Dr. Krähling János - Dr. Halmos Balázs: Építészettörténet 4. Újkor BMEEPETA401

Átírás

1 E U R Ó PA I U N I Ó STRUKTURÁLIS ALAPOK Építészettörténet 4. Újkor Dr. Krähling János - Dr. Halmos Balázs: Építészettörténet 4. Újkor BMEEPETA401 Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/

2 Építészettörténet 4. Újkor BMEEPETA401 Dr. Krähling János - Dr. Halmos Balázs TARTALOMJEGYZÉK 1. A reneszánsz építészet fogalma, kultúrtörténeti helye, időbeli és térbeli lehatárolása. A reneszánsz kialakulásának tényezői 2. A reneszánsz építészet kezdetei. Filippo Brunelleschi építészete. 3. A reneszánsz korai szakaszának palotaépítészete Firenzében 4. Az antik építészet kutatása Leon Battista Alberti építészete és építészetelméleti munkássága. Michelozzo di Michelozzi munkássága 5. A reneszánsz palotaépítészetének főbb regionális típusai Itáliában a XV. század második felében. 6. Giuliano da Sangallo és Francesco di Giorgio építészeti munkássága. Milano reneszánsz építészete a quattrocento második felében. Filarete építészetelméleti munkássága. Velence építészete a XVI. sz. elején. 7. Bramante építészeti munkássága Rómában. Bramante hatása: Raffaello, Baldassare Peruzzi és Giulio Romano építészeti munkássága. 8. A Francia reneszánsz építészet kibontakozása a XVI. század első felében. 9. Michelangelo építészeti munkássága. Sanmicheli építészeti munkássága 10. Későreneszánsz építészet Firenzében, Velencében, Genovában és Rómában. Giacomo Barozzi da Vignola építészeti munkássága és hatása 11. Palladio építészeti és építészetelméleti munkássága 12. A reneszánsz építészet elterjedése Európában: áttekintés. 13. A barokk építészet fogalma, kultúrtörténeti helye, időbeli és térbeli lehatárolása. A barokk építészet kezdetei Rómában. 14. A római barokk klasszikus irányzata - Bernini építészeti munkássága 15. A római barokk expresszív irányzata - Borromini építészeti munkássága 16. Cortona és Rainaldi építészeti munkássága. 17. A barokk Észak-Itáliában Guarini építészeti munkássága. 18. A késő barokk Közép-és Dél-Itáliában. Spanyol és portugál barokk építészet. 2

3 19. A barokk építészet kialakulása és korai szakasza Franciaországban. A barokk kibontakozása, Louis Le Vau munkássága. 20. Jules Hardouin-Mansart munkássága és a barokk kiteljesedése. A klasszicizáló késő barokk Franciaországban. 21. Barokk építészet Ausztriában 22. Cseh barokk építészet 23. Német barokk építészet 24. A barokk építészet elterjedése Európában. Angol és orosz barokk építészet. 3

4 1. A reneszánsz építészet fogalma, kultúrtörténeti helye, időbeli és térbeli lehatárolása. A reneszánsz kialakulásának tényezői A reneszánsz fogalma, eredete. A reneszánsz kutatástörténetének főbb vonásai. A humanizmus fogalma, szerepe a reneszánsz eszmekörében. A studia humanitatis. A reneszánsz kezdetei az irodalomban, a festészetben és a szobrászatban. Az antik filozófusok munkásságának szerepe és jelentősége. Firenze jelentősége a reneszánsz kialakulásában. A firenzei céhek és szerepük a művészetpártolásban. A firenzei textilipar, a kereskedelem és a pénzügyletek fejlődése. A római jog bevezetése. A Medici család története, szerepe a korai reneszánszban. Cosimo ( ) Medici szerepe a városállam anyagi gazdagságának megteremtésében. Lorenzo il Magnifico ( ) Medici művészetpártoló tevékenysége. Igény a római jog által megszabott életkeretek antik előképeinek felkutatására: az ókor egyre intenzívebb tanulmányozása. A humanista mozgalom által kutatott diszciplínák. A humanisták szerepe az antik építészetelmélet felkutatásában. Az antik filozófia és tudomány tanulmányozása, szerepe a reneszánsz világképének kialakulásában: Platón, Arisztotelész, Pythagorasz. Manuel Chrysoloras, a tudós diplomata jelentősége a klasszikus filozófia megismertetésében, tanulmányozásában. A tudomány és a művészet kapcsolata a reneszánszban. A világkép meghatározó jelentősége a művészet fejlődésében, alakulásában. A Fibonacci-sorozat. A középkori térszemlélet hierarchikus jellege. A reneszánsz térszemlélet mellérendelő karaktere. A reneszánsz tér állandósága. A perspektíva szerepe a reneszánsz térelméletben és művészetben: a tér tudománya. Masaccio, Piero della Francesca munkásságának párhuzama a korareneszánsz építészetével. A reneszánsz építészetelmélet alapja: Vitruvius Tíz könyv az építészetről c. művének újra felfedezése, tanulmányozása és értelmezése. 4

5 2. A reneszánsz építészet kezdetei. Filippo Brunelleschi építészete. Brunelleschi rangja és pozíciója a korabeli Firenzében, mint ötvös és építész. A firenzei dóm kupolájának befejezésére kiírt pályázat. Toszkána gótikus építészeti öröksége. A dóm mint a város gazdagságának szimbóluma. A kupola szerkezeti problémájának megoldása: római tanulmányút és kísérletek, a kettős héjú, rejtett csavarbordás szerkezet. A Dómkupola mint a reneszánsz alkotó szellemiségének szimbóluma. Az Ospedale degli Innocenti, a reneszánsz építészetének szimbolikus kezdete. AZ ospedale funkcionális kialakítása, térszervezése. Az antik vagy annak vélt középkori előképek szerepe Brunelleschi építészetében. A tökéletes számok és a rejtett kvadratúraháló szerepe a homlokzat kialakításában. Az arányok és a harmónia törvényszerűségei a homlokzat kompozíciójában. Az árkádos homlokzattípus szerkezeti és alaktani jellemzői. Firenze, San Lorenzo, Sagrestia Vecchia: a kubus-szerű tér a templom térszervezési alapegysége. A linearitás és síkszerűség a belső tagozatképzésben; Heinrich Wölfflin kategóriái. A kvadratúra és a trianguláció szerepe a San Lorenzo templom téralakításánál. A zárt forma ideája a belső alakításában. A tagozatképzés egyszerűsége, lineáris jellege. A della Robbia család majolikái Brunelleschi épületein. A Santo Spirito templom: kísérlet a centrális reneszánsz téreszmény és a hosszházas, latin kereszt alaprajzú keresztény templomtípus ötvözésére. Az azonos térelemekből, az oktáv aránya szerint megvalósuló additív építészeti struktúra. Az alaprajzi szerkesztés szabályai és konfliktusa a funkcionális igényekkel. A Cappella Pazzi: az első összetett rendszerű centrális templom, a hosszanti és haránt térszervezési irány egyensúlya. A síkszerűség és a tagozatok linearitásának összetettsége. A következetesen alkalmazott arány (az aranymetszés) végig vitele az épületen. Az oszlop-ívezet használatának tisztasága a főhomlokzaton. A Cappella Pazzi tagozatképzése és részletei, a della Robbia család munkássága. A Cappella Pazzi szimbolikája. A Santa Maria degli Angeli mint centrális koordinatív térszervezet: előzményei, reneszánsz térszervezési jellegzetességei és hatása. Emlékanyag: Firenze, Dóm-együttes (Filippo Brunelleschi) befejezés: Firenze, Ospedale degli Innocenti (Filippo Brunelleschi) 1419Firenze, San Lorenzo, Sagrestia Vecchia (Filippo Brunelleschi) 1421Firenze, Santa Croce, Cappella Pazzi (Filippo Brunelleschi) 1429Firenze, Santa Maria degli Angeli (Filippo Brunelleschi) 1434Firenze, San Lorenzo (Filippo Brunelleschi) 1419Firenze, Santo Spirito (Filippo Brunelleschi)

6 3. A reneszánsz korai szakaszának palotaépítészete Firenzében A firenzei palota típusa a mediterrán lakóházból származtatott középkori, belső udvaros, emeletes városi reprezentatív lakhely továbbfejlődése; a középkori struktúra klasszikus elemekkel és rendszerben történő átformálásával. A palazzo helye Firenze városi kontextusában; funkcionális rendszere, a homlokzat tagolásának módozatai. A Palazzo Medici reneszánsz karaktere, építésének meghatározói, az építtető programja. A palota klasszikus kompozíciós elemei. A horizontális homlokzattípus jellemzői. A horizontális párkányok rendszere, funkciója, kialakítása. A klasszikus zárópárkány szerepe, arányai. A középkori eredetű ablaknyílások klasszikus átformálása, ritmusuk és tagolásuk. A palota tektonikus építészeti tagolása: a homlokzatfelületek alakítása. A szimmetria és az arányok a kompozíciós rendszerben. A palota és környezetének kapcsolata. A Palazzo Antinori (feltehetően Giuliano da Maiano tervezte) térrendszere és homlokzata: a szabálytalan építési telekosztáson belül megvalósuló tiszta reneszánsz kompozíció. A Palazzo Pazzi-Quaratesi (szintén Giuliano da Maiano tervezhette) homlokzati kompozíciójának hagyományos és újszerű elemei: nyílásformái és arányai, párkányainak rendszere, a Palazzo Medici hatása. A firenzei Palazzo Strozzi alaprajzban és felépítményben megnyilvánuló egységes, hexagonális szerkesztési rendszere. Az alaprajz világos, kiérlelt funkcionális tagolása. A párnakváderes, horizontális rendszerű homlokzat monumentalitása, a zárópárkányzat aránya és szerkezete. A firenzei Palazzo Guadagni homlokzatának újszerűsége és hatása a XVI. század elején. A sgrafittódíszes és kőburkolatos homlokzatfelületek szembeállítása; a négyszintes homlokzat felső emeletének loggiája: funkcionális és tektonikai újszerűsége. Emlékanyag: Firenze, Palazzo Medici-Riccardi (Michelozzo di Michelozzi) Firenze, Palazzo Antinori (Giuliano da Maiano) 1450k. Firenze, Palazzo Pazzi-Quaratesi (Giuliano da Maiano) 1460-as évek Firenze, Palazzo Strozzi (Giuliano da Sangallo, Benedetto da Maiano, Cronaca) Firenze, Palazzo Guadagni XVI.sz. elje 6

7 4. Az antik építészet kutatása Leon Battista Alberti építészete és építészetelméleti munkássága. Michelozzo di Michelozzi munkássága Leon Battista Alberti és a humanista mozgalom. Vitruvius traktátusának ismerete és hatása. Alberti műve, a Tíz köny az építészetről : kiemelkedő elméleti jelentősége, párhuzama és kritikai-újító jellege Vitruvius vonatkozásában. Az építész reneszánsz pályaképe, a modern építész-karakter meghatározása. Az antik építészet tudatos tanulmányozása és formáinak, szerkezeteinek alkotó módon történő átvétele. Az oszloprendek ismerete. A Palazzo Rucellai jelentősége: az első kísérlet a klasszikus oszloprendek következetes alkalmazására a palotahomlokzaton. A hálózatos homlokzattagolás: horizontális és vertikális tagolásrend kiegyenlítettsége, a nyílásritmusok és a párkányok arányainak komplexitása. A homlokzat kulissza-jellege. A hálózatos homlokzattípus antik előzményei és hatása. Alberti kísérlete a reneszánsz templom antik elvek szerinti megvalósítására: a diadalív-forma alkalmazása a rimini Tempio Malatestiano homlokzatán. Alberti törekvései a klasszikus antik templomhomlokzat és a keresztény templom ötvözésére. A Santa Maria Novella homlokzatának középkori meghatározottsága, a márványberakásos firenzei homlokzat-előképek. A homlokzat új reneszánsz kompozíciós rendszere: a kvadratúraháló. Az antik templomhomlokzat és a bazilikális tértípus összehangolása: a voluta szerepe a kompozícióban. A mantovai San Sebastiano-templom mint centrális görögkereszt alaprajzú tér és antik templomhomlokzatú épület. A görögkereszt alaprajzi forma előzményei és jelentése-jelentősége a reneszánsz építészetben. A mantovai San Andrea-templom, mint szintézis. A diadalív-forma következetes alkalmazása a külső és belső architektonikus tagolásában. Az antik minták szerepe és megjelenése a keresztény templom típusában: a bazilikális forma. A latinkereszt alaprajzi forma, a négyezeti kupola és a kápolnasorral övezett hosszanti dongaboltozatos főhajó. A mantovai San Andrea-templom mintaadó jellege, jelentősége. Michelozzo di Michelozzi, a firenzei Palazzo Medici tervezőjének munkássága Firenzében: a San Marco-templom és kolostor, a Villa Medici a Firenze melletti Careggiben, és a Santissima Annunziata-kolostor és temploma. Emlékanyag: Firenze, Palazzo Rucellai (Leon Battista Alberti) 1447Rimini, Tempio Malatestiano (Leon Battista Alberti) 1450 Firenze, Santa Maria Novella (Leon Battista Alberti) 1457Mantova, San Sebastiano (Leon Battista Alberti) 1460Mantova, San Andrea (Leon Battista Alberti) 1470Firenze, San Marco-templom és kolostor (Michelozzo di Michelozzi) Careggi, Villa Medici (Michelozzo di Michelozzi) Firenze, Santissima Annunziata-kolostor és temploma (Michelozzo di Michelozzi)

8 5. A reneszánsz palotaépítészetének főbb regionális típusai Itáliában a XV. század második felében. A reneszánsz palotaépület típusa: középkori előzmények és antik mintakövetés. A palotaépítészet szociális meghatározói. A palota funkcionális rendszere. A palota szimbolikája. A sienai palotaépítészet kiemelkedő emlékei: a Palazzo Piccolomini (terv: Bernardo Rossellino) és a Palazzo Spannocchi (terv: Giuliano da Maiano). A sienai építészeti hagyományok és a firenzei palotatípus ötvözése. Bologna antik és középkori építészeti öröksége. A lakótornyok a városképben: funkció, szerkezet, szimbolika. A középkori városszerkezet jellemzői. Az árkádos palotahomlokzat-típus. Az árkádok szerepe, építészeti és szerkezeti kialakítása. A palotahomlokzatok jellemző anyaghasználata. A bolognaio Palazzo Ghisilardi-Fava (terv: Egidio Montanari). A bolognai Palazzo Sanuti-Bevilacqua jellemzői: gyémántkváderes homlokzati struktúrája, udvari architektúrájának jellemzői. Az árkádívek sorolása, megkettőzése. A ferrarai Palazzo dei Diamanti (terv: Biagio Rossetti) homlokzati kialakítása és hatása. A pienzai főtér (Piazza Pio II.) építészeti kialakítása, urbanisztikai jellemzői. A megbízó, Aeneas Silvio Piccolomini igényei. A tér épületei: elhelyezkedésük, építészeti feltárulásuk A reneszánsz tájeszmény megjelenése az építészeti formálásban: a teatro. A pienzai Palazzo Piccolomini (terv: Bernardo Rossellino), mint a firenzei palotatípus adaptációja, hálózatos homlokzatrendszere (Alberti után) és újításai. Róma építészetre e a XV. század közepén; a Palazzo Venezia: középkorias formálása és a keresztosztós ablak formatana, az ablaktípus elterjedése és hatása. A palotaudvar építészeti tagolása: jellemző megoldások és típusok. A római Palazzo della Cancelleria: a firenzei palotatípus, a helyi hagyományok és speciális igények, valamint Alberti építészetének szintézise. A hálózatos homlokzattípus továbbfejlesztése: a Palazzo della Cancelleria építészeti nyelvezete. Emlékanyag: Siena, Palazzo Piccolomini (Bernardo Rossellino?) 1469Siena, Palazzo Spannocchi (Giuliano da Maiano)1473Bologna, Palazzo Ghisilardi-Fava (Egidio Montanari) 1480-as évek Bologna, Palazzo Sanuti-Bevilacqua 1470-es évek végétől Ferrara, Palazzo dei Diamanti (Biagio Rossetti) 1482Pienza, Piazza Pio II. (Bernardo Rossellino) 1459Pienza, Palazzo Piccolomini (Bernardo Rossellino) 1459Roma, Palazzo Venezia 1455Roma, Cancelleria 1480-as évek vége-1510k. 8

9 6. Giuliano da Sangallo és Francesco di Giorgio építészeti munkássága. Milano reneszánsz építészete a quattrocento második felében. Filarete építészetelméleti munkássága. Velence építészete a XVI. sz. elején. Giuliano da Sangallo építészeti munkássága: a firenzei és római építészet összegzése. A Poggio a Caiano-i Villa Medici programja: a neoplatonikus elvek és az építészet. A villa építészeti formálása és úttörő jelentősége: az antik templomhomlokzat, a balusztrádos terasz, az apartman-rendszerű belső tagolás. A prato-i Madonna delle Carceri: kísérlet a reneszánsz centrális téreszmény térbeli, külső és belső nézőpontra szervezett megvalósítására. A Santo Spirito sekrestye mint oktogonális térforma; az additivitás következetes végig vitele a téralakításban. A Santo Spirito sekrestye hatása a közép-európai reneszánszra. Sangallo palotáinak homlokzattagolási rendszere: horizontalitás, festőiség, dekorativitás, arányosság. Urbino művészeti központ szerepe. Federico da Montefeltre művészetpártoló tevékenysége. A hercegi palota kialakulása, funkcionális elrendezése és tömegalakítása. A függőkert, a belsőépítészeti kialakítás és a belső udvar: a firenzei, római és észak-itáliai ízlés szintézise. Francesco di Giorgio Martini építészetelméleti munkássága és hatása. A trattati di architectura ingeneria e arte militare Értekezés a polgári és hadi építészetről. Erődterveinek és építészeti gondolatainak hatása, magyarországi fogadtatása. A latin kereszt alaprajzi forma Francesco di Giorgio építészeti munkásságában. Milano építészete a XV. század második felében. Antonio Averlino, ismert nevén Filarete szerepe a város építészeti fejlődésében. Az Ospedale Maggiore típusalkotó jellege, a középkorias és reneszánsz formálás együttes megjelenése homlokzatainak formálásában. Filatere építészetelméleti traktátusa: középkori és humanista jellegzetességei, főbb kérdésfelvetései és hatása. Az ideális város gondolatának megfogalmazása. Bramante építészeti munkásságának korai szakasza: A San Satiro együttes lombard karaktere, a sekrestye észak-itáliai jellegzetességei összehasonlítása a firenzei Santo Spirito sekrestyével. Dekorativitás, tektonika és illuzionizmus. A Santa maria delle Grazie szentélyének összehasonlítása Brunelleschi Pazzi-kápolnájával: a lombard és toszkán formálásmód különbségei. Velence építészetének festői karaktere és a reneszánsz építészet klasszikus rendje. Mauro Codussi és Pietro Lombardo munkássága: klasszikus rend és dekorativitás; a pártázat mint díszítőmotívum. Emlékanyag: Poggio a Caiano, Villa Medici (Giuliano da Sangallo) 1480-as évek elje Prato, Madonna delle Carceri (Giuliano da Sangallo) 1484Firenze, S. Spirito sekrestye (Giuliano da Sangallo) 1489Firenze, S. Maria Maddalena dei Pazzi (Giuliano da Sangallo) 1490k. Firenze, Palazzo Gondi (Giuliano da Sangallo) 1490Firenze, Palazzo Strozzi (Giuliano da Sangallo, Benedetto da Maiano, Cronaca) Urbino, Palazzo Ducale (Luciano da Laurana, Francesco di Giorgio Martini) ; 1478Cortona, Madonna del Calcinaio (Francesco di Giorgio Martini) 1484Milano, Ospedale Maggiore (Antonio Averlino Filarete) 1450-es évek eleje Sforzinda (Antonio Averlino Filarete) 1460-as évek Pavia, Certosa homlokzata (Giovanni Antonio Amadeo) XV. sz. vége Milano, Santa Maria presso San Satiro templom (-1482) és sekrestye (Bramante) Milano, Santa Maria delle Grazie (Bramante?) 1490-es évek közepe Velence, San Zaccaria főhomlokzat (Mauro Codussi) 1481Velence, Santa Maria dei Miracoli (PietroLombardo) Velence, Scuola di San Marco (Mauro Codussi, PietroLombardo) 1487Velence, Palazzo Vendramin-Calergi (Mauro Codussi) XV. sz vége Velence, ProcurazieVecchie 1500 után 9

10 7. Bramante építészeti munkássága Rómában. Bramante hatása: Raffaello, Baldassare Peruzzi és Giulio Romano építészeti munkássága. Bramante római munkássága: fordulópontot jelent a reneszánsz építészetben. A centrális tér problematikája: a reneszánsz világkép sajátos építészeti vetülete. A centrális terek típusai. A Tempietto mint tökéletes épületszobor és antik minta. Az antik építészet mintáinak követése a XVI. század elején. A római Vatikán együttese: a klasszikus cirkusz épülettípusának reneszánsz adaptációja, a tengelyre szervezett együttes újszerűsége. Az antik építészeti paradigma és a longitudinális térszervezés. A hosszanti udvari homlokzatok megoldásának kérdése: a diadalívmotívum. A San Pietro Bramante-féle terve: a quattrocento centrális térideáljának megfogalmazása. II. Gyula pápa mint programadó, építtető. A milánói alkotói évek és Leonardo szerepe: előzmények a térkoncepció megfogalmazásához. A kilencosztatú centrális térszervezés reneszánsz típusa: statikus térszervezés, additivitás, centrum köré szervezett alá-fölé rendelt terek. A térkoncepció megvalósíthatóságának szerkezeti problémái. A homlokzat. a tornyok és a kupola problémája. Bramante koncepciójának kisugárzása: a centrális templomok Toscana építészetében. A todi Madonna delle Consolazione: a leonardo-i minta, a tökéletességre törekvés megvalósulása, a függőleges térdinamika fokozódása. A montepulciano-i Madona di San Biagio-templom, id. Antonio da Sangallo műve, és előzménye, a bátyja által tervezett prato-i Madonna delle Carceri. A görögkereszt alaprajzú térszervezés, tömegalakítás és szerkezeti megoldások változatai, előzményük és hatásuk. Bramante iskolateremtő szerepe, tanítványai. A bramante-i klasszikus reneszánsz és a dogmatikus szabályokkal szembeni útkeresési próbálkozások tanítványainak munkásságában. Raffaello Santi ( ) építészete: kísérlet a festői hatások ötvözésére. A Palazzo Branconio dell' Acquila jelentősége: a manierista homlokzatképzés mintája. A firenzei Palazzo Pandolfini festői hatású, plasztikus homlokzatképzése. A római Villa Madama: az antik villa típusának újrafogalmazása. A villa és környezetének egysége. A Villa Farnesina, Baldassare Peruzzi ( ) fő műve: a cour d'honneur-ös térszervezés alaptípusa. A villa belső tagolódása. Az illuzionizmus szerepe a program megvalósításában. A római Palazzo Massimo alle Colonne: a városi kontextus figyelembe vétele, a beépítés modern jellege. A Pal. Massimo homlokzatának manierisztikus jellege. Giulio Romano és a manierizmus építészete. A mantovai Palazzo Té: festői térszervezés, individualizmus és illuzionizmus. A római Palazzo Farnese, a XVI. század eleső felének legfontosabb római palotája. A firenzei palotatípus és a tengelyes térszervezés ötvözése. Michelangelo munkájának eredménye a belső homlokzatok manierisztuikus jellege és a főhomlokzat nagyvonalú kompozíciója, a dinamikus részletképzés és a főtengely hangsúlyozása. Emlékanyag: Roma, Santa Maria della Pace kolostor udvara (Donato Bramante) 1500 Roma, Tempietto (Donato Bramante) 1500Roma, Vatkáni együttes (Donato Bramante) 1504Roma, San Pietro (Donato Bramante) 1506Todi, Madonna della Consolazione 1508Montepulciano, Madonna di San Biagio (id. Antonio da Sangallo) Firenze, Palazzo Branconio dell' Acquila (Raffaello Santi) 1510-es évek Firenze, Palazzo Pandolfini (Raffaello Santi) 1518Roma, Villa Madama (Raffaello Santi) 1517Firenze, Palazzo Bartolini-Salimbeni (Baccio d Agnolo) Roma, Villa Farnesina (Baldassare Peruzzi) Roma, Palazzo Massimo alle Colonne (Baldassare Peruzzi) 1532Roma, Palazzo Farnese (Ifj. Antonio da Sangallo, Michelangelo) Mantova, Palazzo Té (Gioliu Romano)

11 8. A Francia reneszánsz építészet kibontakozása a XVI. század első felében. A francia reneszánsz kialakulásának előzményei; a gótikus hagyomány meghatározó szerepe, a gazdasági-társadalmi berendezkedés Itáliától eltérő jellege. A reneszánsz eszméinek megjelenése a francia kultúrában a XV. században. I. Ferenc lombardiai hódításai. Milano és az észak-itáliai reneszánsz hatása a francia kultúrára. A paviai Certosa homlokzatalakítása, mintaadó jellege. A blois-i kastély középkori és reneszánsz épületszárnyai. A francia késő-középkori palotaépítészet homlokzatképzési és nyílásalakítási sajátosságai. Az I. Ferenc-szárny elhelyezkedése, építészeti formálása. Az udvari homlokzat kettőssége: középkorias formálás és antikizálás. Az udvari homlokzat részletképzése. A csigalépcső szerepe. Külső homlokzat építészeti formálása, klasszikus és középkori szerkezete, részletképzése. A loggia jelentősége; funkcionális, szimbolikus szerepe, építészeti kialakítása. A chenonceaux-i kastély építészeti formálása; a corps de logis. A szimmetria szerepe a homlokzatképzésben. A kastély belső közlekedési rendszere. A folyó feletti szárny hatáselemei; a galéria mint enteriőrtípus. Azay-le-Rideau kastélyának tömegalakítása: az avantcorps megjelenése és típusalkotó jellege. A tömeg és a homlokzatképzés szimmetriája, a középkori eredetű és reneszánsz formálás festői ötvözete. Chambord kastélya: a francia reneszánsz korai periódusának szintézise. Középkori eredetű és reneszánsz tervezési elvek az alaprajz tagolásában. A várkastély belső közlekedési rendszere: a reprezentatív és kiszolgáló funkciók szétválasztása. Az apartment-rendszer megjelenése. A homlokzattagolás franciás jellege: hálózatos karaktere, felületkitöltő nyílástagolása, gazdag tetőfelépítménye. A fontainebleau-i kastély reneszánsz bővítése, szerepe az itáliai manierizmus enteriőrművészetének átvételében és közvetítésében, Rosso Fiorentino és Francesco Primaticcio szerepe. Az I. Ferenc galéria építészettörténeti jelentősége. Az ancy-le-franc-i kastély jelentősége a XVI. század első felének itália teóriája átvételében; a szabályos négyszög alaprajzú, saroktornyos várkastély típusának. Sebastiano Serlio hatása. A párizsi Louvre Lescot-szárnya: a francia klasszikus reneszánsz szintézise. A hálózatos homlokzattípus klasszikus arányai, nyílásritmusa, a szobrászati díszítés újszerűsége, a homlkokzat plaszticitása, a rizalitok formálási sajátosságai. Philibert de l'orme szerepe a francia építészetben, építészetelméleti munkássága. Az Anet-i kastély mintaadó jellege, jelentősége: a cour d'honneur, az avant-corps, a corps de logis, az oldalszárnyak és rizalitok kompozíciója. A kastély és környezete. IV. Henrik francia király szerepe Párizs újjáépítésében. A place royale típusa. A Place des Vosges városépítészeti helyzete, építészeti formálása, homlokzatai. A Palais Luxembourg: átmenet a cour d'honneur-ös kastélytípus és a városi palota típusa között. Emlékanyag: Blois, Kastély, XII. Lajos és I. Ferenc-szárny Chenonceaux, kastély ; XVI. sz. II. fele Azay-le-Rideau, kastély Chambord, kastély (Domenico da Cortona) Fontainebleau, kastély (Rosso Fiorentino, Francesco Primaticcio) Ancy-le-Franc, kastély 1546Párizs, Louvre, Lescot-szárny (Pierre Lescot) 1546Anet, kastély (Philibert de l'orme) Párizs, Place des Vosges Párizs, Luxembourg-palota (Salomon de Brosse)

12 9. Michelangelo építészeti munkássága. Sanmicheli építészeti munkássága Michelangelo Buonarroti ( ) művészete: alkotás és teremtés. Munkássága a festészet, a szobrászat és az építészet magsszintű szintézise. A firenzei San Lorenzo Sagrestia Nuovája: Brunelleschi centrális terének szimmetrikus párja, a centralitás eszményének XVI. századi újrafogalmazása. A sírkápolna szimbolikája, szobrászati és építészeti összefüggései; építészeti részletképzésének invenciózus jellege és dinamikája. A klasszikus nyelvezet individuálissá alakítása. A vertikális térdinamika eszközei. A firenzei Biblioteca Laurenziana építésének előzményei, szerkezeti meghatározottsága és funkciója. Az előcsarnok építészeti tagolása és épületszobor-karaktere. A tartószerkezeti elemek: a falazat és az oszloprend szembeállítása és feszültsége. Michelangelo zsenialitása: a klasszikus alaktan konvencionális formáinak szobrászati alkalmazása, egyedi jellege. A római Piazza del Campidoglio kialakulásának antik és középkori előzményei, városépítészeti meghatározottsága. A trapéz alaprajzi forma elemzése, téralakító jellege. A térfeltárulás axiális jellege és időben lejátszódó eseményei: a Lépcső kialakítása és vizuális szerepe a rávezetésben; a térbe érkezés pillanata és a feltárulás élménye; a dinamikus feltárulás eszközei és hatástényezői: a süllyesztett-domborodó térburkolat és a csillagpoligon, a lovasszobor eszmei és térszervezési funkciója. A teret övező épületek kialakítása. A Palazzo dei Conservatori építészeti tagolása, homlokzatrendszere: a nagyoszloprendes homlokzat és az árkádok építészeti kialakítása. A római Palazzo Farnese befejezése kevés, de lényeges változtatással: a palota nagyvonalú, hossztengelyre szervezett kompozíciójának kiemelése, a bejárati architektúra végleges meghatározása, a nyílásrendszer és a főpárkány nagyvonalú megformálása. A Palazzo Farnese helye a tervezett városépítészeti kompozícióban: feltárulása a Via del Corso-tól a Campo dei Fiorin át a Piazza Farnese-ig, folytatása a kerten és a Tiberis hídján át a villa Farnesinához. A római San Pietro folytatása: a Bramante-i sikertelen koncepció kijavítása és a kilencosztású centrális kompozíció befejezése. A statikus térszervezés mellőzése, a térdinamika fokozása a kupola valamint alépítményének kiemelésével. A nagypilaszterrend alkalmazása az építészeti feladatra méretezve; a grandiózus római építészeti formák átvétele és újraértelmezése a keresztény eszmei tartalomhoz. A nagypilaszterrend összetettsége és ellentmondásai. Michele Sanmicheli (kb ) építészeti munkássága, a veronai erődítések tervezésében betöltött szerepe. A veronai városkapuk tervei az antik római építészet formáival; a városkapuk homlokzatalakítási típusai; hatásuk. A Palazzo Pompei alaprajza mint a közép-itáliai és velencei hagyomány szintézise. A lábazatként kezelt földszint és a Colosseum-motívummal tagolt piano nobile építészeti rendszere. A Palazzo Bevilacqua diadalív-ritmusban komponált homlokzata, mintaadó jellege, összetett kompozíciója. Emlékanyag: Firenze, San Lorenzo, Sagrestia Nuova (Michelangelo) 1520Firenze, San Lorenzo, Biblioteca Laurenziana (Michelangelo) 1523Roma, Piazza del Campidoglio (Michelangelo) 1535Roma, Palazzo dei Conservatori a Piazza del Campidoglo-n (Michelangelo) 1535Roma, Palazzo Farnese (Michelangelo) 1546Roma, S. Pietro folytatása (Michelangelo) 1546Verona, városkapuk (Michele Sanmicheli) 1550-es évek Verona, Palazzo Pompei (Michele Sanmicheli) 1530Verona, Palazzo Bevilacqua (Michele Sanmicheli)

13 10. Későreneszánsz építészet Firenzében, Velencében, Genovában és Rómában. Giacomo Barozzi da Vignola építészeti munkássága és hatása A firenzei Uffizi városépítészeti jelentősége: kapcsolat a Piazza della Signoria és az Arno között. A középület architektonikus formálása: Michelangelo, Raffaello, Palladio és a firenzei palotaépítészet hatása. Az Uffizi homlokzatainak architektonikus formálása, plasztikája. A firenzei Palazzo Pitti későreneszánsz bővítése: építészet, kertépítészet festői kompozíciós egysége. A rusztikázás eredete, megjelenési formái. Sansovino építészeti munkássága a XVI. század középső harmadában Velencében. A Libreria di San Marco funkcionális elrendezése, homlokzatának újító jellege. A klasszikus formálás és a szobrászati díszítés viszonya. Serlio szerepe a homlokzat kompozíciójának megismertetésében (a serliana motívuma); a Palladio-motívum kialakulása. A Logetta funkciója, városépítészeti helye, építészeti formálása, plasztikai tagolása, manierisztikus jellege. A Zecca funkciója és ennek szimbolikája a homlokzat építészeti formálásában, klasszikus nyelvezetében, rokon vonásai Sanmicheli veronai munkáival. A Palazzo Corner funkcionális kialakítása és újító jellege, építészeti előzményei Velencében él Firenzében. A hálózatos homlokzati kompozíció gazdag építészeti nyelvezete, összetettsége. Genova építészete a XVI. század második felében; Galeazzo Alessi szerepe a római stílus átvételében; a Strada Nuova építése. A Santa Maria di Carignano: az ötkupolás kilencosztatú tértípus jelentős emléke. A Palazzo Doria-Tursi térszervezési és formálási újításai: az axialitás és a közlekedőtér jelentőségének fokozása, a mezzanin megjelenése a homlokzattagolásnál. Giacomo Barozzi da Vignola ( ) építészetelméleti munkássága: a "La Regola delle Cinque Ordini di Architettura": a traktátusirodalom mintaadó műve, az oszloprendi mintakönyv alaptípusa. a traktátus hatása az építészettörténetben. A S. Andrea a Via Flaminián: a Trienti Zsinat utáni egyházművészeti és építészeti formálási konvenciók hatása, a centrális tértípus hosszantivá alakítása. A Villa Giulia mint villatípus. A róma környéki főrangú egyházi építtetők villái. A klasszikus minták szerepe a villa kialakításában. A villa urbana, a villa suburbana és a villa rustica reneszánsz megfelelői. A caprarola-i Palazzo Farnese: az itáliai erődépítészeti teória és római palotaépítészeti hagyomány szintézise. Az Il Gesú, a jezsuita rend főtemploma és jelentősége a templomépítészet fejlődésében. A tervezés előzményei: a megújuló egyház művészeti elvei és a klasszikus reneszánsz hagyomány. Az Il Gesú térszervezésének jelentősége: a hosszanti és centrális térszervezés szintézise. Alberti építészetének hatása. Az Il Gesú vizuális feltárulási viszonyai. A homlokzat Vignola-féle koncepciója. Az Il Gesú ilág építészetére. Emlékanyag: Firenze, Uffizi (Giorgio Vasari) Firenze, Pal. Pitti (Brunelleschi?, Bartolomeo Amannati) 1457-; 1568Velence, Libreria di San Marco (Jacopo Sansovino) 1537Velence, Logetta (Jacopo Sansovino) 1537Velence, Zecca (Jacopo Sansovino) 1537Velence, Palazzo Corner (Jacopo Sansovino) 1537Genova, Santa Maria di Carignano (Galeazzo Alessi) 1552Genova, Palazzo Doria-Tursi Roma, S. Andrea a Via Flaminián (Giacomo Barozzi da Vignola) 1550-es évek Roma, Villa Giulia (Giacomo Barozzi da Vignola, Bartolomeo Ammannati, Giorgio Vasari) 1551Caprarola, Palazzo Farnese (Giacomo Barozzi da Vignola) Roma, Il Gesú (Giacomo Barozzi da Vignola) ( ) 13

14 11. Palladio építészeti és építészetelméleti munkássága Andrea Palladio ( ) építészete, jelentősége a későreneszánsz építészetben és az egyetemes építészettörténetben. Palladio képzettsége, kapcsolata a humanista mozgalommal. az "I Quattro Libri di Architettura" (Négy könyv az építészetről) építészettörténeti és építészetelméleti jelentősége; összevetése Vitruvius és Alberti művével; a Négy könyv mintaadó jellege és hatása. A vicenzai Basilica építésélnek előzményei, Palladio építészeti koncepciója a középkori eredetű épület befejezésére. a Palladio-motívum eredete és elemzése. Palladio alkotói pályájának első, 1550-ig tartó szakasza: a villaépítészeti elvek érlelődése és a korai paloták. A Palazzo Porto Festa alaprajzi és térszervezési újításai; homlokzatának formálása és előzményei. A Palazzo Chiericati mint városépítészeti és tervezési feladat: funkciója, építészeti tagolása, antik előképek a homlokzatalakításban. Palladio alkotói pályájának második szakasza kb ): jelentős villaépítészeti megbízások a velencei patríciusok részére, kiemelkedő palotaépületek. A Palazzo Porto-Barbarano: a Palladio-i háromszintes palotahomlokzat kiérlelt változata, a piano nobile oszloprendjének plasztikus megfogalmazása. A Palazzo Valmarana mint nagypilaszterrendes homlokzattípus: összetettsége, rátét-jellege, illuzionisztikus térnövelő hatása. a Homlokzat és a városi utcakép összefüggése. A Palazzo Valmarana tervezett funkcionális kialakítása, rendeltetési egységeinek differenciált jellege. Az érett alkotói periódus legjelentősebb villái. A központi épülettömeg, az antikizáló homlokzattagolás (templomhomlokzat, a barchessa összefüggésrendszere. A hármas tagolási elv a villaépület térbeli kialakításában. Főbb villatípusok Palladio építészetében. A Montagnana-i és Piombino Dese-i villa elemzése; az emeletes oszloprend megjelenése, a barchessa redukálása. a Villa Rotonda szimbolikája, építészeti programja és funkciói. A Rotonda klasszikus nyelvezete. a Villa Rotonda hatása az egyetemes építészettörténetben. A Villa Badoer, a Villa Barbaro és a Villa Emo elemzése: funkció, térszervezés, tervezési elvek, aránytan. A villaépítészet és a társművészetek: építészet, festészet és épületszobrászat egysége. A villa mint a latifundium "fővárosa". Palladio velencei munkássága: a templomépítészet tervezési elveinek a megújítása. Az antik épületek felmérése, a felmérések szerepe. az antik bazilikák hatása, velence gazdag liturgikus hagfyománya és a differenciált egyházi funkció Palladio templomaiban. Az antik templomhomlokzat és a bazilukális keresztény tértípus összefüggése-konfliktusa, megoldási kísérletek. Palladio templomhomlokzatai és belső tereinek összefüggése. Az Il Redentore differenciált axiális térszervezése, illuzionizmusa. Palladio klasszikus építészeti nyelvhasználatának eredetisége, alkotói szabadsága. Emlékanyag: Vicenza, Basilica (Andrea Palladio) 1546Vicenza, Palazzo Porto-Festa (Andrea Palladio) 1540-es évek vége Vicenza, Palazzo Chiericati (Andrea Palladio) 1550Vicenza, Palazzo Porto-Barbarano (Andrea Palladio) Vicenza, Palazzo Valmarana (Andrea Palladio) 1565 Montagnana, Villa Pisani (Andrea Palladio) 1550-es évek első fele Piombino Dese, Villa Cornaro (Andrea Palladio) 1560-as évek első fele Malcontenta di Mira, Villa Foscari (Andrea Palladio) 1560k. Vicenza, Villa Rotonda (Andrea Palladio) 1560-as évek II. fele Fratta Polesine, Villa Badoer (Andrea Palladio) 1570-től Maser, Villa Barbaro (Andrea Palladio) 1558Fanzolo di Vedelago, Villa Emo (Andrea Palladio) 1560-as évek eleje Velence, San Giorgio Maggiore (Andrea Palladio) 1559; 1565Velence, Il Redentore (Andrea Palladio) Vicenza, Teatro Olimpico (Andrea Palladio)

15 12. A reneszánsz építészet elterjedése Európában: áttekintés. Spanyolország nagyhatalommá vált a XVI. század elején. V. Károly spanyol király abszolutisztikus hatalmi berendezkedés a korabeli Európában. A német, francia és flamand mesterek szerepe a korai reneszánsz művészetben és építészetben. A gótikus és iszlám építészet stíluselemeinek továbbélése a reneszánsz kezdetén. A platereszk stílus fogalma, párhuzama az ötvösművésszettel (plateresco=ötvös). A térszervezés új elemei, az itáliai reneszánsz és a spanyol gótika kompozíciós elemeinek szembeállítódása. Enrique de Egas munkássága, kapcsolata a lombard reneszánsszal. A toledoi Santa Cruz-kórház és a santiago de Compostela-i kórhz párhuzama a milanoi Ospedale Maggiore-val. A sevillai városháza vélhetően Diego de Riańo munkája - középkorias térszervezése és platereszk stílusú homlokzata. A sevillai városháza és a salamancai egyetem homlokzatának rendezett zsúfoltsága, tektonikus rendszere. Rodrigo Gil de Hontańon alcalá de henares-i egyeteme: reneszánsz arányosság és platereszk részletképzés. Az alcazar mint erődítéstípus. Alonso de Covarubbias toledo-i Alcazar-ja: a hagyományos spanyol erődépítészet és az itáliai palazzok hatásának metszéspontja; a lépcsőtér jelentősége és ötvözése az itáliai típusú loggiás udvarral. A granadai katedrális (tervezői: Enrique de Egas, Diego de Siloe) mint kísérlet a gótikus térszervezés és a reneszánsz ideális centrális tér ötvözésére, valamint a gótikus szerkezeti struktúra és a reneszánsz (római) részletképzés ötvözésére tett kísérlet. V. Károly palotája az Alhambra-együttesben: az úgynevezett görög-római stílus jelentős példája, amely az itáliai reneszánsz hiteles átvételén alapult. A tervező. Pedro de Machuca koncepciója: antik monumentalitás: centrális térszervezés. A madridi Escorial (tervező: Juan Bautista de Toledo, Juan de Herrera): kolostor, Palota, pantheon, iskola és múzeum, a funkció összetettsége és a monumentalitás egyszerűsége. A XVI. századi itáliai példák szerepe az Escorial tervezésénél. Az Escorial mint az udvari templom, a Kolostorkastély barokk példáinak előképe. Németország és Ausztria reneszánsz építészete meglehetősen későn bontakozott ki, ennek oka a területi széttagoltság, a fejedelemségek hatalmi harca mellett elsősorban az volt, hogy itt bontakozott ki legeredetibb módon a későgótikus építészet. A XVI. századi német építészetben a reneszánsz elsősorban a díszítményeket jelentette a középkori térszervezés és kompozíciós elemek (pl. lépcsőtornyok) fennmaradása mellett. A művészi kovácsolás és a bútorművesség jelentős hatást gyakorolt az építészeti ornamentikára: jellemzője a veretdísz és a kartus. A torgau-i Hartenfelskastély: szimmetria és renszánsz egységességre való törekvés, későgótikus részletképzés. A stuttgarti Altes Schloss XVI. sz-i újjáépítése: az itáliai loggia németföldi interpretációja. A heidelbergi kastély Friedrich-szárnya (Friedrichsbau): a német lakóház és a felületetkitöltés elvén alkalmazott klasszikus formák ötvözete. Aschaffenburg, kastély: szabályos négyszögre szerkesztett térrend, monumentalitás, harmóniát kereső német reneszánsz homlokzati kompozíció. A német városházák építészete: a polgárság legfontosabb közösségi épülete. A lipcsei és Rothenburg ob der Tauber-i városháza: a lépcsőtorony, a loggia és a díszterem kapcsolata a kompozíciós megoldásban. Az augsburgi városháza, Elias Holl műve a legkiérleltebb német reneszánsz középület, a reneszánsz harmóniarend - elsősorban Palladio építészetének elmélyült ismeretéről tanúskodik a nagyvonalú térszervezés és a kiérlelt homlokzati kompozíció. A lakóházépítészetben még erősebben megmaradt a gótikus hagyomány: a tradicionális alaprajzi megoldások fennmaradása mellett az oromzat klasszikus formákat felmutató, de inkább felületkitöltő és felülettagoló, kevésbé elvont arányok és tektonikus rend szerint kialakított rendszere jellemző. A müncheni Szt. Mihály jezsuita templom ( ) a hosszházas-oldalkápolna soros- négyezeti kupolás térszervezésű itáliai templomok első németföldi megvalósulása; hiányzó négyezeti kupolájával és keskeny keresztházával inkább a hosszhajós térszervezést hangsúlyozza. Torony nélküli főhomlokzatának kompozíciós rendje a lakóházépítészettel is kapcsolatba hozható. Freudenstadt ( ) az első tervezett német város, evangélikus temploma (Heinrich Schickhardt) L-forma alaprajzával az első kísérleti protestáns 15

16 templomtér, részleképzése és fából készült hálóboltozata gótikus. I. Ferdinánd régenssé kinevezésével a Német-Római császárságon belül megerősödött az osztrák tartomány. Hatással volt az eltérő és markánsabb fejlődésre az a tény, hogy a terület közelebb fekszik Itáliához.A karintiai Spittal an der Drau-i Porcia-kastély: tér- és tömegalakításában itáliai mintatervet követ, kiemelkedő tágas, aránytalan elemkből felépített, de egységes összhatású baluszteres, oszlop-ívezetes udvara. A schallaburgi várkastély nagy udvarának loggiája tematikus összetettségében, a terrakotta díszítés részletgazdagságában, az itáliai és német minták hatásos ötvözésében a német-osztrák manierizmus egyik csúcsteljesítménye. Az észak-tiroli Tratzbergvárkastély (1571 k.) középkorias tömegében a csúcsíves mellett megjelenik a kosáríves loggia is, az udvari architektúra tektonikus karakterét gazdag díszítettsége mellett a festett ill. színezett vakolt felületek adják. A grazi Landhaus, Domenico dell' Allio műve mink városi középület méltó párja az augsburgi városházának, kolosszeum-motívumos, arányos és kiérlelt udvari loggiája erősen hatott a régió barokk kastélyainak kiépítésére. Németalföld reneszánsz építészetében szintén nagy jelentősége volt az itáliai formák átvételén túl a veretdíszekkel és kartusformákkal díszített ornamentikának. Az antwerpeni városháza (feltehetően az építészeti traktátust is létrehozó Cornelis Floris de Vriendt alkotása) római reneszánsz karakterelemei (kolosszeum-motívum) mellett nyílástagolásában és díszítményeiben jellemzően németalföldi. Lieven de Key leydeni városházája és a haarlemi Húscsarnok a klasszikus itáliai és a francia reneszánsz építészetének dekoratív ötvözése a helyi veretdíszes stílussal. A németalföldi stílus terjedésében szerepet játszottak Hans Vredeman de Vries ( ) könyvei. Anglia reneszánsz építészetének kezdete egybeesik az angol késő gótikus stílus gyakorlatával. A XVI. század közepén épült és a XVIII. században elbontott londoni Somerset-ház volt az első jelentős alkotás. A Longleat-kastély (építtető és egyik tervező sir John Thynne) reneszánsz jellegét a sok középkori karakterelem mellett az udvarok köré szervezettség, a kifelé fordulás, a homlokzatok (terv: Robert Smythson) kiegyensúlyozott pilaszterrendje jelenti. Smythson másik jelentős művénél, a nottinghami Wollaton Hall-nál és a derbyshire-i Hardwick Hall-nál az itáliai mintára (Serlio) emlékeztető alaprajz francia és németalföldi részletképzéssel valamint az angol gótika hagyományos formáival párosul. Az Audley End-kastély bár Robert Adam és Lancelot Capability Brown munkássága nyomán a XVIII. században jelentősen átalakult az oldott tömegalakítás és kompozíció jelentős mintája. A hertfordshire-i Hatfield-kastély az első jelentős Ualaprajzú kompozíció. Inigo Jones ( ) építészetében valósult meg a középkort elhagyó, itáliai szellemű angliai reneszánsz. A greenwich-i Queen's House és a londoni királyi palota, a Whitehall fogadóterme, az ún Banqueting House az itáliai reneszánsz és Palladio építészetének elmélyült ismeretéről, és egy saját klasszikus stílus kiérleléséről tanúskodik. Skandinávia reneszánsz építészetére részben hasonló geopolitikai és vallási háttere miatt is a holland reneszánsz fejtette ki leginkább hatását az itáliai minták mellett. Az orosz reneszánsz építészetének legjelentősebb emlékeit az Itáliából hívott mesterek jegyzik. A moszkvai Kreml újjáépítése (tervező: Pietro Antonio Solari) során épültek jelentős reneszánsz épületek: a bolognai hadmérnök-építész Aristotile Fioravanti munkássága révén megvalósuló Uszpenszkij-székesegyház hagyományos térformálása mellett elsősorban levegős és áttekinthető térképzésében reneszánsz; a Granovitaja-palota (Pietro Antonio Solari műve) az egyetlen itáliai karakterű homlokzat-kompozíció, a bolognai palazzo Sanuti-Bevilacqua hatását mutatja. Alevisio Novi velencei építész műve az Arhangelszkij-székesegyház ( ): ötkupolás hagyományos elrendezésében új a klasszikus oszloprend a homlokzaton a S. Maria dei Miracoli velencei templom hatására utal. A kolomenszkoje-i Voznyeszenyije-templom egyszerű, 10 métert alig meghaladó fesztávú négyszög alaprajza fölött 40 méter magasságban záródó kolstorboltozat feszül. Az erősen dinamikus hatású vertikális kupolát kokosnyikok díszítik. A legeredetibb alkotás a moszkvai Vaszilij Blazsennij-székesegyház (Barma és Posznyik tervezte); mind összetett-kilenc sejtből felépített centrális jellegében, mind építészeti programjában (a tatárok legyőzésének nemzeti emléke) mind pedig népművészetből vett díszítményeiben a nemzeti építészet kifejeződése. 16

17 A cseh reneszánsz építészet jellemző épülettípusa a főúri rezidencia, annak különféle formái; a templomépítészetben sokáig domináns maradt a gótika. Az építészeti megbízásokban jelentős szerepet kaptak itáliai mesterek, de a német és magyar közvetítéssel érkező reneszánsz is fontos. Lengyelország korai reneszánsz építészetében fontos szerepe volt a délről jövő hatásoknak, és ezekben fontos szerepet játszott Magyarország mint közvetítő. Mind a Wawel belső díszudvaránál, mind pedig a Wawel székesegyházához épített Zsigmond kápolnánál. A krakkói Posztócsarnok pártázata a régió fontos emléke. Emlékanyag: Toledo, Santa Cruz-kórház Graz, Landhaus Sevilla, Városháza Antwerpen, városháza Salamanca, Egyetem Leyden, városháza Alcalá de Henares, Egyetem Haarlem, húscsarnok Toled, Alcazar Longleat-kastély Granada, katedrális Nottingham, Wollaton Hall Granada, V. Károly palotája az Alhambra-Audley End-kastély együttesben Hardwick Hall Madrid, Escorial Hatfield-kastély Torgau, Hartenfels-kastély Greenwich, Queen's House Stuttgart, Altes Schloss Kalmar, várkastély Heidelberg, kastély, Friedrich-szárny Hillerod, Fredriksborg-várkastély Aschaffenburg, kastély Koppenhága, Rosenborg-kastély Lipcse, Városháza Koppenhága, Börze Rothenburg ob der Tauber, Városháza Moszkva, Kreml Augsburg, Városháza Moszkva, Uszpenszkij-székesegyház Nürnberg, Pellerhaus Moszkva, Vaszilij Blazsennij-székesegyház München, szt. Mihály-templom Prága, Belvedere Freudenstadt, evangélikus templom Jindrichuv Hradec, kastély Spittal an der Drau, Porcia-kastély Bucovice, kastély Schallaburg, várkastély Krakko, Wawel Tratzberg-várkastély Krakkó, Posztócsarnok 17

18 13. A barokk építészet fogalma, kultúrtörténeti helye, időbeli és térbeli lehatárolása. A barokk építészet kezdetei Rómában. A barokk szó etimológiája, a művészettörténeti fogalom kialakulása. A barokk megítélése a XVIII. század végén és a XIX. században. Jackob Burckhardt munkássága a barokk beillesztése a művészeti fejlődés történeti folyamatába. Heinrich Wölfflin munkássága a barokk meghatározása, mint önálló, teljes értékű korstílus. Wölfflin fogalompárjai a reneszánsz és barokk művészet összehasonlítására: linearitás festőiség; síkszerűség mélység; zárt forma nyitott forma; sokaság egység; világosság talányosság. A barokk művészet kialakulásának mozgatói. Tridenti zsinat ( ), az ellenreformáció meghirdetése. Polgári fejlődés, feudális restauráció kísérlete. A XVII. század tudományos fejlődés: racionalizmus, tudományágak specializálódása, mechanikához kötődő világszemlélet. Róma városképe a XVI. század végén az antik városnál kisebb kiterjedés, nagy nyílt térségek között szűk utcás lakónegyedek. Reneszánsz kísérletek a városszerkezet szabályozására sugárutak. V. Sixtus új városrendezési elképzelése a nagy ókeresztény bazilikák összekapcsolása által új tengelyek kijelölése. Cél: nem csak a meglévő utcahálózat szabályozása, hanem egyben a városfejlődés irányának meghatározása is. Építésze Domenico Fontana. Obeliszkek felállítása a sugárutak tengelyének lezárásaként. Irány kijelölése, rávezetés távoli nézőpontból mozgásra késztető barokk téralakítási gondolat városépítészeti léptékben. A nagy késő reneszánsz építkezések befejezése barokk szellemben Giacomo della Porta munkássága. Az Il Gesú típusalkotó homlokzata: hierarchikus kompozíció, síkok mélységi rétegződése, az interieur rendjét tükröző szerkesztés. A homlokzat különböző magasságú részeit egységgé szervező voluta Alberti Santa Maria Novellájának megoldása új tartalommal. Összehasonlítás Vignola későreneszánsz homlokzattervével. A San Pietro kupolájának befejezése: a kupola ívének megemelése a sugár ötödével. Fokozott dinamika, feltehetőleg már Michelangelónál meglévő szándék kibontakoztatása. Carlo Maderno: Fontana és della Porta tanítványa. Építészetében fokozottabb dekorativitás (lombard származás), ugyanakkor jellemzi a késő reneszánsz fegyelmezettsége, erős plasztika, tömegesség. Santa Susanna homlokzata: Il Gesú típus jellegzetes korai barokk változata. A San Pietro hosszházának és főhomlokzatának felépítése: a térrendszer megváltoztatása a tridenti zsinat szakrális térre vonatkozó előírásainak szellemében. A kupola feltárulása, Michelangelo alapkoncepciója sérül: a belsőben nem tekinthető át a tér a belépéskor, a külsőben megszűnik a kupola tömeget uraló szerepe. A főhomlokzaton Michelangelo oldalhomlokzatainak léptékét veszi át kedvezőtlen arányú, terjengős palotahomlokzat, túlméretezett részletekkel. Emlékek: Róma XVI. századi városrendezése (Domenico Fontana), 1586 Róma, San Pietro kupolájának befejezése (Giacomo della Porta), 1574 Róma, Il Gesú homlokzatának befejezése (Giacomo della Porta), Róma, Santa Susanna homlokzata (Carlo Maderno), 1603 Róma, San Pietro hosszháza (Carlo Maderno),

19 14. A római barokk klasszikus irányzata - Bernini építészeti munkássága Gian Lorenzo Bernini pályájának indulása szobrászként. Maffeo Barberini (VIII. Orbán) pártfogása, első pápai megbízások. Munkakapcsolat Francesco Borrominivel a San Pietro tabernákulumán. Bernini egyénisége, a XVII. századi építész kivívott társadalmi pozíciója és megbecsültsége. A késő-reneszánszban kialakuló térkompozíciós eszközök kiteljesedése a barokk építészetben. A tengelyes mozgás folyamatában feltáruló, előrehaladásra késztető téralakítás. A perspektíva felhasználása a téri illúzió keltésére Bernini építészetében. A San Pietro hosszháza miatt kialakult kedvezőtlen látvány korrekciója városépítészeti léptékű beavatkozás segítségével. A Piazza San Pietro kialakítása a Borgo városrész helyén, a székesegyház Maderno tervezte homlokzatának és Michelangelo kupolájának kedvezőbb feltárulása érdekében. A térsor elemei Piazza Retta, Piazza Obliqua, Piazza Rusticucci és szerepük az illúzió keltésében. A látvány változása a megközelítés folyamatában. Reprezentatív lépcsőtér kialakítása szűk téri szituációban a perspektíva eszközének alkalmazásával a vatikáni Scala Regia esetében. Az elliptikus templomtér, mint a perspektívára épített illúzió keltésének eszköze a San Andrea al Quirinale esetében. A San Andrea al Qurinale terének elemzése. A klasszikus előkép (a római Pantheon) barokk átfogalmazása. A klasszikus homlokzatformálás eszközeinek (Colosseum-motívum, korinthuszi oszloprend) alkalmazása a belsőben. Fegyelmezett részletképzés. A tér kivetülése a tömeg- és homlokzatformálásban. A homlokzat, mint teret gerjesztő elem. A külső tér és a homlokzat viszonyának összehasonlítása a reneszánszban és a barokkban. Fókuszpontok kijelölése városi térkompozíciókban: obeliszkek, díszkutak elhelyezése propagandisztikus célokkal. A Piazza Navona terének kialakulása, Bernini tevékenysége a tér strukturálásában. Bernini díszkútjainak szimbolikája. Bernini palotaépítészete. A Palazzo Barberini Carlo Maderno koncepciója által meghatározott formájának továbbfejlesztése a homlokzatok alakításával. U alaprajzú, kifelé forduló városi palota a reneszánsz villák tömegalakítási megoldásának felhasználásával. Az architektúra klasszikus elemeinek (Colosseum-motívum) korszerűsítése, a formálás expresszív szabadságának elutasítása. A Palazzo Chigi Odescalchi az eredeti Bernini-féle terv elemzése. A nagyoszloprendes római reneszánsz palotatípus barokk átfogalmazása. A homlokzaton megjelenő hierarchia. Bernini viszonya a klasszikus antik építészet formáihoz. Emlékek: Róma, Piazza di San Pietro (Gian Lorenzo Bernini), 1667 Róma, San Pietro tabernákuluma (Gian Lorenzo Bernini), Róma, vatkáni Scala Regia (Gian Lorenzo Bernini), Róma, San Andrea al Quirinale (Gian Lorenzo Bernini), Róma, Fontano del Tritone (Gian Lorenzo Bernini) Róma, Piazza Navona, Fontano dei Quattro Fiumi (Gian Lorenzo Bernini) Róma, Palazzo Barberini (Carlo Maderno, Gian Lorenzo Bernini) Róma, Palazzo Chigi Odescalchi (Gian Lorenzo Bernini),

20 15. A római barokk expresszív irányzata - Borromini építészeti munkássága Francesco Borromini életrajza, egyéniségének és tanultságának szerepe pályájának alakulásában. Lombard tóvidéki származása, a helyi kőfaragó műhelyek erős gótikus hagyománya és szerepe a reneszánsz és barokk építészet formáinak elterjesztésében. Borromini pályájának indulása Bernini árnyékában. Berniniétől eltérő jelleme, lelki alkata, és művészi látásmódja. Bernini és Borromini rivalizálása. Az elliptikus centrális térformálás Borromini építészetében: a San Carlo alle Quattro Fontane. A középkupolás, görögkereszt alaprajzú centrális tér barokk átfogalmazása. A középkori eredetű trianguláris szerkesztésmód megjelenése a barokk építészetben. A spontán, organikus formálást sejtető látvány, és a precíz szerkesztettség között feszülő ellentmondás. A római egyetem kápolnája, a San Ivo della Sapienza elemzése a barokk térformában rejlő intellektuális tartalom. Elhelyezkedése, a téri helyzet adottságai. A trianguláris szerkesztésmód, a részletek meghatározottsága az alapvető geometriai rendszerben. A háromszög-hatszög-tizenkétszög forma által hordozott geometriai szimbolika utalások vallási jelképekre, bibliai részletekre és az építtető személyére. A tér egységbe foglalása a kupola szerkezeti kialakítása által. A földi és égi szférák megjelenése a belső homlokzatokon. Expresszív részletformálás lehetséges előképek a természeti formák, és a keleti építészet világából. A palotahomlokzatok és templomhomlokzatok szokásos megoldásainak ötvözése az Oratorio di San Filippo Neri homlokzatán. Szokatlan anyaghasználat (vakolatlan tégla) eredete és a használatában rejlő lehetőségek. Homlokzati sík és építészeti tagozatok konvex-konkáv vonalvezetése a mozgás élménye. Palotahomlokzat kialakítása a szűk utcaból adódó korlátozott rálátás figyelembevételével a Collegio di Propaganda Fide. A homlokzati síkok megmozgatása, az axisok, szintek, elemek hierarchiája. Az időbeliség, a részletek feltárulása a közeledés folyamatában. A tagozatok expresszív formálása. A barokk San Pietro megvalósulatlan terve a San Giovanni in Laterano átépítésének Borrominiféle koncepciója. Középkori előképekre utaló stukkó-bordás rajzolatú boltozat hasonló megoldást alkalmazott a Collegio di Propaganda Fide kápolnájában. A kilencosztású centrális tér barokk átértelmezése a Sant Agnese in Agone templomán. A térhatás alapvető megváltoztatása a Girolamo és Carlo Rainaldi által megkezdett épület szerkezeti és alaprajzi kötöttségei ellenére. A tektonikai egyensúly megbontása a szerkezet teherviselő szerepének leplezésével. A homlokzat kialakítása Borromini szándéka szerint: a térfal kis mértékű megbontása, a kupola ellensúlyozása alacsony, áttört tornyokkal. A homlokzat és tömeg alárendelése a Piazza Navona kedvezőbb összképének érdekében. Személyes nézeteltérés miatt az épületet nem fejezte be, Carlo Rainaldi változtatott a templom homlokzati megjelenésén. Emlékek: Róma, San Carlo alle Quattro Fontane, San Carlino (Francesco Borromini), , homlokzata (Francesco Borromini és Bernardo Borromini) Róma, Oratorio di San Filippo Neri homlokzata (Francesco Borromini), Róma, San Ivo della Sapienza (Francesco Borromini), Róma, San Giovanni in Laterano bátépítési terve (Francesco Borromini) Róma, Sant Agnese in Agone (Francesco Borromini, Girolamo Rainaldi, Carlo Rainaldi), 1651Róma, Collegio di Propaganda Fide (Francesco Borromini),