MAGYAR ÁSVÁNYVÍZKUTATÁS KÖZÖTT A NYUGATI-KÁRPÁTOKBAN

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77 kötet (2009) MAGYAR ÁSVÁNYVÍZKUTATÁS KÖZÖTT A NYUGATI-KÁRPÁTOKBAN Dr. Dobos Irma hidrogeológus 1027 Budapest, Margit körút dobos. irma@upcmail. hu Összefoglalás A több mint 100 éves múltra visszatekintő magyar vízkutatás utódjával, a Vízkutató és Fúró Vállalattal nem csak országon belül, hanem azon kívül is sokan keresték az együttműködést. Sok új földtani és vízföldtani eredményt hozott a 44 geotermális és hidrogeológiai kutatófúrás. Szlovákia területén. Lehetőséget biztosított újabb fürdők létesítésére, a meglévők bővítésére és a mezőgazdasági hasznosítás megteremtésére, vagy további fejlesztésére. A jelenlegi kutatás kizárólag a geotermikus energia felhasználására irányul. Abstract The Water Prospecting and Drilling Joint-stock Company successor of the Hungarian water prospecting looking back to a hundred years' past - has had many co-operating partners both in the country and abroad. The 44 geothermal and hydrogeological exploration wells in the territory of Slovakia has brought many new geological and hydrogeological results. They have made the establishing and enlarging of spas and agricultural utilization possible. Current prospecting aims the utilization of geothermic enrergy solely. 1. Bevezetés A nagyarányú hévízkutatás és -feltárás az 1960-as években sok kimagasló eredményt hozott a Pannon-medencében, a lendületes munka azonban némileg lecsengett az 1970-es évek elejére. A környező országokkal már korábban is szoros szakmai kapcsolat alakult ki, s ez lehetővé tette, hogy megismerjék nem csak a gazdasági, hanem a földtani és a vízföldtani eredményeinket is. Először Jugoszláviában Szabadkán hévízfeltárást, majd hideg ásványvíz-feltárást végzett a Vízkutató és Fúró Vállalat között. Ezek után szlovák részről indult meg az érdeklődés, és az előzetes szakmai tárgyalásokat a Szlovák Földtani Hivatal (SGU), a Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat (NIKEX) és a csehszlovák külkereskedelmi vállalat (STROJEXPORT) augusztus 17-i szerződés megkötése követte a Szlovákia területén 29

2 Dr. Dobos Irma mélyítendő hévízfeltáró kutatófúrások, komplex vizsgálatok kivitelezésére, földtani és műszaki dokumentálására. 2. A kutatás előkészítése és végrehajtása A geotermikus kutatási programot és a fúrások felszín alatti tervét RNDr. Ondrej Franko (GUDS) készítette az egyik alapvető tervtanulmányában, A Dunamenti Alföld központi pliocén süllyedékének kiértékelése termálvízfeltárás szempontjából" címen. A nagyszabású program földtani tervének elkészítésében még Zorka Bondarenkova (IGHP, Bratislava), Marian Fendek és Anton Remsik (GUDS), a Dolná Lehota környéki karszt-hidrogeológiai programban E. Kullmann geológus is részt vett A földtani tervek magukban foglalták a tervezett kutatófúrás célját és a várható rétegsor leírását. Ennek alapján a műszaki tervet és a költségvetést a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) tervezői (Mózes Endre, Zsillé Ákos és Pálfalvi Ferenc) készítették, s azt a szlovák fél a tervbírálat során fogadta el. A vállalat munkája nagymértékben gazdagította Szlovákia mélyföldtani, és vízföldtani viszonyainak megismerését. Ez természetes is, hiszen a magyarországi mélységi vízkutatás több mint 100 éves múltra tekintett vissza, olyan hagyományai voltak a magyar hévízfeltárásnak, hogy az már biztosította a jó munkát. A kutatófúrások helyszíni földtani szolgálatának ellátása ugyancsak a vállalat feladatai között szerepelt, amelyhez részletesen kidolgozott munkaprogramot e tanulmány szerzője, a vállalat főgeológusa a központi és az üzemi geológusokra lebontva határozta meg. A szerződés szerint a műszaki és a hidrogeológiai adatok dokumentálását és értékelését a kivitelező szakágain (geofizika, vízkémia, kútvizsgálat, geotechnikai) kívül a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), a Kőolaj- és Földgázbányászati Tudományos Kutató Laboratórium (OGIL), az Eötvös Loránd Tudományegyem Kőzettani-Geokémiai Tanszéke, a Térképtudományi Tanszéke, az MTA Geotermikus Laboratóriuma (Miskolc), az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) és a Bányászati Kutató Intézet (BKI) vizsgálatai egészítették ki. A kutak befejezését a zárójelentés összeállítása követte, amely a kövekező főbb adatokat tartalmazta: a fúrás célját és a telepítés előzményeit, a kivitelezés műszaki, földtani, kőzetfizikai és vízföldtani adatait, a geofizikai, hidrodinamikai, vízkémiai és gázvizsgálatok adatait és értékeléseit, továbbá a geotermikus vizsgálatokat, a földi hőáramméréseket, a vízadó rétegek hidraulikai tulajdonságait, a hévíz készletszámításait és befejezésül a kút üzemeltetésének irányelveit A szöveges részen kívül gazdag ábra, grafikon, diagram és táblázatos mellékletet is tartalmaztak a dokumentációk. A zárójelentések nyomdai 30

3 Magyar ásványvízkutatás között a Nyugati-Kárpátokban szerkesztését és kivitelezését a Vízügyi Dokimentációs és Továbbképző Intézet végezte. A műszaki ellenőri teendőket és a két szerződő fél közötti koordinációt Jan Hramec (IGHP Žilina) mérnök látta el. 3. A kutatás eredménye A beruházó és a kivitelező közötti szerződés életbe lépése előtt már megkereste az IGHP (Inžiniersko-Geologický a Hydrogeologický Prieskum, n. p., Žilina závod Bratislava) a VlKUV-ot szakmai segítségért. Ekkor a vállalat főgeológusa 1972-ben szakértői véleményt adott a dunaszerdahelyi és a csalovói szénhidrogén kutatófúrás hévízkúttá kiképzéséhez, a kivitelezéshez pedig mérnöki segítséget biztosított a vállalat. A két hévízkút megalapozta a települések termálfürdőjének létesítését, majd további fejlesztését. A geotermikus és a hidrogeológiai kutatófúrásokból összesen három: a bodrogszerdahelyi, az oroszvári és a liptószentmiklósi fúrás lett meddő, míg a bohelovit vízmegfigyelő kúttá képezték ki. Az első kutatófúrás mélyítése Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahelyen Tgs-1) területén 1973-ban kezdődött és egy év múlva paleozóos képződményben eredménytelenül fejeződött be 1001 m-es talpmélység elérésekor. Egy másik berendezés pedig a délnyugati határ mellett fejezte be a Rusovce-i (Oroszvári HGB-1), majd nem sokkal ezután a Liptovsky Mikulás-i (liptószentmiklósi FGL-1) ugyancsak eredménytelen kutatófúrást. A kutatás súlypontja már az első meddő fúrás után áttevődött a Duna által határolt un. Dunai-Alföld (Csallóköz) területére, ahol egymás után mélyültek az eredményes hévízkutak Az első 10 év kutatása néhány fúrássl még az ország északi, középső és délkeleti területére is kiterjedt.. Ezek egy része sikeres volt, mint a besztercebányai (BB-1), a 2 Dolná Lehota-i (NTK-3, 4) és a szobránci (TMS-1) fúrás. (Korim 1979, 1983), Nem lehetett nagy eredményt várni vízhozam tekintetében a csízi két kutatófúrástól (MJC-1, BC-2), bár az oligocén mellett miocén rétegeket is bekapcsoltak a termelésbe. A kutak vízhozama és a gyógyvíz kémiai összetétele jóformán teljesen megegyezik a mi sóshartyáni Jodaqua gyógyvizünkkel (Korim 1979, 1983). Tíz év alatt a 28 fúrásból 13 felső-pannon rétegeket nyitott meg, s ezek mind eredményesek lettek. 31

4 Dr. Dobos Irma 1. táblázat A kutatófúrások földtani és vízföldtani adatai Fúrás hftiy* és ele melység Talp- IraMMi «Itt litegcnkrat. myiimi II«)«; n-iii B-if. Vízadó kőzet és Vízhozam (m) KHŤrftfň «tfeĺ'ím ftlbgefeskh löiduutí kora (Mer/perc) Sfíööa nad fcudrocom (BoSrogsrerdjlMy) TCS CnotwatsVGÍOÖ FG8-I 1231 lies-12 (KfldfáJt HomoM es titeccsj 1SC Kfírtovi pit Sanu (Síenc) fgü-l « (7) sűífov* Homok Felsőpannon 130 K/io* tin serei TG& m Homolí.HonioUű W0 (15) szűnjtt* ClMK vófsky Uf t FGt-lr'A soo (3) S2üräzve Rusuvce tqrosíváil Hta-i 1493 TúpuJfiky [hyarasďj mi ,5 l'flteöpewiari Hgmc& Ffísfiparmon Szarmata KJIolyóviz hőmérséklete "C Víz kémiai jefcgs és összes oldod só i 1,3m-an 4C Ht*K OoíHCO lhwt 30 Na»KHĽO, 2MW-50W to+khco, h 1m-en 52 o»so, i 1,1 iíi-sn 22 NatKHC0, 480 (32) fsrtora Homok, wno&e felsőpannon 1340 h í 6ÍTMW1 72 HwKHC0, 2250 funnaif iuflčuct (Komaromi 19» (8) (Krtortl Homok. Ateúpwvjon itvtíl 45 Ha,KHCŰ, 1881 Galinia (ÜU4M)! (18! cert*» Hsn»k, Homt*ifl Ffc^MMIUl 1020 i 1.2 nwfl K NwKHCO, 3752 Kondinu (üidä M » előre IMÍOtin hm Ltaioirai. mésjkfl Mi (doggá) M , 3645 Tvidasovcc (TwksMiU)! im (ti; perfoiält Homo*. nommi Felsőpannon isao * 1,5DHM 68 NaiKHGO, 2301 LMovsty Mtoin. (Upótsantmfclti) fsl-s 2129 Sofranca SSWBSfte}»» phfonir Hatni Patai (f&tqami) F6MP-1, 2W <8tp«r1wál Dotomiíbnieísa, n HUvtMJáu Horali.hmoWiS Mstyannon ro-én 30 ÍI-M0-CI-SG, nnn 70 MaiKtClKCO, 680ű 32

5 Magyar ásványvízkutatás között a Nyugati-Kárpátokban Ciislov-Sainofin FGC-I Z twitarlll Homok. IwmoHd Fukdpinnon 750 4<j NatHCOjtQ 9431 Dvory ral Zdavwi ilmvaro) F0DZ p«mi.il Hunok, imffloikfl febopuinai N»HC0,>a»441 Cľ icslzlünjö) MJC elűropwfoillt HomakM UkMrHMaoctn HaiO.J Cv (Csuiurtl) BC2 619 I2S-W0 6 imioiait Honrakkő Mioctn-OtgocM fthotj Bvskj Bjsou tüosrwcdaiiyaj 8ft 1, BIG p«1ortH Trttsi Uŕszht CiMí* HCO, Sawc fsflmic] BS 1 TOW SuwflnXl Homok. HomotM fttsűpamon 17U0 47 M*.HC0J Vkany ífariasji F6V perlonu v Homo», HoniaM Felsőpannon tothco, 1997 Dobu LshoB N1K » 151 nyilütl sufcasz eun pwlwáll. stíbo MmomAs masdtf k utomäkun (túíjnal 1450) 9.10 CafUg.HCM, 475 Udiú Uliou NlK parfodk» sulii Manuoôs mésaj CxMgttCO, 491 GatKiiM (Ms) FUb-1 25H perfotált Homok, MinokkS robflpannon Mi. (CO, 1191 BolflUW 6P6-I /m rôlegnytlásra mm knot un NMtZMVkf (rlemiuípdl] GŕĽ-l SZÜTÖZV«Homok.- FeisöpdraHMi NatHCOjiCI 3170 GaiajtU-2 (GaUiiU) FK I7U IS AFT A Homokkő Felsőpannon 164U EO Na+HCO,+CI Sasün-Strie (Saarjr) ngl-.' U SÍÜCTOE Tiüaí. músrtti As miocén koiiijlomerálum CwHCO^K:, Az közötti kutatás több medence területére terjedt ki. A Dunai Alföld központi fiatal süllyedékterületén (Pozsony-Galánta-Érsekújvár-Komárom) 10 hévízkutató mélyfúrás létesült.. A Bécsi-medence peremvidékén 1, a Topolcsányi-Bánovcei-medencében ugyancsak 1, a Liptói-medencében 3 újabb fúrást és a Lévai területen pedig a Podhajska-i (GRP-1) strandfürdő részére újabb hévízkutat telepítettek vízvisszasajtolás céljából (Dudásné & Korim 1993). A 18 éves kutatás során a 41 produktív hévízkútból felső-pannon képződményt 21, a triász időszaki mészkőből és dolomitból a hideg és a meleg karsztvizet 7 kút tárta fel. Ezen kívül még egy-egy kút az alsó-pannon, a miocén, az oligocén, a jura, sőt még a paleozóos képződményt is megnyitotta, sokszor összekapcsolva több különböző korú képződményt. 33

6 Dr. Dobos Irma A Dunai Alföld (Csallóköz) területén összpontosult kutatás jóformán teljes egészében a felső-pannon rétegek megnyitására irányult. A Kis-Alföldhoz hasonlóan itt is a homok-homokkő rezervoárban m-ig a többszintes, vízemeleteket képező hévíztároló rendszerek 10-15, sokszor ennél is több egyedi rezervoár megnyitását indokolták a tervezett hévízmennyiség kinyerése érdekében. A kutak közül a Topolniky (Nyárasdi FGT-1) hévízkutat emeljük ki, ahol 32 réteget szűrőztek be 1000 m-en belül és 1340 l/min 72 C hőmérsékletű alkálihidrogén-karbonátos hévizet nyertek. Általában a kutakból a Ô C közötti hőmérsékletű l/min hévizet leginkább a felszín feletti üzemi szinten lehetett kitermelni. A hévíz uralkodóan nátrium-hidrogén-karbonátos, néhol nagyobb mennyiségű klorid és fluorid is megjelenik benne. A fúrások kisebb hányada elszórtan Szlovákia több medencéjében létesült. A legkedvezőbb eredményt a felső-pannon rétegek mellett a triász időszaki mészkő és dolomit szolgáltatta. A mzozóos képződményeket az ország északi (Dolná Lehota NTK-3, 4) részén hideg, a középsőn (Besztercebánya BB-1) langyos l/min karsztvizet tártak fel. A Šaštin-Straže (Sasvár) és a Laksárska Nova Ves cast-i fúrás C hőmérsékletű hévize kémiai összetétele miatt alig hasznosítható. Két helyen tártak fel jura időszaki képződményt, így Komáromban, ahol alkáli-hidrogén-karbonátos hévizet míg Szobráncon a harmadidőszaki képződményekkel együtt kalcium-magnézium-kloridos és szulfátos hévízet 34

7 Magyar ásványvízkutatás között a Nyugati-Kárpátokban nyertek. Az eredeti szobránci forrásról Török József 1859-ben úgy nyilatkozik, hogy az Európa legkiválóbb kénes gyógyvize. 2. táblázat A kutatófúrások földtani és vízföldtani adatai furák hülye ásj<»k> mély Talp- T«twkAe tuiun (vétlmntt UIÜUI) «ég ituiu&ni. NiH Vízwló közfit éa VUhQzam Kllolyöviz Víz kémiai jollego lm) WTOtoa imigik uib«lókiurt kora (lllor/perc) hömórséktelo-c ((na/1) és összes uldott só ditlatob L^jfsluHuv.i Vt* tjsl IttiixwRGl"! 2100 I incs&ô. ookuin 11 imitiail (209 in) ikil bitru 5a. ritr.,: 1410 MjtCI.Sil.tJil IS II.SIMI 0590,5 (jjulb K'.G-S /3 l-l vüiií (110m) homokikmtiotiú lehtydimoi IMI) 79 Nj.llĽO/U upoiuny tctz-1 I4»J, M05 Idpó.lDiSU xtn in) kvftfiptotlifcmtjeajaji irasaötüoloiíiliecc'» 123 4? NjiMi;o,.si),<i Lütrnic«81-1 I4-A5 UBI-1455 homok 11 Uli>6 (144 ni) InisűpaKion 1400 Ml.1(00,11 ÍA 2362,1 DuuistJ Snob US-!, 160.1, IlMnokilioniüMtß l.'s/úis(15isl f«b6 M IH>lt Rl.lCU, ?ulá ťln-u^ -i 1601 Wiíhb, Ififcíaia.ife.'ví; 131Wl IJuiksfi*!^) Hunuikilioino&O wuo 73 NikHCO/BfOnJ I»;? nvjn MSUsfli-ilUm Feľ^Huiuion víut*n)n.'ríjű a, C*'JU HjtVitfl CH ( Hwiwk ihoíiowiú W puiluiátt ilso.ti in) Itl.&fUMIOli Na.lCÜ,.) HulĽDSLl oni' B95-13G5 hiwiknäil (?lil III) rioloinittmrólcút kviíamraw 1/15 69 í, HaiCliBuJiF Beunkitrá 2CL-I I547-I984 doiumi IblílloiaCÍOISilll lilii' lüis 81,5 C.l.SII,<?Mi).nCU í 2UI0.3 UicaJnvl cru i 1763,i Iftto lr'vj.11 perl»*!;(/hm) mésaö i itolomiti tiontouí ^.c,itmg.ľiib.jíwí49,1 : akúhehi perm. imv^i 35 r,;.tij.!icu:i ail lopok**«vtf* II >02 IĽVÍ-lailí,10 jjifl l>i't r,!) ľi:!*^ 11)101 IIIt in) Hömckilumwkkfi l«h<hhltlhhl llttl MoHOl ' /Klűlnv Viuü &cai*titeni VUK li. >M> <n kl Ilh-IWnMH (IflUtn) HitKjlKliuamWi xmnpirat rum rehiű ií al'j^mikni iieo» Nj>iica,ici.H8i Ĺ4i2kj Radnli VÍH-I6 iw*),;> "./üíft 1109,7 fr.) lotwfcihoqp&ä fehüvíanfioi llttü 57 N.1IKI, 8297 Lqilwsky tokra ľfil 1 23/ (2t> peil) öotimith mob.ifclik inéukü >221 ni) Itila ,5 Ci.NatMg>HC0,iSÚ, 39Ü3 lu^ktvdmi Senu VMK lüjiok.lioiwkkd lí.ijií) 1113,11) Hlißpaanoi NJIHCŰ, 4517 lipioviíky líinov;«: 2ŰL-2 JiOŰ,2 15?l,SIB5!(wU(1«in), dolomit *?Ji 24<l is[ l) Híi«! TÍÜSÍ 24DU Iii Ca.H.iMa.lCO^SO, 45!«is 4. Kén-hidrogén tartalmú hévíz vizsgálata A triász mészkővel együtt 1983-ban megnyitották a miocén konglomerátumot a sasvári (Šaštin-Straže RGL-2) kutatófúrásban. A 2650 m mélységű kútból kitermelt kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos 73 C hőmérsékletű hévíz igen nagy mennyiségű kén-hidrogént tartalmazott, amely a rétegnyitásnál és a termeltetésnél jelentős problémát okozott. Emiatt nem is használták fel a hévizet és egy kb. 50 m-es cementdugóval lezárták a fúrást. Az újabb, Laksárska Nova Ves Cast Mikulášov (RGL-1) hévízkúton részletes vízkémiai kutatást és értékelést végzett a VIKUV Vízkémiai Osztálya. A 2100 m mély hévízkút triász időszaki mészkövet, dolomitot, dolomit-breccsát harántolt és m közötti perforálásból 1440 l/min 77 C hőmérsékletű hévizet nyertek. Az alkáli kloridos-szulfátos, kén-hidrogénes hévíz jódot és fluort 35

8 Dr. Dobos Irma is tartalmazott. A kén-hidrogén veszélyessége miatt a légtér kén-hidrogén-tartalmát a kút különböző távolságú körzeteiben kb. 2 órás rendszerességgel mérték Germed típusú Dräger-szondával. Az engedélyezett határkoncentráció 8,0 mg/m 3 ', - a kúttól kb. 150 m-re - a kén-hidrogén koncentráció viszont meghaladta az 1,2 g/m 3 értéket, ezért a helyszíni a vízmintavételeket friss" szűrőbetéttel ellátott gázálarcban lehetett csak elvégezni. A légmozgásoktól függően a kén-hidrogén koncentráció kb. 20 mg/m* értékre csökkent, ami még indokolta a gázálarc használatát, bár komolyabb veszélyt már nem jelentett. Az oldott kén-hidrogén mérését a termálvíz erősen lúgosított oldatából szulfidion formában végezték ezüst-szulfid ionszelektív membrán elektród alkalmazásával. Az elektropotenciál értékek méréséhez Radelkis OP-211/1 típusú digitális ph-mérőt használtak. A szulfidion koncentráció értékek mg/l között változtak a megnyitott rétegek, hozamok, vízhőmérsékletek függvényében. A hőmérséklet és a hozamok növekedésével csökkent a szulfid-ion koncentráció, mivel a hőmérséklet emelkedésével csökken a kén-hidrogén oldhatósága. A kútfejnyomást növelve a görbék lefutása ellentétes, ugyanis a nyomás növekedésével nő a kén-hidrogén oldhatósága (Szakács 1984). 3. ábra. Szulfídion mérési eredmények Laksárskán a vízhozam, 5. Kiegészítő munkálatok Egyéb megbízásokat is végzett a vállalat részben a saját kivitelezésű, részben már meglévő kutakon. Ilyen volt az összes lemélyített kútban a periodikus hidrodinamikai mérés; savazás, kútfejcsere és mintegy 18 hévízkút között interferencia vizsgálat Több kúton kompresszoroztak és búvárszivattyúztak, komplex izotópos vizsgálatot 16 vízmintán végzett a Bányászati Kutató Intézet. 36

9 Magyar ásványvízkutatás között a Nyugati-Kárpátokban 4. ábra Vállalati dolgozók szakmai látogatáson az egyik galántai fúrásnál 5. ábra Az elkészült Dolná Lehota-kút (Bal oldalon Csath Béla) 6. Következtetések Több értékes tanulmány jelent meg már a kutatás befejezése előtt Szlovákiában (Zapadné Karpaty 1989), amelyben a szerzők foglalkoztak a Nyugati-Kárpátok ásványvizeinek paleohidrogeologiai fejlődésével. 37

10 Dr. Dobos Irma Megállapították, hogy az ásványvizek az alpi rendszerben a Nyugati Kárpátokon belül négy szakaszban fejlődtek nevezetesen:a szenon-paleocénben az eocénoligocénben (Eggerien), az Eggenburgien-Kárpátienben és a korai Badenienben. A Dunai-Alföldnek (Csallóköznek) nevezett területen a geotermális készletekről kiderült, hogy az országon belül ez a legkedvezőbb hévíztároló terület. A potenciális hőenergia prognosztikus értéke 200 MW-ig végén 19 kútban 56 MW körüli értéket állapítottak meg. Már ekkor majdnem minden kút hévizét felhasználták épületek, üvegházak, vékony fémlapos házak és úszómedencék fűtésére. A geotermikus energia kutatási és értékelő módszereit a Bécsi-medence szlovákiai részének repedezett karsztos környezetében vizsgálták és értékelték. A termálenergia várható készlete itt 511 MW-ot képvisel és a prognosztikus készlet mintegy 268 MW. Az értékelő munkát térképek, földtani szelvények, táblázatok teszik szemléletessé. Az V. Szlovák Geológiai Konferencia 1990-ben a magyar kutatás eredményeit a 3. szekcióban elhangzott előadások értékelték (Samuel 1990). Az eddigi értékelések és hasznosítások azt bizonyítják, hogy a 18 éves kutatómunka eredményes volt. Jelenleg is végez kutatást a VIKUV, de a hévízkutak kizárólag energia-nyerés céljából létesülnek, mint pl. Vágsellyén. 7. Köszönetnyilvánítás A fényképek Csath Béla aranyokleveles bányamérnök gyűjteményéből valók, szívességét ezúton köszönjük. Irodalomjegyzék Dudásné Gaál, H. - Korim, K. 1993: A VIKUV csehszlovákiai geotermikus kutatófürási tevékenysége évek között. Vízkutatás, (1): 1-3. Korim, K.: 1979: Ötéves a VIKUV közreműködése a csehszlovákiai geotermikus kutatásban. Vízkutatás, (1): 3-5. Korim, K. 1983: A VIKUV tíz éve Szlovákiában. Vízkutatás, (5): 3-5.[4], Kullman, E. 1989: Západné Karpaty. Séria hydrogeológia a inžinierska geológia 8. Geologický ústav Dionýza Štúra, Bratislava. Samuel, O. 1990: V. celoslovenská geologická konferencia. Slovenský geologický úrad, Bratislava Szakács I. 1984: Újabb kénhidrogénes termálvíz Szlovákiában. Vízkutatás, ( 4): Vízkutató és Fúró Rt. 1998: Cégismertető. 17 p.. 38