2009. Elméleti kézikönyv befektetés ösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok részére gyakorlati útmutatóval

Átírás

1 Elméleti kézikönyv befektetés ösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok részére gyakorlati útmutatóval Készült a Beruházásbarát Településekért Program keretében

2 2009. May Szeptember Hungary and the Community Customs Tartalomjegyzék Legislation Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 ELSÔ FEJEZET: módszertan 1. Stratégiai tervezés A befektetésösztönzési stratégia készítésének céljai a befektetésösztönzési stratégia kapcsolódásai a befektetésösztönzési stratégia értelmezései az erôforrások fejlesztésére épülô befektetés ösztönzési stratégia a befektetésösztönzési stratégia versenystraté gi ai megközelítése A befektetésösztön zési stratégia általános tartalmi elemei a befektetési szükségletek és potenciálok (lehetôségek) értékelése, elemzése Elôkészítés, illeszkedés Befektetési trendek elemzése Helyzetértékelés és SWOT-elemzés készítése Versenytárselemzés Célok és egyedi ajánlat ( USP ) kidolgozása, megfogalmazása az iparágak és földrajzi területek meghatározása (szegmentáció) Marketingstratégia Marketingcélok és marketingkommunikáció A marketingüzenet fô területei, témái Befektetésösztönzô kampány A településfejlesztésre koncentráló befektetés- ö sz tönzési stratégia kialakítása A stratégia fô jellemzôi a stratégia kapcsolódása az integrált városfejlesztési stratégiához A stratégiai tervezés folyamata Jövôkép, távlati célok Helyzetelemzés Belsô helyzetelemzés A befektetésekre várhatóan hatást gyakorló fôbb külsô tényezôk A befektetési döntéseket befolyásoló gazdasági folyamatok, döntések SWOT-analízis és visszacsatolás a megcélzott befektetôi szegmens(ek) meghatározása Versenytárselemzés és visszacsatolás Célok kitûzése és meghatározása a stratégia végrehajtása a célok elérésének útja(i) A stratégia végrehajtásának fôbb kockázatai az IVS-ben meghatározott akcióterületek és a befektetések szempontjából fontos fejlesztések viszonya A megvalósítás eszközei Nem beruházási jellegû önkormányzati tevékenységek Az integrált stratégia kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A településközi koordináció mechanizmusai Monitoring, értékelés és visszacsatolás Partnerség: A befektetésösztönzési stratégia beavatkozási területei, lehetséges prioritásai Javaslat a befek te tés ösztönzési stratégia tartalmi vázlatára és az elkészítés fô lépéseire Helyzetelemzés A belsô tényezôk helyzete a befektetésekre várhatóan hatást gyakorló külsô tényezôk helyzete

3 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May May Szeptember Hungary and the Community Customs Bevezetés Legislation a befektetési döntések aktuális trendjei, ezek várható átfogó hatásai SWOT -elemzés és visszacsatolás a megcélzott befektetôi szegmens(ek) meghatározása Versenytárselemzés A befektetésösztönzési célrendszer a stratégia végrehajtása a célok elérésének útja(i) A megvalósítás eszközei a stratégia végrehajtásának fôbb kockázatai a megvalósítás monitoringja, értékelése és a visszacsatolás Partnerség Esettanulmányok Brisbane Ausztrália Limerick Írország Łódź Lengyelország MÁSODIK FEJEZET: gyakorlati útmutató 7. Gyakorlati útmutató Vezetôi összefoglaló Helyzetértékelés A belsô tényezôk helyzete Elérhetôség Vonzáskörzet Településszerkezet Gazdaság Társadalom Munkaerôpiac és képzettség Települési környezet Elérhetô közszolgáltatások A település legfontosabb fejlesztései a befektetésekre várhatóan hatást gyakorló külsô ténye zôk áttekintése Befektetési döntések aktuális trendjei, várható átfogó hatásai SWOT elemzés a megcélzott befektetôi szegmens(ek) meghatározása, kiválasztása Versenytárselemzés Összegzés Befektetésösztönzési célrendszer Stratégia végrehajtása, ahhoz kapcsolódó intézkedések Közvetlen hatású intézkedések: Infrastruktúra fejlesztése: Humán erôforrás fejlesztése: A települési szervezet- és eszközrendszer fejlesztése: Marketingtevékenység: A befektetéseket közvetetten ösztönzô intézkedések: Az infrastruktúra fejlesztése: Humán erôforrások fejlesztése: A települési szervezet- és eszközrendszer fejlesztése: Marketingtevékenység: Célja: tudatos településmarketing és marketingkommunikáció Önkormányzati intézkedések hatáskör alapján: Megvalósítás eszközei Nem beruházási jellegû önkormányzati tevékenységek az integrált stratégia kidolgozásával és megvaló sí tásával kapcsolatos szervezeti elvárások A településközi koordináció mechanizmusai A stratégia végrehajtásának fôbb kockázatai a megvalósítás monitoringja, értékelés és visszacsatolás Partnerség Bevezetés A Kézikönyv az ITD Hungary Beruházásbarát Településekért Program keretében készült. Célja, hogy segítséget nyújtson az önkormányzatoknak ahhoz, hogy a befektetésösztönzési szempontokat saját fejlesztési stratégiájukba építhessék. A Kézikönyv szakértôi konzultációkkal kiegészítve szakmai segédletet ad a programban résztvevô települések befektetésösztönzési stratégiáinak elkészítéséhez. A program tapasztalatainak átvétele ugyanakkor hasznos lehet valamennyi település számára, amely a befektetések ösztönzésére irányuló tevékenységét az általános fejlesztési stratégia részének tekinti. Kézikönyvünk elsôsorban arra koncentrál, hogy a befektetésösztönzô tevékenységeket stratégiai keretbe illessze, ennél fogva kevesebb figyelmet szentel a befektetésösztönzés egyébként elen gedhetetlen részét képezô marketing témakörének. Szemléletmódját illetôen a kézikönyv arra törekszik, hogy a befektetésösztönzési célokat és szempontokat a településfejlesztés egyéb céljainak és szempontjainak rendszerébe foglalja, lehetôség szerint az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretébe illesztve a befektetésösztönzési stratégia elkészítését és végrehajtását. Kiadványunk két fô részbôl áll. Az elsô rész a befektetésösztönzési stra tégia készítésének elvi módszertanát ismerteti. Vázoljuk a stratégiák céljait, kapcsolódásaikat egyéb stratégiákhoz, és röviden bemutatjuk az erôforrásokra épülô ver senystratégiai megközelítésmódot, mint a stratégiák kialakításának fô elméleti alapját. A továbbiakban a befektetésösztönzési stratégiák fô tartalmi elemeit ismertetjük, ki emelve, hogy a stratégiának kapcsolatot kell teremtenie a külsô, befektetôi kereslet alakulása és a település saját, belsô erôforrásait érintô fejlesztési te vékenységei között. Az elsô rész harmadik fejezetében arról írunk, hogy miképpen kell kiegészíteni a településfej lesztési stratégiát befektetésösztönzési elemekkel, majd a befektetésösztönzés szem pontjából legfontosabb településfejlesztési beavatkozá sokat is megismerheti az olvasó. A befejezô részben három eltérô földrajzi helyzetû, mind társadalmi, mind gazdasági jellemzôit illetôen különbözô város befektetésösztönzési tevékenységeit mutatjuk be esettanulmányként. A második rész gyakorlati útmutatást nyújt a befektetésösztönzési stratégia elkészítéséhez. Az egyes fejezetek és alfejezetek a stratégia elkészítésének folyamatát követik, és lépésrôl-lépésre vezetik végig a Kézikönyv olvasóját a stratégia legfontosabb tartalmi elemein. 4 5

4 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May May Szeptember Hungary and the Community Customs Stratégiai Legislation tervezés zen I. Fejezet: Módszertan 1. Stratégiai tervezés 1.1. A befektetésösztönzési stratégia készítésének céljai A stratégiakészítés alapvetô célja, hogy az önkormányzat képessé váljon arra, hogy a befektetések vonzása érdekében kifejtett tevékenységeit beillessze a településfejlesztés általános rendszerébe. Más szavakkal: képes legyen hosszú távon is úgy kezelni a települési feladatokat, tennivalókat, hogy a települési fejlesztések alkotta kínálat összhangban legyen a várható befektetôi kereslettel. A befektetésösztönzési stratégia elkészítésének lehetnek: Közvetlen céljai: Új termelô vagy szolgáltató vállalkozások betelepítése; Már betelepült vállalkozások további beruházásainak ösztönzése; A betelepült vállalkozások megtartása. Közvetett céljai: Új munkahelyek teremtése, a meglévô munkahelyek megtartása; Nagyobb jövedelem termelése a település számára; Stabilabb helyi gazdasági szerkezet kialakítása. A rögzített és folyamatosan frissített stratégia egyúttal záloga annak is, hogy az önkormányzat befektetésösztönzési politikája kiszámítható és átlátható legyen. Ezt a befektetôk egyértelmûen pozitívan ítélik meg, és ennek révén az ITD Hungary is sikeresebben toborozhat befektetôket az adott területre A befektetésösztönzési stratégia kapcsolódásai A települések által végzett befektetésösztönzési tevékenység nem önálló, független tevékenység: számos ponton kapcsolódik a települések egyéb tevékenységeihez. A befektetésösztönzési stratégia ennek megfelelôen a települések fejlesztési dokumentumai között egy speciális részterületre koncentrál. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy az illeszkedjék a város általános fejlesztési célkitûzéseihez. a) Helyi gazdaságfejlesztés A befektetésösztönzés az önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenységének része, a gazdaságfejlesztési eszköztár egyik egyes településeken kitüntetett fontosságú eleme. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközeitôl az különbözteti meg, hogy kifejezett célja a befektetôk vonzása az adott térségbe, a már betelepült vállalkozások megtartása, illetve ezen vállalkozások ösztönzése újabb befektetésekre. b) Versenyképesség Általános értelemben: A régiók és városok akkor versenyképesek, ha gazdaságuk nyitott, az egy lakosra jutó jövedelmük tartósan magas és növekvô, a foglalkoztatottsági ráta továbbá magas szintû és nem csökkenô, vagyis ebbôl a jövedelembôl várhatóan a lakosság széles rétegei is részesülnek. 1 Kézikönyvünk készítésénél a versenyképességet a befek tetésösztönzés speciális céljainak megfelelôen, szûkebben értelmezzük. Befektetésösztönzési szempontból akkor tekinntjük versenyképesnek a települést, ha olyan kínálatot képes felmutatni, amely mind fizikai értelemben (pl. megfelelô adottságú telephely, megfelelô képzettségû munkaerô, stb.), mind a települést jellemzô szubjektív tényezôk tekintetében (pl. hozzáállás, általános imázs) megfelel a befektetni szándékozók által támasztott igényeknek és elvárásoknak. Az eredményes befektetésösztönzési stratégia hozzájárul a település versenyképességének növekedéséhez. Közvetlen eredményeként a település sikeresebben szerepelhet a befektetôkért folytatott versenyben, közvetett eredményeként pedig korszerûsödik a helyi ipar szerkezete, javulnak a helyi humán erôforrás minôségi mutatói, nônek az önkormányzat bevételei, tehát a település a fogalom szélesebb értelmezése szerint is versenyképesebbé válik. A befektetésösztönzési stratégia a fentiek értelmében a versenyképesség fokozásának vagy fenntartásának részét képezi. Céljait és tevékenységeit tekintve tehát illeszkednie kell azokhoz a célokhoz és tevékenységekhez, amelyek a település versenyképessége szempontjából meghatározóak. Két fontos szempontot kell figyelembe venni: 1. A kitûzendô célok és a megvalósítandó projektek jellege változó, idôvel tehát a versenykörnyezet megváltozásával új tényezôk válnak fontossá, míg mások leér tékelôdnek. 2. A stratégia eredményes végrehajtásával a település belsô erôforrásai is fejlôdnek, ennek megfelelôen a település egyre inkább versenyképessé válik. A település szándékai így mindinkább a magasabb hozzáadott értéket termelô, magasabb jövedelmezôségû, tudásintenzívebb befektetési tevékenység vonzására, megtelepítésére irányulhatnak. c) Településmarketing A településmarketing feladata egy-egy adott település mint 1 Lengyel - Rechnitzer (2000): A városok versenyképességérôl, p "termék", más településekhez viszonyított elônyeinek, vonzerejének feltárása és kommunikációja, továbbá e tulajdonságok lehetôség szerinti maximális és hatékony kihasználása annak érdekében, hogy a település által kitûzött különféle gazdasági és közösségi humán célok megvalósulhassanak. A településmarketing fókuszában tehát nem csupán a gazdasági értelemben vett jólét elérése áll, hanem a szélesebb értelemben vett lakossági jólété, tehát a kulturális, politikai, ökológiai jólété is. A fentiekbôl jól látható, hogy a befektetésösztönzés tulajdonképpen a településmarketing egyik speciális részterületét fedi le: speciális célcsoportot (befektetôket) céloz meg, nekik kívánja megmutatni egy speciális termék (település, mint potenciális telephely) vonzó tulajdonságait. Ezzel ugyanakkor hozzájárul a versenyképesség javításához is, ami újabb bizonyítéka az egyes tevékenységek közötti lehetséges szinergiáknak. d) Településtervezés Településtervezés alatt a településfejlesztési és településrendezési tevékenységek összességét értjük, amelynek során a fejlesztési típusú dokumentumokban rögzített fejlesztési célok mentén, azokra építve alakítják ki a település egészére vonatkozóan az egyes részterületek felhasználási módjait, illetve ehhez kapcsolódóan az építési lehetôségeket és szabályozókat. A befektetésösztönzési stratégia ezzel szemben csupán a gazdasági tevékenységek végzésére kijelölt területekkel foglalkozik, azaz a települési kínálatnak csupán egyes elemeire koncentrál. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a befektetésösztönzési stratégia függ a rendezési tervektôl, hiszen a stratégiát a többi területhez illeszkedve kell kialakítani (pl. infrastruktúrafejlesztés) A befektetésösztönzési stratégia értelmezései Az erôforrások fejlesztésére épülô befektetésösztönzési stratégia A befektetésösztönzési stratégia elvi kereteként célszerûen használhatjuk (Grant 2 nyomán) a stratégia erôforrásokra épülô fejlesztésének modelljét, az alábbiak szerint: Erôforrások: a stratégia készítésének elsô lépéseként azonosítjuk a település mozgósítható és a befektetések vonzása szempontjából értékelhetô erôforrásait (települési adottságok, munkaerô, közlekedés, stb.). Képességek: a második lépésben meghatározzuk azokat az erôforrás-kombinációkat, amelyek a települést egyedivé és a befektetôk számára vonzóvá teszik ( képességek, pl. a munkaerô rendelkezésre bocsátásának képessége, a telep- 2 Contemporary Strategy Analysis, Robert M Grant, 1998, Blackwell Publishers Inc. hely gyors létrejöttének, a közlekedés megszervezésének képessége, innovatív munkakörnyezet és a kapcsolatrendszer kialakításának képessége, stb.). Versenyelôny: meghatározzuk, hogy a településnek melyek azok az erôforrás-kombinációi, amelyek a versenytársaikénál jobban illeszkednek a befektetôk egyes típusainak igényeihez. Stratégia: kiválasztjuk azt a stratégiát, amely a külsô befektetôi környezet adta lehetôségek lehetô legjobb kihasználásával a versenyelônyök kihasználására épít. A hiányzó erôforrások meghatározása, az erôforrások fejlesztése: a fejlesztés eredményeként új erôforrásokat építünk ki, s ezzel javítjuk a versenyképességet A befektetésösztönzési stratégia versenystraté gi ai megközelítése A befektetésösztönzési stratégia segítségével az önkormányzatok a befektetésekért folyó versenyben elônyre tehetnek szert más, szintén a befektetôk vonzására törekvô önkormányzatokkal szemben. Versenyelôny alatt általános értelemben azt a helyzetet értjük, amikor egy-egy vállalat vagy település bizonyos idôszakon keresztül képes nagyobb profit elérésére, vagy rendelkezik a nagyobb profit elérésének képességével (Grant). Két típust különböztetünk meg: a) Költségalapú elônyrôl beszélünk akkor, amikor a település képes ugyanazt olcsóbban nyújtani, illetve b) különbözôség-alapú elônyrôl beszélünk akkor, amikor az adott település olyat kínál, amit senki más. A befektetésösztönzési stratégiánál általában a kettô kombinációját célszerû alkalmazni. Optimális esetben a település elfogadható vagy vonzóan alacsony költségszinten lesz képes valamilyen, az erôforrások egyedi kombinációjára alapozott elônyt nyújtani a potenciális befektetô számára. A versenyelôny forrása vagy már rendelkezésre álló adottságok lehetnek, mint például: a jó megközelíthetôség; a képzett munkaerô elérhetôsége; a kiépített infrastruktúra, stb. 6 7

5 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May May Szeptember A befektetésösztön Hungary and zési the stratégia Community általános Customs tartalmi Legislation elemei vagy a már rendelkezésre álló készségek, így például: Jobb alkalmazkodási készség a környezet változó feltételeihez; Innováció (belülrôl fakadó folyamatos megújulás); A vezetés hatékonysága ( leadership ), stb. 2. A befektetésösztönzési stratégia általános tartalmi elemei 2.1. A befektetési szükségletek és potenciálok (lehetôségek) értékelése, elemzése Elôkészítés, illeszkedés A befektetési szükségletek és lehetôségek felméréséhez elsôként azt kell tisztáznunk, hogy milyen célt kívánunk elérni azzal, hogy külföldi beruházót vonzunk a településre. Azt is fontos felmérnünk, hogy milyen típusú befektetés szolgálja a leginkább a település szükségleteit. Lehetséges például, hogy azért keresünk befektetôket, mert a befektetések megvalósulásával az egyéb fejlesztési célok megvalósulását (pl. foglalkoztatás bôvülése, technológia transzfer, stb.) elôsegítô járulékos elônyeink származnak. Ezt követôen át kell tekintenünk az országos, illetve a regionális fejlesztési és gazdaságfejlesztési célokat, majd tisztáznunk kell, hogy saját céljaink minként illeszthetôk a nemzeti és regionális szinten megfogalmazott célkitûzésekhez. A külsô összefüggéseket tekintve fontos az összhang a térségi Regionális Innovációs Stratégiával és az EU által társfinanszírozott Operatív Programokkal, de még nagyobb jelentôségû az aktuális a befektetésösztönzési intézményrendszeren (ITD Hungary) keresztül hozzáférhetô információk folyamatos visszacsatolása a rendszerbe Befektetési trendek elemzése A szükségletek tisztázását követôen fontos lépés annak felmérése, hogy milyen trendek uralkodnak a külföldi tôkebefektetések területén, ezek milyen mértékben befolyásolják a beruházói döntéseket és ezek révén a település sikerességét a tôkevonzás, a beruházásvonás terén. Mit nevezünk külföldi mûködôtôke-befektetésnek? Azt a folyamatot, amikor valamely a termelésben vagy a szolgáltatásban ténykedô vállalkozás egyik országban székhellyel rendelkezô egysége egy másik országban új termelô vagy szolgáltató kapacitást hoz létre. A mûködôtôke befektetések célterületei lehetnek termelô üzemek, kutatóintézetek, vagy akár szolgáltató központok is: a lényeg, hogy a befektetés új érték teremtésének szándékával történjék 3. Az egyes iparágakon, gazdasági szektorokon belül uralkodó trendek, a befektetôi szándékok, preferenciák, illetve azok alakulásának nyomon követése rendkívül fontos az önkormányzatok szempontjából is. Ehhez segítséget nyújt az ITD Hungary, amely rendszeres negyedéves elemzéseket készít a befektetési trendek alakulásáról ( FDI elemzések ). Az elemzések az ITD Hungary regionális irodáiban is hozzáférhetôk, a Befektetési Szakértôi Osztály munkatársai pedig készséggel eljuttatják azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a stratégia készítésére vállalkoznak Helyzetértékelés és SWOT-elemzés készítése A befektetésösztönzési céllal készülô helyzetértékelés keretében a település és vonzáskörzetének jelenlegi helyzetét kell felvázolni. Az elemzés alapjául a település statisztikai adatokkal alátámasztott, valós helyzete szolgál, az értékelés viszonyítási alapját pedig elsôdlegesen a befektetések településre vonzása, mint általános cél képezi, figyelembe véve ha egyáltalán van ilyen, és ha értelmezhetô, a település jövôképét, az abban meghatározott hosszú távú szándékokat, értékeket. (A jövôképrôl részletesebben ld alfejezet). A helyzetelemzés készítésekor javasoljuk a térbeli különbségek bemutatását, illetve az ebben rejlô problémák és lehetôségek felvázolását az egyes tematikus, ágazati részterületekhez kapcsolódva. A térbeli különbségek mellett fontos, hogy idôsoros adatok felhasználásával illusztráljuk a város társadalmi és gazdasági helyzetének változási folyamatait, s a folyamatok fô tendenciáit. 4 Az elemzésekbôl nyert információt célszerû SWOT (belsô Erôségeink/Gyengeségeink és külsô Lehetôségeink/Veszélyek) elemzés keretében összefoglalni. Az SWOT -elemzés feltárja a gyengeségeket, amelyeket orvosolni kell, illetve a lehetôségeket, amelyeket az erôsségekre építve kihasználhatunk. A SWOT összeállításakor nagy hangsúlyt kell fektetni az audit keretében is vizsgált települési jellemzôkre abból a szemszögbôl is, hogy közülük melyek lehetnek a jövôben településünk erôsségei: pl. a most még korlátozó tényezôként ható települési szabályozások, amelyeket módosítani lehet, a munkaerô képzettségének javítása, stb. Fontos lépés, hogy a helyzetértékelés után ismét szemügyre vegyük a település számára vonzónak ítélt általános jövôképet (amennyiben ez a településen rendelkezésre áll). A befektetésösztönzési szempontból történô helyzetértékelés nyomán akár a jövôkép korrekciójára is szükség lehet (ez a munka azonban már kívül esik a befektetésösztönzési stratégia készítésének körén). 3 ITD Hungary: Befektetésösztönzési kalauz 4 NFGM: Városfejlesztési Kézikönyv, Versenytárselemzés Ebben a fázisban olyan városok befektetésösztönzési terveinek és gyakorlatának az áttekintése indokolt, amelyek belsô erôforrásaik tekintetében hasonlók településünkhöz, és vélhetôen ugyanarra a befektetôi szegmensre koncentrálnak, amely számunkra is célcsoportként kínálkozik. Az áttekintés esetlegesen rövid elemzés célja, hogy meggyôzôdjünk: erôsségeink, illetve gyengeségeink más városokkal versenytársainkkal összevetve is erôsségnek vagy gyengeségnek tekinthetôk-e. A versenytárselemzés eredményei módosíthatják a SWOT megállapításait Célok és egyedi ajánlat ( USP ) kidolgozása, megfogalmazása A versenytárselemzés eredményeit is magában foglaló települési SWOT alapján meghatározhatjuk a befektetések ösztönzésével kapcsolatos településfejlesztési célokat. Ezekhez igazodva tudjuk kidolgozni egyedi ajánlatunkat ( unique selling propostion USP), amely településünk azon tulajdonságaira épül, amelyekben jobbak vagyunk versenytársainknál, illetve amelyek nagy valószínûséggel vonzónak bizonyulnak az általunk megcélzott iparágakban aktív vállalatok számára Az iparágak és földrajzi területek meghatározása (szegmentáció) A potenciális iparágak, illetve földrajzi területek meghatározásához célszerû igénybe venni szakintézmények így például az ITD Hungary segítségét. A befektetôi szándékokat és preferenciákat, illetve azok alakulását általánosságban elemzô munka elvégzése ugyanis sokkal inkább a befektetésösztönzés speciális szervezeteinek a kompetenciája, mint az önkormányzatoké. A világgazdaság dinamikusan alakuló rendszer, ennek megfelelôen az is folyamatosan változhat, hogy a befektetésösztönzési tevékenységet egy-egy adott idôszakban mely iparágakra és földrajzi területekre érdemes összpontosítani. Szükséges a megfontolt tervezés, hiszen lehetséges, hogy a település rövidtávon csak alapszintû termelési tevékenységek fogadására képes, középtávon viszont, bizonyos fejlesztések megvalósításával vagy a szabályozási környezet módosításával lehetôsége nyílik akár magasabb hozzáadott értékkel bíró termelési vagy szolgáltatási iparágak betelepítésére is Marketingstratégia Marketingcélok és marketingkommunikáció A marketingstratégia céljai és a fejlesztési célok szoros öszszefüggésben vannak egymással. Viszonyuk kettôs: egyrészt a fejlesztési célok a marketingstratégia eredményeire építve határozhatók meg olymódon, hogy ezek megvalósulásával a potenciális befektetôk támasztotta keresletnek megfelelô telephely, munkaerô, stb. kínálat jöjjön létre. A marketingstratégia ezen elemeit a és fejezet szerint célszerû a konkrét stratégia készítési folyamatába illeszteni. Másrészt: a marketingstratégia általános, átfogó célja, hogy a lehetséges befektetôi szegmensbe tartozó vállalatok megismerjék és kedvezôen fogadják a településfejlesztési tevékenység során teremtett kínálatot. Így tehát a kommunikáció fô irányait a fejlesztési célok határozzák meg, míg az eszközei a marketing-kommunikáció általános eszköztárába tartozó instrumentumok: információs kiadványok, honlap, kiállítási részvétel, tanulmány- illetve promóciós utak szervezése, hirdetések, stb. Elemi követelmény, hogy az általános szegmentációra (ld pont) alapozva a szegmensen belül konkrét célcsoportokat határozzanak meg, és az ô igényeik szerint alakuljanak a marketingkommunikáció céljai, üzenetei, eszközei és csatornái. A befektetôi érdeklôdés felkeltése szempontjából fontos a település általános megítélésének ( imázsának ) formálása, javítása, sôt olykor szükség lehet az imázs újrapozícionálására is. A sikerhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal: kik azok, akik beleszólhatnak a számításba vehetô befektetések sorsába, és milyen módon, milyen objektív adatok és szubjektív információk alapján ítélik meg a települést. E helyzetértékelés érdekében szükség lehet célzott marketingkutatás elvégzésére a megcélzott befektetôi szegmensben. A marketingkutatás azt is feltárhatja, hogy a befektetôi körben kialakult esetleg kedvezôtlen kép milyen eszközökkel javítható: vajon elsôdlegesen a kommunikáció tartalmán, minôségén kell változtatni, vagy pedig a konkrét települési problémák megoldására, a szûk keresztmetszetek feloldására kell koncentrálni. A marketingtevékenység során összegyûjtött befektetôi információ fontos visszajelzésként szolgál arról, hogy megfelelô-e a településnek a befektetôk számára megjelenített kínálata. Segítségével pontosítható továbbá a kínált települési termék (a befektetési lehetôség) tartalma is: alakítható az igénybe 8 9

6 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May May Szeptember A településfejlesztésre koncentráló Hungary befektetésö and the Community sz tönzési Customs stratégia Legislation kialakítása vehetô szolgáltatások köre, az infrastruktúra jellemzôi, a használat, igénybevétel ára, azaz a településfejlesztési és mûködtetési feladatok tartalma és prioritásai A marketingüzenet fô területei, témái A marketingtevékenység akkor hatékony, ha kellôen koncentrált. Középpontjába olyan témát kell helyezni, amely összhangban van a potenciális befektetôk érdeklôdésével, értékrendjével. A fô témának egyértelmû kapcsolatban kell lennie azokkal az egyedi és valós elônyökkel, ( USP, Unique Selling Proposition ), amelyeket a település a befektetôk számára kínál. Egy-egy település rendszerint vagy az egyes ágazatok szempontjából fontos elônyökre koncentrálhat, vagy ez a gyakoribb egyidejûleg több tényezôre. A településrôl és annak környezetérôl alkotott befektetôi kép, illetve vélemény feltárása célzott és szakszerû marketingkutatással lehetséges, amelybe az ITD Hungary szakembereit is célszerû bevonni Befektetésösztönzô kampány A befektetések ösztönzésére irányuló marketingtevékenység ( kampány ) fô célja konkrét befektetôi érdeklôdések, illetve konkrét befektetési projektek generálása. A fô ellátandó feladatok az alábbiak: A lehetséges (a meghatározott szegmensbe) tartozó befektetôk elérése, a befektetési helyszín iránti elvi ér deklôdés konkretizálása, megerôsítése; Kapcsolatfelvétel egyes vállalatok menedzsmentjével és a befektetési döntések befolyásolóival, a település által nyújtott szolgáltatások minôségének igazolása. A kampány nem lehet eredményes megfelelô források, szakmai felkészültség és a kiajánlandó kritikus tömeg megléte nélkül. Országos kampányokra rendszerint az ITD Hungary kezdeményezésével és szervezésében kerülhet sor. Az önkormányzat feladata e tekintetben az, hogy kellô mennyiségû információt szolgáltasson a kampányhoz. (Az önkormányzat marketingkommunikációs tevékenységét vásárokon, kiállításokon való megjelenés, tanulmányutak, hirdetések, stb. természetesen önállóan is végezheti.). 3. A településfejlesztésre koncentráló befektetésö sz tönzési stratégia kialakítása 3.1. A stratégia fô jellemzôi Az önkormányzat befektetésösztönzési stratégiájával összefüggésben az alábbi fogalmakat használjuk: Belsô erôforrások: a település mindazon meglévô és a jövôben kialakítható adottságai és társadalmi-gazdasági képességei, amelyek felhasználásával a település a befektetôk számára vonzóvá tehetô. Külsô folyamatok: a településvezetés által nem befolyásolható, társadalmi, gazdasági, technológiai, esetlegesen politikai és igazgatási folyamatok, amelyeknek hatása lehet arra, hogy mely iparágak és milyen szakmai csoportok számára válhat a település befektetôi helyszínné A stratégia kapcsolódása az integrált városfejlesztési stratégiához A településfejlesztési tevékenység csak akkor lehet igazán hatékony, ha az a település mûködése szempontjából valamennyi fontos problémát és érdeket egyidejûleg és méltányos módon kezelô folyamatként valósul meg, s végrehajtása során a település a várospolitika térbeli, ágazati és idôbeli koordinációjára is hangsúlyt fektet. Az ily módon integrált településfejlesztési politika további lényeges eleme a gazdasági szereplôk, az érdekeltek és a lakosság együttes bevonása a fejlesztési folyamatba. Az integrált településfejlesztési politika a közigazgatáson kívüli szereplôket is bevonja, és lehetôséget ad a település lakói számára, hogy tevékeny szerepet játsszanak közvetlen lakókörnyezetük formálásában. Ezzel párhuzamosan a köz- és magánberuházások jobb koordinációját is lehetôvé teszi. Az integrált településfejlesztési stratégia (IVS) valójában egy középtávú (7 8 évre szóló) tervdokumentum, amelynek célja a település fejlesztési problémáinak területi alapon, egyidejûleg, integráltan történô kezelése, a település egyes részeire vonatkozó célok meghatározása és megvalósítása. Azon települések esetében, amelyek integrált fejlesztési stratégiával rendelkeznek, a befektetésösztönzési stratégiát célszerûbb az IVS kiegészítéseként megtervezni, semmint egy újabb részstratégiát integrálni az IVS-be. A befektetésösztönzési stratégia ebben az esetben az IVS adataira épül. Azon települések számára, amelyek nem rendelkeznek IVS-sel, két lehetôség kínálkozik. Az egyik a hazai várospolitika céljaihoz leginkább illeszkedô megoldás, ha befektetésösztönzési stratégiájukat az IVS-sel közösen, annak részeként alakítják ki, így kihasználhatják a stratégiák integrált kidolgozásában rejlô elônyöket. Kialakítható befektetésösztönzési stratégia az IVS-tôl függetlenül is, ebben az esetben azonban a fejlesztések összehangolása nehezebb, és csekélyebb a szinergikus hatás is A stratégiai tervezés folyamata Jövôkép, távlati célok E részben a kiemelt bekezdések tartalmazzák az integrált településfejlesztési stratégia a "Városfejlesztési kézikönyv" elvárásait és tartalmi elemeit. Ezt követően taglaljuk a befektetésösztönzési stratégia elkészítéséhez szükséges kiegészítéseket. Az IVS ajánlott tervezési módszertana a jövôkép eléréséhez vezetô útként határozza meg a város által követendô stratégiát. (Az IVS, összhangban a korábbiakban ismertetett jellemzôivel, ezen stratégia középtávú megvalósításának dokumentuma.) A módszertan követhetôségének feltétele tehát, hogy a város hosszú távú jövôképpel rendelkezzék, amely kielégíti az alábbi alapfeltételeket: A város társadalmi és gazdasági szereplôinek aktív közremûködésével, széles körû bevonásával, az általuk képviselt értékek, érdekeik, szándékaik egymással harmonizált figyelembe vételével készült; A városra jellemzô, az egyedi társadalmi, gazdasági és földrajzi környezetbôl következô lehetôségekre és adottságokra építve vonzó, reális fejlettségi állapotot fogalmaz meg. A jövôképben megjelenô legfontosabb témakörök a település által követni kívánt hosszú távú stratégia céljaihoz kapcsolódnak. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a jövôképben megjelenjenek a település demográfiai jellegû céljai; a településarculat; a gazdasági potenciál bôvülésére, a domináns gazdasági tevékenységre, ágazatokra vonatkozó markáns változások; az életminôség közszolgáltatások, rekreáció, kultúra, stb. - kulcselemeit érintô célok; valamint a település egyes részeit érintô, a funkciók megosztására vagy az ellátottság markáns változására irányuló célokat. A jövôkép lényege, hogy ambiciózus, vállalható, sôt mozgósító erejû iránymutatást adjon a fejlesztési stratégia végrehajtásához. A befektetésösztönzési stratégia elkészítési folyamata - a pontban felvázoltak szerint - alkalmat kínál a jövôkép érvényességének és helyi elfogadottságának áttekintésére. Alkalmasint a jövôkép átformálására és megújítására is szükség lehet, egyrészt azért, hogy az megfeleljen a fenti feltételeknek, és így a további tervezési munka alapjául szolgálhasson, másrészt a külsô gazdasági és egyéb környezeti változások is indokolttá tehetik az aktualizálást. A befektetésösztönzés szempontjai a legtöbb esetben a jövôkép szintjén közvetlenül nem jelennek meg, esetenként azonban a nemzetközi befektetések elvárt jelentôs hatásai a jövôképbe is beépülhetnek Helyzetelemzés A befektetésösztönzési helyzet értékelése a település és vonzáskörzetének (kb. 50 km-es hatókör) jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja az integrált településfejlesztési stratégia (IVS). A helyzetértékelés viszonyítási alapja a település jövôképe és az abban meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek Belsô helyzetelemzés A) A település szerepe a településhálózatban Az adott település vonzáskörzetének bemutatása milyen önkormányzati feladatokat lát el a város regionális, megyei, vagy kistérségi esetlegesen mikrotérségi szinten? Mekkora a város vonzáskörzete ezen feladatok tekintetében? Az önkormányzati feladatok bemutatása egyaránt magába foglalja-e a kötelezô és a vállalt feladatokat? milyen funkciókat tölt be a város régiós, megyei vagy kistérségi szinten? Mekkora a város vonzáskörzete az adott funkciók tekintetében? A városi funkciók lényeges elemei közé tartoznak például a közigazgatási, kereskedelmi, idegenforgalmi, foglalkoztatási, kulturális és rekreációs, illetve sport-, közép- és felsôoktatási szolgáltatások központosított elérhetôségének, illetve szervezésének biztosítása. A jelenlegi állapot bemutatása mellett célszerû a fô folyamatok, trendek rövid bemutatása is (pl. növekvô munkanélküliség, a gazdaságszerkezet átalakulása, erôsödô lemaradás a magterületektôl, erôsödô nemzetközi együttmûködés a határmenti régiókban.) Az adott város szerepe a térségi munkamegosztásban 10 11

7 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May Szeptember A településfejlesztésre koncentráló befektetésö sz tönzési stratégia kialakítása A város funkcióinak kapcsolódása tágabb környezetének funkcionális hálózataihoz. Itt kell bemutatni pl. a természet-, gazdaság- és közlekedés-földrajzi kapcsolatok minôségét és jelentôségét a város szempontjából, a város gazdaság- és társadalomszervezô, közszolgáltató és adminisztratív funkcióinak illeszkedését az országos, régiós, esetlegesen kistérségi funkciókhoz. A jelenlegi állapot bemutatása mellett célszerû az esetlegesen tapasztalható változási tendenciák rövid bemutatása is. A helyzetértékelésben ki kell térni a várossal funkcionális kapcsolatban levô területek (vonzáskörzet, mikrotérség) fentebb bemutatott jellemzôinek az adott részterületre vonatkoztatott hatásaira is. Fontos annak feltárása, hogy az adott város mely tematikus területen mekkora (mely településekre, illetve területegységekre kiterjedô) vonzáskörzettel bír. Az ITD Hungary hazai és nemzetközi tapasztalatai (és az ennek alapján készített audit) szerint egy-egy település (infrastrukturális és humán) adottságai 50 km-es sugarú körben fejtenek ki vonzást a befektetôkre. A hatókör sugarának mérete független attól, hogy egy adott terület sûrûn vagy ritkán lakott, és az ott élôk mobilitásától, utazási hajlandóságától sem függ. Ha az adott város vonzáskörzete nagyobb vagy kisebb 50 kmnél, a helyzetértékelést érdemes kiegészíteni annak ismertetésével, hogy milyen településhálózati adottságok vannak az 50 km-es körön belül, és hogy mi indokolja a vonzáskörzet határainak tágítását vagy szûkítését. Célszerû továbbá kiegészíteni az IVS-t azoknak a részterületeknek a megnevezésével, amelyeken a vonzáskörzet hatása nem érvényesül, lehetôség szerint a részterület leírásában használt adatokkal kiegészítve. Például: kihasználatlan infrastrukturák, szolgáltatások az 50 km-es vonzáskörzeten belül. Meg kell határozni az okokat is, amelyek ezt a helyzetet elôidézik. B) Városi szintû helyzetértékelés 5 A befektetésösztönzési stratégia helyzetértékelését az IVS szempontrendszer alapján minimálisan az alábbi részterületeken, illetve az alábbi adatok és mutatók felhasználásával kell elkészíteni. a) Városszerkezet A városszerkezet bemutatása történeti tényezôk (pl. korai iparterületek, parcellázások, lakótelep építkezések); fôbb közlekedési tényezôk, nagy rendszerek; egyéb tényezôk; fôbb szerkezeti problémák és következményeik (pl. megközelíthetetlenség, kedvezôtlen mikroklíma, túlzsúfolt térszerkezet, stb.). A településszerkezeti elemzés térjen ki az ipari-vállalkozási területek létesítésével kapcsolatos tényezôkre, pl. szabad földterületek, ezek beépítési korlátai, megközelíthetôségi vagy környezetvédelmi problémák. Elsôsorban a város szerkezeti tervére alapuló információkat elemezzük, de fontos azon szándékok, törekvések feltárása is, amelyek a szerkezeti tervben még nem jelentek meg, de már megfogalmazódtak ötletként vagy konkrét javaslatként. b) Gazdaság A települési gazdaságszerkezet bemutatása: ágazati szerkezet (vállalkozások megoszlása ágazat szerint, lehetôség szerint a foglalkoztatottság alapján); vállalkozások megoszlása méret (mikro-, kis és közép, illetve egyéb) szerint, vállalkozások általános mûködési feltételei; gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei; kutatás-fejlesztés helyzete; turizmus (turisztikai vonzerôk, látnivalók, szolgáltatások); helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei (vállalkozástámogató intézmények tevékenysége, városmarketingtevékenységek, egyéb helyi támogatási formák); információs társadalom (internet elterjedtsége, használata, e-ügyintézés, stb.); kultúra szerepe (rendezvények, kultúrához kapcsolódó gazdasági tevékenységek). 5 A helyzetértékelés releváns adatait az ITD Hungary elérhetôvé teszi a Beruházásbarát Településekért Program weboldalán: itdhungary.com/ Szükséges továbbá annak meghatározása, hogy a gazdasági aktivitások mely városrészekben jelentôsek va gy meghatározóak; a termelô és a szolgáltató gazdasági tevékenységek mely városrészekben különülnek el egymástól, hol kapcsolódnak szorosan össze, és mely területeken keverednek lakossági szolgáltatásokkal; (kereskedelmi és szolgáltató terület; ipari terület; egyéb ipari terület) melyek a meglévô termelô és szolgáltatási kapacitások, mik a piaci kereslet jellemzôi (pl. a szabad ipari és irodakapacitások nagysága, minôsége, elhelyezkedése, megközelíthetôség, nm ára). A K+F hiánya vagy jelenléte, hangsúlyossága és változásának iránya komolyan befolyásolja az adott település fejlôdési képességét. A K+F aktivitáshoz szorosan kapcsolódik a magasan képzett szakemberek jelenléte, számuk növelése, a magas hozzáadott értéket termelô iparágak megjelenése, megtelepedése, és általánosságban az ipar változásra való képessége. Helyi K+F aktivitás híján a kiemelkedô képességû fiatalok, szakemberek továbbállnak, a helybéli fôiskolák, egyetemek nem profitálnak a gazdasági szereplôk kutatási tevékenységébôl, és maguk sem tudják szellemigyakorlati eredményeikkel azt gazdagítani. Végsôsoron csökken a település tôkevonzó képessége, és romlik a versenyképesség. A befektetésösztönzési stratégiát készítôknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a település és vonzáskörzete milyen potenciállal rendelkezik a kutatási és fejlesztési tevékenységek ( K+F ) területén. E tekintetben elsôsorban az alábbi adatok meghatározók: K+F ráfordítás (mft) (vállalkozói és állami) K+F létszám (fô), (vállalkozói és állami) Kutatóhelyek száma, (vállalkozói és állami) K+F tevékenységet folytató vállalkozások száma Az önkormányzat K+F tevékenységet ösztönzô intézkedései (Az adatgyûjtésnél a települések a KSH és az érintett tárcák forrásai mellett az ITD Hungary folyamatosan bővülő országos adatbázisának ( Technology Mapping ) adataira is támaszkodhatnak.) Az IVS rendszerint kevés figyelmet fordít a helyi gazdaságfejlesztés eszközeire, így a vállalkozástámogató intézményekre és tevékenységükre, a településmarketingre, s az egyéb helyi támogatási formákra. A tennivalók köre minden esetre jobban behatárolható, ha az IVS-t az alábbi konkrét információkkal kiegészítjük: Van-e a településre vonatkozó gazdaságfejlesztési stratégia? Mikor aktualizálták utoljára? Meghatározott-e az önkormányzat fejlesztési kedvezményeket? Mi azok köre és tartalma? Tervez-e az önkormányzat az ipari terület fejlesztését szolgáló intézkedéseket? ipari terület szabályozása, ipari tevékenység profilja, kizárt tevékenységek, építési szabályozások, beépíthetôség, településen 1 éven belül megvalósuló ipari / irodafejlesztési tervek listája, jellemzése. Van-e a gazdasági tevékenységet támogató intézményrendszer? Van-e vállalkozói klub, inkubátorház, vállalkozási iroda? Többségi tulajdonos-e az önkormányzat a szabad kapacitású ipari területeken? Van-e az ipari terület menedzselésével megbízott társaság? c) Társadalom A települési lakosság jellemzése: demográfia (népességszám, korösszetétel, vándorlási adatok, változási trendek, stb.); foglalkoztatás (foglalkoztatottság, munkanélküliség ala kulása, háttere, változási trendek, kínálat-kereslet viszonya, napi vándorlás egyenlege, jellege, stb.); képzettség (iskolai végzettség, szakképzettség, felsôfokú végzettség, munkaerô- kínálat és kereslet viszonya); egészségi állapot; a lakosság jövedelmi és szociális helyzete; társadalmi önszervezôdések, civil szféra aktivitása, ennek fô területei. A gazdaságfejlesztés humán háttérkapacitásaként (a felsôfokú és a szakoktatásban résztvevôk száma mellett) a legfontosabb adat a munkaképes korúak és a munkavégzők aránya

8 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May May Szeptember A településfejlesztésre koncentráló Hungary befektetésö and the Community sz tönzési Customs stratégia Legislation kialakítása Míg a munkanélküliek jelenléte a városban és térségében a befektetést fontolgatók szemében kevésbé lényeges, a munkavégzés különféle formáinak elterjedtségére (4-6-8 órás munkavállalók, mûszak, átlagosan ledolgozott órák száma/hét) és az átlagos munkabérre (végzettséghez kötôdô és szakterületi átlag) vonatkozó információkat igen lényegesnek tartják. d) Települési környezet A települési környezet bemutatása: természeti környezet állapota (levegô, klíma, talaj, víz, védett területek stb.) és veszélytényezôk (környezeti kockázatok /árvíz, belvíz/, illetve a természeti környezetet fenyegetô folyamatok, források) épített környezet (városszerkezet, mûemlékek, helyi építészeti értékek) lakásállomány (lakásállomány nagysága, minôségi összetétele, tulajdonviszonya, lakásépítés mértéke, illetve trendek megjelenítése, önkormányzati bérlakásállomány minôségi és mûködési jellemzôi) települési környezeti infrastruktúra (ellátottság, szûk keresztmetszetek, kritikus területek stb. Érdemes kitérni arra is, hogy milyen szervezeti rendszerben mûködteti a város az infrastrukturális szolgáltatásokat és az hatékony-e) közlekedési infrastruktúra (közösségi közlekedés helyze te, városi területek föltártsága, megközelíthetôsége, stb.) A befektetésösztönzés szempontjából nincs kiegészítési igény. e) Közszolgáltatások A közszolgáltatások bemutatása: oktatás-nevelés (intézménystruktúra, kapacitás kihasználtság); egészségügy; közigazgatás; szociális ellátás (szociális támogatások, szolgáltatások és intézményrendszer bemutatása) sport és szabadidô, közmûvelôdés. Célszerû röviden összefoglalni a település egészére kiterjedô fôbb rendszerek mûködésének jellegzetességeit. Az összefoglalónak többek közt az a célja, hogy alapot teremtsen a fontos városi szolgáltatásokat nyújtó rendszerek fejlesztésének összehangolásához. A hangsúly a szolgáltatások minôségének és a kapacitások megjelenítésén van. A felmerülô igények tükrében célszerû vázolnunk az elônyöket és a hiányokat, s térjünk ki a szolgáltatások infrastrukturális hátterének állapotára is. A közszolgáltatásokat bemutató fejezetben befektetésösztönzési szempontból az oktatásnak, azon belül pedig a településen és vonzáskörzetében zajló szakképzésnek és felsôfokú képzésnek van elsôsorban jelentôsége. Érdemes ennek kifejtésénél és adatokkal történô alátámasztásánál a mûszaki, az IT és esetleg a természettudományos képzések, valamint a nyelvi képzések kapacitásait és kihasználtságát külön-külön megjeleníteni. f) Korábbi idôszak fejlesztései A fejezet röviden, értékelô jelleggel összefoglalja a város szempontjából fontos fejlesztéseket. Itt kell megfogalmazni azokat a tanulságokat, amelyeket a késôbbi fejlesztések céljainak kitûzésekor és megvalósításuknál hasznosíthatunk. Elegendô a nagyobb projektek bemutatása, illetve a kisebb egyedi fejlesztések összegezése. Mindenképpen szükséges az esetleges korábbi városrehabilitációs tevékenységek hatásának és tapasztalatainak bemutatása. A befektetésösztönzés szempontjából nincs kiegészítési igény. g) Összegzés Az összegzésnek integrált szemléletmódot kell tükröznie:, tárja fel a részletes elemzés egyes megállapításai között fennálló összefüggéseket, ismertesse az egymást erôsítô vagy gátló folyamatokat, a lényegesebb ok-okozati összefüggéseket, és tartalmazzon tömören megfogalmazott következtetéseket, amelyek a stratégia kiindulópontját jelentik. Az összegzést ha szükséges a kiegészítô információk súlyának megfelelôen módosítani kell, kitérve azokra a megállapításokra és következtetésekre is, amelyek a helyzet bemutatásában hiányként vagy sötét foltként jelennek meg. Az összegzésben értelemszerûen hangsúlyosan kell megjeleníteni azon tényezôket, amelyek érdemben befolyásolhatják a befektetôi döntéseket. C) Városrész léptékû fejezetek a) Településrészek elemzése Az elemzés a helyzet kialakulásának elôzményeire, okaira, a továbbfejlôdés lehetséges, szükséges irányaira terjed ki. A befektetésösztönzési stratégia szempontjából külön városrészi elemzésre azokban az esetekben van szükség, amikor a település egyes részein koncentrálódnak a gazdasági tevékenységek. egyes város- vagy településrészekben a gazdasági tevé- kenységek jelenlegi összetételének, szerkezetének, koncentrációjának megváltoztatását tervezik (lakópark, ipari park kialakítása; belváros, gazdasági övezet határainak átalakítása); az ipari park vagy övezet a település határán kívül helyezkedik el, ezért a részletes bemutatása, illetve a településsel való aktív kapcsolatának ismertetése nem szerepel az IVS-ben. Fontosabb szempontok: lakossági és teherforgalmi elérés, parkolók, tömegközlekedési lehetôségek, buszmegálló, helyi járat, járda, bicikliút, közvilágítás, köz- és közlekedésbiztonság stb. szolgáltatások elhelyezkedése az ipari terület határán, környezetében (bankautomata, portaszolgálat, telefonfülke, segélyhívó, étterem stb.) Ezt követheti a szomszédos városrészekkel való kapcsolat elemzése, értékelése, illetve a település egészét érintô hatások ismertetése. A későbbiekben a negatív hatások kivédése, illetve a pozitív hatások vagy felerősítése érdekében kockázatelemzési és kockázatkezelési terv készítése is ajánlatos! A befektetésekre várhatóan hatást gyakorló fôbb külsô tényezôk Ebbe a körbe azok a fejlesztések tartoznak, amelyekre a településnek nincs lényegi befolyása, viszont a jövendôbeli befektetôk számára fontosak lehetnek. Ilyen lehet például: a település megközelíthetôségét javító fejlesztések: épülô vagy tervezett autópálya, vasúti kapcsolat, fôút kor szerûsítése, logisztikai infrastruktúra fejlesztése: kikötôk, átrakók, stb. a humánerôforrás minôségét javító fejlesztések: pl. TISZK, esetleg egyetemi fejlesztések, kutatás-fejlesztési infrastruktúrára irányuló fejlesztések. A külsô fejlesztések figyelembe vételekor a település természetes vonzáskörzetét is szem elôtt kell tartani. A természetes vonzáskörzet értelemszerûen mindig az adott településre jellemzô konkrét terület, így pontos behatárolására nem adható általános útmutatás. Az alábbiak megvizsgálása azonban mindenképpen hasznos lehet: települési agglomeráció ( közvetlen környezet ); kistérség; kb. 50 km sugarú kör települései; az egy órán belül elérhetô települések. Fontos információval szolgálhatnak a térségi tervdokumentumok is, azonban tartsuk mindig szem elôtt, hogy a befektetôket nem a vágyálmok, hanem a konkrét fejlesztések érdeklik (pl. az EU által társfinanszírozott Operatív Programok) A befektetési döntéseket befolyásoló gazdasági folyamatok, döntések A munkának ez a része a helyzetelemzés külső tényezőkre értelmezett kiterjesztése. Ezt az elemzô munkát helyesebb a befektetésösztönzés szakmai szervezeteinek (elsôdlegesen az ITD Hungary) szakértôire bízni. Az elemzés eredményeképpen kirajzolódik az önkormányzat számára, hogy milyen irányban érdemes erôfeszítéseit összpontosítani SWOT-analízis és visszacsatolás Amint arra az általános ismertetésnél is utaltunk (ld ), az elemzésekbôl nyert információt un. SWOT (belsô Erôségeink/Gyengeségeink és külsô Lehetôségeink/Veszélyek) elemzés keretében célszerû összefoglalni. A SWOT egyes elemei persze nincsenek kôbe vésve: akkor beszélhetünk erôsségrôl vagy gyengeségrôl, lehetôségrôl vagy veszélyrôl, ha van mihez viszonyítani ezeket. A befektetésösztönzési stratégia célja az, hogy befektetôt hozzunk a településre. A SWOT tényezôit eszerint kell tehát meghatározni. Emellett figyelembe vesszük a település távlati fejlôdési céljait vagy a jövôképet. Így érhetô el, hogy a befektetésösztönzési stratégia a település általános fejlesztési elveihez és értékeihez illeszkedjék. Az elsôdleges cél azonban az, hogy a település erôforrásait és képességeit minél objektívebben és a reális lehetôségek fényében értékeljük. Az elemzés sikere érdekében hasznos lehet workshopok szervezése a gazdaság, különösen a betelepült vállalatok vezetésével és a befektetések területi szintû ösztönzésével foglalkozó, valamint a területfejlesztés terén járatos szakemberek részvételével

9 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May May Szeptember A településfejlesztésre koncentráló Hungary befektetésö and the Community sz tönzési Customs stratégia Legislation kialakítása A megcélzott befektetôi szegmens(ek) meghatározása A befektetésösztönzési stratégia céljainak meghatározásához elengedhetetlen, hogy a korábban csak nagy vonalakban meghatározott befektetôi kört pontosan körülhatároljuk ( szegmentáció ). Olyan elemzést kell készítenünk, amelybôl kiderül: milyen ágazatokban tevékenykedô, milyen földrajzi hátterû és milyen méretû vállalkozások letelepítése lehet reális a település számára. Az, hogy mely iparágak találják várhatóan vonzónak településünket, négy lépésben meghatározható. 1. készítsünk egy hosszú listát a potenciálisan betelepíthetô iparágakról; 2. elemezzük a listára került összes iparágat; 3. értékeljünk valamennyi szektort abból a szemszögbôl, hogy mennyire illeszkedik a településünk életébe, illetve (a SWOT alapján) erôforrásainkhoz, képességeinkhez, és mennyire van összhangban településünk fejlesztési céljaival; 4. mindezek alapján készítsük el a rövid listát (short list): töröljük azokat az iparágakat, amelyek igényei reálisan nem elégíthetôk ki és esetlegesen azokat is, melyek letelepedése veszélyeztetné távlati céljaink elérését Versenytárselemzés és visszacsatolás A versenytárselemzés a potenciális versenytársak felmérése, vagyis azon települések befektetésösztönzési terveinek és lehetôség szerinti gyakorlatának áttekintése, megismerése, amelyek belsô erôforrásaik tekintetében hasonlóak településünkhöz. A versenytársak elemzése, illetve a versenytársakkal való összehasonlító elemzés készítése során az alábbiakra kell figyelmet fordítanunk: c) meg kell határozni azokat a tényezôket, amelyek mentén az egyes településeket összevetjük (pl. elérhetôség, munkaerô, infrastruktúra, képzôintézmények, rekreációs lehetôségek, stb.); d) fontos az elemzés elvégzése a potenciális befektetô szemszögébôl is. Végig kell tehát gondolnunk, hogy melyek azok a tényezôk, amelyek feltétlenül szükségesek egy, az adott iparágban tevékenykedô vállalat betelepüléséhez; e) az elemzést érdemes kiterjeszteni az alábbi körre: i) települések, amelyek regionális szinten verseny- társaink lehetnek; ii) települések a régióban vagy országszerte, ame- lyek kiemelkedô sikereket értek el a befektetôk letelepítésében; iii) települések, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek a gazdasági struktúra tekintetében. Hasznos lehet a hasonló helyzetû települések hasonló problémákra, illetve kihívásokra adott válaszainak elemzése, a tapasztalatok és tanulságok levonása Célok kitûzése és meghatározása A befektetések vonzása érdekében részben a település egészére vonatkozó célok kitûzésére van szükség (pl. a szakképzéssel vagy a közlekedés javításával kapcsolatos célok), részben pedig az adott településrészhez kötôdôkre (pl. ipari-vállalkozási terület kialakítása, bôvítése; áthelyezése egyes lakossági területekrôl). Ha a település nem rendelkezik IVS-sel, a település jövôképével összhangban kell megfogalmazni a fejlesztési célkitûzéseket. Ez jellemzôen háromszintû célrendszer kialakítását jelenti: 1. a település jövôképe: éves átfogó cél települési szinten; éves tematikus cél (pl. ágazati cél) a településre vonatkozóan; 3. részterületekre vonatkozó célok megfogalmazása. A befektetésösztönzési célokat ebbe a célrendszerbe kell beleilleszteni. A célok meghatározásánál egyértelmûvé kell tenni, hogy az egyes településrészek céljai hogyan kapcsolódnak a település egésze számára kitûzött tematikus célokhoz. A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangját segíti elô, ha a helyzetértékelés befejezéseként problémafát készítünk, amelyet a célok kijelölése elôtt célfává alakítunk. A befektetésösztönzési stratégia célkitûzéseinek meghatározásakor is célszerû a stratégiai tervezésnél használt SMART célokat kitûzni. Arra törekszünk tehát, hogy a kitûzött cél legyen: Specific specifikus, vagyis jól lehatárolt és konkrét, így egyértelmûen megállapítható, hogy mire (és mire nem) irányul az általunk tervezett tevékenység; Measurable mérhetô, vagyis számszerûsíthetô, így egyértelmûen eldönthetô, hogy elértük-e a célunkat, avagy nem; Attainable elérhetô, vagyis reálisan megvalósítható; Relevant releváns, vagyis a cél elérésével, megvalósulásával valamilyen hozzáadott értéket termel számunkra; Time-bound tervezett idôtartamra szóló, vagyis a meghatározott idôtartamon belül megvalósítható. A célmeghatározáskor további elvárás, hogy a célok egymással konzisztensek legyenek, ne jelentkezzenek belsô ellentmondások. A célok összehangolásával pozitív szinergiákat teremthetünk. Tágabb értelemben a célmeghatározáshoz kapcsolódnak a következôk: mérföldkövek meghatározása: olyan események, amelyek a rövid távú célok megvalósításának elôrehaladásában fontos határpontot jelölnek, és egyúttal a megvalósítás nyomonkövetését és a közbensô eredmények értékelését is elôsegítik; indikátorok rögzítése: olyan mutatók beiktatása, amelyek segítségével egy adott cél elérésének szintjét lehet szem- léltetni. A mutató olyan elemeket számszerûsít, amelyek egy program nyomon követése során (monitoring) vagy értékelésénél relevánsnak minôsülnek 6 (részletesebben ld alfejezet); sikerkritériumok megfogalmazása: rögzítsük egyértelmûen a tervben, hogy kitûzött céljaink milyen mértékû (indikátor-értékekkel kifejezett) teljesülését tartjuk sikeresnek; feltételezések és kockázatok: a stratégia sikere gyakran külsô tényezôkön múlik. Ha ezekkel pozitív módon számolunk, akkor feltételezésekrôl beszélünk, ha viszont a stratégia megvalósulását fenyegetô tényezôként, negatív formában, akkor kockázatokról. A reális stratégiai tervezés alapja a kockázatok alapos mérlegelése (részletesebben ld alfejezet) A stratégia végrehajtása a célok elérésének útja(i) A stratégia a beavatkozási területeken végrehajtott akciók ( projektek ) végrehajtásával valósul meg. Az akciók tervezése dinamikusan illeszkedik a stratégia tervezett céljaihoz. A stratégia végrehajtása szempontjából döntô fontosságú projekteket kulcsprojektnek célszerû tekinteni. Ezek megvalósítása nélkül gyakorlatilag semmiféle elôrehaladás nem történne a kitûzött célok irányába, sikerük tehát a stratégia sikerének elôfeltétele. A kulcsprojektek mellett érdemes azon lehetséges kiegészítô projektek vagy akciók felvázolása is, amelyek érdemben segíthetik a kulcsprojektek hatásának kiteljesedését. Alternatív akciók (projektek) esetén a stratégiában meg kell tervezni azt is, hogy az alternatív megoldások közül melyiket és milyen körülmények fennállása esetén kell megvalósítani, és milyen információk szükségesek a döntéshez. Az akciók (projektek) indításának alapvetô feltételei: 6 FMM-HEFOP IH: Indikátor-módszertani útmutató (2005) Egyértelmû, a stratégiához kapcsolódó cél; Egyértelmûen lehatárolt résztevékenységek; A végrehajtáshoz szükséges erôforrások megléte és egyértelmû döntési kompetencia; A résztevékenységekhez illeszkedô költségvetés, reális forrás- és költségadatokkal; Egyértelmûen meghatározott és reális elvárt eredmények. A befektetésösztönzési stratégia elsôdleges beavatkozási területeit a 4. fejezet ismerteti A stratégia végrehajtásának fôbb kockázatai A stratégiában csupán a stratégia szintjén azonosított kockázatokat kell feltárni. Azokat a kockázatokat, amelyek a konkrét beavatkozások megvalósítását veszélyeztetik, az egyes akciók végrehajtási tervében kell szerepeltetni. A kockázatokat például a kockázat forrása szerint rendszerezhetjük: Belsô kockázatok, amelyek a település belsô tényezôinek körében jelentkezhetnek, pl. képzett munkaerô elérhetôsége, infrastruktúra kiépítettsége, stb. Külsô kockázatok, amelyek a külsô környezetben merülnek fel, pl. gazdasági és befektetési trendek, stb. Célszerû továbbá a helyzetértékelés összefoglalásakor összeállított SWOT elemzés egyes tényezôinek áttekintése, és az azokhoz kapcsolódó fô kockázatok meghatározása. A kockázati tényezôk meghatározását követôen a kockázatok hatásának felbecslésére kerül sor. Ehhez meg kell becsülnünk a kockázat bekövetkezésének valószínûségét, illetve a kockázat hatását. Kiemelt, vagy kritikus kockázatoknak tekintjük azokat, amelyeknek a bekövetkezési valószínûsége és a hatása is nagy. A kockázatkezelési tervben a bekövetkezés valószínûségét csökkentô és a hatás minimalizálását eredményezô intézkedéseket tervezzük. Az azonosított kockázatokat idôszakonként a stratégia nyomonkövetési ( monitoring ) folyamata során célszerû értékelni. A kockázatbecslésnél számbaveendô tényezôket a Kézikönyv II. részében, a 7. pont alatt tételszerûen ismertetjük Az IVS-ben meghatározott akcióterületek és a befektetések szempontjából fontos fejlesztések viszonya A befektetésösztönzési stratégia olyan fejlesztéseket is tartalmazhat, amelyek nem jelennek meg a konkrét területi tervek részeként. Fontos azonban, hogy a bel- vagy külterületen elhelyezkedô ipari vagy vállalkozási területeket, üzleti parkokat az IVS-ben akcióterületként kezeljük. Csak így lehetséges ugyanis, hogy a fejlesztéseket és a szükséges szolgáltatásokat, ellátásokat (közvilágítás, közlekedés), valamint a kapcsolódó szabályozásokat összehangoltan tervezzék, és ennek köszönhetôen 16 17

10 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May Szeptember A településfejlesztésre koncentráló befektetésö sz tönzési stratégia kialakítása megfelelôen, harmonikusan és költséghatékonyan kapcsolódjanak egymáshoz. Ilyenkor sem mulasztható el azonban az, hogy végiggondoljuk: mekkora a tervezett fejlesztések pénzügyi realitása, helyes-e a források nagyságrendi becslése, megfelelôen tisztázva vannak-e a megtérülés és finanszírozás alapkérdései. A befektetésösztönzési stratégiában határozzuk meg ezen, az akcióterületi fejlesztéseken kívüli és az akcióterületeken belül végbemenô fejlesztések viszonyát, tekintsük át a fejlesztések egymást erôsítô vagy gyengítô hatását, egymástól való függôségüket, a párhuzamos- vagy többletkapacitások létrehozásának kockázatát A megvalósítás eszközei Nem beruházási jellegû önkormányzati tevékenységek Ilyen, a befektetésösztönzési célok elérését segítô tevékenységek egyebek közt a következôk lehetnek: Helyi adópolitika, támogatáspolitikai eszközök: vállalkozásfejlesztési programok, helyi befektetésösztönzési rendeletek, stb.; (pl. Miskolc MJV Befektetésösztönzési rendelete, Településrendezési, szabályozási tevékenységek; Marketingstratégia és marketingkommunikáció, illetve ezek folyamatos karbantartása Az integrált stratégia kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A befektetésösztönzési stratégia megvalósítása, hasonlóképpen az IVS megvalósításához, olyan szervezeti mûködést kíván meg, amely egyrészrôl biztosítja a stratégia folyamatos felülvizsgálatát, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába ( stratégiai menedzsment ), másrészrôl pedig garantálja a stratégia által kijelölt beavatkozások, hatékony megvalósítását ( operatív menedzsment ). Az eredmények visszacsatolása a stratégia nyomonkövetésébôl ( monitoring ) származó adatok alapján történik. A stratégia infrastrukturális elemeinek megvalósítása célszerûen az operatív településfejlesztési tevékenységek megvalósításáért felelôs szervezeti egység vagy társaság (pl. városfejlesztô társaság) feladata. Külön feladatkör a marketingstratégia megvalósítása, elsôdlegesen a marketingkommunikáció. A településmérettôl és a befektetésösztönzés fontosságától függôen ennek felelôse akár egy befektetésösztönzési szervezet, szervezeti egység, akár egyetlen munkatárs is lehet. Befektetésösztönzési és gazdaságfejlesztési célú szervezetek létrehozásába és mûködtetésébe a magánszféra is bevonható. Közremûködésüknek számos elônye lehet (pl. piaci ismeretek, kapcsolatrendszer, mûködési know-how, eredményérdekeltség). A gyakorlati tapasztalatok szerint a befektetôi kapcsolatok kialakítását és fenntartását jelentôsen segítheti az egyablakos ügyintézés. Ennél az önkormányzat a különféle szakterületeken egyaránt jártas befektetés-támogató személyt vagy csoportot jelöl ki az ügyintézés felgyorsítása érdekében. Már a stratégia tervezésének megkezdésekor gondoskodni kell a megfelelô szakmai és adminisztratív erôforrásokról, amelynek menedzsmentjét célszerû vagy a településfejlesztési koordinációt vagy a stratégiai tervezést végzô szervezeti egységhez vagy a településmarketingért, esetlegesen konkrétan a befektetésösztönzésért felelôs egységhez telepíteni. A megvalósító intézményrendszer kialakítására a stratégia részeként kerül sor A településközi koordináció mechanizmusai Fontos, hogy felvázoljuk a település térségi szerepköréhez (pl. kistérségi központ, térségi illetve régiós szintû funkciók) igazodó egyeztetési mechanizmusokat. A fejlesztések összehangolása mellett célszerû az egész térség befektetôvonzó képességét javító marketingtevékenységek összehangolására is figyelmet fordítani (közös megjelenés, közös rendezvények, stb.). A partneri viszony eredményeképpen nagyobb, változatosabb telephelykínálat keletkezik. Ennek kapcsán az sem baj, ha a befektetô végül a szomszédos települést választja, hiszen befektetôi szemszögbôl ezáltal felértékelôdik a térség, felkerül a befektetési térképre. Az egyeztetési mechanizmusok jelentôsen függenek a település hierarchikus helyzetétôl és meglevô, kialakult kapcsolatrendszerétôl. Az egyeztetések fórumaként célszerû felhasználni a területfejlesztési intézményrendszert. Megyei jogú városok esetén a régiós szint tûnik a legalkalmasabb fórumnak a fejlesztések összehangolására. Az egyeztetést a stratégia kidolgozásakor érdemes lefolytatni, így a régió városai komplementer és szinergikus befektetôi kínálattal állhatnak elô. A kisebb települések számára az egyeztetés színterei a Többcélú Kistérségi Társulások lehetnek. A telephelyek kialakításánál, munkaerô vagy közlekedési kapcsolatok tekintetében a nagyobb városok is egyeztetnek közvetlen szomszédjaikkal. Erre is a Többcélú Kistérségi Társulás kínálkozik fórumként Monitoring, értékelés és visszacsatolás Monitoring és értékelés A monitoring keretében azt vizsgáljuk, hogy a stratégia merre tart az eredetileg eltervezett célokhoz képest. A monitoring tevékenység elengedhetetlenül fontos a megvalósítás és a menedzsment értékeléséhez. Az értékelés keretében pedig azt ellenőrizzük, hogy az adott stratégia elérte-e a célját, és ha igen, akkor mennyire volt hatékony és gazdaságos a megvalósítás folyamata. Az eredményeket a következô idôszak tervezésekor már beépíthetjük a stratégiába. Ahhoz, hogy figyelemmel kísérhessük a befektetésösztönzési stratégia megvalósítását, számszerûsített mutatókat, indikátorokat kell alkalmazni. A stratégia egyes szintjeinek megfelelôen különbözô típusú indikátorok jöhetnek szóba: a kimenet vagy output indikátorok az egyes akciók, projektek közvetlenül létrehozott eredményét számszerûsítik. Mérésük közvetlenül a projektek, akciók kimeneténél történik, jellemzôen fizikai elemeket mérnek, pl. megépített utak hossza, kialakított ipari terület nagysága, létrehozott intézmények száma. az eredménymutatók az egyes akcióknak köszönhetôen bekövetkezett változást, az azonnali hatást mérik. A közvetlen résztvevôket, illetve igénybevevôket érintô változásokról nyújtanak információt, pl. a kiképzett potenciális munkavállalók (vagy szakemberek) száma, az ipari területek kihasználtságának növekedése, stb. a hatásmutatók az átfogó változásokat, illetve a hosszabb távon jelentkezô, közvetlen hatásokat mérik, pl. foglalkoztatás mértékének növekedése / munkanélküliek számának csökkenése a településen. A stratégia vonatkozásában rendszerint az eredmény- és hatásmutatókat alkalmazzuk, míg a kimenet indikátorokat inkább az egyes beavatkozások kapcsán az akciótervekben szokás megjeleníteni. A számszerûsített mutatók értékének mérése az operatív menedzsment feladata. A befektetésösztönzési stratégiát célszerû évenként áttekinteni, 3-5 évenként pedig aktualizálni. Az áttekintés során megállapítjuk a fejlesztés kimeneti (output ) és eredmény jellegû indikátorainak értékeit, és ezek alapján értékelhetjük a célok irányába történô elôrelépés mértékét. Az éves áttekintés során kisebb korrekciókat is elvégezhetünk. Ezeket rögzíteni kell, és az okokkal, várható következményekkel együtt nyilvánossá kell tenni. Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintô aktualizálásra ha a külsô környezetben lényeges változás nem történik általában 3-5 évente van szükség. Ilyenkor célszerû a befektetésösztönzési stratégia elért eredményeit a hatásmutatók figyelembe vételével értékelni. Szükség esetén az önkormányzat stratégiai menedzserként az elért eredmények és a külsô környezet esetleges változásainak megfelelôen korrigálhatja a stratégiát. A monitoring és értékelési feladatokat kisebb település esetén célszerû az IVS partnerségi fórum keretében megvalósítani. Nagyobb városok esetén külön befektetésösztönzési fórum létrehozását és mûködtetését ajánljuk, esetleg egyéb (pl. gazdaságfejlesztési) partnerségi fórum mûködéséhez kapcsolva Partnerség: Ez a rész meghatározza és bemutatja a stratégia készítése és megvalósítása során támasztott, az érdekeltek részvételével kapcsolatos alapvetô követelményeket. Bemutatja azt is, hogy az önkormányzatnak milyen együttmûködéseket érdemes kialakítania a stratégia eredményessége érdekében. A partnerség a befektetésösztönzési stratégia készítése és megvalósítása kapcsán alapvetôen kétféle célt szolgálhat: 1. A befektetôk igényeinek megismerése, a a település iránti bizalom erôsítése : A helyi vállalkozók és a betelepülôk közötti együttmûködés támogatása; A betelepülôk és az érdeklôdôk (potenciális betelepülôk) közötti párbeszéd kialakítása; A betelepültek és az önkormányzat közötti párbeszéd elômozdítása

11 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May May Szeptember A befektetésösztönzési stratégia Hungary beavatkozási and the Community területei, lehetséges Customs Legislation prioritásai 2. A befektetésösztönzés és a befektetések hatékonyságának növelése: A betelepülôk és a kutatás-fejlesztési, képzési intézmények közötti együttmûködés kialakulásának segítése; Az ITD Hungary és az önkormányzat rendszeres kapcsolattartáson és információcserén alapuló együttmûködése; A beruházások gördülékenyebb megvalósítása érdekében tudatos, szervezett együtt mûkö dés i) a közmûszolgáltatókkal (információ dí- jakról, fejlesztési szükségletekrôl, stb.) ii) az engedélyezô hatóságokkal (rugal- masabb ügyintézés) iii) a civil szervezetekkel a (vélt) ellenállásuk csökkentése, befektetésösztönzés társadalmi támogatottságának növelése érdekében (pl. zöldek, helyi örökség védôi, hátrányos helyzetûek ügyével foglalkozók, stb.) A partnerség különféle formákban mutatkozik meg: Intézményi együttmûködések; vállalkozói fórum, befektetôi klubok; kistérségi, lakossági-társadalmi fórumok; stb. 4. A befektetésösztönzési stratégia beavatkozási területei, lehetséges prioritásai Kézikönyvünk második részében konkrét, lépésrôl-lépésre történô segédletet adunk a befektetésösztönzési stratégia elkészítéséhez. Ebben tételszerûen felsoroljuk az önkormányzat lehetséges beavatkozási területeit, külön bontva a közvetlen hatású intézkedéseket, a befektetéseket közvetetten ösztönzô beavatkozásokat és a hatásköri alapon megtehetô önkormányzati intézkedéseket. 5. Javaslat a befek te tés ösztönzési stratégia tartalmi vázlatára és az elkészítés fô lépéseire 5.1. Helyzetelemzés A munka megkezdésekor egyrészt meghatározzuk a figyelembe veendô, felhasználható dokumentumok és adatok körét, azok forrását, másrészt pedig azon partnerek körét intézményeket és személyeket akiktôl ill. amelyektôl információkat vagy szakmai véleményt várunk a helyzetelemzés elkészítéséhez A belsô tényezôk helyzete A település azon erôforrásainak értékelô elemzése, amelyek a befektetésösztönzési tevékenység szolgálatába állíthatók. A pont szerinti információt tartalmazza. Ha a településnek van integrált városfejlesztési stratégiája, akkor célszerû annak 3. fejezete szerinti kiegészítése. Ha a településnek nincs ilyen dokumentuma, elkészítéséhez használjuk fel az alábbiakat: Településrendezési terv, településfejlesztési koncepció Helyi (települési) gazdaságfejlesztési stratégia vagy program Bármilyen fejlesztési terv vagy program, amely aktuális gazdaságfejlesztési elemeket tartalmaz, adattartalma idôszerû és megállapításai érvényesek a település jelenlegi helyzetére. Az adatigény tekintetében az IVS elkészítéséhez szükséges adatokra kell támaszkodni (ld. az NFGM Városfejlesztési Kézikönyvét), városrészi és szegregációs adatok beszerzése általában nem szükséges. A munkarész elkészítése elsôdlegesen a dokumentumok és adatok feldolgozása során végzett elemzô munkával történik. Amennyiben nincsenek számszerûsíthetô adatok, mennyiségi információk helyett gyûjtsünk össze minôségi adatokat, elsôdlegesen személyes kapcsolatfelvétellel, célzott interjúk, esetenként formalizált egyeztetések során. A konzultációba fontos bevonni az alábbi partnereket: az ITD Hungary regionális irodáit a területi kamarákat a településen mûködô vállalkozástámogató intézményeket (inkubátorház, ipari park, innovációs központ, stb.) már mûködô befektetések menedzsmentjét, tulajdonosait egyetemeket és szakképzô intézményeket A befektetésekre várhatóan hatást gyakorló külsô tényezôk helyzete A pont szerinti információkat tartalmazza. Áttekintendô dokumentumok, pl. a régió Operatív Programja, a régió Innovációs Stratégiája, a szomszédos települések fejlesztési és rendezési tervei, a kb. 50 km-es körzetben levô jelentôsebb települések fejlesztési tervei, a megyei területrendezési terv. A munkarész elkészítése elsôdlegesen a dokumentumok és adatok feldolgozása során végzett elemzô munkával történik. Ha nincsenek számszerûsített adatok, ebben az esetben is célszerû mennyiségi jellegû információk helyett a minôségi adatok összegyûjtése. A konzultációba bevonandó partnerek: 1. a Regionális Fejlesztési Ügynökség 2. a Regionális Innovációs Ügynökség 3. a kb. 50 km-es körzetben lévô egyetem 4. a kb. 50 km-es körzetben lévô nagyváros (megyeszékhely) önkormányzata 5. a kb. (max.) 50 km-es körzetben lévô nagyvállalatok menedzsmentje A befektetési döntések aktuális trendjei, ezek várható átfogó hatásai Az információt az ITD Hungary szervezetrendszere teszi elérhetôvé, a települések a regionális irodáktól és a Befektetési Szakértô Osztálytól kaphatnak információt illetve idôszakos elemzéseket SWOT -elemzés és visszacsatolás A munkarész elkészítése célszerûen nem nélkülözheti az érdekeltek közremûködését. A SWOT vázlatának elkészítése szakértôi munkával, a helyzetelemzés alapján történik. Javasoljuk, hogy amikor a helyzetelemzés megállapításait az Erôsség/Gyengeség és Lehetôség/Veszély kategóriákba rendezzük, az elemzés véglegesítése elôzetesen megküldött vázlat alapján csoportos alkotómunka ( workshop ) keretében történjék. A workshop résztvevôi az elemzés során tartsák szem elôtt a település általános, hosszú távú céljait, jövôképét (ha elkészült), és összpontosítsanak a feltételezett befektetôk számára fontos tényezôkre. A befektetésösztönzés szakmai szempontjainak maximális érvényesítése érdekében az ITD Hungary regionális irodáját is ajánlatos bevonni ebbe a munkafázisba. Ha a településnek van hosszútávú célja, jövőképe, az elemzés ezen fázisában mérjük fel, hogy az erőforrások reális számbavétele alapján mennyire tûnik elérhetőnek, megvalósíthatónak ez a cél A megcélzott befektetôi szegmens(ek) meghatározása A reálisan számításba vehetô iparágak meghatározása a SWOT által azonosított erôforrás-kombinációra alapozva, az ITD Hungary regionális irodájának bevonásával történik Versenytárselemzés Célszerû a meglévô városi kapcsolatok felhasználása és az ITD Hungary regionális irodájának bevonása az elemzésbe. Belsô erôforrások híján külsô tanácsadó bevonása is indokolt lehet. A helyzetelemzés folyamatában ezen a ponton célszerû újra áttekinteni, és egyrészt a megcélzott befektetői szegmens (elsődlegesen iparág) igényeinek fényében, másrészt a versenytársak erőforrásaihoz, teljesítményéhez igazítva szükség szerint korrigálni, vagy pontosítani a SWOT tényezőit A befektetésösztönzési célrendszer A célok megfogalmazásánál elsôdlegesen a SWOT eredményeire kell támaszkodni. A célok megfogalmazásához a fejezet ad támpontokat. Azon településeknél, ahol van érvényes IVS, a célokat az IVS céljaihoz kell illeszteni mind a tematikus, mind a területi (városrészi) célok tekintetében. Lényeges, hogy a célok megfogalmazása során gyakori konzultációkra kerüljön sor a stratégia fô érdekeltjeivel. Fontos, hogy a település felsô vezetése a polgármester, az illetékes önkormányzati bizottság vagy a képviselôtestület a célokkal azonosuljanak. Indokolt lehet célmeghatározó workshop megrendezése, az érdekeltek lehetôség szerinti legszélesebb körének bevonásával A stratégia végrehajtása a célok elérésének útja(i) Minimálisan a fejezet szerinti tartalom szükséges a stratégia kivitelezéséhez. A projektek, akciók megtervezésénél intenzív partneri egyeztetések szükségesek. A befektetésösztönzés céljait szolgáló projektek, akciók tartalmi elemeihez célszerû figyelembe venni a 4. fejezet összeállításait. Azokon a településeken, ahol van IVS, tekintsék át a kijelölt akcióterületeket, és szükség esetén egészítsék ki azokat a befektetésösztönzési célok érdekében szükséges projektekkel illetve egyéb beavatkozásokkal. (Ügyeljünk arra, hogy a befektetésösztönzési célú fejlesztések nem feltétlenül akcióterületi alapon történnek ld fejezet)

12 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May Szeptember May Hungary and the Community Customs Esettanulmányok Legislation Lényeges, hogy a monitoring-tevékenység szereplôi jelentôs részben a partneri kör szereplôi (7. fejezet) közül kerüljenek ki. házások. A számos fejlesztés közül egy-egy infrastrukturális, lakás, illetve kereskedelmi, technológiafejlesztési és oktatási célú beruházást mutatunk be. tud nyújtani a beruházóknak. Ezek közül a legfontosabbak az IT szektor, az élelmiszeripar, a turisztika, az innovációs területek, az egészségügyi ipar, illetve a logisztika. Ajánlatos a stratégia megvalósításához kapcsolódó vázlatos ( indikatív jellegû ) költségbecslés elkészítése A megvalósítás eszközei A fejezet szerinti információtartalommal készül el, figyelembe véve a stratégiát készítô település szervezeti és egyeztetési rendszereit. A megvalósítás szolgálatába állítható eszközök kialakítása hosszadalmas, az önkormányzat egymásra épülô döntéseit igénylô folyamat lehet. Ezen esetekben a stratégia az eszközrendszer kialakításának fô irányait és elveit, valamint a lépések sorrendjét és összefüggéseit vázolja fel A stratégia végrehajtásának fôbb kockázatai A fejezet tartalmi követelményei szerint készül el. A kockázatok becslése intenzív helyi együttmûködést igényel. A külsô tényezôk körében (pl. befektetôi környezet) meghatározott kockázatok becslésének és javasolt kezelésének kimunkálásába indokolt bevonni az e téren bôséges információval rendelkezô külsô partnereket (pl. az ITD Hungary regionális irodáját) A megvalósítás monitoringja, értékelése és a visszacsatolás A fejezet alapján készül el, a stratégiát alkotó település szervezeti sajátosságaihoz illeszkedô rendszerben. Azokon a településeken, ahol készült IVS, ott javasolt az IVS monitoring rendszerével összehangolt esetenként akár azzal azonos - intézményi háttér kialakítása és mûködtetése Partnerség A alfejezet szerinti tartalmi követelményekkel készül. Lényeges eleme, hogy rögzítse a partnerségi keretek létrehozásával, mûködtetésével és esetleges továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat. 6. Esettanulmányok 6.1. Brisbane Ausztrália A város Ausztrália Queensland államának délkeleti oldalán fekszik, területe 5900 km 2, lakossága fô. Ez Ausztrália teljes lakosságának 8,6%-a. Brisbane az ország egyik leggyorsabban fejlôdô városa. Ausztrália teljes gazdasági növekedése között 147 Mrd dollár volt. Ennek 13,5%-át (19,8 Mrd dollárt) Brisbane termelte ki. Ez 30%-os növekedést jelent, valamelyest nagyobb, mint Queensland államé és lényegesen nagyobb, mint az ország növekedése. A városban ausztrál viszonylatban alacsonynak mondható a munkanélküliség, azonban a város különbözô területein a mutatók érezhetô különbséget mutatnak. (Ausztrália munkanélküliségi rátája 5,4%, Brisbane esetében ez a mutató átlagosan 3,5%). Az elmúlt öt évben 7000 új vállalkozást indítottak be, és több mint 100 ipari jellegû beruházást hajtottak végre. A város adottságai A városra jellemzô, hogy népessége gyors ütemben, és kedvezô korösszetétellel növekszik. Az újonnan beköltözô családok között erôsen felülreprezentáltak a fiatal családok. E tényezô kiegészülve az egyre fejlôdô oktatási infrastruktúrával nagymértékben erôsítheti a gazdasági fejlôdést. A befektetések kulcsterületein mûködô vállalkozásokhoz (IT, logisztika, orvostudomány, élelmiszeripar, turizmus) fejlett oktatási, kutatási központok csatlakoznak. Brisbane szoros környezetében jelentôs fejlesztési célú területek találhatók. Kisebb veszélyként merülhet fel, hogy a munkaképes népesség gyorsütemû növekedésével lépést tudnak-e tartani a fejlesztések. A városi munkanélküliség egyenlôtlen elosztásából fakadóan problémát jelenthet, hogy a beruházások a város mely pontján jelenjenek meg. Az önkormányzat az államon belül erôs politikai szerepet kap, ezáltal a város Ausztrálián belül egyfajta pólusvárossá vált. Brisbane fejlesztési eredményei Brisbane rohamos fejlôdését mutatják a munkahelyek teremtését, a növekvô lakosságszám minôségi kiszolgálást, és a helyi infrastruktúra bôvülését szolgáló nagy volumenû beru- Australia TradeCoast (ATC): A városban megvalósuló legnagyobb beruházás jelenleg az Australia TradeCoast (ATC) ausztrál tengerparti logisztikát kiszolgáló fejlesztés. Ennek keretében új munkahelyet teremtenek mintegy 8000 hektáron. A fejlesztések új kikötôhelyek és kifutópálya létesítést, kereskedelmi egységek és 1 milliárd dollár értékû infrastruktúrafejlesztést tartalmaznak. A beruházás tervezett teljes költsége 3,14 milliárd dollár. Browen Hill: E beruházás keretében egy kereskedelmi és lakófunkciót betöltô ingatlanfejlesztési projekt valósul meg. A beruházás egyik sarokköve a közlekedésorientált fejlesztési stratégia. Az új városnegyed felépítése Browen Hill vasútállomás köré szervezôdik, mely a város egyik olyan ritka pontján fekszik, ahol mind a négy városi vasútvonal találkozik. A fejlesztés keretében új lakás és munkahely létesül. Várható befejezése Brisbane Technology Park: E technológiai park Queensland állam és a Greystone Developments Pty Ltd. beruházó cég közös projektje. A beruházás keretében egy a technológiai fejlesztésekre specializálódott vállalatok számára irodákat, konferenciatermeket, kiállítócsarnokokat magába foglaló komplexum valósul meg. A park 15 percre helyezkedik el az üzleti városközponttól. Várható befejezése University of Queensland: A queensland-i egyetemen elsôsorban bio- és nanotechnológiát, illetve társadalomtudományokat oktatnak. A mintegy hektáron létesült épületekben lehetôség nyílt az oktatási tevékenységen túl kutatási bázisok kialakítására is. Az egyetem több ausztrál tudományos szervezet központja. Szerencsés a beruházás helyszínválasztása annyiban, hogy projektjeik szorosan öszszekapcsolódhatnak a közelben található Royal Brisbane & Women s Hospital Ausztrália legnagyobb gyakorlókórházának tevékenységével. A beruházásösztönzés intézményi háttere, eszközei Brisbane esetében igen jól szervezett intézményi háttérrôl beszélhetünk. Queensland állam, a város Önkormányzata, a magáncégek és a város fejlesztési ügynöksége között szoros, gördülékeny kapcsolat alakult ki. Az Invest Brisbane ügynökség (Invest Brisbane Investment Agency) felelôs a fejlesztések biztonságos lebonyolításáért, mely által fenntartható a város példaértékû fejlôdési üteme. Az Australia TradeCoast projekt jó példája a szervezeti együttmûködésnek. A beruházás Queensland állam kormánya, Brisbane önkormányzata, a kikötô és a repülôtér üzemeltetôi, illetve az Invest Brisbane ügynökség szoros együttmûködésének köszönhetôen valósul meg. A város több periódusra is elkészítette tudatosan átgondolt célokat tartalmazó fejlesztési stratégiáját. Ezek közül kiemelkedik a 2011-ig elkészült közép- és a 2023-ig szóló hosszú távú városfejlesztési stratégia. Az ügynökség világosan lehatárolja azon beruházási területeket, amelyekben segítséget Erôsnek mondható a fejlesztési ügynökség marketingtevékenysége. Az internetrôl ( számos kiadvány letölthetô, melyekben a különféle területekhez kapcsolódó információk, a különféle éves jelentések, fejlesztési stratégiák találhatók. Összegzés Brisbane rohamos fellendüléséhez több tényezô járul hozzá. Ezek közül az egyik legfontosabb a kedvezô fekvés. (Tengerparti város, nagy mennyiségû potenciális fejlesztési területtel). Az adottságok mellett az intézményi szervezettség és a tudatos beruházásösztönzési politika nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Brisbane Ausztrália egyik legfejlettebb városává válhatott. Az Invest Brisbane fejlesztési ügynökség jól szervezett kapcsolata az önkormányzattal, az állami szervekkel, illetve a magánszférával, illetve a jól pozícionált marketingtevékenység követendô példa a hazai beruházásösztönzési projektek során Limerick Írország Limerick Írország közép-nyugati régiójában (Mid West Region) fekszik a Shannon folyó torkolatában. Országos és regionális szinten egyaránt meghatározó a szerepe. Bár Írország harmadik legnagyobb városa, 21km 2 -es területével kisvárosnak tekinthetô. A városnak lakosa van, 60 km-es vonzáskörzetében pedig ember él. A város népessége 1996 és 2006 között 14%-kal növekedett. Gazdaságában elsôsorban a magánszektor beruházásainak köszönhetôen az elmúlt években nagymértékû növekedés tapasztalható. A város adottságai Bár Limerick lakosságszámát és területét tekintve Európai viszonylatban kisvárosnak számít, Írországon belül mégis stratégiai jelentôsége van. Ezt elsôsorban közlekedésföldrajzi adottságainak köszönheti. A város egy tengeri öböl végében fekszik, ezáltal közvetlen kijárata nyílik az Atlanti-óceánra. A várostól 20 percnyi útra található a Shannon nemzetközi repülôtér, ahova számos európai és tengerentúli menetrendszerinti járat közlekedik. E két nemzetközi kapcsolati pont meghatározó a Limerick Shannon tengely kaputérség szerepében. Nemzeti szinten meghatározó kapcsolati pont a limericki vasúti csomópont. A város népességében tapasztalható növekedési ütem egyfelôl bíztató jel, a befektetések munkaerô igény utánpótlására. Másfelôl azonban kérdéses, hogy a városi infrastruktura képes-e megbírkózni a lakosság ilyen mértékû növekedésével. A humáninfrastruktúra tekintetében a város szerencsés helyzetben van. A jól képzett munkaerô utánpótlását két magas színvonalú felsôoktatási intézmény biztosítja (University of 22 23

13 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May May Szeptember Hungary and the Community Customs Esettanulmányok Legislation Limerick, Limerick Institute of Technology). A két intézménynek összesen hallgatója van. A helyi felsôoktatásban jelentôs kutatómunka folyik. Ennek fô területei: IT, biotechnológia, termelékenység-hatékonyság. Befektetési szempontból a városban további lehetôségek kínálkoznak. A városon kívüli területeken, illetve a városban található összefüggô, alulhasznosított, vagy elhagyott ipari területeken, logisztikai, innovációs és ipari jellegû fejlesztésekre van lehetôség. A belváros ideális terület turisztikai és irodai jellegû beruházások számára. Limerick fejlesztési eredményei Limerick esetében nagyobb volumenû gazdaságélénkítô hatást gyakorló, megvalósult beruházásról beszélhetünk. Az errôl, és ehhez hasonló területekrôl befolyó összegekbôl a város átfogó városfejlesztési projekt megvalósítását tûzte ki célul. Ennek keretében a belvárosi területeken közlekedésfejlesztés, parkosítás, az irodai negyed fejlesztése, és a leromlott állagú ipari területek fejlesztése a cél. A beruházásösztönzés intézményi háttere, eszközei Limerick esetében önmagukban a már meglévô kiváló közlekedési adottságok olyan elônyt jelentenek, amelyek a hasonló méretû települések élmezônyébe emelik a várost. A nagyobb, illetve az Írországban található hasonló fekvésû városokkal szemben csak úgy lehet versenyképes, ha különféle egyéb ösztönzô eszközöket alkalmaz. Ennek érdekében készült a National Technology Park, ahol kiváló körülmények adottak a kutatás-fejlesztési, mûszaki jellegû tevékenységekhez. National Technology Park: A park 325 hektár területen helyezkedik el a University of Limerick területén. 80 vállalat létesítménye található itt, amelyekben összesen 3000 jól képzett alkalmazottat foglalkoztatnak. A park elsôsorban a számítógépek gyártásával, illetve különbözô technológiai fejlesztésekkel foglalkozó vállalatok számára ad otthont. Építések vonatkozásában a város különféle adóengedményekkel igyekszik megfogni a helyi, illetve multinacionális vállalatokat. A szervezeti háttér Írországban fejlett. Az ír kormány az Ír nemzeti fejlesztési stratégia keretében létrehozta az Ír Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (IDA). Ennek a szervezetnek a világ számos országában vannak irodái, így közvetlen kapcsolatot tarthatnak fenn a befektetô országok állami, önkormányzati szerveivel, illetve a befektetô vállalatok központjaival. A városban külön program készült az alulhasznosított épületek újrahasznosítására LOTS (Living Over The Shop) néven. A program célja, hogy különféle adókedvezmények révén ösztönözzék a befektetôket az ilyen típusú épületek hasznosítására. a támogatás A támogatás elsôsorban lakó-, illetve kereskedelmi célú felújításokra szól. Az önkormányzat a projekttôl a városkép javulását, illetve új lakások, üzletek kialakítását reméli. Az önkormányzat és az IDA együttmûködése Írországban példaértékû, ennek köszönhetô, hogy kölcsönösen elônyös fejlesztési projekteket tudnak megvalósítani a magánszférával. A város honlapján bôséges információ áll rendelkezésre az érdeklôdô vállalatok számára a különféle fejlesztési és a kedvezményeket ismertetô dokumentumokban. Összegzés Limerick jó példa arra, hogy egy európai értelemben vett kisváros hogyan használhatja ki a nagyvárosokkal szemben helyzeti elônyét. Limerick esetében ez a kaputérségi szerepbôl adódik. A közlekedési kapcsolatok révén egy fôs kisváros is fontos szereplôje lehet egy ország gazdaságának. Ehhez azonban mindenképpen szükség van a város nyújtotta megfelelô humán- és épített infrastruktúrára, az önkormányzat világos és jól körülhatárolt befektetésösztönzési elveire, valamint az önkormányzati és állami szervek megfelelô együttmûködésére Łódź Lengyelország Łódź Lengyelország középsô részén található, az ország második legnagyobb városa. A város területe 290 km 2, lakossága fô. Gazdasági életében 200 évig meghatározó szerepet kapott a textilipar, azonban az utóbbi évtizedben az iparág háttérbeszorult, más tevékenységek kerültek elôtérbe. (Back office szolgáltatások, háztartási gépek gyártása, elektronikai cikkek gyártása, valamit logisztika) ös összehasonlítás alapján az egy fôre jutó GDP lényegesen magasabb a városban, mint az országos átlag. (Lengyelországban átlagosan 6400, míg Łódź-ban közel 8000 ) es adatok alapján a város munkanélküliségi rátája 8%, mely 4,8%-kal kevesebb, mint az országos átlag. A város adottságai Befektetési szempontból Łódź számos elônnyel rendelkezik. Łódź lengyel és európai viszonylatban egyaránt kiváló helyen fekszik: Lengyelország közepe, számos transzeurópai útvonal csomópontja. Közúton, repülôgéppel és vasúton egyaránt megközelíthetô. Łódź nemzetközi repülôterén folyamatosan nô a járatok száma. A város számos magas színvonalú egyetemének köszönhetôen igen jól képzett munkaerôvel rendelkezik. Jellemzô a népesség lassú növekedése, illetve a magasabban kvalifikált fiatalok elvándorlása. Országos szinten Łódź-ban a legmagasabbak a beruházásokhoz kapcsolódó helyi adózási engedmények. Különösen jellemzô ez az LSSE különleges gazdasági övezetben (Łódzka Specjalna Strefa Ekonomiczna). Łódź fejlesztési eredményei Łódzka Specjalna Strefa Ekonomiczna (LSSE): A különleges gazdasági övezet Lengyelország egyik legdinamikusabban fejlôdô gazdasági területe. Jelenlegi területe 900 hektár, amelyben különösen jók az infrastrukturális viszonyok. A beruházás eleddig 2 milliárd euróba került, és több mint munkahelyet teremtett ig az övezetben befektetô vállalatok vállalkozásindítási segélyként különbözô méretû adóengedményeket kapnak. A kis- és közepes vállalkozások számára további elôny, hogy az engedmények mértéke fordítottan arányos a vállalat méretével. Az LSSE területén nagyvállalatok is letelepedtek, köztük a Bosch-Siemens, Gillette, Indesit, vagy a Procter & Gamble. Villa Verde: Lengyelország egyik legnagyobb ingatlan beruházási projektje. A fejlesztési terület mindössze 2,5 km-re fekszik Łódź belvárosától és 5 km-re a tervek szerint 3000 alkalmazottat foglalkoztató, Írországból áttelepülô Dell központjától. A beruházás során magas színvonalú lakások kerülnek megépítésre, amelyek a legmagasabb igényeket is kielégítik, ezzel megfelelô környezetet biztosítva elsôsorban a magas jövedelmû foglalkoztatottak számára. E beruházások mellett fontos kiemelni, hogy a beruházó vállalatoktól befolyó összegekbôl a város nagyszabású városfejlesztési projektek megvalósítását tervezi. Kiemelkednek a felhagyott iparterületek újrahasznosítását célul kitûzô projektek. Ezek keretében gyakoriak a lakóingatlan létesítések (loft lakások), illetve a kulturális célú hasznosítás, mely kiemelt szerepet kap Łódź 2016-os kulturális fôvárosi tervei között. A befektetésösztönzés intézményi háttere, eszközei Lengyelországban országos szinten is igen hatékony szervezeti háttérrel rendelkezik a külföldiek befektetéseinek ösztönzése. A Lengyel Információs és Külföldi Befektetési Ügynökség (Polska Agencja Informacji i Inwestycji Zagranicznych S.A.) számos kiadvánnyal segíti az országot beruházási szándékkal felkeresô vállalatokat. Széles körben tájékoztat az egyes régiókban fellelhetô fejlesztési lehetôségekrôl. Łódź ezen kívül számos további kedvezményt nyújt a befektetôknek a jogszabályi keretek lehetô legtágabb értelmezésével. Különösen kedvezô lehetôségeket nyújt a fentebb kiemelt különleges gazdasági övezet. A város nagy hangsúlyt fektet a brit befektetôkre is. Ennek érdekében a britek számára külön kiadvány készült Łódź befektetési lehetôségeinek bemutatásával. Lengyelország beruházásösztönzési eredményeirôl számos tanulmány készült, többek között a Price Waterhouse Coopers Polska kiadványa is, amelyben Łódź adottságait, a városban rejlô lehetôségeket, illetve az eddig elért eredményeket foglalják össze. Az ehhez hasonló monitoring tevékenység hasznos eszköz lehet más városok számára is, ahol hasonló volumenû beruházásösztönzési politikát kívánnak folytatni. Összegzés Łódź az országon belül is kiemelkedô figyelmet szentel a befektetésösztönzésnek. Stratégiájukban külön kedvezménycsomag szerepel a különféle területeken mûködô, illetve a különbözô méretû vállalatok számára. Nem véletlen, hogy számos blue-chip vállalat telepedett le a városban, vagy annak közvetlen környezetében. Łódz a lengyel gazdaság fejlôdésének egyik motorja. E politika eredményeként a munkanélküliség a városban 5 év alatt 19%-ról 8%-ra esett, a bérek növekedtek, és Lengyelországban addig nem tapasztalt ütemû gazdasági növekedés indult meg 24 25

14 Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember Augusztus Szeptember Gyakorlati útmutató II. Fejezet: Gyakorlati útmutató 7. Gyakorlati útmutató 7.1. Vezetôi összefoglaló Célja a befektetésösztönzési stratégia rövid, adatokkal alátámasztott összefoglalása. Ki kell térnie az alábbiakra: a helyzetértékelést összegzô alfejezet és a SWOT elemzés legfontosabb megállapításai; a település által megcélzott befektetôi szegmens; a legfontosabb versenytárs települések összegzô bemutatása; a befektetésösztönzési stratégia céljai és az ahhoz kapcsolódó mérhetô indikátorok; a stratégia végrehajtásának intézkedései és eszközei; a befektetésösztönzési tevékenységet végzô operatív menedzsment bemutatása; a monitoring és visszacsatolás, valamint a stratégiát támogató partnerségi keretek Helyzetértékelés A helyzetértékelés a település és annak körülbelül 50 km-es vonzáskörzetének jelenlegi állapotát, mozgósítható belsô erôforrásait és adottságait vázolja fel. Az értékelést a befektetésösztönzés felôl kell megközelíteni, fölösleges mindenre kiterjedô, általános elemzést készíteni a településrôl. Az értékelés épüljön tényszerû, friss statisztikai és egyéb számszerû adatokra. A oldalas terjedelmi korlát miatt törekedni kell arra, hogy az egyes alfejezetekben csak a legfontosabb adatokat, tényeket, megállapításokat és az ezekbôl levonható tömör következtetéseket soroljuk fel. Az elemzéshez felhasznált részletes háttérdokumentumokra, elérhetô adatbázisokra, gazdasági és egyéb elemzésekre elegendô a megfelelô források megjelölésével hivatkozni A belsô tényezôk helyzete Magában foglalja a település azon erôforrásainak értékelô elemzését, amelyek a befektetésösztönzési tevékenységek szolgálatába állíthatók. Ha a településnek van IVS-e, annak helyzetfeltáró fejezetére célszerû támaszkodni. Ha viszont nincs, a kidolgozáshoz felhasználható pl.: a településrendezési terv és/vagy a településfejlesztési koncepció, a helyi (települési) gazdaságfejlesztési stratégia vagy program ( ciklustervként is ismert, amit az Önkormányzati Törvény alapján készíttet és fogad el a képviselô-testület), valamint minden olyan elfogadott, gazdaságfejlesztési elemeket tartalmazó fejlesztési terv és/vagy program, melynek adattartalma idôszerû és megállapításai érvényesek a település egészének jelenlegi helyzetére Elérhetôség A település magyarországi elhelyezkedésének pontos bemutatása. Milyen közúti, vasúti (esetleg vízi és légi) kapcsolatai vannak? Hol csatlakozik a gyorsforgalmi (autópálya/autóút) és egyszámjegyû országos fôútvonal-hálózathoz (3-as, 4-es, 8-as, stb.), érinti-e vasúti fôvonal vagy szárnyvonal? Milyen a település megközelíthetôsége a gazdasági és oktatási centrumokhoz képest, különösen a megye-székhelyek/régióközpontok és Budapest viszonylatában? Vonzáskörzet Milyen funkciókat tölt be a település régiós, megyei vagy kistérségi szinten? Mekkora a település vonzáskörzete az adott funkciók tekintetében? A települési funkciók lényeges elemei közé tartoznak például a közigazgatási, kereskedelmi, idegenforgalmi, foglalkoztatási, kulturális, sport és rekreációs, illetve, közép- és felsôoktatási funkciók, valamint minden olyan további funkció, amely az adott teleülés területi, társadalmi és gazdasági környezete szempontjából lényeges. A jelenlegi állapot bemutatása mellett célszerû az esetlegesen tapasztalható változási tendenciák, fô folyamatok rövid bemutatása is Milyen önkormányzati kötelezô és önként feladatokat lát el a település regionális, megyei, vagy kistérségi esetlegesen mikrotérségi szinten? Mekkora a település vonzáskörzete ezen feladatok tekintetében? Településszerkezet A településszerkezet rövid bemutatása, különös tekintettel: a település szerkezetét meghatározó legfontosabb településszerkezeti, morfológiai (településszerkezet kialakulását meghatározó sajátosságok) és földrajzi tényezôkre, a településtörténeti tényezôkre (pl. meghatározó iparágak üzemi területei, hasznosításra váró barnamezôs területek és egyéb jelentôs kiterjedésû rehabilitációs területek, lakótelepek, koncentrált lakóterület és egyéb, pl. kereskedelmi, logisztikai hasznosítású területek); Az elemzés térjen ki az ipari-vállalkozási területek létesítésével kapcsolatos tényezôkre, pl. ipari park kialakítása, szabad földterületek, ezek beépítési korlátai, megközelíthetôségi vagy esetleges környezetvédelmi problémái. Alapvetôen a település szerkezeti tervére alapuló információkat elemezzük, de azon szándékok, törekvések feltárása is fontos, amelyek a szerkezeti tervben még nem jelentek meg, de ötletként vagy konkrétabb javaslatként már megfogalmazódtak Gazdaság Meg kell határozni, hogy: melyek a meghatározó gazdasági ágazatok (vállalkozások mérete, árbevétele és az alkalmazotti létszám alapján)? a gazdasági aktivitások mely településrész(ek)ben jelentôsek vagy meghatározók? a termelô és a szolgáltató gazdasági tevékenységek mely településrészekben különülnek el egymástól, hol kapcsolódnak szorosan össze, és mely területeken keverednek lakossági szolgáltatásokkal; (kereskedelmi, szolgáltató, ipari és egyéb üzemi terület)? van-e mûködô ipari park és/vagy inkubátorház a településen? Ha van, rövidern mutassuk be; melyek a település legnagyobb árbevételû, és legtöbb alkalmazottat foglalkoztató hazai és külföldi vállalkozásai? Rövid bemutatásuk (max. 10 db); a meglévô termelô és szolgáltatási kapacitások megjelenítése és jellemzése, valamint a piaci kereslet jellemzôinek bemutatása (pl. a szabad üzemi terület és irodakapacitások nagysága, minôsége, elhelyezkedése, megközelíthetôség és m 2 ára). milyen a turisztikai kínálat? (turisztikai vonzerôk, látnivalók, kulturális, sport, rekreációs és egyéb szolgáltatások bemutatása), a kutatás-fejlesztés (K+F) helyzete: a K+F hiánya vagy jelenléte, hangsúlyossága és változásának iránya komolyan befolyásolja az adott település fejlôdési távlatait. A település és vonzáskörzete milyen potenciállal rendelkezik a kutatási és fejlesztési tevékenységek ( K+F ) területén? Fontos az alábbi adatok megjelenítése: K+F ráfordítás (mft), (vállalkozói és állami) K+F létszám (fô), (vállalkozói és állami) Kutatóhelyek száma, (vállalkozói és állami) K+F tevékenységet folytató vállalkozások száma Az önkormányzat K+F tevékenységet ösztönzô intézkedései a helyi gazdaságfejlesztés célzott eszközei (vállalkozástámogató intézmények tevékenysége, településmarketingtevékenységek, egyéb helyi támogatási formák), különös tekintettel az alábbiakra: rendelkezik-e a település gazdaságfejlesztési stratégiával? Ha igen, mikor aktualizálták utoljára? meghatározott-e az önkormányzat a befektetôk, vállalkozások számára fejlesztési/letelepedési kedvezményeket? Ha igen, milyen körben és tartalommal? hozott-e az önkormányzat az ipari területek fejlesztésére vonatkozóan intézkedéseket? (pl. ipari terület szabályozása, ipari tevékenység profilja, kizárt tevékenységek; építési szabályozások, beépíthetôség, településen 1 éven belül megvalósuló ipari/irodafejlesztési tervek listája, jellemzése) van-e a gazdasági tevékenységet támogató intézményrendszer, pl. vállalkozói klub, inkubátorház, vállalkozási iroda? Az önkormányzat többségi tulajdonos-e a szabad kapacitású ipari területeken, esetleg ipari parkban? Van-e az ipari területek és a gazdaságfejlesztés menedzselésére létrehozott szervezet? Társadalom Röviden bemutatandó: demográfia (népességszám, korösszetétel, vándorlási adatok, változási trendek, stb.), lakosság jövedelmi helyzete; társadalmi önszervezôdések, civil szféra aktivitása, ennek fô területei Munkaerôpiac és képzettség Részletesen bemutatandó: munkaerôpiac (milyen szakmai tapasztalatokkal, gyakorlattal rendelkeznek a településen dolgozók? milyen szakmákban/ágazatokban áll rendelkezésre szabad munkaerô? hogyan alakul a munkanélküliség? mi a háttere és milyen trendek figyelhetôk meg? milyen a munkaerôpiaci kínálat és kereslet viszonya? milyen a napi ingázásra való hajlandóság a vonzáskörzetben? jellemzô-e a szezonális munka? stb.) képzettség (iskolai végzettség és szakképzettség, a felsôfokú végzettségûek száma, összetétele és az alacsonyabb képzettségi szintekhez mért aránya) Települési környezet Röviden bemutatandó: a természeti környezet állapota (levegô, klíma, talaj, víz, védett területek stb.) és a veszélytényezôk (környezeti kockázatok /árvíz, belvíz/, illetve a természeti környezetet fenyegetô folyamatok, források), épített környezet (településszerkezet, mûemlékek, helyi építészeti értékek), lakásállomány (lakásállomány nagysága, minôségi öszszetétele, tulajdonviszonya, lakásépítés mértéke, illetve trendek megjelenítése, önkormányzati bérlakás-állomány minôségi és mûködési jellemzôi) 26 27

15 Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember Szeptember Gyakorlati útmutató hálózati infrastruktúra (ivóvíz, szennyvíz- és hulladékkezelés, elektromos és egyéb pl. megújuló energia, telekommunikáció, földgáz, stb.) Elérhetô közszolgáltatások Hangsúlyosan bemutatandó: az oktatási intézményrendszer és annak kapacitásai (hangsúlyosan a közép- és felsôfokú intézmények bemutatása, milyen oktatási centrumok találhatóak a településen? milyen a képzések szerkezete? milyen végzettségû munkavállalókat bocsátanak ki a munkaerôpiacra? van-e két tannyelvû képzés? van-e gyakornoki program? van-e együttmûködés a képzésben a vállalkozásokkal és munkaerôpiaci intézményekkel, és ha igen, mi ezeknek a tartalma? hogyan reagál a képzési struktúra és intézményhálózat a munkaerôpiaci igényekre? milyen a felnôttoktatás és a továbbképzés rendszere? Befektetésösztönzési szempontból legfontosabb a szakképzés és a felsôfokú képzés jellemzôinek taglalása, külön is kitérve a mûszaki, az IT, a pénzügyi és esetleg a természettudományos képzések, valamint a nyelvi képzések kapacitásaira és ezek kihasználtságára. Röviden bemutatandó: az egészségügy (háziorvosi, fogászati és járóbeteg-ellátás, súlyponti és egyéb kórházak, egészségügyi centrumok, magánszektor által nyújtott szolgáltatások, rehabilitáció és gyógyászati centrumok (mint pl. gyógyvízre alapozott szolgáltatások), a közigazgatás, a szociális ellátás (szociális támogatások, szolgáltatások és intézményrendszer), a közmûvelôdés, sport és szabadidô eltöltésének lehetôségei A település legfontosabb fejlesztései Röviden foglaljuk össze a település céljai szempontjából fontos fejlesztéseket, a fejlesztések eredményeire összpontosítva. Ismertessük a végrehajtás során szerzett tapasztalatokat. Elegendô a nagyobb projektek bemutatása illetve, ha jellemzô, a kisebb egyedi fejlesztések összegezése. Fontos, hogy kitérjünk a már megvalósult gazdaságfejlesztési tevékenységek hatásaira és tapasztalataira A befektetésekre várhatóan hatást gyakorló külsô ténye zôk áttekintése A munkarész elkészítése elsôdlegesen a dokumentumok és adatok feldolgozása során végzett elemzô munkával történik. Áttekintendô dokumentumok pl. a régió Operatív Programja, a régió Innovációs Stratégiája, a szomszédos települések fejlesztési és rendezési tervei, az 50 km-es körzetben lévô jelentôsebb települések fejlesztési tervei (pl. IVS, gazdaságfejlesztési stratégia), a megyei területrendezési terv. Itt azokat a fejlesztéseket kell bemutatni, amelyek fontosak lehetnek a jövendôbeli befektetôk számára. Ilyenek lehetek például: a település megközelíthetôségét javító fejlesztések: épülô vagy tervezett autópálya, vasúti kapcsolat, fôút korszerûsítése, logisztikai infrastruktúra fejlesztése: légi- és vízi kikötôk, vasúti átrakók, kombinált terminálok, stb. a humánerôforrás minôségét javító fejlesztések: az oktatást érintô, fôként egyetemi fejlesztésekre, kutatás-fejlesztési infrastruktúrára és felnôttképzésre, át- és továbbképzésre irányuló fejlesztések. Az elemzés a település természetes vonzáskörzetére is terjedjen ki! A vonzáskörzet behatárolásánál vizsgáljuk a következôket: települési agglomeráció ( közvetlen környezet ); kistérség; kb. 50 km sugarú körön belüli települések; az egy órán belül elérhetô települések Befektetési döntések aktuális trendjei, várható átfogó hatásai Az információkat, illetve idôszakos elemzéseket az ITD Hungary szervezetrendszere teszi elérhetôvé. A stratégiájukat kidolgozó települések az ITD Hungary belföldi regionális irodáitól (listájukat lásd a honlapon az Elérhetôségeink menüpont alatt) és az ITD Hungary budapesti központjában található Befektetési Szakértô Osztálytól kérhetik és kaphatják meg ezeket az információkat. A kapcsolatfelvételt a stratégia elkészítését vállaló településnek kell kezdeményeznie SWOT elemzés A SWOT a helyzetértékelés alapján készül. Lásd a a Módszertan (I. fejezet) és pontjait. A befektetésösztönzési szakmai szempontok érvényesülésének érdekében ajánlott az ITD Hungary regionális irodájának bevonása. Ennek figyelembe vételével töltsük ki az alábbi SWOT táblázatot! Erôsség Lehetôség Gyengeség Veszély A megcélzott befektetôi szegmens(ek) meghatározása, kiválasztása Milyen termelô és/vagy szolgáltató ágazatokban tevékenykedô, milyen földrajzi eredetû és milyen méretû vállalkozások letelepítése lehet reális a település számára? A reálisan számításba vehetô iparágak meghatározása a belsô tényezôkre és a SWOT elemzésre alapozva, az ITD Hungary regionális irodájának bevonásával történik. A kapcsolatfelvételt a stratégiát készítô településnek kell kezdeményeznie a területileg illetékes belföldi ITD Hungary irodánál. Az irodák elérhetôségei a honlapon, az Elérhetôségeink menüpont alatt találhatóak meg. A kapcsolatfelvétel elôtt a település 3 lépésben határozza meg azokat az iparágakat, amelyek befektetési szempontból elôpnyösnek ígérkeznek. 1. készítsünk hosszú listát a betelepítésnél potenciálisan szóba jövô iparágakról! 2. tekintsük át és elemezzük a listára került valamennyi iparágat! 3. értékeljük valamennyi szektort abból a szemszögbôl, hogy az mennyire illeszkedik a település gazdasági struktúrájához és hagyományaihoz, a település jelenlegi erôforrásaihoz és képességeihez, illetve mennyire van összhangban a település középtávú fejlesztési céljaival! A 4. lépéshez vonjuk be az ITD Hungary regionális irodájának munkatársait! 4. készítsünk a hosszú listából egy rövidet! Húzzuk ki azokat az iparágakat, amelyek igényei nem elégíthetôk ki reálisan és azokat is, amelyek megtelepedése a település távlati céljait veszélyeztetheti (pl. olyan iparág letelepítése, amely a turisztikai adottságokra építô egyéb fejlesztéseket veszélyezteti) Versenytárselemzés A versenytársak elemzésénél az alábbiakra kell kitérni: melyek azok a tényezôk, amelyek alapján a versenytárs településeket összehasonlíthatjuk (pl. elérhetôség, szabad munkaerô összetétele és képzettsége, gazdasági infrastruktúra, közép- és felsôfokú oktatási intézmények, felnôttés továbbképzési kapacitások, turisztikai vonzerôk, kulturális, szabadidôs programok, stb.); melyek azok a tényezôk, amelyek egy adott iparág szempontjából fontos telepítési tényezôként szolgálnak? határozzuk meg azoknak a versenytárs-településeknek a körét, amelyekre az összehasonlító elemzést ki kell terjeszteni: települések, amelyek regionális szinten egy vagy több iparág tekintetében versenytársak lehetnek; települések a régióban vagy országszerte, amelyek kiemelkedô sikereket értek el a befektetôk letelepítésében; települések, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek a gazdasági struktúra tekintetében (pl.: iparági összetétel a településre betelepült vállalkozások körében, munkaerô-kínálat), földrajzi adottságok (pl. megközelíthetôség, erôforrások elérhetôsége, stb.) Összegzés Az összegzés tárja fel az egyes részterületek megállapításai között fennálló összefüggéseket, és tartalmazzon tömören megfogalmazott következtetéseket, amelyek a befektetésösztönzési stratégia kiindulópontját jelenthetik. Ki kell térni azokra a megállapításokra és következtetésekre, amelyek a helyzetértékelésben hiányként vagy sötét foltként jelennek meg

16 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May May Szeptember Hungary and the Community Customs Gyakorlati Legislation útmutató Befektetés-ösztönzést támogató stratégiai cél 7.3. Befektetésösztönzési célrendszer A célok megfogalmazásánál a helyzetértékelésre és azon belül a SWOT eredményeire kell támaszkodni. Az általános elveket illetôen lásd az a Módszertan (I. fejezet) pontját Stratégia végrehajtása, ahhoz kapcsolódó intézkedések Az általános elvekrôl a a Módszertan (I. fejezet) 5.3. pontjánál írtunk. Itt is felhívjuk a figyelmet, hogy szerfölött fontos, hogy az IVS-ben akcióterületként kezeljük a bel- és/vagy külterületen elhelyezkedô ipari-vállalkozási területeket, üzleti parkot, hogy a kapcsolódó fejlesztések és a szükséges szolgáltatások, ellátások (világítás, közlekedés), valamint szabályozások is megfelelôen tervezhetôk legyenek, és egymáshoz harmonikusan és költséghatékonyan kapcsolódjanak. A befektetésösztönzési stratégiának tartalmaznia kell a nem akcióterületi fejlesztések és az akcióterületeken végbemenô fejlesztések viszonyát. Vizsgálni kell a fejlesztések egymást erôsítô vagy gyengítô hatását, függôségi viszonyukat, az esetleges párhuzamos- vagy többletkapacitások létrehozásának kockázatát. Itt kell feltüntetni a a módszertani részben ajánlott vázlatos ( indikatív jellegû ) költségbecslést is Közvetlen hatású intézkedések: 7-8 éves tematikus stratégiai cél Befektetés-ösztönzést támogató stratégiai cél Infrastruktúra fejlesztése: Cél: az elérhetô és a befektetôk igényeinek megfelelô telephely-kínálat megteremtése Közlekedés A település megközelíthetôségének javítása (repülôtértôl, autópályától, a fôközlekedési úttól számított elérési idô csökkentése); A telephelyek megközelítésének lehetôvé tétele; Vállalkozásra alkalmas területek létesítése Elôkészített, közmûvekkel ellátott, megfelelô méretû területek kialakítása (adottságok és célok szerint differenciáltan) K+F kapacitások bôvítése Pl. inkubátorházak, szolgáltatóházak kialakítása éves stratégiai cél (a város jövőképe) 7-8 éves tematikus stratégiai cél 7-8 éves tematikus stratégiai cél Befektetés-ösztönzést támogató stratégiai cél Befektetés-ösztönzést támogató stratégiai cél Humán erôforrás fejlesztése: Cél: a képzési feltételek javítása, az oktatási szerkezet módosítása révén képzett munkaerô elôteremtése Felsôfokú képzés ösztönzése (meghatározott szakágazatok irányában, pl. IT, pénzügy, stb.); Szakképzés erôsítése (átképzés, felnôttképzés); K+F kapacitások fejlesztése: partnerségek, együtt mû ködé sek kezdeményezése, támogatása A települési szervezet- és eszközrendszer fejlesztése: Cél: a helyi gazdaságfejlesztési stratégia és az annak végrehajtását támogató eszközrendszer kidolgozása / frissítése Világos és kiszámítható fejlesztési irányok megfogalmazása (stratégia, tervek, szabályozás); Átlátható és vonzó üzleti ajánlat kidolgozása (a település által nyújtott vagy közvetített szolgáltatások, gazdasági kedvezmények, ösztönzôk); Az ügyintézés egyszerûsítése ( egyablakos rendszer, adattárak, az engedélyezés egyszerûsítése); Hatékony településimenedzsment Marketingtevékenység: Cél: a település kínálatának megismertetésével a befektetôk igényeinek keresletté formálása Marketingkommunikáció Naprakész és rendszerezett befektetési információk, kapcsolattartás az ITD Hungary szervezetével A befektetéseket közvetetten ösztönzô intézkedések: Az infrastruktúra fejlesztése: Cél: a magas életminôséget biztosító, vonzó települési környezet kialakítása A települési környezet javítása (rekreációs és kulturális lehe tô ségek bôvítése, településkép és a települési élet mi nôség javítása) Humán erôforrások fejlesztése: Célja a helyi lakosság egészségi állapotának és munkavégzô képességének javítása Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények színvonalának emelése; Megbízható egészségügyi ellátás; Sport és rekreációs tevékenységek elérhetôsége A települési szervezet- és eszközrendszer fejlesztése: Cél: ügyfélbarát önkormányzat, funkcionális település A település és a vállalkozók közötti szervezett kommunikáció javítása; A képzô intézmények és a vállalkozások közötti kapcsolatrendszer és kommunikáció erôsítése; A vállalkozói kultúra fejlôdését, illetve az innovációt segítô intézmények jelenléte; A települési, illetve térségi vállalkozói együttmûködések (pl. beszállítói hálózatok vagy klaszterek) kialakításának és fejlôdésének támogatása Marketingtevékenység: Célja: tudatos településmarketing és marketingkommunikáció Az intézményi háttér és az erôforrások biztosítása; Kapcsolattartás, marketingkutatás; A település általános imázsának formálása, javítása; Kulturális és sportélet élénkítése Önkormányzati intézkedések hatáskör alapján: Az egyes beavatkozásokat aszerint is osztályozhatjuk, hogy az adott településnek vajon van-e hatásköre a tervezett tevékenység kapcsán eljárni. Ebbôl a szempontból megkülönböztethetünk: saját hatáskörben megvalósítható fejlesztéseket, döntéseket, pl. az iparterület megközelíthetôségének javítása a településen, illetve saját hatáskörön kívül esô, ugyanakkor közvetett módon elôidézhetô fejlesztéseket, például lobbizás autópályáért, aktív részvétel a területi/ágazati tervezô munkában Megvalósítás eszközei Nem beruházási jellegû önkormányzati tevékenységek Foglaljuk össze az önkormányzat által végzett azon tevékenységeket, amelyek a befektetésösztönzési célok elérését segítik, bár közvetlenül nem a beruházásokra irányulnak. Ilyenek lehetnek például: a helyi adópolitika, támogatáspolitikai eszközök: vállalkozásfejlesztési programok, befektetésösztönzési rendeletek, stb.; a településrendezési, szabályozási tevékenységek; a marketingstratégia és marketingkommunikáció Az integrált stratégia kidolgozásával és megvaló sításával kapcsolatos szervezeti elvárások Az általános elveket a Módszertan (I. fejezet) pontja tartalmazza. Mint írtuk, külön feladatkör a marketingstratégia megvalósítása, elsôdlegesen a marketingkommunikáció. A tele pü lés - mérettôl és a befektetésösztönzés fontosságától függôen ennek felelôse akár egy befektetésösztönzési szervezet, szervezeti egység, akár egyetlen munkatárs is lehet.. Itt is felhívjuk a figyelmet az egyablakos ügyintézés fontosságára, amelynél az önkormányzat a különféle szak terü le te ken egyaránt jártas befektetés-támogató személyt vagy csoportot jelöl ki az ügyintézés felgyorsítása érdekében A településközi koordináció mechanizmusai Vázoljuk a település térségi szerepköréhez (pl. kistérségi központ, térségi illetve régiós szintû funkciók) igazodó, területi keretekben folyó egyeztetési mechanizmusokat! Jelezzük, hogy milyen módon kívánjuk összehangolni a mar ke tingtevékenységeket (közös megjelenés, közös rendez vények, stb.), hogy ily módon az egész térség befektetôvonzó ké pességét javítsuk. Az egyeztetés fórumait illetôen a Módszertan (I. fejezet) pontjában adunk tanácsokat A stratégia végrehajtásának fôbb kockázatai Az általános elveket a Módszertan (I. fejezet) pontja rögzíti. A kockázatokat a kockázat forrása szerint rendszerezhetjük: Belsô kockázatok, amelyek a település belsô tényezôinek körében jelentkezhetnek, pl. képzett munkaerô elér hetôsége, infrastruktúra kiépítettsége, stb. Külsô kockázatok, amelyek a külsô környezetben merülnek fel, pl. gazdasági és befektetési trendek, stb. A kockázati tényezôk meghatározását követôen becsüljük meg a kockázatok hatásait! Ezt úgy tehetjük meg, hogy megbecsüljük a kockázat bekövetkezésének valószínûségét, illetve az esetleges bekövetkezés esetén a kockázat hatását a stratégia sikeres megvalósulására. A befektetésösztönzési stratégia tekintetében az alábbiakban felsorolt kockázati tényezôket vegyük sorra! a külsô befektetôi környezet bizonytalanságából eredô kockázatok: a befektetôi kedv és érdeklôdés csökken (makrogazdasági, nemzetgazdasági hatások); a versenytársak pozíciója megerôsödik (más városok fejlesztéseinek elôretörése, a mi településünk elérhetôségének rosszabbodása pl. útépítés elmaradása, rendszeressé váló vasúti sztrájkok miatt); a befektetôi döntések kiszámíthatatlanságából eredô kockázatok: kapacitástervezési nehézségek (ipari park bôvítése, raktárépület és irodakapacitás biztosítása); telephelybezárás vagy költöztetés; létszámleépítések vagy bôvítési igények; személyes motiváció súlya a befektetôi döntésekben (karrierszempontok, családi megfontolások, stb.); 30 31

17 Appendix Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok számára Szeptember May May Szeptember Hungary and the Community Customs Gyakorlati Legislation útmutató azok a kockázatok, amelyek a fejlesztési források elô teremtésének bizonytalanságaiból származnak: a fejlesztéshez kapcsolódó támogatások megszerzése, pályázatok megjelenése; a támogatás felhasználhatóságának idôbeli csúszásai; képzési kapacitások hátterének létrehozásához, fenntartásához szükséges források; a támogató szervezetrendszer létesítéséhez, mûködtetéséhez, eszközeihez kapcsolódó költségek elôterem tése és folyamatos biztosítása; az együttmûködésekbôl, partneri megállapodásokból, illetve ezek hiányából fakadó kockázatok: településhálózati kapcsolatokból fakadó problémák (településeken áthaladó közlekedés, versenytársi pozíció létrejötte miatt); infrastrukturális és/vagy szolgáltatási fejlesztésektôl való elállás (pl. elkerülô út, autópálya bekötô út építésének, közös árvízvédelemi fejlesztések elmaradása; ipari park partnerségben történô létrehozása és mûködtetése; autóbuszjáratok, megállók megszüntetése; IKT szolgáltatók fejlesztéseinek elmaradása stb.); lakossági ellenállás (ipari fejlesztés kontra turisztika; biogazdálkodás kontra ipari tevékenység; terjeszkedô településhatár kontra terjeszkedô ipari terület; ipari tevékenység belsô területekrôl történô kivezetésével szembeni tiltakozás stb.); a településvezetés támogatásának, a fejlesztési prioritások sorrendjének, tartalmának változása (belpolitikai harcok, választások, személyes elkötelezôdések, szabályozási döntések elmaradása stb.). Kockázati tényezôk Bekövetkezés valószínûsége (0-1) Hatás mértéke, súly (0-1) A kockázati tényezôk értékelése a bekövetkezés valószínûsége és az így keletkezô hatás szorzata által kiadott kockázati érték alapján történik. Az alábbi táblázat azt tartalmazza, hogy az egyes kockázatok bekövetkezésének milyen várható következményei lehetnek a stratégia megvalósíthatóságára, továbbá azt is, hogy milyen lehetôségek nyílnak a kockázatok hatásának csökkentésére. A kockázati értékhatárok a következôk: 0,10-0,40 alacsony 0,41-0,70 közepes 0,71-1,00 magas 7.7. A megvalósítás monitoringja, értékelés és visszacsatolás Az általános elveket és eljárást il letôen lásd a Módszertan (I. fejezet) pontját Partnerség Az általános elveket és eljárást illetôen lásd a Módszertan (I. fejezet) pontját. Kockázati érték (valószínûség*súly) Várható következmények Kockázatkezelés módja Az ITD Hungary belföldi irodahálózata Észak-Magyarország Képviselet: 3300 Eger, Katona István tér 1. Tel.: (0636) , itdeger@itd.hu Iroda: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Tel.: (0646) , itdmiskolc@itd.hu Iroda és Ügyfélközpont: 3530 Miskolc, Arany János u Tel.: (0646) , itdmiskolc@itd.hu Iroda: 3100 Salgótarján, Mártírok u. 1. Tel.: (0632) , itdnograd@itd.hu Észak-Alföld Képviselet és Ügyfélközpont: 4026 Debrecen, Piac u. 58. Tel.: (0652) , itddebrecen@itd.hu Iroda: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Tel.: (0642) , itdszabolcs@itd.hu Iroda: 5000 Szolnok, Baross u. 1. II./209 Tel.: (0670) , itdszolnok@itd.hu Dél-Alföld Képviselet és Ügyfélközpont: 6720 Szeged, Kígyó u. 4. Tel.: (0662) , itdszeged@itd.hu Iroda: 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. IV Tel.: (0666) , itdhdela@itd.hu Iroda: 5600 Békéscsaba, Csaba köz 3./ Tel.: (0666) , itdhdela@itd.hu Nyugat-Dunántúl Képviselet: 9021 Győr, Árpád út 32. Tel.: (0696) , itdhed@itd.hu Iroda és Ügyfélközpont: 8900 Zalaegerszeg, Batthyány u Tel.: (0692) , itdzala@itd.hu Iroda: 9700 Szombathely, Uránia udvar 4. Tel.: (0694) , itdszombathely@itd.hu Dél-Dunántúl Képviselet és Ügyfélközpont: 7624 Pécs, Barbakán tér 3. Tel.: (0672) , itdpecs@itd.hu Iroda: 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 8. I/7 8. Tel.: (0682) , itdkapos@itd.hu Iroda: 7100 Szekszárd, Béla tér 1. Tel.: (0674) , itdszekszard@itd.hu Közép-Dunántúl Képviselet: 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. IV. em Tel.: (0688) , itdveszprem@itd.hu Iroda és Ügyfélközpont: 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 3a. Tel.: (0622) , itdszekesfehervar@itd.hu Iroda: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Tel.: (0634) , itdtatab@itd.hu Közép-Magyarország Iroda: 1139 Budapest, Váci u Tel.: (1) , itdbudapest@itd.hu Külső befektetői környezet bizonytalanságából eredő kockázatok A konkrét befektetői döntések kiszámíthatatlanságából eredő kockázatok A kiadvány az ITD Hungary és a VitalPro Kft. közös munkája. A fejlesztési források előteremtésének, biztosításának bizonytalanságaiból eredő kockázatok Együttműködésekből, partneri viszonyokból fakadó kockázatok: Felhasznált irodalom: NFGM Városfejlesztési Kézikönyv második kiadás FIAS FDI Promotion Center (a World Bank Company) Resources for Investment Promotion ( ITD Hungary, 2009 A kockázati tényezők értékelése 32 33