Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont

Átírás

1 1 A 2006/2007. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának értékelési-javítási útmutatója MŰVÉSZETTÖRTÉNETBŐL I. 1. Azonosítsa az alábbi épületeket (alkotó, hely, elnevezés, mely század melyik felében épült)! Megoldását a következő oldalon található táblázatba írja! (3 x 4 = 12 pont) B) A) C)

2 2 Alkotó: Hely (város): Az épület elnevezése: A) Borromini Róma Oratorio di San Filippo Neri B) Longhena Velence Santa Maria della Salute C) (Maderno és) Bernini Mely század melyik felében épült? Róma Palazzo Barberini II. 1. Hol áll, mi a neve a képen látható épületnek? (2 pont) 2. Ki volt a tervezője? Mely század melyik felében épült? (2 pont) Torino, Superga-kolostortemplom, Filippo Juvara,

3 3 3. Készítsen leírást az épület külsejéről! Jellemezze a tömegformát, nevezze meg a tagoló- és díszítőelemeket a megfelelő szakkifejezésekkel! (10 pont) lényeges válaszelemek: 1. (centrális) kör alaprajzú templom 1 pont 2. középpontjában tamburos kupola lanternával, a kupolát kettős bordák tagolják, amelyek a tambur kettős oszlopainak ritmusát ismétlik 4 pont 3. kétszintes, nagyoszloprendes alépítmény magas párkánnyal, balusztrádos lezárással 3 pont 4. portikuszos, timpanonos főhomlokzat 1 pont 5. a kupola két oldalán, kissé távol elhelyezett harangtorony-pár áttört toronyemelettel 1 pont 4. Az épület tömegének és homlokzatának alakításában az építész néhány korábbi híres építészeti alkotás formakincséből merített. Nevezzen meg legalább egy ilyen előképet, és ismertesse, mely részletében emlékeztet rá a templom! (3 pont) lehetséges válaszelemek: a tornyok és a kupola kompozíciója: Róma, Sant'Agnese óriáspilaszteres homlokzattagolás: Róma, San Pietro a rotundához kapcsolt portikusz: Róma, Pantheon

4 4 III. 1. Hol áll, mi a neve az épületnek, amelynek központi lépcsőterét mutatja a kép? (2 pont) Caserta, királyi palota ( Reggia ) 2. Ki volt a tervezője? Mely század melyik felében épült? (2 pont) Luigi Vanvitelli, 18. század második fele ( ) 3. Nevezzen meg még két további világi rendeltetésű épületet az itáliai barokk építészetből! (2 pont) Róma, Palazzo Barberini; Róma, Palazzo Chigi-Odeschalchi; a firenzei Palazzo Pitti barokk teremsora; Torino, Palazzo Carignano; Torino, Palazzo Madama; Stupinigi, vadászkastély

5 5

6 6 IV. 1. Hol áll, mely század melyik felében épült az előző oldalon látható két épület? (2 pont) Róma, 17. század második fele (Carlo Rainaldi: Santa Maria Montesanto és Santa Maria Miracoli, 1662-től) 2. A fotó és a térkép segítségével jellemezze az épületek formai megoldását, a téren, a városképben betöltött szerepüket! (10 pont) Fontosabb válaszelemek: 1. A tér: a Piazza del Popolo a barokk Róma egyik legfontosabb csomópontja: ide fut három jelentős sugárút, ez a tér Róma északi kapuja legfontosabb feladata tehát hogy megragadó élménnyé formálja a városnak az érkezők előtti első feltárulását 3 pont 2. A templomok egy nyújtott trapéz alakú tér végében emelkednek, a sugárutak eltérő szöget bezáró találkozásaiban, az egyik kör, a másik ellipszis alaprajzú 2 pont 3. Mindkettő a kupolás-portikuszos templomtípus kissé akadémikus, fantáziátlan képviselője 2 pont 4. Hangsúlyt adnak a tér e pontjának, de nem zárják le a látványt, hanem diadalkapuszerű felvezetést adnak a sugárutakkal megnyíló város felé. Előre sejtetik, mennyi csodát rejthet a nagy hírű város. 3 pont V. 1. Mit nevezünk Gesù-típusú homlokzatnak? Melyek az alapvető jellemzői? Miért válhatott népszerűvé a barokk korban? (6 pont) A római Il Gesù templom homlokzatának mintáját követő templomhomlokzatok elnevezése (1575-ben Giacomo della Porta tervezte meg). Az Itáliára jellemző, torony nélküli homlokzat sémáját követi, amelynek lényegét a fő- és mellékterek magasságkülönbségének a homlokzaton való megjelenítése adja: a hajó előtt emelkedő középrész az alacsonyabb belmagasságú kápolnák homlokzatszakaszai fölé magasodik. A homlokzat két szintjét a pilaszterekből, féloszlopokból és párkányokból álló tagolás, valamint a háromszögű és szegmensívű oromzatok rendszere fogja össze. Az alacsonyabb oldalszakaszok fölött a középrész párkányáig felkúszó íves attika húzódik, végein visszakanyarodó volutákkal. Az elemek hierarchikus szervezése, amely uralkodó motívummá teszi a főbejáratot, jellemző a barokk építészeti gondolkodásra. 2. Az épületek közül karikázza be annak a betűjelét, amelyik ezt a homlokzattípust követi! (1 pont)

7 7 A) Róma, Santa Susanna B) Róma, Sant'Agnese C) Róma, Sant'Andrea al Quirinale VI. 1. Ki az az építész, aki a képen látható sajátos formájú boltozatot megtervezte? (1 pont) Guarini 2. Jellemezze néhány szóban a kupola építészeti szerkezeti megoldását! (4 pont) Bordákból szövődő, áttört kupola (az iszlám építészet muqarnas boltozatainak formáira és a méhkas alakjára emlékeztet), 6 sorban, soronként 6 szegmesívű borda támaszkodik a tamburra illetve egymás záradékaira így fonatszerűen rétegződnek egymásra

8 8 VII. 1. Mi a neve, ki a mestere a fotón látható alkotásnak? (2 pont) Triton-kút, Bernini 2. Kinek a megbízásából készítette? (1 pont) VIII. Orbán pápa 3. Nevezzen meg még két további díszkutat a barokk Rómából! (2 pont) Aqua Felice; Quattro Fontane; A négy folyam kútja; a Szent Péter-tér szökőkútjai; Trevi-kút

9 9 VIII. A következő oldalakon látható hat kép egy nevezetes épület és tér egy-egy jellemző részletét mutatja. A fotók illetve alaprajzok egyben a mű századi építéstörténetét is végig kísérik. Mutassa be az alkotás kiépülését a képekhez írt kommentár formájában, ismertesse a bővítések és módosítások okait, nevezze meg a képeken bemutatott részleteket, azok funkcióját, alkotóit, jellemezze formai sajátosságait! (16 pont) A római San Pietro A) A kupola A Michelangelo által tervezett reneszánsz bazilika kupoláját a 16. század végén Giacomo della Porta építette fel ( között). Az eredeti terv félgömb alakú kupolája helyett emelt ívű boltozatot építettek. 2 pont B) A hosszház Az épület főhomlokzatának felépítésébe nem fogtak bele. Az egyház vezetői ugyanis a tridenti zsinat utáni reformok szigorú szellemében nem tartották volna helyesnek, hogy a kereszténység főtemploma a Michelangelo-féle centrális alaprajzzal és a Pantheonra emlékeztető homlokzattal, tehát végeredményben pogány formában épüljön fel. A reneszánsz terv hibáit úgy kívánták kijavítani, hogy elhatározták annak latinkereszt formára való kibővítését és egy ennek megfelelő új főhomlokzat építését. A tervek elkészítésére a Szent Péter-székesegyház építésének munkálatait irányító bíborosi testület 1607-ben pályázatot írt ki, amelyet Carlo Maderno nyert meg, és a következő évben, irányításával meg is indult az építkezés. Maderno a feladatot úgy oldotta meg, hogy Michelangelo épülete a lehető legkevesebb változtatást szenvedjen: a centrális teret kelet felől három boltszakaszos, oldalkápolnákkal bővített hosszházzal egészítette ki, amely lényegében az Il Gesù alaprajzi rendszerét tükrözi. A hajó elé egy széltében elterülő előcsarnok került, amely az ókeresztény bazilikák narthexére emlékeztet. 4 pont C) A főhomlokzat A homlokzat kialakításában az épület oldalhomlokzatainak Michelangelo-féle architektúrája volt a mintakép. Maderno átvezette azok kétszintes, óriáspilaszteres tagolását és a ballusztráddal koronázott attika motívumát. A féloszlopokkal tagolt középszakasznak, amely a kapu fölött a pápa áldásosztó erkélyét foglalja magába, úgy adott hangsúlyt, hogy enyhén előreugró rizalittá formálta és föléje timpanont helyezett. A végeredmény egy szélesen elterülő, síkszerű és kissé monoton homlokzat lett, amely inkább hasonlít palotához, mint templomhoz. Maderno a vízszintes kiterjedés egyhangúságát ugyan szerette volna ellensúlyozni azzal, hogy a homlokzat két szélére harangtornyokat épít, a talaj rossz minősége és az alapozás hibái miatt azonban a tornyok csak az attika magasságáig épültek föl, ami tovább erősítette a homlokzat horizontális hangsúlyát. 4 pont D) A baldachin A Bernini tervezte baldachint Szent Péter apostol sírja fölé emelték. Négy hatalmas, bronzból öntött csavart oszlopon áll. A talapzat Barberini-címerei fölött, az oszlopokon felkúszó babérágak láthatók, amelyekbe puttók kapaszkodnak. A párkányról bojtos drapéria csüng alá, kerubfejekkel és a Barberini-család címerállataival, a méhekkel. Az oszlopok fölött négy nagy angyalszobor áll, közöttük pedig a párkányon gyermekangyalok tartják a pápai hatalom szimbólumait. A baldachin koronájának lendületesen fölfelé kanyarodó ívei

10 10 támasztják alá az arany gömbön álló keresztet, amely a kereszténység uralmát hirdeti a világon. 3 pont E és F) A tér A Bernini által tervezett együttes fő része, a Piazza Obliqua ellipszis vonalban húzódó, háromhajós kollonád, amelynek középpontjában áll az obeliszk, amely egykor Caligula cirkuszát díszítette, és amelyet 1586-ban V. Sixtus rendeletére Domenico Fontana irányításával helyeztek át ide. Az ellipszis fókuszpontjait díszkutak jelzik. A fegyelmezett és méltóságteljes dór oszlopok sorát ión stílusú, fogrovatos párkány koronázza, fölötte a szentek szobraival díszített, ballusztrádos attika húzódik. Az oszlopsorok széttáruló karjainak szimbolikus tartalmát maga Bernini fogalmazta meg: a kollonádot az anyaszentegyház karjához hasonlította, amellyel magához öleli az emberiséget, a katolikusokat, hogy erősödjenek hitükben, az eretnekeket, hogy ismét csatlakozzanak az egyházhoz, és az istentagadókat, hogy az igaz hit világosítsa meg őket. 3 pont

11 11 A) B) C)

12 12 E) D) F)

13 13 B FELADAT ESSZÉKÉRDÉS Írjon elemzést az épületről! 1. Adja meg adatait (alkotó, hely, elnevezés, mely század melyik felében épült)! 2. Készítsen leírást az épületről (alaprajzi forma, belső tagolás, boltozat, homlokzat)! 3.Térjen ki néhány szóban az építészeti forma sajátos szimbolikájára! 4. Mutassa be a korszakra és az alkotóra jellemző stílusjegyeket! (20 pont)

14 14