AZ SZTE TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KARÁNAK ÜGYRENDJE

Átírás

1 AZ SZTE TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KARÁNAK ÜGYRENDJE Jelölésmód: Ftv: a felsőoktatásról szóló, évi CXXXIX. törvény ESZ: a Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, melyet a Szenátus október 30-i ülésén hozott 235/2006. számú határozatával fogadott el I. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A kar neve: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Rövidített megnevezése: SZTE TTIK Székhelye: Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Postacíme: 6701 Szeged, Pf A kar megnevezése külföldi kapcsolataiban: - angolul: Faculty of Science and Informatics, University of Szeged - németül: Fakultät für Naturwissentschaften und Informatik, Universität Szeged - franciául: Faculté des Sciences et d Informatique, Université de Szeged - latinul: Facultas Rerum Naturalium Informaticarumque, Universitas Scientiarum Szegediensis A kar bélyegzője: kör alakú pecsét, amelyen a Magyar Köztársaság címere körül a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged felirat olvasható. A Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Ügyrendje a felsőoktatásról szóló, évi CXXXIX. törvényhez (Ftv), valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szervezeti és Működési Szabályzatához (ESZ) illeszkedik. A magasabb szintű szabályzatokban foglaltak külön megjegyzés nélkül érvényesek a karra. 1. A Kari Ügyrend mellékleteit, illetve függelékeit az ügyrend részének kell tekinteni. 2. Az Ügyrend hatálya kiterjed valamennyi, a karral közalkalmazotti, hallgatói jogviszonyban, illetve kari tevékenységüket illetően a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyre, a karon bármilyen jogcímen a képzésekben, valamint a kutatásban résztvevő személyekre. 3. A kar kötelékébe tartozó személyek választói és szavazati jog nélkül: a. a karon működő MTA-kutatócsoportok tudományos kutatói és alkalmazottai, b. a kihelyezett egységek (tanszék, laboratórium) oktatói illetve munkatársai, c. egyetemi magántanárok, címzetes egyetemi tanárok és docensek, posztdoktori alkalmazottak. Ftv. 30. (2) A felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei különösen: a kar, a tanszék, az intézet, a botanikuskert, a klinika, a kutatóintézet, a kutatócsoport, a tangazdaság. 1

2 2. 1. Az Kari Ügyrendet a Kari Tanács (KT) abszolút és minősített többséggel (azaz a KT szavazati jogú tagjai számának felét meghaladó és emellett a jelen lévő szavazati jogú tagok számának kétharmadát elérő szavazattal) fogadja el. 2. A Kari Ügyrend módosítására akkor kerülhet sor, ha a módosító indítványt a KT napirendre tűzi, a KT tagjai a javaslatot az ülés előtt nyolc nappal írásban megkapták és a javaslatot a KT abszolút, és minősített többséggel támogatja. II. A TTIK FELADATA Ftv 4. (1) A felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység. (2) A felsőoktatás oktatási alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést. A felsőoktatás feladatait e törvényben meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmények látják el, együttműködve egymással, illetőleg a társadalom, a gazdaság, a tudományos kutatás és a művészeti élet más szereplőivel. A felsőoktatási intézmény e törvényben, a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény), a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) és a felnőttképzésről szóló évi CI. törvényben (a továbbiakban: felnőttképzésről szóló törvény) foglaltak szerint részt vehet a közoktatási, továbbá a felsőoktatásnak nem minősülő szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában. Ftv 5. (1) A felsőoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, a technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat. (2) A felsőoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint gondoskodnak a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás neveléséről. A képzés során fejlesztik a hallgatók jártasságát a kutatási-fejlesztési munkában, a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét, a vállalkozási készséget, a szellemi tulajdon védelmével és hasznosításával kapcsolatos ismereteket. (3) A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát készít, amelyben meg kell tervezni különösen a kutatási programokat, a pályázati eljárási rendet, tudományos rendezvényeket, hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztésével kapcsolatos teendőket, a tudományos művek kiadásának, a kutatási tevékenység folytatásának támogatási feltételeit, a tudományos eredmények hasznosításának módját. (4) A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását és megvalósítását tudományos tanács irányítja, amelyben a főiskolai, egyetemi tanárok, a főiskolai, egyetemi docensek, továbbá a tudományos fokozattal rendelkező kutatók és a doktori képzésben részt vevő hallgatók (a továbbiakban: doktorandusz) képviselői vesznek részt. (5) A felsőoktatási intézményekben folytatott kutatásokhoz pályázati rendszerben hozzájárul az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap is. (6) A tudományos életben kiemelkedő és elismert, az Európai Kutatási Térség kutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetem a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) által meghatározott feltételekkel kutatóegyetem minősítést kaphat. (7) A felsőoktatási intézmény a kutatási-fejlesztési feladatainak ellátása során együttműködhet a Magyar Tudományos Akadémiával és annak intézményeivel. Ennek keretei között különösen támogatott kutatócsoportot hozhatnak létre és tarthatnak fenn. A kutatócsoport és az akadémiai intézet felsőoktatási intézménybe kihelyezett szervezeti egysége tanszékként működhet, továbbá részt vehet a doktori képzésben. 2

3 ESZ II.1. Az Egyetem alaptevékenységként az Alapító Okiratban felsorolt tudomány-, művészeti és szakképzési területeken képzést folytat a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, teljes idejű nappali, részidős esti vagy levelező képzés munkarendje szerint, továbbá távoktatásban. 2. Az Egyetem az 1. pontban meghatározott képzési feladatait a) alapképzés, b) mesterképzés, c) doktori képzés, d) felsőfokú szakképzés, e) szakirányú továbbképzés ciklusokban szervezi meg. E képzési formákban, azok sikeres elvégzése után záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, szakoklevelet, bizonyítványt állít ki, illetve doktori fokozatot PhD adományoz. 3. Az Egyetem a képzéshez kapcsolódó tudományterületeken, művészeti ágakban alap, alkalmazott, kísérleti kutatásokat, fejlesztéseket és technológiai transzfert, innovációt, tudományszervezést, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez. 4. Az Egyetem oktatási, kutatási, művészeti tevékenységével szellemi centrumként részt vesz a régió oktatási, kutatási, innovációs, kulturális feladatainak ellátásában. 5. Az Egyetem közreműködik a tudásalapú társadalom fejlesztésében, az egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetítésében. 6. Az Egyetem elősegíti a hallgatók felkészítését a nemzeti az európai és egyetemes értékek megismerésére, vállalására az általános műveltség elmélyítésére, az autonóm gondolkodásra, a szakmai és értelmiségi hivatás iránti elkötelezettségre. 7. Az Egyetem a minőségi oktatás, a tudományos diákköri tevékenység, a szakkollégium és doktori képzés keretében elősegíti a kiemelkedő képességű hallgatók tehetségének kibontakoztatását. 10. Az Egyetem mezőgazdasági, élelmiszeripari, és pedagógusképző (ezen belül tanárképző) karai oktatási és tudományos kutatási céllal tangazdaságokat, tanműhelyeket tartanak fenn, ehhez kapcsolódó szaktanácsadási tevékenységet folytatnak. 11. Az Egyetem az alaptevékenységéhez kapcsolódó költségtérítéses szolgáltatásokat nyújt, termék-előállítást és értékesítést végez. 12. Az Egyetem elősegíti a Magyar Tudományos Akadémiával és más, tudományt vagy oktatást támogató szervezetekkel való együttműködést. Ennek formái lehetnek: akadémiai tanszéki kutatócsoportok fenntartása, közös kutatócsoportok létrehozása, ösztöndíjak, alapítványok fogadása, ilyen pályázatok nyertesei munkafeltételeinek biztosítása stb. 13. Az Egyetem alapfeladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül az alaptevékenységén kívül eső vállalkozási tevékenységet is végezhet, külön szabályozás szerint. 14. Az Egyetem az Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai és külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. 15. Az Egyetem a régió gazdasági, tudományos, civil és önkormányzati szerveivel együttműködve innovációs parkot, technológiai központot, inkubációs házat (továbbiakban: tudásközpont) hozhat létre. 3

4 3. 1. A TTIK a természettudományos, az informatikai és a műszaki képzési terület oktatásával és kutatásával foglalkozik. A képzés szintjei: alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés. A kar az egyes akkreditált szakoknak, illetve programoknak megfelelően végzi oktatási tevékenységét annak érdekében, hogy az Egyetem bizonyítványokat, alap- (BSc) és mester- (MSc) diplomákat és doktori okleveleket adhasson ki. 2. A kar az iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint tanfolyami képzést, át- és továbbképzést folytathat, és ennek megfelelő bizonyítványt adhat ki. 3. A kar küldetésnyilatkozatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. IV. A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Ftv kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen, művészeti ágban több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység. ESZ IV.2. Az Egyetem oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei: a kar, az intézet (tanszékcsoport), a tanszék (szakcsoport), kutatócsoport, a klinika, a Centrum, a Tangazdaság, a Füvészkert. ESZ. V. 2. A kar a hallgatók oktatását és a tudományok művelését ellátó, a szakképzésben és a tudományos munkában együttműködő oktatókat, kutatókat és más nem oktatói, tudományos kutatói besorolású dolgozókat; külön igazgatási szervezettel rendelkező és más egységeket (tanszékcsoportok, intézetek, klinikák, tangazdaságok, laboratóriumok, más gyakorlatoztató helyek, könyvtár stb.) magába foglaló önálló szervezeti egység. 3. A kar alapvető szervezeti és működési rendjét az ESZ határozza meg. Az ESZ-ban nem rendezett kérdésekről a Kari Ügyrend határozhat. 4. A karok oktatási és kutatási tevékenységüket a) intézeti (tanszékcsoport), b) tanszéki (szakcsoport, klinikai) struktúra keretében látják el. ESZ V. 72. A szakcsoport legalább egy tantárgy oktatását végző és az ehhez tartozó tudományágban kutatást folytató, önálló gazdálkodással nem rendelkező, szakmai szervezeti egység. 73. A szakcsoport vezetőjét maga választja és a kar dékánja bízza meg. 74. A szakcsoport döntési, javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik szakmai kérdésekben. 75. A szakcsoport döntési hatáskörébe tartozik a tantárgyi programok, a vizsgakövetelmények, a tananyagok, a szakcsoport kutatási terveinek meghatározása A kar szervezeti egységeinek rendszerét, a kar szervezeti egységeinek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. 4

5 5. A tanszék Ftv tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait. ESZ V.52. A tanszék legalább egy tantárgy oktatását végző és az ehhez tartozó tudományágban kutatást folytató, önálló oktatási szervezeti egység. A foglalkoztatottak legalább egyharmadának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. 53. A tanszék felelős vezetője a tanszékvezető. 54. A tanszék testülete a tanszéki értekezlet, amely döntési, javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik. 55. A tanszéki értekezlet döntési hatáskörébe tartozik különösen a tantárgyi programok, a vizsgakövetelmények, a tananyagok, a tanszék kutatási terveinek meghatározása, a tanszék költségvetési keretének felhasználása, illetve felosztása. 56. A tanszéki értekezlet javaslatot tesz a tanszék oktatói és kutatói állások betöltésére, a Professor Emeritus cím adományozására. 57. A tanszéki értekezlet véleményt nyilvánít a tanszékvezető megbízásáról. 58. A tanszékvezetőt a Kari Tanács és a dékán véleményének kikérésével, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi vagy főiskolai tanárok, egyetemi vagy főiskolai docensek közül legfeljebb 5 éves időtartamra, a Kari Tanács véleményének mérlegelésével a rektor bízza meg. A megbízás megismételhető. 59. Az Egyetemen új tanszékvezetői megbízás csak pályázat útján nyerhető el. 60. A pályázati eljárás szabályait a Foglalkoztatási követelményrendszer Szabályai tartalmazza. 61. Pályázat kiírása nélkül, vagy eredménytelen pályázati eljárás esetén a rektor kivételesen indokolt esetben az illetékes dékán javaslatára legfeljebb egyéves tanszékvezetői megbízást adhat, amely indokolt esetben egyszer megismételhető. A kutatócsoport 62. A kutatócsoport több oktatási szervezeti egység (intézet, tanszék, szakcsoport) profiljába tartozó területen kutatást folytató, a fenti szervezeti egységek munkatársai önkéntes csatlakozásával létrehozott, gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység. 63. A kutatócsoport vezetőjét maga választja. 64. A kutatócsoport döntési hatáskörébe tartozik a kutatási tervek meghatározása, illetve a kutatócsoport Kari Tanács által meghatározott költségvetési keretének felhasználása. 1. A TTIK-n tanszék létesítése akkor kezdeményezhető, ha legalább öt, a tantervben törzstantárgyként vagy differenciált szakmai tárgyként megjelölt tantárgy oktatását végzi és az ezen oktatási feladatot megalapozó tudományterületet műveli, legalább 1 főállású (lehetőleg habilitált) vezető oktatóval. A tanszék főállású oktatóinak és kutatóinak létszáma tanszékcsoporti (intézeti) átlagban legalább 6 fő. A tanszék létrehozásáról az tanszékcsoport (intézet) javaslatára a Kari Tanács, majd a Szenátus dönt. A tanszék személyi összetételét és oktatási feladatait a Tanszékcsoporti (Intézeti) Tanács határozza meg. 2. Az oktatói tevékenység, a kutatómunka (és a gazdálkodás) alapvető keretét a tanszék képezi. A kereteket a tanszékcsoporti ügyrendek adják meg, melyeket a 12. sz. melléklet tartalmazza. 3. A tanszékek tanszékcsoport keretében működnek. 5

6 6. A tanszékvezető 4. Tanszékvezető megbízásának szabályai A tanszékvezetői beosztások pályázat útján tölthetők be. A beosztás kiírásának kezdeményezője lehet az illetékes tanszékcsoport. Tanszékvezető a karral közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi vagy főiskolai tanár, egyetemi docens lehet. A tanszékvezetői tisztségre, és annak meghosszabbítására a TTIK-n minden esetben országos nyilvánosságú pályázatot kell kiírni. A részletes szabályozást a 3. sz. melléklet tartalmazza. 5. A tanszékvezető-helyettesi megbízás szabályai A tanszékvezető helyettes(ek) az egység oktató-kutató-adminisztratív-gazdasági szervező, irányító munkáját segítik. A megbízás létrejöttét a tanszékvezető, vagy a tanszéki tanács kezdeményezheti. A helyettes(eke)t a tanszékvezető javaslatára, a tanszéki tanács véleményének meghallgatásával a tanszékcsoport/intézet-vezető bízza meg. A megbízás másolatát a dékánnak meg kell küldeni. 7. A tanszékcsoport (intézet) Ftv intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység. ESZ V.38. Az intézet a kar által folytatott alap és mesterképzés, doktori képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú képzés keretében, több szakon, több tantárgy oktatási feladatainak ellátására és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatás céljából létrehozott, oktatás- és kutatásszervezési és gazdálkodási jogkörrel felruházott önálló szervezeti egység. 39. Az intézet a Kari Tanács által számára meghatározott költségvetési kerettel gazdálkodik. Az Intézeti Tanács 40. Az Intézeti Tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott testülete. 41. Az Intézeti Tanács dönt: a) az egyes tantárgyak oktatási programjáról, a tananyagok, oktatási segédanyagok köréről, b) az intézet oktatási, kutatási tevékenységének fejlesztése irányairól, c) az intézet költségvetési keretének felhasználásáról, illetve felosztásáról. d) a Kari Tanács 8/2007/2008. sz. határozata értelmében, a Kari Tanács által átruházott hatáskörben az intézet adjunktusi álláshelyeire kiírt pályázatok elbírálásáról. 42. Az Intézet Tanács javaslatot tesz: a) az intézet által gondozott tantárgyak körére, a jelenleg hatályos képzésben, az alapképzésben, a mesterképzésben, b) az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére, valamint intézeti tanszékvezetői megbízásra, c) az idegen-nyelven történő képzés indítására az alap és továbbképzésben, doktori képzésben, d) az új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozói álláshely létesítésére, e) a kitüntetések adományozására, f) a Professor Emeritus cím adományozására. 6

7 43. Az Intézeti Tanács véleményt nyilvánít az intézet keretében szervezett doktori képzéssel, általános és szakirányú továbbképzéssel, felsőfokú szakképzéssel kapcsolatosan, és az intézetvezető-helyettes megbízásáról. 44. Az Intézeti Tanács tagjai: a) az intézetvezető, mint a tanács elnöke, b) az intézeti tanszékvezetők, egyetemi tanárok, c) a kar ügyrendjében meghatározott számú, az intézethez tartozó közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatói és kutató által választott oktató/kutató. d) a HÖK által delegált képviselő. Az intézetvezető 45. Az intézetvezetői feladattal, az Egyetemmel teljes közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens bízható meg. Az intézetvezetői megbízás, pályázat alapján 65 éves korig tölthető be. 46. Az intézetvezetőt a Kari Tanács véleményének mérlegelésével a Rektor bízza meg. 47. Az intézetvezető megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az Intézeti Tanács véleményére is figyelemmel újabb három-öt évre, több alkalommal is meghosszabbítható. 48. Az intézetvezető feladat és hatásköre különösen a) az intézet képviselete, b) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése, c) az intézet keretében folytatandó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) intézeti ügyekben a hatályos Egyetemi szabályzat alapján a kötelezettségvállalás és utalványozási jogkör gyakorlása, e) az intézeti adminisztráció irányítása. 49. Az intézetvezető irányítja az intézet humánpolitikai munkáját, ennek keretében gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt megillető jogokat, (pl. munkaköri leírás, éves rendes szabadság kiadása, minősítés). Meghatározza az intézet kutatóinak és nem oktató kutató dolgozóinak munkakörét, javaslatot tesz előléptetésükre. 50. Az intézetvezetőt munkájában a Kari Ügyrendben meghatározott módon helyettes(ek) segíti(k). A helyetteseket a tanszékcsoport-/intézetvezető javaslatára, a tanszékcsoporti/intézeti tanács véleményének mérlegelésével a dékán bízza meg. 51. Az intézetvezető-helyettes, az intézetvezető általános vagy eseti felhatalmazása alapján, az intézetvezető hatáskörében járhat el, az intézetvezető és helyettese közötti munkamegosztást az intézetvezető határozza meg. Szak felelősének meghatározása: A szak felelősét a szak indítási anyagában kell meghatározni a MAB szabályainak megfelelően. Az indítási anyagot a Kari Tanács javaslatára a Szentátus fogadja és az indítási anyagot a Rektor írja alá. 1. A tanszékcsoport (intézet) a karhoz tartozó több tanszéknek az oktatás, a kutatás és a gazdálkodás feladatainak együttes ellátására létrehozott egység. 2. Tanszékcsoport (intézet) akkor létesíthető, illetve működhet, ha a résztvevő tanszékek (illetve más egységek) alkalmasak valamely tudományágban és az ehhez kapcsolódó képzési terület(ek)en több szakon kellő szakmai szinten ellátni. 3. A tanszékcsoport-vezetői és helyettesi megbízásnál a tanszékvezetői megbízás szabályai az irányadóak. Tanszékcsoportvezető-helyettesi, intézetvezető-helyettesi megbízásra pályázat kiírása nem kötelező. A helyetteseket a tanszékcsoport-/intézetvezető javaslatára, a tanszékcsoporti/intézeti tanács véleményének meghallgatásával a dékán bízza meg. A megbízás másolatát köteles a rektornak megküldeni. 7

8 8. Kihelyezett Tanszék Ftv 5. (7) A felsőoktatási intézmény a kutatási-fejlesztési feladatainak ellátása során együttműködhet a Magyar Tudományos Akadémiával és annak intézményeivel. Ennek keretei között különösen támogatott kutatócsoportot hozhatnak létre és tarthatnak fenn. A kutatócsoport és az akadémiai intézet felsőoktatási intézménybe kihelyezett szervezeti egysége tanszékként működhet, továbbá részt vehet a doktori képzésben. 31. (1) A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködés irányulhat különösen: képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, a tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására. (2) A felsőoktatási intézmény megállapodhat különösen a) a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutatóintézetekkel közös kutatási, képzési feladatok ellátására, b) másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására, c) szakközépiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására, d) gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére. (1) A Kihelyezett Tanszék, mint kihelyezett egység a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar és egy másik intézmény (befogadó intézmény) együttműködésének intézményesített formája, amelynek célja az intézmény személyi állományának és infrastruktúrájának bevonása az oktatásba, kutatásba. Kihelyezett Tanszék létesítéséről az illetékes Tanszékcsoport/Intézet előterjesztése alapján, a Kari Tanács javaslata mellett, nyílt szavazáson, egyszerű többséggel a Szenátus dönt. (2) A Kihelyezett Tanszék a Kar és a befogadó intézmény által az Ftv. vonatkozó rendelkezése (31. ) szerint és az érintett intézmények szabályzatainak megfelelően megkötött megállapodással jön létre. Ebben a megállapodásban rögzítik a Kihelyezett Tanszék feladatait, gazdálkodási rendjét és működésének egyéb feltételeit is. (3) A Kihelyezett Tanszék a Kar illetékes Tanszékcsoportjának/Intézetének keretében működik, oktatási feladatait az Tanszékcsoport/Intézet tanácsa határozza meg. Vezetője a befogadó intézmény alkalmazottja, akit az illetékes Tanszékcsoport Tanácsának és a befogadó intézmény vezetőjének közös javaslatára a Kari Tanács egyetértésével a dékán bíz meg. A Kihelyezett Tanszék vezetője a Tanszékcsoport Tanácsának tanácskozási jogú tagja. (4) A Kihelyezett Tanszék tagjait a Kihelyezett Tanszék vezetője a befogadó intézmény alkalmazottai és más személyek közül kéri fel és bízza meg a megállapodásban foglaltak szerint.

9 V. A KAR VEZETÉSE ESZ V. 5. A kar vezető testülete a Kari Tanács, egyszemélyes felelős vezetője a dékán. 6. A karok saját hatáskörükben megválasztják a Szenátus tagjainak megválasztásáról szóló Egyetemi Szabályzatban foglaltak alapján a két fő kari oktatót, kutatót, melyből egy fő a Kari Tanács és a Szenátus rangsorolása alapján a rektor által kinevezett dékán, akit Szenátusi tagságában kari értekezlet választással megerősít. 9. A Kari Tanács ESZ V. 7. A Kari Tanács megválasztásának és működésének szabályait a Kari Ügyrend állapítja meg. 8. A Kari Tanács ülésére a rektort meg kell hívni. 9. A Kari Tanács irányítja, ellenőrzi és értékeli a karhoz tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a szervezeti egységek vezetőinek munkáját, továbbá fő vonalaiban meghatározza a kar működését. 10. A Kari Tanács feladatainak részben közvetlenül, részben különböző általa választott bizottságok útján tesz eleget. 11. A Kari Tanács dönt a) saját működési rendjéről és munkatervéről, b) a Kari Ügyrend megalkotásáról, c) a karon folyó oktatás képzési elveiről, követelményrendszeréről és az értékelésről, d) a nem Szenátus hatáskörébe tartozó oktatói, kutatói álláshelyekre kiírt pályázatok elbírálásáról, e) a tantervek kidolgoztatásáról, ideértve a fakultatív és speciális kollégiumokat is, f) a külföldön szerzett oklevelek honosításáról, g) a Szenátus által a kar számára jóváhagyott költségvetési keretek karon belüli felosztásáról, a gazdálkodási joggal felruházott egységek (tanszékek, intézetek, egyéb egységek) között, h) a tudományos diákköri tevékenység kari feltételeiről és elveiről, i) a kari jegyzetkiadási tervekről és a szakirodalmi információs igények kielégítésének módjáról, j) más oktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel való együttműködési formákról, k) a kari létszám- és bérgazdálkodás elveiről, l) a kari fejlesztési javaslatokról, m)dönt a szenátus által átruházott hatáskörében. 12. A Kari Tanács rangsorolja a dékán jelölteket. 13. A Kari Tanács javaslattételi és véleményező jogkörében 8

10 a) véleményt nyilvánít a dékánhelyettesek személyére vonatkozó dékáni javaslatról, b) javaslatot tesz kari oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízására, c) javaslatot tesz kitüntető, illetőleg tiszteletbeli címek, oklevelek adományozására, d) javaslatot tesz az Egyetem hallgatói részére alapított kitüntetések odaítélésére, e) véleményt nyilvánít a kar oktatói (egyetemi és főiskolai docens, egyetemi és főiskolai tanár) és kutatói (tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor) állásaira benyújtott pályázatokról, f) véleményt nyilvánít a hallgatóknak az egyetemi szabályzatokban megállapított tanulmányi ügyeiről, g) véleményt nyilvánít a kar tevékenységéről szóló felettes szervek elé terjesztendő jelentésekről, h) véleményt nyilvánít az egyetemi szabályzatok tervezeteiről, ha erre a kart a rektor felkéri. 14. A Kari Tanács bizottságainak hallgató tagjait a Kari Ügyrendbe írt létszámnak megfelelően a kari hallgatói önkormányzat delegálja. 15. A Kari Tanács összetételére az ESZ és a kari szabályok az irányadóak. A Kari Tanács tagjainak választása 3 5 évre szól, amely újraválasztással megismételhető. A hallgatók tanácstagsága legfeljebb 1 3 évre szólhat és választással ismételhető. 16. A Kari Tanács évente beszámoltatja munkájáról a dékánt. 17. A Kari Tanács elnöke a dékán. A Kari Tanács maga választja meg titkárát. ESZ III. 3. A Szenátus átruházható hatáskörébe tartozik: a) a fejlesztés indítása, b) döntés gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, c) az oktatói, kutatói, vezetői pályázatok véleményezése, rangsorolása, d) a Köztársasági Ösztöndíj adományozásának kezdeményezése, e) a Gazdasági Tanács által részére benyújtott kérdések megvitatása. 4. A (3) bekezdésben meghatározott hatáskörök közül a Szenátus átruházza a Kari Tanács hatáskörébe az adott kar egyetemi, főiskolai docensi, tanszékvezetői és intézetvezetői pályázatának rangsorolását, a Köztársasági Ösztöndíj adományozásának kezdeményezését. A Kari Tanács a kar döntési, ellenőrzési, véleményezési és javaslattételi joggal felruházott legfelsőbb vezető testülete. 10. A Kari Tanács évente beszámoltatja munkájáról a dékánt. A Kari Tanács a kar tevékenységi körébe tartozó bármely kérdésben vizsgálatot rendelhet el és a vizsgálat lefolytatására bizottságot küldhet ki. A Kari Tanács a tanszékvezetőket és a tanszékcsoport-vezetőket mandátumuk lejártakor beszámoltatja. A Kari Tanács hatáskörét jogszabályban, valamint az ESZ-ben meghatározott keretek között a dékánra, illetve más kari testületre, bizottságra vagy tisztségviselőre átruházhatja. A Kari Tanács hatáskörének átruházását a Kari Ügyrendben kell rögzíteni, e szabályzatnak a Szenátus hatáskörének átruházására vonatkozó rendelkezései figyelembevételével. 11. A KT hatáskörét jelen. (3), illetve az ESZ által meghatározott keretek között más kari testületre illetőleg a tanszékcsoportok tanácsaira átruházhatja. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról ezen testületeknek a KT előtt rendszeresen be kell számolniuk. 9

11 A KT nem utalhatja más testület hatáskörébe saját szervezete kialakításának, bizottságai létrehozásának, a kari tantervek jóváhagyásának, a kari szabályzatok megalkotásának, a tanszékcsoporti szabályzatok jóváhagyásának és a dékán, a dékánhelyettesek, a tanszékcsoport-vezetők, tanszékvezetők megbízásával valamint a vezető oktatók kinevezésével kapcsolatos jogkörét, az Szenátus által a Kari Tanácsra átruházott jogkörét. A Kari Tanács összetétele 12. A Kari Tanács összetételét jelen Ügyrend állapítja meg. A Kari Tanács tagjai: - Szavazati jogú tagok: tisztségük alapján: a dékán, a tanszékcsoport-vezetők, tanszékcsoporti jogállású egységek vezetői, a Tanszékvezetők Tanácsadó Testületének elnöke, a Kari HÖK-elnöke, akiket távollétük esetén szavazati joggal helyetteseik képviselhetnek. (b) választás alapján: tanszékcsoportonként két-két oktató vagy kutató, az alkalmazottak (nem oktatók, nem kutatók) egy képviselője és kilenc további TTIK-n beiratkozott hallgatói képviselő (közülük egy doktorandus képviselő) akiket távollétük esetén szavazati joggal a póttagok helyettesítenek. - Tanácskozási jogú tagok: az előző dékán (1 évig), a dékánhelyettesek a Dékáni Hivatal vezetője, a Tanulmányi Osztály vezetője, a Szenátus TTIK-s választott oktató tagjai, tagja az MTA kihelyezett kutatócsoportjainak képviselője, a szakszervezetek képviselője, az MTA SZBK képviselője, a GYTK képviselője, a kar akadémikusai. - A dékán bármely ügy tárgyalásánál tanácskozási joggal a KT ülésére meghívhat minden olyan személyt, aki a tárgyalt ügyben illetékes. 13. A választott képviselők választása kétfordulós rendszerben történik. A választás szabályait a 6. számú melléklet tartalmazza. A Kari Tanács megválasztása során valamennyi főállású oktató, kutató, nem oktató dolgozó és a TTIK-n beiratkozott hallgató választó és választható. A választás titkos. 10

12 A Kari Tanács tagjai a választásokon legtöbb szavazatot kapott személyek lesznek azonban a vezető oktatók (egyetemi tanár, docens) száma el kell, hogy érje a Kari Tanács tagjai számának egyharmadát. A Kari Tanácsban biztosítani kell a nem oktató dolgozók képviseletét. A kari tanácsi tagság megszűnik a tanácstag közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével, hallgatói jogviszonyának megszűnésével, lemondással, hivatalbóli tagság esetén a megbízatás megszűnésével, halálával. 14. Az elnöki teendőket a dékán távollétében az általános dékánhelyettes látja el, szavazati joggal. 15. A KT működési rendjét a 7. számú melléklet tartalmazza. A dékán ESZ V. 18. A dékánt a karon működő főállású egyetemi, főiskolai tanárok vagy docensek közül kell választani. 19. A Kari Tanács azt a személyt terjeszti fel, aki a szavazatok több, mint a felét megkapta. 20. A rektor a Kari Tanács és a Szenátus rangsorolását figyelembevételével dönt a dékáni megbízás kiadásáról. 21. A dékáni megbízás határozott időre 3-5 évre adható és egy alkalommal meghosszabbítható. 22. A Kari Tanács tagjai kétharmadának írásbeli beadványa alapján a rektornál kezdeményezheti a dékán visszahívását. 23. A dékán feladata a) a kar képviselete, b) a Kari Tanács üléseinek előkészítése és az ott hozott határozatok végrehajtásának megszervezése, c) a kari humánpolitikai munka irányítása, d) a kari szervezeti egységek, a kari oktatási tevékenység irányítása és ellenőrzése, e) a kari hivatali szervezet irányítása, felügyelete, f) a kari ügyekben a kiadmányozási és a kar rendelkezésére álló, központi kezelésben tartott pénzügyi keretek tekintetében kötelezettségvállalási és az utalványozási jog gyakorlása, g) a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása, h) a rektor által átruházott hatáskörök gyakorlása. 24. A dékán köteles a Kari Tanácsot tájékoztatni a határozatok végrehajtásáról és a jelentősebb ügyekben tett intézkedésekről. Köteles a Kari Tanácsot azoknak az intézkedéseknek az indokairól is tájékoztatni, amelyekben a tanács javaslataitól eltért. 25. A dékán a Kari Tanács és a karon működő társadalmi, érdekképviseleti szervek döntéseinek kivételével megsemmisíthet a karon hozott minden olyan döntést, határozatot és intézkedést, amely jogszabályt vagy valamely egyetemi szabályzatot sért. 11

13 26. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a dékán a megsemmisített határozat helyett új határozatot nem hozhat, utasíthatja azonban az intézkedést hozó szervet vagy személyt új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára. 27. A megsemmisítésről szóló határozatot indokolni kell. Az indoklás az új döntésre vonatkozóan szempontokat és ajánlásokat tartalmazhat. 28. Ha a Kari Tanács a dékán intézkedésével nem ért egyet, tagjai egyharmadának írásbeli előterjesztésére, az ok megjelölésével a kérdést a Kari Tanács ülésének napirendjére kell tűzni. Az írásbeli előterjesztést a tanácsülést megelőzően legalább 8 nappal korábban kell benyújtani. Az egyet nem értés kinyilvánításához minősített többség (a határozatképes tanácsülésen jelenlévő tagjai legalább kétharmadának egybehangzó szavazata) szükséges. Ha a Kari Tanács kinyilvánítja egyet nem értését és a dékán továbbra is fenntartja intézkedését, az ügyben a rektor dönt. A rektor a kérdésben való döntést a Szenátus elé terjesztheti. 29. A dékán felmentését kezdeményezheti a Kari Tanácsnál a rektor, illetve a Kari Tanács tagjainak legalább egyharmada írásbeli beadványban. A Kari Tanács a visszahívásról minősített többséggel (a jelenlévők legalább kétharmadának egybehangzó szavazatával) dönt. 16. A dékáni tisztség magasabb vezető beosztásnak minősül. Csak pályázat útján tölthető be. A dékánválasztás kari szabályzatát a 8. számú melléklet tartalmazza. A dékánhelyettesek 17. ESZ V. 30. A dékánt munkájában a dékánhelyettesek segítik. 31. A helyetteseket nyilvános pályázati eljárást követően a dékán a Kari Tanács véleményének meghallgatásával az egyetemi/főskolai tanárok és docensek közül bízza meg a saját megbízatásánál nem későbbi időpontig terjedő időtartamra. 32. A dékán az ESZ-ban meghatározott egyes feladatait azok kivételével, amelyeket a Szenátus, a rektor vagy a Kari Tanács ruházott rá helyetteseire átruházhatja. A hatáskör átruházás a dékán általános vezetői felelősségét nem érinti. 33. A dékánhelyettesek feladatkörét a dékán határozza meg. 34. A dékán a dékánhelyettesek közül meghatározott időtartamra általános helyettest bíz meg, aki a dékán távollétében utólagos tájékoztatási kötelezettséggel a dékán számára biztosított jogkörben jár el. 35. A dékán és helyetteseik jogosultak részt venni a kari oktatási szervezeti egységek által tartott tanulmányi foglalkozásokon és vizsgákon, valamint minden olyan rendezvényen, amely a kar működése körébe tartozik. A dékánhelyettesek munkamegosztási rendjét és konkrét feladatait dékáni utasítás állapítja meg. A Dékáni Hivatal A kar szervezési és ügyviteli feladatokat ellátó szervezeti egysége a Dékáni Hivatal (DH). 11. A DH feladata a kar vezetéséhez szükséges adminisztrációs háttér megteremtése, különösen: a Kari Tanács, a dékán és a dékánhelyettesek döntéseihez szükséges információk szolgáltatása; 12

14 ügyiratok, nyilvántartások kezelése; a hallgatók felvételi és tanulmányi ügyeinek intézése; oktatói és vezetői pályázatok adminisztrálása; doktori ügyek intézése. 12. A DH önálló költségvetéssel rendelkező egység. A Kari Tanács felhatalmazása alapján kezeli a kar közös költségvetési kereteit is. 13. A DH működését a dékán felügyeli. 14. A DH munkáját a hivatalvezető ( kiemelt közalkalmazotti osztályba sorolt vezető ) irányítja. 15. A dékán a DH átszervezéséről tájékoztatni köteles a KT-t, az ezzel kapcsolatos esetleges forrásnövelésről a KT dönt. VI. A KAR VEZETÉSÉT SEGÍTŐ TESTÜLETEK ESZ V. 36. A kari feladatok ellátása érdekében különböző testületek, bizottságok létesíthetők javaslattevő, véleményező jogkörrel. 37. A testületek választását, összetételét, feladat- és hatáskörét a Kari Ügyrend állapítja meg. A KT állandó bizottságainak elnökeit és tagjait a dékán javaslata alapján a KT hagyja jóvá. Állandó Bizottságok A TTIK bizottságainak választott és delegált tagjai felkérésüket a Dékántól kapják a dékáni ciklussal megegyező időtartamra. A bizottságok összetételét a dékán hivatalba lépését követő első Kari Tanácsülésen kell megerősíteni. Kari Gazdasági Bizottság 19. A Gazdasági Bizottság a KT döntéselőkészítő szerve, mely a kar finanszírozásának kérdéseiről készít aktuális helyzetelemzéseket és stratégiai terveket, valamint javaslatot tesz a TTIK éves költségvetésére. A Gazdasági Bizottság működési szabályzatát a 9.a. számú melléklet tartalmazza. Kari Tudományos Tanács 20. A Kari Tudományos Tanács (KTT) tudományos kérdésekben javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő joggal felruházott testület. A KTT működését a 9.b. sz. mellékletben foglaltak szabályozzák. Kari Oktatási Bizottság A Kari Oktatási Bizottság (továbbiakban KOB) az oktató-nevelő munka koordinálásáért felelős döntés-előkészítő és tanácsadó testület. Munkáját, mint elnök, az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes irányítja. 2. A KOB oktatói tagjait (oktatási felelősök) a tanszékcsoportok delegálják szakterületenként három évre. A KOB tagja még a Tanulmányi Osztály vezetője, a TO oktatási referense, a 13

15 Kari Szakmódszertani Munkacsoport vezetője, valamint a Kari Tanulmányi Bizottság elnöke. 3. A KOB-nak három hallgató tagja van, akiket a Kari HÖK delegál. Kari Felvételi Bizottság A Kari Felvételi Bizottság (KFB) összetételét és tagjainak névsorát a dékán javaslatára a KT évente hagyja jóvá. Megbízatásuk az adott év felvételi eljárásához kötődik. 2. A KFB elnöke az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes. Tagjai (lásd: Kari Felvételi Szabályzat): a szakterületenként egy-egy képviselő, a felülvizsgáló bizottság elnöke, valamint a hallgatók képviselője. 3. A KFB feladata a felvételi vizsgák elvi irányítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően a Kar Felvételi Szabályzata alapján. Kari Minőségbiztosítási Bizottság 23. A Kari Minőségbiztosítási Bizottság (KMB) felügyeli és működteti a kar minőségbiztosítási rendszerét. A KMB tagjai: tanszékcsoportonként egy-egy delegált képviselő. Elnökét a dékán javaslatára a KT hagyja jóvá. A KMB feladata a Kar dolgozói teljesítményértékelési rendszerének gondozása és működtetése a Dékáni Hivatal és az Intezéti/Tanszékcsoporti/Tanszéki ügyintézők támogatásával. Segíti a kar vezetését a MAB akkreditációs és egyéb ügyeinek és feladatainak ellátásában. Kari Kreditátviteli Bizottság 24. A korábban megszerzett hallgatói tanulmányok kreditátvitellel ismerhetők el. A karon folyó képzések mindegyikére vonatkozóan az átjárhatóság (kreditátvitel) koordinálása, valamint az ismeretanyagok egyenértékűségének vizsgálata a Kari Kreditátviteli Bizottság hatásköre. A Kari Kreditátviteli Bizottság tagjait a szakokért felelős tanszékcsoportok, intézetek döntésének alapján a dékán bízza meg és menti fel. A Kari Kreditátviteli Bizottság Elnökét a dékán javaslatára a KT hagyja jóvá. A Kari Kreditátviteli Bizottság döntése ellen a döntést követő 15 napon belül a dékánnál lehet fellebbezni. Köztársasági Ösztöndíj Bizottság 25. A TTIK-ra benyújtott pályázatok rangsorolását a TTIK Köztársasági Ösztöndíj Bizottsága végzi, melynek elnöke és egyben tagja a TTIK hallgatói ügyekkel megbízott dékánhelyettese. Tagjai: - tanszékcsoportonként egy-egy delegált oktató, - a TTIK HÖK elnöke, továbbá 3, a HÖK által delegált hallgató. 14

16 Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság 26. A Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság, mint szakértői kari tanácsadó szerv feladata a jogszabályi előírások következtében a Természettudományi Kart érintő munkavédelemmel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos tennivalók összehangolása. Működési rendjét a 9.c. sz. mellékletben foglaltak szabályozzák. Tanácsadó Testületek Elnökség 27. Az Elnökség a dékán mellett működő döntés-előkészítő és véleményező testület. (2) Az Elnökség szavazati jogú tagjai: a) dékán, mint az Elnökség vezetője, b) a tanszékcsoportok vezetői, és a Környezettudományi Intézet vezetője, c) a Tanszékvezetők Tanácsadó Testületének elnöke, d) a Kari HÖK elnöke, akiket távollétük esetén helyetteseik szavazati joggal képviselnek. (3) Az Elnökség tanácskozási jogú tagjai: a) az előző dékán (1 évig), b) a dékánhelyettesek, c) a szakszervezetek egy kari képviselője, (4) A dékán bármelyik ügy tárgyalásánál tanácskozási joggal az Elnökség ülésére meghívhat további olyan személy(eke)t, aki(k) a tárgyalt ügyben szervezetileg vagy szakmailag illetékes. (5) Az Elnökség a munkarendjét maga állapítja meg. Tanszékvezetők Tanácsadó Testülete 28. (1) A kar vezetéséhez nyújt segítséget a Tanszékvezetők Tanácsadó Testülete (TTT) is, amelynek tagjai a tanszékvezetők, a dékán és a dékánhelyettesek. (2) A TTT elnökét a dékán kéri fel 1 éves időtartamra. (3) A TTT-t a dékán szükség szerint, illetve az elnök kérésére hívja össze. (4) A TTT-t 15 napon belül össze kell hívni, ha azt a Kari Tanács javasolja, vagy ha a tanszékvezetők egyharmada írásban kéri. (5) A TTT ülésének napirendjére lehet tűzni a kart érintő minden olyan kérdést, amellyel a testület vagy a dékán foglalkozni kíván. (6) A TTT konzultatív, illetőleg javaslattevő szerv, amely munkarendjét maga állapítja meg. (7) A dékán, illetőleg a testület elnöke a TTT ülésére meghívhat bármely olyan személyt, aki a tárgyalt témában szakmailag illetékes. Szakmódszertani munkacsoport 29. (1) A Szakmódszertani Munkacsoport a TTIK-n a tanárképzés szakmódszertani oktatásáért felelős tanácsadó testület. Tagjai az akkreditált mesterszakok szakmódszertani moduljának felelősei. 15

17 (2) A szakmódszertani munkacsoport vezetője vagy képviselője képviseli a természettudományi, matematikai, informatikai képzési területen a kart az Egyetemi Pedagógusképző Bizottság Tanárképzési Tanácsában. Önkormányzati jogú testületek Kari Doktori Tanács 30. (1) A Kari Doktori Tanács (KDT) a doktori képzés megszervezésére, koordinálására, a doktori eljárás engedélyezésére és felügyeletére létrehozott független tudományos testület. Határozatai ellen kizárólag jogszabálysértés esetén nyújtható be fellebbezés a kar dékánjához, ill. az Egyetemi Doktori Tanácshoz. A KDT tagjainak választására, hatáskörére és működésére A doktori fokozatszerzés és a doktori képzés szabályzata a Szegedi Tudományegyetemen II. Fejezetének 5.2. valamint a pontjai vonatkoznak - 10.a. melléklet. (3) Az előbbiek értelmében a KDT elnökét és tagjait a KTT javaslata alapján a KT választja 3 évre úgy, hogy a karon akkreditált valamennyi tudományág képviselve legyen taggal és póttaggal. A KDT titkára a tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes. (4) A KDT munkájában a doktori képzésben a karral együttműködő intézményekből a KTT javaslatára a dékán által felkért és a KT által jóváhagyott külső tag(ok) is részt vesz(nek) (legföljebb három). - Az EDT tanácskozási jogú tagja a szervezett doktori képzésben részt vevő hallgatók által választott egy képviselő (Ftv. 193/ (5)) - A KDT valamennyi tagjának legalább doktori (Ph.D.) fokozattal kell rendelkeznie. A KDT elnöke a kar egyik akadémiai doktori fokozattal rendelkező egyetemi tanára lehet. Kari Tanulmányi Bizottság 31. (1) A hallgatók tanulmányi ügyeit és a TB működését a Ftv-ben foglaltaknak megfelelően az SZTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szabályozza. (2) A TB legalább 6 tagú, tagjai fele-fele arányban oktatók és hallgatók. Elnökét és az oktató tagokat a Kari Tanács választja, bízza meg és menti fel, a hallgatói tagokat a Természettudományi és Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzata (TTIK HÖK) delegálja, az általuk meghatározott időtartamra. A TB, a Kari Tanács felkérésére, tevékenységéről jelentést készít és javaslatot tesz a Szabályzat esetleges módosítására. A Kari Tanulmányi Bizottság saját ügyrendje szerint működik. (3) A Kari TB hatáskörébe tartozik első fokon minden - nem a Kari Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe utalt - tanulmányi ügy (az átvétel, a tagozatváltás, a szakváltás, a kivételes tanulmányi rend, az évkihagyás, szakmai, ill. tanítási gyakorlat más intézménynél történő végzésének engedélyezése). (4) A Kari Tanulmányi Bizottság saját ügyrendje szerint működik. A TB határozatképes, ha az elnök mellett még legalább 3 tagja jelen van. A TB határozata minimálisan 4 igen szavazat mellett érvényes. (5) A TB legalább kéthetente ülésezik. A TB oktató tagjai hetente fogadóórát tartanak a Bizottság irodájában. 16

18 Tudományos Diákköri Tanács 32. (1) A Természettudományi és Informatikai Kar diákköri tevékenységének összehangolása, a dékán felügyelete alatt, az önkormányzat alapján működő Tudományos Diákköri Tanács (TDT) feladata. (2) A TDT tagjai a diákkörök szakmai vezető tanárai, a hallgatók képviselője és a tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes. (3) A TDT tagjai közül 3 évre elnököt és titkárt választ. A tisztségviselőket a dékán bízza meg. (4) Az üléseket az elnök (távollétében vagy felhatalmazása alapján a titkár) hívja össze és készíti elő. Évente legalább egy ülést kell összehívni. Az ülések között a TDT hatáskörét az elnök gyakorolja. (5) A TDT kari szintű Tudományos Diákköri Konferenciát (a továbbiakban TDK) szervez a kiemelkedő diákköri tevékenységet végző hallgatók részére. A TDK időpontját és a követelményeket úgy kell megállapítani, hogy az lehetővé tegye az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) résztvevők kiválasztását. (6) A TDT a szakterületi zsűrik javaslata alapján dönt az OTDK-ra bemutatásra kerülő dolgozatok kiválasztásáról; kapcsolatot tart az OTDK szervező intézményei és az induló hallgatók között; segíti az induló hallgatók előadásanyagának a szervezőkhöz való eljutását, lehetőség szerint részt vesz (illetve segít) az indulás anyagi feltételeinek megteremtésében. (7) Felkérés esetén a TDT javaslatot tesz a kiemelkedő diákköri tevékenységet végző hallgatók és a témavezető oktatók részére országos szintű elismerés (Pro Scientia Aranyérem, illetve Mestertanár Aranyérem) odaítélésére. (8) A TDT kapcsolatot tart az OTDK tevékenységet koordináló Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal (OTDT). Figyelemmel kíséri annak felhívásait. Felkérés esetén tagokat delegál az OTDT-ba, illetve annak bizottságaiba. VII. KARI TESTÜLETEK ÉS KÖZÖSSÉGEK Kari Oktatói Értekezlet 34. (1) A Kari Oktatói Értekezlet (KOÉ) évenként legalább egy alkalommal - a dékán beszámolója alapján - megvitatja a kar egész tevékenységét és a következő időszak legfontosabb feladatait. (2) A KOÉ összehívása a dékán feladata. (3) A KOÉ -re meg kell hívni a kar minden fő- vagy részfoglalkoztatású oktatóját, a címzetes egyetemi tanárokat és docenseket, valamint mindazokat, akik a kar oktatói és tudományos tevékenységében részt vesznek (a karon működő akadémiai kutatócsoportok munkatársai, a kar kihelyezett egységeinek oktatói és kutatói, külső előadók és tudományos kutatók, kollégiumi tanárok stb.). Az értekezletre meg kell hívni tanszékcsoportonként 2-2 nem oktató-kutató delegált képviselőt. (4) A KOÉ-ről azt megelőzőleg legalább 15 nappal a tárgysorozatot is tartalmazó meghívóval kell az érdekelteket értesíteni. 17

19 (5) A tárgysorozatot a dékán állítja össze úgy, hogy az első napirendi pont a dékán beszámolója legyen. (6) A KOÉ-nek napirendjére lehet tűzni a választott szenátustagok beszámoltatását is. (7) A KOÉ elnöki tisztét a dékán által felkért oktató tölti be. (8) Az értekezleten bármely oktató vagy kutató az Egyetem vagy a kar életét érintő bármely ügyben kérdést, javaslatot és ajánlást terjeszthet elő; a kérdésre az illetékes kari vezetőnek lehetőleg az értekezleten szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell válaszolnia. (9) Ha valamelyik javaslat, vagy ajánlás kapcsán - az elnök megítélése szerint - szavazás válik szükségessé, ezt nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel kell megejteni. (10) A javaslatok és ajánlások elintézéséről megfelelő időben és módon, de legkésőbb a következő oktatói értekezleten tájékoztatást kell adni, a kezdeményezőt pedig - amint ez lehetséges - írásban értesíteni kell. Hallgatói közösségek és érdekképviseleteik 35. (1) Az egyetemen minden tanulmányi csoport illetve évfolyam hallgatói alapközösséget képeznek, melyek maguk választhatják meg képviselőjüket és azok helyetteseit. (2) A hallgatói alapközösségek jogosítványaik egy részét közvetlenül, más részét a kari és egyetemi hallgatói önkormányzat, illetve a tanszékcsoporti, kari és a szenátusba választott hallgatók révén gyakorolják. (3) A hallgatói alapközösségek véleményezik az oktatást, illetve az oktatók munkáját. (4) A hallgatók és hallgatói alapközösségek kari érdekképviseletét a kari Hallgatói Önkormányzat látja el. (5) A kari Hallgatói Önkormányzat véleményt nyilvánít a kari szabályzatok hallgatókat érintő rendelkezéseinek elfogadásakor és módosításakor, valamint képviselteti magát a hallgatók ügyeivel is foglalkozó kari bizottságokban. - A kari Hallgatói Önkormányzat elnököt és elnökhelyettest választ, aki(k) jogosult(ak) nyilatkozni a kari Hallgatói Önkormányzat nevében és részt venni a kari Elnökség ülésén. - A Hallgatói Önkormányzat működésére vonatkozó szabályokat az SZTE Egyetemi Hallgatók Önkormányzatának Alapszabálya tartalmazza. Kari érdekképviseleti szervezetek 36. A karon Érdekegyeztető Tanács működik, amelynek működési rendjét a 11. melléklet tartalmazza. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. (1) A Kari Ügyrendet a Természettudományi és Informatikai Kar Tanácsa április 13-i, V. rendes ülésén 55/2006/2007. KT sz. határozatával elfogadta. Ezen szabályzat elfogadásától hatályos. (3) A Kari Ügyrend mellékletei: 1. Az SZTE TTIK küldetésnyilatkozata 2. A TTIK szervezeti egységeinek rendszere 3. A tanszékvezetői megbízások kari rendje 4. A TTIK kihelyezett egységeinek felsorolása 18

20 5. A TTIK kihelyezett egységeinek alapító szerződései 6. A KT választásának szabályai 7. A Kari Tanács működési rendje 8. Szabályzat a TTIK dékánjának megválasztásához 9.a. A TTIK Gazdasági Bizottságának működési szabályzata 9.b. Kari Tudományos Tanács 9.c. Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság 10. Kari Doktori Tanács 11. SZTE TTIK Érdekegyeztető Tanács működési rendje 12. A TTIK intézetek/tanszékcsoportok működési rendje (jelen ügyrend elfogadását követő két hónapon belül) (4) A kari Kari Ügyrend elkészítésekor és elfogadásakor figyelembe vett törvények és szabályzatok: Felsőoktatási törvény (193/2005.) Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény SZTE SZMSZ SZTE Habilitációs Szabályzat A Doktori Fokozatszerzés és a Doktori Képzés Szabályzata az SZTE-n SZTE TTIK Tanulmányi és Vizsgaszabályzat SZTE TTIK Felvételi Szabályzat A hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről az SZTE TTIK-n SZTE Hallgatói Fegyelmi Szabályzat 19