5. Tematikai javaslat a gyógyszerészet történetének oktatásához

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5. Tematikai javaslat a gyógyszerészet történetének oktatásához"

Bertalan Vincze
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 5. Tematikai javaslat a gyógyszerészet történetének oktatásához 7A javaslat lényeges része, hogy az abban foglalt előadások nem a megszokott kronológiai beosztást követik. A különböző témakörök történetét ugyanis általában párhuzamosan tárgyalták (pl. az oktatás, a jogszabályok, a patikaellenőrzések, a gyógyszerkönyvek) a különböző századokban. Az oktatni kívánt anyagot fő témakörök szerint csoportosították, így a hallgató az egyes témakörök fejlődését és alakulását folyamatában érzékelheti, tehát nem darabolódik szét előtte az ismeretanyag. Az alábbi részletezendő tematikát követték már 1982 óta a gyógyszerészettörténeti továbbképzések előadásai, mind az OTKI, mind pedig az egyes gyógyszertári központok által megrendezett továbbképzéseken. Tehát a javasolt tematika már kiállta a gyakorlat próbáját, és ennek eredményeként lényegesen jobb tapasztalatok születtek, mint a korábbi tematikákat követő előadások. Az előadások természetesen elsősorban a magyar gyógyszerészet történetét kívánták bemutatni. Az általános gyógyszerészettörténetre csak ott és csak akkor tértek ki, amikor és ahol az a téma megértéséhez és értékeléséhez feltétlenül szükség volt rá. A javaslat félévenként 15 oktatási hetet, két féléves oktatási lehetőséget tételez fel. Az előadásokat a IV. évfolyam hallgatói számára kívánták megtartani, amikor azok már ismerik a gyógyszerészetet, tehát azt a területet, amelynek a történetét, fejlődését, kialakulását fogják hallgatni. Az első félévben az I III. fő témakör előadásai hangzanának el, a második félévben pedig a IV. és V. fő témakör előadásai.

Az oktatni kívánt anyagot fő témakörök szerint csoportosították, így a hallgató az egyes témakörök fejlődését és alakulását folyamatában érzékelheti, tehát nem darabolódik szét előtte az ismeretanyag.

2 I. F É L É V I. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ RÉSZ l. A gyógyszerészettörténet tárgya és felosztása (társtudományok, kutatási módszerek, periodizáció stb.). 2. A gyógyszerészet kialakulása és fejlődése (szétválása az orvosi tevékenységtől: (aromatarius, confectionarius, medicamentarius, pigmentarius, ungentarius, olejkárok, vizégetők stb.). 3. Gyógyszerészegyesületek és érdekképviseletek (Gyógyszerész Grémium, testület, társaság stb.). Gyógyszerész-szociológia (gyógyszerészek a társadalomban, híres gyógyszerészek). II. TUDOMÁNYTÖRTÉNET 4. A gyógyszerészetre vonatkozó törvények, rendeletek, jogszabályok fejlődése (Budai törvénykönyv 102.., Ordo Politiae 1552., Lex Sanitaria Ferdinandi 1644, Generale Normativum 1770, az XIV. tc., az XXX. tc., az évi Eü. Törv.). 5. A gyógyszerészképzés története és fejlődése (a kötelező egyetemi oktatás előtti idő, az egyetemi oktatás fejlődése, a magyar egyetemek gyógyszerészképzése, a doktorátus, továbbképzés, szakgyógyszerész-képzés, középkáderképzés). 6. A gyógyszertár-ellenőrzés és a gyógyszerellenőrzés fejlődése (patikavizsgálatok, gyógyszertár-vizsgálatok, OKI, OGYI, MEFO, GYEL, szakfelügyelet stb.). 7. Orvoslókönyvek, füveskönyvek (Rulandus, Frankovich, Pettyén, Beythe, Melius stb.). 8. Szakkönyvek, segédkönyvek, tankönyvek, kézikönyvek. 9. Szaksajtó (gyógyszerészi szaklap megjelenése előtti publikációs lehetőségek: Gyógyszerészi Hírlap, Gyógyszerészi Hetilap, Gyógyszerészet, Aesculap, Gy. Híradó, Gy. Közlöny, Auróra, Gyógyszerészsegédek Lapja stb.). 10. A gyógyszerészet és a mitológia kapcsolata (Aesculap, Hygiea, gyógyító szentek, Kozma és Damján).

Gyógyszerészegyesületek és érdekképviseletek (Gyógyszerész Grémium, testület, társaság stb.). Gyógyszerész-szociológia (gyógyszerészek a társadalomban, híres gyógyszerészek). II. TUDOMÁNYTÖRTÉNET 4.

3 III. INTÉZMÉNYTÖRTÉNET 11. Gyógyszertártípusok és fejlődésük (egyházi-, földesúri-, városi-, polgári-, intézeti-, reáljogú-, személyjogú-, fiók-, kézi-gyógyszertár stb.). 12. A gyógyszertár helyiségei és funkciói (aquarium, herbarium, camera materialis, laboratorium, officina stb.). A gyógyszertárban dolgozók és munkakörei. 13. A tábori (katonai) gyógyszerészet kialakulása és fejlődése. Katonai gyógyszerkönyv. 14. A magyar gyógyszeripar fejlődése. 15. A magyar gyógyszerkereskedelem (nagy- és külkereskedelem története). II. F É L É V IV. GYÓGYSZERTÖRTÉNET 1. Gyógyszerformák, műveletek, fogalmak (julapium, essentia, collutorium, calcinatio, obullitio, cohobatio stb.). 2. Régi gyógyszerészi mértékek, értékek, jelölések (a mértékegységek kialakulása, alkimista jelek, taxák, falcidium stb.). 3. A gyógyszerészi nomenklatúra változásai (fantázia nevek, racionális kémiai nomenklatúra, Linné szerinti nevezéktan stb.). 4. A gyógyszernormatívum fogalma, kialakulása és fejlődése (Babr ben Sahl gyógyszerkönyve, Abul Hassen dispensatóriuma, Nicolaus Praepositus antidotariuma, három nagy német dispensatorium stb.). 5. Magyarországon hivatalos gyógyszerkönyvek (pharmacopoeak). 6. Magyarországon kötelező érvényű szabványgyűjtemények (Norma Pauperum, Formulae Normales, Fo-No-Vet). 7. Magyarországon hivatalos gyógyszerárszabások (Drezda, 1550; Bécs, 1689; Torkostaxa, a további gyógyszerkönyvekhez kiadott taxák, egyesített árszabások, speciális taxák). 8. Híres gyógyszerek (theriacum, mythridatum, chinin, pab, penicillin stb.).

A tábori (katonai) gyógyszerészet kialakulása és fejlődése. Katonai gyógyszerkönyv. 14. A magyar gyógyszeripar fejlődése. 15. A magyar gyógyszerkereskedelem (nagy- és külkereskedelem története). II.

4 V. ESZKÖZTÖRTÉNET 9. A gyógyszertárolás eszközeinek kialakulása és fejlődése (bútorok, edények, raktári tárolóedények stb.). 10. A gyógyszerkészítés eszközeinek kialakulása és fejlődése (mérleg, súly, mozsár, desztilláló, pirulagép, a kúpkészítés eszközei stb.). 11. A gyógyszerek vizsgálatának eszközei (aerometer, mikroszkóp, büretták stb.). 12. A gyógyszerkiadás eszközeinek fejlődése (tégely, üveg, signatura, sigillum, tectura, dugópuhító stb.). * Az 1960-as években Antall József főigazgató a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos munkatársai részére mivel túlnyomó többségben bölcsész diplomával rendelkeztek belső továbbképzést szervezett, ahol orvostörténettel foglalkozó, valamint gyógyszerészettörténelem tárgyi, könyvi és iratanyagát érintő témákat feldolgozó előadások hangozottak el. A tanfolyam olyan sikeres lett, hogy a következő félévben több orvos- és gyógyszerészettörténeti tárgyi anyagot is őrző múzeum gyűjteménykezelő munkatársa is részt vett azon. Az orvos- és gyógyszerészettörténet elméleti és gyakorlati megszervezésének egyik fő mozgatója Antall József ( ) főigazgató, a MOT főtitkára, később elnöke volt, aki politikai okok miatt került pedagógiai pályáról a tudománytörténet és a közgyűjteményi területre. Kiváló történész volt, egyik jeles kutatási területe a politikatörténet mellett az oktatás- és egyetemtörténet volt. Kutatói és elméleti szaktudását jól alkalmazta az orvos- és gyógyszerészettörténet egyetemi oktatásának elméleti és gyakorlati kialakítása területén, bizonyítja ezt a különböző társaságok közötti munkabizottságok életre hívása, az elméleti programok kidolgozása és elfogadtatása, sőt a szakmai és továbbképző tanfolyamok megszervezése is. Jelentősége abban is megmutatkozik, hogy a korabeli marxista oktatási

A gyógyszerek vizsgálatának eszközei (aerometer, mikroszkóp, büretták stb.).

5 elméletekkel szemben amelyek inkább az ideológiai tárgyak, s nem a szaktörténeti folyamatok nyomon követését hangsúlyozták el tudta fogadtatni a szaktörténelem fontosságának gondolatát. Sokban neki köszönhető, hogy javaslatai nyomán formálódott ki az orvos- és gyógyszerészettörténelem egyetemi bár még nem kötelező oktatása. Természetesen ez nem egyedüli érdeme, de ő volt az a szervező, aki a tudományos társasági élet kereteit kihasználva olyan bizottságokat szervezet, ahol tenni akaró emberek hasznosan tudtak együttműködni, előre vinni az ügyet. A sors furcsa fintora, hogy a rendszerváltó miniszterelnökké vált Antall József éppen a hatalom legmagasabb csúcsán keveset tudott tenni a több évtizedes közös munka sikeréért, mivel a felsőoktatás újjászervezésébe ugyan beleillett e két szaktárgy kötelező oktatásának megszervezése, de éppen az átformálódó ország politikai indulatai keresztezték az ésszerűség folyamatát.

Természetesen ez nem egyedüli érdeme, de ő volt az a szervező, aki a tudományos társasági élet kereteit kihasználva olyan bizottságokat szervezet, ahol tenni akaró emberek hasznosan tudtak

Hasonló dokumentumok

Propedeutika előkészítés, bevezetés

Propedeutika előkészítés, bevezetés Receptek: Formula magistralis Formula officinalis Formula normalis Fromula originalis Formula nosocomialis Fontosabb szakkönyvek, folyóiratok; Gyógyszernormatívumok