Jelentés a évi magyarországi hatósági takarmányellenırzés eredményeirıl

Átírás

1 Jelentés a évi magyarországi hatósági takarmányellenırzés eredményeirıl Készítette: Holló-Szabó Péter dr. Kertai Zoltán Takarmánybiztonsági és minıségellenırzési Osztály Budapest Véglegesítve: Jóváhagyta: dr. Búza László igazgató fıállatorvos Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

2 2 TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. A hatósági takarmányellenırzés és jogszabályi háttér 3. I. 1) Jogszabályi elıírások, a hatósági takarmányellenırzés területe 2007-ben 3. I. 2) Jelentési kötelezettség a hatósági takarmányellenırzésrıl 5. I. 3) A évi változások a hatósági takarmányellenırzés intézményi rendszerében 6. I. 4) A hazai hatósági takarmányellenırzés a évi intézményi változások: az élelmiszerlánc-biztonsági szemlélet és az integrált ellenırzési rend kialakítása tükrében 8. II. - Általános adatok a hazai takarmányszektorral kapcsolatban 13. II. 1) Termelési adatok a hazai takarmányiparban 13. II. 2) Takarmány-elıállító létesítmények Magyarországon 15. II. 3) Takarmány-forgalmazó és tároló-helyek Magyarországon 19. II. 4) Takarmány-felhasználó létesítmények Magyarországon 22. II. 5) 3. országból takarmányt importáló vállalkozások, behozatalért felelıs képviselık Magyarországon 23. III. - A hazai takarmányellenırzés tapasztalatai 2007-ben 24. III. 1) Általánosságban 24. III. 2) A évi mintavételi terv végrehajtása és értékelése 28. III. 2. 1) Takarmánybiztonsági vizsgálatok 2007-ben 31. III. 2. 2) Takarmányminıségi vizsgálatok 2007-ben 55. III. 2. 3) A jelölési hibák feltárására végrehajtott ellenırzések 2007-ben 60. III. 3) A évi ellenırzési terv végrehajtása és értékelése 61. III. 3. 1) Takarmány-elıállító üzemek 61. III. 3. 2) Takarmány-forgalmazó és tároló-helyek 65. III. 3. 3) Takarmány-felhasználó létesítmények 67. III. 3. 4) Egyéb takarmányipari létesítmények 69. IV. Összegzés, következtetés, javaslat 70. IV. 1) Összegzés, következtetések 70. IV. 2) Javaslatok a takarmányellenırzés területén 71.

3 3 I. A hatósági takarmányellenırzés és jogszabályi háttér I. 1) Jogszabályi elıírások, a hatósági takarmányellenırzés területe 2007-ben 2006-ban és 2007-ben is több olyan közösségi és nemzeti jogszabály (jogszabály-módosítás) lépett hatályba, amely a takarmányipari vállalkozásokra, létesítményekre és a takarmányokra, valamint azok elıállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására és jelölésére új takarmánybiztonsági- és minıségi elıírásokat tartalmaz. Magyarország május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. A közösségi takarmány- és élelmiszerjog (hazánkban: 2004 óta) ún. takarmányellenırzési és mintavételi terv alkalmazását írja elı, melyet éves koordinált ellenırzési programok keretében kell megvalósítani az egyes tagállamoknak. a) Ilyen koordinált ellenırzési programokat írtak elı, többek között: - a Bizottság 2004/163/EK ajánlása a 95/53/EK tanácsi irányelvvel összhangban a takarmányozás évi hatósági ellenırzésére irányuló koordinált programról, - a Bizottság 2005/187/EK ajánlása a 95/53/EK tanácsi irányelvvel összhangban a takarmányozás évi hatósági ellenırzésére irányuló koordinált programról, - a Bizottság 2005/925/EK ajánlása a 95/53/EK tanácsi irányelvvel összhangban a takarmányozás évi hatósági ellenırzésére irányuló koordinált programról. b) 2004-ben és 2006-ban a Bizottság külön ajánlást adott ki a takarmányokban található dioxinok és dioxin jellegő PCB-k háttérszintjeinek ellenırzésére (ld.: 2004/704/EK, illetve 2006/88/EK bizottsági ajánlás). A korábbi évekkel ellentétben, a Bizottság a és a évre nem adott ki sem a 95/53/EK tanácsi irányelvvel, sem ez utóbbit felváltó (hatályon kívül helyezı) 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a takarmányozás hatósági ellenırzésére irányuló koordinált programot. A fenti jogszabályokban foglaltak mellett, a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy a közösségi takarmányjog takarmánybiztonsági és minıségi, jelölési követelményeinek való megfelelést hatóságilag ellenırizzék, legalább mintavétel útján az alábbi takarmányokból [zárójelben megadva a vonatkozó közösségi jogszabály]: - Takarmány-alapanyagok, [96/25/EK tanácsi irányelv 12. cikk] - Takarmányozási célra felhasznált egyes termékek (ún. bioproteinek ), [82/471/EGK tanácsi irányelv 12. cikk] - Takarmány-adalékanyagok (és elıkeverékek), [70/524/EGK tanácsi irányelv 15. cikk, 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet] - Takarmánykeverékek (összetett takarmányok), [79/373/EGK tanácsi irányelv 12. cikk] - Gyógyszeres takarmányok, [90/167/EGK tanácsi irányelv 13. cikk] - Különleges táplálási igényeket kielégítı takarmányok (ún. diétás takarmányok ), [93/74/EGK tanácsi irányelv 10. cikk] - GMO takarmányok. [1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdés]

4 4 A január 1-je óta alkalmazandó 882/2004/EK rendelet 3. cikkében megfogalmazottak értelmében, hatósági ellenırzéseket kell végezni a takarmányok elıállításának, feldolgozásának és forgalmazásának bármely szakaszában. Az ellenırzések kiterjednek a takarmányipari vállalkozásoknak, a takarmányok felhasználásának, a takarmányok tárolásának, vagy a takarmányt érintı bármely eljárásnak, anyagnak, tevékenységnek vagy mőveletnek ezen belül szállításnak -, a fent nevezett rendelet célkitőzéseinek eléréséhez szükséges ellenırzésére. 1. 1) A takarmányellenırzés területe 2007-ben Az ellenırzés területe a takarmányozási jogszabályokban megfogalmazottakkal összhangban: - Takarmányipari létesítmények/vállalkozások takarmány-elıállítók, forgalmazók (közvetítık), tárolók, szállítók, felhasználó állattartó- és tenyésztı telepek, importırök, behozatalért felelıs képviselık - Takarmányok - alapanyag, adalékanyag, elıkeverék, bioprotein, összetett takarmány, gyógyszeres takarmány, különleges táplálási igényeket kielégítı takarmány - hazai, más EU tagállambeli és import eredető takarmányozási célra szánt termék - Takarmányozással kapcsolatos technológiák, gépek, berendezések, szállítóeszközök - Személyzet - Dokumentumok (iratok) minıségirányítási, takarmányhigiéniai/biztonsági (pl. GHP, GMP, HACCP, ISO 22000) és nyomon követhetıségi rendszerek, ezek dokumentumai, minıségi bizonylatok, jelölések 1. 2) Takarmánybiztonsági vizsgálatok A bizottsági ajánlásokban megfogalmazott takarmánybiztonsági vizsgálati irányok kiemelten a tiltott, nem engedélyezett, valamint nemkívánatos anyagok jelenlétére irányulnak: 1) mikotoxinok jelenlétére irányuló vizsgálatok, 2) állati eredető fehérjék jelenlétére irányuló vizsgálatok, 3) Közösségben nem engedélyezett, illetve betiltott állatgyógyászati készítmények, kokcidiosztatikum, illetve ún. hozamfokozó antibiotikum adalékanyagok jelenlétére irányuló vizsgálatok, 4) cink, valamint réz tartalomra irányuló vizsgálatok, 5) dioxinok, furánok, dioxin-jellegő és nem dioxin-jellegő PCB-k. Egyéb kiemelt takarmánybiztonsági vizsgálati paraméterek: a) GMO takarmány jelenlétére irányuló vizsgálatok, b) növényédı-szer jelenlétére irányuló vizsgálatok, c) salmonella jelenlétére irányuló vizsgálatok. Fentieket is alapul véve lett kialakítva a évi hazai hatósági takarmánybiztonsági vizsgálati rend.

5 5 1. 3) Takarmányminıségi vizsgálatok A takarmányminıségi elıírások betartásának hatósági ellenırzése érdekében 2007-ben alkalmazott kiemelt takarmányminıségi vizsgálati irányok az alábbiak voltak: - forgalomba hozott takarmányok garantált beltartalmi értékeinek vizsgálata nyersfehérje, nyersrost, nyersolaj és nyerszsír, makro- és mikroelem, aminosav és vitamin. Takarmányhamisítások feltárására irányuló ellenırzések fı iránya 2007-ben a fehérjehordozó takarmányokban fehérjeforrás helyett használt melamin jelenlétére irányuló kiemelt vizsgálatok voltak. 2) Jelentési kötelezettség a hatósági takarmányellenırzésrıl A 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke értelmében, az illetékes hatóság jelentéseket (jegyzıkönyveket) készít az általa elvégzett hatósági ellenırzésekrıl. A takarmányok elıállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló évi CXIX. Törvény (továbbiakban: Tv.) 11. (2) bekezdés h) és i) alpontjai alapján, a takarmányozási hatóság végzi az ellenırzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését a takarmány-biztonság és minıség vonatkozásában, valamint elkészíti, és a miniszternek megküldi a hatósági takarmányellenırzés éves tapasztalatairól szóló jelentést. A Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mőködésérıl kiadott 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 20. (1) bekezdése takarmányozási hatóságként a Központot jelöli ki a Tv. 11. (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására. A Tv. végrehajtási rendelete, a 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 32. -a szerint, az Állomások a Tv. 11. (4) bekezdésében leírt feladataik végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikról és a megtett intézkedéseikrıl éves jelentést készítenek. A rendelet értelmében a jelentést az ÁOGYTI-nek kell megküldeni. A Tv. 11. (4) bekezdésében leírt feladatok az alábbiak ellenırzését jelenti: - a létesítmények, azok mőködési engedélyében foglaltak betartása, - a takarmányok elıállítása, tárolása, forgalomba hozatala, felhasználása és szállítása, - a takarmány-higiéniai elıírások betartása, a takarmányok biztonsága, összetétele, garantált beltartalma, mikrobiológiai állapota, tiltott anyagoktól való mentessége, nemkívánatos anyag tartalmának mértéke, csomagolása, jelölése, - a takarmányokra vonatkozó nyilvántartások, dokumentációk, - a takarmányok exportja, illetékességi területén való átszállítása és importja a vámelıírások figyelembevételével, - a forgalomba hozott és importált szálas- és tömegtakarmányok tiltott anyagoktól való mentessége, valamint a nemkívánatos anyag tartalmának mértéke, - a takarmány-elıállító üzemekben bevezetett HACCP rendszerek. Az Állomás jogutódja a 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján az MgSzH Területi szerv (megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság), takarmányozás szakterületen az ÁOGYTI jogutódja az MgSzH Központ (Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság).

6 6 3) A évi változások a hatósági takarmányellenırzés intézményi rendszerében A takarmányok elıállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló évi CXIX. Törvény értelmében, 2001-ben az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenırzı Intézet Takarmányellenırzési Fıosztálya (ÁOGYTI) szakértıi, valamint az országos takarmányellenırzéssel kapcsolatos nyilvántartási feladatok elvégzése mellett tevékenységi és feladatköre a megyei hatósági takarmányellenırzési munkák szakmai irányításával bıvült. A 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet elıírásai alapján, a Takarmányellenırzési Fıosztály a mőködési engedély beszerzésére kötelezett takarmány-elıállító üzemek mőködésérıl készített döntést megalapozó hatósági állásfoglalásokat a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenırzı Állomások számára az Európai Unió takarmányiparral összefüggı rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével és betartásával. A gyógyszeres takarmányokból vett hatósági minták laboratóriumi vizsgálatát az ÁOGYTI Analitikai Osztálya végezte. A Fıosztályon mőködı számítógépes adatfeldolgozó és kiértékelı csoport munkatársai a takarmányellenırzést végzı megyei felügyelık által az üzemekben vett hatósági takarmányminták laboratóriumi vizsgálatainak adatait, eredményeit dolgozták fel és értékelték, országos adatbázist szolgáltatva a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenırzési Fıosztály igényének megfelelıen. Az új takarmányok engedélyezését, gyártmánylapok minısítését az Országos Mezıgazdasági Minısítı Intézet (OMMI) Takarmányellenırzési Fıosztálya, takarmányokból vett hatósági minták laboratóriumi vizsgálatát a Takarmányvizsgáló és Nemzeti Referencia Laboratóriuma végezte. Magyarország május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz január 1-jén hatályba lépett a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló Európai Parlament és Tanács által kiadott 183/2005/EK rendelet. Az Európai Uniós elvárások, célok megvalósítását szolgálta a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mőködésérıl szóló 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet, mely január 1-jétıl a takarmányipari vállalkozások engedélyeztetését, a takarmányok és a takarmányipari vállalkozások hatósági ellenırzését, egyetlen szerv, a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) irányítása alá helyezte, így biztosítva a gyorsabb információáramlást az egyes intézmények között, a megfelelı gyakoriságú és hatékonyságú ellenırzést és piaci felügyeletet a takarmánybiztonság és lánc teljes területén. Az átszervezés során az ÁOGYTI Takarmányellenırzési Fıosztálya és az OMMI Takarmányellenırzési Fıosztálya összevonásával alakult meg az MgSzH Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság (ÉTbI) Takarmánybiztonsági és minıségellenırzési Osztálya. A Kormányrendelet az MgSzH Központot jelölte ki a takarmányozási engedélyezésekkel, irányítással kapcsolatos hatósági jogkörök gyakorlására. Az MgSzH integrálta a takarmányigazgatási, hatósági munkát megalapozó, alátámasztó laboratóriumi vizsgálati tevékenységet is. A hatósági vizsgálatokat az MgSzH Központ, ÉTbI Központi Takarmányvizsgáló és Nemzeti Referencia Laboratóriuma és az MgSzH területi szerv(ek)nél mőködtetett regionális takarmányvizsgáló laboratórium(ok) végzik. Az OMMI Takarmányvizsgáló és Nemzeti Referencia Laboratóriumának jogutódja az MgSzH Központ, ÉTbI Központi Takarmányvizsgáló és Nemzeti Referencia Laboratórium. Az MgSzH területi szerveinek egyik egységét képezik az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok, melyek az Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenırzı Állomások jogutódjai. A Kormányrendelet az ellenırzés mellé, a területi szervekhez rendelte a takarmányozási nyilvántartásba vételi eljárásokkal kapcsolatos hatósági jogköröket.

7 7 A évi takarmány-ellenırzési stratégia kialakításához és a végrehajtásról készített jelentés elkészítéséhez alkalmazott eljárásrend rövid bemutatása: A takarmány-ellenırzés szakterületen 2007-ben egy specifikus ellenırzési terv mőködött: a évi takarmányellenırzési, mintavételi és vizsgálati terv. A terv célja volt a takarmány-ellenırzés fı feladatainak meghatározása, a közösségi jogszabályban megadott [a már I. 1) pontban részletezett] vizsgálati paraméterek figyelembevételével a mintavételek megtervezése területenként (megyei bontásban) és létesítmény típusonként, az elvégzendı hatósági takarmányminıségi és biztonsági vizsgálatok részletes kijelölése (pl. nemkívánatos anyagok, tiltott anyagok, nyersfehérje, mikrobiológiai vizsgálatok, stb.), valamint az ellenırzési számok meghatározása a takarmányfelügyelık számára. A terv elkészítése az MgSzHK, ÉTbI feladata volt. A terv összeállítása: - az elızı, évi megyei bontású ellenırzési, mintavételi, vizsgálati terv eredményeinek, - az aktuális EU ajánlásoknak, - a megyékben várható ismert, a takarmányozással kapcsolatos változásoknak, - a évi ellenırzési tapasztalatoknak, - a takarmány-elıállító üzemek kockázati besorolásának figyelembevételével valósult meg. A megyei Igazgatóságok által az ÉTbI-nek megküldött évi takarmány-ellenırzési adatokat az MgSzH Központ kiértékelte, majd a évi ellenırzési, mintavételi, vizsgálati terv tervezetét a április 5-én megtartott országos értekezleten a megyei takarmányfelügyelık és az ÉTbI hatósági szakemberei megtárgyalták a évi elsı három havi ellenırzési, mintavételi tapasztalatok figyelembevételével és ennek eredményeként határozták meg, véglegesítették évi megyei bontású éves tervet. A közösségi elıírásokkal összhangban, a mintavételezés fı területe a hazai eredető, forgalomba hozott és élelmiszer-termelı állatok részére szánt takarmányok ellenırzése volt. A hazai elıállítású termékeket alapvetıen az adott terméket gyártó létesítményben (takarmány-, állateledel-elıállító üzem) kellett mintázni az illetékes megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság hatósági szakembereinek. A közösségi elıírásoknak megfelelıen, a megyei Igazgatóságok takarmányvizsgálatok céljára az MgSzH saját, hatósági akkreditált laboratóriumait vették igénybe. Az MgSzH területi szerveinek állományába tartozó takarmány-felügyelık vagy hatósági állatorvosok a takarmányipari létesítményeknél (és a határállomásokon) az éves terv szerint, illetve gyanú (pl. RASFF riasztás, panaszbejelentés, stb.) alapján helyszíni ellenırzéseket hajtottak végre, amelyek során irat-, azonosság, valamint fizikai ellenırzést (mintavételezést) végeztek. A Központ az éves ellenırzési, mintavételi és vizsgálati terv területi szervek általi megvalósítását idıarányos dokumentált adategyeztetésekkel (2007-ben: 4 havi megyei jelentések és a takarmány-mintavételi OAIR adatbázis/alrendszer adatai révén), valamint személyes megbeszélések (országos értekezlet) során kontrollálta. Az MgSzHK, ÉTbI az éves ellenırzési, mintavételi és vizsgálati terv alapján, annak megvalósulását követıen, a takarmány-ellenırök által a évi ellenırzésekrıl készített területi tapasztalatokról megküldött írásos összefoglalók felhasználásával összesítette azokat, és elkészítette a évi hatósági takarmány-ellenırzés éves tapasztalatairól szóló jelentését.

8 8 4) A hazai hatósági takarmányellenırzés a évi intézményi változások: az élelmiszerlánc-biztonsági szemlélet, az integrált ellenırzési rend kialakítása és a globalizáció tükrében A takarmányok hatósági ellenırzése állami feladat, amelyet 2007-ben a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) irányítása alá tartozó MgSzH, illetve annak területi szervei végeztek el, az MgSzH Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság (ÉTbI) szakmai irányításával, illetve koordinációjával, a takarmányok elıállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló évi CXIX. Törvény és annak végrehajtására kiadott 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet elıírásai szerint, a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mőködésérıl szóló 274/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet vonatkozó paragrafusainak figyelembevételével. Az élelmiszer-higiéniával, az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kérdések az állategészségügy és a közösségi politika egyik kulcsfontosságú részét, és egyben egyre nagyobb médiaérdeklıdéssel bíró területét képezik. Ugyanígy, az állattartás, állattenyésztés beleértve az állatok etetését, gyógykezelését, illetve a betegség megelızı intézkedéseket igen fontos szerepet tölt be a Közösség mezıgazdasági ágazatában. E tevékenységek eredményessége, hosszú távon való kiegyensúlyozott végzése nagymértékben függ a biztonságos és jó minıségő takarmány felhasználásától. A fentiek mellett, az emberi és állati egészség és a környezet magas szintő védelme alapelve a Közösségi élelmiszer- és takarmányjognak. Az utóbbi években jelentkezı, a fogyasztók körében nagy nyugtalanságot, félelmet kiváltó élelmiszer-biztonsági események tovább növelték és egyben a figyelem középpontjába állították az élelmiszer- és takarmánybiztonságot, annak gyakorlati jelentıségét. Ilyenek voltak a 90-es évektıl kezdve napjainkig pl. az Európai Unió több tagállamában is, vágómarhákban megállapított fertızı szivacsos agyvelıbántalom (BSE); ragadós száj és körömfájás járvány az Egyesült Királyságban; vagy a Belgiumban ismertté vált dioxin botrány; salmonella jelenléte étkezési tojásban, dioxinnal szennyezett guar gumi, vagy a madárinfluenzával kapcsolatban közölt pontatlan, ellentmondó hírek hatására bekövetkezett visszaesés a baromfi húsfogyasztás területén. Egyes, az élelmiszerekkel összefüggésben lévı esetekben a média által keltett hisztéria, téves tájékoztatás jelentıs károkat (pl. gazdasági/anyagi kár, kereskedelem visszaesése, turizmus visszaesése, ország presztízsének rontása, vásárlók bizalmatlansága, stb.) okozott az országnak. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után, május 1-je óta teljes mértékben megvalósult az agrárgazdasági termékek (élelmiszerek, takarmányok) esetében is az áruk szabad áramlása az Európai Unió egységes belsı piacán. A Közösség belsı piacán belüli verseny mellett további és jelentıs tényezı a globalizáció, annak erısödése, melynek eredményeképpen az élelmiszerlánc (annak termékei, szereplıi révén) egyre gyakrabban átível ma már az országhatárok, kontinensek fölött is.

9 9 Emiatt az élelmiszer-biztonság és ma már január 1-je óta valamennyi tagállamban egységesen beleértve a takarmány-biztonságot is területén különösen jelentıs lett a nemzetközi együttmőködés, melynek egyik célja, hogy a kevésbé fejlett országok, azok élelmiszer- és takarmányipari vállalkozásai is átvegyék és alkalmazzák a korszerő gyártási, tárolási, szállítási, adminisztrációs-nyomon követési, laboratóriumi vizsgálati módszereket, technikákat az élelmiszer-, vagy takarmány-biztonsági és minıségirányítási rendszerük kiépítésénél és mőködtetésénél. Az igazoltan biztonságos és egészséges/minıségi takarmányok és élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belsı piacnak, és jelentıs mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, szociális és gazdasági érdekeikhez, valamint a fogyasztói bizalomhoz. A Közösség jelentıs kereskedelmi partner az élelmiszerek és takarmányok világpiacán, nemzetközi kereskedelmi egyezményeket köt, hozzájárul az élelmiszerjog nemzetközi szabványainak fejlesztéséhez, támogatja a szabad kereskedelem elveit, a diszkriminációtól mentes, tisztességes és etikus kereskedési gyakorlatot követve. A jelenlegi célkitőzés az Európai Unióban a szántóföldtıl az asztalig program megvalósítása, azaz a minıséget, illetve kiemelten az élelmiszer- (és takarmány)biztonságot a teljes élelmiszerláncban biztosítani kell. A takarmányok minısége és biztonságossága ebben a gazdasági versenyben stratégiai, meghatározó tényezı szerepét tölti be. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az állattenyésztés kiadásainak még mindig jelentıs részét (60-70 %) adja a takarmány költsége, és egyben meghatározza közvetve az élelmiszerek minıségét és biztonságát. Egy, a takarmányozásban nem jártas szakember, illetve a fogyasztó számára is jól érzékelhetı volt ennek jelentısége a közelmúltban jelentkezett takarmányhiány és magas takarmányár miatt bekövetkezett élelmiszer áremelkedésben, valamint a termelés és állatlétszám visszaesésében. Szintén alapvetı dolog, ha egy az emberi egészségre ártalmas anyag az állati szervezetbe, majd az abból elıállított állati termékbe belekerült, onnan a legtöbb szennyezı anyag esetében gyakorlatilag nem lehetséges annak költséghatékony és biztonságos eltávolítása, emiatt a takarmányellenırzés megelızı szerepe kiemelt jelentıséggel bír. Az élelmiszerlánc szereplıinek, de különösen az agrárgazdasági termékek elıállítóinak folyamatosan nı a felelıssége. Az Európai Parlament és Tanács által kiadott, az élelmiszerhigiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet, valamint a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK rendelet bevezetı része kiemeli, hogy az elsıdleges felelısség az élelmiszer-, illetve a takarmányipari vállalkozót terheli. Alapvetı a magyar mezıgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés) és a takarmányipar képviselıinek, szereplıinek, hogy a takarmányhigiéniai követelmények teljesítésére, és egyben a teljesítés dokumentált bizonyítására szintén képesek legyenek. A fogyasztók bizalmának visszaszerzése és folyamatos megtartása, valamint a piaci verseny tisztaságának javítása, megırzése érdekében a piaci szereplık és az ellenırzı hatóságok szoros együttmőködésére van szükség (pl. oktatás, tájékoztatás, információcsere, hatékony, átlátható, tudományos és kockázati alapú ellenırzési rendszer mőködtetése, megfelelı, arányos és visszatartó erejő szankciórendszer alkalmazása révén), a média szerepérıl nem is beszélve.

10 10 A nem biztonságos, az emberi és állati egészségre káros, veszélyes takarmány kivonása a piacról, mint megelızı, egészségvédı lépés, igen nagy jelentısséggel bír, egyben részét képezi az állatok védelmének is. Gazdasági oldalról és a fogyasztói bizalom megırzése szempontjából tekintve is elınyös a piac nagyobb mértékő megzavarása nélküli, idıben történı gyors intézkedés. A takarmányok és élelmiszerek biztonságának garantálásáért felelısséggel tartozik a mindenkori kormány is, aki az illetékes hatóságok ellenırzı tevékenysége révén védi az állampolgárok mint fogyasztók érdekeit, egészségét, felügyeletet gyakorolva a teljes élelmiszerlánc szereplıire, biztosítja az elıírások betartatását, a hamisítások és visszaélések megelızésével és felszámolásával jelentıs mértékben segíti a piaci verseny tisztaságát. A takarmányellenırzés megelızı jelleggel egyre szorosabban kapcsolódik az élelmiszerellenırzéshez, úgy, hogy közben megtartja szakmai jellegét, sajátosságait. Ennek hátterében az a 2006-ban indult kormányprogram, illetve törekvés áll, amely - összhangban az Európai Uniós elvárásokkal -, a fogyasztók egészségének és érdekeinek védelme érdekében a takarmányok biztonságán keresztül is javítani kívánja az élelmiszerek biztonságát. A takarmányozási és állategészségügyi hatóság 2007 óta még nagyobb hangsúlyt fektetett az állati eredető melléktermékek felhasználásának, illetve az élelmiszerláncban keletkezı állati eredető, takarmányozási és élelmiszer-hulladékok ártalmatlanításának összehangolt ellenırzésére, ezáltal hozzájárulva a magasabb szintő környezetvédelemhez is. Szintén fontos szempont az élelmiszerlánc felügyeletét ellátó hatósági szakemberek képzése, amelyet a közösségi jogszabályok is elıírnak. A évi képzési rendszer végrehajtásától a következı elınyök megvalósulását várja az MgSzHK: a szakemberek összehangolt (integrált) és egységes szemlélető, átlátható, a jogszabályi elıírásoknak megfelelı munkájával az állati és emberi egészség magas szintő védelmének folyamatos és hatékony garantálása az élelmiszerlánc részeként, Magyarország teljes területén. Egy megfelelıen képzett, rendszeresen továbbképzett és jól felkészített, független szakember állomány erısíti a takarmányozási hatóság piaci szereplık, média és fogyasztók általi pozitív irányú megítélését, a társadalom bizalmát az élelmiszerláncellenırzési rendszer és annak hatékonysága, illetve pártatlansága iránt. A Tanács közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelete az ún. közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezıgazdasági földterülettel, a mezıgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szabályok betartásához köti. E szabályok célja a környezetre, az élelmiszer- és takarmánybiztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezıgazdasági földterület jó mezıgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvetı elıírásoknak a közös piacszervezés keretébe való beillesztése. Ezeknek a bizonyos közös feltételeknek a rendszerét nevezik Cross Compliance -nek, vagy más néven a kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének. Az élelmiszerlánc-felügyelet részét képezı takarmányellenırzés rendszerét, különös tekintettel a 183/2005/EK rendelet hatálya alá tartozó elsıdleges takarmány-elıállítókra, összhangba kell hozni a fenti szempontokkal, elvárásokkal is.

11 11 A takarmányozással kapcsolatos elıírások betartása elsısorban a takarmányipari vállalkozás, azaz a takarmányt elıállító (termelı), csomagoló, tároló, szállító, forgalmazó és a felhasználó feladata, de szükség van a 882/2004/EK rendelet elıírásaival összhangban olyan pártatlan, objektív és átlátható módon mőködı állami hatósági szervezetre, amely folyamatos, tervszerő és célzott ellenırzéseivel biztosítja az elıírások betartását. Az ellenırzés az élelmiszer-biztonság betartásán kívül a takarmányhamisítások és visszaélések, illegális tevékenységek megelızésével és felszámolásával jelentıs mértékben elısegíti a piaci verseny tisztaságát. A hatósági takarmány-ellenırzés 2004 óta, az utóbbi három évben jelentıs átalakuláson ment keresztül. A fejlıdés egyik fontos mozgató rugója az Európai Unióhoz való csatlakozásunk (ideértve: közösségi joganyag harmonizálása) és a hatósági intézményi rendszer átalakítása volt, a másik pedig az elıállítás területén a saját felhasználásra történı gyártás elıtérbe kerülése, illetve ennek további relatív növekedése és a takarmányipar lassú ütemő koncentrációja. A évben a takarmány-ellenırzésrıl összeállított év végi megyei Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósági jelentések adatai alapján Magyarországon az elıállított összes takarmány mennyisége, a mőködı takarmány-elıállító létesítmények száma csökkent (részletes és számszerő adatokat ld. a késıbbi fejezetekben). A fenti változások megkívánták a gyors, hatékony és szakmailag korrekt reagálást a takarmány-ellenırzés fejlesztésében, integrált megközelítés alkalmazását, az egységes ellenırzési rend következetes kialakítását és fenntartását (ld. még a évre szóló hazai integrált többéves nemzeti ellenırzési terv [ITNET] takarmányszektorra vonatkozó általános és speciális ágazati céljait). Az EU elıírásai egyértelmően a takarmány-biztonsági ellenırzések hatékonyságának növelését szolgálják, míg a saját célra történı elıállítás, illetve az elsıdleges takarmányelıállítók 183/2005/EK és 882/2004/EK rendeletek szerinti felügyeletének megszervezése az ellenırzési feladatok eddigiekhez viszonyított differenciáltabb megvalósítását tette szükségessé. Más szint ő és típusú takarmányhigiéniai követelményeket kell támasztani az egyszerő, elsıdleges elıállítású termékekkel, azok termelıivel kapcsolatban, a kizárólag forgalmazói tevékenységet végzıkkel szemben, mint az ipari eredető adalékanyagok, elıkeverékek és takarmánykeverékek, és azokat elıállító létesítmények esetében. Az éves takarmány-ellenırzési és mintavételi terv mellett, az elızı évektıl eltérıen a takarmányozási hatóság 2007-ben növelte kiemelt ellenırzések és integrált megközelítés alkalmazásával a felügyelet hatékonyságát a takarmány-forgalmazás, tárolás, valamint az import takarmányok esetében, különös tekintettel a nyers állateledelek, állati eredető melléktermékek forgalmazására, nyomon követhetıségére, illetve jelölésére, csomagolására. A forgalmazó-helyek ellenırzésénél kiemelt vizsgálati szempontok voltak április hónapban: hulladékkezelés, nyomon követhetıség, gyógyszer átmosódás/termékszennyezés. A takarmányhamisítások feltárása, felszámolása, illetve az állati egészség védelmének garantálása érdekben történt a évi világmérető melamin botrány kapcsán a hazai célzott takarmány-ellenırzések és mintavételezések elrendelése melamin esetleges jelenlétére.

12 12 A évi egyes takarmányszennyezési események (pl. melamin hamisítási ügy, dioxinnal szennyezett import adalékanyag), illetve a hazai takarmány-elıállító üzemekben a Központ által végzett engedélyeztetési eljárás részét képezı helyszíni szemlék során tapasztaltak felhívták a figyelmet arra, hogy kialakult egy nem elıírásszerő/jogszerő forgalmazási és jelölési gyakorlat alkalmazása Magyarországon. Ez kiemelten az adalékanyagok területén jelentkezett, mely aggályokat vetett fel, mivel nem garantálta egyértelmően a nyomon követhetıségi, illetve takarmánybiztonsági elvek és jogszabályi elıírások megvalósítását. Fentiek miatt, hogy átfogó képet szerezhessen az országos helyzetrıl a piac nagyobb mértékő megzavarása nélkül, 2007 nyarán az MgSzHK, ÉTbI az MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságokon dolgozó takarmány-felügyelık közremőködését kérte a takarmányipari létesítményekben elıállított, tárolt, illetve felhasznált (hazai, import, illetve 3. országbeli eredető) takarmány-adalékanyagokra vonatkozó dokumentumok, 1831/2003/EK rendelet szerinti jelölési adatok összegyőjtéséhez. Az ÉTbI részére beérkezett, az ellenırzések alkalmával összegyőjtött több száz oldalnyi dokumentációs anyag feldolgozása során a Takarmánybiztonsági és minıségellenırzési Osztály munkatársai nagy számban találtak olyan hibákat az adalékanyagok besorolásával, jelölésével és használati utasításával kapcsolatban, melyek közül egyesek a takarmányok, és közvetve az élelmiszerek biztonságosságára, így az állatok, közvetve az emberek egészségére is veszélyt jelenthettek, illetve a tisztességtelen, a vásárlót megtévesztı piaci magatartásra utaltak. A júliusában végrehajtott iratellenırzés negatív tapasztalatai alapján indokolt volt egy országos kiemelt ellenırzés lebonyolítása a takarmány-adalékanyagok vonatkozásában. A évre tervezett kiemelt ellenırzési program tervezete a december 6-án az ÉTbI Tanácstermében megtartott országos takarmány-értekezleten elhangzott takarmány-felügyelıi véleményeket, javaslatokat is tartalmazta évben a további kiemelt feladatokat végezte a takarmányigazgatás szakterületén az MgSzH Központ: - a takarmány-elıállító üzemek engedélyeztetése; - a takarmányozási hatósági szakemberek továbbképzése (pl. GMO, állati eredető melléktermékek, növényvédı-szerek, takarmánybiztonsági rendszerek és gépészeti ismeretek, stb. témában); - az egységes ellenırzési rend, illetve szemlélet fejlesztése országosan, illetve annak folyamatos megtartása (pl. takarmányellenırzési útmutatók, check-listák, körlevelek útján); - a takarmányellenırzés kockázat alapú stratégiai rendszerének fejlesztése; - elıadások tartása, cikkek, tájékoztató anyagok készítése a takarmánybiztonság jelentıségérıl, az ellenırzési tapasztalatokról, egyes kiemelt takarmánybiztonsági eseményekrıl, részvétel szakmai napokon, konferenciákon, - részvétel a jogalkotásban a takarmányjog területén, - OAIR Takarmány alrendszer szakmai tartalmú fejlesztése, - kiemelt ellenırzések, takarmánnyal, takarmányszennyezéssel kapcsolatban indított RASFF riasztások kivizsgálásának koordinálása (pl. nyers állateledel elıállítás és forgalmazás területén, illetve melamin jelenlétére irányuló vizsgálatok).

13 13 II. Általános adatok a hazai takarmányszektorral kapcsolatban II. 1) Termelési adatok a hazai takarmányiparban A évi szemestakarmány, illetve szója és foszfor árrobbanásnak köszönhetıen az elızı évhez képest mintegy átlagosan 10 %-kal csökkent az elıállított takarmányok mennyisége ben a jogszabályokon alapuló hatósági ellenırzés jelentıs része tonna, hazai takarmány-elıállító üzemben gyártott takarmányra terjedt ki. A takarmány-elıállításra vonatkozó évi megyei adatok összesítését az 1. ábra mutatja be. A takarmány-elıállító üzemekben Magyarországon 2007-ben tonna takarmányelıkeveréket állítottak elı, mely termelési adat megközelítıleg azonos az elızı évi mennyiséggel. A takarmány-elıállító üzemekben Magyarországon 2007-ben tonna takarmánykeveréket állítottak elı, mely termelési adat megközelítıleg 4 %-kal kevesebb az elızı évi mennyiséghez képest. A évi termelési adatokhoz hasonlítva, az egyes állatfajok számára elıállított takarmánykeverékek mennyiségének egymáshoz viszonyított arányai gyakorlatilag nem változtak. 1. ábra: évi megyei takarmánytermelési adatok [tonna] Megj.: A Pest megyei és fıvárosi adatok összesítve szerepelnek az ábrán Az adatokból jól látható, hogy hazai viszonylatban kiemelkedı termelési volumennel Hajdú- Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezett 2007-ben, a legkisebb mennyiségő takarmány-elıállítás Heves és Nógrád megyét jellemezte.

14 14 A takarmánykeverékeken belül, 2007-ben a kedvtelésbıl tartott állatok részére gyártott takarmányok mennyisége az elızı évihez viszonyítva 7 %-kal növekedett. A helyszíni ellenırzési tapasztalatok alapján, az ömlesztett és zsákos termékek arányát nézve legtöbb takarmánygyártó üzem esetében az ömlesztett kiszereléső termékek javára történı folyamatos eltolódás tapasztalható, különös tekintettel a saját állomány részére gyártó létesítményeknél. Szintén jellemzı a granulált termékek folyamatos térnyerése a dercés takarmányok gyártásához képest. Ez utóbbi összefüggésben lehet a hazai állatállomány állatfajonkénti megoszlásával (ld. baromfi létszám aránya a teljes hazai állatállományon belül). A évi hazai takarmánytermelési adatokat tartalmazza összehasonlításul a 2. ábra és diagram. A százalékos viszonyítás alapját, mint 100 % a évi adat jelenti. 2. ábra és diagram A évi hazai takarmánytermelési adatok Év Össz. takarmány (tonna) Össz. takarmány (%) Össz. takarmány (tonna) Az adatokból megállapítható, hogy igen jelentıs, drasztikus változás az elıállított összes takarmány mennyiség vonatkozásában nem történt Magyarországon az elmúlt 4 évben. Ugyanakkor, 2007-ben mintegy 10 %-os csökkenés volt tapasztalható 2006-hoz képest, de még mindig 5 millió tonna feletti a hazai összes takarmánytermelés. Megjegyzés: Magyarország május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, ezért a jelentés tartalmazza a 2004/ évi országos adatokat, az összehasonlíthatóság érdekében. Így nemcsak az adott év adatai láthatók, hanem a 2004/2005 óta eltelt idıszakon belüli változások is jól érzékelhetık.

15 15 II. 2) Takarmány-elıállító létesítmények Magyarországon Az I. fejezetben leírtaknak megfelelıen, az élelmiszer-termelı, illetve a kedvtelésbıl tartott állatok részére takarmány-elıállító üzemeket és a forgalmazó-helyeket 2007-ben a biztonság és minıség szempontjából kritikus pontok, és az egyéb, biztonságot befolyásoló tényezık szerint, kockázatbecslés alapján kategóriákba sorolták a területi szervek, az FVM által korábban kiadott utasítás figyelembevételével. A fent nevezett, kockázatbecslés alapján kialakított kategóriákat az azóta eltelt idı alatt bekövetkezett jogszabályi változásokat és gyakorlati tapasztalatokat alapul véve az MgSzHK 2007 nyarán felülvizsgálta. A felülvizsgálat részeként a év II. harmadában egy országos adatgyőjtés történt az új létesítmény-felosztásnak megfelelıen. Ennek célja az új jogszabályi elıírásoknak megfelelı és egyidejőleg a takarmányozási alrendszerrel kompatibilis nyilvántartás kialakítása volt. Fontos szempont volt továbbá, hogy a zökkenımentes átállás érdekében a módosított adatbázis (nyilvántartási rendszer és kockázati besorolás) bevezetése fokozatosan és az adathibák kiszőrése után történjen meg, a piac lehetı legkisebb megzavarásával. Elıreláthatóan ez az adattisztítási folyamat és új struktúra kialakítás 2008-ban fejezıdik be. Az üzemek kategóriákra vonatkozó besorolásai év közben változhattak, ezekben az esetekben a nyilvántartást az ellenırzı szervezet az év folyamán módosította, illetve karbantartotta ben 712 takarmány-elıállító üzem mőködött Magyarországon. Ez a szám nem változott jelentısen az elızı évi adatokhoz viszonyítva (ld. késıbb). 3. ábra A évben Magyarországon mőködı engedélyezett, illetve nyilvántartott takarmány-elıállító üzemek száma és megoszlása Megjegyzés: 2007-ben az engedélyezett üzemek közé a 183/2005/EK rendelet 10. cikke alapján engedélyköteles, illetve a 90/167/EGK irányelv [43/2003. (IV. 26.) FVM rendelet] szerinti gyógyszeres takarmány-gyártó létesítmények tartoztak. Szintén engedélyköteles tevékenységet folytató üzemek a 1774/2002/EK rendelet szerinti állateledel-gyártó létesítmények.

16 16 Az élelmiszer-termelı, illetve a kedvtelésbıl tartott állatok részére elıállító üzemek vagy mőködési engedéllyel rendelkeznek (az engedély legfeljebb 5 évig érvényes), vagy nyilvántartásba vett létesítmények, és a 183/2005/EK rendelet szerinti engedélyezési jegyzék formátumban nyilvántartottak (ld. még: országos lista a weblapon). A takarmány-elıállító üzemek száma önmagában kevés értékelhetı adatot szolgáltat, mivel sok egyéb olyan tényezı jellemezheti a létesítményeket (pl. eltérı termelési kapacitással, termék palettával, üzemelési jellemzıvel bírnak, a termék-elıállítás történhet saját állatállomány részére és/vagy forgalomba hozatal céljára, stb.), amelyek ismerete alapján körültekintıbben, pontosabban megítélhetı egy-egy megye súlya a hazai takarmányiparban. A takarmány-felügyelık tapasztalata alapján, a takarmány-elıállító üzemek néhány %-a az év folyamán csak idıszakosan üzemelt, ami fıként az ún. kis teljesítményő [kb tonna alatti éves termelés], egyszerő technológiával dolgozó, és csak néhány típusú, illetve egy-két állat(faj) részére takarmánykeveréket elıállító üzemekre volt jellemzı. Az ún. közepes és nagy kapacitású üzemek mőködése [kb tonna, illetve tonna/év feletti termelés] 2007-ben általában folyamatos volt, illetve ezekre jellemzı, hogy zömében forgalomba hozatal céljára és több állatfaj részére elıállító, illetve elıkeverék, komplett premix gyártó takarmányipari vállalkozások. 4. ábra évben Magyarországon mőködı élelmiszer-termelı, illetve kedvtelésbıl tartott állatok részére elıállító üzemek száma és megoszlása 2007-ben az élelmiszer-termelı állatok takarmányait gyártó üzemek továbbra is túlsúlyban vannak, és nagyobb az új higiénés rendelkezések hatásaként a nyilvántartásba vételre kötelezett üzemek száma az engedélykötelesekhez képest. Ahogy a tagállamokban így hazánkban is 2004 óta, a 999/2001/EK rendelet elıírásaival összhangban a kérıdzı takarmány-elıállítási technológiáktól elkülönítésre kerültek azoknak a takarmányoknak az elıállítása, amelyekben engedélyezett az olyan állati eredető fehérjék vagy azt tartalmazó takarmányok felhasználása, amelyek a kérıdzık számára etetési tilalom alá esnek. A csak kérıdzık részére takarmányt elıállító és a kérıdzı takarmányok mellett más állatfajok számára is takarmányt elıállító gyártóvonalakkal rendelkezı üzemek egyikében sem tárolható, illetve használható fel kérıdzı állatok számára tiltott állati eredető fehérje alapanyag, illetve ilyet tartalmazó takarmány.

17 17 A megyei hatósági ellenırzési tapasztalatok szerint, a hazai takarmánykeverı üzemek jelentıs része állati eredető fehérjét nem használ fel a takarmánygyártáshoz, a takarmányok fehérje igényét, tartalmát általában növényi eredető fehérjékkel (pl. szója, kukoricaglutén, stb.) pótolják. Ugyanakkor a halliszt mellett terjedıben van a hidrolizált fehérjék, vértermékek ( vérkészítmények ) felhasználása a takarmányokban, a korábbi évekhez képest. 5. ábra A évi megyei takarmány-elıállító létesítmények száma és megoszlása Megj.: A Pest megyei és fıvárosi adatok összesítve szerepelnek az ábrán Az összes, MgSzH nyilvántartásban szereplı hazai takarmány-elıállító létesítmény megyénkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy igen nagyszámú vállalkozás mőködik Fıváros és Pest, illetve Bács-Kiskun megyében. A legkevesebb takarmányipari létesítmény Nógrád és Heves megyében található. A létesítmény- és termelési megyei adatokat összehasonlítva jól érzékelhetı, hogy nincs egyértelmő szignifikáns kapcsolat a két számadat között [ld. még 1. ábra]. A hazai viszonylatban 2007-ben kiemelkedı termelési volumennel bíró Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye, a takarmányipari létesítmények száma alapján csak a középkategóriában (annak felsı részében) helyezkedik el, ami - többek között - a termelés koncentráltságát, a közepes és nagy kapacitású üzemek megyén belüli nagyobb arányát feltételezi. A évi hazai engedélyezett és nyilvántartásba vett takarmány-elıállító üzemek számát mutatja be összehasonlításul a 6. ábra és diagram. A százalékos viszonyítás alapját, mint 100 % a évi üzem szám jelenti. A takarmány-elıállító üzemek számát tekintve, nagyságrendileg jelentıs változás nem történt, ugyanakkor számuk csökkent az elmúlt években. Jellemzıen a kizárólag saját állattartó telepi állatállományt ellátó, kiskapacitású régi/elavult technológiával rendelkezı üzemek zártak be, a felszámolt állatállományok következtében, a termelés megszüntetése, leállítása miatt.

18 18 6. ábra és diagram A évi hazai takarmány-elıállító üzemek száma Év takarmány-elıállító üzemek (db) takarmány-elıállító üzemek (%) takarmány-elıállító üzemek A évben a takarmányozási hatóság nem minden esetben rendelkezett saját jegyzékkel azokról a takarmányipari vállalkozókról - mert vagy csak közvetett módon ismerte azokat, vagy egyéb adatbázisban szerepeltek -, amelyeket nem kellett engedélyezni vagy nyilvántartásba venni a 95/69/EK irányelv alapján, de a január 1-je óta hatályos 183/2005/EK rendelet szerint kötelezı a regisztrálásuk. Ilyen takarmányipari vállalkozások: - takarmányok elsıdleges elıállítói, - szállítók, - növényi eredető takarmány-alapanyagot elıállító élelmiszeripari vállalkozók. A évi létesítmények típusonkénti, kategóriánkénti megyei megoszlására irányuló adatgyőjtés részét képezte az olyan élelmiszeripari vállalkozók külön jegyzékben való összesítése, amelyek takarmánygyártáshoz szolgáltatnak alapanyagot takarmányipari vállalkozók részére ben a megyei tájékoztatás szerint mintegy 100 ilyen üzem mőködött Magyarországon. Ezek a létesítmények szerepelnek az MgSzH élelmiszer-ellenırzı hatóság nyilvántartásában. Az elsıdleges elıállítók nyilvántartásba vételét a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) végzi, a terület alapú támogatásokra részére benyújtott pályázatok alapján. Ez a nyilvántartásba vétel nem terjed ki valamennyi elsıdleges takarmány elıállítóra. Az elsıdleges elıállítók, illetve a két takarmányipari vállalkozás létesítménye között beleértve a takarmány-elıállító és az állattartó telep között takarmányszállítást végzı, Magyarországon bejegyzett vállalkozások ( fuvarozók ) nyilvántartásba vételi eljárási rendjének 183/2005/EK rendelet szerinti kidolgozása és nemzeti jogba való átültetése 2007-ben megkezdıdött az MVH-val, valamint az FVM-mel történı egyeztetés útján. Az egyeztetés jelenleg is folyamatban van.

19 19 II. 3) Takarmány-forgalmazó és tároló-helyek Magyarországon A forgalmazó-helyek engedélyezése és nyilvántartásba vétele a Közösségi jogszabályokkal összhangban, de nemzeti jogi sajátosságokat magában foglalva történt 2007-ben is hazánkban [ld. pl. önkormányzatok, jegyzık szerepe; a kedvtelésbıl tartott állatok részére állateledelt forgalmazó kiskereskedelmi egységekre vonatkozó hazai takarmányjogi és kereskedelemmel kapcsolatos elıírások, stb.]. A 2007-ben Magyarországon mőködı takarmány-forgalmazó és tároló-helyek, kiemelten a kiskereskedelmi tevékenységet folytató takarmány-, illetve állateledel-boltok számáról nehéz pontos és naprakész adatokkal, listával rendelkezni, mert ezen a területen igen jelentıs az évközi fluktuáció, változás mind a boltok számában, mind a tulajdonosi viszonyokban. Gyakori probléma volt 2007-ben, hogy a megszőnı vállalkozások nem tettek eleget a tevékenység megszüntetésérıl tájékoztató bejelentési kötelezettségüknek. Ez a valóban naprakész adatbázis kialakítását hátráltatta, nehezen kivitelezhetıvé tette. A megyei hatósági jelentések adatai szerint szintén visszatérı probléma a kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazó-helyek esetében, hogy a jegyzık nem minden esetben értesítik a területileg illetékes hatóságot a mőködési engedély kiadásáról, illetve nem tájékoztatják egyértelmően arról a takarmányipari vállalkozókat, hogy az önkormányzat által kiadott mőködési engedély mellett bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettségük van a takarmányozási hatóság felé. A nyilvántartásba vétel hiányát utólag, a boltok takarmányozási hatóság általi ellenırzése tárta fel. A forgalmazó-helyeken árusított takarmányok választéka, folyamatosan követve az évközi piaci igényeket, megfelelt a felhasználói igényeknek, a takarmányozási hatóság tapasztalata szerint a kistermelık (állattartók) a évi takarmány árrobbanás miatt elsısorban az olcsóbb, és emiatt általában gyengébb minıségő takarmánykeverékeket vásárolták. A hazai takarmányboltokban elsısorban takarmánykeverékeket (ideértve: kiegészítı takarmányok, illetve azok közé tartozó komplett premixek, koncentrátumok), ezek mellett növényi eredető (szemes és hüvelyes) alapanyagokat (azok daráit), valamint egyre nagyobb arányban állateledelt forgalmaztak 2007-ben. A évi ellenırzési tapasztalatok alapján és a korábbi évek adataival összehasonlítva megállapítható, hogy hazánk egyes régióiban (pl. az osztrák és szlovák határral szomszédos megyékben) igen elterjedıben vannak az Európai Unió egyes tagállamaiban jellemzı ún. mozgó boltok. Valószínősíthetıen a terjedés oka a piaci igényeknek való megfelelés, a kisebb települések állattartóinak gyors és igény szerint helyben történı kiszolgálása, újfajta kiegészítı szolgáltatás garantálása a szőkülı takarmánypiacon. Ez egyben differenciáltabb, kiemelten a nyomon követhetıségre, tárolási és szállítási feltételekre, járványügyi szempontokra nagyobb hangsúlyt helyezı ellenırzési stratégiát igényel az érintett régiók takarmányozási hatóságaitól a mozgó boltok és azt mőködtetı vállalkozások tevékenységére irányuló hatósági vizsgálatuk során. Az engedélyezett, illetve nyilvántartott takarmány-forgalmazó helyek száma Magyarországon 2007-ben 4463 volt.

20 20 A évi hazai engedélyezett, illetve nyilvántartásba vett takarmány-forgalmazó helyek számát mutatja be összehasonlításul a 7. ábra és diagram. A százalékos viszonyítás alapját, mint 100 % a évi létesítmény szám jelenti. 7. ábra és diagram A évi hazai takarmány-forgalmazó helyek száma Év takarmány-forgalmazó helyek (db) takarmány-forgalmazó helyek (%) takarmány-forgalmazó helyek

21 21 8. ábra A évi megyei takarmány-forgalmazó létesítmények száma Megj.: A Pest megyei és fıvárosi adatok összesítve szerepelnek az ábrán Az 8. ábra adataiból jól látható, hogy a takarmányt forgalmazó hazai létesítmények igen jelentıs hányada nem engedélyköteles takarmányipari vállalkozás. A forgalmazók megyénkénti eloszlását igen heterogén kép jellemzi. A korábbi közösségi szabályozás (95/69/EK és 98/51/EK irányelvek) alapján engedélyezett (pl. kokcidiosztatikum adalékanyag forgalmazó / αhu I 1 kategória), illetve nyilvántartott (pl. A-, D 3 -vitamint, rezet, szelént nem tartalmazó elıkeverék forgalmazó / HU I 2 kategória) forgalmazó-helyek aránya elenyészı az egyéb kategóriába tartozó, nyilvántartásba vételre kötelezett (pl. alapanyag-forgalmazó) kereskedelmi egységekhez képest. Megállapítható továbbá, hogy nincs egyértelmő összefüggés a megyei takarmánytermelési és elıállító létesítmény adatok, valamint a forgalmazók száma között. Valószínőleg, a megyei állatlétszám és állatfajonkénti megoszlás nagyobb összefüggést mutatna a forgalmazó-helyek eloszlásával és számával. Ugyanakkor tovább árnyalja a képet, hogy egyre nagyobb súllyal bírnak az állateledel-boltok, mivel egyre nagyobb igény van a gazdák részérıl a kedvtelésbıl tartott állatok élettani igényeinek megfelelı eledel vásárlására, ideértve a magas minıséget képviselı drága termékek (pl. az ún. diétás takarmányok ) iránti keresletnövekedést. A legtöbb (több mint 300) forgalmazó-hellyel 2007-ben Komárom-Esztergom, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye rendelkezett. A legkevesebb regisztrált forgalmazó Somogy, valamint Zala és Bács-Kiskun megyében mőködött 2007-ben.