vagy gyűjtő szintű egység(ek)ből összeállított szállítási vagy logisztikai szint. A termékhierarchia legmagasabb szintje, általában a különböző raklapok tartoznak ide. A raklapok elsődleges célja a termékek beszállítótól a kereskedőhöz való elszállításának megvalósítása. Amennyiben ezen felül arra is igény merül fel, hogy a kereskedő az egész raklapot kitegye az üzletében, majd a zsugorfóliát valahol megnyitva, az egyedi GTIN-nel rendelkező termékeket, vagy az ugyancsak egyedi GTIN-nel rendelkező gyűjtőket a vásárló levehesse a raklapról és megvásárolhassa azt, akkor kínáló raklapról beszélünk. Másik lehetséges megkülönböztetési szempont az, hogy a raklap azonos, vagy különböző termékekkel, vagy gyűjtőcsomagolással van-e összerakva, ami alapján megkülönböztetünk homogén vagy vegyes raklapot. A fentiek alapján, lehetséges raklap típusok: Homogén raklap Vegyes raklap Homogén kínáló raklap Vegyes kínáló raklap Példa homogén raklapra: Az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező, 100 pár fehér zoknit tartalmazó, vagy az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 50 pár fehér és 50 pár fekete zoknit tartalmazó gyűjtőkartonból összeállított raklap, amelyről a kereskedő a gyűjtőkartonokat leveszi, és nem teszi ki a raklapot a vásárlók elé, hogy onnan vegyék le az árut. Tehát a raklapot szállítási céllal állították össze, a kereskedő az átvételt követően az egységeket a raklapról leveszi, és a nélkül helyezi el az árut vagy terméket a boltban. Példa homogén kínáló raklapra: Az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező gyűjtőkartonokból, amelyek mindegyike 100 pár fehér zoknit vagy 20 db egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 5 páras összecsomagolást tartalmaz, 8 db-ot egy raklapra tesznek és a raklapot a kereskedő elhelyezi a boltban. 17

18 Példa vegyes raklapra: Az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező, 100 pár fehér zoknit tartalmazó és az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező 100 pár fekete zoknit tartalmazó gyűjtőkartonokból összeállított raklap, amelyről a kereskedő a gyűjtőkartonokat leveszi, és nem teszi ki a raklapot a vásárlók elé, hogy onnan vegyék le az árut. Tehát a raklapot szállítási céllal állították össze, a kereskedő az átvételt követően az egységeket a raklapról leveszi, és a nélkül helyezi el az árut vagy terméket a boltban. Példa vegyes kínáló raklapra: Az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező, 100 pár fehér zoknit tartalmazó gyűjtőkartonból 4 db-ot és az egyedi GTIN azonosító számmal rendelkező, 100 pár fekete zoknit tartalmazó gyűjtőkartonból 4 db-ot egy raklapra tesznek és a raklapot a kereskedő elhelyezi a boltban, megnyitja a zsugorfóliát és a vevők a raklapról tesznek a kosarukba árut. II.3. GTIN képzési szabályok a termékhierarchia azonosítására (GTIN-14) A GDSN rendszerben való azonosításhoz nemcsak az alapterméknek, de a magasabb szintű hierarchia szinten levő terméknek, logisztikai egységnek is szüksége van GTIN azonosítóra. A logisztikai egység azonosító kulcs képzése kétféleképen történhet: Amennyiben a logisztikai egység tartalma homogén (azaz egyféle termék egy vagy több példánya található benne, tehát egyféle GTIN azonosító szám szerepel az előző csomagolási szinten), akkor a benne lévő termék GTIN azonosító számából GTIN-14 típusú azonosító számot képezhetünk. Amennyiben a logisztikai egység tartalma heterogén (azaz többféle termék egy-egy vagy több példánya található benne, tehát többféle GTIN azonosító szám szerepel az előző csomagolási szinten), akkor új GTIN-13 típusú azonosító számot kell lefoglalni. Példák: Tegyük fel, hogy egy gyűjtőkartonban 24 darab kék póló található, mindegyik azonos GTIN-13 típusú azonosító számmal rendelkezik ( ). Mivel a gyűjtő tartalma homogén, ezért alkalmazható az egyedi termék azonosítója a gyűjtő azonosítójának képzésére, tehát a gyűjtő GTIN- 14 típusú azonosító száma: (ahol az első 1-es számjegy lesz. Indikátorszám, lásd fent). Tegyük fel, hogy egy gyűjtőkartonban 24 darab póló található, ebből 12 darab kék ( ) és 12 darab zöld ( ). Mivel a gyűjtő tartalma vegyes, ezért a gyűjtő részére egy új GTIN-13 típusú azonosító számot kell kiosztani: pl III. Termékadatok terjesztése, és előfizetése A beszállítónak az a célja, hogy a termékeinek adatait adott kereskedőkhöz eljuttassa, a kereskedőnek pedig, hogy mindazon termékekről naprakész információja legyen, amelyeket ő a saját üzletében forgalmazni szeretne. Ennek a célnak az elérését szolgálja a GDSN azzal, hogy a szállítók a termékadatokat terjesztik, a kereskedők pedig előfizetnek az információkra III.1. Termékadatok terjesztése Adat előkészítés és kibocsátás egy kereskedelmi partner részére történő terjesztés céljából. Az adatszinkronizációs folyamat részét képező funkció, ami az Adat forrás (beszállító) hozzáférhetőséget 18

19 biztosítja az áru törzsadatokhoz az adatfogadó (kereskedő) részére. Továbbá elindítja az egyeztetési eljárást, ami az adat terjesztés elő-követelménye. A terjesztés során a beszállító általában a termékhierarchia legmagasabb szintjét terjeszti (raklap, vagy gyűjtő) és a kereskedőhöz mindig a teljes termékhierarchia fog eljutni. A termékadat terjesztése folyamán a beszállító pontosan meghatározza, hogy milyen feltételekkel lehet továbbítani az általa regisztrált kereskedelmi áru törzsadatait, az általa megcélzott kereskedők felé. A termékadatok terjesztése mindig privát, azaz mindig csak adott GLN számmal azonosított partner kapja meg. Fontos! Bármelyik kereskedelmi áru, bármilyen hierarchia szintjén (GTIN) meg lehet határozni a terjesztési feltételeket, de javasolt az, hogy egy hierarchián belül csak a gyűjtő vagy szállítási szint kerüljön terjesztésre. Ez nem azt jelenti, hogy a kereskedő csak a terjesztett szint információit kapja meg, hanem a korábban ismertetett csomagolási hierarchia alapján, minden egysége viszi magával a kommunikáció során azoknak a szinteknek az adatait is, amelyeket tartalmaz, akár több szinten keresztül. pl. a terjesztett raklap viszi magával a gyűjtőkarton és az egyedi termék adatait is. Példa: egy kereskedelmi egység nem fogad el raklapon terméket, csak gyűjtőkartonban. Akkor ennek a kereskedelmi egységnek a termék gyűjtőkartonos szintjét terjesztjük. Ellenben adott egy másik kereskedő, aki raklapon fogad el árut, számára pedig a termék raklapos szintjét terjesztjük. Mit tehet a beszállító a terjesztett adatbázisával? Új terméket adhat hozzá Már terjesztett termék adatait módosíthatja Későbbi időpontra ütemezheti a törzsadat csere elkezdését Terméket törölhet, amennyiben az adott terméket nem kívánja tovább szállítani, vagy megszünteti annak gyártását. III.2. Előfizetés termékadatokra Mit tehet a kereskedő az előfizetési adatbázisával? Egy előfizetés a következő feltételek egy vagy több kombinációjából áll: A GTIN (termék azonosítása), a beszállító GLN-je, a Célpiac és a GPC (termékosztályozás) (kivéve a GTIN és a GPC, amelyek kölcsönösen kizárják egymást). Az előfizetéseket az adat fogadók készítik a saját adatbankjukban (Fogadó adatbank) és elküldik a GS1 Globális regisztrációba. A GS1 Globális regisztráció előfizetési listát tart fenn, amit az adott előfizetésnek a megfelelő Forrás adatbankhoz irányítására használ. Amikor a kereskedőnek termékinformációra van szüksége, akkor előfizetést küld az alábbi kritériumokkal meghatározva az adott terméket vagy termékkört. 19

20 A termék GPC kódja A termék GTIN azonosítója A beszállító GLN azonosítója Célpiac Indíthat új termékre előfizetést, a GLN (beszállító), GTIN (áru), TM (célpiac) és GPC (áru csoport) bármilyen kombinációjára elő lehet fizetni (de GTIN és GPC nem szerepelhet egyszerre az előfizetésben) Törölheti korábbi előfizetését (pl. ha már nem szeretné forgalmazni adott terméket) Fontos: Korábban elküldött előfizetés utólagos módosítására nincs lehetőség. Ha egy előfizetés feltételei megegyeznek egy terjesztés feltételeivel, akkor automatikusan megtörténik az áru törzsadatok átadása és a frissítés addig folytatódik, amíg egyik fél vissza nem utasítja az áru átvételét vagy átadását. A GS1Perfect azt javasolja kereskedő partnereinek, hogy szállítói GLN-re és piacra vonatkozó előfizetéseket küldjenek. Az előfizetések készítésének és karbantartásának leghatékonyabb módja, ha egy szállítói GLN-re és célpiacra vonatkozó előfizetést küldjenek Amennyiben a kereskedő úgy dönt, hogy töröl egy előfizetést, akkor a jövőre vonatkozó szándékát fejezi ki, a korábban szinkronizációra kijelölt termékek adatait továbbra is megkapja. A teljes termékadat-szinkronizáció megszüntetéséhez a termékeket a kereskedő visszautasíthatja, ld. lejjebb.) Példák: Adott egy kereskedő, aki egy bizonyos márkájú italt szeretne forgalmazni, és az árut csak gyűjtőcsomagolásban tudja befogadni, és ő erre a kiszerelésre adott fel előfizetést. Adott egy beszállító, aki ugyan szállítja azt a terméket, de csak és kizárólag a termék raklapos kiszerelését terjesztette. Ebben az esetben nem fogja megkapni a kereskedő a terméket, mivel a beszállító nem gyűjtő, hanem raklap szinten terjesztette a terméket. Ekkor módosítania kell a kereskedőnek az előfizetést, hogy megkapja a termék törzsadatokat. III.3. Áruterjesztés elindítása és megszüntetése Mind az áruterjesztés elindítása, mind annak megszüntetése bizonyos dátumok a rendszerben való megadásával történik (pl. portálon a portál felületén). Az alábbiakban ezekkel a dátumokkal ismerkedünk meg. III.3.1. Áruterjesztés elindítása Az áru törzsadat terjesztés kezdő dátuma Az áru törzsadat érvényességének kezdő dátuma Az áru forgalomba hozatalának kezdő dátuma Első rendelési dátum Első szállítási dátum 20

21 Az áru törzsadat terjesztés kezdő dátuma A kezdő dátum, amikortól a katalógus áru 2 statikus adatai hozzáférhetővé válnak megtekintésre és szinkronizálásra. (Kereskedelmi partnerenként eltérő érték is megadható). Fontos szabály az, hogy ez a dátum sem lehet kisebb, mint az aktuális dátum. Az áru törzsadat érvényességének kezdő dátuma Meghatározza, hogy mikortól érvényesek az áru törzsadatai. Ez az érvényességi dátum használható a kereskedelmi áru kiinduló változat (mikor az áru még nem került kereskedelembe), vagy jelezni egy létező kereskedelmi áru információjával kapcsolatban hogy mikortól lép életbe a változást. (Az érvényességi dátum különbözhet a publikációs dátumtól.) Fontos szabály az, hogy ez a dátum sem lehet kisebb, mint az aktuális dátum. Az áru forgalomba-hozatalának kezdő dátuma Az a kezdő dátum, amelytől a kereskedelmi áru hozzáférhető a beszállítótól (a vevő megrendelheti), ideértve a szezonális és ideiglenes kereskedelmi árukat. Nem jelöli, hogy a kereskedelmi áru mikortól válik elérhetővé a végfelhasználónak (lásd: Az első értékesítés dátuma ). (Kereskedelmi partnerenként eltérő érték is megadható). Fontos szabály az, hogy ez a dátum sem lehet kisebb, mint az aktuális dátum. Első rendelési dátum Jelzi a kereskedelmi áru rendelésének legkorábbi időpontját Első szállítási dátum Jelzi, a kereskedelmi áru szállításának legkorábbi időpontját. III.3.2. Áruterjesztés megszüntetése Amikor a beszállító elküldi a termék adatait a kereskedő felé, akkor alapértelmezetten nem állítja be azokat a dátumokat, amelyek az áruterjesztés megszüntetésére vonatkoznak, így elméletileg az ott megadott adatok az idők végezetéig érvényesek, de nyilvánvalóan ez a gyakorlatban nem igaz, számos terméknél eljön az idő, amikor befejezik a gyártását, vagy a beszállító nem tud készletet szerezni belőle, vagy egyszerűen csak befejezi a forgalmazását. Ekkor van szükség arra, hogy a beszállító akár utólag is módosítson a termék adatain, és jelezze a kereskedő felé, az ún. záró dátumokat: Utolsó rendelési dátum Utolsó szállítási dátum Kereskedelmi áru forgalomba-hozatalának vége Visszavonás dátuma Megszüntetés dátuma 2 Az kereskedelmi áru, ami kereskedő függő adatokat is tartalmaz. 21

22 Utolsó rendelési dátum Jelzi, a kereskedelmi áru rendelésének legutolsó időpontját. Ha a beszállító ezt a dátumot megadja, azzal jelzi a kereskedő felé, hogy e dátum után erre a termékre nem fogad el megrendelést. Utolsó szállítási dátum Jelzi, a kereskedelmi áru szállításának legutolsó időpontját, ezen időpont után a beszállító nem fogja az adott terméket szállítani. Kereskedelmi áru forgalomba-hozatalának vége Az a záró dátum, amelytől a kereskedelmi áru már nem hozzáférhető a beszállítótól (a vevő már nem rendelheti meg az információ szolgáltatótól), ideértve a szezonális és ideiglenes kereskedelmi árukat. (Kereskedelmi partnerenként eltérő érték is megadható). Ez a mező opcionális, mivel a legtöbb kereskedelmi árut nyílt végű környezetben árusítják. Visszavonás dátuma Egy olyan kereskedelmi áru visszavonását teszi lehetővé, amelyet soha nem gyártottak és nem is fognak gyártani, de bemutathatták a vevőknek. A GTIN azonosító szám a visszavonás után 12 hónappal felszabadul és újra kiosztható. További eset, ha a beszállító úgy dönt, hogy a terméket mégsem kezdi el forgalmazni az adott piacon. Megszüntetés dátuma Meghatározza a dátumot, amelytől kezdve már nem gyártják tovább a kereskedelmi árut. A GTIN azonosító szám 48 hónap után felszabadul és újra kiosztható. Speciális türelmi időt kell alkalmazni ruházati termékek (30 hónap) és a speciális termékek (pl. acél gerenda) esetén. IV. Termékek osztályozása, a GPC használata IV.1. Az osztályozási rendszerekről általában Ha egy cég a működése során bármilyen tevékenységet végez, aminek eredménye termék vagy szolgáltatás, akkor ahhoz, hogy a kereskedelmi, statisztikai, vám, adózási célból szükséges adatokat könnyedén rendszerezni tudjuk, osztályozni kell őket. Maga az osztályozási rendszer minden esetben egyedileg azonosított, hierarchikus rendszerbe rendezett elemek halmaza, ahol minden elemhez tartozik egy megnevezés és/vagy érték. Például: Magyarországon a tevékenységeket TEÁOR 3, termékeket VTSZ 4, szolgáltatásokat SZJ 5 kódok szerint osztályozzuk. További szempont az adatok osztályozására az, hogy milyen szinten használjuk azokat. 3 gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 4 Vámtarifaszám 5 Szolgáltatások Jegyzéke 22

23 Ezek a szintek a következők lehetnek: globális (nemzetközi), regionális (pl. EU), lokális (helyi, pl. hazai). A különböző szintű osztályozási rendszerek kapcsolatban állnak egymással, azért, hogy megkönnyítsék az információ országok közti áramlását. Például a TEÁOR kód alapja az EU-s NACE kódnak, aminek alapja a nemzetközi ISIC. A VTSZ megegyezik az EU tagállamoknál használt TARIC-cal, aminek az európai CN az alapja, ami a nemzetközi HS kódból származik, stb. IV.2. A GPC, mint osztályozási rendszer A GPC (Globális termékosztályozás, Global Product Classification), a GS1 osztályozási rendszere. A GS1 szabványainak és szolgáltatásainak célja, hogy támogassák a helyi és nemzetközi kereskedelemben részt vevő cégek közti együttműködést. A GS1 a már elterjedt VTSZ és iparág illetve cég csoport specifikus osztályozási rendszerek mellett azért hozta létre a GPC-t, hogy egy, direkt a kereskedelmi folyamatokat széleskörűen támogató osztályozási rendszerrel támogassa a GS1 szabványokat használó cégek együttműködését. Mint minden GS1 szabvány szabadon terjeszthető és korlátozás nélkül felhasználható. Fejlesztését a GS1 GSMP (Globális szabványkezelési eljárás) irányítja a visszajelzések alapján a felhasználók közreműködésével. A GPC kulcsszerepet tölt be a globális áru-törzsadat kezelésben (pl. osztályozás függő adatkezelés), a termékkeresésben (pl. termék katalógusok), az áru adat terjesztési folyamatban (pl. beszerző és csatorna azonosítás), adatellenőrzésben (pl. adó és jogszabályok), előfizetésben. A GPC egy 4 szintű, iparág és földrajzi területtől független osztályozási rendszer, ami kizárólag termékeket tartalmaz, és amelyben a termékeket szigorú szempontok szerint csoportosítjuk. Működési elve: A GPC alapja a brick attribútum: ez egy összefogó kategóriát azonosít, amelybe az azonos célt szolgáló, hasonló formájú és anyagú, illetve azonos attribútum készlettel rendelkező termékek tartoznak (pl. étkezési olaj, ásványvíz, fagyasztott hús). A különböző GPC Brick kódok 3 szintű hierarchiába vannak sorolva: 1. Szegmens: Ágazati vagy vertikális szegmentáció 2. Család: Szegmens tág alcsoportjai 3. Osztály: Hasonló kategóriák csoportja 23

24 A GPC osztályozási rendszer képes egy adott GPC Brick kódhoz további, termékcsoport specifikus információkat rendelni a brick attribútum és brick attribútum érték párok segítségével. Az alábbi ábra bemutatja egy tejtermék GPC szerinti besorolását, illetve a Brick attribútumait és azok értékeit: Szegmens Ágazati dokumentáció Élelmiszer / Ital / Dohányáru Szegmens: Család Szegmens tág alcsoportja Tej /vaj / tejszín /joghurt / Sajt / tojás helyettesítő anyagok Család: Osztály Hasonló kategóriák csoportja Tej / tejhelyettesítők Osztály: Állati eredetű Állati tej: Nem állati tej Nincs besorolva Nincs meghatározva Zsír aránya Teljesen félzsíros Félzsíros Alacsony zsírtartalom Brick Hasonló termékek kategóriái Tej / tejhelyettesítők (romlandó) Brick: Bio termék Nem Teljesen zsíros Félzsíros ( ) 11. ábra A GPC használatának előnyei: Egyértelműbb kommunikáció (minden Brick rendelkezik pontos meghatározással, ami kiterjed arra is, hogy mi tartozik és mi nem tartozik az adott termék csoportba) Nyelv és kultúra független (jelenleg elérhető angol, magyar, francia, holland, svéd, szerb nyelven; folyamatban van a spanyol, japán és további nyelvekre honosítás) Támogatja a vásárlási folyamatokat, lehetővé téve a vevőknek hogy előre kiválasszák az alkalmas áru csoportokat. Általános nyelvet biztosít a kategóriakezeléshez, így lehetővé teszi a fogyasztói igényekre történő gyorsabb reagálást. Elősegíti a tevékenységek automatizálását és javítja az adatintegritást, valamint a termék létrehozásának, karbantartásának és kategorizálásának pontosságát. Lehetővé teszi keresztreferenciák létrehozását a kereskedelmi partnerek már létező osztályozási rendszereire. Lehetővé teszi az értékesítési helyen történő adatkonszolidáció használatát. 24

25 V. Különleges esetek V.1. A termékek megnevezéseinek szabálya Amikor a forgalmazó a termékét terjeszti a kereskedők számára, az első nehézség, amivel szembesül, hogy a GS1Perfect a termék többféle megnevezését követeli meg, és talán nem mindig egyértelmű az, hogy melyik megnevezés valójában mit takar. Ebben segít az alábbi táblázat: A megnevezés típusa Kereskedelmi márkaneve Kereskedelmi almárkaneve áru áru Kereskedelmi áru funkcionális neve Változat megnevezése Mit jelent? A kereskedelmi áru adott csoportjának egyedi azonosítására a márkatulajdonos által használt, a fogyasztó számára a terméken (csomagoláson) jól felismerhető márkanév. A márkanév második szintje, lehet védjegy. Ez az elsődleges megkülönböztető tényező, amelyet a márkatulajdonos közölni akar a fogyasztóval vagy a vevővel. Általában a terméken (csomagoláson), a márkanév közelében helyezik el. Egyértelműen meghatározza az áru általános funkcióját a fogyasztó szemszögéből (pl. ásványvíz, joghurt, szalvéta, szeletelt kenyér). Szöveges mező a termék változat azonosítására. A változatok azok az eltérő jellemzők, amelyek az azonos márkájú és méretű termékeket megkülönböztetik, pl. egyedi aroma, illat, íz. Megjegyzések Ha egy kereskedelmi árunak nincs márkája, abban az esetben a gyártó vagy szállító cég nevét kell használni márkanévként. Ha egy áru almárkanévvel is rendelkezik, akkor azt a Kereskedelmi áru almárkaneve rovatban kell rögzíteni, és nem itt. Példa: Yummy-Cola Classic. Ebben az esetben Yummy-Cola a márkanév és Classic az almárkanév. További szabályok: tartalmazhat olyan kiegészítő információt. ami egyértelműen megkülönbözteti más áruktól (pl. 40% gyümölcstartalom); felület/térfogat esetén a mértéket az áru funkcionális neve tartalmazza (pl. terítő 14x20 cm), *ha a gyűjtő szinten nem határoztak meg terméknevet, akkor a tartalmára kell hivatkozni (pl. 24x joghurt ); Például (zárójelben az áru funkcionális neve) így: (ásványvíz) szénsavas, (joghurt) epres, (szalvéta) 1 rétegű, (szeletelt kenyér) 10 szelet. 25

26 A megnevezés típusa Kereskedelmi áru polccímke neve: Mit jelent? A kereskedelmi áru rövid, szabad formátumú megnevezése, amelyet a kereskedelmi áru azonosítására alkalmaznak a polccímkén. Megjegyzések A polccímke név használatát különleges fontossága miatt a Kereskedelmi áru polccímke név alkalmazása a magyar piacon fejezet tárgyalja. Kereskedelmi megnevezése (számlára): áru Az információ-szolgáltató (adatforrás) által meghatározott kereskedelmi áru megnevezés, amelyet a számlán kell alkalmazni. (Valószínűleg különböző rövidítéseket tartalmaz.) Fontos szabály: a kereskedelmi áru márkaneve, almárkaneve, áru funkcionális neve, változat és a nettó tartalom/tömeg mezőket együtt kell használni, úgy hogy azok tartalmában ne legyen átfedés Példák: A márkanév nem tartalmazhatja az áru funkcionális nevét, azaz márkanévnek helytelen az, hogy YUMMI COLA üdítőital. Az áru funkcionális neve nem tartalmazhatja a nettó tartalmat, azaz üdítőital 1l V.1.1. Kereskedelmi áru polccímke név alkalmazása a magyar piacon Mit jelent? A kereskedelmi áru rövid, szabad formátumú megnevezése, amelyet a kereskedelmi áru azonosítására alkalmaznak a polccímkén. Használata: a fogyasztók számára egyértelműen értelmezhető rövidített formában tartalmazza a kereskedelmi áru márkaneve, almárkaneve, áru funkcionális neve, változat és nettó tartalom/nettó tömeg mezőkben rögzített információkat (az áru funkcionális neve és a változat sorrendet cserélhet, ha úgy értelmesebb a megnevezés). Amennyiben a termék rendelkezik töltőtömeggel akkor a nettó tartalom / tömeg helyett azt kell feltüntetni. Jogszabályi elvárás: a fogyasztó számára ne legyen megtévesztő, azaz a polccímke név tartalmazzon minden olyan lényeges információt, ami ahhoz szükséges, hogy a vevő egyértelműen meg tudja különböztetni a terméket más hasonló termékektől. A kereskedők elvárják a mező helyes kitöltését és a maximális 30 karakter hossz betartását; a kereskedők felülvizsgálatra visszaküldhetik a törzsadatot, amennyiben a mező üres vagy a felépítése, hossza nem megfelelő. 26

27 Szabályok és elvárások: 1. a hazai piacon a évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szabályozza a polccímke alkalmazását (mint megtévesztő kereskedelmi gyakorlat tárgyát) 2. érintett hatóságok: a. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság b. Gazdasági Versenyhivatal 3. alapvető elvárás hogy a fogyasztó számára ne legyen megtévesztő, azaz hogy a polccímke név tartalmazzon minden olyan lényeges információt, ami ahhoz szükséges, hogy a vevő egyértelműen meg tudja különböztetni a terméket más hasonló termékektől. A megtéveszthetőség elkerüléséhez: a. nem hiányozhat lényeges információ b. a polccímkén szereplő információknak (pl. márkanév, fantázianév, mennyiség) meg kell egyezniük ( ne legyen nagy eltérés ) a termék csomagolásán található információkkal c. a termék adott beszállító hasonló termékei között is beazonosítható legyen (pl. azonos márkájú termékek esetén variáció vagy nettó tartalom eltér) d. a termék, különböző beszállítók hasonló termékei között is beazonosítható legyen (pl. azonos variáció vagy nettó tartalom mellett eltér a márkanév) Megjegyzés: A polccímke névnek minden esetben egyedinek kell lennie, azaz különböző GTIN azonosítókhoz tartozó terméknek nem lehet azonos polccímke neve. 4. néhány különleges eset: a. nettó tartalom esete: a legjellemzőbb értéket kell feltüntetni (pl. fagylaltnál ez a milliliter) b. amennyiben a termék tömeg alapon kerül forgalomba, akkor nem szükséges a polccímke névben a mértékegységet megjelölni. Például: kimért hús. c. változó mennyiségű termékek esetén a polccímke névben is jelezzük, hogy a termék változó mennyiségű. Például: kb. 350 gramm. d. amennyiben a termék rendelkezik töltőtömeggel akkor a nettó tartalom / tömeg helyett azt kell feltüntetni, mivel a fogyasztó számára ez az egyértelmű megkülönböztetés alapja e. változat, ahogy a termék csomagolásán szerepel (pl. vegyes gyümölcs esetén, ha a csomagoláson külön fel van sorolva, akkor a polccímkén is fel kell, ha nincs akkor elég egy általános megnevezés) f. idegen nyelvű név: nem kell magyarra fordítani, de a termék csomagolásán mindig legyen magyar tájékoztató g. összecsomagolt termék (pl. ajándékcsomag): nem kell az összes összetevőt felsorolni (a csomagoláson fel vannak tüntetve), de egyértelműen beazonosítható legyen melyik összecsomagolt termékről van szó; ebben az esetben a nettó tartalom ( 1 darab / 1 készlet ) elmaradhat. Ha a terméket darabonként árusítják, akkor az 1 darab, mint nettó tartalom ugyancsak elhagyható. h. időszakos promóció: meg kell különböztetni, hogy a termék promóciós változat (pl. ajándéktárgy mellékelve) vagy normál; ha különböző ajándékok vannak, akkor azokat 27

28 nem kell megkülönböztetni. Nagyon fontos tudni azt, hogy a legtöbb ilyen esetben új GTIN kiadása szükséges, amihez a GTIN kiadás szabályai az iránymutatóak. 5. összehasonlító ár (egységár) feltüntetése: ezzel részletesen az Összehasonlító ár alkalmazása a magyar piacon című fejezet foglalkozik V.2. A nettó tömeg és a nettó tartalom használata A nettó tömeg, illetve a nettó tartalom attribútumokat azért kell kiemelnünk, mert használatuk összefüggésben áll más attribútumokkal. 1. összefüggés: Abban az esetben, ha a termék fogyasztói, azaz Fogyasztói egység=igaz (azaz a vevő meg tudja vásárolni a kereskedelmi egységben), akkor a nettó tartalom attribútumot használjuk, ha nem fogyasztói, azaz Fogyasztói egység=hamis, akkor pedig a nettó tömeget. Megjegyzés: Természetesen a nettó tartalom mezőbe is írhatunk tömegértéket, illetve állíthatunk be tömeg mértékegységet, így az áru nettó tömegéről a nettó tartalom mezőben is informálhatjuk a kereskedőt. A megnevezés típusa Nettó tartalom Mit jelent? A csomagban található kereskedelmi áru teljes mennyisége, ahogy az áru csomagolásán szerepel. (Pl. 750 milliliter ásványvíz, 20 darab pelenka) Fontos szabály: Ha a kereskedelmi áru beépülő árukat tartalmaz, akkor nettó tartalomba az összes beépülő árut bele kell számolni (pl. a csoportcsomagolás 6 db 1/2 literes üdítőt tartalmaz, így a nettó tartalma 6 darab és 3 liter ). Megjegyzések Több nettó tartalom esetén minden értéket rögzíteni kell Példák a nettó tartalom helyes használatára: jégkrém 700 milliliter és 600 gramm ). 6 db jégkrém egy dobozban összecsomagolva: 6 darab, összesen 500 milliliter); olyan áru esetén, amely különböző típusú nettó tartalmú termékeket tartalmaz (pl. úti borotvakészlet: borotva, borotvapenge, borotvakrém) a nettó tartalom 1 darab vagy 1 készlet lesz. Állandó mennyiségű egységek esetén az áru csomagolásán jelzett értéket kell alkalmazni (a néveleges tartalmat kell alkalmazni Változó mennyiségű (lédig/ömlesztett) egységek esetén az átlagos mennyiséget kell alkalmazni. 28