Vérüket egy edénybe folyatták

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vérüket egy edénybe folyatták"

Átírás

1 Vérüket egy edénybe folyatták Etelközben a magyarok új szállásterületei a Dnyepertôl nyugat felé a Déli-Bug folyón és a Dnyeszteren át egészen a Duna torkolatvidékéig, a zömében szláv népességû erôs dunai bolgár állam határáig nyúltak. Délre a Fekete-tenger keskeny parti sávján és a Krím-félszigeten a Bizánci Birodalom birtokai húzódtak. Az elfoglalt folyóközben, meg az attól északabbra élô keleti szlávokra elôdeink súlyos adókat vetettek ki, gyakran támadtak rájuk, s úgy bántak velük, mint a foglyaikkal. Sokakat rabszíjra fûzve a Krím-félsziget nagyvárosába, Kerszonba hajtottak, és a rabszolgapiacon eladták ôket a bizánci kalmároknak. A kazár fennhatóságot lerázva Levédiából nyugat felé elinduló elôdeinket még csupán laza kötelékek fûzték egymáshoz. Etelközben azonban elérkezett az idô, hogy a legtekintélyesebb vezért, a Megyer törzs fejét, Álmost fejedelemmé emeljék. A hét törzs szövetségkötésének történetét Anonymus beszéli el krónikájában. A törzsfôk közös akarattal Ügyek fiát, Álmost választották vezérükké, és megesküdtek, hogy ezután mindig az ô nemzetségébôl állítanak fejedelmet. Majd pogány szokás szerint vérszer- Álmos fejedelemmé választása táplálni, És az a föld túlontúl megtelt hogy övéit már sem attal akar sem befogadni nem tudta a hét férfiú szabad magáés egyetértéssel vezérül és parancsolóul választotta k Ügye st, nak, sôt fiai fiainak is a végsô nemzedékig Álmo k fiát, és azokat, akik az ô nemzetségébôl származna 26 zôdést kötöttek, így szentesítve Álmosnak tett fogadalmukat. A nomád hagyomány szerinti szerzôdéskötést azonban egyedül III. Béla király történetírója említi, az eskü szövegét is ô toldotta a legendás eseményhez. Ibn Ruszta tudósítása szerint elôdeink állataikkal együtt vonulnak a sarjadó fûvel és a zöld vegetációval Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikôjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közel van. Ott marad télire és halászik A magyarok országa bôvelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van. A módosabb családok, a nemzetségfôk szolgálónépeikkel hatalmas csordáikat, nyájaikat terelve vándoroltak téli és nyári szállásaik között a kanyargó folyók, a Dnyeper, a Bug, a Dnyeszter, a Prut vagy a Szeret mentén. Álmos vezér nyári szállása valahol Kijev környékén lehetett. A nomád életformához ragaszkodó fôemberek szolgálatába szegôdött fegyverforgató szabad harcosok adták a gerincét az idôrôl idôre hadba vonuló magyar seregeknek. A köznép zöme azonban egész évben ugyanazon a szálláson élt, állataikat legeltették, s a közeli szántókon kölest, árpát, zabot termesztettek. Vérszerzôdés A magyar törzsek vezérei, megerôsítve Álmos fejedelemnek tett esküjüket, pogánymódra vérüket egy edénybe folyatták, fogadalmat téve arra is, hogy a hûtleneknek vére omoljon, és az esküt megszegôket örök átok sújtsa. (Székely Bertalan falképe)

2 ~ Görög kalmárral alkudozó magyar harcos Amikor a magyarok Kercsbe érnek, az elébük menô bizánciakkal vásárt tartanak írja az arab földrajztudós, Ibn Ruszta. Azok (a magyarok) eladják nekik a rabszolgákat és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszônyegeket és más bizánci árukat. Elôdeink a bizánci vásárokon hamar találtak vevôt portékáikra az értékes prémekre, cserzett bôrökre, míves fegyverekre, ahogy eladó állataikra is. Útjaik során egyre többet megtudtak a környezetükben élô népekrôl, szokásaikról, vallásukról, s már a kazár fennhatóság idején találkoztak a kereszténység tanításaival. Így eshetett, hogy Thesszaloniké püspöke, Cirill 861-ben éppen egy hitvitáról igyekezett hazafelé a kazár kagán udvarából, amikor magyarok támadtak rá, s farkasok módjára üvöltvén, meg akarták ôt ölni. Legnagyobb ámulatára a harcosok rátekintvén, Isten rendelésébôl megszelídültek, és egész kíséretével együtt békességgel elbocsátották. Évekkel késôbb fivére, Metód a Duna tájékán a bolgár határvidéken találkozott egy seregével portyázó ugor királlyal, aki fôpaphoz illôen, nagy tisztességgel bánt vele. 862-ben tudósít Szent Bertin Évkönyvének szûkszavú bejegyzése belviszály tört ki a keleti frankok között. Királyukra, Német Lajosra rátámadt a saját fia, a keleti tartományt kormányzó Karlmann. A lázadók a morvákkal és az ungrikkal szövetségben pusztították az országot. Minden bizonnyal ekkor bukkantak fel elôször egy nyugati fejedelem oldalán harcoló magyar csapatok a Havasok ölén. A sikeres hadjáratot hamarosan jó néhány másik követte. Tisztes fizetségért, s persze a gazdag zsákmány reményében elôdeink derekasan kivették részüket a Kárpátok koszorúján belül dúló csatározásokból. } A magyarok Kijev elôtt Anonymus szerint a magyarok Levédiából kimenve megostromolták a várost, de a kijeviek békét kötöttek velük, és minden évben arannyal, díszes öltözetekkel fizettek. (Vágó Pál festménye) A morva fejedelem, Szvatopluk szövetségeseként 881-ben valahol Bécs környékén összecsaptak a frankokkal, a nomád lovasság rohamát a kabarok egy csapata vezette. Szûk egy évtizeddel késôbb, 892-ben ismét bekapcsolódtak a frankok és a morvák között fellángoló csatározásokba, ezúttal a frank király, Arnulf oldalán. A hadi vállalkozásokon szerzett bôséges zsákmányból, a foglyokért kapott váltságdíjból és a katonai szolgálatokért a szövetséges uralkodóktól kapott fizetségbôl a fejedelmek és törzsfôk nemzetségei tekintélyes vagyonra tettek szert, gyarapodtak a harcosok, s az egész nép is. A fôemberek bársonyból szabott ruháikat arany- és ezüstveretek, prémek díszítették. A törzsfôk szállásain ötvösök, fegyverkészítôk iparkodtak, a kezükbôl kikerülô szablyákat, a lószerszámok vereteit már palmetták a magyar ötvösmûvekre késôbb oly jellemzô növényi díszítôelemek ékesítették. A bolgár cár, Simeon 894-ben Hadrianopolisznál szétverte a bizánci zsoldba szegôdött kazárokat, és hadai már Konstantinápolyt fenyegették. Szorongatott helyzetében Bölcs Leó császár követet küldött a magyarokhoz, és szövetséget ajánlott két fejedelmüknek, Árpádnak és Kurszánnak. Miután az Árpád fia, Levente által vezetett csapatok bizánci hajókon átkeltek a Dunán, hátba támadták és megsemmisítô vereséget mértek a bolgárokra. Szinte ugyanebben az idôben egy másik magyar had Szvatopluk seregével együtt pusztította a dunántúli frank tartományt, s a krónikás igencsak túlzó állítása szerint Pannónia lakosságát mind egy szálig kiirtották. 893-ban az arabok hadjáratot indítottak az Aral-tó vidékén élô karlukok és úzok ellen. A legyôzött nomádok mivel állataikat, legelôiket elvesztették megtámadták és elûzték földjükrôl a besenyôket. A magyarok ôsi ellenségei átkeltek a Volgán, és hamarosan felbukkantak a Dnyeper partján, Etelköz keleti határán. 27

3 Ôseinket felhozád Kárpát szent bércére Az etelközi szállásaikról napnyugat felé portyázó magyar lovasok a Kárpátok hágóin átkelve alaposan megismerték az égbenyúló hegyektôl körülvett tágas vidéket. A keleti sztyeppéket idézô széles pusztákon ügettek keresztül, s ha letáboroztak, folyópartok üde rétjein legeltették lovaikat. Hamar kifürkészték, hogy a mocsarakkal tarkított alföldi rónaság, meg a szélesen hömpölygô folyamtól, a Dunától nyugatra a dimbes-dombos, vadregényes erdôség nem egyetlen uralkodó birtoka, sokkal inkább birodalmak meg kisebb-nagyobb fejedelemségek határtérsége. A legerôsebbnek közülük a dunai bolgárok Dél-Erdélyig nyúló országa számított, a bolgár végek a Dunától keletre elterülô jórészt szlávok lakta senki földjéig nyújtóztak. E gyéren lakott avar pusztaság szegényes, apró falvaiban húzta meg magát az avarok maradéka. Az Avar Kaganátus széthullása után az egykori Pannóniába a keleti frank uralkodó vazallusai települtek, a Kis-Balaton mocsárvilágának közepén épült Mosaburgban a szláv Kocel fejedelem uralkodott. Az erdélyi sóbányákra meg a gazdag aranylelôhelyekre a 9. század elsô éveiben a bolgár kánok tették rá a kezüket. A Maroson és az Olt folyón dereglyéken szállított só még északra, a morvákhoz is eljutott. A Morva Fejedelemség az erôs frank hatalom árnyékában igyekezett megôrizni önállóságát. A nagy hegyek koszorúzta Kárpát-medence biztonságosabb szállásföldnek tûnt, mint Etelköz, amelynek határait fenyegetôen megközelítették a besenyôk, s bármikor könnyedén átkelhettek a Dnyeper gázlóin. Nem lehetett véletlen, hogy 894-ben a magyarok Bizánc oldalán hadba A magyarok bejövetele A Verecke híres útján diadalmasan bevonuló magyarok hoszszú vándorlásuk végén a Kárpátok koszorúzta tágas vidéken meglelték új hazájukat. (Feszty-körkép) szálltak a bolgárok ellen, és a morvákkal szövetségben kegyetlenül végigdúlták a frankok uralta Pannóniát, mintegy elôkészítve ezzel a késôbbi területfoglalást. A Fehérlómonda elmeséli, hogyan tettek szert a morva uralkodóval nomád módra kötött szerzôdéssel elôdeink új földjükre. Árpád fejedelem Kond vezér fiával, Kusiddal egy aranyos kötôfékkel, díszes nyereggel felszerszámozott fehér paripát küldött ajándékba Szvatopluknak, s mindössze egy korsónyi Duna-vizet, egy maréknyi füvet és egy göröngynyi földet kért érte cserébe. A morvák hercege habozás nélkül ráállt az alkura, mit sem sejtve arról, hogy a pusztai népek hagyománya szerint éppen ekkor adta el az országát. Rövidesen jöttek is a magyarok, hogy birtokba vegyék jussukat. Valójában elôdeink Szvatopluk váratlanul bekövetkezett halálával tarthattak igényt a vele szövetségben megszerzett földre. 895 tavaszán elérkezett az idô. A korábban sokszor megjárt úton Árpád a fôsereggel a Vereckei-kapun át bevonult az Alföldre. Készülôdött a nép is a hosszú útra, A hétmagyar A középkori krónikák a honfoglaló hét törzs vezérének Árpádot, Szabolcsot, Gyulát, Örsöt, Kündöt (Kendét), Lélt (Lehelt) és Vérbulcsút (Bulcsút) tartották. Valójában Lél és Bulcsú évtizedekkel késôbb a kalandozó hadjáratok idején szerzett hírnevet magának. Anonymus szerint a Szkítiából jövô elôdeinket, a hétmagyar (Hetumoger,) Álmos Árpád atyja, Elôd (Szabolcs atyja), Kond (Kurszán atyja), Ond (Ete atyja), Tas (Lél atyja), Huba, és Töhötöm (Harka atyja) vezette. Az bizonyos, hogy a honszerzést követô években eleink egyik vezére volt a bajorok által orvul meggyilkolt Kurszán, míg Tas Árpád unokája lehetett.

4 KELETI FRANK BIRODALOM M O R V A F E J E D E L E M S É G A d r i a i - t e P A N N Ó N I A n g e r S Z L Duna Á V Tisza ~ A honfoglalás 894-ben Pannóniában kalandozó magyarok visszavonulási területe AVAR PUSZTASÁG Maros Vereckeihágó Uzsokihágó O K B O L G Á B O Balgrad Radnaihágó R C Á R S Á G gyülekeztek az ökrök vontatta szekerek, a nyugatabbra lévô szállásokról már elindultak nyájaikkal a pásztorok, és a jószággal együtt lassan követték a hadakat. Ám idôközben az elôzô évben elszenvedett megalázó vereséget nem feledô Mosaburg bolgár cár követei rávették a besenyôket, hogy csapjanak le a szállásaikat elhagyni készülô magyarokra. A krónikák a fákról lezúdulva lovakat és barmokat elragadó besék a szó a régi magyar nyelvben sast, ragadozó madarat jelentett pusztításáról regélnek. A fejedelmi had már messze járt, túl a Havasok hágóin, a csekély létszámú utóvéd harcosai pedig nem állíthatták meg a rájuk rontó besenyôket. A szekereken vonuló, védtelenné vált nép jószágai zömét hátrahagyva az elébük tornyosuló hegyek szorosain át Erdélybe menekült. A besenyôk kegyetlen rohamában sokan lelték halálukat, az etelközi szállások keleti végein élôk többsége valószínûleg soha nem jutott el az égbenyúló hegyek ôrizte új hazába. A fôfejedelmet, Álmost sem említik többé a krónikák, a hagyomány szerint Erdélyben megölték, nem mehetett ugyanis be Pannóniába. Talán nem élte túl a besenyô támadást, de meglehet, hogy lejárt uralkodásának ideje, esetleg a népet ért súlyos vereség lehetett az oka, amiért feláldozták. A rituális gyilkossággal a magyarok hite szerint ereje, bölcsessége utódjára, Árpádra szállt, amire nagy szükség volt a honszerzés sikeréhez. Elôdeink lélekszáma a honfoglalás idején talán negyedés félmillió között lehetett. Noha a váratlan támadás súlyos csapást jelentett, Bíborbanszületett Konstantin császár erôsen túlzott azt írva, hogy amikor a besenyôk Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjaikat teljesen megsemmisítették. Az utóvéd csapatai minden bizonnyal óriási vérveszteséget szenvedtek, az állatállomány zömét megkaparintották a besenyôk, ám az Al-Duna felôl Erdélybe benyomuló magyarok gyorsan legyûrték a bolgárokat, és birtokukba vették az értékes sóbányákat. A csekély bolgár és szláv lakosság hamar meghódolt, az alföldi rónákat pedig a fôsereg és az elôzô évi pannóniai hadjáratból visszatérô had szinte egyetlen kardcsapás nélkül elfoglalta. A több mint fél évig tartó viszontagságos út végén a magyar törzsek a Megyer, Nyék, Kürtgyarmat, Tarján, Jenô, Kér és Keszi megérkeztek új hazájukba, és a nagy folyók partján, a mocsaraktól védett térségekben, a szigetközökben és a folyóvölgyekben felütötték jurtáikat. Jó néhány év eltelt még addig, amíg sikerült pótolniuk az elvesztett állatállományt, s újra szép nyájak, csordák, szilaj ménesek legelésztek a dús réteken. Eközben a keleti frankok királya, Arnulf éppen Itáliában hadakozott, míg a bizánci császárnak, Bölcs Leónak újra meggyûlt a baja a bolgárokkal, így nem sokat törôdtek azzal, mi történik birodalmuk szegélyén. L G Á Olt 895-ben betelepült magyarok erdélyi településterülete Békásszoros R 892-t követôen magyar fennhatóság alá került területek a bolgár végek O K Radnai-hágó Borgói-hágó Ojtoziszoros Bodzai-szoros 900-ban elfoglalt pannóniai területek 900-ban elfoglalt morva területek 900-ban elfoglalt keleti-frank területek Lovasroham A fergetegként száguldó magyar lovasok valósággal eltiporták a rémülten védekezô szlávokat. (Feszty-körkép) E T E L K Ö HONFOGLALÓ MAGYAR TÖRZSEK F e k e - t e t e Z r n g e 29

5 Tanyát verjünk, itthon vagyunk A magyarok bejövetelekor a hegyek koszorúzta rónaságot még mindenfelé ligetek, kisebb tölgyesek tarkították. A Tisza és jókora mellékfolyói óriási térségeket kalandoztak be, hónapokig vízzel borított széles ártereik terebélyes mocsarakkal váltakoztak. Elôdeink ugyanúgy jelölték ki az új szálláshelyeket, mint egykor Levédiában és Etelközben, körülfogva a fejedelem népének földjét, és tágas lakatlan földeket hagyva a törzsek területei között. A nyájat vigyázó pásztornép a kisebb-nagyobb folyók közelében telepedett meg. Az alföldi puszta sokkal csapadékosabb a sztyeppnél, ezért nyaranta a nedves ártéri rétek, télidôben az erdôs, zsombékos legelôk elegendô táplálékot nyújtottak az állatoknak. A csordák hóolvadás után az árterületek szegélyén húzódó falvak környékén, a magasabban fekvô dombhátakon idôztek, amíg levonultak a nagy árvizek. Azután a vizenyôs-lápos árterek kiszáradását követve egyre közelebb húzódtak a szeszélyesen kanyargó folyóhoz, ahol bôséggel sarjadt a kövér fû. A ménesek és gulyák zömét birtokló rangos fôemberek még valamelyest ragaszkodtak korábban megszokott nomád életmódjukhoz, s az év egy részében családjukkal és fegyveres kíséretükkel nemzetségi területeiket bejárva fölélték a köznép által adóként beszolgáltatott terményeket, javakat. A Kárpát-medence keleti felének megszállása után alig öt évvel, 900 tavaszán a sikeres észak-itáliai hadjáratból visszatérô magyar hadak mivel Arnulf császár halálával már nem korlátozta ~ Fôemberek átveszik a köznép terményadóját A nemzetségi vezetôk az év nagy részében kíséretükkel járták földjeiket, és a környékbeliek által nyújtott javakat fogyasztották. Ez a szokás tovább élt az Árpád-korban is: a királyi udvar egész évben vándorolt az országban, s egy-egy udvarházban idôzve eltartatta magát. ôket a frankokkal kötött szövetség esküje sem a Duna túlpartjáról érkezô csapatokkal egyesülve elfoglalták a nagy folyótól nyugatra elterülô erdôs-dombos térséget. Az egykori Pannónia szinte harc nélkül megszerzett földjét szintén törzsek és nemzetségek szerint vették birtokba. Ezzel a 900. év végére lezárult a Kárpát-medence egész területének megszállása, a honfoglalás. A szinte lakatlan határvidékeket, a Kárpátok szegélyén, a Bécsi-medencében és a Duna déli szakaszánál húzódó gyepûket vélhetôen az egykor a keleti pusztákon a magyarokhoz csatlakozott kabarok ôrizték. Ôrseiket távolban, 30

6 de egymáshoz közel állítják ki, hogy könnyen meg ne lepethessenek írta rólukbölcs Leó bizánci császár. A fejedelem népe, a Megyer vagyis a Magyar törzs eleinte a Vereckei-hágótól nem messze, a Felsô-Tisza vidékén telepedett meg, s hamarosan továbbvonult a Duna környékére. Anonymus szerint Árpád elôbb a Csepel-szigeten Kurszán vára Az óbudai római amfiteátrum a honfoglalás idején még csaknem sértetlenül magasodott Aquincum romjai fölé. A krónikák Kurszán várának nevezték, késôbb falai között szállt meg Árpád fejedelem is. A legenda szerint egy római vízvezeték közelében helyezték örök nyugalomra, amely kômederben folyik alá Attila király városába. állapodott meg, majd Pannónia megszerzése után birtokba vette Attila városát, Aquincumot. A rómaiak romjaiban is tiszteletet parancsoló kôépületei valósággal lenyûgözték a puszták fiait. A magyar vezérek még 900-ban követeket menesztettek a megszerzett területek elismertetésérôl és a békérôl tanácskozni az új keleti frank uralkodó, az alig hatéves IV. (Gyermek) Lajos udvarába. Ott azonban lekezelôen bántak a nomád fôemberekkel, ráadásul kémeknek tartva ôket elkergették a küldöttséget. Minthogy a békés közeledés kudarcot vallott, a Duna mindkét partján magyar csapatok indultak a királyság keleti határait védô bajor hercegség földjére. Az északra tartó hadra Linz környékén vereséget A pozsonyi csata 907. július 4 6. között Árpád fejedelem csapatai Pozsony mellett elôbb a Duna északi, majd a déli partján elôrenyomuló frank hadat zúzták szét. A menekülôket egészen Ennsburg váráig üldözték, s még az erôdítmény rájuk támadó ôrseregét is szétverték. A Sváb Évkönyv szörnyülködve foglalja össze az eseményeket: Liutpold herceget megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét meggyilkolták. } Aranyozott ezüstcsésze A nemzetségek elôkelôinek sírjába néha fegyvereik és veretes övük mellé helyezték nemesfém edényeiket is. Az aranyozott ezüstcsésze Zemplén környékén került elô, azon a vidéken, ahol a Megyer törzs elôször foglalt szállást. mértek Liutpold herceg és a passaui püspök kopjás, sodronyinges vitézei, a délen portyázó sereg azonban gazdag zsákmánnyal tért haza. A váratlan pusztítástól megrettent bajorok az újabb betörésektôl tartva sebtében erôs kôvárat építettek az Enns dunai torkolatánál. Ettôl kezdve Ennsburg mintegy hét évtizeden át vigyázta a folyónál húzódó magyar határt. Az ober Enns, vagyis az Ennsen túli, nagyon távoli vidék elnevezése, az Óperencia gyakran felbukkan a magyar népmesékben. A bajorok még az ellenük korábban többször fellázadó morvákkal is hajlandónak mutatkoztak szövetkezni a veszélyes szomszéd ellen. Ám rövidesen magyar hadak nyomultak be morva területre, és elfoglalták a széthulló ország keleti felét, Nyitra környékét. Ezzel 902-ben a Morva Fejedelemség sorsa megpecsételôdött, földjének egy része a magyar gyepûvidékbe tagolódott. Két évvel késôbb a bajorok a Fischa folyóhoz hívták találkozóra a magyarok egyik fejedelmét, Kurszánt, és a lakomaasztalnál kíséretével együtt ádázul meggyilkolták. A merénylet mégsem érte el célját, fôemberük elvesztése nem támasztott zûrzavart a magyarok között. Vélhetôen ekkor szûnt meg végleg a kettôs fejedelemség, s a két méltóság, a kende és a gyula addig megosztott hatalma a megerôsödött nagy fejedelem, Árpád kezébe került.

7 Veremház és jurta Elôdeink hosszú évtizedeken át idegen országokban kalandozva szereztek harci dicsôséget és bôséges hadizsákmányt, a magyarok földjét nem háborgatta ellenség. Egyre nagyobb területet mûveltek, szépen gyarapodott az állatállomány. Az Alföldön és a Kisalföldön, a hegyvidékek meg dombságok folyóvölgyeiben számtalan kisebb-nagyobb táblán érett a gabona, egymástól nyíllövésnyi távolságra néhány hajlékból álló apró települések születtek. ~ Veremház Az igen egyszerû veremház a földbe ásott alap fölé épített tetôszerkezetbôl állt. Két végén ágasfák támasztották alá a szelement, az egész tetôt tartó hosszú gerendát. A bejárat legtöbbször a déli oldalon nyílt, így az épületet nem járta át annyira a hideg északi szél, és némi fény hatolt a belsejébe. A honfoglalás kori magyar falu általában 5-15 nagycsaládnak nyújtott otthont. Az alig 3-4 méter széles és 4-5 méter hosszú, fából, nádból épített nyeregtetôs veremházakat nagyjából egy méter mélyen a földbe ásták, így nyáron hûvösebbek, télen melegebbek voltak. A sarokban kôbôl rakott vagy agyagból tapasztott kemence állt, füstje kémény híján az ajtónyíláson meg a tetô résein keresztül távozott. A házbeliek a fal mentén húzódó, olykor deszkával borított padkán, vagy szônyeggel, bôrökkel letakart szénán aludtak, a házimunkát a középen mélyített gödör szélére ülve, a lábat lelógatva végezték, itt szôttek, fontak, varrtak az asszonyok. Az edényeket a kemence melletti polcokon, a ruhákat ládákban tartották. Jó idôben a szabadban fôztek, a hasas cserépbográcsban rotyogott az étel, kedvelték a különféle gabonakásákat, a magvakat a kézi malomban ôrölték meg. A házak között terménytároló gödrök, vermek sorakoztak, a mûhelyekben a kovácsok, ötvösök keze alatt égett a munka. A fazekasok a gölöncsérek a kézi korongon formázott agyagedényeket kemencében égették ki. A veremházak, jurták csoportjai közé karámokat, szárnyékokat építettek az állatoknak, a kertek köré ásott árkok elvezették az esôvizet, egyúttal megakadályozták, hogy a jószág elbitangoljon. A házba csak télvíz idején és rossz idôben húzódtak be, akkor is fôként a nôk meg a gyerekek. A férfiak és az idôsebb fiúk szívesebben töltötték az idôt a kissé távolabb, az állatok közelében felvert sátrakban. A nemezzel fedett jurtákat egykor a sztyeppéken még szétszedve szállították, s röpke fertályóra alatt bárhol felállíthatták. Az új hazában már elmaradtak a hosszú vándorlások, a nomád sátrak azonban még hosszú ideig hozzátartoztak a falu képéhez. A 4-5 méter átmérôjû jurtában állandóan parázslott a tûz. Amikor összegyûlt a család, a bejárattal szemben, a tûzhely mögött ült a családfô, tôle jobbra telepedtek le a férfiak, balra a nôk. Ha becses vendég érkezett, ôt a családfô jobbján a tisztelethely illette meg, a szegényeknek és a szolgáknak közvetlenül a bejáratnál szorítottak helyet. A ruhákat ládákban vagy bôrzsákokban tartották, a fegyvereket, nyergeket, edényeket a faváz harmonikaszerûen összecsukható rácsához erôsített felsô lécekre akasztották. A sátor tartórúdjairól lecsüngô bálványfigurák tartották távol a rontást hozó szellemeket. Honfoglalás kori település Elôdeink sokáig ragaszkodtak a tágasabb, szellôsebb jurtákhoz. Szívesebben laktak sátorban, mint a sötét, füstös veremházban. A 12. század közepén hazánkon átutazó Freisingi Ottó német püspök feljegyezte, hogy a magyarok az egész nyarat és ôszt sátrak alatt töltik, télen térnek vissza lakóhelyeikre.

8 Receptek a honfoglalás idejébôl Káposztás birkahús A húst lefaggyúzzuk, feldaraboljuk, és sós vízben fôzni kezdjük. Amikor már eléggé megpuhult, hozzáadjuk a kockára vágott káposztát, és csomborral (borsikafûvel) ízesítjük. Nyárson sült marhahús lencsés köleskásával A feldarabolt marhahúst egy napig ecetes, sós lében pácoljuk, a páclébe hagymát, répát, petrezselymet teszünk. A húst nyárson megsütjük. A kásához megpirítjuk a kölest, felöntjük vízzel, és hozzáadjuk a néhány órával korábban beáztatott lencsét, meg az apróra vágott hagymát, végül sóval, majorannával ízesítjük. A település körüli réteken legeltették a szarvasmarhát, lovat, juhot, kecskét, az ólakban sertés hízott, az épületek között baromfi kapirgált. Az egykori nomád pásztornép néhány generáció alatt jórészt földmûvelô lett. A szántókat ekével, vaspapucsos fa ásóval mûvelték, az asszonyok sarlóval aratták a gabonát. A kölesen, búzán, rozson kívül zöldséget fôleg lencsét, káposztát, borsót termesztettek, bôven termett a dió, alma, körte, szilva, mogyoró, póznákra aggatva füzérekben száradtak az erdôn, mezôn gyûjtött bogyók, gombák, gyógyfüvek. A fejést a férfiak végezték, a tej feldolgozása már a nôkre maradt. A kancatejbôl bôrtömlôkben erjesztették a sa- } A jurta belseje ➀ Tûzhely ➁ Családfô helye ➂ Tisztelethely ➃ Férfiak oldala ➄ Nôk oldala ➅ Férfilátogatók helye ➆ Nôi látogatók helye ➇ Szegények és szolgák helye ➈ Családi vagyon bôrzsákokban és ládákban ~ Jurta A pusztai nomádok vándorlásaik során jurtáikat ökrös szekereken szállították. Amikor alkalmas szálláshelyet találtak, a sátrakat az asszonyok is könnyedén fel tudták állítani. A füstnyílás kör alakú keretéhez és a rácsos falhoz, a keregéhez rögzítették a tetôbordákat, végül a vázat nemezzel borították. anyagot kaptak. A nemezbôl díszes takarókat, szônyegeket, mellényt, süveget szabtak. A cserzett bôrökbôl ruhát, lábbelit, tömlôt meg nyerget varrtak, a bôrszíjakból lószerszám, öv készült. A jurta rácsozatát, tetôrúdjait és faaj- ➒ ➋ ➌ ➍ ➎ ➊ ➏ ➐ ➑ vanykás-édeskés ízû, enyhén alkoholos kumiszt, a nomád népek kedvelt italát. A juhok tejébôl vajat köpültek, túrót, sajtot és aludttejet készítettek, gyapjából fonalat fontak, s abból szôtték a ruhának valót. A nemezelés fáradságos munkájához a falu asszonyai közösen fogtak hozzá. A széttépdelt gyapjút forró vízzel meglocsolták, s addig tiporták, hengergették, dögönyözték, amíg tartós textil- taját az ácsok faragták, kezük munkáját dicsérték a holmik tárolására szolgáló ládák meg a fateknôk is. A boronaházakat egymásra fektetett gerendákból ácsolták, tetejüket rozsszalmával, vagyis zsúppal fedték. Bár egyik-másik településen kôépületek is emelkedtek, ilyen fényes hajlékot csak a legtehetôsebbek, a bôk engedhettek meg maguknak. 33

9 Ruhájuk brokát, fegyvereik ezüsttel kiverve Elôdeink hamisítatlan nomád viselete nem sokban különbözhetett a korábban kelet felôl érkezett sztyeppei lovas népekétôl. Talán ezért is vélték ôket a korabeli krónikaírók a hunok vagy az avarok rokonainak. A források igen keveset árulnak el ruháik szabásáról, díszítésérôl, inkább csak gazdagságukat hangsúlyozzák. Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejû emberek írja az arab Ibn Ruszta. Ruhájuk brokátból készült, fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak. A közrendû férfiak többnyire egyszerû ruhát viseltek, míg a vagyonos elôkelôk kaftánját a szegélyén és a nyakkivágásán pazarul díszítették. Apró préselt lemezdíszeket, átlyukasztott pénzérméket varrtak rá, s a bô ujjat karpereccel fogták össze a csuklónál. Magas nyakú ingük többnyire a vállnál gombolódott. Nemezbôl szabott vastagabb, vagy vékony, buggyos vászonnadrágjukat begyûrték a csizmaszárba. Puha talpú bôrcsizmájukat csak varrás díszítette, a fémveret ugyanis könnyen beleakadhatott volna a kengyelbe. Télvíz idején prémkabátot, posztószûrt vetettek a vállukra, a csizmára pedig prémet kötöztek. Fegyverövük hosszan lecsüngô végére az ötvösök bronzból, a tehetôsebbekére ezüstbôl, aranyból készült veretet szegecseltek. A díszvereten ábrázolt állat vagy növényi minta jelezte, hogy viselôje melyik nemzetségbe, törzsbe tartozik. A szíjon baloldalt függött a szablya és a készenléti íjtartó, jobb oldalon a nyíltegez és a tarsoly. Fegyverövet csak szabad férfiak, a nemzetség teljes jogú tagjai viselhettek. A harcos hûséget fogadott annak, akitôl az övet kapta. } Beregszászi süvegcsúcs A fôemberek fejfedôjét gyakran aranyozott, palmettákkal díszített ezüst süvegcsúcs ékesítette. E hagyományban gyökerezik a lovagok felövezésének középkori szertartása, amikor ünnepélyesen a fegyvernök derekára kötötték az övet, s átadták kardját, sarkantyúját. Az övre függesztett fegyverek, szerszámok vadászat vagy harc közben sem akadályozták a váll és a kar szabad mozgását. A férfiak fejükbe csúcsdíszes bôrvagy nemezsüveget csaptak. A ruhadarabokat füles fémgombokkal, pitykékkel fogták össze, a gombolást a nomád népek találták fel, és terjesztették el Európában. A nôk viselete alig különbözött a férfiakétól, csupán egy kicsit díszesebb volt. Ôk is inget, bô nadrágot és térd alá érô kaftánt hordtak. Az ing és a kaftán nyakát rombusz alakú, vagy kerek ezüst lemezdíszekkel varrták ki, veretekkel ékesített csizmájuk orra felkunkorodott. A felsôruházatukat összefogó övön tûtartó függött, benne az aszszonymunkához nélkülözhetetlen, madárcsontból faragott tûkkel. A hajukba gyöngyöket fontak, szívesen viseltek gömbcsüngôs fülbevalót és nyakláncot. Hajfonatkorongjaikat leggyakrabban állatalakok sas vagy turulmadár, szarvasünô díszítették, melyekrôl úgy vélték, hogy minden bajtól megvédik az ékszer viselôjét. Házasságkötés A férj átemelte aráját a küszöbön, szülei már vártak ôket a jurtában. A bemutatás szertartását ôsi szokás szerint a családi tûzhely körül, az ôsök szellemének lakhelyénél tartották. 34

10 szasan a prémek mellett pénzrôl, a lovak, csikók számáról alkudozva állapodtak meg a vételárban, amit aztán a vôlegény elküldött az eladó lány szüleinek. Az esküvôre a leány a maga szôtte gyolcsból megvarrta a vôlegény jegyingét. A menyegzô napján a menyasszonyt bekötött szemmel átvitték leendô otthonába, s hitvese a karjába kapva emelte át a jurta küszöbén, ügyelve, nehogy rálépjen, mert a hiedelem szerint ott lakoztak a rossz szellemek. A házasságkötés után az asszony már férje családjához tartozott. Elvégezte a házimunkát, nevelte a gyermekeket, mûvelte a kertet és gondoskodott az aprójószágról. Néha nem háztûznézôbe mentek a legények, hanem egyszerûen elrabolták a lányokat, miként Hunor és Magor is elragadta Dula fejedelem két leányát. Ám a lányszöktetés után ki kellett engesztelni a családját, de megesett, hogy az ilyen asszonyszerzésnek vérbosszú lett az ára. ~ Elôkelô fiatal pár A férfiak és a nôk egyszerû vászoningeit, veretes bôröveit, hegyes nemezsüvegeit, a pompás ékszerek legtöbbjét magyar mesteremberek készítették. A kaftánokhoz való drága kelméket, a bársonyt, brokátot arab és görög kereskedôktôl vásárolták. A fiúk kora gyermekkoruktól idejük javarészét nyeregben töltötték, terelték az állatokat, vagy harci játékokban mérték össze ügyességüket. Amint évesen elérték a felnôttkort, viselhették a veretes övet, és akár meg is házasodhattak. A legény apja kíséretében ment háztûznézôbe, hogy kikémlelje, mennyire ég a leány keze alatt a munka. Az égiek akaratáról elôjelek árulkodtak: ha az ifjú a lány otthona felé menet vas szerszámot látott, az szerencsét jelentett, ezzel szemben egy kötéldarab nem sok jóval kecsegtetett. Az elsô találkozás után a fiatalok családjai hos Hajfonatkorong A Rakamazon talált, aranyozott ezüstlemezbôl készült, turullal díszített hajfonatkorongokat elôkelô nô viselhette. A fiatal lányoknak még csak egy hajdíszük volt, párját vôlegényüktôl kapták. A férjes asszonyok már nem egy, hanem két copfba fonták a hajukat. } Elôkelô magyar harcos Az elôkelô magyar harcosok brokát kaftánjuk fölött könnyô bôrpáncélt viseltek. A fegyverövre akasztott szablyát, íjtartó tegezt aranyozott ezüstveretek díszítették.

11 Mesterségek ismerôi A honfoglalás korában a családok szinte mindent maguk készítettek. Az asszonyok szôtték a ruhákhoz a len- és kendervásznat, nemezt készítettek a szônyegekhez, a férfiak keze munkáját dicsérték a tartós halászhálók, a vesszôbôl font varsák, a vad- és madárfogó hurkok, csapdák, és persze az íjak meg a nyergek. Ám számos foglalatosság, különösen a fémmûvesség, a komoly mesterségbeli tudást igénylô vasolvasztás meg a kovácsmesterség kivételt jelentett. A vasat többnyire gyepvasércbôl nyerték, amit a centiméter magas, alig fél méter átmérôjû, agyagból és homokból épített kohókban, a bucakemencékben igen magas hôfokra hevítettek, majd a kiolvadt fémet öntôedényekbe folyatták. A cipó formájú még szivacsos szerkezetû, megdermedt vasbucát tömörítették, vagyis újra felizzították, és kikalapálták belôle a salakot. Ebbôl a félkész vastömbbôl formálták üllôiken a vasverôk a különféle szerszámokat ekevasat, sarlót, fejszét, ásót, kést, meg a kengyeleket, zablákat, nyíl- és lándzsahegyeket, fokosokat. A sok ezernyi harcos fegyvereihez, a temérdek lószerszámhoz rengeteg nyersvasra volt szükség. A vasöntôk településein egész évben faszenet égettek, pörkölték az ércet, és kohókban olvasztották fémet. A szablyák kovácsolásának fortélyait csak kevesen ismerték, a kardcsiszárok aprólékos gonddal edzették, kalapálták ki a borotvaéles acél pengéket. } Kovács A vasverô csupán egy-két fogóval és kalapáccsal remekmívû fegyvereket készített. A szablya pengéjét többféle minôségû vasból kovácsolta egybe, s az élét külön gonddal edzette. Fazekas A gölöncsér korongoláskor fésûszerû szerszámmal húzott egyszerû, hullámvonalas díszítést az edény falára. Aljára mesterjegyet, úgynevezett fenékbélyeget ütött. A legtöbb vasolvasztó telep a Sajó és a Bódva folyó közti hegyekben, a Bükkben és a nyugati országrészben mûködött, a fegyverkovácsok a fejedelmek, törzsi vezetôk szállásainak környékére köztük Somogyfajszra telepített mûhelyekben dolgoztak. Nem csak a vezérek és más fôemberek, a katonáskodó szabad harcosok is módfelett kedvelték a pompát, a kalandozó hadjáratok gazdag zsákmányából bôséggel jutott öltözetük, fegyvereik ékítésére. Az ötvösök beolvasztották a temérdek arany- és ezüsttárgyat, és a nemesfémbôl készítették a férfiak fegyverövének turult, sast, szarvast és növényi mintát ábrázoló vereteit, a remekmívû gyûrûket, karpereceket, a zablák, kengyelek díszítését. A harcosok veretes szíjon függô tarsolyukban ôrizték a tûzgyújtáshoz nélkülözhetetlen kovakövet, acélt, taplót, meg Vasolvasztás A patakmedrekben összegyûjtött gyepvasércet megpörkölték, majd bucakemencékben gyakran órán át olvasztották ki a vasat. Közben a mesterek a kürtôn át adagolták a faszenet, és egymást váltva élesztették fújtatóval a tüzet, így biztosítva az igen magas, C-os hômérsékletet.

12 a bajtól, rontástól óvó amuletteket. A kisméretû nagyjából 15 centiméteres tarsoly fedelét pazar rajzolatú aranyozott ezüstlemez ékesítette. Domborított és vésett palmettái a korabeli magyar ötvösmûvek jellegzetes leveles-ágas díszítôelemei leggyakrabban az alsó és felsô világot összekötô világfát ábrázolták, amelynek látszólag szeszélyesen összefonódó ágai az egész tarsolylemezt beborították. A fémmûvesség remekeivel, arany- és ezüstkorsókkal, ivócsészékkel, tálakkal csupán az elôkelôk büszkélkedhettek, a köznép egyszerû fa- és agyagedényeket használt. A fazekasmesterek, a gölöncsérek kézi korongjaikon formálták a cserépbográcsokat, a füles kancsókat, a bögréket, és a bordázott nyakú edényeket, majd kemencében kiégették ôket. A kalandozó seregek többnyire gyôztesen tértek haza a hadjáratokról, a harcosok mégis számtalan sebet kaptak a csatározásokban, és sokan közülük csak a vajákosok vagy a táltosok tudományának köszönhették életüket. A tudós emberek gyógyították a betegeket, ellátták a kardtól vagy nyílvesszôtôl szerzett sérüléseket, még betört koponya kezelésére is vállalkoztak. A sebet megtisztították és kiszedegették a csontszilánkokat, majd visszahajtották a fejbôrt, nehogy elfertôzôdjön a seb. A koponya meglékelését, azaz a trepanálást nyavalytörôsek, rossz szellemtôl megszállottak gyógyítására is alkalmazták, noha csak jelképesen, félig átfúrva a koponyacsontot. Az agyafúrt betegek zöme túlélte a mûtétet, és felgyógyult. A tölgyfaligetekkel tarkított síkságokon, a dombok és hegyek végtelen erdôségeiben eleink kedvükre ûzhették a Ötvös Az ötvösmester poncolótûvel ütögette a tarsolylemezbe az elôre bekarcolt díszítést. A hátteret kis kalapáccsal mélyítette ki, majd gazdagon aranyozta, ami kiemelte a palmettaminták kecses rajzolatát. } Nyeregkészítô A mester kemény hársból faragta ki a nyeregkápákat, puhább nyárfából a nyeregdeszkákat, majd ezeket bôrszíjakkal összefûzte. bölényt, ôstulkot, szarvast, vaddisznót, leteríthettek farkast, hiúzt, még barnamedvét is. Többnyire lóháton eredtek a préda nyomába, gyakran sólymot röptettek a fácán vagy nyúl után. A nagyvadat agarakkal, kopókkal hajtották fel, míg a fürjet vagy a foglyot a nyeregbôl leszállva ugrasztották ki a csalitosból. A vadat különbözô hegyû nyilakkal ejtették el: a nyusztra, cobolyra fa- vagy csonthegyû nyíllal lôttek, nehogy megsérüljön az értékes prém. Az alföldi rónaságot behálózó folyók, különösen a Tisza óriási lápos-mocsaras vízi világában mindig bôséges fogást remélhettek a halászok és a pákászok. Jól ismerték a halak járását és szokásait, többnyire vesszôfallal terelték ôket a hálóba, a tavakban vejszéket és varsákat állítottak az útjukba. Télen léket vágtak a jégen, úgy fogták ki a felszínre gyûlô zsákmányt. A legôsibb foglalkozások közé tartozó méhészkedés egész falvaknak nyújtott megélhetést. A födémesek kifüstölték a vadméhek odúit, és a lépekbôl kipergetették a mézet. Nem csupán édesítôszerként vették hasznát, mézsört is fôztek belôle, a méhviaszért pedig szép summát fizettek a külhoni kalmárok. } Koponyalékelés A trepanálásban, azaz a koponyalékelésben járatos táltosok nagy szakértelemmel csillapították a vérzést, fertôtlenítették a sebet, és ezüstlappal fedték le a szabadon maradt agyvelôt. Tarsolylemez A Latorca folyó völgyében, Szolyván elôkerült tarsolylemezen a háromlevelû palmetták végtelen hálót alkotnak. A felsô részhez szegecselt, bojtokra emlékeztetô öntött veretek ugyanolyanok, mint az egyszerû bôrtarsolyok rávarrott díszei. 37

Kalandozó hadjáratok a szláv népek ellen zsákmányszerző hadi vállalkozások: élelem,rabszolgák.

Kalandozó hadjáratok a szláv népek ellen zsákmányszerző hadi vállalkozások: élelem,rabszolgák. Levédia és Etelköz Levédia Kr.u.8.században magyarok többsége Magna Hungáriából délnyugati irányba vándorolt tovább. Szállásterület: Don folyótól az Azovi-tenger mellékéig - meótiszi terület Elnevezése:Levédiről

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

A HONFOGLALÓK VISELETE 1. Mik voltak a tarsolylemezek, szablyák, süvegcsúcsok, övveretek legfőbb motívumai? Palmetták. Mit jelent ez a szó? Legyezőszerűen szétterülő vagy szív alakú pálmalevél vagy lótuszvirág

Részletesebben

A MAGYAR NÉP EREDETE, VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS A MAGYAROK VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS

A MAGYAR NÉP EREDETE, VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS A MAGYAROK VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS A MAGYAR NÉP EREDETE, VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS A MAGYAROK VÁNDORLÁSA ÉS A HONFOGLALÁS A sztyepp: Kínától - Kárpát-medence térségéig 2. ée-től: nomád népek legeltető területe szkíták (iráni alánok) szarmaták

Részletesebben

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

Történelem Versenyfeladatok

Történelem Versenyfeladatok Csapat száma: Történelem Versenyfeladatok Szeretném azt hinni, hogy Magyarország van, volt és lesz. (Gróf Széchenyi István) Gyömrő, 2017. 06. 1-2. Készítette: Komjáthy Károly gyógypedagógus 1. Feladat.

Részletesebben

FOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz,

FOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz, FOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz, Bíborbanszületett Finnugor kor Onogur-Hungary, Hongrie Iszim, Tobol

Részletesebben

A Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! című történelmi műveltségi vetélkedő megoldásai

A Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! című történelmi műveltségi vetélkedő megoldásai A Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! című történelmi műveltségi vetélkedő megoldásai 1. Feladat megoldásai: Egészítsék ki a következő szakirodalom részletet a megfelelő nevekkel! Elemenként 0,5-0,5 pont

Részletesebben

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése. Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE 14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha

Részletesebben

Az ókori rómaiak öltözete. Készítette: Deme Viola 6.a

Az ókori rómaiak öltözete. Készítette: Deme Viola 6.a Az ókori rómaiak öltözete Készítette: Deme Viola 6.a A férfiak viselete toga és köpenyek Toga és köpenyek (pallium) A tunica felett többféle, különböző formájú leplet, köpenyt viselhettek a rómaiak. Mind

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

SOLYMÁSZATUNK HAGYOMÁNYA

SOLYMÁSZATUNK HAGYOMÁNYA SOLYMÁSZATUNK HAGYOMÁNYA DUHAY GÁBOR MAGYAR SOLYMÁSZ EGYESÜLET A TURUL LEGENDA SZEREPE A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN A TURUL AZ ŐSHAZÁBAN A FEJEDELMEK KERESETT VADÁSZMADARA VOLT ÍRÁSOK A MAGYARSÁG ŐSTÖRTÉNÉTÉRŐL:

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

Érd 775 Helytörténeti verseny. I. forduló

Érd 775 Helytörténeti verseny. I. forduló Érd 775 Helytörténeti verseny I forduló 1 Melyik a kakukktojás, és miért? (Több válasz is lehetséges, a helyes válaszok plusz pontot érnek! Nem fogadjuk el azonban azt a választ, hogy Margit vagy Hedvig

Részletesebben

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában

6. ábra A múmiákat rejtô díszes koporsók 150 éven át pihentek egy elfalazott, mindenki által elfeledett kriptában a váci Fehérek templomában letörték, de azt nem tudhatjuk, hogy ki tette ezt: Ötzi vagy egy társa, esetleg az ellenségei? A nyílvesszô behatolási szögébôl az is kiderült, hogy aki rálôtt Ötzire, feltehetôen lejjebb a hegyoldalon,

Részletesebben

33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere

33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere 33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere Honfoglalás Ha a mai kifejezést használjuk a logisztikai teljesítmény is figyelemreméltó. Azaz a teljes állatállományát is magába foglaló,

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

SAVARIA ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY

SAVARIA ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY A tanuló kódszáma: Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! 1. Írjon I-t az igaz, H-t a hamis állítás elé! a) A római hadsereg alegysége a

Részletesebben

Javítókulcs a Gloria Victis verseny 2015-ös feladatsorához

Javítókulcs a Gloria Victis verseny 2015-ös feladatsorához 1. Keresztrejtvény Vízszintes: Javítókulcs a Gloria Victis verseny 2015-ös feladatsorához 1. A sámánizmus egyik változata, melynek követői az ég urát imádják. Tengrizmus 2. Keletről magunkkal hozott bőrkészítési

Részletesebben

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 A magyar művelődéstörténet korszakai I. Korai szakasz (előmagyar kor, ősmagyar kor, a honfoglalás kora) II. A magyarok és a X. századi Európa

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

ALFÖLD KALOCSAI SÁRKÖZ

ALFÖLD KALOCSAI SÁRKÖZ Alföld Kalocsai Sárköz 93 ALFÖLD KALOCSAI SÁRKÖZ A honfoglalás óta magyar lakta területet, a törökök már 1526-ban elfoglalták. Az elmenekült lakossága csak 1686 után tért vissza. Délrõl bunyevácok is betelepültek,

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

288. Arvisura - Az Avarok kettős birodalma Mikó-Halics rovása 769-805 között

288. Arvisura - Az Avarok kettős birodalma Mikó-Halics rovása 769-805 között 288. Arvisura - Az Avarok kettős birodalma Mikó-Halics rovása 769-805 között Amikor (Kr.u.453-ban) Atilla meghalt és a hunok a Jász síkságról visszavonultak, a hun birodalom keleti részébe, csak Deédes

Részletesebben

Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele. Lőrinczné dr. Bencze Edit

Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele. Lőrinczné dr. Bencze Edit Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv kultúra az európai kultúra szerves részévé válásának alapvető feltételei és körülményei: a korabeli európai

Részletesebben

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 3 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 2013 ( 2 ) Erzsébet sokat imádkozott Árpád-házi Szent Erzsébet Ünnepe:

Részletesebben

JÓZSEF TÖRTÉNETE II. RÉSZ

JÓZSEF TÖRTÉNETE II. RÉSZ JÓZSEF TÖRTÉNETE II. RÉSZ A kereskedők Egyiptomban eladták Józsefet egy Potifár nevű embernek, a fáraó főtestőrének. Az Úr azonban Józseffel volt, így minden sikerült neki, amihez hozzáfogott. Látta Potifár,

Részletesebben

Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok!

Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok! Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok! Kéményseprőt látok, szerencsét kiáltok!" Talán sokunknak az agyába megfordult már a kérdés: miért is kiáltunk szerencse után, amikor meglátjuk a kéményseprőt? Miért

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

ATILLA ÉS A HUNOK. A Kárpát-medencéből indult el a vonaldíszes. kerámia, a földművelés, a házépítés Európába Kr.e. 57oo körül

ATILLA ÉS A HUNOK. A Kárpát-medencéből indult el a vonaldíszes. kerámia, a földművelés, a házépítés Európába Kr.e. 57oo körül ATILLA ÉS A HUNOK A Kárpát-medencéből indult el a vonaldíszes kerámia, a földművelés, a házépítés Európába Kr.e. 57oo körül A körárkok a Kárpát- medencéből terjedtek szét A kőkörök a Kárpát- medencéből

Részletesebben

Vitézi Próba. Apród: Tárgyi feltételek: ing nadrág íj tegez 5 db nyílvessző

Vitézi Próba. Apród: Tárgyi feltételek: ing nadrág íj tegez 5 db nyílvessző Vitézi Próba Apród: ing nadrág 5 db nyílvessző fegyverek felismerése, megnevezése (, szablya, fokos, kelevéz) saját név leírása rovásírással 10 m-ről 40 cm oldalú négyzetbe 5 lövésből legalább 3 találat

Részletesebben

Így éltünk mi. Műhelyfoglalkozás sorozat a Rippl-Rónai Múzeumban. Tematika

Így éltünk mi. Műhelyfoglalkozás sorozat a Rippl-Rónai Múzeumban. Tematika Így éltünk mi Műhelyfoglalkozás sorozat a Rippl-Rónai Múzeumban Tematika Készíti a ZIPT Film Bt. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága TÁMOP 3.2.8./10/B-2010-0010 azonosító számú pályázata számára A program:

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET CSíKRÁKOS HONISMERETI ESSZÉ SZÉKELY ANGYALKA MÁRIA GÖRÖCSFALVA MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM 2014 1 Csíkrákos a Csíkszeredától 10 km-re, az Olt mentén helyezkedik el. Csíkrákos községhez még

Részletesebben

Múzeumi óra. I. Szabadon variálható feladatok

Múzeumi óra. I. Szabadon variálható feladatok Múzeumi óra Óra anyaga: A honfoglalás Foglalkozás ideje: 2011. május Foglalkozás időtartama: 45 sec Foglalkozás résztvevői: 5. oszt. 25 fő Foglalkozás helye: Rippl - Rónai Múzeum, Kaposvár, Fő u. 10. Foglalkozás

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYAROK NYOMÁBAN

A HONFOGLALÓ MAGYAROK NYOMÁBAN A modul kódja: HVH_KGF_10_1 A MODUL CÍME TÖRTÉNELMÜNK MEGHATÁRÓ KORSZAKAI A HONFOGLALÓ MAGYAROK NYOMÁBAN A modul felhasználási területe: 5. évfolyam ISKOLA NEVE: Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

Istenszülő Oltalmában. Görömböly búcsúja október 1.

Istenszülő Oltalmában. Görömböly búcsúja október 1. Istenszülő Oltalmában. Görömböly búcsúja. 2017 október 1. ELSŐ LÉPÉS A KÁRPÁT HAZÁÉRT BÚCSÚSTÁRSASÁG, BÜKKALJA 2017. OKTÓBER 7. GÖRÖMBÖLY, Miskolc szélén fekszik, a Bükk lábainál. Bár a morajló Nagyváros

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny

II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny iskolai forduló FELADATLAP 2014. április I. feladat Keresztrejtvény 1 2 3 Á S 4 5 6 7 8 R 9 O 10 A 11 12 13 14 15 A 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak Feladatlap lókedvelő könyvbarátoknak Összegyűjthető 56 / Név: Iskola, osztály:. Lakcím:. Elérhetőség: mail, telefon Beküldés határideje: 2012. április 13. Cím: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Gyermekkönyvtár

Részletesebben

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK

KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

MARTOS. batyuztak, vagyis a városokba hordták be terményeiket eladni.

MARTOS. batyuztak, vagyis a városokba hordták be terményeiket eladni. Felföld Martos 87 MARTOS Martos a Kisalföld észak-keleti részén fekszik. Naszvad, Imely, Izsa, Ógyalla, Komárom-szentpéter, Perbete, Hetény is ehhez a viseletcsoporthoz sorolható. Az egykori Komárom megyében,

Részletesebben

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,

Részletesebben

Látvány elemek koncepció terve

Látvány elemek koncepció terve Látvány elemek koncepció terve A A Modern Városok Program keretében megvalósuló Pangea Ökocentrum (Sóstói Többfunkciós Oktatási Központ) Építési Kivitelezési Tervdokumentációjához Építtető: Nyíregyházi

Részletesebben

Indiai titkaim 32 Két világ határán

Indiai titkaim 32 Két világ határán 2011 május 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Indiai értékelve titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Mérték Give Indiai titkaim 32 Give Indiai titkaim 32 Még 1/5 2/5 3/5 4/5

Részletesebben

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.

Részletesebben

VINCZE ZOLTÁN A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE

VINCZE ZOLTÁN A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE VINCZE ZOLTÁN A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE 1 Részletek a Romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai című tankönyvből, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár A szerző engedélyével 2 TARTALOM 1. A magyar

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

A folyók és az ember

A folyók és az ember Honnan erednek a folyóvizek? A folyók és az ember A folyók járása A lehulló csapadék a kőzetek repedéseiben és a talajban összegyűlve a forrásokon keresztül tör a felszínre. Közben e közegek meg is szűrik,

Részletesebben

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI

Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI 1. IDŐSZALAG Tegyétek időrendi sorrendbe a Marosvásárhellyel

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com 2 dolog (Hunicillin, 2010.01.07 01:06) 1. Kedves Raszputyin, A vérörökség/génörökség nagyságrendekkel fontosabb annál, mint arról Te most vélekedsz. A magyar mentalitást minden szaron összeveszőnek leírni

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben

HAGYOMÁNYŐRZŐ JURTA TÁBOR Gasztronómia

HAGYOMÁNYŐRZŐ JURTA TÁBOR Gasztronómia Vállalkozásunk egy hagyományőrző, felépítését tűzte ki célul interaktív turisztikai központ kezdi meg működését. A fő célja a turáni népcsoportba tartozó népek viseletének, életének fegyverforgatásának

Részletesebben

A játék célja. A játék tartozékai. A játéktáblák

A játék célja. A játék tartozékai. A játéktáblák Szabályfüzet A középkorban minden nemesnek az volt a legfontosabb, hogy minél nagyobb terület fölött uralkodjon, és minél nagyobb befolyást szerezzen a királyi udvarban. A beházasodás más nemesi családokba

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont

1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 7-8. OSZTÁLYOS TANULÓK SZÁMÁRA 2014/2015 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

Indiai titkaim Bulgária útjain

Indiai titkaim Bulgária útjain 2011 január 24. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 December 14-e volt, hideg téli nap. Már dél is elmúlott, mire végre átkeveredtünk a Dunán, Vidinnél. Romániát

Részletesebben

269. Arvisura - Népek csatája (Atilla története 2. rész)

269. Arvisura - Népek csatája (Atilla története 2. rész) 269. Arvisura - Népek csatája (Atilla története 2. rész) Budavára 24 öl széles és ugyanolyan hosszú négyszögletes vár volt. Elöl 24 oszlopon nyugvó, 5 öl széles és 5 öl hosszú védett bejárattal. Alatta

Részletesebben

A TISZÁNTÚL HONFOGLALÁS- ÉS ÁRPÁD-KORI

A TISZÁNTÚL HONFOGLALÁS- ÉS ÁRPÁD-KORI A TISZÁNTÚL HONFOGLALÁS- ÉS ÁRPÁD-KORI NÉPESSÉGÉNEK SZOCIODEMOGRÁFIÁJA Doktori (PhD) értekezés Hüse Lajos Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Debrecen, 2003 5 Ezen értekezést a Debreceni Egyetem TTK

Részletesebben

Nimród Próbája. A nap végén egy kétkarú mérlegen mérjük le, hogy milyen rangot ért el az íjász. (nyom-e akkora sújt tallérjainak az összessége)

Nimród Próbája. A nap végén egy kétkarú mérlegen mérjük le, hogy milyen rangot ért el az íjász. (nyom-e akkora sújt tallérjainak az összessége) Nimród Próbája A próba célja, hogy egy olyan kihívást teremtsen íjászainknak, amely szolgálja azok testi és szellemi fejlıdését, valamint megpróbálja kitartását, erejét, ügyességét, gyorsaságát és í jásztudását.

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc. Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS

Részletesebben

SZKA_209_03. Alkudozzunk!

SZKA_209_03. Alkudozzunk! SZKA_209_03 Alkudozzunk! tanulói alkudozzunk! 9. évfolyam 23 3/1 ÉLET A RÓMAI PIACOKON Diákmelléklet (1) A római gazdasági élet egyik fontos ága volt a kereskedelem. Szárazon és vízen hatalmas árumennyiséget

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ www.magyarregeszet.hu AZ ŐSHAZÁTÓL A KÁRPÁTOKIG A LELETEKTŐL A VISELETEKIG Vándor poszterkiállítás a magyar őstörténet és honfoglaláskor régészeti kutatásának újabb

Részletesebben

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor A kerekfüstölő helye: Orosháza határában, a Felső-sós tanya 115. sz. alatt, Fekete Béla bekerített tanyaház portáján, a vásárhelyi Pusztán. A tanyát magát a jelenlegi tulajdonos

Részletesebben

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme 1 Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme A svájci állam kialakulása hétévszázados történelmi összerakó játék, mégpedig a legkülönfélébb színű, nagyságú és felületű elemekből. Létrejötte számtalan

Részletesebben

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam. Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Gábor Áron, a székely ágyúhős

Gábor Áron, a székely ágyúhős Hankó Vilmos Gábor Áron, a székely ágyúhős 1848 novemberében már egész Erdély elveszett a magyar ügyre nézve. Enyed, Torda, Dés, Szamosújvár után Kolozsvár is elesett. A székely tábort Marosvásárhelyen

Részletesebben

szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható

szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható Mi jut eszedbe a művészetről? szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható Mit jelent a művészet szó? mű (nem valódi) ember által csinált készített dolog teljesítmény, munka (kunst-német)

Részletesebben

1 gasztronómiai időutazás

1 gasztronómiai időutazás 1 gasztronómiai időutazás Marhahús tormával, kappan mézelt tésztával, leves kolbásszal és kenyérrel, kecsege sóban, pulyka, borjúbél tejben, borsos báránytüdő, bárányhús citrommal, savanyú káposztás marhahús,

Részletesebben

A csodaszarvas. A csodaszarvas (Szalai András rajza)

A csodaszarvas. A csodaszarvas (Szalai András rajza) A csodaszarvas Valamikor réges-régen az ősi napkeleten, ott, ahol a két nagy folyó önti vizét az égszínkék tengerbe, volt egy csodálatos szép és gazdag város, melynek híre a messze földet bejárta. Ur volt

Részletesebben

Hangos mesék, versek és ismeretterjesztő cikkek a szövegértés fejlesztésére. Pirosmalac. Hangos mese

Hangos mesék, versek és ismeretterjesztő cikkek a szövegértés fejlesztésére. Pirosmalac. Hangos mese Varázsbetű Mesetár Hangos mesék, versek és ismeretterjesztő cikkek a szövegértés fejlesztésére http://varazsbetu.hu/mesetar Pirosmalac Hangos mese (A hanganyag itt található: http://varazsbetu.hu/mesetar/pirosmalac)

Részletesebben

Régészet Napja május 26. péntek,

Régészet Napja május 26. péntek, Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi

Részletesebben

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka?

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Feladatok a meséhez 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! 2. Válaszolj! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Milyen munkaeszközökkel találkozott? Milyen munkahelyekre

Részletesebben

Kende, gyula és harka

Kende, gyula és harka Magyar történelem Kende, gyula és harka Fejedelmi méltóságok a korai magyar történelemben Dr. Celler Tibor A honfoglalás előtti évtizedek állapotáról elsősorban a kortárs ibn Ruszta (9. század második

Részletesebben