SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 HUNGAROCONTROL MAGYAR LÉGIFORGALMI SZOLGÁLAT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A példány sorszáma:. A példány tulajdonosa:.

2 ÁLTALÁNOS RÉSZ A HungaroControl Zrt. működésére vonatkozó általános szabályok A HUNGAROCONTROL ZRT. MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

3 1. Hatály 1.1 A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya a HungaroControl Zrt-vel (a továbbiakban: Társaság) munkaviszonyban álló természetes személyekre terjed ki. 2. Társaságirányítás 2.1 A Társaság tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója a közlekedésért felelős miniszter. 2.2 A Társaság ügyvezetését és operatív irányítását a vezérigazgató látja el. 2.3 A Társaság ügyvezetését a tulajdonosi jogok gyakorlója számára a Felügyelőbizottság ellenőrzi. 2.4 A Társaság a tulajdonosi jogok gyakorlója és a vezérigazgató határozatai (Részvényesi határozat, vezérigazgatói határozat) szerint működik, a jogszabályok és az Alapító Okirat rendelkezései alapján, a jogszabályban meghatározott feladatok ellátása és a stratégiai célok megvalósítása érdekében. 3. Munkaszervezet 3.1 A Társaság munkaszervezetének felépítése lineáris-funkcionális jellegű. 3.2 A munkaszervezet lineáris felépítése öt vezetési szintű, a vezetők vezetési szintek szerint: 1. vezérigazgató 2. igazgató 3. főosztályvezető 4. osztályvezető 5. csoportvezető. 3.3 A vezérigazgató kialakítja a Társaság munkaszervezetét a jogszabályok, az Alapító Okirat és a Részvényesi határozatok rendelkezéseinek megfelelően. A vezérigazgató feladata a Társaság jogszabályban meghatározott feladatai végrehajtásának biztosítása és stratégiai céljainak megvalósítása. A vezérigazgató dönt a Társaság főtevékenysége ellátását elősegítő szolgáltató tevékenységek (továbbiakban: vállalkozási tevékenységek) megindításáról és megszüntetéséről. A vezérigazgató ügyvezetési és operatív feladatkörében gondoskodik a Társaság vállalkozási tevékenységével, illetve tulajdonában lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatok ellátásáról, így különösen a gazdasági társaságok legfőbb szervének működésében való részvételről és az ott képviselendő álláspont kialakításáról. A vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság munkavállalói felett. A vezérigazgató a nem közvetlen alárendeltségébe tartozó munkavállalóak vonatkozásában a munkáltatói jogok gyakorlását átruházhatja a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) meghatározott vezetői munkakört betöltő munkavállalókra, és a munkáltatói jogkör gyakorlását a Társaság bármely munkavállalója tekintetében, bármikor magához vonhatja. 3.4 A munkaszervezet szervezeti egységei: igazgatóság, főosztály, osztály, csoport. Igazgatói alárendeltségben főosztály, osztály, csoport, főosztályvezetői alárendeltségben osztály, csoport, osztályvezetői alárendeltségben csoport működhet. Légiforgalmi irányító központok és radar állomások esetében a csoport szintű szervezeti egységek megnevezése részleg. Az iroda megjelölésű szervezeti egység csoport szintű szervezeti egységnek minősül. 3.5 A vezetők közvetlenül irányítják a szervezeti egységükben működő munkavállalókat. 2

4 3.6 A vezetők jogosultak utasítani az alárendeltségükben működő szervezeti egységek munkavállalóit. A munkavállalók csak közvetlen vezetőjüktől és az őt utasítani jogosult vezetőtől fogadhatnak el utasítást. A közvetlen vezetőnél magasabb beosztású vezető által közvetlenül adott utasításról az utasított dolgozó közvetlen felettesét a végrehajtás késleltetése nélkül haladéktalanul tájékoztatni köteles. 3.7 A Társaság szervezetében az utasítások, javaslatok, észrevételek főszabály szerint a szolgálati útnak megfelelően haladnak. A szolgálati út a függelmi kapcsolatok által biztosított olyan függőleges szervezeti tagoltság, amelyen keresztül az utasítások fentről lefelé, a javaslatok és észrevételek lentről felfelé haladnak. 3.8 Az eseti jelleggel létrehozott projekt szervezetek esetében az irányítási jog gyakorlása a Projekt Szabályzat rendelkezései szerint történik. 3.9 Nem kötelező a szolgálati út betartása a következő esetekben: a Társaság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását, vagyonát és érdekeit, így különösen gazdálkodását, stratégiai céljait, jóhírnevét súlyosan veszélyeztető esetekben, személyek biztonságát fenyegető esetekben, A repülésbiztonság veszélyeztetettségét jelző jelentések esetén, ha a szolgálati út megtartásával a veszélyeztetettség elhárítása a kellő időben nem megvalósítható. ha olyan munkafeladatot kap a munkavállaló, amely jogszabály, belső rendelkezés, szakmai előírás vagy utasítás megsértésével lenne csak elvégezhető, közérdekű bejelentések és egyéb panaszok esetében, ha azokat a szolgálati út megtartásával, megfelelő időn belül nem orvosolták, vagy amennyiben jelen SzMSz ezt kifejezetten lehetővé teszi. 4. Együttműködés 4.1 A Társaság szervezeti felépítése szerint egymásnak mellérendelt vagy egymással függelmi kapcsolatban nem álló szervezeti egységek munkakapcsolataiban a kölcsönös együttműködésnek, a tevékenység összehangolásának, a pontos és naprakész tájékoztatásnak és a véleményeltérések egyeztetésének kell érvényesülni. 4.2 A szervezeti együttműködés speciális esetét jelentik a projekt szervezetben végrehajtott feladatok. A projekt szervezetek a funkcionális szervezeti struktúra mellett, keresztfunkcionális jelleggel, ideiglenesen jönnek létre több szervezeti egység munkavállalóiból, és a konkrét kitűzött cél megvalósítását követően megszűnnek. Ezekben az esetekben a különböző szervezeti egységek vezetői, beosztottai szponzor vagy projektvezetői kinevezés során utasítási jogot kaphatnak a funkcionális szervezetben betöltött szerepüktől függetlenül. 4.3 Vitás kérdések rendezése a felettes vezetők közötti egyeztetés útján, végső soron a szervezeti egységeket irányító vezető, projekt esetében a Projekt Szabályzat rendelkezései szerint történik. 4.4 A Társaság szervezeti egységei szükség szerint részt vesznek a Társaság vállalkozási tevékenységeivel, illetve leányvállalataival kapcsolatos feladatok ellátásában. 5. Vezetői felelősség 5.1 A Társaság vezetői önálló felelősséggel irányítják szervezeti egységüket, felelnek az általuk irányított terület működtetéséhez, feladatainak ellátáshoz szükséges döntések meghozataláért. E felelősségük körében, a jelen SzMSz és a vonatkozó belső szabályzatok rendelkezései szerint: 3

5 a) operatív döntéseket hoznak; b) szervezési, irányítási feladatokat látnak el; c) kötelezettséget vállalnak a Társaság nevében; d) szabályozásokat alakítanak ki; e) munkáltatói jogkört gyakorolnak az alárendeltségükben működő munkavállalók felett; f) ellenőrzik az alárendeltségükben működő munkavállalókat és szervezeti egységeket; g) felelősek szakterületük szabályszerű és hatékony működéséért és az információ megfelelő áramlásáért, humán erőforrásának fejlesztéséért, a Társaság Stratégiájának végrehajtásában való közreműködéséért; h) amennyiben feladataik ellátásához szükséges, megfelelő külső szakértelmet, erőforrást vonnak be; i) távollétük akadályoztatásuk (a továbbiakban együtt: akadályoztatás) esetére helyettest jelölnek; j) A projekt szervezetekben a vezetői felelősségi köröket és feladatokat a Projekt Szabályzat határozza meg. 5.2 A Társaság vezetői a következő társasági szintű feladatok végrehajtásában vesznek részt: a) a Társaság érdekeinek érvényesítése és védelme, a jogszabályban meghatározott feladatok ellátása és a stratégiai célok megvalósítása érdekében; b) aktívan támogatják a Társaság belső folyamatait és közreműködnek azok végrehajtásában; c) a jelen SzMSz 10. pontjaiban meghatározott módon képviselik a Társaságot harmadik személyek felé. d) Gondoskodnak a Társaság vállalkozási tevékenységével, illetve tulajdonában lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos feladatok ellátásáról. 5.3 Döntéseik nem lehetnek ellentétesek a Részvényesi határozatokkal és a vezérigazgatói határozatokkal. 5.4 A biztonsági igazgató, az ATM légiforgalmi igazgató, valamint a gazdasági igazgató a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) ának hatálya alá tartozó, vezető állású munkavállaló. 5.5 Az 5.4. pontban fel nem sorolt igazgatók és a főosztályvezetők tekintettel arra, hogy munkakörük a Társaság szempontjából meghatározó jelentőségű az Mt. 188/A. (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak. 5.6 A vezérigazgató amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik az Alapító Okirat g), i), j), k), l), m), o) pontjaiban meghatározott, illetve az n) pontban a Felügyelőbizottság által előzetesen véleményezendő döntések körébe sorolt ügyek kivételével a Társaság operatív munkájával összefüggésben a hatáskörébe tartozó egyes feladatokat, jogokat és kötelezettségeket döntési táblában vagy vezérigazgatói határozattal, a nem közvetlen alárendeltségébe tartozó munkavállalók esetében a munkáltatói jogok gyakorlását a Társaság munkavállalóira a 7.7. pontban foglaltak szerint átruházhatja. A döntési tábla meghatározza az átruházott jogköröket, továbbá hogy mely döntésekhez melyik vezetők előzetes véleményét vagy egyetértését kell beszerezni. 6. Helyettesítés 6.1 A vezérigazgató távolléte, akadályoztatása (a továbbiakban együtt: akadályoztatás) esetén helyettesítését a biztonsági igazgató, mint általános helyettes látja el. A vezérigazgató és a biztonsági igazgató együttes akadályoztatása esetén a helyettesítést az ATM légiforgalmi igazgató, az eddig felsoroltak együttes akadályoztatása esetén a gazdasági igazgató látja el. A vezérigazgató a jelen pontban meghatározott helyettesítési rendtől eltérően is rendelkezhet. A helyettes helyettesítési jogkörét a Társaság operatív irányítása körébe tartozó feladatokon túl a döntési tábla vagy eseti vezérigazgatói határozat határozza meg. Vezérigazgatói határozat meghozatalára a helyettes nem jogosult. 4

6 6.2 A vezető, illetve szükség szerint a munkavállalók távolléte, akadályoztatása esetén a munkaköri feladatok folyamatos és zavartalan ellátása érdekében helyettest kell kijelölni. A helyettesítésre kijelölt munkavállaló ellátja a helyettesített feladatát és meghatározott kivételektől eltekintve gyakorolja hatáskörét. A cégjegyzési jog helyettesítés esetén történő gyakorlásával kapcsolatos szabályokat a 10. pont határozza meg. Helyettesítés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlása a 7.12 pontban foglaltak szerint alakul. 6.3 A vezetői munkakört betöltő munkavállaló akadályoztatása esetén helyettest kell kijelölni. Amennyiben a helyettesítendő vezető nem jelöl ki helyettest, úgy a helyettes kijelöléséről közvetlen felettese intézkedik Amennyiben jogszabály meghatározott feladatok ellátásához speciális végzettséget, képesítést, engedélyt vagy tanúsítványt ír elő, ezen feladatok tekintetében kizárólag a követelményeknek megfelelő munkavállaló járhat el helyettesként. 6.5 A beosztott munkavállaló helyettesítéséről a munkajogi előírások figyelembevételével közvetlen felettese köteles gondoskodni. 6.6 A helyettesítő a helyettesként tett intézkedéseiért, illetve az e minőségben vétett mulasztásaiért a rá vonatkozó munkajogi szabályokban meghatározott felelősséggel tartozik A vezető köteles gondoskodni arról, hogy a Társaság munkavállalói kellő időben tudomást szerezzenek az őt távollétében helyettesítő személy kilétéről Az igazgatók helyettesítésük rendjéről igazgatói utasításban rendelkeznek. Igazgató helyetteseként legalább osztályvezető, vagy osztályvezető besorolású munkavállaló jelölhető ki. 7. Munkáltatói jogok 7.1 A munkáltatói jogok különösen: a) munkaviszony létesítése, megszüntetése, munkaszerződés módosítása; b) munkakörön kívüli munkavégzés elrendelése, ill. ennek visszavonása; c) a foglalkoztatás feltételeinek meghatározása, munkaköri leírások kiadása; d) munkabér, jutalom megállapítása; e) szabadság engedélyezése, szabadságolási terv készítése, munkáltató rendelkezési körébe eső szabadság kiadása, visszarendelés engedélyezett szabadságról, fizetés nélküli szabadság engedélyezése; f) f/1) a munkavégzésre vonatkozó utasítás kiadása; f/2) a munkavállaló teljesítményének értékelése; g) a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén alkalmazandó felelősségre vonás hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárás lefolytatása és hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása; h) kártérítési felelősség megállapítása; i) kiküldetés (külföldi belföldi) elrendelése; j) a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony bejelentésével, engedélyezésével kapcsolatos eljárás lefolytatása; k) kitüntetésre felterjesztés; l) rendkívüli munkavégzés elrendelése; m) döntés tanulmányi szerződés megkötéséről, módosításáról, megszűntetéséről. 5

7 7.2 A munkáltatói jogot gyakorló vezető Az igazgatók felett valamennyi munkáltatói jogot a vezérigazgató gyakorolja az l) pontban foglalt jog kivételével, mely az igazgatók esetében nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy az Mt. 188/A (1) szerinti vezetőnek minősülnek. A vezérigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó munkavállalók felett valamennyi munkáltatói jogot a vezérigazgató gyakorolja, kivéve az m) pont szerinti jogkört, melyet a humán erőforrás igazgató gyakorol. 7.3 A főosztályvezetők felett, és az igazgatók közvetlen alárendeltségébe tartozó munkavállalók felett az a) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató és a humán erőforrás igazgató együttesen gyakorolja; a b) és c) pontok szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató gyakorolja; az d) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató és a humán erőforrás igazgató együttesen gyakorolja; az e) és f) pontok szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató gyakorolja; a g) pont szerinti munkáltatói jogot a Jogi Osztály vezetője, a szakterületet irányító igazgató és a humán erőforrás igazgató együttesen gyakorolja; a h) pont szerinti munkáltatói jogot a gazdasági igazgató és a Jogi Osztály vezetője együttesen gyakorolja; az i) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató gyakorolja; a j) és k) és m) pontok szerinti munkáltatói jogot a humán erőforrás igazgató gyakorolja; az l) pont szerinti munkáltatói jogot az igazgatói közvetlen alárendeltségbe tartozó munkavállalók felett a szakterületet irányító igazgató gyakorolja, a főosztályvezetők esetében pedig nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy az Mt. 188/A (1) szerinti vezetőnek minősülnek. 7.4 A 7.2 és 7.3 pontban fel nem sorolt osztályvezetők, osztályvezetői besorolású munkavállalók és a főosztályvezetői közvetlen alárendeltségben lévő munkavállalók felett az a) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató és a humán erőforrás igazgató együttesen gyakorolja; a b) és c) pontok szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató gyakorolja; az d) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató és a humán erőforrás igazgató együttesen gyakorolja; az e) és f) pontok szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató, ha a szakterület főosztályvezetői alárendeltségbe tartozik, a szakterületet irányító főosztályvezető gyakorolja; a g) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató, a humán erőforrás igazgató és a Jogi Osztály vezetője együttesen gyakorolja; a h) pont szerinti munkáltatói jogot a gazdasági igazgató és a Jogi Osztály vezetője együttesen gyakorolja; az i) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató, ha a szakterület főosztályvezetői alárendeltségbe tartozik, a szakterületet irányító főosztályvezető gyakorolja; a j) és k) és pontok szerinti munkáltatói jogot a humán erőforrás igazgató gyakorolja; az l) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató, ha a szakterület főosztályvezetői alárendeltségbe tartozik, a szakterületet irányító főosztályvezető gyakorolja; az m) pont szerinti munkáltatói jogot a humán erőforrás igazgató gyakorolja. 6

8 7.5 Az osztályvezetők, osztályvezetői besorolású munkavállalók közvetlen alárendeltségében lévő munkavállalók felett az a) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató és a humán erőforrás igazgató együttesen gyakorolja; a b) és c) pontok szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató gyakorolja; az d) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató és a humán erőforrás igazgató együttesen gyakorolja; az e) és f) pontok szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító osztályvezető, vagy osztályvezetői besorolású munkavállaló gyakorolja; a g) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató, ha a szakterület főosztályvezetői alárendeltségbe tartozik, a szakterületet irányító főosztályvezető a humán erőforrás igazgató és a Jogi Osztály vezetője együttesen gyakorolja; a h) pont szerinti munkáltatói jogot a gazdasági igazgató és a Jogi Osztály vezetője együttesen gyakorolja; az i) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító osztályvezető, vagy osztályvezetői besorolású munkavállaló gyakorolja; a j) és k) és pontok szerinti munkáltatói jogot a humán erőforrás igazgató gyakorolja; az l) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító osztályvezető, vagy osztályvezetői besorolású munkavállaló gyakorolja; az m) pont szerinti munkáltatói jogot a humán erőforrás igazgató gyakorolja. 7.6 A csoportvezető közvetlen alárendeltségben lévő munkavállalók felett az a) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató és a humán erőforrás igazgató együttesen gyakorolja; a b) és c) pontok szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató gyakorolja; az d) pont szerinti munkáltatói jogot a szakterületet irányító igazgató és a humán erőforrás igazgató együttesen gyakorolja; az e) pont szerinti munkáltatói jogot amennyiben az adott csoport közvetlen igazgatói alárendeltségbe tartozik, úgy a szakterületet irányító igazgató, amennyiben pedig az adott csoport osztályvezetői alárendeltségbe tartozik, úgy az adott osztályvezető gyakorolja; az f) pont szerinti munkáltatói jogot a munkavállalót közvetlenül irányító csoportvezető (a munkavállaló közvetlen felettese) gyakorolja; a g) pont szerinti munkáltatói jogot amennyiben az adott csoport közvetlen igazgatói alárendeltségbe tartozik, úgy a szakterületet irányító igazgató, amennyiben pedig az adott csoport osztályvezetői alárendeltségbe tartozik, úgy az adott osztályvezető, a humán erőforrás igazgató és a Jogi Osztály vezetője együttesen gyakorolja; a h) pont szerinti munkáltatói jogot a gazdasági igazgató és a Jogi Osztály vezetője együttesen gyakorolja; az i) pont szerinti munkáltatói jogot amennyiben az adott csoport közvetlen igazgatói alárendeltségbe tartozik, úgy a szakterületet irányító igazgató, amennyiben pedig az adott csoport osztályvezetői alárendeltségbe tartozik, úgy az adott osztályvezető gyakorolja; a j) és k) és pontok szerinti munkáltatói jogot a humán erőforrás igazgató gyakorolja; az l) pont szerinti munkáltatói jogot amennyiben az adott csoport közvetlen igazgatói alárendeltségbe tartozik, úgy a szakterületet irányító igazgató, amennyiben pedig az adott csoport osztályvezetői alárendeltségbe tartozik, úgy az adott osztályvezető gyakorolja; az m) pont szerinti munkáltatói jogot a humán erőforrás igazgató gyakorolja. 7.7 Ahol a szakterületet irányító igazgató a humán erőforrás igazgató, ott a szakterületet irányító igazgató és a humán erőforrás igazgató által gyakorolni rendelt munkáltatói jogokat a humán erőforrás igazgató egy személyben gyakorolja. 7

9 A 7.1. g) pont szerinti munkáltatói jogot a 7.4., 7.5., 7.6., és 7.9. pontok szerinti esetekben a jogkörgyakorló közvetlen felettese az érintettek egyidejű írásos tájékoztatása mellett magához vonhatja, s az így magához vont jogkörben eljárhat. A munkáltatói jogkörben hozott, vagy tervezett intézkedésről a vezérigazgató bármikor tájékoztatást kérhet, a munkáltatói jogot bármely esetben és tárgykörben az vezérigazgatói határozattal magához vonhatja, az így magához vont jogkörben eljárhat, illetőleg annak gyakorlását vezérigazgatói határozattal a Társaság más munkavállalójára ruházhatja át. 7.8 A DSV az f/1) pont szerinti munkáltatói jogot gyakorolja a vezénylés szerinti szolgálati idejében a munkaterembe munkavégzésre beosztott légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató és repülési adatfeldolgozó munkavállalók felett, valamint a toronykabinba a vezénylés szerinti szolgálati idejében a munkaterembe munkavégzésre beosztott légiforgalmi irányítók felett Az olyan munkavállalók esetében, akik nem légiforgalmi irányító munkakörben kerülnek foglalkoztatásra, de érvényes szakszolgálati engedéllyel rendelkeznek és ellátnak légiforgalmi irányítói feladatokat is, ezen munkavégzés tekintetében a 7.1 f/1) szerinti munkáltatói jogot eltérően a pontban foglaltaktól a szolgálatban lévő DSV gyakorolja. Amennyiben az ilyen munkavállalóval szemben légiforgalmi iránytói feladatok ellátása során elkövetett cselekménye/tanúsított magatartása miatt kell hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárást indítani a 7.1.g) szerinti jogkört az ATM légiforgalmi igazgató, a humán erőforrás igazgató és a Jogi Osztály vezetője együttesen gyakorolja A vezérigazgatót helyettesítő munkavállaló a vezérigazgató munkáltatói jogait gyakorolja, a 7.7. pont szerint magához vonhat munkáltatói jogokat, de azokat nem ruházhatja át a Társaság más munkavállalójára Projekt működés esetén a projekt feladatok tekintetében a 7.1.f) szerinti munkáltatói jogokat a projektvezető felett a projekt szponzor, a projekttagok felett pedig a projektvezető gyakorolja A munkáltatói jogok gyakorlása és a helyettesítés viszonya A 7.1. a), d), és g) pontokban meghatározott munkáltatói jogok tekintetében helyettesítésnek helye nincs kivéve a pontban meghatározott esetet. A 7.1 b), c), e), f), valamint a h) - m) pontjaiban meghatározott munkáltatói jogokat a helyettes gyakorolhatja. A munkáltatói jogkört gyakorló tartós akadályoztatása esetén vagy egyéb indokolt esetben a vezérigazgató a jogkörgyakorlást a 7.7. pontban foglaltak szerint átruházhatja, vagy magához vonhatja. 8. A munkavállalók jogai és kötelezettségei 8.1 A munkavállalók jogállását az Mt. és a végrehajtása tárgyában kiadott egyéb jogszabályok, a Társaság Kollektív Szerződése és a munkaszerződések határozzák meg, személyre bontott egyéni feladataik kereteit munkaszerződésük és munkaköri leírásuk, valamint a működésükre vonatkozó jogszabályok, előírások, szabványok, konkrét munkavégzésükkel összefüggő munkaköri kötelmeiket pedig a munkaköri leírásukban foglaltakkal összhangban munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjük egyedi utasításai határozzák meg. 8.2 A munkavállaló munkakörébe tartozó konkrét feladatainak meghatározását a munkaköri leírás rögzíti. 8.3 A munkavállaló jogai különösen: a) a jogszabályokban, valamint a Társaság belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában és az érdekképviseleti szervezetekkel kötött megállapodásokban rögzített jogok gyakorlása; 8

10 b) a munkavégzés feltételeinek javítására irányuló javaslattétel, vélemény-nyilvánítás a munkahelyével, a munkafolyamattal kapcsolatos kérdésekben; c) információhoz való jog a Társaság, ezen belül a munkaszervezete stratégiai céljai, célkitűzései és a munkavállalók nagyobb csoportját érintő döntések megismerése tekintetében; d) a gazdálkodási eredmények, bérezési elvek megismerése; e) a személyére vonatkozó, a HungaroControl Zrt-nél nyilvántartott adatok, dokumentumok megismerése; f) a Felügyelőbizottságban és az Üzemi Tanácsban választás útján történő részvétel és észrevételeinek szükség szerinti kifejtése; g) szabad döntésétől függően szakszervezeti tagként és tisztségviselőként részvétel az általa választott érdekvédelmi-érdekképviseleti szervezet munkájában. 8.4 A munkavállaló kötelessége különösen: a) munkaköri feladatait gondosan, szabályszerűen ellátni; b) a munkáltatói utasításokat pontosan, körültekintően, határidőben végrehajtani; c) munkakörével összefüggésben, delegálás alapján a projektfeladatokat pontosan, körültekintően, határidőben végrehajtani; d) az üzleti titkot megőrizni és a minősített adat védelmét biztosítani; e) nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot (pl. repülőeseményekkel összefüggő adatok), amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására; f) kötelessége a munkáltató által előírt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni és az előírt vizsgákat letenni; g) kerüljön minden olyan tevékenységet, ami a Társaság hátrányos megítéléséhez vezethet, vagy egyéb módon a Társaság érdekeit, jó hírnevét kedvezőtlenül érintheti. 8.5 A hatáskör túllépése az Mt ának (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő, a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetésére okot adó körülmény. 9. Összeférhetetlenség A hatályos jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokon túl a Társaság munkavállalói tekintetében a következő összeférhetetlenségi szabályok irányadók: 9.1 Az Mt (2) bekezdése szerinti közeli hozzátartozók (továbbiakban: közeli hozzátartozók) jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépését követően nem kerülhetnek egymással közvetlen alá-fölérendeltségi viszonyba. Amennyiben közeli hozzátartozók valamely tervezett munkáltatói intézkedés miatt közvetlen alá-fölérendeltségi viszonyba kerülnének, és erről az érintetteknek tudomásuk van, kötelesek ezt a körülményt a szakterületi igazgatónak, a vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók pedig a vezérigazgatónak az alá-fölérendeltségi viszony létrejötte előtt bejelenteni. A tájékoztatás elmulasztása esetén úgy kell eljárni, mintha a munkáltató tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette volna, és az Mt. 7. és ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 9.2 Amennyiben a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése előtt közvetlen aláfölérendeltségi viszony alakult volna ki, azt az érintettek jelen szabályzat hatályba lépését követő 15 napon belül kötelesek bejelenteni a szakterületi igazgatónak, a vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó munkavállalók pedig a vezérigazgatónak. Az összeférhetetlenséget a bejelentéstől számított 30 napon belül meg kell szüntetni. 9.3 Jelen pont alkalmazása szempontjából közvetlen alá-fölérendeltségi viszonynak kell tekinteni azt az esetet, melyben a közeli hozzátartozók egyike a másik vonatkozásában jogosult a munkavégzésre vonatkozó utasítás kiadására, vagy a másik teljesítményének értékelésére. 9

11 9.4 A Társaság egyetlen munkavállalója sem vehet részt olyan beszerzési, közbeszerzési eljárásban, melyben olyan ajánlattevő, vagy pályázó vesz részt, mellyel saját maga munkaviszonyban áll, melyben saját maga, vagy közeli hozzátartozója - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - tulajdonrésszel, részesedéssel bír, melynek közeli hozzátartozója vezető állású munkavállalója. Amennyiben az összeférhetetlenség ezen esete áll elő, az érintett munkavállaló köteles azt haladéktalanul jelezni a beszerzésért felelős vezetőnek, vagy a gazdasági igazgatónak, és az eljárásban a továbbiakban nem vehet részt. Jelen pontban foglaltak elmulasztása az Mt. 96. (1) bekezdésének a) pontja szerint minősül. 9.5 A Társaság munkavállalói munkaviszonnyal össze nem függő tevékenységeik során nem kelthetik azt a látszatot, hogy a Társaság képviseletében járnak el. Semmilyen körülmények között nem használhatják fel a HungaroControl Zrt-nél betöltött pozíciójukat arra, hogy egyéni célra kedvezményeket érjenek el üzleti partnereiktől, illetve a megszerzett információk révén részesedést, jutalékot biztosítsanak önmaguknak, vagy hozzátartozójuknak. 9.6 A légiközlekedés biztonságával összefüggésben a Társaság jogszabályban előírt repülésbiztonsági szervezetének (a továbbiakban: repülésbiztonsági szervezet) munkavállalója, vezetője vagy felettes vezetője légiközlekedési baleset, repülőesemény vagy légiközlekedési rendellenesség (a továbbiakban együtt: esemény) jogszabályban meghatározott szakmai kivizsgálásában repülésbiztonsági feladatkörében eljárva nem vehet részt, ha a vizsgált eseményben önmaga vagy közeli hozzátartozója [Ptk b) pont] érintett. A repülésbiztonsági szervezet tevékenységében a vizsgált eseménnyel összefüggésben feladatot nem láthat el olyan személy, aki érintett, vagy akinek közeli hozzátartozója érintett a vizsgált eseményben. Az eseményben érintettnek minősül az, aki az ANS/ATM tevékenységben részt vesz olyan esemény során, amellyel összefüggésben a közlekedésbiztonsági szervnek vagy a repülésbiztonsági szervezetnek jogszabály vagy belső szabályozás alapján intézkedést kell tennie vagy kivizsgálást kell lefolytatnia. A repülésbiztonsági szervezet vezetője gondoskodik arról, hogy az eseményben érintett személy helyett olyan személy lássa el a repülésbiztonsági feladatokat, akivel szemben az e pont szerinti kizáró ok nem áll fenn. Az eseményben érintett vezetőnek a vizsgált eseménnyel összefüggő repülésbiztonsági feladatait a felettes vezetője látja el. 10. Képviselet 10.1 A Társaság képviselete az alábbiak szerint történhet: a) A Társaságot a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és más hatóságok előtt. b) A vezérigazgató az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatja fel, a munkavállalók a kapott képviseleti jogot másra nem ruházhatják át. c) A vezérigazgató a Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti eseti meghatalmazással adott ügyben történő képviseletre feljogosíthatja a Társaság munkavállalóját (ügyleti képviselet). d) Helyettesítés során a helyettes saját képviseleti joga alapján képviseli a Társaságot A Társaság írásbeli képviselete a cégjegyzés. a) A vezérigazgató cégjegyzési joga önálló. 10

12 b) Az egyéb munkavállalók cégjegyzési joga együttes. Együttes cégjegyzés esetén meg kell különböztetni az első és a másodhelyi cégjegyzőt. Az első helyi cégjegyző felel a Társaság nevében aláírt okirat teljes körű megfelelőségéért. Amennyiben belső szabályzat eltérően nem rendelkezik, a második helyi cégjegyző a Társaság nevében aláírt okirat formai megfelelőségéért felel. A második helyi aláíró nem lehet az első helyi aláíró beosztottja. 11. Kapcsolattartás 11.1 A Társaság munkavállalói feladatkörükbe tartozó ügyekben a mindennapos operatív működés körében szóban és/vagy írásban kapcsolatot tartanak harmadik személyekkel, azonban a kapcsolattartás nem terjedhet ki jognyilatkozatok tételére, arra kizárólag a képviselet szabályai szerint kerülhet sor A Társaság vezetői feladatkörükkel összefüggő ügyekben kiadmányozási joggal rendelkeznek. A kiadmányozás részletes szabályait az iratkezelésre vonatkozó szabályzat tartalmazza A vezérigazgató a Társaság valamennyi tevékenysége vonatkozásában, az igazgatók pedig az irányításuk alá tartozó szakterület feladatkörével összefüggő kérdések tekintetében saját hatáskörükben, maguk vagy kijelölt beosztottaik útján tartanak kapcsolatot az állami, kormányzati, közigazgatási szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel, a polgári légiközlekedés egyéb résztvevőivel, illetve vesznek részt hazai és nemzetközi szervezetek, testületek, illetve intézményesített nemzetközi szakmai együttműködések munkájában A sajtóval való kapcsolattartás szabályait a Társaság külső kommunikáció rendjére vonatkozó szabályozása tartalmazza A projekt szervezetekben a külső kapcsolattartó személyéről, és a kiadmányozási jogról a Projekt Szabályzat rendelkezik. 12. Utalványozás 12.1 Az utalványozás kötelező írásbeli utasítás a kötelezettségvállalásokból eredő kifizetések teljesítésére, valamint a Társaságot megillető bevételek beszedésére, elszámolására Utalványozásra akkor kerülhet sor, ha a Társaságot szabályszerű kötelezettségvállalás, jogszabály, jogerős hatósági, bírósági határozat alapján esedékessé vált fizetési kötelezettség terheli, illetve kiegyenlített készpénzes számla elszámolása, vagy a Társaságot megillető bevétel beszedése indokolja Utalványozási joggal a vezérigazgató által a Társaság erre feljogosított munkavállalói rendelkeznek Az utalványozási jog gyakorlásának szabályait az utalványozás rendjéről szóló szabályzat tartalmazza. 13. A munkakör átadás-átvételének rendje 13.1 A jogszabályokban meghatározott átadás-átvételi szabályokon túl a Társaság munkavállalói munkakörének átadás-átvételére a következő szabályok alkalmazandók: A vezetői munkakört betöltő munkavállalók esetében személyi változás alkalmával kötelező a munkakör átadás-átvételi eljárás lebonyolítása. Egyéb esetekben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető elrendelheti a munkakör dokumentált átadásátvételét. 11

13 A vezetők személyében bekövetkező változás, illetve szervezeti egységek összevonása, áthelyezése esetén a szervezeti egység, a munkakör, illetve a folyamatban lévő ügyek átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni A munkakör ideiglenes átadása A munkakör ideiglenes átadására helyettesítés, vagy egyéb rendkívüli esetben kerülhet sor. Az ideiglenes átadást kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni, ha: a munkakör átadója, vagy átvevője ezt kifejezetten kéri; a munkakör átadása csak részben történik; a munkakör átadása értékkezeléssel is összefügg A munkakör végleges átadása A munkakör átadását a vonatkozó jogszabályok betartásával, a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés előtt kell végrehajtani, kivéve a rendkívüli felmondás esetében, amikor az átadás-átvételt a rendkívüli felmondás közlését követően haladéktalanul kell végrehajtani. Az átadás átvételnél, mint jogi aktusnál jelen kell lennie az átadónak, vagy akadályoztatása esetén meghatalmazottjának, az átvevőnek, valamint a közvetlen felettesnek, annak akadályoztatása esetén helyettesének, vagy megbízottjának. A jegyzőkönyvet a vezérigazgatói, igazgatói munkakör átadása-átvétele esetén a társasági igazgató, főosztályvezetői, osztályvezetői munkakör átadás-átvételénél a közvetlen felettes, annak akadályoztatása esetén helyettese, vagy megbízottja jelenlétében kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szervezeti egység feladatainak és ügyeinek helyzetéről szóló beszámolót, különös tekintettel a folyamatban lévő ügyekre, az átadás-átvételre kerülő dokumentációk, irattári anyagok, eszközök jegyzékét, az átadás-átvétel kezdetének és befejezésének időpontját, valamint az átadó teljeskörűségi nyilatkozatát. Az átadás-átvételi eljárást, ha az arra illetékes közvetlen felettes az adott szakterület folyamatos feladatellátásának biztosítása érdekében rövidebb határidőt nem rendel el, az elrendelést követő nyolc munkanapon belül végre kell hajtani. Az átadás-átvétel időtartama alatt a munkakör szabályszerű ellátásáért az átadó felelős. Ha az átadás valamely okból késedelmet szenvedne, vagy meghiúsulna, a közvetlen felettes jogosult átadót kijelölni. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy-egy példányát kapja az átadó, az átvevő, a közvetlen felettes, valamint a Humán Erőforrás Igazgatóság. 14. A belső szabályalkotás, belső normarendszer A Társaság szervezeti egységei közreműködnek a Társaság belső szabályozási tevékenységében, elkészítik a feladatkörükkel összefüggő belső szabályzók tervezeteit és felelnek a feladatkörükbe tartozó belső szabályzók naprakészen tartásáért. A Társaság működésének összehangoltságát, valamint feladatainak maradéktalan ellátását belső szabályozók és tájékoztató körlevelek kiadásával biztosítja. A belső szabályozókkal és tájékoztató körlevelekkel kapcsolatos részletes szabályokat a belső szabályalkotásra vonatkozó szabályzat tartalmazza. 12

14 14.1 Szabályzat Jogszabályi előírás, alapítói, illetve felügyeleti szerv utasítása, vagy vezérigazgatói döntés alapján kerül kiadásra. Általában az egész szervezetre vonatkozó témakört szabályoz, tevékenységekről, munkafolyamatokról és ehhez kapcsolódó jogokról, kötelezettségekről, magatartási szabályokról rendelkezik. Hatálya kiterjed a Társaság minden munkavállalójára Vezérigazgatói Utasítás A szervezet tevékenységét és működését érintő feladatokat a vezérigazgató utasításban szabályozza. Hatálya kiterjed a Társaság minden munkavállalójára. A Társaság teljes személyi állományára vonatkozó jogokat és kötelességeket megállapító, illetve társasági szintű feladatokat meghatározó normatív jellegű utasítást általában csak a vezérigazgató adhat ki, de indokolt esetben erre a vezetői munkakört betöltők számára felhatalmazást adhat Utasítás Az igazgatók, főosztályvezetők és osztályvezetők az irányításuk alá tartozó szakterület feladatainak végrehajtását utasítás kiadásával szabályozzák. Több szakterület feladatkörét érintő tevékenység végrehajtását a szakterület vezetői Együttes Utasítás kiadásával szabályozhatják. Hatálya az utasítást kiadó vezető, vagy vezetők irányítása alá tartozó szakterületekre, illetve munkavállalókra terjed ki Körlevél A Társaság egész munkaszervezetét, munkavállalóinak teljes körét érintő tájékoztató jellegű közleményeket a vezérigazgató körlevélben teszi közzé. Az igazgatók, főosztályvezetők és osztályvezetők az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek feladatkörével összefüggő tájékoztató jellegű közleményeket körlevélben teszik közzé. Több szakterület közösen is adhat ki körlevelet Kézikönyv Az igazgatók, főosztályvezetők és osztályvezetők az irányításuk alá tartozó szakterület speciális szakmai tevékenységének, illetve munkafolyamatainak végrehajtását kézikönyvben szabályozhatják. A kézikönyv hatálya kiterjed a szabályozott speciális szakmai tevékenységben, illetve munkafolyamatban feladatot ellátó valamennyi munkavállalóra Társasági Politikák Olyan önálló dokumentumok vagy egy adott szabályozás részét képező leírások, amelyek egy meghatározott témakörben rögzítik a társaság által felállított alapvető elveket, követelményeket, elvárásokat Munkavégzési előírások A szervezeti egység vezetője munkavégzési előírás (technológiák, gépkezelési-, műveleti-, mérési előírások, szabványok stb.) formájában szabályozhat olyan tevékenységeket, amelyeket egy jól körülhatárolt területen a munkavállalók meghatározott csoportja a teljes folyamattól függetlenül végez. 15. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény rendelkezéseinek értelmében a Társaság munkavállalója, aki a Társaság által lefolytatott közbeszerzési eljárásban önállóan, vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult, köteles vagyonnyilatkozatot tenni A vagyonnyilatkozat-tétel eljárási szabályait, valamint a vagyonnyilatkozatok kezelésével, őrzésével, továbbá az azokban foglalt adatok védelmével kapcsolatos rendelkezéseket a Társaság Vagyonnyilatkozati Szabályzata határozza meg. 13

15 16. Hatósági engedélyek kezelése és nyilvántartása A hatósági engedélyek beszerzéséért a Társaság azon szervezeti egysége felelős, amelynek feladatkörébe az SzMSz szerint az adott engedélyköteles tevékenység tartozik A Társaság hatósági engedélyeit a Compliance Osztály őrzi és tartja nyilván A hatósági engedélyek beszerzéséért felelős szervezeti egység vezetője a kézhezvételt követően haladéktalanul megküldi a hatósági engedély eredeti példányát a Compliance Osztálynak, amely azt nyilvántartásba veszi Amennyiben a hatósági ügyintézéshez szükség van az engedélyek eredeti példányára, az ügyintéző szervezeti egység vezetője azt írásban kikéri a nyilvántartásból, majd az ügy elintézését követően haladéktalanul visszaküldi a Compliance Osztálynak. 17. Repülésbiztonság- és Minőségirányítási rendszer (ISQMS) és Környezetirányítási rendszer (EMS) 17.1 A légtérfelhasználók biztonságának szavatolása érdekében a Társaság ISQMS rendszert működtet. Az ISQMS rendszer hatálya kiterjed a léginavigációs szolgáltatások előállítására és kiterjedhet a támogató szakterületek egy részének, vagy egészének tevékenységére is A Társaság valamennyi szervezeti egysége és munkavállalója köteles követni a Társaság repülésbiztonsági és minőségirányítási irányelveit A Társaság szervezeti egységei által követendő ISQMS eljárásokat a Társaság belső szabályai és kézikönyvei tartalmazzák A Társaság ISQMS rendszerének irányítását és felügyeletét a Biztonsági Igazgatóság látja el, a rendszer működtetéséért valamennyi érintett vezető felelős A környezetterhelés csökkentése és a fenntartható fejlődés biztosítására a Társaság Környezetirányítási rendszert működtet. A KIR (EMS) rendszer hatálya kiterjed a léginavigációs szolgáltatási tevékenységünkre A Társaság valamennyi szervezeti egysége és munkavállalója köteles követni a Társaság környezetirányítási irányelveit. A vonatkozó szabályozásokat a Társaság belső szabályai tartalmazzák. 18. Értelmező rendelkezések biztosítja : ellátja : ellenőrzi : elvégzi a szervezeti egység a feladatot maga látja el, és felelős annak teljesítéséért a szervezeti egység a feladatot maga látja el, és felelős annak teljesítéséért a szervezeti egység a konkrét feladat végrehajtását ellenőrzi, és amennyiben észleli, hogy az nem megfelelő, jelzést tesz a feladat végrehajtóját utasítani jogosult vezetőnek a szervezeti egység a feladatot maga látja el, és felelős annak teljesítéséért 14

16 felügyeli a szervezeti egység a tevékenységet általános jelleggel ellenőrzi, és amennyiben észleli, hogy az nem megfelelő, jelzést tesz a tevékenységért felelős személyt utasítani jogosult vezetőnek figyelemmel kíséri : a szervezeti egység az adott ügy, tevékenység fejleményeit nyomon követi, és az azzal kapcsolatban szükséges figyelemfelhívásokat időben megteszi gondoskodik : irányítja : koordinálja : közreműködik : részt vesz : támogatja a szervezeti egység a feladatot maga vagy indokolt esetben a feladat egy részének vagy egészének ellátására szerződött külső partner igénybevételével látja el, és felelős annak teljesítéséért vezetői vagy szakmai kompetencia alapján jogosult a feladatot meghatározni és kiadni úgy, hogy maga nem vesz részt annak operatív végrehajtásában a szervezeti egység felelőssége a feladat végrehajtásának biztosítása, a résztvevők körének meghatározása, munkaértekezletek összehívása, határidők figyelése és betartatása; szükség esetén a Stratégiai és Projekt Menedzsment Osztály bevonásával a szervezeti egység saját feladatkörében részt vesz a feladat ellátásában, azonban felelősség csak az általa ellátott részfeladat tekintetében terheli a szervezeti egység saját feladatkörében részt vesz a feladat ellátásában, azonban felelősség csak az általa ellátott részfeladat tekintetében terheli a feladat elvégzéséhez saját feladatkörében segítséget nyújt, azonban felelősség csak az általa ellátott részfeladat tekintetében terheli 15

17 KÜLÖNÖS RÉSZ A HungaroControl Zrt. munkaszervezetének felépítése, függelmi kapcsolatok, feladat-és hatáskörök

18 A HUNGAROCONTROL ZRT. SZERVEZETI ÁBRÁJA Vezérigazgató Repülőtéri Koordinációs Osztály Belső Ellenőrzési Csoport ATM Légiforgalmi Igazgatóság CNS és Műszaki Rendszerek Igazgatóság ANS Tervezési és Fejlesztési Igazgatóság Biztonsági Igazgatóság Gazdasági Igazgatóság Társasági Igazgatóság Humán Erőforrás Igazgatóság Vállalatfejlesztési és Külkapcsolati Igazgatóság Szolgálatvezetési Csoport Katonai Összekötő Csoport Radar Osztály Műszaki Fejlesztési Osztály SQM Osztály Kontrolling és Nemzetközi Pénzügyek Osztály Pénzügyi- Számviteli Osztály Jogi Osztály HR és Bér Osztály Repülésokt. és Dokumentációs Osztály Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Csoport CRDS Osztály Irányítási Rendszerek Osztály Kőrishegyi Radar Részleg ATS Rendszerfejlesztési Osztály Védelmi és Biztonsági Osztály Operatív Kontrolling Csoport Adó-, Vám- és Biztosítási Csoport Számlakezelési Csoport FB Titkárság HR Szolgáltatási és Munkaügyi Csoport Repülési Szakkönyvtár és Dokumentációs Csoport Külkapcsolati Osztály Légiforgalmi Tájékoztató Főosztály NOTAM Csoport Kiadványszerkesztő (PUB/SD) Csoport Távközlési (AFTN) Csoport Útvonaldíj (RCO) Csoport Repülőtéri Ir. Központ Repülőtéri Meteorológiai Részleg ATS Főosztály Áramlásszervező Csoport Légtérgazdálkodó Csoport Budapest Légiforg. Irányító Központ Technikai Rendszerfelügyelő Csoport Technikai Területek Üzemeltető Csoport Szoftverfejlesztő Csoport Informatikai és Mobilkommunikációs Osztály Püspökladányi Radar Részleg Ferihegyi Radar Részleg Navigációs és Kommunikációs Osztály Útvonal Navigációs Csoport Torony Komm. és Rádióállomás Üz. Légiforgalmi Módszertani Osztály Beruházási és Létesítményfelügyeleti Osztály Beruházási és Karbantartási Csoport Eszköznyilvántartási Csoport Létesítményfelügyeleti Csoport Likviditáskezelési Csoport Főkönyvi Könyvelési Csoport Beszerzési Osztály Anyaggazd. Csoport Beszerzési Csoport Társasági Titkárság Compliance és Szabályozási Osztály Szabályozási Csoport Compliance Csoport Bérszámfejtési és Tervezési Csoport Szakmai Képzési Csoport Oktatás Tervezési és Tananyag Fejlesztési Csoport Utazásszervezési Csoport Stratégiai és Projektmen. Osztály Marketing és Kommunikációs Osztály Repülésbejelentő Csoport (ARO) Csoport Repülőtéri Irányító Részleg Körzet Irányító Részleg Hálózat üzemeltetési Csoport AFTN Üzemeltető Csoport EU Monitoring és Társfin. Koordináló Iroda Bevezető Irányító Részleg Szerver üzemeltető Regionális Csoport Repülőtéri ATS Részleg Körzeti Irodatechnikai Repüléstájékoztató informatikai Részleg üzemeltető Csoport Repülési Adatfeldolg. és Adatközlő Részleg Vezérigazgató Igazgatóság Főosztály Osztály Csoport 17

19 1. A HUNGAROCONTROL ZRT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1.1 A szervezeti egységek jelzőszámai A szervezeti felépítéshez rendelt jelzőszám rendszer elsődleges célja a Társaság szervezeti felépítésén belüli alá-fölérendeltségi viszonyok bemutatása. A jelzőszámrendszerhez kötött egyéb rendelkezéseket (pl. pénzügyi-számviteli stb.) a Társaság más belső előírásai (szabályzatok, utasítások) rögzítik. Szervezeti azonosító Testület megnevezése FELÜGYELŐBIZOTTSÁG Szervezeti azonosító Szervezeti egység megnevezése Szervezeti kódok VEZÉRIGAZGATÓ VZIG Repülőtéri Koordinációs Osztály REKO Belső Ellenőrzési Csoport BELL ATM LÉGIFORGALMI IGAZGATÓSÁG ATMI Szolgálatvezetési csoport SVCS Katonai Összekötő csoport MILC CRDS Osztály CRDS ATS Főosztály ATSF Áramlásszervező Csoport (FMP) FLOW Légtérgazdálkodó Csoport (AMC) AMCU Útvonaldíj (RCO) Csoport RCOC Budapest Légiforgalmi Irányító Központ BLIK Körzet Irányító Részleg (ACC) BACC Bevezető Irányító Részleg (APP) BAPP Körzeti Repüléstájékoztató Részleg (FIC) BFIC Repülési Adatfeldolgozó és Adatközlő Részleg (FDO) BFDU Repülőtéri Irányító Központ RIRK Repülőtéri Meteorológiai Részleg (MET) FMET Repülőtéri Irányító Részleg (TWR) FTWR Regionális Repülőtéri ATS Részleg (REG) RTWR Légiforgalmi Tájékoztató Főosztály LFTF NOTAM Csoport NOTA Repülésbejelentő (ARO) Csoport AROU Kiadványszerkesztő (PUB/SD) Csoport PSDU Távközlési (AFTN) Csoport AFTN CNS ÉS MŰSZAKI RENDSZEREK IGAZGATÓSÁG CNSI Irányítási Rendszerek Osztály IRRO Technikai Rendszerfelügyelő Csoport TRCS Technikai Területek Üzemeltető Csoport TÜCS Szoftverfejlesztő Csoport SZCS Radar Osztály RADO Kőrishegyi Radar Részleg KRAD Püspökladányi Radar Részleg PRAD Ferihegyi Radar Részleg FRAD Navigációs és Kommunikációs Osztály NAKO Útvonal Navigációs Csoport UNCS Torony Kommunikációs és Rádióállomás Üzemeltetési Csoport TKCS 18

20 AFTN Üzemeltető Csoport AÜCS Informatikai és Mobilkommunikációs Osztály ITOP Hálózat Üzemeltetési Csoport HÜCS Szerver Üzemeltető Csoport SZÜZ Irodatechnikai Informatikai Üzemeltető Csoport IRIN ANS TERVEZÉSI ÉS FEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG ATFI Műszaki Fejlesztési Osztály MÜFO ATS Rendszerfejlesztési Osztály ATRO BIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG REBI Védelmi és Biztonsági Osztály VÉBO Légiforgalmi Módszertani Osztály LFMO SQM Osztály SQMO GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG GZDI Kontrolling és Nemzetközi Pénzügyek Osztály KNPO Operatív Kontrolling Csoport OKCS EU Monitoring és Társfinanszírozásokat Koordináló Iroda EUTI Pénzügyi-Számviteli Osztály PSZO Főkönyvi Könyvelési Csoport FKCS Számlakezelési Csoport SKCS Likviditáskezelési Csoport LKCS Eszköz-nyilvántartási Csoport ENCS Adó-, Vám- és Biztosítási Csoport AVCS Beruházási és Létesítményfelügyelei Osztály BELO Beruházási és Karbantartási Csoport BKCS Létesítmény-felügyeleti csoport LFCS Beszerzési Osztály BSZO Anyaggazdálkodási Csoport AGCS Beszerzési Csoport BECS TÁRSASÁGI IGAZGATÓSÁG TSGI Jogi Osztály JOGO Társasági Titkárság TÁTI Felügyelőbizottsági Titkárság FETI Compliance és Szabályozási Osztály CSZO Complaince Csoport COMP Szabályozási Csoport SZAB HUMÁN ERŐFORRÁS IGAZGATÓSÁG HERI HR és Bér Osztály HRBO HR Szolgáltatási és Munkaügyi Csoport HRCS Bérszámfejtési és Tervezési Csoport BTCS Repülésoktatási és Dokumentációs Osztály RODO Repülési Szakkönyvtár és Dokumentációs Csoport RSZD Szakmai Képzési Csoport SZAK Oktatás Tervezési és Tananyag Fejlesztési Csoport OTCS VÁLLALATFEJL. ÉS KÜLKAPCS. IGAZGATÓSÁG VFKI Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Csoport KMCS Külkapcsolati Osztály KÜKO Utazásszervezési Csoport UTCS Stratégiai és Projektmenedzsment Osztály SPMO Marketing és Kommunikációs Osztály MAKO 19

21 2. VEZÉRIGAZGATÓ Függelmi kapcsolat: Alárendelt szervezeti egységek: A vezérigazgató tekintetében a munkáltatói jogokat a Részvényes gyakorolja. Repülőtéri Koordinációs Osztály Belső Ellenőrzési Csoport ATM Légiforgalmi Igazgatóság CNS és Műszaki Rendszerek Igazgatóság ANS Tervezési és Fejlesztési Igazgatóság Biztonsági Igazgatóság Gazdasági Igazgatóság Társasági Igazgatóság Humán Erőforrás Igazgatóság Vállalatfejlesztési és Külkapcsolati Igazgatóság A vezérigazgató gondoskodik a Társaság a légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) meghatározott feladatainak ellátásáról. A vezérigazgató ellátja a Társaság ügyvezetésével, a Társaság operatív irányításával, munkaszervezetének kialakításával kapcsolatos feladatokat a hatályos jogszabályok, az Alapító Okirat és a Részvényesi határozatok, valamint a vezérigazgatói határozatok által meghatározott keretek között. A vezérigazgató gondoskodik arról, hogy a Társaság munkaszervezete a vonatkozó szabályoknak megfelelően működjön, a Társaság Stratégiájának végrehajtása érdekében. Ügyvezetési feladatkörében a vezérigazgató különösen: a) irányítja a Társaság üzleti tevékenységét; b) gondoskodik a Társaság képviseletéről harmadik személyekkel szemben, bíróság és más hatóságok előtt; c) elkészítteti a Társaság különböző időtávokra vonatkozó tervjavaslatait, tájékoztatja a Részvényest a Társaság terveiről, vezérigazgatói határozattal elfogadja és aláírja a Társaság Stratégiáját; d) elkészítteti, vezérigazgatói határozattal elfogadja és aláírja a Társaságnak a választott könyvvizsgáló által ellenőrzött és záradékkal ellátott, a mérleget és eredmény kimutatást is magában foglaló éves beszámolóját; e) negyedévente elkészítteti, vezérigazgatói határozattal elfogadja és aláírja a Részvényes, valamint a Felügyelőbizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság gazdálkodásáról, vagyoni helyzetéről, pénzügyi helyzetéről és üzletpolitikájáról szóló jelentést; f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság munkavállalói felett. A nem közvetlen alárendeltségébe tartozó munkavállalóak vonatkozásában a munkáltatói jogok gyakorlását átruházhatja a jelen SzMSz-ben meghatározott vezetői munkakört betöltő munkavállalókra, és a munkáltatói jogkör gyakorlását a Társaság bármely munkavállalója tekintetében, bármikor magához vonhatja; g) gondoskodik a Társaság könyveinek vezetéséről; h) vezérigazgatói határozattal elfogadja és aláírja a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát a Felügyelőbizottság véleményének beszerzését követően; 20