ADATOK BABITS MIHÁLY BETEGSÉGÉHEZ

Átírás

1 ADATOK BABITS MIHÁLY BETEGSÉGÉHEZ GYENES GYÖRGY Ezerkilencszáznegyvenegy augusztus 4-én Babits Mihály a budai Siesta Szanatóriumban, ahová egy nappal előbb szállították be mentőautóval Esztergomból, meghalt. Illyés Gyula, aki a Szanatóriumban ma az Országos Onkológiai Intézet működik falai között a költő utolsó óráinál jelen volt, leírja, hogy a második emeleten, az 54-es szobában feküdt, a Siesta szanatóriumban". 1 Babits életében már tudott volt, hogy a költőnek rákja, mégpedig valószínűleg a felső légutakból kiinduló rákja van, amely miatt előbb gégemetszést, február 10-én, majd több sorozatban rádium és röntgenbesugárzást, végül a betegség végső stádiumában, amikor nyelése nagyfokban nehezítetté vált, mert a daganat elzárta a nyelőcső bemeneti részét, gyomorsipolyt ( gastrostomia") végeztek, 1940 november 18-án. Az első műtétet Rudolf Nissen profeszszor végezte a Park Szanatóriumban, a másodikat Schmidt Lajos professzor a Siesta Szanatóriumban. A két műtét közötti ismételt besugárzásokról, melyeket részben az Eötvös Loránd Radium és Röntgen Intézetben dr. Czunft Vilmos (az Intézet jogutódja az Országos Onkológiai Intézet), az Intézet akkori igazgatója, részben dr. Révész Vidor főorvos végzett a Park Szanatóriumban, számos adat maradt fenn és került publikálásra, legutóbb a Belia György által szerkesztett Babits Mihály beszélgetőfüzetei" című munkában 2. Könyve előszavában Belia György azt írja, hogy az eltávolított daganat szövettani vizsgálata nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy a daganat jó vagy rosszindulatú volt-e. Az orvosi jegyzökönyvek, kórleírások ismeretének híján ma már megállapíthatatlan, hogy a nyaki részek mely szövetében keletkezett a kóros daganat (pajzsmirigy? gége?)". A kórtörténetek valóban nem maradtak fenn, legalábbis eddig nem sikerült a nyomukra bukkanni, de a szövettani lelet alighanem már akkor eldöntötte a daganat rosszindulatú voltát, különben aligha végeztek volna több sorozatban rádium- és röntgenbesugárzást. Rosszindulatúság mellett szólt a betegség klinikai lefolyása is, amely végül a költő halálához vezetett. Sajnos arról eleddig nem került elő adat, történt-e boncolás, és ha igen, milyen eredménnyel. A Bäsch Lóránt-hagyatékban fennmaradt levelezés alapján, melyet Bäsch Lóránt részben Nissen professzorral, részben Babits hazai kezelőorvosaival folytatott, megállapítható, felmerült annak lehetősége, hogy Babits sugárkezelését külföldön, mégpedig vagy Stockholmban a Karolinska Intézetben, vagy Párizsban a Fondation Curie-ben végezzék Illyés Gyula: Iránytűvel Bp Babits Mihály: Beszélgetőfüzetei, Bp Bélia György: Bevezetés 12. Az alábbiakban szószerint idézett levélrészletek a Széchényi Könyvtár U 3820/181/1 41 szám alatt nyilvántartott anyagából származnak. Rendelkezésre bocsátásukért Kabdebó Lórántnak tartozom köszönettel.

2 1938. március 14-én kelt levelében Bäsch Lóránt ezt írja Nissennek : Die Bestrahlungen hat der Patient bisher ziemlich gut vertragen, gewiss in sehr leichten Dosen. Nun ist die grosse Frage, wie die Sache weiter geführt werden soll. Dr. Zunft und Dr. Bársony meinten, dass Röntgenstrahlen allein die innere Geschulzt [helyesen: Geschwulst] nicht auflösen können. Verehrter Herr Professor waren so freundlich anzudeuten, dass Sie in Stockholm und Paris, oder anderswo über die Behandlung ähnlichen Fälle Erkundungen einholen werden". E levelére válaszolva írja március 17-én Nissen:... die Einführung des Radiums sehr wünschenswert ist. Wir besitzen hier Kapseln, die eigens angefertigt worden sind, um bei Kehlkopfgeschwüren Radium in die Stenose einzuführen." Nissen egyben felajánlja, hogy rádiumtubusokat küld Babits részére. Erre azonban nem került sor, mert a budapesti Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet rendelkezett a kezeléshez szükséges felszereléssel, mint Bäsch Lóránt írja Nissennek : Das hiesige Radiumspital verfügt über alles notwendige für die Behandlung von Herrn Babits". (Dátum nélküli levél.) Ettől függetlenül azonban a szövettani metszeteket kiküldték konzílium céljából Stockholmba, a Radiumhemmetbe. Az ezt tanúsító levélben június 8-án Elis Berven professzor, a Radiumhemmet akkori igazgatója a következőket írja Rudolf Nissennek, aki akkor Münchenben lakott: Professor Forssell hat mir soeben die mikroskopische Schnitte von Herrn von Babits überreicht. Es handelt sich um einen Tumor, der verhältnismässig strahlenempfindlich sein dürfte. Es ist leider undenkbar den Patienten in diesem Falle endgültig zu heilen, eine durchgeführte Röntgen oder Teleradiumbehandlung dürfte ihn aber eine nicht verächtliche Palliation bereiten können". A kezelésnek ez a formája az úgynevezett rádiumágyús" besugárzás, ahogy Babits nevezte, az ólomgömb" volt. A rádiumágyú"-val történő kezelés, a rádium alacsony dózisintenzitása miatt sokáig, olykor 1 órán át is tartott. A hosszú kezelések alatt támadt gondolatait írta meg Babits Mihály a Gondolatok az Ólomgömb alatt" című cikkében, amely először a Pesti Napló 1938 karácsonyi számában jelent meg. 4 Berven sajnos abban tévedett, hogy a daganatot viszonylag sugárérzékeny"-nek ( verhältnismässig strahlenempfindlich") vélte, de abban nem, hogy a betegséget gyógyíthatatlannak tekintette, ahol csak átmeneti, tüneti eredményt ( Palliation") lehet elérni a kezeléssel. Berven professzor azonban nem csupán a szövettani metszeteket, hanem kórtörténetet és röntgenfelvételeket is kapott betekintésre, és azokat október 13-án kelt levele alapján visszaküldte Bäsch Lórántnak, azonban a szövettani metszetek visszaküldéséről a levelekben nem történik említés. Időközben felmerült annak a lehetősége, hogy Párizsban Coutard professzor is konzultálja Babitsot. Erre utal Nissen levele Bäsch Lóránthoz október 14-én, miután megkapta a Bársony Tivadar által szeptember 23-án, a Pesti Izraelita Hitközség Kórházainak Központi Röntgenintézetében folyószám alatt szereplő trachea átvilágítás és felvétel"-ét. E lelet szerint a trachea igen kifejezett beszűkülése, amelyet elölről és hátulról bedomborodó lágy részárnyék okoz" volt észlelhető, valamint az, hogy,,... a beszűkült területnek megfelelően csak keskeny, egyenetlen kontúrú csíkban halad le a kontrasztanyag". Ennek alapján írta Nissen október 14-én Unter diesen Umständen halte ich eine neue Strahlenbehandlung für notwendig, Coutard ist natürlich sehr kompetent. [Kiemelés Nissentől]. Wenn Herr von Babits nach Paris geht, soll er nicht vergessen, die histologischen Präparate mitzunehmen". Majd október 23-án:... bin 4 A szövegben idézett levelekben az Eötvös Lóránt Radium és Röntgen Intézet akkori igazgatójának nevét többször tévesen Zunft"-nak írta Bäsch Lóránt. Helyesen: Dr. Czunft Vilmos. Babits Mihály: Gondolatok az ólomgömb alatt. Pesti Napló, december 25.

3 ich der Überzeugung, dass man sehr bald [kiemelés Nissentől] eine intensive Bestrahlung vornehmen muss, um eine weitere Verengung des Oesophagus zu verhüten. Selbstverständlich: besteht, wenn die Speiseröhre undurchgängig wird, immer noch die Möglichkeit, durch Anlage einer Magenfistel die Ernährung sicher zu stellen. Aber die Magenfistel ist ein scheusslicher Zustand, den man besser vermeidet". Ez az első adat, amelyben a gyomorsipoly elkészítésének komoly lehetősége felmerül. Mint ismert, sajnos nem kerülhette el a költő ezt a scheusslicher Zustand"-nak joggal nevezett állapotot sem, mert élete utolsó 9 hónapjában ezzel kellett élnie. A sugárkezelést tehát azonnal elkezdték, előbb röntgen, majd rádiumkezelés formájában. Bäsch Lóránt tudósítja erről Nissent november 5-én: Herr Babits hat mit Röntgenbestrahlung begonnen. Nun sind die hiesigen Arzte der Ansicht, dass Radiumbestrahlung vom vorne, scr wie es Professor Berven geraten hat, geboten sei. Dr. Zunft ist bereit diese Bestrahlung vorzunehmen. Er hat die nötige Radiummenge und auch Apparate dazu und kann die Behandlung ambulanterweise vornehmen." Mint látható, igen sok és jelentős adat maradt fenn Babits Mihály betegségéről, a kezelésről, de mint Belia is írta, a daganat keletkezési helyét és a szövettani leletet nem lehetett rekonstruálni. A garat, a gége, a légcső, a nyelőcső felső része, esetleg a pajzsmirigy jöhetett szóba, mint a daganat kiindulási helye. Ezt próbáltuk felderíteni, az alább ismertetésre kerülő nyomozással". Sajnos az akkori kezelőorvosok közül már senki sincs életben, csak az egyik koronatanú", Rudolf Nissen professzor, aki Babits Mihályt először operálta, élt még 1980-ban, aki, mint a fentiekben láttuk, sorsát a műtét után is ismerte, sőt segítette, irányította is. 5, így kézenfekvő volt, hogy elsőként a Petőfi Irodalmi Múzeum képviseletében Kabdebó Lóránt fordult levéllel Nissenhez, aki Svájcban élt. Az első levélben, szeptember 30-án Kabdebó Lóránt kérte Nissent, hogy esetleg még meglevő, eddig nem ismert adatait Babits betegségéről közölje. Nissen október 15-én kelt válasza viszonylag kevés új adatot nyújtott a betegség szoros értelemben vett orvosi vonatkozásaihoz, bár azt megerősíti, hogy nagykiterjedésű és a gátőr űrbe ( Mediastinum", Mittelfellraum") is beterjedő daganatot talált a feltáráskor. A szövettani leletről csupán annyit tudott mondani, jogy az később [?] rákos volt", ( Später war der mikroskopische Befund carcinomatös" ) Nissen néhány mondatával rávilágít 1938 magyar viszonyaira, melyek hatással tegyük hozzá, biztosan rossz hatással voltak Babits betegségére is. Ezt írja Nissen: Das Ganze begann ja wie ein politisches Trauerspiel. Seine Krankheit lag an Bedeutung zurück, gegenüber dem Wunsch, den Eingriff keinem»nicht arischen«chirurgen anzuvertrauen". Mint Nissen írja, a hozzá levélben forduló orvosokkal közölte, hogy véleménye szerint műtétre van szükség, de: Viele Monate vergingen bis der Entschluss dazugefasst war". Babitsról Nissen így nyilatkozik: Der Kranke war das Musterbeispiel der Geduld, trotzdem er über Art und Verlauf des Leidens orientiert zu sein schien". Mivel Nissen levelében esetleges további információk lehetőségét nem zárta ki, Kabdebó Lóránt kérésére magam is levélben fordultam Nissenhez, aki sajnos további adatokat nem talált feljegyzései között. Ugyancsak eredménytelen volt az Országos Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár mb. főigazgatójához, Antall Józsefhez írott megkeresésem, 6 A dolgozat megírása után tudtam meg Kenéz Jánostól, hogy január 22-én Nissen profeszszor is elhunyt. Nekrológját Mario Rosetti írta: Rudolf Nissen zum Gedenken. Deutsche Medizinische Wochenschr. 106, 1981, Nr. 16, 511.

4 KAROUNSKA INSTITUTE"!" Stockholm, January 14, 1981 RADIUMHEMMKT Pro f.dr. G. Gyenes Direktor dps Klinischen Onkologischen Insti tûtes 1525 BUDAPEST PF.21.XII RATH GY. U. 7/9 Ungern Dear Sir, Ue have now found the original histopathological slides of Mr. Mihály Babits. These slides have been reevaluated thoroughfully by Docent Claes Si 1 fverswa'rd at the Department of Pathology of the Karolinska Hospital and Institute. In our opinion there is no doubt that Mr. Babits had a salivary gland tumour, a HU i Le ni'jhly úiffe: fciitiüteú adenoid cystic carcinoma with cribriform structures. Because of the local Ration close to the thyroid region, the most probable origin of the tumour are the salivary glands of the trachea or possibly hypopharynx. It is not our opinion that Mr. Babits had a primary thyroid tumour. I hope this is the information you requested and needed. Please, do not hesitate to contact Docent Silfverswárd or myself again if needed. Please, do remember ray wife Nina's and my own best regards also to Professor Eckhardt. Yours very sincerely,. J. Einhorn, M.D. Director of Radi umnenntet, Professor of Radiotherapy Copy: Docent Claes Silfverswárd Einhorn professzor levele (1981)

5 ha csak az a szomorú adat, mely szerint... a jelzett anyagot, illetve ami ezzel összefüggésbe hozható, legkésőbb az 50-es években kidobták", nem tekinthető mégis fontosnak. Emlékeztetni szeretném az olvasót arra, hogy míg a kórtörténet és a röntgenfelvételek Stockholmból visszakerültek Budapestre, mint az E. Berven professzornak október 18-án kelt és fentebb idézett leveléből kiderül, nem volt adat arról, mi lett a szövettani metszetek sorsa, melyeket ugyancsak Stockholmba küldtek konzíliumba. így vetődött fel a gondolat, hogy levélben megkeressem Dr. J. Einhorn professzort, a Radiumhemmet mostani igazgatóját, megkérve őt arra, próbálja kideríteni, van-e még Intézetében nyoma az 1938-ban lezajlott, többszöri levélváltásban hivatkozott konzíliumnak. Einhorn professzor december 23-án kelt levelében minden segítséget felajánlott. Ennek eredményeként értesített Einhorn professzor január 14-én kelt levelében arról, hogy megtalálták az eredeti szövettani metszeteket, amelyek tehát 1938 óta Stockholmban maradtak és megmaradtak. Einhorn kérésére az eredeti metszeteket az Intézet Kórbonctani Osztályának docense, Claes Silferswärd átnézte, és azt a véleményt adta, hogy Babits Mihálynak a garatból vagy a légcső nyálmirigyeiböl kiinduló daganta volt. A tumor szövettanilag mirigyrák, mely igen magasban differenciált szövettani típusú. Egyben leszögezte, hogy véleménye szerint a tumor kiindulási helye biztosan nem a pajzsmirigy volt. A tumor tehát vagy a garat alsó vagy a légcső felső részéből indult ki, szövettani szerkezete alapján sugárzásra kevéssé érzékeny és így már felfedezésekor, illetve az elsőműtétkor gyakorlatilag gyógyíthatatlan volt. Az, hogy Babits ennek ellenére 3 évig élt az első műtét után, a kitűnően irányított és a kor színvonalán álló sugárkezelésnek volt köszönhető, amely technikailag képes volt a viszonylag sugárérzéketlen daganatot is időről időre, legalább részben visszafejleszteni. C. Silferswärd docens, kérésemre fényképfelvételeket készített az eredeti szövettani metszetekről és azokat rendelkezésre bocsátotta, egyben hozzájárult a közléshez. A képeket Holczinger László, az Onkopatológiai Kutató Intézet h. igazgatója is átnézte. 6 Véleménye egyezett a svéd patológuséval, hozzátéve, hogy a kiindulás lehetett nyálmirigy jóindulatú megnagyobbodásának rosszindulatúvá változott formája, vagy a garatból származó, igen speciális felépítésű tumor. Ily módon tehát 40 évvel halála után megkerültek a hiányzó láncszemek, melyek segítségével véglegessé tehető Babits Mihály betegségéről alkotott képünk. 7 Úgy érzem, hogy az adatok publikálása nem csupán a magyar irodalom egyik legnagyobb XX. századi alakja sorsának ismeretét tette teljesebbé, ami alapvető cél volt, de ugyanakkor bebizonyította, hogy a két világháború között, szinte már a II. árnyékában, az elnyomó törvények szorításában a magyar orvosok világszínvonalon gyógyítottak. Közülük egy sem él már, volt akit a fasizmus pusztított el, volt akinek végzetes betegségét a fasizmus elől aktatáskában menteni kívánt rádium okozta. Sorsuk és emlékük összefonódik a költőével legyen ez az írás is emlék mindannyioknak. 6 Holczinger László szóbeli közlése (1981) Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik e munkában segítségemre voltak és adataikkal hozzájárultak a kórkép tisztázásához. Közöttük is elsősorban Kabdebó Lórántnak. Rudolf Nissen és Jerzy Einhorn professzoroknak, valamint C. Silferswäld docensnak. 7

6

7

8 Resume Pour avoir une vue plus précise sur la maladie et sur l'aspect clinique de la maladie du poète, l'auteur a fait la correspondance avec un des anciens médecins de Mihály Babits ( ), Nissen récemment défunt et avec J. Einhorn, directeur de l'institut Karolinska á Stockholm. D'après la correspondance contemporaine qui nous est restée on pouvait constater que les coupes histologiques ont été envoyées en 1938 à Stockholm pour consultation. Ces dernières y restant toujours, un nouveau dépouillement des coupes histologiques a démontré que Mihály Babits avait souffert d'une tumeur maligne étendue partant du pharynx ou des petites glandes salivaires. GY. GYENES, Prof. Dr. med. Univ. Dept. of Clinical Oncology, Oncoradioíogy Budapest, Rath Gy. u. 7/9, Hungary, H-1122