2008. évi.. törvény. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló /2008. (..

Átírás

1 MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÉS A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI évi.. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló /2008. (..) FVM rendelettel [Vastag betűvel az évi... törvény (a továbbiakban: Evt.), vékony betűvel a /2008. (.) FVM rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.] Az erdő a szárazföld legösszetettebb természeti (ökológiai) rendszere, amelynek léte a környezetre gyakorolt hatásaiból eredően az egészséges emberi élet egyik alapvető feltétele. Az erdő a termőtalaj, a légkör és a klíma védelmében, a vizek mennyiségének és minőségének szabályozásában betöltött meghatározó szerepe mellett - meghatározza a táj jellegét, - szebbé teszi a környezetet, - testi, lelki felüdülést ad, - őrzi az élővilág fajgazdagságát, - megújítható természeti erőforrásként a környezeti állapot folyamatos javítása mellett nyersanyagot, energiahordozót és élelmet termel. Erdeink jelenlegi területe, állapota több évszázados emberi tevékenység során alakult ki. Területi széttagoltságuk és a rájuk ható környezeti ártalmak miatt az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradására, védőhatására és termékeire (hozamaira) csak akkor számíthatunk, ha szakszerűen kezeljük és megóvjuk a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől, biztosítjuk gomba-, növény-, és állatvilágának sokféleségét és megfelelő összhangját, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységét. Az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: Az erdőről és az erdő védelméről szóló évi.. törvény (a továbbiakban: Evt.) ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

2 2 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja és alapelvei 1. E törvény célja, hogy az erdő és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon: - a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, - a biológiai sokféleség megőrzéséhez, - a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodási tevékenység folytatásával a foglalkoztatási lehetőségek, bővítéséhez - az ország környezeti állapotának javulásához, - a termőtalaj, a mezőgazdasági területek és az élővizek védelméhez, - a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás, - a tiszta ivóvíz biztosításához, - az egészséges élelmiszerek előállításához, azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének javításához. 2. (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során az erdei haszonvételeket csak olyan módon lehet gyakorolni, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét, természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. (2) E törvény rendelkezéseit a környezet védelmére, a természet védelmére, a termőföld védelmére, a talajvédelemre, a növényvédelemre, a honvédelemre, az Országos Területrendezési Tervre, valamint a vadászati jog gyakorlására, hasznosítására vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

3 3 (3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az állami tulajdonban levő erdő esetében e törvény rendelkezéseit az államháztartásról szóló törvénynek, a Nemzeti Földalapról szóló törvénynek és az állami vagyonról szóló törvénynek az állami vagyon kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. 3. (1) Az állam e törvényben foglalt közfeladatainak ellátására alkalmas intézményrendszert működtet. (2) A fenntartható erdőgazdálkodás során elvárt legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása és felújítása, melynek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja. (3) Az állam az 1. szerinti célok megvalósítása érdekében az új erdő telepítését, a meglévő erdő fenntartását, az erdő természetességének növelését, és védelmét, mint közérdekű feladatokat támogatja. (4) Az állam a közösségi- és magánerdő-gazdálkodás működőképességének fenntartását és működési feltételeinek javítását támogatja. (5) Az erdők az 1. szerinti bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani. (6) Az 1. -ban foglalt ágazati és ahhoz kapcsolódó más ágazatokat érintő komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőprogram megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak. A törvény hatálya 4. (1) E törvény hatálya kiterjed: a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire; b) a külterületen található fásításra;

4 4 c) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló helyhez kötött létesítményre (a továbbiakban: erdészeti létesítmény), d) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre. e) az ingatlan nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre (2) E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül: a) az arborétumra; b) a közparkra; c) az üzem-, major-, kerített honvédségi objektum, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre; d) a tanya területére; e) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre; f) az út, a vasút, töltés, árok, csatorna valamint az egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, 1 hektárnál kisebb, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint átlagosan húsz méternél keskenyebb, fával borított területre; g) folyó, patak, csatorna medrében vagy a mederben keletkezett zátonyon lévő 1 hektárnál kisebb területre; h) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre. E törvény alkalmazásában: Fogalom meghatározások tájidegen fafaj: Őshonos fafaj, amely az adott klimatikus és termőhelyi viszonyok között természetes módon nem fordul elő; 2. arborétum: Az Arborétumok Országos Szövetsége által igazoltan tudományos ismeretszerzés céljából létrehozott és fenntartott élőfagyűjtemény; 3. önerdősülés: Közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során a miniszter által rendeletben meghatározott fafajokból erdő jön létre; 4. tisztás: Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, emberi tevékenység következtében kialakult, vagy kialakított faállománnyal nem borított terület, amelynek fenntartása közjóléti, természetvédelmi érdekeket illetve a 63.. f-h pont szerinti erdei haszonvételek gyakorlását szolgálja; 5. nyiladék: az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, vagy a

5 5 vonalas jellegű létesítmények fenntartását szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan terület; 6. tűzpászta: Az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, mesterségesen kialakított, fátlan terület; 7. egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag gyűjtésen és a vadászaton kívüli erdei haszonvételek során az erdőből nyert nyersanyag; 8. vadföld: A vadászati jog gyakorlója által gondozott olyan területek, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása; 9. kopár: Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott termőhelyi adottságainál fogva záródott fásszárú- vagy lágyszárú növényzet fenntartására alkalmatlan terület; 10. véghasználat: Vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és szálalóvágás), melynél e törvény előírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik; 11. mezőgazdasági előhasználat: Tarvágás esetén a véghasználat évében, vagy az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat; 12. szakirányító: Az erdőgazdálkodási munkák szakmai irányítását végző az erdészeti hatóságnál esküt tett, működéséhez szükséges igazolvánnyal és jelvénnyel rendelkező szakszemélyzet; 13. elsőkivitel: Az erdőtelepítés, erdőfelújítás, fásítás első évi munkái a talajelőkészítéstől a csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás befejezéséig; erdőgazdálkodás: Az erdő 2.. (1) bekezdésben foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint a vadászati jog hasznosításának kivételével, az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége; 14. erdei életközösség (ökoszisztéma): Fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség; 15. cserjés: Közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a korábbi hasznosítás felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat erdményeként a miniszter által rendeletben meghatározott cserjefajok legalább 50 százalékos mértékben fedik az adott földrészletet. 16. özönfafaj: A miniszter által rendeletben meghatározott adventív, invazív fafajok. 17. zárt erdő(társulás): olyan természetes, természetszerű erdőtársulás, illetve ennek származéka, amely természetes módon magas záródásban borítja a területet és így zárt erdőket alkot; 18. felnyíló erdő(társulás): olyan természetes, természetszerű erdőtársulások, illetve ezek származékai, amelyek jellemzője, hogy természetes módon alacsony záródásban borítják a területet, ligetesek vagy erdő és sztyepp-foltok váltakozásával alakulnak ki, így különösen az erdőssztyepp erdők és a karsztbokor erdők 19. folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor a többkorú erdőállomány folyamatosan, többé-kevésbé egyenletesen borítja az erdő talaját és az erdő

6 6 megújulása, felújítása az erdőállomány védelmében, véghasználati terület nélkül történik; 20. honvédelmi érdeket szolgáló védő erdő: az az állami tulajdonban lévő erdő, amely a Magyar Honvédség honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott feladatainak végrehajtását szolgálja. Az erdő 6. (1) E törvény alkalmazásában erdőnek kell tekinteni: (a) Az Országos Erdőállomány Adattárban (továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott földterületet. (b) Azt a miniszter által rendeletben meghatározott fafajokból illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban: erdei fafajok) álló faállományt, mely ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles és természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, vagy meghaladja, és átlagmagassága a 2 métert meghaladja, és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi (zárt erdő) ; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles és természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, vagy meghaladja, és átlagmagassága a 2 métert meghaladja, és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi és legfontosabb szerepe a talaj védelme (felnyíló erdő); (c) az időlegesen igénybevett erdő területét; (d) a nyiladékot és a tűzpásztát amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb (2) A miniszter rendeletben állapítja meg az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét, elkülönítve legfeljebb erdészeti tájcsoport szintű lehatárolással - az őshonos, az idegenhonos, és az özönfajokat. (3) Az Adattárban nem nyilvántartott erdő határa az erdőt alkotó fa és cserjefajok szélső egyedeinek függőleges koronavetületére, de legalább a szélső egyedek tövétől mért 3 méter sugarú körre illesztett érintő vonal. 7.

7 7 (1) Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint - aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz - az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni: a) természetes erdők, b) természetszerű erdők, c) származék erdők, d) átmeneti erdők, e) kultúr erdők f) faültetvény (2) Az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodási tevékenység következtében, - vis maior károsítás, vagy a termőhelyi viszonyokban az erdészeti hatóság által igazoltan bekövetkezett lényeges változás esetét kivéve, - nem romolhat. E rendelkezés figyelmen kívül hagyása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. (3) A természetes és természetszerű erdők az erdei életközösségek biológiai sokféleségének védelmében kiemelkedő szerepet játszanak. (4) A természetességi állapotot erdőrészletenként kell megállapítani. Vhr. 1. (1) Természetes erdők: Az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról - illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról - jött létre. Idegenhonos, tájidegen csak szálanként fordul elő és agresszíven terjeszkedő fafaj nincs jelen. (2) Természetszerű erdők: Az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20 %-nál, agresszíven terjeszkedő fafaj pedig maximum csak szálanként fordul elő. (3) Származékerdők: Az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében és/vagy szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, ill. a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők. Ide tartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és

8 8 tájidegen fafajok elegyaránya % közötti, az özönfafajok elegyaránya 20 % alatt van. (4) Átmeneti erdők: Az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében és/vagy szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulást alkotó őshonos fafajaiból, álló a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és tájidegen fafajok elegyaránya % közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az özönfafajok elegyaránya % között van. (5) Kultúr erdők: Elegyarányát tekintve több mint 70 %-ban idegenhonos és/vagy tájidegen, és/vagy több mint 50 %-ban agresszíven terjeszkedő fafajokból álló erdők, ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulást alkotó őshonos fafajai csak alacsony elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen. (6) Faültetvény: Jellemzően idegenhonos fafajok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, legalább 15 éves vágásfordulóval intenzíven kezelt erdő (7) A természetes erdők természetességi állapotát e törvény hatálybalépését követően az Adattári adatok alapján kell erdőrészletenként megállapítani. A megállapított természetességi állapotot a körzeti erdőtervezés során felül kell vizsgálni. Természetes erdő természetességi állapot csak a körzeti erdőtervezés során állapítható meg. Az állami erdőkre vonatkozó speciális szabályok 8. (1) Tekintettel arra, hogy az állami tulajdonban lévő erdők természeti adottságaiknál, állapotuknál, területi elhelyezkedésüknél fogva a közérdekű szolgáltatásokat a legmagasabb szinten képesek biztosítani, ezért az állami tulajdonú erdők a kincstári vagyon részét képezik és korlátozottan forgalomképesek. (2) A kincstári vagyon részét képező erdőket a forgalomképesség szempontjából az alábbi kategóriákra kell osztani: a) a védett és Natura 2000 területeken lévő erdők, b) az a) pont alá nem tartozó 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdőtömbök, c) az a) pont alá nem tartozó 5 hektárnál kisebb erdőfoltok.,

9 9 (3) Az állami tulajdonban lévő erdő kincstári vagyoni körből történő kikerülésére a (2) bekezdés a) b) pontba sorolt vagyonelemek esetében kizárólag az állam részéről megvalósuló birtokösszevonási-célú önkéntes földcsere, és forgalmi érték szempontjából legalább azonos értéket képviselő erdőterülettel történő csere esetén kerülhet sor. (4) A (2) bekezdés c) pontba tartozó vagyonelemek esetében kivételes esetben, például közös tulajdon, fennállása esetén, a visszterhes vagyonátruházás is megengedett azzal, hogy annak ellenértékét erdő vásárlására kell fordítani.. (5) A 22. (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti rendeltetésű erdők tulajdonjogának átruházásához a honvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges.. Szabad rendelkezésű erdő 9. (1) Szabad rendelkezésű erdőnek kell tekinteni a) a 6. (2) bekezdés szerinti, az erdészeti hatóság engedélye alapján telepített erdőt, amennyiben e törvény hatálybalépése után nemzeti, vagy közösségi támogatás nélkül létesült; b) az e törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősülő területet; c) a termőföldről szóló évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősülő földrészleteken nemzeti, vagy közösségi támogatás nélkül létesült faállomány; d) a bányatelken lévő, nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre engedélyezett területen létrejött önerdősülés. (2) Nem tekinthető szabad rendelkezésű erdőnek az erdő igénybevételének ellentételezéseként létesült csereerdősítés. (3) A szabad rendelkezésű erdőre e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelmére, az erdő talajának védelmére valamint a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére, nyilvántartására, és a fakitermelésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Amennyiben az erdőgazdálkodó az ingatlan tulajdonosának kérelmére, vagy egyetértésével lemond a szabad rendelkezésű erdőben a (3) bekezdés szerinti erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának lehetőségéről, a továbbiakban arra e törvénynek a nem szabad rendelkezésű erdőkre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

10 10 A fásítás 10. (1) E törvény alkalmazásában fásításnak kell tekinteni az alábbi, külterületen lévő, erdei fafajokból álló növénytársulást: a) egyes fa; b) fasor: jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélső fák egymástól mért tőtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél; c) facsoport: az ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított földterületen lévő fák összessége; d) fás legelő: olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák korona vetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed. (2) Fásítás esetében e törvény rendelkezései közül csak a károsítók károsítása elleni védelemre, valamint a külön jogszabály által meghatározott eltérésekkel a telepítésre, a felújításra, és a fakitermelésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület 11. (1) E törvény alkalmazásában az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősül: a) Az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott - tisztás, - kopár, - erdei farakodó és készletező hely, - nem állandó jellegű erdészeti magánút, - erdészeti létesítményhez tartozó terület, - vadföld, - erdei vízfolyás, erdei tó, - erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa-, díszítőgally-, vadgyümölcs- és vessző termelését szolgáló terület, valamint, - 6 méternél szélesebb nyiladék és tűzpászta. b) Az a természetben erdővel körülzárt vagy kerületének legalább 75 százalékát meghaladó mértékben erdővel határolt természetes erdei vízfolyás és erdei tó, c) a cserjés d) az erdészeti kutatás céljából nemzeti vagy közösségi támogatás

11 11 igénybevételével létesült, erdőnek nem minősülő faállomány és annak területe. (2) Az erdőnek az erdőgazdálkodó kérelmére a) közjóléti és természetvédelmi célból tisztásként, b) erdei farakodóként és készletező helyként, c) nem állandó jellegű erdészeti magánútként, d) erdészeti létesítményhez tartozó területként, e) 6 méternél szélesebb nyiladékként és tűzpásztaként fátlan állapotban tartását külön jogszabályban foglaltak szerint az erdészeti hatóság engedélyezi Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet a körzeti erdőtervben, illetőleg az Adattárban fel kell tüntetni. Az erdészeti létesítmény 13. (1) E törvény alkalmazásában erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található, vagy ahhoz csatlakozó a) állandó jellegű erdészeti magánút, valamint annak műtárgyai és tartozékai (a továbbiakban együtt: erdészeti magánút); b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei vasút); c) az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény. (2) Az erdészeti magánút és annak tartozékát képező műtárgy, és a (3) bekezdés kivételével minden további erdészeti létesítmény építését, korszerűsítését, értéknövelő felújítását, használatba vételét, megszüntetését az erdészeti hatóság engedélyezi. (3) Az erdei vasút, az állandó jellegű erdészeti kötélpálya, csatorna, tározó és épület építését, korszerűsítését, megszüntetését az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezheti.

12 12 (4) Az erdészeti létesítmény építésének és korszerűsítésének engedélyezése során az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat be kell tartani. (5) Az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált erdészeti létesítmény megszüntetését az erdészeti hatóság, vagy a (3) bekezdésben foglaltak szerint a létesítés engedélyezésére jogosult hatóság az erdészeti hatóság véleményének figyelembevételével elrendelheti. (6) Erdészeti magánút a közforgalom számára csak az erdészeti hatóság egyetértésével nyitható meg. Vhr. 2. (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló vadkárelhárító kerítés építését az erdészeti hatóság a vadászati hatóság véleményének figyelembevételével engedélyezi. (2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért csak abban az esetben létesíthető, ha az erdő felújítása vagy az erdősítés védelme állományapasztással vagy más vadkárelhárítási módszerrel a vadászati hatóság véleménye szerint nem biztosítható. (3) A vadkárelhárító kerítés építés engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kerítés műszaki megvalósításának leírását, műszaki vázrajzot, amely legalább két oszlopközt, a kapuk és az átjárók szerkezeti felépítését ábrázolja, valamint a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló erdészeti térképet. (4) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített villanypásztor, és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb kerítés,de létesítését az erdészeti hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. A bejelentés elmulasztása az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. Vhr. 3. Az erdészeti létesítmény - különösen az erdészeti magánút - tervezése és építése során tekintettel kell lenni az erdei életközösség megóvására, ezen belül a talaj vízgazdálkodására, a fényviszonyokra és a vadon élő állatok mozgására, valamint a tájkép védelmére. Vhr. 4.

13 13 (1) Erdészeti magánutat a külön jogszabályban meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező személy tervezhet. (2) Az erdészeti magánút tervezésének, valamint az erdészeti hatósági engedély kiadásának feltételeit külön jogszabály tartalmazza. Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása 14. (1) Az ország erdeit e törvény alapján erdészeti tervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell osztani. (2) A körzeteket az erdő ökológiai viszonyainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével a miniszter rendeletben teszi közzé. (3) A körzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenőrzésének alapegységei. (4) Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani. (5) Az erdőtag a helységhatáron belül az erdő területi rendjét, kellő áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység. (6) Az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely természetben összefüggő és a rajta található erdei életközösség, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői alapján egységesnek tekinthető. (7) Az erdőtagot és az erdőrészletet a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel a körzeti erdőterv készítése során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor kell kijelölni. (8) Erdészeti igazgatási szempontból természetben összefüggőnek kell tekinteni azt a területet, amelyet a település közigazgatási határa, közút, erdészeti magánút, vasút, folyó, vagy más, művelés alól kivett földrészlet, az erdőgazdálkodás célját közvetlenül nem szolgáló földterület nem szakít meg. (9) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt

14 14 köteles az erdejének külső és belső határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni, ezek fenntartásáról, megsemmisülésük esetén pótlásukról gondoskodni. Vhr. 5. (1) A körzeti erdőterv készítése során a földrészlet-határok közül az egyes erdőgazdálkodók erdőterületén a természetben fellelhető határvonalat erdőrészlet határnak kell tekinteni. (2) Határjelként határkő, határdomb, határoszlop, valamint a fákra festett - az Erdőrendezési Útmutatóban meghatározott színű, és formájú - jelzés, és nyiladék alkalmazható. (3) A festett határjeleket egymástól látható távolságra kell elhelyezni. Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása 15. (1) Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó. (2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás az érintett erdő és az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára vonatkozóan bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja. (3) Az ellenkező bizonyításig az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az a valóságnak megfelel. (4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességének valósággal egyezőségét vitatja. (5) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. (6) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel és az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. (7) A miniszter által rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén az erdő tulajdonosi közössége társult erdőgazdálkodási tevékenység folytatására köteles.

15 15 (8) Az erdő tulajdonosa - erdőgazdálkodó hiányában - a nyilvántartásba vétel nélkül is köteles a) az erdészeti hatóság felszólítását követően az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról és az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni, b) az erdő őrzésére vonatkozó e törvény szerinti kötelezettségének eleget tenni. (9) Közös tulajdon esetén a tulajdonosok az erdő védelmére, felújítására, valamint fenntartására vonatkozó előírásainak teljesítéséért tulajdoni hányaduk arányában tartoznak. felelősséggel. (10) A tulajdonos helyett, a (8) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítéséért az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja felelős. (11) A (8) bekezdés szerinti kötelezettség megsértése az erdőgazdálkodói szabályok megsértésének minősül és az erdészeti hatóság az erdő tulajdonosát vagy az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultját erdőgazdálkodói bírság megfizetésére kötelezi, valamint ha az erdőgazdálkodói tevékenység elmaradása az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, annak elvégzését az Evt (1) bekezdése szerint elrendeli. 16. (1) Az erdőgazdálkodó és a használatában lévő erdő és/vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület adatait az erdő, ill. az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság kérelemre induló közigazgatási eljárásban nyilvántartásba veszi. (2) Az erdőgazdálkodói-nyilvántartásba a (7) bekezdés szerinti adat bejegyzésének (megváltoztatásának vagy törlésének) közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye. Bejegyzés alapjául szolgálhat a jogerős bíróság, illetőleg hatóság határozata, 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat. (3) Aki szerződés alapján erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára jogosult, köteles a szerződést annak hatályba lépésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. (4) Aki tulajdonosként vagy nem szerződésen alapuló jogcímen erdőt vagy

16 16 erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára jogosult, köteles a használati joga fennállását igazoló okiratokat az adott jogcím keletkezéséről számított 30 napon belül - az erdészeti hatósághoz erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. (5) A bejelentést elmulasztó, a (3) bekezdés alapján földterület használatára jogosult személyt az erdészeti hatóság bírsággal sújtja, amelynek mértéke hektáronként az Erdővédelmi Járulék Alap 10 százaléka, de nem lehet kevesebb annál, amelyet külön jogszabály a behajtható köztartozás minimális összegeként határoz meg. A meg nem fizetett bírság, adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az erdészeti hatóságot illeti meg. (6) Az Erdőgazdálkodói Nyilvántartás adatai nyilvánosak, és arról a külön jogszabályban meghatározottak szerint hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes, vagy szemle másolat kérhető. (7) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás: (a) A természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza: aa) családi és utónevét, ide értve a születési családi és utónevet ab) születési idejét, helyét, ac) anyja nevét, ad) állandó lakhelyét, ae) adóazonosító jelét vagy adószámát, af) regisztrációs számát, ag) erdőgazdálkodói kódját. (b) Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza: ba) szervezet megnevezését, bb) szervezet székhelyét, bc) szervezet képviselőjének nevét, bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjelet, be) adószámát, bf) regisztrációs számát, bg) erdőgazdálkodói kódját. (c) A használt erdőre vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó következő adatokat tartalmazza: ca) a település nevét, cb) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölését, cc) a földrészlet helyrajzi számát, cd) az alrészletet,

17 17 ce) földrészlet erdészeti azonosítóját cf) a használt terület mértékét, cg) a használat jogcímét, ch) a nyilvántartásba vétel időpontját, cj) a használat időtartamát. (d) Az igénybevett erdészeti szakirányító da) családi és utónevét, db) nyilvántartási kódját. (8) A miniszter az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásból történő adatszolgáltatást rendeletben díj fizetéséhez kötheti. Vhr. 6. (1) Kétség esetén az erdészeti hatóság határidő kitűzésével felszólítja a kérelmezőt, illetve az erdőgazdálkodót a nyilvántartott tényeknek és a használat jogszerűségének igazolására. A határidő elmulasztása esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót a tulajdonos értesítése mellett, törli a nyilvántartásból. (2) Az erdészeti hatóság a nyilvántartott tényeknek a tényleges helyzettel való egyezőségét, az erdő használatának jogszerűségét, mint az erdőgazdálkodói jogosultság feltételét továbbá a haszonbérletre meghatározott korlátozások betartását hivatalból bármikor ellenőrizheti. Vhr. 7. (1) A nyilvántartásba vételt el kell utasítani, a) ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló szerződés nyilvánvalóan érvénytelen. A nyilvánvaló érvénytelenség esete akkor áll fenn, ha az érvénytelenség kétségkívül megállapítható a szerződésből; b) ha a haszonbérleti szerződés az előhaszonbérleti jogra vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírások megsértésével jött létre. (2) Az adatokban bekövetkezett változást az erdőgazdálkodó a változás időpontjától számított 8 napon belül köteles az erdészeti hatóságnak bejelenteni. Az erdőgazdálkodó felel azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat valótlanságából, illetve a bejelentés elmulasztásából származnak. (3) Az erdőgazdálkodói kód egyedi azonosító, melyet az erdőgazdálkodó első nyilvántartásba vételénél kell kiadni. (4) Egy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság erdőgazdálkodónak egy, országosan egységes erdőgazdálkodói kódja lehet.

18 18 Vhr. 8. (1) A tulajdonosok az Evt. 15. (5) bekezdésében foglaltak szerint társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni: a) a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy b) a földrészletek határai, valamint az erdőrészletek határai nem esnek egybe. (2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyes földrészletek tulajdonosai a földrészlet határral való egyezőség megteremtése érdekében a 94. -ban foglaltak szerint, az erdőrészlet határok terepi állandósítását követően, az erdészeti nyilvántartási térképen történő átvezetésre alkalmas műszaki rajz valamint a megosztott erdőrészletek leírólapjainak benyújtásával kérhetik az erdészeti hatóságtól az erdőrészlet megosztását, határának megváltoztatását. (3) Társult erdőgazdálkodásnak kell tekinteni, ha a tulajdonosok az erdőterületüket egy tulajdonostárs vagy más természetes-, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság használatába adják. Vhr. 9. (1) Az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásból az erdészeti hatóság az alábbi hiteles és nemhiteles másolatokat szolgáltatja: a) teljes másolat tartalmazza az erdőgazdálkodó Evt 16. (3) bekezdése szerinti valamennyi adatot, b) szemle másolat tartalmazza az erdőgazdálkodó kódját Evt 16. (7) aa), ad) vagy Evt 16. (7) ba), bb) pontja szerinti azonosító adatait, (2) A teljes adattári másolat kizárólag az erdőgazdálkodó részére adható ki. (3) Adatszolgáltatás nem lehetséges a Nyilvántartásba történő betekintéssel. (4) Erdőgazdálkodói Nyilvántartásból másolat kiadása iránti kérelmet e rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell benyújtani. (5) Az adatszolgáltatási kérelem teljesítése esetén a hiteles másolatot hitelesítési záradékkal kell ellátni. A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a másolat a kiadást megelőző napig az Erdőgazdálkodói Nyilvántartással megegyezik, és az erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozóan bejegyzett fennálló adatokat hitelesen tanúsítja. (6) A másolat szolgáltatás papír alapon vagy elektronikus formában, adathordozón teljesíthető.

19 19 (7) Az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásból történő lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok nem használhatók fel abból a célból, hogy azok alapján a lekérdező az erdőgazdálkodó által használt, az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásban szereplő valamennyi erdőrészletről adatokhoz jusson. (8) A (7) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást vagy lekérdezést az erdőgazdálkodó által használt, az Erdőgazdálkodói Nyilvántartásban szereplő valamennyi földrészletről: a) hatóság, bíróság, ügyészség igényli a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából, b) az erdőgazdálkodó igényli. (9) A (8) a) bekezdés alkalmazása esetén az ott felsorolt szerveknek az adatszolgáltatás iránti kérelmükben meg kell jelölniük a feladatuk ellátására vonatkozó jogszabályhelyet. Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára vonatkozó szerződések általános szabályai 17. (1) Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni. (2) A szerződésben - jogcímtől függetlenül - fel kell tüntetni a a) az erdőgazdálkodó 16. (7) aa)-ad) vagy és (7) ba) - be) pontja szerinti adatait, b) a 16. (7) c) pontja szerinti adatokat, c) a felújítási biztosíték nyújtásának módját vagy ennek hiányában a tulajdonos nyilatkozatát, hogy felújítási biztosítékot nem kér, és a 103. (6) bekezdés szerinti mögöttes felelősségéről tudomással bír, d) a felek nyilatkozatát, hogy az egymás közti elszámolás feltételeiről megállapodtak. (3) A körzeti erdőtervtől illetve az adattártól eltérő erdőgazdálkodás folytatásához a tulajdontársak 4/5 részének írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Erdőgazdálkodási haszonbérlet 18. (1) Erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést a felek erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására

20 köthetnek. 20 (2) Erdőgazdálkodási haszonbérletre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik a Polgári Törvénykönyv és a Termőföldről szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A szerződésnek tartalmazni kell a haszonbér fizetésének módját, a haszonbér fizetési időszak meghatározását. (4) Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adásához a tulajdonostársak szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (5) A haszonbér megfizetésére a felek egy évnél hosszabb időszakban is megállapodhatnak. (6) A felek a haszonbér megfizetését a fahasználat időpontjához is köthetik. (7) A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérleti szerződést, ha a haszonbérlő a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdő fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást,; b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget.; c) az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát jogerősen felfüggesztette Az Országos Erdő Tanács 19. (1) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó az erdő védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást érintő kérdésekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Erdő Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre. (2) A Tanács tevékenységével elősegíti az erdőgazdálkodói érdekeltség és az erdőhöz fűződő közérdek közötti összhang megteremtését. (3) A Tanács véleményt nyilvánít a) az erdő védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást érintő jogszabálytervezetekről; b) az erdőgazdálkodás gazdasági, szabályozási, valamint hosszú távra szóló fejlesztési irányelveiről; c) az erdők vagyonkezelésével összefüggő egyes kérdésekről;

21 21 (3) A Tanács 9 tagját az erdővel, erdővédelemmel és erdőgazdálkodással kapcsolatban érintett minisztériumok, az erdészeti hatóság, az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekképviseleti szerveinek, a természet és környezetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a tudomány képviselőiből a miniszter kéri fel. (4) A Tanács működésének részletes szabályait a miniszter állapítja meg. Vhr. 10. (1) Az Országos Erdő Tanács (a továbbiakban: Tanács) tagjainak megbízatása legfeljebb három éves időtartamra szól. (2) A Tanács a tagok többségével elfogadott ügyrend szerint működik. (3) A Tanács Elnökét a Miniszter jelöli ki. (4) A Tanács üléseit szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a miniszter hívja össze. (5) Amennyiben a Tanács ülésének összehívását legalább 3 tag egyszerre kezdeményezi, a miniszter a Tanácsot összehívja. (7) Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (8) A Tanács működésével kapcsolatos kiadásokat a Minisztérium költségvetésében kell biztosítani. (9) A Tanács működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a másodfokú erdészeti hatóság látja el. II. Fejezet AZ ERDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD Az erdő rendeltetésének megállapítása 20. (1) Az erdő közérdekű szolgáltatásai az egyes erdőrészletek rendeltetéseiben jutnak kifejezésre. Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetéseit erdőrészletenként, kérelemre, vagy hivatalból indult eljárás során határozatban állapítja meg.

22 22 (2) Az erdő rendeltetése szerint a) védelmi, b) közjóléti c) gazdasági, célokat szolgáló lehet. (3) Az állam az erdő rendeltetéseihez kapcsolódó előírások érvényesülésének elősegítése érdekében a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást nyújt. 21. (1) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni. (2) Egymással összhangban több rendeltetés is meghatározható. (3) Új erdő telepítésekor - az erdőtelepítő javaslatának figyelembevételével - az erdőtelepítési terv jóváhagyásakor a feltételek vizsgálata alapján a rendeltetések szerint illetékes hatóság szakhatósági hozzájárulásával az erdészeti hatóság állapítja meg az erdő rendeltetését, illetve rendeltetéseit. 22. (1) A természet- és környezetvédelmi, valamint egyéb védelmi szempontok megvalósítása érdekében védelmi rendeltetésű az a védő, illetve védett erdő, amely különleges kezelést igényel, és ezért az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesül. (2) A védő erdő elsősorban a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyéb védelmi célokat szolgál. Ennek megfelelően védő erdőnek minősül: a) a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló talajvédelmi erdő; b) a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló mezővédő erdő; c) a honvédelmi érdekeket szolgáló erdő; d) a határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő; e) a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, víztározók és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát biztosító vízvédelmi erdő; f) az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő, a csatorna, a folyó, a tó és holtág partszakaszait védő partvédelmi erdő;

23 23 g) a települési területet védő településvédelmi, valamint belterületi erdő; h) a történelmi emlékhely területén levő, a természeti táj szépségének megőrzését, vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdő; i) az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását - a közlekedés biztonságát - szolgáló műtárgyvédelmi erdő; j) az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdészeti génrezervátum; k) a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő; l) a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő bányászati véderdő. (3) Védett erdőnek minősül az az erdei életközösség megőrzését, a biológiai sokféleség védelmét és a természetvédelmi célokat kiemelten szolgáló erdő: a) a fokozottan védett természeti területen lévő erdő; b) a védett természeti területen lévő erdő; c) a természetközeli erdei életközösség faji és genetikai sokféleségének megőrzését, fejlődésének kutatását szolgáló erdőrezervátum. (4) Az erdő rendeltetését, illetve rendeltetéseit az erdészeti hatóság a) a (2) bekezdés f), g) pontjai szerinti esetben a vízügyi hatóság, b) a (2) bekezdés h) pontja szerinti esetben az építésügyi hatóság, c) a (2) bekezdés i) pont és a (3) bekezdés szerinti esetben a természetvédelmi hatóság, d) a (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben a közlekedési hatóság kezdeményezésére; továbbá e) a (2) bekezdés l) pontja szerinti esetben a kulturális örökségvédelmi hatóság, f) a (2) bekezdés m) pontja szerinti esetben a bányászati hatóság kezdeményezésére, illetőleg szakhatósági hozzájárulása alapján; továbbá g) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv, h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a határrendészetért felelős miniszter által kijelölt szerv nyilatkozata alapján állapítja meg. 23. Közjóléti rendeltetésű erdőnek minősül: a) a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő (gyógyerdő); b) a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt üdülőerdő (parkerdő). c) a szakoktatási tevékenység célját szolgáló tanerdő; d) az erdészeti kutatás, kísérlet céljára kijelölt kísérleti erdő;

24 24 e) az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított vadaspark. 24. Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása, így különösen: a) a faanyagtermelést szolgáló erdő, b) a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő, c) az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő (a továbbiakban: vadaskert). Vhr. 11. (1) Egy erdőrészlet esetében több rendeltetés különösen akkor állapítható meg, ha az erdő többféle védőhatásának biztosítása azt indokolja, és ezáltal az erdőgazdálkodás feltételeinek megállapítása során több hatóság is rendelkezik szakhatósági jogkörrel. (2) A körzeti erdőterv készítését megelőzően az erdő további rendeltetésének megállapításáról az erdészeti hatóság kérelemre, szakhatósági megkeresésre vagy indokolt esetben hivatalból dönt. Vhr. 12. A külön jogszabály szerinti védetté nyilvánítási eljárással érintett erdőre a védett erdőkre vonatkozó rendeltetést csak az eljárás befejezését követően lehet megállapítani. Az üzemmód megállapítása 25. (1) Az üzemmód az erdőgazdálkodás hosszú távú céljának megfelelően választott gazdálkodási mód, amelyet erdőrészletenként kell meghatározni. Az üzemmód határozza meg az alkalmazható erdőfelújítási eljárásokat és a fakitermelés módját. Az üzemmódot az erdészeti hatóság állapítja meg. Az üzemmód megállapítására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az erdőgazdálkodó egyetértésével kerülhet sor. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott üzemmód lehet: a) vágásos, b) szálaló, c) átalakító; és d) faanyagtermelést nem szolgáló.

25 25 (3) Az átalakító és szálaló üzemmódban kezelt erdőkre az erdőgazdálkodónak szálalási tervet kell készítenie, melyet az erdészeti hatóság határozatban hagy jóvá. (4) A szálalási terv készítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. (5) A védett erdő esetében az üzemmódot a természetvédelmi kezelési tervek előírásai alapján, Natura 2000 erdőben pedig a terület kijelölése alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megfelelően kell meghatározni. Vhr. 13. Az üzemmódok fogalom meghatározásai: a) vágásos üzemmód, amelynek során az erdőben a véghasználatok rendszeres ciklikussággal követik egymást; b) szálaló üzemmód, amelynek során felújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, a faállomány fakészlete állandó, vagy növekszik, és a faállomány összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos; c) átalakító üzemmód, amelynek során a fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés, ezért minden erdőművelési tevékenységnek és fakitermelési módnak az átalakítást kell szolgálnia; d) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód, amelynek során az erdőben fakitermelés legfeljebb kísérleti, vagy erdővédelmi vagy erdőfelújítási céllal folytatható, mivel ott a természeti folyamatok szabad érvényesülése a cél. Az erdő rendeltetésének és üzemmódjának megváltoztatása 26. (1) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek, valamint az üzemmódnak a megváltoztatását, a tulajdonosok egyhangú hozzájárulása esetén az erdészeti hatóság engedélyezi. (2) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek, valamint az üzemmódnak a megváltoztatását a 22. (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti erdők esetén az erdészeti hatóság, a honvédelmért és határrendészetért felelős miniszter egyetértésével engedélyezi. (3) Az erdészeti hatóságnak mérlegelni kell az erdei életközösségben illetve közvetlen környezetében az üzemmód váltás hatását. Az Adattárban nyilvántartott üzemmód és rendeltetés megváltoztatását az erdőgazdálkodó a külön rendeletben foglaltak szerint kérelmezheti.

26 26 (4) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatását kezdeményezheti a) a miniszter, b) a természetvédelemért felelős miniszter, c) az oktatásért felelős miniszter, d) az egészségügyért felelős miniszter, e) a honvédelemért felelős miniszter, f) a határrendészetért felelős miniszter, g) a vízgazdálkodásért felelős miniszter, h) a közlekedésért felelős miniszter, i) az érintett települési önkormányzat jegyzője, j) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, továbbá k) a bányászati ügyekért felelős miniszter. (5) Erdő, valamint fásítás külön törvény alapján történő védetté nyilvánításához a miniszter egyetértése szükséges. 27. (1) Amennyiben - a gazdasági rendeltetés kivételével - az erdő rendeltetésének a meghatározására, illetőleg megváltoztatására közérdekből kerül sor, az erdőgazdálkodó - az állami tulajdonú erdők kivételével - az ebből eredő kárának, és többletköltségének megtérítésére jogosult. A kár és a többletköltség megtérítéséről a kezdeményező szerv a rendeltetés fennállása alatt köteles folyamatosan gondoskodni. (2) A kár és többletköltség elemeit, mértékét és ellentételezésének forrását az erdőgazdálkodó egyetértésével a kezdeményező szerv köteles kérelmében megjelölni. (3) Az erdészeti hatóság a közérdekből történő rendeltetésváltozást elrendelő határozatában köteles rendelkezni a kár és a többletköltség mértékéről és megtérítésének módjáról. (4) Az állami erdőre vonatkozó vagyonkezelési szerződésben szabályozni kell, a közérdekből elrendelt rendeltetésváltozás és egyéb gazdálkodási korlátozás következtében felmerülő többletköltségek elszámolásának rendjét. III. Fejezet Az erdőgazdálkodás tervszerűsége és engedélyezési rendszere Az erdőgazdálkodás tervszerűsége