Műanyaghulladékok újrahasznosításának lehetőségei
|
|
- Gábor Kovács
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Sója János*, Tulok Eszter*, Miskolczi Norbert* Műanyaghulladékok újrahasznosításának lehetőségei A hulladék műanyagok hosszú távon is fenntartható kezelése számos még megoldatlan nehézséggel bír. A kezelési módok közül a mechanikai és kémiai újrahasznosítás tűnik hosszú távon is perspektivikusnak. Ezáltal jelentős károsanyag emissziót, energiát és felhasznált kőolajat lehetne megtakarítani. 1. BEVEZETÉS A különböző műanyagok mindennapi életünk nélkülözhetetlen anyagai. Ezt nemcsak az egyre növekvő felhasználási és gyártási adatok, hanem az általuk képviselt gazdasági értékek is jól szemléltetik. A PLASTICS EUROPE 2015-ben kiadott összefoglalója alapján, az európai műanyagipar árbevétele 320 milliárd euró volt 2013-ban, amely jelentősen hozzájárult az EU GDP-jéhez. Ez az érték már megközelíti a 2008-as adatokat, és az árbevétel több mint a 2/3-a a műanyaggyártóktól származott [1]. Emellett nem elhanyagolható az egyre növekvő műanyagipar egyéb iparágakra gyakorolt gazdaságélénkítő hatása sem. Egyes kimutatások szerint, minden egyes, közvetlenül a műanyagiparban létesített munkahely további 3 munkahelyet képes létrehozni a gazdaság más, kapcsolódó területein [1]. Ha figyelembe vesszük a petrolkémiai szegmens utóbbi években megfigyelhető jelentősen javuló iparági környezetét, akkor az előző mutatók a közeljövőben minden valószínűség szerint tovább fognak javulni. Az iparághoz kapcsolódó mint - egy vállalatban közel másfél millió ember dolgozott, melyek döntő része kis és közepes vállalkozás volt [1]. A közlekedéstől a háztartásig számos olyan terület van, ahol műanyagok nélkül nem lehetne eleget tenni a kívánalmak - nak. A felhasználási adatokat tekintve, az előrejelzések az átlagos GDP növekedést meghaladó éves növekedési ütemet jósolnak a műanyagoknak. Természetesen a különböző műanyagféleségek között jelentős eltérések adódhatnak. Például a hagyományos kőolaj alapú műanyagok tekintetében 4 5%, míg a biopolimerek esetében már 7 9% növekedési ütemet vetítenek elő [2]. Ezen előrejelzések a kőolaj-igény éves növekedésének ütemét 1 2%-ban, míg a GDP éves növekedését 3 4%-ban határozzák meg [2]. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a 2010-es közel 270 millió tonnás műanyag-felhasználás 2020-ra csaknem 400 millió tonna lesz [1, 3, 4], de léteznek ettől nagyobb növekedést előrevetítő kimutatások is [5]. A PLASTICSEUROPE adatai alapján elmondható, hogy a műanyagok iparágak szerinti felhasználását tekintve a csomagolóipar részaránya meghatározó (1. ábra), melyet az autó- és az építőipar követ [1]. Ez várhatóan a jövőben sem fog lényegesen változni. A hulladék műanyagok tekintetében hasonló sorrend figyelhető meg, a fogyasztói szokások következtében azonban sokkal jobban érvényesül a csomagolóipar túlsúlya, melynek részaránya 60% körüli [6]. 1. ábra. A műanyagok felhasználása 2013-ban [1] Az egyes szektorokban felhasznált műanyagok típusa jelentősen különbözik. A csomagolóipar elsősorban poliolefineket, és poli(etilén-tereftalát)-ot használ, az építőipar elsősorban PVC-t, poliuretánt, polisztirolt és kisebb mennyiségben poliolefineket; elsősorban nagy sűrűségű polietilént. A mezőgazdaságra szintén a poliolefinek meghatározó részaránya a jellemző. Az utóbbi idők autóipari fejlesztései következtében a műszaki műanyagok (poliamid, ABS, SAN stb.) kizárólagossága megszűnt, és az iparág egyre több és olcsóbb tömegműanyagot tud felhasználni, főleg polipropilént. Az elektronikai iparra még mindig a műszaki műanyagok uralkodó részaránya a jellemző, azok közül is az ABS, SAN, PC, PUR és a különböző poliamidok. Emellett egyre több PP, LDPE és PS is felhasználásra kerül. Az egyéb alkalmazások (fogyasztási cikkek, háztartás, sport, bútoripar stb.) tekintetében inkább a poliolefinek, PVC és a poliuretánok nagyarányú alkalmazása a jellemző [1]. Számos olyan terület van, ahol a többi szerkezeti anyaghoz képest relatíve kevesebb műanyagot használnak fel, de azok részben sokkal jelentősebb értéket képviselnek, részben pedig műszaki-gazdasági-környezetvédelmi tekintetben alkalmazásuk komoly kihívás előtt áll. Ilyen terület többek között a közlekedés vagy az elektronikai ipar. A műanyagok alkalmazása egyrészről tehát számos előnynyel jár, másrészről viszont épp ezen előnyös tulajdonságai következtében alkalmazásuk jelentős kihívást jelent az életciklusuk utolsó szakaszában. Ezen szerkezeti anyagok ugyanis jellemző módon nem képesek arra, hogy önmaguktól belátható időn belül lebomoljanak. A számos sikeres próbálkozás ellenére, a hulladék műanyagok hosszú távon is fenntartható kezelése jelenleg még megoldatlan probléma. Emiatt is számos *Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék, Veszprém, Egyetem utca Polimerek 3. évfolyam 6. szám, június
2 kutatás témája a hulladék műanyagok és egyéb polimer anyagok újrahasznosításának/újrafelhasználásának vizsgálata. 2. ÚJRAHASZNOSÍTÁSI/ÚJRAFELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEK Az irodalmi hivatkozások alapján, a műanyaghulladékok kezelése alapvetően a következő módokon történhet: lerakás, égetés, újrahasznosítás/újrafelhasználás (2. ábra). Ezen belül meg lehet különböztetni energia-visszanyeréssel kombinált vagy anélküli hulladékégetést, illetve mechanikai és kémiai újrahasznosítást. 2. ábra. Hulladékkezelési módok Számos irodalom és tanulmány foglalkozott a hulladéklerakás rövid- és hosszútávon jelentkező problémáival, melyek elsősorban a rendelkezésre álló lerakó-kapacitások gyors kimerülése és a lerakók környezet irányába mutatott emissziója [7]. Emellett kimutatták azt is, hogy a műanyaghulladék lerakása nem alkalmas a hulladékok sem anyagában, sem egyéb módon történő (akár például energetikai) újrahasznosítására. Szerencsére a műanyaghulladékok illegális lerakásával kapcsolatban egyre kevesebb hírt hallhatunk, de azokban a régiókban, ahol nem elég szigorúak az előírások, a(z) illegális hulladéklerakók igen komoly környezeti és egészségügyi kockázatot jelentenek. Szintén problémát jelent az előírásoknak is eleget tevő lerakók létesítési és működtetési költségeinek növekedése, melyek lakossági oldalról leginkább a szolgáltatási díjak növekedését jelentik. Az EU-ban, Svájcban és Norvégiában a műanyag hulladékok közel 40%-a került hulladéklerakókba 2012-ben, ami 26%-os csökkenést jelentett 2006-hoz képest [3, 8]. A hulladékégetés társadalmi-műszaki-környezetpolitikai megítélése szintén jelentős változásokon ment keresztül. Elég, ha csak a hulladékégetőkkel kapcsolatos társadalmi ellenállásra gondolunk. Ettől függetlenül az EU-t, Svájcot és Norvégiát tekintve az ezredforduló óta a műanyaghulladékok tekintetében egyre nagyobb részarányt jelent a hulladékégetés, mint hulladékkezelési mód alkalmazása, mely 2012-ben közel 35%-ot jelentett a többi kezelési módszer mellett [3]. Ebben annak is nagy szerepe van, hogy az utóbbi időben az EU-s statisztikák gyakran hasznosítási és nem kezelési módként említik a hulladékégetést. Ezzel azonban legfeljebb energiát lehet megtakarítani. A hulladékégetőkkel kapcsolatban leginkább a káros anyagok emissziója jelent komoly veszélyforrást és megoldandó műszaki nehézséget. Ilyenek például a dioxinok, melyeket a világ legveszélyesebb vegyületei között tartanak számon. Léteznek olyan kimutatások, melyek szerint a dioxinok emissziója évente csaknem 30%-kal növekedett a lakossági hulladékégetők miatt [9, 10]. Emellett a műanyaghulladékok égetése műszaki nehézségeket és veszélyforrásokat is hordoz, hiszen azok hőtartalma jelentősen nagyobb, mint a kommunális hulladéké. Emiatt azok égetése sokkal nagyobb hőtartalommal és hőmérséklettel párosul, melyek az égetőművekben gépészeti és egyéb nehézségek forrásai lehetnek. Ezek miatt jogszabályi oldalról is az újrahasznosítás és az újrafeldolgozás jelenti azokat a megoldásokat, melyek mind társadalmi, mind műszaki-környezetvédelmi megítélésüket tekintve a többiekkel összehasonlítva előnyben részesülnek. Az újrahasznosítást általában mechanikai és kémiai újrahasznosításként tovább szokták csoportosítani. A mechanikai hasznosítás anyagában történő hasznosítást jelent, mely során a hulladék műanyagokból önmagukban vagy más anyagokkal keverve újra valamilyen használati tárgyat, alkatrészt stb. állítanak elő. A legfőbb nehézséget a mechanikai újrahasznosítással kapcsolatban a nagyfokú fajtaszelektív hulladékbegyűjtés biztosítása jelenti. Abban az esetben ugyanis, ha a felhasználandó anyagba más műanyagok vagy egyéb anyagok is bekerülnek, akkor esetenként jelentős minőségromlással kell számolni. Ilyenek lehetnek például a felületi szennyeződések vagy a műanyagokban alkalmazott adalékok is. A mechanikai hasznosítás során a hulladék műanyagok kémiai szerkezete lényegesen nem változik, és azokból általában az eredetivel azonos vagy ahhoz hasonló felhasználásra szánt terméket állítanak elő. A műanyagok kémiai hasznosítása során az azokat felépítő makromolekulák hosszú szénlánca törik kisebb alkotórészekre. A lánctörést általában termikus hatás váltja ki. A kedvezőbb termékösszetétel és az eljárás gazdaságosságának növelése érdekében a legtöbb esetben katalizátorokat is alkalmaznak. Az eljárás terméke olyan szénhidrogén-frakció, mely főbb jellemzőit tekintve igen nagy hasonlóságot mutat a kőolaj-finomítói anyagáramokkal és termékekkel. Emiatt a kémiai hasznosítás termékei leginkább energetikai úton hasznosíthatóak tovább, de számos további lehetőség van, melyek jelentősen növelhetik a végtermékek értékét. A 3. ábra a kémiai újrahasznosítás termékeinek további alkalmazási lehetőségeit foglalja össze. Az utóbbi időkben elfogadott és bevezetésre került szabályozás következtében a lerakókba került műanyaghulladékok mennyisége csaknem 26%-kal csökkent, míg az újrahasznosított mennyiség 40%-kal növekedett 2006 és 2012 között [1]. Az EU végleges célja a lerakott műanyaghulladékok mennyiségének teljes mértékben történő megszüntetése. Erre vonatkozóan több céldátum is létezik. Egyes célkitűzések alapján ezt 2025-re kellene elérni, mely az eddigi csökkenést meghaladó 3. ábra. A kémiai hasznosítás termékeinek további felhasználási lehetőségei 3. évfolyam 6. szám, június Polimerek 179
3 trendet feltételez. Pesszimistább célkitűzések szerint, melyek a jelenlegi csökkenés mértékét feltételezik, ezt 2040 körül lehet elérni. A műanyahulladékok minél kisebb mértékű lerakása azért fontos, mert az optimistább célérték elérése esetében az EU-t tekintve közel 60 millió tonna műanyaghulladéktól mentesülne a környezet, mellyel közel 110 millió tonna kőolajat lehetne megtakarítani. Ennek értéke közel 40 milliárd USD [1]. Sajnos akár az EU-ban is igen jelentős különbségek adódnak az egyes módszerek alkalmazásának tekintetében a különböző országok között (4. ábra). Néhány országban a lerakóba kerülő műanyaghulladékok aránya 10% alatti volt ban, ilyen többek között Ausztria, Hollandia, Németország, Luxemburg, Dánia vagy akár Svédország. Az újrahasznosított arány ezekben az országokban legalább 20%, a fennmaradó rész pedig energetikai hasznosítás, jellemző módon energiavisszanyeréssel bíró hulladékégetés. A következő kategóriába tartozó országokban a műanyaghulladékok 40 60%-a kerül lerakókba, míg az újrahasznosított arány 20 30% közötti. Ilyen például Finnország, Írország, a Visegrádi országok vagy Románia. Litvániában, Máltán, Cipruson, Görögországban, Lettországban, Bulgáriában és az Egyesült Királyságban a lerakókba kerülő műanyagok aránya 70 90%, az energetikai hasznosítás aránya 5 10%. Kivétel Litvánia, Ciprus és Málta, ahol nem volt ilyen hasznosítási mód [1]. Különböző tanulmányok már foglalkoztak az egyes kezelési módok által visszanyerhető energiamennyiséggel, illetve a káros anyagok (elsősorban CO 2 ) emisszió csökkentési lehetőségeivel. Arra a következtetésre jutottak, hogy a fentiek figyelembevétele mellett önmagukban a mechanikai és a kémiai hulladékhasznosítás jelenti a legjobb megoldást, ugyanakkor sokkal kedvezőbb eredményt kaptak a különböző kezelési módok együttes alkalmazásával. Ezek között is az a megoldás mutatkozott a legelőnyösebbnek, amikor átlag alatti hulladéklerakást és égetést, átlagos mechanikai hasznosítást és átlag feletti kémiai hasznosítást alkalmaztak [10, 11]. 3. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, ELŐÍRÁSOK A hulladékok, ezen belül, a műanyaghulladékok definiálására számos meghatározás létezik. Ezek közül talán az egyik 4. ábra. A különböző hulladékkezelési módok alkalmazása az egyes európai országokban [1] 5. ábra. Az előállított (a) és a lakossági szelektív hulladékgyűjtéssel visszagyűjtött műanyagok (b) típus szerinti megoszlása (2015) [1, 11] legegyszerűbb az EU WASTE FRAMEWORK DIRECTIVE 2008-ban kiadott meghatározása, mely alapján minden olyan tárgy hulladéknak tekinthető, melyet a felhasználók kidobtak, szándékoznak kidobni vagy valamilyen ok miatt ki kell dobniuk. Az EU környezet- és hulladékpolitikája jelentős változáson ment keresztül, mely oka elsősorban az egyre növekvő hulladékmennyiség. Ismert tény, hogy a települési szilárd hulladékok közel 10 20%-a műanyaghulladék. Tovább nehezíti a helyzetet az a tény, hogy a szelektív hulladékgyűjtőkben műanyagként visszagyűjtött hulladékok a fogyasztói szokások és ipar - ági sajátosságok következtében jelentős eltérést mutatnak a termelési adatokkal (5. ábra) [1, 11]. Éves szinten az EU lakosok mindegyike átlagosan 500 kg települési hulladékot dob a hulladékgyűjtőkbe, melyhez még további 1 milliárd tonna építési hulladék és 500 millió tonna gyártási hulladék jön. Utóbbiak egy része szintén műanyag. Emiatt az utóbbi 30 évben jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy a (műanyag)hulladékok okozta negatív környezeti, egészségügyi és egyéb hatásokat csökkenteni lehessen [12]. A hulladékokra vonatkozóan a 75/439/EGK irányelv az első jogi anyagok egyike volt, melyet hamarosan újabbak követtek. A cél elsősorban a hulladékok keletkezésének megelőzése, csökkentése és a keletkezett hulladékok újrahasznosítása, mely jól nyomon követhető az ún. hulladékpiramison is (6. ábra) [13]. Ez alapján elsődlegesen a megelőzésre, vagyis a lehető legkevesebb hulladék keletkezésével járó eljárásokra kell törekedni. Amennyiben a hulladékok keletkezésének megakadályozása nem oldható meg, azokat újra kell hasznosítani, lehetőleg anyagában vagy egyéb (pl. kémiai hasznosítás) módon. Ha ez sem valósítható meg, akkor következik az energetikai hasznosítás, mely tulajdonképpen energia-visszanyeréssel bíró hulladékégetés. Lerakóra pedig csak azok a hulladékok kerülnének, melyek a fenti módokon nem hasznosíthatók. Részben az üvegházhatást okozó gázok emissziójával kapcsolatos problémák, a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, részben pedig az energiaforrások rendelkezésre állásával kapcsolatos félelmek következtében a hulladékokra vonatkozó előírások jelentős változásokon mentek keresztül (7. ábra). Jelenleg számos olyan irányelv, törvény és törvénytervezet van, amely a nagy energiatartalommal rendelkező műanyaghulladékok minél nagyobb mértékű hasznosítását írja elő [8]. 4. KÜLÖNBÖZŐ IPARÁGAKBÓL SZÁRMAZÓ MŰANYAGHULLADÉKOK A műanyaghulladékok iparágak szerinti megoszlása jelentős különbségeket mutat. Az egyik legnagyobb műanyag-felhasználó a csomagolóipar, melyet az építőipar és az autóipar követ 180 Polimerek 3. évfolyam 6. szám, június
4 6. ábra. A hulladékpiramis [13] (1. ábra). Ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző iparágakban felhasználásra kerülő műanyagok típus szerint megoszlásában. A csomagolóiparban például a tömegműanyagok uralkodó részaránya, az autó- és elektronikai iparban viszont a műszaki műanyagok dominanciája látható. Részben emiatt, részben pedig az iparágat érintő, hulladékokra vonatkozó előírások következtében a különböző iparágakban keletkezett műanyaghulladékok kezelésére vonatkozóan jelentős különbségeket lehet megfigyelni CSOMAGOLÓIPAR Elmondható, hogy a csomagolóiparban a papír alapú csomagolóanyagok (41%) és az üveg (20%) mellett, legelterjedtebben a műanyagokat használják. Ennek a részaránya 19% ban az EU-ban 30 kg volt az egy főre jutó műanyag csomagolóanyag, mely összesen 15 millió tonnát jelent [13]. A műanyagfajták tekintetében a felhasználás részarányának figyelembevételével polietilén, polipropilén, polisztirol, poli(etilén-tereftalát), poli(vinil-klorid) a felhasználási sorrend [1]. A csomagolóanyagokra vonatkozó főbb jogszabályok az EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS 94/62/EK direktívája, mely a csomagolóanyagokról és a csomagolási hulladékokról rendelkezik, valamint ennek a módosításáról szóló 2004/12/EK direktíva (csomagolási hulladék irányelv), melynek célja a csomagolási hulladék keletkezésének minimalizálása, és támogatja annak újrahasználatát, újrahasznosítását és energetikai hasznosítását [14]. Az előírások több ponton is módosultak, de a főbb irányelvek nem változtak, a lerakott mennyiséget minimalizálni, az újrahasznosított arányt pedig maximálni kell. Az utóbbi időkben történt változtatások eredményeképpen, a különböző típusú csomagolóanyagokra vonatkozó előírások növekvő száma is megfigyelhető. Egyre többet foglalkoznak célirányosan a műanyaghulladékok további kezelésével. A csomagolóipari műanyaghulladékok tekintetében mind a mechanikai, mind pedig a kémiai hasznosításban jelentős lehetőségek vannak. A kémiai hasznosítás tekintetében elsősorban a poliolefinek magas részaránya a kedvező, mert azokból lehet a legértékesebb termékeket előállítani. Ugyanakkor a szennyezőanyagok nehézségeket jelentenek. A felületi szennyeződések sok esetben nem távolíthatóak el mosással, illetve sokszor a csomagolóanyagok más típusú műanyagokkal, festékekkel és bevonatokkal is szennyezettek. Ez elsősorban a mechanikai hasznosítás esetén jelent problémát. A kémiai hasznosítás tekintetében kulcskérdés a keletkezett szénhidrogén-frakciókkal szembeni előírás és a további felhasználás köre. Szigorú előírások esetében ugyanis jelentős költségnövelő tényező a csomagolóanyagok felületén maradó szennyezőanyag mennyiségének csökkentése és annak válogatása. A kémiai hasznosítás azon esetekben is perspektivikus, ahol veszélyes anyagokkal szennyezett a csomagolóanyag. Ilyenek lehetnek például az elhasznált motorolajos kannák, vagy akár a növényvédőszeres műanyag flakonok és egyéb tárolók AUTÓIPARI Az autók elhasználódása során keletkező hulladékot ELV-nek nevezik (end of life vehicles). Az EU-ban évente mintegy 8 9 millió tonna hulladék keletkezik csak a gépjárműroncsokból, 1996: szennyező anyagok forrásainak, típusainak és mennyiségének nyilvántartásba vétele 2000: irányelv a veszélyes hulladékok égetésének csökkentéséről 2001: Electricity production from Renewable Energy Sources direktíva 2002: keretrendszer a hulladékok kezeléséről, hasznosításáról és ártalmatlanításáról 2006: gazdaságos hulladékártalmatlanító hálózat 2006: a járművekből származó hulladékokat újra kell hasznosítani (minimálisan 80%-ban anyagában, 5%-ban energetikailag) 2009: Internal Market in Electricity Directive (Directive 2009/72/EC) 2006: European Strategy for Sustainable, Competitive and Secure Energy 2008: Strategic Energy Technologies Plan (SET Plan) 2011: égésgátlók, higany, ólom stb. mennyiségének korlátozása az elektronikai és elektromos eszközökben 2012: minimálisan 95%-os hulladékhasznosítási arány az autóbontóknál 2012: évente lakásonként minimálisan 4 kg elektronikai és elektromos hulladék visszagyűjtése a legtöbb EU országban Célértékek 2020-ra: üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30%-kal történő csökkentése a teljes energiamennyiség minimum 20%-ának megújuló energiaforrásból való biztosítása a bioeredetű üzemanyagok arányát 10%-ra kell növelni 7. ábra. Fontosabb mérföldkövek a műanyaghulladékokat érintő jogi szabályozásban [8] 3. évfolyam 6. szám, június Polimerek 181
5 mely Magyarországon évente körülbelül ezer tonna. Ennek jelentős része műanyag. A hulladék típusának arányait is figyelembe véve, a gépjárművek leginkább polipropilént, poliuretánt, poliamidokat, polietilént, akrilnitril-butadiénsztirolt és sztirol-akrilnitrilt tartalmaznak [1]. Az autóipari hulladékoknál elsősorban a nagyon magas újrahasznosítási arány teljesítése miatt nem megkerülhető a műanyaghulladékok hasznosítása. A 2000/53/EK KÖZÖSSÉGI DIREKTÍVA legfontosabb intézkedése, hogy az ELV hulladékok újrafeldolgozásának és a hasznos anyagok kinyerésének az arányát a lehető legnagyobb mértékig kell növelni a környezet megóvása érdekében ben lépett hatályba és előírta, hogy január 1-ig az újrafelhasználás és a hasznos anyagok kinyerésének arányát az adott autó súlyára vonatkozóan 85%-ra kell növelni, továbbá, hogy az újrafelhasználás és újrafeldolgozás aránya minimálisan 80% kell, hogy legyen. Ugyanez a direktíva január 1. után már 95%-ot ír elő az újrahasznosítás mértékének, mindamellett, hogy az újrafelhasználás és újrafeldolgozás arányának minimálisan 85% kell lennie [15, 16]. Az elhasznált gépjárművekből származó fém- és üveghulladék további hasznosítása viszonylag megoldott, ugyanakkor a 10 15%-ot kitevő műanyaghulladék további kezelése körüli megoldatlan nehézségek miatt a 95%-os újrahasznosítás megvalósítása akadályokba ütközik. Emiatt az utóbbi időszakban egyre többen foglalkoznak az ELV műanyaghulladékok további hasznosításának problémakörével. A legnagyobb nehézségek a heterogén összetétel és a szenynyezettség. Emiatt hosszú távon a mechanikai hasznosítás megvalósítása költséges és sok műszaki, kémiai, illetve alkalmazástechnikai nehézségbe ütközik. Ugyanakkor az olajos és egyéb szénhidrogén jellegű szennyeződések önmagukban nem jelentenek hátrányt a kémiai hasznosítás során, és kellő mértékű fajtaszelektivitás esetén kedvező tulajdonságokkal rendelkező termékeket lehet előállítani. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a fajtaszelektivitás nagymértékben függ a kémiai hasznosítás termékeinek további hasznosításának jellegétől. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a szennyezőanyagoknak esetenként pozitív hatása is lehet a lejátszódó folyamatokra, növelhetik az értékesebb termékek mennyiségét (pl. szén nanocső gyártás) [17]. Az autóipari hulladékok másik nagy területét az iparági beszállítóknál jelentkező műanyaghulladékok jelentik. Az iparra jellemző szigorú minőségbiztosítás következtében, a beszállítóknál a legtöbb esetben megvalósul a műanyag melléktermékek és gyártási selejtek fajtaszelektív gyűjtése. Ennek köszönhetően ezen hulladékok elsősorban mechanikai hasznosításra kerülnek. Ezt indokolja a műszaki műanyagok magas részaránya is, mert azok kémiai hasznosítása során további nehézségeket okozó komponensek is keletkezhetnek ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK Az elektromos és elektronikus berendezésekből mint például számítógépek, televíziók, hűtők és telefonok származó hulladék (angol rövidítése: WEEE) az EU egyik leggyorsabban növekvő hulladék fajtája ben 9 millió tonna WEEE képződött, 2020-ra pedig több mint 12 millió tonnát jósolnak. Az EU-ban egy főre jutó WEEE hulladék mennyisége 6,4 kg volt, melynek 1/5-e műanyag [18]. A legfőbb nehézséget az jelenti, hogy ezek a hulladékok a hozzáadott adalékok miatt nagy mennyiségben tartalmaznak veszélyes vegyületeket, például halogéneket és más toxikus vegyületeket. Az első jelentősebb WEEE irányelv, a 2002/96/EK 2003 februárjában lépett hatályba. Előírta a begyűjtő rendszerek létrehozását, ahová a fogyasztók ingyen visszavihetik az elektromos és elektronikai hulladékukat. Az Európai Bizottság javaslatára, a gyorsan növekvő hulladékáram miatt 2008-ban felülvizsgálták a direktívát. Az új WEEE irányelv a 2012/12/EU lett, mely 2012-ben és 2014-ben lépett hatályba. A 2002/95/EK RoHS direktíva a veszélyes anyagoknak az elektromos és elektronikai berendezésekben való használatát korlátozza 2003 óta. A jogszabály előírja, hogy a polibrómozott bifenilek (PBB) és a polibrómozott difenil-éterek (PBDE) helyett más, biztonságosabb égésgátlókat kell használni [19]. Ebben a hulladékáramban, a műanyagfajták tekintetében, a felhasználás részarányának figyelembevételével a következő főbb fajtákat használják: polipropilén, poliuretán, polisztirol, polikarbonát és polietilén ban 3,6 millió tonna WEEE-t kezeltek valamilyen módon, melyből 2,7 millió tonnát hasznosítottak. Ebből 2,4 millió tonnát újrahasznosítottak és 0,2 millió tonnát energia előállításra használtak. Sajnos ennek döntő része nem a műanyaghulladék volt. A WEEE-ből származó műanyaghulladékok újrahasznosítási lehetőségeit tekintve leginkább az okoz nehézséget, hogy a szerkezeti anyagok általában társított formában kerülnek beépítésre, melyek sok esetben ellehetetlenítik a fajtaszelektív gyűjtést. Emiatt a mechanikai hasznosítás sokszor nehézkes. A kémiai hasznosítás során alapvetően a műszaki műanyagok magas részaránya különösen ha azok nem gyűjthetők szelektíven és az adalékok formájában bekevert komponensek okoznak problémát. Azok ugyanis megjelennek a végtermékben, amely jelentősen rontja a termékek további értékesíthetőségét. Hasonló a nehézség a hulladékégetés során is. A hulladékokban található káros komponensek nem szűrhetőek ki maradéktalanul az égetőművet elhagyó füstgázokból ÉPÍTŐIPAR Az építési és bontási hulladékokra vonatkozóan általános, az egész hulladékáramra vonatkozó előírások vannak. E hulladékáram jelenti az egyik legnehezebben hasznosítható és legnagyobb volumenű hulladékáramot az EU-ban, ahol a teljes hulladék mennyiségének kb %-át teszik ki ben például közel 1000 millió tonna építési hulladék keletkezett, mely lakosonként 2 tonna hulladékot jelent. Magyarországon 2008-ban közel 7 millió tonna építési hulladék keletkezett, amelyből viszonylag kevés, 5000 tonna volt a műanyag [20, 21]. Az építőipari hulladékok alapvetően betonból, téglából, gipszből, fából, üvegből, fémből, műanyagból, oldószerekből és azbesztből állnak, amelynek nagy része újrahasznosítható [20]. E hulladék fajtának csupán 1%-a műanyag. Emellett az 182 Polimerek 3. évfolyam 6. szám, június
6 is jellemző, hogy az építőiparban használt műanyagok év használat után válnak hulladékká. Ez, és az iparágban való relatíve alacsony részarányuk nagyban megnehezíti az újrahasznosításukat. Az építőipari hulladékok leginkább poli(vinilklorid)-ot, polietilént, polisztirolt, poliuretánt és polipropilént tartalmaznak [1]. Az építőipari hulladékokkal kapcsolatban az egyik legfontosabb előírás a 2008/98/EK hulladék keretirányelv fő célkitűzése az, hogy Európát is olyan újrahasznosító társadalommá tegye, ahol magas szintű az erőforrás hatékonyság. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2020-ra a nem veszélyes építési és bontási hulladékok minimum 70 tömegszázalékát újrahasznosítsák vagy más anyagokban újrahasználják őket [21]. Az építőipari műanyagoknak újrahasznosítás tekintetében a legfőbb nehézsége a szennyezettség és a szelektív gyűjtés hiánya. Ez leginkább a bontási hulladékokra igaz, de szintén nem jellemző az építőipari csomagolási és egyéb műanyaghulladékok szelektív gyűjtése. Az épületek szigetelésére használt polisztirol esetében pedig a kedvezőtlen tömeg/térfogat arány következtében jelentkeznek nehézségek. Utóbbi esetében számos próbálkozás létezik azok mechanikai újrahasznosítására, de a fogyasztói szokások következtében piaci bevezetésük gyakran nehézségekbe ütközik EGYÉB MŰANYAGHULLADÉKOK Ezek közé tartoznak például a mezőgazdasági-, a háztartási hulladékok stb. E kategória közel 1/4-ét jelenti az összes műanyaghulladéknak, és elsősorban polipropilént, polietilént, poliuretánt, poli(vinil-klorid)-ot és polisztriolt tartalmaz [1]. Az ide vonatkozó előírások közül a 2008/98/EK hulladék keretirányelv előírja, hogy a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrafeldolgozását 50%-ra kell növelni 2020-ig [22]. A szerzők köszönetüket fejezik ki a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal, Magyar-indiai (KTIA-DST) K+F+I együttműködési program (TÉT_13_DST) keretében nyújtott támogatásért (TÉT_13_DST ). IRODALMI HIVATKOZÁSOK [1] final_plastics_the_facts_2014_2015_ pdf [2] Competitiveness of the Chemicals Industry, Energy, Feedstock, Infrastructure and Logistics, Total Petrochemicals, 15 Jan 2008 ( [3] [4] Macskási, L.: A műanyag- és gumiipar keresztmetszete, Műanyag és Gumi, 50 (10) (2013). [5] Lehoczki, L.: A műanyagok helyzete a világon és az Európai Unióban, Műanyag és Gumi, 50 (1) 2 4 (2013). [6] [7] Barótfi, I.: Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó, Budapest (2000). [8] Tulok, E.: Polimer hulladékok termo-katalitikus krakkolása, Diplomadolgozat, Pannon Egyetem (2016). [9] Domonkos, E.: Környezetmérnöki tudástár, Hulladékgazdálkodás, Veszprém (2011). [10] climate_ change.pdf ( ) [11] Miskolczi, N.: From crude oil to plastics & routes for waste polymer utilization, Tomas Bata University, Zlin, Czech Repubic (2 December 2013). [12] waste [13] [14] Packaging_waste_statistics ( ). [15] CELEX:02000L &qid= &from= EN [16] [17] Borsodi, N.; Szentes, A.; Miskolczi, N.; Wu, C.; Liu, X.: Carbon nanotubes synthetized from gaseous products of waste polymer pyrolysis and their application, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, 120, (2016). [18] TEXT01.pdf ( ). [19] ( ). [20] [21] [22] CELEX:32008L0098&from=EN 3. évfolyam 6. szám, június Polimerek 183
Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenMűanyaghulladék menedzsment
Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája
RészletesebbenNemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.
Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-
RészletesebbenMagyarország műanyagipara 2009-2010
Magyarország műanyagipara 2009-2010 (Hogyan is állunk?) Észak-Magyarországi Műanyagipari Klaszter III. Műanyagipari Konferencia Budapest, 2011.április 27. Ollár Péter MMSZ 1 Műanyag-feldolgozás eloszlása
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenMűanyagok és környezetvédelem
Műanyagok és környezetvédelem 1 Vázlat Műanyagok és környezet mennyiség energia Megoldás életút-analízis megelőzés, tervezés újrafeldolgozás kémiai hasznosítás égetés Biológiailag lebontható polimerek
RészletesebbenHulladék Energetikai Hasznosítása M. Belkacemi
Hulladék Energetikai Hasznosítása M. Belkacemi 1 Törvényi Háttér a hulladék Energetikai Hasznosítás terén az EU-ban (European Union) 2007 2008 2 Az 5 lépcsős Hulladék Gazdálkodás Hierarchiája Megelőzés
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenTerv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség
RészletesebbenMerre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.
Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék
RészletesebbenAz EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399
Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)
RészletesebbenSzövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)
Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató
RészletesebbenA termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban
A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban DR. MAKAI MARTINA FŐOSZTÁLY V EZETŐ KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY A H U L L A D É K O K T E R M I K U S H A S ZNOSÍTÁSA C. K O N F E R E N C I A
RészletesebbenAz elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában
Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály
RészletesebbenHulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető
Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása Innovatív megoldások, fejlesztési lehetőségek a környezetiparban István Zsolt, osztályvezető zsolt.istvan@bayzoltan.hu Hulladékgazdálkodás Hulladék keletkezése
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenHáztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány
Háztartási hűtőgépek életciklus vizsgálata - Esettanulmány Dr. Tóthné dr. Szita Klára Miskolci Egyetem regszita@gold.uni-miskolc.hu Főbb témakörök Az elemzés célja Miért a hűtőgép? Az Electrolux környezeti
RészletesebbenKukabúvárok. Témahét 2010
Kukabúvárok Témahét 2010 Hulladékból Termék - kiállítás Helyszín: Budapest, ELTE TTK 2010.03.09.18. Cél: - környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási kultúra javítása - ismeretek bővítése - környezetbarát
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.
RészletesebbenA körforgásos gazdaság hazai kihívásai
A körforgásos gazdaság hazai kihívásai László Tibor Zoltán Főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály Gazdasági szervezetek környezetvédelmi feldatai körforgásos
RészletesebbenHulladékhasznosító Mű bemutatása
Hulladékhasznosító Mű bemutatása Fenntartható Hulladékgazdálkodás GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata Sámson László, igazgató, Hulladékkezelési Igazgatóság, FKF Nonprofit Zrt. Budapest, 2018. április
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenA körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből
A körforgásos gazdaság az Európai Uniós irányelvek szemszögéből Dr. Makai Martina Helyettes államtitkár KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÜZLETI FÓRUM Circular Hungary Program Budapest 2018. november 14. 1 Az EU körforgásos
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a
RészletesebbenSzolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés
Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése és az OHKT-nak történő megfelelés Urbánné Lazák Emese Közszolgáltató Konferencia Balatonalmádi, 2017. október 18-20.
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenA hulladékgazdálkodás aktuális feladatai a körforgásos gazdaság irányában
Köztisztasági Egyesülés Balatonfüred, 2019. április 24-26. A hulladékgazdálkodás aktuális feladatai a körforgásos gazdaság irányában Weingartner Balázs Fenntartható fejlesztésekért felelős államtitkár
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenVeszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék
Petrolkémiai alapanyagok és s adalékok eláll llítása manyag m hulladékokb kokból Angyal András PhD hallgató Veszprémi Egyetem, Ásványolaj és Széntechnológiai Tanszék Veszprém, 2006. január 13. 200 Mt manyag
RészletesebbenSzolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése, továbbá az OHKT-nak történő megfelelés
Szolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatások tapasztalatai, elemzése, továbbá az OHKT-nak történő megfelelés Juhász Zoltán Közszolgáltató Konferencia Balatonalmádi, 2017. október 18-20.
RészletesebbenA HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása
R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása Oldószerként nem használatos szerves anyagok
Részletesebbentapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant
A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János
RészletesebbenVeszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok
dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenHASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN
HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése
A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése 2018. február 8. Nagy Miklós főtitkár Az Európai Unió valamennyi tagállama számára a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek egységes keretét
RészletesebbenMűanyaghulladékok értéknövelt újrahasznosítása
Miskolczi Norbert Műanyaghulladékok értéknövelt újrahasznosítása Műanyaghulladékok értéknövelt újrahasznosítása Petrolkémiai alapanyagok, hidrogénben gazdag termékek és erősítőanyagok előállítása Pannon
RészletesebbenA hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
RészletesebbenJogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA
Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenA körforgásos gazdaság felé
A körforgásos gazdaság felé V. Németh Zsolt Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkár A VÁLTOZÁS KORA! XIX. Hulladékhasznosítási Konferencia 2017. szeptember 28-29. Gyula,
RészletesebbenBudapest Főváros Önkormányzata és az FKF Zrt. házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása. FKF Zrt.
Budapest Főváros Önkormányzata és az házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázat 2011 októberében került benyújtásra A
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenBudapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása
Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés
RészletesebbenPlazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.
Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenAz RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.
Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol
RészletesebbenA gépjárműbontók aktuális környezetvédelmi problémai
Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője A gépjárműbontók aktuális környezetvédelmi problémai Bontunk, de hogyan? Az autóbontás jövője Szakmai Konferencia a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége
RészletesebbenEnergetikailag hasznosítható hulladékok logisztikája
Energetikailag hasznosítható hulladékok logisztikája Előadó: Nagy Ágnes Hasznosítási iroda Miskolc, 2017. április 27. Az NHKV Zrt., mint Koordináló Szerv feladatai. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
RészletesebbenÖkoPosta: a jövőnekcímezve Magyar Posta Zrt. környezetvédelmi alrendszerei, hulladék újrahasznosítás
ÖkoPosta: a jövőnekcímezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Magyar Posta Zrt. környezetvédelmi alrendszerei,
RészletesebbenAZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK PROTOKOLLJA AZ EU ELVÁRÁSAI ALAPJÁN
AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK PROTOKOLLJA AZ EU ELVÁRÁSAI ALAPJÁN ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG A HAZAI ÉPÍTŐIPARBAN - Jó gyakorlatok a körforgásos gazdaság és az ökoinnováció terén - Budapest CONSRTUMA
RészletesebbenKörforgásos gazdaság. A csomagoláshasznosítás eredményessége között. Hotel Benczúr, április 1. Viszkei György. ügyvezető igazgató
Körforgásos gazdaság A csomagoláshasznosítás eredményessége 2003-2013 között Hotel Benczúr, 2014. április 1. Viszkei György ügyvezető igazgató Miért van szükség körforgásos gazdaságra? Környezetgazdasági
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenMit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt
Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenHermann Ottó Intézet és Tatabánya Önkormányzata Levegőtisztasági lakossági fórum November 15.
Korszerű hulladékgazdálkodás Tatabányán Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program Hermann Ottó Intézet és Tatabánya Önkormányzata Levegőtisztasági lakossági fórum 2017. November 15. Intézet
RészletesebbenTelepülési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0
KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.
RészletesebbenKEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető
KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási
RészletesebbenAz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
RészletesebbenMŰKÖDÉSKÉPT ELEN ELEKT ROMOS ÉS ELEKT RONIKUS BERENDEZÉSEINKRŐL. leírás
MŰKÖDÉSKÉPT ELEN ELEKT ROMOS ÉS ELEKT RONIKUS BERENDEZÉSEINKRŐL leírás Mik azok az e-hulladékok? Olyan elektromos árammal működő készülékek, valamint azok alkatrészei és tartozékai, amelyek már nem használhatók.
Részletesebben3. A zalaegerszegi térségben keletkező szilárd hulladékok csoportosítása
A zalaegerszegi térségben keletkező szilárd hulladékok újrahasznosítási lehetőségei 1. Kutatási téma A Zalaegerszeg térségében begyűjtött szilárd hulladék jelenlegi felhasználási és hasznosítási módjainak,
RészletesebbenAlternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban
Alternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban Bocskay Balázs Alternatív Energia Menedzser / Alternative Energy Manager Duna-Dráva Cement Kft. 2600 Vác, Kőhídpart dűlő 2.
RészletesebbenA Csomagolási hulladékokról
A Csomagolási hulladékokról Fıbb elıírásai: 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Alapfogalmak (hulladék, gyártó újrahasználat stb.) Hulladékgazdálkodási alapelvek (gyártói felelısség, szennyezı
RészletesebbenA hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai
A hazai italos karton hulladékok jelenlegi lakossági szelektív gyűjtési hatékonysága és növelésének indokai Vezetői efoglaló szelektív gyűjtési rendszerek hozzáférhetősége A lakossági, szelektív gyűjtési
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
RészletesebbenA hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre
A hulladék keretirányelv és a műanyagokra vonatkozó közösségi szabályozás változásai, hatásuk a hazai jogszabályi környezetre Dr. Szentesi Szilvia A Magyar Vegyipari Szövetség XXV. Környezetvédelmi és
RészletesebbenSzennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?
Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap
RészletesebbenTISZTELT KÖZÖS KÉPVISELŐ!
TISZTE LT KÖZÖ S KÉPV ISELŐ Kérjük,e! Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Pécs város területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre (KEHOP-3.2.1-15-2017-00021)
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
RészletesebbenBogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.
Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatói integráció - az NHKV Zrt. koordinációs feladatai
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatói integráció - az NHKV Zrt. koordinációs feladatai Hadnagy Attila fejlesztési és stratégiai igazgató-helyettes Budapest, 2017. november 9. Globális problémák a hulladékgazdálkodásban
RészletesebbenHulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT
Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Műanyagok a hagyományos, az elektromos és a hibrid hajtású gépkocsikban Németországban a műanyagipar növekedése meghaladja a BIP általános növekedését, ezen belül a járműgyártás műanyag-felhasználása
RészletesebbenMőanyagok újrahasznosításának lehetıségei. Készítette: Szabó Anett A KÖRINFO tudásbázishoz
Mőanyagok újrahasznosításának lehetıségei Készítette: Szabó Anett A KÖRINFO tudásbázishoz A mőanyagok definíciója A mőanyagok olyan makromolekulájú anyagok, melyeket mesterségesen, mővi úton hoznak létre
RészletesebbenTelepülési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban
Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében
RészletesebbenMŰANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET
MŰANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET Műanyaghulladékok jelenlegi és 2020-ra tervezett hasznosítása Európában A műanyaghulladék hasznosítása az európai országokban nagy külöbségeket mutat, de ahol nagy a hasznosítás
RészletesebbenBruttó hazai termék, IV. negyedév
Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével
RészletesebbenA Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.
A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei
RészletesebbenNemzetközi példák és jó gyakorlatok
Szakmai műhelymunka a Nemzeti Megelőzési Program előkészítéséről Humusz Szövetség, Budapest Nemzetközi példák és jó gyakorlatok Budapest, 2011. augusztus 26. 1,3 milliárd tonna szemetet dobunk el évente
RészletesebbenTisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar
Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE
Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)
RészletesebbenHulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában
Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenKiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2
Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,
RészletesebbenAktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC
Aktualitások a körkörös gazdasági programban Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC European Recycling Industries Confederation (EuRIC) 18 ORSZÁG az EuRIC által képviselt országos szervezetek (Magyarországon:
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenBudapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása
Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi
RészletesebbenMűanyag hulladékok hasznosítása
Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 0. Bevezetés
Újrahasznosítási logisztika 0. Bevezetés Követelmények Értékelés: gyakorlati jegy. Számonkérés: 2 zárthelyi dolgozat. Évközi munka: féléves feladat. Ajánlott irodalom: Cselényi J. Illés B. (szerk.): Logisztikai
Részletesebben