AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Átírás

1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2005) 245 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a makroszintű pénzügyi támogatás harmadik országokban történő évi végrehajtásáról {SEC(2005) 747}

2 1. BEVEZETÉS E jelentés általános áttekintést nyújt az EK harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásáról, továbbá történelmi áttekintést, a 2004-ben végrehajtott tevékenységek összefoglalóját és a kedvezményezett országok gazdasági helyzetének rövid ismertetését tartalmazza. A 3. rész különös figyelmet szentel a gazdasági stabilizációs folyamat irányadó szempontjainak és a támogatásban részesülő országok strukturális reformjainak végrehajtásának. Az e tekintetben elért haladás arról is tanúskodik, hogy milyen mértékben teljesültek az EK makroszintű pénzügyi támogatásához kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételek. A Bizottság ezen túlmenően a kedvezményezett országokban a pénzügyi irányítás javításáról szóló, márciusi számvevőszéki külön jelentésében megtalálható ajánlást illetően 2004-ben az összes kedvezményezett országban működési felméréseket végzett egy könyvvizsgálócég segédletével a pénzügyi áramlások és a makroszintű pénzügyi támogatásához kapcsolódó ellenőrzések szervezése tekintetében. A felmérések eredményeit kellő mértékben figyelembe veszik a támogatás végrehajtásához kötődő politikai feltételek kidolgozásakor. Ezen túlmenően egy külső tanácsadó utólagos értékelést készít a makroszintű pénzügyi támogatás keretében végrehajtott tevékenységek hatásának felbecsülése érdekében. A zárójelentés 2005-ben fog rendelkezésre állni. Nyílt pályázati felhívást követően kiválasztott szakosodott cégek további utólagos értékeléseket fognak végezni a kedvezményezett országokban. Ezen jelentés a harmadik országoknak nyújtott közösségi makroszintű pénzügyi vagy rendkívüli pénzügyi támogatást illető tanács határozatok alapján kerül benyújtásra és az előző évek jelentéseit követi. Egyidejűleg kiadásra kerül egy részletesebb jelentés (a Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma SEC(2005) 747), amely a kedvezményezett országok vonatkozásában gazdasági és pénzügyi információkat szolgáltat ÁTTEKINTÉS Háttérinformáció A makroszintű pénzügyi támogatás (MPT) elősegíti a kedvezményezett országok politikai és gazdasági reformtörekvéseit és az IMF illetve a Világbank támogatási programjaival összefüggésben kerülnek végrehajtásra. A pénzügyi támogatások biztosítására továbbra is érvényesek bizonyos elvek, amiket a Tanács október 8-i következtetéseiben megerősített, kiemelte ezen támogatás kivételes jellegét, a nemzetközi pénzügyi intézmények finanszírozásához tartozó kiegészítő jellegét és makrogazdasági feltételeit. A közösségi MPT-k a támogatásban részesülő országok gazdasági reformokra és strukturális átalakításra vonatkozó erőfeszítéseiket támogatták. Az IMF-fel illetve a Világbankkal szoros együttműködésben olyan politikai stratégiákat támogattak, amelyek megfelelnek az országspecifikus 2

3 szükségleteknek és általános célkitűzésük a pénzügyi helyzet stabilizálása illetve a piacorientált gazdaságok kialakítása es makroszintű pénzügyi támogatás A közötti időszakban a Tanács 9 támogatásról szóló határozatot hozott a balkáni országok javára (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó, Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró illetve ) ben három új MPTről szóló határozat (, Szerbia és Montenegró, illetve Bosznia és Hercegovina javára) tovább erősítette ezt a tendenciát. A balkáni országok ezzel a közötti időszakra a legfőbb MPT-kedvezményezettekké váltak, az új határozatok teljes maximális összege 733 millió euro Új határozatok A Tanács a Nyugat-Balkán tekintetében a évben 3 új határozatot fogadott el. A Tanács április 29-én számára makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról hozott határozatot (2004/580/EK) (16 millió euro pénzsegély és 9 millió euro kölcsön). A Tanács december 7-én a Szerbia és Montenegrónak (2004/862/EK) illetve Bosznia és Hercegovinának (2004/861/EC) nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás biztosításáról szóló korábbi határozatok meghosszabbításáról hozott határozatot. A új független államok tekintetében a Tanács 2004-ben nem hozott új határozatot, a Bizottság azonban december 10-én közleményt fogadott el a makroszintű pénzügyi támogatás Örményországban, Tádzsikisztánban és Grúziában való végrehajtásáról Kifizetések A makroszintű pénzügyi támogatás kifizetése összességében 32 millió eurót tett ki: amiből 22 millió euro kizárólag pénzsegély volt; Szerbia és Montenegró 10 millió euróban, Örményország 5,5 millió euróban (ezeket a műveleteket a 2003-ben megkezdett eljárások alapján hajtották végre, 2004-ben kerültek azonban lezárásra) és Grúzia 6,5 millió euróban részesült. A Bosznia és Hercegovina számára kölcsön formájában kifizetett támogatás 10 millió euro volt ben kezdeményezték a 7 millió euro összegű pénzsegély Tádzsikisztánnak és a 15 millió euro összegű kölcsön Szerbia és Montenegrónak történő kifizetését, a pénzügyi átutalást azonban technikai okokból 2005-re halasztották A makroszintű pénzügyi támogatás tendenciái és földrajzi eloszlása Az Európai Közösség MPT-je a kedvezményezett országok makrogazdasági stabilizációját kívánja támogatni és meg akarja könnyíteni a fizetési mérlegük (és a költségvetésük) problémáit. Nagyon hasznos szerepet játszik a strukturális reformok támogatásában is. Az évek során növekedett azon országok száma, amelyek 3

4 tekintetében a Közösség helyénvalónak tartotta az ilyen jellegű támogatás kiterjesztését, mivel az EU szomszédos országai közül egyre többen találták szembe magukat fizetési mérleg problémákkal, akik aztán szigorú gazdasági reformprogramok mellett kötelezték el magukat. Ennélfogva a korábbi évekhez képest változások álltak be a támogatás földrajzi elosztásában, hiszen előzőleg inkább a közép- és kelet-európai országok tartoztak a kedvezményezettek közé. A nyugat-balkáni konfliktus, különösen az 1999-es koszovói konfliktus és a Szerbia és Montenegróban (korábban Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) lezajlott politikai változások eredményeként az közötti tanácsi határozatok révén nyilvánvaló tendencia alakult ki a balkáni országoknak nyújtott MPT viszonylagos megerősítésében. A közötti időszakban hozott határozatok sajátossága mindenképpen, hogy az elfogadott teljes összegben a pénzsegélyek aránya jelentős összeget tett ki: 41%-ot az közötti 6%-kal szemben. A támogatási csomagokban a pénzsegélyek és a kölcsönök közötti arány az EU szervezetei által készített értékelés alapján a támogatásban részesülő országok viszonylagos szegénységi szintjéről és korlátozott adósságszolgálati képességükről tanúskodik. Az MPT mint ahogy azt már ben illetve 2001-ben megállapították nemcsak a makrogazdasági stabilitást kívánja segíteni, hanem a támogatásban részesülő kormányok programjainak strukturális reformját is. Az MPT-t ennélfogva hatékonyan kombinálták a PHARE-/ISPA-, TACIS- vagy CARDS-programokből érkező egyéb támogatásokkal az intézményi kapacitás erősítése céljából, ami elengedhetetlen volt a strukturális reformok folyamatának sikeréhez. Az 1. és a 2. táblázat és az azokhoz tartozó 1a. és 2a. grafikonok kiemelik a közösségi MPT kivételes jellegét. A legtöbb MPT-tevékenységet illető határozatot közvetlenül a közép- és kelet-európai országok rendszereiben bekövetkezett politikai és gazdasági változásokat követő években hozták meg, és kifizetésükre is akkor került sor. Azóta az MPT-összegeiben bekövetkezett változások az esetlegesen kedvezményezett ország makrogazdasági helyzetének és a fennmaradó külső finanszírozási szükségletek értékelését követően, eseti alapon hozott határozatoknak megfelelően alakulnak. Az közötti időszakban elfogadott tevékenységek nettó összegét (összesen több mint 6 miliárd euro) ábrázoló 1a. grafikon és a ténylegesen kifizetett összegeket (összesen több mint 5 miliárd euro) ábrázoló 2a. grafikon a támogatás közép- és kelet-európai országokbeli jelentős koncentrációját mutatja (az elmúlt 14 év során elfogadott összes makrogazdasági támogatás kb. 55%- a). Az ezen országoknak nyújtott MPT-t azonban a makrogazdasági kiigazítás és a reformok területén elért haladással egyidejűleg fokozatosan megszűntették. Az utóbbi időben az MPT elsősorban a nyugat-balkáni országokra (az között elfogadott tevékenységek 63,5%-a, és a közöttiek 84%-a) illetve néhány alacsony bevétellel rendelkező új független államra irányul. A földközi-tengeri országoknak juttatott viszonylag alacsony összegek (az engedélyezett összegek 13%- a, 1996 óta viszont nem engedélyeztek újabb összegeket) azzal magyarázhatóak, hogy ezen országok számára egyéb makrogazdasági támogatások állnak rendelkezésre (különösen a MEDA szerkezetátalakítási hitel). 4

5 3. A KEDVEZMÉNYEZETT ORSZÁGOK GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÉS REFORMJÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE 3.1. Nyugat-balkáni országok A évi lelassulást követően a nyugat-balkáni országok 1 növekedését 2004-ben kb. 4,5%-ra becsülik, ami részben az adományozó országok által nyújtott támogatások csökkenésére és a háború utáni újraépítés befejezésére vezethető vissza. Albániában, Bosznia és Hercegovinában, valamint Szerbia és Montenegróban a növekedési ráta az 5%-ot is meghaladhatja. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Koszovóban azonban viszonylag visszafogott volt a növekedés során tovább folytatódott a gazdasági stabilizáció. Az infláció 2004-ben tovább csökkent, átlagértéke 5,6% volt. Az előző években elért javulásokat követően nagyon egyenlőtlenül alakult a költségvetési konszolidáció ezekben az országokban. Az államháztartási hiány (a pénzsegélyek után) az elvárások szerint átlagosan 2,7% körül alakul, ami nagyjából megfelel a 2003-as értéknek. A fizetési mérleg egyensúlytalanságai a továbbiakban is veszélyt jelentenek a makrogazdasági stabilitásra nézve. Az árukereskedelmi hiány ben a teljes régióban magas volt (a GDP kb. 25%-a). A folyó fizetési mérleg átlagos hiányát 2004-ben a GDP kb. 12%-ára becsülik, ami magasabb a 2003-as értéknél. Ez azt jelenti, hogy számos ország fizetési mérlege hiányának finanszírozásához a továbbiakban is az adományozó országok támogatására van utalva, ami jelentős, azonban folyamatosan csökkenő devizabevételt biztosít. A pénzsegélyek 2003-ban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság GDP-jének 2,2%-át, GDP-jének 2,6%-át illetve Szerbia és Montenegró GDP-jének 2,4%-át tették ki. Koszovó azonban kivételt képez, ahol 2003-ban a külföldről érkező támogatás a GDP 40,7%- át tette ki, így a helyi gazdaság számára kihívást fog jelenteni a támogatások jelentős csökkenésének átvészelése. A piacgazdaság legfőbb jogi keretfeltételeit már kialakították. Míg Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és jelentős lépéseket tett a nagyvállalatok szerkezetátalakításának és privatizációjának folyamatában, a veszteséges állami vállalatok helyzete különösen nehéz viszont Koszovóban, Bosznia és Hercegovinában, valamint Szerbia és Montenegróban, ami a költségvetés és a további elbocsátások tekintetében folytonos feszültségekhez vezet. Emellett a közigazgatás és az államháztartás irányítása középtávon jelentős kihívásokkal fog együttjárni. E területen lényeges javulásokat könyveltek el 2004-ben: pl. a Bosznia és Hercegovinában végrehajtott 2004-es vám- és adóhatósági reform, és koszovói készpénzalapú költségvetés-tervezés irányába tett lépések. A jogszabályok hatékony alkalmazását az egész régióban akadályozza az intézmények gyengesége, különösen az igazságszolgáltatás területén Az új független államok Az új független államok (NIS) legtöbbjének gazdasági teljesítménye nagyon erős volt 2004-ben, a termelés összesített növekedése több mint 7,5%-ot ért el. Az alábbi országok tartoznak ide: Bosznia és Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Montenegró, Koszovó. 5

6 A magas nyersanyagáraknak, különösen a szénhidrogénnek és a fémeknek köszönhetően a régió vezető gazdaságában, Oroszországban az év végi jelentős visszaesés ellenére a GDP megközelítőleg 7%-kal növekedett. A növekedés továbbra is főként a külső keresletre vezethető vissza, azonban a rendelkezésre álló nettójövedelem emelkedésének köszönhetően a hazai fogyasztás dinamikus marad. A teljes orosz gazdaság harmadik negyedévi lassú növekedése az állótőkébe történő bruttó befektetés csökkentett növekedésére, valamint a termékek és szolgáltatások nettó exportjának további reál visszaesésére vezethető vissza. Ezzel ellentétben az összesített fogyasztás növekedési mértéke jól tartja magát. A Független Államok Közösségének számos más országa ennél jelentősen magasabb növekedési rátát könyvelhetett el. Ukrajnában az előző évi több mint 9%-os GDPnövekedést 12%-nál is magasabb növekedés követte. A régió számos más országában (Fehéroroszországban, Örményországban, Azerbajdzsánban, Tádzsikisztánban, Kazahsztánban, Grúziában) 11% körüli vagy annál is nagyobb volt a növekedés. A leggyengébb gazdasági teljesítményt Moldávia nyújtotta, ahol a növekedés csak kb. 6% volt. Az említett országok közös jellemzője, hogy hasznot húznak a fő piacaikon, nevezetesen Oroszországban (kisebb új független államoknál), valamint a kifejezetten az ukrán acélexport számára jelentős Kínában mutatkozó tartós külső keresletből, továbbá a tartósan külföldön dolgozók átutalásai által növelt erős belső keresletből (a régió néhány legszegényebb országának a folyó fizetési mérlegében ez az egyetlen fontos tétel). Néhány NIS számára kedvezőek voltak a magas nyersanyagárak és a természeti erőforrások ágazataiba való jelentős befektetések (Kazahsztán, Azerbajdzsán), valamint a hivatalos (Grúzia, Tádzsikisztán, Kirgiz Köztársaság) vagy magánjellegű (Örményország) külső finanszírozások. A régió legtöbb országában az inflációs nyomást ellenőrzés alatt tudták tartani a tartalékfelhalmozásból eredő monetáris bázis erőteljes növekedése ellenére (ami pedig az árubehozatal és/vagy a tartósan külföldön dolgozók átutalásaiból adódó erős deviza-beáramlásra vezethető vissza). A régió legtöbb országában továbbra is szigorú költségvetési politikát folytattak. Bizonyos országok jelentős költségvetési többletet könyvelhettek el. Néhány olajtermelő ország adóbevételük nagy részét stabilizációs alapba fektette be (különösen Oroszország). A folyó fizetési mérleg változóan alakult. Egyrészről a régió két legnagyobb gazdaságában (Oroszországban és Ukrajnában) és a természeti erőforrásokat exportáló kisebb országok nagy részében az exportok felfutása rekord mértékű folyó fizetési mérleg többlethez vezettek (a GDP kb. 10%-a Oroszországban és Ukrajnában). Másrészről számos olajimportáló ország folyó fizetési mérlegének hiánya tovább emelkedett. Számos NIS a továbbiakban is nagymértékben függ a nemzetközi pénzügyi intézmények külső finanszírozásától és a kétirányú adományozástól, valamint továbbra is távol vannak a pénzügyi fenntarthatóságtól. Az átmenet során a régióban nagyon eltérően alakul a fejlődés, és a piac illetve a magánvállalkozások fejlődését célzó második szintű intézményi reform alkalmazása a legtöbb NIS-országban éppen hogy kezdődőben van. A közösségi makroszintű pénzügyi támogatás kedvezményezettjei közül Örményország és Ukrajna a leginkább fejlettek. A év végén lezajlott rendszerváltást követően 2004-ben Grúzia is szigorú kiigazítási és reformprogramot indított útjára. Kevés változás történt ugyanakkor Moldáviában, ahol az általános állami beavatkozás és a kormányzat tehetetlensége miatt romlik a befektetési hajlandóság, ami továbbra is jelentősen 6

7 akadályozza a fenntartható növekedést és a szegénység elleni küzdelemet. Az EU és Moldávia közötti cselekvési tervben előírt, az európai szomszédságpolitika keretében nemrégiben elfogadott intézkedések végrehajtása fogja igazán megmutatni, hogy Moldávia készen áll-e átfogó gazdasági reformok határozott és hatékony végrehajtására. 7

8 Table 1. Macro-financial assistance, Maximum amounts authorised, millions euro Totals By region Central European Candidate Countries Western Balkans NIS Mediterranean (a) Totál amounts authorised out of which, straight grants Interest subsidies to Israel Armenia and Georgia (95) Bosnia (40) fyrom (30) Kosovo (35) Montenegró (20) Tajikistan (35) Moldova (15) fyrom (18) (120) Kosovo (30) (75) Bosnia (40) Moldova (15) (b) Albania (16) (45) (a) net amount taking into account (b) and, for Ukraine, new loan of EUR 110 million together with simultaneous cancellation of EUR 92 million out of the EUR 150 million loan decided in (b) grant of EUR 15 million and simultaneous cancellation of the EUR 15 million loan decided in

9 Graph 1a. Maximum amounts authorised by year, in EUR million n ^ Graph 1b. MFA , authorisations Distribution by region Graph 1c. MFA , authorisations Distribution by region NIS 16% Western Balkans 84% 9

10 Disbursements, millions euro Totals By region Central European Candidate Countries Western Balkans NIS Mediterranean Totál amounts disbursed out of which, straight grants Israel (28) (35) Armenia (8) Georgia (10) Armenia (4) Georgia (9) Bosnia (15) Bosnia (10) fyrom (20) Kosovo (35) Montenegró (20) Bosnia (15) fyrom (10) Kosovo (15) (ex FRY) (35) Georgia (6) Tajikistan (14) Armenia (11) Kosovo (15) (115) Bosnia (25, (35), fyrom (18), Tajikistan (7) (10) Armenia (5,5) Georgia (6,5) NB: 2000 figures include disbursements in favour of Bosnia, fyrom and which, for technical reasons, took place in early January figures include disbusements in favour of fyrom and Tajikistan which, for technical reasons, took place in early January figures include disbursements in favour of Bosnia and Tajikistan which, for technical reasons, took place in early

11 Graph 2a. Amounts disbursed by year, in EUR million M RH 32 Graph 2b. MFA , disbursements, Distribution by region Mediterranean 14% NIS 14% Western Balkans 17% Central European Candidate Countries 55% 11